26.2.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 49/1

(1)

A 119/97/EK rendelettel (3) a Tanács 32,5 %-tól 39,4 %-ig terjedő végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó, egyes gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek behozatalára. Ezek a vámtételek a 17 vagy 23 gyűrűstől eltérő típusú gyűrűs iratgyűjtő szerkezetekre vonatkoztak, a 17 és 23 gyűrűs iratgyűjtő szerkezetekre pedig a 325 EUR/1 000 darab minimum importár és az uniós határparitáson számított, vámkezelés előtti ár közötti különbözetnek megfelelő vám vonatkozott, amennyiben az utóbbi összeg alacsonyabb volt a minimum importárnál.

(2)

Az alaprendelet 12. cikkén alapuló vizsgálatot követően a Tanács a 2100/2000/EK rendelettel (4) módosította és növelte a fent említett vámokat egyes, a 17 és 23 gyűrűstől eltérő típusú gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek esetében. A módosított vámok 51,2 %-tól 78,8 %-ig terjedtek.

(3)

Két európai uniós gyártó kérelmét követően 2002 januárjában a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján hatályvesztési felülvizsgálatot (5) indított, ezt követően a Tanács a 2074/2004/EK rendelettel (6) négy évvel meghosszabbította a meglévő dömpingellenes intézkedéseket.

(4)

Az alaprendelet 13. cikke alapján a kijátszások feltárására indított vizsgálatot követően a Tanács az 1208/2004/EK rendelettel (7) kiterjesztette a végleges dömpingellenes intézkedéseket a Vietnamban feladott egyes gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek behozatalára is, akár Vietnamból származónak nyilvánították ezeket, akár nem.

(5)

Az alaprendelet 13. cikke alapján a kijátszások feltárására indított vizsgálatot követően a Tanács a 33/2006/EK rendelettel (8) kiterjesztette a végleges dömpingellenes intézkedéseket a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságban feladott egyes gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek behozatalára is, akár a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságból származónak nyilvánították ezeket, akár nem.

(6)

Végül a Tanács 2008 augusztusában a 818/2008/EK rendelettel (9) kiterjesztette az intézkedések alkalmazási körét egyes, kismértékben módosított gyűrűs iratgyűjtő szerkezetekre is, mivel megállapítást nyert, hogy az intézkedéseket kijátszották.

(7)

A Kínából származó egyes gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek behozatalára hatályban lévő dömpingellenes intézkedések közelgő lejáratáról szóló értesítés (10) közzétételét követően 2008. szeptember 4-én az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének értelmében ezen intézkedések felülvizsgálatára irányuló kérelem érkezett a Bizottsághoz.

(8)

A kérelmet a Ring Alliance Ringbuchtechnik GmbH európai uniós gyártó (a továbbiakban: a kérelmező) nyújtotta be, amely a gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek teljes európai uniós gyártásának jelentős részét – ebben az esetben több mint 50 %-át – képviseli. A kérelem azon alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a dömping és az európai uniós gazdasági ágazatot érő kár folytatódását vagy megismétlődését eredményezné.

(9)

Miután a tanácsadó bizottsággal történt konzultációt követően megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelő felülvizsgálat indításához, a Bizottság megindította a felülvizsgálatot (11).

(10)

A Bizottság a hatályvesztés felülvizsgálatának megindításáról hivatalosan értesítette az ismert érintett exportáló gyártókat, importőröket és felhasználókat, az exportáló ország képviselőit, a kérelmező európai uniós gyártót és a többi ismert európai uniós gyártót. Az érdekeltek lehetőséget kaptak arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül írásban ismertessék álláspontjukat, vagy szóbeli meghallgatást kérjenek.

(11)

Minden olyan fél, amely ezt a fenti határidőn belül kérelmezte, és bizonyítani tudta, hogy meghallgatását különös okok támasztják alá, lehetőséget kapott a meghallgatásra.

(12)

Kérdőívet küldtek minden olyan félnek, amely hivatalos tájékoztatás kapott a felülvizsgálat megindításáról, és azoknak, amelyek kértek kérdőívet az eljárás megindításáról szóló értesítésben megadott határidőn belül. Az említetteken kívül még egy thaiföldi gyártóval (a tervezett analóg ország) is felvették a kapcsolatot, amelynek szintén küldtek kérdőívet.

(13)

A kérdőívekre egy, gyűrűs iratgyűjtő szerkezetet az Európai Unióba (a továbbiakban: EU) nem exportáló kínai exportáló gyártótól, vele kapcsolatban álló thaiföldi vállalatától, a kérelmező európai uniós gyártótól, három független importőrtől és egy, a panaszossal kapcsolatban álló felhasználótól érkezett válasz. A másik európai uniós gyártó nem működött közre a vizsgálatban, egy független importőr pedig csak észrevételeket nyújtott be.

(14)

Minden érintettet tájékoztattak azokról az alapvető tényekről és szempontokról, amelyek a végleges dömpingellenes vámok bevezetésére irányuló javaslat szándékához vezettek. Kijelöltek számukra egy időszakot, amelyen belül e tájékoztatást követően előadhatták észrevételeiket. A felek észrevételeit mérlegelték, és indokolt esetben a megállapításokat ezeknek megfelelően módosították.

(15)

A Bizottság szolgálatai beszereztek és ellenőriztek minden olyan információt, amelyet szükségesnek ítéltek a dömping és a károkozás folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének és a közösségi érdeknek a megállapításához. A következő vállalatok telephelyén került sor ellenőrző látogatásokra:

(16)

A dömping és folytatódására és megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2007. október 1. és 2008. szeptember 30. közötti időszakra (a továbbiakban: a felülvizsgálati időszak) vonatkozott. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2005. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra terjedt ki (a továbbiakban: a figyelembe vett időszak).

(17)

Az érintett termék megegyezik a 2074/2004/EK tanácsi rendeletben meghatározott termékkel, azaz egyes gyűrűs iratgyűjtő szerkezetekkel, amelyek két acéllapból vagy huzalból állnak, amelyekre legalább négy, acélhuzalból készült félgyűrűt rögzítettek, és amelyeket egy acél fedőlap tart össze. A szerkezetek a félgyűrűk széthúzásával vagy a gyűrűs iratgyűjtő szerkezethez rögzített, kisméretű acél nyitószerkezettel nyithatók. A gyűrűk alakja változó, a legelterjedtebbek kör vagy D betű alakúak (a továbbiakban: az érintett termék). A gyűrűs iratgyűjtő szerkezeteket jelenleg az ex 8305 10 00 KN-kód alá sorolják. Az ugyanezen KN-kód alá tartozó emelőkaros szerkezetek (LAM) nem tartoznak az érintett termékek körébe.

(18)

A gyűrűs iratgyűjtő szerkezeteket papír, karton és műanyag bevonatú irodai dossziék, prezentációs és egyéb fűzött dossziék előállítására használják.

(19)

A gyűrűs iratgyűjtő szerkezetekből a felülvizsgálati időszak során számos különböző típust értékesítettek az EU-ban. E típusok között a különbséget a talp szélessége, a szerkezet típusa, a gyűrűk száma, a kioldó rendszer, a névleges papírtároló kapacitás, a gyűrűk átmérője, a gyűrűk alapja, a hossz és a gyűrűk közötti távolság alapján határozták meg. Tekintettel arra, hogy az alapvető fizikai és műszaki tulajdonságok minden típus esetében megegyeznek, valamint hogy bizonyos határokon belül ezek egymással felcserélhetők, azt állapították meg, hogy a jelenlegi vizsgálat alkalmazásában valamennyi gyűrűs iratgyűjtő szerkezet egyetlen terméknek tekintendő.

(20)

A Bizottság azt is megállapította, hogy a Kínában gyártott, illetve az európai uniós gazdasági ágazat által előállított és az EU piacán eladott gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek alapvető fizikai és műszaki tulajdonságaikat és felhasználásukat tekintve nem különböznek egymástól.

(21)

Ezért arra a következtetésre jutott, hogy a Kínában gyártott, illetve az európai uniós gazdasági ágazat által előállított és az EU piacán eladott gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében mind hasonló terméknek minősülnek.

(22)

Az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően megvizsgálták, hogy a jelenlegi intézkedések hatályvesztése a dömping valószínű folytatódásához vagy megismétlődéséhez vezetne-e.

(23)

A vizsgálatban egyetlen olyan kínai gyártó sem működött együtt, amelyik gyűrűs iratgyűjtő szerkezetet exportál az EU-ba. A kérelemben megnevezett négy kínai vállalat közül csak egy működött együtt, valamint a vele kapcsolatban álló thaiföldi vállalat. A másik három exportőr nem adott választ a kérdőívre. Az egyedüli együttműködő kínai gyártó nem exportálta az érintett terméket az EU-ba, más harmadik ország piacára azonban igen. A felülvizsgálati időszakban az EU-ba gyűrűs iratgyűjtő szerkezetet exportáló kínai gyártók együttműködésének hiányában a dömpingre vonatkozó megállapításokat a Bizottságnak az alaprendelet 18. cikke rendelkezéseinek megfelelően más forrásból rendelkezésre álló tények alapján kellett megtennie. Ebben az esetben a Bizottság úgy vélte, hogy az exportról a legésszerűbb és legmegfelelőbb tájékoztatással az Eurostat szolgál. Amennyiben ez kivitelezhető volt, illetve a vizsgálat időbeli korlátait figyelembe véve ezeket az információkat összevetették a vizsgálatban együttműködő, de gyűrűs iratgyűjtő szerkezetet az EU-ba nem exportáló egyedülő kínai gyártótól származó információkkal és a kínai exportstatisztikával. Mindazonáltal tekintettel arra, hogy a kínai exportáló gyártóktól nem állnak rendelkezésre vállalatspecifikus mennyiségi és volumenadatok, továbbra is úgy tekintik, hogy egyedül az Eurostat statisztikája áll rendelkezésre az EU-ba irányuló kínai exportról, noha az Eurostat által szolgáltatott áradatok abszolút szintje meglehetősen magasnak tűnik a kínai exportstatisztikában szereplő importárakhoz, valamint az Eurostat által más harmadik országról szolgáltatott adatokhoz képest.

(24)

Mivel Kína átmenetben lévő gazdaság, az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja értelmében a rendes értéket egy piacgazdaságú harmadik ország (a továbbiakban: az analóg ország) ára vagy számtanilag képzett értéke vagy az analóg országból más országokba, beleértve az Uniót is, történő kivitel esetén felszámított ár alapján kell megállapítani, illetve ha ez nem lehetséges, bármilyen más elfogadható alapon megállapítható, ideértve a hasonló termékért az Unióban ténylegesen fizetett vagy fizetendő árat, és azt szükség esetén megfelelően módosítani kell úgy, hogy egy ésszerűen elfogadható haszonkulcsot is magában foglaljon.

(25)

Az előző vizsgálatban Indiát választották analóg országnak. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a Bizottság tájékoztatta az előző vizsgálatban egyedüli együttműködő indiai gyártót a folyamatban lévő eljárás megindításáról, ám a fél megtagadta az együttműködést. A hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben Thaiföldet javasolták a rendes érték megállapításához használt analóg országnak. Ezt a választást az eljárásban érintett egyes felek megkérdőjelezték, és azt állították, hogy Indiát kellett volna megfelelő analóg országként alkalmazni.

(26)

Thaiföld esetében egy thaiföldi gyártó egyezett bele az együttműködésbe. A Bizottság ezért megvizsgálta, hogy a Thaiföldtől kapott adatokat fel lehet-e használni a Kínára vonatkozó rendes érték megállapításához. Ebben a tekintetben meg kell jegyezni, hogy Thaiföldön nem került sor az érintett termék belföldi értékesítésére. Ezért Thaiföld esetében a rendes értéket a 2. cikk (6) bekezdésének c) pontja alapján kellett volna megállapítani.

(27)

Ezenkívül a Thaiföldről exportált érintett termék átlagos exportárára, illetve a Kínából származó érintett termék átlagos exportárára vonatkozóan az Eurostat által szolgáltatott adatok összehasonlítása azt mutatta, hogy a kínai termékek árai magasabbak a thaiföldi termékek árainál. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy különböző terméktípusok széles skálája tartozik az érintett termékbe, az árak pedig terméktípustól függően változhatnak. A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában az EU-ba irányuló exportértékesítésük pontos összetételét nem lehetet megállapítani, illetve összehasonlítani a thaiföldi exportáló gyártók termékösszetételével. Mivel semmi nem mutatott arra, hogy az exportárak jelentős eltérését bármilyen más tényezőnek lehetne tulajdonítani, azt a következtetést vonták le, hogy a kínai, illetve a thaiföldi exportáló gyártók által az EU-ba exportált gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek termékösszetétele eltérő. A Thaiföld, illetve Kína által az Európai Unióval szemben érvényesített exportárak eltérése alapján, a rendelkezésre álló legmegfelelőbb adatokat felhasználva arra lehetett következtetni, hogy a Kínából érkező exportba drágább, jobb kidolgozású terméktípusok tartoznak, éppen ezért nem helyénvaló a Thaiföldről származó adatokat felhasználni a Kínára vonatkozó rendes érték megállapításához.

(28)

Ezenkívül a thaiföldi vállalat kapcsolatban áll a gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek egyedüli együttműködő kínai gyártójával. A Bizottság megvizsgálta: lehet-e hatása a rendes érték meghatározására annak, hogy a két vállalat kapcsolatban áll egymással. E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a korábbi vizsgálatok (nevezetesen két kijátszás elleni vizsgálat) arra derített fényt, hogy a thaiföldi vállalatot az egyik kínai gyártó alapította az érintett termékre kirótt dömpingellenes intézkedésekre adott válaszként. A jelenlegi vizsgálat is ugyanezt a következtetést erősítette meg, miként az a (38) preambulumbekezdésben részletesen szerepel. Figyelembe véve a kínai és a thaiföldi gyártó közti kiforrott kapcsolatot, az tűnt helyénvalónak, ha a javasolt analóg országból együttműködő egyedüli vállalat által szolgáltatott információkat nem használják fel. Ezért valamennyi fenti tényezőt figyelembe véve, az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának megfelelően Thaiföldet nem lehetett megfelelő analóg országnak tekinteni a rendes érték megállapítása céljából.

(29)

Figyelembe véve a Thaiföld tekintetében fentiekben leírt tényeket, a korábbi analóg ország (India) részéről hiányzó együttműködést, valamint azt, hogy a vizsgálatban egyetlen olyan kínai vállalat sem működött együtt, amelyik gyűrűs iratgyűjtő szerkezetet exportál az EU-ba, helyénvalónak minősült, hogy a rendes értéket bármilyen más elfogadható alapon – nevezetesen a hasonló termékért az Unióban ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár alapján – állapítsák meg.

(30)

A fentiekben leírt tényekre tekintettel az a döntés született, hogy a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának megfelelően az uniós gazdasági ágazat árai, azaz a hasonló termékért az Unióban ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár alapján állapítják meg. Így a rendes értéket a kérelmező uniós gyártó telephelyén ellenőrzött adatok alapján számították ki. Ennek a gyártónak a hasonló termékre vonatkozó belföldi értékesítését reprezentatívnak találták a Kínából az EU-ba exportált érintett termékhez képest. Mivel az uniós gazdasági ágazatra jellemző eladási árak veszteségesek voltak, azokat ki kellett igazítani úgy, hogy egy méltányos haszonkulcsot is magukban foglaljanak, mint ahogy arról az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja rendelkezik. Ebben a tekintetben az ilyen típusú üzleti tevékenységre méltányosnak tekinthető 5 %-os haszonkulcsot alkalmaztak.

(31)

Az alaprendelet 18. cikkével összhangban és a kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában az exportár kiszámítása az Eurostat adatai alapján történt.

(32)

A rendes érték és az exportár összehasonlítása gyártelepi paritáson történt. A rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlítása érdekében az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban megfelelő kiigazításokat végeztek az árakat és összehasonlíthatóságukat érintő tényezők eltéréseinek figyelembevétele céljából. A szállításban, a biztosításban és a közlekedéssel összefüggő egyéb költségekben mutatkozó eltérések miatt szükség esetén szintén sor került kiigazításokra.

(33)

A fenti megállapításokra tekintettel és a Kínára vonatkozó egyéb megbízható információk hiányában a súlyozott átlagok közti összehasonlításon alapuló, a vámfizetés előtti, EU határparitáson számított CIF-importár százalékában kifejezett országos dömpingkülönbözetet kalkuláltak, amelynek értéke 20,7 %.

(34)

A vizsgálat megállapította, hogy a felülvizsgálati időszak alatt dömping következett be. Ezt a következtetést i. egyrészt a (23) preambulumbekezdésben kifejtett okokból az Eurostat által szolgáltatott exportárakra, ii. másrészt a (24)–(29) preambulumbekezdésben kifejtett okokból az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának megfelelően az uniós gazdasági ágazat árai alapján megállapított rendes értékre alapozták.

(35)

A dömping felülvizsgálati időszak során történő bekövetkeztének elemzése mellett folytatódásának valószínűségét is megvizsgálták. A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában – egy olyan vállalatot kivéve, amely csak nem uniós országokba exportált –, valamint a nyilvánosan rendelkezésre álló információk hiányára tekintettel, az alábbi következtetések főként az alaprendelet 18. cikke szerint rendelkezésre álló adatokon, nevezetesen az Eurostat adatain, az egyedüli együttműködő vállalat, a kínai statisztikák és a felülvizsgálati kérelem adatain alapulnak.

(36)

Ezzel összefüggésben az alábbiakat elemezték: a) a kínai exportáló gyártók kihasználatlan kapacitása, valamint a volumeneket és árakat illetően tanúsított magatartása; és b) az EU piaca által az árakat és a volumeneket illetően a kínai exportőrökre gyakorolt vonzerő.

(37)

Érdemes emlékeztetni arra, hogy – a WHS kivételével – az exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Kínában folyó gyártásról, a kihasználatlan gyártókapacitásról és a kínai piacon végzett értékesítésről nem állt rendelkezésre információ az együttműködő gyártó által megadotton kívül.

(38)

Az egyedüli együttműködő kínai gyártó 2005 és a felülvizsgálati időszak között jelentősen csökkentette gyártókapacitását (a pontos adat üzleti titoktartás miatt nem hozható nyilvánosságra). Az említett kínai gyártónak azonban módjában áll ismét bővíteni gyártókapacitását. A csökkentett kapacitású gyártást valójában minden késlekedés és erőfeszítés nélkül a korábbi szintre lehetne emelni tekintettel arra, hogy a gyártó tulajdonában van egy üres ipari létesítmény az üzemelő telephely közelében. Abban a létesítményben a kínai gyártó rövid időn – körülbelül hat hónapon – belül olyan meglévő berendezés felhasználásával, amely jelenleg más termelési igényeket szolgál ki, de amelyet a gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek gyártásának fokozása érdekében át tudnának alakítani, üzembe tudna állítani egy gyűrűs iratgyűjtő szerkezeteket előállító gyártósort. E tekintetben azt is meg kell jegyezni, hogy az említett kínai gyártó nem értékesít belföldön, és nyilvánvalóan nem tervezi, hogy a közeljövőben belföldi értékesítésbe kezdjen. Ebből következik, hogy amennyiben hagyják, hogy az intézkedések hatályukat veszítsék, ez a gyártó gyorsan növelheti gyártását, amellyel bármelyik exportpiacot célba veheti (beleértve az EU piacát is, ahol jelenleg nem értékesít). A vállalat azt is megerősítette, hogy ha a dömpingellenes intézkedések hatályukat vesztenék, bezárná a vele kapcsolatban álló thaiföldi vállalata gyártó telephelyét, és a gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek teljes gyártását visszavinné Kínába. Az együttműködő vállalat nem hajtott végre jelentős beruházást, amit könnyű megmagyarázni, ha figyelembe vesszük a vele kapcsolatban álló thaiföldi vállalat létezését, azt, hogy az ilyen típusú gyártó tevékenység általában kevés beruházást igényel, valamint azt, hogy a gépeket rövid időn belül át lehet állítani a gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek gyártására.

(39)

A nem együttműködő kínai gyártókkal kapcsolatban az a következtetés, hogy van még kihasználatlan kapacitás Kínában. Ez azon alapul, hogy a teljes kínai export csökkent, olyan információ viszont nincs, amely arra mutatna, hogy Kínában csökkent a kapacitás. Meg kell továbbá jegyezni, hogy a gépek átállítása rövid időt igényel, és a berendezések összességében több célra is felhasználhatók a gyűrűs iratgyűjtő szerkezetet gyártó ágazatban, így a kapacitásokat könnyedén a korábbi szintre lehet növelni, hogy kövessék a gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek piacának változásait.

(40)

Az egyedüli együttműködő kínai gyártó a harmadik országba irányuló exportját illetően csak részleges információval szolgált, amely arra utal, hogy 2006 és a felülvizsgálati időszak között értékesítése hozzávetőleg 10 %-kal nőtt. Ugyanebben az időszakban a harmadik országokkal szemben felszámított átlagos exportár 0,7 %-kal emelkedett.

(41)

A más országokba irányuló kínai összkivitel alakulása tekintetében a kínai kivitel mennyiségének és árainak megállapításához kínai statisztikákat vettek figyelembe. Ezek az adatok azt erősítik meg, hogy 2004 és a felülvizsgálati időszak között jelentősen csökkent a kínai gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek kivitele. A kínai statisztika szerint az exportált gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek száma 2004-ben körülbelül 198 millió darab volt, ami a felülvizsgálati időszak alatt 89 millió darabra esett vissza. Másrészt az átlagos eladási ár 2004 és 2007 között meredeken csökkent, majd a felülvizsgálati időszakban a 2004-es szinttől nem sokkal elmaradó szintre tornázta vissza magát. Az, hogy a felülvizsgálati időszakban a gyűrűs iratgyűjtő szerkezetekre vonatkozó kínai exportvolumen csupán a 2004-es érték 45 %-ának felelt meg, míg az átlagos exportár a felülvizsgálati időszak alatt 7 %-kal alacsonyabb volt a 2004-es szintnél, megerősíti, hogy valamennyi kínai gyártó számára (akár együttműködött a vizsgálatban, akár nem) erősen érvényesül az az ösztönző, hogy újból elérjék korábbi exportteljesítményüket, figyelembe véve rendelkezésre álló kapacitásukat, valamint az exportárak előző években megfigyelt emelkedő tendenciáját. Ilyen körülmények között ésszerű azt feltételezni, hogy amennyiben a dömpingellenes intézkedések hatályukat vesztik, az EU piaca nagyon vonzó célpont lesz valamennyi kínai exportőr számára, amelyek törekednek majd, hogy jelentős mennyiségben exportáljanak az EU piacára.

(42)

A dömpingellenes vámok bevezetése előtt az összvolumen alapján Kína számára az EU volt a gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek második legnagyobb exportpiaca. Kína piaci részesedése folyamatosan csökkent a dömpingellenes intézkedések bevezetése után, amelyek hatályát két kijátszás elleni vizsgálat után meghosszabbították, a 2008-as felülvizsgálat után pedig kibővítették. A figyelembe vett időszak alatt a piaci részesedések lényegében nem változtak, és csupán kismértékben csökkentek 3,2 %-ra (– 0,4 %) a felülvizsgálati időszak alatt. Az EU piaca méretének – amelyet csak az USA előz meg –, valamint az abból következő keresletnek köszönhetően Kína egyéb exportpiacaival összehasonlítva az EU fontos célpiac. A kínai gyártóknak az EU piacán való korábbi jelenlétét és a piac fontosságát egyértelmű jelnek lehet tekinteni, amely azt mutatja, hogy a kínai gyártók a jövőben megkísérelnék visszaszerezni piaci részesedésüket az EU-ban.

(43)

Továbbá arra is egyértelmű jelek utalnak, hogy Kínában különféle felek élénk figyelemmel kísérik a jelenlegi vizsgálatot, és annak lehetőségét mérlegelik, hogy exportálni kezdjenek az EU-ba. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az eljárás megindítását követően a Bizottság kérdéseket kapott egy, a hatályvesztési felülvizsgálati kérelemben nem szereplő kínai gyártótól, amelyik kijelentette, hogy a vállalatot 2005-ben alapították, gyűrűs iratgyűjtő szerkezeteket gyárt, és úgy tervezi, hogy 2009-től gyűrűs iratgyűjtő szerkezeteket exportál az EU-ba. Ez a vállalat kezdetben fontolgatta, hogy együttműködjön az eljárásban, de végül nem adott választ a vonatkozó kérdőívre. Ez megerősíti, hogy az EU még a jelenlegi dömpingellenes intézkedésekkel együtt is vonzó piac a kínai gyártók számára, így ha hagyják, hogy az intézkedések hatályukat veszítsék, jelentős mértékben fokozódna az ösztönzés, hogy exportálni kezdjenek az EU-ba, fokozzák kivitelüket vagy újrakezdjék azt.

(44)

Az EU-nak, mint a gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek piacának, történelmi jelentőségét és vonzerejét az is igazolja, hogy a múltban kitartóan próbálták kijátszani vagy az árakba eleve belekalkulálni a hatályban lévő dömpingellenes intézkedéseket. Valójában amióta csak dömpingellenes intézkedéseket vezettek be Kínával szemben, a kínai exportőrök rendszeresen megpróbálják kijátszani vagy az árakba belekalkulálni ezeket, hogy bejussanak az EU piacára. Emlékezetni kell arra, hogy 2000-ben egy abszorpcióellenes eljárás eredményeként fokozták a jelenlegi intézkedéseket, a kijátszásukat célzó gyakorlatok megállapításának eredményeként 2004-ben és 2006-ban kiterjesztették őket Vietnamra és Laoszra, 2008-ban pedig az érintett termék meghatározása tekintetében módosították az intézkedéseket annak eredményeként, hogy megállapítást nyert az a gyakorlat, miszerint a termék kismértékű módosításával igyekeztek kijátszani őket.

(45)

Ami az árakat illeti, a kínai statisztikák szerint a harmadik országok piacára irányuló kínai export átlagára magasabb az EU-ba irányuló kínai export átlagáránál, de még így is jelentősen alacsonyabb az indiai és thaiföldi exportőrök – azaz a potenciális közvetlen versenytársaik – által az EU piacán érvényesített átlagáraknál. A vonatkozó kínai exportadatok arra utalnak, hogy a kínai gyártók – jelenlegi EU-beli teljesítményükkel ellentétben – a többi piac többségén már stabil helyet szereztek. Világosan kiderül tehát, hogy az EU piaca pénzügyi szempontból vonzó lehetőség lenne a kínai exportőrök számára, mivel az EU-ban magasabb árakon tudnának értékesíteni anélkül, hogy ezzel veszélyeztetnék a világ többi részében történő értékesítésüket, de a dömpingelt árakon történő értékesítéssel még így is alá tudnának kínálni versenytársaiknak az EU-ban.

(46)

A Kínából származó gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek behozatalával szemben a harmadik országok nem alkalmaznak kereskedelmi védintézkedést.

(47)

A vizsgálat azt mutatta, hogy az együttműködő exportáló gyártó és – minden valószínűség szerint – a többi kínai exportáló gyártó egyaránt jelentős kihasználatlan kapacitással rendelkezik, figyelembe véve kivitelük jelentős visszaesését 2004 és a felülvizsgálati időszak között. Arra is fényt derített, hogy a kínai felek folyamatosan érdeklődést mutatnak az iránt, hogy belépjenek az EU piacára. Továbbá az egyedüli együttműködő gyártó könnyedén visszahozhatná gyártókapacitását Thaiföldről Kínába, amennyiben a dömpingellenes intézkedések hatályukat vesztenék.

(48)

Figyelembe véve a kínai gyártók kihasználatlan kapacitását, valamint gépeik és berendezéseik sokoldalúságát, a dömpingellenes intézkedések hatályvesztése esetén a Kínából az EU piacára irányuló behozatal valószínűleg ismét jelentős mennyiségben folytatódna. Jelenleg az EU piaca az egyetlen olyan piac a világon, ahol dömpingellenes intézkedések vannak érvényben, és a megállapított tények arra utalnak, hogy a kínai exportőrök a szükséges kapacitás rugalmasságát kihasználva minden bizonnyal arra törekednének, hogy a lehető leghamarabb visszanyerjék korábbi piaci részesedésüket. A fenti következtetést megerősíti az a tény is, hogy az EU-ban valamennyi versenytársuknál alacsonyabb árakon is tudnának értékesíteni, és bizonyítást nyert, hogy a felülvizsgálati időszakban ez be is következett.

(49)

E megállapítások és események alapján valószínűsíthető, hogy amennyiben a kínai exportőrök újra exportálnának az EU-ba, ez a kivitel a rendes értéknél alacsonyabb árakon történne. Következésképpen megállapítást nyert, hogy a jelenlegi intézkedések hatályvesztése esetén a Kínából származó dömping valószínűleg ismét bekövetkezne.

(50)

A felülvizsgálati időszak során gyűrűs iratgyűjtő szerkezeteket a következő gyártók állítottak elő az EU-ban:

(51)

Az első gyártó kérelmezte a vizsgálatot, és abban együtt is működött. A másik (kisebb) uniós gyártó nem működött együtt. A vizsgálat megállapította, hogy a kérelmező a gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek teljes uniós gyártásának több mint 50 %-át képviselte a felülvizsgálati időszak során. Ezért úgy tekinthető, hogy az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdésének és 5. cikke (4) bekezdésének értelmében ez a gyártó képviseli az uniós gazdasági ágazatot. A továbbiakban rá az „uniós gazdasági ágazat”-ként történik hivatkozás. A kérelmező és leányvállalatai nem állnak kapcsolatban kínai exportáló gyártókkal.

(52)

Meg kell jegyezni, hogy régen az uniós gazdasági ágazat eredetileg két különálló gyártóból állt (Koloman Handler – Ausztria és Robert Krause – Németország), amelyek csődbe mentek, és egy osztrák csoport vette át őket. A vállalatok jelentős szerkezetátalakításon mentek keresztül, és a „Ring Alliance Ringbuchtechnik GmbH” elnevezésű jelenlegi struktúrát 2003-ban, azaz a figyelembe vett időszak előtt körülbelül két évvel hozták létre. A központ Ausztriában található, míg a gyártás Magyarországon folyik.

(53)

Az uniós gazdasági ágazat által az EU piacán gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek értékesítésének meghatározásához az együttműködő uniós gyártó kérdőívre adott válaszait használták. Az uniós gazdasági ágazat meghatározásában nem szereplő uniós gyártó értékesítéseinek kiszámítása céljából más elérhető információkat is felhasználtak.

(54)

A behozott mennyiségekre vonatkozó adatok az Eurostat statisztikáiból származtak, kivéve a Thaiföldről származó behozatal adatait, amelyek forrása az adott országra vonatkozó, párhuzamosan folyó dömpingellenes eljárás keretében kiküldött kérdőívre kapott válaszok voltak.

(55)

Mindezek alapján megállapítható, hogy az EU-ban felhasznált gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek mennyisége a figyelembe vett időszak alatt 4 %-kal, a 2005-ös 170–180 millió darabról a felülvizsgálati időszakban számlált 165–175 millió darabra (12) csökkent.

(56)

Annak érdekében, hogy megállapítható legyen az érintett termék Kínából származó behozatalának összvolumene, helyénvalónak tűnt az olyan országokból származó behozatal figyelembevétele is, melyekre az alaprendelet 13. cikke (3) bekezdésének megfelelően kiterjesztették a jelenlegi dömpingellenes intézkedéseket: Vietnam és Laosz (lásd a fenti (4) és (5) preambulumbekezdést). Úgy tekintették, hogy az ezen országokból származó behozatal valójában Kínából származó termékekből áll. Mindezek alapján megállapítást nyert, hogy a figyelembe vett időszak alatt Kínából behozott gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek teljes mennyisége több mint 50 %-kal csökkent. Ezen időszak alatt a piaci részesedés ugyanilyen mértékben csökkent. Meg kell azonban jegyezni, hogy ezek az adatok a Laoszban feladott importszállítmányok közül csak a 2005-ös tételeket foglalják magukban, és abban az évben ezek tették ki a teljes behozatal felét. Megjegyzendő, hogy a Laoszban feladott gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek behozatalára vonatkozó, a kijátszások feltárására indított vizsgálat 2005 áprilisában indult.

(57)

Kína piaci részesedése 2006-ban 7,0 %-ról visszaesett 3,8 %-ra, és azóta nem változott (3 % körül van). Meg kell jegyezni, hogy az előző hatályvesztési felülvizsgálat idején Kína piaci részesedése az 1998-as 14,8 %-ról 1,9 %-re csökkent 2001-re, azaz a kínai gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek piaci részesedése most nagyobb, mint a korábbi hatályvesztési felülvizsgálat keretében a vizsgált időszak végén.

(58)

A három együttműködő importőr közül csak egy hozott be gyűrűs iratgyűjtő szerkezeteket Kínából a felülvizsgálati időszak alatt. Ez a behozatal nagyon kis volumenű volt a Kínából származó összes behozatalhoz képest, és olyan 17 és 23 gyűrűs szerkezetekből állt, amelyekre minimális importár vonatkozik. Ezért ezeket nem lehetett volna reprezentatív összehasonlítási alapként használni. Az Eurostat statisztikái szerint a Kínából származó gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek importárai 5 %-kal csökkentek a figyelembe vett időszak alatt, és a kínai termékek árai körülbelül 10 %-kal alákínáltak az uniós gazdasági ágazat árainak (a dömpingellenes vám figyelembevétele nélkül). Az Eurostat által megadott abszolút árszint azonban meglehetősen magasnak tűnik a kínai exportstatisztikákban szereplő behozatali árakkal és az Eurostat által más harmadik országokra megadott adatokkal összehasonlítva. A fentiek alapján valószínű, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a kínai exportárakat összehangolnák a külföldi versenytársak (Thaiföld, India) áraival, és ez alapján az alákínálás mértéke sokkal jelentősebb lenne.

(59)

Ami a más harmadik országokból származó behozatalt illeti, az Indiából származó gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek behozatala csökkent, míg a Thaiföldről származó gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek behozatala kismértékben növekedett a felülvizsgálati időszak alatt, amikor is magasabb volt mint az előző években. Más országokhoz hasonlóan Hongkong is exportál gyűrűs iratgyűjtő szerkezeteket az EU-ba, de nem tettek észrevételt ezzel összefüggésben, és további információk nem állnak rendelkezésre.

(60)

A figyelembe vett időszakban a gyártás mintegy 20 %-kal nőtt, míg a kapacitás nagyjából változatlan maradt. Ennek eredményeként a kapacitáskihasználás a gyártáshoz hasonló tendenciát követett: 9 százalékponttal nőtt.

(61)

A felülvizsgálati időszakban azonban a kapacitáskihasználás mértéke elmaradt a 2001-ben, azaz az előző hatályvesztési felülvizsgálat vizsgálati időszakában elért szinttől. A kapacitáskihasználás mértéke akkor 70 % és 75 % közé esett.

(62)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat készletei összességében 43 %-kal nőttek. A gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek gyártásának jelentős része szabványos termékekből áll, az uniós gazdasági ágazatnak ezért bizonyos készletszintet biztosítania kell, hogy zökkenőmentesen ki tudja elégíteni az ügyfelei igényeit. Ha a zárókészlet az átlagos szint fölé emelkedik, az nehézségekre utal a termék értékesítésében (belföldön és az exportpiacon egyaránt). Az értékesítés szezonalitását is figyelembe kell venni: az értékesítés jelentősebb az év utolsó negyedében, amely az iskolai év kezdetének felel meg.

(63)

Az uniós gazdasági ágazat által az EU piacán realizált forgalom 23 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban, piaci részesedése pedig 24,4 %-ról 31,1 %-ra emelkedett, ami mintegy 7 százalékpontos növekedésnek felel meg. A piaci részesedés növekedése azt jelzi, hogy az uniós gazdasági ágazat növekedése meghaladta a fogyasztás bővülését.

(64)

A piaci részesedés abszolút értéke elmaradt a 2001-es, azaz az előző vizsgálati időszak szintjétől, amikor 40 % körüli értéket ért el.

(65)

A uniós gazdasági ágazat súlyozott átlagos eladási ára 12 %-kal csökkent a figyelembe vett időszak során. Meg kell jegyezni, hogy az elmúlt években a nyersanyagok (acél) ára az egész világon emelkedő tendenciát mutatott, és a fajlagos összköltség körülbelül 40 %-át az acél teszi ki. Az eladási árak 2006 óta veszteségesek.

(66)

Az uniós gazdasági ágazat 2005-ben még nyereséges volt, de a következő évben jelentősen romlott a helyzet az intézkedések kijátszását célzó gyakorlatok miatt, amelyek az intézkedések hatályának 2006-ig történő meghosszabbításához, 2008-ban pedig a termék meghatározásához vezettek. Noha 2007-ben némileg javult a nyereségesség, az uniós gazdasági ágazat továbbra sem tudta elérni a nyereségküszöböt, és veszteséges volt a felülvizsgálati időszakban. A felülvizsgálati időszakban elszenvedett veszteség kicsi volt.

(67)

A készpénzforgalom és a nettó eszközállomány megtérülése nagyjából ugyanezt a tendenciát követte. Ilyen pénzügyi helyzetben a az uniós gazdasági ágazatot képviselő kérelmezőnek kétségkívül nehézséget jelentene a csoporton kívülről bevonni tőkét.

(68)

Még ha a beruházások csökkenő tendenciát mutattak is, nevezetesen 20 %-kal estek vissza a figyelembe vett időszakban, az uniós gazdasági ágazat megvalósított bizonyos mértékű beruházást a versenyképesség megőrzése érdekében. Az említett beruházások új gépeket jelentettek a gyártási folyamat fejlesztése és a versenyképesség növelése érdekében.

(69)

Miként a (66) preambulumbekezdésben szerepel, az uniós gazdasági ágazat gyenge pénzügyi helyzetére tekintettel le lehet vonni a következtetést, hogy mindez súlyosan érintette az ágazat azon képességét, hogy független forrásból tőkét tudjon bevonni.

(70)

A figyelembe vett időszakban a (teljes munkaidős egységekben kifejezett) foglalkoztatás 4 %-kal nőtt, az időszak alatt egy munkavállaló által előállított ezer darabban kifejezett termelékenység pedig 14 %-kal javult; a teljes bérköltség 11 %-kal emelkedett, amelyre többnyire magyarázatot ad a foglalkoztatási adatok növekedése; a munkavállalónkénti átlagos bérnövekedés korlátozottabb volt.

(71)

A rendelkezésre álló legmegbízhatóbb adatok alapján a vizsgálat 20,7 % mértékű dömping meglétét állapította meg a felülvizsgálati időszakban, ami igen jelentős.

(72)

Az uniós gazdasági ágazat szerkezetátalakításon esett át, és bizonyos mértékben kedvező volt számára a dömpingelt behozatal elleni intézkedések bevezetése. Gazdasági helyzete javult az elmúlt években: a gyártás, értékesítés, piaci részesedés és foglalkoztatás pozitív tendenciákat mutatnak.

(73)

A fent említett pozitív változás ellenére a gazdasági ágazat nem tudta teljes mértékben kiheverni a korábban elszenvedett kárt. Ez főként a pénzügyi mutatókból derül ki: a nyereségesség, a készpénzforgalom és a nettó eszközállomány megtérülése még mindig magán hordozza a károkozás nyomait. A gazdasági ágazat sem tudta még elérni az értékesítés és a termelés korábbi szintjeit. Ezt is annak a fényében kell vizsgálni, hogy a vizsgált időszak egy részében az intézkedések eredményességét aláásták a – fentiekben már leírt – kijátszásukat célzó gyakorlatok.

(74)

Noha az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete némiképp javult, még így is bizonytalan maradt a helyzete a figyelembe vett időszakban.

(75)

Az uniós gazdasági ágazat szerkezetátalakítást hajtott végre tevékenységei tekintetében, és profitált a dömpingellenes intézkedésekből. Az említett intézkedéseket már 1997-ben bevezették, ám csak akkor lettek teljesen eredményesek, amikor a vámok átvállalására és az intézkedések kijátszására irányuló gyakorlatokat is sikerült ellensúlyozni. Javult ugyan az uniós gazdasági ágazat helyzete, de továbbra is érzékeny és sérülékeny maradt.

(76)

Ilyen körülmények között helyénvaló elemezni az anyagi kár megismétlődésének valószínűségét, és megvizsgálni, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a Kínából származó behozatal volumenének és árainak várható alakulása tovább rontaná-e a gazdasági ágazat helyzetét, és anyagi kárt okozna-e.

(77)

Emlékeztetni kell arra, hogy Kína jelentős kihasználatlan kapacitással rendelkezik, és a gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek gyártását könnyedén tudná nagymértékben növelni. Ez azon a fentiekben megállapított tényen alapul, miszerint az egyedüli együttműködő kínai gyártó könnyedén növelni tudná jelenlegi csökkentett mértékű gyártókapacitását, sőt még thaiföldi telephelyét is bezárhatná, hogy a gyártást visszavigye Kínába. Ezenkívül más, együttműködést nem mutató kínai gyártók is jelentős kihasználatlan kapacitással rendelkeznek, vagy kapacitásukat könnyedén a korábbi szintre tudnák emelni, figyelembe véve, hogy a gépek átállítása rövid átfutási időt igényel, a gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek előállításához szükséges berendezések pedig több célra is használhatók.

(78)

Megállapítást nyert, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a nagyobb mennyiségben előállított gyűrűs iratgyűjtő szerkezeteket nagy valószínűséggel tömegesen az EU-ba exportálnák. Ez a feltételezés azon a tényen alapul, hogy az EU piaca méretét tekintve továbbra is jelentős, és mindig is fontos piac volt a kínai exportőrök számára, amelyek minden bizonnyal igyekeznének visszaszerezni elvesztett piaci részesedésüket. A hatályban lévő dömpingellenes intézkedések kijátszására tett számtalan kísérlet is egyértelműen bizonyítja, hogy a kínai exportőrök számára mennyire vonzó az EU piaca. Az intézkedések hatását igyekeztek átvállalni, harmadik országokon keresztül történő kivitellel, sőt akár a termékek kismértékű módosításával kijátszani.

(79)

Végül az is megállapítást nyert, hogy súlyos következményei lennének az uniós gazdasági ágazat helyzetére, ha a jövőben nőne a gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek EU-ba irányuló behozatala. Mint már korábban szerepelt, az intézkedések hatályvesztése esetén várhatóan jelentős lenne a Kínából származó gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek importvolumene. Ez a behozatal nagy valószínűséggel jelentős árleszorító hatást gyakorolna az EU piacára és ennélfogva az uniós gazdasági ágazatra, mint ez az EU és harmadik országok piacain tapasztalható árszínvonal elemzéséből is kiderül. Az Eurostat szerint a kínai termékek jelenlegi árai körülbelül 10 %-kal alacsonyabbak az EU árainál (a dömpingellenes vámok nélkül), és jelenleg sokkal magasabbak, mint a Kína potenciális versenytársai (India és Thaiföld) által az EU piacán alkalmazott átlagár. Amennyiben az intézkedések hatályukat vesztenék, és a kínai gyártók a gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek valamennyi típusát dömpingellenes vámok nélkül exportálhatnák az EU-ba, több mint valószínű, hogy áraikat legalább bizonyos mértékig közelítenék a versenytársaik áraihoz. Ezt a kínai termékek harmadik országok piacán érvényesülő árainak (alacsony) szintje is alátámasztja, melyre a kínai exportstatisztikák szolgálnak bizonyítékkal. Dömpingellenes intézkedések nélkül az EU piaca igen vonzóvá válna a kínai exportőrök számára.

(80)

A fentiek alapján valószínű, hogy a Kínából származó gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések hatályvesztése az EU-ba irányuló, igen alacsony áron történő behozatal mennyiségének ugrásszerű növekedéséhez vezetne, ami az árak általános szintjének a visszaesését okozná az EU piacán. Meg kell jegyezni, hogy a gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek piacán a termékek zöme nagymértékben szabványosított, így egy döntésnél az ár a fő tényező.

(81)

Tekintettel az uniós gazdasági ágazat már jelenleg is bizonytalan helyzetére, a Kínából dömpingelt áron érkező behozatal jelentős növekedése, ami jelentős alákínálással párosul, kétségtelenül súlyos következményekkel járna az uniós gazdasági ágazatra nézve. Mindez anyagi kárt okozna, és semmissé tenné a gazdasági ágazat szerkezetátalakítás érdekében tett erőfeszítéseit.

(82)

Megvizsgálták, hogy létezik-e olyan kényszerítő ok, amely ahhoz a következtetéshez vezethetne, hogy az Uniónak nem érdeke a hatályos dömpingellenes intézkedések megújítása. E célból az alaprendelet 21. cikkének megfelelően a benyújtott bizonyítékok alapján az eljárásban érintett valamennyi fél esetében mérlegelték az intézkedések megújításának hatását, illetve az intézkedések lejáratának következményeit.

(83)

Az intézkedések esetleges fenntartása hatásának értékelése céljából az alaprendelet 21. cikkének (2) bekezdése alapján minden érdekelt félnek lehetőséget adtak álláspontja ismertetésére. Mint a fentiekben már szerepelt, a kérdőívre csak az együttműködő uniós gyártók és három független importőr adott választ. Észrevételeket egy független importőr és egy felhasználó is tett, de a kérdőívre nem adott választ.

(84)

Amikor az első dömpingellenes panaszt 1995-ben benyújtották, az uniós gazdasági ágazatot két gyártó alkotta: a Koloman Handler GmbH osztrák vállalat és a Robert Krause GmbH & Co német vállalat. Ez a két vállalat már régóta jelen volt az EU piacán, de többek között a behozatalt jellemző tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt súlyos pénzügyi nehézségeik voltak.

(85)

Gazdasági helyzetük olyan rossz volt, hogy mindkettő kénytelen volt csődeljárást kérni maga ellen. Míg a Robert Krause GmbH 1998-ban indított csődeljárást, utódvállalata pedig 2002-ben kényszerült ugyanerre a lépésre, addig a Koloman Handler 2001-ben vált fizetésképtelenné. Mindkét vállalatot egy másik vállalat, az SX Bürowaren Produktions- und Handels GmbH vásárolta meg, amelyet pedig a Ring Alliance Ringbuchtechnik GmbH szerzett meg, amely a jelen felülvizsgálati eljárásban a panaszos szerepét tölti be.

(86)

A panaszos azóta átszervezte tevékenységét, hogy világszerte, de különösen fő piacán, az EU-ban versenyképesebbé váljon.

(87)

A Bensons (a gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek nagy múltú forgalmazója, amelynek Hollandiában, Szingapúrban, az Egyesült Királyságban és az USA-ban vannak vállalatai) megvásárlása egyértelműen jelezte az uniós gazdasági ágazat azon szándékát, hogy piaci hozzáférését világszerte növelje, csakúgy, mint a szerkezetátalakításra tett erőfeszítéseinek komolyságát.

(88)

Mint a vállalat gazdasági helyzetének elemzéséből kiderül, a panaszos erőfeszítései legalább részben sikerrel jártak. Az elmúlt években a gyártás, az értékesítés volumene és a piaci részesedés, valamint a foglalkoztatás egyaránt nőtt.

(89)

A gazdasági ágazatnak a helyzete javítására tett erőfeszítéseit azonban aláásta, hogy a tisztességtelen behozatal ellen hozott intézkedések hatását csökkentették az abszorpciót és az intézkedések kijátszását célzó gyakorlatok. Ennek következtében a gazdasági ágazat a jelentős javulás ellenére is sebezhető, mint azt a pénzügyi mutatók alakulása is mutatja.

(90)

A gazdasági ágazat ezért még mindig ki van téve a Kínából alacsony, dömpingelt áron történő fokozott behozatal hatásainak. Nyilvánvaló, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a gazdasági ágazat ismét súlyos nehézségekkel kerülne szembe, amelyek akár az ágazat végleges megszűnéséhez is vezethetnének. A szerkezetátalakításra tett erőfeszítéseivel az uniós gazdasági ágazat bizonyította, hogy életképes gazdasági ágazat, amely még mindig képes arra, hogy az EU piacának jelentős részét kiszolgálja, de további hatékony védelmet igényel a dömpingelt behozatallal szemben, hogy életképessége javuljon és helyzete megszilárduljon.

(91)

Mindezek alapján a következtetés az, hogy az uniós gazdasági ágazat érdeke az intézkedések fenntartása további öt évre.

(92)

Négy független importőr vett részt a vizsgálatban, de csak három adott választ a kérdőívre. Azonban már nem importálnak gyűrűs iratgyűjtő szerkezeteket Kínából, kivéve az egyiküket, amelyik csak 17 és 23 gyűrűs szerkezeteket hoz be, amelyekre minimális importár vonatkozik. Két importőr ellenezte a vizsgálatot és a hatályban lévő 10 évre szóló dömpingellenes intézkedéseket, a harmadik meglehetősen semleges volt, és kijelentette, hogy a jelenlegi intézkedések nincsenek rá hatással.

(93)

Az importőrök főként arra panaszkodtak, hogy tekintettel a Kínából származó behozatal elleni dömpingellenes intézkedések nagyságára, továbbá arra, hogy az uniós gazdasági ágazat milyen jelentős piaci részesedést szerzett, valamint arra, hogy az EU piacán a gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek egyik jelentős forgalmazója, amelyik állítólag egyfajta kizárólagosságot élvez az Indiából származó gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek vonatkozásában, szintén a tulajdonában van, az EU piacán korlátozott a beszerzési források száma.

(94)

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az EU piacán jelenleg különböző beszerzési források léteznek: az uniós gazdasági ágazat, a másik uniós gyártó vagy – Kínán kívüli – más források, mint például Thaiföld.

(95)

Emellett – noha igaz, hogy a jelenlegi intézkedések szintje aránylag magas – emlékeztetni kell arra, hogy az intézkedések mértéket egy vizsgálat eredményeként emelték meg, amelyből az derült ki, hogy a kínai exportőrök átvállalták az intézkedések hatását. Ezért a jelenlegi mérték teljesen indokolt.

(96)

Mióta intézkedéseket vezettek be, illetve azok mértékét megnövelték, a Kínából származó behozatal jelentősen visszaesett, és a felülvizsgálati időszakban az EU piacának csak kis részét tette ki. Az importőrök alkalmazkodtak a helyzethez, és más beszerzési forrásokra váltottak. Noha tény, hogy az intézkedések nélkül több beszerzési forrásuk lenne, mivel az importőrök jelenleg nem hoznak be Kínából származó gyűrűs iratgyűjtő szerkezeteket, az intézkedések hatályban tartása nem befolyásolná hátrányosan az importőrök gazdasági helyzetét.

(97)

Mindezek alapján azt a következtetést lehet levonni, hogy a hatályban lévő intézkedések érvényben tartása nem érintené lényegesen az importőröket.

(98)

A kérdőívre választ adó egyetlen felhasználó az intézkedések kiterjesztése mellett tette le a voksát, azzal érvelve, hogy az EU-ban gyártott gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek minősége sokkal jobb, mint a Kínából behozottaké.

(99)

Egy másik felhasználó is tett észrevételeket, de azokat nem támasztotta alá bizonyítékokkal. Ez arra enged következtetni, hogy bár az intézkedések hatályban voltak, a felhasználókat ezen intézkedések jelentős mértékben nem érintették. A felhasználók helyzetén ilyenformán a dömpingellenes intézkedések fenntartása valószínűleg nem ront.

(100)

Az acélhuzal és acélszalag beszállítói gyártásuk elhanyagolható százalékát értékesítik az uniós gazdasági ágazatnak, ilyenformán ezen eljárás eredményei őket nem érintik. Egyikük sem jelentkezett érdekelt félként.

(101)

Ami az intézkedések esetleges hatályvesztésének az EU-ban folyó versenyre gyakorolt hatását illeti, meg kell jegyezni, hogy a gyűrűs iratgyűjtő szerkezeteket világviszonylatban is csak néhány gyártó állítja elő, amelyek jobbára kínaiak vagy kínai exportáló gyártók irányítása alatt állnak. A megmaradt néhány, a kínai gyártók irányításától független gyártó eltűnésének tehát negatív hatása lenne az EU-ban folyó versenyre.

(102)

A fenti tényezők és megfontolások figyelembevételével azt a következtetést lehet levonni, hogy nem szól kényszerítő ok a jelenlegi dömpingellenes intézkedések fenntartása ellen.

(103)

Minden felet értesítettek azokról a lényeges tényekről és megfontolásokról, amelyek alapján a fennálló intézkedések fenntartását javasolták. Határidőt is megállapítottak számukra, amely során a nyilvánosságra hozatalt követően előterjeszthették észrevételeiket és igényeiket. Elemezték az ügyre vonatkozóan beadott ellenvetéseket, de ezek nem változtattak azokon az alapvető tényeken és megfontolásokon, amelyeken a jelenlegi dömpingellenes intézkedések fenntartásáról szóló határozat alapult.

(104)

A fentiekből következően az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően, a 2074/2004/EK rendelettel a Kínai Népköztársaságból származó egyes gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket meg kell újítani,

a)

17 és 23 gyűrűs szerkezetekre (8305100021, 8305100023, 8305100029 és 8305100035 TARIC-kód) a vám mértéke egyenlő az 1 000 darabra vonatkozó 325 EUR minimális importár és az uniós határparitáson számított, vámkezelés előtti ár különbségével;

b)

nem 17 vagy 23 gyűrűs szerkezetekre (8305100011, 8305100013, 8305100019 és 8305100034 TARIC-kód):

a)

17 és 23 gyűrűs szerkezetekre (8305100021 és 8305100023 TARIC-kód) a vám mértéke egyenlő az 1 000 darabra vonatkozó 325 EUR minimális importár és az uniós határparitáson számított, vámkezelés előtti ár különbségével;

b)

nem 17 vagy 23 gyűrűs szerkezetekre (8305100011 és 8305100013 TARIC-kód) pedig a vám mértéke 78,8 %.

26.2.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 49/14

(1)

Az 1234/2007/EK rendelet 28. cikke rendelkezik a vajra vonatkozó magántárolási támogatás nyújtásáról.

(2)

A vaj árának és készleteinek alakulása a piac egyensúlyának zavarára utal, amely szezonális tárolás segítségével megszüntethető vagy csökkenthető. A jelenlegi piaci helyzetre tekintettel 2010. március 1-jétől indokolt támogatást nyújtani a vaj magántárolásához.

(3)

Az egyes mezőgazdasági termékek magántárolásához nyújtható közösségi támogatás odaítélésére vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló, 2008. augusztus 20-i 826/2008/EK bizottsági rendelet (2) megállapította a magántárolási támogatási rendszer végrehajtásának közös szabályait.

(4)

A 826/2008/EK rendelet 6. cikkének értelmében az előre rögzített támogatást a rendelet III. fejezetében foglalt részletes szabályokkal és feltételekkel összhangban kell nyújtani.

(5)

A szóban forgó intézkedés végrehajtásának megkönnyítése érdekében és a tagállamok jelenlegi gyakorlatára figyelemmel helyénvaló előírni, hogy a 826/2008/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdése csak a már teljesen betárolt termékekre vonatkozzon. Következésképpen helyénvaló az említett cikktől való eltérés bevezetése.

(6)

Az 1234/2007/EK rendelet 29. cikkével összhangban a támogatás összegét a tárolási költségekre, valamint a friss vaj és a készletezett vaj árának várható alakulására figyelemmel kell megállapítani.

(7)

Indokolt támogatást megállapítani az érintett termékek be- és kitárolásának költségeire, valamint a hűtőházi tárolás napi költségeire és a finanszírozás költségeire vonatkozóan.

(8)

Az igazgatás hatékonyabbá és egyszerűbbé tétele érdekében abban az esetben, ha a tárolásra vonatkozó szükséges információk már szerepelnek a támogatási kérelemben, helyénvaló mentességet adni azon kötelezettség alól, hogy ugyanezeket az információkat a 826/2008/EK rendelet 20. cikke első bekezdésének a) pontja alapján a szerződés megkötését követően is jelentsék be.

(9)

Az igazgatás hatékonyabbá és egyszerűbbé tétele érdekében és a vajtárolás különleges helyzetét figyelembe véve indokolt a 826/2008/EK rendelet 36. cikkének (6) bekezdése szerinti ellenőrzéseket a szerződések legalább felének tekintetében elvégezni. Következésképpen helyénvaló az említett cikktől való eltérés bevezetése. Ezt az eltérést helyénvaló alkalmazni a vajra vonatkozó magántárolási támogatás összegének a 2009-es évre előre történő rögzítéséről szóló, 2008. november 28-i 1182/2008/EK bizottsági rendelet (3) 4. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett kitárolásokra is.

(10)

Az egyszerűsítés és a logisztikai hatékonyság érdekében azokban az esetekben, ahol a szerződésszám szerepel a tárolási nyilvántartásban, célszerű lenne mentességet adni azon kötelezettség alól, amely szerint a szerződésszámot minden egyes tárolt egységen fel kell tüntetni.

(11)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

—

a rögzített tárolási költségekre 18,31 EUR/tárolt tonna,

—

a szerződéses tárolás időtartamára 0,34 EUR/tonna/nap.

26.2.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 49/16

26.2.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 49/18

(1)

A 877/2009/EK bizottsági rendelet (3) a 2009/10-es gazdasági évre megállapította a fehér cukorra, a nyerscukorra és egyes szirupokra alkalmazandó irányadó árakat és kiegészítő importvámokat. Ezen árakat és vámokat legutóbb a 155/2010/EU bizottsági rendelet (4) módosította.

(2)

A Bizottság rendelkezésére álló adatok alapján az említett összegek módosításra szorulnak, a 951/2006/EK rendeletben foglalt előírásokkal és részletes szabályokkal összhangban,

26.2.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 49/20

(1)

A 676/2009/EK bizottsági rendelet (2) pályázati eljárást hirdetett meg a kukorica harmadik országokból Spanyolországba történő importálásakor igénybe vehető maximális behozatali vámkedvezményre.

(2)

A Spanyolországba történő kukorica- és cirokbehozatal és a Portugáliába történő kukoricabehozatal vámkontingenseinek alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2008. december 18-i 1296/2008/EK bizottsági rendelet (3) 8. cikkével összhangban a Bizottság az 1234/2007/EK rendelet 195. cikke (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően dönthet maximális behozatali vámkedvezmény megállapításáról. Az említett vámkedvezmény megállapításakor különösen az 1296/2008/EK rendelet 7. és 8. cikkében előírt szempontokat kell figyelembe venni.

(3)

Ebben az esetben a szerződést annak a pályázónak vagy azoknak a pályázóknak kell odaítélni, aki(k)nek az ajánlata a maximális behozatali vámkedvezménnyel azonos, vagy annál alacsonyabb összegű.

(4)

A mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság nem nyilvánított véleményt az elnöke által kitűzött határidőn belül,

26.2.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 49/21

(1)

A 677/2009/EK bizottsági rendelet (2) pályázati eljárást hirdetett meg a kukorica harmadik országokból Portugáliába történő importálásakor igénybe vehető maximális behozatali vámkedvezményre.

(2)

A Spanyolországba történő kukorica- és cirokbehozatal és a Portugáliába történő kukoricabehozatal vámkontingenseinek alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2008. december 18-i 1296/2008/EK bizottsági rendelet (3) 8. cikkével összhangban a Bizottság az 1234/2007/EK rendelet 195. cikkének (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően dönthet maximális behozatali vámkedvezmény megállapításáról. Az említett vámkedvezmény megállapításakor különösen az 1296/2008/EK rendelet 7. és 8. cikkében előírt szempontokat kell figyelembe venni.

(3)

Ebben az esetben a szerződést annak a pályázónak vagy azoknak a pályázóknak kell odaítélni, aki(k)nek az ajánlata a maximális behozatali vámkedvezménnyel azonos, vagy annál alacsonyabb összegű.

(4)

A mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság nem nyilvánított véleményt az elnöke által kitűzött határidőn belül,

26.2.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 49/22

(1)

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Biztonsági Tanácsa 1999. június 10-én elfogadta az 1244. számú határozatot.

(2)

A Tanács 2006. szeptember 15-én elfogadta az egy esetleges, európai uniós különleges képviselői komponenst is magában foglaló koszovói nemzetközi polgári hivatal létrehozásának előkészítésében részt vevő uniós csoport (NPM/EUKK előkészítő csoport) létrehozásáról szóló 2006/623/KKBP együttes fellépést (2).

(3)

Az Európai Tanács 2007. december 13–14-i ülésén hangsúlyozta, hogy az Európai Unió (EU) készen áll arra, hogy vezető szerepet vállaljon a térség stabilitásának megszilárdításában, valamint a Koszovó jövőbeli jogállását meghatározó rendezés végrehajtásában. Az Európai Tanács kijelentette, hogy az Unió kész támogatni Koszovót a fenntartható stabilitás felé vezető úton, többek között egy európai biztonsági és védelmi politikai misszió, valamint a nemzetközi jelenlét részét képező nemzetközi polgári hivatalhoz való hozzájárulás formájában.

(4)

A Tanács 2008. február 4-én elfogadta az Európai Unió koszovói jogállamiság-missziójáról (EULEX KOSOVO) szóló 2008/124/KKBP együttes fellépést (3) és a 2008/123/KKBP együttes fellépést (4), amely 2009. február 28-ig Pieter FEITH-et nevezte ki az Európai Unió koszovói különleges képviselőjévé (EUKK).

(5)

A Tanács 2009. február 16-án elfogadta a 2009/137/KKBP együttes fellépést (5), amely az EUKK megbízatását 2010. február 28-ig meghosszabbította.

(6)

Az EUKK megbízatását 2010. augusztus 31-ig meg kell hosszabbítani. Mindazonáltal az EUKK megbízatása korábban is megszüntethető, amennyiben a Tanács az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásáról szóló határozat hatálybalépését követően az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (továbbiakban: a főképviselő) ajánlása alapján így határoz.

(7)

A nyugat-balkáni térségre irányuló uniós politika stratégiai keretét a stabilizációs és társulási folyamat adja, amelynek eszközei Koszovóra is vonatkoznak, beleértve az európai partnerséget, a stabilizációs és társulási folyamat nyomon követésének mechanizmusa keretében folytatott politikai és technikai párbeszédet és a kapcsolódó uniós segítségnyújtási programokat.

(8)

Az EUKK megbízatását a Bizottsággal együttműködésben kell végrehajtani az Unió hatáskörébe tartozó, egyéb idevonatkozó tevékenységekkel való összhang biztosítása érdekében.

(9)

A Tanács úgy rendelkezik, hogy az EUKK és a nemzetközi polgári képviselő hatáskörét és felhatalmazásait ugyanarra a személyre kell ruházni.

(10)

Az EUKK a megbízatását olyan helyzetben látja el, amely rosszabbodhat és sértheti a közös kül- és biztonságpolitikának a Szerződés 21. cikkében meghatározott célkitűzéseit,

a)

felajánlja az Unió tanácsadását és támogatását a politikai folyamat előmozdításához;

b)

elősegíti az Unió átfogó politikai koordinációját Koszovóban;

c)

helyi politikai iránymutatást nyújt – többek között a végrehajtói feladatokhoz kapcsolódó kérdések politikai vonatkozásai tekintetében – az Európai Unió koszovói jogállamiság-missziója (EULEX KOSOVO) vezetőjének;

d)

biztosítja az uniós fellépés következetességét és koherenciáját a nyilvánosság felé. Az EUKK szóvivője lesz a fő uniós kapcsolattartó a koszovói sajtó felé a közös kül- és biztonságpolitika/közös biztonság- és védelempolitika (KKBP/KBVP) tárgyában. A sajtó és a nyilvánosság tájékoztatására irányuló valamennyi tevékenységet az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének szóvivőjével / a Tanács Főtitkárságának sajtóirodájával szorosan és folyamatosan együttműködve kell folytatni;

e)

hozzájárul az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásának kialakításához és megerősítéséhez Koszovó területén, tekintettel többek között a nőkre és a gyermekekre, az EU emberi jogi politikájával és az EU emberi jogi iránymutatásaival összhangban.

a)

az adott misszióra vonatkozó és a Tanács Főtitkárságának iránymutatásán alapuló biztonsági terv létrehozása, amely magában foglal többek között a misszióra vonatkozó fizikai, szervezeti és eljárási biztonsági intézkedéseket, szabályozza az állomány biztonságos mozgását a misszió területére és a misszió területén belül, továbbá kiterjed a biztonsági események kezelésére, valamint tartalmazza a misszió vészhelyzeti intézkedési és evakuálási tervét;

b)

annak biztosítása, hogy az Unión kívül alkalmazott teljes személyi állomány a misszió területén fennálló körülmények által megkövetelt, nagy kockázat elleni biztosítással rendelkezzen;

c)

annak biztosítása, hogy az Unión kívül telepítendő csoportjának valamennyi tagja – a helyi szerződéses személyzetet is beleértve – megfelelő, a missziónak a Tanács Főtitkársága általi biztonsági minősítéséhez igazodó biztonsági képzésben részesüljön a misszió területére való megérkezést megelőzően vagy azt követően;

d)

annak biztosítása, hogy a rendszeres biztonsági értékeléseket követően tett ajánlásokat végrehajtsák, és ezek végrehajtásáról és az egyéb biztonsági kérdésekről, a félidős jelentések és a megbízatás végrehajtásáról szóló jelentések keretében, írásos jelentéseket nyújtsanak be a főképviselő, a Tanács és a Bizottság számára.

26.2.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 49/26

(1)

A Tanács 2007. december 6-án elfogadta a 2007/805/KKBP együttes fellépést (1), amely Koen VERVAEKE-t nevezte ki az Európai Unió Afrikai Unió (AU) melletti különleges képviselőjévé (EUKK).

(2)

A Tanács 2008. december 1-jén elfogadta a 2008/898/KKBP együttes fellépést (2), amely az EUKK megbízatását 2010. február 28-ig meghosszabbította.

(3)

Az EUKK megbízatását 2010. augusztus 31-ig meg kell hosszabbítani. Mindazonáltal az EUKK megbízatása korábban is megszüntethető, amennyiben a Tanács az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásáról szóló határozat hatálybalépését követően az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (továbbiakban: „a főképviselő”) ajánlása alapján így határoz.

(4)

Az EUKK megbízatását olyan helyzetben hajtja végre, amely rosszabbodhat, és veszélyeztetheti a közös kül- és biztonságpolitikának a Szerződés 21. cikkében meghatározott céljait,

1.

Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„1. cikk

Az Európai Unió különleges képviselője

Koen VERVAEKE megbízatása az Európai Unió Afrikai Unió melletti különleges képviselője hivatalának betöltésére 2010. augusztus 31-ig meghosszabbításra kerül. Az EUKK megbízatása korábban is megszüntethető, amennyiben a Tanács az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásáról szóló határozat hatálybalépését követően a főképviselő ajánlása alapján így határoz.”;

2.

A 3. cikk első bekezdése bevezető mondatrészének, valamint a) és k) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„A 2. cikkben említett célkitűzések közös kül- és biztonságpolitikával (KKBP) és közös biztonság- és védelempolitikával (KBVP) kapcsolatos vonatkozásainak elérése érdekében az EUKK megbízatása a következőkre terjed ki:

3.

A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„4. cikk

A megbízatás végrehajtása

(1)   Az EUKK felel – a főképviselő felügyelete mellett – a megbízatás végrehajtásáért.

(2)   A Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB) kiemelt kapcsolatot tart fenn az EUKK-val, valamint az EUKK számára elsődleges kapcsolattartó pontként szolgál a Tanácson belül. A PBB – a megbízatás keretein belül és a főképviselő hatáskörének sérelme nélkül – stratégiai iránymutatást és politikai irányítást nyújt az EUKK számára.”;

4.

Az 5. cikk (1) és (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Az EUKK megbízatásával kapcsolatos kiadások fedezésére szánt pénzügyi referenciaösszeg a 2009. január 1-től2010. augusztus 31-ig terjedő időszakra 1 850 000 EUR.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott összegből finanszírozott kiadások 2009. január 1-től elszámolhatók. A kiadásokat az Európai Unió általános költségvetésére vonatkozó eljárásokkal és szabályokkal összhangban kell kezelni.”;

5.

A 6. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Az EUKK megbízatása és az ahhoz rendelkezésre álló pénzügyi eszközök keretein belül felel csoportjának létrehozásáért. A csoportnak rendelkeznie kell a megbízatás által megkívánt, meghatározott politikai kérdésekre vonatkozó szakértelemmel. Az EUKK haladéktalanul tájékoztatja a Tanácsot és a Bizottságot a csoport összetételéről.”;

6.

A 9. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az uniós küldöttség és/vagy a tagállamok – az adott esettől függően – logisztikai segítséget nyújtanak a térségben.”;

7.

A 10. cikk d) pontja helyébe a következő szöveg lép:

8.

A 11. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„11. cikk

Jelentéstétel

Az EUKK rendszeresen jelentést tesz a főképviselőnek és a PBB-nek szóban és írásban. Az EUKK szükség szerint a tanácsi munkacsoportoknak is jelentést tesz. A rendszeres írásbeli jelentéseket a COREU-hálózaton keresztül terjesztik. Az EUKK a főképviselő vagy a PBB ajánlására jelentést tehet a Külügyek Tanácsának.”;

9.

A 12. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„12. cikk

Koordináció

Az EUKK előmozdítja az átfogó uniós politikai koordinációt. Elősegíti annak biztosítását, hogy valamennyi helyszíni uniós eszközt koherens módon alkalmazzanak az Unió politikai céljainak megvalósítása érdekében. Az EUKK tevékenységét össze kell hangolni a Bizottság, valamint adott esetben a térségben működő többi EUKK tevékenységével. Az EUKK rendszeresen tájékoztatja a tagállamok külképviseleteit és az Unió küldöttségeit.

Az EUKK helyben szoros kapcsolatot tart fenn az Unió küldöttségeinek vezetőivel és a tagállami külképviseletek vezetőivel, akik mindent megtesznek annak érdekében, hogy az EUKK-nak megbízatása végrehajtásában segítséget nyújtsanak. Az EUKK a helyszínen lévő egyéb nemzetközi és regionális szereplőkkel is kapcsolatot tart.”

26.2.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 49/28

(1)

A Tanács 2008. július 24-én elfogadta a 2008/612/KKBP együttes fellépést (1), amely a 2008. szeptember 1-jétől2009. február 28-ig terjedő időszakra Ettore F. SEQUI-t nevezte ki az Európai Unió afganisztáni különleges képviselőjévé (EUKK).

(2)

A Tanács 2009. február 16-án elfogadta az afganisztáni EUKK megbízatásának 2010. február 28-ig történő meghosszabbításáról szóló 2009/135/KKBP együttes fellépést (2).

(3)

A Tanács – a 2009/135/KKBP együttes fellépés 2009. június 15-i felülvizsgálata alapján – elfogadta az afganisztáni EUKK megbízatásának Pakisztánra való kiterjesztéséről szóló 2009/467/KKBP együttes fellépést (3).

(4)

Az EUKK megbízatását 2010. március 31-ig meg kell hosszabbítani.

(5)

Az afganisztáni és pakisztáni EUKK megbízatását olyan helyzetben látja el, amely rosszabbodhat, és sértheti a közös kül- és biztonságpolitikának a Szerződés 21. cikkében meghatározott célkitűzéseit,

1.

Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„1. cikk

Az Európai Unió különleges képviselője

A Tanács kinevezi Ettore F. SEQUI-t az Európai Unió afganisztáni és pakisztáni különleges képviselőjévé (EUKK) 2010. március 31-ig.”;

2.

A 2. cikk e) pontja helyébe a következő szöveg lép:

3.

A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„4. cikk

A megbízatás végrehajtása

(1)   Az EUKK felel megbízatásának a főképviselő felügyelete melletti végrehajtásáért.

(2)   A Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB) kiemelt kapcsolatot tart fenn az EUKK-val, és egyben az EUKK elsődleges kapcsolattartója a Tanács felé. A PBB – a megbízatás keretein belül és a főképviselő hatáskörének sérelme nélkül – stratégiai iránymutatást és politikai irányítást nyújt az EUKK számára.”

4.

Az 5. cikk (1) és (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Az EUKK megbízatásával járó kiadások fedezésére szánt pénzügyi referenciaösszeg a 2009. március 1-jétől2010. március 31-ig terjedő időszakra 2 830 000 EUR.”;

„(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott összegből finanszírozott kiadások 2009. március 1-jétől számolhatók el. A kiadásokat az Európai Unió általános költségvetésére vonatkozó eljárásokkal és szabályokkal összhangban kell kezelni.”

5.

A 6. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Megbízatása és a rendelkezésre álló megfelelő pénzügyi eszközök keretein belül az EUKK felel csoportjának létrehozásáért. A csoportnak rendelkeznie kell a megbízatás által megkívánt, meghatározott politikai kérdésekre vonatkozó szakértelemmel. Az EUKK folyamatosan és haladéktalanul tájékoztatja a Tanácsot és a Bizottságot a csoport összetételéről.”

6.

A 9. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az uniós küldöttségek és/vagy a tagállamok adott esetben logisztikai segítséget nyújtanak a térségben.”

7.

A 10. cikk d) pontja helyébe a következő szöveg lép:

8.

A 11. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„11. cikk

Jelentéstétel

Az EUKK szóban és írásban rendszeresen jelentést tesz a főképviselőnek és a PBB-nek. Az EUKK szükség szerint a tanácsi munkacsoportoknak is jelentést tesz. A rendszeres írásbeli jelentéseket a COREU-hálózaton keresztül terjesztik. Az EUKK a főképviselő vagy a PBB ajánlására jelentést tehet a Külügyek Tanácsának.”

9.

A 12. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„12. cikk

Koordináció

(1)   Az EUKK előmozdítja az Unión belüli átfogó politikai koordinációt. Elősegíti annak biztosítását, hogy valamennyi helyszíni uniós eszközt koherens módon alkalmazzák az Unió politikai céljainak megvalósítása érdekében. Az EUKK tevékenységét össze kell hangolni a Bizottság, valamint az Európai Unió közép-ázsiai különleges képviselője tevékenységével. Az EUKK rendszeresen tájékoztatja a tagállamok külképviseleteit és az Unió küldöttségeit.

(2)   Az EUKK a helyszínen szoros kapcsolatot tart fenn az uniós küldöttségek vezetőivel és a tagállamok külképviseleteinek vezetőivel. Ezek minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy az EUKK-nak megbízatása végrehajtásában segítséget nyújtsanak. Az EUKK helyi politikai iránymutatást nyújt az Európai Unió afganisztáni rendfenntartó missziója (EUPOL AFGHANISTAN) vezetőjének. Az EUKK és a polgári műveleti parancsnok szükség szerint konzultációt folytat egymással. Az EUKK egyéb, a helyszínen működő nemzetközi és regionális szereplőkkel is kapcsolatot tart fenn.”

26.2.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 49/30

(1)

A Tanács 2004. február 19-én elfogadta a Zimbabwéval szembeni korlátozó intézkedések megújításáról szóló 2004/161/KKBP közös álláspontot (1).

(2)

A 2010. február 15-én elfogadott 2010/92/KKBP tanácsi határozat (2)2011. február 20-ig meghosszabbította a 2004/161/KKBP közös álláspontban meghatározott korlátozó intézkedések hatályát.

(3)

A Tanács úgy véli, hogy a 2004/161/KKBP közös álláspontban meghatározott korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek és szervezetek listáját egy személlyel ki kell egészíteni. A 2004/161/KKBP közös álláspont mellékletében szereplő listát ezért ennek megfelelően módosítani kell,

26.2.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 49/32

(1)

A 2002/95/EK irányelv értelmében a Bizottság köteles gondoskodni mindazon módosítások végrehajtásáról, amelyek a szóban forgó irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében foglalt követelmények alól mentesített alkalmazások jegyzékének a tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazításához szükségesek.

(2)

Jelenleg még nem oldható meg műszakilag a kadmium más anyaggal való helyettesítése a II–VI típusú félvezető anyagból készülő, színátalakító fénykibocsátó diódák (LED-ek) esetében anélkül, hogy ezek teljesítménye jelentősen romlana. Következésképpen bizonyos kadmiumtartalmú anyagokat és összetevőket helyénvaló mentesíteni a tilalom alól. Mindazonáltal folynak már kadmium felhasználása nélküli technológiákkal kapcsolatos kutatások, és várhatóan legkésőbb négy-öt éven belül rendelkezésre fognak állni a kadmiumot helyettesítő anyagok.

(3)

A 2002/95/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(4)

A Bizottság a 2002/95/EK irányelv 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban konzultált az érintett felekkel.

(5)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 2006/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 18. cikke alapján létrehozott bizottság véleményével,

26.2.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 49/34

(1)

A személyzeti szabályzat X. melléklete 13. cikke első albekezdésének megfelelően a 613/2009/EK tanácsi rendelet (2) meghatározta azokat a korrekciós szorzókat, amelyeket 2008. július 1-jétől az Európai Közösségek harmadik országban szolgálatot teljesítő tisztviselői, ideiglenes és szerződéses alkalmazottai részére az alkalmazás helye szerinti ország pénznemében kifizetett javadalmazás vonatkozásában alkalmazni kell.

(2)

Ezek közül egyes korrekciós szorzókat a személyzeti szabályzat X. melléklete 13. cikke második bekezdésének megfelelően 2009. február 1-jétől, 2009. március 1-jétől, 2009. április 1-jétől, 2009. május 1-jétől és 2009. június 1-jétől kezdődően ki kell igazítani, mivel a Bizottság rendelkezésére álló statisztikai adatok alapján a korrekciós szorzók és a megfelelő átváltási árfolyam alapján számított megélhetési költségek egyes harmadik országok esetében a legutóbbi megállapításuk vagy kiigazításuk óta eltelt időben 5 %-nál nagyobb mértékben változtak,