1.12.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 315/1

(1)

A Bizottság 478/2010/EU rendeletében (2) (a továbbiakban: az ideiglenes rendelet) ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó nagy szakítószilárdságú poliészterszál behozatalára. A Koreai Köztársaságból (a továbbiakban: Korea) és Tajvanról származó nagy szakítószilárdságú poliészterszál behozatalára nem rendeltek el ideiglenes intézkedéseket.

(2)

Az eljárás megindítására a European Man-made Fibres Association (CIRFS, Szintetikus Szálak Európai Szövetsége; a továbbiakban: a panaszos) által 2009. július 27-én benyújtott panasz eredményeként került sor a nagy szakítószilárdságú poliészterszál uniós gyártásának jelentős részét – ebben az esetben több mint 60 %-át – képviselő gyártók nevében.

(3)

Az ideiglenes rendelet (15) preambulumbekezdésében meghatározottak szerint a dömpingre és a kárra vonatkozó vizsgálat a 2008. július 1. és 2009. június 30. közötti időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak vagy VI) terjedt ki. A kár felmérése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2005 januárjától a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(4)

Azon alapvető tények és szempontok nyilvánosságra hozatalát követően, amelyek alapján ideiglenes dömpingellenes intézkedések bevezetéséről döntöttek (a továbbiakban: az ideiglenes nyilvánosságra hozatal), számos érdekelt fél nyújtotta be írásban az ideiglenes megállapításokra vonatkozó észrevételeit. A meghallgatást kérő felek lehetőséget kaptak észrevételeik megtételére. A Bizottság folytatta minden olyan információ összegyűjtését és ellenőrzését, amelyet szükségesnek tartott a végleges megállapítások kialakításához. Az érdekelt felek által szóban és írásban előterjesztett észrevételeket megvizsgálta, és az indokolt esetekben az ideiglenes megállapításokat ezeknek megfelelően módosította.

(5)

Az uniós érdekek szempontjaira vonatkozóan az alábbi vállalatoknál tettek további ellenőrző látogatásokat:

Uniós felhasználók

(6)

Az egyik érdekelt fél meghallgatást, valamint a meghallgató tisztviselő közbenjárását kérte. Ezt a kérelmet az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően nyújtották be. A meghallgatásra a meghallgató tisztségviselő jelenlétében került sor.

(7)

Minden fél tájékoztatást kapott azokról a főbb tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Kínából származó nagy szakítószilárdságú poliészterszál behozatalára végleges dömpingellenes vámok kivetését, valamint az ideiglenes vám révén biztosított összegek végleges beszedését kívánták javasolni (a továbbiakban: végleges nyilvánosságra hozatal). Egyúttal olyan határidőt biztosítottak a felek számára, melyen belül e nyilvánosságra hozatalt követően ismertethették álláspontjukat.

(8)

Az érintett termék a jelenleg az 5402 20 00 KN-kód alá besorolt, a Kínából, Koreából és Tajvanról származó (a varrócérnától különböző), nagy szakítószilárdságú, kiskereskedelmi kiszerelésben nem értékesített poliészterszál, beleértve a 67 decitexnél finomabb monofil szálat is (a továbbiakban: az érintett termék).

(9)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően az egyik érintett fél azt állította, hogy a Bizottság nem foglalkozott a gumiabroncsgyártásban használt, úgynevezett „High Modulus Low Shrinkage” (a továbbiakban: HMLS) fonal és a többi fonalfajta között fennálló eltérésekkel, mivel e fonalfajta a vevő által megszabott HMLS-előírások jóváhagyását megelőzően hosszadalmas és költséges műszaki vizsgálatokat igényel. Az említett fél állítása szerint ezenkívül nem egyértelmű, hogy mely tényezők játszanak szerepet a termékazonosság fennállásának ideiglenes megállapításánál. Egy másik fél érvelése szerint a HMLS fonal a többi fonalfajtától eltérő költségszerkezettel rendelkezik.

(10)

Ezen állításokra válaszul elsőként azt kell megjegyezni, hogy az érintett terméket számos különféle alkalmazásban használják, így például gumiabroncsok megerősítésére, széles méretű szövetek, biztonsági övek, légzsákok, kötelek és hálók előállítására és számos más ipari alkalmazásra. A terméknek tehát sok különféle alkalmazása van, és következésképpen számos különböző fajta és előírás létezik.

(11)

Az alapvető fizikai, műszaki és kémiai tulajdonságok voltak azok a fő kritériumok, amelyek alapján megállapítást nyert, hogy a HMLS fonal és az egyéb fonaltípusok azonos terméknek minősülnek. Valójában az ideiglenes rendelet (19) preambulumbekezdésében foglaltak szerint a vizsgálat kimutatta, hogy annak ellenére, hogy a HMLS fonal rendelkezik bizonyos megkülönböztető jellemzőkkel az egyéb nagy szakítószilárdságú fonalakhoz képest (pl. modulus, zsugorodás, szakítószilárdság, fáradási szilárdság), az érintett termék különböző típusainak alapvető fizikai és kémiai tulajdonságai megegyeznek. Ezért ezek a termékek azonos terméknek minősülnek.

(12)

Az eltérő költségszerkezetre vonatkozó állításokkal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy ez önmagában nem számít döntő szempontnak annak meghatározásakor, hogy a HMLS fonal az egyéb nagy szakítószilárdságú fonalaktól elkülönülő egyedi terméknek minősül-e. A költségekben, árakban és a gyártási folyamatban meglévő eltérések önmagukban nem indokolják, hogy egy adott terméktípust, pl. a HMLS-t eltérő terméknek minősítsenek, amíg az a többi terméktípussal megegyező alapvető fizikai, műszaki és kémiai tulajdonságokkal rendelkezik.

(13)

Ezért a HMLS kizárását a vizsgálat hatálya alól nem tekintették indokoltnak, következésképpen az erre vonatkozó kéréseket el kellett utasítani.

(14)

Az érintett termékre és a hasonló termékre vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (16)–(20) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(15)

Az egyik tajvani exportáló gyártó olyan bizonyítékkal szolgált, amely igazolta, hogy a nagy szakítószilárdságú fonalak előállításához általa vásárolt fő nyersanyagok – a tisztított tereftálsav (PTA) és a monoetilén-glikol (MEG) – ára megváltozott a vizsgálati időszak alatt. Különösen arra derült fény, hogy a beszerzési árak drasztikus visszaesésére elsősorban 2008. utolsó negyedévében került sor. Ezért kérte, hogy vegyék ezt figyelembe a rendes értékek meghatározásánál a rendes érték és a kiviteli ár hitelt érdemlő összehasonlításának biztosítása érdekében.

(16)

A (18) preambulumbekezdés megállapításai az exportőr által benyújtott, és az ellenőrző látogatások során ellenőrzött adatok igen részletes elemzése eredményeként jöttek létre. Ezért úgy vélték, hogy ebben az esetben a nyersanyagárak változásának figyelembevétele érdekében indokolt rendes értékeket megállapítani a vizsgálati időszak bizonyos szakaszaira.

(17)

Az ideiglenes rendelkezés (86) és (87) preambulumbekezdésében leírt módszerekre vonatkozóan egyéb észrevétel nem érkezett. A tajvani exportáló gyártókra vonatkozó rendes érték meghatározásához alkalmazott módszer megerősítést nyerhet.

(18)

A vizsgálat kimutatta, hogy a fenti (15) preambulumbekezdésben említett tajvani gyártó a vizsgálati időszak első felében értékesített nagyobb mennyiségi árut az Unió piacára, amikor a nyersanyagárak alacsonyabbak voltak. Ezt a megállapítást a fenti (16) preambulumbekezdés tartalmának fényében is vizsgálni kell.

(19)

A kiviteli árra vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (88) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(20)

A rendes érték és a kiviteli ár megállapítása a fent kifejtettek szerint történt. Az említett gyártóra vonatkozóan így megállapított rendes értéket és kiviteli árat a lehető legrövidebb időközönként összehasonlították az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek figyelembevétele érdekében. Mindez az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének a rendelkezéseivel összhangban történt.

(21)

A tajvani exportáló gyártókra vonatkozó rendes érték és kiviteli ár összehasonlításával kapcsolatos egyéb észrevétel nem érkezett. Így az ideiglenes rendelet (89) preambulumbekezdése megerősítést nyerhet.

(22)

Emlékeztetni kell arra, hogy az ideiglenes rendelet (92) preambulumbekezdésében arra a következtetésre jutottak, hogy Tajvan esetében az országos dömpingkülönbözet elhanyagolható volt. A fenti (15) preambulumbekezdésben említett tajvani gyártóra megállapított végleges dömpingkülönbözet jelenleg a de minimis küszöbérték alatt van. Így következésképpen megerősítést nyert, hogy a végleges dömpingkülönbözet országos szintje Tajvan esetében elhanyagolható.

(23)

Emlékeztetni kell arra, hogy tizenegy kínai exportáló gyártó jelentkezett. Ezen vállalatok az érintett termék Unió piacára irányuló kivitelének 100 %-át képviselték a vizsgálati időszak alatt. A Kínára vonatkozó dömping megállapításához kiválasztottak egy három exportáló gyártóból vagy kapcsolt vállalatcsoportból álló mintát a legnagyobb kiviteli mennyiség alapján. A mintában szereplő három exportáló gyártó kérte a piacgazdasági elbánást, de erre csak egyiküket találták jogosultnak.

(24)

A piacgazdasági elbánással kapcsolatos megállapítások közzétételét követően az a két exportáló gyártó, amely nem kapott piacgazdasági elbánást, az alábbiakban összefoglalt észrevételeket nyújtotta be.

(25)

Az első exportáló gyártó az üzleti tevékenységében alkalmazott korlátozó záradékra, a számviteli nyilvántartásában felmerült problémákra, valamint bizonyos eszköz kifizetési nehézségekre – pl. földhasználati jogok – vonatkozóan nyújtott be észrevételeket.

(26)

Ez az exportáló gyártó elismerte, hogy az alapszabályában valóban létezik egy korlátozó záradék. Állítása szerint ez már semmilyen joghatást nem gyakorol a tevékenységére, de állítását semmivel nem támasztotta alá. Hasonlóképpen a számviteli problémákat illetően a vállalat elismerte a számviteli nyilvántartások és az auditált pénzügyi kimutatások között meglévő eltéréseket, de azt állította, hogy ezek csak apró eltérések voltak, és a vizsgálat alatt magyarázatot adtak rájuk. Tisztázni kell, hogy az említett vállalatnál felmerült számviteli problémák, amelyek a piacgazdasági elbánás elutasításához vezettek, nem kicsik, hanem jelentősek voltak, amelyek elsősorban egyes eszközök könyvelésére, valamint a helyszíni ellenőrzés során átadott egyes főkönyvek és dokumentumok között talált eltérésekre vonatkoztak.

(27)

A második exportáló gyártó elsősorban a jegyzett tőke befizetésére, az üzleti tevékenységében alkalmazott korlátozó záradékra és a földhasználati jogok megszerzésére vonatkozó megállapításokkal kapcsolatban nyújtott be észrevételeket.

(28)

A jegyzett tőke befizetésére vonatkozóan az exportőr ugyanazokat az érveket ismételte meg, amelyeket az ideiglenes szakaszban említett, nevezetesen hogy a jegyzett tőke megfelelően be lett fizetve. Azzal érvelt, hogy a műszaki know-how egy olyan speciális ismeret, amelyet nem kell szabadalmaztatni vagy bejegyeztetni, így következésképpen a jegyzett tőke – ha természetben is – de megfelelően befizetésre került. Az ezt követő kérdésekkel kapcsolatban megismételte, hogy a korlátozó záradék nem kötelező a vállalatra nézve, és hogy a földszerzéshez kapcsolódó beruházási követelmények nem torzulások, hanem a hatósági területfejlesztési politika részét képezik.

(29)

Ezeket az érveket az ideiglenes szakaszban azonban már felvetették és elutasították. Attól, hogy a földszerzéshez kapcsolódó beruházási követelmények a hatósági területfejlesztési politika részét képezik, még nem minősülnek a piacgazdasági elbánással összeegyeztethetőnek. Olyan új bizonyítékot nem szolgáltattak, amely megváltoztatta volna az ideiglenes rendelet (50) és (51) preambulumbekezdésében a piacgazdasági elbánás elbírálása alapján levont ideiglenes következtetéseket.

(30)

A fentiek alapján az ideiglenes rendelet (46)–(52) preambulumbekezdésében tett ideiglenes megállapítások megerősítést nyernek.

(31)

Az ideiglenes rendelet (28) preambulumbekezdésében említetteknek megfelelően két exportáló gyártó, amely nem került bele a mintába, az alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdése alapján egyéni dömpingkülönbözet megállapítását kérte. Az egyéni vizsgálat iránti kérelmeket azonban csak az ideiglenes intézkedések bevezetését követően lehet megvizsgálni.

(32)

E vállalatok a megadott határidőn belül válaszoltak a piacgazdasági elbánással kapcsolatos formanyomtatványon. Az ideiglenes intézkedések bevezetését követően a Bizottság bekérte és ellenőrizte a formanyomtatványokon szereplő információkat és az érintett vállalatok telephelyein szükségesnek tartott minden egyéb információt:

(33)

Röviden és kizárólag tájékoztatás céljából az alábbiakban összefoglaljuk a piacgazdasági elbánás feltételeit:

(34)

Mindkét vállalat esetében szerepel a cégbejegyzési dokumentumokban az értékesítéseknek a külföldi és hazai piacok között történő megosztására irányuló korlátozó záradék. Az egyik exportőr esetében a kérelmező számviteli nyilvántartásában egy sor ellentmondásra és hiányosságra derült fény, amely arra engedett következtetni, hogy a számviteli nyilvántartás nem volt egyértelmű, azt nem a nemzetközi számviteli standardoknak megfelelően készítették és auditálták. Végül a nem piacgazdasági rendszerből fennmaradt torzulásokat találtak elsősorban a vállalat földhasználati jogának megvételével kapcsolatban.

(35)

Ennek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a két vállalat közül egyik sem bizonyította, hogy teljesítette az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában meghatározott összes feltételt, így nem kaphattak piacgazdasági elbánást.

(36)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja alapján az említett cikk hatálya alá tartozó országok vonatkozásában adott esetben országos vámot állapítanak meg, kivéve azokat az eseteket, amikor a vállalatok bizonyítani tudják, hogy az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdésében meghatározott, az egyéni elbánáshoz szükséges valamennyi feltételnek megfelelnek.

(37)

A két exportáló gyártó, amely egyéni vizsgálatot kért, a piacgazdasági elbánás feltételeit ugyan nem teljesítette, de egyéni elbánást is kérelmeztek arra az esetre, ha nem kapják meg a piacgazdasági elbánást.

(38)

Röviden és kizárólag tájékoztatás céljából az egyéni elbánás feltételei:

(39)

A rendelkezésre álló információk alapján megállapították, hogy a mintában nem szereplő két kínai exportáló gyártó, amely egyéni vizsgálat iránti kérelmet nyújtott be, teljesíti az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdésében az egyéni elbánásra vonatkozóan meghatározott valamennyi fenti követelményt.

(40)

Amint az ideiglenes rendelet (57)–(62) preambulumbekezdésében már említésre került, úgy ítélték meg, hogy az USA nem megfelelő analóg ország a Kínára vonatkozó rendes érték meghatározásához. Helyette Tajvant választották megfelelő analóg országnak a Kínára vonatkozó rendes érték meghatározásához az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdésével összhangban.

(41)

Az ideiglenes intézkedések bevezetését követően a felek közül néhányan felvetették, hogy inkább Korea legyen az analóg ország. Azzal érveltek, hogy ez az ország alkalmasabb Tajvannál, mert a koreai exportáló gyártók a legújabb egylépéses gyártási technológiát alkalmazzák, a koreai és a kínai végtermékek között nagymértékű a hasonlóság, a koreai belföldi piac nagy, és összehasonlítható Kína belföldi piacával, valamint Koreában egy vállalat esetében sem nyert megállapítást, hogy dömpingelt volna.

(42)

Ami az analóg ország kiválasztását illeti, a következő kritériumokat vizsgálták: a nem piacgazdasági berendezkedésű ország és a lehetséges analóg ország végtermék-termelési volumenének összehasonlíthatósága, a független vevő számára történő belföldi értékesítések (ügyletek) reprezentatív jellege a nem piacgazdasági berendezkedésű országból származó ugyanezen termék kiviteléhez viszonyítva, az analóg ország belső piacán meglévő verseny mértéke, a nyersanyaghoz és energiához való hozzáférés összehasonlíthatósága, a lehetséges analóg országbeli exportőrök hajlandósága a vizsgálatban való együttműködésre.

(43)

A rendelkezésre álló információk alapján további elemzést végeztek a vonatkozó kritériumok vizsgálatára az ideiglenes intézkedések bevezetését követően. Az elemzés megállapította, hogy néhány kritérium tekintetében valóban több hasonlóság is van Korea és Tajvan között. Mindent összevetve úgy tűnt azonban, hogy Tajvan a legmegfelelőbb analóg ország.

(44)

Az elemzés megállapította, hogy a végtermékek mennyisége tekintetében Korea és Tajvan nagymértékű hasonlóságot mutat a kínai gyártókkal, valamint a mindkét országban belföldön értékesített nagy mennyiségű terméket össze lehet hasonlítani Kína kivitelével. Ez a kritérium mennyiségi szempontból enyhén magasabb szintű összehasonlíthatóságot állapított meg Korea esetében, mivel a gyártási volumene nagyobb, mint Tajvané.

(45)

E feltétel jelentőségét azonban nem szabad túlbecsülni a többi olyan feltétellel szemben, mint pl. a belföldi értékesítési ügyleteknek a kivitelekhez viszonyított reprezentativitása, a nyersanyaghoz való hozzáférés, valamint az analóg országban meglévő verseny mértéke.

(46)

Megállapították, hogy a kínai kivitelekhez viszonyítva Korea és Tajvan is sok olyan reprezentatív belföldi értékesítést végez, amelyhez nem számítanak ki rendes értéket. Mindent figyelembe véve azonban, a tajvani exportőrök által bonyolított ügyletek reprezentatívabbnak bizonyultak a koreai exportőrök ügyleteinél. Amennyiben Koreát választották volna analóg országnak, a rendes értéket az érintett termék nagyobb mennyiségére és több típusára kellett volna kiszámítani.

(47)

A verseny mértékét illetően egyetlen fél állította, hogy egy tajvani exportáló gyártó erőfölénnyel rendelkezik a belföldi piacán, és hogy ez kizárja Tajvan analóg országként való alkalmazhatóságát.

(48)

A gyártók nagyszámú jelenléte utalhat az országban folyó versenyre. Azt is meg kell vizsgálni azonban, hogy az analóg országbeli gyártók ki vannak-e téve egy elegendő mértékű, de nem túl magas nyereség elérését lehetővé tevő versenyhelyzetnek, vagy sem.

(49)

Megállapítást nyert, hogy négy belföldi gyártó van Koreában, és hogy a nagy szakítószilárdságú poliészterszál behozatala hiányt pótol a belföldi piacon. Tajvan esetében két gyártó van, és a hazai piacot szintén külső forrásokból szolgálják ki. A vizsgálat azonban arra a megállapításra jutott, hogy az alacsonyabb koreai költségek ellenére a belföldi árszint nem volt alacsonyabb, mint Tajvanban. A koreai piacon elért haszon átlagosan 18 % volt, és a koreai nagy szakítószilárdságú poliészterszál gyártói 20 % feletti nyereséget értek el. Ez sokkal magasabb, mint Tajvanban, ahol a nyereség 5–9 % között mozgott.

(50)

Ezért megállapítható, hogy Tajvanban magas szintű a verseny, és hogy a nyereség nem kiemelkedően magas.

(51)

A nyersanyagokhoz való hozzáférést illetően, Korea – Thaiföld után – a világ egyik legnagyobb PTA gyártója és exportőre. A koreai gyártóknak ez a versenyelőnye adhat bizonyos mértékű magyarázatot arra, hogy miért volt Koreában az átlagos nyersanyagár alacsonyabb, mint Tajvanban vagy Kínában. A vizsgálat rámutatott, hogy az ellenőrzött koreai vállalatok többsége a velük kapcsolatban álló vállalatoktól szerezték be a nyersanyagukat, vagy ők maguk tudták előállítani azt. Ezzel szemben Tajvanban – akárcsak Kínában – az egyik vizsgált vállalat sem állította elő a nyersanyagát, és ezt főleg a velük kapcsolatban álló, illetve független felektől szerezték be.

(52)

A rendelkezésre álló információk és azon tény, hogy a tajvani exportáló gyártók kapcsolatban állnak Kínai nagy szakítószilárdságú poliészterszál gyártókkal, arra utalnak, hogy a csoportokon belül ugyanazon nyersanyag-beszerzési forrásokat használják a méretgazdaságosság megvalósítása és a kedvezőbb árak elérése érdekében. Ezért úgy ítélték meg, hogy Kínában a nyersanyagokhoz való hozzáférés feltételei a tajvani feltételekhez nagyon hasonlóak.

(53)

Ennek alapján vélik úgy, hogy Tajvan kiválasztása ebben az esetben megalapozott és megfelelőbb volt. Ezért Tajvan analóg országként megerősítést nyer.

(54)

A piacgazdasági elbánásban részesített vállalatok számára megállapított rendes értékekre vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (64) és (65) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(55)

Amint az a fenti (15) preambulumbekezdésben már említésre került, az egyik tajvani exportőr bizonyítékkal szolgált arra vonatkozóan, hogy a nagy szakítószilárdságú fonalak előállításához használt fő nyersanyag beszerzési ára megváltozott a vizsgálati időszak alatt, és kérte, hogy ezt vegyék figyelembe a rendes értékek meghatározásánál. E kérést megalapozottnak ítélték, és a Tajvan – ez esetben az analóg ország – vonatkozásában meghatározott rendes értéket ennek megfelelően módosították.

(56)

Az ideiglenes rendelet (68) preambulumbekezdésében foglaltak szerint a mintába felvett exportáló gyártók által az Unió piacán értékesített valamennyi érintett termék közvetlenül független fogyasztók számára került értékesítésre az Unióban. Következésképpen a kiviteli árat az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban, azaz a ténylegesen fizetett vagy fizetendő árak alapján állapították meg. Az egyénileg megvizsgált vállalatok közvetlenül független vevők részére is végeztek exportértékesítést, így e vállalatok kiviteli árainak meghatározásához is az ideiglenes rendelet (68) preambulumbekezdésében leírt módszert alkalmazták.

(57)

A kiviteli árra vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (68) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(58)

Az analóg ország esetében meghatározott módosított rendes értékeket a Kínai együttműködő exportáló gyártók kiviteli áraival hasonlították össze. Az alábbi (63) preambulumbekezdésben megállapítottak szerint ez a végleges dömpingkülönbözetek csökkenéséhez vezetett a mintavételben szereplő három Kínai exportáló gyártó esetében.

(59)

Meg kell jegyezni, hogy az ideiglenes rendelet (69) preambulumbekezdésében említett közvetett adózási kiigazítás a belföldi értékesítés után fizetendő hozzáadottérték-adó (héa) és az exportértékesítések után fizetendő héa közötti különbséget jelenti, megfelelően figyelembe véve az exportértékesítések utáni héa-visszatérítést. Az együttműködő exportáló gyártók vitatták a kiigazítás alkalmazásának módját, azt állítva, hogy a vissza nem térítendő héa összegének megállapításakor figyelembe kell venni a különleges feldolgozási és értékesítési műveletekre alkalmazandó héa-szabályokat.

(60)

Ezen állítás vonatkozásában meg kell jegyezni, hogy a kiigazítás az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezéseken alapult, amely előírja az importköltségek és közvetett adók tekintetében (amely kategóriába a héa is tartozik) a rendes érték kiigazítását. Ezen az alapon az állítást elutasították.

(61)

Az összehasonlításra vonatkozó további, az ideiglenes megállapítások módosítására alkalmas észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (69) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(62)

A Tajvanra – az analóg országra – vonatkozó rendes értékek módosított átlaga, valamint ezeknek a kínai exportáló gyártók kiviteli áraival történő összehasonlítása a végleges dömpingkülönbözetek csökkenéséhez vezetett.

(63)

A kínai exportáló gyártókra vonatkozó végleges dömpingkülönbözetek a következők:

(64)

Az egyéni vizsgálatot kérő vállalatokra vonatkozó végleges dömpingkülönbözetek a következők:

(65)

Az ideiglenes rendelet (75)–(76) preambulumbekezdésében ismertetett rendes értékre vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az említett megállapodások megerősítést nyernek.

(66)

A kiviteli árra vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (77)–(78) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(67)

Az összehasonlításra vonatkozó további, az ideiglenes megállapítások módosítására alkalmas észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (79)–(81) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(68)

A dömpingkülönbözetekre vonatkozó további, a Tajvannal kapcsolatos ideiglenes megállapítások módosítására alkalmas észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (82)–(85) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(69)

Az uniós termelésre vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (94)–(96) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(70)

Az uniós gazdasági ágazat meghatározására vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (97) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(71)

Emlékeztetni kell arra, hogy az uniós fogyasztás megállapítására az Eurostat adatai szerinti teljes behozatal, az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacon értékesített teljes mennyiség alapján került sor, figyelembe véve a panasz alapján becsült adatokat is a nem nyilatkozó gyártók eladásaira vonatkozóan.

1.   táblázat

(72)

Összességében az uniós felhasználás 7 %-kal esett vissza a figyelembe vett időszak alatt. Mértéke 2005 és 2007 között 20 %-kal nőtt, majd ezt követően 2007 és a vizsgálati időszak között 27 %-kal csökkent. 2008-ban és a vizsgálati időszakban a felhasználás visszaesése különösen 2008 második felében a gazdasági válság miatti alacsonyabb keresletnek tulajdonítható.

(73)

Az uniós felhasználásra vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (98)–(100) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(74)

Emlékeztetni kell arra, hogy a Koreából és Tajvanról származó behozatalt nem összesítették a Kínából származó dömpingelt behozatallal, mert sem a koreai, sem a tajvani import során nem alkalmaztak dömpingelt árakat a vizsgálati időszakban az ideiglenes rendelet (102) és (103) preambulumbekezdésében említettek szerint.

(75)

Meg kell jegyezni, hogy az alaprendelet 3. cikkének (4) bekezdésében megadott feltételek fényében a minden egyes országból érkező behozatalt egyénileg megvizsgáltak annak megállapításához, hogy az érintett országokból érkező behozatalt összesítve kell-e értékelni a jelenlegi vizsgálatban. Mivel a Koreából és Tajvanról érkező behozatalra vonatkozó dömpingkülönbözet a de minimis szint alatt volt, arra a következtetésre jutottak, hogy a Koreából és Tajvanról érkező behozatalt nem kell összesíteni a Kínából származó dömpingelt behozatallal. E következtetést követően az említett behozatalokat külön elemezték az ideiglenes rendelet (147)–(152) preambulumbekezdésében az alaprendelet 3. cikkének (7) bekezdésével összhangban.

(76)

Emlékeztetni kell arra, hogy az egyik Kínai exportáló gyártóról ideiglenesen megállapították, hogy termékeit nem dömping formájában értékesítette az Unió piacán. Ennek megfelelően e gyártó exportját kizárták az Unió piacán megfigyelt, Kínából származó dömpingelt behozatal alakulásával kapcsolatos vizsgálat köréből. Az ideiglenes intézkedések bevezetése után elvégzett egyéni vizsgálatokat követően egy újabb Kínai exportáló gyártóról állapították meg, hogy kiviteli tevékenységét nem dömping formájában végzi, amint az a fenti (64) preambulumbekezdésben már említésre került. Ezért e gyártó exportját is kizárták az Unió piacán megfigyelt, Kínából származó dömpingelt behozatal alakulásával és annak az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásával kapcsolatos vizsgálat köréből. Ennek megfelelően a Kínából származó dömpingelt behozatalra vonatkozó adatokat felülvizsgálták.

2.   táblázat

(77)

A Kínából származó dömpingelt behozatalra vonatkozó adatok felülvizsgálatát követően megállapították, hogy annak mennyisége a figyelembevett időszak során drasztikus mértékben, több mint nyolcszorosára növekedett, ugyanakkor az importárak átlaga jelentősen, 45 %-kal csökkent.

(78)

Az áralákínálásra vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (110) és (111) preambulumbekezdésében az áralákínálás megállapítására leírt módszer megerősítést nyer. Az ideiglenes intézkedések bevezetése után elvégzett egyéni vizsgálatokat követően (lásd a fenti (31) preambulumbekezdést) azonban újraértékelték az áraknak a hasonló terméktípusok közötti összehasonlítását. Az említett felülvizsgálat megerősítette, hogy a Kínából származó dömpingelt behozatal 24,1 %-kal kínált alá az uniós gazdasági ágazat árainak a vizsgálati időszak során.

(79)

Emlékeztetni kell arra, hogy mivel megállapítást nyert, hogy Korea, Tajvan és két kínai vállalat a kiviteli tevékenységét nem dömping formájában végzi, így azokat nem kell összesíteni a Kínából származó dömpingelt behozatallal. Ezért e gyártókat kizárták a dömpingelt behozatal uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásával kapcsolatos vizsgálat köréből, és külön értékelték őket.

(80)

Amint az ideiglenes rendelet (113) preambulumbekezdésben már említésre került, a dömpingelt behozatal uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának vizsgálata magában foglalta valamennyi olyan gazdasági mutató értékelését, amelyek fontosak az uniós gazdasági ágazat 2005 és a vizsgálati időszak vége közötti helyzetének megállapítása szempontjából.

(81)

Emlékeztetni kell arra, hogy a kárról alkotott kép az ideiglenes szakaszban még egyértelmű volt, a legtöbb kármutató csökkenő tendenciát mutatott a figyelembevett időszak során: a termelési volumen (– 36 %), az eladott mennyiség (– 29 %), az eladási árak (– 9 %) és a piaci részesedés (– 23 %). Ezenkívül az uniós gazdasági ágazat pénzügyi teljesítményére vonatkozó kármutatók, például a nyereségesség (– 16,3 százalékpont) és a pénzforgalom (– 141 %) is drámai mértékben romlottak, míg a befektetések jelentősen visszaestek (– 89 %).

(82)

Az uniós gazdasági ágazat termelési kapacitására és kapacitáskihasználására, eladott mennyiségére és piaci részesedésére, az áraira, készleteire, foglalkoztatására, béreire és termelékenységére, valamint a pénzügyi teljesítményének mutatóira vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (114)–(126) preambulumbekezdésében tett ideiglenes megállapítások megerősítést nyernek.

(83)

Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetére vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (127)–(130) preambulumbekezdésében foglalt következtetés, miszerint az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte, megerősítést nyer.

(84)

Az alaprendelet 3. cikkének (6) és (7) bekezdésével összhangban megvizsgálták, hogy az érintett termék Kínából származó dömpingelt behozatala okozott-e olyan mértékű kárt az uniós gazdasági ágazatnak, mely jelentősnek minősíthető. A dömpingelt behozataltól eltérő egyéb, az uniós gazdasági ágazatot ugyanakkor károkozással fenyegető ismert tényezőket is megvizsgáltak annak érdekében, hogy az ilyen egyéb tényezők által okozott esetleges kárt ne lehessen a dömpingelt behozatalnak tulajdonítani.

(85)

A Kínából származó dömpingelt behozatal drámai mértékben megnövekedett a figyelembe vett időszak alatt. A Kínából származó dömpingelt behozatalra vonatkozó adatoknak a (76) preambulumbekezdésben említett felülvizsgálatát követően a Kínából érkező dömpingelt behozatal mennyisége 2005 és a vizsgálati időszak között több mint a nyolcszorosára növekedett, amellyel megközelítőleg 16 százalékponttal nőtt a piaci részesedése. Ugyanebben az időszakban az uniós felhasználás 7 %-kal esett vissza.

(86)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene jelentős, 29 %-os visszaesést szenvedett el, és ennek következtében piaci részesedése 51,1 %-ról 39,2 %-ra esett vissza, ami majdnem 12 százalékpontos csökkenést jelent. 2008 és a vizsgálati időszak között eltelt idő során az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése két százalékponttal esett vissza, míg a dömpingelt import ezzel szemben nőtt az uniós piacon mért csökkenő kereslet ellenére.

(87)

A figyelembe vett időszakban a dömpingelt behozatal árai 45 %-kal csökkentek az adatoknak a (76) preambulumbekezdésben említett felülvizsgálatát követően, és jelentős mértékben alákínáltak az uniós gazdasági ágazat által az Unió piacán alkalmazott áraknak. Ennek következtében az uniós gazdasági ágazat nem tudta árait olyan mértékben növelni, hogy az fedezze a nyersanyagárak emelkedését. Ennek eredményeképpen az uniós gazdasági ágazat értékesítéseinek nyereségessége az Unió piacán a 2005-ös 3 %-os nyereségről a vizsgálati időszakban 13,3 %-os veszteségre csökkent, ahogyan az ideiglenes rendelet (81) preambulumbekezdésben olvasható.

(88)

A vizsgálat továbbá rámutatott arra, hogy a Kínából származó alacsony árú, dömpingelt behozatal általában negatív hatást gyakorolt a piacra azáltal, hogy leszorította az árakat. Az Unió piacán folyamatosan kifejtett árleszorítás nem tette lehetővé az uniós gazdasági ágazat számára, hogy eladási árait a megnövekedett nyersanyagárakhoz igazítsa, különösen 2008-ban, amikor az alapanyagok ára a legmagasabb volt. Ez magyarázatul szolgál a piaci részesedés csökkenésére és az uniós gazdasági ágazat nyereségességének visszaesésére.

(89)

A fentiekre való figyelemmel és a dömpingelt behozatal hatására vonatkozó észrevételek hiányában megerősítést nyerhet, hogy a Kínából származó alacsony árú, dömpingelt behozatal ugrásszerű növekedése nagyon kedvezőtlen hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetére.

(90)

A Kínából származó nem dömpingelt behozatal hatásával kapcsolatban emlékeztetni kell arra, hogy két kínai exportáló gyártóról megállapították, hogy nem dömping formájában értékesített nagy szakítószilárdságú poliészterszálat az Unió piacán. Noha nem lehet kizárni, hogy e behozatalok bizonyos mértékben hozzájárultak az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett károkhoz, úgy vélik, hogy tekintettel a behozatali mennyiségre és különösen arra, hogy annak átlagos ára magasabb volt, mint a dömpingelt behozatal ára, az említett nem dömpingelt behozatalok nem értek el olyan szintet, amely cáfolná a Kínából származó dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett károk között megállapított okozati összefüggést.

(91)

Emlékeztetni kell arra, hogy az okozati összefüggések elemzésekor más tényezőket is megvizsgáltak: a kereslet alakulását az uniós piacon, a nyersanyagárak alakulását, az uniós gazdasági ágazat lekötött gyártását, az uniós gazdasági ágazat kiviteli teljesítményét, a más országokból származó behozatalt, ideértve a Koreából és Tajvanról származó behozatalt, valamint más uniós gyártók teljesítményét.

(92)

Az egyik fél állítása szerint az összefüggések elemzése nem tudta bizonyítani, hogy a dömpingelt behozataltól különböző egyéb tényezők által okozott kárt nem a kínai behozatalnak tulajdonították. A fél különösen azzal érvelt, hogy az olyan tényezők, mint a kereslet alakulása és a megnőtt nyersanyagárak is hozzájárultak az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett károkhoz,és ezeket nem vették figyelembe az összefüggések elemzésénél.

(93)

A kereslet alakulását illetően emlékeztetni kell arra, hogy a Kínából származó behozatal a csökkenő felhasználás ellenére is növelni tudta a piaci részesedését. A nyersanyagárak emelkedését illetően el kell ismerni, hogy a vizsgálati időszak első felében emelkedtek a nyersanyagárak, amint az ideiglenes rendelet (139) preambulumbekezdésében már említésre került. A vizsgálati időszak második felében azonban csökkentek az árak. A nyersanyagárak ezen ingadozása valamennyi gazdasági szereplőre hatást gyakorolt. Továbbá a Kínából származó alacsony árú dömpingelt behozatal árleszorító hatása nélkül az uniós gazdasági ágazat számára valószínűleg lehetővé vált volna, hogy az eladási árait a nyersanyagárak alakulásához igazítsa. Ezért az ideiglenes rendelet (138)–(140) preambulumbekezdése megerősítést nyer, és következésképpen ezt az állítást elutasították.

(94)

Az uniós gazdasági ágazat lekötött gyártására, illetve exportteljesítményére vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (141)–(143) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(95)

A felek közül néhányan azt állították, hogy tekintettel a Koreából és Tajvanról származó alacsony árú behozatalra, az unióbeli gyártók nem tudtak volna árat emelni, hogy tükrözzék a változó nyersanyagárakat.

(96)

E tekintetben először azt kell megjegyezni, hogy a koreai és tajvani importárak a figyelembe vett időszak folyamán végig magasabbak voltak a kínai átlag importáraknál. Másodszor, a behozatal mennyisége 2007 és a vizsgálati időszak vége között jelentősen csökkent. Ezért úgy vélik, hogy az említett behozatal mennyisége és ára nem lehettek fő előidézői az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős károknak, és így nem cáfolhatják az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett károk és a Kínából származó dömpingelt behozatal között megállapított okozati összefüggést. Ezért ezt az állítást elutasították.

(97)

A harmadik országokból – beleérve Koreát és Tajvant is – származó importra vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (144)–(152) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(98)

A más uniós gyártókra vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (153)–(154) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(99)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően az egyik fél azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat alacsonyabb nyereségessége annak tulajdonítható, hogy az úgynevezett kétlépéses gyártási technológiát nagyarányban alkalmazzák az uniós gazdasági ágazat gyártási kapacitásán belül, és az uniós gazdasági ágazat állítólag késlekedik a korszerű, úgynevezett egylépéses gyártási eljárás bevezetésével.

(100)

Meg kell jegyezni, hogy a kínai és az uniós gazdasági ágazaton belüli exportáló gyártók által előállított és értékesített terméktípusok skálája nagymértékben megegyezik. Az uniós gazdasági ágazat az úgynevezett kétlépéses gyártási technológiát alkalmazza, amely olyan egyedi terméktípusok gyártását teszi lehetővé, amelyeket általában magasabb áron értékesítenek a piacon. Amint az a (85)–(89) preambulumbekezdésben már említésre került, a Kínából származó nagy szakítószilárdságú poliészterszál alacsony árú, dömpingelt behozatala az egész uniós piacra hatást gyakorolt az árak jelentős mértékű lenyomásával.

(101)

Ezért úgy ítélik meg, hogy tekintettel különösképpen a Kínából származó dömpingelt behozatal által gyakorolt árnyomásra, a két eltérő gyártási eljárás megléte önmagában nem gyakorolhatott volna jelentős hatást a haszonkulcsra. Ezenfelül semmilyen megalapozott bizonyítékkal nem támasztották alá azon állítást, hogy az uniós gazdasági ágazat a legújabb technológia hiánya miatt szenvedett jelentős károkat. Így ezt az állítást elutasították.

(102)

A fentiek figyelembevételével és egyéb észrevételek hiányában azt a következtetést lehet levonni, hogy a Kínából származó dömpingelt behozatal az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdése értelmében jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak, és az ideiglenes rendelet (155)–(158) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(103)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalhoz és az ideiglenes intézkedések bevezetését követően elvégzett egyéni vizsgálatokhoz fűzött észrevételek alapján módosított dömpingkülönbözetek figyelembevétele érdekében az uniós érdekek elemzését átalakították. Ennek megfelelően, tekintettel a magas szintű együttműködésre, 5 % körüli vámot vetnek ki a Kínából származó behozatal többségére, amint az a (63) preambulumbekezdésben már említésre került.

(104)

Emlékeztetni kell arra, hogy az uniós gazdasági ágazat az Unió különböző tagállamaiban található négy gyártóból áll, amelyek a nagy szakítószilárdságú poliészterszállal kapcsolatos tevékenységek révén közvetlenül több mint 1 300 embert foglalkoztatnak. Valamennyi kármutató – különösen, amelyek az uniós gazdasági ágazat pénzügyi teljesítményéhez kapcsolódnak – a figyelembe vett időszak alatt negatív tendenciát mutattak. A foglalkoztatottságban szintén jelentős, 23 %-os csökkenés ment végbe, amely kb. 400 teljes munkaidőre átszámított foglalkoztatottnak felelt meg a figyelembe vett időszak alatt.

(105)

Az ideiglenes intézkedések bevezetését követően az uniós gazdasági ágazat bejelentette, hogy a dömpingelt behozatal következtében leállni kényszerült gyárakat nemrég újra megnyitották. Ez azt mutatja, hogy az ideiglenes intézkedések már kedvező hatást gyakoroltak az uniós gazdasági ágazatra.

(106)

A Kínából származó behozatal elleni végleges dömpingellenes vámok kivetése várhatóan további kedvező hatással jár majd az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetére, és lehetővé teszi a számára, hogy az elvesztett piaci részesedésének legalább egy részét visszaszerezze.

(107)

Az uniós gazdasági ágazat érdekeire vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (160)–(163) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(108)

A felek közül néhányan azt állították, hogy az intézkedéseknek az importőrökre gyakorolt hatásainak elemzése nem foglalkozott a nagy szakítószilárdságú poliészterszál beszállítóinak gyors váltogatásából adódó nehézségekkel. E tekintetben el kell ismerni, hogy a végső felhasználástól függően időbe telik a beszerzési források megváltoztatása. Rendelkezésre állnak azonban egyéb beszerzési források, ideértve a Koreából és Tajvanról, valamint a (63) és (64) preambulumbekezdésben említett két kínai exportáló gyártótól származó behozatalt, amelyeket nem érintenek a dömpingellenes vámok. Így ezt az állítást elutasították, és megerősítést nyer az az ideiglenes következtetés, miszerint az intézkedéseknek nincs jelentős negatív hatása az importőrökre.

(109)

Egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (164) és (165) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(110)

A nagy szakítószilárdságú fonal felhasználói nagy érdeklődést mutattak az ügy iránt. A megkeresett 68 felhasználó közül 33 teljes mértékben együttműködött a vizsgálattal. A vizsgálatból kiderült, hogy a 33 együttműködő felhasználó közül 24 Kínában vásárolta a nagy szakítószilárdságú fonalat. E behozatalok 12 %-a olyan vállalatoktól származott, amelyekről megállapították, hogy nem dömpingeltek.

(111)

Az ideiglenes szakaszban az intézkedéseknek a felhasználókra gyakorolt hatását úgy elemezték, hogy különálló gazdasági ágazatokba csoportosították a felhasználókat (abroncságazat és gépjárműipari ágazat, kötélgyártás és más ipari alkalmazások ágazata). Az ideiglenes intézkedések bevezetését megelőzően négy felhasználót ellenőriztek (kettőt az abroncságazatban, egyet a gépjárműipari ágazatban, és egyet az ipari alkalmazások ágazatában). Az ideiglenes intézkedések bevezetését követően tovább vizsgálták, hogy milyen mértékű hatást gyakorolnak az intézkedések az egyes ágazatokra. Ennek érdekében további ellenőrző látogatásokat tettek az (5) preambulumbekezdésben említett hét felhasználó telephelyén. Az összesen 11 megvizsgált felhasználó között öt kis- és középvállalkozás (kkv) volt. Az ellenőrzött adatok alapján módosították az intézkedéseknek a felhasználók haszonkulcsára gyakorolt várható hatását, amely során figyelembe vették a vámok módosított mértékét és azt a tényt is, hogy egy további kínai vállalatról állapították meg, hogy nem dömpingel.

(112)

Ami az abroncságazatban jelenlévő felhasználókat illeti, az abroncsgyártóktól összesen négy válasz érkezett be a kérdőívre. Ezek közül kettőt az ideiglenes intézkedések bevezetését megelőzően, egyet pedig az ideiglenes intézkedések bevezetését követően ellenőriztek. Az ágazatra vonatkozóan rendelkezésre álló adatok szerint a nagy szakítószilárdságú fonalnak az abroncs előállítási árához viszonyított költsége viszonylag korlátozott, átlagban 1 % alatt van. Csak az egyik együttműködő felhasználóról állapították meg, hogy kínai vállalattól hozza be az érintett terméket. E behozatalok közül valamennyi egy olyan kínai vállalattól származott, amelyről megállapították, hogy nem dömpingelt. A rendelkezésre álló adatok alapján ezért azt a következtetést lehet levonni, hogy az abroncságazatot nem fogják érinteni a javasolt intézkedések.

(113)

A gépjárműipari ágazat felhasználói (főként biztonságiöv- és légzsákgyártók) közül – amelyek a vizsgálati időszakban a Kínából származó nagy szakítószilárdságú fonal teljes behozatalának 5 %-át képviselték – összesen hatan válaszoltak a kérdőívre. Két vállalatot ellenőriztek, egyet az ideiglenes intézkedések bevezetését megelőzően, egyet pedig azt követően. Az ellenőrző látogatások után a gépjárműipari ágazatban használt kínai nagy szakítószilárdságú fonalnak részesedését 15 %-ra módosították. Összességében az ellenőrző látogatások azt is megmutatták, hogy az együttműködő vállalatok forgalmának több mint 30 %-át tette ki a nagy szakítószilárdságú fonalat felhasználó vállalkozási terület az ideiglenes szakaszban megállapított 4 % helyett. Megerősítést nyer, hogy az ágazatban a nagy szakítószilárdságú fonalat alkalmazó termékeken képződő átlagos nyereség kb. 3 %-ot tett ki. A fentiek alapján azt a következtetést lehet levonni, hogy amennyiben be kell vezetni az intézkedéseket, ez egészében nem befolyásolná jelentősen a gépjárműipari ágazatot, mivel az még így is nyereséges lenne, és mindemellett nem Kína a fő beszerzési forrás.

(114)

Ami a kötélgyártó ágazatban jelenlévő felhasználókat illeti, összesen hárman válaszoltak a kérdőívre, és egy vállalat ellenőrzésére került sor az ideiglenes intézkedések bevezetését követően. Ebben az ágazatban valamennyi együttműködő vállalat kkv, és a vizsgálati időszakban ezekre a vállalatokra a Kínából behozott termékek kevesebb mint 1 %-a esett. Megerősítést nyer, hogy a nagy szakítószilárdságú fonalak használata az említett vállalatok teljes forgalmának 18 %-át teszi ki. A nagy szakítószilárdságú fonalakat használó ágazatban elért átlagos haszonkulcsot ideiglenesen 8 % körül állapították meg. Az ellenőrző látogatást és a kérdőívekre adott válaszokban szereplő adatokon végrehajtott utólagos korrekciót követően azonban az ágazatban elért átlagos haszonkulcsot – 0,4 %-ra módosították. A vizsgálat azt is kimutatta, hogy a vizsgálati időszakban a behozott mennyiség nagyobbik része (71 %) a Kínából, míg 22 %-a Koreából származott. Tekintettel a vámok módosított értékére azonban, a vállalatokra gyakorolt hatás ebben az ágazatban korlátozott lenne, ha továbbra is Kínából szereznék be a nagy szakítószilárdságú fonalat. Mindemellett számos alternatív beszerzési forrás is rendelkezésre áll.

(115)

Végül az ipari alkalmazások ágazatában jelenlévő felhasználók közül összesen húszan válaszoltak a kérdőívre, akik a Kínából származó behozatal 21 %-át képviselik. Öt vállalatot ellenőriztek, egyet az ideiglenes intézkedések bevezetését megelőzően, és négyet pedig az ideiglenes intézkedések bevezetését követően. Az ellenőrző látogatások után az ágazatról rendelkezésre álló információk alapján a nagy szakítószilárdságú fonalat használó vállalkozásoknak a teljes tevékenységen belüli részesedését 54 %-ra módosították. A vizsgálat kimutatta, hogy ezek a felhasználók főként Kínától (42 %) és Koreától (24 %) vásároltak nagy szakítószilárdságú fonalat, míg 29 % származott uniós, illetve harmadik országbeli szállítóktól. Az ideiglenes intézkedések bevezetését követően tett ellenőrző látogatások során gyűjtött adatok az ezen ágazatban elért átlagos haszonkulcs kiigazításához vezettek, amelyet 17 %-ban állapítottak meg. A begyűjtött adatok azonban azt is kimutatták, hogy a teljes ágazatra megállapított átlagos haszonkulcs nem reprezentatív a kkv-k helyzetére, amelyek a vizsgálati időszakban átlagosan – 1,9 % negatív haszonkulccsal rendelkeztek. A legrosszabb forgatókönyv esetén, azaz ha e kkv-knak az intézkedések hatálya alá tartozó kínai exportáló gyártóktól kell vásárolniuk, és nem változtatnak beszerzési forrásukon, a nyereségességük a végleges intézkedések bevezetésével – 1,9 %-ról – 3,3 %-ra csökkenne. Ez annak lenne tulajdonítható, hogy a nagy szakítószilárdságú fonalat nagyobb arányban szerzik be a Kínából mint a nagy vállalatok, amelyek továbbra is kiemelkedően nyereségesek maradnának. Ezek a kkv-k azonban várhatóan beszerzéseiknek legalább egy részét át tudják irányítani az intézkedések által nem érintett beszállítókhoz.

(116)

Néhány felhasználó felvetette, hogy az uniós érdekekre vonatkozó ideiglenes elemzésben alábecsülték a dömpingellenes intézkedések nyereségességükre gyakorolt kedvezőtlen hatását. Azt állították továbbá, hogy nehezen tudnák áthárítani a megnövekedett költségeket a vevőikre, és megkérdőjelezték annak lehetőségét, hogy alternatív beszerzési forrásokat találjanak. Néhány fél megkérdőjelezte az uniós gyártók szállítási kapacitását a szükséges termékekre vonatkozóan. Végül felmerült az intézkedéseknek a továbbfeldolgozó iparágra és következésképpen az Unión belüli foglalkoztatásra gyakorolt negatív hatása.

(117)

Ami a nyereségességre vonatkozó állítást illeti, az ideiglenes intézkedések bevezetése után tett ellenőrző látogatásokat követően módosított adatokon alapuló elemzés valóban azt mutatta, hogy a kötélgyártási ágazatnak és más ipari alkalmazások ágazatainak egyes részére negatív hatásúak lehetnek az intézkedések, amennyiben azok a felhasználók, amelyek eddig az intézkedés által érintett kínai exportáló gyártóktól vásároltak, továbbra is ezt teszik, és nem változtatnak beszerzési forrásukon. Ez a hatás azonban valószínűleg korlátozott mértékű lesz, tekintettel a vám csökkentett mértékére és az alternatív beszerzési források meglétére.

(118)

Ami azt az állítást illeti, hogy a felhasználóknak nincs lehetősége arra, hogy a költségnövekedést vevőikre áthárítsák, a vizsgálat azt mutatta, hogy bizonyos ágazatokban valóban nehéz árat emelni. Emlékeztetni kell azonban arra, hogy tekintettel a kínai exportáló gyártókkal való magas szintű együttműködésre, a Kínából származó behozatal többségére 5 % körüli vámot vetnek ki, amint az a fenti (103) preambulumbekezdésben már megállapításra került. Ezért a felhasználók várhatóan a költségnövekedés legalább egy részét át tudják hárítani a vevőikre, és a nyereségességükre gyakorolt hatás mindenképpen meglehetősen korlátozottnak tekinthető, a költségek növekedése nélkül is.

(119)

Arra az állításra vonatkozóan, hogy a dömpingellenes intézkedések bevezetése esetén az uniós gazdasági ágazat nem tudná a szükséges termékeket leszállítani, a vizsgálat kimutatta, hogy esetenként előfordultak szabálytalanságok az uniós gyártók egyes felhasználók számára történt korábbi szállításai során. A vizsgálat azonban nem szolgált semmilyen bizonyítékkal arra vonatkozóan, hogy folyamatosan előfordulnának ilyen szabálytalanságok. A beszerzési források közötti átállással kapcsolatban jelzett nehézségeket illetően, az ellenőrző látogatások valóban azt mutatták, hogy mielőtt egy új nagy szakítószilárdságú fonalnak a gyártásban való széles körű alkalmazására sor kerülhet, annak számos teszten kell megfelelnie, amelyek során az új nyersanyagnak egyrészt a gépekkel, másrészt a végtermék esetében előírt minőségi követelményekkel való összeegyeztethetőségét ellenőrzik. A vizsgálati eljárás időtartama a végtermék alkalmazásától függően változik. Ezért tény, hogy a beszerzési források közötti átállás hosszadalmas és költséges folyamat lehet egyes felhasználók számára akkor is, ha ez eltérő mértékben függ az előállított terméktől is. Az ellenőrző látogatások azonban azt mutatták, hogy néhány vállalat megpróbál a szállítóikra vonatkozóan terjeszkedési stratégiát kialakítani annak érdekében, hogy ne csak egy szállítóra támaszkodjon.

(120)

Néhány fél kiemelte a kkv-k helyzetét azt állítva, hogy a kkv-k számára nehézségekbe ütközik a nyersanyagaik beszerzése, mert nem érik el azt a minimális rendelési mennyiséget, amelyet a gyártók elvárnak. Erre vonatkozóan meg kell jegyezni, hogy a minimális megrendelési mennyiséggel kapcsolatos nehézségek általános jelenségnek tűnnek az üzleti életben függetlenül attól, hogy az intézkedéseket bevezetik-e vagy sem. Ezért megállapítható, hogy a vámok kivetése önmagában nem gyakorolna hatást a gazdasági szereplők között már kialakult üzleti modellre. Így ezen állításokat nem tekintették indokoltnak.

(121)

Végül néhány érdekelt fél azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat nem jelentene megbízható forrást köszönhetően a hiányos termékskálájának, a termékek alacsonyabb minőségének és magasabb árainak. Erre vonatkozóan meg kell jegyezni, hogy ha az uniós gyártók nem is lennének képesek a teljes kívánt termékskálát szállítani, rendelkezésre állnak olyan alternatív beszerzési források, amelyek lehetővé teszik az termékskála kiegészítését. Emellett a vám viszonylag alacsony mértéke nem tilthatja meg a felhasználóknak, hogy a termékskálájuk kiegészítése érdekében továbbra is visszatérjenek a Kínából származó behozatalhoz. Továbbá a gyárak nemrégiben történt újbóli megnyitása, amint az a fentiekben már említésre került, annyiban hozzájárulhat ezen aggály kezeléséhez, hogy a szélesebb termékskála előállításához nagyobb kapacitás átcsoportosítását teszi lehetővé. Ezért ezt az állítást elutasították.

(122)

Az intézkedéseknek a továbbfeldolgozó iparágra és következésképpen az Unión belüli foglalkoztatásra gyakorolt hatására tett megállapítást illetően megállapítható, hogy a fentiekre való tekintettel az említett hatás elhanyagolható.

(123)

A fentiek alapján az a következtetés vonható le, hogy nincsenek kényszerítő okok a Kínából származó nagy szakítószilárdságú fonalak behozatala elleni végleges dömpingellenes vámok kivetése ellen.

(124)

A kár megszűntetéséhez szükséges mértékkel kapcsolatos következtetések módosítására alkalmas, megalapozott észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (179)–(183) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(125)

A fentiek alapján megállapítható, hogy az alaprendelet 9. cikkének (4) bekezdésével összhangban a Kínából származó nagy szakítószilárdságú fonalak behozatalára végleges dömpingellenes vámot kell kivetni, a dömping- és kárkülönbözet szintje közül az alacsonyabbat figyelembe véve, az alacsonyabb vám szabályával összhangban. Ennek megfelelően a vámok mértékét a dömpingkülönbözet szintjén állapították meg.

(126)

Mivel a Korea és Tajvan számára megállapított dömpingkülönbözetek a de minimis küszöbérték alatt voltak, ezért a Koreából és Tajvanról származó behozatalra nem kell végleges dömpingellenes vámot kivetni.

(127)

A javasolt dömpingellenes vámok a következők:

(128)

Az ebben a rendeletben meghatározott vállalatspecifikus dömpingellenes vámtételek a jelenlegi vizsgálat megállapításai alapján lettek kiszabva. Ezért azok a vizsgálat során az e vállalatok tekintetében észlelt helyzetet tükrözik. Ezek a vámtételek (szemben az „összes többi vállalatra” alkalmazandó országos vámmal) így kizárólag a Kínai Népköztársaságból származó, az említett vállalatok – így konkrét jogi személyek – által előállított termékek behozatalára alkalmazandók. Semmilyen más, a rendelet rendelkező részében név és cím szerint kifejezetten meg nem nevezett vállalat – köztük a konkrétan említett vállalatokkal kapcsolatban álló szervezetek – által gyártott importált termék nem részesülhet e vámtételek előnyeiből; azokra az „összes többi vállalatra” érvényes vámot kell kivetni.

(129)

Az e vállalatspecifikus dömpingellenes vámtételek alkalmazására irányuló bármely kérelmet (pl. a jogalany nevében bekövetkezett változást követően, vagy új gyártási vagy értékesítési egységek létrehozását követően) a Bizottsághoz kell intézni (3), haladéktalanul mellékelve minden releváns információt, különös tekintettel a vállalatnak a gyártáshoz, belföldi és exportértékesítésekhez kapcsolódó olyan tevékenységeiben bekövetkezett változásokra, amelyek például névváltozással vagy a gyártási és értékesítési egységekben bekövetkezett változással függnek össze. Szükség esetén a rendeletet az egyedi vámtételek alkalmazására jogosult vállalatok listájának frissítésével ennek megfelelően módosítják.

(130)

Valamennyi felet tájékoztatták azokról az alapvető tényekről és szempontokról, melyek alapján végleges dömpingellenes vámok kivetését szándékozták ajánlani. Egyúttal olyan határidőt biztosítottak a felek számára, amelyen belül e tájékoztatást követően ismertethették álláspontjukat. Az érdekelt felek által benyújtott észrevételeket megfelelő módon figyelembe vették, és adott esetben megfelelően módosították a megállapításokat.

(131)

Az új exportőrök és a rendelet mellékletében említett, a mintába fel nem vett együttműködő vállalatok egyenlő bánásmódban való részesítése érdekében biztosítani kell, hogy az utóbbi vállalatokra kivetett súlyozott átlagvámot az olyan új exportőrökre is alkalmazzák, amelyek egyébként az alaprendelet 11. cikkének (4) bekezdése alapján felülvizsgálatra lennének jogosultak, mivel a 11. cikk (4) bekezdése nem alkalmazandó, ha mintavételt alkalmaztak.

(132)

Tekintettel a megállapított dömpingkülönbözet nagyságára és az uniós gazdasági ágazatot ért kár szintjére, szükségesnek tartják, hogy az ideiglenes rendelettel kivetett ideiglenes dömpingellenes vám által biztosított összegeket a kivetett végleges vámok összegének mértékéig véglegesen beszedjék. Amennyiben a végleges vámok alacsonyabbak, mint az ideiglenes vámok, az ideiglenesen biztosított összegeknek a végleges dömpingellenes vámok feletti részét el kell engedni. Amennyiben a végleges vámok összege magasabb, mint az ideiglenes vámoké, csak az ideiglenes vámok mértékének megfelelően biztosított összegeket kell véglegesen beszedni.

(133)

Tekintettel a Koreából és Tajvanról származó behozatalokkal kapcsolatos megállapításokra, meg kell szüntetni a szóban forgó két országra vonatkozó eljárást,

—

nem exportálta az Unióba az 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott terméket a vizsgálati időszak során (2008. július 1-jétől2009. június 30-ig),

—

nem áll kapcsolatban a Kínai Népköztársaság azon exportőreivel vagy gyártóival, amelyekre az e rendelettel kivetett intézkedéseket alkalmazni kell,

—

az érintett terméket az Unióba ténylegesen csak az intézkedések alapjául szolgáló vizsgálati időszak után exportálta, vagy visszavonhatatlan szerződéses kötelezettséget vállalt jelentős mennyiségnek az Unióba történő kivitelére,

1.12.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 315/16

(1)

A 485/2008/EK rendelet – annak megállapítása végett, hogy az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) finanszírozási rendszerébe tartozó ügyletek ténylegesen megvalósultak-e, illetve azok végrehajtása szabályszerű volt-e – az EMGA finanszírozási rendszeréhez közvetve vagy közvetlenül kapcsolódó kifizetések jogosultjai, illetve kötelezettjei kereskedelmi okmányainak vizsgálatára vonatkozik. Mindazonáltal helyénvaló kizárni az említett rendelet alkalmazásából azokat az intézkedéseket, amelyek természetüknél fogva nem alkalmasak a kereskedelmi okmányok vizsgálata révén az utólagos ellenőrzésre.

(2)

A 4045/89/EGK tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó intézkedések jegyzékének megállapításáról és a 96/284/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2000. október 18-i 2311/2000/EK bizottsági rendelet (2) meghatározza a mentesített intézkedések jegyzékét. A mezőgazdasági jogszabályokban bekövetkezett változások miatt e jegyzéket frissíteni szükséges.

(3)

Bizonyos intézkedések olyan kifizetésekkel kapcsolatosak, amelyek vagy egy területhez kapcsolódnak vagy nincsenek azokkal a kereskedelmi okmányokkal összefüggésben, amelyek vizsgálat tárgyát képezhetik. Ennek megfelelően indokolt kizárni ezen intézkedéseket a 485/2008/EK rendelet alkalmazási köréből.

(4)

Figyelembe kell venni, hogy a korábban az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (Garanciarészlegéből) finanszírozott bizonyos intézkedéseket jelenleg a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendelettel (3) létrehozott Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) finanszírozzák.

(5)

Az érthetőség érdekében a 2311/2000/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni, és helyébe egy új rendeletnek kell lépnie.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági alapokkal foglalkozó bizottság véleményével,

1.12.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 315/18

(1)

Az 510/2006/EK rendelet 6. cikke (2) bekezdésének első albekezdésével összhangban a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Spanyolország kérelmét (2) a „Pimiento de Gernika” vagy „Gernikako Piperra” elnevezés bejegyzésére.

(2)

A Bizottsághoz nem érkezett az 510/2006/EK rendelet 7. cikke szerinti kifogás, ezért az említett elnevezést be kell jegyezni,

1.12.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 315/20

(1)

Az 510/2006/EK rendelet 9. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban és 17. cikkének (2) bekezdése alapján a Bizottság megvizsgálta Olaszország kérelmét, amely az 1904/2000/EK rendelettel (2) módosított 2400/96/EK bizottsági rendelet (3) alapján bejegyzett „Castagna del Monte Amiata” oltalom alatt álló földrajzi jelzéshez kapcsolódó termékleírás módosításának jóváhagyására irányul.

(2)

Az 510/2006/EK rendelet 9. cikke értelmében a szóban forgó módosítás nem tekinthető kisebb jelentőségűnek, ezért a Bizottság az említett rendelet 6. cikke (2) bekezdésének első albekezdése alapján a módosítás iránti kérelmet közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (4). A Bizottsághoz nem érkezett az 510/2006/EK rendelet 7. cikke szerinti kifogás, ezért a módosítást jóvá kell hagyni,

1.12.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 315/22

1.12.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 315/24

(1)

Az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy az 1001 10 00, az 1001 90 91, az ex 1001 90 99 (kiváló minőségű közönséges búza), az 1002, az ex 1005 (a hibrid vetőmag kivételével), valamint – a vetésre szánt hibridek kivételével – ex 1007 KN-kód alá tartozó termékekre vonatkozó behozatali vámnak meg kell egyeznie az e termékek behozatalára érvényes, 55 %-kal megnövelt, majd a szállítmányra alkalmazandó CIF-importárral csökkentett intervenciós árral. E vám azonban nem haladhatja meg a közös vámtarifa szerinti vámtételt.

(2)

Az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy az (1) bekezdésben említett behozatali vám kiszámítása céljából az abban a bekezdésben említett termékekre rendszeres időközönként reprezentatív CIF-importárat kell megállapítani.

(3)

Az 642/2010/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében az 1001 10 00, az 1001 90 91, az ex 1001 90 99 (kiváló minőségű közönséges búza), az 1002 00, az 1005 10 90, az 1005 90 00 és az 1007 00 90 KN-kód alá tartozó termékekre vonatkozó importvám kiszámításához az ugyanezen rendelet 5. cikkében leírt módszerrel meghatározott napi reprezentatív CIF-importárat kell alkalmazni.

(4)

Helyénvaló rögzíteni a behozatali vámokat 2010. december 1-jétől az új behozatali vám hatálybalépése napjáig tartó időszakra,

1.12.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 315/27

(1)

A 867/2010/EU bizottsági rendelet (3) a 2010/11-es gazdasági évre megállapította a fehér cukorra, a nyerscukorra és egyes szirupokra alkalmazandó irányadó árakat és kiegészítő importvámokat. Ezen árakat és vámokat legutóbb az 1087/2010/EU bizottsági rendelet (4) módosította.

(2)

A Bizottság rendelkezésére álló adatok alapján az említett összegek módosításra szorulnak, a 951/2006/EK rendeletben foglalt előírásokkal és részletes szabályokkal összhangban,

1.12.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 315/29

(1)

A 451/2000/EK (2) és az 1490/2002/EK (3) bizottsági rendelet megállapítja a 91/414/EGK irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram harmadik szakaszának végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat, és létrehozza azon hatóanyagok jegyzékét, amelyeket a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő lehetséges felvétel céljából értékelni kell. E jegyzékben szerepel a napropamid. A 2008/902/EK bizottsági határozat (4) értelmében a napropamidot nem vették fel a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe.

(2)

A 91/414/EGK irányelv 6. cikkének (2) bekezdése alapján az eredeti bejelentő (a továbbiakban: kérelmező) a 91/414/EGK tanácsi irányelv alkalmazására vonatkozó részletes szabályoknak az irányelv 8. cikke (2) bekezdésében említett munkaprogramban szereplő, de az irányelv I. mellékletébe fel nem vett hatóanyagok szokásos és gyorsított eljárással való értékelése tekintetében történő megállapításáról szóló, 2008. január 17-i 33/2008/EK bizottsági rendelet (5) 14–19. cikkében előírt gyorsított eljárás alkalmazása iránti új kérelmet nyújtott be.

(3)

A kérelmet az 1490/2002/EK rendelet által kijelölt referens tagállamhoz, Dániához nyújtotta be. A gyorsított eljárásra vonatkozó határidőt betartották. A hatóanyag specifikációját pontosították. A támogatott felhasználási módok megegyeznek a 2008/902/EK határozatban szereplőkkel. Az említett alkalmazás megfelel továbbá a 33/2008/EK rendelet 15. cikke szerinti lényegi és eljárási követelményeknek.

(4)

Dánia értékelte a kérelmező által benyújtott új információkat és adatokat, és kiegészítő jelentést készített. A jelentést 2009. június 30-án megküldte az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (a továbbiakban: Hatóság), valamint a Bizottságnak. A Hatóság a kiegészítő jelentést véleményezés céljából megküldte a tagállamoknak és a kérelmezőnek, és a beérkezett észrevételeket továbbította a Bizottságnak. A 33/2008/EK rendelet 20. cikkének (1) bekezdése alapján, továbbá a Bizottság kérésére a Hatóság 2010. március 26-án benyújtotta a Bizottsághoz a napropamidra vonatkozó következtetését (6). Az értékelési jelentéstervezetet, a kiegészítő jelentést valamint a Hatóság következtetését a Bizottság a tagállamokkal az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság keretében újból áttekintette, és 2010. október 28-án a napropamidra vonatkozó bizottsági felülvizsgálati jelentés formájában véglegesítette.

(5)

A referens tagállam által készített kiegészítő értékelés és a Hatóság új következtetése külön figyelmet szentelt a hatóanyag felvételének elutasításához vezető aggályoknak. Ezen aggályok közt a legfontosabbak a következő voltak: a 2-(1-naftil-oxi)propionsav (a továbbiakban: NOPA) metabolit általi esetleges talajvíz-szennyeződés, valamint az emlősöket, halevő madarakat és vízi szervezeteket érintő kockázat. A kérelmező által benyújtott új adatok a következőkre mutatatnak rá: A NOPA metabolit sem toxikológiai, sem növényvédelmi szempontból nem releváns. Továbbá a madarakra és az emlősökre gyakorolt kockázat mindent összevetve alacsonynak tekinthető, míg a vízi szervezetekre gyakorolt kockázat estében a további benyújtott adatok alapján meghatározták az elfogadható felhasználásokat.

(6)

A kérelmező által nyújtott kiegészítő adatok és információk alapján ennek megfelelően ki lehet zárni azon különleges aggályokat, amelyek a hatóanyag fel nem vételéhez vezettek. Egyéb nyitott tudományos kérdés nem merült fel.

(7)

A különböző vizsgálatok alapján abból lehet kiindulni, hogy a napropamidot tartalmazó növényvédő szerek várhatóan általában megfelelnek a 91/414/EGK irányelv 5. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott követelményeknek, különösen a bizottsági felülvizsgálati jelentésben vizsgált és részletesen kifejtett felhasználási módok tekintetében. Ezért a napropamidot fel kell venni az I. mellékletbe, biztosítva ezáltal, hogy az említett irányelv rendelkezéseivel összhangban valamennyi tagállamban engedélyezni lehessen az e hatóanyagot tartalmazó növényvédő szereket.

(8)

E következtetés sérelme nélkül helyénvaló további információkat beszerezni egyes konkrét kérdésekről. A 91/414/EGK irányelv 6. cikkének (1) bekezdése szerint feltételekhez lehet kötni valamely hatóanyagnak az I. mellékletbe való felvételét. Ezért helyénvaló előírni, hogy a kérelmező nyújtson be további információkat a fotolízismetabolitok és a NOPA vízi növényekre gyakorolt kockázatáról.

(9)

A 91/414/EGK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(10)

Az ezen irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

1.12.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 315/32

(1)

A 2010/257/EU bizottsági határozat (2) keretében az észtországi PRIA kifizető ügynökség kivételével valamennyi kifizető ügynökség számláinak elszámolására sor került a 2009. pénzügyi évre vonatkozóan.

(2)

Új információk megküldését és további ellenőrzések elvégzését követően a Bizottság immár határozatot hozhat az észtországi PRIA kifizető ügynökség által a vidékfejlesztési intézkedésekkel kapcsolatos kiadásokra vonatkozóan benyújtott számlák teljességéről, pontosságáról és valódiságáról.

(3)

Az 1290/2005/EK rendelet 30. cikkének (2) bekezdésével összhangban e határozat nem sérti a Bizottság által elfogadott azon későbbi határozatokat, amelyek a közösségi szabályoknak nem megfelelően teljesített kiadásokat kizárják a közösségi finanszírozásból,

1.12.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 315/35

(1)

A 2010/258/EU bizottsági határozat (2) keretében a németországi „Baden-Württemberg”, „Hessen”, „IBH” és „Helaba”, az olaszországi „AGEA” és „ARBEA”, valamint a romániai „PIAA” kifizető ügynökség kivételével valamennyi kifizető ügynökség számláinak elszámolására sor került a 2009. pénzügyi évre vonatkozóan.

(2)

Új információk megküldését és további ellenőrzések elvégzését követően a Bizottság immár határozatot hozhat a németországi „Baden-Württemberg”, „Hessen”, „IBH” és „Helaba” kifizető ügynökség által benyújtott számlák teljességéről, pontosságáról és valódiságáról.

(3)

Az 1290/2005/EK tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más testületek akkreditációja és az EMGA és az EMVA számláinak elszámolása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. június 21-i 885/2006/EK bizottsági rendelet (3) 10. cikke (2) bekezdésének első albekezdése értelmében a szóban forgó rendelet 10. cikke (1) bekezdésének első albekezdése szerinti számlaelszámolási határozat alapján az egyes tagállamoktól behajtandó vagy számukra kifizetendő összegeket úgy kell meghatározni, hogy a szóban forgó pénzügyi évre (tehát 2009-re) vonatkozó havi kifizetéseket kivonják az adott évre vonatkozó, az (1) bekezdés szerint elismert kiadásokból. Ezt az összeget a Bizottság levonja vagy hozzáadja a számlaelszámolási határozat elfogadásának hónapját követő második hónapban felmerülő költségekhez kapcsolódó havi kifizetésből/kifizetéshez.

(4)

Az 1290/2005/EK rendelet 32. cikkének (5) bekezdése értelmében abban az esetben, ha a szabálytalanságok miatti behajtásra a közigazgatási vagy jogi szempontból történő első ténymegállapítás időpontját követő négy éven belül, illetve – amennyiben a behajtás nemzeti igazságszolgáltatási szervek előtti eljárás tárgyát képezi – nyolc éven belül nem kerül sor, a szabálytalanságok miatti behajtás elmaradásából származó pénzügyi következmények 50 %-át az érintett tagállam viseli, 50 %-át pedig a közösségi költségvetésből kell finanszírozni. A szóban forgó rendelet 32. cikkének (3) bekezdése értelmében a tagállamok az éves beszámolókkal együtt összesítő bevallást nyújtanak be a Bizottságnak a szabálytalanságok nyomán kezdeményezett behajtási eljárásokról. A behajtandó összegekre vonatkozó tagállami bevallási kötelezettség végrehajtásának részletes szabályait a 885/2006/EK rendelet állapítja meg. A tagállamok által 2010-ben benyújtandó táblázat mintáját az említett rendelet III. melléklete tartalmazza. A tagállamok által kitöltött táblázatok alapján a Bizottság határozatot hoz a négy, illetve nyolc évnél régebbi szabálytalanságok miatti behajtások elmaradásának pénzügyi következményeiről. Az említett határozat nem sérti az 1290/2005/EK rendelet 32. cikkének (8) bekezdésével összhangban a megfelelőségre vonatkozóan később hozandó határozatokat.

(5)

Az 1290/2005/EK rendelet 32. cikkének (6) bekezdése értelmében a tagállamok határozhatnak úgy, hogy a behajtási eljárást nem hajtják végre. Ilyen határozatot azonban csak abban az esetben hozhatnak, ha a behajtási eljárás során felmerült költségek és a még várhatóan felmerülő költségek összességében meghaladják a behajtandó pénzösszeget, vagy ha a behajtásra nincs lehetőség, mert az adós vagy a szabálytalanságért jogszabályi felelősséggel tartozó személyek fizetésképtelensége az érintett tagállam nemzeti jogával összhangban megállapításra és elfogadásra került. Ha a határozatot a közigazgatási vagy jogi szempontból történő első ténymegállapítás időpontját követő négy éven belül, illetve – amennyiben a behajtás nemzeti igazságszolgáltatási szervek előtti eljárás tárgyát képezi – nyolc éven belül meghozzák, a behajtás elmaradásából származó pénzügyi következmények 100 %-át a közösségi költségvetésből kell finanszírozni. Az 1290/2005/EK rendelet 32. cikkének (3) bekezdésében említett összesítő bevallásban a tagállam feltünteti azokat az összegeket, amelyekről úgy döntött, hogy behajtásukra nem kerül sor, továbbá indokolja döntését. Ezek az összegek nem az érintett tagállamot terhelik, következésképpen azokat a közösségi költségvetés fedezi. E határozat nem sérti az említett rendelet 32. cikkének (8) bekezdésével összhangban a megfelelőségre vonatkozóan később hozandó határozatokat.

(6)

Az érintett kifizető ügynökségek számláinak elszámolása során a Bizottságnak figyelembe kell vennie a szóban forgó tagállamoktól a 2010/258/EU határozat alapján már visszatartott összegeket.

(7)

Az 1290/2005/EK rendelet 30. cikkének (2) bekezdésével összhangban e határozat nem sérti a Bizottság által elfogadott azon későbbi határozatokat, amelyek a közösségi szabályoknak nem megfelelően teljesített kiadásokat kizárják a közösségi finanszírozásból,

1.12.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 315/38

(1)

A 2006/329/EK bizottsági határozat (2) már meghatározott egy kiinduló kérdőívet a hulladékok égetéséről szóló 2000/76/EK irányelv végrehajtásáról készített jelentésekhez. Az említett kérdőív a 2006-tól 2008-ig terjedő beszámolási időszakra vonatkozott.

(2)

A 2000/76/EK irányelv végrehajtása, illetve a kiinduló kérdőív használata során szerzett tapasztalatok alapján a 2009-től 2011-ig terjedő időszakra új kérdőívet kell meghatározni. Az egyértelműség érdekében a 2006/329/EK határozat helyébe új határozatnak kell lépnie.

(3)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a környezetre vonatkozó egyes irányelvek végrehajtásáról szóló jelentések egységesítéséről és ésszerűsítéséről szóló, 1991. december 23-i 91/692/EGK tanácsi irányelv (3) 6. cikke alapján létrehozott bizottság véleményével,

1.12.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 315/43

(1)

A 2009/470/EK határozat megállapítja az állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, az ellenük való védekezésre és figyelemmel kísérésükre irányuló programokhoz történő uniós pénzügyi hozzájárulásra irányadó eljárásokat.

(2)

Az egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, az ellenük való védekezésre és figyelemmel kísérésükre irányuló nemzeti programokra vonatkozó közösségi szempontok megállapításáról szóló, 2008. április 25-i 2008/341/EK bizottsági határozat (2) előírja, hogy ahhoz, hogy a programok a 2009/470/EK határozat 27. cikkének (1) bekezdésében előírt intézkedések értelmében elfogadásra kerüljenek, a tagállamok által a Bizottságnak benyújtott, a határozat mellékletében felsorolt állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, az ellenük való védekezésre és figyelemmel kísérésükre irányuló programoknak legalább a 2008/341/EK határozat mellékletében rögzített szempontoknak meg kell felelniük.

(3)

A tagállamok által 2010-re és az azt követő évekre benyújtott, egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, az ellenük való védekezésre és figyelemmel kísérésükre irányuló éves és többéves programok, valamint az azokhoz nyújtott közösségi pénzügyi hozzájárulás jóváhagyásáról szóló, 2009. november 26-i 2009/883/EK bizottsági határozat (3) jóváhagy egyes nemzeti programokat, és a tagállamok által benyújtott minden egyes programra vonatkozóan meghatározza az uniós pénzügyi hozzájárulás mértékét és maximális összegét.

(4)

A Bizottság megvizsgálta a tagállamok által benyújtott, az említett programokkal kapcsolatban felmerült kiadásokról szóló jelentéseket. A vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy egyes tagállamok nem fogják kihasználni a 2010-re szóló teljes keretüket, miközben más tagállamok kiadásai túllépik majd a számukra allokált összeget.

(5)

A legtöbb tagállamban a veszettség elleni programok a szóban forgó betegségből eredő köz- és állat-egészségügyi kockázat felszámolására irányuló célkitűzésük eléréséhez közelednek. Helyénvaló további pénzügyi támogatást nyújtani e programok számára a finanszírozási arány növelésével, az e betegség mielőbbi felszámolására irányuló tagállami erőfeszítések megerősítése érdekében.

(6)

A tagállamok tájékoztatták a Bizottságot, hogy szarvasmarhafélék fertőző szivacsos agyvelőbántalmai esetében a figyelemmel kísérést szolgáló vizsgálatokra vonatkozó visszatérítésre a korábbi években vizsgálatonként megállapított maximális összeghatár többé nem reális. A kérdés Bizottság általi kivizsgálásának eredményei alapján helyénvaló növelni az említett vizsgálatokra vonatkozó visszatérítés maximális összeghatárát, a tagállamokban a vizsgálatok elvégzése során felmerült tényleges költségekhez való közelítés érdekében.

(7)

Ezért számos nemzeti program esetében ki kell igazítani az uniós pénzügyi hozzájárulást. Helyénvaló újraelosztani az olyan nemzeti programok számára megítélt támogatást, melyek nem fogják azt teljes egészében felhasználni és a fennmaradó összeget odaítélni olyan nemzeti programoknak, amelyek várhatóan túllépik majd a számukra megállapított összeget. Az újraelosztásnak az érintett tagállamok ténylegesen felmerült kiadásaira vonatkozó legfrissebb információkon kell alapulnia.

(8)

Ezenkívül Portugália módosított programot nyújtott be a szarvasmarha-brucellózis felszámolására, Spanyolország, Hollandia, Ausztria és Portugália módosított programot nyújtott be a kéknyelv-betegség endémiás vagy nagy kockázatnak kitett körzetekben való felszámolására és figyelemmel kísérésére, Bulgária és Lengyelország pedig módosított programot nyújtott be a veszettség felszámolására.

(9)

A Bizottság mind állat-egészségügyi, mind pénzügyi szempontból megvizsgálta az említett módosított programokat. Megállapítást nyert, hogy a programok megfelelnek a vonatkozó uniós állat-egészségügyi jogszabályoknak, különösen a 2008/341/EK határozat mellékletében szereplő kritériumoknak. Emiatt a módosított programokat jóvá kell hagyni.

(10)

A 2009/833/EK határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(11)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

a)

a Spanyolország által 2010. május 17-én benyújtott program;

b)

a Hollandia által 2010. szeptember 20-án benyújtott program;

c)

az Ausztria által 2010. március 29-én benyújtott program;

d)

a Portugália által 2010. május 12-én benyújtott program.

a)

a Bulgária által 2010. szeptember 29-én benyújtott program;

b)

a Lengyelország által 2010. szeptember 28-án benyújtott program;

1.

Az 1. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:

2.

A 2. cikk (2) bekezdésének helyébe az alábbi szöveg lép:

„(2)   Az (1) bekezdésben említett egyes tagállamoknak a tuberkulin-próbák és a laboratóriumi vizsgálatok elvégzésének költségeihez, valamint a programok keretében levágott állatok értékéért a tulajdonosoknak fizetendő kártérítés fedezéséhez nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulás a tagállamok felmerülő költségeinek 50 %-át teszi ki, és nem haladhatja meg az alábbi összegeket:

3.

A 3. cikk (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

4.

A 4. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:

5.

Az 5. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:

6.

A 6. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:

7.

A 7. cikk (2) bekezdésében a „450 000 EUR” szövegrész helyébe a „250 000 EUR” szövegrész lép.

8.

A 8. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:

9.

A 9. cikk a következőképpen módosul:

10.

A 10. cikk (2) és (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az (1) bekezdésben említett egyes tagállamoknak a programok keretében a veszettség antigénje vagy antitestjei kimutatására elvégzett laboratóriumi vizsgálatok költségéhez, a veszettség vírusának izolálásához, karakterizálásához, a biomarkerek kimutatásához és a vakcinát tartalmazó csalétkek titrálásához, valamint a vakcina és csalétek beszerzéséhez és kiosztásához nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulás a tagállamok felmerülő költségeinek 75 %-át teszi ki, és nem haladhatja meg az alábbi összegeket:

(3)   Az (1) bekezdésben említett programok tekintetében a tagállamok számára visszatérítendő költségek maximális összege átlagosan nem haladhatja meg az alábbiakat:

11.

A 11. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:

12.

A 12. cikk (2) bekezdésének helyébe az alábbi szöveg lép:

„(2)   Az (1) bekezdésben említett programok esetében a laboratóriumi vizsgálatok költségeihez nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulás az érintett tagállamok felmerülő költségeinek 50 %-át teszi ki, és nem haladhatja meg az alábbi összegeket:

13.

A 13. cikk (3) és (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Az (1) és (2) bekezdésben említett egyes tagállamoknak a programok keretében a veszettség antigénje vagy antitestjei kimutatására elvégzett laboratóriumi vizsgálatok, a veszettség vírusának karakterizálása, a biomarkerek kimutatása, a kormeghatározás, a vakcinát tartalmazó csalétkek titrálása, valamint a vakcina és csalétek beszerzése és kiosztása költségeihez nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulás a tagállamok felmerülő költségeinek 75 %-át teszi ki, és nem haladhatja meg az alábbi összegeket:

(4)   Az (1) és (2) bekezdésben említett programok tekintetében a tagállamok számára visszatérítendő költségek maximális összege átlagosan nem haladhatja meg az alábbiakat:

14.

A 14. cikk (2) bekezdésében a „262 000 EUR” szövegrész helyébe a „310 000 EUR” szövegrész lép.

15.

A 15. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:

16.

A 16. cikk (2) bekezdésének bevezető mondatában a „8 200 000 EUR” szövegrész helyébe a „4 000 000 EUR” szövegrész lép.