Az Európai Unió L 174/2017

7.7.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 174/3

A BIZOTTSÁG (EU) 2017/1221 RENDELETE

(2017. június 22.)

a 692/2008/EK rendeletnek a párolgási kibocsátások meghatározására szolgáló módszer (4. típusú mérés) tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló, 2007. június 20-i 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 14. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 715/2007/EK rendelet értelmében az új könnyű gépjárműveknek meg kell felelniük bizonyos kibocsátási határértékeknek, köztük a párolgási kibocsátásra vonatkozó határértékeknek. Az említett rendelet végrehajtásához szükséges konkrét műszaki rendelkezések a 692/2008/EK bizottsági rendelettel (2) kerültek elfogadásra.

(2)

2011 márciusában a Bizottság minden érdekelt fél bevonásával munkacsoportot alakított a párolgási kibocsátások mérésére jelenleg alkalmazott módszertan felülvizsgálata, valamint egy új módszer elfogadása céljával, foglalkozni kell ugyanis az átöblítési stratégiával, az etanolnak a tartály működésére és annak tartósságára gyakorolt hatásával, a tüzelőanyag áteresztésével és a tüzelőanyag utántöltése esetén keletkező kibocsátásokkal.

(3)

A munkacsoport a Bizottság Közös Kutatóközpontja által kibocsátott két jelentés több elemére alapozta a munkáját (Estimating the Costs and Benefits of Introducing a new European Evaporative Emissions Test Procedure és Review of the European Test Procedure for Evaporative Emissions: Main Issues and Proposed Solutions).

(4)

A munkacsoport által elvégzett elemzés számos olyan problémát tárt fel, amelyek aláássák a párolgási kibocsátások korlátozásának hatékonyságát, és amelyekkel a környezet megfelelő mértékű védelme érdekében foglalkozni kell. Ezért helyénvaló a jelenlegi típus-jóváhagyási eljárás keretében két új eljárást bevezetni: egyet a széntartály öregítése, egyet pedig a tüzelőanyag-rendszer áteresztésének meghatározása tekintetében.

(5)	Az európai motorbenzinhez hozzáadott etanol, különösen, ha a tartálykocsiban keverik a tüzelőanyaghoz, kihat annak gőznyomására. Ezért teszteléskor E10 referencia-tüzelőanyagot kell használni, amely jobban tükrözi az Unióban jelenleg használt tüzelőanyag-típust.

(6)

Az Unióban a mai napig értékesítenek egyrétegű műanyag tartályokat, és ezek várhatóan az uniós gépjárműflotta jelentős részében jelen lesznek 2030-ig. E tartályok azonban áteresztik az etanolt, ami így a környezetbe jut. E jelenség figyelembevéltele érdekében szükség van az etanol-áteresztés mérését lehetővé tévő eljárásra.

(7)

A svéd közúti hatóság és a TUV Nord által végzett tanulmányok keretében kiderült, hogy az etanol hozzáadása a széntartály élettartamára is kihatással van. Ezért a széntartály öregítése tekintetében új eljárást kell meghatározni. A SHED-vizsgálatnak alávetett járművekben az ennek megfelelően öregített széntartályt kell használni.

(8)

Az Unióban a gépjárművekben jelenleg alkalmazott átöblítési stratégiák különösen a városi vezetés szempontjából nem megfelelőek, és megemelkedett szivárgó kibocsátásokhoz vezethetnek. Ezért a SHED-vizsgálat előtti tesztvezetés felülvizsgálatra került, és a napi vizsgálat időtartamát 48 órára kell növelni.

(9)	A 692/2008/EK rendeletet mindezeknek megfelelően módosítani kell.

(10)	Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a „Műszaki Bizottság – Gépjárművek” elnevezésű bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 692/2008/EK rendelet módosítása

A 692/2008/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 2. cikk a következő 45–48. pontokkal egészül ki:

„45. »tüzelőanyag-tároló rendszer«: a tüzelőanyag tárolására szolgáló eszközök, beleértve a tüzelőanyag-tartályt, a tüzelőanyag-töltő csövet, a tanksapkát és a tüzelőanyag-szivattyút;

46. »áteresztési tényező (PF)«: a tüzelőanyag-tároló rendszer által áteresztett szénhidrogén-kibocsátások;

47. »egyrétegű tartály«: egyetlen anyagrétegből álló tüzelőanyag-tartály;

48. »többrétegű tartály«: legalább két különböző anyagréteg használatával kialakított tüzelőanyag-tartály, melyben a rétegek egyikének anyaga a szénhidrogének, így az etanol számára is áthatolhatatlan.”

2.	A 17. cikk a második albekezdés után a következő bekezdéssel egészül ki: „Az (EU) 2017/1221 bizottsági rendelettel (1) módosított VI. melléklet 2019. szeptember 1-jétől alkalmazandó minden, ezen a napon és ettől fogva nyilvántartásba vett új járműre. (1) HL L 174., 2017.7.7., 3. o.”"

3.	A VI. melléklet helyébe e rendelet mellékletének szövege lép.

2. cikk

Hatálybelépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. június 22-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 171., 2007.6.29., 1. o.

(2) A Bizottság 2008. július 18-i 692/2008/EK rendelete a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló 715/2007/EK európai parlamenti és tanács rendelet módosításáról és végrehajtásáról (HL L 199., 2008.7.28., 1. o.).

MELLÉKLET

„

VI. MELLÉKLET

1. Bevezetés

1.1. Ez a melléklet a szikragyújtású motorral felszerelt járművek tüzelőanyag-rendszeréből párolgás révén távozó szénhidrogén-kibocsátások meghatározására szolgáló 4. típusú mérés folyamatát ismerteti.

2. Műszaki előírások

2.1. Bevezetés

Az eljárás a párolgási kibocsátások vizsgálatából és két kiegészítő vizsgálatból áll, melyek közül az egyik az 5.1. pontnak megfelelően az aktívszéntartály öregítésére, a másik az 5.2. pontnak megfelelően a tüzelőanyag-tároló rendszer áteresztésére vonatkozik.

A párolgási kibocsátások vizsgálata (1. ábra) a napi hőmérsékletváltozás, a jármű parkolás közbeni átforrósodása, illetve a városi közlekedés sajátosságai miatt bekövetkező párolgási szénhidrogén-kibocsátások meghatározására szolgál.

2.2. A párolgási kibocsátások vizsgálata a következőkből áll:

a)	egy városi (első rész), egy országúti (második rész), majd két újabb városi vezetési ciklusból (első rész) összetevődő tesztút;

b)	az átforrósodási veszteség meghatározása;

c)	a napi párolgási veszteség meghatározása.

A vizsgálat végeredményének kiszámításához összesíteni kell az átmelegedéskor felszabaduló és a napi párolgási szénhidrogén-kibocsátásokat, valamint az áteresztési tényezőt.

3. A jármű és a tüzelőanyag

3.1. A jármű

3.1.1. A járművet jó műszaki állapotban, bejáratva kell a vizsgálatra átadni, és a vizsgálat előtt legalább 3 000 km-t kell futnia. A párolgási kibocsátások meghatározásának céljára használt jármű kilométerórájának állását és korát fel kell jegyezni. A párolgási kibocsátást szabályozó rendszernek bekapcsolt állapotban kell lennie; és a bejáratási időszak alatt annak mindvégig kifogástalanul kell működnie, az aktívszéntartály(ok) pedig csak a szokásos használatnak lehetett (lehettek) kitéve, és nem kerülhetett sor a normálistól eltérő átöblítési műveletre vagy terhelésre. Az 5.1. pontnak megfelelően öregített aktívszéntartály(oka)t az 1. ábrának megfelelően kell bekötni.

3.2. A tüzelőanyag

3.2.1. Az 1. típusú vizsgálatokhoz a 692/2008/EK rendelet IX. mellékletében meghatározott E10 referencia-tüzelőanyagot kell használni. E rendelet alkalmazásában az 1. típusú vizsgálatok referencia-tüzelőanyaga az E10 referencia-tüzelőanyag, kivéve az aktívszéntartály öregítésének céljára az 5.1. pontnak megfelelően.

4. A párolgási kibocsátás vizsgálatához használt eszközök

4.1. A görgős fékpad

A görgős fékpadnak meg kell felelnie a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 4a. mellékletének 1. függelékében meghatározott követelményeknek.

4.2. A párolgási kibocsátás mérésére szolgáló kamra

A párolgási kibocsátás mérésére szolgáló kamrának meg kell felelnie a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. mellékletének 4.2. pontjában meghatározott követelményeknek.

1. ábra

A párolgási kibocsátások meghatározása

3 000 km-es bejáratási időszak (nincs a normálistól eltérő átöblítés vagy terhelés)

Öregített tartály(ok) használata

A jármű gőztisztítása (ha szükséges)

A tüzelőanyagtól eltérő háttérkibocsátási források korlátozása vagy eltávolítása (megállapodás függvényében)

Megjegyzések:

1.	Párolgási kibocsátást szabályozó rendszer szerinti családok – az I. melléklet 3.2. pontjának megfelelően

2.	A kipufogógáz-kibocsátás mérhető az 1. típusú tesztút alatt, de az így kapott értékek nem használhatók a jogszabályi rendelkezéseknek való megfelelés céljára. A jogszabályok által előírt kipufogógáz-kibocsátási vizsgálat külön kezelendő.

4.3. Analitikai rendszerek

Az analitikai rendszereknek meg kell felelniük a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. mellékletének 4.3. pontjában meghatározott követelményeknek.

4.4. A hőmérsékleti adatok rögzítése

A hőmérsékleti adatok rögzítésének meg kell felelnie a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. mellékletének 4.5. pontjában meghatározott követelményeknek.

4.5. A nyomásértékek rögzítése

A nyomásértékek rögzítésének meg kell felelnie a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. mellékletének 4.6. pontjában meghatározott követelményeknek.

4.6. Ventilátorok

A ventilátoroknak meg kell felelniük a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. mellékletének 4.7. pontjában meghatározott követelményeknek.

4.7. Gázok

A használt gázoknak meg kell felelniük a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. mellékletének 4.8. pontjában meghatározott követelményeknek.

4.8. Egyéb eszközök

Az egyéb eszközöknek meg kell felelniük a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. mellékletének 4.9. pontjában meghatározott követelményeknek.

5. A vizsgálati eljárás

5.1. Az aktívszéntartály(ok) öregítése

Az átforrósodási vizsgálat és a napi veszteség vizsgálata előtt az aktívszéntartály(oka)t öregíteni kell az alábbi 2. ábrán ismertetett eljárással.

2. ábra

Az aktívszéntartály öregítése

5.1.1. Hőkondicionálás

A tartály(oka)t egy erre a célra kialakított hőkamrában többször – 15 °C-ról 60 °C-ra melegítik és hűtik, a végpontokon 30 percig tartva. Az egyes ciklusok hossza 210 perc a 3. ábrának megfelelően. A hőmérséklet-változás üteme a lehető legjobban közelít az 1 °C/perchez. A tartály(ok)on nem szabad átfújatni a levegőt.

A ciklust 50 egymást követő alkalommal kell megismételni. A művelet teljes hossza 175 óra.

3. ábra

Hőkondicionálási ciklus

5.1.2. Az aktívszéntartály rezgési kondicionálása

A hőkondicionálást követően a tartály(oka)t a vertikális tengely mentén, a gépjárműben elfoglalt helyzetbe állítva 30 ± 10 Hz frekvencián összesen több mint 1,5 m/sec2 Grms-nek (1) kell kitenni. A művelet hossza 12 óra.

5.1.3. Az aktívszéntartály tüzelőanyaggal való öregítése

5.1.3.1. Tüzelőanyaggal való öregítés 300 cikluson keresztül

5.1.3.1.1. A hőkondicionálás és a rezgési kondicionálás után a tartály(oka)t az alábbi 5.1.3.1.1.1. pontban leírt, 1. típusú vizsgálatokhoz használt E10 kereskedelmi tüzelőanyag és nitrogén vagy levegő 50 ± 15 % tüzelőanyaggőz-térfogatarányú keverékében kell öregíteni. A keverék tüzelőanyaggőzzel való telítettségének arányát 60 ± 20 g/órán kell tartani.

A tartály(oka)t áttörésig kell terhelni. Áttörésről akkor beszélünk, amikor a kibocsátott szénhidrogének halmozott mennyisége eléri a 2 grammot. Ettől eltérve a terhelés végpontja lehet az, amikor a szellőzőnyílásnál az egyenértékű koncentráció eléri a 3 000 ppm-t.

5.1.3.1.1.1. A vizsgálathoz használt E10 kereskedelmi tüzelőanyagnak az alábbiak tekintetében ugyanazon követelményeknek kell megfelelnie, mint az E10 referencia-tüzelőanyagnak:

—	sűrűség 15 °C-on,

—	gőznyomás (DVPE),

—	desztilláció (csak párolgás),

—	szénhidrogén-elemzés (olefinek, aromás vegyületek, benzol),

—	oxigéntartalom,

—	etanoltartalom.

5.1.3.1.2. A tartály(ok) tisztítását a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. mellékletének 5.1.3.8. pontjában ismertetett eljárásnak megfelelően kell végezni. Normál állapot alatt 273,2 K hőmérséklet és 101,33 kPa nyomás értendő.

A tartály(ok) tisztítását a terhelést követő 5 perc és egy óra eltelte között kell elvégezni.

5.1.3.1.3. Az eljárás 5.1.3.1.1. és 5.1.3.1.2. pontban leírt lépéseit 50 alkalommal kell megismételni, ezután 5 butáncikluson keresztül az alábbi 5.1.3.1.4. pontnak megfelelően meg kell mérni a bután-feldolgozási kapacitást (BWC), ami az aktivált széntartály képessége a száraz levegőben található bután abszorpciójára és deszorpciójára meghatározott körülmények között. A tüzelőanyaggal való öregítést folytatni kell a 300. ciklus végéig. A 300 ciklus után el kell végezni a bután-feldolgozási kapacitás mérését 5 butáncikluson keresztül az 5.1.3.1.4. pontnak megfelelően.

5.1.3.1.4. A BWC mérését a tüzelőanyaggal való öregítés 50. és 300. ciklusa után kell elvégezni. A méréshez áttörésig kell terhelni a tartályt a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. melléklete 5.1.6.3. pontjának megfelelően. A BWC értékét fel kell jegyezni.

Ezután el kell végezni a tartály(ok) tisztítását a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. mellékletének 5.1.3.8. pontjában ismertetett eljárásnak megfelelően.

A tartály(ok) tisztítását a terhelést követő 5 perc és egy óra eltelte között kell végezni.

A butánterhelést öt alkalommal kell megismételni. A BWC értékét minden alkalom után fel kell jegyezni. A BWC50 értékét az öt terhelési eredmény átlagaként kell kiszámítani és fel kell jegyezni.

A tartály(ok) összesen 300 tüzelőanyaggal való öregítési cikluson és 10 butáncikluson megy (mennek) keresztül, ezután stabilizáltnak tekinthető(k).

5.1.3.2. Amennyiben a tartály(oka)t a beszállító adja, a gyártó erről előzetesen tájékoztatja a típusjóváhagyásért felelős hatóságot, hogy az megtekinthesse a beszállító létesítményében végzett öregítési eljárás bármely szakaszát.

5.1.3.3. A gyártó eljuttatja a típusjóváhagyásért felelős hatósághoz a vizsgálati jelentést, amely legalább a következőket tartalmazza:

—	az aktivált szén típusa,

—	a terhelési ráta,

—	a tüzelőanyag műszaki adatai,

—	BWC-mérések eredményei.

5.2. A tüzelőanyag-rendszer áteresztési tényezőjének meghatározása (4. ábra)

4. ábra

Az áteresztési tényező meghatározása

A vizsgálathoz a családra jellemző tüzelőanyag-tároló rendszert kell kiválasztani, próbapadra kell erősíteni, majd E10 referencia-tüzelőanyaggal feltöltve 20 héten át 40 °C ± 2 °C-on kell tartani. A tüzelőanyag-tároló rendszert a járműben elfoglalt szokásos helyzetéhez hasonlóan kell pozicionálni a próbapadon.

5.2.1. A tartályt friss E10 referencia-tüzelőanyaggal kell feltölteni. A feltöltést a névleges kapacitás 40 ± 2 %-áig kell elvégezni 18 °C ± 8 °C-on. A tüzelőanyag-rendszert tartó próbapadot egy biztonságos, erre a célra kialakított, szabályozott hőmérsékletű helyiségben 40 °C ± 2 °C-on kell tartani 3 héten át.

5.2.2. A 3. hét végén a tartályt ki kell üríteni, és friss E10 referencia-tüzelőanyaggal kell újratölteni a névleges kapacitás 40 ± 2 %-áig 18 °C ± 8 °C-on.

6–36 órán belül (melynek utolsó hat órájában a hőmérséklet 20 °C ± 2 °C) a tüzelőanyag-rendszert tartó próbapadot változtatható hőmérsékletű SHED-kamrába kell helyezni, és a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. mellékletének 5.7. pontjának megfelelően 24 órás egész napos eljárásnak kell alávetni. A tüzelőanyag-rendszer szellőzését a kamrán kívülre kell vezetni, ezzel kizárva az áteresztés méréséből a tartály szellőzési kibocsátásait. A szénhidrogén-kibocsátást mérni kell, és értékét HC3W-ként kell feljegyezni.

5.2.3. A tüzelőanyag-rendszert tartó próbapadot ismét egy biztonságos, erre a célra kialakított szabályozott hőmérsékletű helyiségbe kell helyezni, és ott 40 °C ± 2 °C-on kell tartani a fennmaradó 17 héten át.

5.2.4. A 17. hét végén a tartályt ki kell üríteni, és friss E10 referencia-tüzelőanyaggal kell újratölteni a névleges kapacitás 40 ± 2 %-áig 18 °C ± 8 °C-on.

5.2.5. Az áteresztési tényező a HC20W és a HC3W különbsége g/24 órában, 3 helyértékben megadva.

5.2.6. Amennyiben az áteresztési tényezőt a beszállító állapítja meg, a gyártó erről előzetesen tájékoztatja a típusjóváhagyásért felelős hatóságot, hogy az megtekinthesse a beszállító létesítményében végzett eljárást.

5.2.7. A gyártó eljuttatja a típusjóváhagyásért felelős hatósághoz a vizsgálati jelentést, amely legalább a következőket tartalmazza:

a)	a vizsgált tüzelőanyag-tároló rendszer teljes leírása, beleértve a vizsgált tartály típusát, hogy az egy- vagy többrétegű-e, valamint hogy milyen anyagból készült a tartály és a rendszer többi eleme;

b)	az öregítés során mért heti átlaghőmérsékletek;

c)	a 3. héten mért HC-érték (HC3W);

d)	a 20. héten mért HC-érték (HC20W);

e)	az eredményül kapott áteresztési tényező (PF).

5.2.8. A fenti 5.2.1–5.2.7. pontoktól eltérve a többrétegű tartályokat használó gyártók a fent leírt teljes mérési eljárás elvégzése helyett használhatják a következő névleges áteresztési tényezőt (APF):

többrétegű tartály esetén APF = 120 mg/24 óra.

5.2.8.1. Amennyiben egy gyártó úgy dönt, hogy névleges áteresztési tényezőt használ, a típusjóváhagyásért felelős hatósághoz nyilatkozatot nyújt be a tartály típusának és az ahhoz felhasznált anyagoknak a pontos megjelölésével.

5.3. Az átforrósodási és a napi veszteség mérésének folyamata

A járművet a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. melléklete 5.1.1. és 5.1.2. pontjának megfelelően kell előkészíteni. A gyártó kérésére és a felelős hatóság jóváhagyásával a tüzelőanyagtól eltérő háttérkibocsátási források korlátozhatók vagy eltávolíthatók a vizsgálat előtt (pl. a gumiabroncsok vagy a jármű hevítése, az ablakmosó folyadék eltávolítása).

5.3.1. Temperálás

A járművet leállított állapotban legalább 12, de legfeljebb 36 órán keresztül temperálni kell egy temperáló helyiségben. Ennek az időtartamnak a végére a motorolajnak és a hűtőközegnek ± 3 °C-os pontossággal fel kell vennie a környezet hőmérsékletét.

5.3.2. A tüzelőanyag leeresztése és újratöltése

A 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. melléklete 5.1.7. pontjának megfelelően ki kell üríteni és újra kell tölteni a tüzelőanyagot.

5.3.3. Előkondicionáló menetciklus

A tüzelőanyag cseréjétől számított egy órán belül görgős fékpadra kell tenni a járművet, és alá kell vetni a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 4a. melléklete szerinti I. típusú próbaút első része szerinti egy menetciklusnak és második része szerinti két menetciklusnak.

E művelet alatt a kipufogógáz-kibocsátásból nem kell mintát venni.

5.3.4. Temperálás

Az előkondicionálás végét követő öt percen belül a járművet leállított állapotban legalább 12, de legfeljebb 36 órán keresztül temperálni kell egy temperáló helyiségben. Ennek az időtartamnak a végére a motorolajnak és a hűtőközegnek ± 3 °C -os pontossággal fel kell vennie a környezet hőmérsékletét.

5.3.5. A széntartály áttörése

Az 5.1. pontnak megfelelően öregített aktívszéntartályt a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. melléklete 5.1.4. pontjában ismertetett eljárásnak megfelelően áttörésig kell terhelni.

5.3.6. Vizsgálat fékpadon

5.3.6.1. A tartály telítésétől számított egy órán belül görgős fékpadra kell tenni a járművet, és alá kell vetni a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 4a. melléklete szerinti I. típusú próbaút első része szerinti egy menetciklusnak és második része szerinti egy menetciklusnak. Ezután a motort le kell állítani. A művelet során mintát lehet venni a kipufogógáz-kibocsátásból, de az eredmények nem használhatók a kipufogógáz-kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyás céljára.

5.3.6.2. Az 5.3.6.1. pont szerinti I. típusú próbaút végétől számított két percen belül a járművel újabb kondicionáló menetciklust kell megtenni, amely az I. típusú próbaút első részének (melegindítás) kétszeri ismétléséből áll. Ezután a motort ismét le kell állítani. E művelet alatt nem szükséges mintát venni a kipufogógáz-kibocsátásból.

5.3.7. Meleg levegővel való átitatás

A görgős fékpadon végzett vizsgálat után a járművet alá kell vetni a parkolás közbeni átforrósodáskor keletkező párolgási kibocsátások vizsgálatának a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. mellékletének 5.5. pontjával összhangban. Az átforrósodáskor keletkező veszteséget a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. mellékletének 6. pontjával összhangban kell kiszámítani, és MHS-ként kell feljegyezni.

5.3.8. Temperálás

A parkolás közbeni átforrósodáskor keletkező párolgási kibocsátások vizsgálata után a járművet a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. mellékletének 5.6. pontjával összhangban temperálni kell.

5.3.9. Napi vizsgálat

5.3.9.1. A temperálás után el kell végezni a napi veszteség első 24 órás mérését a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. mellékletének 5.7. pontjával összhangban. A kibocsátásokat a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. mellékletének 6. pontjában meghatározott módon kell kiszámítani. A kapott értéket MD1-ként kell feljegyezni.

5.3.9.2. A napi kibocsátások első 24 órás mérése után el kell végezni a napi kibocsátások második 24 órás mérését a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. mellékletének 5.7. pontjával összhangban. A kibocsátásokat a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. mellékletének 6. pontjában meghatározott módon kell kiszámítani. A kapott értéket MD2-ként kell feljegyezni.

5.3.10. Számítás

Az MHS + MD1 + MD2 + 2PF eredménye el kell maradjon a 715/2007/EK rendelet I. mellékletének 3. táblázatában meghatározott határértéktől.

5.3.11. A gyártó eljuttatja a típusjóváhagyásért felelős hatósághoz a vizsgálati jelentést, amely legalább a következőket tartalmazza:

a)	a temperálási időszakok ismertetése, megadva hosszukat és az elért átlaghőmérsékleteket;

b)	a használt öregített tartály leírása és hivatkozás a részletes öregítési jelentésre;

c)	a meleg levegővel végzett átitatáskor alkalmazott átlaghőmérséklet;

d)	a meleg levegővel végzett átitatáskor mért érték, HSL;

e)	az első napi kibocsátási érték, DL1st day;

f)	a második napi kibocsátási érték, DL2nd day;

g)	a párolgási kibocsátások végeredménye, amelyet az MHS + MD1 + MD2 + 2PF képlet használatával kell kiszámítani.

”

(1)

Grms: A rezgés négyzetes középértéke, amelyet az egyes pontokon mért erősség négyzetének középértéke, majd a középérték gyöke kiszámításával kell meghatározni. Az így kapott eredmény a Grms értéke.

7.7.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 174/16

A BIZOTTSÁG (EU) 2017/1224 RENDELETE

(2017. július 6.)

a kozmetikai termékekről szóló 1223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet V. mellékletének módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a kozmetikai termékekről szóló, 2009. november 30-i 1223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 31. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2-metil-2H-izotiazol-3-on anyag, amely a Kozmetikai Összetevők Nemzetközi Nevezéktana (INCI) értelmében a metil-izotiazolinon nevet kapta (CAS-szám: 2682-20-4), a 1223/2009/EK rendelet V. mellékletének 57. bejegyzése értelmében leöblítendő kozmetikai termékek tartósítószereként jelenleg legfeljebb 0,01 tömegszázalékos koncentrációban (100 ppm) engedélyezett.

(2)

A fogyasztók biztonságával foglalkozó tudományos bizottság (FBTB) 2015. december 15-én véleményt (2) fogadott el a metil-izotiazolinon biztonságosságáról. Az FBTB arra a következtetésre jutott, hogy a leöblítendő kozmetikai termékek vonatkozásában a metil-izotiazolinon legfeljebb 0,0015 tömegszázalékos koncentrációig (15 ppm) tekinthető biztonságosnak a fogyasztókra nézve a kontaktallergia kiváltása szempontjából.

(3)	A bizottság említett véleményének fényében foglalkozni kell a metil-izotiazolinon által kiváltott allergia egyre gyakoribb előfordulásával, és tovább kell korlátozni az anyag használatát a leöblítendő kozmetikai termékekben.

(4)	Az 1223/2009/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(5)	Az ágazat számára észszerű határidőt kell biztosítani ahhoz, hogy elvégezhesse a termékösszetételeken a forgalomba hozatalhoz szükséges kiigazításokat, valamint a nem megfelelő termékek forgalomból történő kivonását.

(6)	Az e rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak a Kozmetikai Termékek Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1223/2009/EK rendelet V. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

2018. január 27-től kizárólag e rendeletnek megfelelő kozmetikai termékek hozhatók forgalomba az Unió piacán.

2018. április 27-től kizárólag e rendeletnek megfelelő kozmetikai termékek lehetnek elérhetők az Unió piacán.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. július 6-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 342., 2009.12.22., 59. o.

(2) FBTB/1557/15 (III. beadvány)

MELLÉKLET

Az 1223/2009/EK rendelet V. mellékletének 57. bejegyzése helyébe a következő szöveg lép:

Hivatkozási szám	Az anyag azonosítása				Feltételek			Az alkalmazási feltételek és figyelmeztetések szövege
Hivatkozási szám	Kémiai név/INN	Az összetevők glosszáriumában szereplő közhasználatú név	CAS-szám	EC-szám	A termék típusa, testrészek	Legnagyobb koncentráció a felhasználásra kész készítményben	Egyéb
a	b	c	d	e	f	g	h	i
„57.	2-metil-2H-izotiazol-3-on	Methylisothiazolinone (*1)	2682-20-4	220-239-6	Leöblítendő termékek	0,0015 %

(*1) A metil-izotiazolinont, egészen pontosan annak metil-klór-izotiazolinonnal alkotott keverékét az V. melléklet 39. bejegyzése is szabályozza. A két bejegyzés kölcsönösen kizárja egymást: ugyanabban a termékben nem alkalmazható egyszerre a Methylchloroisothiazolinone (és) Methylisothiazolinone keveréke, valamint a Methylisothiazolinone önmagában.”

7.7.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 174/19

A TANÁCS (EU) 2017/1225 HATÁROZATA

(2017. június 16.)

a Portugáliában fennálló túlzott hiányról szóló 2010/288/EU határozat hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 126. cikke (12) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság ajánlására,

mivel:

(1)

A Bizottság ajánlása alapján 2009. december 2-án a Tanács – a Szerződés 126. cikke (6) bekezdésének megfelelően – a 2010/288/EU határozattal (1) megállapította, hogy Portugáliában túlzott hiány áll fenn. A Tanács megállapította, hogy a 2009-re tervezett államháztartási hiány a GDP 5,9 %-a volt, tehát túllépte a Szerződésben a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket. A 2009-re tervezett bruttó államadósság, amely 2005 óta meghaladta a Szerződésben a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaértéket, a GDP 74,5 %-a volt.

(2)

2009. december 2-án a Tanács a Szerződés 126. cikkének (7) bekezdésével és az 1467/97/EK tanácsi rendelet (2) 3. cikkének (4) bekezdésével összhangban a Bizottság ajánlása alapján ajánlást intézett Portugáliához azzal a céllal, hogy legkésőbb 2013 végéig szüntesse meg a túlzott hiányt. A Tanács 2010. június 2-át jelölte meg az eredményes intézkedések megtételének határidejeként.

(3)

A portugál hatóságok azon kérése nyomán, amelyben pénzügyi segítséget kértek az Uniótól, azon tagállamoktól, amelyeknek pénzneme az euro, valamint a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), a Tanács határozatot hozott a Portugáliának nyújtandó pénzügyi támogatásról (3). A Bizottság és a portugál hatóságok 2011. május 17-én aláírták a konkrét gazdaságpolitikai feltételekről szóló egyetértési megállapodást. A Tanács az azóta eltelt időszakban – 2012. október 9-én és 2013. június 21-én – a Szerződés 126. cikkének (7) bekezdése alapján két új ajánlást címzett Portugáliához, amelyekben a túlzott hiány megszüntetésére kitűzött határidőt 2014-re, majd 2015-re hosszabbította meg. A Tanács mindkét ajánlásban úgy ítélte meg, hogy Portugália eredményes intézkedéseket tett, azonban olyan előre nem látható, kedvezőtlen gazdasági események következtek be, amelyek jelentős negatív hatást gyakoroltak az államháztartásra. A 472/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 10. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban Portugália mentesült a túlzotthiány-eljárásból fakadó külön jelentéstételi kötelezettség alól, és jelentését makrogazdasági kiigazítási programja keretében nyújtotta be (5).

(4)

A Szerződés 126. cikke (8) bekezdésének megfelelően a Tanács 2016. július 12-i határozatában megállapította, hogy a 2013. június 21-i tanácsi ajánlás nyomán Portugália nem hozott eredményes intézkedéseket. 2016. augusztus 8-án a Tanács a Szerződés 126. cikkének (9) bekezdése szerinti határozatot fogadott el, amelyben felszólította Portugáliát a túlzott hiány orvoslásához szükségesnek ítélt hiánycsökkentő intézkedések meghozatalára, és a kiigazítás új határidejeként 2016-ot tűzte ki. A Tanács emellett 2016. október 15-ét jelölte meg az eredményes intézkedések megtételének határidejeként.

(5)	2016. november 16-án a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Portugália a Szerződés 126. cikkének (9) bekezdése szerinti, 2016. augusztus 8-i tanácsi határozatnak megfelelően eredményes intézkedéseket tett.

(6)

A Szerződésekhez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv 4. cikkével összhangban a Bizottság biztosítja a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásához kapcsolódó statisztikai adatokat. A jegyzőkönyv alkalmazásának részeként a 479/2009/EK tanácsi rendelet (6) 3. cikkével összhangban a tagállamok évente kétszer, konkrétan április 1-jéig és október 1-jéig kötelesek közölni az államháztartási hiányra, az államadósságra és más kapcsolódó változókra vonatkozó statisztikai adatokat.

(7)

A túlzott hiány fennállásáról szóló határozat hatályon kívül helyezéséről a Tanács a közölt statisztikai adatok alapján határoz. Emellett a túlzott hiány fennállásáról szóló határozat csak akkor helyezhető hatályon kívül, ha a Bizottság előrejelzései szerint a hiány az előrejelzés távlatában nem haladja meg a Szerződés szerinti, a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket (7).

(8)

Portugália 2017. áprilisi adatszolgáltatását követően a Bizottság (Eurostat) által a 479/2009/EK rendelet 14. cikkével összhangban rendelkezésre bocsátott adatok, a 2017–2021 közötti időszakra vonatkozó stabilitási program és a Bizottság 2017. tavaszi előrejelzése alapján az alábbi következtetések vonhatók le:

—

Az államháztartási hiány, miután 2015-ben a GDP 4,4 %-ának (egyszeri intézkedések nélkül számítva a GDP 3,1 %-ának) megfelelő mértékű volt, 2016-ban a GDP 2,0 %-ára (egyszeri intézkedések nélkül számítva a GDP 2,3 %-ára) csökkent. A 2016. évi költségvetési célokkal összehasonlítva a 2016-os hiánycsökkentés főként a folyó kiadások – mindenekelőtt a folyó termelőfelhasználás – visszafogásának (a GDP – 0,9 %-a), valamint a tervezettnél alacsonyabb tőkekiadásoknak (a GDP – 0,5 %-a) köszönhető, ami jócskán ellensúlyozta az adó- és nem adójellegű bevételeknél egyaránt bekövetkezett kiesést (a GDP 1,1 %-a).

—

A portugál kormány által 2017. április 28-án benyújtott, a 2017–2021 közötti időszakra vonatkozó stabilitási programban vázolt tervek szerint az államháztartási hiány 2017-ben a GDP 1,5 %-ára, majd 2018-ban a GDP 1,0 %-ára csökken. A Bizottság 2017. tavaszi előrejelzése 2017-re 1,8 %-os, 2018-ra pedig 1,9 %-os GDP-arányos hiánnyal számol, így a hiány az előrejelzés távlatában a Szerződésben a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték alatt marad. Az előrejelzés nem veszi figyelembe a banktámogatási intézkedések esetleges hiánynövelő hatását, mely intézkedések nem veszélyeztethetik a hiány tartós csökkentését.

—	A strukturális egyenleg, vagyis a ciklikus hatásoktól megtisztított, egyszeri és más átmeneti intézkedések nélküli államháztartási egyenleg 2016-ban a GDP 0,3 %-ának megfelelő mértékben javult.

—	A GDP-arányos bruttó államadósság a 2015. évi 129 %-ról 2016-ban 130,4 %-ra növekedett, ami az adósságnövelő SFA-tételeknek tudható be. A Bizottság 2017. tavaszi előrejelzése szerint az elsődleges többletek hatására az adósságráta 2017-ben 128,5 %-ra, majd 2018-ban 126,2 %-ra csökken.

(9)	A Szerződés 126. cikke (12) bekezdésének megfelelően a túlzott hiány fennállásáról szóló tanácsi határozatot hatályon kívül kell helyezni, ha a Tanács megítélése szerint az érintett tagállamban megtörtént a túlzott hiány kiigazítása.

(10)	A Tanács véleménye szerint Portugáliában a túlzott hiány kiigazítása megtörtént, ezért a 2010/288/EU határozatot hatályon kívül kell helyezni.

(11)

A túlzott hiány megszüntetését követő évtől, azaz 2017-től Portugália a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágába tartozik, és megfelelő ütemben kell haladnia középtávú költségvetési célja felé, beleértve a kiadási referenciaérték tiszteletben tartását, továbbá az 1467/97/EK rendelet 2. cikkének (1a) bekezdésével összhangban meg kell felelnie az adósságkritériumnak,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Átfogó értékelés alapján megállapítást nyert, hogy Portugáliában megtörtént a túlzott hiány kiigazítása.

2. cikk

A 2010/288/EU határozat hatályát veszti.

3. cikk

Ennek a határozatnak a Portugál Köztársaság a címzettje.

Kelt Luxembourgban, 2017. június 16-án.

a Tanács részéről

az elnök

E. SCICLUNA

(1) A Tanács 2010/288/EU határozata (2009. december 2.) a Portugáliában fennálló túlzott hiányról (HL L 125., 2010.5.21., 44. o.).

(2) A Tanács 1467/97/EK rendelete (1997. július 7.) a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról (HL L 209., 1997.8.2., 6. o.).

(3) A Tanács 2011/344/EU végrehajtási határozata (2011. május 17.) a Portugáliának nyújtandó uniós pénzügyi támogatásról (HL L 159., 2011.6.17., 88. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 472/2013/EU rendelete (2013. május 21.) a pénzügyi stabilitásuk tekintetében súlyos nehézségekkel küzdő vagy súlyos nehézségek által fenyegetett euroövezeti tagállamok gazdasági és költségvetési felügyeletének megerősítéséről (HL L 140., 2013.5.27., 1. o.).

(5) A túlzotthiány-eljárásokkal kapcsolatos valamennyi dokumentum megtalálható a következő weboldalon: https://ec.europa.eu/info/business-economy-euro/economic-and-fiscal-policy-coordination/eu-economic-governance-monitoring-prevention-correction/stability-and-growth-pact/corrective-arm-excessive-deficit-procedure/excessive-deficit-procedures-overview_en

(6) A Tanács 479/2009/EK rendelete (2009. május 25.) az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról (HL L 145., 2009.6.10., 1. o.).

(7) „A Stabilitási és Növekedési Paktum végrehajtásának részletes leírása, valamint iránymutatások a stabilitási programok és konvergenciaprogramok tartalmára és formájára vonatkozóan” című, a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság által 2016. július 5-én elfogadott útmutatóval összhangban, amely elérhető a következő címen: http://ec.europa.eu/economy_finance/economic_governance/sgp/legal_texts/index_en.htm.

7.7.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 174/22

A TANÁCS (EU) 2017/1226 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2017. június 30.)

a Görögország makrogazdasági kiigazítási programjának elfogadásáról szóló (EU) 2016/544 végrehajtási határozat módosításáról (2015/1411)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a pénzügyi stabilitásuk tekintetében súlyos nehézségekkel küzdő vagy súlyos nehézségek által fenyegetett euroövezeti tagállamok gazdasági és költségvetési felügyeletének megerősítéséről szóló, 2013. május 21-i 472/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (5) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

2015. július 16-án az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) Kormányzótanácsa felkérte a Bizottságot és a vele együttműködő Európai Központi Bankot (EKB), az ESM-et, a görög hatóságokat és szükség szerint a Nemzetközi Valutaalapot (IMF), hogy kössenek megállapodást Görögország hitel formájában megvalósuló makrogazdasági kiigazítási programjáról. A programot a 472/2013/EU rendelet 7. cikkének (1) bekezdése szerinti eljárással összhangban készítették el. 2015. augusztus 11-én az említett intézmények és a görög kormány között technikai szintű megállapodás jött létre egy makrogazdasági kiigazítási programról (a továbbiakban: a program). A Tanács a Bizottság javaslata alapján tanácsi végrehajtási határozattal (2) elfogadta a programot.

(2)	Az említett megállapodást követően Görögország átfogó szakpolitikai intézkedéscsomagot fogadott el, amelyet az ESM keretében megvalósuló hároméves makrogazdasági kiigazítási program keretében kell végrehajtani 2015 harmadik negyedéve és 2018 harmadik negyedéve között.

(3)

Az ESM keretében konkrét gazdaságpolitikai feltételekről szóló, 2015. augusztus 19-i egyetértési megállapodásban (a továbbiakban: az egyetértési megállapodás) foglalt átfogó szakpolitikai intézkedéscsomag célja a pénzügyi piacok bizalmának helyreállítása, a stabil makrogazdasági egyensúly visszaállítása, valamint a gazdaság visszaállítása a fenntartható növekedési pályára. Az intézkedéscsomag a következő négy pilléren nyugszik: az államháztartás fenntarthatóságának helyreállítása, a pénzügyi stabilitás megőrzése, a versenyképesség és a növekedés fokozása, valamint az állam és a közigazgatás modernizációja.

(4)

A programra vonatkozó első értékelés elvégzése után, valamint az eurocsoport 2016. május 25-i nyilatkozatát, a Bizottság és az EKB által a program végrehajtására vonatkozóan kiadott kedvező értékelést és az ESM jóváhagyását követően 2016. június 16-án Görögország és – az ESM képviseletében – a Bizottság kiegészítő egyetértési megállapodást kötött. A kiegészítő egyetértési megállapodás aktualizálja az egyetértési megállapodásban megállapított szakpolitikai feltételeket annak érdekében, hogy tükrözzék a program végrehajtása terén elért haladást.

(5)

2016. május 25-i ülésén az eurocsoport mérlegelte Görögország adósságának fenntarthatóságát is. Az eurocsoport megállapodott egy államadóssággal kapcsolatos intézkedéscsomagról, melynek megvalósítása fokozatosan, a bruttó finanszírozási igényekkel kapcsolatosan kitűzött referenciaértékek teljesüléséhez szükséges ütemben történik. Az eurocsoporton belül megállapodás születetett arról, hogy az intézkedések első csoportjának végrehajtására rövid távon, vagyis az első értékelés lezárásától a program végéig kerül sor. Az ESM és az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz igazgatótanácsa 2017. január 23-án elfogadta a Görögország számára kidolgozott rövid távú adósságkönnyítő intézkedéscsomagra vonatkozó szabályokat, amelyek végrehajtása megkezdődött. Az eurocsoport 2016. május 25-i ülésén megállapodás született arról is, hogy a program 2018 közepéig történő sikeres végrehajtása után az eurocsoport elvárná egy esetleges második intézkedéscsomag végrehajtását is, ha arra szükség van az államadósság fenntarthatóságára vonatkozóan kitűzött referenciaértékek teljesüléséhez.

(6)

2016. május 25-én az eurocsoport üdvözölte az IMF vezetőinek azon szándékát, hogy javaslatot tegyenek az IMF igazgatótanácsának a Görögországra vonatkozó pénzügyi megállapodás jóváhagyására. Az eurocsoport 2016. december 5-én megerősítette ezt az álláspontját, és hangsúlyozta azt is, hogy szükség van egy valamennyi intézmény és Görögország egyetértésével kialakított közös feltételrendszerre. 2016. december 5-én az eurocsoport a tárgyalások mihamarabbi folytatására is felszólította az intézményeket és Görögországot egy, ezen feltételrendszeren alapuló szakértői szintű megállapodás lehető leghamarabbi megkötése érdekében, valamint felhatalmazta az eurocsoport üléseit előkészítő munkacsoportot a szakértői szintű megállapodás értékelésével. Az említett feltételrendszer magában foglalja egy előzetesen jogszabályba foglalt költségvetési csomag elfogadását annak elősegítése érdekében, hogy az elsődleges többlet középtávon elérje a GDP 3,5 %-át.

(7)

A görög gazdaság a fokozott bizonytalansággal és a tőkekorlátozások bevezetésével szembeni nagyfokú ellenálló képességről tett tanúbizonyságot, mivel a GDP 2015-ben csupán 0,2 %-kal csökkent. 2016-ban a görög gazdaság stagnált, mivel a lakossági fogyasztás kezdődő növekedését ellensúlyozta, hogy egyaránt csökkent az állami fogyasztás és a nettó kivitel. A Bizottság 2017. tavaszi előrejelzése szerint a görög gazdaság 2017-ben várhatóan 2,1 %-kal, 2018-ban pedig 2,5 %-kal fog növekedni, annak hatására, hogy a javuló gazdasági hangulat támogatja a beruházásokat és a fogyasztást.

(8)

Ezen előrejelzés alapján a GDP-arányos államadósság 2016-ban 179,0 %, 2017-ben 178,8 %, 2018-ban 174,6 % és 2019-ben 165,2 % lesz. A GDP-arányos államadósság tehát 2017-től kezdve csökkenő pályára áll. Görögország elsődleges többlete 2015-ben a GDP 0,5 %-át, 2016-ban pedig a GDP 4,2 %-át érte el, így az ország túlteljesítette a GDP – 0,25 %-ában, illetve 0,5 %-ában meghatározott, program szerinti célt. A görög hatóságoknak olyan költségvetési pályát kell követni, amely 2017-ben a GDP 1,75 %-ának, 2018-ban és középtávon pedig a GDP 3,5 %-ának megfelelő elsődleges többletcélokon alapul. A költségvetési célok tekintetében meghatározott pálya összhangban áll az eddigi legmélyebb recessziójából kilábaló görög gazdaság várható növekedési ütemével.

(9)

A bizottsági szolgálatok aktualizált előrejelzéseinek és a Bizottság által az EKB-val – és adott esetben az IMF-fel – együttműködésben elvégzett második értékelés eredményeinek fényében aktualizálni kell a meglévő programot, hogy tükrözze azokat a reformokat, amelyeket a görög hatóságok 2017 első negyedévének végéig megvalósítottak. Mindezek alapján az aktualizált feltételrendszernek fel kell vázolnia a program jövőbeni sikeres végrehajtásához szükséges szakpolitikai intézkedések körét, a görög gazdaság fenntartható növekedési pályára való visszaállítása érdekében. Ezért helyénvaló módosítani az (EU) 2016/544 tanácsi végrehajtási határozatot.

(10)

A program keretében végrehajtott intézkedésekhez Görögországnak bármilyen formában nyújtott pénzügyi támogatásnak összhangban kell állnia az Unió jogi előírásaival és szakpolitikáival, különösen az uniós gazdasági kormányzási kerettel és az Európai Unió Alapjogi Chartájával (a továbbiakban: a Charta). Amennyiben a makrogazdasági kiigazítási programban tervezett bármely intézkedés korlátozza a Charta által elismert jogok és szabadságok gyakorlását, a kérdéses korlátozások megfelelnek a Charta 52. cikkének (1) bekezdésében foglaltaknak. A pénzügyi intézmények támogatására irányuló bármely intervenciót az uniós versenyjogi előírásokkal összhangban kell végrehajtani. A Bizottságnak biztosítania kell, hogy az ESM keretében kért pénzügyi támogatással összefüggésben létrejött egyetértési megállapodásban megállapított intézkedések teljes mértékben összhangban álljanak ezzel a határozattal,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az (EU) 2016/544 tanácsi végrehajtási határozat 2. cikkének helyébe a következő szöveg lép:

„2. cikk

(1) Görögország magas színvonalú, tartós intézkedésekkel törekszik az államháztartási konszolidáció elérésére, az intézkedéseknek a hátrányos helyzetű személyeket érő hatásainak lehető legalacsonyabb szinten tartása mellett. A görög hatóságok vállalják, hogy középtávon biztosítják a fenntartható államháztartást és olyan jelentős, fenntartható elsődleges többletet érnek el, amely az adósságráta folyamatos csökkentéséhez vezet. A görög hatóságok ennek megfelelően olyan költségvetési pályát követnek, amely 2017-ben a GDP 1,75 %-ának, 2018-tól kezdve és középtávon pedig a GDP 3,5 %-ának megfelelő elsődleges többletcélokon alapul. A görög hatóságok vállalják, hogy az elsődleges többletcél pályájának követése érdekében további strukturális intézkedéseket hajtanak végre, amelyek 2018-ra a GDP 0,3 %-ának megfelelő eredményt hoznak. Az említett elsődleges többletcélok elérését célzó intézkedések – amelyekről a második értékelés keretében született megállapodás – magukban foglalják a következőket: a szociális ellátások egyszerűsítése és az adókiadások eltörlése a Világbank szociális jóléti ellátórendszerre vonatkozó értékelésében foglalt ajánlások alapján; az egészségügyi kiadások észszerűsítése a zárt költségvetési keretrendszer alkalmazási körének bővítése és a térítési felső korlát csökkentése révén; adó kivetése a turisztikai szálláshelyek rövid távú bérbeadására; valamint egyes teljesítményalapú ösztönzők és támogatások észszerűsítése a közszférában.

(2) A fokozottan növekedésösztönző és igazságosabb elosztást biztosító szakpolitikákat előmozdító költségvetési egyensúly helyreállítása, és ezzel egyidejűleg a középtávú költségvetési célok teljesítése érdekében a görög hatóságok a következő jogalkotási intézkedéseket teszik:

i.	a 2018–2021 közötti időszakra vonatkozó középtávú költségvetési stratégia elfogadása a kitűzött középtávú célokkal összhangban, amelyeket a növekedést hátráltató intézkedések nélkül kell elérni;

ii.	a 2019–2022 közötti időszakban a GDP 1 %-ának megfelelő nettó megtakarítást eredményező nyugdíjreform, valamint 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben a GDP 1 %-ának megfelelő nettó megtakarítást eredményező személyijövedelemadó-reform végrehajtása;

iii.

olyan növekedésösztönző adócsomag elfogadása, amely nettó értelemben megfelel a személyijövedelemadó-reform hozamának; a csomag magában foglalja az alábbi elemeket: (i) a személyijövedelemadó-kulcsok és a szolidaritási különadó csökkentése, ami középtávon a GDP 0,8 %-ának megfelelő költségvetési hatással jár; (ii) a társaságiadó-kulcsok csökkentése, ami középtávon a GDP 0,1 %-ának megfelelő költségvetési hatással jár; valamint (iii) az ingatlanadó (ENFIA) csökkentése, ami a GDP 0,1 %-ának megfelelő költségvetési hatással jár;

iv.

a következő elemekből álló célzott kiadási csomag elfogadása, amely nettó értelemben megfelel a nyugdíjreform hozamának: (i) a célzott szociális ellátásra (lakhatási támogatás; gyermekek után járó ellátás; iskolai étkeztetés; kisgyermekkori nevelés és gondozás/iskola előtti nevelés; az egészségügyi sajátrész-befizetések mérséklése rászorultsági alapon) fordított kiadások növelése a GDP 0,7 %-ának megfelelő összeggel; (ii) magas színvonalú állami infrastrukturális beruházások a GDP 0,15 %-ának megfelelő értékben; valamint (iii) aktív munkaerőpiaci intézkedések a GDP 0,15 %-ának megfelelő értékben;

a személyi jövedelemadóra vonatkozó intézkedések végrehajtása 2019-től kezdődőenabban az esetben, ha a program végső értékelésével összefüggésben elkészített előretekintő értékelés alapján előre ütemezett végrehajtásra van szükség ahhoz, hogy 2019-ben teljesüljön a GDP 3,5 %-ában meghatározott, a növekedést gátló intézkedések nélkül elérendő elsődleges többletcél;

vi.

az expanzív csomag végrehajtását 2019-ben kell megkezdeni, a program végső értékelésében foglalt, átlátható eljárás szerinti értékelés és megállapodás függvényében, és a kitűzött középtávú célok teljesítése érdekében végrehajtandó összeg azzal összhangban alakul, hogy az intézmények előrejelzése szerint Görögország milyen mértékben teljesíti túl e célokat.

(3) A görög hatóságok kialakítják az állami bevételekkel foglalkozó független hatóság teljeskörű létrehozásához és hatékony működéséhez szükséges keretrendszert. További lépéseket tesznek az adózási fegyelem fokozása érdekében, többek között az elektronikus fizetést ösztönző és megkönnyítő jogi szabályozás révén. Az adókijátszás elleni küzdelem erősítésére irányuló intézkedések célja többek között az igazságszolgáltatás és az adóhatóságok közötti együttműködési modell javítása.

(4) A görög hatóságok intézkedéseket hoznak a költségvetési folyamat és az államháztartási gazdálkodás további megerősítése érdekében. Biztosítják, hogy a nemzeti jogszabályok teljes mértékben összhangban legyenek a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződéssel (költségvetési paktum). A görög hatóságok középtávú cselekvési tervet is felvázolnak annak biztosítása érdekében, hogy a kifizetések a 2011/7/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (*1) összhangban történjenek. Megerősítik a közbeszerzési keretrendszert, többek között a központi közbeszerzés elősegítése révén.

(5) A görög hatóságok teljes mértékben végrehajtják a 2016. évi átfogó nyugdíjreform új jogalkotási rendelkezéseit. A közegészségügyi kiadások észszerűsítése érdekében a görög hatóságok a hatékonyság javítását célzó strukturális intézkedéseket hoznak, többek között egy zárt költségvetés (térítési felső korlát) bevezetésével, azon elemek fedezése érdekében, amelyek korábban kívül estek a térítés körén. A gyógyszerárak csökkentése érdekében aktualizált árértesítőt tesznek közzé, rendszeresen aktualizálják és közzéteszik a pozitív és negatív listákat, és további intézkedéseket fogadnak el a generikus készítmények alkalmazásának elterjedése érdekében.

(6) A görög hatóságok gondoskodnak a szociális szolidaritási jövedelem új rendszerének zökkenőmentes bevezetéséről és végrehajtásáról. A hatóságok a Világbank szociális jóléti ellátórendszerre vonatkozó értékelésében foglalt releváns ajánlások alapján jelentősen megreformálják a szociális jóléti ellátórendszert. A reformnak a rendszer egyszerűsítésére és a legkiszolgáltatottabb személyek szükségleteinek célzottabb kielégítésére kell irányulnia, többek között azáltal, hogy erőforrásokat csoportosítanak át a szociális szolidaritási jövedelem új rendszere országos bevezetésének finanszírozására.

(7) A pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében a görög hatóságok az indokolatlan késedelmet elkerülve és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül közzéteszik a tőkekorlátozás enyhítésének ütemtervét. Felmérik és kezelik a nemteljesítő hitelek másodlagos piacán jelentkező, a 4354/2015. törvény végrehajtásáról szóló értékelő jelentésben azonosított akadályokat, annak érdekében, hogy a nemteljesítő hitelek hitelgondozói számára egyszerűbbé váljon az engedélyezési eljárás. A görög hatóságok a nemteljesítő hitelek peren kívüli rendezésére szolgáló rendszert hoznak létre, és biztosítják annak zökkenőmentes végrehajtását. A rendszernek lehetővé kell tennie, hogy az adósságátalakítási mechanizmust egy adott alsó küszöböt meghaladó mértékű adósság esetén nagyobb és kisebb adósok által egyaránt igénybe vegyék, továbbá, hogy az a társadalombiztosítási hozzájárulások és forrásadók kivételévelvalamennyi adósságelemre – ideértve a magánszektor és az állam adósságát is – kiterjedjen. A görög hatóságok korszerűsítik a vállalati fizetésképtelenségi keretrendszert és biztosítják annak hatékony végrehajtását, különös hangsúlyt fektetve a felszámolók szerepére. A görög hatóságok felülvizsgálják a polgári perrendtartásról szóló törvényt annak érdekében, hogy az összhangba kerüljön az uniós bevált gyakorlatokkal.

(8) A növekedés, a versenyképesség és a beruházások elősegítése érdekében a görög hatóságok továbbra is szerteágazó reformokat dolgoznak ki és hajtanak végre a termékpiacokon. A reformoknak az uniós bevált gyakorlatok elérésére kell irányulniuk. A reformoknak magukban kell foglalniuk a következőket: az OECD eszköztárában foglalt ajánlások további végrehajtása annak érdekében, hogy számos különböző ágazatban megszűnjenek a versenykorlátozó tényezők; a beruházások engedélyezésének liberalizálását és a cégalapítással kapcsolatos adminisztratív terhek csökkentését célzó reformok; további lépések a szabályozott szakmák liberalizálása terén; a földhasználat keretrendszerének korszerűsítésére irányuló reformok, ideértve a területrendezést és a kataszterek rendszerét is; valamint a vízügyi és a közlekedési ágazat működésének javítását célzó intézkedések.

(9) A munkaerőpiac tekintetében Görögország jogszabályt fogad el annak egyértelművé tétele érdekében, hogy a kollektív tárgyalásra vonatkozó 2011. évi reformokat a program végéig meghosszabbítják. A görög hatóságok a csoportos létszámcsökkentés jelenlegi adminisztratív rendszere helyett egy legfeljebb három hónapos, előzetes jóváhagyás nélküli felmondási eljárást vezetnek be, valamint módosítják a szervezett fellépésre vonatkozó jogszabályokat. A görög hatóságok további lépéseket tesznek a be nem jelentett munkavégzés elleni küzdelem, a szakképzés erősítése, valamint az oktatásra vonatkozó hároméves cselekvési terv végrehajtása érdekében.

(10) A görög hatóságok folytatják a széleskörű reformok végrehajtását az energiapiacokon azok uniós jogszabályokkal és szakpolitikákkal való összehangolása, modernebbé és versenyképesebbé tétele, a monopolisztikus tendenciák és a működési zavarok csökkentése, az innováció serkentése, valamint a megújuló energiaforrások és a földgáz használatának szélesebb körben való elfogadtatása céljából, továbbá annak érdekében, hogy mindezen változások kedvező hatásai eljussanak a fogyasztókhoz. A villamosenergia-piacon a görög hatóságok folytatják a villamosenergia-árverések végrehajtását annak érdekében, hogy az inkumbens szolgáltatók piaci részesedése megfeleljen a kitűzött célértéknek, valamint feltétel nélküli strukturális intézkedéseket javasolnak az inkumbens szolgáltatók termelési kapacitásai adott hányadának elidegenítése érdekében, összhangban a Törvényszék által megerősített (*2) vonatkozó bizottsági határozatokkal. A görög hatóságok továbbviszik az átvitelirendszer-üzemeltető és az inkumbens szolgáltató teljes tulajdonjogi szétválasztásához vezető folyamatot, folytatják a megújuló energiákra vonatkozó ösztönzők reformjának végrehajtását, valamint biztosítják a többi piaci reform kellő időben történő végrehajtását. A földgázpiacon a meglévő reformok további végrehajtásának többek között azt kell eredményeznie, hogy az ütemezésnek megfelelően 2018-ra valamennyi fogyasztó jogosult legyen a szolgáltatóváltásra. A görög hatóságok további lépéseket tesznek azon fennmaradó tényezők megszüntetése céljából, amelyek akadályozzák a hatékony versenyt a földgáz nagy- és kiskereskedelmi piacain, valamint az energiahálózatok összekapcsolásának elősegítése és az ellátási források diverzifikációja érdekében.

(11) A görög hatóságok folyatják az ambiciózus privatizációs program és a beruházásösztönző intézkedések végrehajtását. A görög hatóságok elkötelezik magukat a privatizációs folyamat megkönnyítése iránt, és a pályázatok sikeres végrehajtása érdekében minden szükséges kormányzati intézkedést megtesznek. E tekintetben a görög hatóságok végrehajtják mindazon szükséges intézkedéseket, amelyekről a Görög Köztársaság Eszközfejlesztési Alapja (a továbbiakban: HRADF), az intézmények és a görög kormány negyedévente megállapodik. A folyamatban lévő kormányzati intézkedések listáját a HRADF igazgatótanácsa jóváhagyta. Miután létrehozták a Görög eszköz- és részesedéskezelő társaságot (a továbbiakban: HCAP), amely értékes görög eszközökkel rendelkezik, a görög hatóságok biztosítják, hogy a HCAP irányítása és belső szabályai megfeleljenek a nemzetközi szabványoknak és a bevált gyakorlatoknak, így többek között az OECD állami tulajdonú vállalatokra vonatkozó iránymutatásainak. A HCAP átfogó célja az értékes görög eszközök kezelése, értékük megóvása, növelése, és végső soron maximalizálása; a HCAP ezeket az eszközöket privatizáció útján és más módon teszi készpénzzé.

(12) A programnak továbbra is kulcsfontosságú prioritása a modern állam- és közigazgatás. A görög hatóságok kiemelt figyelmet szentelnek a program keretében már meghozott azon intézkedések végrehajtására, amelyek a közszféra hatékonyságát hivatottak növelni az alapvető közjavak és közszolgáltatások biztosítása terén, különös tekintettel a vezetők kiválasztására és depolitizálására, a teljesítményértékelésre és a mobilitásra. Intézkedéseket kell tenni az igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságának – többek között az elektronikus árverések végrehajtásának lehetővé tétele révén történő – növelése, valamint a korrupció elleni küzdelem erősítése érdekében. A már elfogadott reformok további végrehajtásával meg kell erősíteni a kulcsfontosságú intézmények, például az adóigazgatási hivatal és a statisztikai hivatal (Elstat) intézményi és működési függetlenségét.

2. cikk

Ennek a határozatnak a Görög Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2017. június 30-án.

a Tanács részéről

az elnök

H. DALLI

(1) HL L 140., 2013.5.27., 1. o.

(2) A Tanács (EU) 2016/544 végrehajtási határozata (2016. február 15.) Görögország makrogazdasági kiigazítási programjának jóváhagyásáról (2015/1411) (HL L 91., 2016.4.7., 27. o.).

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 174

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	60. évfolyam 2017. július 7.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Bizottság (EU) 2017/1220 végrehajtási rendelete (2017. június 16.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Malatya Kayısısı [OEM])	1
	*	A Bizottság (EU) 2017/1221 rendelete (2017. június 22.) a 692/2008/EK rendeletnek a párolgási kibocsátások meghatározására szolgáló módszer (4. típusú mérés) tekintetében történő módosításáról ( 1 )	3
	*	A Bizottság (EU) 2017/1222 végrehajtási rendelete (2017. június 26.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Kiełbasa biała parzona wielkopolska [OFJ])	13
	*	A Bizottság (EU) 2017/1223 végrehajtási rendelete (2017. július 5.) az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő nem kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyásáról [Tomme de Savoie (OFJ)]	14
	*	A Bizottság (EU) 2017/1224 rendelete (2017. július 6.) a kozmetikai termékekről szóló 1223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet V. mellékletének módosításáról ( 1 )	16
		HATÁROZATOK
	*	A Tanács (EU) 2017/1225 határozata (2017. június 16.) a Portugáliában fennálló túlzott hiányról szóló 2010/288/EU határozat hatályon kívül helyezéséről	19
	*	A Tanács (EU) 2017/1226 végrehajtási határozata (2017. június 30.) a Görögország makrogazdasági kiigazítási programjának elfogadásáról szóló (EU) 2016/544 végrehajtási határozat módosításáról (2015/1411)	22


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.