11.2.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 36/1

(1)

A Bizottság az Európai Unió nevében tárgyalásokat folytatott a Kiribati Köztársasággal a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről szóló megállapodásról (a továbbiakban: a megállapodás).

(2)

Az (EU) 2016/1197 tanácsi határozattal (2) összhangban a megállapodást 2016. június 24-én aláírták és azóta ideiglenesen alkalmazzák.

(3)

A megállapodás szakértői vegyes bizottságot hoz létre a megállapodás igazgatása céljából. Az Uniót e vegyes bizottságban a Bizottság képviseli, amelyet a tagállamok képviselőinek kell támogatniuk.

(4)

Ez a határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyekben az Egyesült Királyság a 2000/365/EK tanácsi határozattal (3) összhangban nem vesz részt. Ennélfogva az Egyesült Királyság nem vesz részt e határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(5)

Ez a határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyekben Írország a 2002/192/EK tanácsi határozattal (4) összhangban nem vesz részt. Ennélfogva Írország nem vesz részt e határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(6)

A megállapodást jóvá kell hagyni,

11.2.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 36/3

(1)

A Bizottság az Unió nevében tárgyalásokat folytatott a Marshall-szigetekkel a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről szóló megállapodásról (a továbbiakban: a megállapodás).

(2)

Az (EU) 2016/1363 tanácsi határozattal (2) összhangban a megállapodást aláírták és 2016. június 28-tól kezdődően ideiglenesen alkalmazzák.

(3)

A megállapodás szakértői vegyes bizottságot hoz létre a megállapodás igazgatására. Az említett vegyes bizottságban az Uniót a Bizottság képviseli, amelynek munkáját a tagállamok képviselői segítik.

(4)

Ez a határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyekben az Egyesült Királyság a 2000/365/EK tanácsi határozattal (3) összhangban nem vesz részt. Ennélfogva az Egyesült Királyság nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(5)

Ez a határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyekben Írország a 2002/192/EK tanácsi határozattal (4) összhangban nem vesz részt. Ennélfogva Írország nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(6)

A megállapodást jóvá kell hagyni,

11.2.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 36/5

(1)

A Bizottság az Unió nevében tárgyalásokat folytatott a Mikronéziai Szövetségi Államokkal a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről szóló megállapodásról (a továbbiakban: a megállapodás).

(2)

Az (EU) 2016/1879 tanácsi határozattal (2) összhangban a megállapodást aláírták és 2016. szeptember 20-tól kezdődően ideiglenesen alkalmazzák.

(3)

A megállapodás vegyes bizottságot hoz létre a megállapodás igazgatására. Az említett vegyes bizottságban az Uniót a Bizottság képviseli, amelynek munkáját a tagállamok képviselői segítik.

(4)

Ez a határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyekben az Egyesült Királyság a 2000/365/EK tanácsi határozattal (3) összhangban nem vesz részt. Ennélfogva az Egyesült Királyság nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(5)

Ez a határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyekben Írország a 2002/192/EK tanácsi határozattal (4) összhangban nem vesz részt. Ennélfogva Írország nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó,

(6)

A megállapodást jóvá kell hagyni,

11.2.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 36/7

(1)

A Bizottság az Unió nevében tárgyalásokat folytatott a Salamon-szigetekkel a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről szóló megállapodásról (a továbbiakban: a megállapodás).

(2)

Az (EU) 2016/1888 tanácsi határozattal (2) összhangban a megállapodást aláírták és 2016. október 8-tól kezdődően ideiglenesen alkalmazzák.

(3)

A megállapodás vegyes bizottságot hoz létre a megállapodás igazgatására. Az említett vegyes bizottságban az Uniót a Bizottság képviseli, amelynek munkáját a tagállamok képviselői segítik.

(4)

Ez a határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyekben az Egyesült Királyság a 2000/365/EK tanácsi határozattal (3) összhangban nem vesz részt. Ennélfogva az Egyesült Királyság nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(5)

Ez a határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyekben Írország a 2002/192/EK tanácsi határozattal (4) összhangban nem vesz részt. Ennélfogva Írország nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(6)

A megállapodást jóvá kell hagyni,

11.2.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 36/9

(1)

Az 1924/2006/EK rendelet értelmében az élelmiszerekkel kapcsolatos, egészségre vonatkozó állítások alkalmazása csak akkor megengedett, ha azokat a Bizottság az említett rendeletnek megfelelően engedélyezte, és ha azok szerepelnek az engedélyezett állítások listáján.

(2)

Az 1924/2006/EK rendelet előírja továbbá, hogy az élelmiszer-vállalkozók a tagállam illetékes nemzeti hatóságához nyújthatják be az egészségre vonatkozó állítások engedélyezése iránti kérelmeiket. Az illetékes nemzeti hatóságnak az érvényes kérelmeket továbbítania kell az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósághoz (EFSA, a továbbiakban: Hatóság).

(3)

A kérelem kézhezvételét követően a Hatóságnak késedelem nélkül tájékoztatnia kell a többi tagállamot és a Bizottságot, és véleményt kell nyilvánítania az egészségre vonatkozó adott állításról.

(4)

A Bizottság az egészségre vonatkozó állítások engedélyezéséről a Hatóság által megfogalmazott vélemény figyelembevételével határoz.

(5)

Az Anxiofit Ltd. és az ExtractumPharma Co Ltd. által az 1924/2006/EK rendelet 14. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint benyújtott kérelem alapján a Hatóságnak egy, az Anxiofit-1-nek a küszöb alatti és az enyhe szorongást csökkentő hatásával kapcsolatos, egészségre vonatkozó állításról kellett véleményt nyilvánítania (EFSA-Q-2015-00006 sz. kérdés (2)). A kérelmező a következőképpen megfogalmazott állítást javasolta: „Az Anxiofit-1 bizonyítottan csökkenti a küszöb alatti és az enyhe szorongást. A küszöb alatti és az enyhe szorongás kockázati tényező a szorongásos rendellenességek és a depresszió kialakulásában.”

(6)

A Bizottság és a tagállamok 2016. január 8-án kapták meg a Hatóság tudományos véleményét, amely szerint a rendelkezésre bocsátott adatok alapján a tudományos bizonyítékok nem elégségesek az Anxiofit-1 fogyasztása és a küszöb alatti és az enyhe szorongás csökkenése közötti ok-okozati összefüggés megállapításához. Ennek megfelelően az állítás engedélyezése nem helyénvaló, mivel az állítás nem felel meg az 1924/2006/EK rendeletben meghatározott követelményeknek.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedés összhangban van a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

11.2.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 36/12

(1)

A „Tartós hajfestékek használata és a húgyhólyagrák kockázata” (Use of permanent hair dyes and bladder cancer risk) című tudományos tanulmány 2001-es közzétételét követően a kozmetikai termékek és a fogyasztóknak szánt nem élelmiszer jellegű termékek tudományos bizottsága, amelyet később a 2004/210/EK bizottsági határozat (2) értelmében a fogyasztási cikkek tudományos bizottsága (FCTB) váltott fel, arra a következtetésre jutott, hogy a hajfestékek használatához kapcsolódó potenciális kockázatok aggodalomra adnak okot. Az FCTB azt javasolta, hogy a Bizottság tegyen további lépéseket a hajfestékanyagok ellenőrzésére.

(2)

Az FCTB ezenfelül a hajfestékek anyagaira vonatkozóan egy olyan átfogó biztonsági értékelési stratégiát is javasolt, amely meghatározza a hajfestékekben és hajszínezőkben alkalmazott anyagok lehetséges genotoxikus vagy karcinogén hatásának vizsgálatára vonatkozó követelményeket is.

(3)

Az FCTB véleményeinek ismeretében a Bizottság megállapodott a tagállamokkal és az érdekeltekkel a hajfestékekben és hajszínezőkben alkalmazott anyagok szabályozására irányuló átfogó stratégiáról, amelynek keretében az iparág a hajfestékanyagokra vonatkozó naprakész tudományos adatokat tartalmazó dossziékat nyújt be abból a célból, hogy az FCTB kockázatértékelést végezhessen.

(4)

Az FCTB, amelyet a 2008/721/EK bizottsági határozat (3) értelmében a fogyasztók biztonságával foglalkozó tudományos bizottság (FBTB) váltott fel, értékelte azon hajfestékanyagok biztonságosságát, amelyekre vonatkozóan az iparág naprakész dossziékat nyújtott be.

(5)

Az FBTB elvégezte az oxidáló hajfestékanyagokból a hajfestés során keletkező reakciótermékeknek a fogyasztói egészségre gyakorolt lehetséges hatására vonatkozó kockázatelemzést, és 2010. szeptember 21-i véleményében – az addig rendelkezésre álló adatok alapján – nem jelezte, hogy komoly aggályai lennének az Európai Unióban jelenleg használt hajfestékek és reakciótermékeik genotoxicitásával, illetve karcinogenitásávál kapcsolatban.

(6)

Az FBTB-nek a hajfestékek és hajszínezők biztonságosságáról szóló végleges véleményeinek figyelembevételével, annak biztosítására, hogy a hajfestékek és hajszínezők biztonságosak legyenek az emberi egészség szempontjából, helyénvaló megállapítani tíz elemzett hajfestékanyag megengedett legnagyobb koncentrációját.

(7)

mivel az N,N'-bisz-(2-hidroxietil)-2-nitro-p-feniléndiamin és a 2,6-dihidroxi-etil-aminotoluol anyagokat jelenleg az 1223/2009/EK rendelet III. mellékletének 8. és 9. hivatkozási számú összefoglaló bejegyzései szabályozzák, ezen anyagokat a biztonságosságukról szóló következtetésekről szóló, 1572/16 és 1563/15 számú FBTB-vélemény figyelembevételével külön hivatkozási szám alatt kell feltüntetni.

(8)

A hajápolási terméknek az 1223/2009/EK rendeletben szereplő fogalommeghatározása kizárja a hajfestékanyagok szempillán való alkalmazását. Ennek magyarázata, hogy egy kozmetikai termék hajon való alkalmazásának más a kockázati szintje, mint a szempillán való alkalmazásnak. Ezért külön biztonsági értékelést kellett végezni a hajfestékanyagok szempillán történő alkalmazásáról.

(9)

Az FBTB a szempillafestésre szánt termékekben használt oxidáló hajfestékanyagokról és hidrogén-peroxidról szóló, 2015. március 25-i véleményében (SCCS/1553/15) megállapította, hogy az alábbi, az 1223/2009/EK rendelet III. mellékletében felsorolt és hajfestékekben és hajszínezőkben biztonságosan használható oxidáló hajfestékanyagok a szakipar által biztonságosan használhatók a szempillafestésre szánt termékekben: toluol-2,5-diamin, p-aminofenol, 2-metil-rezorcin, tetraamino-pirimidin-szulfát, hidroxi-etil-p-fenilén-diammónium-szulfát és 2-amino-3-hidroxipiridin.

(10)

Az említett anyagok tudományos értékelése alapján használatukat engedélyezni kell a szempillafestésre szánt termékekben. Azonban a fogyasztók általi egyéni használatban rejlő kockázatok elkerülése érdekében a szempillafestésre szánt termékek használatát a szakiparra kell korlátozni. Annak érdekében, hogy a szakemberek tájékoztatni tudják a fogyasztókat a szempillafestésre szánt termékek alkalmazásának lehetséges káros hatásairól, valamint hogy csökkenjen a bőrszenzibilizáció kockázata e termékek esetében, az ilyen termékek címkéjén megfelelő figyelmeztetéseket kell elhelyezni.

(11)

Az 1223/2009/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(12)

Helyénvaló észszerű határidőt biztosítani az ipari szereplőknek arra, hogy alkalmazkodni tudjanak az új követelményekhez, és a követelményeknek meg nem felelő termékek gyártását leállíthassák.

(13)

Az e rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak a kozmetikai termékek állandó bizottságának véleményével,

11.2.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 36/37

(1)

A fogyasztók biztonságával foglalkozó tudományos bizottság (FBTB) 2008. december 16-án véleményt (2) fogadott el, amelyben arra a következtetésre jutott, hogy a Benzofenon-3 kozmetikai fényvédő termékekben UV-szűrőként legfeljebb 6 % (m/m)-os koncentrációban, valamint mindenfajta kozmetikai termékben az összetétel megóvása céljából legfeljebb 0,5 % (m/m)-os koncentrációban való felhasználása – potenciális kontaktallergén és fotoallergén tulajdonságától eltekintve – nem jelent veszélyt az emberi egészségre.

(2)

Következésképpen a Benzofenon-3 kozmetikai termékekben UV-szűrőként való felhasználására vonatkozó jelenlegi 10 % (m/m)-os maximális koncentrációt 6 % (m/m)-ra kell csökkenteni.

(3)

Az 1223/2009/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(4)

A maximális koncentrációra vonatkozó új értékek alkalmazását el kell halasztani, hogy az ágazat elvégezhesse a termékek összetételének szükséges kiigazításait. A vállalkozások számára ezért e rendelet hatálybalépésétől számítva hat hónapot kell biztosítani arra, hogy megtegyék az előírásoknak megfelelő termékek forgalomba hozatalához szükséges intézkedéseket, és a maximális koncentrációra vonatkozó új előírásoknak meg nem felelő termékeket kivonják a piacról.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Kozmetikai Termékek Állandó Bizottságának véleményével,

11.2.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 36/39

(1)

Az 1107/2009/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően Írországhoz 2013. november 14-én kérelem érkezett a DuPont de Nemours (Deutschland) GmbH-tól az oxatiapiprolin hatóanyagként való jóváhagyására vonatkozóan. Az említett rendelet 9. cikke (3) bekezdésének megfelelően Írország mint referens tagállam 2014. január 16-án értesítette a kérelmezőt, a többi tagállamot, a Bizottságot és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot (a továbbiakban: Hatóság) a kérelem elfogadhatóságáról.

(2)

A referens tagállam 2015. január 1-jén értékelőjelentés-tervezetet nyújtott be a Bizottsághoz, amelyről a Hatóságnak is küldött másolatot; e tervezetben azt vizsgálta, hogy a hatóanyag várhatóan megfelel-e az 1107/2009/EK rendelet 4. cikkében meghatározott jóváhagyási kritériumoknak.

(3)

A Hatóság eleget tett az 1107/2009/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében foglaltaknak. Az 1107/2009/EK rendelet 12. cikkének (3) bekezdése értelmében a Hatóság felkérte a kérelmezőt, hogy nyújtson be kiegészítő információkat a tagállamoknak, a Bizottságnak és a Hatóságnak. A referens tagállam a kiegészítő információkról készített értékelést aktualizált értékelőjelentés-tervezet formájában nyújtotta be a Hatósághoz 2016. február 12-én.

(4)

A Hatóság 2016. május 26-án tájékoztatta a kérelmezőt, a tagállamokat és a Bizottságot arra vonatkozó következtetéséről (2), hogy az oxatiapiprolin hatóanyag várhatóan megfelel-e az 1107/2009/EK rendelet 4. cikkében meghatározott jóváhagyási kritériumoknak. A Hatóság nyilvánosságra hozta következtetését.

(5)

A Bizottság 2016. október 6-án a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága elé terjesztette az oxatiapiprolinra vonatkozó felülvizsgálati jelentést és az oxatiapiprolin jóváhagyásáról szóló rendelettervezetet.

(6)

A kérelmező lehetőséget kapott arra, hogy a felülvizsgálati jelentéssel kapcsolatban észrevételeket tegyen.

(7)

Legalább egy, a hatóanyagot tartalmazó növényvédő szer egy vagy több reprezentatív használata és különösen azoknak a felhasználásoknak a tekintetében, amelyeket megvizsgáltak és a felülvizsgálati jelentésben részletesen ismertettek, megállapítást nyert, hogy az 1107/2009/EK rendelet 4. cikkében előírt jóváhagyási kritériumok teljesülnek. Ezért e jóváhagyási kritériumokat teljesítettnek kell tekinteni. Ezért az oxatiapiprolin jóváhagyása indokolt.

(8)

Az 1107/2009/EK rendelet 13. cikke (2) bekezdésének a rendelet 6. cikkével összefüggésben értelmezett rendelkezései alapján, valamint a jelenlegi tudományos és műszaki ismeretek fényében azonban a jóváhagyás feltételeit bizonyos feltételekkel és korlátozásokkal ki kell egészíteni. Különösen indokolt további megerősítő információkat kérni.

(9)

Az 1107/2009/EK rendelet 13. cikke (4) bekezdésének megfelelően az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (3) mellékletét ennek megfelelően módosítani kell.

(10)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

11.2.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 36/43

(1)

A Bizottsághoz 2015. július 7-én az 1107/2009/EK rendelet 23. cikke (3) bekezdésének megfelelő kérelem érkezett az institut technique de l'agriculture biologique (ITAB) vállalattól a Satureja montana L. illóolaj egyszerű anyagként történő jóváhagyására vonatkozóan. A kérelemhez csatolták a rendelet 23. cikke (3) bekezdésének második albekezdésében előírt információkat.

(2)

A Bizottság tudományos segítségnyújtásra kérte fel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot (EFSA, a továbbiakban: Hatóság). A Hatóság a Bizottságnak 2016. június 13-án technikai jelentést (2) nyújtott be a szóban forgó anyagról. A Bizottság 2016. október 7-én benyújtotta vizsgálati jelentését (3) és e rendelet tervezetét a Satureja montana L. illóolaj jóváhagyásának megtagadásáról a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának, és az említett bizottság 2016. december 7-i ülésére véglegesítette azokat.

(3)

A kérelmező által benyújtott dokumentáció szerint a Satureja montana L. megfelel a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 2. cikkében szereplő meghatározás szerinti, az élelmiszerekre vonatkozó kritériumoknak.

(4)

A Hatóság technikai jelentése konkrét aggályokat állapított meg az illóolajnak, valamint két összetevőjének, a karvakrolnak és a gamma-terpinénnek peszticidként való felhasználása révén történő expozíció tekintetében, és ennek következtében a szert kezelő személyeket, más dolgozókat, a közelben tartózkodókat, a fogyasztókat és a nem célzott szervezeteket érintő kockázat értékelését nem lehetett véglegesíteni.

(5)

A Bizottság felkérte a kérelmezőt, hogy nyújtsa be észrevételeit a Hatóság technikai jelentésével és a vizsgálati jelentéstervezettel kapcsolatban. A kérelmező benyújtotta észrevételeit, és azokat a Bizottság részletekbe menően megvizsgálta.

(6)

A kérelmező által felhozott érvek ugyanakkor nem tudták eloszlatni az anyaggal kapcsolatos aggályokat.

(7)

Következésképpen a Bizottság vizsgálati jelentésében nem került megállapításra, hogy az 1107/2009/EK rendelet 23. cikkében foglalt követelmények teljesülnek. Ezért helyénvaló a Satureja montana L. illóolaj egyszerű anyagként való jóváhagyásának megtagadása.

(8)

E rendelet nem sérti a kérelmezők azon jogát, hogy a Satureja montana L. illóolaj egyszerű anyagként történő jóváhagyása érdekében további kérelmet nyújtsanak be az 1107/2009/EK rendelet 23. cikkének (3) bekezdése szerint.

(9)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

11.2.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 36/45

(1)

A Bizottsághoz 2015. október 19-én az 1107/2009/EK rendelet 23. cikke (3) bekezdésének megfelelően kérelem érkezett az Institut technique de l'agriculture biologique (ITAB) vállalattól az Origanum vulgare L. illóolaj egyszerű anyagként történő jóváhagyására vonatkozóan. A kérelemhez csatolták a rendelet 23. cikke (3) bekezdésének második albekezdésében előírt információkat.

(2)

A Bizottság tudományos segítségnyújtásra kérte fel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot (EFSA, a továbbiakban: Hatóság). A Hatóság a Bizottságnak 2016. június 22-én technikai jelentést (2) nyújtott be a szóban forgó anyagról. A Bizottság 2016. október 7-én benyújtotta vizsgálati jelentését (3) és e rendelet tervezetét az Origanum vulgare L. illóolaj jóváhagyásának megtagadásáról a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának, és az említett bizottság 2016. december 7-i ülésére véglegesítette azokat.

(3)

A kérelmező által benyújtott dokumentáció szerint az Origanum vulgare L. megfelel a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 2. cikkében szereplő meghatározás szerinti, az élelmiszerekre vonatkozó kritériumoknak.

(4)

A Hatóság technikai jelentése konkrét aggályokat állapított meg az illóolajnak, valamint három összetevőjének, a karvakrolnak, a gamma-terpinénnek és az 1,8-cineolnak peszticidként való felhasználása révén történő expozíció tekintetében, és ennek következtében a szert kezelő személyeket, más dolgozókat, a közelben tartózkodókat, a fogyasztókat és a nem célzott szervezeteket érintő kockázat értékelését nem lehetett véglegesíteni.

(5)

A Bizottság felkérte a kérelmezőt, hogy nyújtsa be észrevételeit a Hatóság technikai jelentésével és a vizsgálati jelentéstervezettel kapcsolatban. A kérelmező benyújtotta észrevételeit, és azokat a Bizottság részletekbe menően megvizsgálta.

(6)

A kérelmező által felhozott érvek ugyanakkor nem tudták eloszlatni az anyaggal kapcsolatos aggályokat.

(7)

Következésképpen a Bizottság vizsgálati jelentésében nem került megállapításra, hogy az 1107/2009/EK rendelet 23. cikkében foglalt követelmények teljesülnek. Ezért helyénvaló az Origanum vulgare L. illóolaj egyszerű anyagként való jóváhagyásának megtagadása.

(8)

E rendelet nem sérti a kérelmezők azon jogát, hogy az Origanum vulgare L. illóolaj egyszerű anyagként történő jóváhagyása érdekében további kérelmet nyújtsanak be az 1107/2009/EK rendelet 23. cikkének (3) bekezdése szerint.

(9)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

11.2.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 36/47

(1)

Az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: a Bizottság) a dömpingellenes alaprendelet 11. cikkének (4) bekezdése és 13. cikkének (4) bekezdése, valamint a szubvencióellenes alaprendelet 23.cikkének (6) bekezdése értelmében kérelem érkezett a Kínai Népköztársaságból származó vagy ott feladott kristályos szilícium fotovillamos modulok és alapvető részeik (azaz elemek) behozatalára kivetett, majd a Malajziában és Tajvanon feladott – függetlenül attól, hogy az árut Malajziából és Tajvanról származóként jelentették-e be vagy sem – kristályos szilícium fotovillamos modulok és alapvető részeik (azaz elemek) behozatalára kiterjesztett dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedések alóli, a kérelmezőre vonatkozó mentesség iránt.

(2)

A kérelmet 2016. október 21-én nyújtotta be a Jinko Solar Technology SDN.BHD (a továbbiakban: a kérelmező), a kristályos szilícium fotovillamos modulok vagy panelek és a kristályos szilícium fotovillamos modulokban vagy panelekben használatos elemek egy Malajziában működő exportáló gyártója.

(3)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék a Malajziában és Tajvanon feladott – függetlenül attól, hogy az árut Malajziából és Tajvanról származóként jelentették-e be vagy sem –, jelenleg az ex 8501 31 00, ex 8501 32 00, ex 8501 33 00, ex 8501 34 00, ex 8501 61 20, ex 8501 61 80, ex 8501 62 00, ex 8501 63 00, ex 8501 64 00 és ex 8541 40 90 KN-kód alá tartozó kristályos szilícium fotovillamos modulok vagy panelek és a kristályos szilícium fotovillamos modulokban vagy panelekben használatos (legfeljebb 400 mikrométer vastagságú) elemek.

(4)

A következő terméktípusok nem tartoznak a felülvizsgálat tárgyát képező termék fogalmába:

(5)

A Tanács 1238/2013/EU (3) és 1239/2013/EU végrehajtási rendeletével (4) dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedéseket (a továbbiakban: az eredeti intézkedések) vetett ki a Kínai Népköztársaságból származó vagy ott feladott kristályos szilícium fotovillamos modulok vagy panelek és a kristályos szilícium fotovillamos modulokban használatos elemek és alapvető részeik (azaz elemek) behozatalára. Egy kötelezettségvállalási megállapodást is elfogadtak. A Bizottság az (EU) 2016/184 (5) és az (EU) 2016/185 végrehajtási rendelettel (6) kiterjesztette az intézkedéseket (a továbbiakban: a kiterjesztett intézkedések) a Malajziában és Tajvanon feladott – függetlenül attól, hogy az árut Malajziából és Tajvanról származóként jelentették-e be vagy sem – kristályos szilícium fotovillamos modulok és alapvető részeik (azaz elemek) behozatalára, egyes, külön említett vállalatok által gyártott áruk behozatalának kivételével.

(6)

2015. december 5-én a Bizottság megindította a dömpingellenes intézkedések (7) és a kiegyenlítő intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatát (8), valamint egy időközi felülvizsgálatot indított (9). Ezek a felülvizsgálatok folyamatban vannak.

(7)

A kérelmező azt állította, hogy a kiterjesztett intézkedéseket eredményező vizsgálat vizsgálati időszaka alatt – azaz 2014. április 1. és 2015. március 31. között – nem exportálta az Unióba a felülvizsgálat tárgyát képező terméket.

(8)

A kérelmező azt is állította, hogy nem játszotta ki a meglévő intézkedéseket.

(9)

A kérelmező továbbá azt állította, hogy a kiterjesztett intézkedések elrendeléséhez vezető vizsgálat vizsgálati időszaka után visszavonhatatlan szerződéses kötelezettséget vállalt jelentős mennyiségnek az Unióba történő kivitelére.

(10)

A Bizottság megvizsgálta a rendelkezésre álló bizonyítékokat és arra a következtetésre jutott, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a dömpingellenes alaprendelet 11. cikkének (4) bekezdése és 13. cikkének (4) bekezdése, valamint a szubvencióellenes alaprendelet 23. cikke (6) bekezdése szerinti, arra vonatkozó vizsgálat megindításához, hogy mentesség adható-e a kérelmezőnek a kiterjesztett intézkedések alól.

(11)

Az érintettként ismert uniós gazdasági ágazatot a Bizottság tájékoztatta a felülvizsgálati kérelemről és megadta a lehetőséget számukra észrevételeik megtételére. Az uniós gazdasági ágazat azt állította, hogy a kijátszás kockázata különösen nagy, mivel a kérelmező kapcsolatban áll egy, az intézkedések hatálya alá tartozó olyan kínai csoporttal, amely visszavonta kötelezettségvállalását (10).

(12)

A Bizottság különös figyelmet szentel ennek a kapcsolatnak és gondosan megvizsgálja, hogy a meglévő intézkedések hatálya alá tartozó vállalatokkal létesített kapcsolat nem az intézkedések kijátszásának céljával jött-e létre. A Bizottság azt is fontolóra veszi, hogy – ha a vizsgálat arra a következtetésre jut, hogy a mentesség megállapítása indokolt – szükséges-e különleges nyomonkövetési feltételek alkalmazása.

(13)

A dömpingellenes alaprendelet 11. cikkének (4) bekezdése értelmében a kérelmező által előállított és az Unióba irányuló exportra értékesített, a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatala tekintetében a hatályos dömpingellenes vámot hatályon kívül kell helyezni.

(14)

Az ilyen behozatalt az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése szerint ugyanakkor nyilvántartásba kell venni annak biztosítása érdekében, hogy amennyiben a felülvizsgálat a kérelmezőt illetően az intézkedések kijátszásának megállapításával zárul, e behozatalok nyilvántartásba vételének napjától kezdődően dömpingellenes vámokat lehessen kivetni. A kérelmező esetleges jövőbeli vámtartozásainak összege a vizsgálat jelenlegi szakaszában nem állapítható meg.

(15)

mivel a szubvencióellenes alaprendelet nem biztosít jogalapot a hatályos szubvencióellenes intézkedések hatályon kívül helyezéséhez, az intézkedések hatályban maradnak. A hatályban lévő szubvencióellenes intézkedéseket csak abban az esetben helyezik hatályon kívül egy megfelelő mentességet nyújtó rendelettel, ha a felülvizsgálat megállapítja, hogy a kérelmező jogosult a mentességre.

(16)

A vizsgálat a 2014. április 1. és 2016. december 31. közötti időszakra (a továbbiakban: a felülvizsgálati időszak) vonatkozik.

(17)

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőívet küld a kérelmezőnek. A kérelmező a dömpingellenes alaprendelet 6. cikkének (2) bekezdése és a szubvencióellenes alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján – eltérő rendelkezés hiányában – e rendelet hatálybalépésének időpontjától számított 37 napon belül visszaküldi a kitöltött kérdőívet.

(18)

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy e rendelet rendelkezéseinek megfelelően ismertessék álláspontjukat, terjesszenek elő információkat, és állításaikat támasszák alá bizonyítékokkal. Ezen információknak és az azokat alátámasztó bizonyítékoknak – eltérő rendelkezés hiányában – az e rendelet hatálybalépésének időpontjától számított 37 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

(19)

Valamennyi érdekelt fél kérheti a vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatását. A meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az e rendelet hatálybalépésétől számított 15 napon belül kell benyújtani. A későbbiekben a Bizottság a felekkel folytatott levélváltás során tűz ki külön határidőt, amelyen belül a meghallgatás iránti kérelmet be kell nyújtani.

(20)

A Bizottsághoz piacvédelmi vizsgálatok céljára csak szerzői jogi védelem alatt nem álló információkat lehet benyújtani. A harmadik felek szerzői joga alatt álló információknak és/vagy adatoknak a Bizottság rendelkezésére történő bocsátását megelőzően az érdekelt feleknek a szerzői jog tulajdonosától külön engedélyt kell kérniük, amelyben kifejezetten lehetővé teszik a Bizottság számára a) az információk és adatok e piacvédelmi eljárás keretében történő használatát, valamint b) az információk és/vagy adatok e vizsgálatban érdekelt felek felé olyan formában történő továbbítását, hogy azok gyakorolhassák védelemhez való jogukat.

(21)

Az érdekelt felek által benyújtott valamennyi olyan írásbeli beadványt – beleértve az ezen rendeletben kért információkat, a kitöltött kérdőíveket és a leveleket –, amelyre vonatkozóan bizalmas kezelést kérelmeztek, „Limited” (11) (korlátozott hozzáférés) jelöléssel kell ellátni.

(22)

A „Limited” jelöléssel ellátott információkat benyújtó érdekelt feleknek azokról a dömpingellenes alaprendelet 19. cikke (2) bekezdésének, valamint a szubvencióellenes alaprendelet 29. cikke (2) bekezdésének értelmében nem bizalmas jellegű összefoglalót is rendelkezésre kell bocsátaniuk, amelyet „For inspection by interested parties” (az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátniuk. Ezeknek az összefoglalóknak megfelelő részletességűeknek kell lenniük ahhoz, hogy a bizalmasan benyújtott információk lényege kielégítő mértékben megismerhető legyen. Amennyiben a bizalmas információt rendelkezésre bocsátó érdekelt fél nem nyújt be nem bizalmas jellegű összefoglalót a kért formában és minőségben, a Bizottság az ilyen információt figyelmen kívül hagyhatja.

(23)

Az érdekelt feleknek minden beadványukat és kérelmüket e-mailben kell benyújtaniuk, ideértve a beszkennelt meghatalmazásokat és tanúsítványokat is, kivéve a terjedelmes válaszokat, amelyeket hordozható digitális adathordozón (például CD-ROM lemezen, DVD lemezen, USB adattároló lemezen), személyesen vagy ajánlott levélben kell benyújtani. Az e-mail használatával az érdekelt felek elfogadják a Kereskedelmi Főigazgatóság weblapján közzétett, „LEVELEZÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGGAL PIACVÉDELMI ÜGYEKBEN” című dokumentumban foglalt, elektronikus beadványokra alkalmazandó szabályokat:

http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2014/june/tradoc_152573.pdf

Az érdekelt feleknek fel kell tüntetniük nevüket, címüket, telefonszámukat és érvényes e-mail-címüket, továbbá biztosítaniuk kell, hogy a megadott e-mail-cím olyan működő hivatalos e-mail-cím legyen, amelyet naponta ellenőriznek. Amennyiben az érdekelt felek megadják elérhetőségeiket, a Bizottság ettől az időponttól kezdve kizárólag e-mailben kommunikál velük, kivéve, ha kifejezetten kérik, hogy a Bizottság más kommunikációs csatornán küldje részükre a dokumentumokat, vagy ha a dokumentumot a jellegéből adódóan ajánlott levélként kell elküldeni. Az érdekelt felek a Bizottsággal folytatott levelezésre vonatkozó további szabályokat és információkat – egyebek mellett az e-mailben eljuttatott küldeményekre vonatkozó elveket – megtalálják a fent említett, az érdekelt felekkel folytatott kommunikációra vonatkozó útmutatóban.

A Bizottság levelezési címe:

(24)

Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike nem biztosít hozzáférést a szükséges információkhoz, vagy nem szolgáltat információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, a dömpingellenes alaprendelet 18. cikkének és a szubvencióellenes alaprendelet 28. cikkének megfelelően megerősítő vagy nemleges ténymegállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

(25)

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető adatokat szolgáltatott, a Bizottság ezeket az információkat figyelmen kívül hagyhatja, és a rendelkezésre álló tényekre támaszkodhat.

(26)

Ha valamelyik érdekelt fél nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a ténymegállapítások alapjául a dömpingellenes alaprendelet 18. cikkével és a szubvencióellenes alaprendelet 28. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mintha együttműködött volna.

(27)

A számítógépesített válaszadás elmaradása nem tekinthető az együttműködés hiányának, feltéve, hogy az érdekelt fél igazolja, hogy a kérésnek megfelelő válaszadás indokolatlan többletterhekkel vagy indokolatlan többletköltségekkel járt volna. Az érdekelt félnek ebben az esetben haladéktalanul fel kell vennie a kapcsolatot a Bizottsággal.

(28)

Az érdekelt felek kérhetik a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő közbenjárását. A meghallgató tisztviselő összekötő szerepet tölt be az érdekelt felek és a vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok között. A meghallgató tisztviselő megvizsgálja az iratbetekintési kérelmeket, a dokumentumok bizalmas kezelését érintő vitákat, a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket, valamint a harmadik felek által benyújtott meghallgatási kérelmeket. A meghallgató tisztviselő egyedi meghallgatást biztosíthat az érdekelt felek számára, és közbenjárhat annak érdekében, hogy az érdekelt felek maradéktalanul gyakorolhassák a védelemhez való jogukat. A meghallgató tisztviselő lehetőséget biztosít olyan meghallgatásra is, ahol az érintett felek előadhatják különböző álláspontjaikat és ellenérveiket.

(29)

A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A vizsgálat kezdeti szakaszához kapcsolódó kérdések esetében a meghallgatás iránti kérelmet az e rendelet hatálybalépésétől számított 15 napon belül kell benyújtani. A későbbiekben a Bizottság a felekkel folytatott levélváltás során tűz ki külön határidőt, amelyen belül a meghallgatás iránti kérelmet be kell nyújtani.

(30)

További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és honlapja a Kereskedelmi Főigazgatóság weboldalán található: http://ec.europa.eu/trade/trade-policy-and-you/contacts/hearing-officer/

(31)

A vizsgálat a dömpingellenes alaprendelet 11. cikkének (5) bekezdése és a szubvencióellenes alaprendelet 22. cikkének (1) bekezdése alapján e rendelet hatálybalépésétől számított 9 hónapon belül lezárul.

(32)

A vizsgálat során gyűjtött személyes adatok kezelése a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (12) megfelelően történik.

11.2.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 36/53

(1)

A 686/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2) az egyes hatóanyagok értékelésének feladatát egy jelentéstevő tagállam és egy társjelentéstevő tagállam között osztja fel. Az érintett tagállamokkal egyetértésben módosítani szükséges a metaldehid hatóanyag esetében kijelölt társjelentéstevő tagállamot, figyelembe véve ugyanakkor a feladatkörök és a munka megosztásának tagállamok közötti egyensúlyát. A metaldehid meghosszabbítási eljárása céljából végzett társértékelés elvégzésére a továbbiakban Ausztriát kell kijelölni.

(2)

A 686/2012/EU végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(3)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

11.2.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 36/54

(1)

A 2003/31/EK bizottsági irányelv (2) hatóanyagként felvette a linuront a 91/414/EGK tanácsi irányelv (3) I. mellékletébe.

(2)

A 91/414/EGK irányelv I. mellékletében szereplő hatóanyagok az 1107/2009/EK rendelet értelmében jóváhagyott hatóanyagnak tekintendők, és az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (4) mellékletének A. részében is fel vannak sorolva.

(3)

Az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének A. részében foglaltaknak megfelelően a linuron hatóanyag jóváhagyása 2017. július 31-én lejár.

(4)

A 844/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet (5) 1. cikkének megfelelően az említett cikkben előírt határidőn belül kérelmet nyújtottak be a linuron hatóanyag jóváhagyásának meghosszabbítására.

(5)

A kérelmező az 844/2012/EU végrehajtási rendelet 6. cikkének megfelelően előírt kiegészítő dossziékat benyújtotta. A referens tagállam a kérelmet hiánytalannak találta.

(6)

A referens tagállam a társreferens tagállammal konzultálva elkészítette a jóváhagyás érvényességének meghosszabbítására benyújtott kérelmet értékelő jelentést, amelyet 2015. április 15-én benyújtott az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság) és a Bizottsághoz.

(7)

A Hatóság a meghosszabbításértékelő jelentést észrevételezésre megküldte a kérelmezőnek és a tagállamoknak, majd a kapott észrevételeket továbbította a Bizottságnak. A Hatóság ezenkívül közzétette a kiegészítő összegző dossziét.

(8)

A Hatóság 2016. június 8-án eljuttatta következtetéseit (6) a Bizottsághoz arról, hogy a linuron várhatóan megfelel-e az 1107/2009/EK rendelet 4. cikkében előírt jóváhagyási kritériumoknak. Aggályok merültek fel különösen amiatt, hogy a közelben tartózkodó gyermekek expozíciója meghaladja a toxikológiai referenciaértéket („AOEL”), valamint hogy kézi permetezővel történő alkalmazásakor az anyaggal dolgozó személyek expozíciója szintén túllépi az AOEL-t, még egyéni védőeszközökkel használata esetén is. Ezen túlmenően nagy kockázatot állapítottak meg a madarakra, a vadon élő emlősökre, a nem célzott ízeltlábúakra és a nem célzott, talajban élő más makroorganizmusokra nézve. A fogyasztói kockázatértékelést az adatcsomag számos súlyos hiányossága miatt nem lehetett lezárni. Ezen túlmenően számos környezeti elem tekintetében – beleértve a felszín alatti vizeket is – az expozíció- és kockázatértékelést szintén nem tudták lezárni.

(9)

A linuront az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (7) megfelelően 1B. kategóriájú, reprodukciót károsító anyagként sorolták be. A közelben tartózkodó gyermekek expozíciója a javasolt felhasználás során meghaladja az AOEL-t. Annak bizonyítékaként, hogy a hatóanyagnak való humán expozíció mértéke a felhasználás javasolt reális feltételei mellett elhanyagolható, az expozíció mértéke nem haladhatja meg az AOEL-t, ezért kizárt, hogy a linuront a felhasználás javasolt reális feltételei mellett úgy használják, hogy a humán expozíció mértéke elhanyagolható legyen. A humán expozíció elhanyagolható mértékének bizonyítására vonatkozó további követelmény, hogy a hatóanyag szermaradékainak mennyisége ne haladja meg a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) 18. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján meghatározott alapértéket. A linuron javasolt felhasználása tekintetében rendelkezésre álló adatok alapján a szermaradék-határértéket nem sikerült meghatározni, azonban a javasolt felhasználás tekintetében rendelkezésre álló szermaradék-vizsgálatból származó adatok szerint a linuron maradékanyagának mennyisége meghaladja az alapértéket, ezért az említett feltétel nem teljesül. E megfontolások alapján az 1107/2009/EK rendelet II. mellékletének 3.6.4. pontjában előírt követelmények nem teljesülnek.

(10)

Ezen túlmenően a linuront nemcsak 1B. kategóriájú, reprodukciót károsító anyagként, hanem az 1272/2008/EK rendelet szerint 2. kategóriájú rákkeltő anyagként is besorolták, ezért az 1107/2009/EK rendelet II. melléklete 3.6.5 pontjának harmadik bekezdése szerint endokrin-romboló tulajdonságú anyagnak kell tekinteni. Emellett a rendelkezésre álló tudományos adatok azt mutatják, hogy a linuron endokrin károsító tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek káros hatást gyakorolhatnak az emberek és a nem célszervezetek endokrin szerveire. A felhasználás javasolt reális feltételei mellett a linuronnak való humán expozíció elhanyagolható mértéke a (9) preambulumbekezdésben részletezett okok miatt kizárt. E megfontolások alapján az 1107/2009/EK rendelet II. mellékletének 3.6.5. pontjának első bekezdésében előírt követelmények nem teljesülnek.

(11)

A Bizottság felkérte a kérelmezőt, hogy nyújtsa be a Hatóság következtetésére vonatkozó észrevételeit. Továbbá a 844/2012/EU végrehajtási rendelet 14. cikke (1) bekezdésének harmadik bekezdésével összhangban a Bizottság felkérte a kérelmezőt, hogy nyújtsa be a hosszabbításra vonatkozó jelentéssel kapcsolatos észrevételeit. A kérelmező benyújtotta észrevételeit, és azokat a Bizottság részletekbe menően megvizsgálta.

(12)

A kérelmező által felhozott érvek ugyanakkor nem tudták eloszlatni az anyaggal kapcsolatos aggályokat.

(13)

Következésképpen legalább egy növényvédő szer egy vagy több reprezentatív használata tekintetében nem nyert megállapítást, hogy a 4. cikkben előírt jóváhagyási kritériumok teljesülnek. Ezért indokolt úgy rendelkezni, hogy a linuron hatóanyag jóváhagyása ne kerüljön meghosszabbításra.

(14)

Ezért az 540/2011/EU végrehajtási rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(15)

A tagállamok számára időt kell biztosítani arra, hogy visszavonhassák a linuront tartalmazó növényvédő szerekre vonatkozó engedélyeket.

(16)

Amennyiben a tagállamok az 1107/2009/EK rendelet 46. cikke értelmében türelmi időt biztosítanak a linuront tartalmazó növényvédő szerek tekintetében, ez az időszak legfeljebb 2018. június 3-ig tarthat.

(17)

Az (EU) 2016/950 bizottsági végrehajtási rendelet (9)2017. július 31-ig meghosszabbította a linuron lejárati idejét annak érdekében, hogy a jóváhagyás meghosszabbítására irányuló eljárás az anyag jóváhagyásának lejártát megelőzően befejeződhessen. Mivel határozathozatalra a lejárat kiterjesztett időpontja előtt kerül sor, ezt a rendeletet minél előbb alkalmazni kell.

(18)

E rendelet nem sérti a kérelmezők azon jogát, hogy a linuron jóváhagyására vonatkozóan újabb kérelmet nyújtsanak be az 1107/2009/EK rendelet 7. cikke szerint.

(19)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

11.2.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 36/57

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

11.2.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 36/59

(1)

A Schengeni határ-ellenőrzési kódex 29. cikkével összhangban a Tanács 2016. május 12-én a Bizottság javaslata alapján végrehajtási határozatot fogadott el a schengeni térség általános működését veszélyeztető kivételes körülmények fennállása esetén végzendő ideiglenes belső határellenőrzésekről szóló ajánlás megállapításáról (2).

(2)

A Tanács öt schengeni államnak (Ausztria, Németország, Dánia, Svédország és Norvégia) ajánlotta, hogy hat hónapig arányos ideiglenes határellenőrzést tartsanak fenn bizonyos belső határszakaszaikon, ezáltal kezelve a görögországi külső határellenőrzésben mutatkozó hiányosságokból, valamint a Görögországba érkező és onnan más schengeni államokba tartó irreguláris migránsok továbbutazásából fakadó, ezen államok közrendjét és belső biztonságát fenyegető súlyos veszélyeket. Ezt az időszakot a Tanács a Bizottság javaslata alapján 2016. november 11-én további három hónappal meghosszabbította.

(3)

A Schengeni határ-ellenőrzési kódex 25. és 29. cikke értelmében a Tanács által ajánlott kezdeti időszak meghosszabbítható, amennyiben a kivételes körülmények továbbra is fennállnak.

(4)

A 2016. november 11-i ajánlás előírta az érintett schengeni államoknak, hogy havonta tegyenek jelentést a Bizottságnak a végrehajtott ellenőrzések eredményéről és adott esetben az ellenőrzés további szükségességére vonatkozó értékelésről. A Bizottság valamennyi érintett schengeni államtól megkapta a jelentéseket. Az ezekben foglalt információkból az derül ki, hogy az ellenőrzés az ajánlásban meghatározott feltételeknek megfelelően valósult meg. A jelentések továbbá alátámasztják az érintett államokban fennálló helyzet fokozatos stabilizálódását, mivel folyamatosan csökkent azon személyek száma, akik esetében megtagadták a beléptetést, és a benyújtott menedékjog iránti kérelmek száma is mérséklődött.

(5)

Ugyanakkor az elért eredmények ellenére a valamennyi belső határellenőrzés megszüntetését és a schengeni térség rendes működéséhez való visszatérést lehetővé tevő, a schengeni rendszer helyreállítását célzó ütemtervben foglalt feltételek egyelőre nem teljesülnek maradéktalanul. Továbbá, a folyamatos javulás ellenére és azzal együtt is, hogy Görögországban 2016 folyamán számottevő mértékben javult a külső határellenőrzés, Görögországban még mindig jelentős számú irreguláris migráns tartózkodik. A korábbi tendenciákból kiindulva az irreguláris migránsok Görögországból történő továbbutazása által leginkább érintett tagállamok változatlanul ki vannak téve a szabálytalan továbbutazással összefüggő kockázatoknak.

(6)

A „Schengeni rendszer helyreállítása – ütemterv” című közleményében a Bizottság meghatározta a teljeskörűen működő schengeni térséghez való visszatérés érdekében végrehajtandó különféle szakpolitikai intézkedéseket. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség működésének teljes körűvé tétele jelenleg is gyorsított ütemben zajlik, hogy az ügynökség 2017 februárjától segítséget tudjon nyújtani Görögország északi külső határán.

(7)

A schengeni rendszer helyreállítását célzó ütemterv fontos elemként határozta meg az EU–Törökország nyilatkozat végrehajtását. A negyedik eredményjelentés (3) alátámasztja, hogy a nyilatkozat végrehajtása terén a számos kihívás ellenére is folyamatos az előrehaladás. A nyilatkozat végrehajtása mindazonáltal állandó nyomon követést igényel. Ugyanez érvényes a nyugat-balkáni útvonallal foglalkozó vezetői találkozón elfogadott nyilatkozatban előirányzott együttműködésre is.

(8)

A közrendet vagy a belső biztonságot súlyosan fenyegető, illetve a schengeni térség általános működését veszélyeztető kivételes körülmények tehát továbbra is fennállnak.

(9)

A fentiekben ismertetett tényekre való tekintettel indokoltnak tűnik, hogy a jelenleg ideiglenes belső határellenőrzést végző schengeni államok – nevezetesen Ausztria, Németország, Dánia, Svédország és a társult ország Norvégia – számára végső eszközként engedélyezzék az ellenőrzés további fenntartását, a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 29. cikkével összhangban.

(10)

A mostani szakaszban rendelkezésre álló tényadatok alapján a meghosszabbítás nem haladhatja meg a jelen végrehajtási határozat elfogadásának napjától számított három hónapot.

(11)

Azoknak a tagállamoknak, amelyek e végrehajtási határozat értelmében fenn kívánják tartani a belső határellenőrzést, erről értesíteniük kell a többi tagállamot, az Európai Parlamentet és a Bizottságot.

(12)

Az érintett tagállamoknak az ellenőrzésre vonatkozó döntést megelőzően meg kell vizsgálniuk, hogy az azonosított veszélyt hatékonyan el lehetne-e hárítani a határellenőrzéstől eltérő, egyéb intézkedésekkel – például a rendőrségi hatásköröknek a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 23. cikkével összhangban történő gyakorlásával –, és csak végső eszközként folyamodhatnak a belső határellenőrzés visszaállításához, amennyiben a határforgalom-ellenőrzésre irányuló enyhébb intézkedések nem képesek kielégítően kezelni az azonosított veszélyeket. Az érintett tagállamoknak az értesítésben ismertetniük kell e vizsgálat eredményét és a határellenőrzés fenntartása mellett szóló érveket.

(13)

E végrehajtási határozat értelmében a határellenőrzés kizárólag a szükséges mértékben, az ellenőrzés intenzitását a feltétlenül szükséges minimumra korlátozva és a körülményekhez igazodva tartható fenn. Ennek megfelelően előirányozható, hogy a beáramlás további mérséklődése esetén felfüggesszék az adott határszakaszokon végzett ellenőrzést. Az ellenőrzés csakis célzottan, folyamatosan frissített kockázatelemzés és hírszerzési információk alapján végezhető, ezáltal optimalizálva az ellenőrzés előnyeit és korlátozva a szabad mozgásra gyakorolt negatív hatásait. Az adott határszakaszokon végzett ellenőrzés által érintett schengeni államok számára rendszeresen lehetőséget kell biztosítani az ellenőrzés szükségességére vonatkozó véleményük kifejtésére; és az ellenőrzés visszaállítása mellett döntő schengeni államoknak figyelembe kell venniük e véleményeket az ellenőrzés szükségességének felülvizsgálata során, az ellenőrzés fokozatos megszüntetése céljából.

(14)

E végrehajtási határozat végrehajtása során minden hónap végén késedelem nélkül el kell juttatni a Bizottságnak és a Tanácsnak a végrehajtott ellenőrzések eredményeit tartalmazó teljes körű jelentést, adott esetben az ellenőrzés további szükségességére vonatkozó értékeléssel együtt. A jelentésnek tartalmaznia kell az ellenőrzött személyek összesített számát, az ellenőrzés nyomán megtagadott beléptetések összesített számát, az ellenőrzés nyomán kiadott kiutasítási határozatok összesített számát, valamint a belső határ-ellenőrzési pontokon benyújtott menedékjog iránti kérelmek összesített számát.

(15)

A Tanács nyugtázza, hogy a Bizottság továbbra is együttműködést kíván folytatni az érintett schengeni államokkal az ideiglenes belső határellenőrzés fokozatos megszüntetése érdekében, hogy a lehető leghamarabb helyreálljon a schengeni térség rendes működése.

(16)

A Tanács nyugtázza továbbá, hogy a Bizottság szorosan nyomon kívánja követni e végrehajtási határozat alkalmazását,

1.

Ausztria, Németország, Dánia, Svédország és Norvégia 2017. február 11-től kezdődően legfeljebb három hónapos időtartamig tartsa fenn az arányos ideiglenes határellenőrzést a következő belső határokon:

2.

Az említett ellenőrzéseknek az ezen ajánlás alapján történő további fenntartására vonatkozó döntést megelőzően az érintett tagállamoknak párbeszédet kell folytatniuk a megfelelő tagállammal (tagállamokkal) annak biztosítása érdekében, hogy csakis ott kerüljön sor belső határellenőrzésre, ahol az szükségesnek és arányosnak minősül. Emellett az érintett tagállamoknak a Schengeni határ-ellenőrzési kódex rendelkezéseivel összhangban biztosítaniuk kell, hogy a belső határellenőrzésre csak végső megoldásként kerüljön sor, ha más alternatív intézkedésekkel nem érhető el azonos eredmény, és kizárólag a belső határ azon szakaszain, ahol az ellenőrzés szükségesnek és arányosnak minősül. Az érintett tagállamoknak minderről megfelelően értesíteniük kell a többi tagállamot, az Európai Parlamentet és a Bizottságot.

3.

A határellenőrzést célzottan, folyamatosan frissített kockázatelemzésre és hírszerzési információkra alapozva kell végezni, hatályát, gyakoriságát, helyét és idejét pedig szigorúan a súlyos veszély kezeléséhez és a közrend, illetve a belső biztonság védelméhez szükséges mértékűre kell korlátozni. Az e végrehajtási határozat nyomán belső határellenőrzést végző tagállamoknak hetente felül kell vizsgálniuk az ellenőrzés szükségességét, gyakoriságát, helyét és idejét, az ellenőrzés intenzitását a szóban forgó veszély mértékéhez kell igazítaniuk, és az ellenőrzést adott esetben fokozatosan meg kell szüntetniük, valamint havonta késedelem nélkül jelentést kell tenniük a Bizottságnak és a Tanácsnak.

11.2.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 36/62

(1)

A madárinfluenza a madarak vírusos fertőző betegsége. A házi baromfi és más, fogságban tartott madarak madárinfluenza-vírussal való megfertőződése a betegség két fő fajtájának kialakulásához vezethet, amelyek virulenciájuk tekintetében térnek el egymástól. Az alacsony patogenitású típus általában csak enyhe tüneteket okoz, míg a magas patogenitású madárinfluenza a legtöbb madárfaj esetében igen magas elhullási arányt eredményez. E betegség súlyosan érintheti a baromfitartás nyereségességét.

(2)

A madárinfluenza valamely tagállamban való kitörésekor fennáll az a veszély, hogy a kórokozó más – baromfit vagy más, fogságban tartott madarakat tartó – gazdaságokra is átterjed. Ily módon a betegség az élő baromfik, illetve más, fogságban tartott madarak vagy az azokból előállított termékek kereskedelme útján átterjedhet egyik tagállamról a másikra vagy harmadik országokra.

(3)

A 2005/94/EK tanácsi irányelv (3) megállapít bizonyos, a madárinfluenza megfigyelését és korai észlelését célzó megelőző intézkedéseket, valamint meghatározza a baromfifélék vagy más, fogságban tartott madarak körében előforduló madárinfluenza kitörése esetén alkalmazandó járványvédelmi minimumintézkedéseket. Az említett irányelv magas patogenitású madárinfluenza kitörése esetén védő- és megfigyelési körzetek létesítését írja elő. A körzetek létesítése elsősorban az adott tagállam területének egyéb részein található madarak egészségének védelmét szolgálja azáltal, hogy megelőzi a kórokozó behurcolását és biztosítja a betegség korai észlelését.

(4)

2016. november eleje óta tizenhat tagállam (a továbbiakban: érintett tagállamok) nevezetesen Bulgária, a Cseh Köztársaság, Dánia, Németország, Görögország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Magyarország, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Svédország és az Egyesült Királyság értesítette a Bizottságot a H5N8 altípusba tartozó, magas patogenitású madárinfluenza kitöréséről a területén található, baromfit vagy más, fogságban tartott madarakat tartó gazdaságokban.

(5)

2016 októbere óta számos vadon élő madárban – főként költöző madárfajokban – észlelték a H5N8 altípusba tartozó, magas patogenitású madárinfluenzát a fenti tagállamokban, valamint Írországban, Spanyolországban, Portugáliában és Szlovéniában.

(6)

A legtöbb tagállamban a betegséget terjesztő vírust először vadon élő madarakban észlelték, és csak ezt követően mutatták ki baromfit vagy más, fogságban tartott madarakat tartó gazdaságokban.

(7)

Nem uniós szomszédos országok, nevezetesen Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Szerbia, Svájc, az Oroszországi Föderáció és Ukrajna is azonosították a H5N8 altípusba tartozó, magas patogenitású madárinfluenzát a területükön vadon élő madarakban vagy baromfit vagy más, fogságban tartott madarakat tartó gazdaságokban.

(8)

A H5N8 altípusba tartozó, magas patogenitású madárinfluenza Dánia, Németország, Franciaország, Magyarország, Hollandia, Ausztria és Svédország területén való kitörésére reagálva a Bizottság számos bizottsági végrehajtási határozatot fogadott el az e tagállamokra vonatkozó védintézkedésekről.

(9)

Ezért az egyértelműség jegyében, valamint a tagállamok, a harmadik országok és az érdekeltek járványügyi tájékoztatásának naprakésszé tétele érdekében elfogadásra került az (EU) 2016/2122 bizottsági végrehajtási határozat (4) azért, hogy az érintett tagállamok illetékes hatóságai által a H5N8 altípusba tartozó, magas patogenitású madárinfluenzának a területükön található gazdaságokban való kitörését követően a 2005/94/EK irányelvnek megfelelően létrehozott védő- és megfigyelési körzetek egyetlen uniós jogi aktusban kerüljenek felsorolásra. Az érintett tagállamok az említett végrehajtási határozat mellékletében kerülnek felsorolásra.

(10)

Az (EU) 2016/2122 végrehajtási határozat elfogadása óta a járvány tovább fokozódott, és földrajzi hatóköre is nőtt, különösen a vadon élő vándormadarak évszaknak megfelelő, jelenleg zajló vonulása és a baromfit vagy más, fogságban tartott madarakat tartó gazdaságokban történő esetenkénti felbukkanása miatt. Ezt követően a vírus gazdaságok között is továbbterjedt bizonyos olyan területeken, ahol sok olyan gazdaság található, amelyekben nem lehet megfelelő módon megelőzni a baromfik vadon élő madarakkal történő érintkezését.

(11)

A H5N8 altípusba tartozó magas patogenitású madárinfluenza további bulgáriai, csehországi, németországi, görögországi, franciaországi, horvátországi, olaszországi, magyarországi, hollandiai, ausztriai, lengyelországi, romániai, szlovákiai, svédországi és egyesült királysági kitörését követően az (EU) 2016/2219 (5), az (EU) 2016/2279 (6), az (EU) 2016/2367 (7), az (EU) 2017/14 (8), az (EU) 2017/116 (9) és az (EU) 2017/155 végrehajtási határozat (10) módosította az (EU) 2016/2122 bizottsági végrehajtási határozatot.

(12)

Az (EU) 2017/155 végrehajtási határozat elfogadása óta Bulgária, a Cseh Köztársaság, Németország, Görögország, Franciaország, Olaszország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Svédország és az Egyesült Királyság a H5N8 altípusba tartozó, magas patogenitású madárinfluenza baromfifélék körében észlelt további kitöréseit jelentette, és meghozta a 2005/94/EK irányelvben előírt szükséges intézkedéseket, beleértve a járványkitörések által érintett területek körüli védő- és megfigyelési körzetek létrehozását. A Bizottság megvizsgálta az érintett tagállamok által a 2005/94/EK irányelvvel összhangban hozott intézkedéseket, és meggyőződött arról, hogy az érintett tagállamok illetékes hatóságai által létrehozott védő- és megfigyelési körzetek határai elegendő távolságra vannak azoktól a gazdaságoktól, ahol a járvány kitörését megállapították.

(13)

Továbbá Horvátországban és Ausztriában az ottani korábbi járványkitörések miatt létrehozott megfigyelési körzetek még mindig érvényben vannak. Az (EU) 2016/2122 végrehajtási határozat az érintett tagállamokban a 2005/94/EK irányelvvel összhangban létrehozott védő- és megfigyelési körzetek gyors, uniós szinten történő meghatározása, valamint az Unión belüli kereskedelem szükségtelen megzavarásának megelőzése, továbbá a harmadik országok által felállított indokolatlan kereskedelmi akadályok elkerülése érdekében került elfogadásra, majd módosításra.

(14)

A járványügyi helyzet jelenleg is folyamatosan változik. A H5N8 altípusba tartozó, magas patogenitású madárinfluenzát továbbra is számos tagállamban azonosítják vadon élő madarakban és baromfiban vagy más, fogságban tartott madarakban. Továbbá nemrég a H5N5 altípusba tartozó, magas patogenitású madárinfluenzát is észlelték Németországban, Olaszországban, Horvátországban, Görögországban, Lengyelországban, Hollandiában és Szlovéniában, számos különböző madárfaj vadon élő egyedeiben, amelyeket többnyire már elhullott állapotban találtak. Emellett Németország arról is értesítette a Bizottságot, hogy a területén található baromfitartó gazdaságokban a H5N5 altípusba tartozó, magas patogenitású madárinfluenza kitörését észlelte.

(15)

Ismert, hogy a vadon élő madarak, különösen a vízi vándormadarak a madárinfluenza-vírusok természetes gazdaállatai. A magas patogenitású madárinfluenza vírusok különböző altípusainak a vadon élő madarakban való előfordulása nem szokatlan, azonban folyamatosan magában hordozza azt a veszélyt, hogy ezek a vírusok közvetlenül vagy közvetetten eljutnak a baromfit vagy más, fogságban tartott madarakat tartó gazdaságokba, a későbbiekben pedig az egyik ilyen fertőzött gazdaságról más gazdaságokra is átterjednek. Továbbá nő az átrendeződés és az új altípusú vírusok megjelenésének kockázata is.

(16)

2016. december 20-án az EFSA „Urgent request on avian influenza” (Sürgős felkérés a madárinfluenzával kapcsolatban) címmel állásfoglalást (11) adott ki, amelyben azt ajánlotta, hogy a megelőző és járványvédelmi intézkedéseket a H5 és a H7 altípusba tartozó, magas patogenitású madárinfluenza esetében is alkalmazni kell, mivel tudományosan nem indokolható a differenciált megközelítés.

(17)

Hasonlóképpen a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexében azt ajánlja, hogy a H5 és a H7 altípusba tartozó, magas patogenitású madárinfluenza esetében is ugyanazokat az előírásokat alkalmazzák az élő baromfi és a baromfitermék nemzetközi kereskedelmében.

(18)

Az uniós járványügyi helyzet alakulására figyelemmel, és ismerve a vírus vadon élő madarak körében való terjedésének szezonális jellegét, fennáll az a veszély, hogy a magas patogenitású madárinfluenza különböző altípusainak további kitöréseire fog sor kerülni az Unióban az elkövetkezendő hónapok során.

(19)

A Bizottság ezért a tagállamokkal együtt folyamatosan értékeli a járványügyi helyzetet, és szükség szerint felülvizsgálja az intézkedéseket.

(20)

Ezért az egyértelműség jegyében, valamint tekintettel arra, hogy a jelenlegi járvány során a magas patogenitású madárinfluenza két, vagy akár több különböző vírusa is jelen lehet párhuzamosan, helyénvaló kiterjeszteni az (EU) 2016/2122 végrehajtási határozatban meghatározott jelenlegi védintézkedések hatályát annak érdekében, hogy azok a 2005/94/EK irányelv I. mellékletében meghatározott magas patogenitású madárinfluenza valamennyi vírusát lefedjék, valamint a tagállamok, a harmadik országok és az érdekeltek naprakész tájékoztatást kapjanak a járványügyi helyzettel kapcsolatban. A tagállamok illetékes hatóságai által a 2005/94/EK irányelvnek megfelelően létrehozott védő- és megfigyelési körzeteket ismét egyetlen aktusba kell foglalni, és e körzetek fennállásának időtartamát a magas patogenitású madárinfluenza epidemiológiai jellemzőinek figyelembevételével kell meghatározni.

(21)

Ennek megfelelően az (EU) 2016/2122 végrehajtási határozatot hatályon kívül kell helyezni, és helyébe e jogi aktust kell léptetni.

(22)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

a)

hogy a 2005/94/EK irányelv 16. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelően az illetékes hatóságaik által kialakított védőkörzetek magukban foglalják legalább az e határozat mellékletének A. részében védőkörzetekként felsorolt területeket;

b)

hogy a védőkörzetekben a 2005/94/EK irányelv 29. cikkének (1) bekezdése alapján alkalmazandó intézkedéseket legalább az e határozat mellékletének védőkörzeteket meghatározó A. részében említett időpontokig fenntartsák.

a)

hogy a 2005/94/EK irányelv 16. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően az illetékes hatóságaik által kialakított megfigyelési körzetek magukban foglalják legalább az e határozat mellékletének B. részében megfigyelési körzetekként felsorolt területeket;

b)

hogy a megfigyelési körzetekben a 2005/94/EK irányelv 31. cikke alapján alkalmazandó intézkedéseket legalább az e határozat mellékletének megfigyelési körzeteket meghatározó B. részében említett időpontokig fenntartsák.