Az Európai Unió L 183/2022

2022.7.8.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 183/2

A BIZOTTSÁG (EU) 2022/1171 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2022. március 22.)

az (EU) 2019/1009 európai parlamenti és tanácsi rendelet II., III. és IV. mellékletének a hasznosításból nyert nagy tisztaságú anyagokkal mint az uniós termésnövelő anyagok összetevő-kategóriájával való kiegészítése céljából történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az uniós termésnövelő anyagok forgalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról, az 1069/2009/EK és az 1107/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2003/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/1009 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 42. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az (EU) 2019/1009 rendelet szabályokat állapít meg az uniós termésnövelő anyagok forgalmazására vonatkozóan. Az uniós termésnövelő anyagok az említett rendelet II. mellékletében felsorolt egy vagy több kategóriába tartozó összetevőket tartalmaznak.

(2)

Az (EU) 2019/1009 rendelet 42. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 44. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. mellékletnek a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása céljából. Az (EU) 2019/1009 rendelet 42. cikkének a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 6. cikkével összefüggésben értelmezett (3) bekezdése értelmében a Bizottság az összetevő-kategóriákba olyan anyagokat is felvehet, amelyek hasznosítási műveletet követően már nem minősülnek hulladéknak, ha ezeket az anyagokat meghatározott célokra kívánják felhasználni, meglévő piaccal vagy kereslettel rendelkeznek, és használatuk összességében nincs káros hatással a környezetre vagy az emberi egészségre.

(3)	A Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) azonosított bizonyos nagy tisztaságú anyagokat, amelyek hulladékból hasznosíthatók és uniós termésnövelő anyagok összetevőjeként felhasználhatók (3).

(4)

A JRC által azonosított nagy tisztaságú anyagok az ammóniumsók, a szulfátsók, a foszfátsók, az elemi kén, a kalcium-karbonát és a kalcium-oxid. Mindezek az anyagok a 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) hatálya alá tartoznak, jelentős piaci kereslettel rendelkeznek, és agronómiai érték bizonyítottan magas, hiszen felhasználásuk ezen a területen hosszú múltra tekinthet vissza.

(5)

A biztonság és az agronómiai hatékonyság biztosítására szolgáló első intézkedésként meg kell határozni a nagy tisztaságú anyagokra vonatkozó minimális tisztasági követelményt. A JRC értékelő jelentésében rendelkezésre álló információk szerint az anyag szárazanyag-tartalmára vetítve kifejezett 95 %-os tisztaság biztosítja a magas agronómiai hatékonyságot, és alacsony kockázatot jelent a környezetre, az egészségre és a biztonságra nézve. Míg egyes anyagok esetében a szóban forgó nagy tisztaság a 2003/2003/EK rendeletben előírtaknál ambiciózusabb szinten került megállapításra, a becslések szerint ez a nagyobb tisztaság elérhető a meglévő gyakorlatok alapján.

(6)

Ezenkívül helyénvaló meghatározni, hogy a nagy tisztaságú anyagokat kétféle eljárás révén nyerik ki a hulladékból: olyan eljárásokkal, amelyek a sókat vagy más elemeket fejlett tisztítási módszerek (pl. kristályosítás, centrifugálás vagy folyadék-folyadék extrakció) (vagy ezek kombinációja) segítségével izolálják, amelyeket a (petrol)kémiai iparágakban gyakran alkalmaznak; valamint a füstgázokból tápanyagok eltávolítására tervezett gáztisztítási vagy kibocsátásszabályozási eljárásokkal.

(7)

Ezért a JRC értékelő jelentése alapján korlátozni kell az ilyen anyagokra jellemző egyes szennyeződések, kórokozók vagy szennyező anyagok mennyiségét, illetve azok szervesszén-tartalmát. A szóban forgó kritériumokat az (EU) 2019/1009 rendelet I. mellékletében a megfelelő funkció szerinti termékkategóriára vonatkozóan meghatározott biztonsági kritériumokon túl és az (EU) 2019/1021 európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) sérelme nélkül kell alkalmazni.

(8)

Következésképpen az összes krómra és a talliumra mint szennyező anyagokra vonatkozóan további határértékeket kell megállapítani. A nagy tisztaságú anyagok némelyike tartalmazhat ilyen szennyező anyagokat a bemeneti anyagok és azon eljárások eredményeként, amelyekkel kinyerik őket. Az említett szennyező anyagokra vonatkozóan javasolt határértékeknek biztosítaniuk kell, hogy az ilyen anyagokkal szennyezett, nagy tisztaságú anyagokat tartalmazó uniós termésnövelő anyagok használata ne vezessen azok talajban történő felhalmozódásához. Emellett követelményeket kell bevezetni a kórokozó-tartalomra vonatkozóan minden olyan uniós termésnövelő anyag tekintetében, amely nagy tisztaságú anyagokat tartalmaz vagy azokból áll, tekintettel az ezen anyagok kinyerésére szolgáló eljárások és a bemeneti anyagként engedélyezett hulladékáramok széles körére. Az ilyen szennyező anyagokra és kórokozókra vonatkozó határértékeket az (EU) 2019/1009 rendelet I. mellékletében megállapított követelményekhez hasonlóan a végtermékben megengedett koncentrációként kell meghatározni. Ezt az indokolja, hogy az azonosított konkrét kockázatokra válaszul bevezetett biztonsági kritériumok általános szabályként a végtermékre, nem pedig az egyes összetevőkre vonatkoznak. Ez várhatóan megkönnyíti majd az ilyen termékekkel kapcsolatos piacfelügyeletet, mivel a vizsgálatokat csak a végterméken kell elvégezni.

(9)

Ezenkívül további biztonsági kritériumokat kell meghatározni 16 többgyűrűs aromás szénhidrogén (PAH16) (6), valamint a poliklórozott dibenzo-p-dioxinok és dibenzofuránok (PCDD/PCDF) (7) mennyiségére vonatkozóan. Az (EU) 2019/1021 rendelet rendelkezik ugyan a PAH16 és a PCDD/PCDF mint a gyártási folyamatok során nem szándékosan előállított anyagok kibocsátásának csökkentéséről, ám esetükben nem állapít meg határértéket. Tekintettel arra, hogy az ilyen szennyező anyagok termésnövelő termékekben való jelenléte komoly kockázatot jelent, helyénvaló az említett rendeletben meghatározottaknál szigorúbb követelményeket bevezetni. Az (EU) 2019/1021 rendelettel való összhang biztosítása érdekében ezeket a határértékeket nem a végtermékben megengedett koncentrációként, hanem az összetevők szintjén kell meghatározni

(10)

Ezek a határértékek nem feltétlenül relevánsak minden olyan nagy tisztaságú anyag esetében, amelyet új összetevő-kategóriaként fel kell venni. Ezért a gyártók számára lehetővé kell tenni, hogy ellenőrzés – például vizsgálat – nélkül vélelmezhessék, hogy a termésnövelő anyag megfelel egy adott követelménynek, amennyiben az említett követelménynek való megfelelés biztosan és vitathatatlanul következik az adott nagy tisztaságú anyag természetéből vagy hasznosítási folyamatából vagy az uniós termésnövelő anyag gyártási folyamatából.

(11)

Kiegészítő biztonsági intézkedésként a nagy tisztaságú anyagokat az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) alapján regisztrálni kell az (EU) 2019/1009 rendeletben az egyéb összetevő-kategóriákba tartozó vegyi anyagokra vonatkozóan már meghatározott kiterjedt feltételek mellett. Ezzel biztosítható, hogy a gyártók az említett rendelet szerinti kockázatértékelés elvégzésekor figyelembe vegyék a termésnövelő termékként való felhasználást, és hogy regisztrációt a kis mennyiségű anyagok esetében is elvégezzék.

(12)

A nagy tisztaságú anyagok némelyike a helyi piacokon a keresletet meghaladó mennyiségben is beszerezhető. A nagy tisztaságú anyagok iránti piaci kereslet fennállásának biztosítása és az optimálistól elmaradó feltételek mellett történő hosszú távú tárolásuk káros környezeti hatásainak megelőzése érdekében helyénvaló korlátozni azt az időtartamot, ameddig előállításukat követően az uniós termésnövelő anyagok összetevőjeként felhasználhatók. A gyártók számára elő kell írni, hogy az említett időszakon belül aláírják az említett anyagot tartalmazó uniós termésnövelő anyagra vonatkozó EU-megfelelőségi nyilatkozatot.

(13)

A fentiek alapján a Bizottság megállapítja, hogy a nagy tisztaságú anyagok – amennyiben azokat a JRC értékelő jelentésében javasolt hasznosítási szabályokkal összhangban nyerik ki – az (EU) 2019/1009 rendelet 42. cikke (1) bekezdése első albekezdése b) pontjának ii. alpontja értelmében biztosítják az agronómiai hatékonyságot. Továbbá megfelelnek a 2008/98/EK irányelv 6. cikkében meghatározott kritériumoknak. Végezetül, ha általában megfelelnek az (EU) 2019/1009 rendeletben és különösen az említett rendelet I. mellékletében meghatározott egyéb követelményeknek, akkor nem jelentenek kockázatot az emberek, az állatok vagy a növények egészségére, a biztonságra vagy a környezetre az (EU) 2019/1009 rendelet 42. cikke (1) bekezdése első albekezdése b) pontjának i. alpontja szerint. Az ilyen anyagok hasznos célt szolgálnának a tekintetben is, hogy az uniós termésnövelő anyagok gyártása során felhasznált egyéb nyersanyagok helyébe lépnének. Ezért a hasznosításból nyert nagy tisztaságú anyagokat fel kell venni az (EU) 2019/1009 rendelet II. mellékletébe.

(14)

Továbbá tekintettel arra, hogy a nagy tisztaságú anyagok a 2008/98/EK irányelv szerinti hasznosított hulladéknak tekinthetők, ezeket az anyagokat az említett rendelet 42. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdése értelmében ki kell zárni az (EU) 2019/1009 rendelet II. mellékletének 1. és 11. összetevő-kategóriájából.

(15)

Egyes nagy tisztaságú anyagok szelént tartalmazhatnak, amely magas koncentrációban mérgező lehet. A melléktermékek némelyike kloridot is tartalmazhat, ami a talaj sótartalma szempontjából adhat okot aggodalomra. Amennyiben ezek az anyagok egy bizonyos határértéket meghaladó koncentrációban vannak jelen, mennyiségüket – a termésnövelő anyag használóinak megfelelő tájékoztatása céljából – fel kell tüntetni a termék címkéjén. A (EU) 2019/1009 rendelet III. mellékletét ennek megfelelően módosítani kell.

(16)

Fontos biztosítani, hogy amennyiben a termésnövelő anyagok nagy tisztaságú anyagokat tartalmaznak, azokat megfelelő megfelelőségértékelési eljárásnak vessék alá, amelynek részét képezi egy bejelentett szervezet által értékelt és jóváhagyott minőségbiztosítási rendszer is. Ezért az (EU) 2019/1009 rendelet IV. mellékletét módosítani kell az ilyen termésnövelő anyagokra vonatkozó megfelelőségértékelés biztosítása érdekében.

(17)	Mivel az (EU) 2019/1009 rendelet II. és III. mellékletében meghatározott követelményeket és az említett rendelet IV. mellékletében meghatározott megfelelőségértékelési eljárásokat 2022. július 16-tól kell alkalmazni, e rendelet alkalmazását ugyanerre az időpontra kell halasztani,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2019/1009 rendelet a következőképpen módosul:

1.	A II. melléklet e rendelet I. mellékletének megfelelően módosul.

2.	A III. melléklet e rendelet II. mellékletének megfelelően módosul.

3.	A IV. melléklet e rendelet III. mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2022. július 16-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2022. március 22-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 170., 2019.6.25., 1. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).

(3) Huygens D, Saveyn HGM, Technical proposals for by-products and high purity materials as component materials for EU Fertilising Products (A melléktermékekre és a nagy tisztaságú anyagokra mint az uniós termésnövelő termékek összetevőire vonatkozó technikai javaslatok), JRC128459, az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg, 2022.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2003/2003/EK rendelete (2003. október 13.) a műtrágyákról (HL L 304., 2003.11.21., 1. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1021 rendelete (2019. június 20.) a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról (HL L 169., 2019.6.25., 45. o.).

(6) Az összes naftalin, acenaftilén, acenaftén, fluorén, fenantrén, antracén, fluorantén, pirén, benzo[a]antracén, krizén, benzo[b]fluorantén, benzo[k]fluorantén, benzo[a]pirén, indenol[1,2,3-cd]pirén, dibenzo[a,h]antracén és benzo[g,h,i]perilén.

(7) Az összes 2,3,7,8-TCDD, 1,2,3,7,8-PeCDD; 1,2,3,4,7,8-HxCDD; 1,2,3,6,7,8-HxCDD; 1,2,3,7,8,9-HxCDD; 1,2,3,4,6,7,8-HpCDD; OCDD; 2,3,7,8-TCDF; 1,2,3,7,8-PeCDF; 2,3,4,7,8-PeCDF; 1,2,3,4,7,8-HxCDF; 1,2,3,6,7,8-HxCDF; 1,2,3,7,8,9-HxCDF; 2,3,4,6,7,8-HxCDF; 1,2,3,4,6,7,8-HpCDF; 1,2,3,4,7,8,9-HpCDF; valamint OCDF.

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).

I. MELLÉKLET

Az (EU) 2019/1009 rendelet II. melléklete a következőképpen módosul:

1.	Az I. rész a következő ponttal egészül ki: „15. összetevő-kategória: Hasznosításból nyert nagy tisztaságú anyagok”.

A II. rész a következőképpen módosul:

Az 1. összetevő-kategória 1. pontja a következőképpen módosul:

i.	a j) alpont végén a „vagy” szót el kell hagyni;

ii.	a k) alpontban a „.” szövegrész helyébe a „, vagy” szövegrész lép;

iii.

a szöveg a következő l) alponttal egészül ki:

„l)	ammóniumsók, szulfátsók, foszfátsók, elemi kén, kalcium-karbonát vagy kalcium-oxid, amelyek a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 1. pontja szerinti hulladékból származnak.”

A 11. összetevő-kategória 1. pontja a következőképpen módosul:

i.	az f) alpont végén a „vagy” szót el kell hagyni;

ii.	a g) alpontban a „.” szövegrész helyébe a „, vagy” szövegrész lép;

iii.

a szöveg a következő h) alponttal egészül ki:

„h)	ammóniumsók, szulfátsók, foszfátsók, elemi kén, kalcium-karbonát vagy kalcium-oxid, amelyek a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 1. pontja szerinti hulladékból származnak.”

A szöveg az alábbi 15. összetevő-kategóriával egészül ki:

„15. összetevő-kategória: HASZNOSÍTÁSBÓL NYERT NAGY TISZTASÁGÚ ANYAGOK

Az uniós termésnövelő anyagok tartalmazhatnak hasznosításból nyert nagy tisztaságú anyagot, azaz ammóniumsót, szulfátsót, foszfátsót, elemi ként, kalcium-karbonátot vagy kalcium-oxidot vagy ezek keverékeit, amelyek tisztasága az anyag szárazanyag-tartalmára vetítve legalább 95 %.

A nagy tisztaságú anyagot az alábbiakból származó hulladékból lehet kinyerni:

a)	olyan termelési folyamat, amely bemeneti anyagként az 1069/2009/EK rendelet (1) hatálya alá tartozó állati melléktermékektől és a belőlük származó termékektől eltérő anyagokat és keverékeket használ fel, vagy

olyan gáztisztítási vagy kibocsátásszabályozási eljárás, amelyet tápanyagoknak a következő bemeneti anyagok és létesítmények közül egyből vagy többől származó füstgázokból történő eltávolítására terveztek:

i.	anyagok és keverékek, a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 1. pontja szerinti hulladék kivételével;

ii.	növények vagy növényi részek;

iii.	a keletkezési helyen történő elkülönített gyűjtéséből származó, a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 4. pontja szerinti biohulladék;

iv.	települési és háztartási szennyvíz a 91/271/EGK irányelv 2. cikkének 1. és 2. pontja értelmében (2);

v.	a 86/278/EGK irányelv (3) 2. cikkének a) pontja szerinti olyan iszap, amely nem rendelkezik a 2008/98/EK irányelv III. mellékletében felsorolt veszélyes tulajdonságokkal;

vi.

a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 1. pontja szerinti hulladék, valamint a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (4) meghatározott és az említett irányelv feltételei szerint üzemeltetett hulladék-együttégető mű tüzelőanyag-bevitele, feltéve, hogy ezek a bemeneti anyagok nem rendelkeznek a 2008/98/EK irányelv III. mellékletében felsorolt veszélyes tulajdonságokkal;

vii.

a 2. vagy 3. kategóriába tartozó anyagok vagy az azokból származó termékek az 1069/2009/EK rendelet 32. cikkének (1) és (2) bekezdésében, valamint 32. cikkének (3) bekezdésében említett intézkedésekben meghatározott feltételeknek megfelelően, feltéve, hogy a füstgázok az e rendelet II. mellékletében szereplő 3., illetve 5. összetevő-kategóriának megfelelő komposztálási vagy lebontási folyamatból származnak;

viii.

az 1069/2009/EK rendelet 3. cikkének 20. pontja szerinti trágya vagy az abból származó termékek; vagy

ix.	állatállomány elhelyezésére szolgáló létesítmények.

Az i–vi. pontban említett bemeneti anyagok nem tartalmazhatnak az 1069/2009/EK rendelet hatálya alá tartozó állati melléktermékeket vagy azokból származó termékeket.

A nagy tisztaságú anyag az anyag szárazanyag-mennyiségére vonatkoztatva legfeljebb 0,5 % szerves szenet (Corg) tartalmazhat.

A nagy tisztaságú anyag:

a)	szárazanyagra vonatkoztatva legfeljebb 6 mg/kg többgyűrűs aromás szénhidrogén (PAH16) (5);

b)	szárazanyagra vonatkoztatva kg-onként legfeljebb 20 ng WHO-toxicitásiegyenérték (6) poliklórozott dibenzo-p-dioxinokat és dibenzofuránokat (PCDD/PCDF) (7) tartalmazhat.

A nagy tisztaságú anyagokat tartalmazó vagy azokból álló uniós termésnövelő anyagok:

a)	szárazanyagra vonatkoztatva legfeljebb 400 mg/kg összes krómot (Cr); és

b)	szárazanyagra vonatkoztatva legfeljebb 2 mg/kg talliumot (Tl) tartalmazhatnak.

Ha a 4. és 5. pontban meghatározott valamely követelménynek való megfelelés (mint például egy adott szennyező anyag hiánya) biztosan és vitathatatlanul következik a nagy tisztaságú anyag természetéből vagy hasznosítási folyamatából vagy az uniós termésnövelő anyag gyártási folyamatából, a gyártó felelősségére vélelmezhető a megfelelés ellenőrzés (például vizsgálatok) nélküli megfelelőségértékelési eljárás alapján.

Ha a 2. b) pontban említett, nagy tisztaságú anyagokat tartalmazó vagy azokból álló uniós termésnövelő anyag funkció szerinti termékkategóriája esetében nincs követelmény a Salmonella spp., az Escherichia coli vagy az Enterococcaceae tekintetében az I. mellékletben, a kórokozók mennyisége nem lépheti túl a következő táblázatban meghatározott határértékeket:

Vizsgálandó mikroorganizmusok	Mintavételi tervek			Határérték
Vizsgálandó mikroorganizmusok	n	c	m	M
Salmonella spp.	5	0	0	25 g-os vagy 25 ml-es mintában nincs jelen
Escherichia coli vagy Enterococcaceae	5	5	0	1 000 1 g-ban vagy 1 ml-ben

ahol:

n	=	a vizsgálandó minták száma,
c	=	azon minták száma, amelyeknél a baktériumok telepképző egységekben (CFU) kifejezett száma m és M közötti,
m	=	a baktériumok CFU-ban kifejezett számának azon küszöbértéke, amely kielégítőnek tekinthető,
M	=	a baktériumok CFU-ban kifejezett számának legnagyobb értéke.

Azt, hogy a 2. b) pontban említett, nagy tisztaságú anyagokat tartalmazó vagy azokból álló uniós termésnövelő anyagok megfelelnek-e a 7. pont követelményeinek, illetve a Salmonella spp.-re, az Escherichia colira vagy az Enterococcaceae-re vonatkozóan az I. mellékletben az uniós termésnövelő anyag megfelelő funkció szerinti termékkategóriája tekintetében meghatározott követelményeknek, a IV. melléklet II. részében a D1. modul – „A gyártási folyamat minőségbiztosítása” – 5.1.3.1. pontja szerint végzett vizsgálatokkal kell ellenőrizni.

A 7. pontban meghatározott követelmények, valamint a Salmonella spp., az Escherichia coli vagy az Enterococcaceae tekintetében az I. mellékletben a 2. b) pontban említett, nagy tisztaságú anyagokból álló uniós termésnövelő megfelelő funkció szerinti termékkategóriájában meghatározott követelmények nem alkalmazandók, ha a nagy tisztaságú anyagok vagy az összes biogenikus bemeneti anyag átesett az alábbi eljárások egyikén:

a)	nyomással történő sterilizálás, legalább 3 bar abszolút nyomáson legalább 20 percen keresztül 133 °C feletti maghőmérsékletre hevítve, amelynek során a nyomást a sterilizáló kamrában lévő összes levegő kiürítésével és a levegő gőzzel való helyettesítésével kell előidézni („telített gőz”);

b)	feldolgozás pasztőröző vagy higienizáló egységben, amely legalább egy órán keresztül eléri a 70 °C-os hőmérsékletet.

A 7. pontban meghatározott követelmények, valamint a Salmonella spp., az Escherichia coli vagy az Enterococcaceae tekintetében az I. mellékletben a 2. b) pontban említett, nagy tisztaságú anyagokból álló uniós termésnövelő megfelelő funkció szerinti termékkategóriájában meghatározott követelmények nem alkalmazandók, amennyiben a füstgázok a 2010/75/EU irányelvben meghatározott égetési folyamatból származnak.

A kicsapatás és a közvetlen napfény elleni védelmet nem biztosító módon tárolt nagy tisztaságú anyagok csak akkor adhatók hozzá uniós termésnövelő anyaghoz, ha azokat az adott uniós termésnövelő anyagra vonatkozó EU-megfelelőségi nyilatkozat aláírása előtt legfeljebb 36 hónappal gyártották.

10.

A nagy tisztaságú anyagnak az 1907/2006/EK rendeletben előírtak szerint olyan dokumentációban regisztrált nagy tisztaságú anyagnak kell lennie, amely tartalmazza:

a)	az 1907/2006/EK rendelet VI., VII. és VIII. mellékletében előírt információkat, és

b)	az 1907/2006/EK rendelet 14. cikkében előírt kémiai biztonsági jelentést, amely kiterjed a termésnövelő anyagként való felhasználására,

kivéve, ha kifejezetten alkalmazandó rájuk az 1907/2006/EK rendelet IV. mellékletében vagy V. mellékletének 6., 7., 8. vagy 9. pontjában meghatározott, regisztrálási kötelezettség alóli mentességek valamelyike.

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 1069/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (állati melléktermékekre vonatkozó rendelet) (HL L 300., 2009.11.14., 1. o.)."

(2) A Tanács 91/271/EGK irányelve (1991. május 21.) a települési szennyvíz kezeléséről (HL L 135., 1991.5.30., 40. o.)."

(3) A Tanács 86/278/EGK irányelve (1986. június 12.) a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása során a környezet és különösen a talaj védelméről (HL L 181., 1986.7.4., 6. o.)."

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/75/EU irányelve (2010. november 24.) az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) (HL L 334., 2010.12.17., 17. o.)."

(5) Az összes naftalin, acenaftilén, acenaftén, fluorén, fenantrén, antracén, fluorantén, pirén, benzo[a]antracén, krizén, benzo[b]fluorantén, benzo[k]fluorantén, benzo[a]pirén, indenol[1,2,3-cd]pirén, dibenzo[a,h]antracén és benzo[g,h,i]perilén."

(6) van den Berg M., L.S. Birnbaum, M. Denison, M. De Vito, W. Farland, et al. (2006) The 2005 World Health Organization Re-evaluation of Human and Mammalian Toxic Equivalency Factors for Dioxins and Dioxin-like Compounds (Az Egészségügyi Világszervezet 2005. évi humán és emlős toxicitási egyenérték-tényezőinek újraértékelése a dioxinok és dioxin jellegű vegyületek tekintetében). Toxikológiai tudományok: a Toxikológiai Társaság hivatalos lapja 93:223-241. doi:10.1093/toxsci/kfl055."

(2) A Tanács 91/271/EGK irányelve (1991. május 21.) a települési szennyvíz kezeléséről (HL L 135., 1991.5.30., 40. o.).

(3) A Tanács 86/278/EGK irányelve (1986. június 12.) a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása során a környezet és különösen a talaj védelméről (HL L 181., 1986.7.4., 6. o.).

II. MELLÉKLET

Az (EU) 2019/1009 rendelet III. mellékletének I. része a következő 7b. ponttal egészül ki:

„7b.

Amennyiben az uniós termésnövelő anyag a II. melléklet II. részének 15. összetevő-kategóriájában említett nagy tisztaságú anyagokat tartalmaz vagy azokból áll, és:

a)	szeléntartalma (Se) szárazanyagra vonatkoztatva meghaladja a 10 mg/kg-ot, fel kell tüntetni a szeléntartalmát;

kloridtartalma (Cl-) szárazanyagra vonatkoztatva meghaladja a 30 g/kg-ot, fel kell tüntetni a kloridtartalmát, kivéve, ha az uniós termésnövelő anyagot olyan gyártási eljárással állították elő, amelyben kloridot tartalmazó anyagokat vagy keverékeket használtak alkálifémsók vagy alkáliföldfémsók előállítása vagy a termékbe történő belefoglalása céljából, és a III. mellékletnek megfelelően feltüntetik az ezekre a sókra vonatkozó információkat.

Az a) és b) ponttal összhangban feltüntetett szelén-, illetve kloridtartalom a tápanyagokra vonatkozó információktól egyértelműen elkülönítve jelenítendő meg, és értéktartományként is megadható.

Amennyiben az, hogy az uniós termésnövelő anyag szelén- vagy kloridtartalma nem éri el az a) és b) pontban meghatározott határértékeket, biztosan és vitathatatlanul következik a nagy tisztaságú anyag természetéből vagy hasznosítási műveletéből vagy adott esetben az ilyen anyagot tartalmazó az uniós termésnövelő anyag gyártási folyamatából, úgy a gyártó felelősségére ellenőrzés (például vizsgálatok elvégzése) nélkül is mellőzhető az e paraméterekre vonatkozó információknak a címkén történő feltüntetése.”

III. MELLÉKLET

Az (EU) 2019/1009 rendelet IV. mellékletének II. részében a D1. modul (A gyártási folyamat minőségbiztosítása) a következőképpen módosul:

A 2.2. pont d) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„d)

az uniós termésnövelő anyag gyártási folyamatának megértéséhez szükséges rajzok, modellek, leírások és magyarázatok, valamint – a II. mellékletben meghatározott 3., 5., 12., 13., 14. vagy 15. összetevő-kategóriába tartozó anyagokra vonatkozóan – a gyártási vagy visszanyerési folyamat olyan írásba foglalt bemutatása és ábrája, amelyen minden kezelés, tároló tartály és terület egyértelműen azonosítva van,”.

Az 5.1.1.1. pontban a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„5.1.1.1.

A II. mellékletben meghatározott 3., 5., 12., 13., 14. és 15. összetevő-kategóriába tartozó anyagokra vonatkozóan a gyártó felső vezetésének:”.

Az 5.1.2.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„5.1.2.1.

A II. mellékletben meghatározott 3., 5., 12., 13., 14. és 15. összetevő-kategóriába tartozó anyagokra vonatkozóan a minőségbiztosítási rendszernek biztosítania kell az említett mellékletben meghatározott követelményeknek való megfelelést.”

Az 5.1.3.1. pont a következőképpen módosul:

A bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„5.1.3.1.

A II. mellékletben meghatározott 3., 5., 12., 13., 14. és 15. összetevő-kategóriába tartozó anyagokra vonatkozóan az ellenőrzéseknek és vizsgálatoknak a következő elemeket kell tartalmazniuk:”.

A b) és a c) alpont helyébe a következő szöveg lép:

„b)

Szakképzett személyzetnek kell szemrevételeznie a bemeneti anyagok minden egyes szállítmányát, és ellenőriznie azt, hogy az megfelel a II. melléklet 3., 5., 12., 13., 14. és 15. összetevő-kategóriájába tartozó bemeneti anyagokra vonatkozó előírásoknak [VAGY: a II. mellékletben meghatározottak szerint].

A gyártónak bármely adott bemeneti anyag bármely szállítmányát el kell utasítania, amennyiben a szemrevételezés során gyanú merül fel a következők bármelyikére vonatkozóan:

—	a végső uniós termésnövelő anyag előállítására vagy minőségére nézve veszélyes vagy káros anyagok jelenléte,

—	a II. melléklet 3., 5., 12., 13., 14. és 15. összetevő-kategóriájára vonatkozó előírásokkal való [VAGY: a II. mellékletben meghatározottak szerinti] összeférhetetlenség, különösen műanyagoknak a makroszkopikus szennyeződésekre vonatkozó határérték túllépéséhez vezető jelenléte.”

Az e) alpont helyébe a következő szöveg lép:

„e)

A kimeneti anyagokból mintát kell venni annak ellenőrzése érdekében, hogy azok megfelelnek-e a II. mellékletben meghatározott 3., 5., 12., 13., 14. és 15. összetevő-kategóriára vonatkozó előírásoknak, valamint hogy a kimeneti anyag tulajdonságai nem veszélyeztetik-e az uniós termésnövelő anyagnak az I. mellékletben foglalt alkalmazandó követelményeknek való megfelelését.”

Az fa) alpontban a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„fa)	A 12., 13., 14. és 15. összetevő-kategóriába tartozó anyagokra vonatkozóan legalább a következő alapértelmezett gyakorisággal vagy az uniós termésnövelő anyag minőségét esetlegesen befolyásoló jelentős változás esetén a tervezettnél korábbi gyakorisággal kell mintát venni:”.

Az fb) alpont helyébe a következő szöveg lép:

„fb)

A 12., 13., 14. és 15. összetevő-kategóriába tartozó anyagok esetében minden egyes gyártási tételt vagy gyártási részt minőségirányítási célból egyedi kóddal kell ellátni. Ezen anyagokból 3 000 tonnánként legalább egy mintát vagy két hónaponként egy mintát – attól függően, hogy melyik következik be előbb – legalább két évig jó állapotban kell tárolni.”

A g) alpont iv. alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„iv.	a 12., 13., 14. és 15. összetevő-kategóriába tartozó anyagok esetében az fb) alpontban említett mintákat megmérni, és a szükséges korrekciós intézkedéseket megtenni annak érdekében, hogy megakadályozza az anyag esetleges továbbszállítását és felhasználását.”

Az 5.1.4.1. pontban a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„5.1.4.1.

A II. mellékletben meghatározott 3., 5., 12., 13., 14. és 15. összetevő-kategóriába tartozó anyagok esetében a minőségbiztosítási feljegyzésekből ki kell tűnnie, hogy megtörtént a bemeneti anyagok, a gyártás, a raktározás, valamint a be- és a kimeneti anyagok e rendelet vonatkozó követelményeinek való megfelelése tényleges ellenőrzése. Mindegyik dokumentumnak olvashatónak és a megfelelő használati helyén (helyein) elérhetőnek kell lennie, és valamennyi elavult változatot azonnal el kell távolítani mindenhonnan, ahol használják, vagy legalábbis elavultként kell megjelölni. A minőségirányítási dokumentációnak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:”.

Az 5.1.5.1. pontban a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„5.1.5.1.

A II. mellékletben meghatározott 3., 5., 12., 13., 14. és 15. összetevő-kategóriába tartozó anyagokra vonatkozóan a gyártónak éves belső ellenőrzési programot kell létrehoznia a minőségbiztosítási rendszernek való megfelelés ellenőrzésére, amely program során:”.

A 6.3.2. pontban a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„6.3.2.

A II. mellékletben meghatározott 3., 5., 12., 13., 14. és 15. összetevő-kategóriába tartozó anyagokra vonatkozóan a bejelentett szervezetnek minden egyes ellenőrzés során mintát kell vennie a kimeneti anyagból, és azt elemeznie kell, az ellenőrzéseket pedig a következő gyakorisággal kell elvégezni:”.

2022.7.8.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 183/12

A BIZOTTSÁG (EU) 2022/1172 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2022. május 4.)

az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös agrárpolitika keretében működő integrált igazgatási és kontrollrendszer, valamint a feltételességhez kapcsolódó közigazgatási szankciók alkalmazása és kiszámítása tekintetében történő kiegészítéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 74. cikkére, 85. cikke (7) bekezdésére és 105. cikkére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2021/2116 rendelet megállapítja többek között az integrált igazgatási és kontrollrendszerre (a továbbiakban: integrált rendszer), valamint a feltételességhez kapcsolódó közigazgatási szankciók alkalmazására és kiszámítására vonatkozó alapvető szabályokat. Az új jogi keret zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében szükség van bizonyos, a szóban forgó rendelet által az érintett területek tekintetében megállapított rendelkezéseket kiegészítő szabályok elfogadására.

(2)

Az integrált rendszerre, valamint a feltételességhez kapcsolódó közigazgatási szankciók alkalmazására és kiszámítására vonatkozó szabályoknak a tagállamok és a kedvezményezettek által a közös agrárpolitika (KAP) keretében alkalmazandó szabályok hatékony kontrollrendszerét kell biztosítaniuk, ezért azokat egyetlen felhatalmazáson alapuló jogi aktusban kell meghatározni. Indokolt, hogy ezek az új szabályok a 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) vonatkozó rendelkezéseinek helyébe lépjenek.

(3)

Különösen olyan szabályokat kell megállapítani, amelyet kiegészítik az (EU) 2021/2116 rendelet egyes nem alapvető elemeit az említett rendelet 65. cikke szerinti integrált rendszer működése, az említett rendelet 68. cikkének (3) bekezdésében, 69. cikkének (6) bekezdésében és 70. cikkének (2) bekezdésében előírt minőségértékelésekre vonatkozó szabályok, az említett rendelet 68. cikkében szereplő mezőgazdaságiparcella-azonosító rendszerre vonatkozó szabályok, valamint a feltételességhez kapcsolódóan az említett rendelet 85. cikkében említett közigazgatási szankciók alkalmazására és kiszámítására vonatkozó részletes szabályok tekintetében.

(4)

A mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer célja, hogy a szakpolitikai teljesítményre vonatkozó jelentéstétel szempontjából releváns értékes, átfogó és megbízható információkat szolgáltasson, ezzel hozzájárulva a területalapú beavatkozások hatékony végrehajtásához, valamint támogatva a kedvezményezetteket a helyes támogatási kérelmek benyújtásában. E célkitűzések teljesítése érdekében szabályokra van szükség a tagállamok által követendő technikai követelmények, valamint a rendelkezésre álló információk strukturálásának és frissítésének pontosítása érdekében.

(5)

Annak érdekében, hogy a tagállamok proaktívan feltárhassák az integrált rendszer esetleges hiányosságait, és szükség esetén megfelelő korrekciós intézkedéseket hozhassanak, szabályokat kell megállapítani a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer, a földrajzi térinformatikai kérelmezési rendszer és a területi monitoring rendszer éves minőségértékelésére vonatkozóan. A mezőgazdasági parcellaazonosító rendszernek a 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet szerinti minőségértékelése során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a Bizottság által kidolgozott technikai iránymutatások különösen hasznosak. Az ilyen technikai iránymutatások segítik a tagállamokat abban, hogy az értékelések elvégzéséhez megfelelően kiigazított módszertant alkalmazzanak. Tekintettel arra, hogy az éves teljesítményjelentés keretében megbízható és ellenőrizhető adatokat szolgáltató, megfelelően működő integrált rendszer biztosítása szempontjából milyen fontosak a minőségértékelések, a Bizottságnak hasonló módon segítenie kell a tagállamokat az (EU) 2021/2116 rendeletben előírt minőségértékelések elvégzésében.

(6)

A minőségértékelések során értékelni kell, hogy az integrált rendszer teljesíti-e azon célját, hogy az (EU) 2021/2116 rendelet 66. cikkének (2) bekezdésében előírtaknak megfelelően az éves jelentéstétel szempontjából releváns, megbízható és átfogó információkat szolgáltasson, különös tekintettel a pontos hektárszámra, illetve a területek helyes arányára a területalapú beavatkozások kimeneti, illetve teljesítménymutatóinak esetében. Ehhez össze kell vonni a területi monitoring rendszer és a földrajzi térinformatikai kérelmezési rendszer minőségértékeléséből származó releváns eredményeket annak érdekében, hogy elkerülhető legyen e hatás túlbecslése olyan területek miatt, ahol mérési hibák és a támogathatósági feltételekre vonatkozó helytelen döntések egyaránt előfordultak. E célból a bejelentett terület ellenőrzésének a földrajzi térinformatikai kérelmezési rendszer minőségértékelése során ugyanazon parcellamintán kell alapulnia, mint a területi monitoring rendszer minőségértékelése során.

(7)

Emellett a területi monitoring rendszerrel kapcsolatos minőségértékelés célja annak biztosítása, hogy az eredmények összehasonlíthatók legyenek a tagállamok között, függetlenül azon lehetőségtől, hogy a területi monitoring rendszer teljeskörű végrehajtásának bevezetését időben el lehet halasztani. Ennek a minőségértékelésnek ezért ki kell terjednie valamennyi területalapú beavatkozásra és a vonatkozó támogathatósági feltételekre, függetlenül attól, hogy a tagállam úgy dönt-e, hogy az (EU) 2021/2116 rendelet 70. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint csak 2024. január 1-jétől rendelkezik teljes mértékben működőképes területi monitoring rendszerrel. A területi monitoring rendszer minőségértékelésének diagnosztikai információkat kell szolgáltatnia mind a beavatkozások, mind a támogathatósági feltételek szintjén, amelyek alapján a tagállamoknak szükség esetén megfelelő korrekciós intézkedéseket kell hozniuk.

(8)	Az egyértelműség érdekében, valamint azért, hogy a feltételességhez kapcsolódó közigazgatási szankciók kiszámítása és alkalmazása harmonizált alapokon nyugodjon, a meg nem felelésre vonatkozóan közös fogalommeghatározásokat és általános elveket kell megállapítani.

(9)

Az (EU) 2021/2116 rendelet úgy rendelkezik, hogy a feltételességhez kapcsolódó közigazgatási szankciókat az arányosság elvének figyelembevételével kell megállapítani. Ezért a támogatáscsökkentéseket és a támogatás köréből való kizárásokat a meg nem felelés súlyossága szerint kell osztályozni, és azoknak – szándékos meg nem felelés esetén – a kedvezményezettnek az említett rendelet 83. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontja szerinti valamennyi kifizetésből és támogatásból való teljes kizárásáig kell terjedniük. Annak érdekében, hogy a kedvezményezettek jogbiztonságot élvezzenek, meg kell állapítani a közigazgatási szankciók alkalmazásának határidejét.

(10)

Az (EU) 2021/2116 rendelet 85. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a feltételességre vonatkozó közigazgatási szankció kiszámítása az érintett kedvezményezettnek a meg nem felelés megállapítása szerinti naptári évben benyújtott vagy majd benyújtásra kerülő támogatási kérelmei vagy kifizetési kérelmei tekintetében nyújtott vagy nyújtandó kifizetések alapján történik. Ezért a mezőgazdasági termelő magatartása és a szankció közötti kapcsolat biztosítása, valamint a mezőgazdasági termelők közötti egyenlő bánásmód biztosítása érdekében helyénvaló úgy rendelkezni, hogy amennyiben ugyanaz a meg nem felelés több naptári éven keresztül folyamatosan előfordul, közigazgatási szankciót kell alkalmazni és kiszámítani minden olyan naptári évre, amelynek tekintetében megállapítható, hogy a meg nem felelés fennállt.

(11)

Annak érdekében, hogy a közigazgatási szankciók ténylegesen alkalmazhatók és felszámíthatók legyenek, helyénvaló úgy rendelkezni, hogy amennyiben a ténymegállapítás naptári évében a szankció meghaladja a kedvezményezettnek nyújtott vagy nyújtandó kifizetések teljes összegét, vagy ha a kedvezményezett nem nyújt be támogatási kérelmet, a szankciót visszafizettetés útján kell alkalmazni vagy felszámítani.

(12)

Az (EU) 2021/2116 rendelet 85. cikkének (3) bekezdése értelmében függetlenül attól, hogy a meg nem felelést területi monitoring rendszeren keresztül vagy más módon észlelik-e, a közigazgatási szankció nem alkalmazandó, amennyiben a nem szándékos meg nem felelés nem jár következménnyel vagy csak jelentéktelen következménnyel jár az érintett előírás vagy követelmény céljának elérése szempontjából. Azon meg nem felelések csekély jelentősége miatt, amelyek nem vagy csak jelentéktelen következményekkel járnak az érintett előírás vagy követelmény céljának elérése szempontjából, valamint az adminisztratív terhek csökkentése érdekében az ilyen meg nem feleléseket nem kell figyelembe venni a meg nem felelés ismétlődő vagy tartós jellegének meghatározásakor.

(13)	Az (EU) 2021/2116 rendelet 85. cikkének (4) bekezdése értelmében, amennyiben egy tagállam a területi monitoring rendszert használja a meg nem felelés eseteinek feltárására, dönthet úgy, hogy alacsonyabb százalékos csökkentést alkalmaz. Helyénvaló rögzíteni a csökkentés minimális százalékos arányát.

(14)	Meg kell állapítani az ugyanabban a naptári évben előforduló több meg nem felelés esetén alkalmazandó közigazgatási szankciók kiszámítására vonatkozó szabályokat.

(15)

Az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (3) előírt rendelkezésekről való zökkenőmentes átállás biztosítása érdekében helyénvalónak tűnik átmeneti szabályokat megállapítani az (EU) 2021/2116 rendelet 104. cikke (1) bekezdése második albekezdése a) pontja iv. alpontjának alkalmazására vonatkozóan annak érdekében, hogy elkerülhetők legyenek a feltételességi és kölcsönös megfeleltetési ellenőrzésekhez kapcsolódóan az olyan kedvezményezettekre nehezedő túlzott adminisztratív költségek és terhek, akik az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) szerinti KAP-stratégiai tervek és az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) alapján 2025. december 31-ig végrehajtott vidékfejlesztési programok keretében egyaránt részesülnek területalapú támogatásban. E célból úgy kell tekinteni, hogy a feltételességre vonatkozó területalapú ellenőrzések az 1306/2013/EU rendelet 96. cikkében említett kölcsönös megfeleltetési ellenőrzésekre is kiterjednek. Ezt az indokolja, hogy a területalapú kifizetések esetében a feltételességi szabályok mind a kötelezettségek, mind a szankciók tekintetében általában szigorúbbak, mint a kölcsönös megfeleltetési szabályok. Ezért ha a kedvezményezett teljesíti a feltételességre vonatkozó szabályokban meghatározott kötelezettségeket, akkor vélelmezhető a kölcsönös megfeleltetési szabályok betartása is. Ha azonban a feltételességi ellenőrzések meg nem felelést tárnak fel, a tagállam már nem vélelmezheti a kölcsönös megfeleltetés betartását, és következésképpen el kell végeznie az 1306/2013/EU rendelet 96. cikkében említett ellenőrzéseket, és ezzel összefüggésben az említett rendeletben megállapított rendelkezésekkel összhangban alkalmaznia kell a közigazgatási szankciók kiszámítására és alkalmazására vonatkozó szabályokat.

(16)

Az egyértelműség és a jogbiztonság érdekében a 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletet hatályon kívül kell helyezni. A rendeletet azonban továbbra is alkalmazni kell a 2023. január 1. előtt benyújtott, közvetlen kifizetésekkel kapcsolatos támogatási kérelmekre, az 1305/2013/EU rendelet alapján végrehajtott támogatási intézkedésekkel kapcsolatos kifizetési kérelmekre, valamint a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó szabályok tekintetében a kontrollrendszerre és a közigazgatási szankciókra.

(17)	Tekintettel az (EU) 2021/2116 rendelet 104. cikke (1) bekezdésének második albekezdésére és 106. cikkére, ezt a rendeletet a 2023. január 1-jétől kezdődő, az (EU) 2021/2115 rendelet alapján végrehajtott beavatkozásokra kell alkalmazni.

(18)

Végezetül, tekintettel a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás 31. pontjára, a Bizottság úgy véli, hogy lényegi kapcsolat áll fenn az (EU) 2021/2116 rendeletben foglalt, az integrált rendszerre, illetve a feltételességhez kapcsolódó közigazgatási szankciók alkalmazására és kiszámítására vonatkozó szabályokhoz kapcsolódó felhatalmazások között, és ezek összefüggenek egymással. Ezért a szóban forgó szabályokat helyénvaló ugyanabban a felhatalmazáson alapuló jogi aktusban megállapítani,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ALKALMAZÁSI KÖR

1. cikk

Alkalmazási kör

Ez a rendelet az (EU) 2021/2116 rendelet egyes nem alapvető elemeit kiegészítő rendelkezéseket állapít meg az alábbiakra vonatkozóan:

a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer tekintetében a szóban forgó rendelet 68. cikkének (3) bekezdésében, a földrajzi térinformatikai kérelmezési rendszer tekintetében 69. cikkének (6) bekezdésében, illetve a területi monitoring rendszer tekintetében 70. cikkének (2) bekezdésében említett minőségértékelés;

b)	a szóban forgó rendelet 68. cikkében említett mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer;

c)	a feltételességhez kapcsolódó közigazgatási szankcióknak a szóban forgó rendelet 85. cikkében említett alkalmazása és kiszámítása.

II. FEJEZET

AZ INTEGRÁLT RENDSZER

2. cikk

A mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer

(1) Az (EU) 2021/2116 rendelet 68. cikkében említett mezőgazdasági parcellaazonosító rendszernek a referenciaparcellák szintjén kell működnie, és az említett rendelet 69. cikke szerinti földrajzi térinformatikai kérelmezési rendszerrel és az ugyanazon rendelet 70. cikkében említett területi monitoring rendszerrel való adatcserét lehetővé tevő információkat kell tartalmaznia.

(2) E rendelet alkalmazásában a „referenciaparcella” olyan földrajzilag körülhatárolt terület, amely az (EU) 2021/2116 rendelet 68. cikkében említett, mezőgazdasági parcellákra vonatkozó azonosítási rendszerben egyedi azonosítóval szerepel. A referenciaparcella az (EU) 2021/2115 rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében említett mezőgazdasági területet képező területegységet tartalmaz. Adott esetben a referenciaparcellának azokat a nem mezőgazdasági területeket is magában kell foglalnia, amelyeket a tagállamok az (EU) 2021/2116 rendelet 65. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett területalapú beavatkozásokhoz nyújtott támogatásra jogosultnak tekintenek.

(3) Az (EU) 2021/2116 rendelet 65. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett területalapú beavatkozások iránti földrajzi térinformatikai kérelmek benyújtásához a kedvezményezetteknek a referenciaparcellákra kell támaszkodniuk.

(4) A tagállamoknak a referenciaparcellákat oly módon kell körülhatárolniuk, hogy biztosítsák, hogy a parcellák hosszú távon változatlanok és mérhetők legyenek, valamint lehetővé tegyék az (EU) 2021/2116 rendelet 65. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett területalapú beavatkozásokhoz nyújtott támogatásra a tagállamok által jogosultnak tekintett, évente bejelentett minden egyes mezőgazdasági parcella, illetve nem mezőgazdasági területet magában foglaló földterület egységes és egyértelmű lokalizálását.

(5) A tagállamok az azonosító rendszerben szereplő valamennyi referenciaparcellára vonatkozóan biztosítják az információk legalább háromévente történő frissítését. Emellett a tagállamok minden évben figyelembe veszik a térinformatikai kérelmezési rendszerből, a területi monitoring rendszerből vagy bármely más megbízható forrásból származó valamennyi információt.

(6) A tagállamok biztosítják, hogy a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer tartalmazza a mutatókra vonatkozó, az (EU) 2021/2116 rendelet 66. cikkének (2) bekezdésében említett helyes jelentéstétel szempontjából releváns adatok kinyeréséhez szükséges információkat.

(7) Az azonosító rendszerben a tagállamok minden egyes referenciaparcella esetében elvégzik legalább a következőket:

meghatározzák az integrált rendszer szerinti területalapú beavatkozások keretében a maximális támogatható területet. A maximálisan támogatható terület meghatározásához a tagállamok lehetőség szerint megfelelő kijelölés révén levonják a parcellából a nem támogatható részeket. A tagállamok előzetesen meghatározzák a parcella támogatható és nem támogatható részeinek értékeléséhez, számszerűsítéséhez és adott esetben kijelöléséhez használt kritériumokat és eljárásokat. A maximális támogatható terület meghatározásakor a tagállamok észszerű mozgásteret határozhatnak meg a helyes számszerűsítéshez, figyelembe véve a parcella határvonalait és állapotát;

azonosítják az (EU) 2021/2115 rendelet 4. cikkének 3. pontja szerinti mezőgazdasági területet. A tagállamok adott esetben biztosítják a mezőgazdasági területeken belül a szántóföld, az állandó kultúrák és az állandó gyepterület közötti különbségtételt, beleértve azt az esetet is, amikor az adott területen kijelölés révén agrárerdészeti rendszert hoznak létre, az említett rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározottak szerint;

a szórványosan elhelyezkedő, nem támogatható tájképi elemeket is tartalmazó állandó gyepterületeket illetően, amennyiben a tagállamok úgy döntenek, hogy az (EU) 2021/2115 rendelet 4. cikke (4) bekezdése b) pontjának harmadik albekezdésében előírtak szerint rögzített csökkentési együtthatókat alkalmaznak a támogathatónak minősülő terület meghatározására, akkor minden releváns információt rögzítenek;

feltüntetik az olyan jellemzőket és/vagy kötelezettségvállalásokat, amelyek relevánsak a területalapú beavatkozások támogathatósága és a feltételességi követelmények szempontjából, és hosszú távon változatlanok. Ezeket az információkat attribútumként vagy rétegként kell rögzíteni a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszerben, és legalább a következőket fel kell tüntetni:

i.	adott esetben a tőzegláp vagy vizes élőhely elhelyezkedése az (EU) 2021/2115 rendelet III. mellékletében említett 2. sz. GAEC-előírással összhangban;

ii.	a feltételesség vagy az (EU) 2021/2116 rendelet 65. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett beavatkozások szempontjából releváns tájképi elemek típusa és a parcellán való elhelyezkedése;

e)	adott esetben meghatározzák az (EU) 2021/2115 rendelet III. mellékletében foglalt 8. számú GAEC-előírás szerinti nem termelési célú területek vagy tájképi elemek minimális aránya szempontjából releváns tájképi jellegzetességek helyét és méretét;

meghatározzák, hogy a parcellák az (EU) 2021/2115 rendelet 71. cikkében említett, hátrányos természeti adottsággal vagy egyéb területspecifikus hátrányokkal rendelkező területeken találhatók-e, vagy figyelembe kell-e venni az ugyanazon rendelet 72. cikkében említett, bizonyos kötelező követelményekből eredő területspecifikus hátrányokat;

meghatározzák, hogy a parcellák Natura 2000 területeken, a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) hatálya alá tartozó területeken, az (EU) 2021/2115 rendelet 37. cikkének (1) bekezdése alapján gyapottermesztésre engedélyezett mezőgazdasági földterületen, az említett rendelet 4. cikke (3) bekezdése c) pontja második albekezdésének i. pontjában említett kialakult helyi gyakorlatok részét képező területeken, az (EU) 2021/2115 rendelet III. mellékletében foglalt 9. sz. GAEC-előírás alapján környezeti szempontból érzékenynek minősített állandó gyepterületekkel borított területeken, illetve a 92/43/EGK tanácsi irányelv (7) vagy a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) hatálya alá tartozó területeken találhatók-e.

(8) Az (EU) 2021/2115 rendelet 70. és 72. cikke alapján támogatott, erdészettel kapcsolatos intézkedések esetében a tagállamok megfelelő alternatív rendszereket alakíthatnak ki a támogatás tárgyát képező, erdővel borított parcellák egyedi azonosításához.

(9) A földrajzi információs rendszert olyan, a 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (9) meghatározott nemzeti koordinátarendszer alapján kell működtetni, amely lehetővé teszi a mezőgazdasági parcellák szabványosított mérését és egyedi azonosítását az adott tagállam egész területén. Amennyiben különböző koordináta-referenciarendszereket alkalmaznak, azoknak kölcsönösen ki kell zárniuk egymást, és az egyes koordinátarendszereknek biztosítaniuk kell az ugyanazon helyre vonatkozó információk közötti következetességet.

3. cikk

A mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer minőségértékelése

(1) A fenntarthatóságot elősegítő alapszintű a jövedelemtámogatással összefüggésben a tagállamok évente elvégzik az (EU) 2021/2116 rendelet 68. cikkének (3) bekezdésében említett minőségértékelést. A minőségértékelésnek a következő elemeket kell tartalmaznia:

a)	a támogatható maximális terület pontos mennyiségi meghatározása;

b)	azon referenciaparcellák aránya és megoszlása, amelyek esetében a támogatható maximális területbe beleszámítanak a nem támogatható területek vagy amelyek esetében a támogatható maximális területbe nem számítanak bele a mezőgazdasági földterületek;

c)	a jelentős hiányosságokkal rendelkező referenciaparcellák előfordulása;

d)	a mezőgazdasági terület szántóföldként, állandó gyepterületként vagy állandó növénykultúraként való helyes besorolása minden egyes referenciaparcellában;

e)	a területbejelentések referenciaparcellánkénti aránya;

f)	azon referenciaparcellák osztályozása, amelyek esetében a támogatható maximális terület megállapítása a nem támogatható területek figyelembevételével, illetve a mezőgazdasági területek figyelmen kívül hagyásával történik, vagy amelyek esetében kritikus problémák jelentkeznek;

g)	a rendszeres frissítési ciklus során módosult referenciaparcellák halmozott százalékos aránya.

A tagállamok biztosítják továbbá, hogy a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer aktualizálására irányuló valamennyi kérelmet oly módon teljesítsék, hogy nyomon követhető legyen, hogy azok a területi monitoring rendszerből, a kedvezményezett által végrehajtott intézkedésből vagy valamilyen más forrásból származnak-e.

(2) A tagállamok az (1) bekezdésben említett értékelést a referenciaparcellák egy adott mintája alapján végzik el. Az értékelés során olyan adatokat használnak, amelyek lehetővé teszik a tényleges helyzet értékelését.

(3) Amennyiben az értékelés a minőség terén hiányosságokat tár fel, a tagállamok megfelelő korrekciós intézkedéseket javasolnak.

4. cikk

A földrajzi térinformatikai kérelmezési rendszer minőségértékelése

(1) Az (EU) 2021/2116 rendelet 69. cikkének (6) bekezdésében említett éves minőségértékelés keretében értékelni kell a földrajzi térinformatikai kérelemben szereplő információk megbízhatóságát, valamint az (EU) 2021/2115 rendelet 7. cikkében említett mutatókra vonatkozó jelentéstételhez használt információk helytállóságát. A minőségértékelés során értékelni kell különösen a földrajzi térinformatikai kérelemben előre kitöltött információk teljességét és helyességét, a kedvezményezetteknek a kérelmezési folyamat során nyújtott, útmutatásul szolgáló figyelmeztetések teljességét és helyességét, valamint a földrajzi térinformatikai kérelmekben a benyújtást követően nyilvántartásba vett valamennyi változás nyomonkövethetőségét.

(2) A minőségértékelésnek a következőkből kell állnia:

a)	annak ellenőrzése, hogy a tagállam által a földrajzi térinformatikai kérelem előzetes kitöltéséhez felhasznált információk hiánytalanok, helyesek és naprakészek voltak-e;

b)	annak a tagállam általi ellenőrzése, hogy a kedvezményezett által területalapú beavatkozásra bejelentett területet az alkalmazandó támogathatósági feltételek tekintetében helyesen határozták-e meg;

annak ellenőrzése, hogy a kérelmezési folyamat során a tagállamok által a kedvezményezetteknek címzett, útmutatásul szolgáló figyelmeztetések küldésekor a lehetőségekhez mérten figyelembe vették-e a beavatkozások valamennyi támogathatósági feltételét és adott esetben a feltételességi követelményeket;

annak ellenőrzése, hogy a tagállam a benyújtott földrajzi térinformatikai kérelem valamennyi módosítását nyilvántartásba vette-e oly módon, hogy nyomon követhető legyen, hogy az a területi monitoring rendszer által adott figyelmeztetésből, a kedvezményezett által végrehajtott intézkedésből vagy valamilyen más forrásból származik-e.

(3) A (2) bekezdés a), c) és d) pontjában előírt minőségértékelést a kérelmezési eljárásnak a támogatási kérelmek reprezentatív mintáján történő informatikai tesztelésével és ismételt elvégzésével kell végrehajtani.

(4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti ellenőrzés esetében a minőségértékelést helyszíni látogatások vagy ugyanazon naptári év képanyagának elemzése révén kell elvégezni, legalább ugyanolyan minőségben, mint ami az (EU) 2021/2116 rendelet 68. cikkének (3) bekezdésében említett minőségértékeléshez szükséges. A szóban forgó ellenőrzést a beavatkozás tekintetében bejelentett terület mérésével, az e rendelet 5. cikkében említett területi monitoring rendszer minőségértékelésére kiválasztott mintán kell elvégezni.

(5) A tagállamok biztosítják, hogy az integrált rendszer által kezelt valamennyi területalapú beavatkozás bekerüljön a (3) és (4) bekezdésben említett mintákba, és azok a minőségértékelési eljárás során ellenőrzésre kerüljenek.

(6) Amennyiben az értékelés a minőség terén hiányosságokat tár fel, a tagállamok megfelelő korrekciós intézkedéseket javasolnak.

5. cikk

A területi monitoring rendszer minőségértékelése

(1) Az (EU) 2021/2116 rendelet 70. cikkének (2) bekezdésében említett éves minőségértékelés keretében értékelni kell a területi monitoring rendszer végrehajtásának megbízhatóságát, diagnosztikai információkat kell szolgáltatni a beavatkozások és a támogathatósági feltételek szintjén hozott helytelen döntések forrásairól és különösen értékelni kell az (EU) 2021/2115 rendelet 7. cikkében említett mutatókra vonatkozó jelentéstételhez szolgáltatott információk helytállóságát.

(2) A minőségértékelést helyszíni látogatások vagy ugyanazon naptári év képanyagának elemzése révén kell elvégezni, adott esetben legalább ugyanolyan minőségben, mint ami az (EU) 2021/2116 rendelet 68. cikkének (3) bekezdésében említett minőségértékeléshez szükséges. A helyszíni látogatásokra az év során bármikor sor kerülhet, és egyazon látogatás során a lehetőségekhez mérten az adott kedvezményezettre vonatkozó összes támogathatósági feltételt ellenőrizni kell. A tagállamok által a minőségértékeléshez használt képanyagnak a tényleges helyszíni helyzet tekintetében meggyőző és megbízható eredményekkel kell szolgálnia. Amennyiben a tagállamok a Kopernikusz-Sentinelek adataival legalább egyenértékű adatként földrajzi koordinátákkal ellátott fényképeket használnak a mezőgazdasági tevékenységek megfigyelésére, nyomon követésére és értékelésére, a tagállamok a földrajzi koordinátákkal ellátott fényképek alapján hozott döntések minőségértékelését a földrajzi koordinátákkal ellátott fényképek nem automatizált elemzése révén is elvégezhetik, feltéve, hogy azok meggyőző és megbízható eredményeket hoznak.

(3) A beavatkozások szintjén a minőségértékelés a következőkből áll:

a)	a területalapú beavatkozás tárgyát képező parcellák támogathatósági feltételeire vonatkozó helytelen döntésekből eredő hibák számszerűsítése, függetlenül attól, hogy az adott döntés a területi monitoring rendszerből származik-e vagy sem. Az eredményt hektárban kell kifejezni;

azon parcellák számának számszerűsítése, amelyek esetében a területi monitoring rendszer a támogathatósági feltételeknek való meg nem felelést állapított meg, valamint azon parcellák számának számszerűsítése, amelyek a támogatási kérelmek módosításának határideje után nem feleltek meg a támogathatósági feltételeknek.

(4) A 2025. február 15-ig, illetve 2027. február 15-ig esedékes jelentéseknek ki kell terjedniük annak ellenőrzésére is, hogy a területalapú beavatkozások valamennyi monitoring útján ellenőrizhetőnek tekintett támogathatósági feltétele 2024-ben, illetve 2026-ban területi monitoring rendszer hatálya alá tartozott-e. E jelentések eredményeinek értékelését követően korrekciós intézkedésekre lehet szükség.

(5) A minőségértékelésnek a kérelmezett beavatkozások valamennyi támogathatósági feltételének a parcellák reprezentatív mintáján végzett ellenőrzésével kell történnie.

(6) Az egyszerűsítés érdekében és tekintettel arra, hogy a területi monitoring rendszer minőségértékelési mintája megfelelő szintű bizonyosságot nyújt a beavatkozásonkénti támogathatósági feltételek teljesítése tekintetében, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az e rendelet 4. és 5. cikkében említett minőségértékeléseket figyelembe veszik az ellenőrzési rendszer létrehozására vonatkozóan az (EU) 2021/2116 rendelet 72. cikkében meghatározott kötelezettség tekintetében.

(7) A tagállamok biztosítják, hogy a területi monitoring rendszer tekintetében az (EU) 2021/2116 rendelet 70. cikkének (1) bekezdésében említett fokozatos felállítás lehetőségétől függetlenül az integrált rendszer által kezelt valamennyi területalapú beavatkozás bekerüljön a parcellamintába, és a minőségértékelési folyamat során ellenőrzésre kerüljön.

(8) Amennyiben a (3) bekezdés a) és b) pontjában említett számszerűsítések eredményei hiányosságokat tárnak fel, a tagállam megfelelő korrekciós intézkedéseket javasol.

(9) A monitoring útján nem ellenőrzött vagy nem meggyőző módon ellenőrzött támogathatósági feltételek esetében a korrekciós intézkedések közé tartozhatnak a helyszíni látogatások. Azokban az esetekben, amikor az adott naptári évre vonatkozó minőségértékelés eredményei alapján korrekciós intézkedésekre van szükség, előfordulhat, hogy a következő évi minőségértékelési jelentésben további részleteket kell feltüntetni az orvosolandó hiányosságok tekintetében.

III. FEJEZET

A FELTÉTELESSÉGHEZ KAPCSOLÓDÓ KÖZIGAZGATÁSI SZANKCIÓK ALKALMAZÁSA ÉS KISZÁMÍTÁSA

6. cikk

Fogalommeghatározások

E fejezet alkalmazásában az (EU) 2021/2116 rendelet IV. címének IV. fejezetében foglalt fogalommeghatározásokat kell alkalmazni.

Ezenkívül a következő fogalommeghatározásokat is alkalmazni kell:

„meg nem felelés”: az (EU) 2021/2115 rendelet 12. cikkének (4) bekezdésében említett, uniós jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeknek vagy a tagállamok által az említett rendelet 13. cikkével összhangban meghatározott, a föld jó mezőgazdasági és környezeti állapotára vonatkozó előírásoknak való meg nem felelés;

b)	„előírások”: a tagállamok által az (EU) 2021/2115 rendelet 13. cikkével összhangban meghatározott előírások;

c)	„a ténymegállapítás éve”: az adminisztratív vagy helyszíni ellenőrzés elvégzése szerinti naptári év;

d)	„a feltételesség területei”: az (EU) 2021/2115 rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében említett három különböző terület.

7. cikk

A meg nem felelésre vonatkozó általános elvek

(1) A meg nem felelés ismételt előfordulásának megállapítása céljából a kölcsönös megfeleltetési szabályoknak való, a 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelettel összhangban meghatározott meg nem feleléseket kell figyelembe venni.

(2) A meg nem felelés „mértékét” különösen annak figyelembevételével kell megállapítani, hogy a meg nem felelés kiterjedt hatással rendelkezik-e, vagy hatása magára a mezőgazdasági üzemre korlátozódik.

(3) A meg nem felelés „súlyossága” különösen a meg nem felelés következményeinek jelentőségétől függ, tekintetbe véve a szóban forgó követelmény vagy előírás célját.

(4) A meg nem felelés „folytonossága” különösen a hatás időtartamától vagy attól függ, hogy e hatásokat meg lehet-e szüntetni megfelelő eszközökkel.

(5) E fejezet alkalmazásában a meg nem felelést akkor kell „megállapítottnak” tekinteni, ha az az (EU) 2021/2116 rendelettel összhangban végrehajtott ellenőrzés eredményeképpen vagy az illetékes ellenőrző hatóság, illetve adott esetben a kifizető ügynökség számára valamely más forrásból ismertté vált információ nyomán kerül megállapításra.

8. cikk

A közigazgatási szankciókra vonatkozó általános elvek

(1) Az (EU) 2021/2116 rendelet 84. cikkének (1) bekezdésében előírt közigazgatási szankció csak akkor szabható ki, ha a meg nem felelést a meg nem felelés évétől kezdődő és azt is magában foglaló három egymást követő naptári éven belül állapítják meg.

(2) Amennyiben ugyanaz a meg nem felelés több naptári éven keresztül folyamatosan előfordul, minden olyan naptári évre közigazgatási szankciót kell alkalmazni, amelyben a meg nem felelés fennállt. A közigazgatási szankciók kiszámítása az érintett kedvezményezettnek a meg nem felelés bekövetkezte szerinti naptári években benyújtott vagy majd benyújtásra kerülő támogatási kérelmei vagy kifizetési kérelmei tekintetében nyújtott vagy nyújtandó kifizetések alapján történik.

(3) Amennyiben a ténymegállapítás naptári évében a kedvezményezett nem nyújt be támogatási kérelmet vagy az igazgatási szankció meghaladja a kedvezményezett által a ténymegállapítás naptári évében benyújtott vagy benyújtandó támogatási kérelmek alapján a kedvezményezettnek odaítélt vagy odaítélendő kifizetések teljes összegét, a közigazgatási szankciót az (EU) 2022/128 bizottsági végrehajtási rendelet (10) 30. cikkének megfelelően kell megfizettetni.

9. cikk

A támogatáscsökkentés százalékos aránya nem szándékos meg nem felelés esetén

(1) A megállapított nem szándékos meg nem felelések esetében a kifizető ügynökség a meg nem felelésnek az illetékes ellenőrző hatóság által az (EU) 2021/2116 rendelet 85. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett kritériumok figyelembevételével elvégzett értékelése alapján dönthet úgy, hogy az említett rendelet 85. cikkének (2) bekezdésében meghatározott százalékos arányt legfeljebb 1 %-ra csökkenti.

(2) Amennyiben egy megállapított nem szándékos meg nem felelés súlyos következményekkel jár az érintett előírás vagy követelmény céljának elérésére nézve, vagy közvetlen köz- vagy állategészségügyi kockázatot jelent, a kifizető ügynökség a meg nem felelésnek az illetékes ellenőrző hatóság által az (EU) 2021/2116 rendelet 85. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett kritériumok figyelembevételével elvégzett értékelése alapján dönthet úgy, hogy az említett rendelet 85. cikkének (5) bekezdésében említett százalékos arányt legfeljebb 10 %-ra növeli.

(3) Amennyiben ugyanazon követelménynek vagy előírásnak való nem szándékos meg nem felelés három egymást követő naptári éven belül továbbra is fennáll, az (EU) 2021/2116 rendelet 85. cikke (6) bekezdésének első albekezdésében meghatározott csökkentési százalék csak akkor alkalmazandó, ha a kedvezményezettet tájékoztatták az előző megállapított meg nem felelésről. Ha ugyanazon meg nem felelés alapos ok nélkül továbbra is fennáll, és a kedvezményezett ezt nem tudja kielégítően indokolni, azt szándékos meg nem felelésnek kell tekinteni.

(4) Amennyiben egy megállapított meg nem felelésnek nincs vagy csak jelentéktelen következményei vannak az érintett előírás vagy követelmény céljának elérésére nézve, és az (EU) 2021/2116 rendelet 85. cikke (3) bekezdésének első albekezdésével összhangban nem került kiszabásra közigazgatási szankció, a meg nem felelés megismétlődésének vagy tartósságának megállapítása céljából a meg nem felelést nem kell figyelembe venni.

(5) Amennyiben egy tagállam az (EU) 2021/2116 rendelet 66. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett területi monitoring rendszert használja a meg nem felelés eseteinek feltárására, a megállapított nem szándékos meg nem felelések esetében alkalmazandó csökkentés lehet alacsonyabb az e cikk (1) bekezdésében előírt csökkentésnél, de nem lehet kevesebb, mint az említett rendelet 83. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett kifizetésekből és támogatásokból eredő teljes összeg 0,5 %-a.

10. cikk

A támogatáscsökkentések százalékos aránya szándékos meg nem felelés esetén

Megállapított szándékos meg nem felelés esetén a csökkentés százalékos aránya egyenlő legalább az (EU) 2021/2116 rendelet 83. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett kifizetésekből és támogatásokból eredő teljes összeg 15 %-ával. A meg nem felelésnek az illetékes ellenőrző hatóság által elvégzett, az említett rendelet 85. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett kritériumok figyelembevételével történő értékelése alapján a kifizető ügynökség dönthet úgy, hogy ezt a százalékos arányt legfeljebb 100 %-ra növeli.

11. cikk

A csökkentések kiszámítása ugyanabban a naptári évben előforduló több meg nem felelés esetén

(1) Amennyiben egy előírásnak való megállapított meg nem felelés egy követelménynek való meg nem felelésnek is minősül, a meg nem felelést egyetlen meg nem felelésnek kell tekinteni. A támogatáscsökkentés kiszámítása céljából a meg nem felelést a követelmény feltételességhez kapcsolódó területe részének kell tekinteni.

(2) Amennyiben ugyanabban a naptári évben egynél több nem ismétlődő, nem szándékos meg nem felelést tártak fel, a támogatáscsökkentés megállapítására szolgáló eljárást minden egyes meg nem felelésre külön-külön kell alkalmazni, és az eredményül kapott százalékokat össze kell adni. A teljes csökkentés azonban nem haladhatja meg:

az (EU) 2021/2116 rendelet 83. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett kifizetésekből és támogatásból eredő teljes összeg 5 %-át, amennyiben a meg nem felelések egyike sem jár súlyos következményekkel az érintett előírás vagy követelmény célkitűzéseinek teljesítésére nézve, illetve a meg nem felelések egyike sem jelent közvetlen kockázatot a köz- vagy állategészségügyre; vagy

az (EU) 2021/2116 rendelet 83. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett kifizetésekből és támogatásból eredő teljes összeg 10 %-át, amennyiben a meg nem felelések legalább egyike súlyos következményekkel jár az érintett előírás vagy követelmény célkitűzéseinek teljesítésére nézve, illetve közvetlen kockázatot jelent a köz- vagy állategészségügyre.

(3) Amennyiben ugyanabban a naptári évben egynél több ismétlődő, nem szándékos meg nem felelést tártak fel, a támogatáscsökkentés megállapítására szolgáló eljárást minden egyes meg nem felelésre külön-külön kell alkalmazni, és a támogatáscsökkentések eredményül kapott százalékos arányait össze kell adni. A csökkentés azonban nem haladhatja meg az (EU) 2021/2116 rendelet 83. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett kifizetésekből és támogatásokból eredő teljes összeg 20 %-át.

(4) Amennyiben ugyanabban a naptári évben egynél több szándékos meg nem felelést tártak fel, a támogatáscsökkentés megállapítására szolgáló eljárást minden egyes meg nem felelésre külön-külön kell alkalmazni, és az eredményül kapott csökkentési százalékos arányokat össze kell adni. A csökkentés azonban nem haladhatja meg az (EU) 2021/2116 rendelet 83. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett kifizetésekből és támogatásokból eredő teljes összeg 100 %-át.

(5) Amennyiben ugyanabban a naptári évben többször fordult elő nem szándékos, ismétlődő és szándékos meg nem felelés, akkor a támogatáscsökkentések eredményül kapott százalékos arányait – adott esetben az e cikk (2), (3) és (4) bekezdésének alkalmazását követően – össze kell adni. A csökkentés azonban nem haladhatja meg az (EU) 2021/2116 rendelet 83. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett kifizetésekből és támogatásokból eredő teljes összeg 100 %-át.

IV. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

12. cikk

Átmeneti rendelkezések

Az (EU) 2021/2116 rendelet 104. cikke (1) bekezdése második albekezdése a) pontjának iv. alpontjától eltérve, a feltételességgel kapcsolatos szabályoknak való megfelelés tekintetében az említett rendelet 83. cikke szerint végrehajtandó ellenőrzést az 1305/2013/EU rendeletnek megfelelően 2025. december 31-ig végrehajtott vidékfejlesztési programokon keresztül és az ugyanazon rendelet 28., 29. és 30. cikke alapján támogatott területeken kell elvégezni, amennyiben az érintett kedvezményezett az (EU) 2021/2115 rendelet értelmében a KAP stratégiai terv keretében is területalapú támogatásban részesül.

Úgy kell tekinteni, hogy az első bekezdésben említett feltételességi ellenőrzések kiterjednek az 1306/2013/EU rendelet 96. cikkében említett kölcsönös megfeleltetési ellenőrzésekre, kivéve, ha a feltételességi szabályoknak való meg nem felelésre derül fény. A feltételességre vonatkozó szabályok be nem tartása esetén a tagállam az említett cikkel összhangban ellenőrzéseket végez a vidékfejlesztési programok területalapú intézkedéseire vonatkozóan, és szabálytalanságok feltárása esetén a közigazgatási szankciók kiszámítására és alkalmazására vonatkozóan az 1306/2013/EU rendeletben megállapított szabályokat alkalmazza.

13. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 2023. január 1-jével hatályát veszti.

Az említett rendelet azonban továbbra is alkalmazandó:

a)	a 2023. január 1-je előtt benyújtott, közvetlen kifizetések iránti támogatási kérelmekre;

b)	az 1305/2013/EU rendelet alapján végrehajtott támogatási intézkedésekkel kapcsolatban benyújtott kifizetési kérelmekre;

c)	a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó szabályokkal kapcsolatos kontrollrendszerre és közigazgatási szankciókra.

14. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2023. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2022. május 4-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 435., 2021.12.6., 187. o.

(2) A Bizottság 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. március 11.) az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer, a kifizetések elutasítására és visszavonására vonatkozó feltételek, valamint a közvetlen kifizetésekre, a vidékfejlesztési támogatásokra és a kölcsönös megfeleltetésre alkalmazandó közigazgatási szankciók tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 181., 2014.6.20., 48. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1306/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 549. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2115 rendelete (2021. december 2.) a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 435., 2021.12.6., 1. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 1305/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 487. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).

(7) A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról (HL L 108., 2007.4.25., 1. o.).

(10) A Bizottság (EU) 2022/128 végrehajtási rendelete (2021. december 21.) az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó, a kifizető ügynökségekkel és más szervekkel, a pénzgazdálkodással, a záróelszámolással, az ellenőrzésekkel, a biztosítékokkal és az átláthatósággal kapcsolatos szabályok megállapításáról (HL L 20., 2022.1.31., 131. o.).

2022.7.8.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 183/23

A BIZOTTSÁG (EU) 2022/1173 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2022. május 31.)

az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös agrárpolitika keretében működő integrált igazgatási és kontrollrendszer tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 26. cikke első bekezdésének c) pontjára, 60. cikke (4) bekezdése első albekezdésének b) pontjára, valamint 75. és 92. cikkére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2021/2116 rendelet megállapítja a többek között az Unió pénzügyi érdekeinek védelme és a szakpolitika eredményességére vonatkozó jelentéstétel tekintetében a tagállamokra háruló kötelezettségekkel kapcsolatos alapvető szabályokat. Az új jogi keret zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében el kell fogadni bizonyos szabályokat az integrált igazgatási és kontrollrendszer (a továbbiakban: integrált rendszer) három elemének (a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszernek, a földrajzi térinformatikai kérelmezési rendszernek és a területi monitoring rendszernek) a minőségére vonatkozó értékelő jelentések és a kapcsolódó korrekciós intézkedések, a támogatás iránti kérelmekkel és a területi monitoring rendszerrel kapcsolatos követelmények, a területi monitoring rendszer céljaira szükséges műholdas adatok beszerzését szabályozó keret, valamint a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatással összefüggésben az elismert szakmaközi szervezeteknél végzett ellenőrzések tekintetében. Indokolt előírni, hogy az új szabályok lépjenek a 809/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2) vonatkozó rendelkezéseinek helyébe.

(2)

A mezőgazdasági parcellaazonosító rendszerre, a földrajzi térinformatikai kérelmezési rendszerre és a területi monitoring rendszerre vonatkozó minőségértékelő jelentéseknek átfogóaknak kell lenniük annak érdekében, hogy lehetővé tegyék az integrált rendszer szóban forgó elemei által generált információk megbízhatóságának értékelését. E jelentések tartalmának lehetővé kell tennie továbbá annak megállapítását, hogy elegendő bizonyosság nyerhető-e az integrált rendszer keretében irányított területalapú beavatkozások kimeneti és eredménymutatóira vonatkozó tagállami teljesítményjelentési kötelezettséggel összefüggésben figyelembe vett információk minősége tekintetében. Ezért célszerű úgy rendelkezni, hogy a jelentések tartalmazzák különösen a minőségértékelés keretében elvégzett munkára, a feltárt hiányosságokra, valamint a hiányosságok lehetséges okainak diagnosztizálására vonatkozó információkat. Konkrétabban, a jelentéseknek tartalmazniuk kell a minőségértékeléshez használt adatokra és képekre, valamint az ezek vizsgálatának eredményeire vonatkozó információkat. A tagállamok és a Bizottság között a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer minőségének értékelése kapcsán folytatott információcsere terén szerzett tapasztalatok fényében a kifejezetten e célra szolgáló elektronikus információs rendszerek alkalmazása különösen hasznosnak bizonyult. A tagállamok munkájának és Bizottsággal folytatott kommunikációjának elősegítése érdekében indokolt ezentúl is használni és – szükség esetén – továbbfejleszteni az ilyen információs rendszereket az (EU) 2021/2116 rendeletben előírt három minőségértékelésre vonatkozó jelentések tekintetében.

(3)

Annak érdekében, hogy – céljuknak megfelelően – megbízható adatokat szolgáltassanak az éves teljesítményjelentéshez, helyénvaló a három minőségértékelésnek és különösen a földrajzi térinformatikai kérelmezési rendszer és a területi monitoring rendszer értékelésének az eredményeit kombinálni abból a célból, hogy meg lehessen becsülni a kimeneti és az eredménymutatókra vonatkozóan bejelentett adatoknak a rendszerek hiányosságaiból eredő, területtel kapcsolatos hibáját. Szabályokat kell megállapítani azokra a korrekciós intézkedésekre vonatkozóan, amelyekre szükség lehet a hiányosságoknak egy meghatározott időkereten belüli orvoslása érdekében. Ezenkívül a 2024. és a 2026. évre vonatkozóan elkészítendő jelentéseknek lehetővé kell tenniük annak ellenőrzését, hogy valamennyi tagállam megfelelően létrehozta-e és sikeresen bevezette-e a területi monitoring rendszert, és az valamennyi olyan támogathatósági feltételre és beavatkozásra kiterjed-e, amely monitoring útján ellenőrizhető. E célból a jelentéseknek tartalmazniuk kell az integrált rendszer keretében végrehajtott összes területalapú beavatkozás összes támogathatósági kritériumát felsoroló jegyzéket, valamint az elemzéshez használt adatforrásokra vonatkozó információkat.

(4)

Indokolt előírni a tagállamok számára, hogy vezessenek be egy olyan, megbízható és korszerű rendszert a támogatási kérelmek kezelésére, amely lehetővé teszi az elektronikus eszközök segítségével folytatott kommunikációt és az éves ciklusban történő működtetést. A tagállamoknak fontolóra kell venniük rendszereiknek a kedvezményezettek és a nemzeti közigazgatási szervek érdekében történő egyszerűsítését, amelyet például úgy valósíthatnak meg, hogy lehetővé teszik, hogy egy kérelem több beavatkozásra vagy több, a kérelmet közösen benyújtó kedvezményezettre is kiterjedhessen, illetve hogy egy adott évben mezőgazdasági üzemenként egy kérelem kerüljön elbírálásra az érintett üzem átruházása esetén. A tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a beavatkozások irányítása azokban az esetekben is megfelelő legyen, amikor ugyanazért a kedvezményezettért több kifizető ügynökség felelős.

(5)

Célszerű előírni a tagállamok számára, hogy aknázzák ki a digitalizáció előnyeit, és főszabályként az elektronikus eszközöket használják minden esetben, amikor a kedvezményezettekkel kommunikálnak. Ezenkívül a további egyszerűsítés érdekében a tagállamoknak lehetőség szerint a közigazgatás rendelkezésére álló adatforrásokból kell megszerezniük a beavatkozások irányításához szükséges információkat.

(6)

A támogatási kérelmek benyújtásának megkönnyítése érdekében indokolt előírni, hogy a tagállamok bocsássanak rendelkezésre előre kitöltött formanyomtatványokat, amelyek tartalmazzák az összes, a kedvezményezettek szempontjából releváns és legutoljára aktualizált információt. A tagállamoknak a szabálytalanságok megelőzése érdekében lehetőséget kell biztosítaniuk az előre kitöltött formanyomtatványok módosítására, és útmutatásul szolgáló figyelmeztetésekkel kell segíteniük a kedvezményezettet abban, hogy azonosítsák a potenciális meg nem feleléseket és megfelelően töltsék ki a kérelmet. A tagállamoknak a nemzeti közigazgatás adatbázisában szereplő információk aktualizálásakor figyelembe kell venniük a kedvezményezett által végrehajtott módosításokat. Amennyiben egy tagállam az automatikus kérelmezési rendszer alkalmazása mellett dönt, a kedvezményezettekkel szembeni egyenlő bánásmód érdekében az ilyen rendszernek a részletesség ugyanolyan szintjét kell biztosítania, mint amilyet e rendelet a támogatási kérelmek tekintetében megkövetel.

(7)

Az integrált rendszer keretében benyújtandó támogatási kérelmeknek lehetőség szerint minden olyan információt tartalmazniuk kell, amely az érintett beavatkozások megfelelő és megbízható irányításához, valamint a kimeneti és az eredménymutatók helyes bejelentéséhez szükséges. A beavatkozások megfelelő irányítása érdekében indokolt előírni, hogy a kedvezményezettek felelősek maradjanak a benyújtott támogatási kérelemért, és ezáltal egyértelmű legyen, hogy az összes kapcsolódó jog és felelősség őket illeti meg, illetve terheli.

(8)

A szabálytalanságok megelőzése érdekében engedélyezni kell a kérelmeknek egy bizonyos határidőn belüli módosítását vagy visszavonását. Ha egy adott beavatkozás esetében az összes érintett kedvezményezettre kiterjednek az adminisztratív ellenőrzések és/vagy a területi monitoring rendszer alkalmazása, nincs szükség a szankciók elrettentő hatására. Ezért helyénvaló úgy rendelkezni, hogy a kérelmek a beavatkozások megfelelő irányításának szükségességét figyelembe véve megállapított határidő előtt bármikor módosíthatók vagy visszavonhatók legyenek. Nem engedélyezhetők azonban azok a módosítások és visszavonások, amelyek a területi monitoring rendszertől és az adminisztratív ellenőrzésektől eltérő források adatai alapján feltárt, monitoring útján nem ellenőrizhető támogathatósági feltételekhez kapcsolódó meg nem feleléssel függenek össze. Más helyzeteket illetően indokolt úgy rendelkezni, hogy ne lehessen módosítani vagy visszavonni a kérelmet, amennyiben a kedvezményezett előzetesen értesítést kapott a tervezett helyszíni ellenőrzésről, vagy ha egy előre be nem jelentett helyszíni ellenőrzés már tárt fel szabálytalanságokat. Ezenkívül az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 34. cikkének (2) bekezdése szerinti, szarvasmarhafélékre, juhokra és kecskékre vonatkozó beavatkozások esetében szolgáltatandó információk megbízhatóságának biztosítása érdekében a módosítások végrehajtásának határidejét indokolt oly módon megállapítani, hogy a támogatási kérelmek módosításait és az állatokra vonatkozó számítógépes adatbázis aktualizálását az azonosítási és nyilvántartási követelmény teljesítése tekintetében a tagállam által megállapított határidő előtt el lehessen végezni.

(9)

A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a földrajzi térinformatikai kérelem tartalmazza az integrált rendszer keretében megvalósuló területalapú beavatkozások és – szükség szerint – a borágazatban folyó területalapú beavatkozások kezeléséhez, valamint a feltételességgel kapcsolatos követelményekkel összefüggésben szükséges információkat. Célszerű összeállítani a földrajzi térinformatikai kérelem elemeinek nem kimerítő jegyzékét, amely hasznos iránymutatást nyújthat a tagállamoknak. Ami a növényvédő szerek használatával kapcsolatos azon információkat illeti, amelyeket a kedvezményezettnek abban az esetben kell megadnia, ha a szóban forgó információk relevánsak valamely, az integrált rendszer keretében megvalósuló, a közös agrárpolitika (KAP) alkalmazásában nyújtott támogatás iránti kérelem tárgyát képező beavatkozás szempontjából, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy felhasználják ezeket az információkat a szóban forgó szerek használatával kapcsolatos, az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (4) előírt nyilvántartási kötelezettséggel összefüggésben.

(10)

Az állatállomány-alapú beavatkozások megfelelő irányítása érdekében indokolt megállapítani bizonyos, az érintett támogatási kérelmek tartalmára vonatkozó szabályokat. Az átláthatóság és a kedvezményezettekkel szembeni egyenlő bánásmód biztosítása érdekében egyértelművé kell tenni, hogy automata igénylési rendszer alkalmazása esetén minden, a kedvezményezett tulajdonában lévő és egy adott beavatkozás keretében potenciálisan támogatható állat bejelentettnek minősül a szóban forgó beavatkozás tekintetében.

(11)

Az (EU) 2021/2116 rendelet bevezette a területi monitoring rendszert mint az integrált rendszer kötelező elemét. E kötelezettség megfelelő és egységes végrehajtásának biztosítása érdekében a területi monitoring rendszer alkalmazási körének minden tagállamban azonosnak kell lennie, vagyis ki kell terjednie az összes, az integrált rendszer hatálya alá tartozó kedvezményezettre és területalapú beavatkozásra, továbbá valamennyi, monitoring útján ellenőrizhető feltételre. A KAP korszerűsítésére irányuló átfogó célkitűzés megvalósítása érdekében indokolt prioritásként kezelni a területi monitoring rendszer keretében végzett adatelemzés automatizálását. Ezért fokozatosan növelni kell azon támogathatósági feltételek számát, amelyek a Kopernikusz-Sentinelek műholdas adatain vagy más, azokkal legalább egyenértékű adatokon alapuló monitoring útján ellenőrizhetőnek tekinthetők. E célból a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy 2023-ban és 2024-ben a területi monitoring rendszer hatálya kiterjedjen minden olyan támogathatósági feltételre, amely a Kopernikusz-Sentinel műholdak adatainak automatikus feldolgozásával végzett monitoring útján ellenőrizhetőnek minősülhet. A tagállamok azonban eldönthetik, hogy ezeknek a monitoring útján ellenőrizhető támogathatósági feltételeknek az esetében a Kopernikusz-Sentinelek által szolgáltatott műholdas adatok vagy más, azokkal legalább egyenértékű adatok feldolgozására támaszkodnak. Ha a támogathatósági feltételek nem tekinthetők a Kopernikusz-Sentinelek műholdas adatai alapján végzett monitoring útján ellenőrizhetőnek, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az ellenőrzést más, azokkal legalább egyenértékű adatok feldolgozásával végzik el, vagy a szóban forgó feltételeket monitoring útján nem ellenőrizhetőnek tekintik. 2025-től kezdődően a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a területi monitoring rendszer hatálya kiterjedjen minden olyan támogathatósági feltételre, amely a Kopernikusz-Sentinelek által szolgáltatott műholdas adatok vagy földrajzi koordinátákkal ellátott fényképek automatikus feldolgozásával végzett monitoring útján ellenőrizhetőnek minősülhet. Tekintettel azonban a földrajzi koordinátákkal ellátott fényképeknek a területi monitoring rendszer szempontjából legalább egyenértékű adatokként való figyelembevételéhez szükséges erőfeszítésre és beruházásokra, célszerű kellő időt biztosítani a tagállamoknak a szükséges előkészítő munka elvégzésére. Ezért a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a földrajzi koordinátákkal ellátott fényképek alapján végzett monitoring útján ellenőrizhető támogathatósági feltételekre fokozatosan terjedjen ki a rendszer hatálya a programozási időszak alatt. Az erre irányuló erőfeszítéseket 2025-től folyamatosan fokozni kell. A tagállamoknak határozniuk kell arról, hogy a földrajzi koordinátákkal ellátott fényképek segítségével végzett monitoring útján ellenőrizhetőnek minősülő támogathatósági feltételek közül az egyes években melyekre terjedjen ki a területi monitoring rendszer. Ezenkívül annak érdekében, hogy a tagállamok számára még könnyebb legyen ennek az új technológiának a területi monitoring rendszerbe történő integrálása, indokolt előírni, hogy a tagállamok 2027. január 1. előtt terjesszék ki a területi monitoring rendszer alkalmazását azon beavatkozások egy százalékos arányban megadott minimális hányadára, amelyek esetében a megítélésük szerint a támogathatósági feltételek monitoring útján történő ellenőrzése kizárólag földrajzi koordinátákkal ellátott fényképekre támaszkodva végezhető el. A tagállamok számára rugalmasságot kell biztosítani annak eldöntését illetően, hogy mely beavatkozásokat foglalják bele az említett százalékos arányba azon beavatkozások közül, amelyek esetében a területi monitoring rendszer keretében legalább egy támogathatósági feltétel ellenőrzése földrajzi koordinátákkal ellátott fényképek segítségével történik. A tagállamoknak azonban e döntésük meghozatalakor gondoskodniuk kell arról, hogy valamennyi területalapú beavatkozás az (EU) 2021/2116 rendelet 70. cikkében előírt területi monitoring rendszer hatálya alá tartozzon.

(12)

Ezenkívül célszerű közös követelményeket meghatározni annak biztosítására, hogy egy adott beavatkozás keretében igénylés tárgyát képező területek ne foglaljanak magukban nem támogatható földterületet, és ne kapcsolódjon hozzájuk nem támogatható földhasználat vagy olyan, a mezőgazdasági terület kategóriáját érintő változás, amely befolyásolhatja a beavatkozásspecifikus támogathatósági feltételeknek a területi monitoring rendszer alkalmazásával összefüggő elemzését. Ezeket a követelményeket a teljes igénylési év folyamán értékelni kell az adott támogatási kérelemben szereplő beavatkozások támogathatósági feltételei tekintetében, lehetővé téve ezáltal, hogy a területi monitoring rendszer keretében a későbbiekben érdemi elemzést lehessen készíteni. A földhasználatot indokolt egy körülhatárolt területen értékelni annak megállapítása céljából, hogy egy adott támogatási kérelem és az érintett beavatkozás alapján a várt tér- vagy időbeli magatartás figyelhető-e meg. A területi monitoring rendszer kifejlesztésekor gondoskodni kell arról, hogy a tagállamok teljes mértékben kiaknázhassák a szóban forgó rendszerben rejlő lehetőségeket azáltal, hogy felhasználják a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer aktualizálásának céljára rendelkezésre álló információkat, valamint hogy a támogatási kérelmek módosításának lehetővé tétele érdekében kommunikálnak a kedvezményezettekkel. Ha a tagállamnak – nem támogatható területek jelenléte vagy nem támogatható földhasználat megállapítása esetén a területi monitoring rendszer keretében végzett ellenőrzés eredményei alapján – meg nem felelésekről kell tájékoztatnia a kedvezményezettet, a meg nem felelésre vonatkozó információkat a meg nem felelés feltárásakor azonnal közölni kell a kedvezményezettel annak érdekében, hogy az a lehető leghamarabb módosíthassa a támogatási kérelmet, és a területi monitoring rendszer szerinti elemzést érdemben és kellő időben meg lehessen ismételni. Egyértelművé kell tenni továbbá azt is, hogy a rendszer fokozatos bevezetése miként valósítható meg a gyakorlatban, és ennek érdekében meg kell határozni azokat a beavatkozásokat, amelyekre a rendszert 2023-ban ki kell terjeszteni.

(13)

Ahhoz, hogy a területi monitoring rendszer az integrált rendszer keretében irányított összes területalapú beavatkozás minden olyan támogathatósági feltételére kiterjedhessen, amely a Kopernikusz-Sentinelek műholdas adatain vagy más, ezekkel legalább egyenértékű adatokon alapuló monitoring útján ellenőrizhető, szükség van az adattípusok körének kiterjesztésére és azon előírások meghatározására, amelyek biztosítják a műholdas adatokkal való egyenértékűségüket. A tagállamok korszerűsítési erőfeszítéseiben mutatkozó hiányosságok kiküszöbölése érdekében a földrajzi koordinátákkal ellátott fényképeket indokolt a területi monitoring rendszer szempontjából legalább egyenértékű adatoknak tekinteni.

(14)	Konkrét szabályokat kell megállapítani a műholdas adatoknak a területi monitoring rendszer céljaira történő beszerzésére irányuló, objektív és hatékony eljárásra vonatkozóan.

(15)	A gyapottal kapcsolatos beavatkozások megfelelő irányítása érdekében szükség van bizonyos szabályok megállapítására a tagállamok által az elismert szakmaközi szervezetek tekintetében végzett ellenőrzések tartalmát illetően.

(16)

Az egyértelműség és a jogbiztonság érdekében a 809/2014/EU végrehajtási rendeletet hatályon kívül kell helyezni. Az említett rendeletet azonban továbbra is alkalmazni kell a 2023. január 1-je előtt benyújtott, közvetlen kifizetésekkel kapcsolatos támogatási kérelmekre, valamint az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) alapján végrehajtott támogatási intézkedésekkel kapcsolatos kifizetési kérelmekre.

(17)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Mezőgazdasági Alapok Bizottságának, a közös agrárpolitikával foglalkozó bizottságnak és a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottságnak a véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Hatály

Ez a rendelet szabályokat állapít meg az (EU) 2021/2116 rendeletnek az ugyanazon rendelet 65. cikkében említett integrált igazgatási és kontrollrendszer (a továbbiakban: integrált rendszer) tekintetében történő alkalmazására vonatkozóan, nevezetesen a következőkkel kapcsolatban:

a Bizottság részére történő továbbítás, illetve rendelkezésre bocsátás formája és tartalma, valamint részletes szabályai a következők esetében:

i.	a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer, a földrajzi térinformatikai kérelmezési rendszer és a területi monitoring rendszer minőségére vonatkozó értékelő jelentések;

ii.	az (EU) 2021/2116 rendelet 68., 69. és 70. cikkében említett korrekciós intézkedések;

az (EU) 2021/2116 rendelet 69. cikke szerinti támogatáskérelmezési rendszer és az említett rendelet 70. cikkében előírt területi monitoring rendszer alapvető jellemzői és szabályai, beleértve a területi monitoring rendszer keretében megvalósuló beavatkozások számának fokozatos növelésére vonatkozó paramétereket;

c)	az az eljárás, amelynek keretében a műholdas adatokat az (EU) 2021/2116 rendelet 24. cikkében foglaltak szerint be kell szerezni a hozzájuk rendelt célkitűzések teljesítése érdekében;

d)	a műholdas adatok beszerzését, tökéletesítését és használatát szabályozó keret és az alkalmazandó határidők; valamint

e)	az elismert szakmaközi szervezetekre irányuló ellenőrzések rendszere az (EU) 2021/2115 rendelet III. címe II. fejezete 3. szakaszának 2. alszakaszában említett, gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás tekintetében.

2. cikk

Minőségértékelő jelentések

(1) A tagállamok az (EU) 2021/2116 rendelet 68. cikkének (3) bekezdésében, 69. cikkének (6) bekezdésében és 70. cikkének (2) bekezdésében említett minőségértékelést az információk, dokumentumok és alátámasztó adatok cseréjét lehetővé tévő elektronikus információs rendszereken keresztül benyújtott jelentések formájában továbbítják a Bizottsághoz.

(2) Az (1) bekezdésben említett jelentéseknek tájékoztatást kell nyújtaniuk a minőségértékelés keretében végzett, annak alapjául szolgáló munkáról, különös tekintettel a helyszíni látogatásoknak és/vagy a képi adatok elemzésének az eredményeire, amelyek megbízható és meggyőző információkkal szolgálnak a helyszínen ténylegesen fennálló helyzetről; a jelentéseknek emellett számszerűsíteniük kell a vonatkozó minőségértékelés által feltárt hiányosságokat. Az (1) bekezdésben említett minőségértékelések eredményeit összesíteni kell az éves teljesítményjelentésben bejelentett hektárszámot vagy területarányt érintő hiba számszerűsítéséhez.

(3) Ha a minőségértékelések eredményei az (1) bekezdésben említett minőségértékelések szerinti hiányosságokat tárnak fel, a tagállamok egyértelműen feltüntetik a minőségértékelő jelentésben a szóban forgó hiányosságok kezelésére szolgáló korrekciós intézkedéseket. Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az előző évben javasolt korrekciós intézkedések végrehajtásában elért előrehaladás nem kielégítő, az (EU) 2021/2116 rendelet 42. cikkének megfelelően felkérheti a tagállamot arra, hogy cselekvési tervet nyújtson be.

(4) Az (1) bekezdésben említett minőségértékelésben feltárt ismétlődő hiányosságok esetében a Bizottság az (EU) 2021/2116 rendelet 42. cikkének (1) bekezdésének megfelelően cselekvési terv benyújtására kéri fel az érintett tagállamot, ha két egymást követő évben bármiféle javulás nélkül ugyanazokra a hiányosságokra derül fény, és azok az említett rendelet 2. cikkének d) pontja szerint súlyosnak minősülnek.

(5) A területi monitoring rendszerre vonatkozóan a 2024. és a 2026. év tekintetében benyújtott minőségértékelő jelentésben fel kell sorolni a területi monitoring rendszer hatálya alá tartozó összes beavatkozáshoz kapcsolódó összes támogathatósági feltételt, megadva az elemzéshez használt adatforrásokra vonatkozó információkat.

3. cikk

A támogatáskérelmezési rendszerre vonatkozó általános szabályok

(1) A tagállamok elektronikus rendszert hoznak létre a támogatási kérelmek kezelésére; a kérelmeknek, amelyeket a kedvezményezetteknek évente kell benyújtaniuk, tartalmazniuk kell minden olyan információt, amely szükséges ahhoz, hogy a tagállamok – legalább az (EU) 2021/2116 rendelet 65. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett intervenciókhoz kapcsolódó támogatások esetében – ellenőrizhessék a támogathatósági feltételeket, és szükség esetén meggyőződhessenek a feltételesség és a támogatási jogosultságok szempontjából releváns feltételek és követelmények teljesüléséről. A rendszernek lehetővé kell tennie a kedvezményezettek világos és egyértelmű azonosítását, különösen az említett rendelet 65. cikke (4) bekezdésének f) pontja szerinti automatikus kérelmezési rendszer alkalmazásának eseteiben. A rendszernek az említett rendelet 66. cikke (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak szerint magában kell foglalnia a földrajzi térinformatikai kérelmezési rendszert és adott esetben az állatállomány-alapú kérelmezési rendszert.

(2) A támogatási kérelmeket a tagállam által meghatározott határidőig kell benyújtani, és azoknak a benyújtás naptári évére kell vonatkozniuk.

(3) A tagállamok lehetővé tehetik, hogy egyetlen támogatási kérelem több, az (EU) 2021/2116 rendelet 65. cikkének (2) és (3) bekezdése szerinti beavatkozásra, támogatási jogosultságra és feltételességre vonatkozzon.

(4) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a kedvezményezettek egy csoportja közösen is benyújthat támogatási kérelmet, feltéve, hogy az összes kedvezményezett tekintetében biztosított az egyenlő bánásmód.

(5) Abban az esetben, ha egy kedvezményezett a mezőgazdasági üzemét egy másik kedvezményezettre ruházza át, az érintett tagállam a szóban forgó mezőgazdasági üzem tekintetében az átruházás évében csak egy támogatási kérelmet vesz figyelembe.

(6) Az (EU) 2021/2115 rendelet 31., 34. és 70. cikke szerinti állatállomány-alapú beavatkozások azon eseteiben, amikor egy állatot egy kedvezményezettről egy másikra ruháznak át, a tagállamok az adott állat tekintetében egynél több támogatási kérelmet is figyelembe vehetnek az átruházás évében, feltéve, hogy képesek biztosítani a megkülönböztetésmentességet az érintett kedvezményezettek körében, az ellenőrzések hatékonyságát, az esetleges szankciók igazságos alkalmazását, valamint az évenkéntiség elvének az integrált rendszer tekintetében történő érvényesülését.

(7) Az ugyanazon tagállamban megvalósuló beavatkozások megfelelő irányítása érdekében és abban az esetben, ha egy adott kedvezményezett támogatási kérelmének kezeléséért egynél több kifizető ügynökség felelős, az érintett tagállam megtesz minden megfelelő intézkedést annak biztosítására, hogy a szükséges információk az összes érintett kifizető ügynökségnek rendelkezésére álljanak.

4. cikk

A támogatáskérelmezési rendszerhez kapcsolódó eljárások egyszerűsítése

(1) A tagállamok olyan elektronikus eszközöket hoznak létre a kedvezményezett és a hatóságok közötti kommunikáció céljára, amelyek az integrált igazgatási és kontrollrendszer keretében végrehajtott beavatkozások megfelelő irányítása tekintetében biztosítják a továbbított adatok megbízhatóságát. Ha az igazoló dokumentumok elektronikus továbbítása nem lehetséges, a tagállamok az elektronikus továbbításra vonatkozó határidőkkel megegyező határidőket állapítanak meg a szóban forgó dokumentumok nem elektronikus eszközökkel történő továbbítására vonatkozóan.

(2) A tagállamok lehetővé tehetik egyszerűsített eljárások alkalmazását azokban az esetekben, amikor az adatok már a hatóságok rendelkezésére állnak, és különösen akkor, ha a helyzet nem változott azóta, hogy az adott kedvezményezett utoljára támogatás iránti kérelmet nyújtott be. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a támogatási kérelmek tekintetében a nemzeti hatóságok rendelkezésére álló adatforrásokból származó adatokat használnak. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az említett adatforrások az adatok megbízhatóságának, integritásának és biztonságának garantálása érdekében rendelkezzenek az adatok megfelelő kezeléséhez szükséges megbízhatósági szinttel.

(3) Adott esetben a tagállamok a támogatási kérelemmel együtt benyújtott igazoló dokumentumokban szolgáltatandó információkat közvetlenül az információk forrásából is lekérdezhetik.

5. cikk

A támogatáskérelmezési rendszerre vonatkozó követelmények

(1) A tagállamok elektronikus eszközökön keresztül az (EU) 2021/2116 rendelet 69. cikkének (3) bekezdésében említett, előre kitöltött formanyomtatványokat bocsátanak a kedvezményezettek rendelkezésére.

(2) Az (EU) 2021/2116 rendelet 65. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett területalapú beavatkozások esetében az előre kitöltött formanyomtatványoknak tartalmazniuk kell a megfelelő grafikus anyagok legutóbb aktualizált változatát, amelyet egy, a földrajzi térinformatikai rendszeren alapuló interfészen keresztül kell elérhetővé tenni annak érdekében, hogy egyszerűbbé váljon a területeknek a szóban forgó beavatkozásokkal és a feltételességgel összefüggésben történő földrajzi térinformatikai bejelentése.

(3) Az (1) bekezdésben említett előre kitöltött formanyomtatványban fel kell tüntetni a következőket:

a)	az összes olyan mezőgazdasági parcella és nem mezőgazdasági területet magában foglaló földterület egyedi azonosítása, amelyet a mezőgazdasági üzem helye szerinti tagállam támogathatónak tekint;

b)	a szóban forgó parcellák bejelentett területeinek nagysága és elhelyezkedése, valamint a területalapú beavatkozásokkal összefüggésben az előző évi kifizetés tekintetében meghatározott megfelelő támogatható terület;

c)	a feltételesség szempontjából releváns információk.

(4) A területi monitoring rendszerből származó információk ugyancsak a kedvezményezettek rendelkezésére bocsáthatók, ha a támogatási kérelem szempontjából relevánsak.

(5) A szarvasmarhafélékkel, illetve juhokkal és kecskékkel kapcsolatos területalapú beavatkozások esetében a tagállamok az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (6) 2. cikkének 25. pontjában meghatározott, aktualizált számítógépes adatbázisra támaszkodnak annak érdekében, hogy az előre kitöltött formanyomtatványokban a szóban forgó adatbázis legfrissebb, az (EU) 2021/520 bizottsági végrehajtási rendeletben (7) előírt határidőknek megfelelően aktualizálandó információi szerepeljenek.

(6) A tagállamok lehetőséget biztosítanak a kedvezményezetteknek arra, hogy az előre kitöltött formanyomtatványt egy, a támogatási kérelmek benyújtási határidejére vonatkozóan a 3. cikkben, valamint a támogatási kérelmek módosításának vagy visszavonásának határidejére vonatkozóan a 7. cikkben meghatározott feltételekkel összhangban az adott tagállam által megállapítandó határidőig helyesbítsék.

(7) Az előre kitöltött formanyomtatványokban a kedvezményezettek által végrehajtott módosításokat figyelembe kell venni a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszernek, a területi monitoring rendszer alkalmazásának és – adott esetben – az (5) bekezdésben említett számítógépes adatbázisnak az aktualizálásakor.

(8) A támogatáskérelmezési rendszernek a kérelmezési folyamat során útmutatásul szolgáló figyelmeztetésekkel kell segítenie a kedvezményezetteket a kérelmek benyújtásában.

(9) Az (EU) 2021/2116 rendelet 65. cikke (4) bekezdésének f) pontjában említett automatikus kérelmezési rendszert alkalmazó tagállamok gondoskodnak az automatikus kérelmezési rendszernek az e rendeletben előírttal azonos szintű részletességéről.

6. cikk

A támogatási kérelmek tartalma

(1) Támogatási kérelem alatt az integrált rendszer által szabályozott beavatkozások bármelyikének keretében nyújtott támogatás iránti kérelmek, illetve – adott esetben – az egyéb támogatási kérelmek vagy a kifizetési kérelmek értendők.

(2) A támogatási kérelemnek tartalmaznia kell legalább a következőket:

a)	a kedvezményezett azonosító adatai;

b)	a kérelem tárgyát képező beavatkozás(ok) részletei;

c)	adott esetben a támogathatósági feltételek és az érintett beavatkozás szempontjából releváns egyéb követelmények teljesülésének megállapításához szükséges igazoló dokumentumok;

d)	a feltételesség szempontjából releváns információk.

A kedvezményezett felelős marad a benyújtott támogatási kérelemért és a továbbított információk helytállóságáért. Ez igaz arra az esetre is, amikor a tagállam automatikus kérelmezési rendszert alkalmaz.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy a támogatási kérelmek minden olyan információt tartalmazzanak, amelyre szükség van az (EU) 2021/2116 rendelet 66. cikkének (2) bekezdésében említett, a kérelem tárgyát képező beavatkozásokkal kapcsolatos kimeneti és eredménymutatókra vonatkozó helyes jelentéstétel szempontjából releváns adatok kinyeréséhez.

7. cikk

A támogatási kérelmek módosítása, illetve visszavonása

(1) A támogatási kérelmeket a kedvezményezett az alábbi feltételekkel módosíthatja, illetve vonhatja vissza részben vagy egészen:

a területi monitoring rendszer hatálya alá tartozó beavatkozások esetében a tagállam által meghatározandó határidőt megelőzően bármikor; a szóban forgó határidőnek legalább 15 naptári nappal korábbra kell esnie annál a napnál, amelyen az (EU) 2021/2116 rendelet 44. cikke szerint az első részlet vagy az előleg kifizetését teljesíteni kell. Nem engedélyezhető azonban a módosítás vagy a visszavonás a területi monitoring rendszertől vagy az adminisztratív ellenőrzésektől eltérő eszközzel feltárt, monitoring útján nem ellenőrizhető támogathatósági feltételekhez kapcsolódó meg nem felelések tekintetében, valamint azt követően, hogy a kedvezményezett tájékoztatást kapott a tagállam helyszíni ellenőrzés végzésére irányuló szándékáról;

az (EU) 2021/2115 rendelet 34. cikke szerinti, szarvasmarhafélékkel, illetve juhokkal és kecskékkel kapcsolatos állatállomány-alapú beavatkozások esetében a tagállam által meghatározandó határidőt megelőzően bármikor; a szóban forgó határidőnek legalább 15 naptári nappal korábbra kell esnie annál a napnál, amelyen az (EU) 2021/2116 rendelet 44. cikke szerint az első részlet vagy az előleg kifizetését teljesíteni kell. Az állatok azonosítására és nyilvántartására vonatkozó támogathatósági követelmény tekintetében azonban a módosítás, illetve a visszavonás csak a tagállam által az (EU) 2021/2115 rendelet 34. cikke (2) bekezdésének második mondatával összhangban meghatározott időpont előtt engedélyezhető, és abban az esetben, ha az e pont első mondatában említett határidő még nem járt le. Nem engedélyezhető továbbá a kérelem módosítása vagy visszavonása azt követően, hogy a kedvezményezett tájékoztatást kapott a tagállam helyszíni ellenőrzés végzésére irányuló szándékáról, illetve azután, hogy a kedvezményezett előre be nem jelentett helyszíni ellenőrzés eredményeként tudomást szerez valamely meg nem felelésről. Engedélyezett azonban a módosítás vagy a visszavonás a kérelem azon részének tekintetében, amelyet a helyszíni ellenőrzés révén feltárt meg nem felelés nem érint;

az egyéb beavatkozások esetében a tagállam által meghatározandó határidőt megelőzően bármikor; a szóban forgó határidőnek legalább 15 naptári nappal korábbra kell esnie annál a napnál, amelyen az (EU) 2021/2116 rendelet 44. cikke szerint az első részlet vagy az előleg kifizetését teljesíteni kell. Nem engedélyezhető azonban a kérelem módosítása vagy visszavonása azt követően, hogy a kedvezményezett tájékoztatást kapott a tagállam helyszíni ellenőrzés végzésére irányuló szándékáról, illetve azután, hogy a kedvezményezett előre be nem jelentett helyszíni ellenőrzés eredményeként tudomást szerez valamely meg nem felelésről. Engedélyezett azonban a módosítás vagy a visszavonás a kérelem azon részének tekintetében, amelyet a helyszíni ellenőrzés révén feltárt meg nem felelés nem érint.

(2) Azokban az esetekben, amikor a támogathatósági feltételeknek való meg nem felelés feltárására adminisztratív ellenőrzések vagy a területi monitoring rendszer révén kerül sor, a tagállamok tájékoztatják a kedvezményezetteket, és lehetővé teszik számukra, hogy az (1) bekezdés a), b) és c) pontjával összhangban módosítsák vagy visszavonják a támogatási kérelemnek a meg nem felelés által nem érintett részét. Az (EU) 2021/2115 rendelet 34. cikke szerinti, szarvasmarhafélékkel, illetve juhokkal és kecskékkel kapcsolatos állatállomány-alapú beavatkozások esetében azonban az állatok azonosítására és nyilvántartására vonatkozó támogathatósági követelménynek való meg nem feleléssel összefüggő módosítás vagy visszavonás csak a tagállam által e követelmények teljesülése tekintetében az említett cikk (2) bekezdésének megfelelően meghatározott időpontot megelőzően engedélyezhető. A folyamatnak a kedvezményezett számára történő megkönnyítése érdekében a tagállamok elvégezhetik a szükséges helyesbítéseket a támogatási kérelemben a meg nem felelés által érintett rész tekintetében. Ebben az esetben azonban a tagállamok gondoskodnak róla, hogy a kedvezményezett értesüljön az általuk bevezetett változtatásokról, és egyet nem értés esetén lehetősége legyen a reagálásra.

(3) Az (EU) 2021/2115 rendelet 34. cikke szerinti, szarvasmarhafélékkel, illetve juhokkal és kecskékkel kapcsolatos állatállomány-alapú beavatkozások esetében a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a mezőgazdasági üzemet elhagyó állatra vonatkozóan az e rendelet 5. cikkének (5) bekezdésében említett számítógépes adatbázisba küldött értesítés helyettesítheti a kérelemnek az adott állat tekintetében, írásban történő visszavonását.

(4) Az állatállomány-alapú beavatkozásokra az (EU) 2021/2116 rendelet 65. cikke (4) bekezdésének f) pontja szerinti automatikus kérelmezési rendszert alkalmazó tagállamok esetében a kedvezményezettek kérelmüket kizárólag az összes, a beavatkozás szempontjából releváns, a számítógépes adatbázisban nyilvántartott állat tekintetében vonhatják vissza.

(5) A módosításokat, illetve a visszavonásokat a tagállam által létrehozott hivatalos kommunikációs csatornákon keresztül kell végrehajtani.

(6) A tagállamok tájékoztatják a kedvezményezetteket a támogatási kérelmek módosításának vagy visszavonásának határidejéről. A tagállamok biztosítják, hogy az (EU) 2021/2116 rendelet 65. cikke (4) bekezdésének f) pontjában említett automatikus kérelmezési rendszer hatálya alá tartozó kedvezményezettek egyenlő bánásmódban részesüljenek.

8. cikk

Földrajzi térinformatikai kérelem

(1) Az integrált rendszer hatálya alá tartozó valamennyi területalapú beavatkozásra és a feltételesség szempontjából releváns információkra a földrajzi térinformatikai kérelmet kell alkalmazni azon kedvezményezettek esetében is, akik a feltételesség hatálya alá tartoznak, de a területalapú beavatkozások keretében nem kérelmeznek támogatást.

(2) A földrajzi térinformatikai kérelem az (EU) 2021/2115 rendelet III. címe III. fejezetének 4. szakaszában foglaltak szerint a borágazatban megvalósuló területalapú beavatkozások esetében is alkalmazható.

(3) A 6. cikk sérelme nélkül, a földrajzi térinformatikai kérelemnek tartalmaznia kell legalább a következő információkat:

a)	azon mezőgazdasági parcellák és nem mezőgazdasági területet magukban foglaló földterületek egyértelmű azonosítása, amelyeket a mezőgazdasági üzem helye szerinti tagállam támogathatónak tekint;

az egyes beavatkozások keretében támogatásra bejelentett területnek a tagállamok által támogathatónak tekintett mezőgazdasági parcellákon és nem mezőgazdasági területet magukban foglaló földterületeken belüli egyértelmű körülhatárolása, különösen ha a támogatási kérelem tárgyát képező terület kisebb, mint a mezőgazdasági parcella teljes területe;

c)	a feltételesség vagy a beavatkozások szempontjából releváns tájképi elemek típusa, elhelyezkedése és adott esetben mérete;

d)	a mezőgazdasági parcellákon termesztett növénykultúra (adott esetben);

adott esetben annak feltüntetése, hogy a parcellán ökológiai gazdálkodás folyik, különös tekintettel az (EU) 2021/2115 rendelet 31. és 70. cikkében említett beavatkozások céljaira nyújtott támogatás vagy a feltételesség szempontjából releváns, az (EU) 2018/848 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (8) meghatározott ökológiai gazdálkodási gyakorlatok és módszerek alkalmazására való átállásra vagy ezek fenntartására;

adott esetben a növényvédő szereknek az (EU) 2021/2115 rendelet 31. és 70. cikke szerinti, a növényvédő szerek fenntartható és csökkentett mértékű használatára irányuló beavatkozások hatálya alá tartozó parcellákon való használatára vonatkozó információk. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy ezeket az információkat felhasználják a növényvédő szerek nyilvántartására vonatkozó, az 1107/2009/EK rendelet 67. cikkének (1) bekezdésében előírt követelménnyel összefüggésben;

g)	a támogatási jogosultságok azonosítása a fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatás vonatkozásában az (EU) 2021/2116 rendelet 73. cikkében előírt azonosítási és nyilvántartási rendszernek megfelelően;

h)	a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás iránti kérelem tárgyát képező területek esetében a használt gyapot vetőmagjának fajtája, valamint – adott esetben – azon elismert szakmaközi szervezet azonosítása, amelyben a kedvezményezett tagsággal rendelkezik;

a kendertermesztésre használt területek esetében a használt vetőmagok fajtája, a felhasznált vetőmag mennyiségének feltüntetése (kilogramm/hektár), valamint a vetőmagok csomagolásán a 2002/57/EK tanácsi irányelvvel (9) és különösen annak 12. cikkével összhangban elhelyezett hatósági címkék vagy bármely egyéb, a tagállam által egyenértékűnek elismert dokumentum. Ha a címkéket más nemzeti hatóságokhoz is be kell nyújtani, a tagállamok előírhatják, hogy a címkéket vissza kell juttatni a kedvezményezettekhez. A visszajuttatott címkéken jelezni kell, hogy azokat már használták kérelem benyújtásához.

9. cikk

Az állatállomány-alapú beavatkozásokra vonatkozó kérelmek

(1) A 6. cikk sérelme nélkül, az állatállomány-alapú beavatkozásokra vonatkozó kérelmeknek tartalmazniuk kell legalább a következőket:

a)	az állatok száma vagy – adott esetben – a számosállategyégek száma minden olyan típus tekintetében, amely az állatállomány-alapú beavatkozás iránti kérelem tárgyát képezi;

b)	adott esetben az arra a helyre vonatkozó információk, ahol az állatokat a támogatási kérelem által lefedett naptári évben tartani fogják;

amennyiben a támogatás a szarvasmarhafélékre, illetve a juhokra és a kecskékre vonatkozik, az állatokkal kapcsolatos beavatkozás szempontjából releváns, aktualizált információk az állatoknak az (EU) 2021/2115 rendelet 34. cikkének (2) bekezdése szerinti azonosítási és nyilvántartási rendszere tekintetében.

(2) Az (EU) 2021/2116 rendelet 65. cikke (4) bekezdésének f) pontjában említett automatikus kérelmezési rendszert alkalmazó tagállamok biztosítják a részletességnek az e cikk (1) bekezdésében előírttal egyenértékű szintjét, és e célból a hivatalos számítógépes adatbázisban rendelkezésre álló információkat használják, amelyeknek az (EU) 2021/2115 rendelet 34. cikke (2) bekezdésének megfelelően minden állat vonatkozásában naprakésznek kell lenniük. Az automatikus kérelmezési rendszer alkalmazásában a kedvezményezett valamennyi, a beavatkozás szempontjából releváns állatát a kérelem tárgyát képezőnek kell tekinteni.

10. cikk

Területi monitoring rendszer

(1) A területi monitoring rendszer az integrált rendszer hatálya alá tartozó területalapú beavatkozásokra vonatkozóan az egyes tagállamokban benyújtott összes támogatási kérelemre alkalmazandó, és a szóban forgó területalapú beavatkozások által érintett hektárokon folytatott mezőgazdasági tevékenységek és gyakorlatok megfigyelésére, nyomon követésére és értékelésére, valamint legalább az éves teljesítményjelentés céljára szolgál.

(2) A tagállamok minden területalapú beavatkozás tekintetében biztosítják, hogy a területi monitoring rendszer hatálya kiterjedjen a Kopernikusz-Sentinelek műholdas adatain vagy más, ezekkel legalább egyenértékű adatokon alapuló monitoring útján ellenőrizhető támogathatósági feltételekre, és erről tájékoztatják az érintett kedvezményezetteket.

(3) A területi monitoring rendszer alkalmazásában egy támogathatósági feltétel akkor minősül monitoring útján ellenőrizhetőnek, ha teljesülése a Kopernikusz-Sentinelek műholdas adatai alapján ellenőrizhető. A monitoring útján ellenőrizhetőnek tekintett támogathatósági feltételek kezelése érdekében a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a Kopernikusz-Sentinelek műholdas adatait vagy bármely más, a 11. cikkben említett, legalább egyenértékű adatot használnak. 2025. január 1-jétől kezdődően azonban egy támogathatósági feltétel akkor tekinthető monitoring útján ellenőrizhetőnek, ha teljesülése a Kopernikusz-Sentinelek műholdas adatai vagy a 11. cikkben említett, földrajzi koordinátákkal ellátott fényképek alapján ellenőrizhető. A 2025. január 1-jétől monitoring útján ellenőrizhetőnek tekintett támogathatósági feltételek kezelése érdekében a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a Kopernikusz-Sentinelek műholdas adatait, földrajzi koordinátákkal ellátott fényképeket vagy bármely más, ezekkel legalább egyenértékű adatot használnak.

(4) A földrajzi koordinátákkal ellátott fényképeken alapuló monitoring útján ellenőrizhető támogathatósági feltételeket illetően a tagállamok dönthetnek úgy, hogy fokozatosan kiterjesztik rájuk a területi monitoring rendszer hatályát. A tagállamok biztosítják, hogy legkésőbb 2027. január 1-jére a területi monitoring rendszer hatálya a kizárólag földrajzi koordinátákkal ellátott fényképeken alapuló monitoring útján ellenőrizhető támogathatósági feltételek mellett megvalósuló beavatkozások legalább 70 %-ára kiterjedjen. A tagállamok határoznak arról, hogy a földrajzi koordinátákkal ellátott fényképeken alapuló monitoring útján ellenőrizhető támogathatósági feltételek közül az egyes években melyekre terjedjen ki a területi monitoring rendszer.

(5) A monitoring útján ellenőrizhető támogathatósági feltételeknek a területi monitoring rendszer keretében történő elemzése céljából a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a Kopernikusz-Sentinelek műholdas adatainak és/vagy más, a 11. cikkben meghatározott kritériumok alapján legalább egyenértékű adattípusoknak a kombinációját veszik figyelembe az érintett támogatási kérelmek teljes sokaságának lefedése érdekében. A tagállamok ezenkívül dönthetnek úgy is, hogy lépcsőzetes elemzésnek vetik alá a Sentinelek műholdas adatait és/vagy más, ezekkel legalább egyenértékű adattípusokat azon esetek számának csökkentése érdekében, amelyekben a monitoring elvégzése nem meggyőző módon történt. Azon támogathatósági feltételek esetében, amelyek kizárólag földrajzi koordinátákkal ellátott fényképeken alapuló monitoring útján ellenőrizhetők, a kedvezményezett által szolgáltatott bemeneti adatok hiányában a tagállam az érintett támogathatósági feltételt nem teljesítettnek tekinti.

(6) A tagállamok biztosítják, hogy azok a hektárok, amelyek esetében a támogatási kérelmek módosítása tekintetében a 7. cikknek megfelelően meghatározott legkésőbbi lehetséges időpontig nem teljesülnek a vonatkozó támogathatósági feltételek, ki legyenek zárva az éves teljesítményjelentésből.

(7) A mezőgazdasági tevékenységek és gyakorlatok megbízható megfigyelésének, nyomon követésének és értékelésének lehetővé tétele érdekében a területi monitoring rendszernek a tagállam által támogathatónak tekintett mezőgazdasági parcella, illetve nem mezőgazdasági területet magában foglaló földterület szintjén biztosítania kell a következők feltárását:

a)	nem támogatható terület jelenléte, különösen állandó struktúrákkal összefüggésben;

b)	nem támogatható földhasználat jelenléte;

c)	a mezőgazdasági terület kategóriájában (szántóterület, állandó kultúra, illetve állandó gyepterület) bekövetkezett változás.

A tagállamok adott esetben felhasználják az e bekezdésben említett információkat a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer aktualizálására.

(8) A tagállamok közlik a kedvezményezettekkel a vonatkozó támogathatósági feltételeknek meg nem felelő hektárokra, valamint a nem támogatható terület vagy nem támogatható földhasználat jelenlétére, illetve a mezőgazdasági terület kategóriájának megváltozására vonatkozó információkat annak érdekében, hogy a kedvezményezettek a 7. cikkben foglaltak szerint módosíthassák a támogatási kérelmet, vagy további bizonyítékokat nyújthassanak be. Ezenkívül a tagállamok dönthetnek úgy, hogy más, előzetes eredményeket is közölnek a kedvezményezettekkel, ideértve azon eseteket is, amikor a monitoring elvégzése nem meggyőző módon történt, szükség szerint lehetővé téve a kedvezményezetteknek, hogy a 7. cikk (1) bekezdésének megfelelően módosítsák kérelmeiket.

(9) Az (1) bekezdéstől eltérve és a területi monitoring rendszer hatálya alá tartozó beavatkozások számának fokozatos növelése érdekében 2023-ban a rendszernek legalább a következőkről kell információkat szolgáltatnia:

a)	az (EU) 2021/2115 rendelet 21. cikkében említett, a fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatásra vonatkozó összes releváns támogathatósági feltétel;

b)	az (EU) 2021/2115 rendelet 71. cikkében említett hátrányos természeti adottságokkal és egyéb területspecifikus hátrányokkal kapcsolatos beavatkozásokra vonatkozó összes releváns támogathatósági feltétel.

11. cikk

A területi monitoring rendszer szempontjából legalább egyenértékű adatok

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a területi monitoring rendszer céljaira más, legalább egyenértékű adatokat használnak, ha azok elérhetők digitális formában, lehetővé teszik az adatok automatikus feldolgozását, rendszeresen rendelkezésre állnak az érintett kedvezményezettek vagy a területkategóriák tekintetében a tagállamban, megkülönböztetésmentesek és alkalmasak egy konkrét támogathatósági feltételnek vagy kötelezettségnek való megfelelés megállapítására annak a területnek a vonatkozásában, amelyre a releváns feltétel vonatkozik. Ezzel összefüggésben a földrajzi koordinátákkal ellátott fényképek az (EU) 2021/2116 rendelet 65. cikke (4) bekezdésének b) pontja értelmében vett más, legalább egyenértékű adatoknak tekintendők.

12. cikk

Műholdas adatok beszerzése

(1) Az (EU) 2021/2116 rendelet 24. cikkének alkalmazásában minden tagállam tájékoztatja a Bizottságot a területmegfigyelő rendszer minőségértékelésének évét megelőző naptári év november 1-jéig a műholdas adatok beszerzésére vonatkozó előírásairól a következőkkel kapcsolatban:

a)	a parcellák sokasága beavatkozásonként, amelyből a minőségértékeléshez használandó minta kiválasztásra kerül;

b)	a kiválasztott parcellákon végrehajtott beavatkozásra vonatkozó támogathatósági feltételekkel kapcsolatos műholdas adatok beszerzésének ütemezése.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában a tagállamok a parcelláknak a minőségértékelés mintájául szolgáló sokaságát a minőségértékelés naptári évét megelőző évben benyújtott támogatási kérelmek alapján választják ki. A műholdas adatszolgáltatás tárgyát képező parcellasokaság aktualizálható a minőségértékelés naptári évében azon parcellák tekintetében, amelyek az érintett naptári év támogatási kérelmei alapján már nem relevánsak egy adott beavatkozás szempontjából, illetve azoknak a valamely beavatkozás alkalmazási körébe tartozó parcelláknak a tekintetében, amelyekre vonatkozólag az előző évben nem kérelmeztek támogatást.

(3) A Bizottság az (1) bekezdésben említett információk közlését követő január 15. előtt véglegesíti az érintett tagállammal az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett információkra vonatkozóan létrejött megállapodást.

(4) Az (EU) 2021/2116 rendelet 24. cikkében említett illetékes hatóságoknak, illetve az őket képviselő szerveknek be kell tartaniuk a szerzői jogokra vonatkozó, a szolgáltatókkal kötött szerződésekben meghatározott rendelkezéseket.

(5) Amennyiben a tagállamok részéről beérkező kérések értéke meghaladja az (EU) 2021/2116 rendelet 24. cikkének alkalmazására rendelkezésre álló forrásokat, a Bizottság a rendelkezésre álló források lehető leghatékonyabb felhasználása érdekében korlátozza a szolgáltatandó műholdas adatok mennyiségét. Ezenkívül ha a tagállamok a területi monitoring rendszer minőségértékeléséhez kiválasztott sokaságot a naptári év során további parcellákkal egészítik ki, előfordulhat, hogy a Bizottság nem tudja beszerezni az összes releváns képi adatot.

13. cikk

A gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatással összefüggésben az elismert szakmaközi szervezetek tekintetében végzett ellenőrzések

A tagállamok az e cikkben foglaltaknak megfelelően adminisztratív ellenőrzéseket hajtanak végre a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatással összefüggésben az elismert szakmaközi szervezetek tekintetében.

Amennyiben az az (EU) 2021/2115 rendelet 40. cikkének (2) bekezdése szerinti támogatásnövelésre való jogosultság ellenőrzéséhez szükséges, a tagállamok keresztellenőrzést végeznek a kedvezményezett által a földrajzi térinformatikai kérelemben a valamely elismert szakmaközi szervezetben való tagságára vonatkozóan tett nyilatkozat és az érintett szervezet által szolgáltatott információk között.

A tagállamok legalább ötévente ellenőrzik a szakmaközi szervezetek elismerésére vonatkozó kritériumoknak való megfelelést és a szervezetek tagjainak jegyzékét.

14. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 809/2014/EU végrehajtási rendelet 2023. január 1-jén hatályát veszti.

Az említett rendelet azonban továbbra is alkalmazandó:

a)	a 2023. január 1-je előtt benyújtott, közvetlen kifizetések iránti támogatási kérelmekre;

b)	az 1305/2013/EU rendelet alapján végrehajtott támogatási intézkedésekkel kapcsolatban benyújtott kifizetési kérelmekre;

c)	a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó szabályokkal kapcsolatos kontrollrendszerre és közigazgatási szankciókra.

15. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Rendelkezéseit az (EU) 2021/2115 rendeletnek megfelelően 2023. január 1-jétől kezdődően végrehajtott beavatkozásokhoz kapcsolódó támogatási kérelmekre kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2022. május 31-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 435., 2021.12.6., 187. o.

(2) A Bizottság 809/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. július 17.) az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak az integrált igazgatási és kontrollrendszer, a vidékfejlesztési intézkedések és a kölcsönös megfeleltetés tekintetében történő megállapításáról (HL L 227., 2014.7.31., 69. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2115 rendelete (2021. december 2.) a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 435., 2021.12.6., 1. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.).

(6) A Bizottság (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. június 28.) az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szárazföldi állatokat tartó létesítményekre és a keltetőkre, valamint a bizonyos tartott szárazföldi állatok és keltetőtojások nyomonkövethetőségére vonatkozó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 314., 2019.12.5., 115. o.).

(7) A Bizottság (EU) 2021/520 végrehajtási rendelete (2021. március 24.) az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a bizonyos tartott szárazföldi állatok nyomonkövethetősége tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 104., 2021.3.25., 39. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/848 rendelete (2018. május 30.) az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek jelöléséről, valamint a 834/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 150., 2018.6.14., 1. o.).

(9) A Tanács 2002/57/EK irányelve (2002. június 13.) az olaj- és rostnövények vetőmagjának forgalmazásáról (HL L 193., 2002.7.20., 74. o.).

2022.7.8.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 183/35

A BIZOTTSÁG (EU) 2022/1174 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2022. július 7.)

az (EU) 2015/1998 végrehajtási rendeletnek a közös légiközlekedés-védelmi alapkövetelmények végrehajtásához szükséges bizonyos részletes intézkedések tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a polgári légi közlekedés védelmének közös szabályairól és a 2320/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. március 11-i 300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 4. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az (EU) 2015/1998 bizottsági végrehajtási rendelet (2) végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatok azt mutatják, hogy egyes közös alapkövetelmények végrehajtásának módját illetően kisebb módosításokra van szükség.

(2)

A jogbiztonság, a szabályozás értelmezésének egységesebbé tétele és az egységes légiközlekedés-védelmi alapkövetelmények legjobb végrehajtásának további biztosítása érdekében egyes részletes légiközlekedés-védelmi intézkedéseket egyértelműsíteni, harmonizálni vagy egyszerűsíteni kell. Ezenkívül a fenyegetettségi és kockázati helyzet alakulása, valamint a repülőterek és a légitársaságok üzemeltetésével, a technológiával és a nemzetközi politikával kapcsolatos legújabb fejlemények alapján bizonyos módosítások váltak szükségessé. Ezek a módosítások a repülőtéri biztonsággal, a tűzfegyverek fedélzeten történő biztonságos és védett szállításával, a személyzet képzésével, a légi áruk és légipostai küldemények védelmével, a repülőtéri készletek ismert beszállítóival, a háttérellenőrzéssel, a robbanóanyag-kereső kutyákkal, valamint a fémérzékelő kapuk érzékelési szabványaival függnek össze.

(3)	Az (EU) 2015/1998 végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(4)	mivel a hajózó és kabinszemélyzet repülés tartama alatti biztonsági intézkedéseket végrehajtó tagjainak észszerű időre van szükségük ahhoz, hogy részt vegyenek az e rendelet mellékletének 38. pontjában meghatározott képzésben, az említett pont alkalmazását 2023. január 1-jéig el kell halasztani.

(5)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 300/2008/EK rendelet 19. cikkével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2015/1998 végrehajtási rendelet melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2022. július 1-jétől kell alkalmazni. A melléklet 32. és 38. pontját azonban 2023. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2022. július 7-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 97., 2008.4.9., 72. o.

(2) A Bizottság (EU) 2015/1998 végrehajtási rendelete (2015. november 5.) a közös légiközlekedés-védelmi alapkövetelmények végrehajtásához szükséges részletes intézkedések meghatározásáról (HL L 299., 2015.11.14., 1. o.).

MELLÉKLET

Az (EU) 2015/1998 végrehajtási rendelet melléklete a következőképpen módosul:

Az 1.1.2.2. pont a következő bekezdéssel egészül ki:

„A nem a közös alapkövetelmények szerint átvizsgált kiszálló utasok által használtaktól eltérő területeken védelmi célú átvizsgálást végző személyeknek a 11.2.3.1., a 11.2.3.2., a 11.2.3.3., a 11.2.3.4. vagy a 11.2.3.5. pontnak megfelelő képzésben kell részesülniük.”

Az 1.4.4.2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„1.4.4.2.

A kritikus részeket ideiglenesen elhagyó átvizsgált járművek mentesülhetnek a visszatérésükkor végzendő átvizsgálás alól, feltéve, hogy arra jogosult személyek olyan folyamatos megfigyelés alatt tartották őket, amely észszerűen biztosítja, hogy a járműveken senki nem helyezett el tiltott tárgyat.”

A szöveg a következő 1.4.4.3. ponttal egészül ki:

„1.4.4.3.

A mentességekre és a különleges átvizsgálási eljárásokra a C(2015) 8005 végrehajtási határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések is vonatkoznak.”

A szöveg a következő 1.5.5. ponttal egészül ki:

„1.5.5.

Az illetékes nemzeti hatóságok által elvégzett vagy jóváhagyott biztonsági kockázatértékelésnek megfelelően eljárásokat kell kidolgozni az azonosítatlan poggyász és a gyanús tárgyak kezelése tekintetében.”

5.	A 3.1.1.3. pont a következő mondattal egészül ki: „Az átvizsgálás mindaddig nem kezdhető meg, amíg a légi jármű el nem érte a végleges megállási helyét.”

A 3.1.3. pont helyébe a következő szöveg lép:

„3.1.3. Tájékoztatás a légi jármű védelmi célú átvizsgálásáról

Induló járatok esetében a légi járművek átvizsgálására vonatkozó következő adatokat jegyzőkönyvbe kell venni, és azokat a repülés ideje alatt, de legalább 24 órán át a légi járműtől eltérő helyen kell tárolni:

a)	a járat száma;

b)	az előző járat indulási helye;

c)	a légi jármű védelmi célú átvizsgálásának napja és időpontja;

d)	a légi jármű védelmi célú átvizsgálásáért felelős személy neve és aláírása.

Az első bekezdésben felsorolt információk jegyzőkönyvbe vétele elektronikus formában is történhet.”

Az 5.4.2. pont a következő bekezdéssel egészül ki:

„A légi fuvarozó biztosítja, hogy lőfegyverek kizárólag akkor legyenek szállíthatók a feladott poggyászban, ha egy erre felhatalmazott és megfelelően képesített személy megállapította, hogy nincsenek megtöltve. Az ily módon ellenőrzött lőfegyvereket olyan helyen kell tárolni, ahol a repülés során senki nem férhet hozzájuk.”

8.	A 6.1.1. c) pontot el kell hagyni.

A szöveg a következő 6.1.3. ponttal egészül ki:

„6.1.3.

Ha a meghatalmazott ügynök magas kockázat miatt utasít el egy szállítmányt, gondoskodnia kell arról, hogy a szállítmányt és a kísérő dokumentációt magas kockázatú áruként és postai küldeményként jelöljék meg, mielőtt a szállítmányt visszajuttatnák az azt átadó jogalanyt képviselő személyhez. Az ilyen szállítmányok kizárólag akkor rakodhatók be a légi járműbe, ha egy másik meghatalmazott ügynök a 6.7. pontnak megfelelően kezeli őket.”

10.	A 6.3.1.2. a) pontban a negyedik bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „Az aláírt nyilatkozatban egyértelműen fel kell tüntetni azon létesítmény(ek) helyét, amely(ek)re az vonatkozik, és az érintett felelős hatóságnak meg kell őriznie azt.”

11.

A 6.3.2.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„6.3.2.1.

A meghatalmazott ügynök valamennyi szállítmány fogadásakor megállapítja, hogy az a jogalany, amelytől a szállítmányt kapja, meghatalmazott ügynök, ismert szállító, vagy egyik sem.”

12.

A 6.3.2.3. a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)	a 6.2. vagy adott esetben a 6.7. pont szerint átvizsgálásra kerüljön; vagy”.

13.

A 6.3.2.6. pont a következőképpen módosul:

a d) pont helyébe a következő szöveg lép:

„d)

a szállítmány védelmi státusa a következők valamelyikének megadásával:

—	»SPX«: biztonságosan szállítható utasszállító, teherszállító és postai küldeményeket szállító légi járművön, vagy

—	»SHR«: a magas kockázatra vonatkozó követelmények betartásával szállítható biztonságosan utasszállító, teherszállító és postai küldeményeket szállító légi járművön;”

b)	az e) ii. pontot el kell hagyni.

14.

A 6.3.2.9. pontban az első bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A meghatalmazott ügynöknek gondoskodnia kell arról, hogy a személyzet minden tagjának felvétele a 11. pont követelményeivel, képzése pedig a vonatkozó munkaköri leírásokkal összhangban történjen. A képzés szempontjából védelmi ellenőrzéseket végző személyzetnek kell tekinteni a személyzet azon tagjait, akik felügyelet nélkül hozzáférnek olyan azonosítható légi árukhoz vagy azonosítható légipostai küldeményekhez, amelyeken az előírt védelmi ellenőrzéseket elvégezték. A 11.2.7. pontnak megfelelően korábban már képzésben részesített személyek kompetenciáit legkésőbb 2023. január 1-jéig oly módon kell fejleszteni, hogy megfeleljenek a 11.2.3.9. pontban említetteknek.”

15.

A 6.4.2.1. pont első bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

a védelmi ellenőrzéseket végző személyzet minden tagjának, valamint a személyzet minden olyan tagjának a felvétele, aki felügyelet nélküli hozzáféréssel rendelkezik azokhoz az azonosítható légi árukhoz vagy azonosítható légipostai küldeményekhez, amelyeken az előírt védelmi ellenőrzéseket elvégezték, a 11. pont követelményeinek megfelelően történjen, és hogy a személyzet szóban forgó tagjai részesüljenek a 11.2.3.9. pont szerinti védelmi képzésben. A 11.2.7. pontnak megfelelően korábban már képzésben részesített személyek kompetenciáit legkésőbb 2023. január 1-jéig oly módon kell fejleszteni, hogy megfeleljenek a 11.2.3.9. pontban említetteknek; valamint”.

16.	A 6.5. pont helyébe a következő szöveg lép: „6.5. ENGEDÉLYEZETT FUVAROZÓK Ez a rendelet ilyen tárgyú rendelkezést nem tartalmaz.”

17.

A 6.6.1.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„6.6.1.1.

Annak biztosítása érdekében, hogy az előírt védelmi ellenőrzéseken átesett szállítmány a szállítás során a jogosulatlan beavatkozással szemben védve legyen, az alábbi követelmények mindegyikét alkalmazni kell:

a)	a szállítmányt a meghatalmazott ügynöknek vagy az ismert szállítónak be kell csomagolnia vagy zárjellel kell ellátnia oly módon, hogy esetleges megbontása látható legyen; amennyiben ez nem lehetséges, olyan egyéb védelmi intézkedéseket kell hozni, amelyek biztosítják a szállítmány sértetlenségét;

b)	a szállítmány szállítására igénybe vett jármű rakterét oly módon kell lezárni vagy zárjellel, illetve függönyponyvás járművek esetében TIR-sodronnyal ellátni, hogy az esetleges megbontás látható legyen, illetve a platós járművek rakterét megfigyelés alatt kell tartani;

a meghatalmazott ügynökkel vagy ismert szállítóval fuvarozási megállapodást kötött fuvarozó köteles elfogadni a 6-E. függelékben található fuvarozói nyilatkozatot, kivéve akkor, ha e fuvarozó maga is rendelkezik meghatalmazott ügynöki jóváhagyással.

Az aláírt nyilatkozatot az a meghatalmazott ügynök vagy ismert szállító őrzi meg, amelynek nevében a szállításra sor kerül. Az aláírt nyilatkozat egy példányát kérésre a szállítmányt fogadó meghatalmazott ügynök vagy légi fuvarozó, vagy az érintett felelős hatóság rendelkezésére kell bocsátani.

Az első bekezdés c) pontjának alkalmazása helyett elfogadható, ha a fuvarozó igazolja azon meghatalmazott ügynök vagy ismert szállító előtt, amelynek javára a szállítást végzi, hogy rendelkezik a felelős hatóság tanúsítványával vagy jóváhagyásával.

Ennek az igazolásnak ki kell terjednie a 6-E. függelékben foglalt követelményekre; az igazolás egy-egy példányát pedig a meghatalmazott ügynök vagy az ismert szállító köteles megőrizni. Az igazolás egy példányát kérésre a szállítmányt fogadó meghatalmazott ügynök vagy légi fuvarozó, illetve valamely másik felelős hatóság rendelkezésére kell bocsátani.”

18.

A 6.8.3.1. pont a következőképpen módosul:

a)	az első bekezdés c) pontját el kell hagyni;

b)	a második bekezdést el kell hagyni.

19.

A szöveg a következő 6.8.3.10. ponttal egészül ki:

„6.8.3.10.

A harmadik országokból származó árukon és postai küldeményeken végzett védelmi ellenőrzésekre a C(2015) 8005 végrehajtási határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések is vonatkoznak.”

20.	A 6.8.5.4. pont második bekezdését el kell hagyni.

21.

A 6-A. függelék második bekezdése negyedik franciabekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)

a védelmi programjában beálló csekély mértékű tervezett változásokról, így például a társaság nevében, címében, a védelemért felelős személyben vagy a kapcsolattartási adatokban, a szállítási lánc védelmére vonatkozó uniós adatbázishoz hozzáférést igénylő személyben beálló változásokról, haladéktalanul, de legkésőbb a tervezett változás előtt 7 munkanappal; valamint”.

22.

A 6-C. függelék 3. részében szereplő táblázat 3.4. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„3.4.

Az azonosítható légi árukhoz/légipostai küldeményekhez felügyelet nélküli hozzáféréssel rendelkező személyzet, valamint a védelmi ellenőrzéseket végző személyzet részesül az 11.2.3.9. pont szerinti védelmi képzésben, mielőtt felügyelet nélküli hozzáférést kapna az azonosítható légi árukhoz/légipostai küldeményekhez?”

23.	A 6-D függeléket el kell hagyni.

24.

A 6-E. függelék második bekezdésének első franciabekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„–

Az áruk és postai küldemények szállításában részt vevő valamennyi személy az 11.2.7. ponttal összhangban általános védelmi tudatosságnövelő képzésben részesül. Ezenkívül amennyiben e személyek felügyelet nélküli hozzáférést kapnak az előírt védelmi ellenőrzések tárgyát képező árukhoz és postai küldeményekhez, az 11.2.3.9. pontjával összhangban védelmi képzésben részesülnek.”

25.	A 8.1.1.1. pontban a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép: „A fedélzeti ellátmányt a szigorított védelmi területre való bevitele előtt a légi fuvarozónak, a meghatalmazott beszállítónak vagy a repülőtér üzemeltetőjének át kell vizsgálnia vagy vizsgáltatnia, kivéve, ha:”.

26.	A 8.1.3.2. a) pontban a negyedik bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „Az aláírt nyilatkozatban egyértelműen fel kell tüntetni azon létesítmény(ek) helyét, amely(ek)re az vonatkozik, és az érintett felelős hatóságnak meg kell őriznie azt.”

27.

A 8.1.4.2. a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)	a 8-B. függelék szerinti »Kötelezettségvállalási nyilatkozat – Fedélzeti ellátmány ismert beszállítója« című nyilatkozat. E nyilatkozatban egyértelműen fel kell tüntetni azon létesítmény(ek) helyét, amely(ek)re az vonatkozik, és azt a jogi képviselőnek alá kell írnia; valamint”.

28.

A 8.1.5.1. b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b)

a fedélzeti ellátmányhoz hozzáféréssel rendelkező személyeket a 11.2.7. ponttal összhangban általános védelmi tudatosságnövelő képzésben részesíti, mielőtt a fedélzeti ellátmányhoz hozzáférhetnének. Biztosítja továbbá, hogy a fedélzeti ellátmány átvizsgálását végző személyek a 11.2.3.3. pont szerinti képzésben, a fedélzeti ellátmány tekintetében egyéb védelmi ellenőrzéseket végző személyek pedig a 11.2.3.10. pont szerinti képzésben részesüljenek; valamint”.

29.

A 8-B. függelék második bekezdése első franciabekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

gondoskodik arról, hogy a fedélzeti ellátmányhoz hozzáféréssel rendelkező személyek az 11.2.7. ponttal összhangban általános védelmi tudatosságnövelő képzésben részesüljenek, mielőtt a fedélzeti ellátmányhoz hozzáférhetnének. Biztosítja továbbá, hogy a fedélzeti ellátmány átvizsgálástól eltérő védelmi ellenőrzéseit végző személyek az 11.2.3.10. pont szerinti képzésben részesüljenek; valamint”.

30.	A 9.1.1.1. pontban a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép: „A repülőtéri készleteket a szigorított védelmi területre való bevitelük előtt a repülőtér üzemeltetőjének vagy a meghatalmazott beszállítónak át kell vizsgálnia vagy vizsgáltatnia, kivéve, ha:”.

31.

A 9.1.3.2. a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)	a 9-A. függelék szerinti »Kötelezettségvállalási nyilatkozat – Repülőtéri készletek ismert beszállítója« című nyilatkozat. E nyilatkozatban egyértelműen fel kell tüntetni azon létesítmény(ek) helyét, amely(ek)re az vonatkozik, és azt a jogi képviselőnek alá kell írnia; valamint”.

32.

A 9.1.3.3. pont helyébe a következő szöveg lép:

„9.1.3.3.

Az ismert beszállítókat az alábbiak ellenőrzése után lehet kijelölni:

a)	a védelmi program relevanciája és teljessége a 9.1.4. pont tekintetében; valamint

b)	a védelmi program hiánytalan végrehajtása.

A kijelölés jogi bizonyítékaként a felelős hatóság előírhatja a repülőtér-üzemeltetők számára, hogy legkésőbb a következő munkanapon vezessék be az általuk kijelölt ismert beszállítók szükséges adatait a szállítási lánc védelmére vonatkozó uniós adatbázisba. Az adatbázisba történő felvételkor a repülőtér üzemeltetője mindegyik kijelölt létesítményhez szabványos formátumú egyedi alfanumerikus azonosítót rendel.

A repülőtéri készleteknek a szigorított védelmi területekre való belépése csak a beszállító jogállásának megállapítását követően engedélyezhető. Ezt adott esetben a szállítási lánc védelmére vonatkozó uniós adatbázisban végzett ellenőrzés, vagy valamely, ugyanezen célt szolgáló alternatív mechanizmus alkalmazása révén kell elvégezni.

Ha a repülőtér üzemeltetőjének megítélése szerint az ismert beszállító már nem tesz eleget a 9.1.4. pontban foglalt követelményeknek, akkor a repülőtér üzemeltetője haladéktalanul megvonja ismert beszállítói jogállását.”

33.

A 9.1.4.1. b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b)

a repülőtéri készletekhez hozzáféréssel rendelkező személyeket a 11.2.7. ponttal összhangban általános védelmi tudatosságnövelő képzésben részesíti, mielőtt a repülőtéri készletekhez hozzáférhetnének. Biztosítja továbbá, hogy a repülőtéri készletek átvizsgálását végző személyek a 11.2.3.3. pont szerinti képzésben, a repülőtéri készletek tekintetében egyéb védelmi ellenőrzéseket végző személyek pedig a 11.2.3.10. pont szerinti képzésben részesüljenek; valamint”.

34.

A 9-A. függelék második bekezdése első franciabekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

gondoskodik arról, hogy a repülőtéri készletekhez hozzáféréssel rendelkező személyek az 11.2.7. ponttal összhangban általános védelmi tudatosságnövelő képzésben részesüljenek, mielőtt a repülőtéri készletekhez hozzáférhetnének. Biztosítja továbbá, hogy a repülőtéri készletek átvizsgálástól eltérő védelmi ellenőrzéseit végző személyek az 11.2.3.10. pont szerinti képzésben részesüljenek; valamint”.

35.

A 11.1.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„11.1.1.

A következő személyeknek kell sikeresen átesniük a fokozott védelmi háttérellenőrzésen:

a)	azon személyek, akik felvételüket követően szigorított védelmi területen történő átvizsgálást, belépés-ellenőrzést vagy egyéb védelmi ellenőrzéseket fognak végezni vagy ilyen ellenőrzésekért felelősséget fognak viselni;

b)	a védelmi program és annak végrehajtása tekintetében a jogszabályi rendelkezéseknek való megfelelésért nemzeti vagy helyi szinten átfogó felelősséget viselő személyek (védelmi felelősök);

c)	a 11.5. pontban említett oktatók;

d)	a 11.6. pontban említett uniós légiközlekedés-védelmi ellenőrök.

Az első bekezdés b) pontját 2023. január 1-jétől kell alkalmazni. Ezen időpont előtt az említett személyeknek az 1.2.3.1. pontnak megfelelően vagy a felelős hatóság által az alkalmazandó nemzeti szabályokkal összhangban meghatározottak szerint fokozott vagy standard háttérellenőrzésen kell átesniük.”

36.	A 11.1.5. pont a következő bekezdéssel egészül ki: „A 11.2.3.1–11.2.3.5. pontban említett képzésen való részvételt megelőzően az érintett személynek fokozott védelmi háttérellenőrzésen kell átesnie.”

37.

A 11.2.3.9. pontban a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„Az előírt védelmi ellenőrzéseknek alávetett azonosítható légi árukhoz és légipostai küldeményekhez felügyelet nélküli hozzáféréssel rendelkező személyek, valamint a légi áruk és légipostai küldemények átvizsgálástól eltérő védelmi ellenőrzését végző személyek képzésének a következő kompetenciák mindegyikét ki kell alakítania:”.

38.

A szöveg a következő 11.2.3.11. ponttal egészül ki:

„11.2.3.11.

A hajózó és kabinszemélyzet repülés tartama alatti védelmi intézkedéseket végrehajtó tagjai képzésének a következő kompetenciák mindegyikét ki kell alakítania:

a)	a polgári légi közlekedés ellen korábban elkövetett jogellenes cselekmények, a terrorcselekmények és az aktuális fenyegetések ismerete;

b)	a vonatkozó jogszabályi követelmények ismerete, valamint a munkahelyen és a légi közlekedés területén az erős és reziliens biztonsági kultúra megteremtéséhez hozzájáruló tényezők vonatkozásában szerzett ismeretek, ideértve többek között a belső fenyegetés és a radikalizálódás ismeretét;

c)	a légi közlekedés védelmét biztosító célkitűzések és szervezeti háttér ismerete, beleértve a hajózó és kabinszemélyzet kötelezettségeinek és felelősségi köreinek ismeretét is;

d)	a légi jármű fizikai védelmére és a légi járműhöz való jogosulatlan hozzáférés megelőzésére rendelkezésre álló módszerek ismerete;

e)	a légi jármű zárjellel való ellátására vonatkozó eljárások ismerete, ha releváns a képzendő személy szempontjából;

f)	a tiltott tárgyak azonosítására való képesség;

g)	a tiltott tárgyak elrejtési módjainak ismerete;

h)	képesség a légi járművek védelmi célú átvizsgálásának olyan színvonalon történő elvégzésére, amely észszerűen biztosítja az elrejtett tiltott tárgyak észlelését;

i)	azon légijármű-típus(ok) belső elrendezésének ismerete, amely(ek)en az adott személy a feladatait ellátja;

j)	a pilótafülke repülés közbeni védelmére való képesség;

k)	a potenciálisan rendzavaró utasoknak a légi jármű fedélzetén történő szállítására vonatkozó eljárások ismerete, ha releváns a képzendő személy szempontjából;

l)	a lőfegyverek fedélzeten tartására jogosult személyekkel kapcsolatos eljárások ismerete, ha releváns a képzendő személy szempontjából;

m)	a jelentéstételi eljárások ismerete;

n)	a légi jármű fedélzetén előforduló, védelmet érintő eseményekre és vészhelyzetekre való megfelelő reagálás képessége.”

39.

A 12.0.3.2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„12.0.3.2.

Az »EU-bélyegző« megjelölést a gyártóknak kell a Bizottság által jóváhagyott biztonsági berendezéseken elhelyezniük úgy, hogy az egyik oldalon vagy a kijelzőn látható legyen.”

40.

A 12.1.2.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„12.1.2.1.

A fémérzékelő kapukra négy műszaki szabvány vonatkozik. Az e szabványokra vonatkozó részletes követelményeket a C(2015) 8005 végrehajtási határozat állapítja meg.”

41.

A szöveg a következő 12.1.2.4. ponttal egészül ki:

„12.1.2.4.

A 2023. július 1-jétől üzembe helyezett összes fémérzékelő kapunak meg kell felelnie az 1.1. vagy a 2.1. szabványnak.”

42.	A 12.2.4. pontot el kell hagyni.

43.	A 12.5.1.1. pont hetedik bekezdését el kell hagyni.

44.	A 12.6.3. pontot el kell hagyni.

45.	A 12.7.3. pontot el kell hagyni.

46.

A 12.9.1.7. pont helyébe a következő szöveg lép:

„12.9.1.7.

A robbanóanyag-kereső kutyás team jóváhagyására a C(2015) 8005 végrehajtási határozat 12-E. és 12-F. függelékével összhangban a felelős hatóság vagy az e hatóság nevében eljáró szerv jogosult. A felelős hatóság engedélyezheti egy másik tagállam felelős hatósága által kiképzett és/vagy jóváhagyott robbanóanyag-kereső kutyás teamek alkalmazását és bevetését, feltéve, hogy e melléklet 12-P. függelékének megfelelően hivatalosan megállapodott a jóváhagyó hatósággal az e melléklet 12.9. pontjában foglalt valamennyi követelmény teljesítésének biztosításával kapcsolatos szerepekről és felelősségi körökről. Ilyen megállapodás hiányában az e melléklet 12.9. pontjában foglalt valamennyi követelmény teljesítéséért azon tagállam felelős hatósága tartozik teljeskörű felelősséggel, amelynek területén a robbanóanyag-kereső kutyás teamet alkalmazzák és bevetik.”

47.

A 12.9.3.2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„12.9.3.2.

A kiképzés tartalmát a felelős hatóság határozza meg vagy hagyja jóvá. A kutyavezető elméleti képzésének ki kell terjednie a 11.2. pontban azon konkrét terület(ek) átvizsgálására vonatkozóan meghatározott rendelkezésekre, amely(ek) tekintetében a robbanóanyag-kereső kutyás teamet jóváhagyják.”

48.

A szöveg a következő 12-P. függelékkel egészül ki:

„12-P. FÜGGELÉK

A ROBBANÓANYAG-KERESŐ KUTYÁS TEAMEK ALKALMAZÁSÁT TÁMOGATÓ ILLETÉKES HATÓSÁGOK KÖZÖTTI EGYETÉRTÉSI MEGÁLLAPODÁS

Ez az egyetértési megállapodás a következő felek között jött létre:

A robbanóanyag-kereső kutyás teamek alkalmazása tekintetében támogatást kapó felelős hatóság:

…

A robbanóanyag-kereső kutyás teamek alkalmazását támogató felelős hatóság(ok):

…

Az alábbi szerepek (*1) annak biztosítása érdekében történő azonosítása tekintetében, hogy a robbanóanyag-kereső kutyás teamek alkalmazása megfeleljen az uniós követelményeknek:

A képzések tartalmának meghatározásáért vagy jóváhagyásáért felelős hatóság:

…

A robbanóanyag-kereső kutyás teamek jóváhagyásáért felelős hatóság:

…

A külső minőség-ellenőrzésért felelős hatóság:

…

A következő érvényességi időre:

Dátum:

Aláírások:

(*1) Ez az egyetértési megállapodás szükség szerint további részletekkel egészíthető ki és módosítható a felelős hatóságok szerepeinek meghatározása, valamint az egyetértési megállapodás alkalmazási körének meghatározása érdekében.”"

2022.7.8.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 183/43

A BIZOTTSÁG (EU) 2022/1175 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2022. július 7.)

az (EU) 2018/1579 végrehajtási rendeletre és az (EU) 2018/1690 végrehajtási rendeletre tekintettel, a vizsgálat újbóli megindítását követően, a T-30/19. és T-72/19. sz. egyesített ügyekben 2022. május 4-én hozott ítéletek végrehajtása érdekében a Kínai Népköztársaságból származó egyes, 121 feletti terhelési indexű, autóbuszhoz vagy tehergépjárműhöz való új vagy újrafutózott gumi légabroncsok behozatalára vonatkozó nyilvántartásbavételi kötelezettség bevezetéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: dömpingellenes alaprendelet) és különösen annak 14. cikkére,

tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1037 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) (a továbbiakban: szubvencióellenes alaprendelet) és különösen annak 24. cikkére,

mivel:

1. ELJÁRÁS

1.1. Az intézkedések elfogadása

(1)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2018. május 4-én elfogadta a Kínai Népköztársaságból származó egyes, 121 feletti terhelési indexű, autóbuszhoz vagy tehergépjárműhöz való új vagy újrafutózott gumi légabroncsok behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről szóló (EU) 2018/683 végrehajtási rendeletet (3) (a továbbiakban: ideiglenes rendelet).

(2)

A Bizottság 2018. október 18-án elfogadta a Kínai Népköztársaságból származó egyes, 121 feletti terhelési indexű, autóbuszhoz vagy tehergépjárműhöz való új vagy újrafutózott gumi légabroncsok behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről szóló,(EU) 2018/1579 végrehajtási rendeletet (4).

(3)

A Bizottság 2018. november 9-én elfogadta a Kínai Népköztársaságból származó egyes, 121 feletti terhelési indexű, autóbuszhoz vagy tehergépjárműhöz való új vagy újrafutózott gumi légabroncsok behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vám kivetéséről szóló (EU) 2018/1690 végrehajtási rendeletet (5), továbbá az (EU) 2018/1579 végrehajtási rendeletet.

1.2. Az Európai Unió Törvényszékének ítéletei

(4)	A China Rubber Industry Association (a továbbiakban: CRIA) és a China Chamber of Commerce of Metals, Minerals & Chemicals Importers & Exporters (a továbbiakban: CCCMC) megsemmisítés iránti keresetet nyújtott be a Törvényszékhez, amelyben vitatta a szóban forgó rendeletek jogszerűségét.

(5)

A CRIA és a CCCMC több kifogást is felhozott a megtámadott rendeletekkel szemben, és a Törvényszék ezek közül kettőről határozott: i. az áralákínálás és a kárkülönbözetek kiszámítása során a Bizottság nem végzett tisztességes ár-összehasonlítást; és ii. egyes, lényegében a kármutatókkal és az uniós gyártók mintájából származó adatok súlyozásával kapcsolatos következetlenségekre és a védelemhez való jog megsértésére alapított panaszok.

(6)	A Törvényszék 2022. május 4-én ítéletet hozott a T-30/19. és a T-72/19. sz. ügyben, amelyben megsemmisítette mind az (EU) 2018/1579 végrehajtási rendeletet (dömpingellenes rendelet), mind az (EU) 2018/1690 végrehajtási rendeletet (szubvencióellenes rendelet).

(7)

Az áralákínálási különbözetek kiszámítását illetően a Törvényszék megállapította, hogy a Bizottság tisztességtelen összehasonlítást végzett, amikor kiigazította az exportárat – a kapcsolatban álló importőr SGA-költségeinek levonását és fiktív nyereségét –, amikor az értékesítésekre kapcsolt kereskedőn keresztül került sor az Unióban. A Törvényszék megjegyezte, hogy az uniós gyártók kapcsolatban álló jogalanyokon keresztül is értékesítettek, és értékesítési áraikat nem igazították ki. A Törvényszék arra a következtetésre jutott, hogy az áralákínálási különbözeteknek a Bizottság által a vitatott rendeletekben elvégzett kiszámítása téves jogalkalmazáson és nyilvánvaló mérlegelési hibán alapult, következésképpen e számítás sérti a dömpingellenes alaprendelet 3. cikkének (2) és (3) bekezdését, valamint a szubvencióellenes alaprendelet 8. cikkének (1) és (2) bekezdését. Ezenkívül a Törvényszék megállapította, hogy a hibák hatással voltak a kárra és az ok-okozati összefüggésre vonatkozó megállapításokra, valamint a kárkülönbözetekre, és hogy nem lehetett pontosan meghatározni, hogy a szóban forgó végleges dömpingellenes és kiegyenlítő vámok mennyiben voltak részben megalapozottak. Következésképpen a Bizottság megsemmisítette a kérelmezőkre e vámokat kivető rendeleteket.

(8)

A második pontot illetően a Törvényszék megállapította, hogy a Bizottság nem végzett objektív vizsgálatot (ahogyan azt a dömpingellenes alaprendelet 3. cikkének (2) bekezdése és a szubvencióellenes alaprendelet 8. cikkének (1) bekezdése megköveteli), mivel nem használta fel a rendelkezésére álló összes releváns adatot azáltal, hogy nem vizsgálta felül a jövedelmezőségen kívüli összes mikrogazdasági mutató számítását, és a felülvizsgált adatokat nem határozta meg a megtámadott rendeletben. Ezenkívül a Törvényszék megállapította a kérelmezők védelemhez való jogának megsértését. A Törvényszék különösen nem értett egyet azzal, hogy egyes, a felekkel nem közölt információk bizalmasnak tekinthetők, és megállapította, hogy valamennyi vitatott adat „a vitatott rendeletben szereplő ténymegállapításokhoz kapcsolódik”. Ezért ezek „lényeges tények és szempontok”, amelyeket közölni kellett volna a felekkel.

(9)	A fentiekre tekintettel a Törvényszék megsemmisítette a szóban forgó dömpingellenes rendeletet a CRIA és a CCCMC által képviselt (az I. mellékletben felsorolt) vállalatokat illetően.

(10)	Ezen túlmenően a Törvényszék megsemmisítette a szóban forgó szubvencióellenes rendeletet a CRIA és a CCCMC által képviselt (a II. mellékletben felsorolt) vállalatokat illetően.

2. A NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL INDOKOLÁSA

(11)	A Bizottság megvizsgálta, hogy az érintett termék behozatalaira vonatkozóan helyénvaló-e nyilvántartásbavételi kötelezettséget bevezetni. Ezzel összefüggésben a Bizottság a következőket vette figyelembe.

(12)

Az EUMSZ 266. cikke előírja, hogy az intézmények kötelesek megtenni a Bíróságok ítéleteiben foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket. Az intézmények igazgatási – így a dömpingellenes vagy szubvencióellenes – eljárásokkal összefüggésben elfogadott aktusainak megsemmisítése esetén a Törvényszék ítéletében foglaltak teljesítéséből adódik, hogy a megsemmisített aktust új, a Bíróság által megállapított jogellenességet megszüntető aktussal kell felváltani (6).

(13)

A Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint a megsemmisített aktust helyettesítő aktus elfogadására irányuló eljárás attól a ponttól folytatható, ahol a szabálytalanság bekövetkezett (7). Ez azt is jelenti, hogy igazgatási eljárást lezáró aktus megsemmisítése esetén a megsemmisítés nem terjed ki szükségképpen az előkészítő eljárási cselekményekre, például az eljárás megindítására. Végleges dömpingellenes intézkedéseket bevezető rendelet megsemmisítése esetén ez azt jelenti, hogy – hacsak a szabálytalanság nem az eljárás megindításakor következett be – a megsemmisítés után a dömpingellenes eljárás még folyamatban van, tekintve, hogy a dömpingellenes eljárást lezáró aktus eltűnt az Unió jogrendjéből (8).

(14)

A vizsgálatok újbóli megindításáról szóló értesítésben kifejtettek szerint, és mivel a jogellenesség nem az eljárás megindításakor, hanem a vizsgálat szakaszában következett be, a Bizottság úgy határozott, hogy újraindítja a dömpingellenes és szubvencióellenes vizsgálatokat, amennyiben azok a fenti 1.2. szakaszban felsorolt vállalatokra vonatkoznak, és azokat a szabálytalanság bekövetkezésekor folytatja.

(15)

A Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint az igazgatási eljárás ilyen jellegű folytatása és a vámok esetleges újbóli kivetése nem tekinthető ellentétesnek a visszaható hatály tilalmának elvével (9). A vizsgálat újbóli megindításáról szóló értesítés arról tájékoztatta az érdekelt feleket – köztük az importőröket –, hogy az esetleges jövőbeni kötelezettségek az újbóli vizsgálat ténymegállapításain fognak alapulni.

(16)

A Bizottság az új megállapításai és az újraindított vizsgálatok eredményei alapján, amelyek ebben a szakaszban még nem ismertek, indokolt esetben rendeleteket fogadhat el az alkalmazandó vámtételek felülvizsgálatára. Ezek az esetleges felülvizsgált vámtételek a szóban forgó rendeletek hatálybalépésének időpontjától fogva lesznek alkalmazandók.

(17)

E célból a Bizottság felkérte a nemzeti vámhatóságokat, hogy várják meg az újbóli vizsgálat eredményét, mielőtt a Törvényszék által megsemmisített dömpingellenes és/vagy kiegyenlítő vámokra vonatkozó visszafizetési kérelmekről döntenek. A vámhatóságok tehát utasítást kaptak arra, hogy a megsemmisített vámok visszatérítése iránti kérelmeket mindaddig ne bírálják el, ameddig az újbóli vizsgálat eredményei kihirdetésre nem kerülnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(18)	Emellett abban az esetben, ha az újból megindított vizsgálatok az intézkedések újbóli bevezetését eredményezik, ezeket a vámokat az újból megindított vizsgálatok időtartamára nézve is be kell szedni.

(19)

Ezzel összefüggésben a Bizottság megjegyzi, hogy a nyilvántartásba vétel eszköze a dömpingellenes alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése és a szubvencióellenes alaprendelet 24. cikkének (5) bekezdése értelmében arra szolgál, hogy az intézkedéseket a nyilvántartásba vétel megkezdésének időpontjától fogva lehessen alkalmazni az egyes behozatalokra (10). Ebben az esetben a Bizottság helyénvalónak tartja a fenti 1.2. szakaszban felsorolt vállalatok behozatalainak nyilvántartásba vételét annak érdekében, hogy megkönnyítse a dömpingellenes és kiegyenlítő vámok beszedését, amint azok szintjét a Törvényszék ítéletével összhangban felülvizsgálják (11).

(20)

A Bíróság ítélkezési gyakorlatával (12) összhangban, az ideiglenes intézkedések elfogadása előtti időszakban végzett nyilvántartásba vétellel ellentétben a mostani esetben nem alkalmazandók a dömpingellenes alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdésében és a szubvencióellenes alaprendelet 16. cikkének (4) bekezdésében meghatározott feltételek. Ennek az az oka, hogy az említett rendelkezésekkel ellentétben a bírósági ítéletek nyomán végzett vizsgálatokhoz kapcsolódó nyilvántartásba vételnek nem a piacvédelmi intézkedések visszaható hatályú alkalmazásának lehetővé tétele a célja. A cél inkább a hatályban lévő intézkedések hatékonyságának a szóban forgó rendeletek hatálybalépésétől a korrigált vámok újbóli kivetéséig történő indokolatlan megszakítás nélküli biztosítása annak szavatolásával, hogy a jövőben lehetőség legyen a megfelelő összegű intézkedések beszedésére.

(21)	A fenti megfontolások alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a dömpingellenes alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése és a szubvencióellenes alaprendelet 24. cikkének (5) bekezdése értelmében indokolt a nyilvántartásba vétel elrendelése.

3. NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL

(22)	A fentiek alapján a fenti 1.2. szakaszban felsorolt vállalatok által előállított érintett termék behozatalát nyilvántartásba kell venni (13).

(23)

Ahogyan a vizsgálatok újbóli megindításáról szóló értesítés már jelezte, a dömping- és a szubvencióellenes vámok megfizetésével összefüggő, a szóban forgó dömpingellenes és szubvencióellenes rendelet hatálybalépésével kezdődő időszakhoz kapcsolódó esetleges végleges kötelezettségek az újbóli vizsgálat ténymegállapításain fognak alapulni.

(24)	A vizsgálat újbóli megindításáról szóló értesítés közzétételétől az újbóli vizsgálatok eredményének hatálybalépéséig tartó időszakra vonatkozóan nem lehet nagyobb vámot kivetni, mint amekkorát a szóban forgó rendeletek megállapítottak,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) Az (EU) 2016/1036 rendelet 14. cikkének (5) bekezdése értelmében a vámhatóságok megteszik a szükséges lépéseket a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg a 4011 20 90 és ex 4012 12 00 KN-kód (TARIC-kód: 4012120010) alá tartozó, a Kínai Népköztársaságból származó és az e rendelet I. mellékletében felsorolt vállalatok által gyártott, 121 feletti terhelési indexű, autóbuszhoz vagy tehergépjárműhöz való új vagy újrafutózott gumi légabroncsok behozatalának nyilvántartásba vételéhez.

(2) Az (EU) 2016/1037 rendelet 24. cikkének (5) bekezdése értelmében a vámhatóságok megteszik a szükséges lépéseket a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg a 4011 20 90 és ex 4012 12 00 KN-kód (TARIC-kód: 4012120010) alá tartozó, a Kínai Népköztársaságból származó és az e rendelet II. mellékletében felsorolt vállalatok által gyártott, 121 feletti terhelési indexű, autóbuszhoz vagy tehergépjárműhöz való új vagy újrafutózott gumi légabroncsok behozatalának nyilvántartásba vételéhez.

(3) A nyilvántartásba vétel e rendelet hatálybalépése után kilenc hónappal megszűnik.

(4) A jelenleg a 4011 20 90 és az ex 4012 12 00 KN-kód (TARIC-kód: 4012120010) alá tartozó és az e rendelet I. és II. mellékletében felsorolt vállalatok által a vizsgálatok újbóli megindítása és az újbóli vizsgálatok eredményeinek hatálybalépése között gyártott, 121 feletti terhelési indexű, autóbuszhoz vagy tehergépjárműhöz való új vagy újrafutózott gumi légabroncsok esetében beszedhető dömpingellenes és kiegyenlítő vámok mértéke nem haladhatja meg az (EU) 2018/1579 és az (EU) 2018/1690 végrehajtási rendeletben előírt mértéket.

(5) A nemzeti vámhatóságok az e rendelet I. és II. mellékletében felsorolt vállalatokból érkező behozatalok vonatkozásában a dömping- és/vagy kiegyenlítő vámok visszafizetése vagy elengedése iránti kérelmekről a vámok újbóli kivetéséről rendelkező bizottsági végrehajtási rendelet kihirdetéséig nem hozhatnak döntést.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2022. július 7-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 176., 2016.6.30., 21. o.

(2) HL L 176., 2016.6.30., 55. o.

(3) A Bizottság (EU) 2018/683 rendelete (2018. május 4.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes, 121 feletti terhelési indexű, autóbuszhoz vagy tehergépjárműhöz való új vagy újrafutózott gumi légabroncsok behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről, valamint az (EU) 2018/163 végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 116., 2018.5.7., 8. o).

(4) A Bizottság (EU) 2018/1579 végrehajtási rendelete (2018. október 18.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes, 121 feletti terhelési indexű, autóbuszhoz vagy tehergépjárműhöz való új vagy újrafutózott gumi légabroncsok behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről, valamint az (EU) 2018/163 végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 263., 2018.10.22., 3. o.).

(5) A Bizottság (EU) 2018/1690 végrehajtási rendelete (2018. november 9.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes, 121 feletti terhelési indexű, autóbuszhoz vagy tehergépjárműhöz való új vagy újrafutózott gumi légabroncsok behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vám kivetéséről, továbbá a Kínai Népköztársaságból származó egyes, 121 feletti terhelési indexű, autóbuszhoz vagy tehergépjárműhöz való új vagy újrafutózott gumi légabroncsok behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről, valamint az (EU) 2018/163 végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2018/1579 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 283., 2018.11.12., 1. o).

(6) Asteris AE és társai és Görög Köztársaság kontra Bizottság, 97, 193, 99 és 215/86 egyesített ügyek, EBHT 1988., 2181. o., 27. és 28. pont, valamint Jindal Saw kontra Európai Bizottság, T-440/20, EU:T:2022:318.

(7) Spanyolország kontra Bizottság, C-415/96, EBHT 1998., I-6993. o., 31. pont; Industrie des Poudres Sphériques kontra Tanács, C-458/98 P, EBHT 2000., I-8147. o., 80–85. pont; Alitalia kontra Bizottság, T-301/01, EBHT 2008., II-1753. o., 99. és 142. pont; Région Nord-Pas de Calais kontra Bizottság, T-267/08 és T-279/08 egyesített ügyek, EBHT 2011., II-0000. o., 83. pont.

(8) Spanyolország kontra Bizottság, C-415/96, EBHT 1998., I-6993. o., 31. pont; Industrie des Poudres Sphériques kontra Tanács, C-458/98 P, EBHT 2000., I-8147. o., 80–85. pont.

(9) A Bíróság 2018. március 15-i ítélete, Deichmann SE kontra Hauptzollamt Duisburg, C-256/16, 79. pont, valamint 2019. június 19-i ítélete, C & J Clark International Ltd kontra Commissioners for Her Majesty’s Revenue & Customs, C-612/16, 5. pont.

(10) Jindal Saw kontra Európai Bizottság, T-440/20, EU:T:2022:318, 154–159. pont.

(11) Kérjük, vegyék figyelembe azt a tényt, hogy a Zhongce Rubber Group Co., Ltd exportáló gyártó esetében ez csak a szóban forgó kiegyenlítő vámra vonatkozik. A Törvényszék nem semmisítette meg a dömpingellenes rendeletet e társasággal szemben, ezért a Zhongce Rubber Group Co. tekintetében még be kell szedni a dömpingellenes vámokat.

(12) Deichmann SE kontra Hauptzollamt Duisburg, C-256/16, 79. pont, valamint a Bíróság 2019. június 19-i ítélete, C & J Clark International Ltd kontra Commissioners for Her Majesty’s Revenue & Customs, C-612/16, 58. pont.

(13) Kérjük, vegyék figyelembe azt a tényt, hogy a Zhongce Rubber Group Co., Ltd exportáló gyártó esetében ez csak a szóban forgó kiegyenlítő vámra vonatkozik. A Törvényszék nem semmisítette meg a dömpingellenes rendeletet e társasággal szemben, ezért a Zhongce Rubber Group Co. tekintetében még be kell szedni a dömpingellenes vámokat.

I. MELLÉKLET

Az (EU) 2018/1579 végrehajtási rendelet megsemmisítése által érintett vállalatok jegyzéke (dömpingellenes):

Vállalat neve	TARIC-Kiegészítő kód
Chaoyang Long March Tyre Co., Ltd	C338
Triangle Tyre Co., Ltd	C375
Shandong Wanda Boto Tyre Co., Ltd	C366
Qingdao Doublestar Tire Industrial Co., Ltd	C347
Ningxia Shenzhou Tire Co., Ltd	C345
Guizhou Tyre Co., Ltd	C340
Aeolus Tyre Co., Ltd	C877 (1)
Shandong Huasheng Rubber Co., Ltd	C360
Chongqing Hankook Tire Co., Ltd	C334
Prinx Chengshan (Shandong) Tire Co., Ltd	C346
Jiangsu Hankook Tire Co., Ltd	C334
Shandong Linglong Tire Co., Ltd	C363
Shandong Jinyu Tire Co., Ltd	C362
Sailun Group Co. Ltd	C351
Shandong Kaixuan Rubber Co., Ltd	C353
Weifang Yuelong Rubber Co., Ltd	C875 (2)
Weifang Shunfuchang Rubber And Plastic Products Co., Ltd	C377
Shandong Hengyu Science & Technology Co., Ltd	C358
Jiangsu General Science Technology Co., Ltd	C341
Double Coin Group (Jiang Su) Tyre Co., Ltd	C878 (3)
Hefei Wanli Tire Co., Ltd	C876 (4)
Giti Tire (Anhui) Company Ltd	C332
Giti Tire (Fujian) Company Ltd	C332
Giti Tire (Hualin) Company Ltd	C332
Giti Tire (Yinchuan) Company Ltd	C332
Qingdao GRT Rubber Co., Ltd	C350

(1) A szóban forgó rendeletekben a C333 TARIC-kiegészítő kód a következő exportáló gyártókat azonosítja:

Aeolus Tyre Co., Ltd;

Aeolus Tyre (Taiyuan) Co., Ltd;

Qingdao Yellow Sea Rubber Co., Ltd;

Pirelli Tyre Co., Ltd.

Az Aeolus Tyre Co., Ltd vállalathoz új TARIC-kiegészítő kódot kell rendelni a nyilvántartásba vétel céljából.

(2) A szóban forgó rendeletekben a Weifang Yuelong Rubber Co., Ltd a C999 TARIC-kiegészítő kódhoz kapcsolódik.

(3) A szóban forgó rendeletekben a C371 TARIC-kiegészítő kód a következő exportáló gyártókat azonosítja:

Shanghai Huayi Group Corp. Ltd;

Double Coin Group (Jiang Su) Tyre Co., Ltd.

A Double Coin Group (Jiang Su) Tyre Co., Ltd vállalathoz új TARIC-kiegészítő kódot kell rendelni a nyilvántartásba vétel céljából.

(4) A szóban forgó rendeletekben a Hefei Wanli Tire Co. Ltd a C999 TARIC-kiegészítő kódhoz kapcsolódik.

II. melléklet

A (EU) 2018/1690 végrehajtási rendelet megsemmisítése által érintett vállalatok jegyzéke (szubvencióellenes):

Vállalat neve	TARIC-Kiegészítő kód
Chaoyang Long March Tyre Co., Ltd	C338
Triangle Tyre Co., Ltd	C375
Shandong Wanda Boto Tyre Co., Ltd	C366
Qingdao Doublestar Tire Industrial Co., Ltd	C347
Ningxia Shenzhou Tire Co., Ltd	C345
Guizhou Tyre Co., Ltd	C340
Aeolus Tyre Co., Ltd	C877 (1)
Shandong Huasheng Rubber Co., Ltd	C360
Chongqing Hankook Tire Co., Ltd	C334
Prinx Chengshan (Shandong) Tire Co., Ltd	C346
Jiangsu Hankook Tire Co., Ltd	C334
Shandong Linglong Tire Co., Ltd	C363
Shandong Jinyu Tire Co., Ltd	C362
Sailun Jinyu Group Co., Ltd	C351
Shandong Kaixuan Rubber Co., Ltd	C353
Weifang Yuelong Rubber Co., Ltd	C875 (2)
Weifang Shunfuchang Rubber And Plastic Products Co., Ltd	C377
Shandong Hengyu Science & Technology Co., Ltd	C358
Jiangsu General Science Technology Co., Ltd	C341
Double Coin Group (Jiang Su) Tyre Co., Ltd	C878 (3)
Hefei Wanli Tire Co. Ltd	C876 (4)
Giti Tire (Anhui) Company Ltd	C332
Giti Tire (Fujian) Company Ltd	C332
Giti Tire (Hualin) Company Ltd	C332
Giti Tire (Yinchuan) Company Ltd	C332
Qingdao GRT Rubber Co., Ltd	C350
Zhongce Rubber Group Co., Ltd	C379

(1) A szóban forgó rendeletekben a C333 TARIC-kiegészítő kód a következő exportáló gyártókat azonosítja:

Aeolus Tyre Co. Ltd;

Aeolus Tyre (Taiyuan) Co., Ltd;

Qingdao Yellow Sea Rubber Co., Ltd;

Pirelli Tyre Co., Ltd.

Az Aeolus Tyre Co., Ltd vállalathoz új TARIC-kiegészítő kódot kell rendelni a nyilvántartásba vétel céljából.

(2) A szóban forgó rendeletekben a Weifang Yuelong Rubber Co., Ltd a C999 TARIC-kiegészítő kódhoz kapcsolódik.

(3) A szóban forgó rendeletekben a C371 TARIC-kiegészítő kód a következő exportáló gyártókat azonosítja:

Shanghai Huayi Group Corp. Ltd;

Double Coin Group (Jiang Su) Tyre Co. Ltd.

A Double Coin Group (Jiang Su) Tyre Co., Ltd vállalathoz új TARIC-kiegészítő kódot kell rendelni a nyilvántartásba vétel céljából.

(4) A szóban forgó rendeletekben a Hefei Wanli Tire Co. Ltd a C999 TARIC-kiegészítő kódhoz kapcsolódik.

2022.7.8.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 183/54

A BIZOTTSÁG (EU) 2022/1177 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2022. július 7.)

az (EU) 2020/683 végrehajtási rendeletnek egyes biztonsági rendszerekre vonatkozó bejegyzéseknek az adatközlő lap és a papíralapú megfelelőségi nyilatkozat sablonjaiba történő beillesztése és frissítése, valamint a járművekre, rendszerekre, alkotóelemekre és önálló műszaki egységekre vonatkozó típusbizonyítvány-számozási rendszer kiigazítása tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, a 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 24. cikke (4) bekezdésére, 28. cikke (3) bekezdésére, 36. cikke (4) bekezdésére és 38. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2020/683 bizottsági végrehajtási rendelet (2) meghatározza a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek típusjóváhagyásához használt dokumentumok szabványosított formátumát azáltal, hogy rögzíti az adatközlő lap, az EU-egyedijármű-bizonyítványok és a papíralapú megfelelőségi nyilatkozat sablonjait.

(2)

Az adatközlő lapoknak az (EU) 2020/683 végrehajtási rendelet I. és II. mellékletében szereplő sablonjait módosítani kell az (EU) 2019/2144 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (3) bevezetett új követelmények és a rendelet alapján elfogadott rendeleti jellegű jogi aktusok figyelembevétele érdekében.

(3)	A jóváhagyási bizonyítványok számozására vonatkozó következetes megközelítés lehetővé tétele érdekében módosítani kell továbbá az (EU) 2020/683 végrehajtási rendelet IV. mellékletében meghatározott számozási rendszert, hogy az tükrözze az (EU) 2019/2144 rendelet szerinti szabályozási változásokat.

(4)	Helyénvaló továbbá módosítani az (EU) 2020/683 végrehajtási rendeletnek az alkotóelemek és önálló műszaki egységek EU-típusjóváhagyási jelének mintáját meghatározó V. mellékletét az (EU) 2019/2144 rendeletre való hivatkozás aktualizálása révén.

(5)

Az (EU) 2019/2144 rendelet előírja, hogy az új járműveket fel kell szerelni fejlett biztonsági rendszerekkel, ideértve a vészhelyzeti sávtartást segítő rendszert, az intelligens sebességszabályozót, a járművezető fáradtságára és éberségének csökkenésére figyelmeztető rendszereket, valamint az eseményadat-rögzítőt. Helyénvaló előírni, hogy a megfelelőségi nyilatkozatban fel kell tüntetni, hogy mely rendszereket építették be a járműbe. Ezért az (EU) 2020/683 végrehajtási rendelet VIII. mellékletében meghatározott papíralapú megfelelőségi nyilatkozat sablonjait ki kell egészíteni a vonatkozó bejegyzésekkel.

(6)	Az (EU) 2020/683 végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(7)

Annak érdekében, hogy a jóváhagyó hatóságok, a piacfelügyeleti hatóságok, a tagállamok nyilvántartó hatóságai és a gyártók számára elegendő idő álljon rendelkezésre ahhoz, hogy rendszereikben végrehajtsák a papíralapú megfelelőségi nyilatkozat módosításait, az V. melléklet alkalmazásának kezdőnapját el kell halasztani.

(8)	Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a „Műszaki Bizottság – Gépjárművek” elnevezésű bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2020/683 végrehajtási rendelet módosításai

Az (EU) 2020/683 végrehajtási rendelet a következőképpen módosul:

1.	Az I. melléklet e rendelet I. mellékletének megfelelően módosul.

2.	A II. melléklet e rendelet II. mellékletének megfelelően módosul.

3.	A IV. melléklet e rendelet III. mellékletének megfelelően módosul.

4.	Az V. melléklet e rendelet IV. mellékletének megfelelően módosul.

5.	A VIII. melléklet e rendelet V. mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Az V. mellékletet 2024. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2022. július 7-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 151., 2018.6.14., 1. o.

(2) A Bizottság (EU) 2020/683 végrehajtási rendelete (2020. április 15.) az (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszerei, alkotóelemei és önálló műszaki egységei jóváhagyására és piacfelügyeletére vonatkozó közigazgatási követelmények tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 163., 2020.5.26., 1. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2144 rendelete (2019. november 27.) a gépjárműveknek és pótkocsijaiknak, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek az általános biztonság, továbbá az utasok és a veszélyeztetett úthasználók védelme tekintetében történő típusjóváhagyásáról (HL L 325., 2019.12.16., 1. o.).

I. MELLÉKLET

Az (EU) 2020/683 rendelet I. melléklete a következőképpen módosul:

A magyarázó megjegyzések a következőképpen módosulnak:

a (12) magyarázó megjegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„(12)

Az (EU) 2019/2144 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a járműveknek, valamint a járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek az általános felépítésre vonatkozó jellemzők és a biztonság tekintetében történő típusjóváhagyására vonatkozó egységes eljárások és műszaki előírások tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2021. március 31-i (EU) 2021/535 bizottsági végrehajtási rendelet (HL L 117., 2021.4.6., 1. o.) XIII. melléklete 2. része A. szakaszának 1.24. pontjában (tengelytáv) és 1.25. pontjában (tengelytávolság) szereplő fogalommeghatározásoknak megfelelően. A középtengelyes pótkocsik esetében a vonószerkezet tengelyét kell a legelső tengelynek tekinteni.”;

a (14) magyarázó megjegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„(14)

A Bizottság (EU) 2021/535 végrehajtási rendelete (2021. március 31.) az (EU) 2019/2144 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a járműveknek, valamint a járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek az általános felépítésre vonatkozó jellemzők és a biztonság tekintetében történő típusjóváhagyására vonatkozó egységes eljárások és műszaki előírások tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 117., 2021.4.6., 1. o.)”;

a (18) magyarázó megjegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„(18)

A 6.1. számú fogalom, és a nem az M1 kategóriába tartozó járművek esetében: az (EU) 2021/535 végrehajtási rendelet XIII. melléklete 2. részének F. szakasza. Pótkocsik esetében az ISO 612:1978 szabványban szereplő 6.1.2. számú fogalom szerint kell meghatározni a hosszúságot.”;

a (20) és (21) magyarázó megjegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„(20)

A 6.2. számú fogalom, és a nem az M1 kategóriába tartozó járművek esetében: az (EU) 2021/535 végrehajtási rendelet XIII. melléklete 2. részének F. szakasza.

(21)	A 6.3. számú fogalom és a nem az M1 kategóriába tartozó járművek esetében: az (EU) 2021/535 végrehajtási rendelet XIII. melléklete 2. részének F. szakasza.”;

a (30) magyarázó megjegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„(30)

Az (EU) 2021/535 végrehajtási rendelet XIII. melléklete 2. részének A. szakaszának 1.3. pontjában meghatározottak szerint.”;

a (122) magyarázó megjegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„(122)

A Bizottság (EU) 2021/646 végrehajtási rendelete (2021. április 19.) az (EU) 2019/2144 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a gépjárműveknek a vészhelyzeti sávtartó rendszer (ELKS) tekintetében történő típusjóváhagyására vonatkozó egységes eljárások és műszaki előírások tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 133., 2021.4.20., 31. o.).”;

a (123) magyarázó megjegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„(123)

A Bizottság (EU) 2021/1243 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. április 19.) az (EU) 2019/2144 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az indításgátló alkoholszonda gépjárművekbe történő beszerelésének előkészítésére vonatkozó részletes szabályok megállapítása révén történő kiegészítéséről, valamint az említett rendelet II. mellékletének módosításáról (HL L 272., 2021.7.30., 11. o.).”;

a (124) magyarázó megjegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„(124)

Az Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ EGB) 13. számú előírása – Egységes rendelkezések az M, N és O kategóriájú járművek fékezés tekintetében történő jóváhagyásáról [2016/194] (HL L 42., 2016.2.18., 1. o.).”;

a (157) magyarázó megjegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„(157)

A 4. és a 4.1. pontot az (EU) 2021/535 végrehajtási rendelet XIII. melléklete 2. része A. szakaszának 1.24. pontjában (tengelytáv) és 1.25. pontjában (tengelytávolság) megállapított fogalommeghatározásoknak megfelelően kell kitölteni.”;

a (174) magyarázó megjegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„(174)

A „0 számú kapcsolási pont” fogalmával kapcsolatban lásd az (EU) 2021/535 végrehajtási rendelet II. melléklete 2. része A. szakaszának 1.3.1.2. pontját.”;

k)	a (31), (55), (79), (89), (90) és (91) magyarázó megjegyzést el kell hagyni;

a szöveg az alábbi (181) magyarázó megjegyzéssel egészül ki:

„(181)

Az (EU) 2018/858 rendelet II. mellékletében felsorolt rendeleti jellegű jogi aktusokban meghatározott követelményekkel összhangban jóváhagyott rendszerek. A betűszavak megfelelnek a 6.7., 7.4., 8.12, 10.1.1., 12.2.4., 12.6.5., 12.8., 12.11., 12.12., 12.13., 12.16., 12.17. és 17. pontban említett rendszereknek.”

A 2.2.1.3. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.2.1.3.

Félpótkocsi vonatkoztatási tengelytávja (az (EU) 2021/535 végrehajtási rendelet XIII. melléklete 2. része E. szakaszának 3.2. pontjában előírtak szerint):”.

A 2.6.2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.6.2.

A nem kötelező felszerelések tömege (lásd az (EU) 2021/535 végrehajtási rendelet XIII. melléklete 2. része A. szakaszának 1.4. pontjában megadott fogalommeghatározást):”.

A szöveg az alábbi 2.11.4.1. és 2.11.4.2. ponttal egészül ki:

„2.11.4.1.

A vonószerkezet túlnyúlásának (34) a tengelytávhoz viszonyított legnagyobb aránya: …

2.11.4.2.

Legnagyobb V-érték: … kN.”

A 2.13. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.13.

Hátsó oldalkitérés (az (EU) 2021/535 végrehajtási rendelet XIII. melléklete 2. része C. szakaszának 8. pontja és D. szakaszának 7. pontja):”.

A 2.14.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.14.1.

A motorteljesítmény és a járműszerelvény műszakilag megengedett legnagyobb össztömegének aránya (az (EU) 2021/535 végrehajtási rendelet XIII. melléklete 2. része C. szakaszának 6. pontja): …… kW/kg.”.

A 3.2.18.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„3.2.18.1.

A típusbizonyítvány száma: …”

A 4.11.2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„4.11.2.

Az (EU) 2021/535 végrehajtási rendelet IX. melléklete 2. részének 7.6. pontja szerinti adatok (a gyártó által megadott értékek):”.

A szöveg a következő 4.11.4., 4.11.5. és 4.11.6. ponttal egészül ki:

„4.11.4.

Az (EU) 2021/535 végrehajtási rendelet IX. melléklete 2. részének 6.1.1. pontja szerinti adatok: …

4.11.5.

Az (EU) 2021/535 végrehajtási rendelet IX. melléklete 2. részének 6.1.2. pontja szerinti adatok: …

4.11.6.

A jármű felhasználói kézikönyvében a sebességváltás-jelzőről megadott információk: …”.

10.

A szöveg a következő 6.7., 6.7.1. és 6.7.2. ponttal egészül ki:

„6.7.

Abroncsnyomás-ellenőrző rendszer (TPMS)

6.7.1.

Felszerelve: igen/nem (4)

6.7.2.

Az abroncsnyomás-ellenőrző rendszer részletes leírása: …”.

11.

A szöveg a következő 7.4–7.6.3. ponttal egészül ki:

„7.4.

Vészhelyzeti sávtartó rendszer (ELKS)

7.4.1.

Felszerelve: igen/nem (4)

7.4.2.

A rendszer műszaki leírása és rajza: …

7.4.3.

A vészhelyzeti sávtartó rendszer manuális kikapcsolására szolgáló módszer

7.4.4.

Az automatikus kikapcsolás leírása (ha van ilyen funkció): …

7.4.5.

Az automatikus letiltás leírása (ha van ilyen funkció): …

7.5.	Sávelhagyásra figyelmeztető rendszer (LWDS)

7.5.1.

Felszerelve: igen/nem (4)

7.5.2.

A sávelhagyásra figyelmeztető rendszer sebességtartománya: …

7.5.3.

A sávelhagyásra figyelmeztető rendszer műszaki leírása és rajza: …

7.6.	Korrekciós iránytartási funkció (CDCF)

7.6.1.

Felszerelve: igen/nem (4)

7.6.2.

A korrekciós iránytartási funkció sebességtartománya: …

7.6.3.

A rendszer műszaki leírása és rajza (különösen, ha a rendszer kormányzással vagy fékezéssel működik): …”.

12.

A 8.6. pont helyébe a következő szöveg lép:

„8.6.

Számítások és görbék az Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ EGB) 13. számú előírásának (124) 10. vagy adott esetben 14. melléklete, vagy az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ EGB) 13-H. számú előírásának (125) 5. melléklete szerint: …”.

13.

A 8.9. pont helyébe a következő szöveg lép:

„8.9.

A fékrendszer rövid ismertetése a 13. számú ENSZ-előírás 2. mellékletének 12. szakasza, illetve az 13-H. számú ENSZ-előírás 1. mellékletének 14. szakasza szerint: …”.

14.

A szöveg a következő 8.12., 8.12.1. és 8.12.2. ponttal egészül ki:

„8.12.

Fejlett vészfékező rendszer (AEBS)

8.12.1.

Felszerelve: igen/nem (4)

8.12.2.

Az AEBS részletes leírása: …”.

15.

A 9.14–9.14.4. pont helyébe a következő szöveg lép:

„9.14.

Az első és a hátsó rendszámtábla felszerelésére szolgáló helyek (szükség esetén tartomány megadásával, adott esetben rajzok is használhatók): …

9.14.1.

Az alsó és a felső élnek az út felületétől mért magassága: …

9.14.2.

Oldalsó elhelyezkedés, bal és jobb szélek: …

9.14.3.

Szabványos rendszámtáblák feleszerelésére szolgáló helyek száma: …

9.14.4.

Választható vagy alternatív rendszámtáblák felszerelésére szolgáló helyek száma: …”.

16.

A szöveg a 9.14.5. pont után a következő pontokkal egészül ki:

„9.14.5.1.

Az első rendszámtábla helye: …

9.14.5.2.

A hátsó rendszámtábla helye: …

9.14.5.3.

A második hátsó rendszámtábla helye (O2, O3 és O4 kategóriájú járművek esetében): …

9.14.5.4.

Választható vagy alternatív rendszámtáblák felszerelésére szolgáló helyek: …”.

17.

A 9.14.6. és 9.14.7. pont helyébe a következő szöveg lép:

„9.14.6.

A táblák dőlése a függőlegeshez viszonyítva: …

9.14.7.

Láthatósági szögek a felső, alsó, bal és jobb szélektől: …”.

18.

A 9.16.2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„9.16.2.

A kerékdobok és a járművön való elhelyezkedésük részletes rajza, amelyen szerepelnek az (EU) 2021/535 végrehajtási rendelet V. melléklete 2. részének 1. ábráján meghatározott méretek, és amely figyelembe veszi a gumiabroncs/kerék kombinációk határhelyzeteit: …”.

19.

A 9.17.4. és 9.17.4.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„9.17.4.

A gyártó nyilatkozata az (EU) 2021/535 végrehajtási rendelet II. mellékletének 2. részében foglalt követelményeknek való megfelelésről: …

9.17.4.1.

A jármű-azonosító számban (VIN) a járműleíró szakaszt (VDS) és adott esetben jármű-azonosító szakaszt (VIS) alkotó, az ISO 3779:2009 szabvány 5.3. pontjában előírt követelményeknek való megfelelést szolgáló karakterek magyarázata: …”.

20.

A szöveg a következő 9.17.4.3. ponttal egészül ki:

„9.17.4.3.

Több szakaszban gyártott jármű jogszabályban előírt táblája: igen/nem (4)”.

21.

A 9.20.2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„9.20.2.

A felcsapódó víz elleni védőrendszernek és a járművön való elhelyezkedésének részletes rajza, amelyen szerepelnek az (EU) 2021/535 végrehajtási rendelet VIII. melléklete 2. részének függelékében szereplő ábrákon meghatározott méretek, és amely figyelembe veszi a gumiabroncs/kerék kombinációk határhelyzeteit: …”.

22.

A 9.25.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„9.25.1.

Az (EU) 2021/535 végrehajtási rendelet XIII. melléklete 2. része D. szakaszának 1.4. pontjában említett járműalkatrészek részletes műszaki leírása (fényképekkel és rajzokkal, valamint az anyagok leírásával együtt): …”.

23.

A szöveg a következő 10.1.1. ponttal egészül ki:

„10.1.1.

Vészfékjelzés (ESS): van/nincs (4)”.

24.

A szöveg a következő 12.2.4., 12.2.4.1. és 12.2.4.2. ponttal egészül ki:

„12.2.4.

Indításgátló alkoholszonda (AIF) beszerelésének előkészítése

12.2.4.1.

A gyártó megfelelőségi nyilatkozata az (EU) 2021/1243 felhatalmazáson alapuló rendelet I. mellékletének megfelelően(123): …

12.2.4.2.

Az indításgátló alkoholszonda beszerelésének előkészítésére vonatkozó beszerelési dokumentum”.

25.

A szöveg a következő 12.6.5–12.6.5.5. ponttal egészül ki:

„12.6.5.

Intelligens sebességszabályozó (ISA) rendszer

12.6.5.1.

Felszerelve: igen/nem (4)

12.6.5.2.

Sebességkorlátozást kijelző funkció (SLIF)

12.6.5.2.1.

A SLIF-interfész részletes leírása: …

12.6.5.2.2.

Az észlelt sebességkorlátozás meghatározásának módszertana és technológiája: …

12.6.5.3.

Sebességkorlátozásra figyelmeztető funkció (SLWF)

12.6.5.3.1.

Az SLWF visszajelzési mechanizmusainak részletes leírása: …

12.6.5.3.2.

Az SLWF vizuális figyelmeztetésének részletes leírása adott esetben: …

12.6.5.4.

A sebességszabályozó funkció (SCF) részletes leírása: …

12.6.5.5.

Az adott esetben önálló műszaki egységként jóváhagyott intelligens sebességszabályozó rendszer típusjóváhagyási száma: …”.

26.

A szöveg a következő 12.11–12.17.3. ponttal egészül ki:

„12.11.

A járművezető fáradtságára és éberségének csökkenésére figyelmeztető (DDAW) rendszer

12.11.1.

Felszerelve: igen/nem (4)

12.11.2.

A DDAW-rendszer részletes leírása: …

12.11.3.

A DDAW-rendszer vizuális figyelmeztetésének részletes leírása: …

12.12.

A járművezető figyelmének elterelődésére figyelmeztető fejlett (ADDW) rendszer

12.12.1.

Felszerelve: igen/nem (4)

12.12.2.

Az ADDW-rendszer részletes leírása: …

12.12.3.

A figyelemelterelődés elkerülésére szolgáló műszaki eszközök részletes leírása adott esetben: …

12.13.

Holttérfigyelő rendszer (BSIS)

12.13.1.

Felszerelve: igen/nem (4)

12.13.2.

A holttérfigyelő rendszer részletes leírása: …

12.13.3.

Az adott esetben önálló műszaki egységként jóváhagyott holttérfigyelő rendszer típusjóváhagyási száma: …

12.14.

Kiberbiztonság

12.14.1.

A járműtípus általános felépítésére vonatkozó jellemzők, beleértve a következőket:

a)	a járműtípus kiberbiztonsága szempontjából releváns járműrendszerek;

b)	a rendszerek kiberbiztonság szempontjából releváns alkotóelemei;

c)	e rendszerek kölcsönhatásai a járműtípuson belüli más rendszerekkel és a külső interfészekkel.

12.14.2.

A járműtípus sematikus ábrázolása …

12.14.3.

A kiberbiztonsági irányítási rendszerre vonatkozó megfelelőségi tanúsítvány száma: …

12.14.4.

A jóváhagyandó járműtípusra vonatkozó dokumentumok, amelyek ismertetik a kockázatértékelés eredményét és az azonosított kockázatokat: …

12.14.5.

A jóváhagyandó járműtípusra vonatkozó dokumentumok, amelyek ismertetik a felsorolt rendszerek vagy a járműtípus tekintetében alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedéseket, valamint azt, hogy ezek hogyan kezelik az említett kockázatokat: …

12.14.6.

A jóváhagyandó járműtípusra vonatkozó dokumentumok, amelyek bemutatják az utópiaci szoftverek, szolgáltatások, alkalmazások vagy adatok számára kialakított környezetek védelmét: …

12.14.7.

A jóváhagyandó járműtípusra vonatkozó dokumentumok, amelyek ismertetik, hogy milyen vizsgálatokat végeztek a járműtípus és rendszerei kiberbiztonságának ellenőrzésére, valamint bemutatják e vizsgálatok eredményét: …

12.14.8.

Annak ismertetése, hogy a kiberbiztonság szempontjából hogyan vették figyelembe az ellátási láncot: …

12.15.

Szoftverfrissítés

12.15.1.

A járműtípus általános felépítésére vonatkozó jellemzők: …

12.15.2.

A szoftverfrissítési irányítási rendszerre vonatkozó megfelelőségi tanúsítvány száma: …

12.15.3.

Biztonsági intézkedések

12.15.3.1.

A jóváhagyandó járműtípusra vonatkozó dokumentumok, amelyek bemutatják a frissítési folyamat biztonságos végrehajtását: …

12.15.3.2.

A jóváhagyandó járműtípusra vonatkozó dokumentumok, amelyek bemutatják, hogy a járművön tárolt RX szoftverazonosító számok védve vannak a jogosulatlan manipulálással szemben: …

12.15.4.

Vezeték nélküli szoftverfrissítések

12.15.4.1.

A jóváhagyandó járműtípusra vonatkozó dokumentumok, amelyek bemutatják, hogy a frissítési folyamat biztonságosan hajtható végre: …

12.14.4.2.

A járműhasználóknak a frissítés végrehajtása előtti és utáni tájékoztatására szolgáló eszközök leírása: …

12.15.5.

A gyártó nyilatkozata a szoftverfrissítési irányítási rendszerre vonatkozó követelményeknek való megfelelésről: …

12.16.

Eseményadat-rögzítő (EDR)

12.16.1.

Felszerelve: igen/nem (4)

12.16.2.

Az eseményadat-rögzítő járműben való rögzítésének helyét és módját bemutató rajz(ok) vagy fénykép(ek): …

12.16.3.

A kiváltó paraméter leírása: …

12.16.4.

Bármely egyéb releváns paraméter leírása (tárolókapacitás, a súlyos ütközés okozta hirtelen sebességcsökkenéssel és mechanikai terheléssel szembeni ellenállás stb.): …

12.16.5.

Az eseményadat-rögzítőben tárolt adatelemek és formátumuk:

Adat-elem	Adatrögzítési időköz/időtartam (a nulla időponthoz viszonyítva)	Adatvételi gyakoriság (minta/másodperc)	Legkisebb tartomány	Pontosság	Felbontás

12.16.6.

Az eseményadat-rögzítő által rögzített adatok lehívására vonatkozó utasítások: …

12.16.6.1.

Az (EU) 2022/545 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (*1) 4. cikke (3) bekezdésének b) pontjában előírt információk bejelentésére szolgáló módszer leírása: kézi/automata (4)

12.16.7.

A 160. számú ENSZ-előírás műszaki követelményeinek való megfelelés:

12.16.7.1.

A 160. számú ENSZ-előírás szerinti jóváhagyás száma: …

12.16.8.

Az adott esetben önálló műszaki egységként jóváhagyott eseményadat-rögzítő típusjóváhagyási száma (akkor kell kitölteni, ha a 160. számú ENSZ-előírás szerinti jóváhagyást nem adták meg, ezért a 12.16.7.1. pontban nem hivatkoznak rá): …

12.17.

A járművezető készenlétét figyelő (DAM) rendszer

12.17.1.

Felszerelve: igen/nem (4)

12.17.2.

A járművezető készenlétének észlelésére szolgáló módszerek: …

12.17.3.

A járművezetőnek nyújtott tájékoztatás szöveges leírása és/vagy rajza: …

(*1) HL L 107., 2022.4.6., 18. o.”"

27.

A szöveg a következő 17–17.11. ponttal egészül ki:

„17.	AUTOMATIZÁLT VEZETÉSI RENDSZER (ADS): igen/nem (4)

17.1.

Az ADS általános leírása: …

17.1.1.

Tervezett működési tartomány/peremfeltételek: …

17.1.2.

Alapteljesítmény (pl. objektumok és események észlelése és a rájuk való reagálás (OEDR), tervezés stb.): …

17.2.

Az ADS funkcióinak leírása:

17.2.1.

Az ADS fő funkciói (funkcionális architektúra): …

17.2.1.1.

A járművön belüli funkciók: …

17.2.1.2.

A járművön kívüli funkciók (pl. kiszolgáló oldal [backend], a szükséges külső infrastruktúra, a szükséges üzemeltetési intézkedések): …

17.3.

Az ADS fő elemeinek áttekintése

17.3.1.

Vezérlőegységek: …

17.3.2.

Érzékelők és az érzékelők beépítése a járműbe: …

17.3.3.

Működtetők: …

17.3.4.

Térképek és helymeghatározás: …

17.3.5.

Egyéb hardver: …

17.4.

Az ADS felépítése és vázlata

17.4.1.

A rendszer felépítésének vázlata (pl. folyamatábra): …

17.4.2.

A kapcsolatok listája és vázlatos áttekintése: …

17.5.

Műszaki adatok

17.5.1.

A normál üzemmódra vonatkozó műszaki adatok: …

17.5.2.

A vészhelyzeti üzemmódra vonatkozó műszaki adatok: …

17.5.3.

Elfogadási kritériumok: …

17.5.4.

A megfelelés igazolása: …

17.6.

Biztonsági koncepció

17.6.1.

A gyártó nyilatkozata arról, hogy a jármű mentes az indokolatlan kockázatoktól: …

17.6.2.

A szoftverarchitektúra vázlata (pl. folyamatábra): …

17.6.3.

Az ADS-logika megvalósításának meghatározására szolgáló eszközök: …

17.6.4.

Az ADS-be beépített olyan főbb tervezési megoldások általános magyarázata, melyek meghibásodások, üzemzavarok, valamint a tervezett működési tartományon kívül eső körülmények esetén is lehetővé teszik a biztonságos működést: …

17.6.5.

A hibakezelési alapelvek és a vészhelyzeti stratégia általános ismertetése, a kockázatcsökkentési stratégiát (kockázatminimalizálási manővert) is beleértve: …

17.6.6.

A fedélzeti üzemeltetőhöz vagy a távoli beavatkozásra jogosult üzemeltetőhöz intézett kérés aktiválásának feltételei: …

17.6.7.

A jármű utasaival, a fedélzeti üzemeltetővel és a távoli beavatkozásra jogosult üzemeltetővel folytatott ember-gép interakció koncepciója, beleértve az egyszerű, jogosulatlan aktiválás/üzemeltetés és a beavatkozás elleni védelmet: …

17.7.

A teljesítménykövetelmények gyártó általi ellenőrzése és hitelesítése, beleértve az OEDR-t, az ember-gép interfészt, a közlekedési szabályok betartását és azt a következtetést, hogy a rendszert úgy tervezték, hogy az ne jelentsen indokolatlan kockázatot a járművezetőre, az utasokra és a többi úthasználóra nézve: …

17.7.1.

Az elfogadott megközelítés leírása: …

17.7.2.

A névleges, kritikus és hiba okozta forgalmi helyzetek kiválasztása: …

17.7.3.

Az alkalmazott módszerek és eszközök (szoftver, laboratórium, egyéb) leírása és a hitelességértékelés összefoglalása: …

17.7.4.

Az eredmények leírása: …

17.7.5.

Az eredmények bizonytalansága: …

17.7.6.

Az eredmények értelmezése: …

17.7.7.

Gyártói nyilatkozat:

A gyártó(k) … megerősíti(k), hogy az ADS nem jelent indokolatlan kockázatokat az utasok és a többi úthasználó számára.

17.8.

Az ADS adatelemei

17.8.1.

A tárolt adatok típusa: …

17.8.2.

Tárolási hely: …

17.8.3.

Rögzített események és adatelemek: …

17.8.4.

Az adatbiztonságot és az adatvédelmet biztosító eszközök: …

17.8.5.

Az adatokhoz való hozzáférés eszközei: …

17.9.

Kiberbiztonság és szoftverfrissítések

17.9.1.

Kiberbiztonsági típusjóváhagyási szám: …

17.9.2.

A kiberbiztonsági megfelelőségi tanúsítvány száma: …

17.9.3.

Szoftverfrissítési típusjóváhagyási szám: …

17.9.4.

A szoftverfrissítésre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozat száma: …

17.9.4.1.

Az RxSWIN vagy a szoftverváltozatszám(ok) leolvasásának módja, ha az RxSWIN nincs a járművön:

17.9.4.2.

Adott esetben a 17.9.4.1. szakasz szerint RxSWIN szoftverazonosító számmal rendelkező szoftverrel frissíthető járművek azonosítását lehetővé tévő megfelelő paraméterek jegyzéke:

17.10.

Üzemeltetési kézikönyv (az adatközlő laphoz csatolandó)

17.10.1.

Az ADS funkcionális leírása, és a tulajdonos, a közlekedési szolgáltató, a fedélzeti üzemeltető, a távoli beavatkozásra jogosult üzemeltető stb. várható szerepe: …

17.10.2.

A biztonságos üzemeltetéshez szükséges műszaki intézkedések (pl. a szükséges külső infrastruktúra leírása, időzítés, a karbantartási műveletek gyakorisága és sablonja): …

17.10.3.

Üzemeltetési és környezetvédelmi korlátozások: …

17.10.4.

Üzemeltetési intézkedések (pl. ha fedélzeti üzemeltetőre vagy távoli beavatkozásra jogosult üzemeltetőre van szükség): …

17.10.5.

Utasítások meghibásodás és ADS-kérés esetén (a jármű utasai, a közlekedési szolgáltató, a fedélzeti üzemeltető és a távoli beavatkozásra jogosult üzemeltető, valamint a hatóságok által a működés üzemzavara esetén meghozandó biztonsági intézkedések): …

17.11.

Az időszakos műszaki vizsgálatot lehetővé tevő eszközök: …”.

(*1) HL L 107., 2022.4.6., 18. o.””

II. MELLÉKLET

Az (EU) 2020/683 rendelet II. melléklete a következőképpen módosul:

Az I. rész (A. M és N kategóriájú járművek) a következőképpen módosul:

a 2.6.2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.6.2.

A nem kötelező felszerelések tömege (lásd az (EU) 2021/535 végrehajtási rendelet XIII. melléklete 2. része A. szakaszának 1.4. pontjában megadott fogalommeghatározást):”;

a 4.11.2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„4.11.2.

Az (EU) 2021/535 végrehajtási rendelet IX. melléklete 2. részének 7.6. pontja szerinti adatok (a gyártó által megadott érték)”:

a szöveg a következő 6.7. és 6.7.1. ponttal egészül ki:

„6.7.

Abroncsnyomás-ellenőrző rendszer (TPMS)

6.7.1.

Felszerelve: igen/nem (4)”;

a szöveg a következő 7.4., 7.4.1., 7.5., 7.5.1., 7.6. és 7.6.1. ponttal egészül ki:

„7.4.

Vészhelyzeti sávtartó rendszer (ELKS)

7.4.1.

Felszerelve: igen/nem (4)

7.5.	Sávelhagyásra figyelmeztető rendszer (LWDS)

7.5.1.

Felszerelve: igen/nem (4)

7.6.	Korrekciós iránytartási funkció (CDCF)

7.6.1.

Felszerelve: igen/nem (4)”;

a szöveg a következő 8.12. és 8.12.1. ponttal egészül ki:

„8.12.

Fejlett vészfékező rendszer (AEBS)

8.12.1.

Felszerelve: igen/nem (4)”;

a 9.17.4.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„9.17.4.1.

a szöveg a következő 12.2.4. és 12.2.4.1. ponttal egészül ki:

„12.2.4.

Indításgátló alkoholszonda (AIF) beszerelésének előkészítése

12.2.4.1.

A gyártó megfelelőségi nyilatkozata az (EU) 2021/1243 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet I. mellékletének megfelelően(123): …”;

a szöveg a következő 12.6.5. és 12.6.5.1. ponttal egészül ki:

„12.6.5.

Intelligens sebességszabályozó rendszer (ISA)

12.6.5.1.

Felszerelve: igen/nem (4)”;

a szöveg a következő 12.11., 12.11.1., 12.12., 12.12.1., 12.13., 12.13.1., 12.16., 12.16.1., 12.17. és 12.17.1. ponttal egészül ki:

„12.11.

A járművezető fáradtságára és éberségének csökkenésére figyelmeztető (DDAW) rendszer

12.11.1.

Felszerelve: igen/nem (4)

12.12.

A járművezető figyelmének elterelődésére figyelmeztető fejlett (ADDW) rendszer

12.12.1.

Felszerelve: igen/nem (4)

12.13.

Holttérfigyelő rendszer (BSIS)

12.13.1.

Felszerelve: igen/nem (4)

12.16.

Eseményadat-rögzítő (EDR)

12.16.1.

Felszerelve: igen/nem (4)

12.17.

A járművezető készenlétét figyelő (DAM) rendszer

12.17.1.

Felszerelve: igen/nem (4)”;

a szöveg a következő 17. ponttal egészül ki:

„17.	AUTOMATIZÁLT VEZETÉSI RENDSZER (ADS): igen/nem (4)”.

Az I. rész (B. O kategória) a következőképpen módosul:

a 2.6.2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.6.2.

A nem kötelező felszerelések tömege (lásd az (EU) 2021/535 végrehajtási rendelet XIII. melléklete 2. része A. szakaszának 1.4. pontjában megadott fogalommeghatározást):”;

a szöveg a következő 6.7. és 6.7.1. ponttal egészül ki:

„6.7.

Abroncsnyomás-ellenőrző rendszer (TPMS)

6.7.1.

Felszerelve: igen/nem (4)”;

a 9.17.4.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„9.17.4.1.

a szöveg a következő 12., 12.7.1., 16. és 16.1. ponttal egészül ki:

„12. VEGYES RENDELKEZÉSEK

12.7.1.

24 GHz-es, rövid hatótávolságú radarkészülékkel felszerelt jármű: igen/nem (4)

16. A JÁRMŰJAVÍTÁSI ÉS -KARBANTARTÁSI INFORMÁCIÓKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS

16.1.

A járműjavítási és -karbantartási információkhoz való hozzáférést biztosító honlap címe: …”.

III. MELLÉKLET

Az (EU) 2020/683 rendelet IV. melléklete a következőképpen módosul:

A 2.2. c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c)	az alkalmazandó követelményeket megállapító, az (EU) 2019/2144 rendelet alapján elfogadott bizottsági rendelet száma.

A c) pont alkalmazásában, amennyiben egy (alap)rendelet külön mellékleteket tartalmaz a járműrendszerekre, alkotóelemekre és önálló műszaki egységekre vonatkozó különböző tárgykörökben alkalmazandó követelményekről és műszaki előírásokról, a 2. szakasz szerinti hivatkozást az említett rendelet mellékletének számát jelölő római számnak kell követnie.”

A 3.1. c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c)	az (EU) 2021/535 végrehajtási rendelet (14) XI. mellékletével összhangban:

e2*2021/535/XI*2021/535*00003*00”.

A 3.1. d) pont helyébe a következő szöveg lép:

„d)	az (EU) 2021/646 végrehajtási rendelettel(122) összhangban:

e2*2021/646*2021/646*00003*00”.

A 4. pont második bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Alkalmazni kell azonban ezt a mellékletet az (EU) 2019/2144 rendelet szerint, az (EU) 2018/858 rendelet II. mellékletében felsorolt ENSZ-előírásokban szereplő követelmények alapján kiadott EU-típusjóváhagyásokra, a következő számozási rendszer alkalmazásával:”.

A 4.2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„4.2.

2. szakasz: az (EU) 2019/2144 rendelet száma (»2019/2144«)”.

6.	a 4.6.1. pontban szereplő példában a típusbizonyítvány száma helyébe a következő szöveg lép: „e12019/214413-HR00/160000100”.

7.	A 4.6.2. pontban szereplő példában a típusbizonyítvány száma helyébe a következő szöveg lép: „e252019/214446R04/010012305”.

IV. MELLÉKLET

Az (EU) 2020/683 rendelet V. melléklete 4. pontjának második bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Alkalmazni kell azonban ezt a mellékletet az alkotóelemekre és önálló műszaki egységekre vonatkozóan az (EU) 2019/2144 rendelet szerint, az említett rendelet I. mellékletében felsorolt ENSZ-előírásokban szereplő követelmények alapján kiadott EU-típusjóváhagyásokra, a következők szerint:”.

V. MELLÉKLET

Az (EU) 2020/683 rendelet VIII. mellékletének függeléke a következőképpen módosul:

Az I. rész (Teljes és befejezett járművek) a következőképpen módosul:

a 2. rész (M1 jármű-kategória) a következő 54., 55. és 56. ponttal egészül ki:

„54.	A következővel felszerelt jármű: TPMS/ELKS/AEBS/ESS/AIF/ISA/DDAW/ADDW/EDR/DAM/ADS/e-segélyhívó (4) (181)

55.	A 155. számú ENSZ-előírás szerint tanúsított jármű: igen/nem (4)

56.	A 156. számú ENSZ-előírás szerint tanúsított jármű: igen/nem (4)”;

a 2. rész (M2 jármű-kategória) a következő 54., 55. és 56. ponttal egészül ki:

„54.	A következővel felszerelt jármű: TPMS/AEBS/ESS/AIF/ISA/DDAW/ADDW/BSIS/EDR/DAM/ADS/automatizált konvojban haladást (platooning) lehetővé tévő rendszer (4) (181)

55.	A 155. számú ENSZ-előírás szerint tanúsított jármű: igen/nem (4)

56.	A 156. számú ENSZ-előírás szerint tanúsított jármű: igen/nem (4)”;

a 2. rész (M3 jármű-kategória) a következő 54., 55. és 56. ponttal egészül ki:

„54.	A következővel felszerelt jármű: TPMS/ESS/AIF/AEBS/ISA/DDAW/ADDW/BSIS/EDR/DAM/ADS/automatizált konvojban haladást (platooning) lehetővé tévő rendszer (4) (181)

55.	A 155. számú ENSZ-előírás szerint tanúsított jármű: igen/nem (4)

56.	A 156. számú ENSZ-előírás szerint tanúsított jármű: igen/nem (4)”;

a 2. rész (N1 jármű-kategória) a következő 54., 55. és 56. ponttal egészül ki:

„54.	A következővel felszerelt jármű: TPMS/ELKS/AEBS/ESS/AIF/ISA/DDAW/ADDW/EDR/DAM/ADS/e-segélyhívó (4) (181)

55.	A 155. számú ENSZ-előírás szerint tanúsított jármű: igen/nem (4)

56.	A 156. számú ENSZ-előírás szerint tanúsított jármű: igen/nem (4)”;

a 2. rész (N2 jármű-kategória) a következő 54., 55. és 56. ponttal egészül ki:

„54.	A következővel felszerelt jármű: TPMS/ESS/AIF/AEBS/ISA/DDAW/ADDW/BSIS/EDR/DAM/ADS/automatizált konvojban haladást (platooning) lehetővé tévő rendszer (4) (181)

55.	A 155. számú ENSZ-előírás szerint tanúsított jármű: igen/nem (4)

56.	A 156. számú ENSZ-előírás szerint tanúsított jármű: igen/nem (4)”;

a 2. rész (N3 jármű-kategória) a következő 54., 55. és 56. ponttal egészül ki:

„54.	A következővel felszerelt jármű: TPMS/ESS/AIF/AEBS/ISA/DDAW/ADDW/BSIS/EDR/DAM/ADS/automatizált konvojban haladást (platooning) lehetővé tévő rendszer (4) (181)

55.	A 155. számú ENSZ-előírás szerint tanúsított jármű: igen/nem (4)

56.	A 156. számú ENSZ-előírás szerint tanúsított jármű: igen/nem (4)”;

a 2. rész (O3 és O4 jármű-kategória) a következő 54., 55. és 56. ponttal egészül ki:

„54.	A következővel felszerelt jármű: TPMS (181)”;

55.	A 155. számú ENSZ-előírás szerint tanúsított jármű: igen/nem (4)

56.	A 156. számú ENSZ-előírás szerint tanúsított jármű: igen/nem (4)”.

A II. rész (Nem teljes járművek) a következőképpen módosul:

a 2. rész (M1 jármű-kategória) a következő 54., 55. és 56. ponttal egészül ki:

„54.	A következő fejlett járműrendszerrel felszerelt jármű: TPMS/ELKS/AEBS/ESS/AIF/ISA/DDAW/ADDW/EDR/DAM/ADS/e-segélyhívó (4) (181)

55.	A 155. számú ENSZ-előírás szerint tanúsított jármű: igen/nem (4)

56.	A 156. számú ENSZ-előírás szerint tanúsított jármű: igen/nem (4)”;

a 2. rész (M2 jármű-kategória) a következő 54., 55. és 56. ponttal egészül ki:

„54.	A következő fejlett járműrendszerrel felszerelt jármű: TPMS/ESS/AIF/AEBS/ISA/DDAW/ADDW/BSIS/EDR/DAM/ADS/automatizált konvojban haladást (platooning) lehetővé tévő rendszer (4) (181)

55.	A 155. számú ENSZ-előírás szerint tanúsított jármű: igen/nem (4)

56.	A 156. számú ENSZ-előírás szerint tanúsított jármű: igen/nem (4)”;

a 2. rész (M3 jármű-kategória) a következő 54., 55. és 56. ponttal egészül ki:

„54.	A következő fejlett járműrendszerrel felszerelt jármű: TPMS/ESS/AIF/AEBS/ISA/DDAW/ADDW/BSIS/EDR/DAM/ADS/automatizált konvojban haladást (platooning) lehetővé tévő rendszer (4) (181)

55.	A 155. számú ENSZ-előírás szerint tanúsított jármű: igen/nem (4)

56.	A 156. számú ENSZ-előírás szerint tanúsított jármű: igen/nem (4)”;

a 2. rész (N1 jármű-kategória) a következő 54., 55. és 56. ponttal egészül ki:

„54.	A következő fejlett járműrendszerrel felszerelt jármű: TPMS/ELKS/AEBS/ESS/AIF/ISA/DDAW/ADDW/EDR/DAM/ADS/e-segélyhívó (4) (181)

55.	A 155. számú ENSZ-előírás szerint tanúsított jármű: igen/nem (4)

56.	A 156. számú ENSZ-előírás szerint tanúsított jármű: igen/nem (4)”;

a 2. rész (N2 jármű-kategória) a következő 54., 55. és 56. ponttal egészül ki:

„54.	A következő fejlett járműrendszerrel felszerelt jármű: TPMS/ESS/AIF/AEBS/ISA/DDAW/ADDW/BSIS/EDR/DAM/ADS/automatizált konvojban haladást (platooning) lehetővé tévő rendszer (4) (181)

55.	A 155. számú ENSZ-előírás szerint tanúsított jármű: igen/nem (4)

56.	A 156. számú ENSZ-előírás szerint tanúsított jármű: igen/nem (4)”;

a 2. rész (N3 jármű-kategória) a következő 54., 55. és 56. ponttal egészül ki:

„54.	A következő fejlett járműrendszerrel felszerelt jármű: TPMS/ESS/AIF/AEBS/ISA/DDAW/ADDW/BSIS/EDR/DAM/ADS/automatizált konvojban haladást (platooning) lehetővé tévő rendszer (4) (181)

55.	A 155. számú ENSZ-előírás szerint tanúsított jármű: igen/nem (4)

56.	A 156. számú ENSZ-előírás szerint tanúsított jármű: igen/nem (4)”;

a 2. rész (O3 és O4 jármű-kategória) a következő 54., 55. és 56. ponttal egészül ki:

„54.	A következővel felszerelt jármű: TPMS (181).

55.	A 155. számú ENSZ-előírás szerint tanúsított jármű: igen/nem (4)

56.	A 156. számú ENSZ-előírás szerint tanúsított jármű: igen/nem (4)”.

2022.7.8.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 183/71

A BIZOTTSÁG (EU) 2022/1178 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2022. július 7.)

az (EU) 2021/1784 végrehajtási rendelettel a Kínai Népköztársaságból származó síkhengerelt alumíniumtermékek behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vámok felfüggesztése meghosszabbításának elutasításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 14. cikke (4) bekezdésére,

a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

1. ELJÁRÁS

(1)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2020. augusztus 14-én az alaprendelet 5. cikke alapján dömpingellenes vizsgálatot (a továbbiakban: vizsgálat) indított a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína, érintett ország) (2) származó síkhengerelt alumíniumtermékek (a továbbiakban: érintett termékek) behozatalára vonatkozóan.

(2)	A Bizottság 2021. április 12-én az (EU) 2021/582 bizottsági végrehajtási rendelet (3) (a továbbiakban: ideiglenes rendelet) útján ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki.

(3)	A Bizottság 2021. október 11-én az (EU) 2021/1784 bizottsági végrehajtási rendelet (4) (a továbbiakban: végleges rendelet) útján végleges dömpingellenes vámot vetett ki az érintett termékre. A dömpingellenes vám vámtétele 14,3 %-tól 24,6 %-ig terjed.

(4)	A Bizottság ugyanezen a napon az (EU) 2021/1788 bizottsági végrehajtási határozat (5) (a továbbiakban: felfüggesztésről szóló határozat) útján kilenc hónapra, azaz 2022. július 11-ig felfüggesztette az érintett termékre kivetett végleges dömpingellenes vámot.

(5)

A Bizottság 2022. március 9-én saját kezdeményezésére kérdőíveket küldött az Európai Alumínium Szövetségnek (a továbbiakban: EA), a mintában szereplő uniós gyártóknak és az összes többi érdekelt félnek. A kérdőív segítségével a Bizottság olyan információkhoz kívánt hozzájutni, amelyek alapján fel tudja mérni, hogy szükség van-e a felfüggesztés meghosszabbítására vagy sem. A mintában szereplő három uniós gyártótól és azok szövetségétől, 14 felhasználótól, köztük a Gépjárműipari Beszállítók Európai Szövetségétől (a továbbiakban: CLEPA), valamint 6 importőrtől és azok szövetségétől (a továbbiakban: EURANIMI) érkeztek észrevételek. A Bizottság arra is felkérte a mintában szereplő uniós gyártókat és az EA-t, hogy a felfüggesztésről szóló határozatban vizsgált időszakot (a nyolchónapos, azaz a 2021. július 1. és 2022. február 28. közötti úgynevezett „elemzési időszakot”) követő legutóbbi időszakra vonatkozóan szolgáltassanak információkat bizonyos kármutatókkal kapcsolatban. Az egyes mutatók kapcsán rendelkezésre bocsátották a kért információkat. A válaszokat 2022. március végén nyújtották be.

(6)	Válaszában több felhasználó kérte a felfüggesztés meghosszabbítását. Ezenkívül az EA 2022. április 25-én hivatalos kérelmet nyújtott be a felfüggesztés azonnali megszüntetésére.

(7)

A Bizottság 2022. május 24-én bejelentette, hogy nem kívánja meghosszabbítani az intézkedések felfüggesztését, és felkérte a feleket, hogy 2022. június 2-ig tegyenek észrevételeket. Hét érdekelt fél nyújtotta be észrevételeit a megadott határidőn belül: a TDK Hungary Components Kft. (a továbbiakban: TDK Hungary), az Euranimi, a Valeo Group (a továbbiakban: Valeo), a TitanX Holding (a továbbiakban: TitanX), az Airoldi Metalli S.p.a. (a továbbiakban: Airoldi), a SATMA és a Lodec Metall-Handel (a továbbiakban: Lodec). A TDK Foil Italy SpA (a továbbiakban: TDK Italy) a határidőn túl nyújtotta be észrevételeit, amelyet így nem vettek figyelembe.

(8)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően az Airoldi azt állította, hogy megsértették a védelemhez való jogát, mivel a Bizottság – különösen a piaci fejlemények és a kapacitás vonatkozásában – az EA adatait használta fel, amelyek más felek számára nem álltak rendelkezésre. A Bizottság azonban megjegyezte, hogy az EA adatai az összes tagja által szolgáltatott információkon alapultak, valamint az EA ezen adatok betekinthető változatát bocsátotta rendelkezésre. Következésképpen minden fél gyakorolhatta a védelemhez való jogát, és észrevételeket tehetett a szolgáltatott adatokkal kapcsolatban. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(9)

Néhány érdekelt fél az intézkedések módosítását, például egyes termékeknek az intézkedés hatálya alóli kizárását, vagy vámmentes behozatalra vonatkozó kontingens bevezetését javasolta. A Bizottság emlékeztetett arra, hogy az alaprendelet 14. cikkének (4) bekezdése értelmében csupán arról határozhat, hogy a felfüggesztést legfeljebb egy évvel meghosszabbítja vagy nem hosszabbítja meg. Ennek megfelelően a Bizottság nem vizsgálhatta felül a végleges rendelet által bevezetett intézkedéseket. Az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése külön eljárásról rendelkezik az időközi felülvizsgálatokat illetően. A Bizottság ezért elutasította ezeket az állításokat.

2. AZ UNIÓS PIACON AZ ELEMZÉSI IDŐSZAK ALATT URALKODÓ PIACI VISZONYOK, ILLETVE TEVÉKENYKEDŐ PIACI SZEREPLŐK VIZSGÁLATA

(10)	Az alaprendelet 14. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy a dömpingellenes intézkedések az Unió érdekében felfüggeszthetők, amennyiben a piaci viszonyok átmenetileg olyan mértékben megváltoznak, hogy a felfüggesztés eredményeként további kár nem valószínűsíthető.

(11)

A Bizottság 2021. október 12-én felfüggesztette az intézkedéseket, mivel megállapította, hogy a Covid19-válság utáni helyreállítási időszakban a kereslet és a kínálat között átmenetileg egyensúlyhiány alakult ki, és az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete 2021 első félévében kedvezően alakult a vizsgálati időszakhoz (azaz a 2019. július 1. és 2020. június 30. közötti időszakhoz) és 2017-hez (az eredeti vizsgálat során figyelembe vett időszak legjobb évéhez) képest. Azt feltételezték, hogy az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetében mutatkozó kedvező tendenciák a kilenc hónapos felfüggesztési időszak alatt is folytatódnak, és ezért nem valószínű, hogy a felfüggesztés következtében ismét kár keletkezik. A megváltozott piaci viszonyokat azonban átmeneti jellegűnek tekintették.

(12)

A 14. cikk (4) bekezdése előírja, hogy a felfüggesztés további, legfeljebb egyéves időtartammal meghosszabbítható. A felfüggesztés meghosszabbításáról szóló határozat meghozatalához a Bizottság elemezte az elemzési időszak alatt uralkodó piaci viszonyokat, az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetét, valamint az importőrök és a felhasználók véleményét.

2.1. Piaci viszonyok

(13)	Az elemzési időszakban az uniós felhasználás jelentősen, 13,5 %-kal csökkent 2021 első félévéhez képest (6). A kereslet 2021 első félévében érte el csúcspontját, amikor a vizsgálati időszakhoz képest 27 %-kal nőtt, majd az elemzési időszak alatt jelentősen visszaesett.

(14)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a Valeo azt állította, hogy a tájékoztatóban nem adták meg a felhasználási adatok forrását, illetve nem szolgáltak magyarázattal, valamint ezek az adatok ellentmondanak az EA által az elemzési időszak kapcsán benyújtott adatoknak. A Bizottság megjegyezte, hogy az általános tájékoztatóban már jelezte, hogy az adatokat az EA szolgáltatta. A Bizottság úgy számította ki az elemzési időszakra vonatkozó felhasználást, hogy a teljes behozatalt hozzáadta az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumenéhez. A 2021 első félévével való megfelelő összehasonlítás érdekében a Bizottság a (12) preambulumbekezdésben megadott felhasználási adatokat újraszámította az EA által félévente benyújtott adatok alapján (7). A Bizottság tehát az EA által az elemzési időszakra vonatkozóan benyújtott adatokra támaszkodott, ezért elutasította ezt az állítást.

(15)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően az Euranimi, az Airoldi és a Lodec azzal érvelt, hogy a kereslet csökkenésével kapcsolatos megállapítás ellentmond a CRU International jelentésén alapuló azon előrejelzésnek, miszerint 2030-ra a alumínium iránti globális kereslet 40 %-kal fog növekedni. A Bizottság azonban megjegyezte, hogy a szóban forgó tanulmány nemcsak az érintett termékekre korlátozódott, hanem az alumíniumtermékek minden típusára kiterjedt. Emellett Európa (nemcsak az EU, hanem más európai országok is) a teljes előre jelzett növekedésnek csak kis töredékét (14 %-át) teszi ki. Végezetül ez az előrejelzés nem mondott ellent a Bizottság elemzési időszakra és rövid távú növekedési kilátásokra vonatkozó megállapításainak, hiszen a tanulmány a következő nyolc év növekedési kilátásaira vonatkozott. Következésképpen a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(16)

2022 első hónapjaiban a következő tendenciák voltak megfigyelhetők: a CRU jelentése (8) szerint Európában a hengerelt alumíniumtermékek iránti kereslet – az ukrajnai háborút követő készletfelhalmozás miatt és a tevékenységét fenntartó építőipari ágazat jóvoltából – továbbra is kielégítő maradt. A gépjárműipar kereslete ezzel szemben gyenge volt, ami a félvezetők folyamatos hiányának és az Ukrajnából származó kábelkötegek hiányának tudható be. Ez a helyzet várhatóan még néhány hónapig nem fog változni. Ami az építőipart illeti, ugyanez a jelentés annak kockázatát is megemlíti, hogy a magas infláció miatt kevesebb projekt indul.

(17)	A kínálati oldalon az uniós gazdasági ágazat a vizsgálati időszak után növelte kapacitását (+ 20 %), a kapacitáskihasználás viszont nem nőtt, hanem 80 % körül maradt. Az uniós gazdasági ágazatban tehát még lehetne növelni a termelést.

(18)

A vizsgálati időszak óta eltelt teljes időszakban – főként a Covid19-válság utáni helyreállítás miatt – jelentősen nőtt a fő nyersanyagok (alumínium, magnézium) és az energia ára. Az áremelkedéseket az Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított, indokolatlan katonai agresszió súlyosbította. Ez a tendencia valószínűleg a következő hónapokban is folytatódni fog. Ez hatással lesz az érintett termékek árára, és ennélfogva vissza fogja fogni az e termékek iránti általános keresletet.

(19)

Ami az Oroszországból származó fémek, köztük a kohóalumínium behozatalát illeti, az uniós gazdasági ágazat a 2015. évi 22 %-ról 2021-re mintegy 11 %-ra csökkentette behozatalát. Emellett az Oroszország által a kohóalumíniumra kivetett 15 %-os exportadó az eredeti terveknek megfelelően 2021. december 31-én (9) lejárt. Az uniós gazdasági ágazat szerint az Oroszország elleni szankciók ellenére nincs hiány a kohóalumíniumból, illetve a félkész alumíniumból, amelyek – bár nem érintik közvetlenül az alumíniumtermékeket – általában véve rendkívül kedvezőtlen hatással vannak az Oroszországgal folytatott kereskedelemre.

(20)

A fentiek alapján úgy tűnik, hogy a kereslet 2021 első félévében érte el a csúcspontját. Ez a beérkező megrendelések számában mutatkozik meg, amely – ahogy azt az alábbi (33) preambulumbekezdésben is kifejtettük – az elemzési időszakban 12 %-kal csökkent 2021 első félévéhez képest. Ezenkívül az átfutási idők az elemzési időszakban visszatértek a szokásos szintre: ez a CRU 2022. áprilisi jelentése szerint 5–7 hét, az EA szerint pedig 6–8 hét (10). Ez lényegesen rövidebb, mint 2021 első félévében, amikor az átfutási idő esetenként akár 6–10 hónap is lehetett. Az átfutási idő csökkenését számos felhasználó is megerősítette.

(21)

Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az elemzési időszakban jelentősen csökkent a kereslet és a kínálat közötti egyensúlyhiány, amely 2021 első félévét jellemezte. Bár a jövő továbbra is bizonytalan, úgy tűnik, hogy a Covid19-válság utáni helyreállítási időszakban elért keresleti csúcs véget ért, ahogy az a beérkező megrendelések számában és az átfutási idők jelentős csökkenésében is megmutatkozik. Némi bizonytalanság övezi azonban a két fő downstream ágazat, azaz a gépjárműipar és az építőipar jövőbeli keresletét.

2.2. Az uniós gazdasági ágazat helyzete

(22)	Az uniós értékesítési volumen az elemzési időszakban 12,8 %-kal (1 056 668 tonnáról 921 701 tonnára) csökkent 2021 első félévéhez képest. Az értékesítési volumen a vizsgálati időszakhoz képest 36 %-kal, 2017-hez képest pedig 17 %-kal nőtt.

(23)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a Valeo azt állította, hogy az EA által az elemzési időszakban benyújtott adatok ellentmondanak a tájékoztatóban meghatározott értékesítési és termelési tendenciáknak. A fenti (14) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a 2021 első félévével való megfelelő összehasonlítás lehetővé tétele érdekében a Bizottság újraszámította az EA által félévente benyújtott adatokat, és hasonló módszertant alkalmazott az összehasonlítás alapjául szolgáló többi időszak (2017 és a vizsgálati időszak) tekintetében is. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(24)

Az Unióban folyamatosan emelkedett az érintett termékek ára, a vizsgálati időszak alatti átlagosan 2 703 EUR/tonnáról 2021 első félévében 2 879 EUR/tonnára, majd az elemzési időszakban nagyobb ütemben 3 555 EUR/tonnára nőtt. 2021 első féléve és az elemzési időszak között ez 23 %-os növekedést jelent. Ez a Covid19-válság utáni keresletnövekedésnek, valamint a nyersanyag- (kohóalumínium, magnézium) és energiaárak emelkedésének tudható be.

(25)

A felhasználók – köztük az Euranimi, a Lodec és az Airoldi Metalli – eredeti beadványaikban, valamint az érdekelt felek tájékoztatását követően rámutattak az átváltási díj meredek (e felhasználók szerint +100 %-os, illetve akár +160 %-os) emelkedésére. A Bizottság becslései szerint az átváltási díj (11) 8 %-kal nőtt a vizsgálati időszakot követő időszak (2020 második féléve és 2021 első féléve) és az elemzési időszak között. Az átváltási díj a konkrét értékesítéstől (melyik vállalat vagy vállalatcsoport, az értékesítés hosszú távú szerződés részét képezi-e vagy sem, milyen terméktípus stb.) és a figyelembe vett időszakoktól függően nagymértékben eltérhet, de összességében úgy tűnt, hogy az érdekelt felek körében általános egyetértés uralkodik abban, hogy ez az átváltási díj valóban nőtt. Ez a növekedés részben a kohóalumínium költségén kívüli termelési költségek növekedésével (emelkedett az energia és a nyersanyagok, például az ötvözőelemek ára), részben pedig az uniós gyártók megnövekedett nyereségével magyarázható.

(26)

Ami a piaci részesedést illeti, a vizsgálati időszakot követő évben az uniós gazdasági ágazat értékesítésében bekövetkezett növekedés az uniós piaci részesedés növekedéséhez vezetett (a vizsgálati időszakra jellemző 64,8 %-ról 2021 első félévében 79,4 %-ra nőtt). Ez a piaci részesedési szint az elemzési időszakban sem változott (80,1 %), mivel az értékesítési volumen csökkenéséhez a felhasználás csökkenése társult, ahogy azt a fenti (13) preambulumbekezdésben is kifejtettük.

(27)	Az elemzési időszakban a termelési volumen enyhén, 2 %-kal csökkent 2021 első félévéhez képest. A termelés a vizsgálati időszakhoz képest 22 %-kal, 2017-hez képest pedig 9 %-kal nőtt.

(28)

Az elemzési időszakban a kapacitás enyhén, 1,3 %-kal csökkent 2021 első félévéhez képest. A kapacitás a vizsgálati időszakhoz képest jelentősen, 20,8 %-kal, 2017-hez képest pedig 23 %-kal nőtt. Mi több, a szabadkapacitást már nem befolyásolták:

i.	a működő kapacitás korábbi, Covid19-világjárvány alatti csökkenésének a felfüggesztésről szóló határozat (29) és (36) preambulumbekezdésében kiemelt hatásai, amelyek az elemzési időszakban már nem voltak megfigyelhetők; valamint

ii.

a félkész alumínium és a kohóalumínium esetében a vizsgálati időszakot követően tapasztalt átmeneti hiány (lásd a felfüggesztésről szóló határozat (29) és (31) preambulumbekezdését). A (18) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a jelentős áremelkedések ellenére a kohóalumínium, a magnézium és az energia továbbra is rendelkezésre áll, és nincs hatással a tényleges kapacitásra.

(29)

A kapacitáskihasználás viszonylag stabil maradt, az elemzési időszakban 80,8 %, míg 2021 első félévében 81,5 %, 2017-ben pedig 91,3 % volt. Az érintett termék tekintetében a mintában szereplő vállalatok beérkező megrendeléseinek száma az elemzési időszakban 12 %-kal csökkent 2021 első félévéhez képest, és némileg (2 %-kal) alacsonyabb volt, mint a vizsgálati időszakban. A megrendelések szintje alacsonyabb volt, mint a vizsgálati időszakban, és még alacsonyabb, mint 2017-ben (12). Ez azt mutatja, hogy az uniós gazdasági ágazat az elkövetkező hónapokban nem fog teljes kihasználtsággal működni.

(30)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a Valeo azzal érvelt, hogy a kapacitáscsökkenés összhangban van a kínálat hiányával, valamint az uniós gazdasági ágazat soha nem érte el a 100 %-os kapacitáskihasználtságot. Tehát az elemzési időszakban nem rendelkezik szabad kapacitással 80,8 %-os kihasználtsági ráta mellett. Végezetül a Valeo azzal érvelt, hogy a Bizottság megállapításai ellentmondanak a felhasználó azon állításának, hogy az uniós gazdasági ágazat nem rendelkezik kapacitással. Először is, a Valeo állításával ellentétben a Bizottság megállapította, hogy a kapacitás az elemzési időszakban a vizsgálati időszakhoz képest 20,8 %-kal, 2017-hez képest pedig 23 %-kal nőtt. Másodszor, az az érv, hogy a 80,8 %-os kapacitáskihasználtsági ráta mellett nem rendelkezhet szabad kapacitással, ellentmondott a Bizottság végleges rendeletben (13) tett azon megállapításainak, miszerint az uniós gazdasági ágazat 2017-ben 91,3 %-os kapacitáskihasználtsággal működött. Másfelől a Valeo nem vitatta a Bizottság azon megállapításait, hogy a tényleges/aktív kapacitás már nem tér el a bejelentett kapacitástól. A Bizottság ezért elutasította ezeket az állításokat.

(31)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően az Euranimi, az Airoldi és a Lodec azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat az elmúlt évtizedekben nem ruházott be kellő mértékben új kapacitásba. Egyik fél sem szolgált azonban bizonyítékkal ezen állítás alátámasztására, illetve arra, hogy az kifejezetten az érintett termékekre vonatkozik. Ezzel szemben a végleges rendeletben (14) a Bizottság megállapította, hogy a figyelembe vett időszak alatt 2 %-kal, az elemzési időszakban pedig 20 %-kal nőtt a kapacitás. Következésképpen a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(32)

Az Euranimi és az Airoldi továbbá azzal érvelt, hogy a kohóalumínium hiánya miatt számos uniós gyártó volt kénytelen kihasználatlanul hagyni a hengerlési kapacitásokat. Ez a hiány állítólag részben azzal magyarázható, hogy 2000 óta több mint 30 %-kal csökkent az EU-ban a kohóalumínium előállítása. A hiány tovább korlátozná az uniós gazdasági ágazat érintett termékek szállításával kapcsolatos kapacitását. Az EA azonban kifejtette, hogy nincs hiány kohóalumíniumból, és az uniós gazdasági ágazat képes ellátni magát harmadik országokból. Ezt megerősítette az a tény, hogy 2022. január és április között – 2021 ugyanezen időszakához képest – nőtt a kohóalumínium uniós behozatala. A Bizottság továbbá megjegyezte, hogy a globális kohóalumínium-készletek 2022 második negyedévében [9,2–10,7] milliárd tonnás szintet értek el (15), ami a 2020–2021-es szintnél (átlagosan [10,1–11,4] milliárd tonna) alacsonyabb, de megközelítőleg azonos a 2019-es Covid19-válság előtti szinttel (átlagosan [9,1–10,5] milliárd tonna). Az európai gyártók készletszintje ([310 000–330 000] tonna) 2022 első negyedévében szintén megfelelt az elmúlt 3 év átlagának (a 2019–2021-es időszakban [320 000–340 000] tonna). A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ugyan még mindig feszültségek tapasztalhatók több nyersanyagpiacon, köztük a kohóalumínium piacán is, ez egy olyan globális jelenség, amely nem kapcsolódik kifejezetten az uniós piachoz, valamint az uniós gazdasági ágazat számára rendelkezésre áll a kohóalumínium, jóllehet általában növekvő árakon. Ezért elutasították azt az állítást, hogy ez a piaci helyzet korlátozná az uniós gazdasági ágazat termelési képességét, különösen a kínai versenytársakhoz képest.

(33)

A jövedelmezőség javult, és az elemzési időszakban elérte a 2,8 %-ot. A jövedelmezőség a vizsgálati időszakban –1,8 %, 2021 első félévében viszont már 1,9 % volt, de az elemzési időszakban továbbra is elmaradt a 2017-es referenciaévben elért 3,1 %-os nyereségtől, és messze az alaprendelet 7. cikkének (2c) bekezdésében előírt 6 %-os minimális haszonkulcs alatt maradt, amelyet a végleges rendeletben az áron aluli értékesítéssel kapcsolatos számításokhoz használtak.

(34)

Összefoglalva, az elemzési időszakban egyes mutatók (értékesítési volumen, termelés) csökkentek 2021 első félévéhez képest, más mutatók (árak, nyereségesség) viszont javultak. Összességében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az elemzési időszak alatt az uniós gazdasági ágazatot nem érte jelentős kár.

2.3. A felhasználók helyzete

(35)	A felhasználók a felfüggesztés meghosszabbítása mellett érveltek azon az alapon, hogy a felfüggesztés feltételei továbbra is érvényesek.

(36)	A Bizottság azonban megjegyezte, hogy a felfüggesztés időpontjában uralkodó ideiglenes helyzet a fenti (13)–(23) preambulumbekezdésben említettek szerint alakult.

(37)

Több felhasználó továbbá azzal érvelt, hogy az általuk használt konkrét síkhengerelt alumíniumtermékek tekintetében teljesültek a felfüggesztés feltételei, mivel állítólag e termékek tekintetében még ellátáshiány tapasztalható. Az érdekelt felek tájékoztatását követően megismételték állításukat, és azzal érveltek, hogy a felfüggesztést a szóban forgó termékekre is ki kell terjeszteni. Ezek a termékek azonban a teljes behozatalnak csak egy kisebb részét érintették, és az alaprendelet 14. cikkének (4) bekezdése az érintett termék egészének – és nem csak egy részének – behozatala tekintetében bevezetett intézkedések felfüggesztéséről rendelkezett.

(38)

A felhasználók továbbá azzal érveltek, hogy az Unióban általánosságban és különösen az általuk használt konkrét síkhengerelt alumíniumtermék tekintetében még mindig ellátáshiány tapasztalható, és a felfüggesztés megszüntetése – a Kínából származó szállítások csökkenése miatt – tovább fogja súlyosbítani e hiányt.

(39)

A Bizottság azonban megjegyezte, hogy az uniós gazdasági ágazat még mindig jelentős szabad kapacitással rendelkezik, amely – miként azt a (28) preambulumbekezdésben is kifejtettük – már most is megfelel a tényleges/működő kapacitásnak. Az uniós gazdasági ágazat az eredeti vizsgálati időszak óta jelentősen bővítette a kapacitását. Az uniós gazdasági ágazat vitathatatlanul az érintett termék fő beszállítója a felhasználók számára. A Bizottság továbbá megjegyezte, hogy léteznek alternatív beszerzési források, például Törökország és más harmadik országok. Ezenkívül számos felhasználó megerősítette, hogy az átfutási idők jóval rövidebbek, mint 2021 első félévében, ahogy azt a (20) preambulumbekezdésben is kifejtettük. Végezetül a (37) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a 14. cikk (4) bekezdése nem tesz lehetővé csupán részleges felfüggesztést. A Bizottság megjegyezte továbbá, hogy a kizárásra irányuló kérelmekkel már a végleges rendeletben foglalkozott (16).

(40)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a Valeo azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat beadványainak nyilvános változatában nem szerepelt a beérkező megrendelések száma, és ezt a Bizottságnak ellenőriznie kell. A beérkező megrendelések csökkenése szintén ellentmondott annak a ténynek, hogy a kereslet az elemzési időszakban magasabb volt, mint 2021 első félévében és a vizsgálati időszakban. A Bizottság megállapította, hogy a beérkező megrendelések bizalmas, vállalatspecifikus és nem összefoglaló jellegű adatokat érintettek. A Bizottság azonban az érdekelt felek tájékoztatása során elegendő adatot szolgáltatott ahhoz, hogy a felek gyakorolhassák a védelemhez való jogukat, és észrevételeket tehessenek az ismertetett tendenciával kapcsolatban. Emellett a Bizottság a lehetőségekhez mérten keresztellenőrzést végzett a szolgáltatott információk pontosságát illetően. Végezetül a Valeo állításával ellentétben, a fenti (13) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a felhasználás az elemzési időszakban 13,5 %-kal csökkent 2021 első félévéhez képest. Következésképpen a beérkező megrendelések 12 %-os csökkenése összhangban van a kereslet csökkenésével. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(41)

Az átfutási idők csökkenésével kapcsolatban a Valeo az érdekelt felek tájékoztatását követően azzal érvelt, hogy ezt azzal ténnyel szembeállítva kell vizsgálni, hogy sok felhasználó nem tud érintett termékeket vásárolni, és az uniós gazdasági ágazat számos megrendelést utasított el annak érdekében, hogy az előírt átfutási időn belül le tudja szállítani azt a korlátozott mennyiséget, amelyre kapacitással rendelkezik. A Bizottság először is megjegyezte, hogy ezt az állítást semmilyen bizonyíték nem támasztja alá. Másodszor, ez ellentmond a jóformán az összes felhasználó korábbi – független források által is alátámasztott – állításának (17), miszerint a megnövekedett átfutási idő annak a jele, hogy az uniós piacon megbomlott az egyensúly a kereslet és a kínálat között. Ennek megfelelően a kereslet és a kínálat közötti egyensúly javulására utal az a tény, hogy az elemzési időszakban a szokásos szintre csökkentek az átfutási idők. Következésképpen a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(42)	Az érdekelt felek tájékoztatását követően a felhasználók megkérdőjelezték az egyes terméktípusok uniós piaci kínálatának elérhetőségével és az említett terméktípusok más harmadik országokból való beszerzésének lehetőségével kapcsolatos bizottsági megállapításokat.

(43)

Ami a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek (a továbbiakban: alumínium hőcserélők) kínálatát illeti, a Bizottság megállapította, hogy mindkét felhasználó, aki észrevételeket tett a tájékoztatóval kapcsolatban, azaz a TitanX és a Valeo, már jelentős mennyiséget szerzett be az uniós gazdasági ágazatból. Ezenfelül a Valeo által rendelkezésre bocsátott, Valeo és uniós gyártók közötti levelezés egy része az uniós gyártóktól származó, 2023 utáni időszakra vonatkozó jövőbeli szállításokról folytatott tárgyalásokra vonatkozott. E levelezés láthatólag nagyrészt az új árakról folytatott tárgyalásokkal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozott, és nem feltétlenül érintette a kapacitással vagy annak hiányával kapcsolatos kérdéseket.

(44)

A Valeo továbbá azzal érvelt, hogy az egyik legnagyobb beszállítója nem hajlandó szállítani a már megállapodott mennyiségeket, és nemrégiben tűzvész pusztította el az új hengerlő üzemét. A szóban forgó beszállító azonban bizonyítékkal szolgált arra vonatkozóan, hogy inkább a Valeo az, aki nem teljesítette szerződéses kötelezettségeit, és lemondta a már megállapodott mennyiségeket. Mivel ez a két vállalat közötti konkrét szerződéses vitára vonatkozik, a Bizottság nem tudott következtetést levonni az alumínium hőcserélők uniós piaci kínálatának általános kérdését illetően. Ami a tüzet illeti, az idézett sajtócikkből nem derült ki, hogy a hengerlő üzem teljesen megsemmisült volna. Ellenben az állt benne, hogy az üzem néhány hónapos késéssel (2022 második fele helyett 2023-ban) kezdi meg működését. Emellett – ahogy az ugyanezen cikkben is szerepel – ez majd csak az új mennyiségeket érinti, a már lekötött meglévő mennyiségeket viszont nem. Következésképpen a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(45)

A TitanX azzal érvelt, hogy legnagyobb beszállítója megemelte az árait, és nem tudott további beszállítókat találni az Unióban. Olyat azonban nem állított, hogy a legnagyobb beszállítója részéről problémákat tapasztalt volna a szállítást illetően, és a TitanX nem szolgált bizonyítékkal arra vonatkozóan, hogy más uniós beszállítók megtagadták volna a szállítást. Következésképpen a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(46)

A harmadik országokból származó alumínium hőcserélők behozatalát illetően a Bizottság megállapította, hogy az alumínium hőcserélők Törökországból érkező behozatala az adott terméktípus teljes felhasználásának jelentős részét tette ki, míg az érintett termékek összes típusát tekintve a Törökországból érkező behozatal piaci részesedése az elemzési időszak alatt mindössze 2,2 % volt, míg a vizsgálati időszak alatt még [5,9–6,3] % volt. Az aktában nincs bizonyíték arra, hogy Törökország nem tudná a korábbi szintre növelni a kivitelét. E tekintetben a Valeo és egy török beszállító által rendelkezésre bocsátott elektronikus levelezés nem utalt arra, hogy a török beszállítónak bármilyen szállítási problémája lett volna.

(47)

Végezetül, az alumínium hőcserélőket a gépjárműiparban használják. Az alábbi (71) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint ezen ágazatban szűk keresztmetszeteket és átmeneti keresletcsökkenést lehetett tapasztalni, aminek következtében szükségszerűen csökkent az alumínium hőcserélők iránti kereslet is. Ezt az EA által szolgáltatott bizonyíték is megerősítette, amely szerint az elemzési időszak alatt a felhasználók – a Valeo, a Mahle és a Marelli – a kereslet csökkenése miatt a már leszerződött mennyiségeknél kevesebb alumínium hőcserélőre adtak le megrendelést (18).

(48)	A fenti megfontolásokra tekintettel a Bizottság elutasította az alumínium hőcserélők tekintetében fennálló jelenlegi ellátáshiánnyal kapcsolatos állítást.

(49)

Ami az alumínium elektrolitkondenzátorok gyártásához használt érintett termékeket illeti, az érdekelt felek tájékoztatását követően a SATMA és a TDK Hungary azzal érvelt, hogy az Unióban senki nem gyárt ilyen típusú terméket, Törökországból nem lehet beszerezni, mivel ott sem gyártják ezt a terméktípust, a japán gyártók pedig 2021-ben beszüntették a gyártást. A SATMA azonban nem szolgált semmilyen alátámasztó bizonyítékkal arra vonatkozóan, hogy Japán, amely mindig is e terméktípus fő beszerzési forrása volt, beszüntette volna a gyártást. A Bizottság megjegyezte továbbá, hogy folyamatban van egy, az uniós gyártás újraindítására irányuló projekt. Végezetül ez a terméktípus az érintett termékek teljes uniós felhasználásának igen kis hányadát tette ki, és a fenti (39) preambulumbekezdésben is kifejtettek szerint a 14. cikk (4) bekezdése értelmében az intézkedéseket nem lehet csak bizonyos terméktípusok tekintetében felfüggeszteni. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(50)	A felhasználók arról is beszámoltak, hogy a vámok újbóli bevezetése esetén valószínűleg számos downstream vállalat vagy termelési egység szembesülne pénzügyi nehézségekkel. Figyelmeztettek az Unióban található gyártóüzemek esetleges bezárására.

(51)

E tekintetben a Bizottság a végleges rendelet (532)–(548) preambulumbekezdésében tett megállapításaira hivatkozott, amelyekben arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések bevezetése nem ellentétes a felhasználók érdekeivel, mivel az korlátozott hatást gyakorolna a felhasználók pénzügyi helyzetére. A felfüggesztési időszak alatt a felhasználóknak ráadásul volt idejük arra, hogy termelési egységeiket más beszerzési forrásokhoz igazítsák.

(52)

Ezenkívül a felfüggesztésről szóló határozat (75) preambulumbekezdésében foglaltak szerint a Bizottság úgy vélte, hogy a kilenc hónapos felfüggesztési időszak további időt biztosított a felhasználóknak – különösen azoknak, akik bizonyos termékek kizárását kérték – az uniós gyártók (újbóli) validálására. A felhasználóknak az uniós gazdasági ágazat kínálata felé való átirányítását megerősíteni látszik az a tény, hogy az uniós gazdasági ágazat a 2021. első félévi keresleti csúcs idején piaci részesedést szerzett, és ugyanezt a piaci részesedést megtartotta az elemzési időszakban.

2.4. Az importőrök és kereskedők helyzete

(53)	Az EURANIMI, az alumínium és/vagy rozsdamentes acél gyártóktól független importőreinek és forgalmazóinak európai szövetsége és 6 tagszervezete észrevételeket tett a piaci fejleményekkel és a felfüggesztéssel kapcsolatban. Támogatták a felfüggesztés folytatását.

(54)	Elsősorban az akut alumíniumhiány jellemezte jelenlegi helyzetre, valamint a feldolgozóipari gyártókat fenyegető kockázatra mutattak rá, amelyek akár elveszíthetik versenyképességüket. A Bizottság a (51) preambulumbekezdésben már foglalkozott ezzel az állítással.

3. A KÁR ISMÉTELT BEKÖVETKEZÉSÉNEK A FELFÜGGESZTÉS MEGHOSSZABBÍTÁSA MIATTI VALÓSZÍNŰSÉGE

(55)

A fenti (34) preambulumbekezdésben említettek szerint az uniós gazdasági ágazat láthatólag olyan helyzetben van, amelyben számos pozitív tendencia stagnált vagy megfordult. Az elemzési időszakban egyes mutatók (értékesítési volumen, termelés) csökkentek 2021 első félévéhez képest, más mutatók (árak, nyereségesség) viszont javultak. Összességében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az elemzési időszak alatt az uniós gazdasági ágazatot nem érte jelentős kár. A Bizottság megvizsgálta, hogy a felfüggesztés meghosszabbítása következtében valószínűsíthető-e a kár ismételt bekövetkezése. Különösen két tényezőt elemzett: a kínai behozatal alakulását és a legújabb piaci fejleményeket.

3.1. A Kínából érkező behozatal alakulása

(56)

A Kínából érkező behozatal piaci részesedése a vizsgálati időszakban mért 8 %-ról 2021 első félévében 2,2 %-ra esett vissza, de ezt követően 49 %-kal nőtt, és az elemzési időszakban elérte a 3,2 %-ot. A Kínából érkező 2022. februári és márciusi behozatal elemzése azonban gyors növekedést mutatott, ami februárban és márciusban 6,0 % feletti piaci részesedést eredményezett, megközelítve a vizsgálati időszakban elért piaci részesedést.

1. táblázat

A Kínából érkező behozatal az elemzési időszak során (tonna)

	Elemzési időszak								Elemzési időszak után
Az érintett országból érkező behozatal volumene	2021. július	2021. augusztus	2021. szeptember	2021. október	2021. november	2021. december	2022. január	2022. február	2022. március	2022. április
Az érintett országból érkező behozatal volumene	2 905	3 224	4 852	5 639	6 134	4 292	9 300	12 818	13 832	14 027
Index	100	111	167	194	211	148	320	441	476	482
Forrás: Eurostat (elemzési időszak) és felügyeleti adatbázis (elemzési időszak után)

(57)

A volumen a következőképpen alakult: a vizsgálati időszakot követően jelentősen – a vizsgálati időszak alatti 171 240 tonnáról a vizsgálati időszakot követő évben 56 470 tonnára – csökkent a Kínából érkező behozatal. Ezt követően az elemzési időszakban ismét nőtt a behozatal, elérve a 73 752 tonnát (ami éves szinten a 8 hónap átlaga), de továbbra sem érte el a vizsgálati időszakban és a 2017-ben mért szintet (az utóbbi szinttől mintegy 100 000 tonnával maradva el). 2022 elején tovább nőtt a behozatal (2022 januárjában és februárjában havi szinten 11 000 tonna – ami éves szinten 132 000 tonnát jelent –, 2022 áprilisában pedig 14 027 tonna – ami éves szinten több mint 168 000 tonnát jelent).

(58)

Az alapanyagárak növekedésével, valamint a megnövekedett szállítási költségekkel összefüggésben jelentősen megemelkedett a Kínából érkező behozatal ára. Az érdekelt felek tájékoztatását követően egyes érdekelt felek állításaival ellentétben ezt az áremelkedést nem lehetett elszigetelten vizsgálni, hanem más árakkal és költségekkel, például az uniós értékesítési árakkal összefüggésben kell szemlélni, illetve azokkal össze kell hasonlítani.

(59)

A vizsgálati időszak alatt megfigyelt alákínálás mértéke 17,3 % volt. A kínai importárak és az uniós gazdasági ágazat értékesítési árai közötti különbség fokozatosan nőtt az egész elemzési időszakban, ahogy azt az alábbi 2. táblázat is jól szemlélteti. Az importárak tehát alacsonyabbak voltak, mint az uniós gazdasági ágazat 2022. januári–februári árai (4–5 %-os szinten).

(60)

A fentiekből kiderült, hogy a Kínából érkező behozatal a vizsgálati időszakot követően nem azonnal élénkült meg, hanem fokozatosan nőtt az elemzési időszak alatt, majd az elemzési időszakot követő hónapokban még tovább nőtt, csaknem elérve a vizsgálati időszak havi átlagos mennyiségét, miközben a felhasználás 2021 első félévéhez képest csökkent. A Bizottság megjegyezte, hogy a kínai feldolgozóipar általános helyzetét a Covid19-járványokhoz, a zéró-Covid politikához és annak a kínai gazdaságra gyakorolt következményeihez kapcsolódó bizonytalanságok jellemzik. 2022 márciusát és áprilisát tehát a kínai gyári tevékenység általános zsugorodása jellemezte. Az ipari termelés, a megrendelések, a foglalkoztatás csökkentek, miközben az elmaradások és a szállítási idők tovább nőttek. E problémák ellenére azonban az érintett termék Kínából érkező behozatala folyamatosan nőtt az elemzési időszak alatt, különösen a 2022. január és április közötti időszakban. Ezzel egyidejűleg az árak csökkentek, és egyre nőtt az ezen árak és az uniós gazdasági ágazat értékesítési árai közötti különbség, ahogy az az alábbi 2. táblázatban is látható. Következésképpen a kínai gyártásban a Covid19-cel összefüggésben bekövetkező visszaesés ellenére az elemzési időszak alatt helyreállt a Kínából érkező behozatal, és egy további kiigazítási időszakot követően az Unióba irányuló, Kínából érkező behozatal még tovább nőtt.

2. táblázat

Árösszehasonlítás az elemzési időszakban (EUR/tonna)

	Elemzési időszak								Elemzési időszak után
	2021. július	2021. augusztus	2021. szeptember	2021. október	2021. november	2021. december	2022. január	2022. február	2022. március	2022. április
Az érintett országból érkező behozatal ára	3 051	3 135	3 334	3 453	3 398	3 592	3 753	3 871	3 799	3 967
Index	100	103	109	113	111	118	123	127	125	130
Értékesítési árak az Unióban	3 065	3 137	3 335	3 507	3 686	3 705	3 915	4 077	–	–
Index	100	102	109	114	120	121	128	133
Forrás: Eurostat (elemzési időszak), felügyeleti adatbázis (elemzési időszak után), mintában szereplő uniós gyártók

(61)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően az Airoldi először azt állította, hogy a Kínából érkező behozatalra vonatkozó bizottsági elemzés téves, mivel a beadványában szereplő behozatali adatok szerint a kínai behozatal nem nőtt, viszont a kínai importárak emelkedtek. Másodszor, az Airoldi azt állította, hogy a behozatali tendenciát 2021 viszonylatában kell elemezni, valamint a behozatal 2022. februári és márciusi növekedését nem szabad figyelembe venni, mivel azt az ukrán válsághoz kapcsolódó rendkívüli események befolyásolták. Harmadszor, az árakat illetően az Airoldi azt állította, hogy a kínai árak összhangban vannak az uniós értékesítési árakkal, a Bizottságnak pedig az elemzésében ki kellene igazítania a Kínából érkező behozatalt a szállítási költségekkel.

(62)	Az első állítást illetően a Bizottság megjegyezte, hogy az Airoldi állítása téves, mivel az sokkal szélesebb körű KN-szinten (8 számjegy) alapult, ellenben a Bizottság elemzése TARIC-szintű (10 számjegyű) statisztikákon alapult, amelyek csak az érintett termékre terjedtek ki.

(63)

Ami az összehasonlított időszakokat illeti, a Bizottság emlékeztetett arra, hogy a vizsgálati időszakot követő év (2020. július 1. – 2021. június 30.) és az elemzési időszak egyaránt – részben – 2021-re esett. Ezért a 2021 első féléve és az elemzési időszak közötti fejlemények semmilyen összehasonlítása nem teszi lehetővé az egész 2021-es évre vonatkozó átlag megállapítását, hiszen 2021 két féléve eltérő referencia-időszakokhoz tartozik. Következésképpen a behozatali tendenciák elemzési időszak és 2021 közötti összehasonlítása értelmetlen lenne és nem lenne megbízható. Ami a 2022. januári és februári hónap kizárását illeti, az Airoldi nem szolgált semmilyen magyarázattal vagy indokolással az ukrán válság hatásával kapcsolatban azon túl, hogy azt állította, hogy az rendkívüli volt.

(64)

Ami az árakat illeti, az Airoldi állításával ellentétben – ahogy az a (60) preambulumbekezdésben is szerepel – az elemzési időszak alatt nőtt a kínai importárak és az uniós árak közötti különbség. Végezetül a szállítási költségekkel kapcsolatos kiigazításokat illetően a Bizottság emlékeztetett arra, hogy a behozatali statisztikákat CIF-szinten gyűjtik, így az ár tartalmazza a szállítási költségek jelentős részét. A Bizottság ezért elutasította ezeket az állításokat.

(65)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően az EURANIMI azt állította, hogy a Kínából érkező behozatal közelmúltbeli fellendülése a felfüggesztés várható megszűnésével függött össze, és e behozatal az európai gyártókéhoz hasonló árviszonyok mellett történt. A Bizottság megjegyezte, hogy a Kínából érkező behozatal szintjét több tényező is befolyásolta, és valószínűleg az intézkedések felfüggesztése volt az egyik ilyen tényező. Az árszintet illetően a Bizottság megjegyezte, hogy a mintában szereplő uniós gyártók átlagos értékesítési árainak és az átlagos kínai importárak összehasonlításakor az utóbbiak az egész elemzési időszak alatt alacsonyabbak voltak.

(66)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a Lodec azt állította, hogy a kínai behozatal által elért piaci részesedés szintje és az ehhez társuló alacsonyabb árak nem jelentenek veszélyt az uniós gazdasági ágazatra nézve, mivel ez állítólag a szabadpiac eredménye, ahol a kínai exportáló gyártók versenyképesebbek. A SATMA hasonlóképpen azt állította, hogy a Bizottság nem bizonyította, hogy az uniós gazdasági ágazatnak kárt okozott volna az alumíniumkondenzátorok gyártásához használt alumíniumfóliák behozatala, mivel az Unióban állítólag nem gyártanak ilyen terméket.

(67)

A Bizottság megjegyezte, hogy a végleges rendeletben elemezte az ok-okozati összefüggéseket. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az érintett termék az eredeti vizsgálati időszak alatt kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak. Nem volt arra utaló bizonyíték, hogy azon feltételek megszűnésével, amelyek miatt a Bizottság ideiglenesen felfüggesztette a végleges intézkedések beszedését, megszűnt volna az importtermékek és az uniós értékesítés közötti ok-okozati összefüggés, vagy az említett okozati összefüggésre vonatkozó megállapítások időközben egyébként érvényüket vesztették volna. Ráadásul a Lodec-nek már a végleges intézkedéseket elrendelő eredeti vizsgálat szakaszában be kellett volna nyújtania ezeket az észrevételeket. Végezetül a Bizottság az ok-okozati összefüggéseket az összes termék tekintetében elemezte, és nem volt kötelező az elemzést egy adott terméktípus alapján elvégezni. Ezért ezeket az állításokat a Bizottság elutasította.

(68)

A Lodec és az EURANIMI azt állította, hogy bizonyos terméktípusok esetében az Oroszországból érkező behozatal leállítása további hiányt okozna az uniós piacon, amit a Bizottságnak bizonyos enyhítő intézkedésekkel kellene kezelnie. A Bizottság azonban megjegyezte, hogy az érintett termék Oroszországból érkező behozatala elhanyagolható részét tette ki az uniós felhasználásnak, piaci részesedése a vizsgálati időszakot követő időszakban és az elemzési időszakban 0,5 % alatt volt. Következésképpen az Oroszországból érkező behozatal volumenével kapcsolatos változások nem jártak jelentős hatással. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

3.2. Legújabb piaci fejlemények

(69)

A jövő bizonytalan, lévén a piacot különböző tényezők befolyásolják. A készletfelhalmozás nem lesz tartós, hiszen az csak átmeneti válasz volt az ukrajnai invázió kapcsán kialakult bizonytalanságokra. Ezenkívül a kulcsfontosságú, figyelembe veendő változók közé tartozik a nyersanyag- és energiaárak emelkedése is, amelyekre a Covid19-válság utáni helyreállítás és 2022 februárja óta az Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított, indokolatlan katonai agresszió szintén nagy hatással volt.

(70)	Ami az építőipari keresletet illeti, bár az továbbra is erős, vannak arra utaló jelek, hogy a nyersanyagárak emelkedése és a kamatlábak esetleges emelkedése miatt akadályokba ütközhetnek az új projektek, és így a kereslet mérséklődhet (19).

(71)

Ami a gépjárműiparon belüli termelést illeti, az valószínűleg a közeljövőben ismét eléri a szokásos szintet. Rövid távon azonban a gépjárműipari keresletet kedvezőtlenül befolyásolta az Ukrajnából származó kábelkötegek terén mutatkozó hiány és a világméretű chiphiány (20). Ez utóbbira 2022-ben – legalábbis egy ideig – várhatóan még számítani kell (21).

(72)

Az EA előrejelzései szerint a következő hónapokban a teljes piac csökkenni fog. Az EA 2022 első félévére az értékesítésben az elemzési időszakhoz képest 3,8 %-os visszaesést, a termelésben pedig 5,7 %-os csökkenést prognosztizált. Ehhez a gépjárműipari fogyasztás csökkenését és a Kínából érkező behozatal jelentős növekedését egyaránt figyelembe vette. A Bizottság megjegyezte, hogy az Eurofer becslése szerint a gépjárműipar 2022-ben növekedni, 2023-ban viszont stagnálni fog (22). Az Eurofer azonban a 2022-re vonatkozó előrejelzését számos ismeretlen változótól teszi függővé: a félvezetők folyamatos hiányából eredő jelenlegi lefelé mutató kockázatok jövőbeli nagyságrendje; a várhatóan elhúzódó ukrajnai háború esetén a növekvő gazdasági bizonytalanságok miatti esetleges keresletcsökkenés; a nettó fogyasztói jövedelem stagnálása (az Unióban) és a magas energia- és nyersanyag-infláció; valamint az EU fő exportpiacain (Egyesült Királyság, USA, Kína és Törökország) jelenleg megfigyelhető visszafogott keresletnövekedés. A gépjárműipar esetében tehát a kereslet továbbra is bizonytalan.

(73)

A Bizottság megvizsgálta továbbá, hogy az Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított, indokolatlan katonai agresszió és az Oroszországgal szembeni szankciók hatással voltak-e az uniós gazdasági ágazat ellátási láncára. Pillanatnyilag a szankciók és egyéb intézkedések egyike sem akadályozza az alumíniumtermékek Oroszországból az Unióba irányuló exportját. Ráadásul az uniós gazdasági ágazat Oroszországon kívül más beszerzési forrásokkal is rendelkezik. Következésképpen a Bizottság nem talált arra vonatkozó kézzelfogható bizonyítékot, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók a felfüggesztés feloldása hatásának vizsgálata szempontjából lényegesen befolyásolták volna az uniós gazdasági ágazat ellátási láncát. Ugyanakkor azok a szankciók, amelyek egyes bankokat kizárnak a SWIFT fizetési rendszer használatából, kihívást jelenthetnek, ahogyan az is, hogy egyes szállítmányozási vállalatok teljes egészében leállították az Oroszországba irányuló és onnan induló konténerszállítmányozást. A szankciók alkalmazása továbbá az ágazatban részesedéssel rendelkező egyes orosz magánszemélyekre is hatással lehet. Ez a helyzet tehát tovább növeli a bizonytalanságot azzal kapcsolatban, hogy miként alakulhat rövid- és középtávon a piaci helyzet.

3.3. Arra vonatkozó következtetés, hogy nem valószínű a kár ismételt bekövetkezése

(74)

Miután 2021 első félévében a vizsgálati időszakhoz képest javult az uniós gazdasági ágazat teljesítménye, az elemzési időszak alatt meglehetősen stabil maradt a gazdasági helyzete, noha némely kármutató romlott. Tehát, miközben az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése stabil maradt, az értékesítési volumen jelentősen, 12,8 %-kal csökkent, ugyanakkor a termelés és a kapacitás enyhén, 2 %-kal, illetve 1,3 %-kal csökkent. A jövedelmezőség javult és az elemzési időszakban elérte a 2,8 %-ot, ami azonban még mindig alacsonyabb, mint a 2017-es referenciaévben volt, és messze az áron aluli értékesítéssel kapcsolatos számításokhoz használt 6 %-os minimális haszonkulcs alatt marad.

(75)

Különösen az uniós gazdasági ágazat elemzési időszak utáni kilátásai nem túl kedvezőek. Az elemzési időszakban az érintett termékkel kapcsolatos beérkező megrendelések száma 2021 első félévéhez képest 12 %-kal, a vizsgálati időszakhoz képest (amikor az uniós gazdasági ágazat kárt szenvedett) pedig 2 %-kal csökkent. Következésképpen, a felfüggesztésről szóló határozat (49) preambulumbekezdésében foglalt megállapításokkal ellentétben az uniós gazdasági ágazat a következő hónapokban már nem fog teljes kihasználtsággal működni, és nem biztosított a jövőbeli tevékenységi szintje. A felhasználás 2021 első félévében érte el a csúcspontját, majd az elemzési időszak alatt 13,5 %-kal csökkent. Ezt a beérkező megrendelések számának csökkenése, valamint az átfutási idők jelentős csökkenése is megerősítette. A gépjárműgyártási és építőipari kereslet bizonytalanságára, és ehhez kapcsolódóan a fő alapanyagok költségei terén valószínűsíthető további növekedésre tekintettel a következő hónapokban nem várható a kereslet élénkülése. Végezetül a kereslet és a kínálat közötti egyensúly javulásával az árképzés terén romlana az uniós gazdasági ágazat tárgyalási pozíciója, ily módon ez kedvezőtlenül hatna a gazdasági teljesítményére.

(76)

Ugyanakkor az elemzési időszak alatt folyamatosan és jelentősen nőtt, majd az elemzési időszakot követő két hónapban még tovább nőtt a kínai behozatal az uniós gazdasági ágazat átlagárainál alacsonyabb árakon. Az egész elemzési időszakban kiváltképp fokozatosan nőtt a kínai importárak és az uniós gazdasági ágazat értékesítési árai közötti különbség. Ez a nemzetközi szállítási költségek növekedése és a felhasználók által jelzett szállítási szűk keresztmetszetek, valamint a kínai gyártókat általában érintő, Covid19-cel kapcsolatos nehézségek ellenére következett be. A kínai behozatal gyors növekedésének e közelmúltbeli jelentős tendenciája a jövőben valószínűleg folytatódni fog, ami az intézkedések további felfüggesztése esetén az eredeti vizsgálati időszak alatt megfigyelt helyzethez fog vezetni. A költségek várható további növekedésével és a kereslettel kapcsolatos bizonytalansággal együtt az alacsonyabb áron érkező kínai behozatal további növekedése egyértelműen kedvezőtlen hatással járna az uniós gazdasági ágazat gazdasági teljesítményére nézve.

(77)	A fenti elemzés alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy már nem áll fenn az a helyzet, hogy a dömpingellenes vámok jelenlegi felfüggesztésének meghosszabbítása esetén nem valószínűsíthető az uniós gazdasági ágazatot érő kár újbóli bekövetkezése.

4. KÖVETKEZTETÉS

(78)

Az elemzési időszak alatt bekövetkezett piaci fejlemények, a közeljövőben várható fejlemények, az uniós gazdasági ágazat helyzete, valamint az importőrök és a felhasználók véleménye alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések felfüggesztésének meghosszabbításához szükséges feltételek már nem teljesülnek. E tekintetben a Bizottság emlékeztetett arra, hogy a dömpingellenes vámok beszedésének felfüggesztése az alaprendeletben előírt általános szabályra tekintettel kivételes intézkedésnek minősül.

(79)

Ezért a szükséges elemek hiányában és valamennyi fél véleményét figyelembe véve a Bizottság úgy határozott, hogy nem hosszabbítja meg a Kínából érkező érintett termékek behozatalára kivetett dömpingellenes vámok felfüggesztését. Következésképpen a felfüggesztésről szóló határozat alkalmazásának lejártakor (2022. július 12-től) újra be kell vezetni a vámokat,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az (EU) 2021/1788 bizottsági végrehajtási határozat 1. cikkével a Kínai Népköztársaságból származó síkhengerelt alumíniumtermékek behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vámok felfüggesztése nem kerül meghosszabbításra.

2. cikk

A Bizottság az (EU) 2021/1784 bizottsági végrehajtási rendelet 1. cikkével a Kínai Népköztársaságból származó síkhengerelt alumíniumtermékek behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vámot 2022. július 12-től visszaállítja.

3. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2022. július 7-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 176., 2016.6.30., 21. o.

(2) HL C 268., 2020.8.14., 5. o.

(3) A Bizottság (EU) 2021/582 végrehajtási rendelete (2021. április 9.) a Kínai Népköztársaságból származó síkhengerelt alumíniumtermékek behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről (HL L 124., 2021.4.12., 40. o.).

(4) A Bizottság (EU) 2021/1784 végrehajtási rendelete (2021. október 8.) a Kínai Népköztársaságból származó síkhengerelt alumíniumtermékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről (HL L 359., 2021.10.11., 6. o.).

(5) A Bizottság (EU) 2021/1788 végrehajtási határozata (2021. október 8.) az (EU) 2021/1784 végrehajtási rendelettel a Kínai Népköztársaságból származó síkhengerelt alumíniumtermékek behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vámok felfüggesztéséről (HL L 359., 2021.10.11., 105. o.).

(6) A 2021. első félévi 1 331 005 tonnáról az elemzési időszakban 1 150 832 tonnára csökkent.

(7) Vagyis elosztotta nyolccal (az elemzési időszak által érintett hónapok számával) és megszorozta hattal.

(8) CRU Aluminium Products Monitor, 2022. áprilisi jelentés.

(9) https://steelnews.biz/russia-lifts-aluminium-alloys-export-tax/

(10) A felfüggesztésről szóló határozatban (a (30) preambulumbekezdésben) a szokásos átfutási időt 4–12 hétben határozták meg.

(11) Az átváltási díj – hozzávetőlegesen – az értékesítési árak és a kohóalumínium Londoni Fémtőzsdén jegyzett (3 havi) ára közötti különbség. A Bizottság az értékesítési árakat a mintában szereplő uniós gyártók által benyújtott információk alapján határozta meg. Lásd az alábbi 2. táblázatot. A Bizottság a Londoni Fémtőzsdén jegyzett (3 havi) árak meghatározásához a Fastmarket adatait használta forrásként. Az adatokat naponta kérdezték le, és a következő két időszak átlagainak kiszámításához használták: 2020. júliustól 2021. júniusig és 2021. júliustól 2022. februárig (elemzési időszak). Ezeket az átlagokat a hivatalos átváltási árfolyamok használatával átváltották USD-ről EUR-ra (a megfelelő időszakok átlagai). A két időszakban a Londoni Fémtőzsdén jegyzett átlagár 1 710, illetve 2 431 EUR volt.

(12) Az EA által rendelkezésre bocsátott 2017-es adatok azonban tartalmaznak néhány, termékkörön kívül eső terméket.

(13) Lásd a végleges rendelet (439) preambulumbekezdését.

(14) Lásd a végleges rendelet (438) preambulumbekezdését.

(15) A kohóalumínium-készletekre vonatkozó adatok forrása: CRU Aluminium Monitor, 2022. június (Készletek).

(16) A végleges rendelet 2.2. szakasza a termékek kizárására irányuló valamennyi kérelemmel foglalkozott. A bevonatos szalagtekercsek és alumínium kompozit panelek gyártásához használt érintett termékek kivételével (ugyanezen rendelet 2.2.2. szakasza) a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós piacon elegendő gyártási kapacitás áll rendelkezésre, ezért elutasította a termékek kizárására irányuló kérelmeket.

(17) Lásd a felfüggesztésről szóló határozat (36) preambulumbekezdését és a 6. lábjegyzetet.

(18) t21.006374.

(19) A CRU 2022. márciusi jelentése.

(20) Az ACEA szerint az új gépkocsik regisztrációja 12,3 %-kal csökkent 2022 első negyedévében; https://www.acea.auto/pc-registrations/passenger-car-registrations-12-3-first-quarter-of-2022-20-5-in-march/

(21) https://www.autocar.co.uk/car-news/business-tech%2C-development-and-manufacturing/latest-updates-semiconductor-chip-crisis; https://www.bbc.com/news/business-60313571

(22) https://www.eurofer.eu/assets/publications/economic-market-outlook/economic-and-steel-market-outlook-2022-2023-first-quarter-2/EUROFER_ECONOMIC_REPORT_Q2_2022-23_final.pdf

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 183

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	65. évfolyam 2022. július 8.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
	*	Értesítés az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Új-Zéland közötti, a kapcsolatokról és az együttműködésről szóló partnerségi megállapodás hatálybalépéséről	1
		RENDELETEK
	*	A Bizottság (EU) 2022/1171 felhatalmazáson alapuló rendelete (2022. március 22.) az (EU) 2019/1009 európai parlamenti és tanácsi rendelet II., III. és IV. mellékletének a hasznosításból nyert nagy tisztaságú anyagokkal mint az uniós termésnövelő anyagok összetevő-kategóriájával való kiegészítése céljából történő módosításáról ( 1 )	2
	*	A Bizottság (EU) 2022/1172 felhatalmazáson alapuló rendelete (2022. május 4.) az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös agrárpolitika keretében működő integrált igazgatási és kontrollrendszer, valamint a feltételességhez kapcsolódó közigazgatási szankciók alkalmazása és kiszámítása tekintetében történő kiegészítéséről	12
	*	A Bizottság (EU) 2022/1173 végrehajtási rendelete (2022. május 31.) az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös agrárpolitika keretében működő integrált igazgatási és kontrollrendszer tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról	23
	*	A Bizottság (EU) 2022/1174 végrehajtási rendelete (2022. július 7.) az (EU) 2015/1998 végrehajtási rendeletnek a közös légiközlekedés-védelmi alapkövetelmények végrehajtásához szükséges bizonyos részletes intézkedések tekintetében történő módosításáról ( 1 )	35
	*	A Bizottság (EU) 2022/1175 végrehajtási rendelete (2022. július 7.) az (EU) 2018/1579 végrehajtási rendeletre és az (EU) 2018/1690 végrehajtási rendeletre tekintettel, a vizsgálat újbóli megindítását követően, a T-30/19. és T-72/19. sz. egyesített ügyekben 2022. május 4-én hozott ítéletek végrehajtása érdekében a Kínai Népköztársaságból származó egyes, 121 feletti terhelési indexű, autóbuszhoz vagy tehergépjárműhöz való új vagy újrafutózott gumi légabroncsok behozatalára vonatkozó nyilvántartásbavételi kötelezettség bevezetéséről	43
	*	A Bizottság (EU) 2022/1176 rendelete (2022. július 7.) az 1223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek egyes UV-szűrők kozmetikai termékekben való felhasználása tekintetében történő módosításáról ( 1 )	51
	*	A Bizottság (EU) 2022/1177 végrehajtási rendelete (2022. július 7.) az (EU) 2020/683 végrehajtási rendeletnek egyes biztonsági rendszerekre vonatkozó bejegyzéseknek az adatközlő lap és a papíralapú megfelelőségi nyilatkozat sablonjaiba történő beillesztése és frissítése, valamint a járművekre, rendszerekre, alkotóelemekre és önálló műszaki egységekre vonatkozó típusbizonyítvány-számozási rendszer kiigazítása tekintetében történő módosításáról ( 1 )	54
		HATÁROZATOK
	*	A Bizottság (EU) 2022/1178 végrehajtási határozata (2022. július 7.) az (EU) 2021/1784 végrehajtási rendelettel a Kínai Népköztársaságból származó síkhengerelt alumíniumtermékek behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vámok felfüggesztése meghosszabbításának elutasításáról	71
	*	A Politikai és Biztonsági Bizottság (KKBP) 2022/1179 határozata (2022. július 7.) a Szomália partjainál folytatott kalóztámadásoktól és fegyveres rablásoktól való elrettentéshez, azok megelőzéséhez és visszaszorításához való hozzájárulás céljából folytatott európai uniós katonai művelethez (Atalanta) az EU-erők parancsnokának kinevezéséről és a (KKBP) 2022/217 határozat hatályon kívül helyezéséről (ATALANTA/4/2022)	83


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.