Az Európai Unió L 133/2021

2021.4.20.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 133/9

A BIZOTTSÁG (EU) 2021/644 RENDELETE

(2021. április 15.)

a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. és III. mellékletének a bizonyos termékekben, illetve azok felületén található fluxapiroxad, himexazol, metamitron, penflufén és spirotetramat maradékanyag-határértéke tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2005. február 23-i 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 14. cikke (1) bekezdésének a) pontjára és 49. cikkének (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A fluxapiroxad, himexazol, metamitron és spirotetramat tekintetében alkalmazandó szermaradék-határértékeket (a továbbiakban: MRL-ek) a 396/2005/EK rendelet III. mellékletének A. része állapította meg. A penflufén tekintetében a 396/2005/EK rendelet nem határozott meg MRL-eket, és mivel ez a hatóanyag nem szerepel a szóban forgó rendelet IV. mellékletében, tekintetében a 396/2005/EK rendelet 18. cikke (1) bekezdésének b) pontjában megállapított 0,01 mg/kg alapértéket kell alkalmazni.

(2)

A fluxapiroxad tekintetében érvényben lévő MRL-ek felülvizsgálatáról az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) indokolással ellátott véleményt adott ki a 396/2005/EK rendelet (2) 12. cikke (1) bekezdésének megfelelően. Egyes termékek esetében a Hatóság a jelenlegi MRL-ek emelését vagy változatlanul hagyását szorgalmazta. A szóban forgó termékek tekintetében az MRL-eket a Hatóság által megállapított szinten indokolt rögzíteni a 396/2005/EK rendelet II. mellékletében. A Hatóság megállapította, hogy a gyökér- és gumós zöldségek, a hagymafélék, a káposztafélék, a leveles zöldségek, a fűszernövények és az ehető virágok, a kardonna/szúrós articsóka, a zeller, az olasz édeskömény, az articsóka, a póréhagyma, a rebarbara, a hüvelyesek, a gabonafélék, a levelekből és fűszernövényekből származó gyógynövényforrázat, a gyökérből származó gyógynövényforrázat és a cukortermő növények tekintetében meghatározott MRL-ekkel kapcsolatban nem álltak rendelkezésre bizonyos információk, és ezért a kockázatkezelők részéről további vizsgálatra van szükség. Mivel nem merül fel a fogyasztókat érintő kockázat, a szóban forgó termékek tekintetében alkalmazandó MRL-eket a Hatóság által megállapított szinten indokolt rögzíteni a 396/2005/EK rendelet II. mellékletében. Az említett MRL-ek mindegyikét felül fogják vizsgálni, az e rendelet kihirdetését követő két éven belül rendelkezésre álló információk figyelembevételével.

(3)

A himexazol tekintetében érvényes MRL-ekkel kapcsolatban a Hatóság indokolással ellátott véleményt (3) adott ki a 396/2005/EK rendelet 12. cikke (1) bekezdésének megfelelően. A cukorrépagyökér esetében az MRL csökkentését ajánlotta. Mivel nem merül fel a fogyasztókat érintő kockázat, az alkalmazandó MRL-t a Hatóság által megállapított szinten indokolt rögzíteni a 396/2005/EK rendelet II. mellékletében.

(4)

A metamitron tekintetében érvényes MRL-ekkel kapcsolatban a Hatóság indokolással ellátott véleményt (4) adott ki a 396/2005/EK rendelet 12. cikke (1) bekezdésének megfelelően. A Hatóság az alma, körte, cékla, sárgarépa, torma, pasztinák/paszternák, petrezselyemgyökér, tarlórépa, vöröshagyma és cukorrépagyökér tekintetében a jelenlegi MRL-ek csökkentését javasolta. A szóban forgó termékek tekintetében az MRL-eket a Hatóság által megállapított szinten indokolt rögzíteni a 396/2005/EK rendelet II. mellékletében. A Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy a szamóca, a borsmustár/rukkola, a kis levelű termények (beleértve a káposztaféléket is), a spenót és hasonló levelek, a levelekből és fűszernövényekből származó gyógynövényforrázatok, a gyökerekből származó gyógynövényforrázatok, a fűszermagok és fűszertermések tekintetében meghatározott MRL-ekkel kapcsolatban nem álltak rendelkezésre bizonyos információk, és ezért a kockázatkezelők részéről további vizsgálatra van szükség. Mivel nem merül fel a fogyasztókat érintő kockázat, a szóban forgó termékek tekintetében alkalmazandó MRL-eket is a Hatóság által megállapított szinten indokolt rögzíteni a 396/2005/EK rendelet II. mellékletében. Az említett MRL-ek mindegyikét felül fogják vizsgálni; az e rendelet kihirdetését követő két éven belül rendelkezésre álló információk figyelembevételével.

(5)

A penflufén tekintetében érvényes MRL-ekkel kapcsolatban a Hatóság indokolással ellátott véleményt (5) adott ki a 396/2005/EK rendelet 12. cikke (1) bekezdésének megfelelően. A Hatóság a burgonya tekintetében a jelenleg érvényes MRL-ek megtartását ajánlotta. Ezt az MRL-t a Hatóság által megállapított szinten indokolt rögzíteni a 396/2005/EK rendelet II. mellékletében.

(6)

A spirotetramat tekintetében érvényes MRL-ekkel kapcsolatban a Hatóság indokolással ellátott véleményt (6) adott ki a 396/2005/EK rendelet 12. cikke (1) bekezdésének megfelelően. A Hatóság a maradékanyag meghatározásának módosítását javasolta. A Hatóság a citrusfélék, az almatermésűek, a szamóca, az étkezési olajbogyó, a kivi, az avokádó, a banán, a gránátalma, az ananász, a cukorrépa kivételével az egyéb gyökér- és gumós zöldségek, a fokhagyma, a salotta/mogyoróhagyma, a burgonyafélék és mályvafélék, a cikóriasaláta, az olajkinyerésre szánt olajbogyó és a cikóriagyökér tekintetében a jelenlegi MRL-ek csökkentését javasolta. Más termékek esetében a Hatóság a jelenlegi MRL-ek emelését vagy változatlanul hagyását szorgalmazta. A szóban forgó termékek tekintetében az MRL-eket a Hatóság által megállapított szinten indokolt rögzíteni a 396/2005/EK rendelet II. mellékletében. A Hatóság megállapította, hogy a kelbimbó é a karalábé tekintetében meghatározott MRL-ekkel kapcsolatban nem álltak rendelkezésre bizonyos információk, és ezért a kockázatkezelők részéről további vizsgálatra van szükség. Mivel nem merül fel a fogyasztókat érintő kockázat, a szóban forgó termékek tekintetében alkalmazandó MRL-eket is a Hatóság által megállapított szinten indokolt rögzíteni a 396/2005/EK rendelet II. mellékletében. Az említett MRL-ek mindegyikét felül fogják vizsgálni; az e rendelet kihirdetését követő két éven belül rendelkezésre álló információk figyelembevételével.

(7)	A meglévő CXL-eket (Codex maximum residue limits, a Codex által meghatározott maximális szermaradék-határértékek) a Hatóság az indokolással ellátott véleményeiben figyelembe vette. Azokat a CXL-eket, amelyek biztonságosak az uniós fogyasztókra nézve, az MRL-ek megállapításakor figyelembe vette.

(8)

Azon termékek tekintetében, amelyeken a szóban forgó növényvédő szer használata nem engedélyezett, és amelyekre vonatkozóan nincs hatályban import tűréshatár vagy CXL, az MRL-eket az adott kimutatási határértéknek megfelelő értéken vagy a 396/2005/EK rendelet 18. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti alapértéken kell megállapítani.

(9)

A Bizottság konzultált az Európai Unióban növényvédő szerek maradékanyagaival foglalkozó referencialaboratóriumokkal arról, hogy szükséges-e az egyes kimutatási határértékek kiigazítása. Az említett laboratóriumok az e rendelet által érintett anyagok mindegyike tekintetében arra a következtetésre jutottak, hogy bizonyos áruk vonatkozásában a technikai fejlődés miatt egyedi kimutatási határértékek megállapítása szükséges.

(10)

Egy, a spirotetramat hatóanyagot tartalmazó növényvédő szer egyéb bogyósgyümölcsűeken való alkalmazásának engedélyezésére irányuló eljárás keretében – a 396/2005/EK rendelet 6. cikke (1) bekezdésének megfelelően – kérelmet nyújtottak be a Bizottsághoz az érvényben lévő MRL-ek módosítása céljából. A 396/2005/EK rendelet 8. cikkének megfelelően Németország értékelte a kérelmet, majd az értékelő jelentést továbbította a Hatóságnak és a Bizottságnak. A Hatóság megvizsgálta az értékelő jelentést, és indokolással ellátott véleményt (7) adott ki a javasolt MRL-ekről. A Hatóság az érintett termékek tekintetében a jelenleg érvényes MRL-ek emelését ajánlotta. A szóban forgó termékek tekintetében az MRL-eket a Hatóság által megállapított szinten indokolt rögzíteni a 396/2005/EK rendelet II. mellékletében.

(11)

A 396/2005/EK rendelet 6. cikke (2) és (4) bekezdésének megfelelően import tűréshatár iránti kérelmeket nyújtottak be a fluxapiroxadnak az Egyesült Államokban az „egyéb gyökér- és gumós zöldségek, a cukorrépa kivételével”, Brazíliában pedig a kávébab esetében történő felhasználására vonatkozóan. A kérelmezők állítása szerint a hatóanyagnak az említett országokban a szóban forgó terményre vonatkozóan engedélyezett alkalmazásai a 396/2005/EK rendeletben megállapított MRL-nél magasabb maradékanyag-értékhez vezetnek, ezért magasabb MRL-t kell megállapítani annak érdekében, hogy az említett termény behozatalát ne gátolják kereskedelmi akadályok. A 396/2005/EK rendelet 8. cikkének megfelelően az érintett tagállamok értékelték a fent említett kérelmeket, és az értékelő jelentéseket továbbították a Hatóságnak és a Bizottságnak. A Hatóság megvizsgálta a kérelmeket és az értékelő jelentéseket, különös tekintettel a fogyasztókat és adott esetben az állatokat érintő kockázatokra, és a javasolt MRL-ekről indokolással ellátott véleményeket adott ki (8). Ezeket a véleményeket továbbította a kérelmezők, a Bizottság és a tagállamok felé, és hozzáférhetővé tette őket a nyilvánosság számára.

(12)

A Hatóság valamennyi kérelem esetében arra a következtetésre jutott, hogy az adatokra vonatkozó valamennyi követelmény teljesült, és a kérelmezők által kért MRL-módosítások – 27 specifikus európai fogyasztói csoport fogyasztói expozíciójának vizsgálata alapján – a fogyasztók biztonsága szempontjából elfogadhatók. A Hatóság figyelembe vette az anyagok toxikológiai tulajdonságaira vonatkozó legfrissebb információkat. Sem az említett hatóanyagokat esetlegesen tartalmazó valamennyi élelmiszer fogyasztásából következő, egész életen át tartó expozíció, sem az adott termékek fokozott fogyasztásából következő, rövid távú expozíció esetében nem merült fel a megengedhető napi bevitel vagy az akut referenciadózis túllépésének kockázata.

(13)	A Hatóság indokolással ellátott véleményei és a kérdés szempontjából jelentős tényezők alapján az MRL-ek megfelelő módosításai megfelelnek a 396/2005/EK rendelet 14. cikke (2) bekezdésében előírt követelményeknek.

(14)	A Bizottság a Kereskedelmi Világszervezeten keresztül kikérte az Unió kereskedelmi partnereinek véleményét az új MRL-ekről, és figyelembe vette megállapításaikat.

(15)	A 396/2005/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(16)	A termékek zavartalan forgalmazása, feldolgozása és fogyasztása érdekében e rendelet átmeneti intézkedéseket ír elő azokra a termékekre, amelyeket az MRL-ek módosítását megelőzően állítottak elő, és amelyekkel kapcsolatban igazolt, hogy a fogyasztók magas szintű védelme továbbra is biztosított.

(17)	A módosított MRL-ek érvénybe lépése előtt elegendő időt kell biztosítani arra, hogy a tagállamok, a harmadik országok és az élelmiszer-vállalkozók felkészülhessenek az MRL-ek módosulásából fakadó új követelmények teljesítésére.

(18)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 396/2005/EK rendelet II. és III. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Az Unióban 2021. november 10. előtt előállított, vagy oda ezen időpontot megelőzően behozott termékekre a 396/2005/EK rendelet továbbra is az e rendeletben szereplő módosítások nélkül alkalmazandó.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. november 10-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. április 15-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 70., 2005.3.16., 1. o.

(2) Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság; Reasoned opinion on the review of the existing maximum residue levels for fluxapyroxad according to Article 12 of Regulation (EC) No 396/2005. (Indoklással ellátott vélemény a fluxapiroxad tekintetében érvényben lévő szermaradék-határértékeknek a 396/2005/EK rendelet 12. cikke szerinti felülvizsgálatáról), EFSA Journal 2020;18(1):5984.

(3) Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság; Reasoned opinion on the review of the existing maximum residue levels for hymexazol according to Article 12 of Regulation (EC) No 396/2005. (Indoklással ellátott vélemény a himexazol tekintetében érvényben lévő szermaradék-határértékeknek a 396/2005/EK rendelet 12. cikke szerinti felülvizsgálatáról), EFSA Journal 2019;17(11):5895.

(4) European Food Safety Authority; Reasoned opinion on the review of the existing maximum residue levels for metamitron according to Article 12 of Regulation (EC) No 396/2005.(Indoklással ellátott vélemény a metamitron tekintetében érvényben lévő szermaradék-határértékeknek a 396/2005/EK rendelet 12. cikke szerinti felülvizsgálatáról), EFSA Journal 2020;18(1):5959.

(5) European Food Safety Authority; Reasoned opinion on the review of the existing maximum residue levels for penflufen according to Article 12 of Regulation (EC) No 396/2005. (Indoklással ellátott vélemény a penflufén tekintetében érvényben lévő szermaradék-határértékeknek a 396/2005/EK rendelet 12. cikke szerinti felülvizsgálatáról), EFSA Journal 2019;17(10):5840.

(6) European Food Safety Authority; Reasoned opinion on the review of the existing maximum residue levels for spirotetramat according to Article 12 of Regulation (EC) No 396/2005. (Indoklással ellátott vélemény a spirotetramat tekintetében érvényben lévő szermaradék-határértékeknek a 396/2005/EK rendelet 12. cikke szerinti felülvizsgálatáról), EFSA Journal 2020;18(1):5960.

(7) Reasoned opinion on the modification of the existing maximum residue levels for spirotetramat in small fruits and berries. (Indokolással ellátott vélemény a spirotetramat bogyósgyümölcsűek vonatkozásában megállapított jelenlegi MRL-jeinek módosításáról). EFSA Journal 2019;17(11):5904.

(8) Reasoned opinion on the setting of import tolerances for fluxapyroxad in certain root crops and coffee beans. (Indokolással ellátott vélemény az egyes gyökérnövényekben és a kávébabban előforduló fluxapiroxadra vonatkozó import tűréshatárok meghatározásáról). EFSA Journal 2020;18(1):5950.

MELLÉKLET

A 396/2005/EK rendelet II. és III. melléklete a következőképpen módosul:

A II. melléklet a fluxapiroxadra, a himexazolra, a metamitronra, a penflufénre és a spirotetramatra vonatkozó következő oszlopokkal egészül ki:

„Növényvédőszer-maradékok és megengedett szermaradék-határértékek (mg/kg)

Kódszám

Olyan csoportok és egyedi termékek, amelyekre MRL-ek alkalmazandók (1)

Fluxapiroxad (F)

Himexazol

Metamitron

Penflufén (izomerek összesen) (F)

Spirotetramat és spirotetramat-enol összesen, spirotetramatban kifejezve (R)

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

(7)

0100000

FRISS ÉS FAGYASZTOTT GYÜMÖLCS; FÁN TERMŐ HÉJAS GYÜMÖLCSŰEK

0,01 (*)

0110000

Citrusfélék

0,02 (*)

0,01 (*)

0,5

0110010

Grapefruitfélék

0,4

0110020

Narancs

0,3

0110030

Citrom

0,01 (*)

0110040

Zöld citrom/lime

0,01 (*)

0110050

Mandarin

0,01 (*)

0110990

Egyéb (2)

0,01 (*)

0120000

Fán termő héjas gyümölcsűek

0,04

0,05 (*)

0,01 (*)

0,5

0120010

Mandula

0120020

Paradió/brazil dió

0120030

Kesu/kesudió

0120040

Gesztenye

0120050

Kókuszdió

0120060

Mogyoró

0120070

Ausztráliai mogyoró/makadámdió

0120080

Pekándió

0120090

Fenyőmag

0120100

Pisztácia

0120110

Dió

0120990

Egyéb (2)

0130000

Almatermésűek

0,9

0,02 (*)

0,7

0130010

Alma

0,02

0130020

Körte

0,02

0130030

Birsalma

0,01 (*)

0130040

Naspolya

0,01 (*)

0130050

Japán naspolya

0,01 (*)

0130990

Egyéb (2)

0,01 (*)

0140000

Csonthéjasok

0,02 (*)

0,01 (*)

0140010

Sárgabarack/kajszi

1,5

0140020

Cseresznye

0140030

Őszibarack

1,5

0140040

Szilva

1,5

0140990

Egyéb (2)

0,01 (*)

0150000

Bogyósgyümölcsűek

0,02 (*)

0151000

Szőlő

0,01 (*)

0151010

Csemegeszőlő

0151020

Borszőlő

0152000

Szamóca

0,05 (+)

0,3

0153000

c)	Vesszőn termő bogyósgyümölcsűek

0,01 (*)

0,02 (*)

0153010

Feketeszeder

0153020

Hamvas szeder

0153030

Málna (piros és sárga)

0153990

Egyéb (2)

0154000

d)	Egyéb bogyósgyümölcsűek

0,01 (*)

1,5

0154010

Fürtös áfonya

0154020

Tőzegáfonya

0,01 (*)

0154030

Ribiszke (fekete, piros és fehér)

0,01 (*)

0154040

Köszméte/egres (zöld, piros és sárga)

0,01 (*)

0154050

Csipkebogyó

0,01 (*)

0154060

Faeper (fekete és fehér)

0,01 (*)

0154070

Azarólgalagonya/franciagalagonya

0,01 (*)

0154080

Fekete bodza

0,01 (*)

0154990

Egyéb (2)

0,01 (*)

0160000

Egyéb gyümölcsök

0,01 (*)

0161000

a)	ehető héjúak

0,01 (*)

0,02 (*)

0161010

Datolya

0,02 (*)

0161020

Füge

0,02 (*)

0161030

Étkezési olajbogyó

1,5

0161040

Kumkvat/japán törpemandarin

0,02 (*)

0161050

Karambola/uborkafa

0,02 (*)

0161060

Kakiszilva/datolyaszilva

0,4

0161070

Jávai szilva/dzsambolán

0,02 (*)

0161990

Egyéb (2)

0,02 (*)

0162000

b)	kisebbek, nem ehető héjúak

0,01 (*)

0,02 (*)

0162010

Kivi (zöld, piros, sárga)

0162020

Licsiszilva/kínai ikerszilva

0162030

Passiógyümölcs/marakuja

0,02 (*)

0162040

Töviskörte/fügekaktusz

0,02 (*)

0162050

Csillagalma

0,02 (*)

0162060

Amerikai datolyaszilva/virginiai szilva

0,02 (*)

0162990

Egyéb (2)

0,02 (*)

0163000

c)	nagyobbak, nem ehető héjúak

0163010

Avokádó

0,01 (*)

0,05 (*)

0,4

0163020

Banán

0,02 (*)

0,4

0163030

Mangó

0,7

0,02 (*)

0,3

0163040

Papája

0,02 (*)

0,4

0163050

Gránátalma

0,01 (*)

0,02 (*)

0,4

0163060

Csirimojó/krémalma

0,01 (*)

0,02 (*)

0163070

Guáva/guajava

0,01 (*)

0,02 (*)

0163080

Ananász

0,01 (*)

0,02 (*)

0,15

0163090

Kenyérgyümölcs

0,01 (*)

0,02 (*)

0163100

Durián

0,01 (*)

0,02 (*)

0163110

Tüskés annóna

0,01 (*)

0,02 (*)

0163990

Egyéb (2)

0,01 (*)

0,02 (*)

0200000

FRISS ÉS FAGYASZTOTT ZÖLDSÉGEK

0,02 (*)

0210000

Gyökér- és gyökgumós zöldségek

0,01 (*)

0211000

burgonya

0,3 (+)

0,8

0212000

b)	trópusi gyökér- és gumós zöldségek

0,2 (+)

0,02 (*)

0212010

Kasszava gyökér/manióka

0212020

Édesburgonya/batáta

0212030

Jamszgyökér

0212040

Nyílgyökér

0212990

Egyéb (2)

0213000

c)	egyéb gyökér- és gyökgumós zöldségek, a cukorrépa kivételével

0,9 (+)

0,07

0213010

Cékla

0213020

Sárgarépa

0213030

Gumós zeller

0213040

Torma

0213050

Csicsóka

0213060

Pasztinák/paszternák

0213070

Petrezselyemgyökér

0213080

Retek

0213090

Bakszakáll

0213100

Karórépa

0213110

Tarlórépa

0213990

Egyéb (2)

0220000

Hagymafélék

(+)

0,01 (*)

0220010

Fokhagyma

0,2

0,3

0220020

Vöröshagyma

0,2

0,4

0220030

Salotta/mogyoróhagyma

0,2

0,3

0220040

Újhagyma/zöldhagyma és téli sarjadékhagyma

0,7

0,02 (*)

0220990

Egyéb (2)

0,01 (*)

0,02 (*)

0230000

Termésükért termesztett zöldségek

0,01 (*)

0231000

a)	burgonyafélék és mályvafélék

0,6

0231010

Paradicsom

0231020

Étkezési paprika

0231030

Padlizsán/tojásgyümölcs

0231040

Okra/bámia

0231990

Egyéb (2)

0232000

b)	kabakosok – ehető héjúak

0,2

0232010

Uborka

0232020

Apró uborka

0232030

Cukkini

0232990

Egyéb (2)

0233000

c)	kabakosok – nem ehető héjúak

0,15

0,2

0233010

Dinnye

0233020

Sütőtök

0233030

Görögdinnye

0233990

Egyéb (2)

0234000

d)	csemegekukorica

0,15

1,5

0239000

e)	egyéb termésükért termesztett zöldségek

0,01 (*)

0,02 (*)

0240000

Káposztafélék (nem tartalmazza a káposztafélék gyökereit és kis levelű terményeit)

(+)

0,01 (*)

0241000

a)	virágukért termesztett káposztafélék

0241010

Brokkoli

0241020

Karfiol

0,2

0241990

Egyéb (2)

0,01 (*)

0242000

b)	fejképző káposztafélék

0242010

Kelbimbó

0,4

0,3 (+)

0242020

Fejeskáposzta

0,5

0242990

Egyéb (2)

0,01 (*)

0,02 (*)

0243000

c)	leveles káposzta

0243010

Kínai kel/pekingi káposzta/pe-tsai

0243020

Kel

0,15

0243990

Egyéb (2)

0,01 (*)

0244000

karalábé

0,15

1,5 (+)

0250000

Levélzöldségek, fűszernövények és ehető virágok

0251000

a)	saláta és egyéb salátafélék

4 (+)

0,01 (*)

0251010

Galambbegysaláta

0,01 (*)

0251020

Fejessaláta-félék

0,01 (*)

0251030

Endívia/széles levelű batáviai endívia

0,01 (*)

0251040

Kerti zsázsa/közönséges borbálafű, valamint egyéb csírák és hajtások

0,01 (*)

0251050

Közönséges borbálafű/szárazföldi zsázsa

0,01 (*)

0251060

Borsmustár/rukkola

0,03 (+)

0251070

Vörös mustár

0,01 (*)

0251080

Kis levelű termények (a Brassica fajok is)

0,03 (+)

0251990

Egyéb (2)

0,01 (*)

0252000

b)	spenót és hasonló levelek

3 (+)

(+)

0,01 (*)

0252010

Spenótfélék

0,08

0252020

Kövér porcsin

0,03

0252030

Mangold

0,08

0252990

Egyéb (2)

0,01 (*)

0253000

c)	szőlőlevél és hasonló fajták

0,01 (*)

0,02 (*)

0254000

vízitorma

0,01 (*)

0255000

e)	cikóriasaláta

6 (+)

0,01 (*)

0,03

0256000

f)	fűszernövények és ehető virágok

3 (+)

0,02 (*)

0256010

Turbolya

0,01 (*)

0256020

Metélőhagyma

0,01 (*)

0256030

Zellerlevél

0,01 (*)

0256040

Petrezselyemlevél/metélőpetrezselyem

0,01 (*)

0256050

Zsálya

0,01 (*)

0256060

Rozmaring

0,01 (*)

0256070

Kakukkfű

0,15

0256080

Bazsalikom, valamint ehető virágok

0,01 (*)

0256090

Babérlevél

0,01 (*)

0256100

Tárkony

0,01 (*)

0256990

Egyéb (2)

0,01 (*)

0260000

Hüvelyes zöldségek

0,01 (*)

0260010

Bab (hüvelyben)

0260020

Bab (hüvely nélkül)

0,09

1,5

0260030

Borsó (hüvelyben)

0260040

Borsó (hüvely nélkül)

0,3

1,5

0260050

Lencse

0,01 (*)

1,5

0260990

Egyéb (2)

0,01 (*)

0,02 (*)

0270000

Szárukért termesztett zöldségek

0,01 (*)

0270010

Spárga

0,01 (*)

0,02 (*)

0270020

Kardonna/szúrós articsóka

9 (+)

0,02 (*)

0270030

Szárzeller

9 (+)

0270040

Olasz édeskömény

9 (+)

0270050

Articsóka

0,4 (+)

0270060

Póréhagyma

0,7 (+)

0,02 (*)

0270070

Rebarbara

9 (+)

0270080

Bambuszrügy

0,01 (*)

0,02 (*)

0270090

Pálmafa csúcsrügy

0,01 (*)

0,02 (*)

0270990

Egyéb (2)

0,01 (*)

0,02 (*)

0280000

Gombák, mohák és zuzmók

0,01 (*)

0,02 (*)

0280010

Termesztett gomba

0280020

Vadgomba

0280990

Moha és zuzmó

0290000

Algák és prokarióta szervezetek

0,01 (*)

0,02 (*)

0300000

HÜVELYESEK

(+)

0,02 (*)

0,01 (*)

0300010

Bab

0,3

0300020

Lencse

0,4

0300030

Borsó

0,4

0300040

Csillagfürt/farkasbab

0,2

0300990

Egyéb (2)

0,01 (*)

0400000

OLAJOS MAGVAK ÉS OLAJTARTALMÚ GYÜMÖLCSÖK

0,05 (*)

0,01 (*)

0401000

Olajos magvak

0401010

Lenmag

0,9

0,02 (*)

0401020

Földimogyoró/amerikai mogyoró

0,01 (*)

0,02 (*)

0401030

Mák

0,9

0,02 (*)

0401040

Szezámmag

0,9

0,02 (*)

0401050

Napraforgómag

0,9

0,02 (*)

0401060

Repcemag

0,9

0,02 (*)

0401070

Szójabab

0,15

0401080

Mustármag

0,9

0,02 (*)

0401090

Gyapotmag

0,5

0,4

0401100

Tökmag

0,9

0,02 (*)

0401110

Pórsáfránymag

0,9

0,02 (*)

0401120

Borágó magja

0,9

0,02 (*)

0401130

Gomborkamag

0,9

0,02 (*)

0401140

Kendermag

0,9

0,02 (*)

0401150

Ricinusbab

0,9

0,02 (*)

0401990

Egyéb (2)

0,01 (*)

0,02 (*)

0402000

Olajtartalmú gyümölcsök

0402010

Olajbogyó olajkinyerésre

0,01 (*)

1,5

0402020

Olajpálma magja

0,01 (*)

0,02 (*)

0402030

Afrikai olajpálma gyümölcs

0,8

0,02 (*)

0402040

Kapok

0,8

0,02 (*)

0402990

Egyéb (2)

0,01 (*)

0,02 (*)

0500000

GABONAFÉLÉK

(+)

0,02 (*)

0,01 (*)

0,02 (*)

0500010

Árpa

0500020

Hajdina és egyéb álgabonafélék

0,01 (*)

0500030

Kukorica

0,01 (*)

0500040

Köles

0,01 (*)

0500050

Zab

0500060

Rizs

0500070

Rozs

0,4

0500080

Cirok

0,8

0500090

Búza

0,4

0500990

Egyéb (2)

0,01 (*)

0600000

KÁVÉ, TEA, GYÓGYNÖVÉNYTEA, KAKAÓ ÉS SZENTJÁNOSKENYÉR

0,1 (*)

0,05 (*)

0610000

Tea

0,05 (*)

0,1 (*)

0620000

Kávébab

0,2

0,05 (*)

0,1 (*)

0630000

Gyógyteafőzet a következőből:

0631000

virág

0,05 (*)

0,1 (*)

0631010

Kamilla

0631020

Rozella/szudáni hibiszkusz

0631030

Rózsa

0631040

Jázminvirág/fehér jázmin

0631050

Kislevelű hárs

0631990

Egyéb (2)

0632000

b)	levelek és fűszernövények

30 (+)

0,15 (+)

0632010

Kerti szamóca

0632020

Vörös fokföldirekettye/rooibos

0632030

Maté

0632990

Egyéb (2)

0633000

gyökér

2 (+)

0,05 (+)

0,1 (*)

0633010

Macskagyökér

0633020

Ginszeng

0633990

Egyéb (2)

0639000

d)	a növény bármely más részei

0,05 (*)

0,1 (*)

0640000

Kakaóbab

0,05 (*)

0,1 (*)

0650000

Szentjánoskenyér

0,05 (*)

0,1 (*)

0700000

KOMLÓ

0,05 (*)

0,1 (*)

0,05 (*)

0800000

FŰSZEREK

0810000

Mag

0,05 (*)

0,1 (*)

0,05 (+)

0,05 (*)

0,1 (*)

0810010

Ánizsmag

0810020

Fekete kömény

0810030

Zeller

0810040

Koriander/kerti koriander

0810050

Kömény

0810060

Kapor

0810070

Édeskömény

0810080

Görögszéna/lepkeszeg

0810090

Szerecsendió

0810990

Egyéb (2)

0820000

Termés

0,05 (*)

0,1 (*)

0,05 (+)

0,05 (*)

0,1 (*)

0820010

Szegfűbors

0820020

Szecsuáni bors

0820030

Kömény

0820040

Kardamom

0820050

Borókabogyó

0820060

Borsfélék (fekete, zöld és fehér)

0820070

Vanília

0820080

Tamarinduszgyümölcs

0820990

Egyéb (2)

0830000

Kéreg

0,05 (*)

0,1 (*)

0,05 (*)

0,1 (*)

0830010

Fahéj

0830990

Egyéb (2)

0840000

Gyökér és rizóma

0840010

Édesgyökér

0,05 (*)

0,1 (*)

0,05 (*)

0,1 (*)

0840020

Gyömbér (10)

0840030

Kurkuma/indiai sáfrány

0,05 (*)

0,1 (*)

0,05 (*)

0,1 (*)

0840040

Torma (11)

0840990

Egyéb (2)

0,05 (*)

0,1 (*)

0,05 (*)

0,1 (*)

0850000

Bimbó

0,05 (*)

0,1 (*)

0,05 (*)

0,1 (*)

0850010

Szegfűszeg

0850020

Kapribogyó

0850990

Egyéb (2)

0860000

Virágbibe

0,05 (*)

0,1 (*)

0,05 (*)

0,1 (*)

0860010

Sáfrány

0860990

Egyéb (2)

0870000

Magköpeny

0,05 (*)

0,1 (*)

0,05 (*)

0,1 (*)

0870010

Szerecsendió-virág/mácisz

0870990

Egyéb (2)

0900000

CUKORTERMŐ NÖVÉNYEK

(+)

0,02 (*)

0,01 (*)

0900010

Cukorrépagyökér

0,4

0,02 (*)

0900020

Cukornád

0,02 (*)

0900030

Cikóriagyökér

0,3

0,07

0900990

Egyéb (2)

0,01 (*)

0,02 (*)

1000000

ÁLLATI EREDETŰ TERMÉKEK – SZÁRAZFÖLDI ÁLLATOK

1010000

Áruk a következő állatokból

0,01 (*)

1011000

sertés

1011010

Izom

0,015

0,02 (*)

0,05

1011020

Zsír

0,2

0,01 (*)

0,02 (*)

1011030

Máj

0,1

0,02 (*)

0,7

1011040

Vese

0,1

0,01 (*)

0,7

1011050

Ehető belsőség (a máj és a vese kivételével)

0,2

0,02 (*)

0,7

1011990

Egyéb (2)

0,01 (*)

0,02 (*)

1012000

b)	szarvasmarha

1012010

Izom

0,015

0,02 (*)

0,05

1012020

Zsír

0,2

0,01 (*)

0,02 (*)

1012030

Máj

0,1

0,02 (*)

0,7

1012040

Vese

0,1

0,01 (*)

0,7

1012050

Ehető belsőség (a máj és a vese kivételével)

0,2

0,02 (*)

0,7

1012990

Egyéb (2)

0,01 (*)

0,02 (*)

1013000

juh

1013010

Izom

0,015

0,02 (*)

0,05

1013020

Zsír

0,2

0,01 (*)

0,02 (*)

1013030

Máj

0,1

0,02 (*)

0,7

1013040

Vese

0,1

0,01 (*)

0,7

1013050

Ehető belsőség (a máj és a vese kivételével)

0,2

0,02 (*)

0,7

1013990

Egyéb (2)

0,01 (*)

0,02 (*)

1014000

kecske

1014010

Izom

0,015

0,02 (*)

0,05

1014020

Zsír

0,2

0,01 (*)

0,02 (*)

1014030

Máj

0,1

0,02 (*)

0,7

1014040

Vese

0,1

0,01 (*)

0,7

1014050

Ehető belsőség (a máj és a vese kivételével)

0,2

0,02 (*)

0,7

1014990

Egyéb (2)

0,01 (*)

0,02 (*)

1015000

lófélék

1015010

Izom

0,015

0,02 (*)

0,05

1015020

Zsír

0,2

0,01 (*)

0,02 (*)

1015030

Máj

0,1

0,02 (*)

0,7

1015040

Vese

0,1

0,01 (*)

0,7

1015050

Ehető belsőség (a máj és a vese kivételével)

0,2

0,02 (*)

0,7

1015990

Egyéb (2)

0,01 (*)

0,02 (*)

1016000

baromfi

0,02 (*)

1016010

Izom

0,02

0,02 (*)

1016020

Zsír

0,05

0,01 (*)

1016030

Máj

0,02

0,02 (*)

1016040

Vese

0,01 (*)

1016050

Ehető belsőség (a máj és a vese kivételével)

0,05

0,02 (*)

1016990

Egyéb (2)

0,01 (*)

0,02 (*)

1017000

g)	egyéb szárazföldi haszonállatok

1017010

Izom

0,015

0,02 (*)

0,05

1017020

Zsír

0,2

0,01 (*)

0,02 (*)

1017030

Máj

0,1

0,02 (*)

0,7

1017040

Vese

0,1

0,01 (*)

0,7

1017050

Ehető belsőség (a máj és a vese kivételével)

0,2

0,02 (*)

0,7

1017990

Egyéb (2)

0,01 (*)

0,02 (*)

1020000

Tej

0,02

0,01 (*)

1020010

Szarvasmarha

1020020

Juh

1020030

Kecske

1020040

Ló

1020990

Egyéb (2)

1030000

Madártojás

0,02

0,02 (*)

0,01 (*)

1030010

Csirke

1030020

Kacsa

1030030

Liba

1030040

Fürj

1030990

Egyéb (2)

1040000

Méz és egyéb méhészeti termékek (7)

0,05 (*)

1050000

Kétéltűek és hüllők

0,01 (*)

0,02 (*)

0,01 (*)

0,02 (*)

1060000

Szárazföldi gerinctelen állatok

0,01 (*)

0,02 (*)

0,01 (*)

0,02 (*)

1070000

Vadon élő szárazföldi gerincesek

0,01 (*)

0,02 (*)

0,01 (*)

0,02 (*)

1100000

ÁLLATI EREDETŰ TERMÉKEK – HALAK, HALTERMÉKEK ÉS EGYÉB TENGERI ÉS ÉDESVÍZI ÉLELMISZERIPARI TERMÉKEK (8)

1200000

KIZÁRÓLAG ÁLLATI TAKARMÁNY-ELŐÁLLÍTÁSBAN HASZNÁLT NÖVÉNYI TERMÉKEK VAGY EZEK RÉSZEI (8)

1300000

FELDOLGOZOTT ÉLELMISZEREK (9)

Fluxapiroxad (F)

(F)	Zsírban oldódó.

(+)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság megállapította, hogy a vetésforgóban termesztett növénykultúrákban található szermaradékokkal kapcsolatban egyes információk nem állnak rendelkezésre. Az MRL felülvizsgálata során a Bizottság figyelembe fogja venni az első mondatban említett információkat, amennyiben azokat 2023. április 20-ig benyújtják, vagy az információk benyújtásának elmaradása esetén azok hiányát.

0211000 a) burgonya

0212000 b) trópusi gyökér és gumós zöldségek

0212010 Kasszava gyökér/manióka

0212020 Édesburgonya/batáta

0212030 Jamszgyökér

0212040 Nyílgyökér

0212990 Egyéb (2)

0213000 c) egyéb gyökér- és gumós zöldségek, a cukorrépa kivételével

0213010 Cékla

0213020 Sárgarépa

0213030 Gumós zeller

0213040 Torma

0213050 Csicsóka

0213060 Pasztinák/paszternák

0213070 Petrezselyemgyökér

0213080 Retek

0213090 Bakszakáll

0213100 Karórépa

0213110 Tarlórépa

0213990 Egyéb (2)

0220000 Hagymafélék

(+)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság megállapította, hogy a szermaradék-vizsgálatokkal és a vetésforgóban termesztett növénykultúrákban található szermaradékokkal kapcsolatban egyes információk nem állnak rendelkezésre. Az MRL felülvizsgálata során a Bizottság figyelembe fogja venni az első mondatban említett információkat, amennyiben azokat 2023. április 20-ig benyújtják, vagy az információk benyújtásának elmaradása esetén azok hiányát.

0220010 Fokhagyma

0220020 Vöröshagyma

0220030 Salotta/mogyoróhagyma

(+)

0220040 Újhagyma/zöldhagyma és téli sarjadékhagyma

0220990 Egyéb (2)

0240000 Káposztafélék (nem tartalmazza a káposztafélék gyökereit és kis levelű terményeit)

0241000 a) virágukért termesztett káposztafélék

0241010 Brokkoli

0241020 Karfiol

0241990 Egyéb (2)

0242000 b) fejképző káposztafélék

0242010 Kelbimbó

0242020 Fejeskáposzta

0242990 Egyéb (2)

0243000 c) leveles káposzta

0243010 Kínai kel/pekingi káposzta/pe-tsai

0243020 Kel

0243990 Egyéb (2)

0244000 d) karalábé

0251000 a) saláta és egyéb salátafélék

0251010 Galambbegysaláta

0251020 Fejessaláta-félék

0251030 Endívia/széles levelű batáviai endívia

0251040 Kerti zsázsa/közönséges borbálafű, valamint egyéb csírák és hajtások

0251050 Közönséges borbálafű/szárazföldi zsázsa

0251060 Borsmustár/rukkola

0251070 Vörös mustár

0251080 Kis levelű termények (a Brassica fajok is)

0251990 Egyéb (2)

0252000 b) spenót és hasonló levelek

0252010 Spenótfélék

0252020 Kövér porcsin

0252030 Mangold

0252990 Egyéb (2)

0255000 e) cikóriasaláta

0256000 f) fűszernövények és ehető virágok

0256010 Turbolya

0256020 Metélőhagyma

0256030 Zellerlevél

0256040 Petrezselyemlevél/metélőpetrezselyem

0256050 Zsálya

0256060 Rozmaring

0256070 Kakukkfű

0256080 Bazsalikom, valamint ehető virágok

0256090 Babérlevél

0256100 Tárkony

0256990 Egyéb (2)

0270020 Kardonna/szúrós articsóka

0270030 Szárzeller

0270040 Olasz édeskömény

0270050 Articsóka

0270060 Póréhagyma

0270070 Rebarbara

0300000 HÜVELYESEK

0300010 Bab

0300020 Lencse

0300030 Borsó

0300040 Csillagfürt/farkasbab

0300990 Egyéb (2)

0500000 GABONAFÉLÉK

0500010 Árpa

0500020 Hajdina és egyéb álgabonafélék

0500030 Kukorica

0500040 Köles

0500050 Zab

0500060 Rizs

0500070 Rozs

0500080 Cirok

0500090 Búza

0500990 Egyéb (2)

(+)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság megállapította, hogy az analitikai módszerekkel és a vetésforgóban termesztett növénykultúrákban található szermaradékokkal kapcsolatban egyes információk nem állnak rendelkezésre. Az MRL felülvizsgálata során a Bizottság figyelembe fogja venni az első mondatban említett információkat, amennyiben azokat 2023. április 20-ig benyújtják, vagy az információk benyújtásának elmaradása esetén azok hiányát.

0632000 b) levelek és fűszernövények

0632010 Kerti szamóca

0632020 Vörös fokföldirekettye/rooibos

0632030 Maté

0632990 Egyéb (2)

0633000 c) gyökér

0633010 Macskagyökér

0633020 Ginszeng

0633990 Egyéb (2)

(+)

0900000 CUKORTERMŐ NÖVÉNYEK

0900010 Cukorrépagyökér

0900020 Cukornád

0900030 Cikóriagyökér

0900990 Egyéb (2)

Metamitron

(+)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság megállapította, hogy az analitikai módszerekkel, a szermaradék-vizsgálatokkal és tárolási stabilitással kapcsolatban egyes információk nem állnak rendelkezésre. Az MRL felülvizsgálata során a Bizottság figyelembe fogja venni az első mondatban említett információkat, amennyiben azokat 2023. április 20-ig benyújtják, vagy az információk benyújtásának elmaradása esetén azok hiányát.

0152000 b) Szamóca

(+)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság megállapította, hogy a haszonnövények anyagcseréjével kapcsolatban egyes információk nem állnak rendelkezésre. Az MRL felülvizsgálata során a Bizottság figyelembe fogja venni az első mondatban említett információkat, amennyiben azokat 2023. április 20-ig benyújtják, vagy az információk benyújtásának elmaradása esetén azok hiányát.

0251060 Borsmustár/rukkola

0251080 Kis levelű termények (a Brassica fajok is)

0252000 b) spenót és hasonló levelek

0252010 Spenótfélék

0252020 Kövér porcsin

0252030 Mangold

0252990 Egyéb (2)

(+)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság megállapította, hogy az analitikai módszerekkel, a haszonnövények anyagcseréjével és a tárolási stabilitással kapcsolatban egyes információk nem állnak rendelkezésre. Az MRL felülvizsgálata során a Bizottság figyelembe fogja venni az első mondatban szereplő információt, amennyiben azt 2023. április 20-ig, vagy az információk benyújtásának elmaradása esetén azok hiányát.

0632000 b) levelek és fűszernövények

0632010 Kerti szamóca

0632020 Vörös fokföldirekettye/rooibos

0632030 Maté

0632990 Egyéb (2)

0633000 c) gyökér

0633010 Macskagyökér

0633020 Ginszeng

0633990 Egyéb (2)

(+)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság megállapította, hogy a szermaradék-vizsgálatokkal, az analitikai módszerekkel és tárolási stabilitással kapcsolatban egyes információk nem állnak rendelkezésre. Az MRL felülvizsgálata során a Bizottság figyelembe fogja venni az első mondatban említett információkat, amennyiben azokat 2023. április 20-ig benyújtják, vagy az információk benyújtásának elmaradása esetén azok hiányát.

0810000 Mag

0810010 Ánizsmag

0810020 Fekete kömény

0810030 Zeller

0810040 Koriander/kerti koriander

0810050 Kömény

0810060 Kapor

0810070 Édeskömény

0810080 Görögszéna/lepkeszeg

0810090 Szerecsendió

0810990 Egyéb (2)

0820000 Termés

0820010 Szegfűbors

0820020 Szecsuáni bors

0820030 Kömény

0820040 Kardamom

0820050 Borókabogyó

0820060 Borsfélék (fekete, zöld és fehér)

0820070 Vanília

0820080 Tamarinduszgyümölcs

0820990 Egyéb (2)

Penflufén (izomerek összesen) (F)

(F)	Zsírban oldódó.

spirotetramat és spirotetramat-enol összesen, spirotetramatban kifejezve (R)

(R) = a szermaradék meghatározása a következő növényvédőszer-kódszám kombinációk esetében különböző:

Spirotetramat - Kódszám: 1000000 kivéve 1040000: spirotetramat-enol, spirotetramatban kifejezve

(+)

0242010 Kelbimbó

0244000 d) karalábé

0244000 d) karalábé”

2.	A III. melléklet A. részében a fluxapiroxadra, a himexazolra, a metamitronra és a spirotetramatra vonatkozó oszlopokat el kell hagyni.

(*) Az analitikai kimutathatóság határa.

(1) a) Azon növényi és állati eredetű termékek teljes listája, amelyekre MRL-ek vonatkoznak, az I. mellékletben található.

2021.4.20.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 133/31

A BIZOTTSÁG (EU) 2021/646 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2021. április 19.)

az (EU) 2019/2144 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a gépjárműveknek a vészhelyzeti sávtartó rendszer (ELKS) tekintetében történő típusjóváhagyására vonatkozó egységes eljárások és műszaki előírások tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a gépjárműveknek és pótkocsijaiknak, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek az általános biztonság, továbbá az utasok és a veszélyeztetett úthasználók védelme tekintetében történő típusjóváhagyásáról, az (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 78/2009/EK, a 79/2009/EK és a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 631/2009/EK, a 406/2010/EU, a 672/2010/EU, az 1003/2010/EU, az 1005/2010/EU, az 1008/2010/EU, az 1009/2010/EU, a 19/2011/EU, a 109/2011/EU, a 458/2011/EU, a 65/2012/EU, a 130/2012/EU, a 347/2012/EU, a 351/2012/EU, az 1230/2012/EU és az (EU) 2015/166 bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2144 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (6) bekezdésére, összefüggésben 7. cikke (3) bekezdésével,

mivel:

(1)

Az (EU) 2019/2144 rendelet 7. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy a személygépkocsikat és a könnyű haszongépjárműveket vészhelyzeti sávtartó rendszerrel kell felszerelni. Ezért szabályokat kell megállapítani a járműveknek a vészhelyzeti sávtartó rendszer tekintetében történő típusjóváhagyására vonatkozó egységes eljárásokra és műszaki előírásokra vonatkozóan.

(2)

Az (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (2) meghatározott típusjóváhagyási eljárásokat kell alkalmazni a gépjárműveknek a vészhelyzeti sávtartó rendszer tekintetében történő típusjóváhagyására is. Az (EU) 2018/858 rendelet 24. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett adatközlő lapon feltüntetendő információkkal való összhang megteremtése érdekében e rendeletben tovább kell pontosítani a vészhelyzeti sávtartó rendszerre vonatkozó információkat.

(3)

Az (EU) 2018/858 rendelet 28. cikkének (1) bekezdésében említett, a vészhelyzeti sávtartó rendszerre vonatkozóan kiállítandó EU-típusbizonyítványnak az (EU) 2020/683 bizottsági végrehajtási rendelet (3) III. mellékletében meghatározott mintán kell alapulnia. A típusbizonyítvány kiegészítésének azonban tartalmaznia kell az e rendeletben meghatározott, a vészhelyzeti sávtartó rendszerre vonatkozó információkat, ezért e rendeletben rögzíteni kell a kiegészítéssel ellátott típusbizonyítvány mintáját.

(4)

Az (EU) 2019/2144 rendelet II. mellékletében található táblázat 6. megjegyzésének megfelelően a vészhelyzeti sávtartó rendszer kötelező felszerelésére vonatkozó követelmény alkalmazását két évvel el kell halasztani a hidraulikus szervokormánnyal felszerelt gépjárművek esetében. Ezen időszak alatt az említett járműveket fel kell szerelni az e rendelet követelményeinek megfelelő, sávelhagyásra figyelmeztető rendszerrel.

(5)	A vészhelyzeti sávtartó rendszer olyan vezetéstámogató rendszer, amely figyelmeztető jelzést ad a járművezetőnek és korrigálja a jármű pályáját, de csak abban az esetben, ha a vezető akaratlanul hagyja el a sávot.

(6)

A járművezetők a nemzeti közlekedési jogszabályokkal összhangban átléphetik a szaggatott hosszirányú burkolatjeleket, és a jelenlegi technológiákkal csak rendkívül nehezen lehet felmérni, hogy a szaggatott vonalon való áthaladás szándékos-e vagy sem. A vészhelyzeti sávtartó rendszer szükségtelen beavatkozásainak elkerülése érdekében – amelyek a rendszer kikapcsolására ösztönözhetik a járművezetőt, ezáltal kizárva a potenciális biztonsági előnyök lehetőségét – a rendszer működésére azt a követelményt kell előírni, hogy a rendszer csak figyelmeztesse a vezetőt, de ne korrigálja a jármű pályáját a szaggatott hosszirányú burkolatjelen való áthaladáskor.

(7)	A vészhelyzeti sávtartó rendszerek jelenlegi technológiái a hosszirányú burkolatjelek észlelésén alapulnak, ezért ilyen jelölések hiányában nem garantálható a rendszerek működése. Ezért hosszirányú burkolatjelek hiányában a vészhelyzeti sávtartó rendszer működését nem lehet kötelezővé tenni.

(8)

Tekintettel a vészhelyzeti sávtartó rendszerek elektronikus vezérlőrendszereinek összetettségére, az e rendeletben előírt vizsgálatokat olyan dokumentációval kell kiegészíteni, amely bemutatja, hogy a gyártó milyen tervezési és hitelesítési intézkedéseket hozott a vészhelyzeti sávtartó rendszer különböző helyzetekben való biztonságos működésének garantálása érdekében. A gyártó által benyújtandó vonatkozó dokumentációt és annak a jóváhagyó hatóságok vagy a műszaki szolgálatok által elvégzendő értékelési eljárásait ebben a rendeletben kell meghatározni.

(9)	Mivel az (EU) 2019/2144 rendelet 2022. július 6-i hatállyal alkalmazandó, e rendeletet is az említett időponttól kezdve kell alkalmazni.

(10)	Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a „Műszaki Bizottság – Gépjárművek” elnevezésű bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A gépjárműveknek a vészhelyzeti sávtartó rendszer tekintetében történő típusjóváhagyására vonatkozó közigazgatási rendelkezések és műszaki előírások

(1) A valamely járműtípusnak a vészhelyzeti sávtartó rendszer tekintetében történő típusjóváhagyása iránti kérelemmel együtt, az (EU) 2018/858 rendelet 24. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban benyújtott adatközlő lapnak az I. melléklet 1. részében foglalt, az adott rendszerre vonatkozó információkat kell tartalmaznia.

(2) A gépjárműveknek a vészhelyzeti sávtartó rendszer tekintetében történő típusjóváhagyására az I. melléklet 2. részében meghatározott műszaki előírásokat kell alkalmazni.

(3) Amennyiben a hidraulikus szervokormánnyal felszerelt gépjárművek a vészhelyzeti sávtartó rendszer helyett az (EU) 2019/2144 rendelet 3. cikkének 9. pontjában meghatározott sávelhagyásra figyelmeztető rendszerrel vannak felszerelve, ezeknek a sávelhagyásra figyelmeztető rendszereknek meg kell felelniük az I. melléklet 2. részében meghatározott, vonatkozó műszaki előírásoknak.

(4) A valamely járműtípusnak a vészhelyzeti sávtartó rendszer tekintetében való jóváhagyására vonatkozó, az (EU) 2018/858 rendelet 28. cikkének (1) bekezdésében említett EU-típusbizonyítványt az I. melléklet 3. részével összhangban kell kiállítani.

2. cikk

Biztonsági ellenőrzés

A vészhelyzeti sávtartó rendszerek elektronikus vezérlőrendszereire vonatkozó biztonsági szempontoknak a jóváhagyó hatóságok vagy műszaki szolgálatok általi ellenőrzésére, valamint a gyártók által rendelkezésre bocsátott műszaki dokumentáció értékelésére vonatkozó eljárásokat a II. melléklet állapítja meg.

3. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2022. július 6-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. április 19-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 325., 2019.12.16., 1. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/858 rendelete (2018. május 30.) a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, a 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 151., 2018.6.14., 1. o.).

(3) A Bizottság (EU) 2020/683 végrehajtási rendelete (2020. április 15.) az (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszerei, alkotóelemei és önálló műszaki egységei jóváhagyására és piacfelügyeletére vonatkozó közigazgatási követelmények tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 163., 2020.5.26., 1. o.).

I. MELLÉKLET

1. RÉSZ

Adatközlő lap a járműveknek a vészhelyzeti sávtartó rendszer tekintetében történő EU-típusjóváhagyásához

MINTA

… számú adatközlő lap a járműtípusoknak a vészhelyzeti sávtartó rendszerük tekintetében történő EU-típusjóváhagyásához

Az alábbi adatokat három példányban, tartalomjegyzékkel együtt kell benyújtani. A rajzokat vagy ábrákat megfelelő méretarányban és kellő részletességgel, A4-es formátumban vagy A4-es formátumra összehajtva kell benyújtani. A fényképeknek – amennyiben vannak – kellően részletesnek kell lenniük.

Ha az ezen adatközlő lapon említett rendszerek elektronikus vezérlőegységgel rendelkeznek, az annak teljesítményére vonatkozó információkat is meg kell adni.

0. ÁLTALÁNOS ADATOK

0.1.

Gyártmány (a gyártó kereskedelmi neve):

0.2.

Típus:

0.2.1.

Kereskedelmi név (nevek) (amennyiben van/vannak):

0.3.

A típusazonosító jelölés, ha fel van tüntetve a járművön/alkotóelemen/önálló műszaki egységen:

0.3.1.

A jelölés helye:

0.4.

A jármű kategóriája:

0.5.

A gyártó vállalat neve és címe:

0.8.

Az összeszerelő üzem(ek) neve és címe:

0.9.

A gyártó képviselőjének (ha van) neve és címe:

1. AZ ÁLTALÁNOS FELÉPÍTÉSRE VONATKOZÓ JELLEMZŐK

1.1.

A jóváhagyandó típust képviselő járműről/alkotóelemről/önálló műszaki egységről készített fényképek és/vagy rajzok:

1.8.

A vezető helye: bal/jobb

2. TÖMEGEK ÉS MÉRETEK

(kg és mm) (adott esetben utalva a rajzra)

2.6.

Menetkész tömeg

a)	A legkisebb és a legnagyobb érték mindegyik változat esetében:

b)	Az egyes kivitelek tömege (táblázatos formában kell megadni):

4. ERŐÁTVITEL

4.5.

Sebességváltó

4.5.1.

Típus: kézi/automata/CVT (fokozatmentes sebességváltó)/állandó áttételű/automatizált/egyéb/kerékagyas

4.7.

A jármű legnagyobb tervezési sebessége (km/h):

6.6.1.

Gumiabroncs/kerék kombináció(k):

6.6.1.1.

Tengelyek

6.6.1.1.1.

1. tengely:

6.6.1.1.1.1.

Gumiabroncs méretjelölése

6.6.1.1.1.2.

Terhelhetőségi jelzőszám

6.6.1.1.1.3.

Sebességkategória-jel

6.6.1.1.1.4.

Kerékpánt mérete(i):

6.6.1.1.1.5.

Besajtolási mélység(ek):

6.6.1.1.1.6.

Gördülési ellenállási együttható (RRC)

6.6.1.1.2.

2. tengely:

6.6.1.1.2.1.

Gumiabroncs méretjelölése

6.6.1.1.2.2.

Terhelhetőségi jelzőszám

6.6.1.1.2.3.

Sebességkategória-jel

6.6.1.1.2.4.

Kerékpánt mérete(i):

6.6.1.1.2.5.

Besajtolási mélység(ek):

6.6.1.1.2.6.

Gördülési ellenállási együttható (RRC)

stb.

6.6.1.2.

Pótkerék, ha van:

7.4.

Vészhelyzeti sávtartó rendszer (ELKS)

7.4.1.

A rendszer műszaki leírása és rajza:

7.4.2.

A vészhelyzeti sávtartó rendszer manuális kikapcsolására szolgáló eszközök:

7.4.3.

Az automatikus kikapcsolás leírása (ha van ilyen funkció):

7.4.4.

Az automatikus letiltás leírása (ha van ilyen funkció):

7.5.

Sávelhagyásra figyelmeztető rendszer (LWDS)

7.5.1.

A sávelhagyásra figyelmeztető rendszer sebességtartománya:

7.5.2.

A sávelhagyásra figyelmeztető rendszer műszaki leírása és rajza:

7.6.

Korrekciós iránytartási funkció (CDCF)

7.6.1

A korrekciós iránytartási funkció sebességtartománya:

7.6.2.

A rendszer műszaki leírása és rajza (különösen, ha a rendszer kormányzással vagy fékezéssel működik):

Magyarázó megjegyzés:

Ez az adatközlő lap a vészhelyzeti sávtartó rendszerre vonatkozó információkat tartalmazza, és az (EU) 2020/683 bizottsági végrehajtási rendelet I. mellékletében meghatározott mintának megfelelően kell kitölteni.

2. RÉSZ

Műszaki előírások

Fogalommeghatározások

E mellékletek alkalmazásában:

1.1.

„járműtípus a jármű vészhelyzeti sávtartó rendszere tekintetében”: azon járművek kategóriája, amelyek nem különböznek egymástól az alábbi lényeges jellemzők tekintetében:

(1)	olyan járműtulajdonságok, amelyek jelentősen befolyásolják a vészhelyzeti sávtartó rendszer működését;

(2)	a vészhelyzeti sávtartó rendszer típusa és kialakítása;

1.2.

„korrekciós iránytartási funkció” (CDCF): valamely elektronikus vezérlőrendszeren belüli vezérlőfunkció, amely a sávelhagyás korrigálása (például a hosszirányú burkolatjelek átlépésének vagy az út elhagyásának elkerülése érdekében) korlátozott ideig módosíthatja egy vagy több kerék kormányzási szögét és/vagy fékezhet egyes kerekeket a jármű fedélzetéről származó jelzések – és opcionálisan a járművön kívülről származó kiegészítő adatok – automatikus értékelése alapján;

1.3.

„vizsgált jármű”: a vizsgálat tárgyát képező jármű;

1.4.

„a hosszirányú burkolatjeltől való távolság” (DTLM): a hosszirányú burkolatjel belső oldala és a gumiabroncs legkülső széle között fennmaradó oldalirányú (a hosszirányú burkolatjelre merőleges) távolság, mielőtt a vizsgált jármű áthaladna a hosszirányú burkolatjel belső oldalán;

1.5.

„vízszintes úttest”: olyan úttest, amelynek lejtése hosszirányban és oldalirányban kisebb, mint 1 %, a középvonal két oldalán a sávszélesség felén kisebb, mint 2 %, a sáv külső felén pedig kisebb, mint 3 %;

1.6.

„száraz úttest”: 0,9 értékű névleges legnagyobb fékezési súrlódási együtthatóval rendelkező úttest;

1.7.

„rendszer”: azon elektronikus vezérlőrendszer és összetett elektronikus vezérlőrendszerek, amelyek a vészhelyzeti sávtartó rendszer vezérlésátvitelét biztosítják vagy annak részét képezik, beleértve a vészhelyzeti sávtartó rendszerre ható más járműrendszerekhez vezető vagy azoktól érkező átviteli kapcsolatokat is;

1.8.

„egységek”: a rendszer alkotóelemeinek legkisebb tekintetbe vett részei; ezen alkotóelemek kombinációi az azonosítás, az elemzés vagy a csere céljából egyetlen entitásnak minősülnek;

1.9.

„átviteli kapcsolatok”: a jelek, működési adatok vagy energia továbbítása céljából a különálló egységek összekapcsolására szolgáló elektromos, mechanikus, pneumatikus vagy hidraulikus berendezés;

1.10.

„elektronikus vezérlőrendszer”: valamely járművezérlési funkció elektronikus adatfeldolgozás útján történő megvalósításában való közreműködésre tervezett egységek együttese;

1.11.

„összetett elektronikus járművezérlő rendszer”: olyan elektronikus vezérlőrendszer, amelyben az elektronikus rendszerek vagy a járművezető által vezérelt funkciókat egy magasabb szintű elektronikus vezérlőrendszer/-funkció hatástalaníthatja, és ezáltal az az összetett rendszer részévé válik; idetartozik továbbá a rendszer bármely hatástalanítása, beleértve az e rendelet hatályán kívül eső, a hatástalanító rendszerekhez/funkciókhoz vezető és azoktól érkező átviteli kapcsolatokat is;

1.12.

„vezérlési stratégia”: egy elektronikus vezérlőrendszer funkciójának (funkcióinak) megbízható és biztonságos működését biztosító stratégia, amely a környezeti és/vagy üzemeltetési feltételek (például az útfelület állapota, a forgalom intenzitása, a többi úthasználó, kedvezőtlen időjárási viszonyok stb.) meghatározott együttesére reagál, és amely magában foglalhatja valamely funkció automatikus kikapcsolását vagy az átmeneti teljesítménykorlátozásokat (pl. a legnagyobb üzemi sebesség csökkentését stb.);

1.13.

„biztonsági koncepció”: a rendszeren belül, például az elektronikus egységek részeként tervezett azon intézkedések leírása, amelyek célja, hogy hibamentes és meghibásodott állapotban is – többek között elektromos meghibásodás esetén is – fenntartsák a rendszer integritását, és gondoskodjanak a biztonságos üzemelésről. A részleges üzemeltetésre való visszalépésnek vagy akár az alapvető járműfunkciók készenléti rendszerre történő átállításának lehetősége a biztonsági koncepció részét képezheti.

Általános követelmények

2.1.

A vészhelyzeti sávtartó rendszernek (ELKS) magában kell foglalnia a sávelhagyásra figyelmeztető rendszert (LDWS) és a korrekciós iránytartási funkciót (CDCF).

2.1.1.

A sávelhagyásra figyelmeztető rendszernek teljesítenie kell a 3.1–3.4. és a 3.5. pontban foglalt követelményeket.

2.1.2.

A korrekciós iránytartási funkciónak teljesítenie kell a 3.1–3.4. és a 3.6. pontban foglalt követelményeket.

2.2.

A vészhelyzeti sávtartó rendszer sávelhagyásra figyelmeztető jelzései és beavatkozásai

A rendszert – az alább meghatározott egyedi követelményekre is figyelemmel – úgy kell megtervezni, hogy a járművezető szándékos manővereire adott figyelmeztető jelzések és beavatkozások minimálisak legyenek.

Különleges követelmények

3.1.

A vészhelyzeti sávtartó rendszer meghibásodására figyelmeztető jelzés

Figyelmeztető jelzést kell kibocsátani, ha olyan hiba lépett fel a vészhelyzeti sávtartó rendszerben, amely meggátolja az e rendeletben meghatározott követelmények teljesítését.

3.1.1.

A meghibásodást folyamatos vizuális figyelmeztető jelzéssel kell jelezni.

3.1.1.1.

A vészhelyzeti sávtartó rendszer beépített önellenőrzési funkcióval rendelkezik, amely legalább a rendszer működése során folyamatosan rendszerhibákat keres. A rendszer által végrehajtott önellenőrzések között nem lehet észlelhető időintervallum, és következésképpen a figyelmeztető jelzés világításának megkezdésében sem lehet késedelem elektromosan észlelhető hiba esetén.

3.1.1.2.

Nem elektromos meghibásodás (pl. az érzékelő helytelen beállítása) észlelésekor a 3.1.1 pontban meghatározott figyelmeztető jelzésnek be kell kapcsolnia.

3.1.2.

Ha a jármű fel van szerelve a vészhelyzeti sávtartó rendszer kikapcsolására szolgáló eszközzel, figyelmeztető jelzést kell adni, ha a rendszert a 3.2. pont szerint kikapcsolják. A kikapcsolt állapotot folyamatos vizuális figyelmeztető jelzéssel kell jelezni. Erre a célra a 3.1.1. pontban meghatározott meghibásodásra figyelmeztető jelzés is használható.

3.2.

A vészhelyzeti sávtartó rendszer kikapcsolása

3.2.1.

Manuális kikapcsolás

Amennyiben a jármű rendelkezik a vészhelyzeti sávtartó rendszer teljes vagy részleges manuális kikapcsolására szolgáló eszközzel, a következő feltételeket kell értelemszerűen alkalmazni:

3.2.1.1.

A vészhelyzeti sávtartó rendszer valamennyi funkciójának automatikusan és teljes mértékben vissza kell állnia a gépjármű főkapcsolójának minden egyes bekapcsolásakor.

3.2.1.2.

A vészhelyzeti sávtartó rendszert úgy kell megtervezni, hogy teljes manuális kikapcsolásához legalább két szándékos műveletet (pl. egy gomb megnyomását és nyomva tartását vagy egy menüpont kiválasztását és megerősítését) kelljen végrehajtani. Lehetővé kell tenni a sávelhagyásra figyelmeztető rendszer figyelmeztető hangjelzéseinek egyszerű letiltását, de ez a művelet nem kapcsolhatja ki egyidejűleg a sávelhagyásra figyelmeztető rendszert vagy a korrekciós iránytartási funkciót.

3.2.1.3.

A manuális kikapcsolási lehetőséget a 3. pontban meghatározott megfelelő járművizsgálat(ok) elvégzésével kell vizsgálni.

3.2.2.

Automatikus kikapcsolás

Ha a jármű fel van szerelve a vészhelyzeti sávtartó rendszer részleges vagy teljes automatikus kikapcsolására szolgáló eszközzel, például terepen való használat, vontatás, pótkocsinak a járműre való csatlakoztatása vagy az elektronikus menetstabilizáló rendszer (ESC) kikapcsolása esetére, adott esetben a következő feltételeket kell alkalmazni:

3.2.2.1.

A biztonsági ellenőrzés részeként a járműgyártónak jegyzéket kell készítenie és a vizsgálati jelentéshez csatolva rendelkezésre bocsátania azokról a helyzetekről és azok megfelelő kritériumairól, amelyekben a vészhelyzeti sávtartó rendszer automatikusan kikapcsol.

3.2.2.2.

A vészhelyzeti sávtartó rendszernek automatikusan és teljes mértékben újra be kell kapcsolnia, amint az automatikus kikapcsolást eredményező körülmények már nem állnak fenn.

3.2.3.

Folyamatos vizuális figyelmeztető jelzésnek kell tájékoztatnia a járművezetőt arról, hogy a vészhelyzeti sávtartó rendszer ki van kapcsolva. Erre a célra a 3.1.1. pontban meghatározott meghibásodásra figyelmeztető jelzés is használható.

3.3.

Automatikus letiltás

3.3.1.

A vezető szándékos manőverei esetén

A biztonsági ellenőrzés keretében a gyártónak dokumentációcsomagot kell rendelkezésre bocsátania, amely hozzáférést biztosít a valószínűsíthetően szándékos járművezetői manőverek észlelésére és a vészhelyzeti sávtartó rendszer automatikus letiltására szolgáló rendszer alapvető konstrukciójához és logikájához. E csomagnak tartalmaznia kell az észlelt paraméterek felsorolását és a rendszer letiltásával kapcsolatos döntés meghozatalához használt módszer alapvető leírását, lehetőség szerint a határértékeket is beleértve. A műszaki szolgálatnak mind a korrekciós iránytartási funkció, mind a sávelhagyásra figyelmeztető rendszer esetében értékelést kell végeznie a dokumentációcsomag alapján annak igazolására, hogy a járművezető olyan, sávon belüli nem szándékos manőverei, amelyek a sávtartási vizsgálat paramétereit (különösen az oldalirányú elmozdulás sebességét) érintik, nem eredményezik a rendszer automatikus letiltását.

3.3.2.

A vészhelyzeti sávtartó rendszer automatikus letiltása olyan helyzetekben is megengedett, amikor más vezetéstámogató vagy automatizált kormányzási funkció (pl. az automatikusan vezérelt kormányzási funkció, a vészhelyzeti kormányzási funkció vagy az automatikus sávtartás) irányítja a jármű oldalirányú mozgását, vagy más, biztonsággal kapcsolatos funkció (azaz a jármű dinamikus viselkedésének módosítására alkalmas funkció, például a fejlett vészfékező rendszer, az elektronikus menetstabilizáló rendszer stb.) lép működésbe. Ezeket a helyzeteket a gyártónak a biztonsági ellenőrzés részeként be kell jelentenie.

3.4.

Az időszakos műszaki vizsgálatokra vonatkozó rendelkezések

3.4.1.

A járművek időszakos műszaki vizsgálata céljából lehetővé kell tenni a vészhelyzeti sávtartó rendszer következő jellemzőinek ellenőrzését:

A rendszer helyes üzemi állapota, melyet a jármű főkapcsolójának bekapcsolását és az izzók ellenőrzését követően a meghibásodásra figyelmeztető jelzés állapotának szemrevételezésével kell ellenőrizni. Ha a meghibásodásra figyelmeztető jelzés egy közös felületen jelenik meg (olyan felületen, amelyen két vagy több tájékoztató funkció/szimbólum is kijelezhető, de nem egyidejűleg), akkor a meghibásodásra figyelmeztető jelzés állapotának ellenőrzése előtt meg kell bizonyosodni arról, hogy a közös felület működőképes.

A rendszer megfelelő működése és szoftverintegritása, melyet – például a 2014/45/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) III. mellékletének I. (14) pontjában meghatározott – elektronikus járműinterfész használatával kell ellenőrizni, amennyiben a jármű műszaki jellemzői lehetővé teszik és a szükséges adatok rendelkezésre állnak. A gyártóknak az (EU) 2019/621 bizottsági végrehajtási rendelet (2) 6. cikkével összhangban rendelkezésre kell bocsátaniuk az elektronikus járműinterfész használatához szükséges műszaki információkat.

3.4.2.

A típusjóváhagyás időpontjában a II. melléklet szerinti biztonsági ellenőrzés keretében egy bizalmasan kezelendő dokumentumban vázlatosan ismertetni kell azokat az eszközöket, amelyek a gyártó által választott meghibásodásra figyelmeztető jelzés működésének egyszerű eszközökkel való, jogosulatlan módosításával szemben védelmet nyújtanak. Ez a védelmi követelmény akkor is teljesül, ha a vészhelyzeti sávtartó rendszer helyes üzemi állapotának ellenőrzésére egy második eszköz is rendelkezésre áll.

3.5.

A sávelhagyásra figyelmeztető rendszerre vonatkozó követelmények

3.5.1.

Sebességtartomány

A sávelhagyásra figyelmeztető rendszernek bármekkora járműterhelés mellett legalább a 65 km/h és 130 km/h (vagy 130 km/h-nál alacsonyabb maximális járműsebesség esetén ez utóbbi sebesség) közötti sebességtartományban üzemelnie kell, kivéve, ha a 3.2. pont szerint kikapcsolták.

3.5.2.

A sávelhagyásra való figyelmeztetés

Az előírt sebességtartományon belül a bekapcsolt és működő állapotban lévő sávelhagyásra figyelmeztető rendszernek legkésőbb akkor figyelmeztetnie kell a járművezetőt, amikor a jármű –0,3 méter hosszirányú burkolatjeltől való távolságot (DTLM) meghaladó mértékben áthalad azon sáv látható hosszirányú burkolatjelén, amelyben közlekedik, a következő feltételek mellett:

a)	0,1 m/s és 0,5 m/s közötti oldalirányú elmozdulási sebesség mellett;

b)	egyenes, vízszintes és száraz úttesten;

az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ EGB) 130. számú előírásának (Egységes rendelkezések járművek sávelhagyásra figyelmeztető rendszereik tekintetében történő jóváhagyásáról) (3) 3. mellékletében (A látható hosszirányú burkolatjelek azonosítása) meghatározott hosszirányú burkolatjelek valamelyikének megfelelő folytonos és szaggatott burkolatjelek, valamint az uniós közutakon várhatóan előforduló egyéb burkolatjelek esetében;

d)	amennyiben a burkolatjelek jó állapotban vannak, és az adott szerződő fél látható burkolatjelekre vonatkozó előírásainak megfelelő anyagból készültek;

e)	minden megvilágítási körülmény esetén az érzékelők elvakítása nélkül (pl. közvetlen elvakítás napfény hatására) és szükség esetén bekapcsolt tompított fényszórókkal;

f)	olyan időjárási körülmények (pl. köd) hiányában, amelyek befolyásolják a hosszirányú burkolatjelek láthatóságát.

Elismert tény, hogy az előírt teljesítményt a fent felsoroltaktól eltérő körülmények között nem lehet teljes mértékben elérni. Ettől függetlenül a rendszer ilyen eltérő körülmények között sem módosíthatja indokolatlanul a vezérlési stratégiát.

A sávelhagyásra való figyelmeztetést a 4. pontban meghatározott megfelelő járművizsgálat(ok) elvégzésével kell vizsgálni.

3.5.3.

A sávelhagyásra figyelmeztető rendszer figyelmeztető jelzése

3.5.3.1.

A 3.5.2. pontban említett, sávelhagyásra figyelmeztető jelzésnek a járművezető által észlelhetőnek kell lennie, és a jelzés kibocsátásának a következő módok valamelyikén kell történnie:

a)	a figyelmeztető vizuális, hang- és tapintható jelzés közül legalább két jelzési mód; vagy

b)	a figyelmeztető tapintható jelzés és hangjelzés közül egy jelzési mód, amelyet a jármű nem szándékos sodródásának irányát mutató térbeli jelzés egészít ki.

A fent említett figyelmeztetés megszüntethető, amennyiben a járművezető által végzett valamely művelet arra utal, hogy el kívánja hagyni a sávot.

3.5.3.1.1.

Amennyiben a sávelhagyásra való figyelmeztetés vizuális jelzéssel történik, e célból a fenti 3.1.1. pontban meghatározott, meghibásodásra figyelmeztető jelzés is használható villogó üzemmódban.

3.5.3.1.2.

Ha a korrekciós iránytartási funkció sávtartási célú beavatkozást végez, azt a 3.5.3.1. pont szerinti tapintható figyelmeztető jelzésnek kell tekinteni.

3.5.3.2.

A sávelhagyásra figyelmeztető rendszer vizuális figyelmeztető jelzésének a jármű főkapcsolójának bekapcsolása után be kell kapcsolódnia. Ez a követelmény nem vonatkozik a közös felületen megjelenített figyelmeztető jelzésekre.

3.5.3.3.

A vizuális figyelmeztető jelzéseknek nappal is látszódniuk kell, és úgy kell kialakítani őket, hogy a járművezető a vezetőülésből könnyen meggyőződhessen a jelzések megfelelő állapotáról.

3.5.3.4.

A vizuális figyelmeztető jelzést a 4. pontban meghatározott megfelelő járművizsgálat(ok) elvégzésével kell vizsgálni.

3.6.

A korrekciós iránytartási funkció teljesítményére vonatkozó követelmények

3.6.1.

Sebességtartomány

A korrekciós iránytartási funkciónak bármekkora járműterhelés mellett legalább a 70 km/h és 130 km/h (vagy 130 km/h-nál alacsonyabb maximális járműsebesség esetén ez utóbbi sebesség) közötti sebességtartományban üzemelnie kell, kivéve, ha a 3.2. pont szerint kikapcsolták. Abban az esetben azonban, ha a jármű sebessége 70 km/h feletti sebességről 70 km/h alá csökken, a rendszernek legalább addig működnie kell, amíg a jármű sebessége 65 km/h alá nem csökken.

3.6.2.

Sávtartás

Amennyiben nem állnak fenn a rendszer kikapcsolásához vagy letiltásához vezető körülmények, a korrekciós iránytartási funkciónak képesnek kell lennie arra, hogy megakadályozza a látható hosszirányú burkolatjelen való áthaladást magában foglaló, –0,3 méter hosszirányú burkolatjeltől való távolságnál (DTLM) nagyobb mértékű sávelhagyást az alábbi táblázatban bemutatott forgatókönyvek esetén:

0,2 m/s és 0,5 m/s közötti oldalirányú elmozdulási sebesség mellett 100 km/h járműsebességig, 0,2 m/s és 0,3 m/s közötti oldalirányú elmozdulási sebesség mellett pedig a 100 km/h és 130 km/h (vagy 130 km/h-nál alacsonyabb maximális járműsebesség esetén ez utóbbi sebesség) közötti járműsebesség-tartományban;

b)	egyenes, vízszintes és száraz úttesten;

c)	a 130. számú ENSZ-előírás 3. mellékletében (A látható hosszirányú burkolatjelek azonosítása) meghatározottaknak megfelelő folytonos hosszirányú burkolatjelek mellett;

d)	amennyiben a burkolatjelek jó állapotban vannak, és az adott szerződő fél látható burkolatjelekre vonatkozó előírásainak megfelelő anyagból készültek;

e)	minden megvilágítási körülmény esetén az érzékelők elvakítása nélkül (pl. közvetlen elvakítás napfény hatására) és szükség esetén bekapcsolt tompított fényszórókkal;

olyan időjárási körülmények hiányában, amelyek befolyásolják a jármű dinamikus teljesítményét (pl. vihar, 5 °C alatti hőmérséklet) vagy a hosszirányú burkolatjelek láthatóságát (pl. köd).

Sorszám

A forgatókönyv leírása

Folytonos vonal – A jármű jobb oldala felé való elmozdulás

Folytonos vonal – A jármű bal oldala felé való elmozdulás

Elismert tény, hogy az e táblázatban szereplő forgatókönyvekhez előírt teljesítményeket a fent felsoroltaktól eltérő körülmények között nem lehet teljes mértékben elérni. Ettől függetlenül a rendszer ilyen eltérő körülmények között sem módosíthatja indokolatlanul a vezérlési stratégiát. Ezt a biztonsági ellenőrzésnek megfelelően kell igazolni.

A sávtartási képességet az 5. pontban meghatározott megfelelő járművizsgálat(ok) elvégzésével kell vizsgálni.

3.6.3.

A kormányzás felülbírálása

3.6.3.1.

A rendszer által biztosított iránytartás felülbírálásához szükséges kormányzási erő nem haladhatja meg az 50 N-t. A kormányzáshoz biztosított támogatás nem csökkenhet hirtelen jelentős mértékben a felülbírálást követően.

3.6.3.2.

Olyan korrekciós iránytartási rendszerek esetében, amelyek nem magára a kormányzásra hatnak (pl. differenciálfékezéssel működő korrekciós iránytartási funkció esetében), a kormányzási művelet nem haladhatja meg a 25 fokot.

3.6.3.3.

A kormányzás felülbírálását az 5. pontban meghatározott megfelelő járművizsgálat(ok) elvégzésével kell vizsgálni.

3.6.4.

A korrekciós iránytartási funkció figyelmeztető jelzése

3.6.4.1.

A korrekciós iránytartási funkció valamennyi beavatkozásáról azonnal tájékoztatni kell a járművezetőt egy vizuális figyelmeztető jelzéssel, amely legalább 1 másodpercig vagy a beavatkozás időtartamáig látható, attól függően, hogy melyik a hosszabb. A vizuális jelzés a 3.1.1. pontban meghatározott meghibásodásra figyelmeztető jelzés villogó üzemmódja is lehet.

3.6.4.1.1.

10 másodpercnél hosszabb beavatkozás esetén a beavatkozás végéig figyelmeztető hangjelzést kell adni, kivéve, ha a járművezető által végzett valamely művelet arra utal, hogy el kívánja hagyni a sávot.

3.6.4.1.2.

Amennyiben egy 180 másodperces időtartamon belül két vagy több beavatkozás követi egymást, és a járművezető nem végez kormányzási műveletet ezen időtartam alatt, a rendszernek figyelmeztető hangjelzést kell kiadnia a 180 másodperces mozgó időtartamon belüli második és az azt követő beavatkozások ideje alatt. A harmadik beavatkozástól kezdődően (és az azt követő beavatkozások során) a figyelmeztető hangjelzésnek legalább 10 másodperccel hosszabbnak kell lennie az előző figyelmeztető jelzésnél.

3.6.4.2.

A 3.6.4.1.1. és a 3.6.4.1.2. pontban foglalt követelmények teljesülését az 5. pontban meghatározott megfelelő járművizsgálat(ok) elvégzésével kell vizsgálni.

A sávelhagyásra figyelmeztető rendszerre vonatkozó vizsgálati követelmények

4.1.

Általános követelmények

A sávelhagyásra figyelmeztető rendszerrel felszerelt járműveknek teljesíteniük kell az e pontban meghatározott, vonatkozó vizsgálati követelményeket.

4.2.

Vizsgálati feltételek

A vizsgálatokat a következő feltételek mellett kell elvégezni:

vízszintes és száraz, aszfaltból vagy betonból készült útfelületen, amely nem tartalmazhat szabálytalanságokat (pl. nagy mélyedéseket vagy repedéseket, aknafedlapokat vagy fényvisszaverő burkolati prizmákat) a vizsgálati sáv középvonalától mindkét oldalon 3,0 méteres oldaltávolságon belül és a vizsgálat befejezése utáni ponttól számított 30 méteres hosszanti távolságban a vizsgált jármű előtt;

b)	legalább 2 000 lux környezeti megvilágítás mellett, az érzékelők elvakítása nélkül (pl. közvetlen elvakítás napfény hatására) és szükség esetén bekapcsolt tompított fényszórókkal;

c)	5 °C és 45 °C közötti környezeti hőmérsékleten;

d)	olyan időjárási körülmények (pl. köd) hiányában, amelyek befolyásolják a hosszirányú burkolatjelek láthatóságát.

A gyártó döntése szerint és a műszaki szolgálat beleegyezésével a vizsgálatokat a fent leírtaktól eltérő feltételek mellett is el lehet végezni (pl. alacsonyabb környezeti hőmérsékleten).

4.2.1.

Hosszirányú burkolatjelek

A vizsgálatokhoz használt útfelületen található folytonos és szaggatott hosszirányú burkolatjeleknek meg kell felelniük a 130. számú ENSZ-előírás 3. mellékletében (A látható hosszirányú burkolatjelek azonosítása) meghatározott burkolatjeleknek. A jeleknek megfelelő állapotban kell lenniük és a látható hosszirányú burkolatjelekről szóló szabványnak megfelelő anyagból kell állniuk. A hosszirányú burkolatjelek vizsgálatokhoz használt elrendezését rögzíteni kell a vizsgálati jegyzőkönyvben.

Az e pont szerinti vizsgálatok elvégzéséhez a sáv szélességének (a hosszirányú burkolatjelek között mérve) legalább 3,5 méternek kell lennie. A járműgyártónak dokumentációval kell igazolnia a 130. számú ENSZ-előírás 3. mellékletében (A látható hosszirányú burkolatjelek azonosítása) meghatározott összes többi hosszirányú burkolatjelnek való megfelelést. Az ilyen dokumentációt mellékelni kell a vizsgálati jegyzőkönyvhöz.

4.2.2.

A vizsgált járműre vonatkozó feltételek

4.2.2.1.

Vizsgálati tömeg

A járművet a gyártó és a műszaki szolgálat által közösen megállapított terhelési állapotban kell vizsgálni. A terhelés a vizsgálati eljárás megkezdése után nem módosítható. A járműgyártónak dokumentációval kell igazolnia, hogy a rendszer valamennyi terhelési feltétel mellett működik.

4.2.2.2.

A járművet a járműgyártó által ajánlott gumiabroncsnyomással kell vizsgálni.

4.2.2.3.

Ha a sávelhagyásra figyelmeztető rendszer rendelkezik a felhasználó által beállítható figyelmeztetési küszöbbel, a 4.3. pont szerinti vizsgálatokat a lehető legnagyobb figyelmeztetési küszöbértékre beállított sávelhagyási beállítással kell elvégezni. A beállítás a vizsgálati eljárás megkezdése után nem módosítható.

4.2.2.4.

Vizsgálat előtti kondicionálás

A járműgyártó kérésére az érzékelőrendszer kalibrálása érdekében a járművel legfeljebb 100 km-t lehet megtenni városi és országúti utakon vegyesen, egyéb forgalom és különböző közúti berendezések mellett.

4.3.

Vizsgálati eljárások

4.3.1.

A vizuális figyelmeztető jelzés ellenőrző vizsgálata

Ellenőrizni kell az álló helyzetben lévő járművön, hogy a vizuális figyelmeztető jelzés(ek) megfelel(nek)-e a 3.5.3.2. pont követelményeinek.

4.3.2.

A sávelhagyásra való figyelmeztetés vizsgálata

4.3.2.1.

A járművet 70 km/h +/– 3 km/h sebességgel, egyenletes kormánymozdulattal a vizsgálati sáv közepe felé kell irányítani, hogy a jármű viselkedése stabil legyen.

A járművet az előírt sebességet tartva hagyni kell óvatosan balra vagy jobbra sodródni 0,1 és 0,5 m/s közötti oldalirányú elmozdulási sebességgel úgy, hogy a jármű áthaladjon a hosszirányú burkolatjelen.

A vizsgálatot meg kell ismételni egy eltérő, a 0,1–0,5 m/s tartományon belüli elmozdulási sebességgel. A fenti vizsgálatokat a jármű ellenkező irányba történő sodródásával is meg kell ismételni.

4.3.2.2.

A vizsgálati követelmények akkor teljesülnek, ha a sávelhagyásra figyelmeztető rendszer legkésőbb –0,3 méteres hosszirányú burkolatjeltől való távolságnál (DTLM) a fenti 3.5.3.1. pontban említett, sávelhagyásra figyelmeztető jelzést ad.

4.3.2.3.

Emellett a járműgyártónak igazolnia kell a műszaki szolgálat számára, hogy a követelmények a sebesség és az oldalirányú elmozdulási sebesség teljes tartománya tekintetében teljesülnek. E követelmény teljesítése a vizsgálati jegyzőkönyvhöz mellékelt megfelelő dokumentáció révén igazolható.

4.3.3.

A manuális kikapcsolás vizsgálata

4.3.3.1.

Ha a jármű fel van szerelve a vészhelyzeti sávtartó rendszer (sávelhagyásra figyelmeztető rendszer) manuális kikapcsolására szolgáló berendezéssel, a gépjármű főkapcsolóját bekapcsolt („Power ON”) állásba kell kapcsolni, és ki kell kapcsolni a vészhelyzeti sávtartó rendszert (sávelhagyásra figyelmeztető rendszert). A 3.2.3. pontban említett figyelmeztető jelzésnek be kell kapcsolódnia.

A gépjármű főkapcsolóját kikapcsolt („Power OFF”) állásba kell kapcsolni. Ezután a főkapcsolót ismét „bekapcsolt” („Power ON”) állásba kell kapcsolni, majd ellenőrizni kell, hogy a figyelmeztető jelzés nem kapcsol-e be ismét. Amennyiben nem, az azt jelzi, hogy a vészhelyzeti sávtartó rendszer (sávelhagyásra figyelmeztető rendszer) működése a 3.2.1.1. pontnak megfelelően helyreállt.

A korrekciós iránytartási funkcióra vonatkozó vizsgálati követelmények

5.1.

Általános követelmények

A korrekciós iránytartási funkcióval rendelkező járműveknek teljesíteniük kell az e pontban meghatározott, vonatkozó vizsgálati követelményeket.

5.2.

Vizsgálati feltételek

A vizsgálatokat a következő feltételek mellett kell elvégezni:

b)	legalább 2 000 lux környezeti megvilágítás mellett, az érzékelők elvakítása nélkül (pl. közvetlen elvakítás napfény hatására) és szükség esetén bekapcsolt tompított fényszórókkal;

c)	5 °C és 45 °C közötti környezeti hőmérsékleten;

d)	olyan időjárási körülmények hiányában, amelyek befolyásolják a jármű dinamikus teljesítményét (pl. vihar, 5 °C alatti hőmérséklet) vagy a hosszirányú burkolatjelek láthatóságát (pl. köd).

5.2.1.

Hosszirányú burkolatjelek

A vizsgálatokhoz használt útfelületen található folytonos hosszirányú burkolatjeleknek meg kell felelniük a 130. számú ENSZ-előírás 3. mellékletében (A látható hosszirányú burkolatjelek azonosítása) meghatározott burkolatjeleknek. A jeleknek megfelelő állapotban kell lenniük és a látható hosszirányú burkolatjelekről szóló szabványnak megfelelő anyagból kell állniuk. A vizsgálatokhoz használt hosszirányú burkolatjeleket rögzíteni kell a vizsgálati jegyzőkönyvben.

Az e pont szerinti vizsgálatok elvégzéséhez a folytonos hosszirányú burkolatjelnek legalább 3,5 méterre kell lennie bármely más hosszirányú burkolatjeltől. A járműgyártónak dokumentációval kell igazolnia a 130. számú ENSZ-előírás 3. mellékletében (A látható hosszirányú burkolatjelek azonosítása) meghatározott összes többi folytonos hosszirányú burkolatjelnek való megfelelést. Az ilyen dokumentációt mellékelni kell a vizsgálati jegyzőkönyvhöz.

5.2.2.

A vizsgált járműre vonatkozó feltételek

5.2.2.1.

Vizsgálati tömeg

5.2.2.2.

A járművet a járműgyártó által ajánlott gumiabroncsnyomással kell vizsgálni.

5.2.2.3.

Ha a korrekciós iránytartási funkció rendelkezik a felhasználó által beállítható időzítési küszöbbel, az 5.3.3. pont szerinti vizsgálatot a legkésőbbi rendszer-beavatkozást kiváltó időzítési küszöbértékkel kell elvégezni. A beállítás a vizsgálati eljárás megkezdése után nem módosítható.

5.2.2.4.

Vizsgálat előtti kondicionálás

5.3.

Vizsgálati eljárások

5.3.1.

A figyelmeztető jelzések vizsgálata

5.3.1.1.

A vizsgált járművet a korrekciós iránytartási funkció bekapcsolt állapotában, a sáv legalább egyik oldalán folytonos hosszirányú burkolatjellel ellátott úttesten kell vezetni.

A vizsgálati feltételeknek és a vizsgált jármű sebességének a rendszer működési tartományán belül kell lenniük.

A vizsgálat során rögzíteni kell a korrekciós iránytartási funkció beavatkozásainak, illetve a figyelmeztető vizuális és hangjelzéseknek az időtartamát.

A 3.6.4.1.1. pontban említett esetben a vizsgált járművel meg kell kísérelni a sáv elhagyását oly módon, hogy a korrekciós iránytartási funkció beavatkozása 10 másodpercnél hosszabb ideig tartson. Ha ilyen vizsgálatra a gyakorlatban nincs lehetőség (például a vizsgálat helyszínének jellemzői miatt), akkor a típusjóváhagyó hatóság beleegyezésével ennek a követelménynek a teljesülése dokumentációval is igazolható.

A vizsgálati követelmények akkor teljesülnek, ha a rendszer legkésőbb 10 másodperccel a beavatkozás megkezdése után figyelmeztető hangjelzést bocsát ki.

A 3.6.4.1.2. pontban említett esetben a vizsgált járművel meg kell kísérelni a sáv elhagyását oly módon, hogy a rendszer egy 180 másodperces időtartamon belül legalább három beavatkozást végezzen.

A vizsgálati követelmények akkor teljesülnek, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)	minden beavatkozás esetén bekapcsolódik egy vizuális figyelmeztető jelzés, amely a beavatkozás teljes időtartama alatt aktív marad;

b)	a második és harmadik beavatkozás alkalmával figyelmeztető hangjelzés szólal meg;

c)	a harmadik beavatkozás során megszólaló figyelmeztető hangjelzés legalább 10 másodperccel hosszabb a második beavatkozás során aktivált hangjelzésnél.

5.3.1.2.

Emellett a gyártónak bizonyítania kell a műszaki szolgálat számára, hogy a 3.6.4.1.1. és 3.6.4.1.2. pontban meghatározott követelmények a korrekciós iránytartási funkció teljes működési tartományában teljesülnek. E követelmény teljesítése a vizsgálati jegyzőkönyvhöz mellékelt megfelelő dokumentáció révén igazolható.

5.3.2.

A kormányzás felülbírálásának vizsgálata

5.3.2.1.

A vizsgált járművet a korrekciós iránytartási funkció bekapcsolt állapotában, a sáv mindkét oldalán folytonos hosszirányú burkolatjellel ellátott úttesten kell vezetni.

A vizsgálati feltételeknek és a vizsgált jármű sebességének a rendszer működési tartományán belül kell lenniük.

A járművel meg kell kísérelni a sáv elhagyását oly módon, hogy az a korrekciós iránytartási funkció beavatkozását eredményezze. A beavatkozás során a járművezetőnek a beavatkozás felülbírálásához szükséges kormányzási erőt kell kifejtenie.

Rögzíteni kell a járművezető által a beavatkozás felülbírálása érdekében a kormányberendezés kezelőszervére kifejtett kormányzási erőt és műveletet.

A vizsgálati követelmények akkor teljesülnek, ha:

a)	a beavatkozás felülbírálása érdekében a járművezető által a kormányberendezés kezelőszervére kifejtett erő nem haladja meg az 50 N-t;

b)	a korrekciós iránytartási funkció felülbírálását követően a kormányzáshoz biztosított támogatás nem csökken hirtelen jelentős mértékben;

c)	olyan vészhelyzeti sávtartó rendszerek esetében, amelyek nem magára a kormányzásra hatnak (pl. differenciálfékezéssel működő korrekciós iránytartási funkció esetében), a kormányzási művelet nem haladja meg a 25 fokot.

5.3.2.2.

Emellett a gyártónak bizonyítania kell a műszaki szolgálat számára, hogy a 3.6.4. pontban meghatározott követelmények a korrekciós iránytartási funkció teljes működési tartományában teljesülnek. E követelmény teljesítése a vizsgálati jegyzőkönyvhöz mellékelt megfelelő dokumentáció révén igazolható.

5.3.3.

A sávtartás vizsgálata

5.3.3.1.

A korrekciós iránytartási funkciót a 3.6.2. pontban leírt 1. és 2. számú vizsgálati forgatókönyv alapján kell vizsgálni.

5.3.3.1.1.

A vizsgálatokat minden forgatókönyv esetében 0,2 m/s és 0,5 m/s oldalirányú sebességgel kell elvégezni.

5.3.3.1.2.

A vizsgált járművet olyan vizsgálati útvonalon kell vezetni, melynek első szakasza a vizsgált folytonos hosszirányú burkolatjellel párhuzamos egyenes útvonalból áll, amelyet egy rögzített sugarú kanyar követ, melynek során ismert oldalirányú sebességet és irányeltérést kell alkalmazni a vizsgált járművön, majd a kormányberendezés kezelőszervére kifejtett erő nélkül (például a kormányberendezés kezelőszervéről felemelt kézzel) levezetett egyenes útvonal zár le.

5.3.3.1.3.

A vizsgált jármű sebességének a vizsgálat alatt a rendszer beavatkozási pontjáig 72 ± 1 km/h-nak kell lennie.

Az előírt oldalirányú sebesség alkalmazására szolgáló rögzített sugarú ív sugarának legalább 1 200 m-nek kell lennie.

Az előírt oldalirányú sebességet ± 0,05 m/s tűréssel kell elérni.

A jármű gyártójának információt kell szolgáltatnia a kanyar sugaráról, valamint arról a helyről, ahol a zárt görbevonalat és/vagy a sebességszabályozást be kell fejezni annak érdekében, hogy a 3.3.1. pont szerinti automatikus letiltás ne zavarja a szabadon sodródást.

5.3.3.2.

A vizsgálati követelmények akkor teljesülnek, ha a vizsgált jármű nem halad át –0,3 méter hosszirányú burkolatjeltől való távolságot (DTLM) meghaladó mértékben a hosszirányú burkolatjelen.

5.3.3.3.

3. RÉSZ

EU-TÍPUSBIZONYÍTVÁNY (JÁRMŰRENDSZER)

Értesítés egy járműtípus típusjóváhagyásának megadásáról/kiterjesztéséről/elutasításáról/visszavonásáról (4) a vészhelyzeti sávtartó rendszer tekintetében, a legutóbb az (EU) 2021/646 rendelettel módosított (EU) 2021/646 bizottsági végrehajtási rendeletben (5) meghatározott követelményekkel összhangban

Az EU-típusbizonyítvány száma:

A kiterjesztés/elutasítás/visszavonás oka (1):

I. SZAKASZ

0.1.

Gyártmány (a gyártó kereskedelmi neve):

0.2.

Típus:

0.2.1.

Kereskedelmi név (nevek) (amennyiben van/vannak):

0.3.

A típusazonosító jelölés, ha fel van tüntetve a járművön:

0.3.1.

A jelölés helye:

0.4.

A jármű kategóriája:

0.5.

A gyártó neve és címe:

0.8.

Az összeszerelő üzem(ek) neve és címe:

0.9.

A gyártó képviselőjének (ha van) neve és címe:

II. SZAKASZ

Kiegészítő adatok (értelemszerűen): lásd a kiegészítést.

A vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálat:

A vizsgálati jegyzőkönyv dátuma:

A vizsgálati jegyzőkönyv száma:

Megjegyzések (adott esetben): lásd a kiegészítést.

Hely:

Dátum:

Aláírás:

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/45/EU irányelve (2014. április 3.) a gépjárművek és pótkocsijaik időszakos műszaki vizsgálatáról és a 2009/40/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 127., 2014.4.29., 51. o.).

(2) A Bizottság (EU) 2019/621 végrehajtási rendelete (2019. április 17.) a vizsgálat tárgyát képező tételek műszaki vizsgálatához szükséges műszaki információkról, az ajánlott vizsgálati módszerek alkalmazásáról, valamint az adatformátumra és a releváns műszaki információkhoz való hozzáférési eljárásokra vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 108., 2019.4.23., 5. o.).

(3) HL L 178., 2014.6.18., 29. o.

(4) A nem kívánt rész törlendő.

(5) A Bizottság (EU) 2021/646 végrehajtási rendelete (2021. április 19.) az (EU) 2019/2144 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a gépjárműveknek a vészhelyzeti sávtartó rendszer (ELKS) tekintetében történő típusjóváhagyására vonatkozó egységes eljárások és műszaki előírások tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 31., 2021.4.20., 133. o.).

Kiegészítés

a(z) … számú EU-típusbizonyítványhoz

Kiegészítő információk

1.1.

A rendszer leírása

1.2.

A vészhelyzeti sávtartó rendszer manuális kikapcsolására szolgáló módszer

1.3.

Az automatikus kikapcsolás leírása (ha van ilyen funkció)

1.4.

Az automatikus letiltás leírása (ha van ilyen funkció)

1.5.

Sávelhagyásra figyelmeztető rendszer (LWDS)

1.5.1.

A sávelhagyásra figyelmeztető rendszer sebességtartománya

1.5.2.

A sávelhagyásra figyelmeztető rendszer műszaki leírása és rajza

1.6.

Korrekciós iránytartási funkció (CDCF)

1.6.1.

A korrekciós iránytartási funkció sebességtartománya

1.6.2.

A rendszer leírása (különösen, ha a rendszer kormányzással vagy fékezéssel működik)

II. MELLÉKLET

BIZTONSÁGI ELLENŐRZÉS

Általános követelmények

1.1.

Ez a melléklet a dokumentációra, a hibaelhárítási stratégiára és az ellenőrzésre vonatkozó különleges követelményeket határozza meg a vészhelyzeti sávtartó rendszer elektronikus vezérlőrendszerének (vezérlőrendszereinek) és összetett elektronikus járművezérlő rendszerének (rendszereinek) biztonsági szempontjai tekintetében.

1.1.1.

Az elektronikus vezérlőrendszereket általában szoftver vezérli, és olyan különálló funkcionális alkotóelemekből állnak, mint az érzékelők, az elektronikus vezérlőegységek és a működtető egységek, amelyeket átviteli kapcsolatok kötnek össze. Tartalmazhatnak mechanikus, elektropneumatikus vagy elektrohidraulikus elemeket.

1.2.

Ez a melléklet nem határozza meg az e rendelet hatálya alá tartozó „rendszer” teljesítménykritériumait, de tartalmazza a tervezési eljárásra vonatkozó módszertant, valamint a típusjóváhagyás céljából a műszaki szolgálattal közlendő információkat.

1.3.

Ezeknek az információknak igazolniuk kell, hogy a „rendszer” hibamentes állapotban és meghibásodás esetén is eleget tesz az I. melléklet 2. részében meghatározott vonatkozó teljesítménykövetelményeknek, és tervezéséből adódóan a működése nem jár biztonsági szempontból kritikus kockázattal.

Dokumentáció

2.1.

Követelmények

A gyártónak gondoskodnia kell egy olyan dokumentációs csomagról, amely ismerteti a „rendszer” alapfelépítését, valamint azon eszközöket, amelyekkel a rendszer más járműrendszerekhez kapcsolódik, vagy amelyekkel a kimeneti változókat közvetlenül vezérli. A „rendszer” gyártó által meghatározott funkciójára (funkcióira), a vezérlési stratégiákra és a biztonsági koncepcióra vonatkozóan is magyarázattal kell szolgálnia. A dokumentációnak tömörnek kell lennie, de bizonyítania kell, hogy a tervezésben és a fejlesztésben valamennyi érintett rendszerrel kapcsolatos terület szakértői részt vettek. Az időszakos műszaki vizsgálatok vonatkozásában a dokumentációnak le kell írnia, hogy a „rendszer” aktuális működési állapota miként ellenőrizhető.

A műszaki szolgálatnak értékelnie kell a dokumentációcsomagot annak kimutatása érdekében, hogy a „rendszer”:

a)	kialakításából adódóan a hibamentes és meghibásodott állapotában is úgy működik, hogy nem idéz elő biztonsági szempontból kritikus kockázatokat;

b)	hibamentes és meghibásodott állapotában egyaránt eleget tesz az e rendelet egyéb részeiben meghatározott vonatkozó teljesítménykövetelményeknek; valamint

c)	a gyártó által megadott fejlesztési folyamat/módszer szerint fejlesztették ki, és e fejlesztésnek részét képezték legalább a 2.4.4. pontban felsorolt lépések.

2.1.1.

A dokumentációt két részben kell rendelkezésre bocsátani:

a 2. pontban (a 2.4.4. pontban szereplők kivételével) felsorolt anyagokból álló hivatalos jóváhagyási dokumentációcsomag, amelyet a típusjóváhagyási kérelem benyújtásakor kell a műszaki szolgálat rendelkezésére bocsátani. A műszaki szolgálat ezt a dokumentációcsomagot használja majd a 3. pontban meghatározott ellenőrzési eljárás hivatkozási alapjául. A műszaki szolgálatnak biztosítania kell, hogy ez a dokumentációcsomag a jóváhagyó hatósággal meghatározott időtartamig hozzáférhető maradjon. Ez az időszak legalább a jármű gyártásának végleges leállításától számított tíz év;

a 2.4.4. pontban szereplő további anyagok és elemzési adatok, amelyeket a gyártónak meg kell őriznie, és amelyekbe a típusjóváhagyás ideje alatt vizsgálat céljából betekintést kell nyújtania. A gyártónak biztosítania kell, hogy ezek az anyagok és elemzési adatok a jármű gyártásának végleges leállításától számított tíz évig hozzáférhetők maradjanak.

2.2.

Olyan leírást kell benyújtani, amely egyszerűen ismerteti a „rendszer” valamennyi funkcióját, többek között a vezérlési stratégiákat is, valamint a feladatok teljesítéséhez alkalmazott módszereket, beleértve egy nyilatkozatot a vezérlés megvalósításának mechanizmusáról (mechanizmusairól).

A leírt funkciók közül azonosítani kell azokat, amelyek felülírhatók, és további leírást kell biztosítani a funkció működésének módosított logikájáról.

2.2.1.

Az összes bemeneti és érzékelt változóról listát kell készíteni, meg kell határozni ezek működési tartományát, és le kell írni, hogy az egyes változók hogyan befolyásolják a rendszer viselkedését.

2.2.2.

A „rendszer” által vezérelt összes kimeneti változóról listát kell készíteni, és minden egyes esetben jelezni kell, hogy a vezérlés közvetlenül vagy a jármű egy másik rendszerén keresztül történik-e. Meg kell határozni azt a tartományt, amelyen belül a „rendszer” valószínűsíthetően vezérli az egyes kimeneti változókat.

2.2.3.

Meg kell adni a funkcionális működés korlátait jelentő határértékeket (azaz azokat a külső fizikai határértékeket, amelyeken belül a rendszer képes fenntartani a vezérlést), amennyiben azok relevánsak a rendszer teljesítménye szempontjából.

2.3.

A rendszer felépítése és vázlata

2.3.1.

Alkatrészjegyzék

Be kell nyújtani a „rendszer” valamennyi egységét összegyűjtő, valamint a szóban forgó vezérlési funkció megvalósításához szükséges egyéb járműrendszereket felsoroló listát.

Ezen egységek kombinációjáról egy felépítési tervrajzot is be kell nyújtani, amely világosan mutatja mind a berendezések elhelyezkedését, mind az összekapcsolódásokat.

2.3.2.

Az egységek funkciói

A „rendszer” minden egyes egységének funkcióját fel kell vázolni, továbbá fel kell tüntetni azokat a jeleket, amelyek az egységet a többi egységgel vagy más járműrendszerekkel összekapcsolják. Ezen információk megadhatók folyamatábra vagy egyéb egyszerűsített diagram formájában, vagy ilyen diagrammal kiegészített leírásban.

2.3.3.

A „rendszeren” belüli kapcsolódásokat az elektromos átviteli kapcsolatok esetében kapcsolási rajzon, a pneumatikus vagy hidraulikus átviteli berendezések esetében csővezetékek elrendezési rajzán, illetve mechanikai kapcsolódások esetében egyszerűsített grafikus vázlaton kell feltüntetni. Az egyéb rendszerek irányába tartó vagy irányából érkező átviteli kapcsolatokat szintén fel kell tüntetni.

2.3.4.

Az átviteli kapcsolatok és az egységek között továbbított jelek között egyértelmű megfelelésnek kell lennie. A jelek prioritására vonatkozó információkat meg kell adni a multiplexelt adatcsatornákon, amikor a prioritás hatással lehet a teljesítményre vagy biztonságra.

2.3.5.

Az egységek azonosítása

Az egyes egységeket a megfelelő hardver, illetve dokumentáció társítása érdekében világosan és egyértelműen azonosítani kell (például a hardver jelölésének vagy szoftvertartalom esetében a szoftverkimenetnek a feltüntetésével).

Ha a funkciókat egyetlen egységen belül vagy egyetlen számítógépben egyesítik, de a folyamatábrán az egyértelműség és az egyszerűbb magyarázat érdekében külön blokkban szerepelnek, elég egyetlen hardverazonosító jelölést használni. A gyártó ezen azonosító használatával garantálja, hogy a leszállított berendezés megfelel a vonatkozó dokumentumban foglaltaknak.

2.3.5.1.

Az azonosító meghatározza a hardver- és a szoftverváltozatot, és amennyiben ez utóbbi olyan mértékben megváltozna, hogy e rendelet vonatkozásában az egység funkciója is módosulna, az azonosítót is meg kell változtatni.

2.4.

A gyártó biztonsági koncepciója

2.4.1.

A gyártónak be kell nyújtania egy nyilatkozatot, amelyben kijelenti, hogy a „rendszer” feladatainak teljesítése érdekében kiválasztott stratégia hibamentes állapotban nincs hatással a jármű biztonságos működésére.

2.4.2.

A „rendszer” által alkalmazott szoftver tekintetében ismertetni kell az architektúra vázlatát, valamint meg kell jelölni a felhasznált tervezési módszereket és eszközöket. A gyártónak bizonyítékokkal alátámasztva be kell mutatnia, hogy a tervezési és fejlesztési folyamat során milyen eszközökkel határozták meg a rendszer logikájának megvalósítását.

2.4.3.

A gyártónak magyarázatot kell benyújtania a műszaki szolgálat számára azokról a „rendszerbe” beépített tervezési megoldásokról, amelyek meghibásodás esetén is garantálják a biztonságos működést. Példák a „rendszer” meghibásodása esetére szolgáló lehetséges tervezési megoldásokra:

a)	visszalépés egy részleges rendszer alkalmazásával történő működésre;

b)	átváltás különálló készenléti rendszerre;

c)	a magasabb szintű funkció kikapcsolása.

Meghibásodás esetén a járművezetőt például figyelmeztető jelzéssel vagy a kijelzőn megjelenő üzenettel kell figyelmeztetni. Amennyiben a rendszert a járművezető nem kapcsolja ki, például a gyújtáskapcsoló (indítókapcsoló) kikapcsolt („off”) állapotba fordításával, vagy – ha erre a célra külön kapcsoló szolgál – a konkrét funkció kikapcsolásával, a figyelmeztető jelzésnek a meghibásodás fennállása alatt mindvégig működnie kell.

2.4.3.1.

Ha a kiválasztott megoldás bizonyos meghibásodási körülmények esetén részleges üzemmódot választ, akkor ezeket a körülményeket és a hatékonyság ebből eredő korlátait meg kell határozni.

2.4.3.2.

Ha a kiválasztott megoldás a járművezérlési rendszer feladatának teljesítésére másodlagos (készenléti) eszközt választ, akkor meg kell határozni az átváltási mechanizmus elveit, a redundancia logikáját és szintjét, valamint bármilyen beépített készenléti ellenőrző eszközt és a tartalékrendszer hatékonyságának ezekből eredő korlátait.

2.4.3.3.

Ha a kiválasztott megoldás a magasabb szintű funkció eltávolítását választja, valamennyi ezzel a funkcióval összefüggő kimeneti vezérlőjelet le kell tiltani, méghozzá olyan módon, hogy az átmenet zavara korlátozott legyen.

2.4.4.

A dokumentációt olyan elemzésnek kell alátámasztania, amely átfogó módon bemutatja, hogy a jármű vezérlési teljesítményére vagy biztonságára hatással lévő kockázatok vagy hibák bármelyikének előfordulása esetén a rendszer hogyan fog viselkedni.

A választott elemzési megközelítés(eke)t a gyártó határozza meg és tartja fenn, és a típusjóváhagyás alkalmával betekintés céljából elérhetővé teszi azt a műszaki szolgálat számára.

A műszaki szolgálat elvégzi az elemzési megközelítés(ek) alkalmazásának értékelését. Az értékelés az alábbiakat tartalmazza:

a biztonsági megközelítés vizsgálatát a koncepció (jármű) szintjén, annak megerősítésével, hogy az magában foglalja a következőket:

i.	a jármű egyéb rendszereivel való kölcsönhatások;

ii.	a rendszernek az e rendelet hatálya alá eső működési zavarai;

iii.

a 2.2. pontban említett funkciók esetében:

—	olyan helyzetek, amikor egy hibamentes rendszer biztonsági szempontból kritikus kockázatokat idézhet elő (pl. a jármű környezetének hiányos vagy helytelen feldolgozása miatt),

—	a járművezető által megvalósított, észszerűen előrelátható rendellenes használat,

—	a rendszer szándékos módosítása.

Ennek a megközelítésnek a rendszerbiztonság szempontjából megfelelő veszély-/kockázatelemzésen kell alapulnia;

b)	a biztonsági megközelítés vizsgálatát a rendszer szintjén. Ennek a megközelítésnek hibamód- és hatáselemzésen (FMEA), hibafaelemzésen (FTA), vagy bármely hasonló, a rendszerbiztonság szempontjából megfelelő eljáráson kell alapulnia;

c)	a validálási tervek és eredmények vizsgálatát. Ennek során a validáláshoz megfelelő validálási vizsgálatot, például „hardver a hurokban” (hardware in the loop, HIL) teszteket, járművel végzett közúti működési vizsgálatokat vagy a validáláshoz megfelelő bármilyen egyéb eszközt kell használni.

Az értékelés a kiválasztott veszélyek és hibák szúrópróbaszerű ellenőrzéséből áll, és célja annak megállapítása, hogy a biztonsági koncepciót alátámasztó érvelés érthető és logikus-e, valamint hogy a validálási tervek megfelelőek-e és elkészültek-e.

A műszaki szolgálat a biztonsági koncepció ellenőrzése érdekében elvégezheti a 3. pontban meghatározott vizsgálatokat, vagy kérheti azok elvégzését.

2.4.4.1.

E dokumentációnak részleteznie kell az ellenőrizendő paramétereket, illetve a 2.4.4. pontban meghatározott egyes hibakörülmények esetén meg kell határoznia a járművezetőnek és/vagy a javító/műszaki ellenőrző személyzetnek adandó figyelmeztető jelzéseket.

2.4.4.2.

E dokumentációban be kell mutatni azokat a meglévő intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a „rendszer” nem veszélyezteti a jármű biztonságos működését, amikor a „rendszer” teljesítményére olyan környezeti körülmények vannak hatással, mint az időjárás, a hőmérséklet, a por behatolása, a víz behatolása vagy a jég felhalmozódása.

Ellenőrzés és vizsgálat

3.1.

A „rendszernek” a 2. pontban előírt dokumentumokban meghatározott funkcionális működését a következőképpen kell vizsgálni:

3.1.1.

A „rendszer” működésének ellenőrzése

A műszaki szolgálat hibamentes állapotban ellenőrzi a „rendszert” azáltal, hogy a gyártó által a 2.2. pont szerint leírt funkciók közül kiválasztott egyes funkciókat megvizsgál.

Összetett elektronikus rendszerek esetében e vizsgálatoknak olyan forgatókönyveket is magukban kell foglalniuk, amikor egy bejelentett funkciót hatástalanítanak.

3.1.1.1.

Az ellenőrzés eredményeinek meg kell felelniük a gyártó által a 2.2. pontban megadott, a vezérlési stratégiákat is tartalmazó leírásnak.

3.1.2.

A 2.4. pontban említett biztonsági koncepció ellenőrzése

Ellenőrizni kell a „rendszernek” az egyes egységekben jelentkező meghibásodásokra adott reakcióját azáltal, hogy az egységen belüli belső meghibásodás hatásának szimulálása érdekében az elektromos vagy mechanikai egységeknek ennek megfelelő kimeneti jeleket továbbítanak. A műszaki szolgálat legalább egy egységben elvégzi ezt az ellenőrzést, azonban nem ellenőrzi a „rendszer” reakcióját azokban az esetekben, amikor az egyes egységekben egyszerre több hiba jelentkezik.

A műszaki szolgálat megvizsgálja, hogy ezek a vizsgálatok kiterjednek-e a jármű irányíthatóságát és a felhasználó tájékoztatását (az ember-gép interfészt, HMI-t) esetlegesen befolyásoló szempontokra.

A műszaki szolgálat általi jelentéstétel

A műszaki szolgálat oly módon készít jelentést az értékelésről, amely lehetővé teszi a nyomonkövethetőséget, azaz a megvizsgált dokumentumverziókat kódokkal látja el, és rögzíti az általa vezetett nyilvántartásba.

A műszaki szolgálat által a típusjóváhagyó hatóságnak benyújtandó értékelési adatlap egy lehetséges mintáját e függelék tartalmazza.

Függelék

A vészhelyzeti sávtartó rendszer értékelési adatlapjának mintája

A vizsgálati jegyzőkönyv száma:

Azonosítás

1.1.

A jármű gyártmánya:

1.2.

Típus:

1.3.

A típusazonosító jelölés, ha fel van tüntetve a járművön:

1.4.

A jelölés helye:

1.5.

A gyártó neve és címe:

1.6.

A gyártó képviselőjének (ha van) neve és címe:

1.7.

A gyártó hivatalos dokumentumcsomagja:

A dokumentáció hivatkozási száma:

Az eredeti kiállítás dátuma:

Az utolsó frissítés dátuma:

A vizsgált jármű(vek)/rendszer(ek) leírása

2.1.

Általános leírás:

2.2.

A „rendszer” valamennyi vezérlőfunkciójának bemutatása és a működési módok leírása:

2.3.

A „rendszeren” belüli alkotóelemek és kapcsolatok leírása és rajzai:

2.4.

Általános leírás:

2.5.

A „rendszer” valamennyi vezérlőfunkciójának bemutatása és a működési módok leírása:

2.6.

A „rendszeren” belüli alkotóelemek és kapcsolatok leírása és rajzai:

A gyártó biztonsági koncepciója

3.1.

A jeláram és a működési adatok, illetve azok prioritásainak leírása:

3.2.

A gyártó nyilatkozata:

A gyártó(k), …, kijelenti(k), hogy a „rendszer” feladatainak teljesítése érdekében kiválasztott stratégia hibamentes állapotban nincs hatással a jármű biztonságos működésére.

3.3.

A szoftver architektúrájának vázlata, valamint a felhasznált tervezési módszerek és eszközök:

3.4.

A „rendszerbe” beépített, meghibásodás esetére szolgáló tervezési megoldások magyarázata:

3.5.

A „rendszernek” az egyes kockázatok vagy hibák jelentkezése esetén mutatott viselkedésére vonatkozó dokumentált elemzések:

3.6.

A környezeti körülmények vonatkozásában kidolgozott intézkedések leírása:

3.7.

A „rendszer” időszakos műszaki vizsgálatára vonatkozó rendelkezések:

3.8.

Az (EU) 2021/646 bizottsági végrehajtási rendelet (1) II. mellékletének 3.1.1. pontjában említett, a „rendszer” működésének ellenőrzésére irányuló vizsgálat eredményei

3.9.

Az (EU) 2021/646 végrehajtási rendelet II. mellékletének 3.1.2. pontjában említett, a biztonsági koncepció ellenőrzésére irányuló vizsgálat eredményei

3.10.

A vizsgálat időpontja:

3.11.

E vizsgálat elvégzése és az eredmények jelentése a legutóbb az (EU)2021/646 rendelettel módosított (EU) 2021/646 végrehajtási rendelet alapján történt.

A vizsgálatot végző műszaki szolgálat

Aláírás: .… Dátum: …

3.12.

Megjegyzések:

(1) A Bizottság (EU) 2021/646 végrehajtási rendelete (2021. április 19.) az (EU) 2019/2144 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a gépjárműveknek a vészhelyzeti sávtartó rendszer (ELKS) tekintetében történő típusjóváhagyására vonatkozó egységes eljárások és műszaki előírások tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 133., 2021.4.20., 31. o.).

2021.4.20.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 133/59

A TANÁCS (KKBP) 2021/649 HATÁROZATA

(2021. április 16.)

az ATT titkárságának a Fegyverkereskedelmi Szerződés végrehajtásának támogatása céljából végzett tevékenységeihez biztosított uniós támogatásról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 28. cikke (1) bekezdésére és 31. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Közgyűlése 2013. április 2-án fogadta el a Fegyverkereskedelmi Szerződést (ATT) az A/RES/67/234 B sz. határozatával. Az ATT-t ezt követően 2013. június 3-án nyitották meg aláírásra, és az 2014. december 24-én hatályba lépett. Valamennyi tagállam részes fele az ATT-nek.

(2)

Az ATT célja, hogy a lehető legmagasabb szintű közös nemzetközi előírásokat állapítsa meg a hagyományos fegyverek nemzetközi kereskedelmének szabályozása vagy szabályozásának javítása céljából, továbbá hogy megakadályozza és felszámolja a hagyományos fegyverek illegális kereskedelmét, valamint megakadályozza azok illetéktelen kezekbe jutását. Az ATT céljainak elérése szempontjából kulcsfontosságú kihívást jelent az ATT-nek a részes államai (a továbbiakban: a részes államok) általi hatékony végrehajtása és egyetemessé tétele, szem előtt tartva, hogy a nemzetközi fegyverkereskedelem szabályozása lényegéből fakadóan egy globális törekvés. Az említett kihívások kezeléséhez való hozzájárulás érdekében a Tanács elfogadta 2013. december 16-án a 2013/768/KKBP határozatot (1) és 2017. május 29-én a (KKBP) 2017/915 határozatot (2), kibővítve ezáltal az Unió exportellenőrzéssel kapcsolatos segítségnyújtási portfólióját ATT-specifikus tevékenységekkel.

(3)

Az ATT létrehoz egy titkárságot (a továbbiakban: az ATT titkársága), hogy segítse a részes államokat az ATT hatékony végrehajtása terén. Az ATT titkársága a következő feladatokat látja el: a jelentések átvétele, hozzáférhetővé tétele és terjesztése az ATT által előírtak szerint; a nemzeti kapcsolattartók jegyzékének vezetése és hozzáférhetővé tétele a részes államok számára; az ATT végrehajtásával kapcsolatos segítségfelajánlások és -kérések összehangolásának elősegítése, valamint a nemzetközi együttműködés előmozdítása igény szerint; a Részes Államok Konferenciája munkájának elősegítése, beleértve az ATT keretében sorra kerülő ülések megszervezését és a szükséges szolgáltatások biztosítását; és a Részes Államok Konferenciája által meghatározott egyéb feladatok ellátása. Az ATT titkársága kezeli a részes államok által az ATT 16. cikkének (3) bekezdése alapján azon célból létrehozott önkéntes alapot is, hogy segítse az ATT-nek a részes államok általi végrehajtását. Emellett a Részes Államok 4. Konferenciája megbízta az ATT titkárságát az ATT azon célból létrehozott szponzorálási programjának kezelésével, hogy elősegítse az államok képviselőinek részvételét az ATT ülésein.

(4)

Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájára vonatkozó, 2016. évi globális stratégiájában az Unió elkötelezi magát a szabályokon alapuló globális rend előmozdítása mellett. Az Uniónak érdekében áll a globális közjavak biztosítását, valamint egy békés és fenntartható világhoz történő hozzájárulást célzó, közösen elfogadott szabályok előmozdítása. Az Unió előmozdítja a szabályokon alapuló globális rendet, amelynek kulcsfontosságú alapelve a multilateralizmus, és középpontjában az ENSZ áll. Az Unió erőteljesen támogatja a multilaterális leszerelési, nonproliferációs és fegyverzetellenőrzési szerződések és rendszerek – beleértve az ATT-t is – bővülő tagságát, egyetemessé tételét, maradéktalan végrehajtását és érvényesítését. Az említett átfogó szakpolitikai célokkal összefüggésben az ATT titkárságának nyújtott támogatás jól illeszkedik a felelős fegyverkereskedelem alapjául szolgáló multilaterális rendszer megerősítésére irányuló konkrét törekvésbe.

(5)

Az ATT titkársága pozíciójánál fogva kapcsolatot tud tartani az ATT egyetemessé tételét vagy végrehajtását támogató projekteket megvalósító valamennyi multilaterális, regionális, nemzeti és civil társadalmi szervezettel. Az Unió hosszú ideje biztosít a kettős felhasználású termékekre vonatkozó exportellenőrzési segítségnyújtást is, támogatva a kettős felhasználású és katonai termékekre vonatkozó hatékony exportellenőrzések létrehozását és érvényesítését szolgáló jogi keretek és intézményi kapacitások fejlesztését. Az ATT titkársága törekszik annak biztosítására, hogy projektjei kiegészítsék az Unió meglévő, a kettős felhasználású termékekre és fegyverekre vonatkozó exportellenőrzési segítségnyújtási programjait, így például a (KKBP) 2017/915 határozat alapján fennállókat,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1) A Fegyverkereskedelmi Szerződés (ATT) hatékony végrehajtásának és egyetemessé tételének támogatása céljából az Unió támogatja az ATT titkárságának a következő célkitűzésekre irányuló tevékenységeit:

—	az ATT részes államainak támogatása a fegyvertranszfer-ellenőrzési rendszereik megerősítésében az ATT hatékony végrehajtása céljából,

—	az ATT titkársága – mint az ATT részes államait az ATT végrehajtásában segítő legfőbb szerv – intézményi struktúrájának megerősítése.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célkitűzések elérése érdekében az Unió támogatja a következő projekttevékenységeket:

a)	az ATT nemzeti kapcsolattartók kapacitásépítésének támogatása;

b)	szakértői adatbázis létrehozása helyi és regionális ATT-szakértők azon kapacitásának fejlesztése céljából, hogy helyi és regionális szinten az ATT végrehajtására vonatkozó tanácsadást és képzést nyújtsanak („az oktatók képzése”);

c)	az igényeket és az erőforrásokat összehangoló adatbázis támogatása.

Az e bekezdésben említett projekttevékenységek részletes ismertetése a mellékletben található.

2. cikk

(1) Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (a továbbiakban: a főképviselő) felel e határozat végrehajtásáért.

(2) Az 1. cikk (2) bekezdésében említett projekttevékenységek technikai végrehajtását az ATT titkársága végzi.

(3) Az ATT titkársága a feladatait a főképviselő felelőssége mellett végzi. A főképviselő e célból megköti a szükséges megállapodásokat az ATT titkárságával.

3. cikk

(1) Az 1. cikk (2) bekezdésében említett projekttevékenységek végrehajtására szolgáló pénzügyi referenciaösszeg 1 370 000 EUR.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott referenciaösszeg által finanszírozott kiadásokat az Unió költségvetésére alkalmazandó eljárásokkal és szabályokkal összhangban kell kezelni.

(3) A Bizottság felügyeli az (1) bekezdésben meghatározott referenciaösszeg által finanszírozott kiadások megfelelő kezelését. A Bizottság e célból megköti a szükséges megállapodást az ATT titkárságával. A megállapodás rendelkezik arról, hogy az ATT titkárságának biztosítania kell az Unió hozzájárulásának láthatóságát, annak nagyságához mérten.

(4) A Bizottság törekszik arra, hogy e határozat hatálybalépését követően a lehető leghamarabb megkösse a (3) bekezdésben említett megállapodást. A Bizottság tájékoztatja a Tanácsot az említett folyamat során felmerülő bármely nehézségről és a megállapodás megkötésének időpontjáról.

4. cikk

(1) A főképviselő az ATT titkársága által készített rendszeres jelentések alapján beszámol a Tanácsnak e határozat végrehajtásáról. A jelentések képezik a Tanács által végzett értékelés alapját.

(2) A Bizottság tájékoztatást nyújt az 1. cikk (2) bekezdésében említett projekttevékenységek végrehajtásának pénzügyi vonatkozásairól.

5. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Ez a határozat hatályát veszti a 3. cikk (3) bekezdésében említett megállapodás megkötésének napját követő 24 hónap elteltével vagy e határozat elfogadásának napját követő hat hónap elteltével, ha az említett megállapodás megkötésére az említett időszakon belül nem kerül sor.

Kelt Brüsszelben, 2021. április 16-én.

a Tanács részéről

az elnök

A. P. ZACARIAS

(1) A Tanács 2013/768/KKBP határozata (2013. december 16.) az Európai Biztonsági Stratégia keretében a fegyverkereskedelmi szerződés végrehajtásának támogatása céljával végzett uniós tevékenységekről (HL L 341., 2013.12.18., 56. o.).

(2) A Tanács (KKBP) 2017/915 határozata (2017. május 29.) a Fegyverkereskedelmi Szerződés végrehajtásának támogatása érdekében végzett uniós tájékoztatási tevékenységekről (HL L 139., 2017.5.30., 38. o.).

MELLÉKLET

PROJEKTDOKUMENTUM

1. Projektek

1.1. 1. projekt: Az ATT nemzeti kapcsolattartók részére biztosított kapacitásépítés támogatása

1.1.1. A projekt általános célja

A részes államok nemzeti kapcsolattartói kapacitásainak építése, amibe az ATT szerinti kötelezettségekkel kapcsolatos ismereteik javítása, valamint az ATT-folyamatfejlesztésekkel kapcsolatos tájékoztatásuk is beletartozik.

1.1.2. Háttér-információk

Az átláthatósággal és a jelentéstétellel foglalkozó munkacsoport ajánlása alapján a Részes Államok 3. Konferenciája megbízta az ATT titkárságát, hogy „készítsen iránymutatásként szolgáló dokumentumot a nemzeti kapcsolattartók részére, amelyben ismerteti e funkció szerepét és lehetséges feladatait, amibe többek között annak biztosítása is beletartozik, hogy az ATT szerinti kötelező jelentéstétel időben és hiánytalanul elkészüljön és benyújtásra kerüljön”. Ezen túlmenően az ATT titkársága azt is megállapította, hogy biztosítani kell, hogy a nemzeti kapcsolattartók konstruktív módon vegyenek részt az ATT ülésein, az előkészítő és a munkacsoporti üléseket is beleértve.

1.1.3. Tevékenységek és eredmények

Ez a projekt a következő tevékenységeket/elérendő eredményeket foglalná magában:

a)	iránymutatásként szolgáló dokumentum készítése a nemzeti kapcsolattartók részére, amely ismerteti e funkció szerepét és lehetséges feladatait;

b)	a kifejezetten a nemzeti kapcsolattartók részére szánt weboldal/portál létrehozása, a számukra releváns információkra mutató linkekkel;

c)	három fél-/egynapos tájékoztató szervezése a nemzeti kapcsolattartók számára az ATT minden ülése előtt, ahol tájékoztatást és naprakész információkat kapnának a soron következő ülésről, valamint ahol lehetőséget kapnának arra, hogy kérdéseket tegyenek fel és tisztázhassák az információkat; és

d)	egy olyan mechanizmus létrehozása, amelynek keretei között egyéni alapon, rendszeresen és szisztematikusan fel lehetne venni a kapcsolatot a nemzeti kapcsolattartókkal az ATT-vel kapcsolatos szerepvállalásuk támogatása érdekében.

1.1.4. A projekt várt eredményei

a)	Az ATT nemzeti kapcsolattartók nagyobb ismeretekkel rendelkeznek majd az ATT szerinti kötelezettségeket illetően (a jelentéstételi kötelezettségeket is beleértve).

b)	Növekedni fog az ATT-folyamattal kapcsolatos tájékozottság.

c)	Az ATT-vel kapcsolatos széles körű információterjesztés – információs anyagok formájában – a nemzeti kapcsolattartók részére, illetve mások számára is.

1.1.5. Kedvezményezettek

A részes államok nemzeti kapcsolattartói.

1.2. 2. projekt: Szakértői adatbázis (az oktatók képzése)

1.2.1. A projekt általános célja

A helyi és a regionális ATT-szakértők ahhoz szükséges kapacitásainak fejlesztése, hogy helyi és regionális szinten tanácsadást és képzést tudjanak biztosítani az ATT végrehajtását illetően, hogy ezáltal csökkenteni lehessen a nemzetközi tanácsadóktól és szervezetektől való függést, javítani lehessen a képzési és végrehajtási segítségnyújtás minőségét, valamint segíteni lehessen a kapacitásépítési erőfeszítések megfelelőbb testreszabását.

1.2.2. Háttér-információk

Bár az önkéntes alap (VTF) keretébe tartozó projektek egy részét helyi szervezetek és nemzeti vagy regionális tanácsadók támogatásával hajtották végre, az önkéntes alapnak a Részes Államok 2. Konferenciáján történt létrehozása óta végrehajtott VTF-projektek többsége nemzetközi szakértők és/vagy olyan projektvégrehajtó partnerek bevonása/szerepvállalása mellett valósult meg, akik nemzetközi szervezetek (pl. ENSZ-szervezetek) vagy nemzetközi nem kormányzati szervezetek voltak. A folyamatosan nemzetközi szakértőkre történő támaszkodás az alábbi okok miatt nem hatékony és nem is fenntartható:

ahhoz, hogy a nemzetközi szakértők képzési műhelytalálkozókon vehessenek részt és azokban közreműködhessenek, oda kell utazniuk a helyszínre, ami sok költséggel jár; ugyanígy a nemzetközi szakértők által kért napi díjak vagy tiszteletdíjak is jelentős költséget tesznek ki (egy helyi vagy a régión belüli szakértő részvételének költségeihez viszonyítva); valamint

2)	a nemzetközi szakértőkre való folyamatos támaszkodás mellett nem fejlődik a helyi és a regionális tanácsadók kapacitása és szakértelme, pedig e tanácsadók képesek lehetnének arra, hogy tartós és testre szabott képzési és végrehajtási segítséget biztosítsanak hosszabb távon.

Ezen túlmenően az önkéntes alappal kapcsolatos tapasztalatok tükrében egyértelmű, hogy egyes tanácsadók és szervezetek esetében fejlesztési támogatásra van szükség ahhoz, hogy azok teljes mértékben el tudják látni feladataikat az ATT végrehajtására irányuló projektek keretében. Az ATT titkársága foglalkozni szeretne egyrészt a nemzetközi tanácsadóktól és szervezetektől való függésnek, másrészt pedig a biztosított képzések és segítségnyújtás egy része minőségének a kérdésével. Erre egy olyan projekt keretében kerülne sor, amely a helyi és a regionális tanácsadók mindazon kapacitásainak a fejlesztésére irányulna, amelyek a képzések és a végrehajtási segítségnyújtás biztosításához szükségesek.

1.2.3. Tevékenységek és eredmények

Ez a projekt a következő tevékenységeket/elérendő eredményeket foglalná magában:

a)	az oktatók képzésével foglalkozó olyan műhelytalálkozó kialakítása, amelynek az lenne a célja, hogy fejlessze a helyi és a regionális tanácsadók ahhoz szükséges kapacitását, hogy azok színvonalas képzési és végrehajtási segítséget tudjanak biztosítani;

b)	az oktatók képzésével foglalkozó műhelytalálkozók lebonyolítását segítő képzési anyagok összeállítása;

c)	szakértők megkeresése bizonyos régiókban azzal a céllal, hogy azok részt vegyenek az oktatók képzésével foglalkozó testre szabott műhelytalálkozókon; valamint

d)	hat, az oktatók képzésével foglalkozó műhelytalálkozó megrendezése különböző régiókban.

1.2.4. A projekt várt eredményei

a)	Az olyan – az ATT titkársága által jóváhagyottak szerinti – ATT „szakértőknek” minősülő helyi és regionális tanácsadók számának növekedése, akik színvonalas képzési és végrehajtási segítséget tudnak nyújtani helyi és regionális szinten.

Az olyan szakértők nyilvános jegyzékének összeállítása, akiket az ATT titkársága képesnek talált arra, hogy színvonalas képzési és végrehajtási segítséget tudjanak biztosítani (szakértői adatbázis). Ezt a jegyzéket majd továbbítani lehetne például az olyan leendő VTF-kedvezményezettek felé, akik tanácsadókat vagy projektvégrehajtó partnereket keresnek.

1.2.5. Kedvezményezettek

—	Helyi és regionális tanácsadók.

—	Az önkéntes alap támogatói és kedvezményezettjei.

1.3. 3. projekt: Az igényeket és erőforrásokat összehangoló adatbázis támogatása

1.3.1. A projekt általános célja

Egy olyan mechanizmus kidolgozása, amely arra irányul, hogy összeegyeztesse az ATT végrehajtásával kapcsolatos segítségfelajánlásokat és -kéréseket, hogy ezáltal csökkenteni lehessen az ATT segítségnyújtási projektek megkettőzését és az azok közötti átfedéseket, valamint hogy növelni lehessen a célirányos segítségnyújtásban részesülő államok számát.

1.3.2. Háttér-információk

Az ATT 18. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében az ATT titkársága megbízást kap „a Szerződés végrehajtásával kapcsolatos segítségkérések és felajánlások összeegyeztetésének elősegítésére”. Bár a részes államokat arra ösztönzik, hogy szükség esetén kérjenek segítséget, illetve hogy ez irányú megkeresés esetén nyújtsanak segítséget, nem áll rendelkezésre hivatalos mechanizmus az ATT keretében történő segítségkérés vagy segítségfelajánlás céljára. Ezenfelül a jelenlegi jelentéstételi sablonok nem biztosítanak lehetőséget segítségkérésre vagy -felajánlásra (szemben a más folyamatokon, például az ENSZ kézi- és könnyűfegyverekkel kapcsolatos cselekvési programján belüli sablonokkal). Az ATT titkársága – az ATT szerinti kötelezettségeit teljesítve – szeretné feltárni, hogy milyen lehetőségek kínálkoznak egy olyan adatbázis vagy egyéb mechanizmus kidolgozására, amellyel össze lehetne hangolni az ATT végrehajtásával kapcsolatos igényeket és erőforrásokat, valamint fokozni lehetne a nemzetközi együttműködést és segítségnyújtást.

1.3.3. Tevékenységek és eredmények

Ez a projekt a következő tevékenységeket/elérendő eredményeket foglalná magában:

annak feltárása, hogy milyen lehetőségek kínálkoznak egy olyan mechanizmus kialakítására, amellyel össze lehetne hangolni egymással az igényeket és az erőforrásokat, mégpedig többek között a más fórumokon alkalmazott meglévő mechanizmusok összehasonlító áttekintése, valamint a mind a kedvezményezettekkel, mind a támogatókkal folytatott konzultációk útján;

b)	egy, az igények és az erőforrások összehangolására szolgáló mechanizmus megtervezése és létrehozása, a segítségkérések és -felajánlások elektronikus adatbázisát, valamint egy, a segítségkérés céljára szolgáló online eszköz kidolgozását is beleértve; és

c)	az igények és erőforrások összehangolására szolgáló mechanizmus elindítása, népszerűsítése és karbantartása.

1.3.4. A projekt várt eredményei

Több információ áll majd rendelkezésre a részes államok segítségnyújtás iránti igényeiről, valamint a szóban forgó igények teljesítéséhez szükséges elérhető erőforrásokról.

A segítségnyújtási mechanizmusok közötti, egymást kiegészítő jelleg biztosítása érdekében a kidolgozott mechanizmust szorosan összehangolják majd az (ATT titkársága által kezelt) önkéntes alappal.

1.3.5. Kedvezményezettek

—	Az ATT végrehajtásához segítséget kérő részes államok és aláíró államok.

—	ATT-végrehajtási projekteket támogatni szándékozó donorállamok.

2. Megfontolások

2.1. Az ATT-hez kapcsolódó tájékoztatási tevékenységekkel való kiegészítő jelleg biztosítása

Az ATT titkársága tisztában van vele, hogy egyéb olyan alapok is vannak, amelyek támogatást biztosítanak az ATT végrehajtásához kapcsolódó projektekhez. Ezek közé tartozik például az ENSZ-nek a fegyverekre vonatkozó szabályozás kapcsán való együttműködést támogató finanszírozási alapja (UNSCAR), illetve természetesen az ATT-hez kapcsolódó tájékoztatási tevékenységekre irányuló uniós projekt. Az ATT titkársága – a párhuzamos finanszírozás elkerülésére törekedve – mindkét fellépés irányítóival/végrehajtóival szorosan együttműködik, így a német Gazdasági és Exportellenőrzési Szövetségi Hivatallal (BAFA) és az Expertise France-szal is. Ez az együttműködés magában foglalja a beérkezett kérelmekkel és a különböző alapok által jóváhagyott projektekkel kapcsolatos információk rendszeres – és bizalmas – megosztását.

Az ATT titkárságának nyújtott uniós támogatás összefüggésében az ATT titkársága építeni fogja, illetve ki fogja aknázni a BAFA-val és az Expertise France-szal azzal a céllal kialakított kapcsolatot, hogy biztosítani lehessen az ATT titkárságának uniós finanszírozású projektje és az ATT-hez kapcsolódó tájékoztatási tevékenységekre irányuló uniós projekt keretében zajló tevékenységek közötti, egymást kiegészítő jelleget. Az ATT titkársága például fel fogja kérni az uniós szakértői pool tagjait, hogy vegyenek részt egy olyan szakértői műhelytalálkozón, ahol validálják a 2. projekt (Szakértői adatbázis (az oktatók képzése)) „oktatók képzése” eleméhez készített képzési anyagokat, valamint hogy osszák meg tapasztalataikat és a levont tanulságokat.

Ezen túlmenően az ATT titkársága kérni fogja, hogy az ATT-hez kapcsolódó tájékoztatási tevékenységekre irányuló uniós projektek végrehajtó partnerei észrevételeikkel segítsék az ATT-titkárság „oktatók képzésére” irányuló programjában való részvételre kiválasztandó állami képviselők és egyéb személyek meghatározását. Az ATT titkársága annak érdekében is együttműködhetne az ATT-hez kapcsolódó uniós tájékoztatási tevékenységekben közreműködő végrehajtó partnerekkel és szakértőkkel, hogy fel lehessen térképezni azoknak a célállamoknak a potenciális segítségnyújtási szükségleteit, amelyeket az uniós ütemterv kidolgozásánál, valamint más uniós tájékoztatási tevékenységek keretében azonosítottak. Ezeket az információkat a 3. projekt (Az igényeket és erőforrásokat összehangoló adatbázis támogatása) keretében előirányozott, az igényeket és erőforrásokat összehangoló adatbázis feltöltésének céljára is fel lehetne használni.

Összegezve a fent leírtakat: az ATT titkársága számos lehetőséget lát az ATT-hez kapcsolódó tájékoztatási tevékenységekre irányuló uniós projekttel való párbeszéd/partnerség folytatására, hogy ezáltal biztosítani lehessen a két projekt egymást kiegészítő jellegét, tekintve hogy azok az ATT hatékony végrehajtására irányuló közös cél elérésére törekednek.

2.2. A Covid19-világjárvány hatása és következményei

A Covid19-világjárvány különböző mértékben ugyan, de a világ legtöbb országát érinti. A járványra adott válasz részeként számos ország által bevezetett, a kijárásra, az ülések méretére és az utazásokra vonatkozó korlátozások – az elkövetkező hónapokban, sőt, akár években – valószínűleg kihatnak majd az ATT-projektek végrehajtására.

Tekintve továbbá, hogy a Covid19-járvány időtartamát és hatásait illetően sok a bizonytalanág, és hogy azokat jelenleg nem is lehet megjósolni, azt sem lehet bizonyossággal tudni, hogy milyen következményekkel kell számolni egyrészt az olyan projekttevékenységek esetében, amelyek nemzetközi utazással és/vagy személyes találkozókkal járnak, másrészt azok időbeli ütemezését illetően.

Az ATT titkársága a következő módokon fogja figyelembe venni ezeket a körülményeket a projekttervezése során:

Először is, az ATT titkársága elkészítette a javaslatban felvázolt három projekt végrehajtására vonatkozó ütemterv tervezetét, amely biztosítja, hogy a projektek mindegyike esetében előírt adminisztratív előkészítést, tervezést, tájékoztatást, kutatást és megszövegezést – amennyire csak lehetséges – a projekt első 15 hónapjában (azaz 2021. április és 2022. június között) elvégezzék. A személyes részvételt igénylő tevékenységekre – nevezetesen a 2. projektben (Szakértői adatbázis (az oktatók képzése)) előirányzott, az oktatók képzésével foglalkozó műhelytalálkozókra – pedig a tervek szerint a projekt második évében (azaz 2022. július és november között) kerülne sor. Természetesen abban az esetben, ha a Covid19-világjárvány még 2022 októberében is hatással lesz az utazásra és a személyes műhelytalálkozók lebonyolítására, akkor adott esetben fontolóra kell venni az időkeret meghosszabbítását vagy más vészhelyzeti terv alkalmazását.

Másodszor, az ATT titkársága vészhelyzeti tervekkel rendelkezik bizonyos olyan projekttevékenységekre vonatkozóan, amelyek személyes részvételt irányoznak elő. Például az 1. projekt (Az ATT nemzeti kapcsolattartók részére biztosított kapacitásépítés támogatása) a nemzeti kapcsolattartóknak szóló fél-/egynapos tájékoztatók szervezését irányozza elő (a Részes Államok 8. Konferenciájától kezdve) az ATT minden ülése előtt, ahol a résztvevők tájékoztatást és naprakész információkat kapnának a soron következő ülésről, valamint ahol lehetőséget kapnának arra, hogy kérdéseket tegyenek fel és tisztázhassák az információkat. Remélhetőleg ezeket az ATT-ülések előtti tájékoztatókat (és magukat az ATT-üléseket is) személyesen lehet majd – és így is fogják – megtartani, mindazonáltal ha ez a Covid19-járvány miatti korlátozások miatt mégsem lesz lehetséges, akkor ezeket a tájékoztatókat virtuális formában is meg lehetne tartani, szükség esetén régiónként is, hogy figyelembe lehessen venni az időzónákat és a nyelvi tényezőket.

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 133

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	64. évfolyam 2021. április 20.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Bizottság (EU) 2021/642 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. október 30.) az (EU) 2018/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet III. mellékletének az ökológiai termékek címkéjén feltüntetendő egyes információk tekintetében történő módosításáról ( 1 )	1
	*	A Bizottság (EU) 2021/643 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. február 3.) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet VI. melléklete 1. részének a műszaki és tudományos fejlődéshez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról ( 1 )	5
	*	A Bizottság (EU) 2021/644 rendelete (2021. április 15.) a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. és III. mellékletének a bizonyos termékekben, illetve azok felületén található fluxapiroxad, himexazol, metamitron, penflufén és spirotetramat maradékanyag-határértéke tekintetében történő módosításáról ( 1 )	9
	*	A Bizottság (EU) 2021/645 végrehajtási rendelete (2021. április 15.) a 605/2010/EU rendelet I. mellékletének a nyers tej, tejtermékek, kolosztrum és kolosztrumalapú termékek szállítmányainak az Európai Unióba történő beléptetésére engedéllyel rendelkező harmadik országok, illetve harmadik országokon belüli országrészek jegyzéke tekintetében történő módosításáról ( 1 )	29
	*	A Bizottság (EU) 2021/646 végrehajtási rendelete (2021. április 19.) az (EU) 2019/2144 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a gépjárműveknek a vészhelyzeti sávtartó rendszer (ELKS) tekintetében történő típusjóváhagyására vonatkozó egységes eljárások és műszaki előírások tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról ( 1 )	31
		IRÁNYELVEK
	*	A Bizottság (EU) 2021/647 felhatalmazáson alapuló irányelve (2021. január 15.) a 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv III. mellékletének a tudományos és a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítása céljából, egyes ólom- és hat vegyértékű krómvegyületeknek a (szakmai célú) polgári felhasználású robbanóanyagok elektromos és elektronikus gyújtószerkezeteiben való használatára megadott mentesség tekintetében történő módosításáról ( 1 )	54
		HATÁROZATOK
	*	A Tanács (KKBP) 2021/648 határozata (2021. április 16.) a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia végrehajtását támogató, nonproliferációval és leszereléssel foglalkozó független szellemi műhelyek európai hálózatának a támogatásáról szóló (KKBP) 2018/299 határozat módosításáról	57
	*	A Tanács (KKBP) 2021/649 határozata (2021. április 16.) az ATT titkárságának a Fegyverkereskedelmi Szerződés végrehajtásának támogatása céljából végzett tevékenységeihez biztosított uniós támogatásról	59

		Helyesbítések
	*	Helyesbítés a hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló megállapodás III. mellékletében szereplő, a polgári légi járművekhez nyújtott exporthitelekről szóló ágazati megállapodás részes feleinek írásbeli eljárásában a hitel tőketörlesztésének ideiglenes elhalasztásáról szóló közös állásponttal kapcsolatban az Európai Unió nevében képviselendő álláspontról szóló, 2021. március 15-i (EU) 2021/486 tanácsi határozathoz ( HL L 100., 2021.3.23. )	66


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.