(1)

A járművezetők számára biztosított megfelelő munkakörülmények és a közúti szállítási vállalkozások számára biztosított tisztességes üzleti feltételek kiemelt fontossággal bírnak a biztonságos, hatékony és szociálisan felelős közúti szállítási ágazat megteremtése szempontjából, annak érdekében, hogy biztosítva legyen a megkülönböztetés tilalma, és hogy az ágazat vonzza a szakképzett munkaerőt. E folyamat elősegítése érdekében elengedhetetlen, hogy a közúti szállításra vonatkozó uniós szociális szabályok világosak, arányosak, a célnak megfelelők, könnyen alkalmazhatók és végrehajthatók legyenek, valamint az Unió egészében hatékony és következetes módon végrehajtásra kerüljenek.

(2)

A közúti szállításra vonatkozó hatályos uniós szociális szabályok és különösen az 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) végrehajtásának hatékonyságát és eredményességét értékelve az említett jogi keret végrehajtásakor bizonyos hiányosságokat határoztak meg. A heti pihenőidőre, a pihenőhelyekre, a több fős személyzet tagjait megillető szünetekre vonatkozó nem egyértelmű szabályok, valamint a járművezetők hazatérésére vonatkozó szabályok hiánya eltérő értelmezésekhez és végrehajtásigyakorlatokhoz vezet a tagállamokban. A közelmúltban számos tagállam egyoldalú intézkedéseket vezetett be, tovább növelve ezzel a jogbizonytalanságot, valamint a járművezetőkkel és a fuvarozókkal szembeni egyenlőtlen bánásmódot. A maximális napi és heti vezetési idők ugyanakkor hatékonyan hozzájárulnak a járművezetők szociális körülményeinek és általában véve a közúti közlekedésbiztonságnak a javításához. Lankadatlan erőfeszítésekre van szükség a megfelelés biztosítása érdekében.

(3)

A közúti közlekedésbiztonság előmozdítása érdekében fontos arra ösztönözni a szállítási vállalkozásokat, hogy olyan biztonsági kultúrát alakítsanak ki, amelyet minden szinten tiszteletben tartanak. Különösen a vezetésre és a pihenésre vonatkozó szabályok megsértésének vagy a közúti közlekedésbiztonság veszélyeztetésének elkerülése érdekében nem szabad megengedni, hogy a teljesítményalapú díjazást az utasoknak a célállomásra történő eljuttatásához vagy az áruk kiszállításához szükséges időhöz kössék.

(4)

Az 561/2006/EK rendelet utólagos értékelése megerősítette, hogy az uniós szociális szabályok következetlen és nem hatékony végrehajtása elsősorban a nem egyértelmű szabályokra, az ellenőrzési eszközök nem hatékony és egyenlőtlen használatára, valamint a tagállamok közötti elégtelen közigazgatási együttműködésre vezethető vissza.

(5)

Az egyértelműség és a következetesség javítása érdekében meg kell határozni a járművek nem kereskedelmi célú használatának az 561/2006/EK rendelet hatálya alóli mentességét.

(6)

Az egyértelmű, megfelelő, arányos és egységes módon végrehajtottszabályok elengedhetetlenek továbbá a járművezetők munkakörülményeinek javítására vonatkozó szakpolitikai célok elérése és különösen a fuvarozók közötti torzításmentes és tisztességes verseny biztosítása, valamint az összes úthasználó közúti közlekedésbiztonságának elősegítése érdekében.

(7)

A szünetekre vonatkozó jelenlegi követelmények a több fős személyzet tagjaiként dolgozó járművezetők esetében nem bizonyultak megfelelőnek és nem kivitelezhetőnek. Ezért a szünetek rögzítésére vonatkozó követelményeket célszerű hozzáigazítani a több fős személyzet tagjaként dolgozó járművezetők által végzett szállítási műveletek sajátosságaihoz, anélkül, hogy ezzel veszélybe kerülne a járművezetők és a közúti közlekedés biztonsága.

(8)

A nemzetközi távolsági áruszállítást végző járművezetők hosszú időszakokat töltenek az otthonuktól távol. A rendszeres heti pihenőidőre vonatkozó jelenlegi követelmények feleslegesen meghosszabbíthatják ezeket az időszakokat. Ezért kívánatos a rendszeres heti pihenőidőre vonatkozó rendelkezések oly módon történő kiigazítása, amely megkönnyíti a járművezetők számára, hogy a nemzetközi szállítási műveleteket a szabályoknak megfelelően hajtsák végre és a rendszeres heti pihenőidőre otthonukba érjenek, úgy, hogy minden csökkentett heti pihenőidőért teljes kompenzációban részesüljenek. Tekintettel a személyszállítás és az áruszállítás közötti különbségekre, ez a lehetőség nem alkalmazandó a személyszállítást végző járművezetőkre.

(9)

A járművezetők pihenőidejének ütemezésére vonatkozó rugalmasságnak átláthatónak és kiszámíthatónak kell lennie a járművezető számára, és semmilyen módon nem veszélyeztetheti a közúti közlekedés biztonságát azáltal, hogy fokozza a járművezetők fáradtságát és nem vezethet a munkakörülmények romlásához. Ez a rugalmasság ezért nem változtathatja meg a járművezető munkaidejére vagy a kéthetes maximális vezetési időre vonatkozó jelenlegi szabályokat, és a csökkentett pihenőidő kompenzációjára vonatkozó szigorúbb szabályok hatálya alá kell, hogy tartozzon.

(10)

Annak biztosítása érdekében, hogy e rugalmassággal ne lehessen visszaélni, alapvető fontosságú hatályának egyértelmű meghatározása, és megfelelő ellenőrzés előírása. A hatályt ezért azokra a járművezetőkre kell korlátozni, akik a referencia-időszakban a csökkentett heti pihenőidőt a vállalkozás tagállamán kívül és a járművezető tartózkodási helyének országán kívül. Ez ellenőrizhető a menetíró készülék által rögzített adatoknak a közúti és a szállítási vállalkozás telephelyén történő lekérdezésével, mivel ezek az adatok tartalmazzák a pihenőidő kezdetének és végének helyét, valamint az egyes járművezetőkre vonatkozó információkat.

(11)

Az eredményes végrehajtásbiztosítása érdekében alapvető fontosságú, hogy az illetékes hatóságok a közúti ellenőrzések végzése során meg tudják állapítani, hogy a vezetési és a pihenőidőt megfelelően betartották-e az ellenőrzés napján és az azt megelőző 56 napon.

(12)

A gyors technológiai fejlődés a vezetési rendszerek fokozatos automatizálását eredményezi, amely kevésbé, vagy egyáltalán nem igényli a járművezető vezetésbe történő bevonását. E változások kezelése érdekében szükség lehet a hatályos jogszabályok – többek között a vezetési és a pihenőidőre vonatkozó szabályok – kiigazítására a közúti közlekedésbiztonság, az egyenlő versenyfeltételek biztosítása és a munkakörülmények javítása érdekében, lehetővé téve egyúttal azt, hogy az Unió úttörő szerepet töltsön be új innovatív technológiák és gyakorlatok terén. Ezért a Bizottságnak jelentést kell benyújtania az önműködő vezetési rendszerek tagállamokban való használatának, így többek között az önvezetési technológiák előnyeinek értékeléséről.

(13)

A társadalmi haladás előmozdítása érdekében célszerű meghatározni, hogy hol lehet eltölteni a heti pihenőidőt, ezáltal gondoskodva arról, hogy a járművezetők megfelelő pihenési feltételeket élvezzenek. A szálláshely színvonala különösen fontos a rendszeres heti pihenőidő során, amelyet a járművezetőnek a vezetőfülkén kívül, a szállítási vállalkozásnak mint munkáltatónak a költségére igénybe vett megfelelő szálláshelyen kell töltenie. A járművezetők jó munkakörülményeinek és biztonságának garantálása érdekében célszerű egyértelművé tenni azt a követelményt, hogy ha a járművezetők otthonuktól távol töltik a rendszeres heti pihenőidejüket, színvonalas és genderbarát szálláshelyet kell biztosítani számukra.

(14)

Elő kell írni továbbá azt, hogy a szállítási vállalkozások oly módon szervezzék a járművezetők munkáját, hogy az otthontól távol töltött időszakok ne legyenek túlságosan hosszúak, és a járművezetők a csökkentett heti pihenőidő kompenzációjaként hosszabb pihenőidőben részesülhessenek. A hazatérés megszervezése során lehetővé kell tenni a járművezető részére, hogy a szállítási vállalkozásnak a székhelye szerinti tagállamban található valamelyik működési központjába vagy a tartózkodási helyére térjen vissza, és a járművezetők szabadon eldönthetik, hogy hol töltik a pihenőidejüket. Annak igazolása érdekében, hogy a szállítási vállalkozás teljesíti a rendszeres hazatérés megszervezésével kapcsolatos kötelezettségeit, a szállítási vállalkozásnak képesnek kell lennie a menetíró készülék által rögzített adatok, a járművezetői munkalapok vagy az egyéb dokumentumok felhasználására. Ezeknek a bizonyítékoknak rendelkezésre kell állniuk a szállítási vállalkozás telephelyén, hogy azokat az ellenőrző hatóságok kérésére be lehessen mutatni.

(15)

Miközben a rendszeres heti pihenőidő és a hosszabb pihenőidők nem tölthetők a járműben vagy egy parkolóban, hanem csak egy megfelelő szálláshelyen, amely a parkoló mellett is elhelyezkedhet, rendkívül fontos, hogy a járművezetők olyan biztonságos és védett parkolót tudjanak találni, amely megfelelő szintű biztonságot kínál és megfelelő létesítményekkel rendelkezik. A Bizottság már megvizsgálta, hogy miként lehetne ösztönözni színvonalas parkolók kialakítását, ideértve a szükséges minimumkövetelményeket is. Ezért a Bizottságnak biztonságos és védett parkolókra vonatkozó előírásokat kell kidolgoznia. Ezeknek az előírásoknak hozzá kell járulniuk a színvonalas parkolók kialakításának előmozdításához. Az előírások felülvizsgálhatók az alternatív üzemanyagokhoz való jobb hozzáférés biztosítása érdekében, az ezen üzemanyagokkal kapcsolatos infrastruktúra fejlesztésére irányuló szakpolitikákkal összhangban. Fontos továbbá, hogy a parkolók jég- és hómentesek maradjanak.

(16)

A biztonságos és védett parkolóknak az uniós előírásoknak megfelelően tanúsítandó ellenőrzési eljárások hatálya alá kell tartozniuk. Ezen ellenőrzési eljárások azt is biztosítják, hogy a parkolók folyamatosan megfeleljenek ezeknek az előírásoknak. A Bizottságot ezért meg kell bízni a biztonságos és védett uniós parkolók kialakítására vonatkozó tanúsítási eljárás kidolgozásával.

(17)

A közúti közlekedésbiztonság és a végrehajtás érdeke megkívánja, hogy minden járművezető maradéktalanul tisztában legyen a vezetési és a pihenőidőkre vonatkozó szabályokkal, valamint a fáradtságból fakadó veszélyekkel. E tekintetben fontos, hogy könnyen hozzáférhető információk álljanak rendelkezésre a pihenőhelyekről. Ezért a Bizottságnak egy felhasználóbarát honlapon tájékoztatást kell nyújtania a biztonságos és védett parkolókról. Ezeket az információkat naprakészen kell tartani.

(18)

A parkolók folyamatos biztonságának és védelmének biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a biztonságos és védett parkolók szolgáltatási szintjére vonatkozó előírások kidolgozására, valamint a parkolók biztonságának és védelmének tanúsítására szolgáló eljárások megállapítására vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak (5) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(19)

Az 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (6) létrehozott felülvizsgált TEN-T-iránymutatások az autópályákon egymástól körülbelül 100 km-es távolságra fekvő pakolók kialakítását irányozzák elő annak érdekében, hogy a kereskedelmi úthasználók számára megfelelő biztonsági és védelmi szintű parkolóhelyek álljanak rendelkezésre. A megfelelő parkolási infrastruktúra kiépítésének felgyorsítása és előmozdítása érdekében fontos, hogy elegendő uniós társfinanszírozási lehetőség álljon rendelkezésre az ilyen pénzügyi támogatás feltételeit meghatározó jelenlegi és jövőbeli uniós jogi aktusokkal összhangban.

(20)

Az Unión belüli számos közúti szállítási művelet esetében az út megtétele részben komppal vagy vasúton történik. Az ilyen műveletek tekintetében ezért egyértelmű, megfelelő rendelkezésekre van szükség a pihenőidőre és a szünetekre vonatkozóan.

(21)

A járművezetők esetenként kerülnek olyan előre nem látható helyzetbe, amely miatt képtelenek az uniós szabályok megsértése nélkül eljutni a heti pihenőidejük megtartásának kívánt helyszínére. Ezért kívánatos a járművezetők számára megkönnyíteni az ilyen helyzetek kezelését, lehetővé téve számukra azt, hogy eljuthassanak a heti pihenőidejük helyszínére. Az ilyen kivételes helyzetek olyan váratlanul jelentkező, elkerülhetetlen és előre nem látható helyzetek, amikor egy rövid időre váratlanul lehetetlenné válik teljes egészében alkalmazni e rendelet rendelkezéseit. Ezért az ilyen helyzetekre nem lehet szisztematikusan hivatkozni az e rendeletnek való megfelelés elkerülése céljából. A megfelelő végrehajtás biztosítása érdekében a járművezetőnek dokumentálnia kell az olyan kivételes helyzeteket, amelyek az említett rendelkezéseknek való megfelelés elmulasztását igazolhatják. Emellett egy védelmi rendelkezéssel kell gondoskodni arról, hogy a járművezető vezetési ideje ne nyúljon túl hosszúra.

(22)

Az eltérő végrehajtási gyakorlatok visszaszorítása és megelőzése, valamint a határokon átnyúló végrehajtás hatékonyságának és eredményességének további fokozása érdekében elengedhetetlen a tagállamok közötti rendszeres közigazgatási együttműködésre vonatkozó egyértelmű szabályok megállapítása.

(23)

A tagállamoknak minden szükséges intézkedést meg kell tenniük annak biztosítása érdekében, hogy az 561/2006/EK és a 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet (7) érintő jogsértések esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó nemzeti szabályok végrehajtása hatékony, arányos és visszatartó erejű legyen. Fontos biztosítani, hogy a szakemberek könnyen hozzáférhessenek az egyes tagállamokban alkalmazott szankciókra vonatkozó információkhoz. Az (EU) 2019/1149 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (8) létrehozott Európai Munkaügyi Hatóság elő tudná mozdítani e hozzáférést azáltal, hogy elérhetővé teszi az információkat az (EU) 2018/1724 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (9) létrehozott, az Unió valamennyi hivatalos nyelvén elérhető uniós és nemzeti szintű információforrásokhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférést lehetővé tevő egységes portálként működő egységes uniós szintű honlapon.

(24)

Az 561/2006/EK rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni annak érdekében, hogy egyértelművé tegye az említett rendelet rendelkezéseit, továbbá hogy alkalmazásukra és végrehajtásukra vonatkozóan közös megközelítéseket dolgozzon ki. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek (10) megfelelően kell gyakorolni.

(25)

A 165/2014/EU rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni, a jármű határátlépéseivel és tevékenységeivel kapcsolatos adatok rögzítésére és tárolására vonatkozó kötelezettség egységes alkalmazásához szükséges részletes rendelkezések és az adatkövetelményekre és funkciókra, továbbá a menetíró készülékek beépítésére vonatkozó szabályok egységes alkalmazásához szükséges részletes rendelkezések meghatározása érdekében. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

(26)

A szociális szabályok költséghatékonyabb végrehajtása érdekében teljes mértékben ki kell használni a jelenlegi és intelligens menetíró rendszerekben rejlő lehetőségeket, az intelligens menetíró készülékeket pedig kötelezővé kell tenni a bizonyos súlyt meghaladó, és bérmunkában vagy díjazás ellenében nemzetközi szállításban részt vevő könnyű haszongépjárművek esetében is. Ezért fejleszteni kell a menetíró készülékek funkcióit, hogy pontosabb helymeghatározást tegyenek lehetővé.

(27)

A szociális szabályok végrehajtásának költséghatékonysága, az új technológiák gyors kifejlesztése, az uniós gazdaság digitalizációja és a nemzetközi közúti szállítási vállalkozások számára biztosítandó egyenlő versenyfeltételek szükségessége okán le kell rövidíteni az intelligens menetíró készülékeknek a nyilvántartásba vett járművekbe történő beszereléséhez szükséges átmeneti időszakot. Az intelligens menetíró készülékek hozzá fognak járulni az ellenőrzések egyszerűsítéséhez, és így megkönnyítik a nemzeti hatóságok munkáját.

(28)

Annak biztosítása érdekében, hogy a járművezetők, a fuvarozók és az ellenőrző hatóságok a lehető leghamarabb élvezhessék az intelligens menetíró készülékek nyújtotta előnyöket, így például a határátlépések automatikus rögzítését, a meglévő járműflottákat a részletes műszaki előírások hatálybalépését követően megfelelő időn belül fel kell szerelni ilyen készülékekkel. Ezen időtartam elegendő időt fog biztosítani a felkészüléshez.

(29)

Azokban a járművekben, amelyekben nincs intelligens menetíró készülék, a határnál lévő vagy a határon való átlépést követő lehető legközelebbi megállóhelyen rögzíteni kell a tagállam határán való átlépést a menetíró készülékben.

(30)

A járművezetők munkájának fontos részét képezi a tevékenységeknek a menetíró készülékben történő rögzítése. Ezért alapvető fontosságú, hogy a járművezetők megfelelő képzésben részesüljenek a piaci forgalomba kerülő menetíró készülékek új jellemzőinek használatáról. A képzéssel kapcsolatos költségeket a szállítási vállalkozásoknak – mint munkáltatóknak – kell viselniük.

(31)

A vonatkozó uniós jognak a közúti szállítási ágazatban való megfelelését ellenőrző tisztviselők kihívásokkal néznek szembe a használt menetíró készülékek sokfélesége és a gyorsan fejlődő, kifinomult manipulációs technikák miatt. Ez különösen igaz közúti ellenőrzések esetén. Ezért alapvető fontosságú, hogy az ellenőrző tisztviselők megfelelő képzésben részesüljenek annak biztosítása érdekében, hogy teljes mértékben tisztában legyenek a legfrissebb technológiai fejleményekkel és manipulációs technikákkal.

(32)

A szállítási vállalkozásokra és az ellenőrző hatóságokra háruló terhek csökkentése érdekében lehetővé kell tenni, hogy ha egy ellenőrző tisztviselő ellenőrzés céljából eltávolítja a menetíró készülék plombáját, bizonyos, kellően dokumentált körülmények között újraplombálhassa a készüléket.

(33)

Figyelembe véve a folyamatos technológiai fejlődést, a Bizottság tanulmányozza olyan új műszaki megoldások kifejlesztésének lehetőségét, amelyek ugyanolyan előnyöket és biztonságot kínálnak, mint az intelligens menetíró készülék által biztosított megoldások, ugyanolyan vagy alacsonyabb járulékos költségek mellett.

(34)

Fontos, hogy a harmadik országokban székhellyel rendelkező szállítási vállalkozásokra az Unió területén végzett közúti szállítási műveletek során az uniós szabályokkal egyenértékű szabályok vonatkozzanak. A Bizottságnak meg kell vizsgálnia ennek az elvnek az uniós szinten történő alkalmazását és a nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló európai megállapodás (AETR megállapodás) összefüggésében megtárgyalandó megfelelő megoldásokat kell javasolnia.

(35)

Az áruszállítás eltér a személyszállítástól. Ezért a Bizottságnak fel kell mérnie, hogy javasolni kell-e megfelelőbb szabályokat a személyszállításra vonatkozóan, különösen 1073/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) 2. cikkének 4. pontjában meghatározott különjáratok tekintetében.

(36)

mivel e rendelet céljait, nevezetesen a járművezetők Unión belüli közúti közlekedésbiztonságának és munkafeltételeinek a vezetési időre, szünetekre és pihenőidőre vonatkozó, közúti szállítás során alkalmazandó szabályok harmonizációjának segítségével történő javítását, valamint a menetíró készülék használatára és használatának végrehajtására vonatkozó szabályok harmonizációját a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban jellegük miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően e rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(37)

Az 561/2006/EK és a 165/2014/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

(1)

Az 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) és az 1072/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatok rámutattak arra, hogy az e rendeletekben meghatározott szabályok számos ponton javításra szorulnak.

(2)

Eddig a nemzeti jog eltérő rendelkezésének hiányában a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó szabályok nem vonatkoztak a közúti árufuvarozásban részt vevő azon vállalkozásokra, amelyek kizárólag legfeljebb 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű gépjárműveket vagy járműszerelvényeket használnak. Az ilyen, nemzeti és nemzetközi szállítási műveleteket egyaránt végző vállalkozások száma egyre növekszik. Ennek eredményeként több tagállam úgy döntött, hogy az 1071/2009/EK rendeletnek a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza e vállalkozásokra. Az esetleges joghézagok megelőzése céljából, valamint annak érdekében, hogy közös szabályokkal biztosítani lehessen a legfeljebb 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű, kizárólag árufuvarozásra szánt gépjárműveket használó ágazat szakmai színvonalának minimális szintjét, és így minden piaci szereplő vonatkozásában közelíteni lehessen a versenyfeltételeket, az említett rendeletet módosítani kell. A 2,5 tonnánál nagyobb, de 3,5 tonnát meg nem haladó megengedett legnagyobb össztömegű, kizárólag árufuvarozásra szánt gépjárműveket vagy járműszerelvényeket üzemeltető, nemzetközi szállításban részt vevő fuvarozók számára kötelezővé kell tenni a szakma gyakorlására vonatkozó követelményeket.

(3)

Az 1072/2009/EK rendelet értelmében bizonyos nemzetközi árufuvarozói tevékenységek mentességet kaptak az európai közúti árufuvarozási piacra való belépéshez szükséges közösségi engedélyre vonatkozó kötelezettség alól. E piac szervezésének keretein belül a legfeljebb 2,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű gépjárműveket vagy járműszerelvényeket üzemeltető árufuvarozó vállalkozásoknak mentességet kell adni a közösségi engedélyre vagy egyéb fuvarozási engedélyre vonatkozó kötelezettség alól.

(4)

Bár azok a járművek, amelyek megengedett legnagyobb össztömege nem ér el egy bizonyos határt, nem tartoznak az 1071/2009/EK rendelet hatálya alá, az a rendelet lehetőséget ad a tagállamoknak arra, hogy a rendelkezések egy részét vagy mindegyikét az ilyen járművekre is alkalmazzák.

(5)

Jelenleg a tagállamoknak jogukban áll az 1071/2009/EK rendeletben meghatározott követelményeken felül további követelményeket megállapítani a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozóan. Ez a lehetőség nem bizonyult szükségesnek sürgető szükségletek kielégítése szempontjából, továbbá eltéréseket eredményezett a szakma gyakorlására való jogosultság tekintetében. Következésképpen ezt a lehetőséget meg kell szüntetni.

(6)

A „postafiókcégek” jelenségének visszaszorítása, valamint a tisztességes versenynek és az egyenlő versenyfeltételeknek a belső piacon való szavatolása érdekében biztosítani kell, hogy az adott tagállamban székhellyel rendelkező közúti fuvarozók ténylegesen és folyamatosan jelen legyenek e tagállamban és fuvarozói tevékenységüket onnan folytassák. Ennek megfelelően, továbbá a tapasztalatok fényében pontosítani és szigorítani kell a tényleges és állandó székhely meglétére vonatkozó rendelkezéseket, anélkül, hogy ez aránytalan adminisztratív terheket eredményezne.

(7)

A székhely szerinti tagállamban való tényleges és folyamatos jelenlétre vonatkozó követelmény értelmében kötelezővé kell tenni mindenekelőtt azt, hogy a vállalkozás a fuvarozási műveleteit a szóban forgó tagállamban található megfelelő technikai eszközök segítségével végezze.

(8)

Az 1071/2009/EK rendelet értelmében a vállalkozásoknak a tevékenységüket ténylegesen és folyamatosan egy, a székhely szerinti tagállamban található, a szükséges műszaki berendezésekkel és létesítményekkel ellátott működési központból kell irányítaniuk; a rendelet emellett további követelmények bevezetését is lehetővé teszi nemzeti szinten, melyek közül az a követelmény a leginkább elterjedt, hogy a vállalkozásnak parkolóhelyekkel kell rendelkeznie a székhelye szerinti tagállamban. Mindazonáltal ezek az – egyenlőtlenül alkalmazott – követelmények nem bizonyultak elegendőnek az adott tagállammal való tényleges kapcsolat biztosításához, és ezáltal a postafiókcégek hatékony visszaszorításához, valamint azon kockázat csökkentéséhez, hogy szisztematikus kabotázsra, és „nomád” járművezetők olyan vállalkozások általi foglalkoztatására kerül sor, amelyekhez a járművek nem térnek vissza. Tekintettel arra, hogy a fuvarozás belső piacának megfelelő működéséhez a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás jogára vonatkozó specifikus szabályokra lehet szükség, helyénvaló tovább harmonizálni a letelepedésre vonatkozó követelményeket, valamint szigorítani a fuvarozó által használt járműveknek a székhely szerinti tagállamban való jelenlétére vonatkozó követelményeket. Amennyiben meghatározásra kerül egy olyan egyértelmű határidő, amelyen belül a járműnek vissza kell térnie a székhely szerinti tagállamba, az egyfelől hozzájárul annak biztosításához, hogy a járművet megfelelően karban lehessen tartani a székhely szerinti tagállamban található műszaki berendezések használatával, másfelől pedig megkönnyíti az ellenőrzéseket.

Az ilyen visszatérések ciklusát össze kell hangolni az 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (6) a fuvarozási vállalkozás számára előírt azon kötelezettséggel, hogy műveleteit oly módon szervezze meg, hogy a járművezető legalább négyhetente hazatérhessen, hogy ezáltal mindkét kötelezettség teljesíthető legyen oly módon, hogy a járművezető a járművel együtt legalább minden második négyhetes ciklust követően visszatérjen. Ezen összehangolásnak köszönhetően erősödni fog a járművezető visszatéréshez való joga, valamint csökkenni fog annak kockázata, hogy a járműnek csupán ezen új letelepedési követelmény teljesítése céljából kelljen visszatérnie. A székhely szerinti tagállamba való visszatérés követelménye ugyanakkor nem párosulhat olyan követelménnyel, mely szerint bizonyos számú műveletet a székhely szerinti tagállamban kellene végrehajtani vagy olyan egyéb követelménnyel, amely más módon korlátozná a fuvarozók lehetőségét a belső piac egészében való szolgáltatásnyújtásra.

(9)

Amennyiben a közúti fuvarozói szakma gyakorlásához való jog az érintett vállalkozás jó hírnevétől függ, pontosítani kell, hogy mely személyek magatartása veendő figyelembe, milyen igazgatási eljárásokat kell követni és milyen várakozási idő alkalmazandó a rehabilitációra, amennyiben a szakmai irányító elvesztette jó hírnevét.

(10)

Tekintettel arra, hogy a nemzeti adózási szabályok súlyos megsértése jelentősen befolyásolhatja a tisztességes verseny feltételeit a közúti árufuvarozási piacon, azt fel kell venni a jó hírnév értékelése szempontjából releváns tételek közé.

(11)

Tekintettel arra, hogy a fuvarozási ágazatban dolgozó munkavállalók kiküldetésére és a kabotázsra vonatkozó uniós szabályoknak, valamint a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jognak a súlyos megsértése jelentősen befolyásolhatja a közúti árufuvarozási piacot és a munkavállalók szociális védelmét, azt fel kell venni a jó hírnév értékelése szempontjából releváns tételek közé.

(12)

Tekintettel a tisztességes verseny belső piaci jelentőségére, az e kérdéssel kapcsolatos – például a piacra jutásra, ezen belül a kabotázsra vonatkozó – uniós szabályok megsértését figyelembe kell venni a szakmai irányítók és a fuvarozási vállalkozások jó hírnevének értékelésekor. Ennek megfelelően pontosítani kell annak a felhatalmazásnak a feltételeit, amelynek alapján a Bizottságnak megállapítja az ezzel kapcsolatos jogsértések súlyosságát.

(13)

A nemzeti illetékes hatóságok számára nehézséget okozott annak meghatározása, hogy a fuvarozási vállalkozások milyen dokumentumokkal igazolhatják megfelelő pénzügyi helyzetüket, különösen hitelesített éves beszámoló hiányában. A megfelelő pénzügyi helyzet igazolásához előírt bizonyítékokra vonatkozó szabályokat pontosítani kell.

(14)

A közúti árufuvarozói szakmát gyakorló, a nemzetközi szállításban részt vevő olyan vállalkozásoknak, amelyek a fuvarozást kizárólag 2,5 tonnánál nagyobb, de 3,5 tonnát meg nem haladó megengedett legnagyobb össztömegű, kizárólag árufuvarozásra szánt gépjárművekkel vagy járműszerelvényekkel végzik, megfelelő pénzügyi helyzettel kell rendelkezniük annak biztosításához, hogy stabilan és tartós jelleggel rendelkezzenek a műveletek végzéséhez szükséges eszközökkel. Ugyanakkor, mivel az ilyen járművekkel végzett műveletek rendszerint korlátozott terjedelműek, a megfelelő pénzügyi helyzetre vonatkozó követelményeket úgy kell megállapítani, hogy azok kevésbé megterhelőek legyenek, mint az említett határértéket meghaladó járműveket használó fuvarozók esetében. A megfelelő pénzügyi helyzetre vonatkozó követelmények meghatározáskor figyelembe kell venni a járműszerelvényeket. Az illetékes hatóságnak magasabb szintű pénzügyi követelményt kell alkalmaznia, amennyiben a járműszerelvény megengedett legnagyobb össztömege meghaladja a 3,5 tonnát.

(15)

Annak érdekében, hogy a vállalkozásokra vonatkozóan szigorú előírásokat lehessen megállapítani és fenntartani a közúti fuvarozás belső piacának káros befolyásolása nélkül, lehetőséget kell adni a tagállamoknak arra, hogy a nehézgépjárművek használatával összefüggő pénzügyi követelményt kiterjesszék a területükön székhellyel rendelkező, 3,5 tonnát meg nem haladó megengedett legnagyobb össztömegű járműveket használó vállalkozásokra is.

(16)

A közúti fuvarozási ágazat megbízhatósága és a közjogi intézmények felé fennálló tartozások behajtásának megkönnyítése érdekében lehetőséget kell adni a tagállamoknak arra, hogy előírják a vállalkozások számára a közigazgatási intézmények felé fennálló fizetési kötelezettségeik – például a hozzáadottértékadó-tartozás vagy a társadalombiztosítási járulék hátraléka – teljesítését, valamint azt, hogy a vállalkozások ne álljanak a vagyonuk védelmét célzó eljárás alatt.

(17)

A nemzeti elektronikus nyilvántartásokban szereplő, a fuvarozókra vonatkozó információknak a lehető legteljesebb körűnek és legfrissebbnek kell lenniük, hogy a vonatkozó szabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok kellő áttekintéssel rendelkezzenek a vizsgálat alá vont fuvarozóról. Különösen a fuvarozó rendelkezésére álló járművek rendszámára és a kockázati besorolására vonatkozó információk segíthetik elő az 1071/2009/EK rendelet és az 1072/2009/EK rendelet rendelkezéseinek jobb nemzeti és határokon átnyúló végrehajtását. A nemzeti elektronikus nyilvántartásokra vonatkozó szabályokat ennek megfelelően módosítani kell.

(18)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni többek között a más tagállamok elektronikus nyilvántartásaiba való elektronikus betekintéssel kapcsolatos műszaki eljárások meghatározása érdekében. Ez olyan eljárásokat is maga után vonhat, amelyek szükségesek annak biztosításához, hogy az illetékes hatóságok a közúti ellenőrzések során le tudják kérdezni valamely vállalkozásnak a 2006/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) 9. cikke szerinti harmonizált kockázati besorolását. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (8) megfelelően kell gyakorolni.

(19)

A napi vezetési idő túllépésével megvalósított legsúlyosabb jogsértésnek az 1071/2009/EK rendelet IV. melléklete szerinti fogalommeghatározása nem illeszkedik az 561/2006/EK rendeletben megállapított, hatályos vonatkozó rendelkezéshez. Ez a következetlenség jogbizonytalansághoz vezet, és eltérő gyakorlatokat eredményez a nemzeti hatóságok körében, ezáltal pedig nehézséget okoz az említett szabályok végrehajtásában. Ezt a fogalommeghatározást tehát pontosítani kell, hogy biztosított legyen a két rendelet közötti összhang.

(20)

A nem honos fuvarozók által a fogadó tagállamban ideiglenes jelleggel végzett belföldi fuvarozásra (kabotázs) vonatkozó szabályoknak egyértelműeknek, egyszerűeknek és könnyen végrehajthatóaknak kell lenniük, az eddig elért liberalizáció szintjének fenntartása mellett.

(21)

A kabotázsműveleteknek azt a célt kell szolgálniuk, hogy növekedjen a nehéz tehergépjárművek kihasználási aránya és csökkenjen az üresen közlekedő nehéz tehergépjárművek száma, és e műveleteket engedélyezni kell mindaddig, amíg nem jelentenek állandó vagy folyamatos tevékenységet az érintett tagállamban. Annak biztosítása érdekében, hogy a kabotázsműveleteket ne oly módon végezzék, hogy azok állandó vagy folyamatos tevékenységet képezzenek, a fuvarozók számára nem szabad engedélyezni, hogy egy adott kabotázsműveleti időszak végétől számított meghatározott időn belül kabotázsműveletet végezzenek ugyanabban a tagállamban.

(22)

A 92/106/EGK tanácsi irányelv (9) 4. cikkével létrehozott további liberalizáció az 1072/2009/EK rendelet szerinti kabotázzsal összevetve jól előmozdította a kombinált fuvarozást, ezért elviekben érdemes megtartani, ugyanakkor gondoskodni kell a visszaélések megelőzéséről. A tapasztalatok szerint az Unió egyes részeiben a fuvarozók az említett rendelkezést szisztematikusan arra használták, hogy a kabotázs ideiglenes jellegét megkerülve járműveik folyamatosan egy, a vállalkozás székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban tartózkodjanak. Az ilyen tisztességtelen gyakorlatok a szociális dömping kockázatával járnak és veszélyeztetik a kabotázsra vonatkozó jogi keret tiszteletben tartását. Ennek megfelelően lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy a 92/106/EGK irányelv 4. cikkétől eltérve a szóban forgó problémát az 1072/2009/EK rendeletben meghatározott kabotázsszabályok oly módon történő alkalmazásával kezeljék, hogy arányos korlátozást vezetnek be a járműveknek a területükön való folyamatos jelenlétére vonatkozóan.

(23)

A szabályok tényleges és hatékony végrehajtása a belső piacon zajló tisztességes verseny előfeltétele. A végrehajtási eszközök további digitalizációja elengedhetetlen a végrehajtási kapacitások felszabadítása, a nemzetközi fuvarozókra és különösen a kis- és középvállalkozásokra háruló szükségtelen adminisztratív terhek csökkentése, a kockázatos kategóriába tartozó fuvarozók célzottabb ellenőrzése és a csalárd gyakorlatok feltárása érdekében. Pontosítani kell, hogy a közúti fuvarozók milyen eszközökkel bizonyíthatják a kabotázsműveletekre irányadó szabályoknak való megfelelést. A közúti ellenőrzések során a fuvarokmányokra és – amennyiben rendelkezésre állnak – a menetíró készülékben rögzített adatokra kell támaszkodni. A megfelelő igazolások benyújtásának és azok illetékes hatóságok általi kezelésének egyszerűsítése érdekében az elektronikus fuvarozási információk használatát és továbbítását a megfelelés igazolására alkalmas eszközként kell elismerni. Az erre a célra használt formátumnak garantálnia kell a megbízhatóságot és a hitelességet. Tekintettel a hatékony elektronikus információcsere egyre növekvő alkalmazására a fuvarozásban és a logisztikában, fontos biztosítani a szabályozási keretek koherenciáját, valamint rendelkezni az igazgatási eljárások egyszerűsítéséről.

(24)

A nemzetközi fuvarozási szabályok címzettjei a fuvarozási vállalkozások, amelyeknek e minőségükben viselniük kell az általuk elkövetett jogsértések következményeit. Ugyanakkor annak érdekében, hogy megelőzzék a közúti árufuvarozóktól fuvarozási szolgáltatásokat megrendelő vállalkozások általi visszaéléseket, a tagállamoknak világos és kiszámítható szankciós szabályokat kell megállapítaniuk a feladók, szállítmányozók, vállalkozók és alvállalkozók tekintetében olyan esetekben, amikor tudták vagy a körülményeket figyelembe véve tudniuk kellett, hogy az általuk megrendelt fuvarozási szolgáltatások az 1072/2009/EK rendelet megsértésével járnak.

(25)

Az Európai Munkaügyi Hatóság – amelynek tevékenységi köre az (EU) 2019/1149 európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) 1. cikkének (4) bekezdése értelmében kiterjed az 1071/2009/EK rendeletre – fontos szerepet fog betölteni azáltal, hogy segíti a tagállamokat e rendelet szabályainak a megfelelő végrehajtásában. Erre a következők útján fog sor kerülni: összehangolt ellenőrzések, a tagállamok közötti együttműködés és információcsere elősegítése, a bevált gyakorlatok előmozdítása és megosztása, a kapacitásépítés támogatása, képzések, valamint tájékoztatási kampányok.

(26)

A piaci fejlemények és a műszaki fejlődés figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa az 1071/2009/EK rendelet I., II. és III. mellékletét, valamint az 1072/2009/EK rendelet I., II. és III. mellékletét. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak (11) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és biztosítani kell, hogy szakértőik rendszeresen részt vehessenek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(27)

Mivel e rendelet céljait, nevezetesen az uniós jog által eddig nem harmonizált területeken – különösen a könnyű haszongépjárművekkel végzett fuvarozás és a végrehajtási gyakorlatok vonatkozásában – történő bizonyos fokú harmonizáció bevezetését, és a versenyfeltételek közelítését, valamint a végrehajtás javítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, e célok azonban a jellegük, valamint a közúti fuvarozás határokon átnyúló jellege miatt az Unió szintjén jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl a kitűzött célok eléréséhez szükséges mértéket.

(28)

Az 1071/2009/EK rendeletet, az 1072/2009/EK rendeletet és az 1024/2012 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (12) ezért ennek megfelelően módosítani kell,

(1)

Az áruszállítás és a logisztika hatékonysága létfontosságú az uniós gazdaság növekedése és versenyképessége, a belső piac működése, valamint az Unió összes régiójának társadalmi és gazdasági kohéziója szempontjából.

(2)

E rendelet célja, hogy ösztönözze az áruszállítás és a logisztika digitalizációját abból a célból, hogy csökkenjenek az adminisztratív költségek, javuljon az illetékes hatóságok végrehajtási képessége, valamint fokozódjon a szállítás hatékonysága és fenntarthatósága.

(3)

Az áruk – ideértve a hulladékot is – mozgását nagy mennyiségű információ kíséri, amelynek cseréje még mindig papíralapon folyik az egyes vállalkozások, valamint a vállalkozások és az illetékes hatóságok között. A papíralapú dokumentumok használata jelentős adminisztratív terhet jelent a logisztikai szolgáltatók számára, és többletköltségekkel jár a logisztikai szolgáltatók és a kapcsolódó ágazatok (például a kereskedelem és a gyártás), és különösen a kkv-k számára, továbbá negatív hatással van a környezetre.

(4)

Uniós szinten nincs olyan egységes jogi keret, amely az illetékes hatóságokat kötelezné a jogszabályi előírások alapján szolgáltatandó, vonatkozó áruszállítási információk elektronikus formában való elfogadására, és ez tekinthető a fő oknak, ami miatt nem történik előrelépés az információcsere – a rendelkezésre álló elektronikus eszközök által lehetővé tett – egyszerűsítésének és nagyobb hatékonyságának irányába. Amennyiben az illetékes hatóságok közös előírások alapján, elektronikus formában elfogadnák az információkat, az nem csupán az illetékes hatóságok és a gazdasági szereplők közötti kommunikációt könnyítené meg, hanem közvetett módon az Unió egész területén elősegítené a vállalkozások közötti egységes és egyszerűsített elektronikus kommunikáció létrejöttét is. Emellett az adminisztratív költségek jelentős megtakarítását eredményezné a gazdasági szereplők, különösen a kkv-k számára, amelyek az Unión belüli szállítási és logisztikai vállalkozások többségét teszik ki.

(5)

Az uniós közlekedési jog bizonyos területei megkövetelik az illetékes hatóságoktól a digitalizált információk elfogadását, de ez messze nem terjed ki az összes vonatkozó uniós jogi aktusra. Indokolt lehetőséget biztosítani arra, hogy az áruszállításra vonatkozó, jogszabályban előírt információkat az Unió teljes területén, valamint az Unión belül végzett szállítási műveletek minden releváns fázisa tekintetében elektronikus eszközök alkalmazása útján lehessen az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátani. E lehetőséget továbbá célszerű kiterjeszteni az összes, jogszabályban előírt információra és minden szállítási módra.

(6)

Az illetékes hatóságok számára ezért indokolt előírni az elektronikusan rendelkezésre bocsátott információk elfogadását minden olyan esetben, amikor a gazdasági szereplőknek kötelességük rendelkezésre bocsátani az e rendelet hatálya alá tartozó uniós jogi aktusokban megállapított követelményeknek való megfelelésüket igazoló információkat. Ennek a követelménynek ki kell terjednie a hatóságok által az említett uniós jogi aktusokban foglalt rendelkezésekkel összhangban abban az esetben kiegészítő információként kért információkra is, amikor például bizonyos információk hiányoznak. Ugyanezt a módszert célszerű alkalmazni azokban az esetekben, amikor a nemzeti jog megköveteli olyan, jogszabályban előírt információk szolgáltatását, amelyek egészben vagy részben megegyeznek az e rendelet hatálya alá tartozó uniós jogi aktusok szerint szolgáltatandó információkkal. A hatóságoknak továbbá törekedniük kell arra, hogy elektronikus úton kommunikáljanak az érintett gazdasági szereplőkkel az említett információkkal kapcsolatban. Ez a kommunikáció nem sértheti a jogszabályban előírt információk ellenőrzése során vagy azt követően hozott ellenőrzési intézkedésekre vonatkozó uniós jogi aktusok és nemzeti jog releváns rendelkezéseit. Az illetékes hatóságok azon kötelezettségének, hogy el kell fogadniuk a gazdasági szereplők által elektronikus úton rendelkezésre bocsátott információkat, minden olyan esetben is alkalmazandónak kell lennie, amikor az e rendelet hatálya alá tartozó uniós jogi aktusok vagy nemzeti jog rendelkezései olyan információkat követelnek meg, amelyeket a vonatkozó nemzetközi egyezmények is említenek, köztük a különböző szállítási módok területén kötött nemzetközi fuvarozási szerződésekre irányadó egyezmények, mint például a Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződésről szóló ENSZ egyezmény (CMR), a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF), a légi e-fuvarlevélről szóló 672. sz. IATA határozat, a nemzetközi légi fuvarozásra vonatkozó egyes jogszabályok egységesítéséről szóló egyezmény (Montreali Egyezmény), valamint a belvízi árufuvarozási szerződésről szóló Budapesti Egyezmény (CMNI).

(7)

Mivel e rendelet célja kizárólag az, hogy megkönnyítse és ösztönözze az információk kifejezetten elektronikus eszközökkel való szolgáltatását a gazdasági szereplők és az illetékes hatóságok között, az nem sértheti a jogszabályban előírt információk tartalmát meghatározó uniós jogi aktusok vagy nemzeti jog rendelkezéseit és különösen nem állapíthat meg a jogszabályban előírt információkkal kapcsolatban vagy a nyelvekre vonatkozóan további követelményeket. Noha e rendelet célja lehetővé tenni, hogy a jogszabályban előírt információkra vonatkozó követelményeknek papíralapú dokumentumok helyett elektronikus eszközök révén is meg lehessen felelni, e rendelet nem sértheti sem az érintett gazdasági szereplők azon lehetőségét, hogy az uniós jogi aktusok vagy nemzeti jog vonatkozó rendelkezéseiben előírtaknak megfelelően a szóban forgó információkat papíralapon mutassák be, sem pedig a szóban forgó információk strukturált bemutatása céljából használt dokumentumokra vonatkozó uniós követelményeket. Ez a rendelet nem sértheti az 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) hulladékszállításra vonatkozó eljárási követelményekről szóló, valamint a vámhivatali ellenőrzésekre vonatkozó rendelkezéseit. E rendelet ezenkívül nem sértheti a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (4), vagy az annak alapján elfogadott végrehajtási vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban, vagy az (EU) 2019/1239 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (5) foglalt jelentéstételi követelményeket, ideértve a vámhivatalok hatásköreire vagy más hatóságok hatásköreire vonatkozó rendelkezéseket is.

(8)

Az elektronikus eszközök alkalmazása a jogszabályban előírt információk cseréjéhez csökkentheti a gazdasági szereplők adminisztratív költségeit, és javíthatja az illetékes hatóságok hatékonyságát. Mind a gazdasági szereplőknek, mind pedig az illetékes hatóságoknak meg kell hozniuk a megfelelő intézkedéseket a jogszabályban előírt áruszállítási információk (eFTI) információs és kommunikációs technológiai alapú platformokon (eFTI-platformok) keresztüli, géppel olvasható formátumban való elektronikus cseréjéhez, ideértve a szükséges eszközök beszerzését is. Az érintett gazdasági szereplőknek azonban továbbra is felelősnek kell lenniük azért, hogy ember által olvasható formátumban szolgáltassák az információkat minden olyan esetben, amikor azt az illetékes hatóságok a feladataik elvégzésének érdekében kifejezetten kérik olyan helyzetben, amelyben az eFTI-platform nem hozzáférhető.

(9)

Annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők minden tagállamban ugyanolyan módon tudják a vonatkozó információkat elektronikus formában szolgáltatni, szükséges a Bizottság által az e rendeletben említett, felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok révén elfogadandó közös előírásokra támaszkodni.

(10)

Az adatelemek meghatározására és műszaki jellemzőire vonatkozó közös előírásoknak az információ elektronikus úton való közlésére szolgáló egységes átfogó adatkészlet létrehozásával biztosítaniuk kell az adatok átjárhatóságát. Ennek az átfogó adatkészletnek tartalmaznia kell az uniós jogi aktusok és a nemzeti jog vonatkozó rendelkezéseiben foglalt, információkra vonatkozó követelmények szerinti összes adatelemet úgy, hogy az egy vagy több alkészletben szereplő közös adatelemek csak egyszer szerepelnek az átfogó készletben.

(11)

A közös előírásoknak meg kell határozniuk azokat a közös eljárásokat és részletes szabályokat is, amelyek az illetékes hatóságok által az információkhoz való hozzáférésre és az említett információk általuk történő kezelésére vonatkoznak, ideértve az illetékes hatóságok és az érintett gazdasági szereplők közötti minden kapcsolódó kommunikációt, így például az olyan kiegészítő információk kérését is, amelyek az illetékes hatóságok számára az uniós jogi aktusok és a nemzeti jog vonatkozó rendelkezéseivel összhangban a jogszabályban meghatározott végrehajtási hatásköreik gyakorlásához szükségesek.

(12)

Az említett közös előírások meghatározásakor indokolt megfelelő figyelmet fordítani azokra a vonatkozó, adatcserét érintő előírásokra, amelyeket a vonatkozó uniós jogi aktusok állapítanak meg, valamint a kapcsolódó, az adatcserét szabályozó európai és nemzetközi szabványok, többek között a multimodális szabványok, és a Bizottság „Európai interoperabilitási keret – Végrehajtási stratégia” című, 2017. március 23-i közleményében meghatározott elvek és ajánlások tartalmaznak, amely közlemény az európai digitális közszolgáltatások biztosítása tekintetében a tagállamok közösen elfogadott megközelítését foglalja magában. Megfelelő körültekintéssel indokolt eljárni annak érdekében, hogy az említett előírások technológiasemlegesek és az innovatív technológiákra nyitottak maradjanak.

(13)

Az illetékes hatóságokra és a gazdasági szereplőkre háruló költségek minimalizálása céljából célszerű fontolóra venni hozzáférési pontok kialakítását az illetékes hatóságok számára. Az említett hozzáférési pontok csak közvetítőként működnének az eFTI-platformok és az illetékes hatóságok között, ezért nem tárolhatnák és nem kezelhetnék azokat az eFTI-adatokat, amelyekhez hozzáférést közvetítenek, kivéve az eFTI-adatok kezeléséhez kapcsolódó metaadatokat, például a nyomonkövetési vagy statisztikai célú műveleti naplókat. A tagállamok megállapodhatnak az illetékes hatóságaik számára közös hozzáférési pontok létrehozásáról is.

(14)

E rendeletben meg kell határozni az azokra az eFTI platformokra vonatkozó funkcionális követelményeket, amelyeket a gazdasági szereplők használhatnak arra, hogy a jogszabályban előírt áruszállítási információkat elektronikus formában az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsássák, mégpedig azért, hogy teljesüljenek az ezen információk illetékes hatóságok általi kötelező elfogadásának feltételei, az e rendeletben foglaltak szerint. A harmadik félként eljáró platformszolgáltatók (eFTI-szolgáltatók) tekintetében is meg kell határozni követelményeket. Az említett követelményeknek biztosítaniuk kell különösen azt, hogy az eFTI-hez kapcsolódó valamennyi adat kizárólag a kijelölt funkciókat biztosító, jogosultságokon alapuló, átfogó hozzáférés-ellenőrzési rendszer szerint legyen kezelhető; hogy az összes illetékes hatóság a jogszabályban meghatározott végrehajtási hatásköreinek megfelelően azonnali hozzáféréssel rendelkezzen ezekhez az adatokhoz; hogy a személyes adatok elektronikus eszközökkel való kezelését az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (6) megfelelően végezzék; továbbá hogy az érzékeny kereskedelmi információk kezelését ezen információk bizalmas jellegének tiszteletben tartása mellett lehessen végezni.

(15)

A Bizottságnak előírásokat kell elfogadnia az eFTI-platformokra vonatkozó funkcionális követelményekkel kapcsolatban. Az említett előírások elfogadásakor a Bizottságnak törekednie kell az eFTI-platformok közötti átjárhatóság biztosítására, az e platformok közötti adatcsere megkönnyítésére, valamint annak lehetővé tételére, hogy a gazdasági szereplők az általuk választott eFTI-platformot használhassák. A végrehajtás megkönnyítése és a költségek minimálizálása érdekében a Bizottságnak továbbá figyelembe kell vennie a már létező IKT-rendszerek által használt, releváns technikai megoldásokat és szabványokat. A Bizottságnak ugyanakkor garantálnia kell, hogy az említett előírások a lehető legnagyobb mértékben technológiasemlegesek legyenek annak érdekében, hogy ösztönözzék a folyamatos innovációt és elkerülhető legyen a technológiai bezáródás.

(16)

Ahhoz, hogy mind az illetékes hatóságok, mind a gazdasági szereplők körében bizalom alakuljon ki az eFTI-platformoknak és az eFTI-szolgáltatóknak az említett funkcionális követelményeknek való megfelelését illetően, a tagállamoknak a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (7) megfelelően akkreditálással alátámasztott tanúsítási rendszert kell létrehozniuk. A tanúsítás előnyeinek kihasználása céljából a már használatban lévő IKT-rendszerek szolgáltatóinak ajánlott annak biztosítása, hogy ezek a rendszerek megfeleljenek az eFTI-platformokra e rendeletben meghatározott követelményeknek, valamint ajánlott tanúsítás iránti kérelmet benyújtaniuk. Az IKT-rendszerek tanúsítását haladéktalanul el kell végezni.

(17)

Az eFTI-platformok használata biztosítja a gazdasági szereplők számára a jogszabályban előírt információk garantált elfogadását, az illetékes hatóságok számára pedig az említett információkhoz való megbízható és biztonságos hozzáférést. Mindazonáltal, az összes illetékes hatóságra háruló azon kötelezettség ellenére, hogy el kell fogadniuk a tanúsított eFTI-platformon keresztül e rendelettel összhangban rendelkezésre bocsátott információkat, továbbra is lehetővé kell tenni egyéb IKT rendszerek alkalmazását is, amennyiben egy tagállam ezt választja. Ezzel egyidejűleg e rendelet nem akadályozhatja sem az eFTI-platformok vállalkozások közötti alkalmazását, sem pedig kiegészítő funkciók használatát az eFTI-platformokon, feltéve, hogy ez nem érinti hátrányosan az e rendelet hatálya alá tartozó, jogszabályban előírt információknak az e rendelet követelményeinek megfelelő kezelését.

(18)

Az elektronikus formában e rendelet szerint rendelkezésre bocsátott, jogszabályban előírt információk elfogadására vonatkozó kötelezettség végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. A Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni különösen annak érdekében, hogy meghatározza az illetékes hatóságoknak az említett, jogszabályban előírt információkhoz való hozzáférésére és az információk kezelésére vonatkozó közös eljárásokat és részletes szabályokat arra az esetre vonatkozóan, amikor az érintett gazdasági szereplők ezeket az információkat elektronikusan bocsátják rendelkezésre, ideértve a részletes szabályokat és műszaki előírásokat is, valamint, hogy meghatározza az eFTI-platformokra és az eFTI-szolgáltatókra vonatkozó követelmények teljesítésének részletes előírásait. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (8) megfelelően kell gyakorolni.

(19)

E rendelet megfelelő alkalmazása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan: az I. melléklet A. részének módosítása a Bizottság által elfogadott, azon felhatalmazáson alapuló vagy végrehajtási jogi aktusok figyelembevétele érdekében, amelyek a jogszabályban előírt információkra vonatkozó új uniós követelményeket határoznak meg az áruszállítással kapcsolatban; valamint az I. melléklet B. részének módosítása azon jogszabályban előírt információkra vonatkozó, nemzeti jogban szereplő követelmények jegyzékeinek a beillesztése érdekében, amelyekről a tagállamok a Bizottságot e rendelettel összhangban értesítették, valamint a vonatkozó nemzeti jog bármely olyan új rendelkezésének a beillesztése érdekében, amely változásokat vezet be a jogszabályban előírt információkra vonatkozó nemzeti követelmények tekintetében, vagy az e rendelet hatálya alá tartozó, jogszabályban előírt információkra vonatkozóan új követelményt állapít meg, és amelyről a tagállamok a Bizottságot e rendelettel összhangban értesítették; továbbá e rendelet következők általi kiegészítésére vonatkozóan: az e rendelet hatálya alá tartozó, jogszabályban előírt információkra vonatkozó követelményekkel kapcsolatban a közös adatkészletek és az adatalkészletek létrehozása és módosítása; valamint e rendelet egyes technikai szempontjainak a kiegészítése, nevezetesen az eFTI-platformok tanúsítására és az eFTI-platformok tanúsító jelöléseinek használatára vonatkozó szabályok, valamint az eFTI-szolgáltatók tanúsítására vonatkozó szabályok tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak (9) megfelelően kerüljön sor.

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. Emellett fontos, hogy az említett jogi aktusok kidolgozása és előkészítése során valamennyi érdekelt fél részt vegyen a megfelelő fórumokon, mint például a digitális szállítási és logisztikai fórum létrehozásáról szóló, 2018. szeptember 13-i bizottsági határozattal létrehozott szakértői csoportban.

(20)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen az elektronikusan rendelkezésre bocsátott áruszállítási információk illetékes hatóságok általi elfogadása terén az egységes megközelítés biztosítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a közös követelmények megállapításának szükségessége miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(21)

A jogszabályban előírt áruszállítási információk részeként szükséges személyes adatok elektronikus eszközökkel való kezelését az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban kell végezni.

(22)

A Bizottságnak el kell végeznie e rendelet értékelését. Információkat kell gyűjteni ezen értékelés elősegítése, valamint az e rendelet által elérni kívánt célkitűzés e rendelet általi teljesítésének felmérése érdekében.

(23)

A tényleges és eredményes végrehajtás feltétele, hogy minden illetékes hatóság közvetlen és valós idejű hozzáféréssel rendelkezzen a vonatkozó, jogszabályban előírt, elektronikus formában rendelkezésre álló információkhoz. Ebből a célból és az „alapértelmezetten digitális” elvnek megfelelően – amelyet az „Uniós e-kormányzati cselekvési terv 2016–2020 – A közigazgatás digitális átalakításának felgyorsítása” című, 2016. április 19-i bizottsági közlemény említ – a jövőben elsődlegesen elektronikus eszközöket kell használni a jogszabályban előírt információk gazdasági szereplők és illetékes hatóságok közötti cseréje során. Ezért a Bizottságnak meg kell vizsgálnia, milyen kezdeményezésekkel lehetne a gazdasági szereplők számára kötelezettséget megállapítani arra, hogy elektronikus úton bocsássák az illetékes hatóságok rendelkezésére a jogszabályban előírt információkat. A Bizottságnak – adott esetben – javaslatot kell tennie megfelelő kezdeményezésekre, beleértve e rendelet és más vonatkozó uniós jogi aktusok lehetséges módosítását is. Az illetékes hatóságok végrehajtási képességének javítása, valamint az illetékes hatóságok és a gazdasági szereplők költségeinek a minimalizálása érdekében a Bizottságnak mérlegelnie kell további olyan intézkedéseket is, mint a jogszabályban előírt információk rögzítésére és kezelésére használt IKT-rendszerek és -platformok átjárhatóságának fokozása és közös hozzáférési pontjának kialakítása más uniós közlekedési jogi rendelkezéseknek megfelelően.

(24)

Ez a rendelet nem alkalmazható hatékonyan az abban meghatározott, felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok hatálybalépéséig. Ezen oknál fogva a Bizottságot jogi kötelezettség terheli az említett felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok elfogadása tekintetében és az erre vonatkozó munkát haladéktalanul meg kell kezdenie annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a vonatkozó előírások időben történő elfogadását, adott esetben még az e rendeletben meghatározott vonatkozó határidők letelte előtt. Az említett felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok időben történő elfogadása alapvetően fontos ahhoz, hogy a tagállamoknak és a gazdasági szereplőknek elegendő idő álljon a rendelkezésére az e rendeletnek való megfeleléshez szükséges intézkedések megtételére. Ezért az e rendelet szerinti különböző alkalmazási időszakokat ennek megfelelően kell megállapítani.

(25)

Hasonlóan, a tagállamoknak az e rendelet szerinti értesítési kötelezettségét e rendelet hatálybalépésének időpontját követően egy éven belül teljesíteni kell, hogy ezzel lehetővé váljon a Bizottság számára az e rendelet szerinti első felhatalmazáson alapuló jogi aktus időben történő elfogadása.

(26)

Az európai adatvédelmi biztossal a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban konzultációra került sor,

(1)

Annak érdekében, hogy a közúti szállítási ágazat biztonságosan, hatékonyan és társadalmilag felelős módon működhessen, egyrészről szociális védelemben kell részesíteni a járművezetőket, és számukra megfelelő munkakörülményeket kell biztosítani, másrészről pedig megfelelő üzleti környezeti feltételeket és tisztességes versenyfeltételeket kell biztosítani a közúti fuvarozók (a továbbiakban: fuvarozók) számára. Tekintettel a közúti szállítási ágazatban tevékeny munkaerő nagy fokú mobilitására, ágazatspecifikus szabályokra van szükség ahhoz, hogy egyensúlyt lehessen teremteni a fuvarozóknak a határon átnyúló szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szabadsága, az áruk szabad mozgása és a járművezetők számára biztosítandó megfelelő munkakörülmények és szociális védelem között.

(2)

A közúti szállítási szolgáltatások rendkívül mobil jellege miatt különös figyelmet kell fordítani annak biztosítására, hogy a járművezetők élhessenek az őket megillető jogokkal, a többségükben kisvállalkozásként működő fuvarozók pedig ne szembesüljenek olyan aránytalan adminisztratív akadályokkal vagy diszkriminatív ellenőrzésekkel, amelyek indokolatlanul korlátozzák a határon átnyúló szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szabadságukat. Ugyanezen okból a közúti szállításra alkalmazott minden nemzeti szabálynak arányosnak és indokoltnak kell lennie, figyelemmel arra, hogy a járművezetők számára megfelelő munkakörülményeket és szociális védelmet kell biztosítani, továbbá elő kell segíteni, hogy a belföldi és a külföldi fuvarozók tisztességes versenyfeltételek mellett gyakorolhassák a közúti szállítási szolgáltatások nyújtásához fűződő szabadságukat.

(3)

Ahhoz, hogy a belső piac zavartalanul működhessen, rendkívül fontos az egyensúly: egyrészről javítani kell a járművezetők szociális és munkafeltételeit, másrészről pedig elő kell segíteni, hogy a bel- és külföldi fuvarozók tisztességes verseny keretében gyakorolhassák a közúti szállítási szolgáltatások nyújtásához fűződő szabadságukat.

(4)

A közúti szállítási ágazatra vonatkozó jelenlegi uniós szociális jogszabályok hatékonyságának és eredményességének értékelése során sikerült azonosítani a meglévő rendelkezések és végrehajtásuk egyes hiányosságait, például a postafiókcégek vonatkozásában. Emellett nyilvánvalóvá vált, hogy az említett rendelkezések értelmezése, alkalmazása és végrehajtása terén több eltérés is mutatkozik a tagállamok között, ami súlyos adminisztratív terhet ró a járművezetőkre és a fuvarozókra egyaránt. Ez jogbizonytalansághoz vezet, ami káros az ágazaton belüli járművezetők szociális és munkafeltételeire és fuvarozók versenyfeltételeire nézve.

(5)

A 96/71/EK (4) és a 2014/67/EU (5) európai parlamenti és tanácsi irányelvek helyes alkalmazásának biztosítása érdekében szigorítani kell a járművezetők kiküldetésével kapcsolatos csalások felszámolására irányuló uniós szintű ellenőrzést és meg kell erősíteni az ezt célzó együttműködést.

(6)

A 96/71/EK irányelv módosításról szóló 2016. március 8-i javaslatában a Bizottság elismerte, hogy az irányelv végrehajtása sajátos jogi kérdéseket és nehézségeket vet fel a rendkívül mobil közúti szállítási ágazatban, és jelezte, hogy a kérdéseket leginkább a közúti szállítási területre vonatkozó ágazatspecifikus jogalkotás rendezné.

(7)

A 96/71/EK irányelv közúti szállítási ágazatban történő eredményes és arányos végrehajtásához olyan ágazatspecifikus szabályokat kell alkotni, amelyek figyelembe veszik a közúti szállítási ágazatban dolgozó munkaerő rendkívül mobil jellegéből fakadó sajátosságokat, valamint egyensúlyt teremtenek a járművezetők szociális védelme és a fuvarozóknak a határon átnyúló szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szabadsága között. A 96/71/EK irányelvben a munkavállalók kiküldetésére vonatkozóan előírt rendelkezések, valamint a 2014/67/EU irányelvben az azok végrehajtása tekintetében előírt rendelkezések alkalmazandók a közúti szállítási ágazatra, és az említett rendelkezésekre az ezen irányelvben meghatározott különös szabályokat kell alkalmazni.

(8)

A közlekedési ágazat rendkívül mobil jellegére tekintettel a járművezetőket általában nem küldik ki hosszú időre szolgáltatási szerződés keretében egy másik tagállamba, ahogyan az más ágazatokban néha előfordul. Ezért egyértelműen tisztázni kell, hogy a 96/71/EK irányelvben foglalt, a hosszú távú kiküldetésre vonatkozó szabályok milyen körülmények között nem alkalmazandók a járművezetőkre.

(9)

A kiküldetésekre vonatkozó ágazatspecifikus, kiegyensúlyozott szabályoknak a járművezető és a nyújtott szolgáltatás, valamint a fogadó tagállam területe közötti elegendő kapcsolat meglétén kell alapulniuk. Az említett szabályok végrehajtásának megkönnyítése érdekében a fogadó tagállam területével való kapcsolat mértéke alapján különbséget kell tenni a szállítási műveletek különböző típusai között.

(10)

Amennyiben egy járművezető a vállalkozás letelepedési helye szerinti tagállamból (a továbbiakban: letelepedés helye szerinti tagállam) kiindulva egy másik tagállam vagy harmadik ország területére vagy a letelepedés helye szerinti tagállam területére vissza irányuló kétoldalú szállítási műveletet hajt végre, akkor szolgáltatásának jellege szorosan kapcsolódik a letelepedés helye szerinti tagállamhoz. Lehetséges, hogy egy járművezető több kétoldalú szállítási műveletet is végez egyetlen út alkalmával. Aránytalanul korlátozná a határokon átnyúló közúti szállítási szolgáltatások nyújtására vonatkozó szabadságot, ha az említett kétoldalú műveletekre is alkalmazni kellene a kiküldetési szabályokat és így a fogadó tagállamban biztosított foglalkoztatási feltételeket.

(11)

Egyértelművé kell tenni azt, hogy a valamely tagállam területén áthaladó nemzetközi szállítási műveletek nem minősülnek kiküldetési helyzetnek. Ezekre a műveletekre az jellemző, hogy a járművezető a tagállamon áru berakodása vagy kirakodása, valamint utasok felvétele vagy elszállítása nélkül halad át, és ezért nincs érdemi kapcsolat a járművezető tevékenysége és azon tagállam között, amelyen áthalad. A járművezető valamely tagállamban való tartózkodásának tranzitként való minősítését tehát nem befolyásolják például higiéniai okokkal összefüggő megállások.

(12)

Ha a járművezető kombinált szállítási műveletben vesz részt, a kezdeti vagy végső közúti szállítási szakasz során nyújtott szolgáltatás jellege szorosan kapcsolódik a letelepedés helye szerinti tagállamhoz, ha maga a közúti szakasz kétoldalú szállítási műveletnek minősül. Ezzel szemben, ha a közúti szakaszon végzett szállítási műveletre a fogadó tagállamban vagy nem kétoldalú nemzetközi szállítási műveletként kerül sor, a fogadó tagállam területével fennálló elegendő mértékű kapcsolat áll fenn, és így a kiküldetési szabályokat ebben az esetben alkalmazni kell.

(13)

Ha a járművezető más művelettípusokat – különösen kabotázsműveleteket vagy nem kétoldalú nemzetközi szállítási műveleteket – is végrehajt, akkor a fogadó tagállam területével fennálló elegendő mértékű kapcsolat áll fenn. A kapcsolat az 1072/2009/EK (6) és az 1073/2009/EK (7) európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti kabotázsműveletek esetében fennáll, mivel a szállítási művelet egésze valamely fogadó tagállamban valósul meg, így a szolgáltatás szorosan kapcsolódik a fogadó tagállam területéhez. A nem kétoldalú nemzetközi szállítási műveletek során a járművezető jellemzően a kiküldő vállalkozás letelepedési helye szerinti tagállamon kívüli nemzetközi fuvarozási tevékenységben vesz részt. Ennélfogva a nyújtott szolgáltatások inkább az érintett fogadó tagállamhoz és nem a letelepedési hely szerinti tagállamhoz kapcsolódnak. Ezekben az esetekben ágazatspecifikus szabályokra csak az adminisztratív követelmények és az ellenőrzési intézkedések tekintetében van szükség.

(14)

A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a nemzeti jogban, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezésekben vagy az adott tagállam területén általánosan alkalmazandóvá nyilvánított vagy a 96/71/EK irányelv 3. cikkének (1) és (8) bekezdésével összhangban egyéb módon alkalmazandó kollektív megállapodásokban vagy választott bírósági határozatokban meghatározott, a 96/71/EK irányelv 3. cikkében említett, munkaviszonyra vonatkozó szabályok a 2014/67/EU irányelvvel összhangban hozzáférhető és átlátható módon elérhetők legyenek a más tagállamban letelepedett fuvarozási vállalkozások és a kiküldött járművezetők számára is. Ez az olyan kollektív megállapodásokban megállapított, munkaviszonyra vonatkozó szabályokat is magában kell foglalja, amelyek az érintett földrajzi területen általában alkalmazandók valamennyi hasonló vállalkozásra. A vonatkozó információknak ki kell terjedniük különösen a díjazásnak az említett jogi eszközökben kötelezőként előírt elemeire. A 2014/67/EU irányelvvel összhangban törekedni kell a szociális partnerek bevonására.

(15)

Az uniós fuvarozók számára egyre komolyabb versenytársat jelentenek a harmadik országokban letelepedett fuvarozók. Ezért rendkívül fontos biztosítani, hogy az uniós fuvarozókat ne érje hátrányos megkülönböztetés. A 96/71/EK irányelv 1. cikkének (4) bekezdése szerint a nem tagállamban letelepedett vállalkozások nem részesülhetnek kedvezőbb bánásmódban, mint a tagállamban letelepedett vállalkozások. Ezt az elvet az ezen irányelvben a kiküldetésre vonatkozóan előírt különös szabályok tekintetében is alkalmazni kell. Az elvet különösen akkor kell alkalmazni, ha harmadik országbeli fuvarozók az uniós piacra való bejutást biztosító két- vagy többoldalú megállapodások alapján végeznek szállítási műveleteket.

(16)

A Közlekedési Miniszterek Európai Konferenciájának (ECMT) többoldalú kvótarendszere az egyik legfontosabb olyan eszköz, amely a harmadik országbeli fuvarozók uniós piacra jutását és az uniós fuvarozók harmadik országbeli piacra jutását szabályozza. Az ECMT-ben részes egyes országokhoz rendelt engedélyek számáról évente döntenek. A tagállamoknak be kell tartaniuk az uniós vállalkozásokkal szembeni hátrányos megkülönböztetés tilalmára vonatkozó kötelezettségüket, többek között abban az esetben is, ha az ECMT-n belül megállapodnak az uniós piacra való bejutás feltételeiről.

(17)

A nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló európai megállapodás (AETR) megtárgyalása és megkötése az Unió kizárólagos külső hatáskörébe tartozik. Az Uniónak az 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) 2. cikkének (3) bekezdésével összhangban össze kell hangolnia a nemzeti és uniós szociális szabályok harmadik országbeli vállalkozások általi betartásának ellenőrzésére használható ellenőrzési mechanizmusokat az uniós vállalkozásokra alkalmazandó mechanizmusokkal.

(18)

A rendkívül mobil közúti szállítási ágazat tekintetében nehéz volt alkalmazni azokat a szabályokat, amelyeket a munkavállalók kiküldetésére vonatkozóan a 96/71/EK irányelv, az adminisztratív követelményekre vonatkozóan pedig a 2014/67/EU irányelv határoz meg. A közúti szállítási ágazat munkavállalóinak kiküldetésére vonatkozó rendelkezések alkalmazásához és végrehajtásához kapcsolódó összehangolatlan nemzeti intézkedések jogbizonytalanságot okoztak és magas adminisztratív terheket róttak a nem honos uniós fuvarozókra. Ez indokolatlanul korlátozza a határon átnyúló közúti szállítási szolgáltatások nyújtására vonatkozó szabadságot, és mellékhatásként kedvezőtlen hatást gyakorol a munkahelyteremtésre és a fuvarozók versenyképességére. Ezért össze kell hangolni az adminisztratív követelményeket és az ellenőrzési intézkedéseket. Ez lehetővé tenné azt, hogy a fuvarozókat ne akadályozzák szükségtelen késedelmek.

(19)

A munkavállalók kiküldetésére vonatkozó ágazatspecifikus szabályok hatékonyabb és eredményesebb végrehajtása és a nem honos uniós fuvarozókat sújtó aránytalan adminisztratív terhek elkerülése érdekében a közúti szállítási ágazatban – a digitális menetíró készülékhez hasonló ellenőrzési eszközök előnyeit teljeskörűen kihasználva – egyedi adminisztratív követelményeket és ellenőrzési intézkedéseket kell meghatározni. Az ebben az irányelvben és a 96/71/EK irányelvben foglalt kötelezettségeknek való megfelelés ellenőrzése, valamint ezzel párhuzamosan e feladat összetettségének enyhítése érdekében a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a kizárólag az ebben az irányelvben meghatározott, a közúti szállítási ágazathoz igazított adminisztratív követelményeket és ellenőrzési intézkedéseket írják elő a közúti fuvarozók számára.

(20)

A fuvarozási vállalkozásoknak jogbiztonságra van szükségük az általuk betartandó szabályokat és követelményeket illetően. E szabályoknak és követelményeknek világosaknak, érthetőknek és a fuvarozási vállalkozások számára könnyen hozzáférhetőknek kell lenniük, továbbá lehetővé kell tenniük a hatékony ellenőrzések végrehajtását. Fontos, hogy az új szabályokkal ne jöjjenek létre szükségtelen adminisztratív terhek, és azok megfelelően figyelembe vegyék a kis- és középvállalkozások érdekeit.

(21)

A járművezetőkre háruló adminisztratív és dokumentációs tehernek arányosnak kell lennie. Ezért míg bizonyos dokumentumoknak a járműben rendelkezésre kell állniuk közúti ellenőrzés céljából, más dokumentumokat a közúti fuvarozóknak az 1024/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (9) létrehozott belső piaci információs rendszer (IMI) nyilvános felületén, és szükség esetén a fuvarozó letelepedési helye szerinti tagállam illetékes hatóságán keresztül kell rendelkezésre bocsátaniuk. Az illetékes hatóságoknak a tagállamok közötti kölcsönös segítségnyújtás keretében kell eljárniuk, amelyet a 2014/67/EU irányelv határoz meg.

(22)

Az ezen irányelvben meghatározott kiküldetési szabályoknak való megfelelés ellenőrzésének megkönnyítése érdekében a közúti fuvarozóknak kiküldetési nyilatkozatot kell benyújtaniuk a kiküldetés helye szerinti tagállam illetékes hatóságaihoz.

(23)

A fuvarozók adminisztratív terheinek csökkentése érdekében egyszerűsíteni kell a kiküldetési nyilatkozatok küldésének és frissítésének folyamatát. A Bizottságnak e célból többnyelvű nyilvános felületet kell kialakítania, amelyhez a fuvarozók hozzáférhetnek, és amelyen keresztül a kiküldetéssel kapcsolatos információkat és szükség esetén egyéb releváns dokumentumokat nyújtanak be és frissítenek az IMI-n keresztül.

(24)

Tekintettel arra, hogy néhány tagállamban a szociális partnerek döntő szerepet töltenek be a közúti szállítási ágazatra vonatkozó szociális jogszabályok végrehajtásában, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy – a kiküldetésre vonatkozó szabályoknak való megfelelés ellenőrzésének kizárólagos céljából, az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) tiszteletben tartása mellett – a nemzeti szociális partnerek rendelkezésére bocsássák a releváns, IMI-n keresztül megosztott információkat. Az említett releváns információkat az IMI-től eltérő eszközökön keresztül kell a szociális partnerek rendelkezésére bocsátani.

(25)

Az ezen irányelv végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az IMI nyilvános felülete funkcióinak meghatározása céljából. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (11) megfelelően kell gyakorolni.

(26)

A munkaidőre és a pihenőidőre vonatkozó szabályok megfelelő, hatékony és következetes végrehajtása döntően fontos a közúti közlekedésbiztonság javítása, a járművezetők munkafeltételeinek védelme, valamint a meg nem felelésből eredő versenytorzulás megelőzése szempontjából. Ezért a 2006/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (12) megállapított egységes végrehajtási követelmények hatályát kívánatos kiterjeszteni a 2002/15/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (13) a munkaidőre vonatkozóan meghatározott rendelkezéseknek való megfelelés ellenőrzésére.

(27)

Tekintettel a 2002/15/EK irányelv munkaidőre vonatkozó szabályainak való megfelelés ellenőrzéséhez szükséges adatsorokra, a közúti ellenőrzések mértéke a kellően hosszú időszakok lefedését lehetővé tevő technológia kifejlesztésétől és bevezetésétől függ. A közúti ellenőrzéseknek azokra a szempontokra kell korlátozódniuk, amelyek hatékonyan ellenőrizhetők a menetíró készülékkel és a kapcsolódó fedélzeti adatrögzítő berendezésekkel, míg az átfogó ellenőrzésekre csak a telephelyeken kerülhet sor.

(28)

A közúti ellenőrzéseket hatékonyan és gyorsan kell elvégezni annak érdekében, hogy az ellenőrzések a lehető legrövidebb időn belül és a járművezető számára a lehető legkevesebb késedelmet okozva lezáruljanak. Egyértelműen különbséget kell tenni a fuvarozók és a járművezetők kötelezettségei között.

(29)

A tagállamok végrehajtó hatóságai közötti együttműködést összehangolt ellenőrzések révén még inkább elő kell mozdítani, és a tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy a telephelyeken is ilyen ellenőrzéseket végezzenek. Az Európai Munkaügyi Hatóság – amelynek tevékenységi köre az (EU) 2019/1149 európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) 1. cikkének (4) bekezdése értelmében kiterjed a 2006/22/EK irányelvre – fontos szerepet tölthetne be azáltal, hogy segíti a tagállamokat ezen összehangolt ellenőrzések elvégzésében és támogathatná az oktatási és képzési erőfeszítéseket is.

(30)

A közúti szállítás ágazatára vonatkozó szociális szabályok végrehajtása tekintetében bebizonyosodott, hogy a tagállamok közötti igazgatási együttműködés nem elégséges, ami nehezebbé, alacsony hatékonyságúvá és következetlenné teszi a határon átnyúló végrehajtást. Ebből következően meg kell határozni a hatékony kommunikáció és a kölcsönös segítségnyújtás kereteit, beleértve a jogsértésekre vonatkozó adat- és a bevált végrehajtási gyakorlatokkal kapcsolatos információcserét is.

(31)

A hatékony igazgatási együttműködés és a hatékony információcsere elősegítése érdekében az 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (15)16. cikkének (5) bekezdése előírja a tagállamok számára, hogy a közúti fuvarozási vállalkozások európai nyilvántartásának rendszerén keresztül kapcsolják össze nemzeti elektronikus nyilvántartásaikat. Ki kell bővíteni a közúti ellenőrzések során e rendszeren keresztül hozzáférhető információk körét.

(32)

A tagállamok közötti kommunikáció előmozdítása és javítása, a közlekedési ágazatban a szociális szabályok egységesebb alkalmazásának biztosítása, valamint annak elősegítése érdekében, hogy a közúti fuvarozók a járművezetők kiküldetése tekintetében megfeleljenek az adminisztratív követelményeknek, a Bizottságnak ki kell dolgoznia az IMI egy vagy több új modulját. Fontos, hogy az IMI lehetővé tegye a kiküldetési nyilatkozatok érvényességének ellenőrzését a közúti ellenőrzések során.

(33)

A tagállamok közötti hatékony igazgatási együttműködés és kölcsönös segítségnyújtás keretében folytatott információcserének meg kell felelnie az (EU) 2016/679 és az (EU) 2018/1725 (16) európai parlamenti és tanácsi rendeletben a személyes adatok védelmére vonatkozóan meghatározott szabályoknak. Az IMI révén folytatott információcserének meg kell felelnie az 1024/2012/EU rendeletben foglalt rendelkezéseknek is.

(34)

A még hatékonyabb, eredményesebb és következetesebb végrehajtás érdekében fejleszteni kell a meglévő nemzeti kockázatértékelő rendszerek funkcióit és bővíteni kell azok használatát. A kockázatértékelő rendszerekben tárolt adatokhoz való hozzáférés lehetővé tenné az érintett tagállam illetékes ellenőrző hatóságai számára a nem szabályszerűen működő fuvarozókra irányuló ellenőrzések célzottabbá tételét. A fuvarozók kockázatértékelésekor alkalmazandó egységes képlet az ellenőrzésekkor igazságosabb bánásmódot eredményezne a fuvarozókkal szemben.

(35)

A Bizottságra a 2006/22/EK irányelv által ruházott hatásköröket a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének következtében összhangba kell hozni az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. és 291. cikkével.

(36)

A 2006/22/EK irányelv végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a járművezetők tagállamok által ellenőrzött munkanapjai minimum-százalékarányának 4 %-ra történő emelése céljából; az összegyűjtendő statisztikák kategóriái fogalommeghatározásainak további pontosítása céljából; a tagállamok közötti adat-, tapasztalat- és információcserét aktívan elősegítő szerv kijelölése céljából; a vállalkozások tekintetében végzett kockázatértékelés számítására vonatkozó egységes képlet megállapítása céljából, a végrehajtás helyes gyakorlatára vonatkozó iránymutatások kidolgozása céljából; az egyéb munka időszakainak a nyilvántartására és ellenőrzésére vonatkozó egységes megközelítés, továbbá a legalább egyhetes olyan időszakoknak a nyilvántartására és ellenőrzésére vonatkozó egységes megközelítés megállapítása céljából, amikor a járművezető elhagyja a járművet és azzal nem tud semmilyen tevékenységet végezni, valamint az említett irányelv végrehajtásával kapcsolatos közös megközelítés elősegítése céljából; a végrehajtó hatóságok általi megközelítések összhangjának és az 561/2006/EK rendelet végrehajtó hatóságok általi összehangolt értelmezésének elősegítése céljából; a szállítási ágazat és a végrehajtó hatóságok közötti párbeszéd megkönnyítése céljából A Bizottságnak – különösen a vállalkozások tekintetében végzett kockázatértékelés számítására vonatkozó egységes képlet kidolgozását célzó végrehajtási jogi aktusok elfogadásakor – garantálnia kell a vállalkozásokkal szembeni egyenlő bánásmódot, amikor figyelembe veszi az ebben az irányelvben meghatározott kritériumokat. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

(37)

A legjobb gyakorlatnak az ellenőrzések és a szabványos berendezéseknek a végrehajtási egységek számára elérhetővé válása tekintetében bekövetkezett változásai követése, valamint az 561/2006/EK rendelet és a 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (17) tekintetében elkövetett jogsértések súlyossága súlyozásának megállapítása vagy naprakésszé tétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a 2006/22/EK irányelv I., II. és III. melléklete módosítására vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak (18) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(38)

A 2006/22/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(39)

A kiküldetésre vonatkozó bizonyos különös szabályok címzettjei a fuvarozási vállalkozások, amelyek viselik az említett szabályok általuk való megsértésének következményeit. Ugyanakkor annak érdekben, hogy megelőzzék a közúti árufuvarozóktól fuvarozási szolgáltatásokat megrendelő vállalkozások általi visszaéléseket, a tagállamoknak világos és kiszámítható szabályokat kell megállapítaniuk a feladókkal, szállítmányozókkal, vállalkozókkal és alvállalkozókkal szemben az azokban az esetekben kiszabott szankciókra is, amikor azok tudatában voltak, vagy a körülményeket figyelembe véve tudatában kellett lenniük, hogy az általuk megrendelt fuvarozási szolgáltatások sértik a kiküldetésre vonatkozó különös szabályokat.

(40)

A tisztességes verseny érdekében, valamint hogy egyenlő versenyfeltételeket lehessen biztosítani a munkavállalók és a vállalkozások számára, előrehaladást kell elérni az intelligens végrehajtás terén, és minden lehetséges támogatást meg kell adni a kockázatértékelő rendszerek teljeskörű bevezetéséhez és alkalmazásához.

(41)

A Bizottságnak értékelnie kell a munkavállalók kiküldetésére vonatkozó szabályok alkalmazásának és végrehajtásának a közúti szállítási ágazatra gyakorolt hatását, és az értékelés eredményeiről jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, valamint a jelentéshez adott esetben jogalkotási javaslatot is csatolnia kell.

(42)

mivel ezen irányelv céljait, nevezetesen egyrészről a járművezetők számára megfelelő munkafeltételek és szociális védelem biztosítását, másrészről a fuvarozók számára megfelelő üzleti feltételek és tisztességes versenyfeltételek biztosítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban ezen irányelv terjedelme és hatásai miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(43)

Az ezen irányelvet átültető nemzeti intézkedéseket az ezen irányelv hatálybalépésének időpontjától számított 18 hónap elteltével kell alkalmazni. Az (EU) 2018/957 európai parlamenti és tanácsi irányelvet (19) – a 3. cikkének (3) bekezdésével összhangban – 2022. február 2-től kell alkalmazni a közúti szállítási ágazatra,