25.4.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 107/1

(1)

Az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) III. címének 3. fejezetében előírt, az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtott támogatás („a kizöldítési támogatás”) bevezetését követően szerzett tapasztalatok fényében indokolt egyszerűsíteni a kizöldítési támogatás 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (3) előírt kiszámítási módjára vonatkozó egyes szabályokat.

(2)

Az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer keretében azon támogatás kiszámítása, amelyre a kedvezményezett jogosult, a terménycsoport fogalmán alapul. Ez a fogalom azonban nem tűnik szükségesnek a kizöldítési támogatás sajátos kontextusában, mivel a kizöldítési támogatást a mezőgazdasági üzem teljes területére kell alapozni. Az egyszerűsítés érdekében ezért a terménycsoport fogalmát meg kell szüntetni a kizöldítési támogatással kapcsolatban.

(3)

A 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 24. és 26. cikke meghatározza a kizöldítési támogatás csökkentésének kiszámítására vonatkozó szabályokat a növénytermesztés diverzifikálására, illetve az ökológiai jelentőségű területekre vonatkozó követelményeknek való meg nem felelés esetén. Az említett számítások magukban foglalják a különbség arányát és egy 50 %-os csökkentési tényezőt. A csökkentések szintjének módosítása nélkül az egyértelműség érdekében indokolt a rendelkezéseket átalakítani, és a különbség arányát, valamint az 50 %-os csökkentési tényezőt egy szorzóval helyettesíteni.

(4)

Annak érdekében, hogy jobb egyensúly alakuljon ki a csökkentések mértéke és az arányos és tisztességes csökkentések megőrzésének szükségessége között, helyénvaló a kizöldítési támogatás csökkentésének enyhítése, amennyiben a növénytermesztés diverzifikálására vonatkozó kötelezettség három különböző növénykultúra termesztését követeli meg.

(5)

Ezért a 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(6)

Azon helyzet elkerülése érdekében, hogy a tagállamoknak a 2016-os igénylési évre vonatkozóan a kifizetési időszak alatt kelljen kiigazítaniuk a kifizetések kiszámításának rendszerét, és annak érdekében, hogy a kedvezményezettek számára kiszámítható legyen, hogy mely szabályok alkalmazandók a kifizetések kiszámításakor, e rendelet 2017. október 16-tól alkalmazandó a 2017. január 1-jével kezdődő és az azt követő igénylési évekre vonatkozóan,

1.

A 22. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„22. cikk

Általános elvek

E szakasz alkalmazásában, amennyiben egy adott mezőgazdasági területen az éghajlat vagy a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatok közül többet is alkalmazni kell az 1307/2013/EU rendelet 43. cikkének (2) bekezdésében említettek szerint, azt a területet minden egyes gyakorlatra vonatkozóan külön figyelembe kell venni az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtott támogatás (a továbbiakban: „kizöldítési támogatás”) kiszámítása szempontjából.”

2.

A 23. cikk (2) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A 28. cikkel összhangban alkalmazandó közigazgatási szankciók sérelme nélkül amennyiben egy alaptámogatás iránti vagy egységes területalapú támogatás iránti egységes kérelemben bejelentett terület meghaladja a megállapított területet, a kizöldítési támogatás kiszámításához a megállapított területet kell használni.”

3.

A 24. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„24. cikk

A kizöldítési támogatás csökkentése a növénytermesztés diverzifikálására vonatkozó követelményeknek való meg nem felelés esetén

(1)   Olyan szántóterület tekintetében, amely esetében az 1307/2013/EU rendelet 44. cikke (1) bekezdésének első albekezdése legalább két különböző növénykultúrát ír elő, és a fő növénykultúra a teljes szántóterület legfeljebb 75 %-át foglalhatja el, azonban a fő növénykultúra megállapított területe a megállapított teljes szántóterület 75 %-ánál nagyobb területet foglal el, a kizöldítési támogatás e rendelet 23. cikkével összhangban történő kiszámításának alapjául szolgáló területet a fő növénykultúrának a megállapított teljes szántóterület 75 %-án felüli kiterjedése kétszeresével kell csökkenteni.

(2)   Olyan szántóterület tekintetében, amelyre az 1307/2013/EU rendelet 44. cikkének (1) bekezdése legalább három különböző növénykultúrát ír elő, míg a fő növénykultúra a teljes szántóterület legfeljebb 75 %-át foglalhatja el, azonban a fő növénykultúra megállapított területe a megállapított teljes szántóterület 75 %-ánál nagyobb területet foglal el, a kizöldítési támogatás e rendelet 23. cikkével összhangban történő kiszámításának alapjául szolgáló területet a fő növénykultúra területének a megállapított teljes szántóterület 75 %-án felüli részével kell csökkenteni.

(3)   Olyan szántóterület tekintetében, amelyre az 1307/2013/EU rendelet 44. cikkének (1) bekezdése legalább három különböző növénykultúrát ír elő, míg a két fő növénykultúra a teljes szántóterület legfeljebb 95 %-át foglalhatja el, azonban a két fő növénykultúra megállapított területe a megállapított teljes szántóterület 95 %-ánál nagyobb területet foglal el, a kizöldítési támogatás e rendelet 23. cikkével összhangban történő kiszámításának alapjául szolgáló területet a két fő növénykultúrának a megállapított teljes szántóterület 95 %-án felüli kiterjedése ötszörösével kell csökkenteni.

(4)   Olyan mezőgazdasági üzemek tekintetében, amelyekre az 1307/2013/EU rendelet 44. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a fő növénykultúra a fennmaradó szántóterület legfeljebb 75 %-át foglalhatja el, azonban a fő növénykultúra megállapított területe a fennmaradó szántóterület 75 %-ánál nagyobb területet foglal el, a kizöldítési támogatás e rendelet 23. cikkével összhangban történő kiszámításának alapjául szolgáló területet a fő növénykultúra területének a fennmaradó szántóterület 75 %-án felüli részének kétszeresével kell csökkenteni.

(5)   Amennyiben egy kedvezményezettről megállapítást nyer, hogy három éven keresztül nem felelt meg a növénytermesztés e cikk szerinti diverzifikálásának, a kizöldítési támogatás kiszámításának alapjául szolgáló területnek az (1)–(4) bekezdés szerinti, a következő évekre való csökkentésének mértékét meg kell szorozni 2-vel.”

4.

A 26. cikk (2) és (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Amennyiben az előírt ökológiai jelentőségű terület meghaladja a megállapított ökológiai jelentőségű területet figyelembe véve az ökológiai jelentőségű területek 1307/2013/EU rendelet 46. cikkének (3) bekezdése által előírt súlyozását, a kizöldítési támogatás e rendelet 23. cikkével összhangban történő kiszámításának alapjául szolgáló területet a hiányzó ökológiai jelentőségű terület 10-szeresével kell csökkenteni.

Az első albekezdés alkalmazásában a megállapított ökológiai jelentőségű terület nem haladhatja meg a bejelentett ökológiai jelentőségű területek hányadát a teljes bejelentett szántóterületen belül.

(3)   Amennyiben egy kedvezményezettről megállapítást nyer, hogy három éven keresztül nem felelt meg az ökológiai jelentőségű területre vonatkozó e cikk szerinti követelményeknek, a kizöldítési támogatás kiszámításának alapjául szolgáló területnek a (2) bekezdés szerinti, a következő évekre való csökkentésének mértékét meg kell szorozni 2-vel.”

25.4.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 107/4

(1)

A Tanács a 248/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelettel (2) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó egyes folytonosüvegrostszál-termékek behozatalára. A kár megszüntetéséhez szükséges mértéktől függően a vámtétel 7,3 % vagy 13,8 % volt.

(2)

A Bizottság egy szubvencióellenes vizsgálatot és a dömpingellenes intézkedések részleges időközi felülvizsgálatát követően az 1379/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelettel (3) 0 %-tól 19,9 %-ig terjedő mértékűre módosította az eredeti dömpingellenes vámot, továbbá 4,9 % és 10,3 % közötti mértékű kiegyenlítő vámot is kivetett.

(3)

A kiegyenlítő és dömpingellenes intézkedések így együttesen 4,9 %-tól 30,2 %-ig terjedő mértékű értékvámokat eredményeztek.

(4)

A hatályban lévő dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés közzétételét követően a szóban forgó intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatának megindítása iránti kérelmet nyújtottak be a Bizottsághoz az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján.

(5)

A kérelmet 2015. december 14-én az Európai Üvegrostgyártók Szövetsége (European Glass Fibre Producers Association, a továbbiakban: APFE) nyújtotta be olyan gyártók nevében, amelyek termelése az egyes folytonosüvegrostszál-termékek teljes uniós termelésének több mint 25 %-át teszi ki.

(6)

A kérelem azon az indokláson alapul, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping folytatódásával és az uniós gazdasági ágazatot ért kár megismétlődésével járna.

(7)

Miután megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a felülvizsgálat megindításához, a Bizottság 2016. március 15-én hatályvesztési felülvizsgálatot (4) indított az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján.

(8)

A hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról szóló értesítésben a Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy vegyenek részt a vizsgálatban. A Bizottság emellett külön tájékoztatta az APFE-t, más ismert uniós gyártókat, az ismert exportáló gyártókat és a kínai hatóságokat, az ismert importőröket, a beszállítókat és felhasználókat, a kereskedőket, valamint az érintettként ismert szervezeteket a vizsgálat megindításáról, és felkérte őket a részvételre.

(9)

A Bizottság a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról szóló értesítésben bejelentette, hogy az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja értelmében vett, piacgazdasággal rendelkező harmadik országként (a továbbiakban: analóg ország) Törökországot tervezi figyelembe venni. A Bizottság egyben azt is bejelentette, hogy a rendelkezésére álló információk alapján piacgazdasággal rendelkező országbeli gyártók még – többek között – Egyiptomban, Malajziában és Tajvanon találhatók.

(10)

A Bizottság értesítette Egyiptom, Japán, Malajzia, Tajvan, Törökország és az USA hatóságait a vizsgálat megindításáról, és tájékoztatást kért az egyes folytonosüvegrostszál-termékek ezen országokon belüli gyártásáról és értékesítéséről. A Bizottság ezt követően egy kérdőívet tartalmazó levelet küldött az összes ismert gyártónak, amelyben együttműködésüket kérte a felülvizsgálat kapcsán.

(11)

Az érdekelt feleknek lehetőségük volt a vizsgálat megindításával kapcsolatos észrevételeik megtételére, valamint a Bizottsággal és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselővel tartandó meghallgatás kérelmezésére.

(12)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben bejelentette, hogy az alaprendelet 17. cikke alapján mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

(13)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte a Kínában működő összes ismert exportáló gyártót és egy kínai szervezetet, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat. Ezenfelül a Bizottság felkérte a kínai hatóságokat, hogy nevezzék meg azokat az esetleges további exportáló gyártókat, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt, és/vagy vegyék fel velük a kapcsolatot.

(14)

Öt Kínában működő exportáló gyártó nyújtotta be a kért információkat, és egyezett bele abba, hogy szerepeljen a mintában. Az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság eredetileg egy három, azon legnagyobb exportvolumen alapján kiválasztott exportáló gyártóból álló mintára tett javaslatot, amelyet a rendelkezésre álló időn belül megfelelően meg lehetett vizsgálni.

(15)

Az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság a minta kiválasztásáról egyeztetett valamennyi érintett ismert exportáló gyártóval és Kína hatóságaival. Észrevétel nem érkezett.

(16)

Röviddel a kérdőív kézhezvétele után a mintában szereplő három vállalat közül a legnagyobb visszalépett az együttműködéstől. A Bizottság e vállalat helyébe az exportvolumen szempontjából soron következő legnagyobb exportáló gyártót választotta.

(17)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben bejelentette, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. A Bizottság a mintát az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban a hasonló termék legnagyobb uniós piaci értékesítési volumene alapján választotta ki.

(18)

Ez a minta belgiumi, franciaországi, olaszországi és szlovákiai gyártóüzemekkel rendelkező, a teljes uniós piaci értékesítés mintegy 74 %-át kitevő három vállalatcsoportból állt. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételeket az ideiglenes mintával kapcsolatban. Nem érkezett észrevétel. Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a minta reprezentatív az uniós gazdasági ágazatra nézve.

(19)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte az importőröket, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat.

(20)

Nyolc importőr nyújtotta be a kért információkat, és egyezett bele abba, hogy szerepeljen a mintában. Az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság az Unióba irányuló behozatal legnagyobb mennyisége alapján hármat vett fel közülük a mintába. Az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság a minta kiválasztásáról egyeztetett valamennyi érintett ismert importőrrel. Észrevétel nem érkezett.

(21)

A Bizottság kérdőívet küldött a mintában szereplő három uniós gyártónak, a mintában szereplő három importőrnek, a mintában szereplő exportáló gyártóknak, valamint az Egyiptomban, Japánban, Malajziában, Tajvanon, Törökországban és az USA-ban működő ismert exportáló gyártóknak.

(22)

Kitöltött kérdőívet három uniós gyártó, két importőr és három, Japánban, Malajziában és Törökországban működő gyártó nyújtott be. A mintában szereplő kínai exportáló gyártók egyike sem nyújtott be kitöltött kérdőívet.

(23)

A Bizottság emellett kérdőívet küldött 64 ismert felhasználónak is, közülük 19 válaszolt.

(24)

A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet a vizsgálat szempontjából szükségesnek tartott. Az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásokra a következő vállalatok telephelyén került sor:

(25)

A dömping folytatódásának valószínűségére vonatkozó vizsgálat a 2015. január 1. és 2015. december 31. közötti időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki.

(26)

A kár megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2012. január 1. és a felülvizsgálati időszak vége közötti időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(27)

Az érintett termék a Kínából származó, jelenleg a 7019 11 00, ex 7019 12 00 (TARIC-kódok: 7019120021, 7019120022, 7019120023, 7019120025, 7019120039) és 7019 31 00 KN-kód alá tartozó, legfeljebb 50 mm hosszúságú vágott üvegrostszál; üvegrost-előfonat, kivéve az impregnált és bevonattal ellátott üvegrost-előfonatokat, amelyeknek az (ISO 1887 szabvány szerint meghatározott) izzítási vesztesége meghaladja a 3 %-ot; és üvegrostszálból készült szövedék, az üveggyapotból készült szövedék kivételével.

(28)

Az érintett termék a kompozit anyagokat előállító iparágban a hőre lágyuló és a hőre keményedő gyanták megerősítésére leggyakrabban használt nyersanyag. A létrejövő kompozit anyagokat (üvegrostszállal megerősített anyagokat) számos területen alkalmazzák: közlekedés (közúti gépjárművek, tengerhajózás, repülés és űrhajózás, katonai szállítóeszközök), elektromos/elektronikai ipar, szélenergia, építőipar, tartályok/csövek, fogyasztási cikkek stb.

(29)

A vizsgálat rámutatott arra, hogy a következő termékek ugyanazokkal az alapvető fizikai, kémiai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, továbbá az alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

(30)

A Bizottság ezért azt a döntést hozta, hogy ezek a termékek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékek.

(31)

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy jelenleg fennáll-e dömping, illetve hogy a Kínából érkező behozatalra vonatkozóan bevezetett, hatályban lévő intézkedések esetleges hatályvesztése után valószínűsíthető-e a dömping folytatódása vagy megismétlődése.

(32)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontjával összhangban a rendes érték megállapítása egy piacgazdasággal rendelkező harmadik országban érvényes ár vagy számtanilag képzett érték alapján történt. A Bizottságnak e célból ki kellett választania az analóg országot.

(33)

A Bizottság felkérte a hasonló termék Egyiptomban, Japánban, Malajziában, Tajvanon, Törökországban és az USA-ban működő ismert exportáló gyártóit, hogy az analóg országra vonatkozó kérdőív kitöltése útján adjanak tájékoztatást; kitöltött kérdőívet három, Japánban, Malajziában és Törökországban működő gyártó (5) nyújtott be.

(34)

Az eljárás megindításáról szóló értesítés közzétételét követően az APFE Törökország analóg országként történő kiválasztását támogató észrevételeket nyújtott be.

(35)

A 2011-es eredeti vizsgálat során a Bizottság Törökországot vette figyelembe analóg országként a Kínára vonatkozó rendes érték megállapításakor. Az eredeti vizsgálat során a Bizottság csak egyetlen választ kapott Törökországból.

(36)

Az analóg ország kiválasztásához a Bizottság kellő gondossággal figyelembe vett a kiválasztás idején rendelkezésére bocsátott minden megbízható információt, és mérlegelt többek között – de nem kizárólag – olyan elemeket, mint a belföldi értékesítés, a piac mérete és a belföldi piac versenykörnyezete.

(37)

A japán gyártó általi belföldi értékesítés esetében a KN-kódok szintjén szinte teljes egyezést lehetett megállapítani a Kínából exportált terméktípusokkal. Törökország esetében ez az egyezés 50 %-nál alacsonyabb volt. A Malajziában működő exportáló gyártó általi belföldi értékesítés esetében az egyezés szintje annyira alacsony volt, hogy a Bizottságnak el kellett vetnie Malajzia analóg országként történő kiválasztását.

(38)

A Bizottság a hasonló termék japán piacát megközelítőleg a török piac háromszorosára becsülte. A Bizottság azt állapította meg, hogy hat ismert helyi gyártóval a japán piac versenyalapúbb a csak egy ismert gyártóval működő török piacnál. Japán nem alkalmazott vámokat a hasonló termékre, míg Törökország a 7 %-os vám mellett – együttesen 24,5 % és 35,75 % között mozgó – dömpingellenes és kiegyenlítő vámokat is érvényesített Kínával szemben.

(39)

A fenti megfontolásokra tekintettel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Japán az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerinti legmegfelelőbb analóg ország.

(40)

A Bizottság Japán kiválasztását követően nem kapott további észrevételeket az analóg országot illetően.

(41)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának megfelelően a Kínára vonatkozó rendes érték megállapításához az analóg országban működő együttműködő gyártótól kapott információk szolgáltak alapul.

(42)

A rendes érték meghatározása az együttműködő japán gyártó szokásos kereskedelmi forgalom keretében alkalmazott belföldi árai alapján történt.

(43)

A Bizottság a mintában szereplő kínai exportáló gyártók egyikétől sem kapott kitöltött kérdőívet. Az együttműködés hiányára tekintettel a Bizottság az alaprendelet 18. cikkének (1) bekezdése alapján tájékoztatta a Kínában működő exportáló gyártókat és a kínai hatóságokat, hogy ha az exportáló gyártók nem tanúsítanak megfelelő együttműködést, a Bizottság ténymegállapításait a rendelkezésre álló tényekre alapozhatja. A Bizottság azt is hangsúlyozta, hogy a rendelkezésre álló tények alapján tett ténymegállapítások kedvezőtlenebbnek lehetnek az érintett felek számára. Erre a lépésre azonban nem érkezett reakció. A Bizottság ezért az exportárat az Eurostat importstatisztikái (COMEXT) alapján, a vonatkozó KN-kódok szintjén határozta meg.

(44)

Amennyiben a tisztességes összehasonlítás biztosítása érdekében szükséges volt, a Bizottság a rendes értéket és/vagy az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban kiigazította az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek tekintetében. Ennek keretében a Bizottság 0 és 7 % közötti mértékű kiigazításokat végzett a fuvarozási, biztosítási, anyagmozgatási, rakodási és mellékköltségek, a hitelköltségek és a csomagolással kapcsolatos költségek tekintetében.

(45)

A vizsgálat során a Bizottság megállapította, hogy a bizottsági kérdőívben kért termékkódok nem feleltethetőek meg a TARIC-kódoknak. Ezért az exportár és a rendes érték összehasonlítását a KN-kódok (vágott szál: 7019 11 00, előfonat: 7019 12 00 és szövedék: 7019 31 00) alapján végezte el.

(46)

A Bizottság által ez alapján megállapított, a vámfizetés nélkül, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezett dömpingkülönbözet meghaladta a 70 %-ot.

(47)

Együttműködés hiányában a Bizottság az alaprendelet 18. cikkének (5) bekezdése alapján megállapításaihoz a felülvizsgálat iránti kérelemben benyújtott információkat és a rendelkezésre álló, független forrásokból származó adatokat, így a közzétett árjegyzékeket, a hivatalos importstatisztikákat vagy az érdekelt felektől a vizsgálat során kapott információkat, valamint az előző vizsgálatok során szerzett információkat vette alapul.

(48)

A Bizottság annak érdekében, hogy megállapítsa, valószínűleg hogyan alakulna a behozatal az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén, elemezte az üvegrost termékek kínai termelési kapacitására, termelésére és belföldi piaci felhasználására, valamint e termékek kínai exportjára vonatkozóan rendelkezésre álló információkat. Az e téren felhasznált információk elsősorban az APFE részéről biztosított információkra (6) korlátozódtak. Azok pedig kereskedelmi (import-export) statisztikákon és a szervezet tagjai által gyűjtött üzleti hírszerzési adatokon alapultak. A Bizottság más rendelkezésre álló független forrásokra hagyatkozva is ellenőrizte ezeket az információkat, és nem tárt fel további bizonyítékokat. Az érdekelt felek nem vitatták az APFE által a kapacitásra vonatkozóan benyújtott adatokat.

(49)

A teljes kínai üvegrosttermelés a felülvizsgálati időszak alatt több mint 700 ezer tonnával meghaladta a belföldi felhasználást, és e mennyiség mintegy 90 %-át egyéb harmadik országokba, közel 10 %-át pedig az Unióba exportálták. A felülvizsgálati időszak alatti kínai kapacitásfelesleg a becslések szerint mintegy150 ezer tonna volt, ami a teljes uniós felhasználás több mint 15 %-ának felel meg (lásd a lenti (68) preambulumbekezdést). A kínai kapacitásfelesleg a becslések szerint több mint kétszeresére, mintegy 300 ezer tonnára, azaz a teljes uniós felhasználás 30 %-ára nőtt 2016-ban.

(50)

E kapacitásfelesleg és a belső kereslet növekedésének 2016-ra előre jelzett lassulása ellenére a kínai üvegrostgyártók folytatták a kapacitásbővítést Kínában és más, az uniós piacra gyártó harmadik országokban.

(51)

A kínai kapacitásfelesleg és az uniós felhasználással történő összehasonlítása megerősíti annak valószínűségét, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályon kívül helyezése a behozatal jelentős mértékű növekedésével járna.

(52)

A Bizottság annak érdekében, hogy megállapítsa, a behozatal valószínűleg hogyan alakulna az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén, megvizsgálta, hogy az uniós piac vonzónak tekinthető-e az árak szempontjából.

(53)

A KN-kódok szintjén elemezte a felülvizsgálati időszakra vonatkozó, rendelkezésre álló kínai exportadatokat (7). Az üvegrost termékek közül az előfonatok kínai exportvolumene volt a legjelentősebb. Az előfonatok kivitele szempontjából az USA után az Unió volt a második legfontosabb piac. Az árak – jóllehet világszerte hasonló szinten mozogtak – az Unióban voltak a legmagasabbak, és 1 USA-dollár/kilogramm szintet értek el. Összehasonlításként az USA esetében 0,99 USA-dollár, míg Malajzia és India esetében csupán 0,85 USA-dollár kilogrammonkénti árakkal lehetett számolni (8). A 10 legfontosabb exportpiac közül az Unió esetében alkalmazott árak voltak a legmagasabbak (9).

(54)

A vágott szálak kínai kivitele szempontjából az Unió az ötödik legfontosabb piacot jelentette. Az Unió esetében alkalmazott árak jelentősen meghaladták a főbb exportpiacokon, fontossági sorrendben az USA-ban, Koreában, Japánban és Indiában alkalmazott árakat.

(55)

Az üvegrostból készült szövedék esetében az uniós piac volt a legfontosabb, és a főbb kínai exportpiacok közül az Unió esetében alkalmazható árak voltak a legvonzóbbak. Az üvegrostból készült szövedék második legfontosabb piaca az USA volt, valamelyest magasabb átlagárral. Az egyéb piacokra – fontossági sorrendben Vietnamba, Indonéziába, az Egyesült Arab Emírségekbe – irányuló kivitel ára alacsonyabb vagy jelentősen alacsonyabb volt az Unió estében alkalmazottnál.

(56)

A Bizottság a fenti elemzést a vámkód (KN-kód) szintjén rendelkezésre álló adatokra alapozta. A kínai exportáló gyártók részéről tanúsított együttműködés hiányában a Bizottságnak nem voltak termékkód szintű adatai. A termékkód szintű árinformációk pontosabbak lettek volna, hiszen nem lettek volna kitéve az ugyanazon kategóriába tartozó termékek (pl. különböző átmérőjű vágott szálak) árai közötti jelentős eltérések miatt lehetséges pontatlanságoknak.

(57)

E korláttal együtt a rendelkezésre álló tények azt mutatják, hogy a felülvizsgálati időszak alatt az egyéb piacok többségén érvényesített árak alacsonyabbak voltak az uniós piacon alkalmazottaknál. Az uniós piac vonzó áraira tekintettel valószínű, hogy a jelenleg egyéb piacokon értékesített nagy mennyiségek a dömpingellenes intézkedések hatályon kívül helyezése esetén áttevődnének az uniós piacra. Amint az a (49) preambulumbekezdésben szerepel, több mint 600 ezer tonnát exportáltak egyéb piacokra, és annak legalábbis egy része így áttevődhet az uniós piacra.

(58)

Az uniós piac vonzerejét a kínai exportőrök harmadik országokban, főleg Egyiptomban végzett beruházásai is alátámasztják. Az Egyiptomban létesített olvasztókemencék becsült kapacitása 80 ezer tonna volt a felülvizsgálati időszakban. A becslések szerint ez a kapacitás 2017 végéig 160 ezer tonnát, 2019-ig pedig 200 ezer tonnát is elérhet (10).

(59)

A Bizottság az uniós piaci árszintre és arra tekintettel, hogy az árszint fontos tényező a Kínából érkező kivitel szempontjából, arra a következtetésre jutott, hogy az uniós piac vonzó a Kínában működő üvegrostgyártók számára. Nagy a valószínűsége annak, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályon kívül helyezése esetén jelentősen megnövekszik a behozatal.

(60)

A Bizottság 2014-es szubvencióellenes vizsgálati eljárása során megállapítást nyert, hogy a kínai üvegrostágazatot számos ösztönző segíti, ami azt mutatja, hogy Kína kész támogatni az üvegrostágazat terjeszkedését és világpiaci jelenlétét. Ezért a dömpingellenes intézkedések hatályon kívül helyezése esetén az Unióba irányuló kivitel növekedésével kell számolni.

(61)

2016 szeptemberében India kiterjesztette a Kínából érkező üvegrost-behozatalra kivetett dömpingellenes vámokat. Törökország 2016 novemberében terjesztette ki az e termékek behozatalára vonatkozó dömpingellenes vámokat. Az egyéb piacokon alkalmazott dömpingellenes vámok miatt csökken e piacok vonzereje a kínai exportőrök számára.

(62)

A kínai árazási magatartással kapcsolatban a Bizottság megjegyzi, hogy megítélése szerint az egyéb harmadik országokban bevezetett dömpingellenes intézkedések csak megerősítik a kínai exportáló gyártók részéről alkalmazott dömping fennállását.

(63)

A fentiek alapján a Bizottság azzal számol, hogy a jelenlegi intézkedések hatályon kívül helyezése esetén ismét nagyobb volumenű kínai dömpingelt kivitel érkezne az Unióba, ami erősebb árnyomást gyakorolna az uniós piacra.

(64)

A felülvizsgálati időszak alatt hét gyártó állította elő a hasonló terméket az Unióban. Ezek a gyártók alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „uniós gazdasági ágazatot”.

(65)

A Bizottság az APFE uniós gazdasági ágazatra vonatkozó információi alapján körülbelül 652 ezer tonnában állapította meg a felülvizsgálati időszak alatti teljes uniós termelést.

(66)

Miként az a (18) preambulumbekezdésben szerepel, a Bizottság a hasonló termék teljes uniós piaci értékesítésének 74 %-át és a teljes uniós termelés 68 %-át kitevő három uniós gyártó gyártóüzemeit vette fel a mintába.

(67)

A Bizottság az uniós felhasználást i. az uniós gazdasági ágazat uniós piacon realizált – az APFE által közölt adatokon alapuló – értékesítési volumene alapján, valamint ii. a harmadik országokból érkező behozatalnak az Eurostat adatbázisában (COMEXT) szereplő adatai alapján állapította meg.

(68)

Az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

1. táblázat

Uniós felhasználás (tonna)

(69)

Az uniós felhasználás erőteljesen növekedett a figyelembe vett időszak alatt, ami a pénzügyi válságot megelőző aktivitási szintre történő visszatérést jelzi. A növekedést a hőre lágyuló termékek iparágának stabil fejlődése táplálta, amely lényegesen növelte a könnyű, tartós anyagok iránti keresletet.

(70)

A Kínából az Unióba irányuló behozatal a következőképpen alakult:

2. táblázat

Behozatali volumen (tonna), piaci részesedés

(71)

A behozatali volumen 2012 és 2014 közötti növekedése a 2011-ben kivetett eredeti dömpingellenes vám korlátozott hatását jelzi. Az intézkedések szintjének 2014-es növelése és az USA-dollár felértékelődése azonban megfordította ezt a tendenciát. A Kínában működő exportáló gyártók USA-dollárban adják meg áraikat, így annak felértékelődése csökkentette a behozatal vonzerejét az uniós importőrök számára.

(72)

A Bizottság a behozatal árait az Eurostat statisztikái alapján határozta meg.

(73)

Az érintett országból az Unióba irányuló behozatal átlagára a következőképpen alakult:

3. táblázat

Kínai importárak (EUR/tonna)

(74)

Az érintett termék átlagára 4 %-kal visszaesett 2012 és 2014 között, majd 31 %-kal nőtt a felülvizsgálati időszakban.

(75)

A felülvizsgálati időszak alatti áralákínálás meghatározásához a Bizottság az alábbi tényezőket hasonlította össze:

(76)

a mintában szereplő uniós gyártók által az Unió piacán független vevőknek történő értékesítés során alkalmazott, terméktípusonkénti értékesítési árak gyártelepi szintre igazított súlyozott átlaga; valamint

(77)

az Eurostat importstatisztikáin alapuló, KN-kódonkénti adatok, amelyeket költség, biztosítás, fuvardíj figyelembevételével (CIF-paritás alapján) állapítottak meg, és megfelelőképpen kiigazítottak a vámok és a behozatal utáni költségek tekintetében.

(78)

A Bizottság az összehasonlítás eredményét az uniós gazdasági ágazat felülvizsgálati időszak alatti hipotetikus forgalmának százalékában fejezte ki.

(79)

A kínai behozatal átlagárának 2015-ös növekedése ellenére, az így megállapított alákínálás 15 %-ot ért el.

(80)

Az egyéb harmadik országokból az Unióba érkező behozatal volumene a következőképpen alakult:

4. táblázat

Behozatali volumen (tonna), piaci részesedés – egyéb országok

(81)

Az Unió egyéb fontosabb beszerzési forrásai közé Malajzia, Egyiptom, Norvégia és Törökország tartozott.

(82)

Az egyéb harmadik országok piaci részesedése 21 %-ról 26 %-ra nőtt a figyelembe vett időszak alatt.

(83)

A legjelentősebb növekedés az Egyiptomból érkező behozatal terén következett be. A figyelembe vett időszak első éveiben nem érkezett behozatal Egyiptomból, de 2015-ben az ország – ahol egy nagy kínai gyártó folyamatosan jelentős beruházásokat végez – 5 %-os piaci részesedést ért el az innen érkező behozatallal.

(84)

Az egyéb harmadik országokból érkező behozatal árai a következőképpen alakultak:

5. táblázat

Importárak (EUR/tonna)

(85)

A KN-kód szintű összehasonlítás alapján a malajziai importárak a felülvizsgálati időszakig magasabbak voltak a kínai importáraknál. A felülvizsgálati időszakban a malajziai árak – szemben más országok importáraival – kismértékben csökkentek.

(86)

mivel a norvég gyártó kapcsolatban áll az egyik uniós gyártóval, a norvégiai árak jelentős mértékben az egymással kapcsolatban álló felek közötti transzferárakat tükrözik, így azokat a Bizottság nem tekintette megbízhatónak az érdemi összehasonlítás szempontjából.

(87)

Az átlagos statisztikai árak nem tükrözik a tényleges árakat, mivel jelentős árkülönbözetek vannak a különböző terméktípusok között, és nem ismert az import terméktípusonkénti összetétele. Ezért nem vonható le következtetés az egyéb harmadik országok importáraival kapcsolatban.

(88)

A dömpingelt behozatal uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának vizsgálata az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésével összhangban magában foglalta valamennyi olyan gazdasági mutató értékelését, amely a figyelembe vett időszak alatt hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére. A Bizottság a (18) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett esetleges kár vizsgálatára mintavételt alkalmazott.

(89)

A kár meghatározásához a Bizottság elkülönítette a makrogazdasági és mikrogazdasági kármutatókat.

(90)

A makrogazdasági mutatókat a Bizottság a panaszban, a felülvizsgálat iránti kérelemben, illetve a későbbi beadványokban szolgáltatott és lehetőség szerint a statisztikákkal egybevetett adatok alapján értékelte. Az adatok az összes uniós gyártóra vonatkoztak.

(91)

A mikrogazdasági mutatókat a Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók által a kérdőívre adott válaszokban közölt adatok alapján értékelte.

(92)

A mutatók kiszámításához használt adatok reprezentatívnak minősültek az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete szempontjából.

(93)

A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a dömpingkülönbözet nagysága, valamint a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés.

(94)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységárak, egységköltség, munkaerőköltségek, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

(95)

A teljes uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

6. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(96)

A 2012-es évet alacsony termelési volumen, alacsony szintű kapacitás és alacsony kapacitáskihasználási arány jellemezte. A rákövetkező években a termelés – a növekvő keresletre kedvezően reagálva – fokozatosan növekedett. A 2012 utáni időszakban csökkent a kemenceátépítések száma is. E figyelembe vett tényezők mindegyike pozitívan járult hozzá a kapacitás és a kapacitáskihasználás kedvező alakulásához.

(97)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

7. táblázat

Értékesítési volumen és piaci részesedés (tonna)

(98)

A 2012-es mélypont után az értékesítési volumen a növekvő keresletnek köszönhetően fokozatosan nőtt, és 2015-ben 30 %-kal meghaladta a 2012-es szintet.

(99)

Az uniós árak alá kínáló kínai behozatal miatt azonban az uniós gazdasági ágazat általi értékesítés növekedése 2014-ig lassabb ütemben zajlott, mint ahogy az uniós felhasználás növekedett. Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 2012 és 2014 között 65 %-ról 63 %-ra csökkent, majd az intézkedések 2014-es megerősítése nyomán a felülvizsgálati időszakban 66 %-ra nőtt.

(100)

A foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

8. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(101)

A foglalkoztatás a felülvizsgálati időszak alatti kedvező fejlemények ellenére 5 %-kal visszaesett 2012 és 2015 között. Az ágazat szerkezetátalakítása, illetve az innovációra és termelési folyamatainak optimalizálására irányuló törekvései, valamint a megnövekedett kapacitáskihasználás a termelékenység jelentős javulását eredményezte a figyelembe vett időszak alatt.

(102)

A vizsgálat 70 %-ot meghaladó dömpingkülönbözetet állapított meg. A dömpingkülönbözetek tényleges nagyságának az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatása mérséklődött az intézkedések 2014-es megerősítése óta. Az uniós gazdasági ágazat 2015-től kezdődően érezhette teljeskörűen az intézkedések kedvező hatásait.

(103)

A bevezetett és együttesen alkalmazott intézkedések segítettek visszaszorítani a kínai behozatalt, és lehetővé tették az uniós gazdasági ágazat számára, hogy fenntartsa piaci részesedését. Ennek ellenére az uniós gazdasági ágazat árai továbbra is alacsonyak voltak, és általában véve elmaradtak a 2012-es szinttől.

(104)

Ennélfogva arra a következtetésre lehet jutni, hogy az uniós gazdasági ágazat előnyére tudta fordítani a hatályban levő intézkedéseket, és megkezdte a kínai exportáló gyártók általi korábbi dömpingelt behozatal okozta kárból való felépülését.

(105)

A mintában szereplő uniós gyártók független uniós vevők részére történt értékesítéseinek átlagos egységárai a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

9. táblázat

Független uniós vevők esetében alkalmazott értékesítési árak

(106)

Az értékesítési átlagárak nem változtak jelentős mértékben 2012 óta, jóllehet 2015-ben 3 %-os kismértékű csökkenés volt megfigyelhető 2012-höz képest.

(107)

A termelési egységköltség a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Termelési egységköltség

(108)

A termelési egységköltség csökkent a figyelembe vett időszakban. Ezt a tendenciát a növekvő kapacitáskihasználással lehet magyarázni, amely a termelési egységköltség csökkenésével jár ebben a tőkeigényes ágazatban. Az uniós gazdasági ágazat ezenkívül alacsony nyersanyag- és energiaárak mellett működött.

(109)

A mintában szereplő uniós gyártók átlagos munkaerőköltségei a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

(110)

A fizetések kismértékű növekedése és az alacsonyabb jövedelmű munkavállalók létszámának a mintában szereplő gyártók egyike által végrehajtott hatékonysági program keretében történő csökkentése miatt nőtt az alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség számadata.

(111)

A mintában szereplő uniós gyártók készletszintjei a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

12. táblázat

Készletek (tonna)

(112)

A zárókészletek előbb kismértékben nőttek 2013-ban, majd a növekvő kereslet eredményeként csökkentek a figyelembe vett időszakban.

(113)

Az intézkedések szintjének 2014-es növelése szerepet játszott a figyelembe vett időszak vége felé jelentkező csökkenésben.

(114)

A mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásaik megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

13. táblázat

Jövedelmezőség

(115)

A Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezőségét oly módon állapította meg, hogy a hasonló termék független uniós vevőknek történő értékesítéséből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési forgalom százalékos arányában. A mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezősége fokozatosan javulni kezdett a figyelembe vett időszak alatt, majd pozitívvá vált a felülvizsgálati időszak alatt.

(116)

A nettó pénzforgalom az uniós gyártók önfinanszírozó képességére utal. Az uniós gyártók pénzforgalma 2012-ben és 2013-ban negatív volt. A helyzet fokozatosan javult a figyelembe vett időszakban, és az uniós gyártók pénzforgalma 2014-től pozitívvá vált.

(117)

A mintában szereplő uniós gyártók beruházásai növekvő tendenciát mutattak a figyelembe vett időszakban. A növekedés 2015 felé vált erőteljesebbé. A beruházások túlnyomó többsége kemenceátépítéseket foglalt magában.

(118)

A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékos arányában kifejezett nyereség. A beruházások megtérülése a jövedelmezőséghez hasonlóan alakult. A beruházások megtérülése az uniós gazdasági ágazat figyelembe vett időszak végi jobb gazdasági helyzetének következtében állt helyre.

(119)

Az uniós gazdasági ágazat 2012 és 2014 közötti gyengébb pénzügyi teljesítménye korlátok közé szorította tőkebevonási képességét. Az uniós gazdasági ágazatnak jelentős és hosszú távú beruházásokra van szüksége ahhoz, hogy rendszeres időközönként kemenceátépítéseket végezhessen, és folytatni tudja működését.

(120)

A 2012-es évet gyenge kereslet, kemenceátépítések miatt csökkent kapacitás, alacsony kapacitáskihasználás, magas készletszintek, szerkezetátalakítási intézkedések és a korábbi dömping eredményeként leszorított árak jellemezték, ami összességében tetemes veszteséget és pénzkiáramlást okozott a mintában szereplő vállalatok számára.

(121)

Majd 2012 és 2014 között az értékesítések követték az erőteljesen megnövekedett keresletet, aminek eredményeként nőtt a termelés, és csökkentek a készletszintek. A kapacitás és a kapacitáskihasználás növekedett. Az állandó költségek jobb kitermelése, a termelékenység javítása és néhány lényegesebb termelési költség visszafogása révén számottevően csökkentek a mintában szereplő vállalatok termelési költségei.

(122)

A 2011-ben bevezetett eredeti dömpingellenes intézkedések azonban nem tudták teljeskörűen ellensúlyozni a – 2012 és 2014 között 46 %-kal növekvő – kínai behozatal általi alákínálást. Az így kialakult helyzet megakadályozta az uniós gazdasági ágazat felépülését.

(123)

Piaci részesedésének fenntartása érdekében az uniós gazdasági ágazat folyamatos áreróziónak volt kitéve, és 2014-ben alig haladta meg a jövedelmezőségi küszöböt.

(124)

Az intézkedések 2014-es megerősítését követően megfordult és javult az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése és árai által követett tendencia. A termelési egységköltségek a megnövekedett termelési volumenekből kifolyólag tovább csökkentek, aminek révén az uniós gazdasági ágazat 8,6 %-os nyereséget tudott elérni a felülvizsgálati időszakban. Az összes teljesítménymutató – a munkahelyteremtést is beleértve – pozitívvá vált.

(125)

Miként azt a 2014-es vizsgálat is megállapította, az uniós gazdasági ágazatot 2013 szeptemberéig jelentős kár érte. A dömpingelt és támogatott behozatal káros hatása 2014-ben is érezhető volt. Az uniós gazdasági ágazatnak csak az intézkedések megerősítése után sikerült ismét eredményeket elérnie a jövedelmezőség és a munkahelyteremtés terén.

(126)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazat az intézkedések 2014-es megerősítését követően részlegesen felépült a korábbi dömpingelt behozatal okozta kár hatásaiból, és a felülvizsgálati időszakban nem érte az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésének értelmében vett jelentős kár.

(127)

Amint az a (49) preambulumbekezdésben szerepel, a Kínában működő gyártók becsült kihasználatlan kapacitása a teljes uniós felhasználás jelentős részét tette ki a felülvizsgálati időszak alatt. A kihasználatlan kapacitás 2016-ban a 2015-ös szint kétszeresére nőtt. E növekvő tendenciára és az uniós piac (59) preambulumbekezdésben megállapított nagy fokú vonzerejére tekintettel valószínű, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén ismét jelentős volumenű kínai behozatal érkezne az Unióba.

(128)

A (75) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a felülvizsgálati időszak alatt a kínai behozatal az EUR/USA-dollár átváltási árfolyam kedvezőtlen alakulása ellenére is jelentősen alákínált az uniós gazdasági ágazat árainak.

(129)

Az üvegrost termékek árai csak korlátozott mértékben emelkedtek. Az uniós gazdasági ágazat árai a 2012-es szint alatt maradtak, és az intézkedések szintjének 2014-es növelése csak visszafogott hatással járt az Egyiptomból érkező behozatal jelentette egyre nagyobb nyomás mellett. Miután visszaállt a pénzügyi válság előtti szintre, az uniós felhasználás növekedése várhatóan fokozatosan lassulni fog.

(130)

Az üvegrostgyártás fokozottan tőkeintenzív ágazat. A figyelembe vett időszakban a mintában szereplő gyártók 165 millió EUR-t fordítottak termelési kapacitássukkal kapcsolatos beruházásokra. Ugyanebben az időszakban a működési tevékenységükből származó pénzforgalom csak 5 millió EUR-t ért el. Ezért az intézkedések hatályon kívül helyezése olyan szintű kockázatot és pénzügyi terhet jelentene, amely még inkább veszélyeztetné e hosszú távú beruházások gazdasági észszerűségét. Az uniós gazdasági ágazat olvasztókemencék leállítására kényszerülne. Az pedig veszélyeztetné fennmaradását. Ezenkívül az állandó költségek magas aránya miatt az ágazat nagyon érzékeny a termelési volumen ingadozásaira. Ez azt jelenti, hogy a termelés még viszonylag kismértékű visszaesése is nagy veszteségekkel jár. Az uniós gazdasági ágazatban nemrégiben bekövetkezett javulás főként az állandó költségek megnövekedett kapacitáskihasználás miatti jobb kitermeléséhez köthető, amelyre elsősorban a hatályban lévő intézkedések következtében kerülhetett sor különösen 2014 után.

(131)

Ezenkívül az uniós gazdasági ágazat figyelembe vett időszak alatti teljesítményét kedvezően befolyásolták az olyan külső tényezők is, mint a viszonylag alacsony energia- és nyersanyagárak. Valószínűtlen, hogy e költségek hosszú távon ilyen alacsonyak maradnának. E költségek növekedése további kedvezőtlen hatást gyakorolt volna az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségére.

(132)

Az uniós gazdasági ágazat helyzete emiatt – jóllehet 2015-ben javult – változatlanul sérülékeny, és leszorított árak, változó termelési költségek és nagy tőkeigény jellemzik. Ilyen körülmények között az uniós árak alá kínáló, nagy mennyiségű kínai dömpingelt behozatal valószínűsíthetően rontaná az uniós gazdasági ágazat pénzügyi teljesítményét.

(133)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályon kívül helyezése és a kiegyenlítő vám szintjének az uniós árak alá kínáló nagy mennyiségű behozatal korlátozása szempontjából korábban elégtelennek bizonyuló szinten tartása valószínűleg a kár megismétlődésével járna.

(134)

Az alaprendelet 21. cikkével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a kárt okozó dömping megismétlődésének valószínűségére vonatkozó megállapítás ellenére egyértelműen arra a következetésre lehet-e jutni, hogy jelen esetben a meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása nem szolgálja az Unió érdekeit. Az uniós érdek meghatározása a különböző érintett érdekek teljes körének értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekeit is.

(135)

Az uniós gyártók nagymértékű együttműködést tanúsítottak a vizsgálat során.

(136)

Az uniós gazdasági ágazat bebizonyította, hogy tevékenysége életképes, ha nincs kitéve a dömpingelt és támogatott behozatal által támasztott tisztességtelen versenynek, és a hatályban levő intézkedéseknek köszönhetően az ágazat részlegesen felépülhetett a korábbi kár hatásaiból.

(137)

Ugyanakkor nagyon valószínű, hogy az intézkedések megszüntetése a dömpingelt kínai behozatal miatt megnövekedett tisztességtelen versenyhez vezetne, ami veszélyeztetné az uniós gyártók működésének fenntartását.

(138)

Megállapítható tehát, hogy az uniós gazdasági ágazat érdekeit szolgálja a hatályban levő intézkedések fenntartása.

(139)

Miként a (20) preambulumbekezdésben szerepel, nyolc független importőr töltötte ki a mintavételi űrlapot. A Bizottság a három legnagyobb importőrt vette fel a mintába, közülük kettő működött együtt a vizsgálatban. Ezek az importőrök a felülvizsgálati időszak alatti kínai behozatal 5 %-át tették ki. A vizsgálat keretében érdekelt félként jelentkező importőrök egyike sem fejtette ki azzal kapcsolatos álláspontját, hogy támogatja vagy ellenzi-e a felülvizsgálat tárgyát képező intézkedéseket.

(140)

Az importőrök és a kereskedők előtt számos uniós és Unión kívüli beszállítói forrás nyitva áll. Ezenkívül az érintett termék nagymértékben szabványosított, ezért hatékonyan lehet más beszállítói forrásokra váltani.

(141)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a dömpingellenes vám kiterjesztése korlátozott hatást gyakorolna az importőrök helyzetére.

(142)

A vizsgált termék felhasználási területei szerteágazók, idetartozik például a közlekedés (közúti gépjárművek, tengerhajózás, repülés és űrhajózás, katonai szállítóeszközök), az elektromos/elektronikai ipar, a szélenergia, az építőipar, a tartályok/csövek és a fogyasztási cikkek. Felhasználók széles körével sikerült együttműködést elérni.

(143)

Az érdekelt félként jelentkező 64 felhasználó közül 19 töltötte ki a bizottsági kérdőívet. Ezek a felhasználók a teljes uniós felhasználás megközelítőleg 10 %-át teszik ki.

(144)

14 vállalat ellenezte az intézkedések kiterjesztését, három támogatta az intézkedések fenntartását, kettő pedig tartózkodott. Egy felhasználói szervezet ellenezte az intézkedéseket.

(145)

Több felhasználó is azt állította, hogy a hatályban levő intézkedések miatt a továbbfeldolgozott termékek veszítenek versenyképességükből az Ázsiában gyártott azonos termékekkel szemben. Azt is állították, hogy nem tudták fedezni vagy áthárítani vevőikre az intézkedésekkel járó költségnövekedést.

(146)

Az intézkedések 2014-es megerősítése nyomán a Bizottság az eredeti dömpingellenes vám mintegy kétszeresére növelte az érintett termékre kivetett vámok mértékét. A Bizottság akkor úgy értékelte, hogy egy ilyen fokú növelés nem befolyásolná a felhasználói iparágak jövedelmezőségét egy százalékpontnál nagyobb mértékben, jóllehet azt elismerte, hogy egyes iparágakat a többinél hátrányosabban érint a változás.

(147)

Mindezt a jelenlegi vizsgálat is megerősítette. Az együttműködő felhasználók által közölt adatok valóban azt mutatják, hogy az üvegrost ára – származásától függetlenül – árbevételük 0,5 %-át kitevő mértékben növekedett 2014 és 2015 között. Ezzel egy időben az érintett termékből származó árbevétel és nyereség, valamint az azzal összefüggő álláshelyek száma is növekedett. Mindössze két vállalat számolt be arról, hogy csökkent árbevétele és foglalkoztatási szintje, továbbá négy vállalat jelentette nyereségének visszaesését.

(148)

Néhány felhasználó azt is állította, hogy az uniós gazdasági ágazatnak nincs elegendő termelési kapacitása ahhoz, hogy eleget tegyen az uniós keresletnek, az ágazat nem növeli kapacitását, továbbá régebbi berendezései és a magasabb energia- és munkaerőköltségek miatt nem versenyképes.

(149)

A vizsgálat azonban nem találta megalapozottnak ezeket az állításokat. Miként az előző preambulumbekezdésekben szerepel, az intézkedések 2014-es megerősítését követően az uniós gazdasági ágazat a 2014-ig tartó, huzamosan veszteséges időszak ellenére jelentős beruházásokat végzett, javította termelékenységét és növelte termelési kapacitását. A kapacitás további bővítése hosszú távú tőkebefektetést igényel, ami olyan egyenlő versenyfeltételek fenntartását feltételezi, amelyek révén a versenyképes gyártók beruházásaik megfelelő megtérülésére számíthatnak.

(150)

Emellett az uniós felhasználás az intézkedések 2014 és 2015 közötti megerősítése után is a korábbi évek üteméhez hasonlóan alakult. Ennek az áll a hátterében, hogy léteznek Kínán kívüli alternatív beszállítói források is, többek között Bahreinben, Egyiptomban, Japánban, Malajziában és az USA-ban. A figyelembe vett időszak alatt a Kínából érkező behozatal szinte soha nem haladta meg a harmadik országokból érkező összbehozatal felét, és annak piaci részesedése a teljes uniós felhasználás 17 %-án tetőzött 2014-ben. Továbbá a dömpingellenes és kiegyenlítő vámok célja nem az, hogy megakadályozzák a kínai behozatal bejutását az Unióba, hanem annak biztosítsa, hogy a behozatal tisztességes feltételek mellett versenyezzen más beszállítói forrásokkal.

(151)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a dömpingellenes vám kiterjesztése korlátozott hatást gyakorolna a felhasználók helyzetére.

(152)

Az intézkedések hatályon kívül helyezése jelentős negatív hatást gyakorolna az uniós gyártókra.

(153)

A dömpingellenes vám kiterjesztése korlátozott hatással járna az egyébként állást nem foglaló importőrök számára.

(154)

Jóllehet egyes felhasználóknak az érintett termék és a hasonló termék költségnövekedésével kell számolniuk működésük során, a vizsgálat megerősítette, hogy az intézkedések korlátozott hatást gyakorolnak a felhasználói iparágak összteljesítményére.

(155)

A Bizottság mindent összevetve arra a következtetésre jutott, hogy nem állnak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek ellentétesek lennének az érintett termék Kínából érkező behozatalára vonatkozó jelenlegi dömpingellenes intézkedések fenntartásával.

(156)

Minden érdekelt fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság fenn kívánta tartani a hatályban lévő dömpingellenes intézkedéseket. A felek lehetőséget kaptak továbbá arra, hogy ezt a tájékoztatást követően adott határidőn belül benyújtsák észrevételeiket. Mindössze egyetlen érdekelt fél, a panaszos jelentkezett a nyilvánosságra hozatalt követően, és az egyetértett a Bizottság ténymegállapításaival és a hatályban lévő dömpingellenes intézkedések fenntartására vonatkozó javaslatával.

(157)

A fenti megfontolásokból következik, hogy a legutóbb az 1379/2014/EU végrehajtási rendelettel módosított 248/2011/EU végrehajtási rendelettel a Kínából származó egyes folytonosüvegrostszál-termékek behozatalára bevezetett dömpingellenes intézkedéseket az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésnek megfelelően fenn kell tartani.

(158)

Az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság nem nyilvánított véleményt,

25.4.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 107/24

(1)

A 2003/68/EK bizottsági irányelv (2) felvette a mezotriont a 91/414/EGK tanácsi irányelv (3) I. mellékletében szereplő hatóanyagok közé.

(2)

A 91/414/EGK irányelv I. mellékletében szereplő hatóanyagok az 1107/2009/EK rendelet értelmében jóváhagyott hatóanyagnak tekintendők, és az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (4) mellékletének A. részében is fel vannak sorolva.

(3)

A mezotrion hatóanyagnak az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének A. részében megállapított jóváhagyása 2017. július 31-én lejár.

(4)

A 844/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet (5) 1. cikkének megfelelően az említett cikkben előírt határidőn belül kérelmet nyújtottak be a mezotrion hatóanyag jóváhagyásának meghosszabbítására.

(5)

A kérelmező a 844/2012/EU végrehajtási rendelet 6. cikkének megfelelően előírt kiegészítő dossziékat benyújtotta. A referens tagállam a kérelmet hiánytalannak találta.

(6)

A referens tagállam a társreferens tagállammal konzultálva elkészítette a jóváhagyás érvényességének meghosszabbítására irányuló kérelmet értékelő jelentést, amelyet 2015. február 23-án benyújtott az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) és a Bizottság részére.

(7)

A Hatóság a hosszabbítási kérelmet értékelő jelentést észrevételezésre megküldte a kérelmezőnek és a tagállamoknak, majd a kapott észrevételeket továbbította a Bizottságnak. A Hatóság ezenkívül közzétette a kiegészítő összegző dossziét.

(8)

A Hatóság 2016. március 7-én eljuttatta következtetéseit (6) a Bizottsághoz arról, hogy a mezotrion várhatóan megfelel-e az 1107/2009/EK rendelet 4. cikkében előírt jóváhagyási kritériumoknak. A Bizottság 2016. december 6-án ismertette a mezotrionra vonatkozó megújítási jelentés tervezetét a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságával.

(9)

Legalább egy, mezotriont tartalmazó növényvédő szer egy vagy több reprezentatív felhasználása tekintetében megállapítást nyert, hogy az 1107/2009/EK rendelet 4. cikkében előírt jóváhagyási kritériumok teljesülnek. Ezért helyénvaló meghosszabbítani a mezotrion jóváhagyását.

(10)

A mezotrion jóváhagyásának meghosszabbítására vonatkozó kockázatértékelés korlátozott számú reprezentatív használaton alapul, amelyek azonban nem korlátozzák azon használatokat, amelyek tekintetében a mezotriont tartalmazó növényvédő szerek engedélyezhetők. Ezért nem indokolt fenntartani a kizárólag gyomirtó szerként való felhasználásra történő korlátozást.

(11)

Az 1107/2009/EK rendelet 14. cikke (1) bekezdésének a rendelet 6. cikkével összefüggésben értelmezett rendelkezései alapján, valamint a jelenlegi tudományos és műszaki ismeretek fényében azonban a jóváhagyás feltételeit bizonyos feltételekkel és korlátozásokkal ki kell egészíteni. Különösen indokolt további megerősítő információkat kérni.

(12)

Az 1107/2009/EK rendelet 20. cikke (3) bekezdésének a 13. cikk (4) bekezdésével összefüggésben értelmezett rendelkezései értelmében az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletét ennek megfelelően módosítani kell.

(13)

Az (EU) 2016/950 bizottsági végrehajtási rendelet (7)2017. július 31-ig meghosszabbította a mezotrion jóváhagyási időszakát annak érdekében, hogy a jóváhagyás meghosszabbítására irányuló eljárás az anyag jóváhagyása lejártának időpontját megelőzően befejeződhessen. Ugyanakkor mivel a jóváhagyás meghosszabbítására vonatkozó határozatot a lejárat kiterjesztett időpontját megelőzően meghozták, ez a rendelet a 2017. június 1-jétől alkalmazandó.

(14)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

25.4.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 107/29

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

25.4.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 107/31

(1)

A 2008/106/EK irányelv értelmében a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a harmadik országok által a tengerészek részére kiállított megfelelő képesítési bizonyítványokat elfogadják, feltéve, hogy az érintett harmadik országot a Bizottság elismeri. E harmadik országoknak meg kell felelniük a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet a tengerészek képzéséről, képesítéséről és az őrszolgálat ellátásáról szóló, 1978. évi nemzetközi egyezményében (STCW-egyezmény) foglalt valamennyi követelménynek.

(2)

2011. március 29-i levelében Görögország kérelmezte Montenegró elismerését. A kérelmet követően a Bizottság felvette a kapcsolatot a montenegrói hatóságokkal, hogy értékelje az ország képzési és képesítési rendszerét annak ellenőrzése céljából, hogy Montenegró maradéktalanul teljesíti-e az STCW-egyezményben meghatározott követelményeket, és hozott-e megfelelő intézkedéseket a képesítési bizonyítványokkal kapcsolatos csalások megakadályozására. A Bizottság közölte Montenegróval, hogy az értékelés egy tényfeltáró vizsgálat eredményein alapul, amelyet az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség (az Ügynökség) szakértői végeznek el.

(3)

A Bizottság ezután elkezdte a montenegrói képzési és képesítési rendszer értékelését, amelyet a 2012 februárjában elvégzett szakértői vizsgálat eredményeire alapozott, figyelembe véve a montenegrói hatóságok által 2013 júniusában benyújtott önkéntes kiigazító intézkedési tervet.

(4)

Az értékelés számos olyan területet azonosított, amelyekkel kapcsolatban a montenegrói hatóságoknak intézkedéseket kellett hozniuk, ideértve a nemzeti rendelkezésekkel kapcsolatos hiányosságokat, például az oktatók bizonyos kategóriáinak képesítéseire vonatkozó rendelkezések hiányát, valamint az elégtelen vagy hiányos képesítési követelményeket, minőségügyi eljárásokat és képzési programokat. Következésképpen az Ügynökségnek további vizsgálatot kellett végeznie, amelyre 2015 márciusában került sor.

(5)

E kiegészítő vizsgálat nyomán a montenegrói hatóságok 2015 novemberében egy aktualizált kiigazító intézkedési tervet nyújtottak be. A Bizottság 2016 májusában értékelő jelentést küldött a montenegrói hatóságoknak, amely a 2015 márciusában végzett vizsgálat eredményeit tartalmazta és figyelembe vette az aktualizált kiigazító intézkedési tervet is, majd további pontosításokat kért, amelyeket a montenegrói hatóságok 2016 júliusában, szeptemberében és októberében rendelkezésére bocsátottak.

(6)

Az összegyűjtött információk alapján megállapítható, hogy a montenegrói hatóságok megtették az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a montenegrói tengerészképzési és -képesítési rendszereket összhangba hozzák az STCW-egyezményben meghatározott követelményekkel, és benyújtották a megfelelő igazoló dokumentumokat.

(7)

Az említett intézkedések keretében Montenegró új jogszabályokat fogadott el a nemzeti rendelkezésekkel kapcsolatban azonosított hiányosságok megszüntetése érdekében, aktualizálta a tengerészeti hatóságainak, oktatási és képzési intézményeinek minőségügyi eljárásait, valamint a tengerészeti oktatási és képzési intézményeinek tanterveit és képzési programjait.

(8)

Az értékelés végeredménye azt mutatja, hogy Montenegró megfelel az STCW-egyezmény előírásainak, és megfelelő intézkedéseket hozott a képesítési bizonyítványokkal kapcsolatos csalások megakadályozására.

(9)

A Bizottság jelentésben tájékoztatta a tagállamokat az értékelés eredményéről.

(10)

Az e határozatban előírt intézkedés összhangban van a tengeri közlekedés biztonságával és a hajókról történő szennyezés megelőzésével foglalkozó bizottság véleményével,

25.4.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 107/33

(1)

A 2013/92/EU bizottsági végrehajtási határozat (2) a Kínából származó, egyes áruk szállításához ténylegesen használt fa csomagolóanyagra vonatkozó felügyeletről, növény-egészségügyi ellenőrzésekről és meghozandó intézkedésekről rendelkezik.

(2)

A 2013/92/EU végrehajtási határozat alkalmazása során nyilvánvalóvá vált, hogy a Kínából származó, egyes áruk szállításához használt fa csomagolóanyag továbbra is növény-egészségügyi kockázatot jelent az Unió számára. Ezért a végrehajtási határozatban előírt felügyeletet, növény-egészségügyi ellenőrzéseket és intézkedéseket 2018. július 31-ig továbbra is alkalmazni kell, és a növény-egészségügyi importellenőrzésekről szóló jelentések benyújtásának határidejét ennek megfelelően kell megállapítani.

(3)

Bizonyos árukra vonatkozó, Kombinált Nómenklatúra szerinti kódok az (EU) 2016/1821 bizottsági végrehajtási rendelet (3) révén frissítésre kerültek. A 2013/92/EU határozat I. és II. mellékletében található adatszolgáltatási sablonokat ezért össze kell hangolni a frissített nómenklatúrával.

(4)

A 2013/92/EU határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

1.

Az 5. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„5. cikk

Jelentéstétel

A tagállamok a 94/3/EK bizottsági irányelv (*1) sérelme nélkül értesítik a Bizottságot az e határozat 2. és 3. cikke értelmében elvégzett növény-egészségügyi ellenőrzések számáról és eredményeiről, az alábbi menetrend szerint: a 2016. április 1-jétől2017. március 31-ig tartó időszakban végzett vizsgálatokról 2017. július 31-ig, a 2017. április 1-jétől2018. március 31-ig tartó időszakban végzett vizsgálatokról pedig 2018. április 30-ig tesznek jelentést. E célból a tagállamok a II. mellékletben található adatszolgáltatási sablonokat kell használni.

(*1)  A Bizottság 94/3/EK irányelve (1994. január 21.) a harmadik országból érkező és közvetlen növény-egészségügyi veszéllyel fenyegető szállítmány vagy károsító szervezet feltartóztatására vonatkozó bejelentési eljárás megállapításáról (HL L 32., 1994.2.5., 37. o.).”"

2.

A 7. cikk második bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az 1–4. cikket 2018. július 31-ig kell alkalmazni.”

3.

Az I. és a II. melléklet e határozat mellékletének megfelelően módosul.

25.4.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 107/35

(1)

A 98/41/EK irányelv célja a személyhajókon tartózkodó utasok és személyzet biztonságának és mentési lehetőségeinek növelése, valamint a felkutatási és mentési tevékenységek hatékonyabb végrehajtása és a balesetek következményeinek hatékonyabb kezelése.

(2)

A 98/41/EK irányelv 5. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a tagállamok kikötőit elhagyó vagy az indulási ponttól húsz tengeri mérföldnél nagyobb távolságra eltávolodó minden személyhajóról bizonyos információkat közölni kell.

(3)

A 98/41/EK irányelv 9. cikkének (4) bekezdése értelmében a tagállamok kérhetik a Bizottságtól, hogy részben vagy egészben engedélyezzen eltérést a szóban forgó rendelkezés alkalmazásától.

(4)

2015. szeptember 3-i levelében a Horvát Köztársaság kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz arra vonatkozóan, hogy eltérhessen a 98/41/EK irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében meghatározott, a személyszállító hajókon közlekedő utasokra vonatkozó információk rögzítésére vonatkozó kötelezettség alkalmazásától a horvátországi szigeteket érintő egyes útvonalakon közlekedő valamennyi személyszállító hajó esetében.

(5)

2015. október 20-án a Bizottság további információkat kért a Horvát Köztársaságtól annak érdekében, hogy elvégezhesse a kérelem értékelését. 2016. május 18-án a Horvát Köztársaság benyújtotta válaszát és az eltérés iránti kérelmet módosította a következő útvonalak vonatkozásában: Zadar–Ist és Zadar–Olib útvonalak a Zadar–Premuda / Mali Lošinj kompvonalon; Split–Hvar, Hvar–Prigradica és Hvar–Korčula útvonalak a Korčula–(Prigradica)–Hvar–Split gyorshajóvonalon; Zadar–Ist és Zapuntel–Zadar útvonalak az Ist–Molat–Zadar gyorshajóvonalon; Split–Bol útvonal a Jelsa–Bol–Split gyorshajóvonalon; Split–Hvar útvonal a Split–(Milna)–Hvar gyorshajóvonalon; Split–Hvar útvonal a Lastovo–Vela Luka–Hvar–Split gyorshajóvonalon; Rijeka–Rab útvonal a Novalja–Rab–Rijeka gyorshajóvonalon; Split–Vela Luka útvonal a Lastovo–Vela Luka–Split kompvonalon; Split–Stari Grad útvonal a Split–Stari Grad kompvonalon; Vis–Split útvonal a Vis–Split kompvonalon; Mali Lošinj–Cres és Cres–Rijeka útvonalak a Mali Lošinj–Ilovik–Susak–Unije–Martinšćica–Cres–Rijeka gyorshajóvonalon; Premuda–Zadar útvonal az Olib–Silba–Premuda–Zadar gyorshajóvonalon; Vis–Split és Hvar–Split útvonalak a Vis–Hvar–Split gyorshajóvonalon; Dubrovnik–Sobra és Korčula–Lastovo útvonalak a Dubrovnik–Šipanska luka–Sobra–Polače–Korčula–Lastovo gyorshajóvonalon.

(6)

A Bizottság az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség (EMSA) segítségével a rendelkezésre álló információk alapján értékelte az eltérés iránti kérelmet.

(7)

A Horvát Köztársaság az alábbi információkat nyújtotta be: 1. a meghatározott útvonalakon a kétméteres hullámmagasságot elérő erős hullámzás előfordulási valószínűsége éves átlagban 10 % alatt van; 2. az eltérés iránti kérelem hatálya alá sorolandó hajók menetrend szerint közlekednek; 3. a szolgáltatás üzemeltetésének elsődleges célja a kieső távoli területeken élő közösségek szokásos közlekedési igényeinek kielégítése; 4. azon a tengerszakaszon, amelyen a személyhajók közlekednek, hajózást támogató parti rendszer és megbízható időjárás-előrejelző rendszer működik, valamint megfelelő és kielégítő felkutató- és mentőlétesítmények állnak rendelkezésre; 5. nincs olyan megfelelő védősáv-infrastruktúra, sem olyan, az utasok adatainak rögzítésére szolgáló kikötői létesítmény, amely megfelelne az utazások menetrendjének és a szárazföldi szállítással való összehangolásnak; valamint 6. az eltérés iránti kérelem a meghatározott útvonalakon közlekedő összes hajózási üzemeltetőre vonatkozna.

(8)

Az értékelés végeredménye azt mutatja, hogy az eltérés iránti kérelem jóváhagyásához minden feltétel teljesült.

(9)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a tengeri közlekedés biztonságával és a hajókról történő szennyezés megelőzésével foglalkozó bizottság véleményével,

1.

Zadar–Ist és Zadar–Olib útvonalak a Zadar–Premuda / Mali Lošinj kompvonalon;

2.

Split–Hvar, Hvar–Prigradica és Hvar–Korčula útvonalak a Korčula–(Prigradica)–Hvar–Split gyorshajóvonalon;

3.

Zadar–Ist és Zapuntel–Zadar útvonalak az Ist–Molat–Zadar gyorshajóvonalon;

4.

Split–Bol útvonal a Jelsa–Bol–Split gyorshajóvonalon;

5.

Split–Hvar útvonal a Split–(Milna)–Hvar gyorshajóvonalon;

6.

Split–Hvar útvonal a Lastovo–Vela Luka–Hvar–Split gyorshajóvonalon;

7.

Rijeka–Rab útvonal a Novalja–Rab–Rijeka gyorshajóvonalon;

8.

Split–Vela Luka útvonal a Lastovo–Vela Luka–Split kompvonalon;

9.

Split–Stari Grad útvonal a Split–Stari Grad kompvonalon;

10.

Vis–Split útvonal a Vis–Split kompvonalon;

11.

Mali Lošinj–Cres és Cres–Rijeka útvonalak a Mali Lošinj–Ilovik–Susak–Unije–Martinšćica–Cres–Rijeka gyorshajóvonalon;

12.

Premuda–Zadar útvonal az Olib–Silba–Premuda–Zadar gyorshajóvonalon;

13.

Vis–Split és Hvar–Split útvonalak a Vis–Hvar–Split gyorshajóvonalon;

14.

Dubrovnik–Sobra és Korčula–Lastovo útvonalak a Dubrovnik–Šipanska luka–Sobra–Polače–Korčula–Lastovo gyorshajóvonalon.

25.4.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 107/37

25.4.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 107/38