14.6.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 150/1

(1)

Az ökológiai termelés a gazdaságirányítást és az élelmiszer-termelést is magában foglaló összetett rendszer, amely ötvözi a legjobb környezetvédelmi és éghajlatvédelmi gyakorlatokat, a magas szintű biológiai sokféleség biztosítását, a természeti erőforrások megőrzését és a magas szintű állatjóléti normák és az olyan magas szintű termelési szabályok alkalmazását, amelyek megfelelnek a természetes anyagok és eljárások használatával előállított termékek iránti növekvő fogyasztói keresletnek. Az ökológiai termelésnek így kettős társadalmi szerepe van: egyrészt ellátja a fogyasztók ökológiai termékek iránti igénye által megteremtett speciális piacot, másrészt olyan közjavakat termel, amelyek hozzájárulnak a környezet védelméhez és az állatok jólétéhez, valamint a vidékfejlesztéshez.

(2)

Az ökológiai termékek előállítása során a magas szintű egészségügyi, környezetvédelmi és állatjóléti normák betartása szervesen hozzájárul az ökológiai termékek kiváló minőségéhez. A mezőgazdasági termékekre vonatkozó minőségpolitikáról szóló, 2009. május 28-i bizottsági közlemény is kiemelte, hogy az ökológiai termelés a mezőgazdasági termékekre vonatkozó uniós minőségrendszerek közé tartozik, az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (4) megfelelően a földrajzi jelzésekkel és a hagyományos különleges termékekkel, illetve a 228/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (5) megfelelően a legkülső uniós régiók termékeivel egyetemben. Az ökológiai termelés ebben az értelemben a közös agrárpolitika (KAP) ugyanazon céljait szolgálja, mint a mezőgazdasági termékekre vonatkozó többi uniós minőségrendszer.

(3)

Így különösen az ökológiai termelésre vonatkozó szakpolitikai célok illeszkednek a KAP célkitűzéseihez, biztosítva azt, hogy a mezőgazdasági termelőknek tisztességesen megtérüljön az ökológiai termelési szabályok betartása. Az ökológiai termékek iránti növekvő fogyasztói kereslet pedig lehetővé teszi az említett termékek piacának további fejlődését és bővülését, és ezáltal biztosítja, hogy a mezőgazdasági termelők számára kifizetődőbb legyen az ökológiai termelés.

(4)

Az ökológiai termelés mindemellett egy olyan rendszer, amely a környezetvédelemi követelményeknek a KAP-ba való beépüléséhez is hozzájárul, és ezáltal előmozdítja a mezőgazdasági termelés fenntarthatóságát. Ezért kerültek bevezetésre a KAP keretében – nevezetesen az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (6) – az ökológiai termelést anyagilag is támogató intézkedések, amelyeket különösen az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (7) létrehozott vidékfejlesztési szakpolitika jogszabályi keretének megreformálása során erősítettek meg.

(5)

Az ökológiai termelés elősegíti az Unió környezetvédelmi szakpolitikája célkitűzéseinek megvalósítását is, különös tekintettel „A talajvédelemről szóló tematikus stratégia” című, 2006. szeptember 22-i bizottsági közleményben, az „Életbiztosításunk, természeti tőkénk: a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégia” című, 2011. május 3-i bizottsági közleményben és a „Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése” című, 2013. május 6-i bizottsági közleményben foglalt célkitűzésekre, valamint az olyan környezetvédelmi jogszabályokban megállapított célkitűzésekre, mint a 2000/60/EK (8), a 2001/81/EK (9), a 2009/128/EK (10) és a 2009/147/EK (11) európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 91/676/EGK (12) és a 92/43/EGK (13) tanácsi irányelv.

(6)

Az ökológiai termelésre vonatkozó uniós szakpolitika célkitűzéseinek fényében az említett szakpolitika végrehajtását szolgáló jogi keretnek a tisztességes verseny és az ökológiai termékek belső piaca megfelelő működésének elősegítésére, az ökológiaiként jelölt termékekbe vetett fogyasztói bizalom fenntartására és igazolására, valamint olyan feltételek biztosítására kell törekednie, amelyek mellett a szakpolitika a termelési és piaci fejleményekkel összhangban tud fejlődni.

(7)

Az Európa 2020 stratégia „Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című, 2010. március 3-i bizottsági közleményben meghatározott szakpolitikai prioritásai között szerepel a tudásra és az innovációra épülő versenyképes gazdaság kialakítása, a magas foglalkoztatottsággal, valamint szociális és területi kohézióval jellemezhető gazdaság kialakítása, továbbá az erőforrás-hatékony és alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaság felé való elmozdulás. Az ökológiai termelésre vonatkozó szakpolitikának tehát az is feladata, hogy a gazdasági szereplők számára biztosítsa a termékeik eredményesebb megkülönböztetéséhez és népszerűsítéséhez szükséges eszközöket, ugyanakkor megvédje őket a tisztességtelen gyakorlatokkal szemben.

(8)

Az uniós ökológiai gazdálkodási ágazat az elmúlt években gyors fejlődést mutatott, nemcsak az ökológiai gazdálkodási célra használt mezőgazdasági területek tekintetében, hanem a mezőgazdasági üzemek száma és az Unióban regisztrált ökológiai gazdasági szereplők teljes száma alapján is.

(9)

Az ökológiai ágazat lendületes fejlődésére tekintettel a 834/2007/EK tanácsi rendelet (14) megállapította, hogy felül kell vizsgálni az ökológiai termelésre vonatkozó uniós szabályokat, és ennek során figyelembe kell venni az említett szabályok alkalmazása révén szerzett tapasztalatokat. A Bizottság által elvégzett felülvizsgálat szerint az ökológiai termelés uniós jogi keretét fejleszteni kell annak érdekében, hogy szabályai megfeleljenek a fogyasztók magas elvárásainak, és kellően egyértelműek legyenek azok számára, akiket érintenek. Ezért a 834/2007/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni, és helyébe egy új rendeletnek kell lépnie.

(10)

A 834/2007/EK rendelet alkalmazása során nyert eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy egyértelművé kell tenni, mely termékekre alkalmazandó ez a rendelet. E rendelet hatálya alá kell tartoznia elsősorban az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) I. mellékletében felsorolt, mezőgazdasági eredetű termékeknek, beleértve az akvakultúra-termékeket és a méhészeti termékeket is. E rendelet hatályának ki kell terjednie továbbá a feldolgozott, élelmiszernek vagy takarmánynak szánt mezőgazdasági termékekre is, mert e termékek ökológiai termékként történő forgalomba hozatala egyrészt jelentős piacot biztosít a mezőgazdasági termékek számára, másrészt a fogyasztók számára láthatóvá teszi azon mezőgazdasági termékek ökológiai jellegét, amelyekből ezeket előállították. Mindezek mellett e rendelet hatályának egyéb olyan termékekre is ki kell terjednie, amelyek az élelmiszernek vagy takarmánynak szánt feldolgozott mezőgazdasági termékekhez hasonlóan szoros kapcsolatban állnak a mezőgazdasági termékekkel, mivel vagy e mezőgazdasági termékek piaci megjelenésének formáit, vagy azok előállításának nélkülözhetetlen elemeit képezik. Végül a tengeri sót és az élelmiszernek vagy takarmánynak szánt egyéb sókat is e rendelet hatálya alá kell vonni, mivel azok természetes módszerek alkalmazásával is kitermelhetők, kitermelésük továbbá hozzájárul a vidéki területek fejlesztéséhez, így megfelel e rendelet célkitűzéseinek. Az egyértelműség érdekében az ilyen, az EUMSZ I. mellékletében fel nem sorolt egyéb érintett termékeket e rendelet egyik mellékletében kell felsorolni.

(11)

E rendelet egyes nem alapvető elemeinek kiegészítése, illetve módosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak (15) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(12)

Az e rendelet hatálya alá tartozó, a mezőgazdasághoz szorosan kapcsolódó egyéb termékek jegyzékének az új termelési módszerek, új anyagok, illetve nemzetközi kötelezettségvállalások figyelembevétele céljából történő bővítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni jogi aktusok elfogadására.

(13)

Az e rendelet hatálya alá tartozó, de a vadon élő állatok vadászatából vagy halászatából származó termékek nem tekinthetők ökológiainak, mert ezek előállítási folyamata nem ellenőrizhető teljeskörűen.

(14)

A vendéglátó, illetve közétkeztetési tevékenységek helyi jellege miatt a tagállamok és a magántanúsítási rendszerek által e téren hozott intézkedések elegendőnek tekinthetők az egységes piac működésének biztosításához. Ezért a vendéglátók, illetve közétkeztetők által a saját telephelyükön készített élelmiszerre nem kell e rendelet hatályát kiterjeszteni, és következésképpen azt nem szabad az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logójával jelölni vagy reklámozni.

(15)

A kutatások azt bizonyítják, hogy az ökológiai élelmiszerek piacán alapvetően fontos a fogyasztói bizalom. A nem kellően megbízható szabályok hosszú távon alááshatják a közbizalmat és a piac összeomlásához vezethetnek. Az uniós ökológiai termelés fenntartható fejlődéséhez ezért uniós szinten összehangolt, következetes termelési szabályokra van szükség, amelyeknek meg kell felelniük a gazdasági szereplők és a fogyasztók azon elvárásainak, amelyek az ökológiai termékek minőségével és az e rendeletben megállapított elveknek és szabályoknak való megfelelésével kapcsolatosak.

(16)

Ezt a rendeletet a kapcsolódó jogszabályok, ezen belül különösen az élelmiszerlánc biztonságára, az állategészségügyre és az állatjólétre, a növényegészségügyre, a növényi szaporítóanyagokra, a jelölésre és a környezetvédelemre vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül kell alkalmazni.

(17)

E rendeletnek az ökológiai termelés fenntartható fejlődésének és pozitív környezeti hatásainak alapját kell képeznie, és egyúttal garantálnia kell az ökológiai termékek belső piacának hatékony működését és a tisztességes versenyt, segítve ezáltal a mezőgazdasági termelőket a tisztességes jövedelem elérésében, biztosítva a fogyasztók bizalmát, védve a fogyasztók érdekeit, valamint előmozdítva a rövid ellátási láncokat és a helyi termelést. Ezeket a célokat az ökológiai termelésre vonatkozó általános és konkrét elveknek, valamint általános és részletes termelési szabályoknak megfelelően kell megvalósítani.

(18)

Az ökológiai termelési rendszerek sajátosságaira tekintettel a növényfajták kiválasztása során az agronómiai teljesítményre, a genetikai sokféleségre, a betegségekkel szembeni ellenálló képességre, az élettartamra, valamint a különféle helyi talaj- és éghajlati viszonyokhoz való alkalmazkodóképességre kell összpontosítani, és tiszteletben kell tartani a keresztezés természetes korlátait.

(19)

Az ökológiai termelési szabályok be nem tartásának kockázata magasabb azokban a mezőgazdasági üzemekben, amelyek bizonyos egységeit nem az említett szabályok alapján üzemeltetik. Ezért célszerű előírni, hogy egy megfelelő átállási időszak után minden olyan uniós mezőgazdasági üzem, amely ökológiai termelést szeretne folytatni, teljes egészében az ökológiai termelésre alkalmazandó követelményeknek megfelelő módon működjön. Mindazonáltal célszerű lehetővé tenni, hogy bizonyos feltételek mellett olyan mezőgazdasági üzemek is működhessenek, amelyek az ökológiai termelési szabályok szerint és a nem ökológiai termelési szabályok szerint üzemeltetett egységeket is magukban foglalnak; az egyik ilyen feltétel, hogy az ökológiai, az átállási és a nem ökológiai termelőegységek, valamint az említett termelőegységekben előállított termékek megfelelően el legyenek különítve egymástól.

(20)

mivel az ökológiai termelésben a külső erőforrások igénybevételének korlátozottnak kell lennie, célszerű meghatározni olyan célokat, amelyekre bizonyos termékeket és anyagokat szokásosan felhasználnak a mezőgazdasági termékek, illetve a feldolgozott mezőgazdasági termékek előállítása során. Az említett célokra szokásosan használt termékek vagy anyagok felhasználását célszerű csak abban az esetben lehetővé tenni, ha azok e rendelettel összhangban engedélyezésre kerültek. Ilyen engedély azonban csupán addig maradhat érvényben, amíg a szóban forgó külső erőforrásoknak a nem ökológiai termelésben való felhasználását uniós jogszabály vagy uniós jogszabályon alapuló nemzeti jogszabály nem tiltja. A növényvédő szerekben lévő, illetve azokat alkotó, hatóanyagnak nem minősülő termékeknek vagy anyagoknak az ökológiai termelésben való felhasználását lehetővé kell tenni mindaddig, amíg felhasználásuk engedélyezett az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (16) megfelelően, és amíg a szóban forgó növényvédő szerek forgalomba hozatalát, illetve felhasználását a tagállamok az említett rendelettel összhangban nem tiltják.

(21)

Ha egy teljes mezőgazdasági üzemet vagy annak egy részét ökológiai termékek előállítására kívánják felhasználni, az üzemnek, illetve üzemrésznek átállási időszakon kell átesnie, amely alatt az üzemet, illetve üzemrészt már az ökológiai termelési szabályok szerint üzemeltetik, de azok még nem állíthatnak elő ökológiai termékeket. A termékek csak az átállási időszak lejártát követően hozhatók forgalomba ökológiai termékként. Az átállási időszak azt követően kezdődhet meg, hogy a mezőgazdasági termelő, illetve az algát vagy víziállatokat termelő gazdasági szereplő bejelentette az ökológiai termelésre való átállását a mezőgazdasági üzem helye szerinti tagállam illetékes hatóságainak, és ennek megfelelően a mezőgazdasági üzem bekerül a tagállamok által az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (17) és az e rendelettel összhangban létrehozandó ellenőrzési rendszerbe. A bejelentést megelőző időszakot az illetékes hatóságok csak abban az esetben ismerhetik el visszamenőlegesen átállási időszakként, ha az adott mezőgazdasági üzem vagy annak érintett része vonatkozásában uniós forrásokból támogatott agrár-környezetvédelmi intézkedéseket alkalmaztak, illetve ha az adott mezőgazdasági üzem vagy annak érintett része legalább három éven keresztül olyan természetes vagy mezőgazdasági területnek minősült, amelyen nem használtak ökológiai termelésben való felhasználásra nem engedélyezett termékeket vagy anyagokat.

(22)

A minőség, a nyomonkövethetőség, az e rendelet előírásainak az ökológiai termelés tekintetében való megfelelés és a technikai fejlődéshez való hozzáigazítás biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy jogi aktusokat fogadjon el a mezőgazdasági üzemek ökológiai, átállási, illetve nem ökológiai termelőegységekre való felosztására vonatkozó további szabályokra vonatkozóan.

(23)

Az ionizáló sugárzás, az állatklónozás, a mesterségesen létrehozott poliploid állatok, illetve a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) és a GMO-kból vagy azok felhasználásával előállított termékek összeegyeztethetetlenek az ökológiai termelés fogalmával és a fogyasztók ökológiai termékekről alkotott elképzeléseivel. Ezért meg kell tiltani ezek felhasználását az ökológiai termelésben.

(24)

Az e rendeletnek való megfelelés támogatása és elősegítése érdekében a gazdasági szereplőknek adott esetben az előállítás, az elkészítés és a forgalmazás valamennyi szakaszában megelőző intézkedéseket kell alkalmazniuk a biológiai sokféleség és a talaj minőségének megőrzése, a károsítók és a betegségek megelőzése és az ellenük való védekezés, valamint a környezetre és az állatok és növények egészségére gyakorolt kedvezőtlen hatások elkerülése céljából. A gazdasági szereplőknek továbbá adott esetben az ellenőrzésük alá tartozó, arányos elővigyázatossági intézkedéseket kell tenniük az e rendelet értelmében ökológiai termelésben való felhasználásra nem engedélyezett termékekkel és anyagokkal való szennyeződés megelőzése, valamint az ökológiai, az átállási és a nem ökológiai termékek keveredésének elkerülése céljából.

(25)

Helyénvaló, hogy az átállási időszak alatt előállított termékeket ne lehessen ökológiai termékként forgalomba hozni. A fogyasztók félrevezetésének és megtévesztésének elkerülése érdekében az említett termékeket átállási termékként sem szabad forgalomba hozni, kivéve a növényi szaporítóanyagokat és az egyetlen mezőgazdasági növényi összetevőt tartalmazó, növényi eredetű élelmiszer- és takarmánytermékeket, de azokat is csak azzal a feltétellel, hogy a betakarítást megelőzően betartottak egy legalább 12 hónapos átállási időszakot.

(26)

A minőség, a nyomonkövethetőség, az e rendelet előírásainak való megfelelés és a technikai fejlődéshez való hozzáigazítás biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy jogi aktusokat fogadjon el a további állatfajokra vonatkozó átállási szabályokra vonatkozóan.

(27)

Az ökológiai termelés céljainak és elveinek egységessége, valamint az azoknak való megfelelés biztosítása érdekében részletes termelési szabályokat kell megállapítani a növénytermesztés, az állattartás és az akvakultúrás termelés vonatkozásában, kitérve a vadon termő növények és az algák begyűjtésére, továbbá a feldolgozott élelmiszerek és takarmányok, valamint a bor és az élelmiszerként vagy takarmányként felhasznált élesztő előállítására.

(28)

mivel az ökológiai növénytermesztés alapja a növényeknek elsősorban a talaj ökoszisztémáján keresztül történő táplálása, helyénvaló, hogy a növényeket csak az altalajjal és az alapkőzettel kapcsolatban álló élő talajban lehessen termeszteni. Következésképpen nem szabad lehetővé tenni sem a hidroponikus termesztést, sem az olyan növénytartókban, zsákokban vagy ágyásokban való termesztést, amelyben a növény gyökerei nem érintkeznek az élő talajjal.

(29)

Mindazonáltal meg kell engedni bizonyos, talajhoz nem kapcsolódó olyan termesztési gyakorlatokat, amelyek esetében nem alkalmazható a talajhoz kapcsolódó növénytermesztés elve, illetve amelyek esetében nem áll fenn annak kockázata, hogy a fogyasztót megtévesztik az előállítási módot illetően, ideértve például a csíráztatott magok és a cikóriafejek előállítását, valamint a cserépben nevelt olyan dísz- és gyógynövények termesztését, amelyeket cserépben kínálnak megvételre a fogyasztónak. Annak érdekében, hogy ösztönözzék az ökológiai termesztést a növények minél korábbi fejlődési szakaszában, meg kell engedni a magoncok és a palánták növénytartóban való, a további átültetésig tartó nevelését is.

(30)

A termőföldhöz kapcsolódó növénytermesztésnek és a növények elsősorban a talajökoszisztémán keresztül történő táplálásának az elvét a 834/2007/EK rendelet állapította meg. Egyes gazdasági szereplők azonban körülhatárolt ágyásokban való növénytermesztésen alapuló gazdasági tevékenységet alakítottak ki, és a nemzeti hatóságok a 834/2007/EK rendelettel összhangban ökológiaiként ismerték el őket. 2017. június 28-án rendes jogalkotási eljárásban megállapodás született arról, hogy ökológiai termelésnek olyan, talajhoz kapcsolódó termelés minősülhet, amelynek keretében a növényeket elsősorban a talajökoszisztémán keresztül táplálják, valamint hogy a körülhatárolt ágyásokban való növénytermesztés a megállapodás napjától kezdve nem megengedett az ökológiai termelésben. Annak érdekében, hogy ehhez az új szabályhoz alkalmazkodni tudjanak azok a gazdasági szereplők, amelyek az említett időpontig körülhatárolt ágyásokban való növénytermesztésen alapuló gazdasági tevékenységet alakítottak ki, lehetővé kell tenni számukra, hogy a nemzeti hatóságok által az említett időpont előtt a 834/2007/EK rendelettel összhangban ökológiainak minősített termelési területeiket az e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított további tíz évig fenntartsák. A tagállamok által a Bizottságnak nyújtott információk szerint 2017. június 28-a előtt az Unióban csak Finnországban, Svédországban és Dániában engedélyeztek ilyen tevékenységet. A körülhatárolt ágyásoknak az ökológiai mezőgazdaságban való használatáról a Bizottságnak jelentést kell készítenie, amelyet az e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított öt év elteltével közzé kell tenni.

(31)

Az ökológiai növénytermesztés keretében a környezetet nem, vagy csak minimális mértékben szennyező módszereket lehet alkalmazni.

(32)

Míg a nem ökológiai mezőgazdaságban több külső eszköz vehető igénybe a környezethez való, az optimális növénynövekedést célzó alkalmazkodásra, az ökológiai növénytermesztési rendszerek esetében olyan növényi szaporítóanyagokra van szükség, amelyek képesek alkalmazkodni a betegségekkel szembeni ellenálló képesség tekintetében, a különféle helyi talaj- és éghajlati viszonyokhoz és az ökológiai gazdálkodás sajátos termesztési gyakorlataihoz, hozzájárulva ezáltal az ökológiai ágazat fejlődéséhez. Következésképpen fontos, hogy az ökológiai gazdálkodásra alkalmas ökológiai növényi szaporítóanyagok kerüljenek kifejlesztésre.

(33)

A talajerő-gazdálkodás és a tápanyag-utánpótlás tekintetében meg kell határozni az ökológiai növénytermesztésben megengedett termesztési gyakorlatokat, valamint a trágyák és a talajjavító szerek használata tekintetében feltételeket kell megállapítani.

(34)

A növényvédő szerek használatát jelentősen korlátozni kell. Előnyben részesítendők a károsítók és a gyomok elleni védekezés azon módszerei, amelyek nem járnak növényvédő szerek használatával, például a vetésforgó alkalmazása. A károsítók és a gyomok jelenlétét figyelemmel kell követni, hogy megítélhető legyen, gazdasági és ökológiai szempontból indokolt-e a beavatkozás. Amennyiben az említett módszerekkel nem biztosítható kielégítő védelem, célszerű lehetővé tenni bizonyos olyan növényvédő szerek használatát, amelyeket az ökológiai termelés elveivel és céljaival való összeegyeztethetőségük értékelését és megállapítását követően az 1107/2009/EK rendelettel összhangban engedélyeztek, ideértve azon eseteket is, amikor az említett termékeket a felhasználásukra vonatkozó korlátozások mellett engedélyezték, és amelyek használatát következésképpen e rendelet alapján is engedélyezték.

(35)

Annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a minőséget, a nyomonkövethetőséget, az e rendelet előírásainak való megfelelést és a technikai fejlődéshez való hozzáigazítást, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy jogi aktusokat fogadjon el bizonyos eltérésekre, az átállási, illetve nem ökológiai növényi szaporítóanyagok felhasználására, a mezőgazdasági üzemek üzemeltetői között kötött megállapodásokra, a károsítók és a gyomok elleni védekezést szolgáló további intézkedésekre, valamint az egyes növényekre, illetve növénytermesztési formákra vonatkozó további részletes szabályokra és termesztési gyakorlatokra vonatkozóan.

(36)

Azok az Unióban folytatott kutatások, amelyek a fajta fogalommeghatározásának a homogenitást illetően meg nem felelő növényi szaporítóanyagokkal kapcsolatosak, rámutattak arra, hogy – különösen az ökológiai termelés esetében – előnyökkel járhat az ilyen heterogén anyagok alkalmazása, például azáltal, hogy ilyen szaporítóanyagok alkalmazása esetén a betegségek kevésbé képesek terjedni, nagyobb a növények ellenálló képessége és nő a biológiai sokféleség.

(37)

Ennek megfelelően lehetővé kell tenni az ökológiai termelésben az olyan növényi szaporítóanyagok felhasználását, amelyek nem tartoznak egy adott fajtához, hanem egy önálló növényrendszertani egységen belüli növénycsoportosításba tartoznak, és amelyeket az egyes reproduktív egységek közötti nagyfokú genetikai és fenotípusos sokféleség jellemez.

Következésképpen lehetővé kell tenni a gazdasági szereplők számára, hogy anélkül forgalmazzanak ökológiai heterogén anyagból származó növényi szaporítóanyagokat, hogy megfelelnének a nyilvántartásba vételre és a szuperelit, az elit és a minősített anyag minősítési kategóriákra, illetve az egyéb kategóriákra vonatkozó, a 66/401/EGK (18), a 66/402/EGK (19), a 68/193/EGK (20), a 98/56/EK (21), a 2002/53/EK (22), a 2002/54/EK (23), a 2002/55/EK (24), a 2002/56/EK (25), a 2002/57/EK (26), a 2008/72/EK (27) és a 2008/90/EK (28) tanácsi irányelvben, illetve az ezen irányelvek alapján elfogadott jogi aktusokban foglalt követelményeknek.

Az említett forgalmazásra azt követően kerülhet sor, hogy bejelentést tesznek az említett irányelvekben említett felelős hivatalos szerveknek, miután a Bizottság már elfogadta az ilyen anyagokra vonatkozó harmonizált követelményeket, feltéve, hogy a szóban forgó anyag megfelel az említett követelményeknek.

(38)

A minőség, a nyomonkövethetőség, az e rendelet előírásainak való megfelelés és a technikai fejlődéshez való hozzáigazítás biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy jogi aktusokat fogadjon el a meghatározott nemzetséghez vagy fajhoz tartozó ökológiai heterogén anyagok növényi szaporítóanyagainak előállításáról és forgalmazásáról szóló szabályokra vonatkozóan.

(39)

Az ökológiai termelők igényeinek oly módon való kielégítése, a kutatás oly módon való elősegítése és az ökológiai termelésre alkalmas ökológiai fajták oly módon való kifejlesztése érdekében, amely figyelembe veszi az ökológiai mezőgazdaság olyan sajátos szükségleteit és céljait, mint például a fokozott genetikai sokféleség, a betegségeknek való ellenálló képesség, illetve a betegségekkel szembeni tűrőképesség, valamint a különféle helyi talaj- és éghajlati viszonyokhoz való alkalmazkodóképesség, ideiglenes kísérletet kell végrehajtani a 66/401/EGK, a 66/402/EGK, a 68/193/EGK, a 2002/53/EK, a 2002/54/EK, a 2002/55/EK, a 2002/56/EK, a 2002/57/EK, a 2008/72/EK és a 2008/90/EK irányelvvel összhangban. Az említett, hét éven keresztül folytatandó ideiglenes kísérlet keretében kellő mennyiségű növényi szaporítóanyagot kell vizsgálni és évente jelentést kell tenni az eredményekről. A kísérletnek arra kell irányulnia, hogy meghatározásra kerüljenek az említett anyagok jellemzőinek leírására vonatkozó kritériumok, valamint az említett anyagok előállítási és forgalmazási feltételei.

(40)

mivel az állattartás természetszerűleg mezőgazdasági földterületek kezelésével jár, melynek során a keletkező szerves trágyát haszonnövények táplálására használják fel, a földterület nélküli állattartást – a méhészet kivételével – be kell tiltani. A fajták kiválasztásakor előtérbe kell helyezni az ökológiai mezőgazdaságban fontosnak számító olyan jellemzőket, mint például a nagyfokú genetikai sokféleség, a helyi viszonyokhoz való alkalmazkodás képessége, valamint a betegségekkel szembeni ellenálló képesség.

(41)

Az ökológiai állatok nem mindig állnak elegendő mennyiségben és minőségben azon mezőgazdasági termelők rendelkezésére, akik első alkalommal kívánnak állatállományt kialakítani, illetve akik növelni vagy megújítani kívánják állatállományukat. Helyénvaló ezért, hogy bizonyos feltételek mellett nem ökológiai módszerekkel nevelt állatokat is be lehessen vinni egy ökológiai termelőegységbe.

(42)

Az állatokat az ökológiai termelés szabályainak megfelelően termesztett, lehetőleg a mezőgazdasági termelő saját mezőgazdasági üzeméből származó takarmánnyal kell etetni, figyelembe véve az állatok élettani szükségleteit. Mindazonáltal bizonyos feltételek mellett lehetővé kell tenni a mezőgazdasági termelők számára, hogy a saját mezőgazdasági üzemükből származó, átállási takarmányt használjanak fel erre a célra. Ezenkívül az állatállomány alapvető tápanyagigényeinek fedezése érdekében lehetővé kell tenni a mezőgazdasági termelők számára bizonyos mikrobiális vagy ásványi anyagok, illetve takarmány-adalékanyagok és technológiai segédanyagok használatát gondosan meghatározott feltételek mellett.

(43)

Az állategészségügyi intézkedéseknek elsősorban a betegségek megelőzését célzó intézkedéseket kell magukban foglalniuk. Emellett speciális tisztítási és fertőtlenítési intézkedéseket is alkalmazni kell. A kémiai úton előállított allopátiás gyógyászati készítmények – az antibiotikumokat is ideértve – megelőző használatát nem szabad lehetővé tenni az ökológiai termelésben. Mindazonáltal helyénvaló, hogy azonnali beavatkozást igénylő betegség vagy sérülés esetén legfeljebb az állat jóllétének helyreállításához szükséges ideig használni lehessen az említett készítményeket. Ilyen esetben az ökológiai termelés fogyasztók szempontjából való integritásának fenntartása érdekében az említett gyógyászati készítmények használatát követő, a vonatkozó uniós jogszabályokban előírt élelmezés-egészségügyi várakozási időnek a szokásos várakozási idő kétszeresét kell kitennie és legalább 48 óra hosszúságúnak kell lennie.

(44)

Az ökológiai állatok tartási körülményeinek és gyakorlatainak meg kell felelniük az állatok viselkedési igényeinek és biztosítaniuk kell az állatok jólétének magas szintjét, és bizonyos szempontokból meg kell haladniuk az általános uniós mezőgazdasági állatjóléti normákat. A legtöbb esetben folyamatos hozzáférést kell biztosítani az állatok számára a mozgásukat lehetővé tévő szabadtéri területhez. Az állatok teljes élete során el kell kerülni, illetve a minimumra kell korlátozni az állatok szenvedését, fájdalmát, illetve szorongását. Az állatok kikötése és megcsonkítása, például a juhok farokkurtítása, az élet első három napján belül végzett csőrkurtítás, valamint a szarvkezdemények eltávolítása csak bizonyos feltételek mellett lehetséges, és csak akkor, ha azt az illetékes hatóságok megengedik.

(45)

mivel az ökológiai termelés a szarvasmarhafélék, a juhfélék, a kecskefélék, a lófélék, a szarvasfélék és a sertésfélék, valamint a baromfifélék, a nyúl és a méhek esetében a legfejlettebb, az említett fajokra kiegészítő részletes termelési szabályoknak kell vonatkozniuk. Az említett fajokra vonatkozóan a Bizottságnak meg kell határoznia bizonyos, az említett állatok tartására vonatkozó olyan követelményeket, mint az állománysűrűségre, a minimális alapterületre és a jellemzőkre vonatkozó követelmények, valamint az állatállomány elhelyezésére vonatkozó technikai szabályok. Egyéb fajokat illetően abban az esetben célszerű ilyen követelményeket megállapítani, ha az említett fajokra is kiegészítő részletes termelési szabályok vonatkoznak.

(46)

A minőség, a nyomonkövethetőség, az e rendelet előírásainak való megfelelés és a technikai fejlődéshez való hozzáigazítás biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy jogi aktusokat fogadjon el az állatok eredetére vonatkozó mentességek korlátozására, a teljes állománysűrűséggel összefüggő szervesnitrogén-határértékekre, a méhcsaládok etetésére, a méhészetek fertőtlenítésére, a Varroa destructor fertőzés elleni fellépésre szolgáló módszerekre és kezelésekre, valamint a további fajokra vonatkozó részletes termelési szabályokra vonatkozóan.

(47)

E rendelet az akvakultúra kapcsán figyelembe veszi az új közös halászati politika célkitűzéseit, ugyanis a vízi eredetű élelmiszerek iránti világszerte növekvő kereslet kontextusában az akvakultúra kulcsfontosságú szerephez jut az élelmiszerellátás hosszú távon fenntartható biztosításában, miközben hozzájárul a növekedéshez, a foglalkoztatáshoz, valamint a vadon élő halállományok terhelésének csökkentéséhez. Az uniós akvakultúra fenntartható fejlesztésével foglalkozó stratégiai iránymutatásról szóló, 2013. április 29-i bizottsági közlemény beszámol az uniós akvakultúra főbb nehézségeiről és növekedési lehetőségeiről. Az említett közlemény az ökológiai akvakultúrát különösen ígéretes ágazatnak minősíti, hangsúlyozva az ökológiai tanúsítás jelentette versenyelőnyt.

(48)

Az ökológiai termelésen belül az ökológiai akvakultúra viszonylag új terület az ökológiai mezőgazdasághoz képest, ahol az egyes gazdaságok szintjén jelentős mennyiségű tapasztalat halmozódott fel. Mivel az ökológiai akvakultúra-termékek iránti fogyasztói kereslet egyre nő, valószínűsíthető, hogy egyre több akvakultúrás termelőegység fog átállni az ökológiai termelésre. Ez a tapasztalatok és a szakmai ismeretek gyarapodásához, valamint fejlődéshez fog vezetni, így az ökológiai akvakultúra terén bekövetkező fejleményekkel a termelési szabályoknak is lépést kell tartaniuk.

(49)

Az ökológiai akvakultúrának ökológiai termelőegységekből származó fiatal állományok tenyésztésén kell alapulnia. A szaporítás vagy tenyésztés céljára felhasználható, ökológiai víziállatok nem mindig állnak elegendő mennyiségben és megfelelő minőségben rendelkezésre ahhoz, hogy ki tudják elégíteni a víziállatokat termelő gazdasági szereplők szükségleteit. Helyénvaló ezért, hogy bizonyos feltételek mellett vadon kifogott, illetve nem ökológiai víziállatokat is be lehessen vinni az ökológiai termelőegységekbe.

(50)

A minőség, a nyomonkövethetőség, az e rendelet előírásainak való megfelelés és a technikai fejlődéshez való hozzáigazítás biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy jogi aktusokat fogadjon el a víziállatok takarmányozására és állatorvosi kezelésére, valamint a tenyészállomány-kezelésre, a szaporításra és a növendékállomány tenyésztésére vonatkozóan.

(51)

Az ökológiai élelmiszert vagy takarmányt előállító gazdasági szereplőknek a kritikus feldolgozási lépések szisztematikus azonosításán alapuló megfelelő eljárásokat kell alkalmazniuk annak érdekében, hogy a feldolgozott termékek megfeleljenek az ökológiai termelés szabályainak. A feldolgozott ökológiai termékeket olyan feldolgozási módszerekkel kell előállítani, amelyek biztosítják, hogy a termék ökológiai jellemzői és tulajdonságai az ökológiai termelés minden szakaszában megmaradjanak.

(52)

Szabályokat kell megállapítani a feldolgozott ökológiai élelmiszerek és takarmányok összetételére vonatkozóan. Kívánatos ugyanis, hogy az ilyen élelmiszereket túlnyomórészt ökológiai mezőgazdasági eredetű, illetve egyéb, az e rendelet hatálya alá tartozó ökológiai összetevőkből állítsák elő, de korlátozott mértékben megengedhető egyes, e rendeletben meghatározott, nem ökológiai mezőgazdasági eredetű összetevők használata is. Fontos továbbá, hogy a feldolgozott ökológiai élelmiszerek és takarmányok előállításához csak bizonyos, e rendelettel összhangban engedélyezett termékeket és anyagokat lehessen felhasználni.

(53)

A minőség, a nyomonkövethetőség, az e rendelet előírásainak való megfelelés és a technikai fejlődéshez való hozzáigazítás biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan: a feldolgozott élelmiszert, illetve takarmányt előállító gazdasági szereplők által meghozandó elővigyázatossági intézkedések és megelőző intézkedések; a feldolgozott élelmiszerekben való felhasználásra megengedett termékek és anyagok típusai, összetétele, valamint a felhasználásuk feltételei; a mezőgazdasági eredetű összetevők százalékarányának kiszámítása, beleértve az ökológiai termelésben felhasználható azon adalékanyagok meghatározását is, amelyeket mezőgazdasági eredetű összetevőkként vesznek figyelembe azon százalékarány kiszámításakor, amelyet a terméknek el kell érnie ahhoz, hogy azt a kereskedelmi megnevezésben ökológiai termékként lehessen megjelölni.

(54)

Az ökológiai borra is alkalmazni kell a feldolgozott ökológiai élelmiszerekre vonatkozó releváns szabályokat. Mivel azonban a bor az ökológiai termékek egyik sajátos és fontos kategóriáját képezi, kiegészítő részletes előállítási szabályokat kell meghatározni az ökológiai borra vonatkozóan. Az ökológiai bort kizárólag ökológiai alapanyagokból kell előállítani, és csak az e rendelettel összhangban engedélyezett bizonyos termékek és anyagok adhatók hozzá. Egyes borászati gyakorlatok, eljárások és kezelések alkalmazását az ökológiai borok esetében meg kell tiltani. Más eljárások, folyamatok és kezelések alkalmazását pontosan meghatározott feltételekhez kell kötni.

(55)

A minőség, a nyomonkövethetőség, az e rendelet előírásainak való megfelelés és a technikai fejlődéshez való hozzáigazítás biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy jogi aktusokat fogadjon el a további tiltott borászati gyakorlatok, eljárások és kezelések meghatározására, illetve a megengedett borászati gyakorlatok, eljárások és kezelések jegyzékének módosítására vonatkozóan.

(56)

Az élesztő a 834/2007/EK rendelet alapján eredetileg nem minősült mezőgazdasági eredetű összetevőnek, ezért nem kellett figyelembe venni az ökológiai termékek mezőgazdasági eredetű összetevőjeként. A 889/2008/EK bizottsági rendelet (29) azonban úgy rendelkezett, hogy az ökológiai termelés szempontjából az élesztőt és az élesztőtermékeket 2013. december 31-től kötelező mezőgazdasági eredetű összetevőként figyelembe venni. Ennek megfelelően az élelmiszerekben, illetve takarmányokban felhasználandó ökológiai élesztő előállításához 2021. január 1-től kizárólag ökológiai módszerekkel előállított táptalaj használható. Emellett az ökológiai élesztő előállításához, valamint az élesztő tartalmú termékekhez és készítményekhez csak bizonyos termékek és anyagok használata engedhető meg.

(57)

A minőség, a nyomonkövethetőség, az e rendelet előírásainak való megfelelés és a technikai fejlődéshez való hozzáigazítás biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy jogi aktusokat fogadjon el az ökológiai élesztőre vonatkozó kiegészítő részletes előállítási szabályokra vonatkozóan.

(58)

Bár e rendelet arra hivatott, hogy a hatálya alá tartozó összes termék vonatkozásában uniós szinten harmonizálja az ökológiai termelési szabályokat, valamint a különféle termékkategóriák tekintetében részletes termelési szabályokat határozzon meg, egy későbbi szakaszban lesz csak lehetséges bizonyos termelési szabályokat, például az olyan további állatfajokra, illetve termékekre vonatkozó kiegészítő részletes termelési szabályokat elfogadni, amelyek nem tartoznak azokba a kategóriákba, amelyekre vonatkozóan e rendelet részletes termelési szabályokat határozott meg. Amíg az említett termelési szabályok uniós szinten elfogadásra nem kerülnek, célszerű, hogy a tagállamok nemzeti szabályokat határozhassanak meg a saját nemzeti termelésükre vonatkozóan, azzal a feltétellel, hogy az említett szabályok nem lehetnek ellentétesek e rendelettel. Az említett nemzeti szabályokat a tagállamoknak ugyanakkor nem szabad alkalmazniuk az e rendeletnek megfelelő, más tagállamokban előállított, illetve forgalmazott termékekre. Amennyiben nem léteznek ilyen részletes nemzeti termelési szabályok, a gazdasági szereplőknek – amikor az ökológiai termelésre utaló megjelöléssel kívánják az említett terméket forgalomba hozni – meg kell felelniük legalább az általános termelési szabályoknak és az ökológiai termelés elveinek, amennyiben az érintett termékek esetében lehetséges az említett szabályok és elvek alkalmazása.

(59)

Annak érdekében, hogy az e rendeletben meghatározott egyedi termelési szabályok hatálya alá nem tartozó termékekre vonatkozóan a jövőben egyedi termelési szabályok születhessenek, valamint a minőség, a nyomonkövethetőség, az e rendeletnek való megfelelés, továbbá a későbbiekben a technikai fejlődéshez való hozzáigazítás érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy jogi aktusokat fogadjon el az említett termékekre vonatkozó részletes termelési szabályok, illetve az átállási kötelezettségről szóló szabályok meghatározása céljából.

(60)

Az ökológiai termelési szabályok alóli kivétel lehetőségét a katasztrófahelyzetek fennállásának esetére kell korlátozni. Annak érdekében, hogy ilyen esetekben az ökológiai termelés folytatódhasson, illetve újraindulhasson, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy jogi aktusokat fogadjon el a következők meghatározása céljából: azon kritériumok, amelyek szerint egy helyzet katasztrófahelyzetnek minősül; az arra vonatkozó különös szabályok, hogy a tagállamok milyen intézkedéseket hozhatnak a katasztrófahelyzetek kezelésére, ideértve az e rendelettől való eltérés lehetőségét is; valamint az ilyen esetekben szükséges nyomonkövetési és jelentéstételi követelmények.

(61)

Meghatározott feltételek mellett ökológiai termékek, átállási termékek és nem ökológiai termékek egyidejűleg is begyűjthetők és szállíthatók. Egyedi rendelkezéseket kell megállapítani annak érdekében, hogy az ökológiai termékeket, az átállási termékeket és a nem ökológiai termékeket kezelésük során megfelelően elkülönítsék, és a keveredésük kizárható legyen.

(62)

Az ökológiai termelés integritása és a technikai fejlődéshez való hozzáigazítás érdekében fel kell hatalmazni a Bizottságot, hogy jogi aktusok elfogadása útján szabályokat határozzon meg az ökológiai termékek csomagolására és szállítására vonatkozóan.

(63)

Az ökológiai termelésben minimálisra kell csökkenteni bizonyos termékek vagy anyagok – úgymint a növényvédő szerként felhasználandó, az 1107/2009/EK rendelet hatálya alá tartozó hatóanyagok, a trágyák, a talajjavító szerek, a talajtápok, az állati takarmányok különféle eredetű, nem ökológiai összetevői, a takarmány-adalékanyagok, a technológiai segédanyagok, valamint a tisztító- és fertőtlenítőszerek – felhasználását, és annak meg kell felelnie az e rendeletben megállapított egyedi követelményeknek. Ugyanezt a megközelítést kell alkalmazni a feldolgozott ökológiai élelmiszerek előállításához élelmiszer-adalékanyagként, illetve technológiai segédanyagként felhasznált termékekre és anyagokra, valamint a nem ökológiai mezőgazdasági eredetű összetevők felhasználására. Ezért az e rendeletben megállapított elveknek megfelelően meg kell határozni, hogy az említett termékeket és anyagokat milyen feltételek mellett lehet felhasználni egyrészt általában az ökológiai termelésben, másrészt kifejezetten a feldolgozott ökológiai élelmiszerek előállítása során.

(64)

Általában az ökológiai termelés és különösen a feldolgozott ökológiai élelmiszerek előállítása tekintetében a minőség, a nyomonkövethetőség, az e rendelet előírásainak való megfelelés, valamint a technikai fejlődéshez való hozzáigazítás érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy jogi aktusokat fogadjon el az általában az ökológiai termelésben és különösen a feldolgozott ökológiai élelmiszerek előállítása során felhasználható termékek és anyagok engedélyezésére, továbbá az említett engedélyek visszavonására vonatkozó további kritériumok meghatározására vonatkozóan.

(65)

Az olyan mezőgazdasági eredetű összetevőkhöz való hozzáférés biztosítása érdekében, amelyekből ökológiai minőségben nem áll elegendő mennyiség rendelkezésre feldolgozott ökológiai élelmiszerek előállításának céljára, lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy bizonyos feltételek mellett, korlátozott időre engedélyezzék a nem ökológiai mezőgazdasági eredetű összetevők felhasználását is.

(66)

Az ökológiai termelés előmozdítása érdekében és a megbízható adatok szükségességére tekintettel célszerű információkat és adatokat gyűjteni az ökológiai és átállási növényi szaporítóanyagok, az ökológiai állatok és az ökológiai akvakultúrából származó növendékek piaci elérhetőségére vonatkozóan, és az összegyűjtött információkat és adatokat terjeszteni kell a mezőgazdasági termelők és gazdasági szereplők körében. Ennek érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy területükön ilyen információkat tartalmazó, rendszeresen naprakésszé tett adatbázisok és rendszerek működjenek, a Bizottságnak pedig nyilvánosságra kell hoznia ezeket az információkat.

(67)

Az ökológiai termelésre vonatkozó követelményeknek való megfelelés, valamint az e termelési mód iránti fogyasztói bizalom biztosítása érdekében a gazdasági szereplőknek értesíteniük kell az illetékes hatóságokat, illetve adott esetben az ellenőrző hatóságokat vagy az ellenőrző szervezeteket arról, ha felmerül annak alátámasztott vagy el nem oszlatható gyanúja, hogy az általuk előállított, elkészített vagy importált valamely termék, illetve az általuk más gazdasági szereplőtől kapott valamely termék nem felel meg e rendeletnek. Ilyen gyanú többek között akkor merülhet fel, ha olyan termék vagy anyag van jelen, amelynek az ökológiai, illetve átállási termékként felhasználni vagy forgalmazni kívánt termékben való felhasználása nem engedélyezett. A gazdasági szereplőknek értesíteniük kell az illetékes hatóságokat, amennyiben alá tudják támasztani, illetve nem tudják eloszlatni a meg nem felelés gyanúját. Ilyen esetekben az érintett termékeket nem szabad ökológiai, illetve átállási termékként forgalomba hozni mindaddig, amíg a meg nem felelés gyanúját nem lehet eloszlatni. A gazdasági szereplőknek együtt kell működniük az illetékes hatóságokkal, illetve adott esetben az ellenőrző hatóságokkal vagy az ellenőrző szervezetekkel a meg nem felelés tényének és okainak megállapításában.

(68)

Annak elkerülése érdekében, hogy az ökológiai termelés olyan termékekkel és anyagokkal szennyeződjön, amelyeket a Bizottság az ökológiai termelésben bizonyos célokra való felhasználásra nem engedélyezett, a gazdasági szereplőknek az ellenőrzésük alá tartozó, arányos és megfelelő intézkedéseket kell hozniuk az ilyen szennyeződések kockázatának azonosítására, illetve elkerülésére. Az említett intézkedéseket rendszeresen felül kell vizsgálni és szükség esetén ki kell igazítani.

(69)

Annak érdekében, hogy Unió-szerte harmonizált megközelítést alkalmazzanak a meg nem felelés – különösen az ökológiai, illetve átállási termékekben nem engedélyezett termékek és anyagok jelenléte miatt felmerülő – gyanúja esetén meghozandó intézkedéseket illetően, valamint hogy el lehessen kerülni a gazdasági szereplőket érintő bizonytalanságokat, helyénvaló, hogy az illetékes hatóságok, illetve adott esetben az ellenőrző hatóságok vagy az ellenőrző szervezetek az (EU) 2017/625 rendeletnek megfelelően hatósági vizsgálatot hajtsanak végre annak céljából, hogy ellenőrizzék az ökológiai termelésre vonatkozó követelményeknek való megfelelést. A meg nem felelés nem engedélyezett termékek vagy anyagok jelenléte miatt felmerülő gyanúja esetén e vizsgálatnak arra kell irányulnia, hogy megállapításra kerüljön az ilyen termékek vagy anyagok jelenlétének forrása és oka, annak biztosítása érdekében, hogy a gazdasági szereplők megfeleljenek az ökológiai termelésre vonatkozó követelményeknek és különösen ne használjanak az ökológiai termelésben való felhasználásra nem engedélyezett termékeket és anyagokat, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a gazdasági szereplők arányos és megfelelő elővigyázatossági intézkedéseket tegyenek az ökológiai termelés ilyen anyagokkal és termékekkel való szennyeződésének megelőzése céljából. Az említett vizsgálatnak arányosnak kell lennie az állítólagos meg nem feleléssel, ezért azt a lehető leghamarabb, észszerű időn belül el kell végezni, figyelembe véve a termék tartósságát és az ügy összetettségét. A vizsgálat a hatósági ellenőrzésekre szolgáló bármely, megfelelőnek vélt módszert és eljárást magában foglalhat annak érdekében, hogy az e rendeletnek való meg nem felelés gyanúja hatékonyan és szükségtelen késedelem nélkül eloszlatásra vagy megerősítésre kerüljön, ideértve az olyan releváns információk felhasználását is, amelyek lehetővé teszik a meg nem felelés gyanújának helyszíni vizsgálat nélküli eloszlatását, illetve megerősítését.

(70)

Az ökológiai termelésben való felhasználásra nem engedélyezett termékek és anyagok ökológiai, illetve átállási termékként forgalmazott termékekben való jelenlétének eseteit, valamint az e tekintetben hozott intézkedéseket a tagállamoknak és a Bizottságnak nyomon kell követnie. Helyénvaló ezért, hogy a Bizottság az e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított négy év elteltével jelentést nyújtson be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak azon információk alapján, amelyeket a tagállamok azon esetekre vonatkozóan gyűjtöttek össze, amelyekben nem engedélyezett termékek és anyagok ökológiai termelésben való felhasználása került kivizsgálásra. A jelentést adott esetben a további harmonizációra irányuló jogalkotási javaslat kísérheti.

(71)

Ilyen további harmonizáció hiányában azon tagállamok számára, amelyek megközelítéseket dolgoztak ki annak elkerülése érdekében, hogy az ökológiai termelésben bizonyos célokra való felhasználásra nem engedélyezett terméket vagy anyagot bizonyos mennyiségben tartalmazó termékek ökológiai, illetve átállási termékként legyenek forgalmazva, lehetővé kell tenni az említett megközelítések alkalmazásának folytatását. Mindazonáltal az ökológiai és az átállási termékek uniós belső piacon való szabad mozgásának biztosítása érdekében az említett megközelítések nem tilthatják, korlátozhatják, illetve akadályozhatják a más tagállamban e rendeletnek megfelelően előállított termékek forgalomba hozatalát. Az említett megközelítések ezért csak azokra a termékekre vonatkozhatnak, amelyeket az említett megközelítést továbbra is alkalmazó tagállam területén állítottak elő. Az ezzel a lehetőséggel élni kívánó tagállamoknak haladéktalanul tájékoztatniuk kell erről a Bizottságot.

(72)

Amellett, hogy az ökológiai és átállási termékeket előállító, készítő, importáló, illetve felhasználó gazdasági szereplők, valamint az illetékes hatóságok, illetve adott esetben az ellenőrző hatóságok vagy ellenőrző szervezetek e rendelet értelmében kötelesek bizonyos intézkedéseket tenni az ökológiai, illetve átállási termékeknek az ökológiai termelésben való felhasználásra nem engedélyezett termékekkel és anyagokkal való szennyeződése elkerülése érdekében, a tagállamok számára is lehetővé kell tenni, hogy saját területükre vonatkozóan további olyan megfelelő intézkedéseket hozzanak, amelyekkel elkerülhető a nem engedélyezett termékeknek és anyagoknak az ökológiai termelésben való szándékolatlan jelenléte. Az ezzel a lehetőséggel élni kívánó tagállamoknak haladéktalanul tájékoztatniuk kell erről a Bizottságot és a többi tagállamot.

(73)

A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek jelölésére alkalmazni kell az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (30) foglalt általános szabályokat, különösen a fogyasztók félrevezetésére és megtévesztésére alkalmas jelölés kizárását szolgáló rendelkezéseket. E rendeletnek továbbá külön rendelkezéseket kell tartalmaznia az ökológiai és az átállási termékek jelölésére vonatkozóan. E rendelkezéseknek egyrészt a gazdasági szereplők azon érdekét kell szolgálniuk, hogy termékeik megfelelően azonosíthatóak legyenek a piacon és egyenlő versenyfeltételeket élvezzenek, másrészt a fogyasztóknak a megalapozott döntésekhez fűződő érdekét is védeniük kell.

(74)

Ennek megfelelően az ökológiai termékek megjelölésére használatos kifejezések tekintetében az Unió egész területén biztosítani kell, hogy azokat – nyelvtől függetlenül – ne lehessen nem ökológiai termékek jelölésére használni. E védelemnek ki kell terjednie az említett kifejezésekből képzett köznyelvi szavakra és rövidítésekre is, függetlenül attól, hogy önállóan vagy társítva használják-e őket.

(75)

Feldolgozott élelmiszereket csak abban az esetben szabad ökológiai termelésből származóként jelölni, ha valamennyi vagy szinte valamennyi mezőgazdasági eredetű összetevőjük ökológiai termelésből származik. Az ökológiai termelésből származó összetevők felhasználásának ösztönzése érdekében lehetővé kell tenni azt is, hogy bizonyos feltételeknek való megfelelés mellett kizárólag a feldolgozott élelmiszerek összetevőinek felsorolásában jelenjen meg ökológiai termelésre való utalás, különösen amennyiben a szóban forgó élelmiszer megfelel bizonyos ökológiai termelési szabályoknak. Egyedi jelölési rendelkezésekben kell továbbá lehetővé tenni a gazdasági szereplők számára, hogy megjelöljék az olyan termékekben felhasznált ökológiai összetevőket, amelyeket főként vadászatból vagy halászatból származó összetevő alkot.

(76)

Feldolgozott takarmányt csak abban az esetben szabad ökológiaiként jelölni, ha valamennyi vagy szinte valamennyi mezőgazdasági eredetű összetevője ökológiai.

(77)

Annak érdekében, hogy a fogyasztók az uniós piac egészén egyértelmű tájékoztatást kapjanak, az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logójának használatát valamennyi, az Unióban előállított, előrecsomagolt ökológiai élelmiszer esetében kötelezővé kell tenni. Továbbá az Unióban előállított, nem előrecsomagolt ökológiai termékek és a harmadik országokból importált ökológiai termékek esetében, valamint tájékoztatás és szemléletformálás céljára lehetővé kell tenni az említett logó önkéntes használatát. Meg kell határozni az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logójának mintáját.

(78)

Annak érdekében azonban, hogy a fogyasztókat ne lehessen megtéveszteni egy termék egészének ökológiai jellegét illetően, célszerű az említett logó használatát az olyan termékekre korlátozni, amelyek kizárólag vagy csaknem kizárólag ökológiai összetevőket tartalmaznak. Ezért a logó használata nem megengedett átállási termékek, illetve olyan feldolgozott termékek jelölésére, amelyek mezőgazdasági eredetű összetevőinek tömegszázalékban kifejezve kevesebb mint 95 %-a ökológiai.

(79)

Egy termék uniós vagy nem uniós eredete tekintetében a fogyasztók bármely lehetséges félrevezetésének elkerülése érdekében az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logójának használata esetén a fogyasztókat tájékoztatni kell a termék összetételében szereplő mezőgazdasági nyersanyagok előállításának helyszínéről. Ezzel összefüggésben az ökológiai akvakultúra-termékek címkéjén a mezőgazdasági eredet feltüntetése helyett lehetővé kell tenni az ökológiai akvakultúrára való utalást.

(80)

A fogyasztók egyértelmű és megfelelő tájékoztatása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy jogi aktusokat fogadjon el az ökológiai termékek jelölésére vonatkozó kiegészítő szabályok meghatározása céljából, valamint az ökológiai termelésre utaló kifejezések e rendeletben foglalt jegyzékének, az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logójának és az arra vonatkozó szabályoknak a módosítása céljából.

(81)

E rendelet hatályának nem szükséges kiterjednie bizonyos, növényvédő szerekben vagy trágyaként használt termékekre vagy anyagokra, ezért azokra főszabályként nem alkalmazandók e rendelet szabályai, többek között a jelölésre vonatkozó szabályok. Mindazonáltal, mivel az említett termékek és anyagok fontos szerepet töltenek be az ökológiai mezőgazdaságban és felhasználásuk e rendelet értelmében engedélyhez kötött, és mivel gyakorlati bizonytalanságok merültek fel e termékek és anyagok jelölésére – különösen az ökológiai termelésre utaló kifejezések használatára – vonatkozóan, egyértelművé kell tenni, hogy az e rendelettel összhangban ökológiai termelésben való felhasználásra engedélyezett ilyen termékek vagy anyagok ekként jelölhetők.

(82)

Az ökológiai termelés csak akkor lehet megbízható, ha az előállítás, a feldolgozás és a forgalmazás valamennyi szakaszában hatékony ellenőrzés társul hozzá.

(83)

Az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében a gazdasági szereplőkre vonatkozóan egyedi követelményeket kell meghatározni. Mindenekelőtt rendelkezni kell a gazdasági szereplők tevékenységeinek az illetékes hatóságoknak való bejelentéséről, valamint az ökológiai termelésre és az ökológiai termékek jelölésére vonatkozó szabályoknak megfelelő gazdasági szereplők tanúsítására szolgáló rendszerről. Az említett rendelkezéseknek főszabályként az érintett gazdasági szereplők alvállalkozóira is vonatkozniuk kell, kivéve, ha az alvállalkozói tevékenység teljesen beépül az alvállalkozó gazdasági szereplő fő tevékenységébe, és annak keretében ellenőrizve van. A tanúsítási rendszer átláthatóságát oly módon kell biztosítani, hogy a tagállamok számára kötelezővé kell tenni a bejelentett tevékenységet folytató gazdasági szereplők jegyzékeinek közzétételét, valamint az ökológiai termelési szabályoknak való megfelelésre vonatkozóan folytatott ellenőrzések esetleges díjainak közzétételét.

(84)

Azok a kiskereskedelmi egységek, amelyek az előrecsomagolt ökológiai termékeken kívül nem értékesítenek más ökológiai terméket, viszonylag alacsony kockázatot jelentenek az ökológiai termelési szabályoknak való meg nem felelés tekintetében, ezért helyénvaló, hogy az ökológiai termékek értékesítése miatt ne kelljen aránytalan terhekkel szembesülniük. Célszerű továbbá, hogy ezekre az egységekre ne vonatkozzanak a bejelentési és tanúsítási kötelezettségek, ugyanakkor továbbra is alá kell vetni őket azoknak a hatósági ellenőrzéseknek, amelyek célja az ökológiai termelésre és az ökológiai termékek jelölésére vonatkozó szabályoknak való megfelelés ellenőrzése. Hasonlóképpen hatósági ellenőrzéseknek kell alávetni a csomagolatlan ökológiai termékeket értékesítő kiskereskedelmi egységeket is, de az ökológiai termékek forgalmazásának megkönnyítése érdekében a tagállamok számára lehetőséget kell adni arra, hogy mentesítsék ezeket az egységeket a tevékenységeik tanúsítására vonatkozó kötelezettség alól.

(85)

Az Unióban a mezőgazdasági kistermelők és az algát vagy víziállatokat termelő gazdasági szereplők az ökológiai tanúsításhoz kapcsolódóan, külön-külön, viszonylag magas, ellenőrzéssel járó költséget fizetnek és jelentős adminisztrációs terheket vállalnak. A tanúsítással és az ellenőrzéssel járó költségek, valamint a kapcsolódó adminisztrációs terhek csökkentése, továbbá a helyi termelői hálózatok erősítése, a termékek könnyebb piacra juttatása és a harmadik országok gazdasági szereplőivel egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében lehetővé kell tenni a csoportos tanúsítást. Be kell tehát vezetni és meg kell határozni a „gazdálkodói csoport” fogalmát, és olyan szabályokat kell meghatározni, amelyek tükrözik a mezőgazdasági kistermelők és a gazdasági szereplők igényeit és erőforrásbeli kapacitását.

(86)

Az ökológiai termelési és jelölési rendszer eredményességének, hatékonyságának és átláthatóságának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy jogi aktusokat fogadjon el a gazdálkodók, illetve a gazdálkodói csoportok által vezetendő nyilvántartásokra vonatkozó követelményekre, valamint a megfelelőségi tanúsítvány mintájára vonatkozóan.

(87)

A csoportos tanúsítás eredményességének és hatékonyságának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy jogi aktusokat fogadjon el a gazdálkodói csoportok egyes tagjaira háruló felelősségekre, a tagjaik földrajzi közelségének meghatározására vonatkozó kritériumokra, valamint a csoportjaik belső ellenőrzési rendszereinek felépítésére és működésére vonatkozóan.

(88)

Az ökológiai termelést az (EU) 2017/625 rendeletnek megfelelően végzett hatósági ellenőrzésnek és más hatósági tevékenységnek kell alávetni annak megállapítása céljából, hogy érvényesülnek-e az ökológiai termelésre és az ökológiai termékek jelölésére vonatkozó szabályok. Mindazonáltal –, kivéve, ha e rendelet másként rendelkezik – az említett rendeletben meghatározottakon kívül további szabályoknak kell vonatkozniuk az ökológiai termelésre az alábbiak tekintetében: az illetékes hatóságok, valamint adott esetben az ellenőrző hatóságok és ellenőrző szervezetek által végzett hatósági ellenőrzések és az általuk hozott intézkedések, a gazdasági szereplők és a gazdálkodói csoportok által hozandó intézkedések, bizonyos hatósági ellenőrzési feladatok és más hatósági tevékenységhez kapcsolódó bizonyos feladatok átruházása és ezek felügyelete, valamint a meg nem felelés gyanúja vagy a megállapított meg nem felelés esetén hozott intézkedések, ideértve a termékek ökológiai vagy átállási termékként történő forgalmazásának tilalmát, amennyiben a megállapított meg nem felelés kihat az ökológiai, illetve átállási termékek integritására.

(89)

Annak érdekében, hogy a területükön egységes megközelítést biztosíthassanak, kizárólag az illetékes hatóságok feladatának kell lennie, hogy összeállítsák a meg nem felelés gyanúja vagy a megállapított meg nem felelés esetén alkalmazandó intézkedések jegyzékét.

(90)

E rendeletben az (EU) 2017/625 rendelet rendelkezéseit kiegészítő további rendelkezéseket kell meghatározni egyes releváns információknak az illetékes hatóságok, az ellenőrző hatóságok, ellenőrző szervezetek, valamint egyes egyéb szervek közötti cseréjére, valamint az általuk hozott intézkedésekre vonatkozóan.

(91)

Az e rendeletnek való megfelelés ellenőrzését szolgáló hatósági ellenőrzések és más hatósági tevékenységek végrehajtásának elősegítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakra vonatkozóan: az olyan hatósági ellenőrzések elvégzésére vonatkozó konkrét kritériumok és feltételek meghatározása, amelyek célja egyrészt a nyomonkövethetőség biztosítása az előállítás, az elkészítés és a forgalmazás valamennyi szakaszában, másrészt az e rendeletnek való megfelelés biztosítása; továbbá azoknak a további elemeknek a meghatározása, amelyeket a gyakorlati tapasztalatok alapján a meg nem felelés valószínűségének megállapításához figyelembe kell venni.

(92)

Az e rendeletnek való megfelelés ellenőrzését szolgáló hatósági ellenőrzések és más hatósági tevékenységek végrehajtásának elősegítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy jogi aktusokat fogadjon el azoknak a feltételeknek a meghatározására vonatkozóan, amelyek a hatósági ellenőrzési feladatok és más hatósági tevékenységekhez kapcsolódó feladatok ellenőrző szervezetekre való átruházására vonatkoznak, és kiegészítik az ebben a rendeletben meghatározott feltételeket.

(93)

Az ökológiai termékeknek az Unióba történő behozatala tekintetében a 834/2007/EK rendelettel bevezetett szabályokkal kapcsolatos tapasztalatok azt mutatják, hogy az említett szabályok felülvizsgálatra szorulnak, egyrészt azon fogyasztói elvárásnak való megfelelés érdekében, hogy a harmadik országokból behozott ökológiai termékek az uniós normáknak megfelelő szintű normáknak feleljenek meg, másrészt az uniós ökológiai termékeknek a nemzetközi piacra való bejutása megkönnyítése érdekében. Emellett egyértelművé kell tenni az ökológiai termékek exportjára vonatkozó szabályokat, és ehhez létre kell hozni az ökológiai termékek exporttanúsítványait.

(94)

Meg kell erősíteni az uniós termelési és jelölési szabályoknak megfelelő azon termékek behozatalára vonatkozó rendelkezéseket, amelyek tekintetében a gazdasági szereplőket a Bizottság által a harmadik országokban folytatott ökológiai termelés ellenőrzése és tanúsítása terén elismert ellenőrző hatóságok és ellenőrző szervezetek ellenőrzik. Így különösen azokra az akkreditáló szervekre vonatkozóan, amelyek az Unióba behozandó ökológiai termékek megfelelőségét vizsgáló ellenőrző szervezetek akkreditálását végzik, olyan követelményeket kell meghatározni, amelyek révén biztosítható, hogy az ellenőrző szervezeteknek a Bizottság általi felügyelete egységes feltételek mellett történjen. Annak érdekében, hogy az ellenőrző hatóságok, illetve ellenőrző szervezetek felügyelete hatékonyabbá váljon, lehetőséget kell továbbá biztosítani arra, hogy a Bizottság közvetlenül kapcsolatba lépjen a harmadik országbeli akkreditáló szervekkel és illetékes hatóságokkal. A különleges éghajlati és helyi viszonyokkal rendelkező harmadik országokból vagy az Unió egyes ilyen legkülső régióiból behozott termékek esetében helyénvaló, hogy a Bizottság egyedi engedélyeket adhasson bizonyos termékek és anyagok ökológiai termelésben való felhasználására vonatkozóan.

(95)

Továbbra is lehetővé kell tenni, hogy a harmadik országokból származó ökológiai termékek akkor is bejuthassanak az Unió piacára, ha az ökológiai termelésre vonatkozó uniós szabályoknak ugyan nem felelnek meg, de származási országuk ökológiai termelési és ellenőrzési rendszerét az uniós rendszerrel egyenértékűnek ismerték el. A harmadik országoknak a 834/2007/EK rendelet szerinti egyenértékűség szempontjából való elismerésére azonban kizárólag olyan, az Unió és az említett harmadik országok közötti nemzetközi megállapodások révén kerülhet sor, amelyek az Unió számára is kölcsönös elismerést biztosítanak az adott harmadik országban.

(96)

A 834/2007/EK rendelet értelmében az egyenértékűség szempontjából elismert harmadik országok számára e rendelet értelmében korlátozott ideig továbbra is biztosítani kell ezt az elismerést mindaddig, amíg a rendszer zökkenőmentesen át nem áll egy nemzetközi megállapodás révén történő elismerésre, feltéve, hogy a harmadik országok továbbra is biztosítják, hogy az ökológiai termelési és ellenőrzési szabályaik egyenértékűek a hatályos uniós szabályokkal, és eleget tesznek az összes olyan követelménynek, amely az elismerésük Bizottság általi felügyeletéhez kapcsolódik. E felügyeletnek elsődlegesen az említett elismert harmadik országok által a Bizottsághoz eljuttatott éves jelentéseken kell alapulnia.

(97)

Az egyenértékű garanciákat nyújtó, importált termékek ellenőrzésére és az egyenértékűségüket igazoló tanúsítvány kiállítására hatáskörrel rendelkezőként a Bizottság által elismert, harmadik országbeli ellenőrző hatóságokkal és ellenőrző szervezetekkel kapcsolatos tapasztalatok azt mutatják, hogy az e hatóságok és szervezetek által alkalmazott szabályok eltérőek, és esetenként nehezen állapítható meg az említett szabályoknak a megfelelő uniós szabályokkal való egyenértékűsége. Emellett az ellenőrző hatóságok és ellenőrző szervezetek normáinak sokfélesége megnehezíti a Bizottság által gyakorolt felügyelet megfelelő ellátását. Ezt a fajta egyenértékűség-elismerési rendszert ezért el kell törölni. Elegendő időt kell azonban biztosítani az ellenőrző hatóságok és ellenőrző szervezetek számára az arra való felkészüléshez, hogy az uniós szabályoknak megfelelő termékek importjára jogosultként elismerjék őket. Mindemellett már e rendelet hatálybalépésének időpontjától kezdve alkalmazandónak kell lenniük azoknak az új szabályoknak, amelyek az ellenőrző hatóságoknak és ellenőrző szervezeteknek az e rendeletnek megfelelő termékek importjára jogosultként való elismerésére vonatkoznak, hogy a Bizottság előkészíthesse az ilyen ellenőrző hatóságoknak és ellenőrző szervezeteknek az e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától való elismerését.

(98)

Elő kell írni, hogy az e rendeletben foglalt behozatali szabályok alapján az Unióba importált ökológiai termékek csak akkor hozhatók forgalomba ökológiai termékként, ha rendelkezésre állnak az élelmiszerláncon belüli nyomonkövethetőségüket biztosító információk.

(99)

A gazdasági szereplők közötti tisztességes verseny biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy jogi aktusokat fogadjon el a harmadik országok vámhatóságainak bemutatandó iratokra – különösen az ökológiai termékek exporttanúsítványaira – vonatkozóan.

(100)

Annak érdekében, hogy az e rendeletnek megfelelő ökológiai termékek importjával összefüggésben biztosítva legyen az ellenőrző hatóságokra és ellenőrző szervezetekre vonatkozó elismerési és felügyeleti eljárások átláthatósága, valamint az importált termékek ellenőrzésének hatékonysága, eredményessége és átláthatósága, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakra vonatkozóan: az e rendeletnek megfelelő ökológiai termékek importjával összefüggésben az ellenőrző hatóságok és ellenőrző szervezetek elismerésére, illetve az említett elismerés visszavonására vonatkozó további kritériumok; a Bizottság által elismert ellenőrző hatóságok és ellenőrző szervezetek felügyeletének gyakorlása; valamint az ellenőrző hatóságok és ellenőrző szervezetek által e célból elvégzendő ellenőrzések és egyéb tevékenységek.

(101)

Ha az e rendelet szerinti tanúsítás, vagy az ellenőrzések és tevékenységek tekintetében súlyos vagy ismétlődő jogsértésekre derül fény, és az érintett ellenőrző hatóság vagy ellenőrző szervezet a Bizottság kérését követően nem tesz kellő időben megfelelő helyreigazító intézkedéseket, a szóban forgó ellenőrző hatóság vagy ellenőrző szervezet elismerését haladéktalanul vissza kell vonni.

(102)

A 834/2007/EK rendelet szerint az egyenértékűség szempontjából elismert harmadik országok jegyzékének kezelése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy jogi aktusokat fogadjon el az ezen elismert harmadik országok által megküldendő, az elismerésük felügyeletéhez szükséges információkra, valamint e felügyeletnek a Bizottság általi gyakorlására vonatkozóan.

(103)

Rendelkezést kell hozni annak biztosítása érdekében, hogy az e rendelet előírásainak megfelelő és az egyik tagállamban ellenőrzött ökológiai termékek mozgását egy másik tagállam ne korlátozhassa.

(104)

Az e rendelet végrehajtásához szükséges megbízható információk rendelkezésre állása érdekében a tagállamok ezeket rendszeresen eljuttatják a Bizottsághoz. Az egyértelműség és az átláthatóság érdekében a tagállamoknak naprakész nyilvántartást kell vezetniük az illetékes hatóságokról, az ellenőrző hatóságokról és az ellenőrző szervezetekről. A tagállamoknak nyilvánosságra kell hozniuk, a Bizottságnak pedig közzé kell tennie az ellenőrző hatóságok és ellenőrző szervezetek jegyzékeit.

(105)

A nem ökológiai növényi szaporítóanyagok, a nem ökológiai tartású baromfi és a nem ökológiai állatok tenyésztési célú felhasználására vonatkozó eltérések fokozatos megszüntetése céljából a Bizottságnak figyelembe kell vennie az ilyen anyagoknak az Unió piacán ökológiai formában való rendelkezésre állását. A Bizottságnak ebből a célból, az ökológiai anyagok rendelkezésre állására vonatkozó, a tagállamok által létrehozott adatbázisok és rendszerek révén gyűjtött adatok alapján öt évvel e rendelet alkalmazásának kezdőnapját követően jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az ilyen anyagok rendelkezésre állásáról, valamint az ökológiai termelést folytató gazdasági szereplők ilyen anyagokhoz való esetleges korlátozott hozzáférésének okairól.

(106)

A baromfifélék és a sertésfélék esetében használt, nem ökológiai fehérje takarmány felhasználására vonatkozó eltérések fokozatos megszüntetése céljából, az ilyen fehérje takarmánynak az Unió piacán ökológiai formában való rendelkezésre állására vonatkozó, a tagállamok által évente szolgáltatott adatok alapján a Bizottságnak öt évvel e rendelet alkalmazásának kezdőnapját követően jelentést kell benyújtania az Európai Parlament és a Tanács számára az ökológiai fehérje takarmány rendelkezésre állásáról, valamint az ökológiai termelést folytató gazdasági szereplők ilyen takarmányokhoz való esetleges korlátozott hozzáférésének okairól.

(107)

Annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni az ökológiai növényi szaporítóanyagok, az ökológiai állatok, valamint a baromfifélék és a sertésfélék esetében használt, ökológiai fehérje takarmány piaci rendelkezésre állásának alakulását, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy jogi aktusokat fogadjon el a nem ökológiai növényi szaporítóanyagok, a nem ökológiai állatok, valamint a baromfifélék és a sertésfélék esetében használt, nem ökológiai fehérje takarmány felhasználására vonatkozó eltérések és engedélyek megszüntetésére vagy meghosszabbítására vonatkozóan.

(108)

Intézkedéseket kell meghatározni annak érdekében, hogy zökkenőmentes legyen az átmenet az e rendelettel módosított, az ökológiai és az átállási termékek Unióba való behozatalát szabályozó jogi keretre.

(109)

Meg kell határozni továbbá az ellenőrző hatóságok és ellenőrző szervezetek egyenértékűség szempontjából való, a 834/2007/EK rendelet szerint történt elismerése lejártának határidejét, és rendelkezni kell a helyzet kezeléséről az addig fennmaradó időben. Rendelkezéseket kell meghatározni továbbá a harmadik országok által a 834/2007/EK rendelet értelmében benyújtott azon, egyenértékűség szempontjából való elismerés iránti kérelmek tekintetében, amelyek e rendelet hatálybalépésének időpontjában még függőben vannak.

(110)

A 834/2007/EK rendelet szerint az egyenértékűség szempontjából elismert ellenőrző hatóságok és ellenőrző szervezetek jegyzékének kezelése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy jogi aktusokat fogadjon el az ezen ellenőrző hatóságok és ellenőrző szervezetek által megküldendő, az elismerésük felügyelete céljából szükséges információkra, valamint e felügyeletnek a Bizottság általi gyakorlására vonatkozóan.

(111)

A harmadik országok által benyújtott, az e rendelet hatálybalépésekor még függőben lévő egyenértékűség szempontjából való elismerés iránti kérelmek elbírálásának megkönnyítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy jogi aktusokat fogadjon el a harmadik országok függőben lévő kérelmeinek elbírálásához szükséges eljárási szabályokra vonatkozóan.

(112)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az alábbiak tekintetében: valamely korábbi időszaknak az átállási időszak részeként való elismerése céljából benyújtandó dokumentumok; azon minimális időtartam, amelyen belül a szopós állatokat anyatejjel kell táplálni, valamint az állatállomány elhelyezésére és a tartási gyakorlatokra vonatkozó bizonyos technikai szabályok; az algák és víziállatok fajaira vagy fajcsoportjaira vonatkozó részletes szabályok az állománysűrűség, valamint a termelési és zárt tartási rendszerek egyedi jellemzői tekintetében; az élelmiszeripari vagy takarmánytermékek feldolgozása során engedélyezett technológiák; általában az ökológiai termelésben és különösen a feldolgozott ökológiai élelmiszerek előállításában felhasználható termékek és anyagok engedélyezése vagy az ilyen engedélyek visszavonása, továbbá az említett termékek és anyagok engedélyezési eljárásai, jegyzékei és adott esetben az említett termékek és anyagok leírása, az összetételükre vonatkozó követelmények és felhasználási feltételeik.

(113)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az alábbiak tekintetében: a rendelkezésre álló, ökológiai termelési módszerrel előállított, ökológiai, illetve átállási növényi szaporítóanyagok adatbázisainak létrehozására és karbantartására vonatkozó technikai részletek, valamint az ökológiai és átállási növényi szaporítóanyagokra, az ökológiai állatokra és az ökológiai víziállatok ivadékaira vonatkozó adatok rendelkezésre bocsátására szolgáló rendszerek létrehozásával és karbantartásával kapcsolatos technikai részletek, továbbá az adatok e célból való gyűjtésére vonatkozó előírások; a gazdasági szereplőknek az említett rendszerekben való részvételére vonatkozó részletes szabályok; továbbá a tagállamok által az alábbiakra vonatkozóan szolgáltatandó információk: az ökológiai növényi szaporítóanyagok, az ökológiai állatok és az ökológiai takarmányok felhasználásától való eltérések, valamint egyes ökológiai termékek piaci rendelkezésre állása.

(114)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az alábbiak tekintetében: a gazdasági szereplők által az ökológiai termelés és termékek nem engedélyezett termékekkel vagy anyagokkal való szennyeződése kockázatának azonosítása és elkerülése céljából elfogadandó és felülvizsgálandó intézkedések; a meg nem felelés gyanúja esetén követendő eljárási lépések és a vonatkozó dokumentumok; a nem engedélyezett termékek és anyagok jelenlétének kimutatására és értékelésére vonatkozó módszerek; továbbá a tagállamok által a Bizottságnak és a többi tagállamnak továbbítandó, a nem engedélyezett termékek vagy anyagok jelenlétével kapcsolatos vizsgálatok eredményeire vonatkozó információk részletes meghatározása és formátuma.

(115)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az alábbiak tekintetében: a bizonyos átállási termékek jelölésére és reklámozására vonatkozó részletes követelmények; az ellenőrző hatóságok és ellenőrző szervezetek kódszámainak, illetve a mezőgazdasági nyersanyagok termelési helyének feltüntetésére szolgáló megjelölések alkalmazására, megjelenítésére, elrendezésére és méretére vonatkozó gyakorlati előírások; a kódszámok kiutalása az ellenőrző hatóságok és ellenőrző szervezetek részére, valamint a mezőgazdasági nyersanyagok termelési helyének megjelölése.

(116)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az alábbiak tekintetében: a gazdasági szereplők és a gazdálkodói csoportok tevékenységeinek az illetékes hatóságok felé való bejelentésének formájára és technikai megvalósítására vonatkozó részletes előírások, az ilyen gazdasági szereplők és gazdálkodói csoportok jegyzékei közzétételével kapcsolatos intézkedések, valamint az ellenőrzésekért beszedhető díjak közzétételével kapcsolatos eljárások és intézkedések; a gazdasági szereplők és gazdálkodói csoportok tanúsítványainak formátumára vonatkozó részletes előírások, valamint a tanúsítvány kiállításához szükséges műszaki eszközök; a gazdálkodói csoportok összetétele és mérete, a vonatkozó dokumentumok és nyilvántartási rendszerek, a belső nyomonkövethetőséget szolgáló rendszer, valamint a gazdasági szereplők jegyzéke; továbbá a gazdálkodói csoportok és az illetékes hatóságok, az ellenőrző hatóságok, illetve az ellenőrző szervezetek közötti információcsere, valamint a tagállamok és a Bizottság közötti információcsere.

(117)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az alábbiak tekintetében: az összes hatósági ellenőrzésből előzetes értesítés nélkül elvégzendő ellenőrzések minimális aránya és a kiegészítő ellenőrzések minimális aránya, valamint a gazdálkodói csoporton belül vett minták és az azon belül ellenőrzött gazdasági szereplők minimális száma; a megfelelést bizonyító nyilvántartások, a hatósági ellenőrzésekhez szükséges nyilatkozatok és egyéb közlemények, valamint a megfelelés biztosítását célzó megfelelő gyakorlati intézkedések; azokra az esetekre vonatkozó egységes szabályok, amikor az illetékes hatóságoknak meg nem felelés gyanúja vagy a megállapított meg nem felelés kapcsán intézkedéseket kell hozniuk; a meg nem felelés gyanúja vagy a megállapított meg nem felelés esetén szolgáltatandó információk, az ilyen információk címzettjei, továbbá az ilyen információszolgáltatáshoz alkalmazott eljárások, a használt számítógépes rendszer funkcióit is beleértve.

(118)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az alábbiak tekintetében: a harmadik országok által kiállított ellenőrzési tanúsítványok tartalma, az említett tanúsítványok kiállítása és ellenőrzése során követendő eljárás; az említett tanúsítványok kiállításához szükséges műszaki eszközök; a harmadik országokban ellenőrzések végzésére és ökológiai tanúsítványok kiállítására jogosult ellenőrző hatóságok és ellenőrző szervezetek elismerése, valamint az említett elismerés visszavonása, illetve az említett ellenőrző hatóságok és ellenőrző szervezetek jegyzékének összeállítása; a meg nem felelés gyanúja vagy a megállapított meg nem felelés esetén hozandó intézkedések alkalmazásának biztosítására szolgáló szabályok, különösen az importált ökológiai termékek vagy átállási termékek integritását érintő esetekben; a 834/2007/EK rendelet 33. cikkének (2) bekezdése értelmében elismert harmadik országok jegyzékének összeállítása és e jegyzék módosítása; valamint a meg nem felelés gyanúja vagy a megállapított meg nem felelés esetén hozandó intézkedések alkalmazásának biztosítására szolgáló szabályok, különösen az említett országokból importált ökológiai termékek vagy átállási termékek integritását érintő esetekben.

(119)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az alábbiak tekintetében: az e rendelet végrehajtásához és nyomonkövetéséhez szükséges információk továbbítására szolgáló rendszer, a továbbítandó információk részletes meghatározása és az említett információk továbbításának határideje; valamint a 834/2007/EK rendelet 33. cikkének (3) bekezdése értelmében elismert ellenőrző hatóságok és ellenőrző szervezetek jegyzékének összeállítása és e jegyzék módosítása.

(120)

A Bizottságra ruházott végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (31) megfelelően kell gyakorolni.

(121)

A Bizottságot fel kell hatalmazni azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusok elfogadására, ha a tisztességtelen vagy az ökológiai termelés elveivel és szabályaival összeegyeztethetetlen gyakorlattal, a fogyasztók bizalmának megtartásával vagy a gazdasági szereplők közötti tisztességes verseny fenntartásával összefüggésben felmerülő, kellően indokolt esetben ez rendkívül sürgős okból szükséges, azon meg nem felelések gyanúja, illetve azon megállapított meg nem felelések esetén meghozandó intézkedések alkalmazásának biztosítása érdekében, amelyek az ellenőrző hatóságok és ellenőrző szervezetek általi ellenőrzés tárgyát képezik.

(122)

Rendelkezni kell arról, hogy a 834/2007/EK rendelettel összhangban, e rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt előállított termékek készleteit az említett időpont után fel lehessen használni.

(123)

mivel e rendelet céljait, nevezetesen a tisztességes verseny, az ökológiai termékek belső piacának megfelelő működése, valamint az ökológiai termékekbe és az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logójába vetett fogyasztói bizalom megőrzése, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban – lévén hogy szükséges az ökológiai termelési szabályok összehangolása – jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(124)

E rendelet alkalmazásának kezdőnapját úgy kell megállapítani, hogy a gazdasági szereplőknek legyen idejük alkalmazkodni az új követelményekhez,

a)

élő vagy feldolgozatlan mezőgazdasági termékek, beleértve a vetőmagokat és egyéb növényi szaporítóanyagokat is;

b)

feldolgozott, élelmiszernek szánt mezőgazdasági termékek;

c)

takarmány.

a)

egységes fenotípusos tulajdonságokkal bír;

b)

az egyes reproduktív egységek között nagyfokú genetikai és fenotípusos sokféleség jellemzi, így az említett növénycsoportosítást az anyag egésze, nem pedig néhány egység reprezentálja;

c)

nem fajta a 2100/94/EK tanácsi rendelet (33) 5. cikkének (2) bekezdése értelmében;

d)

nem különböző fajták keveréke; és

e)

előállítására e rendelettel összhangban került sor;

a)

az egyes reproduktív egységek közötti nagyfokú genetikai és fenotípusos sokféleség által jellemezhető; és

b)

az e rendelet II. melléklete I. részének 1.8.4. pontjában említett ökológiai nemesítési tevékenységek eredménye;

a)

az előállítás, az elkészítés és a forgalmazás bármely szakaszában befolyásolja a termék ökológiai, illetve átállási jellemzőit; vagy

b)

ismétlődő vagy szándékos;

a)

hozzájárulás a környezet és az éghajlat védelméhez;

b)

a talaj hosszú távú termőképességének fenntartása;

c)

hozzájárulás a magas szintű biológiai sokféleséghez,

d)

jelentős hozzájárulás a méreganyagoktól mentes környezeti állapot eléréséhez;

e)

hozzájárulás a magas szintű állatjóléti normákhoz és különösen az állatok fajspecifikus viselkedési igényeinek kielégítéséhez;

f)

a rövid értékesítési láncok és a helyi termelés ösztönzése az Unió különböző területein;

g)

a ritka és őshonos, kihalás által veszélyeztetett fajták megőrzésének ösztönzése;

h)

hozzájárulás az ökológiai mezőgazdaság sajátos igényeihez és céljaihoz igazodó növényi genetikai anyagok kínálatának fejlesztéséhez;

i)

hozzájárulás a magas szintű biológiai sokféleséghez, különösen változatos növényi genetikai anyagok, például ökológiai heterogén anyagok és ökológiai termelésre alkalmas ökológiai fajták használatával;

j)

az ökológiai növénynemesítési tevékenységek fejlesztésének előmozdítása az ökológiai ágazat kedvező gazdasági kilátásaihoz való hozzájárulás érdekében.

a)

a természetes rendszerek és ciklusok tiszteletben tartása, a talaj, a víz és a levegő állapotának, a növények és az állatok egészségének, továbbá az ezek közötti egyensúlynak a megőrzése és javítása;

b)

a természeti tájelemek, például a természeti örökségi helyszínek megőrzése;

c)

az energia és a természeti erőforrások, úgymint a víz, a talaj, a szerves anyagok és a levegő felelősségteljes használata;

d)

az olyan kiváló minőségű élelmiszerek és egyéb mezőgazdasági és akvakultúra-termékek széles skálájának előállítása, amelyek eleget tesznek a fogyasztók olyan termékek iránti igényének, amelyek előállítása a környezetre, az emberi egészségre, a növények egészségére, illetve az állatok egészségére és jólétére nézve nem ártalmas eljárások alkalmazásával történik;

e)

az ökológiai termelés integritásának biztosítása az élelmiszerek és takarmányok előállításának, feldolgozásának és forgalmazásának valamennyi szakaszában;

f)

az ökológiai rendszereken alapuló biológiai folyamatok megfelelő tervezése és irányítása a gazdálkodási rendszeren belüli természeti erőforrások felhasználásával, olyan módszerek igénybevételével, amelyek:

g)

a külső erőforrások (input) felhasználásának korlátozása; amennyiben külső erőforrásokra van szükség, vagy nem állnak rendelkezésre az f) pontban említett megfelelő irányítási gyakorlatok és módszerek, a külső erőforrásokat az alábbiakra kell korlátozni:

h)

szükség esetén a termelési folyamat kiigazítása e rendelet keretein belül az egészségügyi helyzet, az ökológiai egyensúly, az éghajlat és a helyi feltételek regionális különbségei, a fejlődési szintek, valamint a sajátos állattartási gyakorlatok figyelembevétele érdekében;

i)

az állatok klónozása, a mesterségesen létrehozott poliploid állatok tenyésztése, valamint az ionizáló sugárzás kizárása a teljes ökológiai élelmiszerláncból;

j)

az állatok magas szintű jólétének biztosítása a fajspecifikus igények figyelembevételével.

a)

a talaj élővilágának, valamint a talaj természetes termékenységének, stabilitásának, vízmegtartásának és biológiai sokféleségének fenntartása és javítása, a talajtömörödés, a talajerózió és a talajban lévő szervesanyag-tartalom csökkenésének megelőzése és az ezek elleni küzdelem, továbbá a növényeknek elsősorban a talaj ökoszisztémáján keresztül történő táplálása;

b)

a nem megújuló erőforrások és a külső erőforrások használatának minimálisra korlátozása;

c)

a növényi és állati eredetű hulladék és melléktermékek visszaforgatása inputanyagként a növénytermesztésbe és az állattartásba;

d)

a növények egészségének megőrzése megelőző intézkedések révén, különös tekintettel a károsítóknak és betegségeknek ellenálló megfelelő fajok, fajták vagy heterogén anyagok kiválasztására, a megfelelő vetésforgóra, a mechanikai és fizikai módszerekre, valamint a károsítók természetes ellenségeinek a védelmére;

e)

nagyfokú genetikai sokféleséggel rendelkező, a betegségekkel szemben ellenálló és hosszú élettartamú vetőmagok és állatok használata;

f)

a növényfajtáknak az egyes ökológiai termelési rendszerek sajátosságaira tekintettel történő kiválasztása, az agronómiai teljesítményre, a betegségekkel szembeni ellenálló képességre, a különféle helyi talaj- és éghajlati viszonyokhoz való alkalmazkodóképességre és a keresztezés természetes korlátainak tiszteletben tartására helyezve a hangsúlyt;

g)

ökológiai növényi szaporítóanyag, például ökológiai heterogén anyag növényi szaporítóanyagának használata és ökológiai termelésre alkalmas ökológiai fajták használata;

h)

az ökológiai fajtáknak a természetes reprodukciós képességre támaszkodva történő termesztése, a termesztésnek a keresztezés természetes korlátai között tartására helyezve a hangsúlyt;

i)

a 2100/94/EK rendelet 14. cikkének és a tagállami jogban garantált nemzeti növényfajta-oltalomnak a sérelme nélkül a mezőgazdasági termelők számára annak lehetővé tétele, hogy a saját gazdaságukból származó növényi szaporítóanyagot használjanak az ökológiai termelés sajátos feltételeihez igazodó genetikai erőforrások előmozdítása céljából;

j)

az állatfajtáknak a nagyfokú genetikai sokféleségnek, az állatok helyi körülményekhez való alkalmazkodási képességének, tenyészértékének, élettartamának, életképességének és betegségekkel vagy egészségi problémákkal szembeni ellenálló képességének figyelembevételével történő kiválasztása;

k)

területhez alkalmazkodó és termőföldhöz kapcsolódó állattartás folytatása;

l)

az immunrendszert erősítő és a betegségekkel szembeni természetes ellenálló képességet fokozó tartási gyakorlatok alkalmazása, ideértve a rendszeres járatást, valamint a szabad térhez és a legelőhöz jutást is;

m)

az állatok ökológiai termelésből származó mezőgazdasági eredetű összetevőkből és természetes, nem mezőgazdasági eredetű anyagokból álló ökológiai takarmánnyal való etetése;

n)

az ökológiai állati termékek olyan állatokból való előállítása, amelyeket egész élettartamuk alatt a születés vagy kikelés óta ökológiai gazdaságokban tartottak;

o)

a vízi környezet egészségének, valamint a környező vízi és szárazföldi ökoszisztémák minőségének folyamatos fenntartása;

p)

a vízi szervezeteknek az 1380/2013/EU rendeletnek megfelelő fenntartható halászati gazdálkodásból származó takarmánnyal, vagy ökológiai termelésből – az ökológiai akvakultúrát is beleértve – származó mezőgazdasági eredetű összetevőkből és természetes, nem mezőgazdasági eredetű anyagokból álló ökológiai takarmánnyal való etetése;

q)

a természetvédelmi szempontból értékes fajok ökológiai termelés következtében esetlegesen felmerülő veszélyeztetésének elkerülése.

a)

az ökológiai élelmiszer ökológiai mezőgazdasági eredetű összetevőkből készül;

b)

az élelmiszer-adalékanyagok, a főként technológiai és érzékszervi jelentőségű nem ökológiai összetevők, a mikrotápanyagok, valamint a technológiai segédanyagok használata minimálisra korlátozott, és kizárólag alapvető technológiai szükséglet esetén vagy speciális élelmezési célokból lehetséges;

c)

az olyan anyagok és feldolgozási módszerek kizárása, amelyek a termék valódi jellegét illetően megtévesztőek lehetnek;

d)

az ökológiai élelmiszerek gondos feldolgozása, lehetőleg biológiai, mechanikai és fizikai módszerek alkalmazásával;

e)

a mesterséges nanoanyagokat tartalmazó vagy azokból álló élelmiszerek kizárása.

a)

az ökológiai takarmány ökológiai takarmány-alapanyagokból készül;

b)

a takarmány-adalékanyagok és a technológiai segédanyagok használata minimálisra korlátozott, és kizárólag alapvető technológiai vagy tenyésztéstechnikai szükséglet esetén vagy speciális takarmányozási célokból lehetséges;

c)

az olyan anyagok és feldolgozási módszerek kizárása, amelyek a termék valódi jellegét illetően megtévesztőek lehetnek;

d)

az ökológiai takarmányok gondos feldolgozása, lehetőleg biológiai, mechanikai és fizikai módszerek alkalmazásával.

a)

védőanyagok [antidótumok], kölcsönhatás-fokozók [szinergisták] és segédanyagok [koformulánsok] növényvédő szerek összetevőjeként;

b)

növényvédő szerekhez kevert hatásjavítók [adjuvánsok].

a)

állatok esetében eltérő fajokat tartanak;

b)

növények esetében eltérő, könnyen megkülönböztethető fajtákat termesztenek.

a)

a mezőgazdasági termelőnek az illetékes hatóságot, illetve adott esetben az ellenőrző hatóságot vagy az ellenőrző szervezetet minden érintett termény betakarításának kezdetéről – azt legalább 48 órával megelőzően – értesítenie kell;

b)

a betakarítás befejezésekor a mezőgazdasági termelőnek tájékoztatnia kell az illetékes hatóságot, illetve adott esetben az ellenőrző hatóságot vagy az ellenőrző szervezetet az érintett termelőegységeken betakarított pontos mennyiségekről, valamint a termények elkülönítésére tett intézkedésekről;

c)

az átállási terv kezdetét követően az illetékes hatóságnak, illetve adott esetben az ellenőrző hatóságnak vagy az ellenőrző szervezetnek minden évben meg kell erősítenie az átállási tervet, valamint a hatékony és egyértelmű elkülönítés biztosítása érdekében tett intézkedéseket.

a)

az ökológiai és az átállási termelőegységekben használt termékeket elkülönítve tartani a nem ökológiai termelőegységekben használt termékektől;

b)

az ökológiai, az átállási és a nem ökológiai termelőegységekben előállított termékeket egymástól elkülönítve tartani;

c)

a termelőegységek és a termékek hatékony elkülönítését megfelelően feltüntető nyilvántartást vezetni.

a)

a gazdasági szereplő mezőgazdasági parcellái az 1305/2013/EU rendelet értelmében végrehajtott programban meghatározott intézkedések tárgyát képezték, amelyek garantálják, hogy az adott mezőgazdasági parcellákon kizárólag az ökológiai termelésben való felhasználásra engedélyezett termékek vagy anyagok kerüljenek felhasználásra; vagy

b)

a gazdasági szereplő bizonyítani tudja, hogy a mezőgazdasági parcellák korábban természetes vagy mezőgazdasági területek voltak, amelyeket legalább három éven keresztül nem kezeltek az ökológiai termelésben való felhasználásra nem engedélyezett termékekkel vagy anyagokkal.

a)

növényi szaporítóanyag, amennyiben legalább 12 hónapos átállási időszakot tartottak;

b)

növényi eredetű élelmiszeripari termékek és növényi eredetű takarmánytermékek, amennyiben a termék csak egyetlen mezőgazdasági növényi összetevőt tartalmaz és a betakarítást megelőzően legalább 12 hónapos átállási időszakot tartottak.

a)

a II. melléklet I. részének 1.3. és 1.4. pontját az eltérések tekintetében;

b)

a II. melléklet I. részének 1.8.5. pontját az átállási és nem ökológiai növényi szaporítóanyagok felhasználása tekintetében;

c)

a II. melléklet I. részének 1.9.5. pontját, kiegészítve azt a mezőgazdasági üzemek üzemeltetői között kötött megállapodásokra vonatkozó további rendelkezésekkel, vagy módosítva ezeket a további rendelkezéseket;

d)

a II. melléklet I. részének 1.10.1. pontját, kiegészítve azt a károsítók és a gyomok elleni védekezést szolgáló további intézkedésekkel, vagy módosítva ezeket a további intézkedéseket;

e)

a II. melléklet I. részét, kiegészítve azt egyes növényekre és növényi termékekre vonatkozó további részletes szabályokkal és termesztési gyakorlatokkal, beleértve a csíráztatott magokra vonatkozó szabályokat is, vagy módosítva ezeket a további szabályokat.

a)

a kérelmező elérhetősége;

b)

az ökológiai heterogén anyag faja és megnevezése;

c)

az adott növénycsoportosításra jellemző fő agronómiai és fenotípusos tulajdonságok leírása, beleértve a nemesítési módszereket, az említett tulajdonságokra vonatkozó, rendelkezésre álló tesztek eredményeit, a termesztési országot és a felhasznált szülő növényt;

d)

a kérelmező nyilatkozata arról, hogy az a), b) és c) pontban szereplő elemek megfelelnek a valóságnak; és

e)

egy reprezentatív minta.

a)

az ökológiai heterogén anyag leírása, beleértve a vonatkozó nemesítési és termesztési módszereket és a felhasznált szülő növényt;

b)

a vetőmagtételekre vonatkozó minőségi minimumkövetelmények, beleértve a fajtaazonosságot, a specifikus tisztaságot, a csírázási arányt és egészségi állapotot;

c)

jelölés és csomagolás;

d)

azok az információk és a termesztésből származó azon minták, amelyeket a gazdasági szereplőnek meg kell őriznie;

e)

adott esetben az ökológiai heterogén anyag fenntartása.

a)

a II. melléklet II. részének 1.3.4.2., 1.3.4.4.2. és 1.3.4.4.3. pontját, csökkentve az állatok származására vonatkozó százalékos arányokat, amint megállapítást nyert, hogy az uniós piacon elegendő ökológiai állat áll rendelkezésre;

b)

a II. melléklet II. részének 1.6.6. pontját a teljes állománysűrűséggel összefüggő szervesnitrogén-határérték tekintetében;

c)

a II. melléklet II. része 1.9.6.2. pontjának b) alpontját a méhcsaládok etetése tekintetében;

d)

a II. melléklet II. része 1.9.6.3. pontjának b) és e) alpontját a méhészetek fertőtlenítésére és a Varroa destructor fertőzés elleni fellépésre szolgáló módszerek és kezelések tekintetében;

e)

a II. melléklet II. részét, kiegészítve azt az említett részben a 2018. június 17-én szabályozott fajoktól eltérő fajokra vonatkozó részletes állattartási szabályokkal, vagy módosítva ezeket a további szabályokat az alábbiak tekintetében:

a)

az 1.4.1. pont g) alpontjában említett azon minimális időtartam, amelyen belül a szopós állatokat anyatejjel kell táplálni;

b)

a meghatározott állatfajok esetében alkalmazandó állatállomány-sűrűség és legkisebb bel- és kültéri alapterület, annak biztosítása érdekében, hogy az állatok fejlődési, élettani és viselkedési igényei az 1.6.3., az 1.6.4. és az 1.7.2. pontnak megfelelően ki legyenek elégítve;

c)

a legkisebb bel- és kültéri alapterület jellemzői és műszaki követelményei;

d)

a méhek kivételével valamennyi állatfaj tekintetében az épületek és karámok jellemzői és műszaki követelményei annak biztosítása érdekében, hogy az állatok fejlődési, élettani és viselkedési igényei az 1.7.2. pontnak megfelelően ki legyenek elégítve;

e)

a szabadtéri területek növényzettel való ellátásának követelményei és a védőlétesítmények jellemzői.

a)

a II. melléklet III. részének 3.1.3.3. pontját a húsevő víziállatok takarmányozása tekintetében;

b)

a II. melléklet III. részének 3.1.3.4. pontját, kiegészítve azt bizonyos víziállatok takarmányozására vonatkozó további különös szabályokkal, vagy módosítva ezeket a további szabályokat;

c)

a II. melléklet III. részének 3.1.4.2. pontját a víziállatok állatorvosi kezelése tekintetében;

d)

a II. melléklet III. részét, további részletes fajspecifikus feltételekkel egészítve ki azt a tenyészállománnyal való gazdálkodásnak, a szaporításnak és a növendékállomány tenyésztésének vonatkozásában, vagy módosítva ezeket a további részletes feltételeket.

a)

a II. melléklet IV. részének 1.4. pontját a gazdasági szereplők által meghozandó elővigyázatossági intézkedések és megelőző intézkedések tekintetében;

b)

a II. melléklet IV. részének 2.2.2. pontját olyan termékek és anyagok típusai és összetétele, valamint felhasználásuk feltételeinek tekintetében, amelyek feldolgozott élelmiszerekben való felhasználása megengedett;

c)

a II. melléklet IV. részének 2.2.4. pontját a 30. cikk (5) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában és b) pontjának i. alpontjában említett mezőgazdasági eredetű összetevők százalékos arányának kiszámítása tekintetében, beleértve a 24. cikk alapján ökológiai termelésben való felhasználásra engedélyezett azon élelmiszer-adalékanyagokat, amelyeket a százalékos arány említett kiszámításakor mezőgazdasági eredetű összetevőként vesznek figyelembe.

a)

a II. melléklet VI. részének 3.2. pontját, kiegészítve azt további tiltott borászati gyakorlatokkal, eljárásokkal, és kezelésekkel, vagy módosítva ezeket a további elemeket;

b)

a II. melléklet VI. részének 3.3. pontját.

a)

a II. melléklet II. részének 1.9. pontjában szabályozottaktól eltérő állatfajokra vonatkozó további általános szabályok, a 14. cikk (2) bekezdése e) pontjának megfelelően;

b)

a 14. cikk (3) bekezdésében említett, állatfajokra vonatkozó végrehajtási jogi aktusok; vagy

c)

a 15. cikk (3) bekezdésében említett, víziállatok fajaira vagy fajcsoportjaira vonatkozó végrehajtási jogi aktusok,

a)

a gazdasági szereplőknek az (1) bekezdésben említett termékek tekintetében eleget kell tenniük az 5. és 6. cikkben meghatározott, és értelemszerűen a 7. cikkben meghatározott elveknek, valamint a 9–11. cikkben meghatározott általános termelési szabályoknak;

b)

a tagállamok az (1) bekezdésben említett termékek esetében alkalmazhatnak részletes nemzeti termelési szabályokat, feltéve, hogy az említett szabályok megfelelnek e rendeletnek, és nem tiltják, korlátozzák vagy akadályozzák a területükön kívül előállított, e rendeletnek megfelelő termékek forgalomba hozatalát.

a)

azok a kritériumok, amelyek alapján megállapítható, hogy az 1305/2013/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének h), i), j), k) és l) pontjában meghatározott „kedvezőtlen éghajlati jelenség”, „állatbetegségek”, „környezeti esemény”, „természeti katasztrófa”, illetve „katasztrófaesemény” miatt kialakult körülmények vagy azokkal összehasonlítható helyzet katasztrofálisnak minősíthető-e;

b)

arra vonatkozó különös szabályok – beleértve az e rendelettől való eltérés lehetőségét is –, hogy a tagállamok miként kezeljék az ilyen katasztrófahelyzeteket, amennyiben ezen cikk alkalmazása mellett döntenek; és

c)

az e helyzetben folytatandó nyomonkövetésre és jelentéstételre vonatkozó különös szabályok.

a)

a III. melléklet 2. szakaszát;

b)

a III. melléklet 3., 4. és 6. szakaszát, úgy, hogy azokat további különös szabályokkal egészítik ki az érintett termékek szállítására és átvételére vonatkozóan, vagy úgy, hogy módosítják ezeket a további szabályokat.

a)

növényvédő szerekben használandó hatóanyagok;

b)

trágyák, talajjavító és tápanyag-utánpótló szerek;

c)

nem ökológiai, növényi vagy állati eredetű, illetve élesztő- vagy algaalapú takarmány-alapanyagok, illetve mikrobiális vagy ásványi eredetű takarmány-alapanyagok;

d)

takarmány-adalékanyagok és technológiai segédanyagok;

e)

állattartási célra használt tavak, ketrecek, tartályok, átfolyóvizes rendszerek folyosói, épületek vagy létesítmények tisztítására és fertőtlenítésére szolgáló termékek;

f)

növénytermesztési célra használt épületek és létesítmények, többek között a mezőgazdasági üzem raktárainak tisztítására és fertőtlenítésére szolgáló termékek;

g)

a feldolgozó és tároló létesítmények tisztítására és fertőtlenítésére szolgáló termékek.

a)

élelmiszer-adalékanyagok és technológiai segédanyagok;

b)

feldolgozott ökológiai élelmiszerek előállításához használandó nem ökológiai mezőgazdasági eredetű összetevők;

c)

élesztő és élesztőtermékek előállításához használható technológiai segédanyagok.

a)

alapvető fontosságúak a fenntartható termelés és a tervezett felhasználásuk szempontjából;

b)

valamennyi érintett termék és anyag teljes mértékben növényi, állati, mikrobiális vagy ásványi eredetű vagy algaalapú, kivéve, ha ilyen eredetű termék vagy anyag megfelelő mennyiségben vagy minőségben nem áll rendelkezésre, illetve nem áll rendelkezésre alternatíva;

c)

az (1) bekezdés a) pontjában említett termékek esetében:

d)

az (1) bekezdés b) pontjában említett termékek esetében használatuk nélkülözhetetlen a talaj termékennyé tételéhez vagy termékenységének fenntartásához, vagy a növénykultúra meghatározott tápanyagszükségletének kielégítéséhez, illetve a meghatározott talajjavítási célok eléréséhez;

e)

az (1) bekezdés c) és d) pontjában említett termékek esetében:

a)

az e cikkel összhangban engedélyezett helyettesítő termékek vagy anyagok vagy az e rendeletnek megfelelő technológiák nem állnak rendelkezésre;

b)

felhasználásuk nélkül az élelmiszer előállítása vagy tartósítása, vagy az uniós jogszabályok alapján megállapított élelmezési előírásoknak való megfelelés nem lehetséges;

c)

a természetben megtalálhatók, és kizárólag mechanikai, fizikai, biológiai, enzimatikus vagy mikrobiális folyamatokon mentek keresztül, kivéve, ha ilyen forrásokból származó termékek vagy anyagok nem állnak rendelkezésre megfelelő mennyiségben vagy minőségben;

d)

az ökológiai összetevő nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségben.

a)

a rendelkezésre álló ökológiai és átállási növényi szaporítóanyag, például az ökológiai heterogén anyag növényi szaporítóanyaga, illetve az ökológiai termelésre alkalmas ökológiai fajták, a burgonya-vetőgumókkal együtt és a palánták kivételével; az említett anyag tömegben kifejezett mennyisége; és az év azon időszaka, amelyben az említett anyag rendelkezésre áll; az említett anyagot legalább a tudományos latin elnevezés megadásával kell feltüntetni;

b)

azon ökológiai állatok, amelyek esetében a II. melléklet II. része 1.3.4.4. pontjával összhangban eltérés alkalmazható; a rendelkezésre álló állatok száma nemek szerinti bontásban; adott esetben a különböző állatfajokkal kapcsolatos, a rendelkezésre álló fajtákra és vonalakra vonatkozó információk; az állatok fajtái, az állatok kora; valamint minden egyéb vonatkozó információ;

c)

az ökológiai víziállatoknak a mezőgazdasági üzemben rendelkezésre álló ivadékai, azok egészségi állapota a 2006/88/EK tanácsi irányelvnek (52) megfelelően, valamint a termelőkapacitás fajonként.

a)

az (1) bekezdésben említett adatbázisok és a (2) bekezdésben említett rendszerek létrehozására és karbantartására vonatkozó technikai részletek meghatározása;

b)

az (1) és a (2) bekezdésben említett információgyűjtésre vonatkozó előírások meghatározása;

c)

az (1) bekezdésben említett adatbázisokban és a (2) és a (3) bekezdésben említett rendszerekben való részvétel részletes szabályaira vonatkozó előírások meghatározása; valamint

d)

a tagállamok által az 53. cikk (6) bekezdésével összhangban nyújtandó információk részleteinek meghatározása.

a)

az érintett terméket azonosítani és elkülöníteni;

b)

ellenőrizni, hogy a gyanú alátámasztható-e;

c)

tartózkodni az érintett termék ökológiai vagy átállási termékként való forgalomba hozatalától, valamint ökológiai termelésben való felhasználásától, amennyiben a gyanút nem lehet eloszlatni;

d)

amennyiben a gyanút alátámasztották, vagy amennyiben az nem zárható ki, haladéktalanul tájékoztatni az érintett illetékes hatóságot, illetve adott esetben az érintett ellenőrző hatóságot vagy ellenőrző szervezetet, és adott esetben át kell adni számára a rendelkezésre álló adatokat;

e)

maradéktalanul együttműködni az érintett illetékes hatósággal, illetve adott esetben az érintett ellenőrző hatósággal vagy ellenőrző szervezettel a gyanítható meg nem felelés okainak ellenőrzésében és azonosításában.

a)

arányos és megfelelő intézkedések meghozatala és fenntartása az ökológiai termelés és termékek nem engedélyezett termékekkel vagy anyagokkal való szennyeződése kockázatának azonosítása céljából, beleértve a kritikus eljárási lépések szisztematikus azonosítását is;

b)

arányos és megfelelő intézkedések meghozatala és fenntartása az ökológiai termelés és termékek nem engedélyezett termékekkel vagy anyagokkal való szennyeződése kockázatának elkerülése céljából;

c)

az említett intézkedések rendszeres felülvizsgálata és kiigazítása; valamint

d)

e rendelet egyéb vonatkozó, az ökológiai, átállási és nem ökológiai termékek elkülönítését biztosító előírásainak való megfelelés biztosítása.

a)

az érintett terméket azonosítani és elkülöníteni;

b)

ellenőrizni, hogy a gyanú alátámasztható-e;

c)

tartózkodni az érintett termék ökológiai vagy átállási termékként való forgalomba hozatalától, valamint ökológiai termelésben történő felhasználásától, amennyiben a gyanút nem lehet eloszlatni;

d)

amennyiben a gyanút alátámasztották, vagy amennyiben az nem zárható ki, haladéktalanul tájékoztatni az érintett illetékes hatóságot, illetve adott esetben az érintett ellenőrző hatóságot vagy ellenőrző szervezetet, és adott esetben át kell adni számára a rendelkezésre álló adatokat;

e)

maradéktalanul együttműködni az érintett illetékes hatósággal, illetve adott esetben az érintett ellenőrző hatósággal vagy ellenőrző szervezettel a nem engedélyezett termékek és anyagok jelenléte okainak ellenőrzésében és azonosításában.

a)

a (2) bekezdés a)–e) pontjával összhangban a gazdasági szereplők által követendő eljárási lépések, és az általuk benyújtandó, vonatkozó dokumentáció;

b)

a gazdasági szereplők által elfogadandó és felülvizsgálandó azon arányos és megfelelő intézkedések, amelyek célja az (1) bekezdés a), b) és c) pontjával összhangban a szennyeződés kockázatának azonosítása és elkerülése.

a)

az (EU) 2017/625 rendelettel összhangban haladéktalanul hatósági vizsgálatot végez abból a célból, hogy megállapítsa a forrást és az okokat a 9. cikk (3) bekezdése első albekezdésének és a 28. cikk (1) bekezdésének való megfelelés ellenőrzése érdekében; e vizsgálatot a lehető leghamarabb, észszerű határidőn belül el kell végezni, figyelembe véve a termék tartósságát és az eset összetettségét;

b)

az a) pontban említett vizsgálat eredményének rendelkezésre állásáig ideiglenesen megtiltja mind az érintett termékek ökológiai vagy átállási termékként történő forgalomba hozatalát, mind annak az ökológiai termelésben való felhasználását.

a)

olyan termékeket vagy anyagokat használt fel, amelyek ökológiai termelésben való felhasználásra a 9. cikk (3) bekezdésének első albekezdése alapján nem engedélyezettek;

b)

nem hozta meg a 28. cikk (1) bekezdésében említett elővigyázatossági intézkedéseket; vagy

c)

az illetékes hatóságok, az ellenőrző hatóságok vagy ellenőrző szervezetek korábbi vonatkozó kéréseire válaszul nem hozott intézkedéseket.

a)

az ökológiai termelésben való felhasználásra a 9. cikk (3) bekezdésének első albekezdése alapján nem engedélyezett termékek és anyagok kimutatására és értékelésére vonatkozó, az illetékes hatóságok, illetve adott esetben az ellenőrző hatóságok és ellenőrző szervezetek által alkalmazandó módszerek;

b)

a tagállamok által az e cikk (6) bekezdésével összhangban a Bizottság és a többi tagállam részére rendelkezésre bocsátandó információk részletei és formátuma.

a)

a kereskedelmi megnevezésben és az összetevők felsorolásában – amennyiben ez a felsorolás az uniós jogszabályok értelmében kötelező –, feltéve, hogy:

b)

kizárólag az összetevők felsorolásában, feltéve, hogy:

c)

a kereskedelmi megnevezésben és az összetevők felsorolásában, feltéve, hogy:

a)

a feldolgozott takarmány megfelel a II. melléklet II., III. és V. részében meghatározott termelési szabályoknak és a 16. cikk (3) bekezdésével összhangban meghatározott különös szabályoknak;

b)

a feldolgozott takarmány összes mezőgazdasági eredetű összetevője ökológiai; valamint

c)

a termék szárazanyag-tartalma legalább 95 %-ban ökológiai.

a)

e cikket, kiegészítve azt az I. mellékletben felsorolt termékek jelölésével kapcsolatos további szabályokkal, vagy módosítva ezeket a további szabályokat; és

b)

a kifejezések IV. mellékletben szereplő jegyzékét, figyelembe véve a tagállamokban bekövetkezett nyelvi változásokat.

a)

fel kell tüntetni a jelölésen a legutóbbi termelési vagy elkészítési műveletet végző gazdasági szereplőt felügyelő ellenőrző hatóság vagy ellenőrző szervezet kódszámát; és

b)

előrecsomagolt élelmiszerek esetében az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló, 33. cikkben említett logóját is fel kell tüntetni a csomagoláson, kivéve a 30. cikk (3) bekezdésében, valamint a 30. cikk (5) bekezdésének b) és c) pontjában említett eseteket.

a)

„EU-mezőgazdaság”, amennyiben a mezőgazdasági nyersanyagot az Unióban állították elő;

b)

„nem EU-mezőgazdaság”, amennyiben a mezőgazdasági nyersanyagot harmadik országban állították elő;

c)

„EU-/nem EU-mezőgazdaság”, amennyiben a mezőgazdasági nyersanyagok egy részét az Unióban, más részét harmadik országban állították elő.

a)

az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában és (2) bekezdésében, valamint a 33. cikk (3) bekezdésében említett megjelölések alkalmazásával, megjelenítésével, elrendezésével és méretével kapcsolatos részletes szabályokról;

b)

az ellenőrző hatóságok és ellenőrző szervezetek kódszámainak kiosztásáról;

c)

a mezőgazdasági nyersanyagok termelési helyének megjelöléséről e cikk (2) bekezdésével és a 33. cikk (3) bekezdésével összhangban.

a)

az (1) bekezdésben említett bejelentés formátuma és műszaki megvalósítása;

b)

a (6) bekezdésben említett jegyzékek közzétételével kapcsolatos intézkedések; valamint

c)

a (7) bekezdésben említett díjak közzétételére vonatkozó eljárások és a közzététellel kapcsolatos intézkedések.

a)

azt lehetőleg elektronikus formában kell kiadni;

b)

annak tartalmaznia kell legalább a gazdasági szereplő vagy a gazdálkodói csoport azonosító adatait – beleértve a tagok felsorolását is –, a tanúsítás hatálya alá tartozó termékkategóriákat, valamint a tanúsítvány érvényességi idejét;

c)

annak tanúsítania kell, hogy a bejelentett tevékenység megfelel e rendeletnek, és

d)

azt a VI. mellékletben szereplő mintának megfelelően kell kiállítani.

a)

feldolgozatlan növények és növényi termékek, beleértve a vetőmagokat és egyéb növényi szaporítóanyagokat is;

b)

állatok és feldolgozatlan állati termékek;

c)

algák és feldolgozatlan akvakultúra-termékek;

d)

feldolgozott, élelmiszernek szánt mezőgazdasági termékek, az akvakultúra-termékeket is beleértve;

e)

takarmány;

f)

bor;

g)

az e rendelet I. mellékletében felsorolt, illetve az előbbi kategóriákba nem tartozó egyéb termékek.

a)

az ilyen értékesítések nem haladják meg évente az 5 000 kg mennyiséget;

b)

az ilyen értékesítések éves forgalma a nem csomagolt ökológiai termékek tekintetében nem haladja meg a 20 000 EUR-t, vagy

c)

a tanúsítás gazdasági szereplőre háruló potenciális költsége meghaladja az érintett gazdasági szereplő által értékesített, nem csomagolt ökológiai termékek teljes forgalmának a 2 %-át.

a)

csak mezőgazdasági termelő tagokból, illetve algákat vagy víziállatokat termelő gazdasági szereplő tagokból állhatnak, akik vagy amelyek emellett élelmiszer vagy takarmány feldolgozásával, elkészítésével, illetve forgalomba hozatalával is foglalkozhatnak;

b)

csak olyan tagokból állhatnak:

c)

valamely tagállamban vagy harmadik országban vannak letelepedve;

d)

jogi személyiséggel rendelkeznek;

e)

csak olyan tagjai lehetnek, amelyek termelési tevékenységeiket egymás földrajzi közelségében végzik;

f)

a csoport által előállított termékekre kötelesek közös értékesítési rendszert létrehozni; valamint

g)

kötelesek létrehozni egy olyan belső ellenőrzési rendszert, amely olyan dokumentált ellenőrzési tevékenységeket és eljárásokat foglal magában, amelyeknek megfelelően egy meghatározott személynek vagy szervezetnek a csoport minden egyes tagja tekintetében el kell végeznie az e rendeletnek való megfelelés ellenőrzését.

a)

a gazdálkodói csoport egyes tagjainak felelőssége;

b)

a csoport tagjai földrajzi közelségének meghatározására vonatkozó kritériumok, mint például a közös létesítmények vagy telephelyek;

c)

a belső ellenőrzési rendszer létrehozása és működése, beleértve az elvégzendő ellenőrzések hatályát, tartalmát és gyakoriságát, valamint a belső ellenőrzési rendszer létrehozásával vagy működésével kapcsolatos hiányosságok azonosítására vonatkozó kritériumokat.

a)

a gazdálkodói csoportok összetétele és mérete;

b)

a dokumentációs és nyilvántartási rendszerek, a belső nyomonkövethetőséget szolgáló rendszer, valamint a gazdasági szereplők jegyzéke;

c)

valamely gazdálkodói csoport és az illetékes hatóság(ok), az ellenőrző hatóságok vagy ellenőrző szervezetek, valamint a tagállamok és a Bizottság közötti információcsere.

a)

annak ellenőrzése, hogy a gazdasági szereplők az e rendelet 9. cikkének (6) bekezdésében és 28. cikkében említettek szerint hoztak-e megelőző és elővigyázatossági intézkedéseket az előállítás, az elkészítés és a forgalmazás valamennyi szakaszában;

b)

ha a mezőgazdasági üzem nem ökológiai vagy átállási termelőegységeket is magában foglal, a nyilvántartások, valamint az érvényben lévő intézkedések, eljárások vagy szabályok ellenőrzése annak biztosítása érdekében, hogy az ökológiai, az átállási és a nem ökológiai termelőegységek, valamint az említett egységek által előállított termékek, és az ökológiai, az átállási és a nem ökológiai termelőegységek részére szánt anyagok és termékek egyértelműen és hatékony módon elkülönülnek egymástól; ennek az ellenőrzésnek ki kell terjednie az olyan parcellák ellenőrzésére, amelyek esetében az átállási időszak részeként visszamenőleges hatállyal elismerésre került egy korábbi időszak, valamint a nem ökológiai termelőegységek ellenőrzésére;

c)

ha a gazdasági szereplők egyidejűleg gyűjtik össze az ökológiai, az átállási és a nem ökológiai termékeket, ugyanazon előkészítő egységben, területen vagy helyiségekben készítik el vagy tárolják azokat, vagy egyidejűleg szállítják azokat más gazdasági szereplők vagy egységek részére, a nyilvántartások, valamint az érvényben lévő intézkedések, eljárások vagy szabályok ellenőrzése annak biztosítása érdekében, hogy az egyes műveletek végrehajtására időben vagy térben elkülönülten kerül sor, hogy megfelelő tisztítási intézkedések és adott esetben a termékek kicserélését megakadályozó intézkedések kerültek bevezetésre, valamint hogy az ökológiai és átállási termékek mindenkor azonosítva vannak, és az ökológiai, átállási és a nem ökológiai termékeket az előkészítési műveletek előtt és után is egymástól időben vagy térben elkülönülten tárolják;

d)

a gazdálkodói csoportok belső ellenőrzési rendszere létrehozásának és működésének ellenőrzése;

e)

ha a gazdasági szereplők mentesülnek e rendelet 34. cikkének (2) bekezdésével összhangban a bejelentési kötelezettség alól vagy ha a gazdasági szereplők mentesülnek e rendelet 35. cikkének (8) bekezdésével összhangban a tanúsítvánnyal való rendelkezés kötelezettsége alól, annak az ellenőrzése, hogy teljesülnek-e az említett mentesítés feltételei, továbbá az említett gazdasági szereplők által értékesített termékek ellenőrzése.

a)

a gazdasági szereplők és a gazdálkodói csoportok típusa, mérete és szerkezete;

b)

azon időszak hossza, amióta a gazdasági szereplők és a gazdálkodói csoportok ökológiai termelést folytatnak, illetve ökológiai termékeket készítenek és forgalmaznak;

c)

az e cikknek megfelelően végzett ellenőrzések eredményei;

d)

a végzett tevékenységek szempontjából mérvadó időpont;

e)

termékkategóriák;

f)

a termékek típusa, mennyisége és értéke, valamint ezen adatok időbeli alakulása;

g)

a termékek keveredésének vagy a nem engedélyezett termékekkel vagy anyagokkal való szennyeződés lehetősége;

h)

a szabályok alóli eltéréseknek vagy mentességeknek a gazdasági szereplők és a gazdálkodói csoportok általi alkalmazása;

i)

a meg nem felelés szempontjából kritikus kérdések, valamint a meg nem felelés valószínűsége az előállítás, az elkészítés és a forgalmazás valamennyi szakaszában;

j)

alvállalkozói tevékenységek.

a)

az érintett gazdasági szereplő vagy gazdálkodói csoport korábbi ellenőrzései során – legalább három egymást követő évben – nem derült fény semmilyen olyan meg nem felelésre, amely érintené az ökológiai vagy az átállási termékek integritását; valamint

b)

az érintett gazdasági szereplő vagy gazdálkodói csoport az e cikk (2) bekezdésében és az (EU) 2017/625 rendelet 9. cikkében említett elemek szerinti értékelése szerint az esetükben alacsony a meg nem felelés valószínűsége.

a)

végrehajtásának összhangban kell lennie az (EU) 2017/625 rendelet 9. cikkének (4) bekezdésével, ezzel párhuzamosan biztosítani kell, hogy a gazdasági szereplők vagy gazdálkodói csoportok hatósági ellenőrzésének egy minimális arányát előzetes értesítés nélkül hajtsák végre;

b)

során biztosítani kell, hogy az e cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzések mellett minimális számú kiegészítő ellenőrzésre is sor kerüljön;

c)

végrehajtása során az (EU) 2017/625 rendelet 14. cikkének h) pontjával összhangban vett minimális számú mintát kell vételezni;

d)

során biztosítani kell, hogy az e cikk (3) bekezdésében említett megfelelőségi ellenőrzéshez kapcsolódóan sor kerüljön egy minimális számú olyan gazdasági szereplő ellenőrzésére, aki vagy amely tagja valamely gazdálkodói csoportnak.

a)

kiegészítik e rendeletet az olyan, a hatósági ellenőrzések végrehajtására vonatkozó, az alábbiakat érintő konkrét kritériumok és feltételek meghatározásával, amelyek lefolytatásának célja egyrészt a nyomonkövethetőség biztosítása az előállítás, az elkészítés és a forgalmazás valamennyi szakaszában, másrészt az e rendeletnek való megfelelés biztosítása:

b)

amelyek úgy módosítják e cikk (2) bekezdését, hogy azt a gyakorlati tapasztalatokon alapuló további elemekkel egészítik ki, vagy úgy, hogy módosítják ezeket a további elemeket.

a)

a gazdasági szereplők vagy gazdálkodói csoportok összes hatósági ellenőrzésének azon, a (4) bekezdés a) pontjában említettek szerinti minimális aránya, amelyet előzetes értesítés nélkül kell végrehajtani;

b)

a (4) bekezdés b) pontjában említett kiegészítő ellenőrzések minimális aránya;

c)

a (4) bekezdés c) pontjában említett minták minimális száma;

d)

a (4) bekezdés d) pontjában említett olyan gazdasági szereplők minimális száma, akik vagy amelyek tagjai valamely gazdálkodói csoportnak.

a)

megőrizni az e rendeletnek való megfelelésüket bizonyító nyilvántartásokat;

b)

megtenni a hatósági ellenőrzésekhez szükséges valamennyi nyilatkozatot és egyéb közleményt;

c)

megfelelő gyakorlati intézkedéseket hozni az e rendeletnek való megfelelés biztosítása céljából;

d)

aláírandó és szükség szerint frissítendő nyilatkozat formájában benyújtani a következő információkat:

a)

az e rendeletnek való megfelelést bizonyító nyilvántartások;

b)

a hatósági ellenőrzésekhez szükséges nyilatkozatok és egyéb közlemények;

c)

az e rendeletnek való megfelelés biztosítását célzó megfelelő gyakorlati intézkedések.

a)

a felhatalmazás tartalmazza az átruházott hatósági ellenőrzési feladatok és a más hatósági tevékenységekhez kapcsolódó feladatok részletes leírását – a jelentéstételi kötelezettséget és más konkrét kötelezettségeket is beleértve –, valamint azon feltételek részletes leírását, amelyek mellett az ellenőrző szervezet az említett feladatokat elvégezheti. Így különösen az ellenőrző szervezetnek előzetes jóváhagyás céljából be kell nyújtania az illetékes hatóságok számára a következőket:

Az ellenőrző szervezetnek az i–iv. pontban említett elemek valamennyi későbbi módosítását be kell jelentenie az illetékes hatóságnak;

b)

az említett illetékes hatóságok rendelkeznek az ahhoz szükséges eljárásokkal és szabályokkal, hogy biztosítsák az ellenőrző szervezetek felügyeletét, beleértve annak ellenőrzését, hogy az átruházott feladatokat – különösen a megfelelés ellenőrzésének részletessége és gyakorisága tekintetében – eredményesen, független módon és objektíven hajtják végre.

a)

más ellenőrző hatóságok vagy ellenőrző szervezetek felügyelete és auditja;

b)

felhatalmazás eltérések engedélyezésére, kivéve a nem ökológiai termelésből származó növényi szaporítóanyagok felhasználására vonatkozó eltéréseket;

c)

hatáskör a tevékenységeknek gazdasági szereplők vagy gazdálkodói csoportok által az e rendelet 34. cikkének (1) bekezdése szerint történő bejelentésének átvételére;

d)

az e rendelet rendelkezéseinek való meg nem felelés valószínűségének értékelése, amely meghatározza– az (EU) 2017/625 rendelet 54. cikkével összhangban – az ökológiai termékeket tartalmazó szállítmányok tekintetében az Unióban való szabad forgalomba bocsátásukat megelőzően elvégzendő fizikai ellenőrzések gyakoriságát;

e)

az intézkedések e rendelet 41. cikkének (4) bekezdésében említett közös jegyzékének összeállítása.

a)

egy 12 hónapot meg nem haladó időtartamra, amely során az ellenőrző szervezetnek orvosolnia kell az auditok és vizsgálatok során azonosított hiányosságokat, illetve kezelnie kell azon meg nem feleléseket, amelyekkel kapcsolatban az e rendelet 43. cikkének megfelelően információcserére kerül sor más ellenőrző hatóságokkal és ellenőrző szervezetekkel, illetékes hatóságokkal, valamint a Bizottsággal; vagy

b)

arra az időtartamra, amelyre az (EU) 2017/625 rendelet 29. cikke b) pontjának iv. alpontjában említett és e rendelet 40. cikkének (3) bekezdéséhez kapcsolódó akkreditáció felfüggesztésre kerül.

a)

minden év január 31-ig azon gazdasági szereplők jegyzékét, amelyeknél az előző év december 31-ig ellenőrzést végeztek;

b)

minden év március 31-ig az előző év folyamán végzett hatósági ellenőrzésekre és más hatósági tevékenységekre vonatkozó információkat, amelyeket az (EU) 2017/625 rendelet 113. cikkében említett éves jelentések ökológiai termelésről és az ökológiai termékek jelöléséről szóló része elkészítésének támogatása céljából végeztek.

a)

az (EU) 2017/625 rendeletnek megfelelően köteles haladéktalanul hatósági vizsgálatot végrehajtani annak céljából, hogy ellenőrizze az e rendeletnek való megfelelést; az említett vizsgálatot a lehető leghamarabb, észszerű határidőn belül el kell végezni, figyelembe véve a termék tartósságát és az eset összetettségét;

b)

az a) pontban említett vizsgálat eredményének rendelkezésre állásáig köteles ideiglenesen megtiltani mind az érintett termékek ökológiai vagy átállási termékként történő forgalomba hozatalát, mind az ökológiai termelésben való felhasználásukat. E döntés meghozatala előtt az illetékes hatóságnak, illetve adott esetben az ellenőrző hatóságnak vagy ellenőrző szervezetnek lehetőséget kell adnia a gazdasági szereplő számára arra, hogy észrevételeket tegyen.

a)

a termék a 2. cikk (1) bekezdésében említettek szerinti termék;

b)

a következők egyike alkalmazandó:

c)

a harmadik országbeli gazdasági szereplők mindenkor az uniós és az említett harmadik országbeli importőrök és nemzeti hatóságok rendelkezésére tudják bocsátani azokat az információkat, amelyek lehetővé teszik azon gazdasági szereplők azonosítását, akik a szállítóik, valamint e szállítók ellenőrző hatóságainak vagy ellenőrző szervezeteinek az azonosítását annak céljából, hogy biztosítható legyen az érintett ökológiai vagy átállási termék nyomonkövethetősége. Ezeket az információkat az importőrök ellenőrző hatóságaival vagy ellenőrző szervezeteivel is közölni kell.

a)

valamely tagállamban vagy harmadik országban a jogszabályoknak megfelelően letelepedettek;

b)

képesnek kell lenniük arra, hogy ellenőrzéseket végezzenek annak biztosítására, hogy az Unióba importálni kívánt ökológiai és átállási termékek megfeleljenek a 45. cikk (1) bekezdésének a) pontjában, b) pontjának i. alpontjában és c) pontjában, valamint az e cikkben foglalt feltételeknek;

c)

megfelelő garanciákat kell nyújtaniuk az objektivitás és a pártatlanság tekintetében, és ellenőrzési feladataik gyakorlását illetően nem állhat fenn esetükben összeférhetetlenség;

d)

az ellenőrző szervezeteket az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett hivatkozás szerinti, „Megfelelőségértékelés: Termékek, folyamatok és szolgáltatások tanúsítását végző szervezetekre vonatkozó követelmények” elnevezésű harmonizált szabvány alapján kell akkreditálni;

e)

rendelkezniük kell az ellenőrzési feladataik végrehajtásához szükséges szakértelemmel, felszereléssel és infrastruktúrával, valamint megfelelő számú, képzettségű és tapasztalattal rendelkező személyzettel; és

f)

teljesíteniük kell a (7) bekezdés alapján esetlegesen elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott további kritériumokat.

a)

a 765/2008/EK rendelet szerinti, Unión belüli nemzeti akkreditáló testület; vagy

b)

olyan, Unión kívüli akkreditáló testület, amely a Nemzetközi Akkreditálási Fórum égisze alatt létrejött valamely többoldalú elismerési megállapodás aláíró fele.

a)

e cikk (2) bekezdését úgy módosítják, hogy az abban meghatározottak mellett az ellenőrző hatóságok és ellenőrző szervezetek e cikk (1) bekezdésében említett elismerésére, illetve az említett elismerés visszavonására vonatkozó további kritériumokkal egészítik ki azt, vagy úgy, hogy módosítják ezeket a további kritériumokat;

b)

kiegészítik e rendeletet a következők tekintetében:

a)

az illetékes hatóságok neve és címe; és

b)

az ellenőrző hatóságok és az ellenőrző szervezetek neve, címe és kódszáma.

a)

a II. melléklet I. részének 1.8.5. pontjában, valamint a II. melléklet II. részének 1.3.4.3. és 1.3.4.4. pontjában említett eltéréseket – a II. melléklet II. részének 1.3.4.4.2. pontja kivételével – 2035. december 31-énél hamarabb megszünteti vagy az említett időponton túlmenően meghosszabbítja, vagy

b)

megszünteti a II. melléklet II. részének 1.3.4.4.2. pontjában említett eltérést.

a)

a 26. cikk (1) bekezdésében említett adatbázisban és a 26. cikk (2) bekezdésében említett rendszerekben, valamint adott esetben a 26. cikk (3) bekezdésében említett rendszerekben szereplő információkat;

b)

a II. melléklet I. része 1.8.5. pontjának és a II. melléklet II. része 1.3.4.3. és 1.3.4.4. pontjának megfelelően engedélyezett eltérésekre vonatkozó információkat; és

c)

a baromfiféléknek és sertésféléknek szánt, ökológiai fehérje takarmány uniós piacon való rendelkezésre állására, valamint a II. melléklet II. része 1.9.3.1. pontja c) alpontjának és 1.9.4.2. pontja c) alpontjának megfelelően megadott engedélyekre vonatkozó információkat.

a)

ökológiai növényi szaporítóanyag;

b)

a II. melléklet II. része 1.3.4.3. és 1.3.4.4. pontjában említett eltérések hatálya alá tartozó ökológiai állatok;

c)

a baromfifélék és a sertésfélék takarmányozására szánt, a II. melléklet II. része 1.9.3.1. pontja c) alpontjában és 1.9.4.2. pontja c) alpontjában említett engedélyek hatálya alá tartozó, ökológiai fehérje takarmány.