19.1.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 14/1

1.

A Bizottság a 45/2001/EK rendelet 28. cikke (2) bekezdésének megfelelően egyeztetés céljából megküldte az európai adatvédelmi biztos részére a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletjavaslatot (a továbbiakban: a javaslat). A javaslat ellenőrzött változatának kézhezvételére 2007. július 6-án került sor. Az európai adatvédelmi biztos üdvözli a tényt, hogy – a Bizottság javaslatának megfelelően – a rendelet preambulumbekezdése említést tesz a vele folytatott konzultációról.

2.

A javaslat célja a közúti árufuvarozói és személyszállítói szakma gyakorlásának engedélyezéséről szóló, 1996. április 29-i 96/26/EK irányelv (3) felváltása, az irányelv hiányosságainak orvoslása céljából. Az irányelv a jó hírnév, a pénzügyi helyzet és a szakmai alkalmasság tekintetében a vállalkozások által teljesítendő minimumkövetelményeket támaszt. A javaslat indokolásában kifejtetteknek megfelelően a 96/26/EK irányelv a közúti fuvarozás belső piacát meghatározó jogi keret részét képezi. Az indokolás kijelenti, hogy az irányelv alkalmazása és végrehajtása egyenlőtlen, mivel a jogi rendelkezések kétértelműek, hiányosak vagy már nem egyeznek az ágazat fejlődési irányával. Következésképpen ezt úgy tekintik, hogy káros hatással van a tisztességes versenyre. A közúti fuvarozás belső piacának zökkenőmentes működéséhez új szabályokra van szükség.

3.

A javaslat a 96/26/EK irányelv számos rendelkezését átveszi, valamint új elemeket is tartalmaz, amelyek az indokolás 3.1. pontjában találhatók. Az európai adatvédelmi biztos, miközben feladatának megfelelően a közösségi intézményeket és szerveket a személyes adatok feldolgozására vonatkozó valamennyi kérdésben tanácsokkal látja el, nem tér ki minden egyes ilyen elemre, hanem a javaslat azon elemeire összpontosít majd, amelyek a személyes adatok védelme tekintetében különös fontossággal bírnak. A javaslat elsősorban bevezeti az összes tagállam között összekapcsolt elektronikus nyilvántartásokat, megkönnyítve ezáltal a tagállamok közötti információcserét. A javaslat továbbá bevezeti a hatóságok azon kötelességét, hogy figyelmeztessék a fuvarozót, amennyiben megállapítják, hogy az nem tartja tiszteletben a jó hírnévvel, a pénzügyi vagy a szakmai helyzettel kapcsolatos feltételeket. Ez a kötelesség egyike azon szabályoknak, amelyek az említett feltételek teljesülését hivatottak biztosítani.

4.

A javaslat tehát személyes adatok feldolgozását igénylő elemeket is tartalmaz. A fent említett nyilvántartások személyes adatokat tartalmaznak (a javaslat 15. cikke). Ennek összefüggésében hangsúlyozni kell, hogy a javaslat a vállalkozások és a szállításszervezők tekintetében is tartalmaz jogokat és kötelezettségeket. Az 1. cikk (2) bekezdésének d) pontjában foglalt fogalom meghatározásból következik, hogy nem csak szállításszervezők, de vállalkozások is lehetnek természetes személyek. Ezekben az esetekben a vállalkozásra vonatkozó adatok feldolgozása is az adatvédelmi jogszabályok hatálya alá tartozik.

5.

Ebben a véleményében az európai adatvédelmi biztos a javaslat következő cikkeivel foglalkozik:

6.

A 6. cikk meghatározza a jó hírnévvel kapcsolatos követelményeket. A követelmények egyike, amelyet a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontja tartalmaz, a meghatározás lényegéből adódóan a természetes személyek magatartására vonatkozik, és a személyes adatok feldolgozására vonatkozó közösségi jog hatálya alá tartozik. A többi – a 6. cikk (1) bekezdésének a) és c) pontjában foglalt – követelmény a természetes személyek magatartására is vonatkozhat.

7.

A 6. cikk (1) bekezdése b) pontjának rendelkezései szerint a követelmények közé tartozik, hogy a szállításszervezőket nem ítélték el, illetve nem sújtották büntetéssel jogszabályok súlyos, vagy kisebb, de több alkalommal történt megismételt megsértése miatt A javaslat azonban nem határozza meg egyértelműen a jogszabályok súlyos és kisebb megsértése közötti különbséget. A (8) preambulumbekezdés utal erre a különbségre. A preambulum bekezdés „súlyos büntetőjogi ítélettől vagy szankciótól mentes” múltat említ „különös tekintettel a közösségi jogszabályok megsértésére a közúti közlekedés területén”. Ez az utalás azonban nem tisztázza egyértelműen a fogalmakat, például hogy a járművezetők vezetési idejére és pihenőidejére vonatkozó közösségi szabályok megsértése „súlyosnak” minősül-e vagy sem, avagy milyen feltételek mellett válik egy nem közúti közlekedéssel kapcsolatos szabály megsértése „súlyossá”.

8.

A kérdést egy végrehajtó rendelettel teszik majd egyértelművé, amelyet a Bizottság – a tagállamok képviselőiből álló, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottság segítségével – állapít meg és amely tartalmazza a jogsértések kategóriáit, típusait és súlyossági szintjét meghatározó jegyzéket, valamint az előfordulási gyakoriságot, amelyen túl a többször megismételt kisebb jogsértések a jó hírnév elvesztéséhez vezetnek (6. cikk (2) bekezdése). Az európai adatvédelmi biztos hangsúlyozza e végrehajtó rendelet jelentőségét. Az indokolás 4.2.4. pontja joggal jelenti ki, hogy a jegyzék előfeltétele minden szervezett információcserének a tagállamok között, illetve azon egységes küszöbök meghatározásának, amelyek átlépése engedélybevonáshoz vezet (4). Az európai adatvédelmi biztos véleménye szerint a jegyzék továbbá az adatok minőségére vonatkozó elvek (5) alkalmazásának biztosításához szükséges eszköz, ilyen elv például, hogy a személyes adatok gyűjtésük célja szempontjából megfelelőek, relevánsak és nem túlzott mértékűek legyenek, valamint hogy az adatok pontosak és időszerűek legyenek. A jegyzék ezenkívül az érintett személyek jogbiztonságához is szükséges. Végezetül szem előtt kell tartani azt, hogy a jogsértésekre vonatkozó adatok alapvető jelentőséggel bírnak a szállításszervezői munka végzésére való alkalmasság felmérése során, valamint hogy az ilyen adatok feldolgozása egyértelmű kockázatokkal jár a magánélet védelme tekintetében. Ez annál is inkább jelentőséggel bír, mivel a javaslat 15. cikke értelmében ezek az adatok képezik majd a nemzeti elektronikus nyilvántartások tartalmát.

9.

Az európai adatvédelmi biztos véleménye szerint a végrehajtó rendelet tartalmazni fogja a közúti fuvarozói szakma gyakorlásának engedélyezését és a szakma gyakorlását szabályozó rendszer – a javaslat 1. cikke értelmében a javaslat tárgyát képező rendszer – lényeges elemeit. Ezért előnyösebb lett volna, ha a 6. cikk (2) bekezdésében említett jegyzéknek legalább a főbb elemei pontosabban meghatározásra kerültek volna magában a javaslatban – lehetőleg egy mellékletben –, mint ahogyan a 6. cikk (2) bekezdésének a)–c) pontja meghatározza azokat. Az európai adatvédelmi biztos indítványozza a javaslat ennek tekintetében történő módosítását, az adatok minőségére vonatkozó elveknek való megfelelés érdekében is. Nem ért egyet a 6. cikk (2) bekezdéséből levonható következtetéssel, nevezetesen hogy a jegyzék kizárólag nem alapvető elemeket tartalmaz.

10.

Az európai adatvédelmi biztos kiemeli továbbá a javaslat 6. cikke (1) bekezdésének a) pontját, mely előírja, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a vállalkozások megfelelnek annak a követelménynek, mely szerint nincs komolyabb ok a jó hírnevük megkérdőjelezésére. A javaslat és az indokolás nem jelzi, hogy a tagállamoknak milyen módon kell meghatározni ezt a nem konkrét előírást, amely láthatóan olyan esetekre vonatkozik, amelyben a vállalkozást vagy a szállításszervezőt nem ítélték el vagy sújtották büntetéssel, de amelyben ennek ellenére a jó hírnév forog kockán. Az európai adatvédelmi biztos javasolja, hogy a közösségi jogalkotó határozza meg pontosan, hogy ez a rendelkezés milyen helyzetekre vonatkozik, különösen a javaslatnak a közúti fuvarozás belső piaca zökkenőmentes működésének javítására vonatkozó céljára figyelemmel. Az adatvédelem szempontjából ez annál is inkább fontos, mivel a vállalkozások is lehetnek természetes személyek és az adatvédelmi jogszabályokat fogják alkalmazni velük kapcsolatban.

11.

Az engedélyezésről és felügyeletről szóló 9–14. cikk meghatározza a tagállamok illetékes hatóságainak a rendszer végrehajtásában betöltött központi szerepét. Az illetékes hatóságok hatáskörét a 9. cikk állapítja meg, és az a közúti fuvarozási vállalkozások által benyújtott kérelmek áttekintésére, az engedélyek kibocsátására, felfüggesztésére és visszavonására, a szállításszervező alkalmatlanná nyilvánítására és az ellenőrzésekre terjed ki.

12.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli az illetékes hatóságok központi szerepét, amely felelősséget ruház rájuk a személyes adatok feldolgozása mint tevékenységüknek egyik szükséges eleme tekintetében is. Ennek kapcsán az európai adatvédelmi biztos rámutatott arra, hogy a javaslat néhány ponton nem egyértelmű, ami azonban könnyen orvosolható anélkül, hogy a rendszerben bármit is változtatnának. Először is a 10. cikk – a címe szerint – a kérelmek nyilvántartásba vételével foglalkozik. A 10. cikk (2) bekezdése azonban – a nyilvántartásba vételről szóló bekezdés – láthatóan az engedélyek nyilvántartásba vételére vonatkozik. Amennyiben azonban a – többek között a szállításszervező nevét is tartalmazó – kérelmek nyilvántartásba vétele is a közösségi jogalkotó feladata, ezt egyértelművé kell tenni. Másodsorban az illetékes hatóságoknak a nemzeti elektronikus nyilvántartással kapcsolatos feladataik vannak, de egyértelmű felelősséggel nem rendelkeznek ezen nyilvántartások tekintetében (lásd e vélemény 17. pontját).

13.

Az engedélyezésről és felügyeletről szóló fejezetben külön kérdést jelentenek a jogokba való visszahelyezésre vonatkozó intézkedések. A 6. cikk (3) bekezdése szerint a jó hírnév visszaállításához a jogokba való visszahelyezés vagy annak megfelelő eredménnyel járó intézkedés szükséges. A 14. cikk (1) bekezdése szerint a közúti fuvarozói szakma gyakorlásának engedélyezéséről, az engedély felfüggesztéséről vagy visszavonásáról vagy az alkalmatlanná nyilvánításról hozott tagállami döntések megnevezik a jogokba való visszahelyezési intézkedéseket. A javaslat azonban a jogokba való visszahelyezés indokolását, tényleges tartalmát és azt az időszakot, amelynek során ennek meg kell történnie, teljes egészében a tagállamok mérlegelési jogkörében hagyja. Előnyösebb lett volna a tagállamok mérlegelési jogkörét korlátozni, és ezzel hozzájárulni a közúti fuvarozás belső piacának zökkenőmentes működéséhez, valamint az adatminőségre és az érintett személyek jogbiztonságára vonatkozó elvek alkalmazásához.

14.

A 15. cikk (1) bekezdése előírja, hogy minden tagállam nemzeti elektronikus nyilvántartást vezet az engedéllyel rendelkező közúti fuvarozókról. A nyilvántartás a 15. cikk (1) bekezdésének második részében felsorolt adatokat tartalmazza. Ez a személyes adatokat is magában foglalja. Néhány, a nyilvántartásokban szereplő személyes adat, mint például a vállalkozás szállítási tevékenységének irányítására alkalmatlannak minősített személyek neve, különleges kockázatot jelent az adatalany számára (6).

15.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli, hogy az e nyilvántartásokhoz való hozzáférést a javaslat egyértelműen azokra a nemzeti hatóságokra korlátozza, amelyek a javaslat tárgyát illetően illetékesek. A javaslat továbbá a nyilvántartások célját is egyértelműen a rendelet végrehajtására korlátozza, amelyet a 10–13. cikk határoz meg, valamint a 26. cikkben említett célra, vagyis a rendelet működéséről készítendő jelentésekre.

16.

A 15. cikk (2) bekezdése kétéves tárolási időt ír elő az engedélyek felfüggesztésére és visszavonására, valamint a szakma gyakorlására alkalmatlannak nyilvánított személyekre vonatkozó adatok tekintetében. Az európai adatvédelmi biztos üdvözli a tárolási idő meghatározott, kétéves időszakra történő korlátozását. A szövegnek azonban azt is biztosítania kell, hogy a szakma gyakorlására alkalmatlannak minősített személyekre vonatkozó adatokat a 6. cikk (3) bekezdése szerinti, jogokba való visszahelyezési intézkedéseket követően haladéktalanul töröljék a nyilvántartásból. Ezzel kapcsolatban hivatkozni lehet a 95/46/EK irányelv 6. cikk (1) bekezdésének e) pontjára (7).

17.

Továbbá a nyilvántartás vezetésének és a benne szereplő adatok feldolgozásának felelősségét a rendelet szövegében egyértelműen meg kell határozni. A 95/46/EK irányelv terminológiájával élve: mely jogalanyok minősíthetők adatkezelőnek? (8) Logikusnak tűnik, hogy az illetékes hatóság tekintendő adatkezelőnek, a javaslat azonban ezt nem említi. Az európai adatvédelmi biztos javasolja, hogy a javaslat szövege tegye ezt egyértelművé. Ez annál is inkább indokolt, mivel a rendelet előírja a nemzeti elektronikus nyilvántartások 2010 végéig történő összekapcsolását, valamint a tagállamok közötti információcseréhez szükséges kapcsolattartó pont kinevezését. Mindazonáltal nem lesz mindegyik illetékes hatóság kapcsolattartó pont: minden tagállamban egy kapcsolattartó pont lesz, de több illetékes hatóság is lehet.

18.

Ennek alapján a nemzeti elektronikus nyilvántartások összekapcsolását illetően az alábbi észrevételt tesszük. A 15. cikk (4) bekezdése szerint az összekapcsolás oly módon valósul meg, hogy bármely tagállam illetékes hatósága minden tagállam elektronikus nyilvántartásához hozzáférhessen. Más szóval, a javaslat közvetlen hozzáférési rendszert határoz meg. Amint azt az európai adatvédelmi biztos a hozzáférhetőség elve alapján történő információcseréről szóló tanácsi kerethatározati javaslatról szóló véleményében (9) kifejtette, a közvetlen hozzáférés automatikusan azt jelenti, hogy számos személynek lesz hozzáférése egy adatbázishoz, és éppen ezért megnövekszik a visszaélés kockázata. Más tagállam illetékes hatósága általi közvetlen hozzáférés esetében a származás szerinti tagállam hatóságainak nincs ellenőrzése az adatokhoz való hozzáférés és az adatok további felhasználása fölött. A származás szerinti tagállam illetékes hatósága hogyan tudja például biztosítani azt, hogy egy másik tagállam hatósága tájékoztatást kapjon a nyilvántartásban foglalt adatok módosításáról, miután betekintett az adatokba?

19.

E kérdésekre a javaslat 15. cikkének (5) és (6) bekezdésében előírt, az összekapcsolásra vonatkozó bizottsági határozatoknak ki kell térniük. Az európai adatvédelmi biztos különösen üdvözli a formátummal és az automatikus hozzáférés technikai eljárásaival kapcsolatos, közös végrehajtási szabályokat, amelyeket a Bizottság fogad el. Mindenesetre az adatokhoz való hozzáféréssel és az azok további felhasználásával kapcsolatos felelősségi köröket illetően minden kétséget ki kell zárni. Az európai adatvédelmi biztos javasolja, hogy a 15. cikk (5) bekezdését a következő mondattal egészítsék ki: „E közös szabályoknak meg kell határozniuk, hogy mely hatóság felelős az adatokhoz való hozzáférésért, azok további felhasználásáért és a hozzáférést követően való frissítésükért, és ennek érdekében előírásokat kell tartalmazniuk az adatok naplózására és nyomon követésére vonatkozóan”.

20.

A 16. cikk a személyes adatok védelmével foglalkozik. A cikk eleje megerősíti, hogy a 95/46/EK irányelv teljes mértékben alkalmazandó a nyilvántartásokban foglalt személyes adatokra. Hangsúlyozza az adatvédelem fontosságát, és tulajdonképpen bevezetésként szolgál a 16. cikk a), b), c) és d) pontjában foglalt konkrétabb rendelkezésekhez.

21.

Az európai adatvédelmi biztos szerint a 16. cikk konkrétabb rendelkezései nem bírnak hozzáadott értékkel. Emlékeztetnek az adatalanynak a 95/46/EK irányelvben (annak 12. és 14 cikkében) foglalt jogaira, egyszerűsített formában és konkrétumok nélkül (kivéve az ezen vélemény 23. pontjában említett elemet). Mi több, az adatalany jogainak leegyszerűsítése jogbizonytalansághoz vezet, és ezért gyengítheti az adatalany jogainak védelmét. A javaslat 16. cikke nem egyértelmű a tekintetben, hogy a 95/46/EK irányelv konkrétabb rendelkezései teljes mértékben alkalmazandóak-e az adatalanynak a rá vonatkozó, a javaslat hatálya alá tartozó információkkal kapcsolatos kérelmeire. A javaslat 16. cikke – a 95/46/EK irányelv 12. és 14. cikkének lex specialis-a – előírja, hogy különösen a 16. cikk a), b), c) és d) pontjában felsorolt elemeket kell biztosítani. Az adatvédelmi biztos szerint ez nem jelentheti azt, hogy más elemeket nem kell biztosítani, a szöveg azonban nem teljesen egyértelmű.

22.

A 16. cikk azonban képviselhetne hozzáadott értéket, ha pontosan meghatározná az irányelvben foglalt jogokat. Például a 16. cikk:

23.

A 16. cikk b) pontja korlátozza a 95/46/EK irányelv 12. cikke szerinti hozzáférési jogot, ami az irányelvvel nem egyeztethető össze. A fent említett pont szerint a hozzáférést korlátozás nélkül biztosítják ésszerű időközönként és késedelem, illetve az ezen adatok kezeléséért felelős hatóság és a kérelmező túlzott költségei nélkül. A 95/46/EK irányelv 12. cikke azonban, amikor a korlátozás, valamint túlzott késedelem vagy költség nélküli hozzáférésről rendelkezik, az adatalany védelmének céljából teszi ezt. Az adatvédelmi biztos javasolja a 16. cikk b) pontjának módosítását és a 95/46/EK irányelvvel összeegyeztethetővé tételét „az ezen adatok kezeléséért felelős hatóság és” szövegrész törlése révén. A hozzáférési kérelmekből eredő költségekkel kapcsolatos esetleges aggályokat illetően meg kell jegyezni, hogy az irányelv 12. cikkében említett „túlzott költség” fogalma alapján nem lehet megtiltani az adatkezelőknek, hogy kismértékű díjat kérjenek (kellően kis mértékűt ahhoz, hogy az adatalanyt ne tartsa vissza jogainak gyakorlásától). Ezen túlmenően a nemzeti jog alapján a hatóságok általában rendelkeznek jogi lehetőségekkel annak megakadályozására, hogy bizonyos adatalanyok visszaéljenek jogaikkal.

24.

E vélemény fenti pontjaira figyelemmel az adatvédelmi biztos javasolja a 16. cikk újraszövegezését.

25.

Végezetül a 95/46/EK irányelv, pontosabban annak 16. cikke alkalmazandó a tagállamok közötti közigazgatási együttműködésre is, amely a 17. cikk tárgyát képezi, hiszen a természetes személyekre vonatkozó, jogsértésekkel és szankciókkal kapcsolatos információ tagállamok közötti átadása személyes adatok feldolgozásának minősül. Ez többek között azt jelenti, hogy a 95/46/EK irányelvvel és a rendelet 16. cikkének a) pontjával összhangban az adatalanyokat tájékoztatni kell.

26.

Az európai adatvédelmi biztos javasolja, hogy a közösségi jogalkotó határozza meg pontosan, hogy a 6. cikk (1) bekezdése milyen helyzetekre vonatkozik, figyelemmel a javaslat céljára, azaz a közúti fuvarozás belső piaca működésének zökkenőmentesebbé tételére. Javasolja továbbá a javaslat annak érdekében történő módosítását is, hogy a 6. cikk (2) bekezdésében említett jegyzék legalább a főbb elemei pontosabban meghatározásra kerüljenek magában a javaslatban (lehetőleg egy mellékletben), mint ahogyan a 6. cikk (2) bekezdésének a)–c) pontja meghatározza azokat.

27.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli az illetékes hatóságok központi szerepét, amely felelősséget ruház rájuk a személyes adatok feldolgozása mint tevékenységüknek egyik szükséges eleme tekintetében is. Ennek kapcsán az adatvédelmi biztos rámutatott arra, hogy a javaslat néhány ponton nem egyértelmű, ami azonban könnyen orvosolható anélkül, hogy a rendszerben bármit is változtatni kellene.

28.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli, hogy a nemzeti elektronikus nyilvántartásokhoz való hozzáférés, illetve ezen nyilvántartások célja egyértelműen korlátozva van. Üdvözli továbbá a tárolási idő meghatározott, kétéves időszakra történő korlátozását is. A szövegnek azonban azt is biztosítania kell, hogy a szakma gyakorlására alkalmatlannak minősített személyekre vonatkozó adatokat a 6. cikk (3) bekezdése szerinti, jogokba való visszahelyezési intézkedéseket követően haladéktalanul töröljék a nyilvántartásból.

29.

Az elektronikus nyilvántartás vezetésének és a benne szereplő adatok feldolgozásának felelősségét a rendelet szövegében egyértelműen meg kell határozni. A nemzeti elektronikus nyilvántartások összekapcsolását illetően a 15. cikk (5) bekezdését az alábbi mondattal kell kiegészíteni: „E közös szabályoknak meg kell határozniuk, hogy mely hatóság felelős az adatokhoz való hozzáférésért, azok további felhasználásáért és a hozzáférést követően való frissítésükért, és ennek érdekében előírásokat kell tartalmazniuk az adatok naplózására és nyomon követésére vonatkozóan”.

30.

Az adatvédelmi biztos javasolja az adatvédelemről szóló 16. cikk újraszövegezését, figyelembe véve az alábbiak szükségességét:

19.1.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 14/6

—

Nem oldja azt a problémát, hogy az új tagállamokban bizonyos pénzügyi adatok nem állnak rendelkezésre, és újabb, nem könnyen hozzáférhető paraméterekkel bővíti azok sorát.

—

Az általános megközelítési módszer előnyben részesítheti a nagyvállalatokat a kis- és középvállalkozások rovására, amelyek vagy nem rendelkeznek minősítéssel, vagy az kevésbé előnyös számukra (elsősorban a hitelezőnél jelentkező információs aszimmetria miatt). Számos vitára adhat alkalmat a hitelképesség és a biztosítékok szintje alapján alkalmazandó prémium kiszámítási módszereit illetően.

—

Nem könnyíti meg a tagállamok feladatát, különösen tekintettel a de minimis szabálynak és a csoportmentességi rendeleteknek való megfelelés ellenőrzéséhez szükséges számításokra.

—

Az összetett módszer az állami támogatási rendszerekre alkalmazva okozhat problémát: a piaci kamatlábak ingadozása miatt a valamely hitelprogram alapjául szolgáló kamatláb és az éppen érvényes referencia-kamatláb közötti különbség olyan előnyös lehet a hitelfelvevő számára, hogy egyes intézkedések összeférhetetlenné válhatnak az állami támogatásra vonatkozó szabályokkal.

—

A kamatlábak negyedévenkénti kiigazítása tovább bonyolíthatja az ügyek kezelését, mivel a kiszámított támogatási összeg jelentősen változhat az értékelési időszak kezdetétől a Bizottság végső döntéshozatalának időpontjáig.

—

Ezek az intézkedések túlságosan bonyolultnak tűnnek és előfordulhat, hogy nem biztosítanak minden tagállam esetében egyformán méltányos bánásmódot.

—

könnyen alkalmazható (különösen a tagállamok szempontjából, a de minimis szabály vagy a csoportmentességi rendeletek hatálya alá tartozó intézkedések kezelésekor),

—

egyenlő elbánást biztosít minden tagállam számára, mivel a jelenlegi gyakorlattól kevéssé tér el, ugyanakkor megkönnyíti a referencia-kamatlábak alkalmazását az újonnan csatlakozott tagállamok számára,

—

egyszerűsített kritériumrendszert alkalmaz, amely a vállalatok hitelképességét is figyelembe veszi, nem pusztán a vállalkozások méretét, amely túlzottan leegyszerűsítő kritériumnak tűnik.

—

A kiszámítás alapja: 1 éves IBOR kamatlábak

Az alap-kamatláb a szinte minden tagállamban rendelkezésre álló egyéves pénzpiaci kamatlábon alapul, amellett, hogy a Bizottság fenntartja magának a jogot bizonyos esetekre vonatkozóan ennél hosszabb vagy rövidebb lejárati idő alkalmazására.

Ahol az említett kamatlábak nem állnak rendelkezésre, ott a 3 hónapos pénzpiaci kamatláb kerül alkalmazásra.

Megbízható vagy megfeleltethető adatok hiányában, valamint kivételes esetekben a Bizottság más számítási alapot is meghatározhat, az érintett tagállammal vagy tagállamokkal szoros együttműködésben és rendszerint a tagállami nemzeti banktól vagy bankoktól származó adatok alapján.

—

Kamatfelárak (5)

Általában a következő kamatfelárak alkalmazandók az érintett vállalkozás hitelminősítésétől és a nyújtott biztosítékoktól (6) függően.

Az alapkamatlábhoz általában 100 bázispontot adnak. Ez a következő helyzetet tételezi fel: i. kielégítő hitelminősítéssel és magas szintű biztosítékkal rendelkező vállalkozásoknak adott kölcsönök, illetve ii. jó hitelminősítésű és általános mértékű biztosítékkal rendelkező vállalkozásoknak nyújtott kölcsönök.

Olyan hitelfelvevők esetében, akik nem rendelkeznek hitelfelvevői múlttal vagy mérlegszemléletű megközelítésen alapuló hitelminősítéssel, mint például bizonyos meghatározott célra létrehozott vállalkozások vagy új vállalkozások, az alap-kamatlábat (a rendelkezésre álló biztosítéktól függően) legalább 400 bázisponttal kell megemelni, és a kamatfelár nem lehet alacsonyabb, mint amit az anyacég esetében alkalmaznának.

A minősítéseknek nem szükséges meghatározott hitelminősítő intézetektől származniuk – a nemzeti hitelminősítő rendszerek vagy a bankok által a nemteljesítési ráták jelzésére használt minősítő rendszerek alkalmazása ugyanúgy elfogadható (8).

A fenti kamatfelárak a piaci helyzet figyelembevételével időről időre felülvizsgálhatók.

—

Aktualizálás

A referencia-kamatlábat évente egy alkalommal frissítik. Az alap-kamatlábat az előző év szeptemberében, októberében és novemberében feljegyzett 1 éves IBOR kamatlábak alapján határozzák meg. Az így rögzített alap-kamatláb január elsejével lép hatályba. A 2008. július 1-jétől2008. december 31-ig tartó időszakra vonatkozóan a referencia-kamatláb kivételesen a 2008 februárjában, márciusában és áprilisában feljegyzett 1 éves IBOR kamatlábak alapján állapítják meg, a következő bekezdés alkalmazásának fenntartásával.

Annak érdekében, hogy figyelembe vegyék a nagymértékű és hirtelen változásokat, minden olyan alkalommal aktualizálást kell végrehajtani, amikor a megelőző három hónap alapján számított átlagos kamatláb több mint 15 %-kal eltér az érvényben lévő kamatlábtól. Az új kamatláb a számításnál figyelembe vett hónapok elteltét követő második hónap első napján lép hatályba.

—

Leszámítolási kamatláb: A nettó jelenérték kiszámítása

A referencia-kamatláb használandó leszámítolási kamatlábként is, a nettó jelenértékek kiszámítása céljából. E célra általában a 100 bázispontos fix kamatfelárral megnövelt alapkamatláb használandó.

—

E módszer 2008. július 1-jétől érvényes.

19.1.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 14/10

19.1.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 14/14

19.1.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 14/18

19.1.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 14/20

—

az Európa versenypolitikai weboldalon (http://ec.europa.eu/comm/competition/mergers/cases/). Ez az oldal lehetőséget kínál arra, hogy az egyedi fúziós döntések társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetőek legyenek,

—

elektronikusan az EUR-Lex honlapon az alábbi hivatkozási szám alatt: 32008M4886. Az EUR-Lex on-line hozzáférést biztosít az európai jogi anyagokhoz (http://eur-lex.europa.eu).

19.1.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 14/21

(1)

A Tanács 2006. szeptember 18-i határozatával (2) a 2006. szeptember 18. és 2009. szeptember 17. közötti időtartamra kinevezte az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ igazgatótanácsának tagjait.

(2)

Pauline CHARLES lemondását követően a központ igazgatótanácsban a kormányképviselők kategóriájába tartozó egyik tag helye megüresedett.

(3)

Ki kell nevezni a fent említett központ igazgatótanácsának egyesült királyságbeli tagját a hivatali idő fennmaradó részére, azaz 2009. szeptember 17-ig,

19.1.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 14/22

19.1.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 14/23

a)

együttműködés kialakítása az emberkereskedelemre vonatkozó kérdéskörben a tagállamok, a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában felsorolt egyéb felek, valamint a Bizottság között;

b)

segítségnyújtás a Bizottságnak az emberkereskedelemre vonatkozó vélemények kibocsátása és a téma egységes megközelítésének biztosítása által;

c)

segítségnyújtás a Bizottságnak az emberkereskedelem területére vonatkozó nemzeti, európai és nemzetközi szintű politikák alakulásának értékelésében;

d)

a Bizottság támogatása az emberkereskedelem elleni politika hatókörébe tartozó lehetséges európai és nemzeti szintű intézkedések és fellépések feltárásában és meghatározásában;

e)

A szakértői csoport a Bizottság kérésére vagy saját hatáskörben véleményeket ad és jelentéseket készít a Bizottság számára, kellő figyelemmel az emberkereskedelem elleni küzdelemre és a megelőzésére vonatkozó legjobb gyakorlatokról, normákról és eljárásokról szóló európai uniós terv (4) uniós szintű végrehajtására és továbbfejlesztésére, valamint a kizsákmányolás ehhez kapcsolódó formáira. Figyelembe veszi a kérdés nemi egyenlőséggel kapcsolatos dimenzióját is.

a)

a tagállamok közigazgatási szervei (legfeljebb 11 tag);

b)

európai szinten működő kormányközi, nemzetközi és nem kormányzati szerveztetek (legfeljebb 5 tag);

c)

európai szinten működő szociális partnerek és munkaadói szervezetek (legfeljebb 4 tag);

d)

Europol (egy tag);

e)

a tagállamokban állami vagy magánegyetemek és intézmények számára folytatott tudományos kutatások során szerzett tapasztalatokkal rendelkező személyek (legfeljebb 2 tag).

—

készségek és ismeretek azokon a tevékenységi területeken, ahol közreműködésüket kérhetik,

—

magas szintű szakmai tapasztalat az emberkereskedelem elleni küzdelem terén, valamint legalább 5 éves megfelelő szakmai gyakorlat,

—

megfelelő nyelvi készségek, ideértve a munka elvégzéséhez szükséges, bizonyítható jártasságot angol nyelvből.

European Commission (Európai Bizottság)

Directorate-general Justice, Freedom and Security (A Jogérvényesülés, Szabadság és Biztonság Főigazgatósága)

Unit D2 Secretariat (D2 csoport, titkárság)

LX 46 3/131

B-1049 Brussels (Brüsszel)

JLS-ANTITRAFFICKING@ec.europa.eu

—

bizonyított szaktudás és a tapasztalat – európai és/vagy nemzetközi szinten – az emberkereskedelem elleni küzdelemmel kapcsolatos területeken,

—

annak szükségessége, hogy a szakértői csoporton belül egyensúly jöjjön létre a pályázók reprezentativitása, a nemek és földrajzi származás tekintetében,

—

annak szükségessége, hogy egyensúly jöjjön létre az emberkereskedelem különböző formáival – köztük a munkára kényszerítéssel és szexuális kizsákmányolással –, a különféle szempontokkal – mint például a megelőzéssel, a büntetőeljárással és az áldozatoknak nyújtott segítséggel – kapcsolatos szakértelem, valamint az emberi jogok, a gyermekek jogai, büntetőjog a munkaügy és a migráció terén való szakértelem tekintetében,

—

annak szükségessége, hogy támogassák az előző (a 2003. március 25-i bizottsági határozattal létrehozott) szakértői csoport munkájának folyamatosságát,

—

a szakértői csoport tagjainak olyan személynek kell lenniük, akik az EU valamely tagállamának állampolgárai, illetve adott esetben egy csatlakozó ország vagy az Európai Gazdasági Térség országának állampolgárai.

a)

a tag lemondása;

b)

a tag nem képes többé hatékonyan hozzájárulni a csoport tanácskozásaihoz;

c)

a tag nem felel meg a Szerződés 287. cikkében foglaltaknak;

d)

a tag elmulasztja időben értesíteni a Bizottságot a fennálló összeférhetetlenségről.

19.1.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 14/27

a)

együttműködés kialakítása az emberkereskedelemre vonatkozó kérdéskörben a tagállamok, a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában felsorolt egyéb felek, valamint a Bizottság között;

b)

segítségnyújtás a Bizottságnak, az emberkereskedelemre vonatkozó vélemények kibocsátása és a téma egységes megközelítésének biztosítása által;

c)

segítségnyújtás a Bizottságnak az emberkereskedelem területére vonatkozó nemzeti, európai és nemzetközi szintű politikák alakulásának értékelésében;

d)

a Bizottság támogatása az emberkereskedelem elleni politika hatókörébe tartozó lehetséges európai és nemzeti szintű intézkedések és fellépések feltárásában és meghatározásában;

e)

A szakértői csoport a Bizottság kérésére vagy saját hatáskörben véleményeket ad és jelentéseket készít a Bizottság számára, kellő figyelemmel az emberkereskedelem elleni küzdelemre és annak megelőzésére vonatkozó legjobb gyakorlatokról, normákról és eljárásokról szóló európai uniós terv (2) uniós szintű végrehajtására és továbbfejlesztésére, valamint a kizsákmányolás kapcsolódó formáira. A csoport figyelembe veszi a kérdés nemi egyenjogúsággal kapcsolatos dimenzióját is.

1.

A szakértői csoport 21 tagból áll, akiket személyükben neveznek ki és akik – a fent említett határozat 3. cikkével összhangban – a Bizottság által kiválasztott képzett szakemberek.

A leendő szakértőkkel szemben elvárás, hogy az említett bizottsági határozatban felsorolt érintett szerveknél korábban vagy jelenleg posztot töltsenek be. A következőkkel kell rendelkezniük:

A fentieket a kitöltött önéletrajz és pályázati űrlap alapján értékelik.

2.

A pályázatok értékelése során a Bizottság a következő kritériumokat veszi figyelembe:

A pályázatokat kizárólag a pályázati űrlap minta (1. melléklet) és az önéletrajz minta (2. melléklet) kitöltésével lehet benyújtani. A jelentkezőket felkérik arra, hogy jelentkezésükben egyértelműen jelezzék, az emberkereskedelem mely területéhez kapcsolódóan rendelkeznek konkrét szakértelemmel.

Tekintettel az európai intézmények átláthatósági politikájára és annak szükségére, hogy az intézménynél tanácsadó feladatot ellátó szakértők nevéről és képzettségéről a közvéleményt tájékoztassák, a 45/2001/EK rendelet (3) rendelkezéseinek megfelelően az általános személyes adatok a nyilvánosság számára hozzáférhetőek lesznek (4) a tanácsadó csoportok jegyzékében mindaddig, amíg a tagviszony fennáll és/vagy az adatok nyilvános internetoldalról való törlését nem kérték.

3.

A megfelelően aláírt pályázatokat legkésőbb 2008. február 15-ig e-mailben vagy postai úton kell elküldeni a következő címre:

4.

A Bizottság egy 3 éves meghosszabbítható időtartamra személyükben nevezi ki a tagokat. A tagok a Bizottságnak független, külső befolyástól mentes véleményt adnak, illetve tiszteletben tartják a szakértői csoport létrehozásáról szóló bizottsági határozat 4. cikkében említett titoktartás feltételeit.

5.

A szakértői csoport munkája kapcsán felmerülő utazási, illetve adott esetben ellátási költségeket a Bizottság a hatályos szabályoknak megfelelően megtéríti. A tagok nem kapnak javadalmazást tevékenységükért.

6.

A csoport tagjegyzékét közzéteszik a Jogérvényesülés, Szabadság és Biztonság Főigazgatósága internetes honlapján és az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A tagok nevének összegyűjtése, feldolgozása és közzététele a 45/2001/EK rendelet rendelkezéseinek megfelelően történik.

7.

További információkért FELFÖLDI Enikőhöz (tel.: (32-2) 295 49 33, fax: (32-2) 296 76 33, e-mail: eniko.felfoldi@ec.europa.eu) lehet fordulni.

19.1.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 14/34

19.1.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 14/35

1.

2008. január 11-én a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott a Henkel KGaA (a továbbiakban: Henkel, Németország) által tervezett összefonódásról, amely szerint az említett vállalat részesedés vásárlása útján teljes irányítást szerez a tanácsi rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a ragasztók és elektronikai anyagok (a továbbiakban: A & E üzletág) üzletág felett, melyet az Akzo Nobel N.V. (a továbbiakban: Akzo, Hollandia) vásárolt meg nemrég az Imperial Chemical Industries PLC (a továbbiakban: ICI, Egyesült Királyság) vállalattól. Az A & E üzletág jelenleg a National Starch and Chemical Company részét képezi az ICI vállalaton belül.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett ügylet a 139/2004/EK rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő 10 napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket a COMP/M.4941 – Henkel/Adhesives and Electronic Materials Business hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (fax: (32-2) 296 43 01 vagy 296 72 44), vagy postai úton a következő címre:

19.1.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 14/36

1.

2008. január 10-én a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott a REWE (a továbbiakban: REWE, Németország) csoporthoz tartozó REWE-Beteiligungs-Holding International GmbH (a továbbiakban: REWE International, Németország) által tervezett összefonódásról, amely szerint az utóbbi részesedés vásárlása útján teljes irányítást szerez a tanácsi rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében az UAB Palink (Litvánia) vállalkozás felett.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett ügylet a 139/2004/EK rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja. A Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló közleménye (2) szerint az ügyet egyszerűsített eljárásra utalhatja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő 10 napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket a COMP/M.5003 – REWE/UAB Palink hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (fax: (32-2) 296 43 01 vagy 296 72 44), vagy postai úton a következő címre:

19.1.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 14/37

1.

2008. január 15-én a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott a Cookson plc (a továbbiakban: Cookson, Egyesült Királyság) által tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozás 2007. október 11-én meghirdetett nyilvános vételi ajánlat útján teljes irányítást szerez a tanácsi rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a Foseco plc (a továbbiakban: Foseco, Egyesült Királyság) felett.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett ügylet a 139/2004/EK rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő 10 napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket a COMP/M.4961 – Cookson/Foseco hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (fax: (32-2) 296 43 01 vagy 296 72 44), vagy postai úton a következő címre:

19.1.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 14/38

1.

2008. január 7-én a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott a Reitan csoporthoz tartozó Reitan Servicehandel AS (a továbbiakban: Reitan, Norvégia), a SAS AB (a továbbiakban: SAS, Svédország), a Norges Statsbaner AS (a továbbiakban: NSB, Norvégia), a Marked AS (a továbbiakban: Marked, Norvégia) és a Vizz AS (a továbbiakban: Vizz, Norvégia) által tervezett összefonódásról, amely szerint az előbbiek részesedés vásárlása útján közös irányítást szereznek a tanácsi rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a Travel AS (a továbbiakban: Travel, Norvégia) felett.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett ügylet a 139/2004/EK rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja. A Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló közleménye (2) szerint az ügyet egyszerűsített eljárásra utalhatja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő 10 napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket a COMP/M.4968 – Reitan/SAS/NSB/Marked/Vizz/Travel hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (fax: (32-2) 296 43 01 vagy 296 72 44), vagy postai úton a következő címre: