ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 50

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

58. évfolyam
2015. február 21.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

A Bizottság (EU) 2015/282 rendelete (2015. február 20.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet VIII., IX. és X. mellékletének a kiterjesztett egygenerációs reprodukciós toxicitási vizsgálatok tekintetében történő módosításáról ( 1 )

1

 

 

A Bizottság (EU) 2015/283 végrehajtási rendelete (2015. február 20.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

7

 

 

HATÁROZATOK

 

*

A Tanács (EU) 2015/284 határozata (2015. február 17.) az EGT Vegyes Bizottságban az EGT-megállapodás származási szabályokról szóló 4. jegyzőkönyvének módosításával kapcsolatosan az Európai Unió nevében képviselendő álláspontról (Horvátország csatlakozása)

10

 

*

A Tanács (EU) 2015/285 határozata (2015. február 17.) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodással létrehozott EGT Vegyes Bizottságban a megállapodás származási szabályokról szóló 4. jegyzőkönyvének egy új, a pán-euromediterrán származási szabályokról szóló regionális egyezményhez igazított jegyzőkönyvvel történő helyettesítésével kapcsolatosan az Európai Unió nevében képviselendő álláspontról

13

 

*

Az Európai Központi Bank (EU) 2015/286 határozata (2014. november 27.) az eurobankjegyek kibocsátásáról szóló EKB/2010/29 határozat módosításáról (EKB/2014/49)

42

 

*

Az Európai Központi Bank (EU) 2015/287 határozata (2014. december 31.) az Európai Központi Bank tőkéjének a Lietuvos bankas általi befizetéséről, a Lietuvos bankas devizatartalékokat megtestesítő eszközeinek az Európai Központi Bank számára történő átadásáról, valamint a Lietuvos bankasnak az Európai Központi Bank tartalékaihoz és céltartalékaihoz való hozzájárulásáról (EKB/2014/61)

44

 

 

Helyesbítések

 

*

Helyesbítés a Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2013/255/KKBP határozat végrehajtásáról szóló, 2014. július 22-i 2014/488/KKBP tanácsi végrehajtási határozathoz ( HL L 217., 2014.7.23. )

48

 

*

Helyesbítés a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. október 25-i 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelethez ( HL L 304., 2011.11.22. )

48

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

RENDELETEK

21.2.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 50/1


A BIZOTTSÁG (EU) 2015/282 RENDELETE

(2015. február 20.)

a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet VIII., IX. és X. mellékletének a kiterjesztett egygenerációs reprodukciós toxicitási vizsgálatok tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 13. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1907/2006/EK rendelet 13. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az anyagok lényegi tulajdonságaira vonatkozó, a rendelet által megkövetelt információk megszerzését szolgáló vizsgálati módszereket rendszeresen felül kell vizsgálni és tovább kell fejleszteni annak érdekében, hogy minél inkább visszaszoruljanak a gerinces állatokon végzett kísérletek, és ezek is minél kevesebb állatot érintsenek. A vizsgálati módszerek kidolgozásakor teljes mértékben figyelembe kell venni a 2010/63/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (2) rögzített, az állatkísérletek helyettesítésére, visszaszorítására, illetve tökéletesítésére vonatkozó elveket, különösen akkor, ha ismertté válnak az állatkísérletek kiváltására vagy tökéletesítésére alkalmas validált módszerek. A felülvizsgálatot követően a 440/2008/EK tanácsi rendeletet (3) és az 1907/2006/EK rendelet mellékleteit szükség szerint módosítani kell, hogy az állatkísérletek helyettesítése, illetve tökéletesítése megvalósuljon.

(2)

Az 1907/2006/EK rendelet értelmében a vegyi anyagok reprodukciót károsító hatásainak megismeréséhez kétgenerációs reprodukciós toxicitási vizsgálatot kell végezni a rendelet IX. és X. mellékletének 8.7.3. szakaszában szereplő egységesen előírt információs követelmények teljesítése érdekében. Az 1907/2006/EK rendelet VIII. melléklete 8.7.1. szakaszának 2. oszlopa továbbá úgy rendelkezik, hogy a kétgenerációs reprodukciós toxicitási vizsgálat alkalmas olyan esetek értékelésére, ahol komoly aggodalmat okoz a termékenységre vagy fejlődésre gyakorolt károsító hatás.

(3)

A kiterjesztett egygenerációs reprodukciós toxicitási vizsgálat (EOGRTS) (4) a vegyi anyagok reprodukciót károsító hatásait értékelő újonnan kifejlesztett vizsgálati módszer. A vizsgálati módszert 2011 júliusában hagyta jóvá a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD). Az EOGRTS olyan moduláris vizsgálati módszer, amelyben a második utódnemzedék (F2) szaporítása és értékelése, valamint az idegrendszer fejlődésére gyakorolt káros hatás (fejlődési neurotoxicitás, DNT) és a fejlődési immunotoxicitás (DIT) vizsgálata elkülönült és egymástól független modulokat képeznek.

(4)

Az EOGRTS több szempontból is előnyösebb a kétgenerációs reprodukciós toxicitási vizsgálatnál. Több első utódgenerációs (F1) állatot értékel, és több járulékos tulajdonságot vesz figyelembe, így a teszt érzékenyebb és a kapott információk részletesebbek. Továbbá mivel az alaptesztnek nem része a második nemzedék (F2) szaporítása, jelentősen kevesebb állat kerül felhasználásra e módszer alkalmazása esetén.

(5)

Az EOGRTS vizsgálati módszer a 900/2014/EU bizottsági rendelet (5) értelmében felvételre került a 440/2008/EK rendeletbe. Az 1907/2006/EK rendelet IX. és X. mellékletét módosítani szükséges annak rögzítése érdekében, hogy az új vizsgálati módszert hogyan alkalmazzák az 1907/2006/EK rendelet céljaira. Erre a feladatra jött létre 2011-ben a REACH rendelet és a vegyi anyagok osztályozásáról és címkézéséről szóló rendelet végrehajtásáért felelős illetékes hatóságok képviselőiből álló bizottsági szakértői csoport külön alcsoportja (a továbbiakban: a szakértői csoport). E szakértői csoport tudományos ajánlásai alapján az 1907/2006/EK rendelet IX. és X. melléklete 8.7.3. szakaszának 1. oszlopában szereplő egységesen előírt információs követelmények teljesítéséhez a kétgenerációs reprodukciós toxicitási vizsgálat helyett az EOGRTS lesz az előnyben részesítendő vizsgálati módszer.

(6)

Az 1907/2006/EK rendelet IX. és X. mellékletében szereplő egységesen előírt információs követelményeknek eleget tesz az EOGRTS alapteszt használata. Azonban lehetnek olyan különleges esetek, ahol indokolt, hogy a regisztráló javasolhassa vagy az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) kérhesse a második nemzedék (F2) előállítását, valamint a DNT- és DIT-kohorszokat.

(7)

Gondoskodni kell arról, hogy az 1907/2006/EK rendelet IX. és X. mellékletének 8.7.3. szakasza értelmében elvégzett reprodukciós toxicitási vizsgálat megfelelően értékelhetővé tegye a termékenységre gyakorolt lehetséges hatásokat. A párzást megelőző expozíció hossza és az alkalmazott dózis elegendő kell legyen az 1907/2006/EK rendelet és az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) által megkövetelt kockázatértékelési, osztályozási és címkézési követelmények teljesítéséhez.

(8)

Tekintettel az F2 nemzedék értéke körül még fennálló tudományos kérdésekre, amelyeket csak empirikus adatokkal lehet tisztázni, továbbá arra, hogy a fogyasztókra és a foglalkozásszerű felhasználókra vélhetően a legnagyobb veszélyt jelentő anyagok értékelésekor különös óvatossággal kell eljárni, bizonyos anyagokkal kapcsolatban eseti elbírálás alapján elő kell írni az F2 nemzedék előállítását és értékelését. A szakértői csoport azt javasolta, hogy egy, a lakossági és a foglalkozásszerű felhasználások során létrejövő expozíción alapuló küszöbérték kerüljön bevezetésre az 1907/2006/EK rendelet IX. és X. mellékletének megfelelő szakaszaiba. Azon anyagok kiválasztásának optimalizálásához, amelyek esetében elő kell állítani és meg kell vizsgálni az F2 nemzedéket, további kritériumok is figyelembe veendők, úgymint az olyan elérhető toxicitási és toxikokinetikai adatok, amelyek alapján feltételezhető, hogy az adott anyag aggodalomra ad okot.

(9)

A fejlődési neurotoxicitás és a fejlődési immunotoxicitás fontos és releváns, további kivizsgálására érdemes fejlődési toxicitási végpontoknak tekintendők. A DNT- és a DIT-kohorszok elemzése azonban nagy többletköltségeket von maga után, és a vizsgálatot végző laboratóriumokat technikai és gyakorlati nehézségek elé állítja. A Bizottság szerint ezért helyénvaló a DIT- és a DNT-kohorszok, illetve akár egyikük elemzését ahhoz a feltételhez kötni, hogy a vizsgálatot egy-egy konkrét aggodalommal kapcsolatos tudományos ismeretek indokolják. Részletes szabályokat kell bevezetni az 1907/2006/EK rendelet IX. és X. mellékletének 8.7.3. szakaszában szereplő egységesen előírt azon információs követelmények kiigazítása tekintetében, amelyek alapján el kell végezni az immunotoxicitási és neurotoxicitási vizsgálatokat. Amikor egy anyagról rendelkezésre álló információk felvetik a neurotoxicitás vagy az immunotoxicitás gyanúját, lehetővé kell tenni eseti elbírálás alapján a DNT- és DIT-kohorszok vagy ezek egyikének a vizsgálatba való bevonását. A gyanúra okot adó bizonyítékok lehetnek már ismert, in vivo vagy nem állatokon végzett vizsgálatok eredményei, az anyag ismert viselkedése, hatásmechanizmusai vagy a szerkezetileg rokon anyagokról rendelkezésre álló információk. Amennyiben az ilyen gyanú indokolt, a regisztrálótól javaslatot kell kérni a DNT- és DIT-kohorszok vizsgálatára, illetve az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) számára lehetőséget kell biztosítani ennek kérésére.

(10)

Az 1907/2006/EK rendelet IX. mellékletének 8.7.3. szakasza értelmében akkor kötelező a reprodukciós toxicitási vizsgálat elvégzése, ha korábban már észleltek a szaporítószervekre vagy -szövetekre gyakorolt káros hatást. E szakasz értelmében ilyen hatás tekintetében csak a 28 napos és a 90 napos ismételt adagolású expozíciós vizsgálatok tekintendők mérvadónak. Mivel az OECD 421. vagy 422. sz. vizsgálati iránymutatásának megfelelő vagy egyéb ismételt adagolású reprodukciós toxicitási vizsgálatok jelezhetik a releváns reprodukciós paramétereket károsító hatást, és ez indokolttá teheti az EOGRTS elvégzését, a 8.7.3. szakasz 1. oszlopát úgy kell módosítani, hogy lehetőséget biztosítson ilyen további vizsgálatok elvégzésére.

(11)

Annak érdekében, hogy ne háruljon aránytalan teher azon gazdasági szereplőkre, akik már elvégezték a vizsgálatokat vagy beszerezték a kétgenerációs reprodukciós toxicitási vizsgálat eredményeit, valamint állatjóléti megfontolásból, az e rendelet hatálybalépése előtt megkezdett vizsgálatok átfogó vizsgálati összefoglalását az 1907/2006/EK rendelet IX. és X. mellékletének 8.7.3. szakaszában szereplő egységesen előírt információk szempontjából kielégítőnek kell tekinteni.

(12)

A következetesség érdekében az 1907/2006/EK rendelet VIII. melléklete 8.7.1. szakaszának 2. oszlopát módosítani kell, hogy a IX. melléklet 8.7.3. szakaszára való hivatkozás a kétgenerációs reprodukciós toxicitási vizsgálat helyett az EOGRTS-ra utaljon.

(13)

Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) a tagállamokkal és az érdekeltekkel szoros együttműködésben útmutatókat dolgoz ki az EOGRTS elvégzéséhez az 1907/2006/EK rendelet alkalmazásának céljára, többek között az F2-re és a DNT-/DIT-kohorszokra vonatkozó kritériumok alkalmazását illetően. Ennek során az ECHA teljes mértékben figyelembe veszi az OECD keretében és más irányadó tudományos és szakmai fórumokon végzett munkát. Mindemellett azon határidők megállapításakor, amelyek az EOGRTS eredményeit bemutató dossziék benyújtására vonatkoznak, az ECHA figyelemmel kell legyen arra, hogy e vizsgálati szolgáltatás milyen mértékben érhető el a piacon.

(14)

Az 1907/2006/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(15)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az 1907/2006/EK rendelet 133. cikke értelmében létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1907/2006/EK rendelet VIII., IX. és X. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. február 20-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 396., 2006.12.30., 1. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010. szeptember 22-i 2010/63/EU irányelve a tudományos célokra felhasznált állatok védelméről (HL L 276., 2010.10.20., 33. o.).

(3)  A Tanács 2008. május 30-i 440/2008/EK rendelete a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet értelmében alkalmazandó vizsgálati módszerek megállapításáról (HL L 142., 2008.5.31., 1. o.).

(4)  OECD 443. sz. vizsgálati iránymutatás

(5)  A Bizottság 2014. július 15-i 900/2014/EU rendelete a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet értelmében alkalmazandó vizsgálati módszerek megállapításáról szóló 440/2008/EK rendeletnek a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítás céljából történő módosításáról (HL L 247., 2014.8.21., 1. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008. december 16-i 1272/2008/EK rendelete az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 353., 2008.12.31., 1. o.).


MELLÉKLET

Az 1907/2006/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A VIII. melléklet toxikológiai információkat tartalmazó táblázatának 2. oszlopában (Az 1. oszloptól eltérő alkalmazás különös szabályai) a 8.7.1. szakasz helyébe a következő lép:

 

„8.7.1.

E vizsgálatot nem kell elvégezni, ha:

az anyag ismert genotoxikus rákkeltő anyag, és megfelelő kockázatkezelési intézkedések foganatosítására kerül sor, vagy

az anyag ismert csírasejt mutagén, és megfelelő kockázatkezelési intézkedések foganatosítására kerül sor, vagy

a releváns humán expozíció kizárható a XI. melléklet 3. szakaszával összhangban, vagy

rendelkezésre áll prenatális fejlődési toxicitásvizsgálat (a IX. melléklet 8.7.2. szakasza) vagy akár kiterjesztett egygenerációs reprodukciós toxicitási vizsgálat (B.56. pont, OECD 443. sz. vizsgálati iránymutatás) (a IX. melléklet 8.7.3. szakasza), akár kétgenerációs vizsgálat (B.35. pont, OECD 416. sz. vizsgálati iránymutatás).

Ha az anyagról ismert, hogy káros hatással van a termékenységre, és megfelel azon kritériumoknak, amelyek alapján a reprodukciót károsító 1A. vagy 1B. kategóriába sorolható, vagyis károsíthatja a termékenységet (H360F), és a rendelkezésre álló információ megfelelő egy átfogó kockázatelemzés megalapozására, akkor nincs szükség további termékenységgel kapcsolatos vizsgálatokra. A fejlődési toxicitási vizsgálat lehetőségét azonban fontolóra kell venni.

Ha az anyagról ismert, hogy fejlődési toxicitást okoz, és megfelel azon kritériumoknak, amelyek alapján a reprodukciót károsító 1A. vagy 1B. kategóriába sorolható, vagyis károsíthatja a születendő gyermeket (H360D), és a rendelkezésre álló információ megfelelő egy átfogó kockázatelemzés megalapozására, akkor nincs szükség további fejlődési toxicitási vizsgálatokra. A termékenységre gyakorolt hatás vizsgálatának lehetőségét azonban fontolóra kell venni.

Olyan esetekben, ahol komoly aggodalmat okoz a termékenységre vagy fejlődésre gyakorolt káros hatás, a regisztráló szűrővizsgálat helyett javasolhat adott esetben kiterjesztett egygenerációs reprodukciós toxicitási vizsgálatot (a IX. melléklet 8.7.3. szakasza) vagy prenatális fejlődési toxicitásvizsgálatot (a IX. melléklet 8.7.2. szakasza).”

2.

A IX. melléklet toxikológiai információkat tartalmazó táblázatának 1. oszlopában (Egységesen előírt információk) és 2. oszlopában (Az 1. oszloptól eltérő alkalmazás különös szabályai) a 8.7.3. szakasz helyébe a következő lép:

„8.7.3.

Kiterjesztett egygenerációs reprodukciós toxicitási vizsgálat (a 13. cikk (3) bekezdésének megfelelően a vizsgálati módszerekről elfogadott bizottsági rendelet B.56. pontja vagy az OECD 443. sz. vizsgálati iránymutatása alapján), alapteszt (1A. és 1B. kohorsz az F2 nemzedékre való kiterjesztés nélkül), egy fajon, a beadás legmegfelelőbb módjával, a humán expozíció valószínű útjának figyelembevételével, ha a rendelkezésre álló ismételt adagolású (pl. 28 vagy 90 napos, az OECD 421. vagy 422. sz. vizsgálati iránymutatásának megfelelő) vizsgálatok a szaporodási szervek vagy szövetek károsodását jelzik, vagy más aggodalomra adnak okot a reprodukciós toxicitás szempontjából.

8.7.3.

A 40. vagy a 41. cikkel összhangban a regisztrálónak javasolnia kell, vagy az Ügynökség előírhatja az 1B. kohorsz esetében az F2 nemzedékre kiterjesztett egygenerációs reprodukciós toxicitási vizsgálatot, amennyiben:

a)

az anyag valamely felhasználása a fogyasztók vagy a foglalkozásszerű felhasználók számottevő expozíciójával jár, figyelembe véve többek között a fogyasztók árucikkeken keresztül megvalósuló expozícióját; és

b)

az alábbi feltételek bármelyike teljesül:

az anyag in vivo szomatikussejt-mutagenitási vizsgálatokban olyan genotoxikus hatást mutat, amely alapján 2. kategóriába tartozó mutagén anyagként osztályozható, vagy

bizonyos jelek arra utalnak, hogy az anyag és/vagy valamely bomlástermékének belső dózisa a kísérleti állatokban csak hosszabb expozíciót követően ér el egy stabil szintet, vagy

a rendelkezésre álló in vivo vagy nem állatokon végzett vizsgálatok eredményei szerint az endokrin rendszert károsító hatásokkal összefüggésbe hozható hatásmechanizmust fejt ki.

A 40. vagy a 41. cikkel összhangban a regisztrálónak javasolnia kell, illetve az Ügynökség előírhatja a 2A./2B. kohorszra (fejlődési neurotoxicitás) és/vagy 3. kohorszra (fejlődési immunotoxicitás) kiterjesztett egygenerációs reprodukciós toxicitási vizsgálatot, amennyiben az alábbiak bármelyike alátámasztja a (fejlődési) neurotoxicitás vagy (fejlődési) immunotoxicitás gyanúját:

a rendelkezésre álló in vivo vagy nem állatokon végzett vizsgálatokban az anyagról nyert információk (pl. központi idegrendszeri rendellenességet okoz, az idegrendszerre vagy az immunrendszerre bizonyítottan káros hatást gyakorol felnőtt állatoknál vagy méhen belüli expozíció esetében), vagy

az anyag valamely hatása/hatásmechanizmusa kapcsolatba hozható (fejlődési) neurotoxicitással és/vagy (fejlődési) immunotoxicitással (pl. kolineszterázgátló hatás, a káros hatásokhoz köthetően a pajzsmirigyhormonok szintjeinek jelentős megváltoztatása), vagy

a vizsgált anyaghoz szerkezetileg hasonló anyagok hatásairól rendelkezésre álló, ilyen hatásokat vagy hatásmechanizmusokat valószínűsítő információ.

A fejlődési toxicitással kapcsolatos aggodalmak tisztázása érdekében a regisztráló javasolhatja a 2A./2B. kohorszra (fejlődési neurotoxicitás) és/vagy 3. kohorszra (fejlődési immunotoxicitás) kiterjesztett egygenerációs reprodukciós toxicitási vizsgálat helyett más vizsgálatok elvégzését.

A 2015. március 13. előtt megkezdett (a B.35. pont és az OECD 416. sz. vizsgálati iránymutatása alapján végzett) kétgenerációs reprodukciós toxicitási vizsgálatok alkalmasnak tekintendők ezen információs követelmény kielégítésére.

A vizsgálatot egy fajon kell elvégezni. Fontolóra lehet venni azt is, hogy szükség van-e a vizsgálat második törzsön vagy második fajon való elvégzésére ezen vagy a következő mennyiségi szinten, erről azonban az első vizsgálat eredménye, valamint az összes egyéb rendelkezésre álló releváns adat alapján kell dönteni.”

3.

A X. melléklet toxikológiai információkat tartalmazó táblázatának 1. oszlopában (Egységesen előírt információk) és 2. oszlopában (Az 1. oszloptól eltérő alkalmazás különös szabályai) a 8.7.3. szakasz helyébe a következő lép:

„8.7.3.

Kiterjesztett egygenerációs reprodukciós toxicitási vizsgálat (a 13. cikk (3) bekezdésének megfelelően a vizsgálati módszerekről elfogadott bizottsági rendelet B.56. pontja vagy az OECD 443. sz. vizsgálati iránymutatása alapján), alapteszt (1A. és 1B. kohorsz az F2 nemzedékre való kiterjesztés nélkül), egy fajon, a beadás legmegfelelőbb módjával, a humán expozíció valószínű útjának figyelembevételével, hacsak a IX. melléklet követelményei értelmében már el nem végezték.

8.7.3.

A 40. vagy a 41. cikkel összhangban a regisztrálónak javasolnia kell, vagy az Ügynökség előírhatja az 1B. kohorsz esetében az F2 nemzedékre kiterjesztett egygenerációs reprodukciós toxicitási vizsgálatot, amennyiben:

a)

az anyag valamely felhasználása a fogyasztók vagy a foglalkozásszerű felhasználók számottevő expozíciójával jár, figyelembe véve többek között a fogyasztók árucikkeken keresztül megvalósuló expozícióját; és

b)

az alábbi feltételek bármelyike teljesül:

az anyag in vivo szomatikussejt-mutagenitási vizsgálatokban olyan genotoxikus hatást mutat, amely alapján 2. kategóriába tartozó mutagén anyagként osztályozható, vagy

bizonyos jelek arra utalnak, hogy az anyag és/vagy valamely bomlástermékének belső dózisa a kísérleti állatokban csak hosszabb expozíciót követően ér el egy stabil szintet, vagy

a rendelkezésre álló in vivo vagy nem állatokon végzett vizsgálatok eredményei szerint az endokrin rendszert károsító hatásokkal összefüggésbe hozható hatásmechanizmust fejt ki.

A 40. vagy a 41. cikkel összhangban a regisztrálónak javasolnia kell, illetve az Ügynökség előírhatja a 2A./2B. kohorszra (fejlődési neurotoxicitás) és/vagy 3. kohorszra (fejlődési immunotoxicitás) kiterjesztett egygenerációs reprodukciós toxicitási vizsgálatot, amennyiben az alábbiak bármelyike alátámasztja a (fejlődési) neurotoxicitás vagy (fejlődési) immunotoxicitás gyanúját:

a rendelkezésre álló in vivo vagy nem állatokon végzett vizsgálatokban az anyagról nyert információk (pl. központi idegrendszeri rendellenességet okoz, az idegrendszerre vagy az immunrendszerre bizonyítottan káros hatást gyakorol felnőtt állatoknál vagy méhen belüli expozíció esetében), vagy

az anyag valamely hatásmechanizmusa kapcsolatba hozható (fejlődési) neurotoxicitással és/vagy (fejlődési) immunotoxicitással (pl. kolineszterázgátló hatás, a káros hatásokhoz köthetően a pajzsmirigyhormonok szintjeinek jelentős megváltoztatása), vagy

a vizsgált anyaghoz szerkezetileg hasonló anyagok hatásairól rendelkezésre álló, ilyen hatásokat vagy hatásmechanizmusokat valószínűsítő információ.

A fejlődési toxicitással kapcsolatos aggodalmak tisztázása érdekében a regisztráló javasolhatja a 2A./2B. kohorszra (fejlődési neurotoxicitás) és/vagy 3. kohorszra (fejlődési immunotoxicitás) kiterjesztett egygenerációs reprodukciós toxicitási vizsgálat helyett más fejlődési neurotoxicitási és/vagy fejlődési immuntoxicitási vizsgálatok elvégzését.

A 2015. március 13. előtt megkezdett (a B.35. pont és az OECD 416. sz. vizsgálati iránymutatása alapján végzett) kétgenerációs reprodukciós toxicitási vizsgálatok alkalmasnak tekintendők ezen információs követelmény kielégítésére.”


21.2.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 50/7


A BIZOTTSÁG (EU) 2015/283 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2015. február 20.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1),

tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. február 20-án.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Jerzy PLEWA

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(2)  HL L 157., 2011.6.15., 1. o.


MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

EG

116,3

IL

80,8

MA

84,5

TR

114,7

ZZ

99,1

0707 00 05

EG

191,6

TR

188,8

ZZ

190,2

0709 93 10

MA

179,2

TR

226,7

ZZ

203,0

0805 10 20

EG

46,7

IL

70,4

MA

47,2

TN

52,2

TR

68,0

ZZ

56,9

0805 20 10

IL

133,1

MA

101,0

ZZ

117,1

0805 20 30, 0805 20 50, 0805 20 70, 0805 20 90

EG

74,4

IL

148,9

JM

118,8

MA

109,2

TR

81,8

US

133,4

ZZ

111,1

0805 50 10

EG

41,5

TR

50,6

ZZ

46,1

0808 10 80

BR

68,9

CL

94,4

MK

29,8

US

175,0

ZZ

92,0

0808 30 90

CL

162,8

CN

82,2

US

122,7

ZA

92,7

ZZ

115,1


(1)  Az országoknak a Közösség harmadik országokkal folytatott külkereskedelmére vonatkozó statisztikáról szóló 471/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az országok és területek nómenklatúrájának frissítése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2012. november 27-i 1106/2012/EU bizottsági rendeletben (HL L 328., 2012.11.28., 7. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.


HATÁROZATOK

21.2.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 50/10


A TANÁCS (EU) 2015/284 HATÁROZATA

(2015. február 17.)

az EGT Vegyes Bizottságban az EGT-megállapodás származási szabályokról szóló 4. jegyzőkönyvének módosításával kapcsolatosan az Európai Unió nevében képviselendő álláspontról (Horvátország csatlakozása)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikkére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás végrehajtására vonatkozó rendelkezésekről szóló, 1994. november 28-i 2894/94/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 1. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (2) (a továbbiakban: az EGT-megállapodás) 1994. január 1-jén lépett hatályba.

(2)

Az EGT-megállapodás 98. cikke alapján az EGT Vegyes Bizottság határozhat – többek között – az EGT-megállapodás 4. jegyzőkönyvének (a továbbiakban: 4. jegyzőkönyv) módosításáról.

(3)

A 4. jegyzőkönyv a származási szabályokra vonatkozó rendelkezéseket és szabályokat tartalmaz.

(4)

A Horvát Köztársaságnak az Európai Gazdasági Térségben való részvételéről szóló megállapodás, valamint három kapcsolódó megállapodás (3) ideiglenes alkalmazását követően bizonyos átmeneti rendelkezéseket kell figyelembe venni az EGT-megállapodásban a származási szabályok alkalmazására vonatkozóan.

(5)

A 4. jegyzőkönyvet ezért módosítani kell.

(6)

Az Unió által az EGT Vegyes Bizottságban képviselendő álláspontnak ezért a csatolt határozattervezeten kell alapulnia,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az EGT Vegyes Bizottságban az EGT-megállapodás származási szabályokról szóló 4. jegyzőkönyvének módosításával kapcsolatosan az Európai Unió nevében képviselendő álláspont az e határozathoz csatolt EGT vegyes bizottsági határozattervezeten alapul.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2015. február 17-én.

a Tanács részéről

az elnök

J. REIRS


(1)  HL L 305., 1994.11.30., 6. o.

(2)  HL L 1., 1994.1.3., 3. o.

(3)  HL L 170., 2014.6.11., 5. o.


TERVEZET

AZ EGT VEGYES BIZOTTSÁG …/2015 HATÁROZATA

(…)

az EGT-megállapodás 4. jegyzőkönyvének (származási szabályok) módosításáról

AZ EGT VEGYES BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra (a továbbiakban: az EGT-megállapodás) és különösen annak 98. cikkére,

mivel:

(1)

Az EGT-megállapodás 4. jegyzőkönyve a származási szabályokra vonatkozik.

(2)

2013. július 1-jén a Horvát Köztársaság csatlakozott az Európai Unióhoz.

(3)

Az európai uniós bővítési tárgyalások sikeres lezárását követően a Horvát Köztársaság kérelmet nyújtott be, hogy az EGT-megállapodás részes felévé váljon.

(4)

A Horvát Köztársaságnak az Európai Gazdasági Térségben való részvételéről szóló megállapodást, valamint három kapcsolódó megállapodást (a továbbiakban: az EGT bővítési megállapodás) (1)2013. december 20-án parafálták.

(5)

Az EGT bővítési megállapodást 2014. április 11-én írták alá és 2014. április 12. óta ideiglenesen alkalmazandó.

(6)

Az EGT bővítési megállapodás ideiglenes alkalmazását követően bizonyos átmeneti rendelkezéseket kell figyelembe venni az EGT-megállapodásban a származási szabályok alkalmazására vonatkozóan,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az EGT-megállapodás 4. jegyzőkönyve az e határozat mellékletében meghatározottak szerint módosul.

2. cikk

Ez a határozat […]-án/-én lép hatályba, feltéve, hogy az EGT Vegyes Bizottság a megállapodás 103. cikkének (1) bekezdésében előírt összes bejelentést megkapta (2).

A határozat 2013. július 1-jétől alkalmazandó.

3. cikk

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjának EGT-re vonatkozó részében és EGT-kiegészítésében ki kell hirdetni.

Kelt Brüsszelben, […]

az EGT Vegyes Bizottság részéről

az elnök

[…]

az EGT Vegyes Bizottság

titkárai

[…]


(1)  HL L 170., 2014.6.11., 5. o.

(2)  [Alkotmányos követelmények fennállását nem jelezték.] [Alkotmányos követelmények fennállását jelezték.]

MELLÉKLET

az EGT Vegyes Bizottság […] határozatához

Az EGT-megállapodás 4. jegyzőkönyve a 40. cikk után a következő szöveggel egészül ki:

„41. cikk

Átmeneti rendelkezések a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozására tekintettel

(1)   Az EFTA-államok vagy a Horvát Köztársaság által kiadott, illetve az EFTA-államok és a Horvát Köztársaság közötti preferenciális megállapodások alapján szabályszerűen kiállított származási igazolásokat preferenciális EGT-származást igazoló okmányoknak kell tekinteni, feltéve, hogy:

a)

a származási igazolást és a fuvarokmányokat legkésőbb a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának időpontját megelőző napon adták ki vagy állították ki; és

b)

a származási igazolást a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának időpontjától számított négy hónapon belül benyújtják a vámhatóságoknak.

Amennyiben az árura vonatkozó, valamely EFTA-államból, illetve a Horvát Köztársaságból történő behozatali eljárás alá vonásra irányuló nyilatkozatot a Horvát Köztársaságban, illetve az EFTA-államban a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának időpontját megelőzően, az EFTA-állam és a Horvát Köztársaság között abban az időpontban hatályban lévő preferenciális szabályok alapján nyújtották be, az e szabályok alapján utólagosan kiadott származási igazolást az EFTA-államok, illetve a Horvát Köztársaság szintén elfogadhatják, feltéve, hogy azt a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának időpontjától számított négy hónapon belül benyújtják a vámhatóságoknak.

(2)   Az EFTA-államok, illetve a Horvát Köztársaság számára engedélyezik az egyrészről az EFTA-államok, másrészről a Horvát Köztársaság között megkötött megállapodások alapján megadott »elfogadott exportőr« státust biztosító engedélyek fenntartását, feltéve, hogy az elfogadott exportőrök e jegyzőkönyv származási szabályait alkalmazzák.

Egyrészről az EFTA-államok és másrészről Horvátország a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának időpontját követő egy éven belül megfontolják az ilyen engedélyek e jegyzőkönyvnek megfelelően kiadott új engedélyekkel való felváltását.

(3)   Az (1) és (2) bekezdésben említett preferenciális megállapodások értelmében kiadott vagy kiállított származási igazolások utólagos ellenőrzésére irányuló kérelmeket az EFTA-államok és a Horvát Köztársaság illetékes vámhatóságai a szóban forgó származási igazolás kiadását vagy kiállítását követő hároméves időszakban fogadják el, és e hatóságok az ellenőrzést a behozatali nyilatkozat alátámasztására a hozzájuk benyújtott származási igazolás elfogadását követő hároméves időszakban végezhetik el.

(4)   A megállapodás rendelkezései a Horvát Köztársaságból az EFTA-államokba, vagy az EFTA-államokból a Horvát Köztársaságba exportált olyan árukra alkalmazhatók, amelyek megfelelnek e jegyzőkönyv rendelkezéseinek, és amelyek a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának időpontjában úton vagy ideiglenes raktározáson, vámraktáron vagy vámszabad területen, valamely EFTA-államban vagy a Horvát Köztársaságban vannak.

(5)   A (4) bekezdésben említett esetekben preferenciális elbánás biztosítható, amennyiben az exportáló ország vámhatóságai által visszamenőleg kiadott származási igazolást a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának időpontjától számított négy hónapon belül benyújtják az importáló ország vámhatóságainak.”


21.2.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 50/13


A TANÁCS (EU) 2015/285 HATÁROZATA

(2015. február 17.)

az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodással létrehozott EGT Vegyes Bizottságban a megállapodás származási szabályokról szóló 4. jegyzőkönyvének egy új, a pán-euromediterrán származási szabályokról szóló regionális egyezményhez igazított jegyzőkönyvvel történő helyettesítésével kapcsolatosan az Európai Unió nevében képviselendő álláspontról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikkére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás végrehajtására vonatkozó rendelkezésekről szóló, 1994. november 28-i 2894/94/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 1. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (2) (a továbbiakban: az EGT megállapodás) 4. jegyzőkönyve a származási szabályokra vonatkozik.

(2)

A pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény (3) (az egyezmény) a szerződő felek közötti releváns megállapodások hatálya alá tartozó kereskedelem tárgyát képező termékek származása tekintetében állapít meg rendelkezéseket.

(3)

Az EU, Norvégia és Liechtenstein 2011. június 15-én, Izland pedig 2011. június 30-án írta alá az egyezményt.

(4)

Az EU 2012. március 26-án, Norvégia 2011. november 9-én, Izland 2012. március 12-én és Liechtenstein 2011. november 28-án helyezte letétbe elfogadási okiratát az egyezmény letéteményesénél. Következésképpen az egyezmény 10. cikkének (3) bekezdése alkalmazásában az egyezmény az EU és Izland tekintetében 2012. május 1-jén, továbbá Norvégia és Liechtenstein tekintetében 2012. január 1-jén lépett hatályba.

(5)

Az egyezmény 6. cikke értelmében a szerződő felek az egyezmény hatékony alkalmazását biztosító megfelelő intézkedéseket hoznak. Következésképpen, a megállapodás származási szabályokról szóló 4. jegyzőkönyve helyébe egy új, a lehető legnagyobb mértékben az egyezményre hivatkozó jegyzőkönyv lép.

(6)

Ennélfogva az Európai Unió EGT Vegyes Bizottságban képviselendő álláspontjának a csatolt határozattervezeten kell alapulnia,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodással létrehozott EGT Vegyes Bizottságban a megállapodás származási szabályokról szóló 4. jegyzőkönyvének egy új, a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezményhez igazított és a lehető legnagyobb mértékben arra hivatkozó jegyzőkönyvvel történő helyettesítésével kapcsolatosan az Európai Unió nevében képviselendő álláspontnak az EGT Vegyes Bizottságnak az e határozathoz csatolt határozattervezetén kell alapulnia.

A EGT vegyes bizottsági határozattervezet technikai módosításairól az EGT Vegyes Bizottságban részt vevő uniós képviselők újabb tanácsi határozat nélkül is megállapodhatnak.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2015. február 17-én.

a Tanács részéről

az elnök

J. REIRS


(1)  HL L 305., 1994.11.30., 6. o.

(2)  HL L 1., 1994.1.3., 3. o.

(3)  HL L 54., 2013.2.26., 4. o.


TERVEZET

AZ EGT VEGYES BIZOTTSÁG …/2015 HATÁROZATA

az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás származási szabályokról szóló 4. jegyzőkönyvének egy új, a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezményhez igazított jegyzőkönyvvel történő helyettesítéséről

AZ EGT VEGYES BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra (a továbbiakban: az EGT-megállapodás) és különösen annak 98. cikkére,

mivel:

(1)

Az EGT-megállapodás 9. cikke a származási szabályokat megállapító, valamint az Unió, Svájc (ideértve Liechtensteint is), Izland, Norvégia, Törökország, a Feröer-szigetek és a barcelonai folyamat résztvevői (1) közötti származási kumulációról rendelkező 4. jegyzőkönyvre hivatkozik.

(2)

A pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény (2) (a továbbiakban: az egyezmény) a szerződő felek közötti releváns megállapodások hatálya alá tartozó kereskedelem tárgyát képező áruk származása tekintetében állapít meg rendelkezéseket.

(3)

Az EU, Norvégia és Liechtenstein 2011. június 15-én, Izland pedig 2011. június 30-án írta alá az egyezményt.

(4)

Az EU 2012. március 26-án, Norvégia 2011. november 9-én, Izland 2012. március 12-én és Liechtenstein 2011. november 28-án helyezte letétbe elfogadási okiratát az egyezmény letéteményesénél. Következésképpen az egyezmény 10. cikkének (3) bekezdése alkalmazásában az egyezmény az EU és Izland tekintetében 2012. május 1-jén, továbbá Norvégia és Liechtenstein tekintetében 2012. január 1-jén lépett hatályba.

(5)

A stabilizációs és társulási folyamat résztvevőit az egyezmény felveszi a pán-euromediterrán származási kumulációs övezetbe.

(6)

Amennyiben az egyezményre való áttérés nem egyidejűleg történik meg a kumulációs övezet összes szerződő fele esetében, az áttérés eredményeképpen az érintett szerződő felek nem kerülhetnek kedvezőtlenebb helyzetbe annál, mint amikor a 4. jegyzőkönyv korábbi változatát alkalmazták.

(7)

Az egyezmény 6. cikke értelmében a szerződő felek az egyezmény hatékony alkalmazását biztosító megfelelő intézkedéseket hoznak. Következésképpen a megállapodásban a származási szabályokra vonatkozó 4. jegyzőkönyv helyébe egy új, az egyezményhez igazított jegyzőkönyv lép.

(8)

Az EGT-megállapodás 4. jegyzőkönyvének (származási szabályok) módosításáról szóló EGT Vegyes Bizottság XX/2015 határozata (3)  (4) Horvátországra nézve átmeneti szabályokról rendelkezik a 4. jegyzőkönyvben meghatározott származási szabályok alkalmazására vonatkozóan. E szabályok 2017. január 1-jéig alkalmazandóak,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1)   Az EGT-megállapodás 4. jegyzőkönyve helyébe e határozat mellékletének szövege lép.

(2)   E cikk (1) bekezdésétől eltérve a 4. jegyzőkönyv XX/2015 (5) EGT vegyes bizottsági határozattal módosított 41. cikkét 2017. január 1-ig továbbra is alkalmazni kell.

2. cikk

Ez a határozat elfogadásának napját követő napon lép hatályba, feltéve, hogy az EGT Vegyes Bizottság az EGT-megállapodás 103. cikkének (1) bekezdésében előírt összes bejelentést megkapta (6).

Ezt a határozatot …-tól/től kell alkalmazni.

3. cikk

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjának EGT-re vonatkozó részében és EGT-kiegészítésében ki kell hirdetni.

Kelt Brüsszelben,

az EGT Vegyes Bizottság részéről

az elnök

az EGT Vegyes Bizottság

titkárai


(1)  Algéria, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Libanon, Marokkó, Palesztina, Szíria és Tunézia.

(2)  HL L 54., 2013.2.26., 4. o.

(3)  Az EGT Vegyes Bizottság …/2015 határozata (…) az EGT-megállapodás 4. jegyzőkönyvének (származási szabályok) módosításáról (HL…).

(4)  HL: Kérjük, illesszék be az EGT Vegyes Bizottság határozatának számát az st 165970/14 sz. dokumentum mellékletének szövegébe, valamint egészítsék ki az előző lábjegyzetet.

(5)  HL: Kérjük, illesszék be az EGT Vegyes Bizottság határozatának számát az st 165970/14 sz. dokumentum mellékletének szövegébe.

(6)  [Alkotmányos követelmények fennállását nem jelezték.] [Alkotmányos követelmények fennállását jelezték.]

MELLÉKLET

az EGT Vegyes Bizottság […] határozatához

4. JEGYZŐKÖNYV

a származó termék fogalmának meghatározásáról

TARTALOMJEGYZÉK

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Fogalommeghatározások

II. CÍM

A SZÁRMAZÓ TERMÉK FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA

2. cikk

Általános követelmények

3. cikk

Diagonális származási kumuláció

4. cikk

Teljes egészében létrejött vagy előállított termékek

5. cikk

Kielégítően megmunkált vagy feldolgozott termékek

6. cikk

Nem kielégítő megmunkálás vagy feldolgozás

7. cikk

Minősítési egység

8. cikk

Tartozékok, pótalkatrészek és szerszámok

9. cikk

Készletek

10. cikk

Semleges elemek

III. CÍM

TERÜLETI KÖVETELMÉNYEK

11. cikk

A területiség elve

12. cikk

Közvetlen szállítás

13. cikk

Kiállítások

IV. CÍM

VISSZATÉRÍTÉS VAGY MENTESSÉG

14. cikk

A vámvisszatérítés vagy vámmentesség tilalma

V. CÍM

SZÁRMAZÁSI IGAZOLÁS

15. cikk

Általános követelmények

16. cikk

Az EUR.1 vagy az EUR-MED szállítási bizonyítvány kiadására vonatkozó eljárás

17. cikk

Utólag kiadott EUR.1 vagy EUR-MED szállítási bizonyítvány

18. cikk

Az EUR.1 vagy az EUR-MED szállítási bizonyítvány másodlatának kiadása

19. cikk

EUR.1 vagy EUR-MED szállítási bizonyítvány kiadása korábban kiállított vagy kiadott származási igazolás alapján

20. cikk

Könyvelés szerinti elkülönítés

21. cikk

A származási nyilatkozat kiállításának vagy az EUR-MED származási nyilatkozat kiállításának feltételei

22. cikk

Elfogadott exportőr

23. cikk

A származási igazolás érvényessége

24. cikk

A származási igazolás benyújtása

25. cikk

Részletekben történő behozatal

26. cikk

A származási igazolás alóli mentességek

27. cikk

Beszállítói nyilatkozat

28. cikk

Igazoló okmányok

29. cikk

A származási igazolás, a beszállítói nyilatkozat és az igazoló okmányok megőrzése

30. cikk

Eltérések és alaki hibák

31. cikk

Euróban kifejezett összegek

VI. CÍM

IGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

32. cikk

Igazgatási együttműködés

33. cikk

A származási igazolások ellenőrzése

34. cikk

A beszállítói nyilatkozatok ellenőrzése

35. cikk

A viták rendezése

36. cikk

Szankciók

37. cikk

Vámszabad területek

VII. CÍM

CEUTA ÉS MELILLA

38. cikk

A jegyzőkönyv alkalmazása

39. cikk

Különleges feltételek

A MELLÉKLETEK JEGYZÉKE

I. melléklet:

Bevezető megjegyzések a II. mellékletben foglalt listához

II. melléklet:

Az előállított termék származó helyzetének megszerzése érdekében a nem származó anyagokon végzendő megmunkálások vagy feldolgozások listája

IIIa. melléklet:

Az EUR.1 szállítási bizonyítvány és az EUR.1 szállítási bizonyítvány iránti kérelem mintája

IIIb. melléklet:

Az EUR-MED szállítási bizonyítvány és az EUR-MED szállítási bizonyítvány iránti kérelem mintája

IVa. melléklet:

A származási nyilatkozat szövege

IVb. melléklet:

Az EUR-MED származási nyilatkozat szövege

V. melléklet:

A beszállítói nyilatkozat mintája

VI. melléklet:

A hosszú távú beszállítói nyilatkozat mintája

EGYÜTTES NYILATKOZATOK

Együttes nyilatkozat az Európai Unióból, Izlandról vagy Norvégiából származó termékekre a 4. jegyzőkönyv 3. cikkében említett megállapodások keretében kiadott származási igazolások elfogadásáról

Együttes nyilatkozat az Andorrai Hercegséget illetően

Együttes nyilatkozat a San Marino Köztársaságot illetően

Együttes nyilatkozat a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény valamely szerződő felének elállását illetően

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Fogalommeghatározások

E jegyzőkönyv alkalmazásában:

a)   »előállítás«: bármiféle megmunkálás vagy feldolgozás, beleértve az összeszerelést vagy a egyedi műveleteket is;

b)   »anyag«: a termék előállítása során felhasznált bármilyen összetevő, nyersanyag, alkatrész vagy rész stb.;

c)   »termék«: az előállított termék, akkor is, ha egy másik előállítási műveletben történő későbbi felhasználásra szánják;

d)   »áruk«: mind az anyagok, mind a termékek;

e)   »vámérték«: az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (WTOegyezmény a vámérték megállapításáról) VII. cikkének végrehajtásáról szóló 1994. évi megállapodás szerint megállapított érték;

f)   »gyártelepi ár«: a termékért az EGT-ben annak a gyártónak a gyártelepen fizetett ár, akinek a vállalkozásában az utolsó megmunkálást vagy feldolgozást elvégezték, feltéve, hogy az ár magában foglalja az összes felhasznált anyag értékét, levonva abból az előállított termék kivitelekor visszatérítendő vagy visszatéríthető belső adókat;

g)   »anyagok értéke«: a felhasznált nem származó anyagok behozatalkori vámértéke, illetve, ha ez nem ismert, és nem határozható meg, az anyagokért az EGT-ben fizetett első megállapítható ár;

h)   »származó anyagok értéke«: a g) pontban meghatározott ilyen anyagok értéke, értelemszerűen alkalmazva;

i)   »hozzáadott érték«: a gyártelepi ár, amelyből levonásra kerül minden egyes beépített anyag vámértéke, amelyek a 3. cikkben említett, kumulációt alkalmazó egyéb országokból származnak, illetve, amennyiben a vámérték nem ismert vagy nem állapítható meg, az anyagokért az EGT-ben fizetett első megállapítható ár;

j)   »árucsoport« és »vámtarifaszám«: az Összehangolt Áruleíró és Kódrendszer (a továbbiakban e jegyzőkönyvben: a Harmonizált Rendszer vagy a HR) szerinti nómenklatúrában használt árucsoportok és vámtarifaszámok (négy számjegyű kódok);

k)   »besorolt«: valamely termék vagy anyag adott vámtarifaszám alá történő besorolására vonatkozik;

l)   »szállítmány«: olyan termékek, amelyeket egy exportőrtől egy címzett részére egyidejűleg szállítanak, vagy amelynek az exportőrtől a címzetthez történő szállítása egyetlen fuvarokmánnyal, illetve ilyen okmány hiányában egyetlen számlával történik;

m)   »területek«: a felségvizeket tartalmazza.

II. CÍM

A SZÁRMAZÓ TERMÉK FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA

2. cikk

Általános követelmények

(1)   A megállapodás végrehajtása céljából az alábbi termékek minősülnek az EGT-ből származónak:

a)

teljes egészében az EGT-ben létrejött vagy előállított termékek a 4. cikk értelmében;

b)

az EGT-ben létrejött vagy előállított olyan termékek, amelyek olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek nem teljes egészében ott létrejöttek vagy előállítottak, feltéve, hogy ezek az anyagok az 5. cikk értelmében kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül az EGT-ben.

Ennek érdekében azon szerződő felek területe, amelyekre a megállapodás vonatkozik, egyetlen területnek tekintendő.

(2)   Az (1) bekezdés sérelme nélkül a Liechtensteini Hercegség területét ki kell zárni az EGT területéből abból a célból, hogy a 3. jegyzőkönyv I. és II. táblázatában meghatározott termékek származását meghatározzák, továbbá e termékeket csak akkor lehet az EGT-ből származónak tekinteni, amennyiben vagy teljes egészében a többi szerződő fél területén létrejöttek vagy előállítottak, vagy ott kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül.

3. cikk

Diagonális származási kumuláció

(1)   A 2. cikkben foglalt rendelkezések sérelme nélkül a termékek az EGT-ből származónak minősülnek, amennyiben ott létrejöttek vagy előállítottak, és azok Svájcból (ideértve Liechtensteint is) (1), Izlandról, Norvégiából, a Feröer szigetekről, Törökországból, az Európai Unióból vagy az Európai Unió stabilizációs és társulási folyamatában résztvevő bármely országból (2) származó anyagokat tartalmaznak, feltéve, hogy az EGT-ben végzett megmunkálás vagy feldolgozás meghaladja a 6. cikkben említett műveleteket. Nem szükséges, hogy a fenti anyagok kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson menjenek keresztül.

(2)   A 2. cikkben foglalt rendelkezések sérelme nélkül a termékek az EGT-ből származónak minősülnek, amennyiben ott létrejöttek vagy előállítottak, és azok bármely olyan országból származó anyagokat tartalmaznak, amely az euro-mediterrán partnerség résztvevője az 1995. november 27–28-án tartott euro-mediterrán konferencián elfogadott barcelonai nyilatkozat alapján – kivéve Törökországot (3) –, feltéve, hogy az EGT-ben végzett megmunkálás vagy feldolgozás meghaladja a 6. cikkben említett műveleteket. Az említett anyagok kielégítő megmunkálás vagy feldolgozás alá vonása nem feltétel.

(3)   Amennyiben az EGT-ben végzett megmunkálás vagy feldolgozás nem haladja meg a 6. cikkben említett műveleteket, a létrejött vagy előállított termék kizárólag akkor minősül az EGT-ből származónak, amennyiben az ott hozzáadott érték nagyobb, mint az (1) és (2) bekezdésben említett bármely egyéb országból származó anyagok értéke. Amennyiben ez nem így van, a létrejött vagy előállított termék abból az országból származónak tekintendő, amely esetében a legmagasabb az EGT-ben történő előállításhoz felhasznált származó anyagok értéke.

(4)   Az (1) és (2) bekezdésben említett országok valamelyikéből származó olyan termékek, amelyek nem mennek keresztül semmilyen megmunkáláson vagy feldolgozáson az EGT-ben, megtartják származásukat, amennyiben ezeknek az országoknak valamelyikébe kiviszik azokat.

(5)   Az e cikkben előírt kumuláció kizárólag akkor alkalmazható, ha:

a)

az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) XXIV. cikke szerinti kedvezményes kereskedelmi megállapodás alkalmazandó a származó helyzet megszerzésében érintett országok és a rendeltetési ország között;

b)

az anyagok és a termékek az ebben a jegyzőkönyvben meghatározott származási szabályokkal azonos szabályok alkalmazásával szerezték meg a származó helyzetet;

továbbá

c)

a kumuláció alkalmazásához szükséges követelmények teljesítéséről szóló értesítéseket közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában (C sorozat), más szerződő fél országban pedig az ország saját eljárásai szerint.

Az ebben a cikkben foglalt kumulációt az Európai Unió Hivatalos Lapjában (C sorozat) közzétett értesítésben megadott naptól kell alkalmazni.

Az Európai Unió az Európai Bizottságon keresztül tájékoztatja a többi szerződő felet a megállapodások részleteiről, ideértve azok hatálybalépésének idejét és a vonatkozó származási szabályokat is, amelyeket az (1) és (2) bekezdésben említett egyéb országokkal kapcsolatosan alkalmaznak.

4. cikk

Teljes egészében létrejött vagy előállított termékek

(1)   Az alábbiakat kell teljes egészében az EGT-ben létrejöttnek vagy előállítottnak tekinteni:

a)

a földjének mélyéből vagy a területéhez tartozó tengerfenékről kitermelt ásványi termékek;

b)

az ott betakarított növényi termények;

c)

az ott született és nevelt élő állatok;

d)

az ott nevelt élő állatokból nyert termékek;

e)

az ott folytatott vadászatból vagy halászatból nyert termékek;

f)

a szerződő felek hajóival, azok felségvizein kívül a tengerből kinyert tengeri halászati termékek, illetve más, tengerből származó termékek;

g)

a kizárólag az f) pontban említett termékekből a feldolgozóhajók fedélzetén készült termékek;

h)

a kizárólag a nyersanyagok visszanyerésére alkalmas, ott összegyűjtött használt cikkek, ideértve a kizárólag újrafutózásra vagy hulladékként való felhasználásra alkalmas használt gumiabroncsokat;

i)

az ott folytatott előállítási műveletekből származó hulladék és maradék;

j)

a felségvizeiken kívül eső területek tengerfenekéből vagy altalajából kinyert termékek, feltéve, hogy kizárólagos jogokkal rendelkeznek a kérdéses talaj vagy altalaj kiaknázására;

k)

a kizárólag az a)–j) pontban meghatározott termékekből ott előállított termékek.

(2)   Az 1. bekezdés f) és g) pontjában szereplő »hajóik« és »feldolgozóhajóik« kifejezés kizárólag az alábbi hajókra és feldolgozóhajókra vonatkozik:

a)

amelyeket az Európai Unió valamely tagállamában vagy egy EFTA-államban lajstromoztak, illetve vettek nyilvántartásba;

b)

amelyek az Európai Unió valamely tagállamának vagy egy EFTA-államnak a zászlója alatt hajóznak;

c)

amelyek legalább 50 %-ban az Európai Unió valamely tagállama vagy valamely EFTA-állam állampolgárainak vagy egy olyan társaság tulajdonát képezik, amelynek székhelye ezeknek az államoknak az egyikében található, és amelynek vezetője vagy vezetői, igazgatótanácsának vagy felügyelő bizottságának elnöke, valamint e testületek tagjainak többsége az Európai Unió valamely tagállama vagy valamely EFTA-állam állampolgára, továbbá amelyek alaptőkéjének legalább fele – betéti vagy korlátolt felelősségű társaságok esetében – az adott államnak vagy annak közjogi szerveinek vagy állampolgárainak a rendelkezési joga alá tartozik;

d)

amelyeknek kapitánya és tisztjei az Európai Unió valamely tagállamának vagy valamely EFTA-államnak állampolgárai;

valamint

e)

amelyek legénységének legalább 75 %-a az Európai Unió valamely tagállamának vagy valamely EFTA-államnak állampolgáraiból áll.

5. cikk

Kielégítően megmunkált vagy feldolgozott termékek

(1)   A 2. cikk alkalmazásában a nem teljes egészében létrejött vagy előállított termékek akkor minősülnek kielégítően megmunkáltnak vagy feldolgozottnak, amennyiben a II. melléklet listájában megállapított feltételek teljesülnek.

A fent említett feltételek a megállapodás hatálya alá tartozó minden termékre vonatkozóan meghatározzák azt a megmunkálást vagy feldolgozást, amelyet az előállításkor használt nem származó anyagokon végre kell hajtani, és ezek a feltételek kizárólag a fenti anyagokra vonatkoznak. Ebből az következik, hogy ha egy olyan terméket, amely megszerezte a származó helyzetet azáltal, hogy eleget tett a listában megállapított feltételeknek, egy másik termék előállításában használnak fel, nem vonatkoznak rá az azt tartalmazó termékre vonatkozó feltételek, és nem veendők figyelembe azok a nem származó anyagok, amelyeket előállítása során esetleg felhasználtak.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve, azok a nem származó anyagok, amelyeket – a II. mellékletben szereplő listában megállapított feltételeknek megfelelően – nem lehet felhasználni valamely termék előállítása során, mégis felhasználhatók, feltéve, hogy:

a)

összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 10 %-át;

b)

e bekezdés alkalmazása során nem haladják meg a listában meghatározott, a nem származó anyagokra vonatkozó legmagasabb százalékos értéket.

Ez a bekezdés nem alkalmazandó a Harmonizált Rendszer 50–63. árucsoportja alá tartozó termékekre.

(3)   Az (1) és a (2) bekezdést a 6. cikk rendelkezéseire figyelemmel kell alkalmazni.

6. cikk

Nem kielégítő megmunkálás vagy feldolgozás

(1)   A (2) bekezdés sérelme nélkül, a származó helyzet megszerzéséhez nem kielégítő megmunkálásnak vagy feldolgozásnak kell tekinteni a következő műveleteket, függetlenül attól, hogy az 5. cikkben foglalt követelmények teljesülnek-e:

a)

a szállítás és a tárolás során a termékek jó állapotának megőrzését biztosító műveletek;

b)

csomagok megosztása és összeállítása;

c)

mosás, tisztítás; por, oxidáció, olaj, festék vagy más külső réteg eltávolítása;

d)

textíliák vasalása vagy mángorlása;

e)

egyszerű festési és fényezési műveletek;

f)

a gabonafélék és a rizs hántolása, részleges vagy teljes őrlése, fényezése vagy glazúrozása;

g)

a cukor színezésére vagy formázott cukor készítésére irányuló műveletek;

h)

gyümölcsök, diófélék és zöldségek hámozása, magozása és héjtalanítása;

i)

élezés, egyszerű köszörülés vagy egyszerű vágás;

j)

szitálás, rostálás, válogatás, osztályozás, méret szerinti osztályozás, összepárosítás; (ideértve készletek összeállítását is);

k)

egyszerű palackba, konzervdobozba, üvegbe, flakonba, zsákba, ládába, dobozba való helyezés, kartonra vagy táblára való rögzítés és minden egyéb egyszerű csomagolási művelet;

l)

jelzések, címkék, logók és egyéb hasonló megkülönböztető jelek elhelyezése a termékeken vagy csomagolásukon, vagy azokra való rányomtatása;

m)

különböző vagy azonos fajtájú termékek egyszerű összekeverése;

n)

cukor vegyítése bármely anyaggal;

o)

árucikkek alkatrészeinek egyszerű összeszerelése teljes árucikk létrehozása érdekében, vagy a termékek részekre való szétszerelése;

p)

az a)–n) pontokban meghatározott kettő vagy több művelet kombinációja;

q)

állatok levágása.

(2)   Az EGT-ben egy adott termékkel kapcsolatban végzett összes művelet figyelembevételével történik annak meghatározása, hogy a terméken végzett megmunkálás vagy feldolgozás nem kielégítőnek minősül-e az (1) bekezdés értelmében.

7. cikk

Minősítési egység

(1)   E jegyzőkönyv rendelkezéseinek alkalmazásában a minősítési egység az az adott termék, amelyet a Harmonizált Rendszer nómenklatúrája szerinti besorolás meghatározásakor alapegységnek kell tekinteni.

Ebből az következik, hogy:

a)

amikor egy terméket a Harmonizált Rendszer alapján egyetlen vámtarifaszám alá besorolt áruk csoportja vagy halmaza alkot, akkor az egész együtt alkotja a minősítési egységet;

b)

amikor egy szállítmány a Harmonizált Rendszer azonos vámtarifaszáma alá sorolt több azonos termékből áll, e jegyzőkönyv rendelkezéseinek alkalmazásakor minden egyes terméket egyedileg kell figyelembe venni.

(2)   Amennyiben – a Harmonizált Rendszer 5. általános szabálya alapján – besorolási szempontból a csomagolás a termék részét képezi, akkor azt a származás meghatározásakor is figyelembe kell venni.

8. cikk

Tartozékok, pótalkatrészek és szerszámok

Azokat a berendezéssel, géppel, készülékkel vagy járművel együtt szállított tartozékokat, pótalkatrészeket és szerszámokat, amelyek a normál felszerelés részét képezik, és annak árában benne foglaltatnak, vagy amelyek nem kerülnek külön számlázásra, úgy kell tekinteni, mint amelyek a kérdéses berendezés, gép, készülék vagy jármű részei.

9. cikk

Készletek

A Harmonizált Rendszer 3. általános szabálya szerint meghatározott készleteket származónak kell tekinteni, ha az azokat alkotó összes termék is származó. Mindazonáltal, ha egy készlet származó és nem származó termékekből áll, a készletet, mint egészet származónak kell tekinteni, feltéve, hogy a nem származó termékek értéke nem haladja meg a készlet gyártelepi árának 15 %-át.

10. cikk

Semleges elemek

Annak meghatározásához, hogy a termék származó termék-e, nem szükséges meghatározni az alábbi, az előállítás során esetlegesen felhasznált áruk származását:

a)

energia és tüzelőanyag;

b)

felszerelések és berendezések;

c)

gépek és szerszámok;

d)

olyan áruk, amelyek nem épülnek be, és amelyeket nem is terveznek beépíteni a termék végső összetételébe.

III. CÍM

TERÜLETI KÖVETELMÉNYEK

11. cikk

A területiség elve

(1)   A 3. cikkben, valamint ennek a cikknek a (3) bekezdésében foglalt rendelkezések kivételével a II. címben meghatározott, a származó helyzet megszerzésére vonatkozó feltételeknek megszakítás nélkül teljesülniük kell az EGT-ben.

(2)   A 3. cikkben foglaltak kivételével, amennyiben az EGT-ból más országba exportált származó áruk visszavitelre kerülnek, azokat nem származónak kell tekinteni, kivéve, ha a vámhatóságok számára hitelt érdemlően bizonyítják, hogy:

a)

az újra behozott áruk azonosak a kivitt árukkal;

és

b)

az adott országbeli tartózkodásuk vagy kivitelük alatt a jó állapotban való megőrzéshez szükségeseken kívül semmilyen műveleten nem estek át.

(3)   A származó helyzetnek II. címben meghatározott feltételeknek megfelelő megszerzését nem érinti az EGT-ből kivitt és oda később újra behozott anyagokon az EGT-n kívül végzett megmunkálás vagy feldolgozás, feltéve, hogy:

a)

a fenti anyagok teljes egészében az EGT-ben létrejöttnek vagy előállítottnak minősülnek, illetve a 6. cikkben említett műveleteket meghaladó megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül a kivitelt megelőzően;

és

b)

a vámhatóságok számára hitelt érdemlően igazolják, hogy

i.

az újrabehozott áruk a kivitt anyagok megmunkálásával vagy feldolgozásával létrejöttek vagy előállítottak;

és

ii.

az ebben a cikkben foglalt rendelkezések alkalmazása során a teljes, az EGT-n kívül hozzáadott érték nem haladja meg azon végső termék gyártelepi árának 10 %-át, amelyre a származó helyzetet igénylik.

(4)   A (3) bekezdés alkalmazásában a II. címben felsorolt, a származó helyzet megszerzésére vonatkozó feltételek nem vonatkoznak az EGT-n kívül végzett megmunkálásra vagy feldolgozásra. Amennyiben azonban a II. melléklet listájában az érintett végső termék származó helyzetének meghatározására a beépített nem származó anyagok maximális értékét meghatározó szabályt kell alkalmazni, az érintett fél területén beépített nem származó termékek teljes értéke és az e cikk rendelkezéseinek alkalmazása során létrejött teljes, az EGT-on kívül hozzáadott érték együttesen nem haladhatja meg a meghatározott százalékos értéket.

(5)   A (3) és (4) bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazásának céljából a »teljes hozzáadott érték« valamennyi, az EGT-n kívül felmerült összes költség, beleértve az ott beépített anyagok értékét is.

(6)   A (3) és (4) bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók azokra a termékekre, amelyek nem felelnek meg a II. melléklet listájában szereplő feltételeknek, vagy amelyek csak az 5. cikk (2) bekezdésében megadott általános tűréshatár alkalmazásával tekinthetők megfelelően kielégítően megmunkáltnak vagy feldolgozottnak.

(7)   A (3) és (4) bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazandók a Harmonizált Rendszer 50–63. árucsoportjába tartozó termékekre.

(8)   Az e cikk hatálya alá tartozó, az EGT-n kívül végzett bármely megmunkálást vagy feldolgozást a passzív feldolgozásra vonatkozó vagy hasonló eljárások szerint kell elvégezni.

12. cikk

Közvetlen szállítás

(1)   A megállapodásban előírt preferenciális elbánás kizárólag olyan termékekre vonatkozik, amelyek megfelelnek e jegyzőkönyv követelményeinek, és amelyeket közvetlen szállítanak az EGT vagy a 3. cikkben említett, kumulációt alkalmazó egyéb országok területén keresztül. Az egyetlen szállítmányt alkotó termékek átszállíthatók más területeken keresztül is – adott esetben átrakodással vagy ideiglenes raktározással az adott területeken –, feltéve, hogy a tranzitország vagy raktározás szerinti ország vámhatóságának felügyelete alatt maradnak, és a kirakodáson, újbóli berakodáson és a jó állapotuk megőrzésére irányuló bármilyen műveleten kívül semmilyen más műveleten nem esnek át.

A származó áruk csővezetéken más, az EGT-hez nem tartozó területen keresztül is szállíthatóak.

(2)   Az (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesítését az alábbi okmányok benyújtásával kell bizonyítani az importáló ország vámhatóságainak:

a)

az exportáló országból a tranzitországon keresztüli áthaladásra vonatkozó egyetlen fuvarokmány; vagy

b)

a tranzitország vámhatóságai által kiállított igazolás, amely:

i.

pontos leírást ad a termékekről;

ii.

tartalmazza a termékek kirakodásának és újbóli berakodásának napját, a hajó vagy egyéb felhasznált szállítóeszköz nevét;

és

iii.

tanúsítja a termékek tranzitországban való tartózkodásának feltételeit; vagy

c)

a fentiek hiányában bármilyen bizonyító erejű okmány.

13. cikk

Kiállítások

(1)   Azok a származó termékek, amelyeket kiállítás céljából a 3. cikkben említett, kumulációt alkalmazó országoktól eltérő országba küldtek, majd a kiállítást követően az EGT-be irányuló behozatal céljából értékesítettek, behozataluk alkalmával jogosultak e megállapodás rendelkezései szerinti kedvezményekre, amennyiben a vámhatóságok számára hitelt érdemlően igazolják, hogy:

a)

az exportőr a szerződő felek valamelyikéből küldte ezeket a termékeket abba az országba, ahol a kiállítást rendezik, és ott ki is állította azokat;

b)

a termékeket az exportőr értékesítette vagy más módon bocsátotta rendelkezésére egy, a szerződő felek valamelyikében lévő személynek;

c)

a termékeket a kiállítás folyamán vagy azt követően haladéktalanul elküldték abban az állapotban, amelyben azokat a kiállításra küldték;

és

d)

a termékeket a kiállításra történt elküldésük óta nem használták fel más célra, mint a kiállításon történő bemutatásra.

(2)   A származási igazolást az V. címben foglalt rendelkezéseknek megfelelően kell kiállítani vagy kiadni, és azt a szokásos módon kell benyújtani az importáló ország vámhatóságainak. Ezen fel kell tüntetni a kiállítás nevét és címét. Amennyiben szükséges, a termékek jellegével és a kiállításuk körülményeivel kapcsolatos további okmányszerű bizonyíték is megkövetelhető.

(3)   Az (1) bekezdést kell alkalmazni minden olyan kereskedelmi, ipari, mezőgazdasági vagy kézműves kiállításra, vásárra vagy hasonló nyilvános rendezvényre vagy bemutatóra, amelyet nem eladóhelyeken vagy üzlethelyiségekben magáncélra, külföldi termékek értékesítése céljából szerveznek, és amelynek során a termékek vámfelügyelet alatt maradnak.

IV. CÍM

VISSZATÉRÍTÉS VAGY MENTESSÉG

14. cikk

A vámvisszatérítés vagy vámmentesség tilalma

(1)   Az EGT-ből vagy a 3. cikkben említett országok valamelyikéből származó termékek előállítása során felhasznált olyan nem származó anyagok, amelyekre az V. címben foglalt rendelkezéseknek megfelelően származási igazolást állítanak vagy adnak ki, semmiféle vámvisszatérítést vagy vámmentességet nem élveznek a szerződő felek országaiban.

(2)   Az (1) bekezdés szerinti tilalom vonatkozik minden, a szerződő felek valamelyikében az előállítás során felhasznált anyagokra és termékekre alkalmazandó vámok vagy azzal azonos hatású díjak részleges vagy teljes visszatérítésére, elengedésére, meg nem fizetésére irányuló rendelkezésre, amennyiben a fenti visszatérítés, elengedés vagy meg nem fizetés kifejezetten vagy ténylegesen akkor alkalmazandó, ha az említett anyagokból nyert termékeket kiviszik, és nem akkor, ha belföldi forgalomra szánják azokat.

(3)   A származási igazolás fedezete alá tartozó termékek exportőrének a vámhatóság kérésére bármikor be kell nyújtania minden olyan megfelelő okmányt, amely bizonyítja, hogy az adott termékek előállítása során a felhasznált nem származó anyagok tekintetében nem történt vámvisszatérítés, valamint hogy az ilyen anyagokra alkalmazandó minden vám vagy azzal azonos hatású díj ténylegesen megfizetésre került.

(4)   Az (1)–(3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni a 7. cikk (2) bekezdése szerinti csomagolásra, a 8. cikk szerinti tartozékokra, pótalkatrészekre és szerszámokra, valamint a 9. cikk szerinti készletben lévő termékekre, amennyiben e termékek nem származóak.

(5)   Az (1)–(4) bekezdés rendelkezései kizárólag olyan fajta anyagok tekintetében alkalmazandók, amelyekre a megállapodás vonatkozik. Továbbá nem zárják ki a mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítési rendszer alkalmazását, amely az e megállapodás rendelkezéseivel összhangban történő kivitel esetében alkalmazandó.

V. CÍM

SZÁRMAZÁSI IGAZOLÁS

15. cikk

Általános követelmények

(1)   A származó termékekre a valamelyik szerződő fél országába irányuló import esetén akkor vonatkozik a megállapodás, amennyiben benyújtják az alábbi származási igazolások valamelyikét:

a)

EUR.1 szállítási bizonyítvány, amelynek mintája a IIIa. mellékletben található;

b)

EUR-MED szállítási bizonyítvány, amelynek mintája a IIIb. mellékletben található;

c)

a 21. cikk (1) bekezdésében meghatározott esetekben egy, az exportőr által számlán, szállítólevélen vagy bármilyen más kereskedelmi okmányon tett nyilatkozat (a továbbiakban: »származási nyilatkozat« vagy »EUR-MED származási nyilatkozat«), amely kellő részletességgel írja le az adott termékeket ahhoz, hogy lehetővé váljon azok azonosítása; a származási nyilatkozatok szövegeit a IVa. és a IVb. melléklet tartalmazza.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve a 26. cikkben meghatározott esetekben a jegyzőkönyv szerinti származó termékek anélkül jogosultak a megállapodás rendelkezéseiben szereplő kedvezményekre, hogy szükséges volna az (1) bekezdéseben említett származási igazolások bármelyikének benyújtása.

16. cikk

Az EUR.1 vagy az EUR-MED szállítási bizonyítvány kiadására vonatkozó eljárás

(1)   Az EUR.1 vagy az EUR-MED szállítási bizonyítványt az exportáló ország vámhatóságai adják ki az exportőr vagy – az exportőr felelősségére – meghatalmazott képviselője által írásban benyújtott kérelmére.

(2)   E célból az exportőr vagy meghatalmazott képviselője kitölti mind az EUR.1 avagy az EUR-MED szállítási bizonyítványt, mind a kérelmet, melyeknek mintái a IIIa., illetve IIIb. mellékletben találhatók. Ezeket a formanyomtatványokat a megállapodás egyik hivatalos nyelvén és az exportáló ország nemzeti joga rendelkezéseinek megfelelően kell kitölteni. Kézírással történő kitöltés esetén a formanyomtatványokat tintával és nyomtatott betűkkel kell kitölteni. Az árumegnevezést az erre a célra fenntartott rovatban úgy kell megadni, hogy üres sorok ne maradjanak. Amennyiben a rovat nincs teljesen kitöltve, egy vízszintes vonalat kell húzni a megnevezés utolsó sora alatt, az üresen hagyott helyet pedig átlós vonallal kell áthúzni.

(3)   Az EUR.1 vagy az EUR-MED szállítási bizonyítvány kiadását kérelmező exportőrnek az EUR.1 vagy az EUR-MED szállítási bizonyítványt kiadó exportáló ország vámhatóságainak kérésére, bármikor be kell nyújtania minden olyan megfelelő okmányt, amely az adott termékek származó helyzetét, valamint a jegyzőkönyv egyéb követelményeinek teljesülését igazolja.

(4)   Az (5) bekezdés sérelme nélkül az EUR.1 szállítási bizonyítványt a szerződő felek vámhatóságai adják ki az alábbi esetekben:

amennyiben az adott termékek az EGT-ből vagy a 3. cikk (1) bekezésében említett, kumulációt alkalmazó országok egyikéből származó termékeknek tekinthetők, a 3. cikk (2) bekezdésében említett egyéb országok egyikéből származó anyagokkal való kumuláció alkalmazása nélkül, és teljesítik a jegyzőkönyv egyéb követelményeit,

amennyiben az adott termékek a 3. cikk (2) bekezdésében említett, kumulációt alkalmazó egyéb országok egyikéből származó termékeknek tekinthetők a 3. cikkben említett egyéb országok valamelyikéből származó anyagokkal való kumuláció alkalmazása nélkül, és teljesítik a jegyzőkönyv egyéb követelményeit, feltéve, hogy EUR-MED bizonyítványt adtak ki, vagy EUR-MED származási nyilatkozatot állítottak ki a származási országban.

(5)   Az EUR-MED szállítási bizonyítványt valamelyik szerződő fél vámhatósága adja ki, amennyiben az adott termékek az EGT-ből, vagy a 3. cikkben említett, kumulációt alkalmazó egyéb országok valamelyikéből származó termékeknek tekinthetők, és teljesítik a jegyzőkönyv egyéb követelményeit, valamint:

kumulációt alkalmaztak a 3. cikk (2) bekezdésében említett egyéb országok valamelyikéből származó anyagokkal, vagy

a termékek a kumulációval összefüggésben anyagként felhasználhatók a 3. cikk (2) bekezdésében említett egyéb országok egyikébe irányuló exporttermékek előállítása során, vagy

a termékek újra kivihetők a rendeltetési országból a 3. cikk (2) bekezdésében említett egyéb országok valamelyikébe.

(6)   Az EUR-MED szállítási bizonyítvány a 7. rovatban a következő nyilatkozatok egyikét tartalmazza angol nyelven:

amennyiben a származó helyzet megszerzése a 3. cikkben említett egy vagy több egyéb országból származó anyagokkal való kumuláció alkalmazásával történt:

»CUMULATION APPLIED WITH« (name of the country/countries)

amennyiben származó helyzet megszerzése a 3. cikkben említett egy vagy több egyéb országból származó anyagokkal való kumuláció alkalmazása nélkül történt:

»NO CUMULATION APPLIED«.

(7)   Az EUR.1 vagy az EUR-MED szállítási bizonyítványokat kiadó vámhatóságok minden szükséges lépést megtesznek annak érdekében, hogy ellenőrizzék a termékek származó helyzetét és a jegyzőkönyv egyéb követelményeinek teljesítését. E célból jogukban áll bármilyen bizonyítékot bekérni és az exportőr könyvelését megvizsgálni, vagy bármilyen egyéb megfelelőnek tartott ellenőrzést végezni. Továbbá biztosítják, hogy a (2) bekezdésben említett formanyomtatványok megfelelően legyenek kitöltve. Külön ellenőrzik, hogy az árumegnevezésre fenntartott helyet mindenfajta csalárd kiegészítés lehetőségét kizárva töltötték-e ki.

(8)   Az EUR.1 vagy az EUR-MED szállítási bizonyítvány kiadásának keltét a bizonyítvány 11. rovatában kell megjelölni.

(9)   Az EUR.1 vagy EUR-MED szállítási bizonyítványt a vámhatóságok adják ki és a tényleges kivitel lebonyolítását vagy biztosítását követően azonnal az exportőr rendelkezésére bocsátják.

17. cikk

Utólag kiadott EUR.1 vagy EUR-MED szállítási bizonyítvány

(1)   A 16. cikk (9) bekezdésétől eltérve az EUR.1 vagy az EUR-MED szállítási bizonyítvány kivételes esetben azoknak a termékeknek a kivitelét követően is kiadható, amelyekre vonatkozik, ha:

a)

a kivitelkor tévedésből, nem szándékos mulasztás vagy különleges körülmények miatt nem adták ki;

vagy

b)

a vámhatóságok megelégedésére bizonyítást nyer, hogy az EUR.1 vagy az EUR-MED szállítási bizonyítványt kiadták, de behozatalkor technikai okok miatt nem fogadták el azt.

(2)   A 16. cikk (9) bekezdésétől eltérően az EUR-MED szállítási bizonyítvány azoknak a termékeknek a kivitelét követően is kiadható, amelyekre vonatkozik, és amelyekre a kivitel idején EUR.1 szállítási bizonyítványt adtak ki, amennyiben a vámhatóságok számára hitelt érdemlően bizonyítják, hogy a 16. cikk (5) bekezdésében említett feltételek teljesülnek.

(3)   Az (1) és (2) bekezdés alkalmazása céljából az exportőr köteles kérelmében jelezni azon termékek kivitelének helyét és idejét, amelyekre az EUR.1 vagy az EUR-MED szállítási bizonyítvány vonatkozik, továbbá elő kell adnia kérelmének okait.

(4)   A vámhatóságok kizárólag akkor adhatnak ki utólag EUR.1 vagy EUR-MED szállítási bizonyítványt, ha ellenőrizték, hogy az exportőr kérelmében megadott adatok megfelelnek a megfelelő ügyiratban foglaltaknak.

(5)   A visszamenőleges hatállyal kiadott EUR.1 vagy EUR-MED szállítási bizonyítványokat a következő angol nyelvű záradékkal kell ellátni:

 

»ISSUED RETROSPECTIVELY«

A (2) bekezdés alkalmazásával utólag kiadott EUR-MED szállítási bizonyítványokat a következő angol nyelvű záradékkal kell ellátni:

 

»ISSUED RETROSPECTIVELY (Original EUR.1 No« [date and place of issue]).

(6)   Az (5) bekezdésben említett záradékot az EUR.1 szállítási bizonyítvány 7. rovatába kell beilleszteni.

18. cikk

Az EUR.1 vagy az EUR-MED szállítási bizonyítvány másodlatának kiadása

(1)   Az EUR.1 vagy az EUR-MED szállítási bizonyítvány ellopása, elvesztése vagy megsemmisülése esetén, az exportőr a kiadó vámhatóságoknál – az azok birtokában levő kiviteli okmányok alapján – másodlat kiadását kérheti.

(2)   Az ily módon kiadott másodlatot az alábbi angol nyelvű szóból álló záradékkal kell ellátni:

 

»DUPLICATE«

(3)   A (2) bekezdésben említett záradékot az EUR.1 vagy az EUR-MED szállítási bizonyítvány másodlatának 7. rovatába kell beilleszteni.

(4)   A másodlaton fel kell tüntetni az eredeti EUR.1 vagy EUR-MED szállítási bizonyítvány kiadásának napját, és a másodlat ettől a naptól hatályos.

19. cikk

EUR.1 vagy EUR-MED szállítási bizonyítvány kiadása korábban kiállított vagy kiadott származási igazolás alapján

Amennyiben származó termékeket a szerződő felek országában valamely vámhivatal felügyelete alá helyeznek, az eredeti származási igazolás egy vagy több EUR.1 vagy EUR-MED szállítási bizonyítvánnyal helyettesíthető a termékek összességének vagy egy részének az EGT-n belül máshová küldése céljából. A helyettesítő EUR.1 vagy EUR-MED szállítási bizonyítványokat az a vámhivatal adja ki, amelynek felügyelete alá a termékeket helyezték.

20. cikk

Könyvelés szerinti elkülönítés

(1)   Amennyiben az azonos és felcserélhető származó és nem származó anyagok elkülönített raktározása jelentős költségekkel vagy tényleges nehézségekkel járna, a vámhatóságok az érintettek írásbeli kérelmére engedélyezhetik az úgynevezett »könyvelés szerinti elkülönítés« módszerének (a továbbiakban: a módszer) alkalmazását az ilyen raktározás során.

(2)   A módszernek egy bizonyos referencia-időszak folyamán biztosítania kell, hogy a »származónak« tekinthető, létrejött vagy előállított termékek száma ugyanannyi legyen, mint amely szám a készletek fizikai elkülönítésével adódott volna.

(3)   A vámhatóságok a szükségesnek tartott feltételek mellett megadhatják az (1) bekezdésben említett engedélyt.

(4)   A módszer alkalmazása és az alkalmazásának nyilvántartása az abban az országban alkalmazandó általános számviteli elvek alapján történik, ahol a terméket előállították.

(5)   A módszer kedvezményezettje származási igazolásokat állíthat ki, vagy kérelmezhet a származónak tekinthető termékmennyiségre vonatkozóan. A vámhatóságok kérésére a kedvezményezettnek nyilatkozatot kell tennie arról, hogy a készleteket hogyan kezelték.

(6)   A vámhatóságok felügyelik az engedély felhasználását, és visszavonhatják azt, amennyiben a kedvezményezett bármilyen módon nem megfelelően használja fel az engedélyt, vagy elmulasztja az e jegyzőkönyvben előírt egyéb bármely más feltétel teljesítését.

21. cikk

A származási nyilatkozat kiállításának vagy az EUR-MED származási nyilatkozat kiállításának feltételei

(1)   A 15. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett származási nyilatkozatot vagy EUR-MED származási nyilatkozatot kiállíthatja:

a)

a 22. cikk szerinti elfogadott exportőr;

vagy

b)

az egy vagy több csomagból álló és 6 000 EUR összértéket meg nem haladó, származó terméket tartalmazó szállítmány exportőre.

(2)   A (3) bekezdés sérelme nélkül származási nyilatkozat állítható ki az alábbi esetekben:

amennyiben az illető termékek az EGT-ből, illetőleg a 3. cikk (1) bekezdésében hivatkozott országok valamelyikéből származó termékeknek tekinthetők, amelyeknél a kumuláció alkalmazható, a 3. cikk (2) bekezdésében hivatkozott országok valamelyikéből származó anyagokkal való kumuláció alkalmazása nélkül, és teljesítik a jegyzőkönyv egyéb követelményeit,

amennyiben az illető termékek a 3. cikk (2) bekezdésében hivatkozott országok valamelyikéből származó termékeknek tekinthetők, amelyeknél a kumuláció alkalmazható, a 3. cikkben hivatkozott egyéb országok valamelyikéből származó anyagokkal való kumuláció alkalmazása nélkül, és teljesítik a jegyzőkönyv egyéb követelményeit, feltéve, hogy EUR-MED igazolást vagy EUR-MED származási nyilatkozatot állítottak ki a származási országban.

(3)   EUR-MED származási nyilatkozat állítható ki, amennyiben az adott termékek az EGT-ből vagy a 3. cikkben említett, kumulációt alkalmazó egyéb országok valamelyikéből származó termékeknek tekinthetők, és teljesítik e jegyzőkönyv egyéb követelményeit, valamint:

kumulációt alkalmaztak a 3. cikk (2) bekezdésében említett egyéb országok valamelyikéből származó anyagokkal, vagy

a termékek a kumulációval összefüggésben anyagként felhasználhatók a 3. cikk (2) bekezdésében említett egyéb országok valamelyikébe irányuló exporttermékek előállításához,

vagy

a termékek újra kivihetők a rendeltetési országból a 3. cikk (2) bekezdésében említett egyéb országok valamelyikébe.

(4)   Az EUR-MED származási nyilatkozat a következő nyilatkozatok egyikét tartalmazza angol nyelven:

amennyiben a származó helyzet megszerzése a 3. cikkben említett egy vagy több egyéb országból származó anyagokkal való kumuláció alkalmazásával történt:

»CUMULATION APPLIED WITH« (az ország/országok neve)

amennyiben a származó helyzet megszerzése a 3. cikkben említett egy vagy több egyéb országból származó anyagokkal való kumuláció alkalmazása nélkül történt:

»NO CUMULATION APPLIED«.

(5)   A származási nyilatkozatot vagy az EUR-MED származási nyilatkozatot kibocsátó exportőr az exportáló ország vámhatóságának kérésére bármikor be kell, hogy mutasson minden olyan megfelelő okmányt, amely az adott termékek származó helyzetét, valamint a jegyzőkönyv egyéb követelményeinek teljesülését igazolja.

(6)   A származási nyilatkozatot vagy EUR-MED származási nyilatkozatot az exportőr a nyilatkozatnak a számlára, a szállítólevélre vagy egyéb kereskedelmi okmányra történő gépelésével, bélyegzésével vagy nyomtatásával készíti el; a nyilatkozatok szövege a IVa. és a IVb. mellékletben található, megírásuknál a mellékletben található valamelyik nyelvi változatot kell alkalmazni, az exportáló ország nemzeti joga rendelkezéseinek megfelelően. Amennyiben a nyilatkozat kézzel írott, tintával, nyomtatott betűvel kell kitölteni.

(7)   A származási nyilatkozaton vagy EUR-MED származási nyilatkozaton az exportőr eredeti saját kezű aláírása szerepel. Mindazonáltal a 22. cikk szerinti elfogadott exportőr nem szükséges, hogy aláírja a fenti nyilatkozatokat, amennyiben írásban kötelezettséget vállal az exportáló ország vámhatóságai felé arra, hogy teljes körű felelősséget vállal minden olyan származási nyilatkozatért, amely személyét úgy azonosítja, mintha azt saját kezűleg írta volna alá.

(8)   A származási nyilatkozatot vagy EUR-MED származási nyilatkozatot az exportőr elkészíti, amikor a termékeket, amelyekre vonatkozik, kiviszik, illetve a kivitelt követően azzal a feltétellel, hogy azoknak a termékeknek a behozatalát követően legkésőbb két éven belül, amelyekre vonatkozik, azt bemutatják az importáló országban.

22. cikk

Elfogadott exportőr

(1)   Az exportáló ország vámhatóságai bármely, a megállapodás hatálya alá tartozó termékeket rendszeresen szállító exportőr (a továbbiakban: az elfogadott exportőr) számára engedélyezhetik, hogy származási nyilatkozatokat vagy EUR-MED származási nyilatkozatokat állítson ki az érintett termékek értékére való tekintet nélkül. Az ilyen engedélyt kérelmező exportőrnek a vámhatóságok megelégedésére meg kell adnia a termékek származó helyzetének, valamint a jegyzőkönyv egyéb követelményei teljesítésének igazolásához szükséges minden garanciát.

(2)   A vámhatóságok az általuk megfelelőnek ítélt feltételekkel megadhatják az elfogadott exportőri státust.

(3)   A vámhatóság az elfogadott exportőr részére vámfelhatalmazási számot ad, ami meg kell, hogy jelenjen a származási nyilatkozaton vagy az EUR-MED származási nyilatkozaton.

(4)   A vámhatóságok nyomon követik, hogy az elfogadott exportőr hogyan használja az engedélyt.

(5)   A vámhatóságok bármikor visszavonhatják az engedélyt. Az engedélyt vissza kell vonni, ha az elfogadott exportőr a továbbiakban már nem biztosítja az (1) bekezdésben említett garanciákat, már nem tesz eleget a (2) bekezdésben említett feltételeknek, vagy ha egyébként nem megengedett módon használja fel az engedélyt.

23. cikk

A származási igazolás érvényessége

(1)   A származási igazolás az exportáló országban történt kiállításának keltétől számított négy hónapig érvényes, és azt a fenti időszak alatt be kell nyújtani az importáló ország vámhatóságának.

(2)   Az importáló ország vámhatóságai részére az (1) bekezdésben meghatározott bemutatási határidő után benyújtott származási igazolások preferenciális elbánás alkalmazása céljából elfogadhatók, amennyiben a fenti okmányok végső határidő előtti benyújtásának elmulasztása rendkívüli körülmények miatt történt.

(3)   A késedelmes benyújtás egyéb eseteiben az importáló ország vámhatóságai akkor fogadhatják el a származási igazolást, ha a termékek az említett végső benyújtási határidő lejárta előtt bemutatásra kerültek.

24. cikk

A származási igazolás benyújtása

A származási igazolásokat az importáló ország vámhatóságai részére az adott országban alkalmazandó eljárásoknak megfelelően kell benyújtani. Az említett hatóságok megkövetelhetik a származási igazolás lefordítását, és azt is, hogy a behozatali nyilatkozatot az importőr arra vonatkozó nyilatkozata kísérje, hogy a termékek megfelelnek a megállapodás végrehajtásához szükséges feltételeknek.

25. cikk

Részletekben történő behozatal

Amennyiben az importőr kérésére és az importáló ország vámhatóságai által megállapított feltételek mellett – a Harmonizált Rendszer XVI. és XVII. áruosztályába vagy 7308 és 9406 vámtarifaszáma alá tartozó, a Harmonizált Rendszer 2. a) általános szabályának értelmében vett össze nem állított vagy szétszerelt termékeket részletekben hoznak be, ezekre a termékekre egyetlen származási igazolást kell benyújtani a vámhatóság részére az első részlet behozatalának alkalmával.

26. cikk

A származási igazolás alóli mentességek

(1)   A magánszemélytől magánszemélynek kiscsomagként küldött vagy az utasok személyes poggyászának részét képező termékeket származó termékként kell kezelni anélkül, hogy származási igazolást kellene benyújtani, amennyiben ezeket a termékeket nem kereskedelmi jelleggel hozzák be, és nyilatkozatot tettek arról, hogy teljesítik ennek a jegyzőkönyvnek a követelményeit, és amennyiben nem kétséges az ilyen nyilatkozat valóságtartalma. A postán küldött termékek esetében ezt a nyilatkozatot a CN22/CN23 vámáru-nyilatkozaton vagy az ezen okmányhoz csatolt papírlapon lehet megtenni.

(2)   Az alkalmi jelleggel és kizárólag a címzett, az utas vagy családjuk személyes használatára szánt termékek behozatala nem minősül kereskedelmi behozatalnak, ha a termékek jellegéből és mennyiségéből nyilvánvaló, hogy nem kereskedelmi célokat szolgálnak.

(3)   Továbbá ezeknek a termékeknek az összértéke nem haladhatja meg az 500 EUR összeget kiscsomagok esetében vagy az 1 200 EUR összeget az utasok személyes poggyászának részét képező termékek esetében.

27. cikk

Beszállítói nyilatkozat

(1)   Amikor EUR.1 szállítási bizonyítványt adnak ki vagy származási nyilatkozatot bocsátanak ki származó termékekre a szerződő felek egyikében, amelyek előállítása során olyan, valamely más szerződő fél országából származó árukat használtak fel, amelyek az EGT-ben megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül anélkül, hogy preferenciális származó helyzetet szereztek volna, figyelembe veszik az e cikkel összhangban tett, a fenti árukra vonatkozó, beszállítói nyilatkozatot.

(2)   Az (1) bekezdésben említett beszállítói nyilatkozat bizonyítékként szolgál az EGT-ben az adott árukkal végzett megmunkálás vagy feldolgozás tekintetében annak meghatározása során, hogy azokat a termékeket, amelyek előállítása során ezeket az árukat felhasználják, úgy lehet-e tekinteni, mint amelyek az EGT-ból származó termékek, és teljesítik e jegyzőkönyv egyéb követelményeit.

(3)   A (4) bekezdésben foglalt esetek kivételével a beszállítónak külön beszállítói nyilatkozatot kell kiállítania minden egyes szállítmányra vonatkozóan az V. mellékletben előírt módon a számlához, a szállítólevélhez vagy bármely egyéb – az adott árukat az azonosításukhoz szükséges elegendő részletességgel ismertető – kereskedelmi okmányhoz csatolt papírlapon.

(4)   Amennyiben a szállító rendszeresen szállít egy adott vásárlónak olyan árukat, amelyek esetében az EGT-ben végzett megmunkálás vagy feldolgozás jelentős időtartamon keresztül várhatóan állandó marad, egyetlen beszállítói nyilatkozatot tehet ezeknek az áruknak az egymást követő szállítmányaira vonatkozóan (a továbbiakban: a hosszú távú beszállítói nyilatkozat).

A hosszú távú beszállítói nyilatkozat rendszerint a nyilatkozat kibocsátásától számított egy évig érvényes. A kibocsátás helye szerinti ország vámhatóságai határozzák meg az ennél hosszabb időtartamok alkalmazásának feltételeit.

A hosszú távú beszállítói nyilatkozatot a beszállítónak a VI. mellékletben előírt formában kell kiállítania, és elegendő részletességgel kell leírnia az adott árukat ahhoz, hogy azonosíthatók legyenek. Ezt a nyilatkozatot az e nyilatkozat fedezete alá tartozó áruk első küldeményét megelőzően vagy azzal együtt kell az érintett vásárlónak átadnia.

A beszállító haladéktalanul értesíti vásárlóját, amennyiben a hosszú távú beszállítói nyilatkozat már nem érvényes a szállított árukra.

(5)   A (3) és (4) bekezdésben említett beszállítói nyilatkozatot a megállapodás valamelyik hivatalos nyelvén, gépírással vagy nyomtatással kell kibocsátani a kiállítás helye szerinti ország nemzeti joga rendelkezéseinek megfelelően, és a beszállító saját kezű eredeti aláírásának kell rajta szerepelnie. A nyilatkozat kézzel írott is lehet, ebben az esetben tintával, nyomtatott betűkkel írandó.

(6)   A nyilatkozatot adó beszállító a nyilatkozat kiállításának helye szerinti ország vámhatóságának kérésére bármikor be kell mutatnia minden olyan megfelelő dokumentumot, amely igazolja, hogy a fenti nyilatkozatban foglalt adatok a valóságnak megfelelnek.

28. cikk

Igazoló okmányok

A 16. cikk (3) bekezdésében, a 21. cikk (5) bekezdésében és a 27. cikk (6) bekezdésében említett okmányok, amelyeket annak bizonyítására használnak, hogy az EUR.1 vagy EUR-MED szállítási bizonyítvány, származási nyilatkozat vagy EUR-MED származási nyilatkozat fedezete alá tartozó termékek az EGT-ből vagy a 3. cikkben említett egyéb országok valamelyikéből származónak tekinthetők, teljesítik a jegyzőkönyv egyéb követelményeit, valamint hogy a beszállítói nyilatkozatban foglalt adatok a valóságnak megfelelnek, többek között az alábbiakból állhatnak:

a)

az exportőr vagy a beszállító által az adott áruk létrejötte vagy előállítása érdekében elvégzett folyamatok közvetlen tanúsítása, amely például elszámolásaiban vagy belső könyvelésében szerepel;

b)

a felhasznált anyagok származó helyzetét igazoló, a kiállított vagy kibocsátott okmányok, amennyiben ezeket az okmányokat a nemzeti joggal összhangban használják;

c)

a szerződő félben kiállított vagy kibocsátott okmányok, amelyek igazolják, hogy az anyagok megmunkálását vagy feldolgozását az EGT-ben végezték, amennyiben ezeket az okmányokat a nemzeti joggal összhangban használják;

d)

a szerződő felek országában ennek a jegyzőkönyvnek megfelelően, vagy a 3. cikkben említett egyéb országok valamelyikében, az ebben a jegyzőkönyvben foglaltakkal azonos származási szabályoknak megfelelően kiállított vagy kibocsátott EUR.1 vagy EUR-MED szállítási bizonyítvány, származási nyilatkozat vagy EUR-MED származási nyilatkozat, amely igazolja a felhasznált anyagok származó helyzetét;

e)

e jegyzőkönyvvel összhangban a szerződő felek országában kiállított szállítói nyilatkozatok, amelyek igazolják az EGT-ben felhasznált anyagokkal végzett megmunkálást vagy feldolgozást;

f)

az EGT-n kívül végzett megmunkálásra vagy feldolgozásra vonatkozó megfelelő bizonyíték a 11. cikk alkalmazásakor, amely igazolja, hogy az abban a cikkben foglalt követelmények teljesültek.

29. cikk

A származási igazolás, a beszállítói nyilatkozat és az igazoló okmányok megőrzése

(1)   Az EUR.1 vagy EUR-MED szállítási bizonyítvány kiadását kérő exportőr legalább három évig köteles a 16. cikk (3) bekezdésében említett okmányokat megőrizni.

(2)   A származási nyilatkozatot vagy EUR-MED származási nyilatkozatot kiállító exportőr köteles legalább három évig megőrizni e származási nyilatkozat másolatát, valamint a 21. cikk (5) bekezdésében említett okmányokat.

(3)   A beszállítói nyilatkozatot adó beszállító köteles legalább három évig megőrizni a számla, a szállítólevél vagy egyéb kereskedelmi okmány másolatát, amelyhez ezt a nyilatkozatot mellékletként csatolták, továbbá a 27. cikk (6) bekezdésében említett okmányokat is.

A hosszú távú beszállítói nyilatkozatot kiállító beszállító legalább három évig köteles megőrizni az érintett vásárlónak küldött, e nyilatkozat fedezete alá tartozó árukra vonatkozó összes számla, szállítólevél vagy egyéb kereskedelmi okmány másolatát, továbbá a 27. cikk (6) bekezdésében említett okmányokat. Ez az időszak a hosszú távú beszállítói nyilatkozat érvényességének lejárata napján kezdődik.

(4)   Az exportáló ország vámhatósága, amely EUR.1 vagy EUR-MED szállítási bizonyítványt ad ki, köteles legalább három évig megőrizni a 16. cikk (2) bekezdésében említett kérelmet.

(5)   Az importáló ország vámhatósága köteles legalább három évig megőrizni a hozzá benyújtott EUR.1 vagy EUR-MED szállítási bizonyítványokat, származási nyilatkozatokat és EUR-MED származási nyilatkozatokat.

30. cikk

Eltérések és alaki hibák

(1)   A származási igazoláson és a vámhivatalnak a termékek behozatalához szükséges formalitások elvégzése érdekében benyújtott okmányokon tett nyilatkozatok közötti kisebb eltérések felfedezése önmagában nem teszi érvénytelenné a származási igazolást, amennyiben kétséget kizáróan megállapítást nyer, hogy ez az okmány a benyújtott termékekre vonatkozik.

(2)   A nyilvánvaló alaki hibák, mint például a származási igazoláson szereplő gépelési hibák nem eredményezhetik az okmány visszautasítását, amennyiben ezek a hibák nem teszik kétségessé az ezen okmányban tett nyilatkozatok helyességét.

31. cikk

Euróban kifejezett összegek

(1)   A 21. cikk (1) bekezdés b) pontjában és a 26. cikk (3) bekezdésében foglalt rendelkezések olyan esetekben történő alkalmazásakor, amikor a termékeket az eurótól eltérő pénznemben számlázzák, az Európai Unió tagállamai és a 3. cikkben említett egyéb országok nemzeti pénznemében megadott, az euróban kifejezett összegekkel egyenértékű összegeket az érintett országok mindegyike évente határozza meg.

(2)   Egy szállítmány a 21. cikk (1) bekezdésének b) pontjának vagy a 26. cikk (3) bekezdésének rendelkezései szerinti kedvezményben a kiállított számla pénzneme alapján részesülhet, az érintett ország által meghatározott összegeknek megfelelően.

(3)   A bármely nemzeti valutában alkalmazandó összegek egyenértékűek az adott valuta október első munkanapján euróban kifejezett összegével. Az összegeket október 15-ig kell az Európai Bizottsággal közölni, és azok a következő év január 1-jétől alkalmazandók. A vonatkozó összegekről az Európai Bizottság az összes érintett országot tájékoztatja.

(4)   Az adott ország fel- vagy lefele kerekítheti az euróban kifejezett összegnek a nemzeti valutájára történő átváltásából származó összeget. A kerekített összeg 5 %-nál nagyobb mértékben nem térhet el az átváltásból származó összegtől. Az adott ország változatlanul fenntarthatja az euróban kifejezett összeggel egyenértékű nemzetivaluta-összeget, amennyiben a (3) bekezdésben előírt éves kiigazításkor ezen összeg átváltása a kerekítés előtt 15 %-nál alacsonyabb növekedést eredményezne a nemzetivaluta-egyenértékben. A nemzetivaluta-egyenérték változatlanul fenntartható, amennyiben az átváltás az egyenérték csökkenését eredményezné.

(5)   Az euróban kifejezett összegeket az EGT Vegyes Bizottság a szerződő felek kérésére felülvizsgálhatja. A felülvizsgálat elvégzésekor az EGT Vegyes Bizottság azt vizsgálja, hogy kívánatos-e az illető korlátozások hatásainak reálértéken történő fenntartása. E célból határozhat úgy, hogy módosítja az euróban kifejezett összegeket.

VI. CÍM

IGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

32. cikk

Igazgatási együttműködés

(1)   A szerződő felek vámhatóságai – az Európai Bizottságon keresztül – megküldik egymás részére a vámhivatalaikban az EUR.1 és az EUR-MED szállítási bizonyítványok kiadásához használt bélyegzők lenyomatmintáit, továbbá az ezeknek a bizonyítványoknak, származási nyilatkozatoknak és EUR-MED származási nyilatkozatoknak vagy beszállítói nyilatkozatoknak az ellenőrzéséért felelős vámhatóságoknak a címét.

(2)   A jegyzőkönyv megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében a szerződő felek kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak illetékes vámigazgatásain keresztül az EUR.1 és az EUR-MED szállítási bizonyítványok, a származási nyilatkozatok és az EUR-MED származási nyilatkozatok vagy a beszállítói nyilatkozatok valódiságának illetve az ezekbe az okmányokban foglalt adatok helyességének ellenőrzésében.

33. cikk

A származási igazolások ellenőrzése

(1)   A származási igazolások utólagos ellenőrzését szúrópróbaszerűen, valamint akkor kell elvégezni, ha az importáló ország vámhatóságának alapos kétségei merülnek fel a fenti okmányok valódiságát, az adott termékek származó helyzetét vagy a jegyzőkönyv egyéb követelményeinek teljesítését illetően.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazása céljából az importáló ország vámhatósága visszaküldi az exportáló ország vámhatóságának az EUR.1 vagy EUR-MED szállítási bizonyítványokat, és – ha benyújtásra került – a számlát, a származási nyilatkozatot vagy az EUR-MED származási nyilatkozatot, illetve ezeknek az okmányoknak a másolatát, és amennyiben szükséges, megadva az ellenőrzés kérésének okát. Az ellenőrzésre irányuló megkeresés alátámasztására továbbításra kerül minden megszerzett és a származási igazolás szabálytalanságára utaló okmány vagy adat.

(3)   Az ellenőrzést az exportáló ország vámhatóságai végzik el. E célból jogukban áll bármely okmányt bekérni, az exportőr könyvelését ellenőrizni vagy bármilyen egyéb, megfelelőnek tartott ellenőrzést elvégezni.

(4)   Amennyiben az importáló ország vámhatóságai úgy határoznak, hogy felfüggesztik az illető termékekre vonatkozó preferenciális elbánást mindaddig, amíg meg nem kapják az ellenőrzés eredményeit, a szükségesnek tartott óvintézkedések mellett ajánlja fel az importőrnek a termékek kiadását.

(5)   Az ellenőrzést kérő vámhatóságokat a lehető leghamarabb értesítik annak eredményeiről. Az eredményeknek világosan jelezniük kell, hogy az okmányok valódiak-e, valamint hogy az adott termékek az EGT-ből vagy a 3. cikkben említett egyéb országok valamelyikéből származónak tekinthetők-e, és hogy teljesítik-e a jegyzőkönyv egyéb követelményeit.

(6)   Amennyiben megalapozott kétség merül fel, és nem érkezik válasz az ellenőrzésre irányuló kérelem keltétől számított tíz hónapon belül, illetve ha a válasz nem tartalmaz elegendő információt a kérdéses dokumentum valódiságának vagy a termékek tényleges származásának megállapításához, a kérelmező vámhatóságok – a kivételes körülmények esetétől eltekintve – elutasítják a preferenciális elbánásra való jogosultságot.

34. cikk

A beszállítói nyilatkozatok ellenőrzése

(1)   A beszállítói nyilatkozatok, illetve a hosszú távú beszállítói nyilatkozatok utólagos ellenőrzését szúrópróbaszerűen, valamint akkor kell elvégezni, ha azon ország vámhatóságainak, ahol a nyilatkozatokat EUR.1 vagy EUR-MED szállítási bizonyítvány vagy származási nyilatkozat vagy EUR-MED származási nyilatkozat kiadása vagy kiállítása céljából figyelembe vették, alapos kétségei merülnek fel az okmány valódiságát vagy az okmányban foglalt adatok helyességét illetően.

(2)   Az (1) bekezdés végrehajtása érdekében az (1) bekezdésben említett ország vámhatóságai visszaküldik az e nyilatkozat fedezete alá tartozó árukra vonatkozó beszállítói nyilatkozato(ka)t, számlá(ka)t, szállítólevele(ke)t és egyéb kereskedelmi okmányokat, a nyilatkozat kiállításának helye szerinti ország vámhatóságai részére, és amennyiben szükséges, megadva az ellenőrzés kérésének tartalmi vagy formai okait.

Az utólagos ellenőrzésre irányuló kérelem alátámasztására bármilyen megszerzett és a beszállítói nyilatkozat szabálytalanságára utaló okmányt vagy információt továbbítaniuk kell.

(3)   Az ellenőrzést a beszállítói nyilatkozat kiállításának helye szerinti ország vámhatóságai végzik el. Ebből a célból jogukban áll bizonyítékokat bekérni, a beszállító könyvelését ellenőrizni vagy bármilyen egyéb, megfelelőnek tartott ellenőrzést elvégezni.

(4)   Az ellenőrzést kérő vámhatóságokat a lehető leghamarabb értesítik annak eredményeiről. Ezeknek az eredményeknek világosan jelezniük kell, hogy a beszállítói nyilatkozatban megadott információk helyesek-e, és lehetővé kell tenniük annak meghatározását, hogy figyelembe vehető-e – és milyen mértékben – ez a beszállítói nyilatkozat EUR.1 vagy EUR-MED szállítási bizonyítvány kiadásához vagy származási nyilatkozat vagy EUR-MED származási nyilatkozat kiállításához.

35. cikk

A viták rendezése

Amennyiben viták merülnek fel a 33. és a 34. cikkben foglalt ellenőrzési eljárásokkal kapcsolatban, amelyeket az ellenőrzést kérő és az annak lebonyolításáért felelős vámhatóságok közt nem lehet rendezni, vagy amennyiben kérdés merül fel ennek a jegyzőkönyvnek az értelmezésére vonatkozóan, az EGT Vegyes Bizottságnak nyújtják be azokat.

Az importőr és az importáló ország vámhatóságai közötti viták rendezésére vonatkozóan minden esetben az említett ország jogszabályai az irányadók.

36. cikk

Szankciók

Szankciót kell alkalmazni minden olyan személlyel szemben, aki termékek preferenciális elbánásának megszerzése céljából olyan okmányt készít vagy készíttet, amely valótlan adatokat tartalmaz.

37. cikk

Vámszabad területek

(1)   A szerződő felek minden szükséges lépést megtesznek annak érdekében, hogy a származási igazolás fedezete alá tartozó kereskedelmi termékeket, amelyek szállítás közben átmenetileg saját területükön lévő vámszabad területen maradnak, ne cseréljék fel más termékekkel, és ne menjenek keresztül az állaguk megőrzésére irányuló szokásos műveletektől eltérő műveleteken.

(2)   Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezésektől eltérve, amikor az EGT-ből származó, származási igazolás fedezete alá tartozó termékeket vámszabad területre hoznak be és kezelésen vagy feldolgozáson mennek keresztül, az érintett hatóságok új EUR.1 vagy EUR-MED szállítási bizonyítványt adnak ki az exportőr kérésére, amennyiben a rajtuk végzett kezelés vagy feldolgozás megfelel e jegyzőkönyv rendelkezéseinek.

VII. CÍM

CEUTA ÉS MELILLA

38. cikk

A jegyzőkönyv alkalmazása

(1)   Az e jegyzőkönyvben alkalmazott »EGT« kifejezés nem vonatkozik Ceutára és Melillára. Az »EGT-ből származó termékek« kifejezés nem értendő a Ceutáról és Melilláról származó termékekre.

(2)   A Ceutából és Melillából származó termékekről szóló 49. jegyzőkönyv alkalmazása céljából, ezt a jegyzőkönyvet kell értelemszerűen alkalmazni a 39. cikkben meghatározott különös feltételek mellett.

39. cikk

Különleges feltételek

(1)   Amennyiben a szállításuk közvetlenül történt a 12. cikknek megfelelően, az alábbiak minősülnek:

(1)

Ceutáról és Melilláról származó termékeknek tekintendők:

a)

a teljes egészében Ceután és Melillán létrejött vagy előállított termékek;

b)

azok a Ceután és Melillán létrejött vagy előállított termékek, amelyek előállításában az a) pontban említettektől eltérő termékeket használnak fel, feltéve, hogy:

i.

az említett termékek 5. cikk értelmében kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül;

vagy

ii.

azok a termékek, amelyek az EGT-ből származóak, feltéve, hogy a rajtuk végzett megmunkálás vagy feldolgozás meghaladja a 6. cikkben említett műveleteket;

(2)

az EGT-ből származó termékeknek:

a)

a teljes egészében az EGT-ben létrejött vagy előállított termékek;

b)

azok az EGT-ben létrejött vagy előállított termékek, amelyek előállításában az a) pontban említettektől eltérő termékeket használnak fel, feltéve, hogy:

i.

az említett termékek 5. cikk értelmében kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül;

vagy

ii.

azok a termékek, amelyek Ceutáról és Melilláról vagy az EGT-ből származóak, feltéve, hogy a rajtuk végzett megmunkálás vagy feldolgozás meghaladja a 6. cikkben említett műveleteket.

(2)   Ceuta és Melilla egységes területnek minősül.

(3)   Az exportőr vagy meghatalmazott képviselője a »EGT«, illetve »Ceuta és Melilla« szavakat írja be az EUR.1 vagy EUR-MED szállítási bizonyítvány 2. rovatába, a származási nyilatkozatra vagy az EUR-MED származási nyilatkozatra. Továbbá a Ceutáról és Melilláról származó termékek esetében ezt jelölik az EUR.1 vagy EUR-MED szállítási bizonyítvány 4. rovatában vagy a származási nyilatkozaton vagy az EUR-MED származási nyilatkozaton.

(4)   A spanyol vámhatóságok felelősek ennek a jegyzőkönyvnek Ceután és Melillán történő alkalmazásáért.

I. MELLÉKLET

Bevezető megjegyzések a II. mellékletben foglalt listához

Lásd a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény I. függelékének I. mellékletét

A pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény I. függeléke I. mellékletének 1. és 3.1. megjegyzésében az »e függelékre« történő hivatkozásokat »e jegyzőkönyvre« történő hivatkozásként kell értelmezni.

II. MELLÉKLET

Az előállított termék származó helyzetének megszerzése érdekében a nem származó anyagokon végzendő megmunkálások vagy feldolgozások listája

Lásd a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény I. függelékének II. mellékletét

IIIa. MELLÉKLET

Az EUR.1 szállítási bizonyítvány és az EUR.1 szállítási bizonyítvány iránti kérelem mintája

Lásd a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény I. függelékének IIIa. mellékletét

IIIb. MELLÉKLET:

Az EUR-MED szállítási bizonyítvány és az EUR-MED szállítási bizonyítvány iránti kérelem mintája

Lásd a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény I. függelékének IIIb. mellékletét

IVa. MELLÉKLET

A származási nyilatkozat szövege

Lásd a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény I. függelékének IVa. mellékletét

IVb. MELLÉKLET

Az EUR-MED származási nyilatkozat szövege

Lásd a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény I. függelékének IVb. mellékletét

V. MELLÉKLET

Beszállítói nyilatkozat

Az alább megadott szövegű beszállítói nyilatkozatot a lábjegyzeteknek megfelelően kell kiállítani. A lábjegyzeteket nem kell újra feltüntetni.

Image

Image

VI. MELLÉKLET

A hosszú távú beszállítói nyilatkozat

A hosszú távú beszállítói nyilatkozat alábbiakban megadott szövegét a lábjegyzeteknek megfelelően kell kiállítani. A lábjegyzeteket nem kell újra feltüntetni.

Image

Image

EGYÜTTES NYILATKOZAT

az Európai Unióból, Izlandról vagy Norvégiából származó termékekre a 4. jegyzőkönyv 3. cikkében említett megállapodások keretében kiadott származási igazolások elfogadásáról

(1)

Az Európai Unióból, Izlandról vagy Norvégiából származó termékekre a 4. jegyzőkönyv 3. cikkében említett megállapodások keretében kiadott származási igazolásokat elfogadják az EGT-megállapodásban szereplő preferenciális tarifális elbánás odaítélése céljából.

(2)

Az ilyen termékeket az EGT-ből származó anyagnak kell tekinteni, amennyiben beépítésre kerülnek egy ott létrejött vagy előállított termékbe. Az említett anyagok kielégítő megmunkálás vagy feldolgozás alá vonása nem feltétel.

(3)

Továbbá, amennyiben e termékek az EGT-megállapodás hatálya alá esnek, az EGT-ből származónak kell tekinteni, amennyiben újrakivitelre kerül egy másik EGT szerződő fél területére.

EGYÜTTES NYILATKOZAT

az Andorrai Hercegséget illetően

(1)

Izlandnak, Liechtensteinnek és Norvégiának az Andorrai Hercegségből származó, a Harmonizált Rendszer 25–97. fejezete alá tartozó termékeket a megállapodás értelmében az Európai Unióból származó termékekként kell elfogadnia.

(2)

A 4. jegyzőkönyvet a fent említett termékek származó helyzetének meghatározására értelemszerűen alkalmazni kell.

EGYÜTTES NYILATKOZAT

a San Marino Köztársaságot illetően

(1)

Izlandnak, Liechtensteinnek és Norvégiának a San Marino Köztársaságból származó termékeket a megállapodás értelmében az Európai Unióból származó termékekként kell elfogadnia.

(2)

A 4. jegyzőkönyvet a fent említett termékek származó helyzetének meghatározására értelemszerűen alkalmazni kell.

EGYÜTTES NYILATKOZAT

a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény valamely szerződő felének elállását illetően

(1)

Amennyiben az EGT valamely szerződő fele írásban értesíti a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény letéteményesét arról, hogy az egyezmény 9. cikke értelmében fel kívánja mondani az egyezményt, az elálló szerződő fél e megállapodás végrehajtása érdekében azonnal tárgyalásokat kezd a származási szabályokról az EGT valamely szerződő felével.

(2)

Az e tárgyalások eredményeképpen megállapított új származási szabályok hatálybalépéséig e megállapodás tekintetében továbbra is alkalmazandók a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény I. függelékében, és értelemszerűen a II. függelékének vonatkozó rendelkezéseiben előírt, a felmondás időpontjában hatályos származási szabályok az elálló szerződő fél és az EGT egyéb szerződő felei között. Mindazonáltal az egyezmény I. függelékében és II. függelékének vonatkozó rendelkezéseiben előírt származási szabályok a felmondás időpontjától kezdve kizárólag az elálló szerződő fél és az EGT egyéb szerződő felei közötti kétoldalú kumulációt lehetővé tevő rendelkezésekként értelmezendők.


(1)  A Liechtensteini Hercegség vámunióban van Svájccal, és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás egyik szerződő fele.

(2)  Albánia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Koszovó az ENSZ BT 1244/99. sz. határozata értelmében

(3)  Egyiptom, Izrael, Jordánia, Libanon, Marokkó, Szíria, Tunézia, Palesztina (*Ez a megnevezés nem értelmezhető a palesztin állam elismeréseként és nem érinti az egyes tagállamok e kérdésre vonatkozó álláspontjait).


21.2.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 50/42


AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2015/286 HATÁROZATA

(2014. november 27.)

az eurobankjegyek kibocsátásáról szóló EKB/2010/29 határozat módosításáról (EKB/2014/49)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 128. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 16. cikkére,

mivel:

(1)

Az euro Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről szóló, 2014. július 23-i 2014/509/EU tanácsi határozat (1) 1. cikke szerint a Szerződés 140. cikkének (2) bekezdésével összhangban Litvánia teljesíti az euro bevezetéséhez szükséges feltételeket, és a 2003. évi csatlakozási okmány (2) 4. cikkében említett, rá vonatkozó eltérés 2015. január 1-jei hatállyal megszűnik.

(2)

Az EKB/2010/29 határozat (3) 1. cikkének d) pontja meghatározza a „bankjegyelosztási kulcs” fogalmát, valamint tartalmaz egy, a határozat I. mellékletére való hivatkozást, amely a 2014. január 1-jétől alkalmazandó bankjegyelosztási kulcsot tartalmazza. Mivel Litvánia 2015. január 1-jén bevezeti az eurót, a 2015. január 1-jétől érvényes bankjegyelosztási kulcs meghatározásának érdekében az EKB/2010/29 határozatot módosítani szükséges,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Módosítás

(1)   Az EKB/2010/29 határozat 1. cikke d) pontjának utolsó mondata helyébe az alábbi szöveg lép:

„E határozat I. melléklete határozza meg a 2015. január 1-jétől hatályos bankjegyelosztási kulcsot.”

(2)   Az EKB/2010/29 határozat I. melléklete helyébe az e határozat mellékletében meghatározott szöveg lép.

2. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat 2015. január 1-jén lép hatályba.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2014. november 27-én.

az EKB elnöke

Mario DRAGHI


(1)  HL L 228., 2014.7.31., 29. o.

(2)  A Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló okmány (HL L 236., 2003.9.23., 33. o.).

(3)  2010. december 13-i EKB/2010/29 határozat az eurobankjegyek kibocsátásáról (HL L 35., 2011.2.9., 26. o.).


MELLÉKLET

„I. MELLÉKLET

BANKJEGYELOSZTÁSI KULCS 2015. JANUÁR 1-JÉTŐL

(%)

Európai Központi Bank (EKB)

8,0000

Nationale Bank van België/Banque Nationale de Belgique

3,2385

Deutsche Bundesbank

23,5220

Eesti Pank

0,2520

Banc Ceannais na hÉireann/Central Bank of Ireland

1,5170

Bank of Greece

2,6575

Banco de España

11,5550

Banque de France

18,5320

Banca d'Italia

16,0900

Central Bank of Cyprus

0,1975

Latvijas Banka

0,3685

Lietuvos bankas

0,5400

Banque centrale du Luxembourg

0,2655

Bank Ċentrali ta' Malta/Central Bank of Malta

0,0850

De Nederlandsche Bank

5,2325

Oesterreichische Nationalbank

2,5655

Banco de Portugal

2,2785

Banka Slovenije

0,4515

Národná banka Slovenska

1,0095

Suomen Pankki

1,6420

ÖSSZESEN

100,0000”


21.2.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 50/44


AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2015/287 HATÁROZATA

(2014. december 31.)

az Európai Központi Bank tőkéjének a Lietuvos bankas általi befizetéséről, a Lietuvos bankas devizatartalékokat megtestesítő eszközeinek az Európai Központi Bank számára történő átadásáról, valamint a Lietuvos bankasnak az Európai Központi Bank tartalékaihoz és céltartalékaihoz való hozzájárulásáról (EKB/2014/61)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 30.1., 30.3., 48.1. és 48.2. cikkeire,

mivel:

(1)

A 2014/509/EU tanácsi határozat (1) 1. cikke szerint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 140. cikkének (2) bekezdésével összhangban Litvánia teljesíti az euro bevezetéséhez szükséges feltételeket, és a 2003. évi csatlakozási okmány (2) 4. cikkében említett, rá vonatkozó eltérés 2015. január 1-jei hatállyal megszűnik.

(2)

A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányának (a továbbiakban: a KBER Alapokmánya) 48.1. cikke alapján annak a tagállamnak a központi bankja (NKB), amelynek eltérését hatályon kívül helyezték, ugyanolyan mértékben fizeti be az Európai Központi Bank (EKB) jegyzett tőkéjében meglévő részesedését, mint azon tagállamok NKB-jai, amelyek pénzneme az euro. Azon többi tagállam NKB-i, amelyek pénzneme az euro, teljes mértékben befizették az EKB jegyzett tőkéjében fennálló részesedésüket (3). Az EKB/2013/28 határozat (4) 2. cikke értelmében a Lietuvos bankas részesedése az Európai Központi Bank tőkejegyzési kulcsában 0,4132 %. Az EKB/2013/31 határozat (5) 1. cikke értelmében a Lietuvos bankas már befizette az EKB tőkéjére vonatkozó tőkejegyzésének egy részét. A fennmaradó összeg ezért 43 051 594,36 euro, amely összeg az EKB jegyzett tőkéjének (10 825 007 069,61 euro) és a Lietuvos bankas tőkejegyzésikulcs-súlyának (0,4132 %) szorzata, mínusz az általa az EKB jegyzett tőkéjébe befizetett részesedésének a már befizetett része.

(3)

A KBER Alapokmányának 30.1. cikkével összefüggésben értelmezett 48.1. cikke előírja azon tagállamok NKB-i számára, amelyeknek eltérését hatályon kívül helyezték, hogy devizatartalékot megtestesítő eszközöket is adjanak át az EKB számára. A KBER Alapokmányának 48.1. cikke alapján az átadásra kerülő összeget úgy határozzák meg, hogy a KBER Alapokmánya 30.1. cikkének megfelelően az EKB-nak átadott devizatartalékot megtestesítő eszközök folyó áron vett euroértékét megszorozzák az érintett NKB által jegyzett részvények számának és azon többi tagállam NKB-i által már befizetett részvények számának arányával, amelyek pénzneme az euro. A „30.1. cikknek megfelelően az EKB-nak átadott devizatartalékot megtestesítő eszközök” meghatározása során megfelelően figyelembe kell venni a KBER Alapokmánya 29.3. cikke szerinti, korábbi tőkejegyzésikulcs-kiigazításokat (6), valamint az EKB tőkejegyzési kulcsának a KBER Alapokmányának 48.3. cikke (7) szerinti bővítéseit. Ennek eredményeként az EKB/2013/26 határozat (8) alapján az EKB-nak a KBER Alapokmánya 30.1. cikke szerint már átadott, devizatartalékokat megtestesítő eszközök euróban kifejezett értéke 338 656 541,82 euro.

(4)

A Lietuvos bankas által átadandó, devizatartalékokat megtestesítő eszközöknek USA dollárnak vagy aranynak, illetve ezekben denomináltnak kell lenniük.

(5)

A KBER Alapokmányának 30.3. cikke alapján az EKB azon tagállamok NKB-i javára, amelyek pénzneme az euro, az adott NKB által az EKB számára átadott devizatartalékokat megtestesítő eszközök mértékével megegyező követelést ír jóvá. Azon tagállamok NKB-i javára, amelyek pénzneme az euro, már jóváírt követelések denominációjára és kamatozására vonatkozó szabályok (9) a Lietuvos bankas követelésének denominációjára és kamatozására is irányadóak.

(6)

A KBER Alapokmányának 48.2. cikke alapján azon tagállamok NKB-i, amelyek eltérését hatályon kívül helyezték, kötelesek hozzájárulni az EKB általános tartalékaihoz, az ezzel egyenértékű céltartalékokhoz, továbbá azon összeghez, amelyet az eltérés hatályon kívül helyezésének évét megelőző év december 31-e szerinti eredménykimutatás egyenlege alapján az általános tartalékhoz és a céltartalékhoz még biztosítani kell. Ezen hozzájárulás összegét a KBER Alapokmányának 48.2. cikkével összhangban határozzák meg.

(7)

Az Európai Központi Bank eljárási szabályzata (10) 3.5. cikkének analógiájára a Lietuvos bankas elnökének lehetősége volt e határozattal kapcsolatban – annak elfogadását megelőzően – észrevételek megtételére,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Fogalommeghatározások

Ennek a határozatnak az alkalmazásában:

a)   „devizatartalékokat megtestesítő eszközök”: arany vagy USA dollár;

b)   „arany”: a London Bullion Market Association szabványainak megfelelő (tőzsdeképes) rudak formájában rendelkezésre álló színarany, unciában kifejezve;

c)   „USA dollár”: az Egyesült Államok törvényes fizetőeszköze.

2. cikk

A befizetett tőke mértéke és formája

(1)   2015. január 1-i hatállyal a Lietuvos bankas befizeti az EKB jegyzett tőkéjében lévő részesedésének hátralékos részét, ami 43 051 594,36 euro.

(2)   A Lietuvos bankas az (1) bekezdésben meghatározott összeget az EKB számára 2015. január 2-án a transzeurópai automatizált valós idejű bruttó elszámolási rendszeren (TARGET2) keresztüli egyedi átutalás útján fizeti meg.

(3)   A Lietuvos bankas egy külön TARGET2 átutalás útján 2015. január 2-án fizeti meg az EKB-nak a (2) bekezdés alapján az EKB számára esedékes összeg felhalmozott kamatát. Ezt a kamatot napi szinten számítják a 360 napos számítási módszer alapján, az eurorendszer legutolsó fő refinanszírozási műveletében alkalmazott határkamatlábbal megegyező kamatlábbal.

3. cikk

A devizatartalékokat megtestesítő eszközök átadása

(1)   A Lietuvos bankas 2015. január 1-i hatállyal az e cikkel, illetve az e cikk alapján elfogadott szabályokkal összhangban adja át a devizatartalékokat megtestesítő eszközöket, az alábbiakban meghatározott 338 656 541,82 euro összegben:

USA dollár, készpénz euróban kifejezve

Arany euróban kifejezve

Összesített euroösszeg

287 858 060,55

50 798 481,27

338 656 541,82

(2)   A Lietuvos bankas által az (1) bekezdés alapján átadandó devizatartalékokat megtestesítő eszközök euróban kifejezett értékét az euro és az USA dollár közötti, 2014. december 31-én az eurorendszer és a Lietuvos bankas között zajló 24 órás írásbeli konzultációs eljárás keretében meghatározott átváltási arány alapján kell kiszámítani, valamint az arany esetében a 2014. december 31-én londoni idő szerint délelőtt 10.30-kor a londoni arany fixingen meghatározott színarany uncia USA-dollár árat kell alapul venni.

(3)   Az EKB a lehető legkorábban értesíti a Lietuvos bankast a (2) bekezdésnek megfelelően kiszámított összegről.

(4)   Az (1) bekezdéssel összhangban a Lietuvos bankas átutalja az EKB-nak az (1) bekezdésben szereplő táblázatban meghatározott euroösszeg USA dollár készpénzegyenértékét.

(5)   Az (1) bekezdésben szereplő táblázatban meghatározott euroösszeg USA dollár készpénzegyenértékének átutalása az EKB által meghatározott számlákra történik. Az EKB-nak átutalásra kerülő összegű USA dollár készpénz elszámolási időpontja 2015. január 5-e. A Lietuvos bankas utasításokat ad az EKB részére történő ilyen átadás végrehajtására.

(6)   A Lietuvos bankas által az EKB-nak az (1) bekezdésnek megfelelően átadott arany értéke a lehető legnagyobb mértékben megközelíti, de nem haladja meg az 50 798 481,27 euro értéket.

(7)   A Lietuvos bankas az (1) bekezdésben említett, nem befektetett aranyat az EKB által meghatározott számlákra és helyekre szállítja le. Az EKB-nak átutalásra kerülő összegű USA dollár készpénz elszámolási időpontja 2015. január 5-e. A Lietuvos bankas utasításokat ad az EKB részére történő ilyen átadás végrehajtására.

(8)   Ha a Lietuvos bankas az (1) bekezdésben meghatározott összegnél kisebb értékű aranyat ad át az EKB-nak, 2015. január 5-én átutalja a különbség USA dollár készpénzegyenértékét az EKB által meghatározott EKB-számlára. Az ilyen USA dollár készpénz nem képezi részét azoknak a devizatartalékokat megtestesítő eszközöknek, amelyeket a Lietuvos bankas a (4) bekezdésnek megfelelően ad át az EKB-nak.

(9)   Az (1) bekezdésben említett összesített euróban kifejezett összeg és a 4. cikk (1) bekezdésében említett összeg közötti különbséget (amennyiben van) az Európai Központi Bank és a Lietuvos bankas közötti, az Európai Központi Bank által a Lietuvos bankas számára a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányának 30.3. cikke alapján jóváírt követelésekről szóló, 2014. december 31-i megállapodással (11) összhangban egyenlítik ki.

4. cikk

A hozzájárulással megegyező követelés denominációja, kamatozása és lejárata

(1)   Az EKB 2015. január 1-i hatállyal és a devizatartalékokat megtestesítő eszközök átadásának elszámolási időpontjaival kapcsolatban a 3. cikkben meghatározott előírásokra tekintettel jóváírja a Lietuvos bankas javára az annak devizatartalékokat megtestesítő eszközökhöz való hozzájárulásának aggregált, euróban kifejezett értékével megegyező összegű, euróban denominált követelést. Ez a követelés 239 453 709,58 euro összegnek felel meg.

(2)   Az EKB által a Lietuvos bankas javára jóváírt követelés után az elszámolás időpontjától kamat fizetendő. A kamat számítása napi alapon történik, a 360 napos számítási módszer alapján, az eurorendszer által a legutolsó fő refinanszírozási műveletében alkalmazott határkamatláb 85 %-ával egyenértékű kamatlábon.

(3)   A (2) bekezdésnek megfelelően felhalmozott kamatot minden pénzügyi év végén kell kifizetni a Lietuvos bankas számára. Az EKB negyedévente tájékoztatja a Lietuvos bankast a felhalmozott összegről.

(4)   A követelés nem visszakövetelhető.

5. cikk

Az EKB tartalékaihoz és céltartalékaihoz való hozzájárulás

(1)   2015. január 1-i hatállyal a Lietuvos bankas hozzájárul az EKB tartalékaihoz, a tartalékokkal egyenértékű céltartalékokhoz és azon összeghez, amelyet a 2014. december 31-i eredménykimutatás egyenlege alapján az általános tartalékhoz és a céltartalékhoz még biztosítani kell.

(2)   A Lietuvos bankas által hozzájárulásként fizetendő összeget a KBER Alapokmányának 48.2. cikkével összhangban kell meghatározni. A 48.2. cikkben az „érintett központi bank által jegyzett részvények számára” és a „többi központi bank által már befizetett részvények számára” való hivatkozások a Lietuvos bankas és azon többi tagállam NKB-inak, amelyek pénzneme az euro, az EKB tőkejegyzési kulcsában az EKB/2013/26 határozat szerinti súlyaira utalnak.

(3)   Az (1) bekezdés alkalmazásában az „EKB tartalékai” és „tartalékokkal egyenértékű céltartalékok” magukban foglalják az általános tartalékot, az átértékelési számlák egyenlegét, illetve az átváltási árfolyamkockázatra, a kamatkockázatra, a hitelkockázatra, a piaci árfolyamkockázatra és az aranyárfolyam-kockázatra képzett céltartalékot.

(4)   Az EKB legkésőbb a 2014. évre vonatkozó éves beszámolóinak Kormányzótanács általi elfogadását követő első munkanapon kiszámítja és közli a Lietuvos bankasszal a Lietuvos bankas által az (1) bekezdés alapján hozzájárulásként befizetendő összeget.

(5)   A Lietuvos bankas az EKB 2014. pénzügyi évre vonatkozó éves kimutatásainak a Kormányzótanács által való jóváhagyását követő második munkanapon a TARGET2-n keresztül megfizeti az EKB számára a következőket:

a)

az EKB számára esedékes, a (4) bekezdés alapján kiszámított összeg, levonva ebből azt az összeget, amellyel a 3. cikk (5) és (7) bekezdésében meghatározott elszámolási időpontokban átutalt összeg (a „hozzájárulás előlege”) meghaladja a 4. cikk (1) bekezdésében említett követelést (ha ilyen többlet volt); valamint

b)

az EKB számára fizetendő, a (4) bekezdés alapján kiszámított összeg – levonva ebből a hozzájárulás előlegét – után 2015. január 1-je és az átutalás napja közötti időszakra esedékes kamat összege.

(6)   Az (5) bekezdés b) pontja alapján járó bármely kamatot napi szinten számítják a 360 napos számítási módszer alapján, az eurorendszer legutolsó fő refinanszírozási műveletében alkalmazott határkamatlábbal megegyező kamatlábbal.

6. cikk

Hatáskörök

(1)   Az EKB Igazgatósága a szükséges mértékben utasításokat ad a Lietuvos bankas számára e határozat további részletei és érvényesítése tekintetében, valamint az esetleg felmerülő problémák tekintetében a megfelelő jogorvoslat nyújtására.

(2)   Az Igazgatóság által az (1) bekezdés alapján adott minden utasításról haladéktalanul értesíteni kell a Kormányzótanácsot, és az Igazgatóság tartja magát a Kormányzótanács által a kérdésben elfogadott minden határozathoz.

7. cikk

Záró rendelkezés

Ez a határozat 2015. január 1-jén lép hatályba.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2014. december 31-én.

az EKB elnöke

Mario DRAGHI


(1)  A Tanács 2014. július 23-i 2014/509/EU határozata az euro Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről (HL L 228., 2014.7.31., 29. o.).

(2)  A Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló okmány (HL L 236., 2003.9.23., 33. o.).

(3)  EKB/2013/30 határozat (2013. augusztus 29.) az Európai Központi Bank tőkéjének azon tagállamok nemzeti központi bankjai részéről történő befizetéséről, amelyek pénzneme az euro (HL L 16., 2014.1.21., 61. o.).

(4)  EKB/2013/28 határozat (2013. augusztus 29.) a nemzeti központi bankoknak az Európai Központi Bank tőkejegyzési kulcsában való százalékos részesedéséről (HL L 16., 2014.1.21., 53. o.).

(5)  EKB/2013/31 határozat (2013. augusztus 30.) az Európai Központi Bank tőkéjének az euroövezeten kívüli nemzeti központi bankok részéről történő befizetéséről (HL L 16., 2014.1.21., 63. o.).

(6)  Lásd a 4. lábjegyzetet.

(7)  EKB/2013/17 határozat (2013. június 21.) a nemzeti központi bankoknak az Európai Központi Bank tőkejegyzési kulcsában való százalékos részesedéséről (HL L 187., 2013.7.6., 15. o.).

(8)  EKB/2013/26 határozat (2013. augusztus 29.) az Európai Központi Bank felhalmozott tőkéjéhez való hozzájáruláshoz, a nemzeti központi bankoknak az átadott, devizatartalékokat megtestesítő eszközökkel megegyező követelései módosításához és a kapcsolódó pénzügyi kérdésekhez szükséges intézkedések megállapításáról (HL L 16., 2014.1.21., 47. o.).

(9)  A 2000. november 16-i iránymutatással módosított, a devizatartalékokat megtestesítő eszközök kezdeti átadásának összetételéről, értékeléséről és szabályairól, valamint kamatozásáról szólóEKB/2000/15 iránymutatás (1998. november 3.) (HL L 336., 2000.12.30., 114. o.) értelmében.

(10)  EKB/2004/2 határozat (2004. február 19.) az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának elfogadásáról (HL L 80., 2004.3.18., 33. o.).

(11)  HL C 64., 2015.2.21., 5. o.


Helyesbítések

21.2.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 50/48


Helyesbítés a Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2013/255/KKBP határozat végrehajtásáról szóló, 2014. július 22-i 2014/488/KKBP tanácsi végrehajtási határozathoz

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 217., 2014. július 23. )

Az 50. oldalon, a mellékletben, az A. fejezetben, az első oszlopban,

a következő szövegrész:

„180.

181.

182.”

helyesen:

„192.

193.

194.”


21.2.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 50/48


Helyesbítés a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. október 25-i 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelethez

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 304., 2011. november 22. )

Az 54. oldalon, a VII. melléklet C. részében felsorolt csoportnevekben:

a következő szövegrész:

„Csomósodást és lesülést gátló anyag”

helyesen:

„Csomósodást gátló anyag”