European flag

Hivatalos Lapja
Az Európai Unió

HU

Sorozat L

2024/573

2024.2.20.

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2024/573 RENDELETE

(2024. február 7.)

a fluortartalmú üvegházhatású gázokról, az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról és az 517/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 192. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

A Bizottság 2019. december 11-i közleményében foglaltaknak megfelelően az európai zöld megállapodás, amely új növekedési stratégiát indított el az Unió számára, az Uniót olyan igazságos és virágzó társadalommá kívánja alakítani, amely modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággal rendelkezik. Egyrészről újólag megerősíti a Bizottság azon törekvését, hogy 2050-re Európát az első klímasemleges és szennyezőanyag-mentes kontinenssé tegye; másrészről célja, hogy megvédje a polgárok egészségét és jólétét a környezettel kapcsolatos kockázatokkal és hatásokkal szemben, miközben inkluzív, méltányos és igazságos átmenetet biztosít, úgy, hogy senkit nem hagy hátra. Ezen túlmenően az Unió elkötelezett az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) és az (EU) 2022/591 európai parlamenti és tanácsi határozattal (4) létrehozott nyolcadik környezetvédelmi cselekvési program teljes körű végrehajtásának biztosítása mellett, és elkötelezett az Egyesült Nemzetek 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendje és annak fenntartható fejlődési céljai mellett.

(2)

Az ember által előállított vegyi anyagnak minősülő fluortartalmú üvegházhatású gázok nagyon erős üvegházhatású gázok, amelyek gyakran több ezerszer erősebbek, mint a szén-dioxid (a továbbiakban: CO2). A CO2-vel, a metánnal és a dinitrogén-oxiddal együtt a fluortartalmú üvegházhatású gázok az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében elfogadott Párizsi Megállapodás (5) (a továbbiakban: UNFCCC, illetve a Párizsi Megállapodás) hatálya alá tartozó üvegházhatásúgáz-kibocsátások csoportjába tartoznak. A fluortartalmú üvegházhatású gázok uniós kibocsátása napjainkban a teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2,5 %-át teszi ki, de 1990 és 2014 között a kibocsátási érték megduplázódott, szemben a többi üvegházhatású gázzal, amelyek kibocsátása csökkent.

(3)

Az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet (6) azért fogadták el, hogy vissza lehessen fordítani a fluortartalmú üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedését. Amint azt a Bizottság által készített értékelés megállapította, az 517/2014/EU rendelet évről évre a fluortartalmú üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenését eredményezte. A fluorozott szénhidrogének (a továbbiakban: a HFC-k) kínálata 2015 és 2019 között tonnában kifejezve 37 %-kal, míg tonna CO2-egyenértékben megadva 47 %-kal csökkent. A hagyományosan fluortartalmú üvegházhatású gázokat használó berendezések számos típusa esetében is egyértelmű elmozdulás történt az alacsonyabb globális felmelegedési potenciállal rendelkező alternatívák használata felé, beleértve a természetes alternatívákat (például levegő, CO2, ammónia, szénhidrogének és víz).

(4)

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (a továbbiakban: az IPCC) 2021. évi különjelentése arra a következtetésre jut, hogy a fluortartalmú üvegházhatású gázok kibocsátását 2050-ig a 2015-ös évhez képest globális szinten akár 90 %-kal is csökkenteni kell. Az éghajlat-politikai fellépés sürgősségére reagálva az Unió az (EU) 2021/1119 rendelet révén fokozta éghajlatvédelmi törekvéseit. Az említett rendelet 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55%-os kötelező uniós csökkentési célt állapít meg az Unión belüli nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátásra (az elnyelések levonása utáni kibocsátásra) vonatkozóan, valamint rögzíti azt a célkitűzést, hogy az Unión belül legkésőbb 2050-ig megvalósuljon a klímasemlegesség. Emellett az Unió a Párizsi Megállapodás szerinti kezdeti nemzetileg meghatározott hozzájárulását úgy növelte, hogy 2030-ig legalább 40 % helyett legalább 55 %-kal csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. Az 517/2014/EU rendelet értékelése azonban azt mutatja, hogy az elavult uniós éghajlat-politikai célkitűzésekkel összefüggésben 2030-ra előirányzott kibocsátásmegtakarítás nem fog teljes mértékben megvalósulni.

(5)

A HFC-kibocsátás globális növekedése miatt az ózonréteget lebontó anyagokról szóló, 1987. évi montreali jegyzőkönyv (a továbbiakban: a jegyzőkönyv) részes felei 2016-ban a jegyzőkönyv kigali módosítása (a továbbiakban: a kigali módosítás) keretében, amelyet az Unió nevében az (EU) 2017/1541 tanácsi határozattal (7) hagytak jóvá, úgy határoztak, hogy a fluorozott szénhidrogének előállítását és felhasználását a következő 30 évben fokozatosan több mint 80 %-kal csökkentik. Ez azt jelenti, hogy mindegyik félnek be kell tartania a HFC-felhasználás és - előállítás csökkentésére vonatkozó ütemtervet, valamint rendelkeznie kell egy kiviteli és behozatali engedélyezési rendszerről és a HFC-kre vonatkozó jelentéstételről. Becslések szerint a kigali módosítás önmagában akár további 0,4 °C-os megtakarítást jelent majd a felmelegedés terén ennek az évszázadnak a végére.

(6)

Fontos, hogy ez a rendelet biztosítsa, hogy az Unió hosszú távon megfeleljen a jegyzőkönyv kigali módosítása szerinti nemzetközi kötelezettségeinek, különösen a HFC-k felhasználásának és előállításának csökkentése, valamint a jelentéstételi és engedélyezési követelmények tekintetében, különösen azáltal, hogy bevezeti az előállítás fokozatos csökkentését, és a HFC-k 2030 utáni forgalomba hozatalának csökkentésére vonatkozóan további lépéseket tesz.

(7)

Az e rendelet hatálya alá tartozó fluortartalmú üvegházhatású gázok között vannak olyanok, amelyek per- és polifluorozott alkil anyagok (a továbbiakban: PFA-k), vagy bizonyítottan vagy gyaníthatóan PFA-kká bomlanak le. A PFA-k olyan vegyi anyagok, amelyek ellenállnak a bomlásnak, és potenciálisan negatív hatást gyakorolnak az egészségre és a környezetre. Az elővigyázatosság elvével összhangban a vállalkozásoknak fontolóra kell venniük az egészségre, a környezetre és az éghajlatra kevésbé káros alternatívák alkalmazását, amennyiben ezek rendelkezésre állnak. 2023-ban az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) alapján javaslatot nyújtottak be az Európai Vegyianyag-ügynökséghez a PFA-k – köztük a fluortartalmú üvegházhatású gázok – előállításának, forgalomba hozatalának és felhasználásának korlátozására. A PFA-kra vonatkozó esetleges korlátozások mérlegelésekor a Bizottságnak és a tagállamoknak figyelembe kell venniük ezen alternatívák rendelkezésre állását.

(8)

A jegyzőkönyv szerinti kötelezettségekkel való összhang biztosítása érdekében a HFC-k globális felmelegedési potenciálját az IPCC által elfogadott negyedik értékelő jelentés alapján úgy kell kiszámítani, hogy egy üvegházhatású gáz egy kilogrammjának 100 éves időszakra vonatkozó felmelegedési potenciálját viszonyítani kell egy kilogramm CO2 ugyanezen potenciáljához. Más fluortartalmú üvegházhatású gázok esetében az IPCC hatodik értékelő jelentését kell használni. Tekintettel az üvegházhatásúgáz-kibocsátás gyors csökkentésének fontosságára annak érdekében, hogy a Párizsi Megállapodás szerinti 1,5 °C-os globális felmelegedési cél elérhető maradjon, az üvegházhatású gázok 20 éves globális felmelegedési potenciálja egyre relevánsabbá válik. E tekintetben amennyiben rendelkezésre áll, meg kell adni a 20 éves globális felmelegedési potenciált az e rendelet hatálya alá tartozó anyagok éghajlati hatásairól való hatékonyabb tájékoztatás érdekében. A Bizottságnak fel kell hívnia a figyelmet a fluortartalmú üvegházhatású gázok 20 éves globális felmelegedési potenciáljára.

(9)

A fluortartalmú anyagok atmoszférába történő szándékos kibocsátása, amennyiben az ilyen kibocsátás jogellenes, e rendelet súlyos megsértésének minősül, és kifejezetten meg kell tiltani. A berendezések üzemeltetőit és gyártóit kötelezni kell arra, hogy a lehető legnagyobb mértékben megelőzzék az ilyen anyagok szivárgását, többek között a legfontosabb berendezések szivárgás-ellenőrzése révén. Amennyiben a fluortartalmú anyagok kibocsátása műszakilag szükséges, az üzemeltetőknek minden műszakilag és gazdaságilag megvalósítható intézkedést meg kell tenniük annak érdekében, hogy megakadályozzák az ilyen anyagok légkörbe jutását, többek között a kibocsátott gázok visszagyűjtése révén.

(10)

A szulfuril-fluorid egy másik nagyon erős üvegházhatású gáz, amely gázosítás során szabadulhat fel. A szulfuril-fluoridot gázosításra használó üzemeltetőknek dokumentálniuk kell az adott gáz leválasztására és gyűjtésére vonatkozó intézkedések alkalmazását, vagy ha a leválasztás műszakilag vagy gazdaságilag nem valósítható meg, meg kell határozniuk ennek okait.

(11)

Tekintettel arra, hogy egyes fluortartalmú vegyületek előállítási folyamata további fluortartalmú üvegházhatású gázok melléktermékként történő kibocsátását eredményezheti, az ilyen melléktermékként keletkezett kibocsátásokat a fluortartalmú üvegházhatású gázok forgalomba hozatalának feltételeként ártalmatlanítani kell vagy későbbi felhasználás céljából vissza kell nyerni. A gyártók és importőrök számára elő kell írni, hogy dokumentálják az előállítási folyamat során történő trifluormetán-kibocsátás megelőzése érdekében elfogadott kockázatcsökkentő intézkedéseket, és hogy szolgáljanak bizonyítékkal a melléktermékekként keletkezett kibocsátásoknak az elérhető legjobb technikáknak megfelelő ártalmatlanítását vagy későbbi felhasználás céljából való visszanyerését. A fluortartalmú üvegházhatású gázok forgalomba hozatala pillanatában megfelelőségi nyilatkozatot kell benyújtani.

(12)

A fluortartalmú anyagok kibocsátásának megelőzése érdekében rendelkezéseket kell megállapítani az anyagoknak a termékekből és berendezésekből történő visszanyerésére és az ilyen anyagok szivárgásának megelőzésére vonatkozóan. A fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó habokat a 2012/19/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (9) megfelelően kell kezelni. A kibocsátáscsökkentés maximalizálása érdekében a visszanyerésre vonatkozó kötelezettségeket bizonyos habok épületekből történő eltávolítása esetén ki kell terjeszteni az épülettulajdonosokra és a kivitelezőkre is. Mivel a fluortartalmú üvegházhatású gázok visszanyerése, újrahasznosítása és regenerálása a körforgásos gazdaság elveinek alkalmazását jelenti, az anyagok visszanyerésére vonatkozó rendelkezések bevezetése az „Új európai iparstratégia” című, 2020. március 10-i, „A tisztább és versenyképesebb Európát szolgáló, körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv” című, 2020. március 11-i, „A vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégia a toxikus anyagoktól mentes környezetért” című, 2020. október 14-i, „A 2020. évi új iparstratégia frissítése: Erősebb egységes piac kiépítése Európa fellendülése érdekében” című, 2021. május 5-i és a „Bolygónk egészségessé tétele mindenki számára – Uniós cselekvési terv: Út a szennyezőanyag-mentes levegő, víz és talaj felé” című, 2021. május 12-i bizottsági közleményekre tekintettel is történik.

(13)

A hűtő- és fagyasztóberendezések megfelelő működésükhöz nagymértékben támaszkodnak a fluortartalmú üvegházhatású gázokra, és az elektromos és elektronikus berendezések hulladékgazdálkodásának egyik legfontosabb kategóriáját jelentik. A szennyező fizet elvvel összhangban és az említett káros gázok tekintetében a megfelelő hulladékgazdálkodás biztosítása érdekében fontos, hogy az elektromos és elektronikus berendezések hulladékaira irányadó kiterjesztett gyártói felelősséggel kapcsolatos kötelezettségek az elektromos és elektronikus berendezések hulladékaiban található vagy felhasznált fluortartalmú üvegházhatású gázok kezelésére is kiterjedjenek. A 2012/19/EU irányelv finanszírozási kötelezettségeket állapít meg az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak gyártói számára. Ez a rendelet kiegészíti az említett irányelvet azáltal, hogy előírja az e rendelet I. és II. mellékletében felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázok gyűjtésének, kezelésének, visszanyerésének, környezetvédelmi szempontból megfelelő ártalmatlanításának, újrahasznosításának, regenerálásának vagy ártalmatlanításának finanszírozását, amennyiben azok az e gázokat tartalmazó vagy ilyen gázokkal működtetett, elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak minősülő termékekből és berendezésekből származnak.

(14)

A szállítóeszközökben található hűtő- és légkondicionáló berendezések különösen nagy szivárgási aránnyal rendelkeznek a szállítás során fellépő rezgések miatt. A legtöbb szállítóeszköz esetében az üzemeltetőiknek szivárgásvizsgálatot kell végezniük, vagy szivárgásészlelő rendszereket kell telepíteniük, és vissza kell nyerniük az ilyen mobil berendezések fluortartalmú üvegházhatású gázait. Az e rendelet hatálya alá tartozó egyéb berendezések üzemeltetőihez hasonlóan a hajók fedélzetén található hűtő- és légkondicionáló berendezések üzemeltetőitől meg kell követelni, hogy óvintézkedéseket tegyenek a fluortartalmú üvegházhatású gázok szivárgásának megelőzése érdekében, és amennyiben ilyen szivárgást észlelnek, azt indokolatlan késedelem nélkül megjavítsák. Tekintettel a hajózás nemzetközi jellegére, fontos, hogy az Unió és tagállamai saját hatáskörük keretein belül együttműködjenek a harmadik országokkal annak biztosítása érdekében, hogy az említett ágazatban megelőzzék a fluortartalmú üvegházhatású gázok szükségtelen kibocsátását, többek között a hajókon található hűtő- és légkondicionáló berendezések telepítése, karbantartása vagy szervizelése, javítása és az azokból való visszanyerés során. E rendelet végrehajtásának felülvizsgálatakor a Bizottságnak értékelnie kell, hogy megvalósítható-e a kibocsátás visszaszorítására vonatkozó intézkedések hatályának a hajókra való kiterjesztése.

(15)

Az (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) és végrehajtási jogi aktusai szabályokat állapítanak meg a légijármű komponensein karbantartási vagy szervizelési tevékenységet végző természetes személyektől megkövetelt készségekre és ismeretekre vonatkozóan. Az említett ágazatban – többek között a légi járműveken található hűtő- és légkondicionáló berendezések telepítése, karbantartása vagy szervizelése, javítása és az azokból való visszanyerés során – a fluortartalmú üvegházhatású gázok szükségtelen kibocsátásának elkerülése érdekében helyénvaló kitérni a tanúsítási előírások és egyéb részletes előírások, a megfelelés elfogadható módjai és az említett rendelet alkalmazására vonatkozó útmutató dokumentumok rendszeres aktualizálása során szükséges kompetenciákra.

(16)

Az Unió éghajlat-politikai célkitűzéseinek teljesítéséhez való hozzájárulás érdekében, valamint az éghajlatra hatást nem gyakorló vagy csak kisebb hatást gyakorló, esetlegesen mérgező, tűzveszélyes vagy nagynyomású anyagok használatával vagy más vonatkozó kockázatokkal járó technológia alkalmazásának ösztönzése érdekében a tagállamoknak megfelelő intézkedéseket kell hozniuk a szakképzett munkaerő iránti igény célzott kielégítésére, hogy jelentős számú, a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal és a fluortartalmú üvegházhatású gázok használatát helyettesítő vagy csökkentő technológiával kapcsolatos tevékenységet végző természetes személyt képezzenek ki és képesítsenek. Ezeknek az intézkedéseknek magukban kell foglalniuk a hőszivattyú-ágazatra vonatkozó intézkedéseket, ahol többek között a REPowerEU tervről szóló, 2022. május 18-i bizottsági közleményben meghatározott célkitűzések fényében egyre több, a szükséges készségekkel rendelkező szakemberre lesz szükség az olyan új hűtőközeg-technológiákon alapuló hőszivattyúk telepítésére és szervizelésére, amelyekre eltérő biztonsági és műszaki követelmények vonatkoznak. A tagállamok például felhasználhatnák az európai készségfejlesztési program keretében elindított, köz- és magánszféra közötti partnerségek által nyújtott támogatást a képzett személyek számának növelésére. A képzésnek ki kell terjednie az energiahatékonysági szempontokkal, a fluortartalmú üvegházhatású gázok alternatíváival, valamint az alkalmazandó szabályozással és műszaki szabványokkal kapcsolatos információkra. Felül kell vizsgálni vagy ki kell igazítani az 517/2014/EU rendelet alapján létrehozott, a nemzeti szakképzési rendszerekbe integrálható képesítési és képzési programokat, lehetővé téve a technikusok számára az alternatív technológiák biztonságos kezelését. Az 517/2014/EU rendelet alapján kiadott meglévő igazolásoknak érvényben kell maradniuk.

(17)

A Bizottság 2022 májusában ismertette a REPowerEU tervet. A REPowerEU terv célul tűzi ki, hogy 2027-ig 10 millió hidromotoros hőszivattyút építsenek ki, 2030-ig pedig megkétszerezzék a hőszivattyúk telepítésének ütemét, aminek következtében 2030-ig összesen legalább 30 millió hőszivattyú további telepítésére kerül sor. Mivel a hőszivattyú-ágazat az e rendeletben előírt intézkedések eredményeként az alacsonyabb globális felmelegedési potenciállal rendelkező hűtőközegek felé fog elmozdulni, a hőszivattyúknak a REPowerEU-ban előirányzott nagyobb mértékű elterjedése hatással lehet a HFC-k uniós piacon való elérhetőségére, és részben az alternatív technológiának a IV. melléklet szerinti forgalombahozatali tilalmak hatálybalépése előtti piaci elterjedésétől, valamint a még magasabb globális felmelegedési potenciállal rendelkező gázokat igénylő hőszivattyúk telepítésének mennyiségétől függ majd. A Bizottságnak szorosan nyomon kell követnie a piaci fejleményeket, beleértve az I. melléklet 1. szakaszában felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázok árának alakulását, és legalább évente értékelnie kell, hogy fennállnak-e olyan súlyos hiányok, amelyek veszélyeztethetik a REPowerEU hőszivattyúk telepítésére vonatkozó céljainak elérését. Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy ilyen hiányok állnak fenn, lehetővé kell tenni, hogy a VII. mellékletben meghatározott kvótán felül további HFC-kvótát bocsássanak a hőszivattyú-ágazat rendelkezésére.

(18)

Amennyiben bizonyos fluortartalmú üvegházhatású gázok használatára megfelelő alternatívák állnak rendelkezésre, meg kell tiltani a fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó vagy ilyen gázokkal működtetett új hűtő-, légkondicionáló és tűzvédelmi berendezések, és a fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó habok és technikai aeroszolok forgalomba hozatalát. Bizonyos konkrét feltételek mellett ezeket a tilalmakat nem kell alkalmazni a már telepített berendezések javításához vagy szervizeléséhez szükséges alkatrészekre annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen berendezések teljes élettartamuk alatt javíthatók és karbantarthatók maradjanak. Amennyiben nem állnak rendelkezésre alternatívák, vagy azok műszaki vagy biztonsági okokból nem alkalmazhatók, vagy ha ezen alternatívák használata aránytalan költségekkel járna, a Bizottság egy legfeljebb négyéves időszakra mentességet engedélyezhet az ilyen termékek és berendezések forgalomba hozatalának lehetővé tétele érdekében. Lehetőséget kell adni az említett mentesség megújítására, ha egy új, indokolással ellátott mentességi kérelem értékelését követően a Bizottság a bizottsági eljárás keretében arra a következtetésre jut, hogy alternatívák még mindig nem állnak rendelkezésre.

(19)

A Bizottságnak arra kell ösztönöznie az európai szabványügyi szervezeteket, hogy dolgozzanak ki és tegyenek naprakésszé vonatkozó harmonizált szabványokat az e rendeletben meghatározott forgalombahozatali korlátozások zökkenőmentes végrehajtásának biztosítása érdekében. A tagállamoknak biztosítaniuk kell a nemzeti biztonsági szabványok és építési szabályzatok aktualizálását, hogy azok tükrözzék a vonatkozó nemzetközi és európai szabványokat, többek között a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) 60335–2-89 és 60335–2-40 szabványát.

(20)

A gyógyszerösszetevők bejuttatására szolgáló adagolószelepes inhalátorok gyártása során használják fel jelenleg az Unióban felhasznált összes HFC nem elhanyagolható hányadát. Rendelkezésre állnak alternatív lehetőségek, többek között az ipar által újonnan kifejlesztett, hajtóanyagként alacsonyabb globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat használó adagolószelepes inhalátorok. Ez a rendelet kiterjeszti a HFC-kvótarendszert az adagolószelepes inhalátorok ágazatára, ezáltal arra ösztönözve az iparágat, hogy folytassa a tisztább alternatívák felé vezető útját. A zökkenőmentes átmenet lehetővé tétele érdekében az adagolószelepes inhalátorok ágazatára előirányzott kvótamechanizmus a 2025–2026-os időszakra az ágazat legutóbbi piaci részesedésének megfelelő teljes kvótákat garantál, és csak 2030-ban éri el a kvótarendszer hatálya alá tartozó többi ágazatra vonatkozó teljes csökkentési arányt. Az adagolószelepes inhalátorokban hajtóanyagként használt HFC-k kritikus fontosságúak a légzőszervi betegségekben, például az asztmában és a krónikus obstruktív légúti betegségben szenvedő betegek egészsége szempontjából. Az adagolószelepes inhalátorok olyan gyógyszerek, amelyek szigorú értékelésnek vannak alávetve, beleértve a betegbiztonság biztosítása érdekében végzett klinikai vizsgálatokat is. A Bizottság, a tagállamok illetékes hatóságai és az Európai Gyógyszerügynökség közötti együttműködésnek elő kell segítenie az alacsony globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat és a fluortartalmú üvegházhatású gázok alternatíváit használó adagolószelepes inhalátorok zökkenőmentes jóváhagyásának folyamatát, ezáltal biztosítva a tisztább megoldásokra való átállást.

(21)

Amennyiben rendelkezésre állnak műszakilag megfelelő alternatívák, és azok összhangban vannak az uniós versenypolitikával, meg kell tiltani az érintett fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó új elektromos kapcsolóberendezések üzembe helyezését. Amennyiben a meglévő elektromos berendezések bővítésére van szükség, a meglévő cellákéval megegyező globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó egy vagy több további cellával ki lehet bővíteni a berendezést, ha az alacsonyabb globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat használó technológia a teljes elektromos berendezés lecserélésével járna.

(22)

A gyári új kén-hexafluorid (SF6) előállítása iránti szükséglet korlátozása érdekében növelni kell az SF6 meglévő berendezésekből való regenerálására való kapacitást. Az elektromos hálózatok és az erőművek biztonságos működésének veszélyeztetése nélkül kerülni kell a gyári új SF6 elektromos kapcsolóberendezésekben való használatát, amennyiben ez műszakilag megvalósítható, és ahol rendelkezésre áll regenerált vagy újrahasznosított SF6.

(23)

A hűtő- és légkondicionáló berendezések, valamint a hőszivattyúk működése által az éghajlatra gyakorolt közvetett hatások csökkentése érdekében az ilyen berendezéseknek a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) alapján elfogadott vonatkozó végrehajtási intézkedésekben meghatározott maximális energiafogyasztását kell továbbra is alapul venni bizonyos típusú berendezéseknek a fluortartalmú üvegházhatású gázok használatára vonatkozó tilalom alóli mentesítése céljából.

(24)

A fluortartalmú üvegházhatású gázok nem utántölthető tartályait be kell tiltani, mivel e tartályok kiürülésekor a hűtőközeg egy bizonyos mennyisége elkerülhetetlenül a tartályokban marad, majd a légkörbe kerül. E rendeletnek meg kell tiltania kivitelüket, behozatalukat, forgalomba hozatalukat, későbbi értékesítésüket, vagy forgalmazásukat és felhasználásukat, kivéve a laboratóriumi és analitikai célú felhasználást. Annak biztosítása érdekében, hogy a fluortartalmú üvegházhatású gázok utántölthető tartályait utántöltsék, és ne kidobják, elő kell írni a vállalkozások számára, hogy az utántölthető tartályok forgalomba hozatalakor megfelelőségi nyilatkozatot nyújtsanak be, amely bizonyítékokat tartalmaz az utántöltés céljából történő visszaszolgáltatást célzó intézkedésekre vonatkozóan.

(25)

A kigali módosítást követően tilos HFC-ket exportálni a jegyzőkönyvben részes államokból a nem részes államokba. Ez a tilalom fontos lépés a HFC-k fokozatos csökkentése felé. Mindazonáltal a jegyzőkönyv több részes fele úgy véli, hogy a tilalom nem elegendő a HFC-k kivitelével kapcsolatos környezetvédelmi aggályok eloszlatására. Számos, a jegyzőkönyvben részes fejlődő ország felvetette azt a problémát, hogy más felek olyan nem hatékony hűtő- és légkondicionáló berendezéseket exportálnak piacaikra, amelyek elavult hűtőközegeket és magas globális felmelegedési potenciállal rendelkező hűtőközegeket használnak, ami növeli a szervizigényt. Ez a helyzet különösen problematikus azokban a fejlődő országokban, amelyek korlátozott erőforrásokkal és kapacitással rendelkeznek a kibocsátás visszaszorítására és a visszanyerésre, valamint a rövid hátralevő élettartammal rendelkező használt berendezések és a használatban lévő, de az élettartamuk végén járó új berendezések esetében. Az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló globális uniós erőfeszítések keretében, a jegyzőkönyvben foglalt célkitűzések elérésének támogatása érdekében, valamint az 1005/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) meglévő rendelkezéseivel összhangban helyénvaló megtiltani egyes olyan használt és új berendezések kivitelét, amelyek magas globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmaznak, vagy amelyeket ilyen gázokkal működtetnek. Ezt a kiviteli tilalmat csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a berendezés a IV. melléklet szerinti tilalom hatálya alá tartozik, ugyanakkor megfelel a 22. cikk (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

(26)

A fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó vagy ilyen gázokkal működtetett termékekre és berendezésekre vonatkozó forgalombahozatali tilalmak és korlátozások érvényesítésének megkönnyítése érdekében – ideértve a tartályokban történő forgalomba hozatalt is – fontos meghatározni az említett árukra vonatkozó szükséges címkézési követelményeket.

(27)

Ha a deszfluránt inhalációs érzéstelenítőként alkalmazzák, ez a nagy potenciállal rendelkező üvegházhatású gáz felszabadul. Tekintettel arra, hogy kevésbé nagy potenciállal rendelkező alternatívák állnak rendelkezésre, a deszflurán használata csak akkor engedélyezhető, ha alternatívák orvosi okokból nem alkalmazhatók. Amennyiben a használatát engedélyező eltérés alkalmazandó, a deszfluránt – az összes többi gázhoz hasonlóan – le kell választani, és az egészségügyi intézménynek meg kell őriznie a bizonyítékként szolgáló orvosi indokolást.

(28)

A jegyzőkönyv végrehajtása érdekében, beleértve a HFC-k mennyiségének fokozatos csökkentését is, a Bizottságnak továbbra is kvótát kell kiosztania az egyes gyártók és importőrök számára a HFC-k forgalomba hozatalára vonatkozóan, biztosítva, hogy ne lépjék túl a jegyzőkönyv szerint engedélyezett általános mennyiségi korlátot. A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy meghatározott alkalmazásokban vagy termék- vagy berendezéskategóriákban való felhasználás céljából kivételes esetben legfeljebb 4 évre mentességet adjon a HFC-kre vonatkozó kvótakövetelmények alól. Lehetőséget kell adni e mentesség megújítására, ha egy új, indokolással ellátott mentességi kérelem értékelését követően a Bizottság a bizottsági eljárás keretében arra a következtetésre jut, hogy alternatívák még mindig nem állnak rendelkezésre. Annak érdekében, hogy az uniós piacon forgalomba hozott HFC-k mennyiségének fokozatos csökkentése ne szenvedjen csorbát, a berendezésekben található HFC-ket továbbra is számításba kell venni a kvótarendszer keretében.

(29)

A referenciaértékek számítása és az egyes gyártóknak és importőröknek szánt kvóták kiosztása kezdetben az általuk bejelentett, a 2009 és 2012 közötti referencia-időszakban forgalomba hozott HFC-k mennyiségén alapult. Ennek ellenére annak érdekében, hogy a vállalkozásokat ne zárják ki a piacra lépésből vagy tevékenységük kiterjesztéséből, a teljes maximális mennyiség egy kisebb részét fenn kell tartani azon gyártók és importőrök számára, amelyek korábban nem hoztak forgalomba HFC-ket, valamint azon gyártók és importőrök számára, amelyek rendelkeznek referenciaértékkel és növelni kívánják a kiosztott kvótájukat.

(30)

A Bizottságnak a referenciaértékek és a kvóta legalább háromévente történő újraszámításával biztosítania kell, hogy a vállalkozások az utóbbi években az általuk forgalomba hozott átlagos mennyiségek alapján folytathassák tevékenységüket, beleértve azokat a vállalkozásokat is, amelyek korábban nem rendelkeztek referenciaértékkel.

(31)

Az Unió nevében a Bizottság évente jelentést tesz az Ózon Titkárságnak a jegyzőkönyv alapján ellenőrzött fluorozott szénhidrogének behozataláról és kiviteléről. Bár a fluorozott szénhidrogének előállításával és ártalmatlanításával kapcsolatos jelentéstételért a tagállamok felelősek, a Bizottságnak annak érdekében, hogy megkönnyítse az Ózon Titkárság számára az uniós felhasználás korai kiszámítását, rendelkezésre kell bocsátania az említett tevékenységekre vonatkozó előzetes adatokat, valamint a HFC-23-kibocsátásokra vonatkozó adatokat. A regionális gazdasági integrációs szervezetekre vonatkozó záradék meghosszabbítására vonatkozó értesítések hiányában a Bizottságnak folytatnia kell az éves jelentések gyakorlatát, ugyanakkor a következetlenségek elkerülése érdekében biztosítania kell, hogy a tagállamok elegendő időt kapjanak a Bizottság által rendelkezésre bocsátott előzetes adatok felülvizsgálatára.

(32)

Figyelembe véve a kiosztott kvóta piaci értékét, helyénvaló a kiosztására vonatkozó árat megszabni. Ezzel elkerülhető a piac további széttagoltsága azon vállalkozások kárára, amelyeknek szükségük van a HFC-kre, és amelyek a hanyatló piacon már most is függnek a HFC-kereskedelemtől. Feltételezhetően azok a vállalkozások, amelyek úgy döntenek, hogy nem igényelnek és nem fizetnek ki olyan kvótát, amelyre a referenciaértékek kiszámítását megelőző évben vagy években jogosultak lennének, úgy döntöttek, hogy elhagyják a piacot, és így nem kapnak új referenciaértéket. A bevétel egy részét az igazgatási költségek fedezésére kell felhasználni.

(33)

Annak érdekében, hogy az ömlesztett fluorozott szénhidrogének piaca rugalmas maradjon, lehetővé kell tenni, hogy azok a vállalkozások, amelyek számára referenciaértéket határoztak meg, kvótát ruházhassanak át más uniós gyártókra vagy importőrökre, vagy az Unióban egyedüli képviselő által képviselt más gyártókra vagy importőrökre.

(34)

A Bizottságnak létre kell hoznia és működtetnie kell egy központi, úgynevezett F-gáz portált, amely kezeli a HFC-k forgalomba hozatalára vonatkozó kvótákat, az érintett vállalkozások nyilvántartásba vételét, valamint az összes forgalomba hozott anyagra és berendezésre vonatkozó jelentéstételt – különösen azokban az esetekben, amikor a berendezést előzőleg olyan HFC-kkel töltötték fel, amelyeket a töltést megelőzően nem hoztak forgalomba. Annak biztosítására, hogy csak valódi kereskedők regisztrálhassanak az F-gáz portálon, konkrét feltételeket kell megállapítani. Az F-gázportálon való érvényes regisztrációnak engedélyt kell képeznie, amely a jegyzőkönyv értelmében alapvető követelmény a HFC-kkel folytatott kereskedelem nyomon követéséhez és az e téren folytatott illegális tevékenységek megelőzéséhez.

(35)

A szállítmányokon végzett automatikus, valós idejű vámellenőrzések, továbbá az e rendelet hatálya alá tartozó fluortartalmú üvegházhatású gázok, valamint termékek és berendezések tagállami vámhatóságok (a továbbiakban: a vámhatóságok) elé állított valamennyi szállítmányára vonatkozó információk elektronikus cseréjének és tárolásának biztosítása érdekében az F-gáz portált össze kell kapcsolni az (EU) 2022/2399 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (13) létrehozott európai uniós egyablakos vámügyintézési környezettel (a továbbiakban: az uniós egyablakos vámügyintézési környezet).

(36)

Annak érdekében, hogy lehetséges legyen e rendelet hatékonyságának nyomon követése, a jelentéstételi kötelezettségek hatályát más olyan fluortartalmú anyagokra is ki kell terjeszteni, amelyek jelentős globális felmelegedési potenciállal rendelkeznek, vagy amelyek valószínűleg felváltják a fluortartalmú üvegházhatású gázok használatát. Ugyanezen okból be kell jelenteni a fluortartalmú üvegházhatású gázok ártalmatlanítását és a termékekben és berendezésekben található ilyen gázok Unióba történő behozatalát is. De minimis küszöbértékeket kell megállapítani az aránytalan adminisztratív terhek elkerülése érdekében, különösen a 2003/361/EK bizottsági ajánlás (14) mellékletében meghatározott mikro-, kis- és középvállalkozások esetében, amennyiben ez nem eredményezi a jegyzőkönyvben foglaltaknak való meg nem felelést.

(37)

Annak biztosítása érdekében, hogy a jelentős mennyiségű anyagra vonatkozó jelentések pontosak legyenek, és hogy az előtöltött berendezésekben található HFC-mennyiségeket az uniós kvótarendszer keretében figyelembe lehessen venni, meg kell követelni a független harmadik fél általi ellenőrzést.

(38)

A Párizsi Megállapodás keretében történő kibocsátásokkal kapcsolatos jelentéstétel minőségének biztosítása szempontjából lényeges, hogy a fluortartalmú üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentésére következetes, magas színvonalú adatok felhasználásával kerüljön sor. A fluortartalmú üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó jelentéstételi rendszerek tagállamok általi létrehozása biztosítaná a koherenciát az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (15). A fluortartalmú üvegházhatású gázok berendezésekből származó szivárgására vonatkozóan a vállalkozások által az e rendelet szerint gyűjtött adatok jelentősen javíthatnák az említett kibocsátásjelentési rendszereket. Ez várhatóan azt is eredményezné, hogy a fluortartalmú üvegházhatású gázok kibocsátása tekintetében jobb becslések állnának rendelkezésre az üvegházhatású gázok nemzeti jegyzékeiben.

(39)

A vámellenőrzések megkönnyítése érdekében fontos meghatározni az e rendelet hatálya alá tartozó gázok, termékek és berendezések behozatala és kivitele esetén a vámhatóságoknak benyújtandó információkat, valamint az említett anyagok, termékek és berendezések behozatalára, illetve kivitelére vonatkozó tilalmak és korlátozások végrehajtása során a vámhatóságokra és adott esetben a piacfelügyeleti hatóságokra háruló feladatokat. Az uniós piacra belépő termékek piacfelügyeletére és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat megállapító (EU) 2019/1020 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (16) kell alkalmazni az e rendelet hatálya alá tartozó anyagokra, termékekre és berendezésekre, amennyiben nincsenek olyan különös rendelkezések, amelyek a piacfelügyelet és a végrehajtás egyes vonatkozásait pontosabban szabályozzák. Amennyiben ez a rendelet különös rendelkezéseket állapít meg például a vámellenőrzésekre vonatkozóan, ezek a különös rendelkezések az irányadók, ezáltal kiegészítve az (EU) 2019/1020 rendeletben meghatározott szabályokat. A környezet védelmének biztosítása érdekében ezt a rendeletet az e rendelet hatálya alá tartozó fluortartalmú üvegházhatású gázok szolgáltatásának minden formájára alkalmazni kell, beleértve az (EU) 2019/1020 rendelet 6. cikkében említett távértékesítést is.

(40)

A tagállamok illetékes hatóságainak minden szükséges intézkedést meg kell tenniük – beleértve az elkobzást és a lefoglalást is – annak érdekében, hogy megakadályozzák az e rendelet hatálya alá tartozó gázok és termékek vagy berendezések Unióba való jogellenes beléptetését vagy az Unióból való jogellenes kiléptetését. Az e rendelet hatálya alá tartozó, illegálisan behozott gázok, termékek vagy berendezések újrakivitelét minden esetben meg kell tiltani.

(41)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az e rendelet szerinti ellenőrzéseket végző vámhivatalok személyzete vagy más, a nemzeti szabályokkal összhangban felhatalmazott személyek megfelelő erőforrásokkal és ismeretekkel – például a rendelkezésükre bocsátott képzések révén – rendelkezzenek, és megfelelő eszközök birtokában legyenek az e rendelet hatálya alá tartozó gázok, termékek és berendezések illegális kereskedelme eseteinek kezeléséhez. A tagállamoknak ki kell jelölniük azokat a vámhivatalokat vagy egyéb helyeket, amelyek megfelelnek az említett feltételeknek, és amelyek ezért felhatalmazást kapnak arra, hogy vámellenőrzéseket végezzenek behozatal, kivitel és árutovábbítás esetében.

(42)

A tagállamok e rendelet végrehajtásában részt vevő valamennyi illetékes hatósága, nevezetesen a vámhatóságok, a piacfelügyeleti hatóságok, a környezetvédelmi hatóságok és az ellenőrzési feladatokat ellátó más illetékes hatóságok közötti, a tagállamok közötti, valamint a Bizottsággal való együttműködés és a szükséges információk cseréje rendkívül fontos az e rendelet megsértése elleni, különösen az illegális kereskedelem elleni küzdelem szempontjából. A vámügyi kockázatokkal kapcsolatos információk cseréjének bizalmas jellege miatt erre a célra a vámügyi kockázatkezelési rendszert kell használni.

(43)

Az e rendelet által ráruházott feladatok végrehajtása során, valamint a megfelelőségi ellenőrzések és a fluortartalmú üvegházhatású gázok illegális kereskedelme esetén az illetékes hatóságok és a Bizottság közötti együttműködés és megfelelő információcsere előmozdítása érdekében a Bizottságnak igénybe kell vennie az 1999/352/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozattal (17) létrehozott Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF). Az OLAF-nak minden olyan információhoz hozzá kell férnie, amely feladatainak ellátását elősegíti.

(44)

2028-tól meg kell tiltani a HFC-k, valamint a HFC-ket tartalmazó vagy ilyen gázokkal működtetett termékek és berendezések olyan államból való behozatalát és olyan államba való kivitelét, amely nem részese a jegyzőkönyvnek. A jegyzőkönyv ezt a tilalmat 2033-tól irányozza elő, és e rendelet szerinti korábbi alkalmazásának célja annak biztosítása, hogy a kigali módosításban foglalt globális HFC-csökkentési intézkedések a lehető leghamarabb biztosítsák az éghajlatra gyakorolni kívánt előnyöket.

(45)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy e rendeletnek a vállalkozások általi megsértése hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat vonjon maga után.

(46)

A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy ugyanazon jogsértésre vonatkozóan büntetőjogi szankciókat vagy közigazgatási szankciókat, vagy mindkettőt meghatározó szabályokat állapítsanak meg. Amennyiben a tagállamok ugyanazon jogsértésre büntetőjogi és közigazgatási szankciókat is előírnak, e szankciók nem eredményezhetik a kétszeres eljárás alá vonás és a kétszeres büntetés tilalmának (ne bis in idem) megsértését, az Európai Unió Bírósága általi értelmezésnek megfelelően.

(47)

A tagállamok illetékes hatóságainak – beleértve a környezetvédelmi, piacfelügyeleti és vámhatóságokat is – kockázatalapú megközelítést alkalmazva ellenőrzéseket kell végezniük az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében. Azért van szükség ilyen megközelítésre, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó fluortartalmú üvegházhatású gázok illegális kereskedelme vagy jogellenes kibocsátása tekintetében a legnagyobb kockázatot jelentő tevékenységekre lehessen összpontosítani. Ezen túlmenően az illetékes hatóságoknak ellenőrzéseket kell végezniük, ha bizonyíték vagy egyéb releváns információ birtokába jutnak esetleges meg nem felelésre vonatkozóan. Adott esetben és a lehetőségekhez mérten ezeket az információkat a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (18) 47. cikkével összhangban közölni kell a vámhatóságokkal annak érdekében, hogy az ellenőrzéseket megelőzően kockázatelemzést végezzenek. Fontos biztosítani, hogy amennyiben az illetékes hatóságok megállapították a jogsértést, a szankciók ezt követő kiszabásával kapcsolatos intézkedésért felelős illetékes hatóságok értesüljenek e rendelet megsértésének eseteiről annak érdekében, hogy szükség esetén ki tudják szabni a megfelelő szankciót.

(48)

A visszaélést bejelentő személyek a tagállamok illetékes hatóságainak tudomására hozhatnak olyan információkat, amelyek segíthetik az említett illetékes hatóságokat e rendelet megsértése eseteinek felderítésében, és lehetővé teszik számukra, hogy szankciókat szabjanak ki. Gondoskodni kell arról, hogy megfelelő szabályok legyenek érvényben, amelyek egyrészt lehetővé teszik, hogy a visszaélést bejelentő személyek fel tudják hívni az illetékes hatóságok figyelmét e rendelet tényleges vagy lehetséges megsértésének eseteire, másrészt hatékonyan megvédik a visszaélést bejelentő személyeket a megtorlástól. E célból elő kell írni, hogy e rendelet megsértésének bejelentésére és az ilyen jogsértéseket bejelentő személyek védelmére az (EU) 2019/1937 európai parlamenti és tanácsi irányelv (19) alkalmazandó.

(49)

Az Európai Unió Bíróságának állandó ítélkezési gyakorlatával összhangban a tagállamok bíróságainak kell biztosítaniuk a személyek uniós jogból eredő jogainak bírói védelmét. Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 19. cikkének (1) bekezdése továbbá előírja, hogy a tagállamoknak meg kell teremteniük azokat a jogorvoslati lehetőségeket, amelyek az uniós jog által szabályozott területeken a hatékony jogvédelem biztosításához szükségesek. E tekintetben a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a nyilvánosság – beleértve a természetes vagy jogi személyeket is – igénybe vehesse az igazságszolgáltatást, összhangban azokkal a kötelezettségekkel, amelyeket a tagállamok a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, 1998. június 25-i egyezmény (20) (a továbbiakban: az Aarhusi Egyezmény) keretében vállaltak.

(50)

A Bizottságnak létre kell hoznia egy úgynevezett konzultációs fórumot. A konzultációs fórumnak biztosítania kell a tagállamok képviselőinek és az érintett érdekelt felek, köztük a környezetvédelmi szervezetek, az egészségügyi szakembereket tömörítő szervezetek és a betegképviseleti szervezetek, valamint a gyártók, az üzemeltetők és a képesítéssel rendelkező személyek képviselőinek kiegyensúlyozott részvételét. A konzultációs fórumba adott esetben be kell vonni az Európai Gyógyszerügynökséget.

(51)

A jogbiztonság fokozása érdekében az (EU) 2019/1937 irányelvnek az e rendelet megsértésének bejelentésére és az ilyen jogsértéseket bejelentő személyek védelmére vonatkozó, e rendelet szerinti alkalmazhatóságát az (EU) 2019/1937 irányelvnek tükröznie kell. Az (EU) 2019/1937 irányelv mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell. A tagállamok feladata annak biztosítása, hogy az említett módosítás tükröződjön az említett irányelvvel összhangban elfogadott átültető intézkedésekben, bár sem a tagállami átültető intézkedések módosítása, sem azok kiigazítása nem feltétele annak, hogy az (EU) 2019/1937 irányelv alkalmazandó legyen e rendelet megsértésének bejelentésére és az ilyen jogsértéseket bejelentő személyek védelmére.

(52)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a következők tekintetében:

—

a rendelkezése bocsátandó bizonyítékok a más fluortartalmú anyagok előállítása során melléktermékként keletkező trifluormetán ártalmatlanítása vagy visszanyerése,

—

a szivárgásvizsgálatra vonatkozó követelmények,

—

a nyilvántartások formátuma, létrehozása és vezetése,

—

a képesítési programokra és képzési igazolásokra vonatkozó minimumkövetelmények, valamint a képesítési és képzési programok bejelentésének formátuma,

—

a megfelelőségi nyilatkozatba beillesztendő, a kötelező intézkedések elengedhetetlen elemeinek feltüntetésére vonatkozó követelmények, amelyek bizonyítják, hogy az utántölthető tartályok utántöltés céljából visszaszolgáltathatók,

—

az elektromos kapcsolóberendezések forgalomba hozatalára vagy üzembe helyezésére vonatkozó tilalom hatálya alá tartozó termékekre és berendezésekre vonatkozó, időben korlátozott mentességek,

—

a címkék formátuma,

—

a globális felmelegedési potenciál meghatározott értékével rendelkező HFC-k hűtő- és légkondicionáló berendezésekben, valamint hőszivattyúkban való használatára vonatkozó karbantartási vagy szervizelési tilalmak alóli, időben korlátozott mentességek,

—

a HFC-gyártók előállítási jogainak meghatározása,

—

a gyártók és importőrök számára a HFC-k forgalomba hozatalára vonatkozó referenciaértékek meghatározása,

—

az esedékes összeg kifizetésének részletes szabályai,

—

az előtöltött berendezések megfelelőségi nyilatkozatának és ellenőrzésének, valamint a hitelesítők akkreditálásának részletes szabályai,

—

az F-gáz portál zökkenőmentes működése és az uniós egyablakos vámügyintézési környezettel való összeegyeztethetősége,

—

meghatározott termékek és berendezések kiviteli tilalma alóli mentességek,

—

a jegyzőkönyv hatálya alá nem tartozó jogalanyokkal folytatott kereskedelem engedélyezése, valamint

—

a jelentések ellenőrzésének és az auditorok akkreditációjának részletei, valamint a jelentések benyújtási formátuma.

Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (21) megfelelően kell gyakorolni.

(53)

E rendelet egyes nem lényeges elemeinek kiegészítése vagy módosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az alábbiara vonatkozóan:

—

azon termékek és berendezések listájának összeállítása, amelyek esetében a fluortartalmú üvegházhatású gázok visszanyerése vagy ártalmatlanítása műszakilag és gazdaságilag megvalósítható, valamint az alkalmazandó technológia meghatározása,

—

a 12. cikk (4)–(14) bekezdésében meghatározott címkézési követelmények, adott esetben a kereskedelmi vagy technológiai fejlődésre tekintettel,

—

a HFC-k kvótakövetelmények alóli, a jegyzőkönyvben részes felek határozataival összhangban történő kizárás,

—

a kvótakiosztásért járó összegek és a fennmaradó kvótákra vonatkozó kiosztási mechanizmus, az infláció ellensúlyozása érdekében,

—

a VII. melléklet, annak érdekében, hogy az I. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázok valamely mennyiségét a VII. melléklet szerinti kvótán felül forgalomba lehessen hozni,

—

a tagállamok illetékes hatóságai által az ellenőrzések elvégzésekor figyelembe veendő kritériumok,

—

az átmeneti megőrzés vagy vámeljárás alá vont anyagok, valamint termékek és berendezések nyomon követésére vonatkozó, ellenőrizendő követelmények,

—

a forgalomba hozott fluortartalmú üvegházhatású gázokra vonatkozó nyomonkövetési módszerek,

—

bármely államtól vagy regionális gazdasági integrációs szervezettől behozott, és bármely államba vagy regionális gazdasági integrációs szervezethez kivitt termékek és berendezések szabad forgalomba bocsátására vonatkozó szabályok,

—

a felsorolt gázok globális felmelegedési potenciáljának aktualizálása, és

—

az I., a II. és a III. mellékletben szereplő gázok listája, amennyiben a jegyzőkönyv alapján létrehozott értékelő testületek vagy más, azonos jogállású hatóság megállapította, hogy az említett gázok jelentős hatást gyakorolnak az éghajlatra, és amennyiben az ilyen gázokat jelentős mennyiségben exportálják, importálják, állítják elő vagy hozzák forgalomba.

Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (22) megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(54)

Az egyéneknek a személyes adatok tagállamok általi kezelése tekintetében való védelmét az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (23), az egyéneknek a személyes adatok Bizottság általi kezelése tekintetében való védelmét pedig az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (24) szabályozza, különös tekintettel a titoktartásra és az adatkezelés biztonságára vonatkozó követelményekre, a személyes adatok Bizottság általi, a tagállamok részére történő továbbítására, az adatkezelés jogszerűségére, valamint az érintettek tájékoztatásra, a személyes adatokhoz való hozzáférésre és azok helyesbítésére vonatkozó jogaira.

(55)

Az európai adatvédelmi biztossal az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban konzultációra került sor, és a biztos 2022. május 23-án hivatalos észrevételeket tett.

(56)

Mivel e rendelet céljait, nevezetesen a fluortartalmú üvegházhatású gázok további kibocsátásának megelőzését, és ezáltal az Unió éghajlat-politikai célkitűzéseihez való hozzájárulást, valamint a jegyzőkönyvnek a fluorozott szénhidrogénekkel kapcsolatos kötelezettségek tekintetében való megfelelés biztosítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a megoldani kívánt környezeti probléma határokon átnyúló jellege és e rendelet Unión belüli és a külkereskedelemre gyakorolt hatásai miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(57)

Az 517/2014/EU rendelet számos tekintetben módosításra szorul. Az áttekinthetőség érdekében az említett rendeletet célszerű hatályon kívül helyezni és e rendelettel felváltani,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet:

a)

szabályokat állapít meg a fluortartalmú üvegházhatású gázok kibocsátásának visszaszorítására, felhasználására, visszanyerésére, újrahasznosítására, regenerálására és ártalmatlanítására, valamint a kapcsolódó kísérő intézkedésekre – például a képesítésre és a képzésre – vonatkozóan, amelyek többek között a fluortartalmú üvegházhatású gázok és a fluort nem tartalmazó alternatív anyagok biztonságos kezelésére terjednek ki;

b)

feltételeket ír elő a fluortartalmú üvegházhatású gázok, valamint a fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó vagy ilyen gázokkal működtetett meghatározott termékek és berendezések előállítására, behozatalára, kivitelére, forgalomba hozatalára, későbbi értékesítésére és felhasználására vonatkozóan;

c)

feltételeket állapít meg a fluortartalmú üvegházhatású gázok meghatározott felhasználásait illetően;

d)

mennyiségi korlátokat határoz meg a fluorozott szénhidrogének forgalomba hozatalára vonatkozóan;

e)

szabályokat állapít meg a jelentéstételre vonatkozóan.

2. cikk

Hatály

Ez a rendelet az alábbiakra alkalmazandó:

a)

az I., a II. és a III. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázok, akár önmagukban, akár keverékként; és

b)

fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó vagy ilyen gázokkal működtetett termékek és berendezések, valamint azok részei.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.

„globális felmelegedési potenciál” vagy „GWP”: az üvegházhatású gázok éghajlat-felmelegedést okozó, szén-dioxidhoz (a továbbiakban: CO2) viszonyított potenciálja, amelyet úgy kell kiszámítani, hogy egy üvegházhatású gáz egy kilogrammjának 100 éves időszakra vonatkozó globális felmelegedési potenciálját – eltérő rendelkezés hiányában – viszonyítani kell egy kilogramm CO2 ugyanezen potenciáljához, az I., a II., a III. és a VI. mellékletben foglaltaknak megfelelően, keverékek esetében pedig a VI. melléklettel összhangban kiszámítva;

2.

„keverék”: két vagy több olyan anyagból álló anyag, amelyek közül legalább az egyik az I., a II. vagy a III. mellékletben felsorolt anyag;

3.

„tonna CO2-egyenérték”: az üvegházhatású gázok mennyisége, az üvegházhatású gázok tonnában megadott tömegének és globális felmelegedési potenciáljának szorzataként kifejezve;

4.

„fluorozott szénhidrogének vagy HFC-k”: az I. melléklet 1. szakaszában felsorolt anyagok, vagy az említett anyagok bármelyikét tartalmazó keverékek;

5.

„üzemeltető”: az e rendelet hatálya alá tartozó termékek, berendezések vagy létesítmények műszaki működése felett tényleges ellenőrzést gyakorló vállalkozás, vagy a tulajdonos, amennyiben valamely tagállam meghatározott esetekben az üzemeltető kötelezettségeiért felelős személyként jelöli ki;

6.

„forgalomba hozatal”: az Unióban történő szabad forgalomba bocsátás, vagy másik személy számára első alkalommal, ellenérték fejében vagy ingyenesen történő szolgáltatás vagy rendelkezésre bocsátás az Unión belül, vagy a saját használatra előállított anyagok felhasználása, vagy a saját használatra előállított termékek vagy berendezések felhasználása;

7.

„behozatal”: anyagok, termékek és berendezések beléptetése az Unió vámterületére – amennyiben a területre kiterjed az ózonréteget lebontó anyagokról szóló, 1987-es montreali jegyzőkönyv (a továbbiakban: a jegyzőkönyv) megerősítésének hatálya – és magában foglalja az átmeneti megőrzést és a 952/2013/EU rendelet 201. és 210. cikkében említett vámeljárásokat;

8.

„kivitel”: anyagoknak, termékeknek és berendezéseknek az Unió vámterületéről való kiléptetése, amennyiben a területre kiterjed a jegyzőkönyv megerősítésének hatálya;

9.

„hermetikusan zárt berendezés”: olyan berendezés, amelyben a gyártó telephelyén a gyártási folyamat során az összes fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó alkatrészt hegesztéssel, keményforrasztással vagy hasonló tartós csatlakozással gáztömörré teszik; ez utóbbi csatlakozás magában foglalhatja a megfelelő javítást vagy ártalmatlanítást lehetővé tevő zárósapkás szelepeket és zárósapkás szervizcsatlakozókat, és amelyeknél a zárt rendszerben a kapcsolódás csatlakozásainak igazolt szivárgási mértéke a maximálisan megengedhető nyomás legalább egynegyedének megfelelő nyomás mellett kevesebb mint 3 gramm évente;

10.

„tartály”: olyan tárolóedény, amelyet elsősorban fluortartalmú üvegházhatású gázok szállítására vagy tárolására terveztek;

11.

„visszanyerés”: tartályokból, termékekből és berendezésekből származó fluortartalmú üvegházhatású gázok gyűjtése és tárolása a tartályok, termékek vagy berendezések karbantartása vagy szervizelése során, vagy azok ártalmatlanítását megelőzően;

12.

„újrahasznosítás”: visszanyert, fluortartalmú üvegházhatású gázoknak az alapvető tisztítást – többek között szűrést és szárítást – követő újrafelhasználása;

13.

„regenerálás”: visszanyert fluortartalmú üvegházhatású gáznak egy gyári új anyaggal egyenértékű teljesítménynek megfelelő újrafeldolgozása, figyelembe véve annak tervezett felhasználását, olyan engedélyezett regeneráló létesítményekben, amelyek rendelkeznek az ilyen gázok regenerálását lehetővé tevő megfelelő berendezésekkel és eljárásokkal, és amelyek képesek értékelni és tanúsítani a megkövetelt minőségszintet;

14.

„ártalmatlanítás”: az a folyamat, amelynek során a fluortartalmú üvegházhatású gázokat állandó jelleggel és a lehető legteljesebb mértékben átalakítják vagy lebontják egy vagy több olyan stabil anyaggá, amely(ek) nem fluortartalmú üvegházhatású gáz(ok);

15.

„használaton kívül helyezés”: fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó termék vagy berendezés működésből vagy használatból való végleges kivonása, beleértve valamely létesítmény végleges leállítását is;

16.

„javítás”: fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó vagy ilyen gázokkal működtetett, károsodott vagy szivárgó olyan termékek vagy berendezések helyreállítása, amelyek valamely része tartalmaz ilyen gázokat, vagy e célra tervezték;

17.

„telepítés”: fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó, vagy e célra tervezett berendezések két vagy több alkatrésze vagy hűtőköre összeszerelésének folyamata az adott rendszer leendő használati helyén történő felállítása céljából, amely azzal jár, hogy a rendszer gázszállító vezetékeinek összeszereléséből egy teljes hűtőkört alakítanak ki, függetlenül attól, hogy összeállítás után a rendszert fel kell-e tölteni;

18.

„karbantartás vagy szervizelés”: a 8. cikk szerinti visszanyerés, valamint a 4. cikk és a 10. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontja szerinti szivárgásvizsgálat kivételével minden olyan tevékenység, amely fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó vagy e célra tervezett hűtőkörbe vagy más alkatrészbe történő beavatkozással jár, tekintettel a rendszer fluortartalmú üvegházhatású gázzal való feltöltésére, a hűtőkör vagy a berendezés egy vagy több alkatrészének eltávolítására, ezek újbóli összeszerelésére, valamint a szivárgás megszüntetésére, vagy amely flourtartalmú üvegházhatású gáz hozzáadásával jár;

19.

„gyári új anyag”: korábban nem használt anyag;

20.

„helyhez kötött”: működés közben szokásos körülmények között nincs mozgásban, a helyiségek között hordozható beltéri légkondicionáló berendezésekre is kiterjedően;

21.

„mobil”: működés közben szokásos körülmények között mozgásban van;

22.

„egykomponensű hab”: egyterű aeroszoladagolóban, szabad vagy részben kötött, folyékony halmazállapotban tárolt habvegyület, amely az adagolóból való távozásakor kitágul és megszilárdul;

23.

„hűtőkamion”: elsősorban áruszállításra tervezett és gyártott, hűtőegységgel felszerelt, 3,5 tonnánál nagyobb össztömegű gépjármű;

24.

„hűtőpótkocsi”: közúti jármű vagy vontató általi vontatásra, elsősorban áruszállításra tervezett és gyártott, hűtőegységgel felszerelt jármű;

25.

„hűtött könnyűgépjármű”: elsősorban áruszállításra tervezett és gyártott, hűtőegységgel felszerelt, legfeljebb 3,5 tonna össztömegű gépjármű;

26.

„szivárgásészlelő rendszer”: fluortartalmú üvegházhatású gázok szivárgását jelző, mechanikus, elektromos vagy elektronikus kalibrált készülék, amely szivárgás észlelésekor riasztja az üzemeltetőt;

27.

„vállalkozás”: az e rendeletben említett tevékenységet végző természetes vagy jogi személy;

28.

„alapanyag”: olyan, az I. vagy a II. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gáz, amelynek eredeti összetétele egy kémiai átalakulás során teljes mértékben megváltozik, és amelynek kibocsátása jelentéktelen;

29.

„kereskedelmi célú felhasználás”: termékeknek a kiskereskedelemben és az élelmiszer-ellátó helyeken a végfelhasználó számára való értékesítés céljából történő tárolása, bemutatása vagy kiadása;

30.

„tűzvédelmi berendezés”: tűzmegelőzési és tűzelfojtási alkalmazásokban használt berendezések és rendszerek, ideértve a tűzoltó készülékeket is;

31.

„szerves Rankine-ciklus”: anyagokat kondenzált formában tartalmazó körfolyamat, amely a hőforrásból származó hőt villamos energiává vagy mozgási energiává alakítja;

32.

„katonai felszerelés”: kifejezetten katonai célokra szánt, a tagállamok alapvető biztonsági érdekeinek védelméhez szükséges fegyverek, lőszerek és hadianyagok;

33.

„elektromos kapcsolóberendezés”: minden olyan kapcsolókészülék, illetve az ilyen készülékek vezérlő-, mérő-, védő- és szabályozóberendezéssel ellátott szerelvénye, a hozzá tartozó csatlakozókkal, tartozékokkal, készülékházzal és tartószerkezetekkel együtt, amely villamos energia termelésére, átvitelére, elosztására és átalakítására szolgál;

34.

„csoportaggregátos központi hűtőrendszerek”: kettő, vagy annál több párhuzamosan üzemeltetett kompresszorból álló rendszer, amelyek egy vagy több közös kondenzátorhoz és több hűtőberendezéshez, például bemutatóvitrinekhez, hűtőszekrényekhez, mélyhűtőkhöz vagy hűtött raktárhelyiségekhez csatlakoznak;

35.

„kaszkádrendszerek felső fokozatú hűtőköre”: olyan közvetett, közepes hőmérsékletű rendszerek felső fokozatú hűtőköre, amelyben kettő, vagy annál több különálló hűtőkör kombinációjának sorba kapcsolása révén a felső fokozatú hűtőkör elnyeli az alsó fokozatú közepes hőmérsékletű hűtőkörből származó kondenzátorhőt;

36.

„felhasználás”: a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal összefüggésben a gázok felhasználása termékek vagy berendezések előállítása, karbantartása vagy szervizelése során, beleértve az utántöltést is, vagy más, e rendeletben említett tevékenységek és folyamatok során;

37.

„az Unióban letelepedett”: természetes személy esetében, ha az adott személy az Unión belül szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, jogi személy esetében, ha az adott személy 952/2013/EU rendelet 5. cikkének 32. pontjában említett állandó üzleti telephellyel rendelkezik az Unióban.

38.

„önálló”: teljes egészében gyárban készült rendszer, megfelelő vázban vagy burkolatban, amely készre szerelve és egyben vagy kettő vagy több darabban kerül leszállításra, amely tartalmazhat szigetelőszelepeket, és amelynek egyetlen gázt tartalmazó alkatrésze sem kerül a helyszínen csatlakoztatásra.

39.

„osztott rendszer”: olyan rendszer, amely több különálló, de egymással a hűtőközeg keringtetése céljából csővezetékkel összekapcsolt egységből áll, amelynél a felhasználási helyen szükséges a hűtőkör alkatrészeit beszerelni és csatlakoztatni;

40.

„légkondicionálás”: az a folyamat, amelynek során a levegőt a hőmérséklet, a páratartalom, a tisztaság vagy a légcsere szabályozásával olyan módon kezelik, hogy az megfeleljen a légkondicionált helyiségekre vonatkozó követelményeknek;

41.

„hőszivattyú”: olyan berendezés, amely képes a levegőből, vízből vagy talajból nyert környezeti hőt vagy hulladékhőt hő szolgáltatására vagy hűtésre használni, és amely egy vagy több, zárt hűtőkört alkotó alkatrész összekapcsolásán alapul, amelyben hűtőközeg kering a hő kinyerése és leadása érdekében;

42.

"biztonsági követelmények": a fluortartalmú üvegházhatású gázok és a természetes hűtőközegek, vagy az ezeket tartalmazó vagy azokkal működtetett termékek és berendezések használatának biztonságosságára vonatkozó követelmények, amelyek tiltják meghatározott fluortartalmú üvegházhatású gázok vagy ezek alternatíváinak használatát, – beleértve a helyszín és az alkalmazás sajátosságaira tekintettel azt is, amikor a tervezett felhasználás meghatározott helyén lévő termékben vagy berendezésben találhatók –, amely követelményeket a következők határozzák meg:

a)

uniós vagy nemzeti jog; vagy

b)

az adott helyen a biztonság garantálása érdekében alkalmazandó műszaki dokumentációt vagy szabványokat tartalmazó, jogilag nem kötelező erejű aktus, feltéve, hogy azok összhangban vannak a vonatkozó uniós vagy nemzeti joggal;

43.

„hűtés”: valamely termék, anyag, rendszer vagy más tárgy hőmérsékletének fenntartására vagy csökkentésére irányuló folyamat;

44.

„folyadékhűtő”: egyetlen rendszer, amelynek elsődleges funkciója egy hőátadó folyadék (például víz, glikol, sóoldat vagy CO2) hűtése hűtési, feldolgozási, hőmegőrzési vagy kényelmi célból;

45.

„habpanel”: habrétegből és egyik vagy mindkét oldalán merev anyagú, például fa vagy fém borítással rendelkező szerkezet;

46.

„laminált lemez”: olyan hablemez, amelyet egy nem merev anyagból, például műanyagból készült vékony réteg borít.

II. FEJEZET

A kibocsátás visszaszorítása

4. cikk

A kibocsátások megelőzése

(1)   Tilos fluortartalmú üvegházhatású gázokat szándékosan a légkörbe kibocsátani, amennyiben a kibocsátás a rendeltetésszerű használat szempontjából műszakilag nem szükséges.

Amennyiben a tervezett felhasználáshoz műszakilag szükséges a szándékos kibocsátás, a fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó berendezések vagy a fluortartalmú üvegházhatású gázokat használó létesítmények üzemeltetőinek minden műszakilag és gazdaságilag megvalósítható intézkedést meg kell tenniük annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb mértékben megakadályozzák a légkörbe történő kibocsátásukat, beleértve a kibocsátott gázok újbóli visszagyűjtését is.

(2)   A szulfuril-fluoriddal történő gázosítás esetén az üzemeltetőknek dokumentálniuk kell a leválasztási és gyűjtési intézkedések alkalmazását, vagy meg kell jelölniük azokat az okokat, amelyek miatt a leválasztási és gyűjtési intézkedések nem voltak műszakilag vagy gazdaságilag megvalósíthatók. Az üzemeltetőknek 5 évig meg kell őrizniük az alátámasztó bizonyítékot, és kérésre az érintett tagállam illetékes hatósága vagy a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk.

(3)   A fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó berendezések üzemeltetői vagy a fluortartalmú üvegházhatású gázokat használó létesítmények üzemeltetői, valamint az ilyen berendezést szállítás vagy tárolás során birtokló vállalkozások minden szükséges óvintézkedést megtesznek annak érdekében, hogy megakadályozzák az ilyen gázok nem szándékos kibocsátását. Minden műszakilag és gazdaságilag megvalósítható intézkedést meg kell tenniük a gázok szivárgásának minimálisra csökkentése érdekében.

(4)   A fluortartalmú üvegházhatású gázok előállítása, tárolása, szállítása, valamint egyik tartályból vagy rendszerből egy másik tartályba, illetve berendezésbe vagy létesítménybe történő áttöltése vagy átszállítása során az érintett vállalkozásnak minden szükséges óvintézkedést meg kell tennie a fluortartalmú üvegházhatású gázok kibocsátásának lehető legnagyobb mértékű korlátozása érdekében. E bekezdés abban az esetben is alkalmazandó, ha az üvegházhatású gázokat melléktermékként állítják elő.

(5)   A fluortartalmú üvegházhatású gázok szivárgásának észlelése esetén a berendezések üzemeltetői és gyártói, továbbá a fluortartalmú üvegházhatású gázokat használó létesítmények üzemeltetői, valamint az ilyen berendezést a szállítás vagy tárolás során birtokló vállalkozások gondoskodnak a berendezés vagy a fluortartalmú üvegházhatású gázokat használó létesítmény indokolatlan késedelem nélküli javításáról.

Amennyiben a berendezést az 5. cikk (1) bekezdése szerinti szivárgásvizsgálatnak vetik alá, és a berendezés szivárgását kijavították, a berendezés üzemeltetői biztosítják, hogy a berendezést legkorábban a javítást követő 24 órás üzemidő letelte után, de legkésőbb a javítást követő 1 hónapon belül egy, a 10. cikknek megfelelő képesítéssel rendelkező természetes személy ellenőrizze, hogy meggyőződjön a javítás hatékonyságáról. Az 5. cikk (3) bekezdésének a), b) és c) pontjában felsorolt mobil berendezések esetében a szivárgásvizsgálat közvetlenül a javítást követően is elvégezhető.

(6)   A 11. cikk (1) bekezdése első albekezdésének sérelme nélkül, a fluortartalmú üvegházhatású gázok forgalomba hozatala tilos, kivéve, ha a gyártók vagy importőrök a forgalomba hozatal időpontjában bizonyítékot szolgáltatnak valamely tagállam illetékes hatóságának arról, hogy a fluortartalmú üvegházhatású gázok előállítási folyamata során – beleértve az e gázok előállításához szükséges alapanyagok előállítását is – melléktermékként keletkezett trifluormetánt az elérhető legjobb technikák alkalmazásával ártalmatlanították vagy későbbi felhasználás céljából visszanyerték.

Az említett bizonyíték szolgáltatása céljából a gyártók és az importőrök megfelelőségi nyilatkozatot állítanak ki, amelyet igazoló dokumentáció kísér, és amely:

a)

meghatározza a forgalomba hozandó fluortartalmú üvegházhatású gázok eredetét;

b)

azonosítja a forgalomba hozandó fluortartalmú üvegházhatású gázok eredeti előállítási létesítményét, beleértve az olyan prekurzor anyagok eredeti előállítási létesítményeit is, amelyek előállítása a forgalomba hozandó fluortartalmú üvegházhatású gázok előállítására szolgáló előállítási folyamat részeként klór-difluor-metán (R-22) keletkezésével jár;

c)

bizonyítja, hogy az eredeti előállítási létesítményekben a kibocsátáscsökkentési technológia rendelkezésre áll és működik, és egyenértékű a trifluormetán hulladékáramok égetésére vonatkozó, a UNFCCC által jóváhagyott AM0001 alapmódszerrel, vagy bizonyítja a trifluormetán kibocsátásainak a jegyzőkönyv követelményeivel összhangban történő ártalmatlanítását biztosító leválasztási és ártalmatlanítási módszer létét;

d)

megad minden olyan további információt, amely megkönnyíti a fluortartalmú üvegházhatású gázok behozatal előtti nyomon követését.

A gyártók és az importőrök a megfelelőségi nyilatkozatot és az igazoló dokumentációt a forgalomba hozataltól számított legalább 5 évig megőrzik, és kérésre az érintett tagállam illetékes hatósága és a Bizottság rendelkezésére bocsátják.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja a második albekezdésben említett megfelelőségi nyilatkozatra és igazoló dokumentációra vonatkozó részletes szabályokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(7)   A 10. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a), b) és c) pontjában említett tevékenységeket végző természetes személyeknek rendelkezniük kell a 10. cikk szerinti képesítéssel, és óvintézkedéseket kell tenniük az I. és a II. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázok, valamint ha fluortartalmú üvegházhatású gázokat használnak elektromos kapcsolóberendezésekben, akkor emellett a III. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázok szivárgásának megelőzése érdekében.

Az 5. cikk (2) bekezdésének a)–e) pontjában és az. 5. cikk (3) bekezdésének a) és b) pontjában felsorolt berendezések telepítését, karbantartását vagy szervizelését, javítását vagy használaton kívül helyezését végző jogi személyeknek rendelkezniük kell a 10. cikk szerinti képesítéssel, és óvintézkedéseket kell tenniük az I. mellékletben és a II. melléklet 1. szakaszában felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázok szivárgásának megelőzése érdekében.

A 2006/40/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (25) hatálya alá tartozó gépjárművekben található és az e rendelet 5. cikke (3) bekezdésének c) pontjában felsorolt mobil berendezésekben található, fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó légkondicionáló berendezések karbantartását, szervizelését és javítását végző természetes személyeknek legalább e rendelet 10. cikke (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban képzési igazolással kell rendelkezniük.

5. cikk

Szivárgásvizsgálat

(1)   Az I. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat legalább 5 tonna CO2-egyenértéknek megfelelő mennyiségben vagy a II. melléklet 1. szakaszában felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokból legalább 1 kg-ot nem hab formában tartalmazó berendezések üzemeltetőinek és gyártónak gondoskodniuk kell a berendezések szivárgásvizsgálatáról.

A hermetikusan zárt berendezéseket nem kell szivárgásvizsgálatnak alávetni, amennyiben hermetikusan zárt berendezésként vannak címkézve, és megfelelnek az alábbi feltételek egyikének:

a)

az I. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat 10 tonna CO2-egyenértéknél kisebb mennyiségben tartalmazzák; vagy

b)

2 kg-nál kevesebb, a II. melléklet 1. szakaszában felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmaznak.

A második albekezdéstől eltérve, a lakóépületekbe telepített hermetikusan zárt berendezések esetében a berendezést nem kell szivárgásvizsgálatnak alávetni, ha a berendezés 3 kg-nál kevesebb fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmaz, feltéve, hogy hermetikusan lezártként van címkézve.

Az elektromos kapcsolóberendezéseket nem kell alávetni szivárgásvizsgálatnak, amennyiben megfelelnek az alábbi feltételek egyikének:

a)

az igazolt szivárgási mértéke a gyártó műszaki specifikációjában foglaltak szerint kevesebb mint évi 0,1 %, és ennek megfelelően van a felcímkézve;

b)

olyan nyomás- vagy sűrűség-ellenőrző eszközzel vannak felszerelve, amely eszközök üzemelés alatt automatikusan riasztanak;

c)

6 kg-nál kevesebb, az I. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmaznak.

(2)   Az (1) bekezdést az I. mellékletben vagy a II. melléklet 1. szakaszában felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó alábbi helyhez kötött berendezések üzemeltetőire és gyártóira kell alkalmazni:

a)

hűtőberendezések;

b)

légkondicionáló berendezések;

c)

hőszivattyúk;

d)

tűzvédelmi berendezések;

e)

szerves Rankine-ciklusok.

f)

elektromos kapcsolóberendezések.

(3)   Az (1) bekezdést az I. mellékletben vagy a II. melléklet 1. szakaszában felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó alábbi mobil berendezések üzemeltetőire és gyártóira kell alkalmazni:

a)

hűtőkamionok és -pótkocsik hűtőegységei;

b)

hűtött könnyűgépjárművek és intermodális konténerek – beleértve a hűtőkonténereket is –, és vasúti kocsik hűtőegységei;

c)

nehézgépjárművek, kisteherautók, mezőgazdasági, bányászati és építési műveletekben használt nem közúti mozgó gépek, vonatok, metrók, villamosok és légi járművek légkondicionáló berendezései és hőszivattyúi.

A (2) bekezdés a)–e) pontjában és az e bekezdés a) és b) pontjában említett berendezések esetében az ellenőrzéseket a 10. cikkel összhangban képesítéssel rendelkező természetes személy végzi.

(4)   A (3) bekezdés c) pontjában említett mobil berendezések tekintetében az ellenőrzéseket legalább a 10. cikk (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban képzési igazolással rendelkező természetes személy végzi.

(5)   Az (1) és a (6) bekezdés nem alkalmazandó a (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti mobil berendezések üzemeltetőire 2027. március 12-ig.

(6)   Az (1) bekezdésben említett szivárgásvizsgálatokat az alábbiakban meghatározott gyakorisággal kell elvégezni:

a)

az I. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat 50 tonna CO2-egyenértéknél kisebb mennyiségben vagy a II. melléklet 1. szakaszában felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat 10 kg-nál kisebb mennyiségben tartalmazó berendezések esetében: legalább 12 havonta; vagy ha az ilyen berendezést szivárgásészlelő rendszerrel szerelték fel, legalább 24 havonta;

b)

az olyan berendezések esetében, amelyek az I. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat legalább 50 tonna CO2-egyenértéknek megfelelő, de kevesebb mint 500 tonna CO2-egyenértéknek megfelelő mennyiségben vagy a II. melléklet 1. szakaszában felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat több mint 10 kg, de kevesebb mint 100 kg mennyiségben tartalmazzák: legalább hathavonta, vagy ha szivárgásészlelő rendszert szereltek fel az ilyen berendezésre, legalább 12 havonta;

c)

az I. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat legalább 500 tonna CO2-egyenértéknek megfelelő mennyiségben vagy a II. melléklet 1. szakaszában felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat legalább 100 kg mennyiségben tartalmazó berendezések esetében: legalább háromhavonta, vagy amennyiben szivárgásészlelő rendszert szereltek fel a berendezésre, legalább hathavonta.

(7)   Az (1) bekezdésben meghatározott, a (2) bekezdés d) pontjában említett tűzvédelmi berendezésekre vonatkozó kötelezettségek akkor minősülnek teljesítettnek, ha teljesülnek az alábbi feltételek:

a)

az ISO 14520 vagy az EN 15004 szabvány szerinti ellenőrzési rend működik; és

b)

a tűzvédelmi berendezést a (6) bekezdésben előírt gyakorisággal ellenőrzik.

A (3) bekezdés c) pontjában említett mobil légkondicionáló berendezésekre és hőszivattyúkra vonatkozóan az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek teljesítettnek tekintendők, amennyiben a mobil légkondicionáló berendezések és a hőszivattyúk rendszeres, szivárgásvizsgálatot is magában foglaló ellenőrzési rend hatálya alá tartoznak.

(8)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja a (2) és a (3) bekezdésben említett egyes berendezéstípusok esetében az (1) bekezdéssel összhangban elvégzendő szivárgásvizsgálatokra vonatkozó követelményeket, és azonosíthatja a berendezések legnagyobb valószínűséggel szivárgó alkatrészeit. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

6. cikk

Szivárgásészlelő rendszerek

(1)   Az I. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat legalább 500 tonna CO2-egyenértéknek megfelelő mennyiségben tartalmazó, vagy a II. melléklet 1. szakaszában felsorolt gázokból legalább 100 kilogrammot tartalmazó, az 5. cikk (2) bekezdésének a)–d) pontjában felsorolt helyhez kötött berendezések üzemeltetőinek gondoskodniuk kell arról, hogy a berendezés fel legyen szerelve szivárgásészlelő rendszerrel, amely szivárgás esetén riasztja az üzemeltetőt vagy egy szervizelő vállalatot.

(2)   Az I. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat legalább 500 tonna CO2-egyenértéknek megfelelő mennyiségben tartalmazó, az 5. cikk (2) bekezdésének e) és f) pontjában felsorolt, 2017. január 1-jétől kezdve telepített helyhez kötött berendezések üzemeltetőinek gondoskodniuk kell arról, hogy a berendezés fel legyen szerelve szivárgásészlelő rendszerrel, amely szivárgás esetén riasztja az üzemeltetőt vagy egy szervizelő vállalatot.

(3)   Az e cikk (1) vagy (2) bekezdésének hatálya alá tartozó, az 5. cikk (2) bekezdésének a)–e) pontjában felsorolt helyhez kötött berendezések üzemeltetőinek gondoskodniuk kell arról, hogy a szivárgásészlelő rendszereket azok megfelelő működésének biztosítása érdekében legalább 12 havonta ellenőrizzék.

(4)   Az e cikk (2) bekezdésének hatálya alá tartozó, az 5. cikk (2) bekezdésének f) pontjában felsorolt helyhez kötött berendezések üzemeltetőnek gondoskodniuk kell arról, hogy a szivárgásészlelő rendszereket megfelelő működésük biztosítása érdekében legalább hatévente ellenőrizzék.

7. cikk

Nyilvántartás

(1)   Az 5. cikk (1) bekezdése értelmében a szivárgás szempontjából megvizsgálandó berendezések üzemeltetőinek mindegyik ilyen berendezésre vonatkozóan nyilvántartást kell létrehozniuk és vezetniük, amely tartalmazza a következő adatokat:

a)

a berendezésben található gázok mennyisége és típusa, adott esetben külön feltüntetve a telepítés során hozzáadott mennyiséget;

b)

a karbantartás vagy szervizelés során, vagy szivárgás miatt hozzáadott gázok mennyisége, beleértve a hozzáadás időpontját is;

c)

a visszanyert gázok mennyisége;

d)

gázok hozzáadása esetén azok mennyisége és típusa, és az, hogy azokat újrahasznosították vagy regenerálták-e, valamint az újrahasznosító vagy regeneráló létesítmény neve és uniós címe, és adott esetben a képesítési igazolás száma;

e)

a berendezés telepítését, szervizelését, karbantartását és adott esetben az abból való visszanyerést, javítását, szivárgásvizsgálatát vagy használaton kívül helyezését végző vállalkozás azonosító adatai, adott esetben a képesítési igazolás számát is beleértve, és amennyiben az említett műveletek elvégzéséért felelős vállalkozás jogi személy, a vállalkozás és a műveleteket végző természetes személy azonosító adatai;

f)

az 5. cikk (1) bekezdése szerint elvégzett ellenőrzések időpontjai és eredményei, valamint a szivárgás elhárításának időpontjai és eredményei;

g)

a berendezés használaton kívül helyezése esetén a gázok visszanyerésére és ártalmatlanítására tett intézkedések.

(2)   Amennyiben az (1) bekezdésben említett nyilvántartás nem szerepel a tagállamok illetékes hatóságai által létrehozott adatbázisban, a következő szabályok alkalmazandók:

a)

az (1) bekezdésben említett üzemeltetőknek legalább 5 évig meg kell őrizniük az említett bekezdésben említett nyilvántartást;

b)

az üzemeltetők számára az (1) bekezdés e) pontjában említett tevékenységeket végző vállalkozásoknak legalább 5 évig meg kell őrizniük a nyilvántartás egy példányát.

Az (1) bekezdésben említett nyilvántartást kérésre az érintett tagállam illetékes hatósága vagy a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani.

(3)   A 11. cikk (6) bekezdésének alkalmazásában az I. mellékletben vagy a II. melléklet 1. szakaszában felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat szolgáltató vállalkozásoknak nyilvántartást kell létrehozniuk az említett fluortartalmú üvegházhatású gázok vásárlóival kapcsolatos lényeges adatokról, amely tartalmazza a következő információkat:

a)

az egyes vásárlók képesítési igazolásának azonosító száma;

b)

a vásárolt gázok mennyisége.

A gázokat szolgáltató vállalkozásoknak legalább 5 évig meg kell őrizniük a nyilvántartást, valamint a nyilvántartást kérésre az érintett tagállam illetékes hatósága vagy a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk.

(4)   A 11. cikk (7) bekezdésének alkalmazásában az I. mellékletben és a II. melléklet 1. szakaszában felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokkal töltött, nem hermetikusan zárt berendezéseket értékesítő vállalkozások nyilvántartást vezetnek az eladott berendezésekről és azokról a képesített vállalkozásokról, amelyek a telepítést el fogják végezni. A 11. cikk (7) bekezdésében említett berendezéseket értékesítő vállalkozás a nyilvántartásokat legalább 5 évig megőrzi, és kérésre az érintett tagállam illetékes hatóságának rendelkezésére bocsátja.

(5)   Azok a vállalkozások, amelyek az I. melléklet 1. szakaszában felsorolt anyagokat – többek között melléktermékként – a 16. cikk (2) bekezdésében említett, mentesített felhasználásokra állítanak elő, hoznak forgalomba, szolgáltatnak vagy vesznek át, nyilvántartást vezetnek, amely adott esetben legalább a következő információkat tartalmazza:

a)

az anyag vagy az ilyen anyagot tartalmazó keverék neve;

b)

az adott naptári évben előállított, behozott, kivitt, regenerált vagy ártalmatlanított mennyiség;

c)

az adott naptári évben szállított és átvett mennyiség, szállítónként vagy átvevőnként;

d)

a szállítók vagy átvevők neve és elérhetősége;

e)

az adott naptári évben felhasznált mennyiség és a tényleges felhasználás pontos meghatározása; és

f)

az adott naptári évben január 1-jén és december 31-én tárolt mennyiség.

A vállalkozások az első albekezdésben említett nyilvántartást az előállítást, forgalomba hozatalt, szolgáltatást vagy átvételt követően legalább 5 évig megőrzik, és kérésre az érintett tagállam illetékes hatóságai vagy a Bizottság rendelkezésére bocsátják. Az említett illetékes hatóságok és a Bizottság biztosítják az említett nyilvántartásban szereplő információk bizalmas kezelését.

(6)   A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján meghatározhatja az (1), a (3), a (4) és az (5) bekezdésben említett nyilvántartások formátumát, valamint létrehozásuk és megőrzésük módját. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

8. cikk

Visszanyerés és ártalmatlanítás

(1)   A nem hab formájában tárolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó berendezések üzemeltetőinek gondoskodniuk kell arról, hogy az említett anyagokat visszanyerjék, és a berendezés használaton kívül helyezését követően újrahasznosítsák, regenerálják vagy ártalmatlanítsák.

Az említett anyagok visszanyerését olyan természetes személyeknek kell végezniük, akik rendelkeznek a 10. cikkben előírt megfelelő képesítéssel.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség az alábbi, helyhez kötött berendezések üzemeltetőire vonatkozik:

a)

hűtő- és légkondicionáló berendezések és hőszivattyúk hűtőkörei;

b)

fluortartalmú üvegházhatású gázokból előállított oldószereket tartalmazó berendezések;

c)

tűzvédelmi berendezések;

d)

elektromos kapcsolóberendezések.

(3)   Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség az alábbi mobil berendezések üzemeltetőire vonatkozik:

a)

hűtőkamionok vagy -pótkocsik hűtőegységeinek hűtőkörei;

b)

hűtött könnyűgépjárművek és intermodális konténerek – beleértve a hűtőkonténereket is – és vasúti kocsik hűtőegységeinek hűtőkörei;

c)

nehézgépjárművek, kisteherautók, mezőgazdasági, bányászati és építési műveletekben használt nem közúti mozgó gépek, vonatok, metrók, villamosok és légi járművek légkondicionáló berendezéseinek és hőszivattyúinak hűtőkörei.

(4)   A fluortartalmú üvegházhatású gázoknak a 2006/40/EK irányelv hatálya alá tartozó gépjárművek légkondicionáló berendezéseiből és a (3) bekezdés b) és c) pontjában említett mobil berendezésekből történő visszanyerése tekintetében csak azok a természetes személyek minősülnek megfelelően képesített természetes személyeknek, akik legalább e rendelet 10. cikke (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban képzési igazolással rendelkeznek.

(5)   Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség az (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti mobil berendezések üzemeltetőire 2027. március 12-től alkalmazandó.

(6)   Az I. mellékletben és a II. melléklet 1. szakaszában felsorolt visszanyert fluortartalmú üvegházhatású gázok csak akkor használhatók fel betöltésre vagy utántöltésre szolgáló berendezésekben, ha a gázt újrahasznosították vagy regenerálták.

(7)   Az a vállalkozás, amely az I. mellékletben és a II. melléklet 1. szakaszában felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó tartályt használ, közvetlenül a tartály ártalmatlanítása előtt intézkedik a maradékgázok visszanyeréséről azok újrahasznosításának, regenerálásának vagy ártalmatlanításának biztosítása érdekében.

(8)   2025. január 1-jétől az épülettulajdonosoknak és a kivitelezőknek felújítás során biztosítaniuk kell, hogy az I. mellékletben és a II. melléklet 1. szakaszában felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó habpanelek eltávolításával járó felújítási vagy bontási tevékenységek során a kibocsátásokat a lehető legnagyobb mértékben elkerüljék a habok és a bennük lévő gázok olyan módon történő kezelésével, amely biztosítja a említett gázok ártalmatlanítását. Az említett gázok visszanyerése esetén a visszanyerést csak megfelelően képesített természetes személyek végezhetik.

(9)   2025. január 1-jétől az épülettulajdonosoknak és a kivitelezőknek felújítás során biztosítaniuk kell, hogy az üregekbe vagy beépített szerkezetekbe szerelt laminált lemezekben lévő, az I. mellékletben és a II. melléklet 1. szakaszában felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó habok eltávolításával járó felújítási vagy bontási tevékenységek során a kibocsátásokat a lehető legnagyobb mértékben elkerüljék a laminált lemezekben levő habok vagy gázok olyan módon történő kezelésével, amely biztosítja az említett gázok ártalmatlanítását. Az említett gázok visszanyerése esetén a visszanyerést csak megfelelően képesített természetes személyek végezhetik.

Amennyiben az első albekezdésben említett habok eltávolítása műszakilag nem megvalósítható, az épület tulajdonosának vagy a kivitelezőnek olyan dokumentációt kell készítenie, amely bizonyítja, hogy a konkrét esetben az eltávolítás megvalósíthatatlan. Az ilyen dokumentációt 5 évig meg kell őrizni, és kérésre az érintett tagállam illetékes hatósága vagy a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani.

(10)   A (2), a (3), a (8) vagy a (9) bekezdésben nem felsorolt, de az I. mellékletben és a II. melléklet 1. szakaszában felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó termékek és berendezések üzemeltetői gondoskodnak a gázok visszanyeréséről, kivéve, ha megállapítható, hogy az műszakilag nem megvalósítható vagy aránytalan költségekkel jár. Az üzemeltetők gondoskodnak a gázoknak az újrahasznosítás, regenerálás vagy ártalmatlanítás céljából történő, megfelelően képesített természetes személyek általi visszanyeréséről, vagy gondoskodnak a gázok előzetes visszanyerés nélküli ártalmatlanításáról.

Az I. mellékletben és a II. melléklet 1. szakaszában felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázoknak a 2006/40/EK irányelv hatályán kívül eső közúti járművek légkondicionáló berendezéseiből történő visszanyerését csak a legalább e rendelet 10. cikke (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban képzési igazolással rendelkező természetes személyek végezhetik.

(11)   Az I. melléklet 1. szakaszában felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázok, és az ilyen gázokat tartalmazó termékek és berendezések csak a jegyzőkönyv részes felei által jóváhagyott ártalmatlanítási technológiával ártalmatlaníthatók.

Más fluortartalmú üvegházhatású gázokat, amelyekre vonatkozóan az ártalmatlanítási technológiákat nem hagyták jóvá, csak a hulladékra vonatkozó uniós és nemzeti jognak megfelelő ártalmatlanítási technológiával lehet ártalmatlanítani, eleget téve az említett jog szerinti további követelményeknek.

(12)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet azáltal történő kiegészítése céljából, hogy összeállítja azon termékek és berendezések listáját, amelyek esetében az I. mellékletben és a II. melléklet 1. szakaszában felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázok visszanyerését, vagy az ilyen gázokat tartalmazó termékeknek és berendezéseknek a gázok előzetes visszanyerése nélküli ártalmatlanítását műszaki és gazdasági szempontból megvalósíthatónak kell tekinteni, meghatározva – ha ez helyénvaló – az alkalmazandó technológiát.

(13)   A tagállamok előmozdítják az I. és a II. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázok visszanyerését, újrahasznosítását, regenerálását és ártalmatlanítását.

9. cikk

Kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek

A meglévő kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek sérelme nélkül a tagállamok biztosítják, hogy 2027. december 31-ig a 2012/19/EU irányelv 12. és 13. cikkében említett, az elektromos és elektronikus berendezések hulladékaira vonatkozó finanszírozási kötelezettségek magukban foglalják az e rendelet I. és II. mellékletében felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázoknak az említett gázokat tartalmazó olyan termékekből és berendezésekből történő visszanyerésének, és újrahasznosításának, regenerálásának vagy ártalmatlanításának finanszírozását, amelyek a 2012/19/EU irányelv értelmében elektromos és elektronikus berendezéseknek minősülnek, és amelyeket 2024. március 11-től hoztak forgalomba.

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a meghozott intézkedésekről.

10. cikk

Képesítés és képzés

(1)   A természetes személyeknek képesítéssel kell rendelkezniük a 4. cikk (7) bekezdése, az 5. cikk (1) bekezdése és a 8. cikk (2) bekezdése értelmében vett – az azokban meghatározott fluortartalmú üvegházhatású gázokra kiterjedő – fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos, vagy adott esetben a fluortartalmú üvegházhatású gázok releváns alternatíváival – köztük a természetes hűtőközegekkel – kapcsolatos alábbi tevékenységek elvégzéséhez:

a)

az 5. cikk (2) bekezdésének a)–f) pontjában és az 5. cikk (3) bekezdésének a) és b) pontjában említett berendezések telepítése, karbantartása vagy szervizelése, javítása vagy használaton kívül helyezése;

b)

az 5. cikk (2) bekezdésének a)–e) pontjában és az 5. cikk (3) bekezdésének a) és b) pontjában említett berendezések szivárgásvizsgálata;

c)

a 8. cikk (2) bekezdésében és a 8. cikk (3) bekezdésének a) pontjában felsorolt berendezésekből történő visszanyerés.

A természetes személyeknek legalább képzési igazolással kell rendelkezniük a 4. cikk (7) bekezdése, az 5. cikk (1) bekezdése és a 8. cikk (3) bekezdés értelmében vett – az azokban meghatározott fluortartalmú üvegházhatású gázokra kiterjedő – fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos, vagy adott esetben a fluortartalmú üvegházhatású gázok releváns alternatíváival – köztük a természetes hűtőközegekkel – kapcsolatos alábbi tevékenységek elvégzéséhez:

a)

a 2006/40/EK irányelv hatálya alá tartozó gépjárművek légkondicionáló berendezéseinek karbantartása, szervizelése vagy javítása, valamint fluortartalmú üvegházhatású gázok visszanyerése ilyen berendezésekből;

b)

fluortartalmú üvegházhatású gázok visszanyerése a 8. cikk (3) bekezdésének b) és c) pontjában, valamint a 8. cikk (10) bekezdésének második albekezdésében felsorolt berendezésekből;

c)

az 5. cikk (3) bekezdésének c) pontjában felsorolt berendezések karbantartása vagy szervizelése, javítása és szivárgásvizsgálata.

(2)   A jogi személyeknek képesítéssel kell rendelkezniük a 4. cikk (7) bekezdésének értelmében vett, az abban meghatározott fluortartalmú üvegházhatású gázokra kiterjedő– fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos vagy adott esetben a fluortartalmú üvegházhatású gázok releváns alternatíváival, köztük a természetes hűtőközegekkel kapcsolatos – az 5. cikk (2) bekezdésének a)–e) pontjában és az 5. cikk (3) bekezdésének a) és b) pontjában felsorolt berendezések telepítésének, karbantartásának vagy szervizelésének, javításának vagy használaton kívül helyezésének elvégzésére.

(3)   A tagállamok a (8) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktus hatálybalépésétől számított 1 éven belül értékelési folyamatokat is magukban foglaló képesítési programokat hoznak létre vagy igazítanak ki, és biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett tevékenységeket végző természetes személyek számára rendelkezésre álljon a gyakorlati készségekre és az elméleti ismeretekre vonatkozó képzés. A tagállamok biztosítják továbbá, hogy az (1) bekezdés második albekezdésével összhangban képzési igazolások megszerzésére irányuló képzési programok álljanak rendelkezésre.

(4)   A tagállamok a (8) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktus hatálybalépésétől számított 1 éven belül képesítési programokat hoznak létre vagy igazítanak ki a (2) bekezdésben említett jogi személyek számára.

(5)   A (3) bekezdésben előírt képesítési programoknak és gyakorlati készségekre és elméleti ismeretekre vonatkozó képzéseknek a következőkre kell kiterjedniük:

a)

alkalmazandó szabályok és műszaki előírások;

b)

kibocsátásmegelőzés;

c)

az I. mellékletben és a II. melléklet 1. szakaszában felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázok visszanyerése;

d)

a képesítési igazolásban foglalt típusú és méretű berendezések biztonságos kezelése;

e)

a tűzveszélyes vagy mérgező gázokat tartalmazó vagy nagy nyomás alatt üzemelő vagy más vonatkozó kockázatokkal járó berendezések biztonságos kezelése;

f)

a berendezések telepítés, vagy karbantartás vagy szervizelés közbeni energiahatékonyságának javítására vagy fenntartására irányuló intézkedések.

(6)   A (3) bekezdésben előírt, a légi járművekre vonatkozó képesítési programokat és gyakorlati készségekre és elméleti ismeretekre vonatkozó képzéseket figyelembe kell venni az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség által az (EU) 2018/1139 rendelet 76. cikkének (3) bekezdése és 115. cikke alapján kiadott tanúsítási előírások és más részletes előírások, elfogadható megfelelési módok és útmutató dokumentumok aktualizálásának folyamatában.

(7)   A (3) bekezdésben említett képesítési programok keretében kibocsátott képesítési igazolások feltétele, hogy a kérelmező sikeresen elvégezze az azon bekezdésben említett értékelési folyamatot.

(8)   2026. március 12-ig a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján megállapítja az (1) bekezdésben említett tevékenységekre vonatkozó, a (3) és (4) bekezdésben említett képesítési programokra és képzési igazolásokra vonatkozó minimumkövetelményeket. E minimumkövetelményekben az (1) bekezdésben említett minden egyes berendezéstípusra vonatkozóan meg kell határozni a szükséges gyakorlati készségeket és elméleti ismereteket – adott esetben a különféle tevékenységek szerint megkülönböztetve –, a képesítés vagy képzés igazolására vonatkozó részletes szabályokat, valamint a képesítési és a képzési igazolások kölcsönös elismerésének feltételeit. A Bizottság szükség esetén végrehajtási jogi aktusok révén kiigazítja az ilyen minimumkövetelményeket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(9)   Az 517/2014/EU rendeletnek megfelelően kiállított meglévő képesítési igazolások és képzési igazolások továbbra is érvényesek maradnak, az eredeti kiállításuk szerinti feltételeknek megfelelően. 2027. március 12-ig a tagállamok biztosítják, hogy a képesítési igazolással rendelkező természetes személyeket kötelezik arra, hogy legalább hétévente vegyenek részt továbbképző tanfolyamokon, vagy végezzék el a (3) bekezdésben említett értékelési folyamatot. A tagállamok biztosítják, hogy az 517/2014/EU rendelet szerinti képesítési igazolással vagy képzési igazolással rendelkező természetes személyek első alkalommal legkésőbb 2029. március 12-ig részt vegyenek ilyen továbbképző tanfolyamokon, vagy elvégezzék az értékelési folyamatot.

(10)   A (8) bekezdés szerinti végrehajtási jogi aktus hatálybalépésétől számított 1 éven belül a tagállamok értesítik a Bizottságot képesítési és képzési programjaikról.

A tagállamok elismerik a más tagállamok által e cikkel összhangban kibocsátott képesítési igazolásokat és képzési igazolásokat. A tagállamok nem korlátozzák a szolgáltatásnyújtás szabadságát vagy a letelepedés szabadságát amiatt, hogy a képesítési igazolást másik tagállamban állították ki.

(11)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja a (10) bekezdésben említett értesítés formátumát. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(12)   Egy vállalkozás csak azt követően bízhat meg másik vállalkozást az (1) vagy a (2) bekezdésben említett valamely tevékenység elvégzésével, hogy ellenőrizte, hogy a másik vállalkozás rendelkezik az (1), illetve a (2) bekezdésben említett tevékenységek végzéséhez szükséges képesítési igazolásokkal.

(13)   Amennyiben – lakosságának kis száma, és ebből eredően az említett képesítés és képzés iránti alacsony igény miatt – a képesítés és képzés biztosítása tekintetében e cikkben foglalt kötelezettségek aránytalan terhet rónának valamely tagállamra, ennek az előírásnak a más tagállamokban kiállított képesítési igazolások elismerése révén is meg lehet felelni.

Az első albekezdést alkalmazó tagállamok tájékoztatják a Bizottságot. A Bizottság ezután tájékoztatja a többi tagállamot.

(14)   E cikk semmilyen tekintetben nem korlátozza a tagállamokat abban, hogy további képesítési és képzési programokat hozzanak létre az (1) bekezdésben említett berendezésektől és tevékenységektől eltérő berendezések és tevékenységek tekintetében.

III. FEJEZET

A felhasználás korlátozása és ellenőrzése

11. cikk

A forgalomba hozatalra és az értékesítésre vonatkozó korlátozások

(1)   A IV. mellékletben felsorolt termékeket és berendezéseket és azok alkatrészeit – a katonai felszerelések kivételével – az említett mellékletben meghatározott időponttól kezdve tilos forgalomba hozni, adott esetben az e termékekben vagy berendezésekben található gáz típusa vagy globális felmelegedési potenciálja szerinti megkülönböztetést alkalmazva.

Az első albekezdéstől eltérve, a IV. mellékletben felsorolt meglévő berendezések javításához és szervizeléséhez szükséges termékek és berendezések alkatrészeinek forgalomba hozatala megengedett, feltéve, hogy a javítás vagy szervizelés nem eredményezi:

a)

a termék vagy berendezés teljesítményének növelését;

b)

a termékben vagy berendezésben található fluortartalmú üvegházhatású gáz mennyiségének növekedését; vagy

c)

a felhasznált fluortartalmú üvegházhatású gáz típusának olyan változását, amely a felhasznált fluortartalmú üvegházhatású gáz globális felmelegedési potenciáljának növekedéséhez vezetne.

Az első albekezdésben említett időpontot követően jogellenesen forgalomba hozott termékeket és berendezéseket – azok alkatrészeit is beleértve – ezt követően nem lehet felhasználni, szállítani, vagy az Unión belül más személyek rendelkezésére bocsátani sem ellenérték fejében, sem ingyenesen, és kivitelükre is tilalom vonatkozik. Az ilyen termékek és berendezések újrakivitele engedélyezett, ha az e rendeletnek való meg nem felelést az áruknak a behozatal céljából történő szabad forgalomba bocsátását megelőzően állapították meg, a 23. cikk (12) bekezdésében említett intézkedésekkel összhangban. Az ilyen termékek és berendezések csak a 8. cikk szerinti ártalmatlanítást vagy az újrakivitelüket megelőzően tárolhatók vagy szállíthatók későbbi ártalmatlanítás és gázvisszanyerés céljából.

Megengedett az olyan termékek és berendezések újrakivitele, amelyek esetében az e rendeletnek való meg nem felelést a szabad forgalomba bocsátásukat megelőzően állapították meg. Ilyen esetekben a 22. cikk (3) bekezdése nem alkalmazandó.

A IV. mellékletben felsorolt egyes időpontoktól számított egy év elteltével az első albekezdésben említett időpontot megelőzően jogszerűen forgalomba hozott termékeknek vagy berendezéseknek az Unióban egy másik személy részére ellenérték fejében vagy ingyenesen történő későbbi értékesítése vagy rendelkezésre bocsátása csak akkor engedélyezett, ha bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy a terméket vagy berendezést az említett időpontot megelőzően jogszerűen hozták forgalomba.

(2)   Az (1) bekezdés első albekezdésében előírt tilalom nem vonatkozik az olyan berendezésekre, amelyekről a 2009/125/EK irányelv értelmében elfogadott környezettudatos tervezési követelmények szerint megállapították, hogy teljes életciklusukra számított, CO2-egyenértékben kifejezett kibocsátásuk alacsonyabb, mint azon egyenértékű berendezéseké, amelyek megfelelnek az említett vonatkozó környezettudatos tervezési követelményeknek.

(3)   A IV. melléklet 1. pontjában meghatározott forgalombahozatali tilalmakon felül tilos az I. mellékletben és a II. melléklet 1. szakaszában felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázok nem utántölthető tartályainak üres, vagy teljesen vagy részben feltöltött állapotban való behozatala, későbbi értékesítése, illetve az Unión belüli más személyek számára ellenérték fejében vagy ingyenesen történő rendelkezésre bocsátása, felhasználása vagy kivitele. Az ilyen tartályokat csak későbbi ártalmatlanítás céljából szabad tárolni vagy szállítani. Ez a bekezdés nem alkalmazandó a fluortartalmú üvegházhatású gázok laboratóriumi vagy analitikai célú felhasználására szánt tartályaira.

Az első albekezdés a nem utántölthető tartályokra alkalmazandó, nevezetesen:

a)

olyan tartályokra, amelyeket nem lehet utántölteni anélkül, hogy erre a célra átalakítanák őket; és

b)

olyan tartályokra, amelyek utántölthetők, de amelyeket a visszaszolgáltatásukra vonatkozó előírás nélkül hoznak be vagy hoznak forgalomba.

(4)   A fluortartalmú üvegházhatású gázok utántölthető tartályait forgalomba hozó vállalkozások megfelelőségi nyilatkozatot mutatnak be, amely bizonyítékot tartalmaz az említett tartályok utántöltés céljából történő visszaszolgáltatására vonatkozó kötelező intézkedésekről, meghatározva az érintett szereplőket, azok kötelezettségeit és a vonatkozó logisztikai megállapodásokat. Ezeket az intézkedéseket kötelezővé kell tenni a fluortartalmú üvegházhatású gázok utántölthető tartályait a végfelhasználóknak értékesítők számára.

Az első albekezdésben említett vállalkozások a megfelelőségi nyilatkozatot a fluortartalmú üvegházhatású gázok utántölthető tartályainak forgalomba hozatalától számítva legalább 5 évig megőrzik, és kérésre azérintett tagállam illetékes hatósága vagy a Bizottság rendelkezésére bocsátják. A végfelhasználók számára fluortartalmú üvegházhatású gázok utántölthető tartályait szállító fél az első albekezdésben említett kötelező intézkedéseknek való megfelelésre vonatkozó bizonyítékokat a végfelhasználók számára történő szállítástól számított legalább 5 évig köteles megőrizni, és kérésre az érintett tagállam illetékes hatósága vagy a Bizottság rendelkezésére bocsátani.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja az e bekezdés első albekezdésében említett kötelező intézkedések elengedhetetlen elemeinek a megfelelőségi nyilatkozatba való beillesztésére vonatkozó követelményeket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(5)   Valamely tagállam illetékes hatóságának indoklással ellátott kérését követően, és e rendelet célkitűzéseinek figyelembevételével, a Bizottság kivételes esetben, végrehajtási jogi aktusok útján legfeljebb 4 évre mentességet engedélyezhet a IV. mellékletben felsorolt olyan termékek és berendezések forgalomba hozatalának lehetővé tétele érdekében, vagy a 13. cikk (9) bekezdésétől eltérve az olyan új vagy kibővített elektromos kapcsolóberendezések üzembe helyezése tekintetében, – beleértve ezek alkatrészeit is –, amelyek fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmaznak, vagy amelyeket ilyen gázokkal működtetnek, amennyiben bizonyított, hogy:

a)

egy adott termék vagy berendezésdarab, vagy termékek vagy berendezések bizonyos kategóriái esetében nem állnak rendelkezésre alternatívák, illetve azok műszaki vagy biztonsági okokból nem alkalmazhatók; vagy

b)

a műszakilag megvalósítható és biztonságos alternatívák alkalmazása aránytalan költségekkel járna.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(6)   Csak a 10. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjában előírt képesítési igazolással rendelkező természetes személyek, vagy a 10. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjában előírt képesítési igazolással vagy a 10. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében előírt képzési igazolással rendelkező természetes személyeket alkalmazó vállalkozások vásárolhatnak az I. mellékletben vagy a II. melléklet 1. szakaszában felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó vagy ilyen gázokkal működtetett berendezések 5. cikk (2) bekezdésének a)–f) pontjában, valamint az 5. cikk (3) bekezdésének a) és b) pontjában említett, és a 10. cikk (1) bekezdésének második albekezdése hatálya alá tartozó telepítése, karbantartása vagy szervizelése, vagy javítása céljából. Az eladók az ilyen gázokat közvetlenül vagy közvetve kizárólag az e bekezdésben említett vállalkozásoknak értékesíthetik vagy kínálhatják eladásra.

Ez a bekezdés nem akadályozza meg, hogy a képesítéssel nem rendelkező olyan vállalkozások, amelyek nem folytatnak az első albekezdésben említett tevékenységeket, összegyűjtsék vagy szállítsák az I. mellékletben és a II. melléklet 1. szakaszában felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat.

(7)   Az I. mellékletben és a II. melléklet 1. szakaszában felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokkal töltött, nem hermetikusan zárt berendezések csak abban az esetben értékesíthetők a végfelhasználó számára, ha bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy a berendezések telepítését a 10. cikknek megfelelően képesített vállalkozás fogja elvégezni.

(8)   Kizárólag az Unión belül letelepedett vállalkozások, vagy az e rendeletnek való megfelelésért teljes felelősséget vállaló, Unión belül letelepedett egyedüli képviselőt kinevező vállalkozások hozhatnak forgalomba és értékesíthetnek a későbbiekben ömlesztett fluortartalmú üvegházhatású gázokat. Az egyedüli képviselő lehet az 1907/2006/EK rendelet 8. cikke alapján kinevezett képviselő.

12. cikk

Címkézés, valamint a termék és a berendezés ismertetője

(1)   Az alábbi, fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó vagy ilyen gázokkal működtetett termékek és berendezések csak akkor hozhatók forgalomba, értékesíthetők a későbbiekben vagy bocsáthatók bármely más személy rendelkezésére, ha megfelelő címkézéssel vannak ellátva:

a)

hűtőberendezések;

b)

légkondicionáló berendezések;

c)

hőszivattyúk;

d)

tűzvédelmi berendezések;

e)

elektromos kapcsolóberendezések;

f)

fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó aeroszoladagolók, beleértve az adagolószelepes inhalátorokat is;

g)

minden, fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó tartály;

h)

fluortartalmú üvegházhatású gázokból előállított oldószerek; vagy

i)

szerves Rankine-ciklusok.

(2)   A 11. cikk (5) bekezdésében említett mentesség hatálya alá tartozó termékeket vagy berendezéseket, valamint az I. melléklet 1. szakaszában felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó, a 16. cikk (4) bekezdésében említett mentesség hatálya alá tartozó termékeket vagy berendezéseket megfelelően kell címkézni, megjelölve a mentesség végső időpontját, és fel kell tüntetni, hogy az adott terméket vagy berendezést kizárólag arra a célra lehet felhasználni, amelyre az említett cikk szerinti mentesség vonatkozik.

(3)   Az (1) bekezdésben előírt címkén a következőket kell feltüntetni:

a)

annak jelzése, hogy a termék vagy berendezés fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmaz vagy azt ilyen gázokkal működtetik;

b)

az adott fluortartalmú üvegházhatású gázok elfogadott ipari megnevezése, vagy – ilyen megnevezés hiányában – kémiai neve;

c)

2017. január 1-jétől a termékben vagy berendezésben lévő fluortartalmú üvegházhatású gázok tömegben és CO2-egyenértékben kifejezett mennyisége, vagy a fluortartalmú üvegházhatású gáz azon mennyisége, amelyre a berendezést tervezték, valamint e gázok globális felmelegedési potenciálja.

A címkén adott esetben fel kell tüntetni a következő információkat:

a)

tájékoztatás arról, hogy a fluortartalmú üvegházhatású gázokat hermetikusan zárt berendezés tartalmazza;

b)

tájékoztatás arról, hogy a gyártó műszaki specifikációja szerint egy adott elektromos kapcsolóberendezés igazolt szivárgási mértéke kevesebb mint évi 0,1%.

Amennyiben a termékeket vagy berendezéseket utólagosan átalakították, és a fluortartalmú üvegházhatású gázokat kicserélik, az említett termékeket vagy berendezéseket az e bekezdésben említettek szerint naprakész információkkal kell újracímkézni.

(4)   Az (1) bekezdésben előírt címkének jól olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lennie, és azt a következő helyek valamelyikén kell elhelyezni:

a)

a fluortartalmú üvegházhatású gáz töltésére vagy visszanyerésére létesített csatlakozók mellett; vagy

b)

a termék, illetve berendezés azon részén, amely a fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazza.

A címkét azon tagállam hivatalos nyelvein kell megírni, amelyben az árut forgalomba hozzák, rendelkezésre bocsátják vagy szállítják.

(5)   Az I. és a II. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó habok és előre kevert poliolok csak abban az esetben hozhatók forgalomba, bocsáthatók rendelkezésre vagy szállíthatók, ha a fluortartalmú üvegházhatású gázok neve fel van tüntetve egy az elfogadott ipari megnevezést vagy – ilyen megnevezés hiányában – a kémiai nevet tartalmazó címkén. A címkén egyértelműen fel kell tüntetni, hogy a hab vagy az előre kevert poliol fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmaz. Habpanelek és laminált lapok esetében ezt az információt jól olvashatóan és eltávolíthatatlan módon kell feltüntetni a paneleken és a lapokon.

(6)   Adott esetben a fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó utántöltött tartályokat a (3) bekezdés első albekezdésében említettek szerint naprakésszé tett információkkal újra kell címkézni.

(7)   Az I. és a II. mellékletben felsorolt regenerált vagy újrahasznosított fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó tartályokat annak feltüntetésével kell címkézni, hogy az anyagot regenerálták vagy újrahasznosították. Regenerálás esetén a címkén fel kell tüntetni a tételszámra, valamint az uniós regeneráló létesítmény nevére és címére vonatkozó információkat.

(8)   Az I. mellékletben felsorolt és ártalmatlanítás céljából forgalomba hozott, rendelkezésre bocsátott vagy szállított fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó tartályokat annak feltüntetésével kell címkézni, hogy a tartály tartalmát kizárólag ártalmatlanítani lehet.

(9)   Az I. mellékletben felsorolt és közvetlen kivitelre szánt fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó tartályokat annak feltüntetésével kell címkézni, hogy a tartály tartalma kizárólag közvetlen kivitelre használható.

(10)   Az I. mellékletben felsorolt és katonai felszerelésekben való felhasználás céljából forgalomba hozott, rendelkezésre bocsátott vagy szállított fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó tartályokat annak feltüntetésével kell címkézni, hogy a tartály tartalma kizárólag erre a célra használható.

(11)   Az I. és a II. mellékletben felsorolt és a félvezetőgyártó ágazatban a félvezető anyagok marása, vagy a gőzfázisú kémiai réteg-előállítás céljára szolgáló kamrák tisztítása céljából forgalomba hozott, rendelkezésre bocsátott vagy szállított fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó tartályokat annak feltüntetésével kell címkézni, hogy a tartály tartalma kizárólag erre a célra használható.

(12)   Az I. mellékletben felsorolt és alapanyagként történő felhasználás céljából forgalomba hozott, rendelkezésre bocsátott vagy szállított fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó tartályokat annak feltüntetésével kell címkézni, hogy a tartály tartalma kizárólag alapanyagként használható.

(13)   Az I. melléklet 1. szakaszában felsorolt és gyógyszerek bejuttatására szánt adagolószelepes inhalátorok előállítása céljából forgalomba hozott, rendelkezésre bocsátott vagy szállított fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó tartályokat annak feltüntetésével kell címkézni, hogy a tartály tartalma kizárólag az említett célra használható.

(14)   Az I. melléklet 1. szakaszában felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó tartályok esetében a (8)–(12) bekezdésben említett címkén fel kell tüntetni a következőt: „az (EU) 2024/573 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján mentesül a kvóta alól”.

Az e bekezdés első albekezdésében és a (8)–(12) bekezdésben említett címkézési követelmények hiányában a fluorozott szénhidrogénekre a 16. cikk (1) bekezdése szerinti kvótakövetelmények vonatkoznak.

(15)   A IV. melléklet 2. pontjának (b) alpontjában, 4. pontjában, 5. pontjának c) alpontjában, 7. pontjának b), c) és d) alpontjában, 8. pontjának b)–e) alpontjában, 9. pontjának b)–f) alpontjában, 11. pontjának c) pontjában, 16. pontjában, 17. pontjának a), b) és c) alpontjában, valamint 19. pontjának a) és b) alpontjában említett esetekben a termék vagy berendezés címkéjén fel kell tüntetni, hogy csak a biztonsági követelmények, vagy adott esetben a nemzeti biztonsági szabványok által előírt esetekben használható. Az említett követelményeket vagy szabványokat a címkén fel kell tüntetni. A IV. melléklet 19. és 21. pontjában említett esetekben a termék vagy berendezés címkéjén fel kell tüntetni, hogy a termék vagy berendezés csak akkor használható, ha azt a címkén feltüntetett orvosi alkalmazás megköveteli.

(16)   A (3) és az (5) bekezdésben említett információknak az érintett termékek és berendezések használati útmutatójában is szerepelniük kell.

Az I. és II. mellékletben felsorolt, legalább 150-es globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó termékek és berendezések esetében az említett információkat a reklámozáshoz használt leírásokban is fel kell tüntetni.

(17)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja az (1) bekezdésben és az e cikk (4)–(15) bekezdésében említett címkék formátumát. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(18)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy adott esetben a kereskedelmi vagy a technológiai fejlődésre tekintettel a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (4)–(15) bekezdésében előírt címkézési követelmények módosítása céljából.

13. cikk

A felhasználás ellenőrzése

(1)   Az SF6 magnézium-fröccsöntésben és magnézium-fröccsöntési ötvözetek újrahasznosításában való használata tilos.

(2)   Az SF6-ot tilos járművek gumiabroncsainak feltöltéséhez használni.

(3)   Tilos a legalább 2 500-as globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat a legalább 40 tonna CO2-egyenértéknek megfelelő hűtőközeget tartalmazó hűtőberendezések karbantartásához vagy szervizeléséhez használni. 2025. január 1-jétől tilos a legalább 2 500-as globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázok hűtőberendezések karbantartásához vagy szervizeléséhez történő felhasználása.

Az első albekezdésben említett tilalmak nem alkalmazandók a katonai felszerelésekre vagy a termékek -50 °C-os hőmérséklet alá történő hűtésére tervezett berendezésekre.

2030. január 1-jéig az első albekezdésben említett tilalmak nem alkalmazandók a fluortartalmú üvegházhatású gázok következő kategóriáira:

a)

az I. mellékletben felsorolt, legalább 2 500-as globális felmelegedési potenciállal rendelkező regenerált fluortartalmú üvegházhatású gázok, amelyeket meglévő hűtőberendezések karbantartásához vagy szervizeléséhez használnak fel, feltéve, hogy az említett gázokat tartalmazó tartályokat a 12. cikk (7) bekezdésének megfelelően címkével látták el;

b)

az I. mellékletben felsorolt, legalább 2 500-as globális felmelegedési potenciállal rendelkező újrahasznosított fluortartalmú üvegházhatású gázok, amelyeket meglévő hűtőberendezések karbantartásához vagy szervizeléséhez használnak fel, feltéve, hogy azokat ilyen berendezésekből nyerték vissza; az ilyen újrahasznosított gázokat csak az a vállalkozás használhatja fel, amely karbantartás vagy szervizelés részeként azokat visszanyerte, vagy amely részére a visszanyerést karbantartás vagy szervizelés részeként elvégezték.

Az első albekezdésben említett tilalmak nem alkalmazandók az olyan hűtőberendezésekre, amelyek tekintetében a 11. cikk (5) bekezdése értelmében mentességet engedélyeztek.

(4)   2026. január 1-jétől tilos az I. mellékletben felsorolt, legalább 2 500-as globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázok légkondicionáló berendezések és hőszivattyúk karbantartásához vagy szervizeléséhez történő felhasználása.

Az első albekezdésben említett tilalom 2032. január 1-jéig nem alkalmazandó a fluortartalmú üvegházhatású gázok következő kategóriáira:

a)

az I. mellékletben felsorolt, legalább 2 500-as globális felmelegedési potenciállal rendelkező regenerált fluortartalmú üvegházhatású gázokra, amelyeket meglévő légkondicionáló berendezések és hőszivattyúk karbantartásához vagy szervizeléséhez használnak fel, feltéve, hogy az ilyen gázokat tartalmazó tartályokat a 12. cikk (7) bekezdésének megfelelően címkével látták el;

b)

az I. mellékletben felsorolt, legalább 2 500-as globális felmelegedési potenciállal rendelkező, újrahasznosított fluortartalmú üvegházhatású gázokra, amelyeket meglévő légkondicionáló berendezések és hőszivattyúk karbantartásához vagy szervizeléséhez használnak fel, feltéve, hogy az említett gázokat ilyen berendezésekből nyerték vissza; az ilyen újrahasznosított gázokat csak az a vállalkozás használhatja fel, amely karbantartás vagy szervizelés részeként azokat visszanyerte, vagy az a vállalkozás, amely részére a visszanyerést karbantartás vagy szervizelés részeként végezték.

(5)   2032. január 1-jétől tilos az I. mellékletben felsorolt, legalább 750-es globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázok telepített hűtőberendezések karbantartásához vagy szervizeléséhez történő felhasználása, a folyadékhűtők kivételével.

Az első albekezdésben említett tilalom nem alkalmazandó a katonai felszerelésekre vagy termékek -50 °C-os hőmérséklet alá történő hűtésére tervezett berendezésekre, vagy az atomerőművek hűtésére tervezett berendezésekre.

Az első albekezdésben említett tilalom nem alkalmazandó a fluortartalmú üvegházhatású gázok következő kategóriáira:

a)

az I. mellékletben felsorolt, legalább 750-es globális felmelegedési potenciállal rendelkező regenerált fluortartalmú üvegházhatású gázokra, amelyeket meglévő, helyhez kötött hűtőberendezések karbantartásához vagy szervizeléséhez használnak fel a folyadékhűtők kivételével, feltéve, hogy az ilyen gázokat tartalmazó tartályokat a 12. cikk (7) bekezdésének megfelelően címkével látták el;

b)

az I. mellékletben felsorolt, legalább 750-es globális felmelegedési potenciállal rendelkező újrahasznosított fluortartalmú üvegházhatású gázokra, amelyeket meglévő, helyhez kötött hűtőberendezések karbantartásához vagy szervizeléséhez használnak fel a folyadékhűtők kivételével, feltéve, hogy azokat a gázokat ilyen berendezésekből nyerték vissza; az ilyen újrahasznosított gázokat csak az a vállalkozás használhatja fel, amely karbantartás vagy szervizelés részeként azokat visszanyerte, vagy az a vállalkozás, amely számára a visszanyerését karbantartás vagy szervizelés részeként végezték.

(6)   Valamely tagállam illetékes hatóságának indokolt kérelmét követően és e rendelet célkitűzéseinek figyelembevételével a Bizottság értékeli a (4) és (5) bekezdés hatálya alá tartozó regenerált és újrahasznosított fluortartalmú üvegházhatású gázok rendelkezésre állását. Amennyiben a Bizottság értékelése a regenerált és újrahasznosított fluortartalmú üvegházhatású gáz igazolt hiányát állapítja meg, a Bizottság kivételesen, végrehajtási jogi aktusok útján legfeljebb 4 évre, az azonosított hiány kezeléséhez szükséges mértékben mentességet engedélyezhet a (4) vagy az (5) bekezdésben meghatározott tilalmak alól.

(7)    2035. január 1-jétől tilos az SF6 elektromos kapcsolóberendezések karbantartásához vagy szervizeléséhez való felhasználása, hacsak azt nem regenerálják vagy hasznosítják újra, kivéve, ha bizonyítást nyer, hogy regenerált vagy újrahasznosított SF6:

a)

műszaki okokból nem használható fel; vagy

b)

vészhelyzeti javítás esetén nem áll rendelkezésre.

Ilyen esetekben a felhasználó kérésre bizonyítékot szolgáltat az érintett tagállam illetékes hatóságának vagy a Bizottságnak, megjelölve a felhasználás indokait.

Ez a bekezdés nem alkalmazandó a katonai felszerelésekre.

(8)   A deszflurán inhalációs érzéstelenítőként való alkalmazása 2026. január 1-jétől tilos, kivéve, ha az ilyen alkalmazás szigorúan szükséges, és orvosi okokból más érzéstelenítő nem alkalmazható. Az egészségügyi intézmény megőrzi a bizonyítékként szolgáló orvosi indoklást, és kérésre benyújtja az érintett tagállam illetékes hatóságához vagy a Bizottsághoz.

(9)   Tilos az alábbi olyan elektromos kapcsolóberendezések üzembe helyezése, amelyek szigetelő- vagy árammegszakító közegként fluortartalmú üvegházhatású gázokat használnak, vagy amelyeket ilyen gázokkal működtetnek az alábbiak szerint:

a)

2026. január 1-jétől az elsődleges és másodlagos elosztásra szolgáló, legfeljebb 24 kV-os középfeszültségű elektromos kapcsolóberendezések;

b)

2030. január 1-jétől az elsődleges és másodlagos elosztásra szolgáló, 24 kV-nál nagyobb és legfeljebb 52 kV-os középfeszültségű elektromos kapcsolóberendezések;

c)

2028. január 1-jétől az 52 kV-nál nagyobb és legfeljebb 145 kV-os nagyfeszültségű elektromos kapcsolóberendezések, beleértve az 50 kA-ig terjedő rövidzárlati áramú berendezéseket, melyek globális felmelegedési potenciálja legalább 1;

d)

2032. január 1-jétől 145 kV-nál nagyobb vagy 50 kA-nál nagyobb rövidzárlati áramú nagyfeszültségű elektromos kapcsolóberendezések, amelyek globális felmelegedési potenciálja legalább 1.

(10)   E cikk alkalmazásában nem minősül üzembe helyezésnek az Unión belül működő elektromos kapcsolóberendezések üzemen kívül helyezése és azt követően az említett elektromos kapcsolóberendezések másik uniós helyszínen történő üzembe helyezése.

(11)   A (9) bekezdéstől eltérve, az 1 000-nél kisebb globális felmelegedési potenciállal rendelkező szigetelő vagy árammegszakító közeget használó vagy ilyen szigetelő vagy árammegszakító közeggel működtetett elektromos kapcsolóberendezések üzembe helyezése megengedett, ha az adott konkrét felhasználáshoz szükséges berendezés műszaki sajátosságait figyelembe vevő beszerzési eljárást követően az alábbi helyzetek valamelyike áll fenn:

a)

a (9) bekezdés a) és b) pontjában említett releváns időpontokat követő első két évben nem érkezett ajánlat vagy csak olyan ajánlatok érkeztek, amelyek egyetlen elektromos kapcsolóberendezés-gyártótól származó fluortartalmú üvegházhatású gázt nem használó szigetelő vagy árammegszakító közeggel ellátott berendezéseket kínáltak;

b)

a (9) bekezdés c) és d) pontja szerinti releváns időpontokat követő első két évben nem érkezett ajánlat vagy csak olyan ajánlatok érkeztek, amelyek egyetlen elektromos kapcsolóberendezés-gyártótól származó, egynél kisebb globális felmelegedési potenciállal rendelkező szigetelő vagy árammegszakító közeggel ellátott berendezéseket kínáltak;

c)

az a) pontban említett kétéves időszak után nem érkezett olyan ajánlat, amely egyetlen elektromos kapcsolóberendezés-gyártótól származó, fluortartalmú üvegházhatású gázokat nem használó szigetelő vagy árammegszakító közeggel ellátott berendezést kínál; vagy

d)

a b) pontban említett kétéves időszak után nem érkezett olyan ajánlat, amely egyetlen elektromos kapcsolóberendezés-gyártótól származó, egynél kisebb globális felmelegedési potenciállal rendelkező szigetelő vagy árammegszakító közeggel ellátott berendezést kínál.

(12)   A (11) bekezdéstől eltérve az 1 000-nél nagyobb globális felmelegedési potenciállal rendelkező szigetelő vagy árammegszakító közeggel ellátott elektromos kapcsolóberendezések üzembe helyezése akkor megengedett, ha az adott konkrét felhasználáshoz szükséges berendezés műszaki sajátosságait figyelembe vevő beszerzési eljárást követően nem érkezett ajánlat 1 000-nél kisebb globális felmelegedési potenciállal rendelkező szigetelő vagy árammegszakító közeggel ellátott elektromos kapcsolóberendezésekre.

(13)   A (9) bekezdés nem alkalmazandó az olyan elektromos kapcsolóberendezésekre, amelyekről a 2009/125/EK irányelv alapján elfogadott környezettudatos tervezési követelmények szerint megállapításra került, hogy teljes életciklusukra számított, CO2-egyenértékben kifejezett kibocsátásuk alacsonyabb, mint azon egyenértékű berendezéseké, amelyek megfelelnek a vonatkozó környezettudatos tervezési követelményeknek és megfelelnének a (9) bekezdésben foglalt globális felmelegedési potenciál határértékeknek.

(14)   A (9) bekezdés nem alkalmazandó, ha az üzemeltető bizonyítékot tud szolgáltatni arra vonatkozóan, hogy az elektromos kapcsolóberendezésre vonatkozó megrendelést 2024. március 11. előtt adták le.

(15)   A (9) bekezdés nem alkalmazandó abban az esetben, ha a meglévő elektromos kapcsolóberendezésben használt fluortartalmú üvegházhatású gázoknál alacsonyabb globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat használó, a meglévő elektromos kapcsolóberendezés bővítésére szolgáló eszközök nem kompatibilisek a meglévő elektromos kapcsolóberendezéssel, és ezen eszközök használata szükségessé tenné a meglévő teljes elektromos kapcsolóberendezés cseréjét.

(16)   Amennyiben a (10), a (11), a (12), a (13), a (14) vagy a (15) bekezdésben felsorolt eltérés alkalmazandó, az üzemeltetőnek legalább 5 évig meg kell őriznie az eltérést indokoló bizonyítékokat tartalmazó dokumentációt, és azt kérésre azérintett tagállam illetékes hatósága vagy a Bizottság rendelkezésére kell bocsátania.

(17)   Az üzemeltető a (11), a (12), a (14) vagy a (15) bekezdésben felsorolt eltérés alkalmazása esetén értesíti az elektromos kapcsolóberendezés üzembe helyezésének helye szerinti tagállam illetékes hatóságát.

(18)   Berendezések alkatrészei meglévő elektromos kapcsolóberendezések javítása vagy szervizelése céljából is telepíthetők, feltéve, hogy a felhasznált fluortartalmú üvegházhatású gáz típusában nem történik olyan változás, amely a felhasznált fluortartalmú üvegházhatású gáz globális felmelegedési potenciáljának növekedéséhez vagy a berendezésben található fluortartalmú üvegházhatású gázok mennyiségének növekedéséhez vezet.

(19)   Tilos a IV. melléklet 2. pontjának b) alpontjában, 4. pontjában, 5. pontjának c) alpontjában, 7. pontjának b), c) és d) alpontjában, 8. pontjának b)–e) alpontjában, 9. pontjának b)–f) pontjában, 11. pontjának c) pontjában, 17. pontjának c) pontjában és 19. pontjának b) alpontjában felsorolt berendezések üzembe helyezése vagy termékek használata az említett pontokban meghatározott vonatkozó tilalmi időpontot követően, kivéve, ha az üzemeltető bizonyítani tudja, hogy:

a)

a vonatkozó biztonsági követelmények az adott helyen nem teszik lehetővé a vonatkozó tilalmakban meghatározott globális felmelegedési potenciálérték alatti fluortartalmú üvegházhatású gázokat használó berendezések telepítését; vagy

b)

a berendezést a IV. mellékletben meghatározott vonatkozó tilalmi időpont előtt hozták forgalomba.

(20)   Az üzemeltető legalább 5 évig megőrzi a (19) bekezdésben említett bizonyítékokat tartalmazó dokumentációt, és kérésre azt az érintett tagállam illetékes hatósága vagy a Bizottság rendelkezésére bocsátja.

IV. FEJEZET

Az előállítás ütemezése és a forgalomba hozott fluorozott szénhidrogének mennyiségének csökkentése

14. cikk

Fluorozott szénhidrogének előállítása

(1)   E cikk, a 15. cikk és az V. melléklet alkalmazásában a fluorozott szénhidrogének előállítása alatt az előállított fluorozott szénhidrogének mennyisége értendő, levonva ebből a jegyzőkönyvben részes felek által jóváhagyott technológia révén ártalmatlanított mennyiséget, továbbá levonva ebből a teljes egészében más vegyi anyagok előállításához alapanyagként felhasznált mennyiséget, de beleértve a melléktermékként keletkező fluorozott szénhidrogéneket is, kivéve, ha azokat nem választják le, vagy ha az említett mellékterméket a gyártó az előállítási folyamat részeként vagy azt követően ártalmatlanítja, vagy ártalmatlanítás céljából más vállalkozásnak adja át. A fluorozott szénhidrogének előállított mennyiségének kiszámításakor nem kell figyelembe venni a regenerált fluorozott szénhidrogének mennyiségét.

(2)   A fluorozott szénhidrogének előállítása olyan mértékben engedélyezett, amennyire a gyártók számára a Bizottság ezzel a cikkel összhangban gyártási jogokat biztosított.

(3)   A Bizottság 2025. január 1-je előtt végrehajtási jogi aktusok útján gyártási jogokat oszt ki az V. melléklet alapján azon gyártók számára, amelyek 2022-ben fluorozott szénhidrogéneket állítottak elő az 517/2014/EU rendelet 19. cikke szerint jelentett adatok alapján. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4)   A Bizottság valamely tagállam illetékes hatóságának kérelmére végrehajtási jogi aktusok útján módosíthatja a (3) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokat annak érdekében, hogy további gyártási jogokat osszon ki a (3) bekezdésben említett gyártóknak vagy az Unióban letelepedett más vállalkozásoknak, kivéve, ha túllépik a tagállam jegyzőkönyv szerinti előállítási korlátait. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(5)   Amennyiben 2025. január 1-je előtt nem lép hatályba végrehajtási jogi aktus, a gyártók gyártási jogok kiosztása nélkül folytathatják a fluorozott szénhidrogének előállítását. Az ilyen időszak alatt előállított fluorozott szénhidrogéneket a kibocsátásukat követően a (3) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktussal összhangban kell beleszámítani a kiosztott gyártási jogokba.

(6)   A (3) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusok elfogadását követő 3 év elteltével, majd azt követően háromévente a Bizottság felülvizsgálja és szükség esetén módosítja az említett a végrehajtási jogi aktusokat, figyelembe véve a gyártási jogok megelőző 3 év során a 15. cikk szerint bekövetkezett változásait. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

15. cikk

A gyártási jogok átruházása és engedélyezése ipari racionalizáció céljából

(1)   Egy tagállamon belüli ipari racionalizáció céljából a gyártók gyártási jogaikat részben vagy egészben átruházhatják az adott tagállam bármely más vállalkozására, feltéve, hogy tiszteletben tartják a jegyzőkönyv részes feleinek számított előállítási szintjeit. Az átruházásokat a Bizottság és az érintett illetékes hatóságok hagyják jóvá, és az F-gáz portálon keresztül hajtják végre.

(2)   A tagállamok közötti ipari racionalizáció céljából a Bizottság – mind annak a tagállamnak az illetékes hatóságával, amelyben a gyártó releváns gyártási tevékenysége található, mind pedig annak a tagállamnak az illetékes hatóságával, amelyben a jegyzőkönyv szerinti számított többletelőállítási szintek rendelkezésre állnak – az F-gáz portálon keresztül engedélyezheti, hogy a gyártó a 14. cikk (3) bekezdésében említett gyártási jogait a jegyzőkönyvben meghatározott feltételek figyelembevételével meghatározott mennyiséggel meghaladja.

(3)   A Bizottság – mind annak a tagállamnak az illetékes hatóságával, amelyben a gyártó releváns előállítási tevékenysége található, mind pedig az érintett harmadik ország illetékes hatóságával egyetértésben – engedélyezheti a gyártó számára, hogy a 14. cikkben említett előállítási szinteket összevonja a jegyzőkönyvben részes fél harmadik országbeli gyártó számára a jegyzőkönyv alapján engedélyezett, valamint az említett gyártó nemzeti joga alapján a harmadik országbeli részes féllel való ipari racionalizáció céljából engedélyezett számított előállítási szintekkel, feltéve, hogy a két gyártó együttes előállítási szintje nem vezet a jegyzőkönyv két részes fele számított előállítási szintjeinek túllépéséhez, és minden vonatkozó nemzeti jogot tiszteletben tartanak.

16. cikk

A forgalomba hozott fluorozott szénhidrogének mennyiségének csökkentése

(1)   A fluorozott szénhidrogének forgalomba hozatala csak olyan mértékben engedélyezett, amennyiben a Bizottság a 17. cikkben foglaltaknak megfelelően kvótákat osztott ki a gyártók és importőrök számára.

A fluorozott szénhidrogéneket forgalomba hozó gyártók és importőrök nem léphetik túl a forgalomba hozatal időpontjában rendelkezésükre álló kvótákat.

(2)   Az (1) bekezdés nem alkalmazandó azokra a fluorozott szénhidrogénekre, amelyeket:

a)

ártalmatlanítás céljából importáltak az Unióba;

b)

a gyártó alapanyagként használt fel, vagy gyártó vagy egy importőr közvetlenül adott átvállalkozásoknak alapanyagként történő felhasználás céljából;

c)

a gyártó vagy importőr közvetlenül adott át vállalkozásoknak az Unióból történő kivitel céljából, amennyiben azokat nem termékek vagy berendezések tartalmazzák, ha az említett fluorozott szénhidrogéneket ezt követően – a kivitelt megelőzően – az Unióban nem bocsátják semmilyen más személy rendelkezésére;

d)

a gyártó vagy importőr katonai felszerelésekben való felhasználás céljából közvetlenül adott át;

e)

a gyártó vagy importőr a félvezetőgyártó ágazatban működő vállalkozásoknak a félvezető anyagok marása, vagy a gőzfázisú kémiai réteg-előállítás céljára szolgáló kamrák tisztítása céljából közvetlenül adott át.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa a (2) bekezdést, és a jegyzőkönyv részes feleinek határozataival összhangban kizárja a fluorozott szénhidrogéneket az (1) bekezdésben meghatározott kvótakövetelmény alól.

(4)   Valamely tagállam illetékes hatóságának indoklással ellátott kérelmére és e rendelet célkitűzéseinek figyelembevételével, valamint az Európai Gyógyszerügynökség által esetlegesen szolgáltatott adatok fényében a Bizottság kivételes esetben, végrehajtási jogi aktusok útján legfeljebb 4 évre mentességet engedélyezhet annak érdekében, hogy az (1) bekezdésben meghatározott, kvótára vonatkozó követelmény alól mentesítsen meghatározott alkalmazásokban való felhasználásra szánt fluorozott szénhidrogéneket, vagy a termékek vagy berendezések bizonyos kategóriáit, amennyiben a kérelmében igazolták, hogy:

a)

az említett konkrét alkalmazások, termékek vagy berendezések esetében nem állnak rendelkezésre alternatívák, vagy azok műszaki vagy biztonsági okokból, vagy közegészségügyi kockázatok miatt nem használhatók; és

b)

nem biztosítható oly módon a fluorozott szénhidrogének megfelelő szolgáltatása, hogy az ne járjon aránytalan költségekkel.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(5)   A fluorozott szénhidrogének előállítás közbeni kibocsátását abban az évben kell forgalomba hozatalnak tekinteni, amikor bekövetkezik.

(6)   Ez a cikk, valamint a 17., 20–29. és 31. cikk az előre kevert poliolokban található fluorozott szénhidrogénekre is alkalmazandó.

17. cikk

A fluorozott szénhidrogének forgalomba hozatalára vonatkozó referenciaértékek és kvótakiosztások meghatározása

(1)   2024. október 31-ig és azt követően legalább háromévente a Bizottság a VII. melléklettel összhangban referenciaértékeket határoz meg a gyártók és importőrök számára a fluorozott szénhidrogének forgalomba hozatalára vonatkozóan.

A Bizottság az összes gyártóra és importőrre vonatkozó, a referenciaértékeket meghatározó végrehajtási jogi aktus útján megállapítja az említett referenciaértékeket az előző 3 évben fluorozott szénhidrogéneket forgalmazó valamennyi gyártó és importőr számára. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)   A gyártó vagy az importőr értesítheti a Bizottságot üzleti tevékenysége e cikk szempontjából releváns részének olyan végleges jogutódlásáról vagy megszerzéséről, amelynek nyomán változnak referenciaértékei, valamint jogutódjának referenciaértékei.

A Bizottság az említett célból megfelelő dokumentációt kérhet. A kiigazított referenciaértékeket hozzáférhetővé kell tenni az F-gáz portálon.

(3)   2024. június 1-jéig és 2027. április 1-jéig, majd azt követően legalább háromévente a gyártók és importőrök az F-gáz portálon keresztül nyilatkozatot tehetnek annak érdekében, hogy a VIII. mellékletben említett tartalékból kvótát kapjanak.

(4)   2024. december 31-ig és azt követően minden évben a Bizottság a VIII. mellékletnek megfelelően minden egyes gyártó és importőr számára kvótákat oszt ki a fluorozott szénhidrogének forgalomba hozatalára vonatkozóan. A kvótákról az F-gáz portálon keresztül kell értesíteni a gyártókat és az importőröket.

(5)   A kvóták kiosztása az esedékes összeg kifizetésétől függ, amely a kiosztandó kvóta minden tonna CO2-egyenértéke után 3 EUR-nak felel meg. Az F-gáz portálon keresztül a gyártókat és az importőröket értesíteni kell a következő naptári évre vonatkozóan kiszámított maximális kvótakiosztásukért esedékes teljes összegről, valamint a kifizetés teljesítésének határidejéről. A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja az esedékes összeg kifizetésének részletes szabályait. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

A gyártóknak és az importőröknek lehetőségük van arra, hogy a számukra felkínált számított maximális kvótakiosztásnak csak egy részét fizessék ki. Ilyen esetben az említett gyártók és importőrök részére az első albekezdésben említett határidőig teljesített kifizetésnek megfelelő kvótát kell kiosztani.

A Bizottság 2027. december 31-ig csak azon gyártók és importőrök között osztja ki újra ingyenesen azt a kvótát, amelyre vonatkozóan a meghatározott határidőig nem történt kifizetés, amelyek befizették az első albekezdésben említett, a maximális kvótakiosztásuk után járó teljes összeget, és a (3) bekezdésben említett nyilatkozatot tettek. Ezt az újrakiosztást annak alapján kell elvégezni, hogy az egyes gyártók vagy importőrök milyen mértékben részesednek az ezen gyártóknak és importőröknek felajánlott és általuk teljes egészében kifizetett számított maximális kvóta összegéből. 2028. január 1-jétől meg kell szüntetni azt a kvótát, amelyet a megállapított határidőn belül nem fizettek meg.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a VII. mellékletben említett maximális mennyiséget ne ossza ki teljes mértékben vagy további kvótát osszon ki, a kiosztási időszak alatti végrehajtási problémák esetére.

(6)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az infláció ellensúlyozása érdekében módosítsa e cikk (5) bekezdését a kvóta kiosztásához szükséges fizetési kötelezettség összege és a fennmaradó kvóták kiosztására szolgáló mechanizmus tekintetében.

(7)   A Bizottság minden évben – vagy valamely tagállam illetékes hatóságának indokolással ellátott kérelmére gyakrabban – az érintett érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően értékeli a VII. mellékletben meghatározott fokozatos kvótacsökkentés rendszerének az Unió hőszivattyú-piacára gyakorolt hatását, figyelembe véve a releváns tényezőket, különösen az I. melléklet 1. szakaszában felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázok árának alakulását, az ilyen gázokat továbbra is igénylő hőszivattyúk növekedési arányát, az alternatív technológia piaci elterjedését és a REPowerEU tervben a hőszivattyúk telepítési arányára vonatkozóan meghatározott célértéket. A Bizottság az említett értékelések következtetéseit belefoglalja az éghajlat-politikáról szóló vonatkozó éves tevékenységi jelentésbe.

Amennyiben az értékelés azt mutatja, hogy a hőszivattyúk telepítése tekintetében az I. melléklet 1. szakaszában felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokból olyan súlyos hiány áll fenn, amely veszélyeztetheti a REPowerEU hőszivattyúk telepítésére vonatkozó célértékeinek elérését, a Bizottság a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a VII. melléklet módosítása céljából annak érdekében, hogy a VII. melléklet szerinti kvótákon felül lehetővé tegye az I. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázok bizonyos mennyiségének forgalomba hozatalát a 2025–2026-os időszakban legfeljebb 4 410 247 tonna évenkénti CO2-egyenérték, és a 2027–2029-es időszakban legfeljebb 1 425 536 tonna évenkénti CO2-egyenérték erejéig.

Amennyiben a Bizottság az e cikk második albekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el, a kiegészítő kvótákat az F-gáz portálon keresztül benyújtott kérelmüket követően azon gyártók és importőrök között kell elosztani, amelyek az előző évben a 26. cikk alapján az anyagfelhasználás egyik fő alkalmazási kategóriájaként a hőszivattyúk használatát jelentették be.

(8)   A kiosztott kvótákból származó bevétel az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (26) 21. cikkének (5) bekezdésével összhangban külső címzett bevételnek minősül. Ezt a bevételt a LIFE programhoz és a többéves pénzügyi keret 7. fejezetéhez (Európai közigazgatás) kell rendelni az e rendelet végrehajtásához és a jegyzőkönyvben foglaltak betartásának biztosításához szükséges kvótakiosztás, informatikai szolgáltatások és engedélyezési rendszerek kezelésével foglalkozó külső személyzet költségeinek fedezésére. Az említett költségek fedezésére felhasznált bevétel éves maximális összege nem haladhatja meg a 3 millió EUR összeget. Az e költségek fedezése után fennmaradó bevételeket az Unió általános költségvetésében kell szerepeltetni.

18. cikk

Regisztrálási feltételek és a kvótakiosztás

(1)   Kvóta csak azoknak a gyártóknak vagy importőröknek osztható ki, amelyek az Unióban letelepedtek, vagy amelyek az Unióban letelepedett olyan egyedüli képviselőt neveztek ki, amely teljes felelősséget vállal az e rendeletnek, valamint az 1907/2006/EK II. címében foglalt követelményeknek való megfelelésért. Az egyedüli képviselő azonos lehet az 1907/2006/EK rendelet 8. cikke alapján kinevezett képviselővel.

(2)   Csak azok a gyártók és importőrök nyújthatnak be a 17. cikk (3) bekezdésében említett nyilatkozatot, vagy részesülhetnek annak alapján a 17. cikk (4) bekezdése szerint kiosztott kvótában, amelyek a kvótakiosztási időszakot megelőző 3 egymást követő évben vegyi anyagok kereskedelmében vagy hűtő-, légkondicionáló berendezés vagy tűzvédelmi berendezés vagy hőszivattyú szervizelésében tapasztalatot gyűjtöttek. A gyártók és importőrök kérésre az említettekre vonatkozó bizonyítékokat nyújtanak be a Bizottságnak.

(3)   Az F-gáz portálon való regisztrálás céljából a gyártóknak és az importőröknek meg kell adniuk azt a fizikai címet, ahol a vállalkozás található, és ahonnan üzleti tevékenységet folytat. Ugyanazon fizikai cím alatt csak egy vállalkozás regisztrálható.

A 17. cikk (3) bekezdése szerinti kvótanyilatkozat benyújtása és a 17. cikk (4) bekezdése szerinti kvótakiosztás, valamint a 17. cikk (1) bekezdése szerinti referenciaértékek meghatározása céljából az ugyanazon tényleges tulajdonossal rendelkező valamennyi vállalkozást egyetlen vállalkozásnak kell tekinteni. Csak az F-gáz portálon elsőként nyilvántartásba vett egyetlen vállalkozás jogosult a 17. cikk (1) bekezdése szerinti referenciaértékre és a 17. cikk (4) bekezdése szerinti kvótakiosztásra, kivéve, ha a tényleges tulajdonos másként rendelkezik.

19. cikk

Fluorozott szénhidrogénekkel előtöltött termékek vagy berendezések

(1)   Az I. melléklet 1. szakaszában felsorolt anyagokkal előtöltött hűtő- és légkondicionáló berendezések, hőszivattyúk és adagolószelepes inhalátorok nem hozhatók forgalomba, kivéve, ha azokat az anyagokat, amelyekkel a termékeket, illetve a berendezéseket előtöltötték az e fejezetben említett kvótarendszer keretében számításba vették.

Az első albekezdésben meghatározott tilalom az ilyen adagolószelepes inhalátorokra 2025. január 1-jétől alkalmazandó.

(2)   Az (1) bekezdésben említett előtöltött termékek vagy berendezések forgalomba hozatalakor a termékek vagy berendezések gyártóinak és importőreinek gondoskodniuk kell az (1) bekezdés előírásainak való megfelelés teljes körű dokumentációjáról, és megfelelőségi nyilatkozatot kell kiállítaniuk.

A megfelelőségi nyilatkozat kiállításával a termékek vagy berendezések gyártói és importőrei felelősséget vállalnak az e bekezdésnek és az (1) bekezdésnek való megfelelésért.

A termékek vagy berendezések gyártói és importőrei a dokumentációt és a megfelelőségi nyilatkozatot az említett termékek vagy berendezések forgalomba hozatalától számított legalább 5 évig megőrzik, és kérésre az érintett tagállam illetékes hatósága vagy a Bizottság rendelkezésére bocsátják.

(3)   Amennyiben az (1) bekezdésben említett termékekben vagy berendezésekben található fluorozott szénhidrogéneket a termék vagy berendezés feltöltése előtt nem hozták forgalomba, a termék vagy berendezés importőrei biztosítják, hogy 2025. április 30-ig és azt követően minden évben az F-gáz portálon regisztrált független auditor az előző naptári évre vonatkozóan észszerű bizonyosságot nyújtó szinten megerősíti a dokumentáció, a megfelelőségi nyilatkozat pontosságát és a 26. cikk (7) bekezdése szerinti jelentés valódiságát.

A független auditornak a következő feltételek egyikének kell megfelelnie:

a)

a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (27) szerint akkreditált; vagy

b)

az érintett tagállam jogszabályainak megfelelően pénzügyi kimutatások ellenőrzésére akkreditált.

(4)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza a (2) bekezdésben említett megfelelőségi nyilatkozattal, a független auditor általi ellenőrzéssel és az auditorok akkreditációjával kapcsolatos részletes szabályokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(5)   Az (1) bekezdésben említett termékek vagy berendezések azon importőre, amely az Unióban nem telepedett le, az Unióban letelepedett egyedüli képviselőt nevez ki, amely teljes felelősséget vállal az e rendeletnek való megfelelésért. Az egyedüli képviselő azonos lehet az 1907/2006/EK rendelet 8. cikke alapján kinevezett képviselővel.

(6)   Ez a cikk nem alkalmazandó azokra a vállalkozásokra, amelyek az (1) bekezdésben említett termékekben vagy berendezésekben található fluorozott szénhidrogénekből évente kevesebb mint 10 tonna CO2-egyenértéknyit hoznak forgalomba.

20. cikk

F-gáz portál

(1)   A Bizottság létrehozza és biztosítja a kvótarendszer kezeléséhez, a behozatali és kiviteli engedélyezés követelményeihez és a fluortartalmú üvegházhatású gázokra vonatkozó jelentéstételi kötelezettségekhez szükséges elektronikus rendszert (a továbbiakban: az F-gáz portál).

(2)   A Bizottság biztosítja az F-gáz portál és az uniós egyablakos vámügyintézési környezet összekapcsolását az (EU) 2022/2399 rendelettel létrehozott európai uniós egyablakos vámügyi tanúsítványcsere-rendszeren (a továbbiakban: az EU CSW-CERTEX) keresztül.

(3)   A tagállamok az F-gáz portállal való információcsere céljából biztosítják a nemzeti egyablakos vámügyintézési környezeteik összekapcsolását az EU CSW-CERTEX-szel.

(4)   A vállalkozásoknak az alábbi tevékenységek végzését megelőzően érvényes regisztrációval kell rendelkezniük az F-gáz portálon:

a)

fluortartalmú üvegházhatású gázok, valamint fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó termékek és berendezések behozatala vagy kivitele, kivéve a 952/2013/EU rendelet 5. cikkének 17. pontjában meghatározott átmeneti megőrzés esetét;

b)

a 17. cikk (3) bekezdése szerinti nyilatkozat benyújtása;

c)

a fluorozott szénhidrogének forgalomba hozatalára vonatkozó kvóta kiosztása a 17. cikk (4) bekezdésével összhangban, vagy kvóta átadása vagy átvétele a 21. cikk (1) bekezdésével összhangban, vagy kvótafelhasználási engedély kiadása vagy átvétele a 21. cikk (2) bekezdésével összhangban, vagy az említett kvótafelhasználási engedély átruházása a 21. cikk (3) bekezdésével összhangban;

d)

fluorozott szénhidrogének szolgáltatása vagy átvétele a 16. cikk (2) bekezdésének a)–e) pontjában felsorolt célokra;

e)

a 26. cikk szerinti jelentéstételt igénylő minden egyéb tevékenység végzése;

f)

gyártási jogok megszerzése a 14. cikk szerint, valamint a gyártási jogok átruházása vagy megszerzése és engedélyezése a 15. cikkben említettek szerint;

g)

a 19. cikk (3) bekezdésében és a 26. cikk (8) bekezdésében említett jelentések ellenőrzése.

Az F-gáz portálon való regisztráció csak akkor érvényes, ha a Bizottság azt érvényesíti, és mindaddig érvényes marad, amíg a Bizottság fel nem függeszti vagy vissza nem vonja, vagy a vállalkozás vissza nem vonja.

(5)   Az F-gáz portálon a behozatal vagy kivitel időpontjában történő érvényes regisztráció a 22. cikkben előírt engedélynek minősül.

(6)   A Bizottság a szükséges mértékben végrehajtási jogi aktusok útján pontosítja az F-gáz portálon való regisztrálás szabályait annak érdekében, hogy biztosítsa az F-gáz portál zavartalan működését és az uniós egyablakos vámügyintézési környezettel való kompatibilitást. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(7)   Az illetékes hatóságok – beleértve a tagállami vámhatóságokat is – hozzáféréssel rendelkeznek az F-gáz portálhoz, lehetővé téve a releváns követelmények és ellenőrzések végrehajtását. Az F-gáz portálhoz a vámhatóságok hozzáférését az uniós egyablakos vámügyintézési környezet biztosítja.

A tagállamok illetékes hatóságai és a Bizottság biztosítják az F-gáz portálon szereplő adatok bizalmas kezelését.

A Bizottság legkésőbb az adott évre vonatkozó kiosztás befejezését követő 3 hónapon belül nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a következőket:

a)

a kvótával rendelkezők listája;

b)

a 26. cikkben meghatározott jelentéstételi követelmények hatálya alá tartozó vállalkozások listája.

(8)   A gyártóknak és az importőröknek a 21. cikk (1) bekezdésében említett kvótaátruházásokra, a 21. cikk (2) bekezdésében említett kvótafelhasználási engedélyekre vagy a 21. cikk (3) bekezdésében említett engedélyek átruházására vonatkozóan az F-gáz portálon általuk rögzített információk helyesbítésére irányuló kérelmeit indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb a kvótaátruházás, a kvótafelhasználási engedély vagy az engedélyátruházás rögzítésének évét követő év március 31-ig az ügyletben részt vevő valamennyi vállalkozás beleegyezésével közölni kell a Bizottsággal. A kérelmet olyan bizonyítékokkal kell alátámasztani, amelyek igazolják, hogy elírásról van szó.

Az első albekezdés ellenére az alapul szolgáló ügyletben részt nem vevő más gyártók és importőrök jogosultságait hátrányosan érintő adatok helyesbítésére irányuló kérelmeket el kell utasítani.

21. cikk

Kvóták átruházása és az importált berendezésekben lévő fluorozott szénhidrogének forgalomba hozatala céljából történő kvótafelhasználás engedélyezése

(1)   Minden olyan gyártó vagy importőr, amelyre vonatkozóan a 17. cikk (1) bekezdése alapján referenciaértéket állapítottak meg, az F-gáz portálon a 17. cikk (4) bekezdése szerinti kvótáját teljes egészében vagy részben átruházhatja az Unión belül egy másik gyártóra vagy importőrre, vagy egy másik olyan gyártóra vagy importőrre, amelyet az Unióban a 18. cikk (1) bekezdésében említett egyedüli képviselő képvisel.

Az első albekezdés alapján átruházott kvóta másodszor már nem ruházható át.

(2)   Minden olyan gyártó vagy importőr, amelyre vonatkozóan a 17. cikk (1) bekezdése alapján referenciaértéket állapítottak meg, az F-gáz portálon engedélyezheti egy uniós vállalkozás vagy az Unióban a 19. cikk (5) bekezdésében említett egyedüli képviselő által képviselt vállalkozás számára, hogy kvótájának egészét vagy egy részét a 19. cikkben említett előtöltött berendezések behozatalára használja fel.

Úgy kell tekinteni, hogy az adott mennyiségű fluorozott szénhidrogént az engedélyező gyártó vagy importőr hozza forgalomba az engedély megadásakor.

(3)   Bármely engedéllyel rendelkező vállalkozás átruházhatja az F-gáz portálon a (2) bekezdéssel összhangban kapott kvótafelhasználási engedélyt egy másik vállalkozásra a 19. cikkben említett előtöltött berendezések behozatala céljából. Az átruházott engedély másodszor már nem ruházható át.

(4)   Az F-gáz portálon keresztül végrehajtott kvótaátruházások, kvótafelhasználási engedélyezések és engedélyátruházások csak akkor érvényesek, ha ezeket az átvevő vállalkozás az F-gáz portálon keresztül elfogadja.

V. FEJEZET

Kereskedelem

22. cikk

Behozatal és kivitel

(1)   A fluortartalmú üvegházhatású gázok, valamint az e gázokat tartalmazó vagy ilyen gázokkal működtetett termékek és berendezések behozatala és kivitele – az átmeneti megőrzés esetét kivéve – a 20. cikk (4) és (5) bekezdésének megfelelően a Bizottság által kiadott érvényes engedély vámhatóságok felé történő bemutatásához kötött.

Ez a bekezdés nem alkalmazandó a személyes használati tárgyaknak minősülő termékekre és berendezésekre.

(2)   Az Unióba behozott fluortartalmú üvegházhatású gázokat gyári új gáznak kell tekinteni.

(3)   2025. március 12-től tilos a IV. mellékletben említett olyan habok, műszaki aeroszolok, helyhez kötött hűtő- és helyhez kötött légkondicionáló berendezések, valamint helyhez kötött hőszivattyúk kivitele, amelyek 1 000-es vagy annál nagyobb globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmaznak, vagy amelyeket ilyen gázokkal működtetnek.

Az első albekezdésben meghatározott tilalom nem alkalmazandó a katonai felszerelésekre, vagy az Unióban a IV. melléklettel összhangban forgalomba hozható termékekre és berendezésekre.

(4)   A (3) bekezdéstől eltérve, kivételes esetekben, az érintett tagállam illetékes hatóságának indokolással ellátott kérelmére és e rendelet célkitűzéseinek figyelembevételével a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján engedélyezheti a (3) bekezdésben említett termékek és berendezések kivitelét, amennyiben bizonyítást nyer, hogy az adott áru gazdasági értékére és hátralévő élettartamára tekintettel a kiviteli tilalom aránytalan terhet róna az exportőrre. Az ilyen kivitel csak akkor engedélyezhető, ha összhangban van a rendeltetési ország nemzeti jogával.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(5)   Az Unióban letelepedett vállalkozások minden szükséges intézkedést meghoznak annak biztosítására, hogy a hűtő- és a légkondicionáló berendezések, valamint a hőszivattyúk kivitele ne sértse az importáló állam által a jegyzőkönyv alapján bejelentett behozatali korlátozásokat.

23. cikk

A kereskedelem ellenőrzése

(1)   A vámhatóságok és a piacfelügyeleti hatóságok a behozatal és a kivitel tekintetében érvényesítik az e rendeletben meghatározott tilalmakat és egyéb korlátozásokat.

(2)   A szabad forgalomba bocsátás céljából az e rendeletben előírtak szerint kvótával vagy kvótafelhasználási engedéllyel rendelkező és a 20. cikknek megfelelően az F-gáz portálon regisztrált vállalkozást kell a vámáru-nyilatkozatban importőrként feltüntetni.

A szabad forgalomba bocsátástól eltérő behozatal esetében azt a 20. cikknek megfelelően az F-gáz portálon regisztrált vállalkozást kell a vámáru-nyilatkozatban nyilatkozattevőként feltüntetni, amely az árutovábbítástól eltérő különleges eljárásra vonatkozó engedély jogosultja, kivéve, ha a jogok és kötelezettségek 952/2013/EU rendelet 218. cikke szerinti átruházására kerül sor annak érdekében, hogy egy másik személy legyen nyilatkozattevő. Árutovábbítási eljárás esetén az e rendelet által előírtak szerint a kvótával rendelkező vagy a kvóta felhasználására engedéllyel rendelkező vállalkozás a vámeljárás jogosultja.

Kivitel céljából a 20. cikknek megfelelően az F-gáz portálon regisztrált vállalkozást kell a vámáru-nyilatkozatban exportőrként feltüntetni.

(3)   A fluortartalmú üvegházhatású gázok, valamint az e gázokat tartalmazó vagy ilyen gázokkal működtetett termékek és berendezések behozatala esetén a vámáru-nyilatkozatban vagy az átmeneti megőrzési árunyilatkozatban feltüntetett importőr, vagy – ha nincs feltüntetve – nyilatkozattevő, illetve kivitel esetén a vámáru-nyilatkozatban feltüntetett exportőr a vámáru-nyilatkozatban adott esetben a következő információkat nyújtja be a vámhatóságoknak:

a)

az F-gáz portálon szereplő regisztrációs azonosító szám;

b)

a gazdálkodók nyilvántartási és azonosító száma (EORI-szám);

c)

az ömlesztett gázok, valamint a termékekben és berendezésekben és azok alkatrészeiben található gázok nettó tömege;

d)

a vámtarifaszám, amely alá az árut besorolják;

e)

az ömlesztett gázok, valamint a termékekben vagy berendezésekben és azok alkatrészeiben található gázok tonna CO2-egyenértékben kifejezett mennyisége.

(4)   A vámhatóságoknak különösen azt kell ellenőrizniük, hogy szabad forgalomba bocsátás esetén a vámáru-nyilatkozatban megjelölt importőr rendelkezik-e az e rendelet szerinti kvótával vagy kvótafelhasználási engedéllyel, mielőtt az árukat szabad forgalomba bocsátanák. A vámhatóságok azt is biztosítják, hogy behozatal esetén a vámáru-nyilatkozatban feltüntetett importőr vagy ennek hiányában a nyilatkozattevő, valamint kivitel esetén a vámáru-nyilatkozatban feltüntetett exportőr a 20. cikknek megfelelően regisztrálva legyen az F-gáz portálon.

(5)   Adott esetben a vámhatóságok az áruk vámkezelésével kapcsolatos információkat az uniós egyablakos vámügyintézési környezeten keresztül továbbítják az F-gáz portálra.

(6)   Az I. mellékletben és a II. melléklet 1. szakaszában felsorolt, utántölthető tartályban lévő fluortartalmú üvegházhatású gázok importőrei a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vám-árunyilatkozat benyújtásakor a vámhatóságok rendelkezésére bocsátják a 11. cikk (4) bekezdésében említett megfelelőségi nyilatkozatot, amely magában foglalja a tartály utántöltés céljából történő visszavételére vonatkozó intézkedéseket igazoló bizonyítékokat.

(7)   A fluortartalmú üvegházhatású gázok importőrei a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vám-árunyilatkozat benyújtásakor a vámhatóságok rendelkezésére bocsátják a 4. cikk (6) bekezdésében említett bizonyítékot.

(8)   A megfelelőségi nyilatkozatot és a 19. cikk (2) bekezdésében említett dokumentációt a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vám-árunyilatkozat benyújtásakor a vámhatóságok rendelkezésére kell bocsátani.

(9)   A vámhatóságok a vámügyi kockázatkezelési rendszerrel összefüggésben végzett kockázatelemzésen alapuló ellenőrzések során és a 952/2013/EU rendelet 46. cikkével összhangban ellenőrzik az e rendeletben meghatározott behozatali és kiviteli szabályok betartását. Az említett kockázatelemzés során figyelembe kell venni különösen a fluortartalmú üvegházhatású gázok illegális kereskedelmének valószínűségével kapcsolatban minden rendelkezésre álló információt, valamint azt, hogy az érintett vállalkozás korábban betartotta-e a szabályokat.

(10)   Az e rendelet hatálya alá tartozó anyagok, termékek és berendezések fizikai vámellenőrzése során a vámhatóság kockázatelemzés alapján különösen a következőket ellenőrzi a behozatal és a kivitel tekintetében:

a)

a bemutatott áruk megfelelnek-e az engedélyben és a vámáru-nyilatkozatban leírt áruknak;

b)

a bemutatott termék vagy berendezés nem tartozik-e a 11. cikk (1) és (3) bekezdésében említett tilalmak hatálya alá;

c)

a 12. cikkel összhangban megfelelően címkézték-e az árukat, mielőtt azokat szabad forgalomba bocsátják.

Az importőr, vagy importőr hiányában a nyilatkozattevő, vagy adott esetben az exportőr a 952/2013/EU rendelet 15. cikkével összhangban az ellenőrzések során a vámhatóságok rendelkezésére bocsátja az engedélyt.

(11)   A vámhatóságok vagy a piacfelügyeleti hatóságok minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy megakadályozzák az e rendelet hatálya alá tartozó azon anyagok, termékek és berendezések behozatalára vagy kivitelére irányuló kísérleteket, amelyeknek már a területre való beléptetése vagy kiléptetése sem volt megengedett.

(12)   Az e rendelet által tiltott, az e rendelet 11. cikke (3) bekezdése második albekezdésének a) pontjában említett nem utántölthető tartályokat a vámhatóságok a 952/2013/EU rendelet 197. és 198. cikkével összhangban ártalmatlanítás céljából elkobozzák vagy lefoglalják, vagy tájékoztatják az illetékes hatóságokat annak érdekében, hogy ártalmatlanítás céljából biztosítsák az ilyen tartályok elkobzását és lefoglalását. Az ilyen tartályokat emellett a piacfelügyeleti hatóságok az (EU) 2019/1020 rendelet 16. cikkével összhangban kivonják a forgalomból vagy visszahívják.

Az e rendelet megsértésével folytatott jogellenes behozatal, későbbi értékesítés, vagy kivitel egyéb, az első albekezdésben nem említett eseteiben, különösen abban az esetben, ha az I. melléklet 1. szakaszában felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat ömlesztve hozzák forgalomba, vagy termékekbe és berendezésekbe töltik be az e rendeletben meghatározott kvóta- és engedélyezési követelményeket megsértve, a vámhatóságok vagy a piacfelügyeleti hatóságok alternatív intézkedéseket hozhatnak. Az ilyen intézkedések magukban foglalhatják az árverést is, feltéve, hogy az ezt követő forgalomba hozatal e rendelettel összhangban történik.

Tilos az I. melléklet 1. szakaszában felsorolt azon fluortartalmú üvegházhatású gázok kivitele, amelyek tekintetében a meg nem felelést szabad forgalomba bocsátásukat követően megállapították.

(13)   A tagállamok a 952/2013/EU rendelet 135. és 267. cikkével összhangban vámhivatalokat vagy egyéb helyeket jelölnek ki vagy hagynak jóvá, és meghatározzák az I. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázoknak, valamint az e rendelet 19. cikkében említett termékeknek és berendezéseknek az Unió vámterületére való beléptetésekor vagy onnan való kiléptetésekor történő vámhatóságok elé állításának útvonalát. Az ellenőrzéseket a nemzeti szabályokkal összhangban a vámhivatalok személyzete vagy más felhatalmazott személyek végzik, akik jól ismerik az e rendelet hatálya alá tartozó jogellenes tevékenységek megelőzésével kapcsolatos kérdéseket, és hozzáférnek a megfelelő felszerelésekhez a kockázatelemzésen alapuló vonatkozó fizikai ellenőrzések elvégzéséhez.

Kizárólag az első albekezdésben említett kijelölt vagy jóváhagyott vámhivatalok vagy egyéb helyek jogosultak az e rendelet hatálya alá tartozó gázokra, valamint termékekre vagy berendezésekre vonatkozó árutovábbítási eljárást indítani vagy megszüntetni.

24. cikk

Intézkedések az illegális kereskedelem nyomon követésére

(1)   A fluortartalmú üvegházhatású gázok kereskedelmének rendszeres nyomon követése, és a fluortartalmú üvegházhatású gázok, valamint az e gázokat tartalmazó vagy ilyen gázokkal működtetett termékek és berendezések szállításához kapcsolódó illegális kereskedelem lehetséges kockázatainak értékelése alapján a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

a)

e rendelet kiegészítése azon kritériumok meghatározásával, amelyeket a tagállamok illetékes hatóságainak figyelembe kell venniük, amikor a 29. cikkel összhangban ellenőrzéseket végeznek annak megállapítása érdekében, hogy a vállalkozások megfelelnek-e az e rendelet szerinti kötelezettségeiknek;

b)

e rendelet kiegészítése azon követelmények meghatározásával, amelyeket az átmeneti megőrzés vagy vámeljárás – többek között vámraktározás – vagy vámszabad területi eljárás, vagy az Unió vámterületén keresztüli árutovábbítás alatt álló fluortartalmú üvegházhatású gázok, valamint az e gázokat tartalmazó vagy ilyen gázokkal működtetett termékek és berendezések 23. cikkel összhangban történő nyomon követése során ellenőrizni kell;

c)

e rendelet módosítása a forgalomba hozott fluortartalmú üvegházhatású gázokra vonatkozó nyomonkövetési módszerek hozzáadása révén az átmeneti megőrzés vagy vámeljárás alá vont fluortartalmú üvegházhatású gázok, valamint az e gázokat tartalmazó vagy ilyen gázokkal működtetett termékek és berendezések behozatalának és kivitelének a 22. cikkel összhangban történő nyomon követése céljából.

(2)   Az (1) bekezdés szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásakor a Bizottság figyelembe veszi az említett bekezdés a), b) és c) pontja alapján meghatározandó módszertan környezeti előnyeit és társadalmi-gazdasági hatásait.

25. cikk

A jegyzőkönyv hatálya alá nem tartozó állammal vagy regionális gazdasági integrációs szervezettel és területtel való kereskedelem

(1)   2028. január 1-jétől tilos a fluorozott szénhidrogének, valamint az e gázokat tartalmazó vagy ilyen gázokkal működő termékek és berendezések behozatala és kivitele bármely olyan államba, illetve államból, vagy regionális gazdasági integrációs szervezetbe, illetve regionális gazdasági integrációs szervezetből, amely nem vállalta, hogy magára nézve kötelezőnek tekinti a jegyzőkönyvnek az említett gázokra vonatkozó rendelkezéseit.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikknek megfelelően e rendelet kiegészítése céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben megállapítja az (1) bekezdés értelmében vett bármely államból vagy regionális gazdasági integrációs szervezetből importált és oda exportált olyan termékek és berendezések szabad forgalomba bocsátására és kivitelére alkalmazandó szabályokat, amelyeket fluorozott szénhidrogén felhasználásával állítottak elő, de nem tartalmaznak egyértelműen fluorozott szénhidrogénként azonosítható gázokat, valamint az ilyen termékek és berendezések azonosítására vonatkozó szabályokat. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor a Bizottság figyelembe veszi a jegyzőkönyv részes felei által meghozott vonatkozó határozatokat, valamint – az ilyen termékek és berendezések azonosítására vonatkozó szabályok tekintetében – a jegyzőkönyv részes feleinek időszakosan nyújtott bármely műszaki tanácsadást.

(3)   Az (1) bekezdéstől eltérve, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján engedélyezheti az (1) bekezdés értelmében vett bármely állammal vagy regionális gazdasági integrációs szervezettel folytatott, a fluorozott szénhidrogénekkel és a fluorozott szénhidrogéneket tartalmazó vagy ilyen gázokkal működtetett, vagy az egy vagy több ilyen gáz segítségével előállított termékekkel és berendezésekkel való kereskedelmet, amennyiben az állam vagy a regionális gazdasági integrációs szervezet tekintetében a jegyzőkönyv 4. cikkének (8) bekezdése értelmében a jegyzőkönyvben részes felek ülése úgy határoz, hogy teljes mértékben megfelel a jegyzőkönyvnek, és e célból adatokat szolgáltatott a jegyzőkönyv 7. cikkének előírásai szerint. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4)   A (2) bekezdésben említettek szerint a jegyzőkönyv részes felei által hozott határozatokra figyelemmel az (1) bekezdés a jegyzőkönyv hatálya alá nem tartozó területekre ugyanolyan módon alkalmazandó, mint az (1) bekezdés értelmében vett államokra vagy regionális gazdasági integrációs szervezetekre.

(5)   Ha a jegyzőkönyv hatálya alá nem tartozó terület hatóságai teljes mértékben betartják a jegyzőkönyvet, és erre vonatkozóan adatokat szolgáltattak a jegyzőkönyv 7. cikkének megfelelően, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján úgy határozhat, hogy az említett terület tekintetében e cikk (1) bekezdésének rendelkezései részben vagy egészben nem alkalmazandók. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

VI. FEJEZET

A kibocsátási adatok jelentése és gyűjtése

26. cikk

Vállalkozások általi jelentéstétel

(1)   2025. március 31-ig, és azt követően évente minden olyan gyártó, importőr és exportőr, amely az előző naptári évben fluorozott szénhidrogéneket vagy más fluortartalmú üvegházhatású gázokból egy tonnánál vagy 100 tonna CO2-egyenértéknél nagyobb mennyiséget állított elő, importált vagy exportált, az adott naptári évre vonatkozóan jelentést tesz a Bizottságnak az említett anyagokra vonatkozóan a IX. mellékletben meghatározott adatokról. Ez a bekezdés az összes olyan vállalkozásra is alkalmazandó, amely a 21. cikk (1) bekezdése alapján részesül kvótában.

2024. március 31-ig, és azt követően évente minden olyan gyártó vagy importőr, amely számára a 17. cikk (4) bekezdése alapján kvótát osztottak ki, vagy amelyre a 21. cikk (1) bekezdése alapján kvótát ruháztak át, de az előző naptári évben nem hozott forgalomba fluorozott szénhidrogéneket, nullás jelentést nyújt be a Bizottságnak.

(2)   2025. március 31-ig, és azt követően évente minden olyan vállalkozás, amely az előző naptári évben fluorozott szénhidrogéneket vagy más fluortartalmú üvegházhatású gázokból egy tonnánál vagy 100 tonna CO2-egyenértéknél nagyobb mennyiséget ártalmatlanított, az adott naptári évre vonatkozóan jelentést tesz a Bizottságnak az említett anyagokra vonatkozóan a IX. mellékletben meghatározott adatokról.

(3)   2025. március 31-ig, és azt követően évente minden olyan vállalkozás, amely az előző naptári évben az I. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokból 1 000 tonna CO2-egyenértéknél nagyobb mennyiséget használt fel alapanyagként, az adott naptári évre vonatkozóan jelentést tesz a Bizottságnak az említett anyagokra vonatkozóan a IX. mellékletben meghatározott adatokról.

(4)   2025. március 31-ig, és azt követően évente minden olyan vállalkozás, amely az előző naptári évben a termékekben vagy berendezésekben található fluorozott szénhidrogénekből legalább 10 tonna CO2-egyenértéket vagy egyéb fluortartalmú üvegházhatású gázokból legalább 100 tonna CO2-egyenértéknek megfelelő mennyiséget hozott forgalomba, az adott naptári évre vonatkozóan jelentést tesz a Bizottságnak az említett anyagokra vonatkozóan a IX. mellékletben meghatározott adatokról.

(5)   2025. március 31-ig, és azt követően évente minden olyan vállalkozás, amely a 16. cikk (2) bekezdésében említett fluorozott szénhidrogénekből bármilyen mennyiséget átvett, az adott naptári évre vonatkozóan jelentést tesz a Bizottságnak az említett anyagokra vonatkozóan a IX. mellékletben meghatározott adatokról.

2025. március 31-ig, és azt követően évente minden olyan gyártó vagy importőr, amely gyógyszeripari összetevők szállítására szolgáló adagolószelepes inhalátor gyártása céljából fluorozott szénhidrogéneket hozott forgalomba, jelentést tesz a Bizottságnak a IX. mellékletben meghatározott adatokról. Az ilyen adagolószelepes inhalátorok gyártói jelentést tesznek a Bizottságnak a IX. mellékletben meghatározott, az átvett fluorozott szénhidrogénekre vonatkozó adatokról.

(6)   2025. március 31-ig, és azt követően évente minden olyan vállalkozás, amely fluortartalmú üvegházhatású gázokból 1 tonnát vagy 100 tonna CO2-egyenértéket meghaladó mennyiséget regenerált, az adott naptári évre vonatkozóan jelentést tesz a Bizottságnak az egyes anyagokra vonatkozóan a IX. mellékletben meghatározott adatokról.

(7)   2025. április 30-ig, és azt követően évente a 19. cikkben említett, legalább 1 000 tonna CO2-egyenértéknek megfelelő fluorozott szénhidrogént tartalmazó előtöltött berendezések minden importőrének – amennyiben ezeket a fluorozott szénhidrogéneket a berendezés megtöltése előtt nem hozták forgalomba – a 19. cikk (3) bekezdése szerint kiadott ellenőrzési jelentést kell benyújtania a Bizottságnak.

(8)    2025. április 30-ig, és azt követően évente minden olyan vállalkozásnak, amely az (1) bekezdés alapján az előző naptári évben legalább 1 000 tonna CO2-egyenértéknek megfelelő fluorozott szénhidrogén forgalomba hozatalát jelentette be, biztosítania kell továbbá, hogy jelentésének valódiságát független auditor észszerű bizonyosságot nyújtó szinten megerősítse. Az auditornak regisztrálnia kell az F-gáz portálon, és akkreditációval kell rendelkeznie:

a)

a 2003/87/EK irányelv alapján; vagy

b)

az érintett tagállam jogszabályainak megfelelően pénzügyi kimutatások ellenőrzésére.

A 16. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett ügyleteket az érintett mennyiségektől függetlenül ellenőrizni kell.

A Bizottság felkérheti a vállalkozást annak biztosítására, hogy jelentésének valódiságát – az érintett mennyiségektől függetlenül – egy független auditor észszerű bizonyosságot nyújtó szinten megerősítse, amennyiben az szükséges annak megerősítéséhez, hogy az említett vállalkozás megfelel ennek a rendeletnek.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja a jelentések ellenőrzésének és az auditorok akkreditációjának részleteit. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(9)   Az e cikkben említett valamennyi jelentést és ellenőrzést az F-gáz portálon keresztül kell elvégezni.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja az e cikkben említett jelentések benyújtásának formátumát. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

27. cikk

A kibocsátási adatok gyűjtése

A tagállamok a kibocsátási adatok beszerzése céljából jelentéstételi rendszereket hoznak létre az e rendeletben említett érintett ágazatok számára.

A tagállamok adott esetben lehetővé teszik a 7. cikkel összhangban gyűjtött információk központosított elektronikus rendszeren keresztül történő rögzítését.

A Bizottság iránymutatást adhat a központosított elektronikus rendszer tagállamok általi kialakításához.

VII. FEJEZET

Végrehajtás

28. cikk

Együttműködés és információcsere

(1)   Amennyiben az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében szükséges, az egyes tagállamok illetékes hatóságai, beleértve a vámhatóságokat, a piacfelügyeleti hatóságokat, a környezetvédelmi hatóságokat és az egyéb, ellenőrzési feladatokat ellátó illetékes hatóságot, együttműködnek egymással, más tagállamok illetékes hatóságaival, a Bizottsággal, valamint szükség esetén harmadik országok közigazgatási hatóságaival.

Amennyiben a vámügyi kockázatkezelési rendszer megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében együttműködésre van szükség a vámhatóságokkal, a tagállamok illetékes hatóságai a 952/2013/EU rendelet 47. cikkének (2) bekezdésével összhangban minden szükséges információt a vámhatóságok rendelkezésére bocsátanak.

(2)   Amennyiben a vámhatóság, a piacfelügyeleti hatóság vagy valamely tagállam bármely más illetékes hatósága e rendelet megsértését észleli, az említett illetékes hatóság értesíti a környezetvédelmi hatóságot, vagy ha az nem érintett, a 31. cikk szerinti szankciók végrehajtásáért felelős bármely más hatóságot.

(3)   A tagállamok biztosítják, hogy illetékes hatóságaik hatékonyan hozzáférhessenek az e rendelet végrehajtásához szükséges információkhoz, és megoszthassák azokat egymással. Az ilyen információk magukban foglalják a vámügyi adatokat, a tulajdonjogra és a pénzügyi helyzetre vonatkozó információkat, a környezetvédelmi jog bármely megsértését, valamint az F-gáz portálon rögzített adatokat.

Amennyiben e rendelet végrehajtásának biztosításához szükséges, az első albekezdésben említett információkat más tagállamok illetékes hatóságainak és a Bizottságnak is a rendelkezésére kell bocsátani. Az illetékes hatóságok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot a 16. cikk (1) bekezdésének megsértéséről.

(4)   Az illetékes hatóságok figyelmeztetik a többi tagállam illetékes hatóságait, ha e rendelet olyan megsértését észlelik, amely több tagállamot is érinthet. Az illetékes hatóságok különösen arról tájékoztatják a többi tagállam illetékes hatóságait, ha olyan érintett terméket észlelnek a piacon, amely nem felel meg e rendeletnek, annak érdekében, hogy lehetővé tegyék annak lefoglalását, elkobzását, forgalomból való kivonását vagy visszahívását ártalmatlanítás céljából.

A vámügyi kockázatokkal kapcsolatos információk cseréjéhez a vámügyi kockázatkezelési rendszert kell igénybe venni.

A vámhatóságok az 515/97/EK tanácsi rendelettel (28) összhangban megosztják egymással az e rendelet megsértésével kapcsolatos releváns információkat is, és amennyiben szükséges segítséget kérnek a többi tagállamtól és a Bizottságtól.

29. cikk

Az ellenőrzések elvégzésének kötelezettsége

(1)   A tagállamok illetékes hatóságai ellenőrzéseket végeznek annak megállapítására, hogy a vállalkozások megfelelnek-e az e rendelet szerinti kötelezettségeiknek.

(2)   Az ellenőrzéseket kockázatalapú megközelítés alapján kell elvégezni, amely figyelembe veszi különösen, a vállalkozások korábbi megfelelését, annak kockázatát, hogy valamely konkrét termék nem felel meg e rendeletnek, valamint a Bizottságtól, a vámhatóságoktól, a piacfelügyeleti hatóságoktól és a környezetvédelmi hatóságoktól, valamint a tagállamok ellenőrzési feladatokat ellátó egyéb hatóságaitól vagy a harmadik országok illetékes hatóságaitól kapott bármely más releváns információt.

A tagállamok illetékes hatóságainak abban az esetben is ellenőrzéseket kell végezniük, ha bizonyíték vagy egyéb releváns információ birtokában vannak – többek között harmadik felek vagy a Bizottság megalapozott aggályai alapján – az e rendeletnek való esetleges meg nem feleléssel kapcsolatban.

(3)   Az (1) és a (2) bekezdésben említett ellenőrzéseknek magukban foglalják:

a)

a létesítmények megfelelő gyakorisággal történő helyszíni látogatását, valamint a vonatkozó dokumentációk és berendezések ellenőrzését; valamint

b)

az online platformok e bekezdés alapján történő ellenőrzését.

Az (EU) 2022/2065 európai parlamenti és tanácsi rendelet (29) sérelme nélkül, amennyiben az említett rendelet III. fejezete 4. szakaszának hatálya alá tartozó online platform lehetővé teszi távollevők közötti szerződések megkötését fluortartalmú üvegházhatású gázokat vagy ilyen gázokokat tartalmazó termékeket és berendezéseket kínáló vállalkozásokkal, a tagállamok illetékes hatóságai ellenőrzik, hogy a vállalkozás, a fluortartalmú üvegházhatású gázok, a kínált termékek vagy berendezések megfelelnek-e az e rendeletben meghatározott követelményeknek. A tagállamok illetékes hatóságai tájékoztatják a Bizottságot és az (EU) 2022/2065 rendelet 49. cikkében említett érintett illetékes hatóságokat, és együttműködnek velük az említett rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében.

Az ellenőrzéseket a vállalkozás előzetes figyelmeztetése nélkül kell elvégezni, kivéve, ha az ellenőrzések hatékonyságának biztosítása érdekében szükség van az előzetes értesítésére. A tagállamok biztosítják, hogy a vállalkozások minden szükséges segítséget megadjanak az illetékes hatóságoknak az e cikkben előírt ellenőrzések elvégzéséhez.

(4)   A tagállamok illetékes hatóságainak nyilvántartást kell vezetniük az ellenőrzésekről, feltüntetve többek között azok jellegét és eredményeit, valamint a meg nem felelés esetén hozott intézkedéseket. Az ellenőrzésekről készült nyilvántartásokat legalább 5 évig meg kell őrizni.

(5)   Valamely másik tagállam kérelmére a tagállam ellenőrzéseket vagy más hivatalos vizsgálatokat végezhet azoknál a vállalkozásoknál, amelyekkel kapcsolatban fennáll annak a gyanúja, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó gázok, termékek vagy berendezések jogellenes szállításában vesznek részt és az említett tagállam területén működnek. A kérelmező tagállamot tájékoztatni kell az ellenőrzés vagy a vizsgálat eredményéről.

(6)   Az e rendelet által ráruházott feladatok elvégzése során a Bizottság minden szükséges információt bekérhet a tagállamok illetékes hatóságaitól és a vállalkozásoktól. Amikor a Bizottság információt kér egy vállalkozástól, ezzel egy időben a kérelem másolatát megküldi azon tagállam illetékes hatóságának, amelynek a területén a vállalkozás székhelye található.

(7)   A Bizottság megfelelő intézkedéseket hoz a tagállamok illetékes hatóságai egymás közötti, valamint az említett illetékes hatóságok és a Bizottság közötti megfelelő információcsere és együttműködés előmozdítása érdekében. A Bizottság megfelelő intézkedéseket hoz az e cikk alapján beszerzett információk bizalmas jellegének védelme érdekében.

30. cikk

A jogsértések bejelentése és az ilyen jogsértéseket bejelentő személyek védelme

Az e rendelettel kapcsolatos jogsértések bejelentésére és a jogsértéseket bejelentő személyek védelmére az (EU) 2019/1937 irányelv alkalmazandó.

VIII. FEJEZET

Szankciók, konzultációs fórum, bizottsági eljárás és a felhatalmazás gyakorlása

31. cikk

Szankciók

(1)   A tagállamok 2008/99/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (30) szerinti kötelezettségeinek sérelme nélkül, a tagállamok megállapítják az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést e szankciók végrehajtására. A tagállamok 2026. január 1-je előtt értesítik a Bizottságot az említett szabályokról és intézkedésekről, és késedelem nélkül értesítik a Bizottságot az azokat érintő bármely későbbi módosításról.

(2)   A szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük, és azokat adott esetben a következők kellő figyelembevételével kell meghatározni:

a)

a jogsértés jellege és súlyossága;

b)

a jogsértés által érintett lakosság vagy környezet, figyelembe véve az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmének szükségességét;

c)

e rendeletnek a felelősségre vont vállalkozás általi korábbi megsértése;

d)

a felelősségre vont vállalkozás pénzügyi helyzete.

(3)   A szankciók a következőket foglalják magukban:

a)

közigazgatási pénzbírságok a (4) bekezdéssel összhangban; a tagállamok emellett, vagy ehelyett büntetőjogi szankciókat is alkalmazhatnak, feltéve, hogy azok a közigazgatási pénzbíráságokkal megegyező mértékben hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek;

b)

a jogellenesen megszerzett áruk elkobzása vagy lefoglalása, forgalomból történő kivonása vagy eltávolítása, vagy a tagállamok illetékes hatóságai általi birtokbavétele;

c)

súlyos vagy ismétlődő jogsértés esetén a fluortartalmú üvegházhatású gázok, vagy e gázokat tartalmazó vagy azzal működtetett termékek és berendezések használatának, előállításának, illetve gyártásának, behozatalának, kivitelének, vagy forgalomba hozatalának ideiglenes tilalma.

(4)   A (3) bekezdés a) pontjában említett közigazgatási pénzbírságoknak adott esetben a környezeti kárral arányosaknak kell lenniük, és ténylegesen meg kell fosztaniuk a felelősöket az általuk elkövetett jogsértésből származó gazdasági haszontól. A közigazgatási pénzbírságok mértékének ismétlődő jogsértések esetén fokozatosan növekednie kell.

Fluortartalmú üvegházhatású gázok, vagy az e gázokat tartalmazó vagy ilyen gázokkal működtetett termékek vagy berendezések jogellenes előállítása, behozatala, kivitele, forgalomba hozatala vagy felhasználása esetén a közigazgatási pénzbírság maximális összege az érintett fluortartalmú üvegházhatású gázok, vagy termékek és berendezések piaci értékének legalább ötszöröse. Az ilyen jogsértések öt éven belüli ismétlődése esetén a közigazgatási pénzbírság maximális összege az érintett gázok, vagy termékek és berendezések piaci értékének legalább nyolcszorosa.

(5)   Az (1) bekezdésben említett szankciókon túlmenően, azon vállalkozásoknak, amelyek túllépték a 17. cikk (4) bekezdésével összhangban számukra kiosztott vagy a 21. cikk (1) bekezdésével összhangban rájuk átruházott, a fluorozott szénhidrogének forgalomba hozatalára vonatkozó kvótát, a túllépés észlelését követő kiosztási időszakra csak csökkentett kvóta osztható ki.

A csökkentés mértéke a kvótatúllépés mértéke 200 %-ának felel meg. Amennyiben a csökkentés mértéke meghaladja a túllépés észlelését követő kiosztási időszakra a 17. cikk (4) bekezdésével összhangban kiosztandó kvótát, a vállalkozás az említett kiosztási időszakra nem kaphat kvótát, az azt követő kiosztási időszakokra kiosztandó kvótát pedig hasonlóképpen csökkenteni kell mindaddig, amíg a csökkentés teljes mértéke levonásra nem kerül. A csökkentéseket rögzíteni kell az F-gáz portálon.

32. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)   A Bizottságnak a 8. cikk (12) bekezdésében, a 12. cikk (18) bekezdésében, a 16. cikk (3) bekezdésében, a 17. cikk (6) bekezdésében, a 24. cikk (1) bekezdésében, a 25. cikk (2) bekezdésében, a 35. cikk (1) bekezdésében és a 35. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól 2024. március 11-től kezdődő hatállyal.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 8. cikk (12) bekezdésében, a 12. cikk (18) bekezdésében, a 16. cikk (3) bekezdésében, a 17. cikk (6) bekezdésében, a 24. cikk (1) bekezdésében, a 25. cikk (2) bekezdésében, a 35. cikk (1) bekezdésében és a 35. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)   A 8. cikk (12) bekezdése, a 12. cikk (18) bekezdése, a 16. cikk (3) bekezdése, a 17. cikk (6) bekezdése, a 24. cikk (1) bekezdése, a 25. cikk (2) bekezdése, a 35. cikk (1) bekezdése és a 35. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

33. cikk

Konzultációs fórum

A Bizottság konzultációs fórumot hoz létre az e rendelet végrehajtásával kapcsolatos tanácsadás és szakértelem biztosítása céljából. A konzultációs fórum eljárási szabályzatát a Bizottság állapítja meg, és azt közzé kell tenni. A konzultációs fórumba adott esetben be kell vonni az Európai Gyógyszerügynökséget.

34. cikk

A bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

IX. FEJEZET

Átmeneti és záró rendelkezések

35. cikk

Felülvizsgálat

(1)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I., a II., a III. és a VI. mellékletnek az azokban felsorolt gázok globális felmelegedési potenciálja tekintetében történő módosítása céljából, amennyiben erre az IPCC által elfogadott új értékelő jelentések vagy a jegyzőkönyv tudományos értékelő testületének (a továbbiakban: a SAP) új jelentései fényében szükség van.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I., a II. és a III. mellékletben szereplő gázok listájának módosítása céljából, amennyiben a SAP vagy más, vele egyenértékű jogállású hatóság megállapította, hogy az ilyen gázok jelentős hatást gyakorolnak az éghajlatra, és amennyiben az ilyen gázokat jelentős mennyiségben exportálják, importálják, állítják elő vagy hozzák forgalomba.

(3)   A Bizottság 2027. július 1-jéig jelentést tesz közzé, amelyben megvizsgálja, hogy léteznek-e olyan költséghatékony, műszakilag megvalósítható, energiahatékony és megbízható alternatívák, amelyek a mobil hűtőberendezésekben és a mobil légkondicionáló berendezésekben lehetővé teszik a fluortartalmú üvegházhatású gázok felváltását, és adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz a IV. mellékletben meghatározott lista módosítása céljából.

(4)   A Bizottság 2028. július 1-jéig jelentést tesz közzé, amelyben értékeli e rendeletnek az egészségügyi ágazatra gyakorolt hatását, különösen a gyógyszerek bejuttatására szánt adagolószelepes inhalátorok rendelkezésre állását, valamint az akkumulátorokkal együtt használt hűtőberendezések piacára gyakorolt hatást.

(5)   A Bizottság 2030. január 1-jéig jelentést tesz közzé e rendelet hatásairól.

A jelentésnek tartalmaznia kell a következők értékelését:

a)

léteznek-e olyan költséghatékony, műszakilag megvalósítható, energiahatékony, kellő mértékben rendelkezésre álló és megbízható alternatívák, amelyek lehetővé teszik a fluortartalmú üvegházhatású gázok felváltását a IV. mellékletben felsorolt, az értékelés időpontjában még nem alkalmazandó tilalmak hatálya alá tartozó termékekben és berendezésekben, különösen a fluortartalmú üvegházhatású gázokra vonatkozó teljes tilalom hatálya alá tartozó termékekben és berendezésekben, többek között az „osztott” légkondicionáló berendezésekben és a hőszivattyúkban;

b)

a hajózási ágazat szempontjából releváns nemzetközi fejlemények és a kibocsátás visszaszorítására vonatkozó követelmények hatályának a hajók hűtő- és légkondicionáló berendezéseiben található fluortartalmú üvegházhatású gázokra való esetleges kiterjesztése;

c)

a 22. cikk (3) bekezdésében említett kiviteli tilalom hatályának esetleges kiterjesztése, figyelembe véve többek között az alacsony globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat vagy természetes alternatívákat tartalmazó termékek és berendezések globális elérhetőségének esetleges növekedését és a jegyzőkönyv szerinti fejleményeket;

d)

a 16. cikk (1) bekezdésében meghatározott kvótakövetelmény esetleges kiterjesztése a fluorozott szénhidrogénekre a 16. cikk (2) bekezdésében felsorolt célok érdekében, különös tekintettel a gyártó vagy importőr által a félvezetőgyártó ágazatban működő vállalkozásoknak a félvezető anyagok marása, vagy a gőzfázisú kémiai rétegelőállítás céljára szolgáló kamrák tisztítása céljából közvetlenül átadott fluorozott szénhidrogénekre;

e)

a piaci verseny túlzott csökkenésének kockázata a 13. cikk (9) bekezdése szerinti tilalmak és kapcsolódó kivételek miatt, különösen a 145 kV-nál nagyobb feszültségű vagy 50 kA-nál nagyobb rövidzárlati áramú nagyfeszültségű elektromos kapcsolóberendezésekre vonatkozók miatt.

A Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely magában foglalhatja a IV. melléklet módosítását is.

(6)   A Bizottság 2040. január 1-je előtt felülvizsgálja a fluorozott szénhidrogének iránti szükségleteket azokban az ágazatokban, ahol azokat még használják, valamint a HFC-kvóták VII. mellékletben meghatározott, 2050-ra történő fokozatos megszüntetését, figyelembe véve különösen a technológiai fejlődést, a fluorozott szénhidrogének alternatíváinak rendelkezésre állását a releváns alkalmazások tekintetében, valamint az Unió éghajlat-politikai célkitűzéseit. A felülvizsgálatot adott esetben az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett jogalkotási javaslat kíséri.

(7)   A 401/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (31) 10a. cikke alapján létrehozott, éghajlatváltozással foglalkozó európai tudományos tanácsadó testület saját kezdeményezésére tudományos tanácsot adhat vagy jelentéseket készíthet e rendeletnek az (EU) 2021/1119 rendelet célkitűzéseivel és az Unió Párizsi Megállapodás szerinti nemzetközi kötelezettségvállalásaival való koherenciájáról.

36. cikk

Az (EU) 2019/1937 irányelv módosítása

Az (EU) 2019/1937 irányelv melléklete I. része E. szakaszának 2. pontja a következő ponttal egészül ki:

„vi.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/573 rendelete (2024. február 7.) a fluortartalmú üvegházhatású gázokról, az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról és az 517/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L, 2024/573., 2024.2.20., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/573/oj).”

37. cikk

Hatályon kívül helyezés és átmeneti rendelkezések

(1)   Az 517/2014/EU rendelet hatályát veszti.

(2)   Az 517/2014/EU rendelet 12. cikke 2024. március 10-én alkalmazandó formájában 2024. december 31-ig továbbra is alkalmazandó.

(3)   Az 517/2014/EU rendelet 14. cikke (2) bekezdésének második albekezdése és 19. cikke 2024. március 10-én alkalmazandó formájában a 2023. január 1-jétől 2023. december 31-ig tartó jelentéstételi időszak tekintetében továbbra is alkalmazandó.

(4)   Az 517/2014/EU rendelet 16. cikkének (5) bekezdésével összhangban kiosztott kvóta az e rendeletnek való megfelelés céljából továbbra is érvényes. Az 517/2014/EU rendelet 15. cikke (2) bekezdése második albekezdésének f) pontjában említett, fluorozott szénhidrogénekre vonatkozó mentességet 2024. december 31-ig kell alkalmazni.

(5)   A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat ezen rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni és a X. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

38. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A 12. cikket és a 17. cikk (5) bekezdését 2025. január 1-jétől kell alkalmazni.

A 20. cikk (2) bekezdését, a 20. cikk (3) bekezdését és a 23. cikk (5) bekezdését 2025. március 3-tól kell alkalmazni a 952/2013/EU rendelet 201. cikkében említett szabad forgalomba bocsátás és minden más behozatali eljárás és az export tekintetében.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2024. február 7-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

R. METSOLA

a Tanács részéről

az elnök

H. LAHBIB

(1)   HL C 365., 2022.9.23., 44. o.

(2)  Az Európai Parlament 2024. január 16-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2024. január 23-i határozata.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1119 rendelete (2021. június 30.) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (európai klímarendelet) (HL L 243., 2021.7.9., 1. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/591 határozata (2022. április 6.) a 2030-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról (HL L 114., 2022.4.12., 22. o.).

(5)   HL L 282., 2016.10.19., 4. o.

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 517/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a fluortartalmú üvegházhatású gázokról és a 842/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 150., 2014.5.20., 195. o.).

(7)  A Tanács (EU) 2017/1541 határozata (2017. július 17.) az ózonréteget lebontó anyagokról szóló montreali jegyzőkönyv kigali módosításának az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 236., 2017.9.14., 1. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 2012/19/EU irányelve (2012. július 4.) az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól (e-hulladék) (HL L 197., 2012.7.24., 38. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1139 rendelete (2018. július 4.) a polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról és a 2111/2005/EK, az 1008/2008/EK, a 996/2010/EU, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014/30/EU és a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 552/2004/EK és a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 3922/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 212., 2018.8.22., 1. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/125/EK irányelve (2009. október 21.) az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról (HL L 285., 2009.10.31., 10. o.).

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács 1005/2009/EK rendelete (2009. szeptember 16.) az ózonréteget lebontó anyagokról (HL L 286., 2009.10.31., 1. o.).

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2399 rendelete (2022. november 23.) az európai uniós egyablakos vámügyintézési környezet létrehozásáról és a 952/2013/EU rendelet módosításáról (HL L 317., 2022.12.9., 1. o.).

(14)  A Bizottság 2003/361/EK ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).

(15)  Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete (2018. december 11.) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK, a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 328., 2018.12.21., 1. o.).

(16)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1020 rendelete (2019. június 20.) a piacfelügyeletről és a termékek megfelelőségéről, valamint a 2004/42/EK irányelv, továbbá a 765/2008/EK és a 305/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 169., 2019.6.25., 1. o.).

(17)  A Bizottság 1999/352/EK, ESZAK, Euratom határozata (1999. április 28.) az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) létrehozásáról (HL L 136., 1999.5.31., 20. o.).

(18)  Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

(19)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 irányelve (2019. október 23.) az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről (HL L 305., 2019.11.26., 17. o.).

(20)   HL L 124., 2005.5.17., 4. o.

(21)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(22)   HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(23)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(24)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(25)  Az Európai Parlament és a Tanács 2006/40/EK irányelve (2006. május 17.) a gépjárművek légkondicionáló rendszereiből eredő kibocsátásokról és a 70/156/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 161., 2006.6.14., 12. o.).

(26)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

(27)  Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.).

(28)  A Tanács 515/97/EK rendelete (1997. március 13.) a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint a vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében e hatóságok és a Bizottság együttműködéséről (HL L 82., 1997.3.22., 1. o.).

(29)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2065 rendelete (2022. október 19.) a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról (digitális szolgáltatásokról szóló rendelet) (HL L 277., 2022.10.27., 1. o.).

(30)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008/99/EK irányelve (2008. november 19.) a környezet büntetőjog általi védelméről (HL L 328., 2008.12.6., 28. o.).

(31)  Az Európai Parlament és a Tanács 401/2009/EK rendelete (2009. április 23.) az Európai Környezetvédelmi Ügynökségről és az európai környezeti információs és megfigyelőhálózatról (HL L 126., 2009.5.21., 13. o.).

I. MELLÉKLET

A 2. cikk a) pontjában (1) említett fluortartalmú üvegházhatású gázok – fluorozott szénhidrogének, perfluor-karbonok és más fluortartalmú vegyületek

Anyagnév

GWP (2)

20 évre vonatkozó GWP (3) , kizárólag tájékoztatási célból

Ipari megnevezés

Kémiai név

(közhasználatú név)

Kémiai képlet

1. szakasz: Fluorozott szénhidrogének (HFC-k)

HFC-23

trifluormetán (fluoroform)

CHF3

14 800

12 400

HFC-32

difluormetán

CH2F2

675

2 690

HFC-41

fluormetán (metil-fluorid)

CH3F

92

485

HFC-125

pentafluoretán

CHF2CF3

3 500

6 740

HFC-134

1,1,2,2-tetrafluoretán

CHF2CHF2

1 100

3 900

HFC-134a

1,1,1,2-tetrafluoretán

CH2FCF3

1 430

4 140

HFC-143

1,1,2-trifluoretán

CH2FCHF2

353

1 300

HFC-143a

1,1,1-trifluoretán

CH3CF3

4 470

7 840

HFC-152

1,2-difluoretán

CH2FCH2F

53

77,6

HFC-152a

1,1-difluoretán

CH3CHF2

124

591

HFC-161

fluoretán (etil-fluorid)

CH3CH2F

12

17,4

HFC-227ea

1,1,1,2,3,3,3-heptafluorpropán

CF3CHFCF3

3 220

5 850

HFC-236cb

1,1,1,2,2,3-hexafluorpropán

CH2FCF2CF3

1 340

3 750

HFC-236ea

1,1,1,2,3,3-hexafluorpropán

CHF2CHFCF3

1 370

4 420

HFC-236fa

1,1,1,3,3,3-hexafluorpropán

CF3CH2CF3

9 810

7 450

HFC-245ca

1,1,2,2,3-pentafluorpropán

CH2FCF2CHF2

693

2 680

HFC-245fa

1,1,1,3,3-pentafluorpropán

CHF2CH2CF3

1 030

3 170

HFC-365mfc

1,1,1,3,3-pentafluorbután

CF3CH2CF2CH3

794

2 920

HFC-43-10mee

1,1,1,2,2,3,4,5,5,5-dekafluorpentán

CF3CHFCHFCF2CF3

1 640

3 960


Anyagnév

GWP (4)

20 évre vonatkozó GWP (4), kizárólag tájékoztatási célból

Ipari megnevezés

Kémiai név (közhasználatú név)

Kémiai képlet

2. szakasz: Perfluor-karbonok (PFC-k)

PFC-14

tetrafluormetán

(perfluormetán, szén-tetrafluorid)

CF4

7 380

5 300

PFC-116

hexafluoretán (perfluoretán)

C2F6

12 400

8 940

PFC-218

oktafluorpropán

(perfluorpropán)

C3F8

9 290

6 770

PFC-3-1-10 (R-31-10)

dekafluorbután

(perfluorbután)

C4F10

10 000

7 300

PFC-4-1-12 (R-41-12)

dodekafluorpentán

(perfluorpentán)

C5F12

9 220

6 680

PFC-5-1-14 (R-51-14)

tetradekafluorhexán

(perfluorhexán)

CF3CF2CF2CF2CF2CF3

8 620

6 260

PFC-c-318

oktafluorciklobután

(perfluorciklobután)

c-C4F8

10 200

7 400

PFC-9-1-18 (R-91-18)

perfluordekalin

C10F18

7 480

5 480

PFC-4-1-14 (R-41-14)

perfluor-2-metilpentán

CF3CFCF3CF2CF2CF3

(i-C6F14)

7 370  (5)

 (*1)

3. szakasz: Egyéb (per)fluortartalmú vegyületek és fluorozott nitrilek

 

kén-hexafluorid

SF6

24 300

18 200

 

heptafluorizobutironitril (2,3,3,3-tetrafluor-2-(trifluormetil)-propánnitril)

Iso-C3F7CN

2 750

4 580

(1)  A 2. cikk a) pontja szerint az e mellékletben felsorolt anyagokat tartalmazó keverékek az e rendelet hatálya alá tartozó fluortartalmú üvegházhatású gázoknak minősülnek.

(2)  Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület által elfogadott, negyedik értékelő jelentés alapján, ha másként nem szerepel.

(3)  Droste és társai (2019). Trendek és kibocsátások hat perfluor-szénhidrogén esetében az északi és déli féltekén. Légköri kémia és fizika. https://acp.copernicus.org/preprints/acp-2019-873/acp-2019-873.pdf

(4)  Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület által elfogadott, negyedik értékelő jelentés alapján, ha másként nem szerepel.

(5)  Droste és társai (2019). Trendek és kibocsátások hat perfluor-szénhidrogén esetében az északi és déli féltekén. Légköri kémia és fizika. https://acp.copernicus.org/preprints/acp-2019-873/acp-2019-873.pdf

(*1)  A globális felmelegedési potenciál még nem áll rendelkezésre.

II. MELLÉKLET

A 2. cikk a) pontjában (1) említett fluortartalmú üvegházhatású gázok – telítetlen (klórozott-fluorozott) szénhidrogének, inhalációs érzéstelenítőként használt fluortartalmú anyagok és más fluortartalmú anyagok

Anyagnév

GWP (2)

20 évre vonatkozó GWP (2), kizárólag tájékoztatási célból

Közhasználatú név/ipari megnevezés

Kémiai képlet

1. szakasz: Telítetlen (klórozott-)fluorozott szénhidrogének

HCFC-1224yd

CF3CF=CHCl

0,06  (3)

 (*1)

transz–1,2 -difluoretilén (HFC-1132) és izomerjei

CHF=CHF

>1

 (*1)

1,1-difluoretilén (HFC-1132a)

CH2=CF2

0,052

0,189

1,1,1,2,3,4,5,5,5(vagy1,1,1,3,4,4,5,5,5)-nonafluor-4(vagy2)-(trifluormetil)pent-2-én

CF3CF=CFCFCF3CF3

vagy

CF3CF3C=CFCF2CF3

1 Fn  (4)

 (*1)

HFC-1234yf

CF3CF = CH2

0,501

1,81

HFC-1234ze és izomerjei

CHF = CHCF3

1,37

4,94

HFC-1336mzz(E)

(E)-CF3CH = CHCF3

17,9

64,3

HFC-1336mzz(Z)

(Z)-CF3CH = CHCF3

2,08

7,48

HCFC-1233zd és izomerjei

CF3CH = CHCl

3,88

14

HCFC-1233xf

CF3CCl = CH2

1 Fn  (4)

 (*1)

2. szakasz: inhalációs érzéstelenítőként használt fluortartalmú anyagok

HFE-347mmz1(szevoflurán) és izomerjei

(CF3)2CHOCH2F

195

702

HCFE-235ca2 (enflurán) és izomerjei

CHF2OCF2CHFCl

654

2 320

HCFE-235da2 (izoflurán) és izomerjei

CHF2OCHClCF3

539

1 930

HFE-236ea2 (deszflurán) és izomerjei

CHF2OCHFCF3

2 590

7 020

3. szakasz: egyéb fluortartalmú anyagok

nitrogén-trifluorid

NF3

17 400

13 400

szulfuril-fluorid

SO2F2

4 630

7 510

(1)  A 2. cikk a) pontja szerint az e mellékletben felsorolt anyagokat tartalmazó keverékek az e rendelet hatálya alá tartozó fluortartalmú üvegházhatású gázoknak minősülnek.

(2)  Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület által elfogadott, hatodik értékelő jelentés alapján, ha másként nem szerepel.

(3)  Tokuhashi, K., T. Uchimaru, K. Takizawa, & S. Kondo (2018): Rate Constants for the Reactions of OH Radical with the (E)/(Z) Isomers of CF3CF=CHCl and CHF2CF=CHCl. The Journal of Physical Chemistry A 122:3120–3127.

(*1)  Alapértelmezett érték, a globális felmelegedési potenciál még nem áll rendelkezésre.

(4)  A globális felmelegedési potenciál még nem áll rendelkezésre.

III. MELLÉKLET

A 2. cikk a) pontjában (1) említett fluortartalmú üvegházhatású gázok – fluorozott éterek, ketonok, alkoholok és más fluortartalmú vegyületek

Anyagnév

GWP (2)

20 évre vonatkozó GWP (2) kizárólag tájékoztatási célból

Közhasználatú név/ipari megnevezés

Kémiai képlet

1. szakasz: Fluorozott éterek, ketonok és alkoholok

HFE-125

CHF2OCF3

14 300

13 500

HFE-134 (HG-00)

CHF2OCHF2

6 630

12 700

HFE-143a

CH3OCF3

616

2 170

HFE-245cb2

CH3OCF2CF3

747

2 630

HFE-245fa2

CHF2OCH2CF3

878

3 060

HFE-254cb2

CH3OCF2CHF2

328

1 180

HFE-347 mcc3 (HFE-7000)

CH3OCF2CF2CF3

576

2 020

HFE-347pcf2

CHF2CF2OCH2CF3

980

3 370

HFE-356pcc3

CH3OCF2CF2CHF2

277

995

HFE-449s1 (HFE-7100)

C4F9OCH3

460

1 620

HFE-569sf2 (HFE-7200)

C4F9OC2H5

60,7

219

HFE-7300

(CF3)2CFCFOC2H5CF2CF2CF3

405

1 420

n-HFE-7100

CF3CF2CF2CF2OCH3

544

1 920

i-HFE-7100

(CF3)2CFCF2OCH3

437

1 540

i-HFE-7200

(CF3)2CFCF2OCH2CH3

34,3

124

HFE-43-10pcccl24 (Η-Galden 1040x) HG-11

CHF2OCF2OC2F4OCHF2

3 220

8 720

HFE-236cal2 (HG-10)

CHF2OCF2OCHF2

6 060

11 700

HFE-338pccl3 (HG-01)

CHF2OCF2CF2OCHF2

3 320

9 180

HFE-347mmyl

(CF3)2CFOCH3

392

1 400

2,2,3,3,3-pentafluorpropán-1-ol

CF3CF2CH2OH

34,3

123

1,1,1,3,3,3-hexafluorpropán-2-ol

(CF3)2CHOH

206

742

HFE-227ea

CF3CHFOCF3

7 520

9 800

HFE-236fa

CF3CH2OCF3

1 100

3 670

HFE-245fal

CHF2CH2OCF3

934

3 170

HFE 263mf

CF3CH2OCH3

2,06

7,43

HFE-329 mcc2

CHF2CF2OCF2CF3

3 770

7 550

HFE-338 mcf2

CF3CH2OCF2CF3

1 040

3 460

HFE-338mmzl

(CF3)2CHOCHF2

3 040

6 500

HFE-347 mcf2

CHF2CH2OCF2CF3

963

3 270

HFE-356 mec3

CH3OCF2CHFCF3

264

949

HFE-356mmz1

(CF3)2CHOCH3

8,13

29,3

HFE-356pcf2

CHF2CH2OCF2CHF2

831

2 870

HFE-356pcf3

CHF2OCH2CF2CHF2

484

1 730

HFE 365 mcf3

CF3CF2CH2OCH3

1,6

5,77

HFE-374pc2

CHF2CF2OCH2CH3

12,5

45

2,2,3,3,4,4,5,5-oktafluorciklopentán-1-ol

- (CF2)4CH (OH)-

13,6

49,1

1,1,1,3,4,4,4-heptafluor-3-(trifluormetil)bután-2-on

CF3C(O)CF(CF3)2

0,29  (3)

 (*1)

perfluorpolimetilizopropiléter (PFPMIE)

CF3OCF(CF3)CF2OCF2OCF3

10 300

7 750

Perfluor(2-metil-3-pentanon) (1,1,1,2,2,4,5,5,5-nonafluor-4-(trifluormetil)pentán-3-on)

CF3CF2C(O)CF(CF3)2

0,114

0,441

2. szakasz: Egyéb fluortartalmú vegyületek

trifluormetilkénpentafluorid

SF5CF3

18 500

13 900

perfluorciklopropán

c-C3F6

9 200  (4)

6 850  (4)

perfluortributilamin (PFTBA, FC43)

C12F27N

8 490

6 340

perfluor-N-metilmorfolin

C5F11NO

8 800  (5)

 (*1)

perfluortripropilamin

C9F21N

9 030

6 750

(1)  A 2. cikk a) pontja szerint az e mellékletben felsorolt anyagokat tartalmazó keverékek az e rendelet hatálya alá tartozó fluortartalmú üvegházhatású gázoknak minősülnek.

(2)  Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület által elfogadott, hatodik értékelő jelentés alapján, ha másként nem szerepel.

(3)  Ren és társai. (2019). Atmospheric Fate and Impact of Perfluorinated Butanone and Pentanone (A perfluorozott butanon és a pentanon légköri sorsa és hatása). Environ. Sci. Technol. 2019, 53, 15, 8862–8871.

(*1)  Még nem áll rendelkezésre.

(4)  WMO és társai (2018). Az ózonkárosodás tudományos értékelése.

(5)  REACH regisztrálási dokumentáció. https://echa.europa.eu/registration-dossier/-/registered-dossier/10075/5/1

IV. MELLÉKLET

A 11. cikk (1) bekezdésében említett forgalombahozatali tilalmak

Termékek és berendezések

Tilalom időpontja

(1)

A hűtő-, légkondicionáló vagy hőszivattyú-berendezések, tűzvédelmi rendszerek vagy elektromos kapcsolóberendezések szervizelésére, karbantartására vagy feltöltésére, illetve oldószerként használt, az I. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázok tárolására szolgáló, nem utántölthető tartályok, üresen, illetve részben vagy egészben feltöltve.

2007. július 4.

 

 

HELYHEZ KÖTÖTT HŰTÉS

(2)

Háztartási hűtőszekrények és fagyasztógépek:

a)

amelyek 150-es vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező HFC-ket tartalmaznak;

2015. január 1.

b)

amelyek fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmaznak, kivéve, ha erre a biztonsági előírásoknak az üzemelés helyén való megfelelés érdekében van szükség.

2026. január 1.

(3)

Hűtő- és fagyasztógépek kereskedelmi célú felhasználása (önálló berendezések):

a)

amelyek 2 500 -as vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező HFC-ket tartalmaznak;

2020. január 1.

b)

amelyek 150-es vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező HFC-ket tartalmaznak;

2022. január 1.

c)

amelyek 150-es vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező egyéb fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmaznak.

2025. január 1.

(4)

Minden olyan helyhez kötött önálló hűtőberendezés – a folyadékhűtők kivételével –, amely 150-ös vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmaz, kivéve, ha erre a biztonsági előírásoknak az üzemelés helyén való megfelelés érdekében van szükség

2025. január 1.

(5)

Hűtőberendezések – a folyadékhűtők és a (4) és (6) pont hatálya alá tartozó berendezések kivételével –, amelyek a következőket tartalmazzák, vagy amelyeket a következőkkel működtetnek:

a)

2 500 -as vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező HFC-k, kivéve a termékek –-50 °C-os hőmérséklet alá történő hűtésére tervezett berendezéseket;

2020. január 1.

b)

2 500 -as vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázok, kivéve a termékek -50 °C-os hőmérséklet alá történő hűtésére tervezett berendezéseket;

2025. január 1.

c)

150-es vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázok, kivéve, ha erre a biztonsági követelményeknek az üzemelés helyén való megfelelés érdekében van szükség.

2030. január 1.

(6)

Legalább 40 kW kapacitású, csoportaggregátos központi hűtőrendszerek kereskedelmi célú felhasználása, amelyek 150-es vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező, az I. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmaznak, vagy amelyeket ilyen gázokkal működtetnek, kivéve a kaszkádrendszerek felső fokozatú hűtőkörét, amelyekben 1 500 -nál kisebb GWP-vel rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázok alkalmazhatók.

2022. január 1.

HELYHEZ KÖTÖTT FOLYADÉKHŰTŐK

(7)

Folyadékhűtők, amelyek a következőket tartalmazzák vagy amelyeket a következőkkel működtetnek:

a)

legalább 2 500 -as GWP-vel rendelkező HFC-k, kivéve a termékek -50 °C alatti hőmérsékletre történő hűtésére tervezett berendezéseket

2020. január 1.

b)

150-es vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázok a legfeljebb 12kW névleges teljesítményű folyadékhűtők esetében, kivéve, ha erre a biztonsági követelményeknek az üzemelés helyén való megfelelés érdekében van szükség;

2027. január 1.

c)

fluortartalmú üvegházhatású gázok a legfeljebb 12kW névleges teljesítményű folyadékhűtők esetében, kivéve, ha erre a biztonsági követelményeknek az üzemelés helyén való megfelelés érdekében van szükség;

2032. január 1.

d)

750-es vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázok 12kW-nál nagyobb névleges teljesítményű folyadékhűtők esetében, kivéve, ha erre a biztonsági követelményeknek az üzemelés helyén való megfelelés érdekében van szükség.

2027. január 1.

HELYHEZ KÖTÖTT LÉGKONDÍCIÓNÁLÓ BERENDEZÉSEK ÉS HELYHEZ KÖTÖTT HŐSZIVATTYÚK

(8)

Önálló légkondicionáló berendezések és hőszivattyúk – a folyadékhűtők kivételével –, amelyek:

a)

hordozható (plug-in) beltéri légkondicionáló berendezések, amelyek a végfelhasználó által egyik helyiségből a másikba átvihetők, amelyek 150-es vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező HFC-ket tartalmaznak

2020. január 1.

b)

a 12 kW maximális névleges teljesítményű hordozható (plug-in) beltéri légkondicionáló berendezések, monoblokkos légkondicionáló berendezések, egyéb önálló légkondicionáló berendezések és önálló hőszivattyúk, amelyek 150-es vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmaznak, kivéve, ha ez a biztonsági követelmények teljesítéséhez szükséges. Ha az üzemelés helyén a biztonsági követelmények nem tennék lehetővé a 150-esnél kisebb GWP-vel rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázok használatát, a GWP-határérték 750;

2027. január 1.

c)

a 12 kW maximális névleges teljesítményű hordozható (plug-in) beltéri légkondicionáló berendezések, monoblokkos légkondicionáló berendezések, egyéb önálló légkondicionáló berendezések és önálló hőszivattyúk, amelyek fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmaznak, kivéve, ha ez a biztonsági követelmények teljesítéséhez szükséges. Ha az üzemelés helyén a biztonsági követelmények nem tennék lehetővé a fluortartalmú üvegházhatású gázok alternatíváinak használatát, a GWP-határérték 750;

2032. január 1.

 

d)

a 12 kW-nál nagyobb, de 50kW-ot nem meghaladó maximális névleges teljesítményű monoblokkos és egyéb önálló légkondicionáló berendezések és hőszivattyúk, amelyek 150-es vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmaznak, kivéve, ha ez a biztonsági követelmények teljesítéséhez szükséges. Ha az üzemelés helyén a biztonsági követelmények nem tennék lehetővé a 150-es vagy annál kisebb GWP-vel rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázok használatát, a GWP-határérték 750;

2027. január 1.

e)

egyéb önálló légkondicionáló berendezések és hőszivattyúk, amelyek150-ös vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmaznak, kivéve, ha erre a biztonsági előírásoknak való megfelelés érdekében van szükség. Ha az üzemelés helyén a biztonsági követelmények nem tennék lehetővé a 150-es vagy annál kisebb GWP-vel rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázok használatát, a GWP-határérték 750.

2030. január 1.

(9)

Osztott légkondicionáló berendezések és hőszivattyúk (1):

a)

az I. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokból 3 kg-nál kevesebbet tartalmazó osztott mono rendszerek, amelyek az I. mellékletben felsorolt, 750-es vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmaznak, vagy amelyeket ilyen gázokkal működtetnek;

2025. január 1.

b)

legfeljebb 12 kW névleges teljesítményű levegő-víz típusú osztott rendszerek, amelyek 150-es vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmaznak, vagy amelyeket ilyen gázokkal működtetnek, kivéve, ha erre az üzemelés helyén a biztonsági előírásoknak való megfelelés érdekében van szükség;

2027. január 1.

c)

legfeljebb 12 kW névleges teljesítményű levegő-víz típusú osztott rendszerek, amelyek 150-es vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmaznak, vagy amelyeket ilyen gázokkal működtetnek, kivéve, ha erre az üzemelés helyén a biztonsági előírásoknak való megfelelés érdekében van szükség;

2029. január 1.

d)

legfeljebb 12 kW névleges teljesítményű osztott rendszerek, amelyek fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmaznak, vagy amelyeket ilyen gázokkal működtetnek, kivéve, ha az üzemelés helyén erre a biztonsági előírásoknak való megfelelés érdekében van szükség;

2035. január 1.

 

e)

12 kW-nál nagyobb névleges teljesítményű osztott rendszerek, amelyek 750-es vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmaznak, vagy amelyeket ilyen gázokkal működtetnek, kivéve, ha erre az üzemelés helyén a biztonsági előírásoknak való megfelelés érdekében van szükség;

2029. január 1.

f)

12 kW-nál nagyobb névleges teljesítményű osztott rendszerek, amelyek 750-es vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmaznak, vagy amelyeket ilyen gázokkal működtetnek, kivéve, ha erre az üzemelés helyén a biztonsági előírásoknak való megfelelés érdekében van szükség.

2033. január 1.

EGYÉB TERMÉKEK ÉS BERENDEZÉSEK

(10)

Hűtőközegként HFC-ket és PFC-ket tartalmazó, nem zárt, közvetlen párologtatású rendszerek

 

2007. július 4.

(11)

Tűzvédelmi berendezések

a)

amelyek PFC-ket tartalmaznak;

2007. július 4.

b)

amelyek HFC-23-at tartalmaznak;

2016. január 1.

c)

amelyek az I. mellékletben felsorolt egyéb fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmaznak vagy ilyen gázokkal működnek, kivéve, ha erre az üzemelés helyén a biztonsági előírásoknak való megfelelés érdekében van szükség

2025. január 1.

(12)

Az I. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó, háztartásban használt ablakok

2007. július 4.

(13)

Az I. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó egyéb ablakok

2008. július 4.

(14)

Az I. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó lábbelik

2006. július 4.

(15)

Az I. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó gumiabroncsok

2007. július 4.

(16)

150-es vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező, az I. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó egykomponensű habok, kivéve, ha erre a nemzeti biztonsági előírásoknak való megfelelés érdekében van szükség

2008. július 4.

(17)

Habok:

a)

Extrudált polisztirolhab (XPS), amely 150-es vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező HFC-ket tartalmaz, kivéve, ha erre a nemzeti biztonsági előírásoknak való megfelelés érdekében van szükség;

2020. január 1.

b)

Az extrudált polisztirolhab (XPS)kivételével 150-es vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező HFC-ket tartalmazó habok, kivéve, ha erre a nemzeti biztonsági előírásoknak való megfelelés érdekében van szükség;

2023. január 1.

c)

Fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó habok, kivéve, ha erre a biztonsági előírásoknak való megfelelés érdekében van szükség;

2033. január 1.

(18)

Az 1907/2006/EK rendelet XVII. mellékletének 40. pontjában felsorolt szórakoztató és díszítő célokat szolgáló, a lakosság számára forgalomba hozott aeroszol generátorok, valamint a 150-es vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező HFC-ket tartalmazó jelzőkürtök

2009. július 4.

(19)

Technikai aeroszolok:

a)

amelyek 150-es vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező HFC-ket tartalmaznak, kivéve, ha erre a nemzeti biztonsági előírásoknak való megfelelés érdekében van szükség, illetve ha gyógyászati alkalmazások céljára használják azokat

2018. január 1.

b)

amelyek fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmaznak, kivéve, ha erre a nemzeti biztonsági előírásoknak való megfelelés érdekében van szükség, illetve ha gyógyászati alkalmazások céljára használják azokat

2030. január 1.

(20)

Fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó testápolási termékek (pl. habok, krémek, folyadékok vagy sprék)

2025. január 1.

(21)

A bőr hűtésére használt berendezések, amelyek 150-es vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmaznak, vagy amelyeket ilyen gázokkal működtetnek, kivéve, ha azokat orvosi célra használják

2025. január 1.

Az 1. pont alkalmazandó a nem utántölthető tartályokra, nevezetesen:

a)

az olyan tartályokra, amelyeket nem lehet utántölteni anélkül, hogy erre a célra átalakítanák őket; valamint

b)

az olyan tartályokra, amelyek utántölthetők, de amelyeket úgy hoznak be vagy hoznak forgalomba, hogy nem rendelkeztek az utántöltés céljából történő visszaszolgáltatásukról.

(1)  E rendelet alkalmazásában a rögzített kétcsöves hőszivattyú- és légkondicionáló berendezések osztottnak tekintendők (9. kategória), és ugyanazok a követelmények vonatkoznak rájuk.

V. MELLÉKLET

A fluorozott szénhidrogének forgalomba hozatalára vonatkozó gyártási jogok

A fluorozott szénhidrogénekre vonatkozó, a 14. cikk (3) bekezdésében említett, tonna CO2-egyenértékben kifejezett gyártási jogokat az egyes gyártókra vonatkozóan a következők szerint kell kiszámítani:

a)

a 2025. január 1. és 2028. december 31. közötti időszakban a 2011–2013-as előállítása éves átlagának 60 %-a;

b)

a 2029. január 1. és 2033. december 31. közötti időszakban a 2011–2013-as előállítása éves átlagának 30 %-a;

c)

a 2034. január 1. és 2035. december 31. közötti időszakban a 2011–2013-as előállítása éves átlagának 20 %-a;

d)

2036. január 1-jétől kezdődően a 2011–2013-as előállítása éves átlagának 15 %-a.

VI. MELLÉKLET

A keverékre vonatkozó, a 3. cikk 1. pontjában említett GWP kiszámítására vonatkozó módszer

A keverék GWP-jét eltérő rendelkezés hiányában az egyes anyagok – ideértve a fluortartalmú üvegházhatású gázoktól eltérő anyagokat is – GWP-jükkel szorzott tömegarányai összegének súlyozott átlagaként kell kiszámítani.

Σ (X anyag % × GWP) + (Y anyag % × GWP) + … (N anyag % × GWP), ahol % a +/– 1 %-os tűréshatárral megengedett tömeg szerinti hozzájárulás.

Például: a képletet egy 60 %-ban dimetil-étert, 10 %-ban HFC-152a-t és 30 %-ban izobutánt tartalmazó gázkeverékre alkalmazva:

 

Σ (60 % × 1) + (10 % × 124) + (30 % × 0)

 

Teljes GWP = 13,0

A keverékek GWP-jét az alábbi, nem fluortartalmú anyagok GWP-je alapján kell kiszámítani. Az e mellékletben fel nem sorolt, egyéb anyagokra vonatkozóan a 0 alapértelmezett értéket kell használni. A globális felmelegedési potenciál kiszámításánál csak a hozzávetőlegesen azonos rendeltetésű kibocsátott komponensek relevánsak.

Anyagnév

GWP 100 (1)

Közhasználatú név

Ipari megnevezés

Kémiai képlet

metán

 

CH4

27,9

dinitrogén-oxid

 

N2O

273

dimetil-éter

 

CH3OCH3

1  (2)

metilén-klorid

 

CH2Cl2

11,2

metil-klorid

 

CH3Cl

5,54

kloroform

 

CHC13

20,6

etán

R-170

CH3CH3

0,437

propán

R-290

CH3CH2CH3

0,02

bután

R-600

CH3CH2CH2CH3

0,006

izobután

R-600a

CH(CH3)2CH3

0  (3)

pentán

R-601

CH3CH2CH2CH2CH3

0  (3)

izopentán

R-601a

(CH3)2CHCH2CH3

0  (3)

etoxietán (dietil-éter)

R-610

CH3CH2OCH2CH3

4  (2)

metil-formiát

R-611

HCOOCH3

11  (4)

hidrogén

R-702

H2

6  (2)

ammónia

R-717

NH3

0

etilén

R-1150

C2H4

4  (2)

propén

R-1270

C3H6

0  (3)

ciklopentán

 

C5H10

0  (3)

(1)  Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület által elfogadott, hatodik értékelő jelentés alapján, ha másként nem szerepel.

(2)  Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület által elfogadott, negyedik értékelő jelentés alapján

(3)  WMO és társai (2018). Az ózonkárosodás tudományos értékelése, ahol a megadott érték <<1.

(4)  WMO és társai (2018). Az ózonkárosodás tudományos értékelése.

VII. MELLÉKLET

Maximális mennyiségek, és a fluorozott szénhidrogének forgalomba hozatalára vonatkozó, a 17. cikkben említett referenciaértékek és kvóta kiszámítása

(1)   

Az egyes években az uniós piacon forgalomba hozható fluorozott szénhidrogének maximális mennyisége a következő:

Évek

Maximális mennyiség tonna CO2-egyenértékben

2025 – 2026

42 874 410

2027 – 2029

21 665 691

2030 – 2032

9 132 097

2033 – 2035

8 445 713

2036 – 2038

6 782 265

2039 – 2041

6 136 732

2042 – 2044

5 491 199

2045 – 2047

4 845 666

2048 – 2049

4 200 133

2050-től

0

(2)   

A maximális mennyiség 2015-ös bázisértéke a következő: 176 700 479 tonna CO2-egyenérték.

(3)   

A fluorozott szénhidrogének forgalomba hozatalára vonatkozóan a 16. és a 17. cikkben említett referenciaértékeket és kvótát az összes fluorozott szénhidrogén tonna CO2-egyenértékben kifejezett mennyiségének összegeként kell kiszámítani, felkerekítve a legközelebbi egész tonnára.

(4)   

Minden gyártónak és importőrnek meg kell kapnia a 17. cikk (1) bekezdésében említett, a következőképpen kiszámított referenciaértékeket:

a)

a fluorozott szénhidrogének forgalomba hozatalára vonatkozó referenciaértékek, a 2015. január 1-jétől jogszerűen forgalomba hozott fluorozott szénhidrogének esetében az 517/2014/EU rendelet 19. cikke és e rendelet 26. cikke szerint bejelentett mennyiségeknek a rendelkezésre álló évek tekintetében kiszámított éves átlaga alapján, és figyelembe véve az átvett átruházott mennyiségeket, nem számítva az e rendelet 26. cikkének (5) bekezdésében említett felhasználási célokra szánt fluorozott szénhidrogének ugyanezen időszak alatti mennyiségeit.

b)

ezenkívül azon gyártók és importőrök esetében, amelyek az e rendelet 26. cikk (5) bekezdésének második albekezdésében említett felhasználásra szánt fluorozott szénhidrogének forgalomba hozatalát jelentették be, a 2020. január 1-jétől e felhasználásra jogszerűen forgalomba hozott fluorozott szénhidrogének esetében az 517/2014/EU rendelet 19. cikke és e rendelet 26. cikke szerint bejelentett mennyiségeknek a rendelkezésre álló évek tekintetében kiszámított éves átlagán alapuló referenciaérték.

VIII. MELLÉKLET

A 17. cikkben említett kiosztási mechanizmus

(1)   

Az azon vállalkozásoknak kiosztandó mennyiség meghatározása, amelyekre vonatkozóan a 17. cikk (1) bekezdése értelmében referenciaértékek megállapítására került sor.

Minden olyan vállalkozás, amelyre vonatkozóan referenciaértékeket állapítottak meg, kvótában részesül, amelynek kiszámítása a következőképpen történik:

a)

a VII. melléklet 4. pontjának a) alpontjában említett referenciaérték 89 %-ának megfelelő kvóta, megszorozva az arra az évre vonatkozó maximális mennyiséggel, amelyre a kvótát kiosztották, elosztva az 176 700 479 tonna CO2-egyenérték alapértékével (1); valamint

b)

adott esetben a VII. melléklet 4. pontjának b) alpontjában említett referenciaértéknek megfelelő kvóta. 2027-től ezt a kvótát a referenciaérték és a 0,85-ös tényező szorzataként kapjuk meg. 2030-tól kezdődően e kvóta megfelel a referenciaértéknek, megszorozva az arra az évre vonatkozó maximális mennyiséggel, amelyre a kvótát kiosztották, elosztva a 2025. évre vonatkozó maximális mennyiséggel.

Amennyiben a kvóta második albekezdésben említett teljes mennyiségének kiosztását követően túllépik a maximális mennyiséget, valamennyi kvótát arányosan csökkenteni kell.

(2)   

A 17. cikk (3) bekezdésével összhangban nyilatkozatot benyújtott vállalkozások körében felosztható kvóta meghatározása.

Az 1. pont szerint kiosztott kvóta teljes összegének a VII. mellékletben az adott évre vonatkozóan megállapított maximális mennyiségből való levonásával határozható meg az olyan vállalkozások körében felosztható tartalék mennyiség, amelyek a 17. cikk (3) bekezdése értelmében nyilatkozatot nyújtottak be.

Minden vállalkozás részére kiosztásra kerül a tartalék arányos részének megfelelő mennyiség.

Az arányos hányad kiszámításához a 100-at el kell osztani a nyilatkozatot benyújtó vállalkozások számával.

(3)   

A 31. cikkel összhangban megállapított szankciókat a fent említett számítások során figyelembe veszik.

(1)  Ez a szám a fokozatos csökkentés kezdetén 2015-re megállapított maximális mennyiség, figyelembe véve az Egyesült Királyság kilépését az Unióból.

IX. MELLÉKLET

A 26. cikk szerint bejelentendő adatok

(1)   

A 26. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében említett összes gyártónak jelentést kell benyújtania a következőkről:

a)

az I., a II. és a III. mellékletben felsorolt minden egyes anyag tekintetében az Unióban általa előállított teljes mennyiség, beleértve a melléktermékként előállított mennyiséget is, különbséget téve a leválasztott és nem leválasztott mennyiségek között, és feltüntetve az ilyen előállításból vagy a melléktermékként való előállításból származó azon ártalmatlanított mennyiségeket, amelyeket nem választottak le, vagy amelyeket a forgalomba hozataluk előtt vagy a gyártó létesítményeiben ártalmatlanítottak, vagy ártalmatlanítás céljából más vállalkozásoknak átadtak, valamint megjelölve a ártalmatlanítást végrehajtó vállalkozást:

b)

azon fő alkalmazási kategóriák, amelyekben az anyagot felhasználják;

c)

az I., a II. és a III. mellékletben felsorolt minden egyes anyag tekintetében az Unióban általa forgalomba hozott mennyiség, külön-külön megadva a következőket:

i.

az alapanyagként történő felhasználás céljából forgalomba hozott mennyiségek, beleértve – kizárólag a HFC-23 esetében – azt, hogy a mennyiségek előzetes leválasztást követően vagy előzetes leválasztás nélkül kerültek forgalomba;

ii.

közvetlen export;

iii.

adagolószelepes inhalátorok gyártása gyógyszer-összetevők adagolásához;

iv.

katonai felszerelésekben való felhasználás;

v.

a félvezetőgyártó ágazatban a félvezető anyagok marása, vagy a gőzfázisú kémiai rétegelőállítás céljára szolgáló kamrák tisztítása során való felhasználás;

vi.

az olyan felhasználások céljából előállított fluorozott szénhidrogének mennyisége, amelyek a jegyzőkönyv alapján az Unióban mentességet élveznek;

d)

a jelentéstételi időszak kezdetén és végén meglévő készletek, megadva, hogy azokat már forgalomba hozták-e vagy sem.

(2)   

A 26. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében említett összes importőrnek jelentést kell benyújtania a következőkről:

a)

az I., a II. és a III. mellékletben felsorolt valamennyi anyag tekintetében az Unióba általa behozott teljes mennyiség, meghatározva azokat a főbb alkalmazási kategóriákat, amelyekben az anyagot felhasználják, külön-külön megadva a következőket:

i.

a termékekben vagy berendezésekben lévő, az adatszolgáltató vállalkozás által importált, szabad forgalomba nem bocsátott és újrakivitelre kerülő mennyiségek;

ii.

az ártalmatlanítandó mennyiségek, megjelölve az ártalmatlanítást végző vállalkozást;

iii.

alapanyagként történő felhasználás, külön-külön meghatározva az alapanyagként történő felhasználás céljából importált fluorozott szénhidrogének mennyiségét, és megjelölve az alapanyagot felhasználó vállalkozást;

iv.

közvetlen kivitel, megjelölve az exportáló vállalkozást;

v.

adagolószelepes inhalátorok gyártása gyógyszer-összetevők adagolásához, megjelölve a gyártót;

vi.

katonai felszerelésekben való felhasználás; az erre a felhasználásra szánt mennyiségeket átvevő vállalkozás meghatározása;

vii.

a félvezetőgyártó ágazatban a félvezető anyagok marása, vagy a gőzfázisú kémiai rétegelőállítás céljára szolgáló kamrák tisztítása során való felhasználás, meghatározva az átvevő félvezetőgyártót;

viii.

az előre kevert poliolokban lévő fluorozott szénhidrogének mennyisége;

ix.

a visszanyert, újrahasznosított vagy regenerált fluorozott szénhidrogének mennyisége;

x.

az olyan felhasználások céljából behozott fluorozott szénhidrogének mennyisége, amelyek a jegyzőkönyv alapján az Unióban mentességet élveznek;

a fluorozott szénhidrogének mennyiségét származási országonként külön-külön kell jelenteni.

b)

a jelentéstételi időszak kezdetén és végén meglévő készletek, pontosítva, hogy azokat forgalomba hozták-e vagy sem.

(3)   

A 26. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében említett valamennyi exportőr az I., a II. és a III. mellékletben felsorolt valamennyi anyag tekintetében jelentést tesz azon mennyiségekről, amelyeket az Unióból exportált, megjelölve, hogy azok saját előállításból vagy behozatalból származnak-e, vagy az Unión belüli más vállalkozásoktól vásárolta-e őket, beleértve az előre kevert poliolokban lévő fluorozott szénhidrogének mennyiségét.

(4)   

A 26. cikk (2) bekezdésében említett összes vállalkozásnak jelentést kell benyújtania a következőkről:

a)

az I., a II. és a III. mellékletben felsorolt egyes ártalmatlanított anyagok mennyisége, beleértve ezen anyagok termékekben vagy berendezésekben lévő mennyiségeit külön-külön is;

b)

az I., a II. és a III. mellékletben felsorolt minden egyes anyag összes ártalmatlanításra váró, a jelentéstételi időszak kezdetén és végén meglévő készlete, beleértve ezen anyagok termékekben vagy berendezésekben lévő mennyiségeit külön-külön is;

c)

az I., a II. és a III. mellékletben felsorolt anyagok ártalmatlanításához használt technológia.

(5)   

A 26. cikk (3) bekezdésében említett összes vállalkozásnak jelentést kell benyújtania az I. mellékletben felsorolt valamennyi anyag alapanyagként felhasznált mennyiségéről.

(6)   

A 26. cikk (4) bekezdésében említett összes vállalkozásnak jelentést kell benyújtania a következőkről:

a)

az I., a II. és a III. mellékletben felsorolt anyagokat tartalmazó termékek vagy berendezések kategóriái;

b)

az egységek száma a termékek és berendezések tekintetében, vagy a tömeg a nem megszámlálható termékek, például a habok tekintetében;

c)

az I., a II. és a III. mellékletben felsorolt összes anyag valamennyi, termékekben vagy berendezésekben lévő mennyisége;

d)

a behozott, szabad forgalomba bocsátott berendezésekbe töltött azon fluorozott szénhidrogének mennyisége, amelyeket előzőleg kivittek az Unióból, és amelyek az Unióban való forgalomba hozatalra vonatkozó kvótakorlátozás hatálya alá tartoznak. Ebben az esetben a jelentésben meg kell jelölni az exportáló vállalkozást és a kivitel évét, valamint a fluorozott szénhidrogéneket az uniós piacon első alkalommal forgalomba hozó vállalkozást és ezen első forgalomba hozatal évét.

(7)   

A 26. cikk (5) bekezdésében említett összes vállalkozásnak jelentést kell benyújtania valamennyi anyag tekintetében azon mennyiségekről, amelyeket gyártóktól és importőröktől ártalmatlanításra, alapanyagként történő felhasználásra, közvetlen kivitelre, gyógyszerek bejuttatására szánt adagolószelepes inhalátorokhoz, katonai felszerelésekben való felhasználásra, valamint a félvezetőgyártó ágazatban a félvezető anyagok marása, vagy a gőzfázisú kémiai rétegelőállítás céljára szolgáló kamrák tisztítása során való felhasználásra kaptak.

A gyógyszeripari összetevők bejuttatására szolgáló adagolószelepes inhalátorok gyártóinak jelentést kell tenniük a fluorozott szénhidrogének típusáról és a felhasznált mennyiségekről.

(8)   

A 26. cikk (6) bekezdésében említett összes vállalkozásnak jelentést kell benyújtania a következőkről:

a)

az I., II. és III. mellékletben felsorolt minden egyes anyag általa regenerált mennyisége;

b)

az I., a II. és a III. mellékletben felsorolt minden egyes anyag összes regenerálásra váró, a jelentéstételi időszak kezdetén és végén meglévő készlete.

X. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

517/2014/EU rendelet

Ez a rendelet

1. cikk

1. cikk

2. cikk, 1. pont

2. cikk, a) pont

2. cikk, 2. pont

3. cikk, 4. pont

2. cikk, 3. és 4. pont

–

2. cikk, 5. pont

3. cikk, 2. pont

2. cikk, 6. pont

3. cikk, 1. pont

2. cikk, 7. pont

3. cikk, 3. pont

2. cikk, 8. pont

3. cikk, 5. pont

2. cikk, 9. pont

3. cikk, 36. pont

2. cikk, 10. pont

3. cikk, 6. pont

2. cikk, 11. pont

3. cikk, 9. pont

2. cikk, 12. pont

3. cikk, 10. pont

2. cikk, 13. pont

11. cikk, 3. bekezdés, második albekezdés és IV. melléklet, 1. pont

2. cikk, 14. pont

3. cikk, 11. pont

2. cikk, 15. pont

3. cikk, 12. pont

2. cikk, 16. pont

3. cikk, 13. pont

2. cikk, 17. pont

3. cikk, 14. pont

2. cikk, 18. pont

3. cikk, 15. pont

2. cikk, 19. pont

3. cikk, 16. pont

2. cikk, 20. pont

3. cikk, 17. pont

2. cikk, 21. pont

3. cikk, 18. pont

2. cikk, 22. pont

3. cikk, 19. pont

2. cikk, 23. pont

3. cikk, 20. pont

2. cikk, 24. pont

3. cikk, 21. pont

2. cikk, 25. pont

3. cikk, 22. pont

2. cikk, 26. pont

3. cikk, 23. pont

2. cikk, 27. pont

3. cikk, 24. pont

2. cikk, 28. pont

–

2. cikk, 29. pont

3. cikk, 26. pont

2. cikk, 30. pont

3. cikk, 27. pont

2. cikk, 31. pont

3. cikk, 28. pont

2. cikk, 32. pont

3. cikk, 29. pont

2. cikk, 33. pont

3. cikk, 30. pont

2. cikk, 34. pont

3. cikk, 31. pont

2. cikk, 35. pont

3. cikk, 32. pont

2. cikk 36. pont

3. cikk, 33. pont

2. cikk, 37. pont

3. cikk, 34. pont

2. cikk, 38. pont

3. cikk, 35. pont

2. cikk, 39. pont

–

3. cikk, (1) bekezdés

4. cikk, (1) bekezdés

3. cikk, (2) bekezdés

4. cikk, (3) bekezdés

3. cikk, (3) bekezdés

4. cikk (5) bekezdés

3. cikk, (4) bekezdés

4. cikk (7) bekezdés

4. cikk

5. cikk

5. cikk

6. cikk

6. cikk

7. cikk

7. cikk, (1) bekezdés

4. cikk, (4) bekezdés

7. cikk, (2) bekezdés

4. cikk, (6) bekezdés

8. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés

8. cikk, (1) bekezdés

8. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés

8. cikk, (2) bekezdés

8. cikk, (2) bekezdés

8. cikk, (7) bekezdés

8. cikk, (3) bekezdés

8. cikk, (10) bekezdés

9. cikk

9. cikk

10. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés

10. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés és 10. cikk, (3) bekezdés

10. cikk, (2) bekezdés

10. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, a) pont

10. cikk, (3) bekezdés

10. cikk, (5) bekezdés

10. cikk, (4) bekezdés

10. cikk, (7) bekezdés

10. cikk, (5) bekezdés

–

10. cikk, (6) bekezdés

10. cikk, (2) bekezdés és 10. cikk, (4) bekezdés

10. cikk, (7) bekezdés

10. cikk, (9) bekezdés

10. cikk, (8) bekezdés

–

10. cikk, (9) bekezdés

–

10. cikk, (10) bekezdés

10. cikk, (10) bekezdés

10. cikk, (11) bekezdés

10. cikk, (12) bekezdés

10. cikk, (12) bekezdés

10. cikk, (8) bekezdés

10. cikk, (13) bekezdés

10. cikk, (11) bekezdés

10. cikk, (14) bekezdés

10. cikk, (13) bekezdés

10. cikk, (15) bekezdés

10. cikk, (14) bekezdés

11. cikk, (1) bekezdés

11. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés

11. cikk, (2) bekezdés

11. cikk, (2) bekezdés

11. cikk, (3) bekezdés

11. cikk, (5) bekezdés

11. cikk, (4) bekezdés

11. cikk, (6) bekezdés

11. cikk, (5) bekezdés

11. cikk, (7) bekezdés

11. cikk, (6) bekezdés

–

12. cikk, (1)–(12) bekezdés

12. cikk, (1)–(13) bekezdés

12. cikk, (13) bekezdés

12. cikk, (16) bekezdés

12. cikk, (14) bekezdés

12. cikk, (17) bekezdés

12. cikk, (15) bekezdés

12. cikk, (18) bekezdés

13. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés

13. cikk, (1) bekezdés

13. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés

–

13. cikk, (2) bekezdés

13. cikk, (2) bekezdés

13. cikk, (3) bekezdés

–

14. cikk, (1) bekezdés

19. cikk, (1) bekezdés

14. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés

19. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés

14. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés

19. cikk, (3) bekezdés

14. cikk, (2) bekezdés, harmadik albekezdés

19. cikk, (2) bekezdés, harmadik albekezdés

14. cikk, (3) bekezdés

19. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés

14. cikk, (4) bekezdés

19. cikk, (4) bekezdés

15. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés

–

15. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés

16. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés

15. cikk, (2) bekezdés

16. cikk, (2) bekezdés

15. cikk, (3) bekezdés

16. cikk, (6) bekezdés

15. cikk, (4) bekezdés

16. cikk, (4) bekezdés

16. cikk, (1) bekezdés

–

16. cikk, (2) bekezdés

17. cikk, (3) bekezdés

16. cikk, (3) bekezdés

17. cikk, (1) bekezdés

16. cikk, (4) bekezdés

17. cikk, (3) bekezdés

16. cikk, (5) bekezdés

17. cikk, (4) bekezdés

17. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés

20. cikk, (1) bekezdés

17. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés

20. cikk, (4) bekezdés

17. cikk, (1) bekezdés, harmadik albekezdés

–

17. cikk, (2) bekezdés

20. cikk, (6) bekezdés

17. cikk, (3) bekezdés

–

17. cikk, (4) bekezdés

20. cikk, (7) bekezdés

18. cikk, (1) bekezdés

21. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés

18. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés

21. cikk, (2) bekezdés

18. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés

–

18. cikk, (2) bekezdés, harmadik albekezdés

21. cikk, (3) bekezdés

19. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés

26. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés

19. cikk, (2) bekezdés

26. cikk, (2) bekezdés

19. cikk, (3) bekezdés

26. cikk, (3) bekezdés

19. cikk, (4) bekezdés

26. cikk, (4) bekezdés

19. cikk, (5) bekezdés

26. cikk, (7) bekezdés

19. cikk, (6) bekezdés

26. cikk, (8) bekezdés

19. cikk, (7) bekezdés

26. cikk, (9) bekezdés, második albekezdés

19. cikk, (8) bekezdés

20. cikk, (7) bekezdés, második albekezdés

20. cikk

27. cikk

21. cikk, (1) bekezdés

35. cikk, (1) bekezdés

21. cikk, (2)–(6) bekezdés

–

22. cikk

32. cikk

23. cikk

33. cikk

24. cikk

34. cikk

25. cikk

31. cikk

26. cikk

37. cikk

27. cikk

38. cikk

I. melléklet

I. melléklet

II. melléklet

III. melléklet

III. melléklet

IV. melléklet

IV. melléklet

VI. melléklet

V. melléklet

VII. melléklet

VI. melléklet

VIII. melléklet

VII. melléklet

IX. melléklet

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/573/oj

ISSN 1977-0731 (electronic edition)