Az Európai Unió L 260/2009

I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

3.10.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 260/5

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/104/EK IRÁNYELVE

(2009. szeptember 16.)

a munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközök biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről (második egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében)

(kodifikált változat)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 137. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2),

mivel:

(1)

A munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközök biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről szóló, 1989. november 30-i 89/655/EGK tanácsi irányelvet (második egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) (3) több alkalommal jelentősen módosították (4). Az áttekinthetőség és érthetőség érdekében ezt az irányelvet kodifikálni kell.

(2)

Ez az irányelv egyedi irányelv a munkavállalók munkahelyi egészségvédelmének és biztonságának javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló, 1989. június 12-i 89/391/EGK tanácsi irányelv (5) 16. cikkének (1) bekezdése értelmében. Ezért a 89/391/EGK irányelv rendelkezései teljes mértékben alkalmazandók a munkavállalók által a munka során alkalmazott munkaeszközök használatának területére az ezen irányelvben foglalt szigorúbb vagy különös rendelkezések sérelme nélkül.

(3)	A Szerződés 137. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a Tanács irányelvek útján minimumkövetelményeket fogadhat el azért, hogy különösen a munkakörnyezet tekintetében javításokat ösztönözzön a munkavállalók egészségének és biztonságának védelme érdekében.

(4)	Az említett cikk értelmében ezekben az irányelvekben kerülni kell az olyan közigazgatási, pénzügyi és jogi korlátozások előírását, amelyek gátolnák a kis- és középvállalkozások alapítását és fejlődését.

(5)	A Szerződés 137. cikkének (2) bekezdése értelmében elfogadott rendelkezések nem akadályozzák a tagállamokat abban, hogy a munkafeltételek védelmére vonatkozóan a Szerződéssel összeegyeztethető szigorúbb intézkedéseket tartsanak hatályban, vagy vezessenek be.

(6)	A munkavállalók egészsége védelmének és biztonságának biztosításához elengedhetetlen azoknak a minimumkövetelményeknek a betartása, amelyek célja a munkaeszközök használata során az egészségvédelem és a biztonság magasabb szintjének biztosítása.

(7)	A munkahelyi biztonság, higiénia és egészség fejlesztése olyan cél, amely nem rendelhető alá pusztán gazdasági szempontoknak.

(8)	A magasban végzett munka során a munkavállalók egészsége és biztonsága olyan különösen súlyos kockázatoknak, nevezetesen a magasból történő lezuhanás és más súlyos munkahelyi balesetek kockázatainak van kitéve, amelyek az összes baleset, különösen a halálos balesetek jelentős részét teszik ki.

(9)	Ez az irányelv a belső piac szociális dimenziója megvalósításának egyik konkrét eleme.

(10)

A műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) értelmében a tagállamoknak értesíteniük kell a Bizottságot a gépekre, berendezésekre és felszerelésekre vonatkozó műszaki előírás-tervezetekről.

(11)	Ez az irányelv a legalkalmasabb eszköz a kitűzött célok elérésére, és nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(12)	Ez az irányelv nem érinti a III. melléklet B. részében meghatározott irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

(1) Ez az irányelv, amely a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében a második egyedi irányelv, megállapítja a munkavállalók által a munka során használt, a 2. cikkben meghatározott munkaeszközökre vonatkozó egészségvédelmi és biztonsági minimumkövetelményeket.

(2) A 89/391/EGK irányelv rendelkezései teljes mértékben alkalmazandók az (1) bekezdésben említett terület egészére, az ezen irányelvben foglalt szigorúbb vagy különös rendelkezések sérelme nélkül.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában:

a) „munkaeszköz”: a munka során használt bármely gép, készülék, szerszám vagy felszerelés;

b) „munkaeszköz használata”: bármely, munkaeszközt érintő tevékenység, úgymint elindítás és leállítás, használat, szállítás, javítás, átalakítás, karbantartás és szervizelés, beleértve különösen a tisztítást;

c) „veszélyzóna”: minden, a munkaeszközön belüli vagy körülötte lévő zóna, ahol a munkavállaló egészségét vagy biztonságát veszély fenyegeti;

d) „veszélynek kitett munkavállaló”: részben vagy teljesen a veszélyzónában tartózkodó munkavállaló;

e) „kezelő”: az(ok) a munkavállaló(k), aki(k)nek feladata a munkaeszköz használata.

II. FEJEZET

A MUNKÁLTATÓ KÖTELEZETTSÉGEI

3. cikk

Általános kötelezettségek

(1) A munkáltató megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a vállalkozás vagy a telephely munkavállalóinak rendelkezésére bocsátott munkaeszközök megfelelőek legyenek az elvégzendő munkához, vagy megfelelően alkalmasak legyenek e célra, lehetővé téve ezáltal a munkavállalók biztonságának és egészségének biztosítását e munkaeszközök használata során.

A munkáltató az általa használatra javasolt munkaeszközök kiválasztásánál figyelembe veszi a sajátos munkakörülményeket és jellemzőket, valamint a vállalkozásban vagy a telephelyen, különösen a munkahelyen a munkavállalók egészségével és biztonságával kapcsolatos meglévő kockázatokat és a kérdéses munkaeszköz használata folytán ezekhez várhatóan hozzáadódó kockázatokat.

(2) Amennyiben nem biztosítható teljes mértékben a munkavállalók biztonsága és egészsége a munkaeszközök használata során, a munkáltató megfelelő intézkedéseket tesz a kockázatok minimalizálása érdekében.

4. cikk

A munkaeszközökre vonatkozó szabályok

(1) A 3. cikk sérelme nélkül a munkáltatónak be kell szereznie és használnia kell:

olyan munkaeszközöket, amelyeket először 1992. december 31. után bocsátottak a vállalkozás vagy a telephely munkavállalóinak rendelkezésére, és amelyek megfelelnek:

i.	valamennyi vonatkozó hatályos közösségi irányelv rendelkezéseinek;

ii.	az I. mellékletben előírt minimumkövetelményeknek olyan mértékben, amennyiben más közösségi irányelv nem, vagy csak részben alkalmazandó;

b)	olyan munkaeszközöket, amelyek 1992. december 31-én már a vállalkozás vagy a telephely munkavállalóinak rendelkezésére álltak, és amely legkésőbb ezen időpont után négy évvel megfelelnek az I. mellékletben előírt minimumkövetelményeknek;

az a) pont i. alpontjának sérelme nélkül, valamint az a) pont ii. alpontjától és a b) ponttól eltérve, olyan, az I. melléklet 3. pontjának követelményei alá tartozó különleges munkaeszközöket, amelyek 1998. december 5-én már a vállalkozás vagy a telephely munkavállalóinak rendelkezésére álltak, és, amelyek legkésőbb ezen időpont után négy évvel megfelelnek az I. mellékletben előírt minimumkövetelményeknek.

(2) A munkáltató megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a munkaeszközök használatuk során mindvégig – megfelelő karbantartás révén – olyan szinten maradjanak, hogy megfeleljenek, az adott esettől függően, az (1) bekezdés a) vagy b) pontjának.

(3) A tagállamok meghatározzák – a szociális partnerekkel folytatott konzultációt követően, és a nemzeti jogszabályok vagy gyakorlatok figyelembevételével – azokat az eljárásokat, amelyek lehetővé teszik a II. melléklet által előirányzott céloknak megfelelő biztonsági szint elérését.

5. cikk

A munkaeszköz vizsgálata

(1) A munkáltató gondoskodik arról, hogy a nemzeti jogszabályok vagy gyakorlatok értelmében képesített személyek az olyan munkaeszközökön, amelyek biztonsága a beszerelés körülményeitől függ, kezdeti ellenőrzést (a beszerelés után és az üzembe állítás előtt), és minden egyes új telephelyre vagy munkahelyre történő mozgatás után újabb ellenőrzést végezzenek, annak érdekében, hogy megbizonyosodjanak e munkaeszközök helyes beszereléséről és jó működéséről.

(2) Az egészségügyi és biztonsági előírások betartásának, a veszélyes helyzetek előidézésére alkalmas károsodások észlelésének és időben történő orvoslásának biztosítása érdekében a munkáltató gondoskodik arról, hogy az ilyen károsodásokat előidéző befolyásoknak kitett munkaeszközöket:

a)	a nemzeti jogszabályok vagy gyakorlatok értelmében képesített személyek időszakos ellenőrzéseknek, és adott esetben időszakos teszteléseknek vessék alá;

a nemzeti jogszabályok vagy gyakorlatok értelmében képesített személyek kivételes ellenőrzéseknek vessék alá minden alkalommal, amikor olyan kivételes eseményekre – így például átalakításokra, balesetekre, természeti jelenségekre, elnyúló használaton kívüli időszakokra – kerül sor, amelyek a munkaeszköz biztonságára nézve káros következményekkel járhatnak.

(3) Az ellenőrzések eredményéről jegyzőkönyvet kell felvenni, és azt az érintett hatóságok rendelkezésére kell bocsátani. A jegyzőkönyveket kellő ideig meg kell őrizni.

Ha a munkaeszközt a vállalkozáson kívül használják, a legutolsó ellenőrzés elvégzését tárgyi bizonyítási eszközzel kell tanúsítani.

(4) Ezeknek az ellenőrzéseknek a feltételeit a tagállamok határozzák meg.

6. cikk

Különös veszélyt jelentő munkaeszközök

Amennyiben a munkaeszköz használata valószínűleg különös veszélyt jelent a munkavállalók biztonságára és egészségére, a munkáltató megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy:

a)	a munkaeszközt csak az erre kijelölt személyek használhassák;

b)	javítás, átalakítás, karbantartás vagy szervizelés esetén az érintett munkavállalókat kifejezetten hatalmazzák fel e feladatok ellátására.

7. cikk

Ergonómia és foglalkozás-egészségügy

A munkáltatónak a biztonsági és egészségügyi minimumkövetelmények alkalmazása során teljes mértékben figyelembe kell vennie a munkavégzés helyét és a munkavállalók testtartását a munkaeszköz használata során, valamint az ergonómiai alapelveket.

8. cikk

A munkavállalók tájékoztatása

(1) A 89/391/EGK irányelv 10. cikkének sérelme nélkül a munkáltató megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy megfelelő tájékoztatás és adott esetben tájékoztató útmutatások is álljanak a munkavállalók rendelkezésére a munka során használt munkaeszközökről.

(2) A tájékoztatás és a tájékoztató útmutatások legalább a következőkre vonatkozó információt tartalmazzák a biztonság és az egészség szempontjából:

a)	a munkaeszközök használati feltételei;

b)	az előrelátható, szokásostól eltérő helyzetek;

c)	a munkaeszközök használata során adott esetben szerzett tapasztalatból levonható következtetések.

A munkavállalók figyelmét fel kell hívni az őket érintő veszélyekre, a közvetlen munkakörnyezetükben lévő munkaeszközökre, valamint az őket érintő változásokra, amennyiben ezek hatással vannak a közvetlen munkakörnyezetükben található munkaeszközökre, akkor is, ha közvetlenül nem használják azokat.

(3) A tájékoztatásnak és a tájékoztató útmutatásoknak érthetőeknek kell lenniük az érintett munkavállalók számára.

9. cikk

A munkavállalók képzése

A 89/391/EGK irányelv 12. cikkének sérelme nélkül a munkáltató megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy:

a)	a munkaeszközök használatával megbízott munkavállalók megfelelő képzésben részesüljenek, többek között azokról a veszélyekről is, amelyekkel e használat járhat;

b)	a 6. cikk b) pontjában említett munkavállalók megfelelő különleges képzést kapjanak.

10. cikk

Konzultáció a munkavállalókkal és a munkavállalók részvétele

A munkavállalókkal vagy képviselőikkel folytatott konzultációra, valamint a munkavállalók vagy képviselőik részvételére az ezen irányelv – beleértve a mellékleteit is – hatálya alá tartozó kérdésekben a 89/391/EGK irányelv 11. cikkének megfelelően kerül sor.

III. FEJEZET

VEGYES RENDELKEZÉSEK

11. cikk

A mellékletek módosítása

(1) A Tanács a Szerződés 137. cikke (2) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően fogadja el az I. mellékletnek a különleges munkaeszközökre alkalmazandó, az I. melléklet 3. pontjában előirányzott további minimumkövetelményekkel történő kiegészítését.

(2) A 89/391/EGK irányelv 17. cikkének (2) bekezdésében előírt eljárásnak megfelelően kell elfogadni a mellékletek szigorúan technikai jellegű kiigazításait az alábbiak függvényében:

a)	munkaeszközökre vonatkozó irányelvek elfogadása a műszaki harmonizálás és szabványosítás terén; vagy

b)	a műszaki fejlődés, a nemzetközi szabályozások vagy szabványok vagy az ismeretek változása a munkaeszközök területén.

12. cikk

Záró rendelkezések

A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azon rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadtak vagy fogadnak el.

13. cikk

A III. melléklet A. részében meghatározott irányelvekkel módosított 89/655/EGK irányelv hatályát veszti, a III. melléklet B. részében meghatározott irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül.

A hatályon kívül helyezett irányelvre való hivatkozásokat erre az irányelvre való hivatkozásként kell értelmezni, a IV. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban.

14. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

15. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, 2009. szeptember 16-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. BUZEK

a Tanács részéről

az elnök

C. MALMSTRÖM

(1) HL C 100., 2009.4.30., 144. o.

(2) Az Európai Parlament 2008. július 8-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2009. július 13-i határozata.

(3) HL L 393., 1989.12.30., 13. o.

(4) Lásd a III. melléklet A. részét.

(5) HL L 183., 1989.6.29., 1. o.

(6) HL L 204., 1998.7.21., 37. o.

I. MELLÉKLET

MINIMUMKÖVETELMÉNYEK

(a 4. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában és b) pontjában említett)

1. Általános megjegyzés

Az e mellékletben megállapított kötelezettségek ezen irányelvre tekintettel alkalmazandók, és akkor, ha a szóban forgó munkaeszközzel kapcsolatban fennáll az adott veszély.

Az alábbiakban meghatározott minimumkövetelmények, amennyiben használatban lévő munkaeszközökre vonatkoznak, nem igénylik feltétlenül ugyanazokat az intézkedéseket, mint az új munkaeszközökre vonatkozó lényegi követelmények.

2. A munkaeszközökre alkalmazandó általános minimumkövetelmények

2.1.

A munkaeszközök azon vezérlőberendezéseinek, amelyek hatással vannak a biztonságra, jól láthatóknak és azonosíthatóknak kell lenniük és, ahol szükséges, azokat megfelelő jelzéssel kell ellátni.

A vezérlőberendezéseket a veszélyzónákon kívül kell elhelyezni – kivéve szükség esetén egyes vezérlőberendezéseket –, és oly módon, hogy működtetésük ne idézzen elő további veszélyt. Nem okozhatnak veszélyt nem szándékos működés következtében.

Szükség esetén a kezelőnek a fő vezérlőhelyről meg kell tudnia bizonyosodni arról, hogy egyetlen személy sem tartózkodik a veszélyzónákban. Ha ez nem lehetséges, valamennyi üzembe helyezést egy megbízható rendszernek – mint például egy hallható vagy látható figyelmeztető jelzésnek – kell automatikusan megelőznie. A veszélynek kitett munkavállalónak időt vagy eszközt kell biztosítani arra, hogy a munkaeszköz működésbe lépéséből vagy leállásából adódó veszélyek alól gyorsan kivonhassa magát.

A vezérlőberendezéseknek biztonságosnak kell lenniük, és kiválasztásukkor figyelembe kell venni azokat a meghibásodásokat, zavarokat és korlátokat, amelyekre a tervezett használat során számítani lehet.

2.2.

A munkaeszköz beindítása csak szándékosan, egy e célra szolgáló vezérlőberendezés segítségével történhet.

Ugyanez vonatkozik:

—	a bármilyen okból bekövetkező leállás utáni újraindításra,

—	a működési feltételekben (pl. sebesség, nyomás stb.) bekövetkező jelentős változás kezelésére,

kivéve, ha az ilyen újraindítás vagy változás nem jelent semmiféle veszélyt a veszélynek kitett munkavállalókra.

Ez a követelmény nem vonatkozik az automatikus ciklus szabályos működése során bekövetkező újraindításra vagy a működési feltételek megváltozására.

2.3.

Minden munkaeszközt fel kell szerelni olyan vezérlőberendezéssel, amellyel azt teljesen és biztonságosan le lehet állítani.

Minden munkahelyet fel kell szerelni olyan vezérlőberendezéssel, amellyel a veszély típusától függően a munkaeszköz teljesen vagy annak csupán egy része leállítható úgy, hogy a munkaeszköz biztonságos állapotba kerüljön. A munkaeszköz leállítására vonatkozó utasításnak elsőbbséget kell kapnia a beindítási utasításokkal szemben. Ha a munkaeszköz vagy veszélyes részeinek leállítása megtörtént, az érintett működtető egységek energiaellátását meg kell szakítani.

2.4.	Szükség esetén, a munkaeszközben rejlő veszélyektől és a rendes leállási időtől függően a munkaeszközt fel kell szerelni vészleállítóval.

2.5.

A lehulló vagy kirepülő tárgyak miatt veszélyt jelentő munkaeszközt fel kell szerelni az ilyen veszélyeknek megfelelő biztonsági berendezésekkel.

A gáz-, pára-, folyadék- vagy porkibocsátás miatt veszélyt jelentő munkaeszközt fel kell szerelni az ilyen veszélyeknek megfelelő visszatartó vagy elszívó berendezésekkel a forrás közelében.

2.6.	Ha a munkavállalók egészsége és biztonsága érdekében szükséges, a munkaeszközöket és elemeiket rögzítéssel vagy egyéb eszközzel stabilizálni kell.

2.7.	Ahol fennáll a munkaeszköz elemei szétesésének vagy eltörésének kockázata, ami jelentős veszélyeket okozhat a munkavállalók egészségére és biztonságára nézve, megfelelő védelmi intézkedéseket kell tenni.

2.8.

Ha a munkaeszköz mozgó elemeinél fennáll a mechanikus érintkezés veszélye, amely balesetet okozhat, azokat fel kell szerelni olyan védőeszközökkel, amelyek megakadályozzák a veszélyzónák elérését, vagy a veszélyzónák elérése előtt megállítják a veszélyes elemek mozgását.

A védőeszközök:

—	legyenek stabil szerkezetűek,

—	ne jelentsenek további kockázatot,

—	ne legyenek könnyen eltávolíthatók vagy működésképtelenné tehetők,

—	megfelelő távolságra helyezkedjenek el a veszélyzónától,

—	a szükségesnél jobban ne korlátozzák a munkaeszköz működési ciklusának megfigyelését,

—	tegyék lehetővé azokat a műveleteket, lehetőleg a védőeszközök eltávolítása nélkül, amelyek szükségesek az elemek felszereléséhez vagy cseréjéhez, valamint a karbantartási munkákhoz, csak arra a területre korlátozva a hozzáférést, ahol a munkát el kell végezni.

2.9.	A munkaeszköz működési vagy karbantartási területeit megfelelően meg kell világítani az elvégzendő munkálatok függvényében.

2.10.

Szükség esetén a munkaeszköz nagyon magas vagy alacsony hőmérsékletű részeit meg kell védeni a munkavállalók érintésének vagy közelségének veszélyeitől.

2.11.

A munkaeszköz riasztóberendezéseinek könnyen és egyértelműen felismerhetőeknek és érthetőeknek kell lenniük.

2.12.

A munkaeszközt nem lehet használni olyan műveletekre és olyan feltételek mellett, amelyekre nem alkalmas.

2.13.

Lehetővé kell tenni a karbantartási műveletek elvégzését a munkaeszköz kikapcsolt állapotában. Ha ez nem lehetséges, lehetővé kell tenni megfelelő védelmi intézkedések meghozatalát az ilyen műveletek végrehajtásához, vagy ez utóbbiakat a veszélyzónákon kívül kell tudni végrehajtani.

Amennyiben a munkaeszköznek van karbantartási naplója, azt naprakészen kell vezetni.

2.14.

Minden munkaeszközt el kell látni egyértelműen azonosítható berendezésekkel, amelyek lehetővé teszik elkülönítését minden egyes energiaforrásától.

A visszakapcsolásra csak akkor kerülhet sor, ha az nem veszélyezteti az érintett munkavállalókat.

2.15.

A munkaeszközöket el kell látni azokkal a figyelmeztetésekkel és jelzésekkel, amelyek elengedhetetlenek a munkavállalók biztonságának biztosításához.

2.16.

A gyártási, beállítási és karbantartási műveletek elvégzése érdekében a munkavállalóknak biztosítani kell minden szükséges területhez a hozzáférést, és ott a biztonságos tartózkodást.

2.17.

Minden munkaeszköznek alkalmasnak kell lennie arra, hogy megvédje a munkavállalókat a munkaeszköz kigyulladásának vagy túlmelegedésének kockázataitól, vagy a munkaeszköz által előállított vagy az abban használt vagy tárolt gáz, por, folyadék, pára vagy egyéb anyagok szivárgásából eredő kockázatoktól.

2.18.

Minden munkaeszköznek alkalmasnak kell lennie a munkaeszköz, vagy a munkaeszköz által előállított vagy az abban használt vagy tárolt anyagok felrobbanásával járó veszélyek megelőzésére.

2.19.

Minden munkaeszköznek alkalmasnak kell lennie a veszélynek kitett munkavállalók védelmére az elektromossággal történő közvetlen vagy közvetett érintkezés kockázatával szemben.

3. A különleges munkaeszközökre alkalmazandó további minimumkövetelmények

3.1. Mozgó (önjáró vagy nem önjáró) munkaeszközökre vonatkozó minimumkövetelmények

3.1.1. A munkavállalókat szállító mozgó munkaeszközt olyan módon kell felszerelni, hogy csökkentse a munkavállalókat érintő, a helyváltoztatás során felmerülő kockázatokat.

Ilyen kockázatnak kell tekinteni a kerekekkel és a lánctalpakkal való érintkezést és a közéjük történő beszorulást is.

3.1.2. Amennyiben az energiaátvivő rendszer véletlen blokkolása a mozgó munkaeszköz egyik eleme és valamely szerelvénye vagy az általa vontatott tárgy között külön kockázatot jelent, a munkaeszközt úgy kell felszerelni, vagy kialakítani, hogy meggátolja az energiaátvivő rendszer blokkolását.

Ha az ilyen blokkolás nem előzhető meg, akkor minden lehetséges intézkedést meg kell tenni a munkavállalókat érintő káros hatások elkerülése érdekében.

3.1.3. Ahol a munkaeszköz mozgó elemeire energiát átvivő rendszer a földön való vontatás következtében beszenynyeződhet vagy megrongálódhat, ott biztosítani kell a kijavításának lehetőségét.

3.1.4. A munkavállalókat szállító munkaeszközöknek, a rendeltetésszerű használat mellett korlátozniuk kell a munkaeszköz borulásából eredő kockázatokat:

—	olyan védőszerkezettel, amely biztosítja, hogy a munkaeszköz negyedfordulatnál nagyobb mértékben ne dőlhessen meg, vagy

—	olyan szerkezet segítségével, amely a munkavállalók körül elegendő szabad helyet ad, ha a dőlés a negyedfordulatot meghaladhatja, vagy

—	egyéb azonos hatású eszközzel.

Ezek a védőszerkezetek a munkaeszköz szerves részét képezhetik.

Nincs szükség ilyen védőszerkezetre, ha a munkaeszközt működés közben rögzítik, vagy ha kialakításából adódóan nem borulhat fel.

Ha fennáll a kockázata annak, hogy a munkaeszközzel közlekedő munkavállaló a felborulás esetén a munkaeszköz elemei és a talaj közé szorulhat, akkor tartószerkezetet kell felszerelni az ilyen munkavállaló vagy munkavállalók számára.

3.1.5. Az egy vagy több munkavállalót szállító villás targoncákat úgy kell kialakítani vagy felszerelni, hogy csökkenjen a felborulás kockázata, például:

—	vezetőfülke felszerelésével,

—	villás targonca felborulását megakadályozó szerkezettel,

—	olyan szerkezettel, amely biztosítja, hogy a villás targonca felborulása esetén a rajta közlekedő munkavállalók számára elegendő hely maradjon a talaj és a villás targonca egyes részei között, vagy

—	a munkavállalókat a vezetőüléshez rögzítő szerkezettel, amely megakadályozza, hogy a felboruló villás targonca elemei rájuk nehezedjenek.

3.1.6. Annak az önjáró munkaeszköznek, amely mozgásával kockázatot jelenthet emberekre, a következő feltételeknek kell megfelelnie:

a)	a munkaeszközt el kell látni egy olyan berendezéssel, amely megakadályozza annak engedély nélküli beindítását;

b)	amennyiben egynél több, vágányra szerelt munkaeszköz van egyszerre mozgásban, olyan megfelelő berendezést kell felszerelni, amely csökkenti az ütközések következményeit;

a munkaeszközre fékező- és megállítóberendezést kell felszerelni; amennyiben biztonsági szempontból szükséges, könnyen hozzáférhető vezérlőkészülékek vagy automatikus rendszerek által működtetett vészberendezésnek kell rendelkezésre állnia, amellyel a munkaeszközt le lehet fékezni és meg lehet állítani a fő berendezés meghibásodása esetén;

d)	amennyiben a vezető közvetlen látótere nem megfelelő a biztonság biztosításához, megfelelő segédeszközöket kell felszerelni a látási viszonyok javítása érdekében;

e)	azt a munkaeszközt, amelyet éjszakai vagy sötét helyeken való használat céljából alakítottak ki, el kell látni az elvégzendő munkának megfelelő világítással; ennek a munkaeszköznek megfelelő biztonságot kell nyújtania a munkavállalók számára;

f)	azt a munkaeszközt, amely tűzveszélyt jelent – önmagában vagy vontatmánya vagy szállítmánya miatt –, és amely nagy valószínűséggel veszélyezteti a munkavállalókat, megfelelő tűzoltó berendezésekkel kell ellátni, amennyiben azok nem hozzáférhetőek megfelelő közelségben a használat helyszínén;

g)	a távirányítású munkaeszköznek automatikusan meg kell állnia, amint elhagyja a vezérlési területet;

h)	a távirányítású munkaeszköznek, amely normális feltételek mellett ütközés vagy a munkavállalók beszorításának veszélyével jár, rendelkeznie kell az e veszély ellen védelmet biztosító berendezéssel, hacsak nincsenek rajta egyéb megfelelő berendezések az ütközés kockázatának kezelésére.

3.2. A terhek emelésére szolgáló munkaeszközökre vonatkozó minimumkövetelmények

3.2.1. Biztosítani kell a tartósan rögzített, terhek emelésére használt munkaeszközök szilárdságát és stabilitását a használat során, különös tekintettel a felemelendő terhekre és a szerkezetek felfüggesztési vagy rögzítési pontjaira kifejtett nyomásra.

3.2.2. Az emelőgépeken jól láthatóan fel kell tüntetni névleges terhelhetőségüket, és amennyiben szükséges, egy olyan táblával kell ellátni, amely a gép összes üzemállapotára megadja a névleges terhelhetőséget.

Az emelőberendezéseket olyan módon kell megjelölni, hogy felismerhetőek legyenek a biztonságos használat szempontjából lényeges tulajdonságaik.

Azt a munkaeszközt, amely nem személyek emelésére szolgál, de tévedésből arra is használható, ilyen tartalmú, megfelelő és jól látható jelzéssel kell ellátni.

3.2.3. A tartósan rögzített munkaeszközöket olyan módon kell rögzíteni, ami csökkenti annak kockázatát, hogy a teher:

a)	rázuhan a munkavállalókra;

b)	véletlenül veszélyesen eltolódik vagy szabadon esik;

c)	véletlenül kioldódik.

3.2.4. A munkavállalók felemelésére vagy szállítására használt munkaeszközöket úgy kell kialakítani, hogy:

a)	megfelelő eszközök segítségével elkerüljék a kocsik leesésének kockázatát, amennyiben létezik ilyen kockázat;

b)	elkerüljék annak kockázatát, hogy maga a használó esik le a kocsiról, amennyiben létezik ilyen kockázat;

c)	elkerülhető legyen annak kockázata, hogy különösen tárgyakkal történő véletlen érintkezés által, a használót valami összezúzza, beszorítsa vagy megüsse;

d)	baleset során a kocsiba beszorult személyek ne legyenek kitéve veszélynek, és ki lehessen őket szabadítani.

Amennyiben a munkavégzés helyével összefüggő okok vagy magassági különbségek miatt az a) pontban említett kockázatokat semmilyen biztonsági intézkedéssel nem lehet elkerülni, a megerősített biztonsággal arányos tartókötelet kell felszerelni, és annak jó állapotát minden egyes munkanapon ellenőrizni kell.

II. MELLÉKLET

A MUNKAESZKÖZÖK HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ

(a 4. cikk (3) bekezdésében előirányzott rendelkezések)

Bevezető megjegyzés

Ez a melléklet ennek az irányelvnek a rendelkezéseit figyelembe véve alkalmazandó, és akkor, ha a kérdéses munkaeszközzel kapcsolatban fennáll az adott veszély.

1. Valamennyi munkaeszközre vonatkozó általános rendelkezések

1.1.

A munkaeszközt olyan módon kell beszerelni, elhelyezni és használni, hogy csökkenjen a munkaeszköz használóit és más munkavállalókat érintő kockázat, például annak biztosításával, hogy a munkaeszköz mozgó elemei és a környezetében rögzített vagy mozgó elemei között elegendő tér legyen, és hogy minden felhasznált vagy előállított energiát vagy anyagot biztonságos módon lehessen szállítani és/vagy eltávolítani.

1.2.	A munkaeszközt biztonságos feltételek mellett kell felállítani vagy szétszerelni, különösen a gyártó utasításainak betartásával.

1.3.	Ha a munkaeszközt használat közben villámcsapás érheti, akkor készülékekkel vagy megfelelő eszközökkel kell a villámtól védeni.

2. A mozgó (önjáró vagy nem önjáró) munkaeszközök használatára vonatkozó előírások

2.1.	Önjáró munkaeszközt csak olyan munkavállaló vezethet, akit annak biztonságos vezetésére megfelelően kiképeztek.

2.2.	Ha a munkaeszköz a munkaterületen belül mozog, megfelelő közlekedési szabályokat kell előírni és betartani.

2.3.

A gyalogos munkavállalókat szervezeti intézkedések útján kell megakadályozni abban, hogy az önjáró munkaeszköz működési területére lépjenek.

Ha a munkát csak gyalogos munkavállalók jelenlétében lehet megfelelően elvégezni, akkor megfelelő intézkedésekkel meg kell akadályozni a munkaeszköz okozta baleseteket.

2.4.	A munkavállalók mechanikus meghajtású munkaeszközön való szállítása csak akkor engedélyezhető, ha a biztonság feltételei biztosítottak. Amennyiben a munkát menet közben kell végezni, az adott esetnek megfelelő sebességet kell választani.

2.5.	Belső égésű motorral hajtott mozgó munkaeszköz a munkaterületen csak abban az esetben használható, ha a munkavállalók egészségét vagy biztonságát nem veszélyeztető elegendő mennyiségű levegő áll rendelkezésre.

3. Terhek emelésére szolgáló munkaeszközökre vonatkozó előírások

3.1. Általános szempontok

3.1.1. A mozgó vagy szétszerelhető, emelésre tervezett munkaeszközöket úgy kell használni, hogy a munkaeszköz használat közbeni stabilitása minden előrelátható feltétel mellett, a talaj jellegét is figyelembe véve, biztosított legyen.

3.1.2. Személyek csak az erre a célra biztosított munkaeszközökkel és tartozékokkal emelhetők.

A 89/391/EGK irányelv 5. cikkének sérelme nélkül kivételes esetekben a nem ilyen célra kialakított munkaeszközt is szabad személyek emelésére használni, amennyiben megtették a szükséges intézkedéseket a biztonság biztosítására a megfelelő ellenőrzést megállapító hazai jogszabályoknak és/vagy gyakorlatnak megfelelően.

Amíg az emelésre tervezett munkaeszközökön munkavállalók tartózkodnak, a kezelési helyet folyamatosan be kell tölteni. Az emelt személyeknek megbízható kommunikációs eszközökkel kell rendelkezniük. Veszély esetén megbízható eszközöknek kell rendelkezésre állni a kiszabadításukra.

3.1.3. Intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy függő terhek alatt munkavállalók ne tartózkodjanak, kivéve, ha e tartózkodás a munkálatok megfelelő elvégzéséhez szükséges.

Függő terhek nem mozgathatók olyan védelem nélküli munkahelyek felett, ahol általában munkavállalók tartózkodnak.

Abban az esetben, ha a munkálatok megfelelő elvégzése másképpen nem biztosítható, megfelelő eljárásokat kell megállapítani és alkalmazni.

3.1.4. Az emelőberendezéseket a kezelendő terhek, a felfogatási pontok, a rögzítőeszközök és a légköri viszonyok függvényében kell kiválasztani, tekintetbe véve a felfüggesztés módját és szerkezetét. Az emelőberendezések tartozékait egyértelműen meg kell jelölni, ha azt használat után nem szerelik szét, azért, hogy a használók felismerjék tulajdonságait.

3.1.5. Az emelőberendezéseket olyan módon kell tárolni, hogy ne sérüljenek meg, és ne menjenek tönkre.

3.2. Helyhez kötött terhek emelésére szolgáló munkaeszközök

3.2.1. Ha egynél több, helyhez kötött teher emelésére használt munkaeszközt szerelnek be, vagy állítanak fel egy munkahelyen oly módon, hogy működési sugaruk összeér, meg kell tenni a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy elkerüljék a terheknek vagy a munkaeszközök elemeinek összeütközését.

3.2.2. Ha helyhez kötött terhek emelésére használnak mozgó munkaeszközt, intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy megakadályozzák a munkaeszköz megbillenését, felborulását, vagy, szükség esetén, elmozdulását vagy megcsúszását. Ezen intézkedések megfelelő végrehajtásának biztosítására ellenőrzéseket kell végezni.

3.2.3. Ha a helyhez kötött terhek emelésére tervezett munkaeszköz kezelője nem képes közvetlenül vagy a szükséges információt biztosító segédeszköz segítségével a teher teljes útvonalát figyelemmel kísérni, akkor megfelelően képesített személynek kell vele kapcsolatban állni, aki őt irányítja, továbbá szervezeti intézkedéseket kell tenni a terheknek a munkavállalókat esetlegesen veszélyeztető ütközéseinek megakadályozása érdekében.

3.2.4. A munkát olyan módon kell megszervezni, hogy amikor egy munkavállaló kézzel kapcsol fel vagy le egy terhet, biztonságosan végezhesse ezt, különösen az a munkavállaló, aki a munkaeszközt közvetlenül vagy közvetve kezeli.

3.2.5. Az összes emelési műveletet megfelelően kell megtervezni és felügyelni, és a munkavállalók biztonságára figyelemmel elvégezni.

A kezelők közötti megfelelő összhang biztosítására eljárást kell kialakítani és alkalmazni, különösen ha egy terhet egyszerre két vagy több, helyhez kötött terhek emelésére szolgáló munkaeszköz emel.

3.2.6. Amennyiben a helyhez kötött terhek emelésére szolgáló munkaeszközök teljes vagy részleges energiakimaradás esetén nem tudják megtartani a terheket, megfelelő intézkedéseket kell hozni a munkavállalók ebből adódó veszélyeztetésének elkerülésére.

Függő terheket nem szabad felügyelet nélkül hagyni, kivéve, ha a veszélyzónához való hozzáférés meg van akadályozva, és ha a terhet teljes biztonságban függesztették fel, és teljes biztonságban is tartják.

3.2.7. A helyhez kötött terhek emelésére kialakított munkaeszköz kültéri használatát meg kell szakítani, ha a meteorológiai feltételek olyan mértékben megromlanak, ami veszélyezteti a munkaeszköz biztonságos használatát, és kockáztatja a munkavállalók biztonságát. Megfelelő védelmi intézkedéseket kell tenni, különösen a munkaeszköz felborulásának és minden, a munkavállalókat érintő kockázat elkerülése érdekében.

4. A magasban végzett időszakos munkálatokhoz biztosított munkaeszközök használatára vonatkozó rendelkezések

4.1. Általános rendelkezések

4.1.1. Amennyiben a 89/391/EGK irányelv 6. cikke és ezen irányelv 3. cikke értelmében a magasban végzett időszakos munkálatok valamely alkalmas felületről nem végezhetőek el biztonságosan és a megfelelő ergonómiai feltételek mellett, akkor ki kell választani a biztonságos munkafeltételek biztosításához és fenntartásához leginkább megfelelő munkaeszközöket. Az egyedi védelmi intézkedésekkel szemben elsőbbséget kell biztosítani a kollektív védelmi intézkedéseknek. A munkaeszköznek meg kell felelnie az elvégzendő munka jellegének és az előrelátható igénybevételnek, és lehetővé kell tennie a veszélytelen közlekedést.

A magasban lévő, időszakos munkavégzési helyek legmegfelelőbb elérési módját a közlekedés gyakoriságának, az adott magasságnak és a használat időtartamának megfelelően kell megválasztani. Közvetlen veszély esetén a választott elérési módnak lehetővé kell tennie a kiürítést. A közlekedés – egyik vagy másik irányban – egy elérési mód és a platformok, deszkák vagy pallók között nem járhat további lezuhanási kockázatokkal.

4.1.2. Magasban végzett munkához létrákat csak olyan körülmények között lehet használni, ha a 4.1.1. pontban foglaltakat figyelembe véve más, biztonságosabb munkaeszköz használata nem indokolt az alacsony kockázat és a használat rövid időtartama vagy a munkaterület olyan meglévő jellemzői következtében, amelyeken a munkáltató nem tud változtatni.

4.1.3. A kötél segítségével történő hozzáférési és pozicionálási módszerek kizárólag olyan körülmények közt használhatók, ahol a kockázatfelmérés azt mutatja, hogy a munka biztonságosan elvégezhető, és ha más, biztonságosabb munkaeszköz használata nem indokolt.

A kockázatfelmérést figyelembe véve és különösen a munka időtartamától és az ergonómiai korlátoktól függően megfelelő kellékekkel felszerelt ülés kialakításáról kell gondoskodni.

4.1.4. A fentiek alapján megválasztott munkaeszköz típusától függően megfelelő intézkedéseket kell meghatározni az ilyen típusú eszközökkel együtt járó kockázatok minimalizálása érdekében. Amennyiben szükséges, rendelkezni kell a zuhanás megakadályozását célzó biztonsági eszközök felszereléséről. Ezeket megfelelően kell kialakítani, továbbá elég erősnek kell lenniük, hogy megelőzzék vagy megállítsák a magasból történő zuhanást, és lehetőség szerint kizárják a munkavállalók sérülésének lehetőségét. A zuhanás megakadályozására szolgáló kollektív biztonsági felszereléseket kizárólag a hozzáférést biztosító létráknál és lépcsőknél lehet megszakítani.

4.1.5. Amennyiben valamely konkrét feladat elvégzéséhez a zuhanás megakadályozását szolgáló kollektív biztonsági felszerelések időleges eltávolítására van szükség, ezt ellensúlyozandó hatékony biztonsági intézkedéseket kell hozni. Az intézkedések megtételéig a feladatot nem lehet elvégezni. Abban az esetben, ha a konkrét feladatot végleg vagy ideiglenesen befejezték, vissza kell állítani a zuhanás megakadályozására szolgáló kollektív biztonsági felszerelést.

4.1.6. Az esetenként a magasban végzett munka csak abban az esetben végezhető el, ha az időjárási viszonyok nem veszélyeztetik a munkavállalók biztonságát és egészségét.

4.2. A létrák használatára vonatkozó különleges intézkedések

4.2.1. A létrákat úgy kell elhelyezni, hogy stabilitásuk a használat során biztosítva legyen. A hordozható létráknak stabil, erős, megfelelő méretű, rögzített talppal kell rendelkezniük, hogy a létrafokok vízszintesek maradjanak. A kötélhágcsókat kivéve, a függő létrákat biztonságosan kell rögzíteni, és olyan módon, hogy ne tudjanak elmozdulni, és a kilengéseket elkerüljék.

4.2.2. Annak érdekében, hogy a hordozható létra talpa a használat során ne csússzon, a létra lábát alsó vagy felső végénél vagy ahhoz közel rögzíteni kell valamilyen csúszásgátló eszközzel vagy bármely más, ezzel azonos hatékonyságú módon. A megközelítésre használt létráknak megfelelő hosszúságúaknak kell lenniük ahhoz, hogy túlnyúljanak azon a helyen, amelyet a létrával el kell érni, kivéve azt az esetet, ha egyéb intézkedésekkel szilárd kapaszkodót biztosítanak. Az egymásba illeszthető és meghosszabbítható létrákat úgy kell használni, hogy egyes szakaszaik egymáshoz képest ne mozdulhassanak el. A mozgatható létrákat használat előtt rögzíteni kell.

4.2.3. A létrákat úgy kell használni, hogy a munkavállalók mindig stabilan álljanak és biztosan kapaszkodhassanak. Még terhek kézben való tartása egy létrán sem akadályozhatja meg a biztos kapaszkodást.

4.3. Az állványok használatára vonatkozó különleges intézkedések

4.3.1. Amennyiben a kiválasztott állványzatra vonatkozó számítások nem állnak rendelkezésre, vagy a rendelkezésre álló feljegyzések nem terjednek ki a tervezett szerkezeti elrendezésre, szilárdsági és stabilitási számításokat kell végezni, kivéve azt az esetet, ha az állványzatot általánosan elismert módon, szabványszerűen állítják össze.

4.3.2. A választott állványzat összetettségétől függően hozzáértő személynek összeszerelési, használati és lebontási tervet kell készítenie. Ez készülhet szabványos terv formájában is, kiegészítve a szóban forgó állványzat konkrét adataira vonatkozó tételekkel.

4.3.3. Az állványzat teherhordó részeinek csúszását meg kell akadályozni a tartófelülethez történő rögzítéssel, csúszásgátló eszköz biztosításával vagy bármely ezekkel azonos hatékonyságú módszerrel, továbbá a hordfelületnek megfelelő teherbírásúnak kell lennie. Biztosítani kell az állványzat stabilitását. Kerekes állványzat esetében megfelelő eszközökkel biztosítani kell, hogy az a magasban történő munkavégzés során ne mozdulhasson el.

4.3.4. Az állványzati padlózat méretének, formájának és elrendezésének meg kell felelnie az elvégzendő munka jellegének, valamint alkalmasnak kell lennie a terheléshez, lehetővé kell tennie a biztonságos munkavégzést és közlekedést. Az állványzat padlózatát úgy kell összeállítani, hogy annak elemei a rendeltetésszerű használat során ne mozdulhassanak el. Nem lehet veszélyes hézag a padlózat elemei és a zuhanás elleni függőleges kollektív biztonsági felszerelések között.

4.3.5. Abban az esetben, ha az állványzat egyes részei nem állnak használatra készen, például az összeállítás, szétszerelés vagy átalakítás alatt, általános figyelemfelhívó jelzésekkel kell azokat ellátni a munkahelyi biztonsági, illetve egészségvédelmi jelzésekre vonatkozó minimumkövetelményekről szóló, 1992. június 24-i 92/58/EGK tanácsi irányelv (1) (kilencedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében) átültetésére hozott nemzeti rendelkezéseknek megfelelően, és a veszélyzónába való belépés megakadályozása érdekében fizikai eszközökkel megfelelően el kell azokat keríteni.

4.3.6. Az állványzatot összeállítani, lebontani vagy jelentősen átalakítani csak hozzáértő személy felügyelete alatt lehet, és ezt a munkát kizárólag olyan munkavállalók végezhetik, akik a 9. cikk értelmében a tervezett tevékenységekkel járó konkrét kockázatokat illetően megfelelő, különleges képzésben részesültek, különösen a következők terén:

a)	az állványzat összeszerelési, lebontási és átalakítási tervének megértése;

b)	biztonság az állványzat összeszerelésének, lebontásának és átalakításának ideje alatt;

c)	személyek vagy tárgyak lezuhanásának kockázatát megelőző intézkedések;

d)	biztonsági intézkedések változó időjárási viszonyok esetén, amelyek negatívan befolyásolhatják az állványzat biztonságát;

e)	megengedett terhelések;

f)	bármely más olyan kockázat, amely a fent említett összeszerelési, lebontási és átalakítási műveletekkel járhat.

A felügyelő személy és az érintett munkavállalók rendelkezésére kell bocsátani a 4.3.2. pontban említett összeszerelési és lebontási tervet, az abban foglalt valamennyi utasítást is beleértve.

4.4. A kötél segítségével történő hozzáférési és pozicionálási technikákra vonatkozó különleges intézkedések

A kötél segítségével történő hozzáférési és pozicionálási technikák használata során a következő feltételeket kell teljesíteni:

a)	a rendszer legalább két, egymástól külön rögzített kötélből áll, az egyiket (munkakötél) a helyszín elérésére, a leereszkedésre és a tartásra, a másikat (biztonsági kötél) tartalékként használják;

b)	megfelelő bekötőhevederrel kell felszerelni a munkavállalókat, akiknek ezt használniuk kell, és ezt a biztonsági kötélhez kell kapcsolniuk;

a munkakötelet a feljutáshoz és leereszkedéshez szükséges biztonságos eszközzel kell ellátni, és önzáró rendszerrel kell rendelkeznie, hogy megakadályozza a használó lezuhanását abban az esetben, ha az elveszítené az uralmat mozgása felett. A biztonsági kötelet a munkavállaló mozgását követő mozgó zuhanásgátló berendezéssel kell felszerelni;

d)	a munkavállaló által használt szerszámokat és egyéb felszerelést a munkavállaló bekötőhevederéhez vagy üléséhez kell erősíteni, vagy más alkalmas módon kell rögzíteni;

e)	a munkát megfelelően kell megtervezni és felügyelni annak érdekében, hogy a munkavállalót veszélyhelyzetben azonnal kimenthessék;

f)	az érintett munkavállalókat a 7. cikk értelmében megfelelő, különleges képzésben kell részesíteni a tervezett tevékenységeket, különösen a mentési eljárásokat illetően.

Kivételes körülmények között, ahol – figyelemmel a kockázatok elemzésére – egy második kötél használata veszélyesebbé tenné a munkát, megengedett egyetlen kötél használata is, amennyiben megfelelő intézkedéseket hoztak a biztonság garantálása érdekében a nemzeti jogszabályokkal vagy gyakorlatokkal összhangban.

(1) HL L 245., 1992.8.26., 23. o.

III. MELLÉKLET

A. RÉSZ

A hatályon kívül helyezett irányelv és módosításainak listája

(lásd a 13. cikket)

A Tanács 89/655/EGK irányelve (HL L 393., 1989.12.30., 13. o.)
A Tanács 95/63/EK irányelve (HL L 335., 1995.12.30., 28. o.)
Az Európai Parlament és a Tanács 2001/45/EK irányelve (HL L 195., 2001.7.19., 46. o.)
Az Európai Parlament és a Tanács 2007/30/EK irányelve (HL L 165., 2007.6.27., 21. o.)	kizárólag a 3. cikk 3. pontjában a 89/655/EGK irányelvre tett hivatkozás tekintetében

B. RÉSZ

A nemzeti jogba való átültetésre előírt határidők

(lásd a 13. cikket)

Irányelv	Az átültetés határideje
89/655/EGK	1992. december 31.
95/63/EK	1998. december 4.
2001/45/EK	2004. július 19. (1)
2007/30/EK	2012. december 31.

(1) Ami a 89/655/EGK irányelv II. melléklete 4. pontjának alkalmazását illeti, 2004. július 19-től számított legfeljebb kétéves átmeneti időszak áll a tagállamok rendelkezésére ahhoz, hogy figyelembe vegyék a 2001/45/EK irányelvnek különösen a kis- és középvállalkozások általi gyakorlati végrehajtásából származó különféle helyzeteket.

IV. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

89/655/EGK irányelv	Ez az irányelv
1. cikk	1. cikk
2. cikk	2. cikk
3. cikk	3. cikk
4. cikk	4. cikk
4a. cikk, (1) bekezdés	5. cikk, (1) bekezdés
4a. cikk, (2) bekezdés, első és második francia bekezdés	5. cikk, (2) bekezdés, a) és b) pont
4a. cikk, (3) bekezdés	5. cikk, (3) bekezdés
4a. cikk, (4) bekezdés	5. cikk, (4) bekezdés
5. cikk, első és második francia bekezdés	6. cikk, a) és b) pont
5a. cikk	7. cikk
6. cikk, (1) bekezdés	8. cikk, (1) bekezdés
6. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, első, második és harmadik francia bekezdés	8. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, a), b) és c) pont
6. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés	8. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés
6. cikk, (3) bekezdés	8. cikk, (3) bekezdés
7. cikk, első francia bekezdés	9. cikk, a) pont
7. cikk, második francia bekezdés	9. cikk, b) pont
8. cikk	10. cikk
9. cikk, (1) bekezdés	11. cikk, (1) bekezdés
9. cikk, (2) bekezdés, első és második francia bekezdés	11. cikk, (2) bekezdés, a) és b) pont
10. cikk, (1) bekezdés	—
10. cikk, (2) bekezdés	12. cikk
—	13. cikk
—	14. cikk
11. cikk	15. cikk
I. melléklet	I. melléklet
II. melléklet	II. melléklet
—	III. melléklet
—	IV. melléklet

3.10.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 260/20

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/922/EK HATÁROZATA

(2009. szeptember 16.)

az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközökről (ISA)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 156. cikke első bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

a Szerződés 251. cikkében előírt eljárásnak (3) megfelelően,

mivel:

(1)

A Szerződés 154. cikkével összhangban a 14. és a 158. cikkben említett célkitűzések elérése, valamint annak lehetővé tétele érdekében, hogy az uniós polgárok, a gazdasági szereplők, valamint a regionális és helyi közösségek a belső határok nélküli térség kialakításának előnyeit teljes mértékben élvezhessék, a Közösség hozzájárul a transzeurópai hálózatok létrehozatalához és fejlesztéséhez, e hálózatok összekapcsolhatóságát, átjárhatóságát és hozzáférhetőségét előmozdító fellépésein keresztül.

(2)

A Tanács hangsúlyozta az „i2010 – Európai információs társadalom a növekedésért és a foglalkoztatásért” című bizottsági közleményről szóló, 2005. december 1-jei következtetéseiben, hogy mind európai, mind nemzeti szinten hangsúlyosabb, hatékonyabb és integráltabb információs és kommunikációs technológiákhoz (IKT) kapcsolódó politikákra van szükség a gazdasági növekedés és termelékenység céljainak eléréséhez. Felkérték a Bizottságot, hogy tapasztalatcserék révén ösztönözze az IKT hatékony használatát a közszolgáltatásokban, és dolgozzon ki közös megközelítéseket az olyan kulcsfontosságú területeken, mint amilyen az átjárhatóság és a nyílt szabványok hatékony használata.

(3)

Az Európai Parlament „Az európai információs társadalom a növekedésért és foglalkoztatásért” című, 2006. március 14-i állásfoglalásában (4) szorgalmazta az interoperabilitás és a legjobb gyakorlatok kérdésének hangsúlyozását az elektronikus közszolgáltatások terén, tekintettel az állampolgárokra és a vállalatokra, azzal a kiemelkedő céllal, hogy elősegítsék az állampolgároknak a tagállamokban való szabad és akadálymentes mozgását, letelepedését és foglalkoztatását. Az Európai Parlament sürgette továbbá a tagállamokat, hogy hajtsák végre az i2010 kezdeményezéseket és programokat közigazgatási reformjaik keretében annak érdekében, hogy kis- és középvállalkozásaiknak (kkv-k) és polgáraiknak jobb, hatékonyabb és könnyebben hozzáférhető szolgáltatásokat nyújtsanak.

(4)

A 2005. november 24-i manchesteri miniszteri nyilatkozatban az IKT-politikákért felelős miniszterek megállapodtak többek között abban, hogy együttműködnek egymással és a Bizottsággal a meglévő eszközök, közös előírások, szabványok és megoldások hatékonyabb megosztása, valamint – ahol szükséges – a megoldások közös kidolgozásának ösztönzése érdekében.

(5)

A 2007. szeptember 19-i lisszaboni miniszteri nyilatkozatban a miniszterek felkérték a Bizottságot, hogy többek között mozdítsa elő a tagállamok és a Bizottság közötti együttműködést a határokon és ágazatokon átnyúló átjárhatóság meghatározása, kidolgozása, végrehajtása és felügyelete érdekében, valamint kijelentették, hogy a jövőbeli közösségi jogszabályokban meg kell vizsgálni és értékelni kell a jogszabályok hatásait az IKT-infrastruktúrákra és a szolgáltatások átalakulására.

(6)

Az IKT gyors ütemű fejlődésével fennáll a veszélye annak, hogy a tagállamok eltérő vagy nem összeegyeztethető megoldások mellett döntenek, és új e-korlátok merülhetnek fel, amelyek gátolhatják a belső piac és a szabad mozgáshoz fűződő kapcsolódó jogok megfelelő működését. Ennek kedvezőtlen hatásai lehetnek a piacok nyitottságára és versenyképességére, valamint egyes általános érdekű, a polgárokat és vállalkozásokat célzó, gazdasági vagy nem gazdasági jellegű szolgáltatások nyújtására. A tagállamoknak és a Bizottságnak fokozniuk kell erőfeszítéseiket a piac széttagolódásának elkerülése, az átjárhatóság megvalósítása és a közösen elfogadott IKT-megoldások előmozdítása érdekében, a megfelelő irányítás biztosítása mellett.

(7)

A polgárok és az üzleti vállalkozások számára is előnyösek a közös, újból hasznosítható és átjárható megoldások, valamint a belső ügyintézés átjárható igazgatási eljárásai, mivel ezek a megoldások és eljárások elősegítik a közszolgáltatások határokon és ágazatokon átnyúló hatékony és eredményes nyújtását a polgárok és üzleti vállalkozások számára.

(8)

Folyamatos erőfeszítésekre van szükség a határokon és ágazatokon átnyúló átjárhatóság, a tapasztalatcsere, a közös és megosztott megközelítések, előírások, szabványok és megoldások létrehozásához és fenntartásának biztosításához, valamint a közösségi jogszabályok IKT-vonatkozásainak értékeléséhez, a határokon átnyúló hatékony és eredményes együttműködésnek többek között az említett jogszabályok végrehajtásában való támogatása céljából, csökkentve egyúttal az igazgatási terheket és költségeket.

(9)

Az e kihívásoknak való megfelelés érdekében ezen erőfeszítésekre a Bizottság és a tagállamok közötti szoros együttműködés, koordináció és párbeszéd keretében kell, hogy sor kerüljön, szoros együttműködésben az európai uniós szakpolitikák végrehajtásáért felelős ágazatokkal és – adott esetben – más érdekeltekkel, továbbá megfelelően figyelembe véve az Európai Unió prioritásait és nyelvi sokszínűségét, valamint az olyan kulcsfontosságú kérdésekre vonatkozó közös javaslatok kialakítását, mint amilyen az átjárhatóság és a nyílt szabványok hatékony alkalmazása.

(10)

Az infrastrukturális szolgáltatásokat fenntartható módon kell kezelni és működtetni, a páneurópai e-kormányzati szolgáltatásoknak közigazgatási szervek, üzleti vállalkozások és polgárok részére történő interoperábilis nyújtásáról (IDABC) szóló, 2004. április 21-i 2004/387/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (5) összhangban, amely előírja a Bizottság számára, hogy határozzon meg az infrastrukturális szolgáltatások pénzügyi és működési fenntarthatóságát biztosító mechanizmusokat. Ilyen infrastrukturális szolgáltatásokat fogadtak el a tagállamok a közigazgatási rendszerek közötti elektronikus adatcserét (IDA) lehetővé tevő transzeurópai hálózatokra vonatkozó iránymutatásokról, köztük közös érdekű projektek meghatározásáról szóló, 1999. július 12-i 1719/1999/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (6) és a közigazgatási rendszerek közötti elektronikus adatcserét lehetővé tevő transzeurópai hálózatok együttműködési képességét és az e hálózatokhoz való hozzáférést biztosító cselekvés- és intézkedéssorozatok elfogadásáról szóló, 1999. július 12-i 1720/1999/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (7) végrehajtása, valamint az IDABC és egyéb vonatkozó programok végrehajtása során.

(11)	Az IDABC-program 2009. december 31-én véget ér, és a fent említett kihívásokat követő, az európai közigazgatások közötti átjárhatósági megoldásokról szóló közösségi programnak (ISA-program) kell a helyébe lépnie.

(12)

Az ISA-programnak az IDA- és IDABC-program során összegyűlt tapasztalatokon kell alapulnia. Figyelembe kell venni az IDABC-program értékeléséből levont következtetéseket is, amelyek annak alkalmazhatóságát, hatékonyságát, hasznosságát és koherenciáját vizsgálják. Külön figyelmet kell fordítani a program felhasználói által megfogalmazott szükségletekre is. Bebizonyosodott, hogy összehangolt megközelítés révén, a tagállamokkal együttműködésben létrehozott és működtetett közös és megosztott megoldások segítségével gyorsabban, jobb minőségben és az igazgatási követelményeknek megfelelő módon érhetők el az eredmények. Az IDA- és IDABC-programok keretében végzett tevékenységek az európai közigazgatások közötti elektronikus információcsere támogatásával már eddig is jelentősen hozzájárultak az átjárhatóság biztosításához, kedvező továbbgyűrűző hatást gyakorolva az egységes piacra, és ez a továbbiakban is így lesz.

(13)	A szétdarabolódás elkerülése és egy holisztikus megközelítés biztosítása érdekében az ISA-program prioritásainak meghatározásakor megfelelően figyelembe kell venni az európai interoperabilitási stratégiát és az európai interoperabilitási keretrendszert.

(14)

Az ISA-program keretében létrehozott és működtetett megoldásoknak a kereslethez kell igazodniuk, és amenynyire lehetséges, a szolgáltatások konzisztens ökorendszerének a részét kell képezniük, elősegítve az európai közigazgatások közötti együttműködést, és biztosítva, megkönnyítve vagy lehetővé téve a határokon és az ágazatokon átnyúló átjárhatóságot.

(15)

Az ISA-programnak biztosítania kell a közös keretrendszerek, közös szolgáltatások és általános eszközök hozzáférhetőségét az európai közigazgatások közötti, a határokon és az ágazatokon átnyúló együttműködés támogatása terén, valamint támogatnia kell az ágazatokat a közösségi jogszabályok IKT-vonatkozásainak felmérése terén, továbbá a vonatkozó megoldások végrehajtásának megtervezésében.

(16)	A közös keretrendszereknek többek között közös előírásokat, iránymutatásokat és módszertanokat, valamint közös stratégiákat kell magukban foglalniuk. E keretrendszereknek meg kell felelniük a meglévő közösségi jogszabályok előírásainak.

(17)

Az ISA-programnak – miközben biztosítja az IDA- és IDABC-program keretében létrehozott meglévő közös szolgáltatások, valamint egyéb hasonló kezdeményezések működését és fejlesztését – támogatnia kell új közös szolgáltatások létrehozását, alkalmazását, működtetését és fejlesztését is, az új szükségleteknek és követelményeknek megfelelően.

(18)	Tekintettel a helyi és regionális hatóságoknak az európai közigazgatások megfelelő működésének és átjárhatóságának biztosításában betöltött szerepére, fontos, hogy a megoldások figyelembe vegyék a helyi és a regionális közigazgatások szükségleteit.

(19)

Az ISA-programnak – miközben biztosítja az IDA- és IDABC-program keretében létrehozott, meglévő újból hasznosítható általános eszközök, valamint egyéb hasonló kezdeményezések fejlesztését – támogatnia kell új, újból hasznosítható általános eszközök létrehozását, biztosítását és fejlesztését az új szükségleteknek és követelményeknek megfelelően, ideértve azokat, amelyeket a közösségi jogszabályok IKT vonatkozásai felmérése révén határoztak meg.

(20)

A közös megoldások létrehozása, fejlesztése és működtetése terén az ISA-programnak adott esetben a tapasztalatok és megoldások megosztására, valamint a bevált gyakorlatok cseréjére és előmozdítására kell épülnie vagy együtt kell járnia ezekkel. E tekintetben támogatni kell az európai interoperabilitási keretrendszernek való megfelelést, valamint a szabványok és az előírások nyitottságát.

(21)	Az ISA-program keretében létrehozott vagy működtetett megoldásoknak a technológiai semlegesség és az alkalmazkodóképesség elvén kell alapulniuk, annak biztosítása céljából is, hogy a polgárok, vállalkozások és közigazgatások szabadon választhassák meg a felhasználandó technológiát.

(22)	A biztonság, a magánélet és a személyes adatok védelmének elveit kell alkalmazni az ISA-program hatálya alá tartozó valamennyi tevékenységgel kapcsolatban.

(23)

Azzal együtt, hogy ösztönözni kell valamennyi tagállam részvételét az ISA-program keretében folyó fellépésekben, a több tagállam által kezdeményezett fellépéseket is lehetővé kell tenni. Az ilyen fellépésekben részt nem vevő tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy egy későbbi szakaszban csatlakozzanak.

(24)

Az ISA-programnak hozzá kell járulnia az i2010-re épülő kezdeményezések végrehajtásához, és az erőfeszítések ismétlésének elkerülése érdekében – az 1639/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (8) rendelkezéseinek megfelelően – figyelembe kell vennie az IKT-területtel kapcsolatos többi közösségi programot, így a versenyképességi és innovációs keretprogram (2007–2013) keretében működő „az IKT-politika támogatásának programja” elnevezésű programot is.

(25)

A magánszektorral és egyéb szervezetekkel kialakított párbeszéd már bebizonyította hatékonyságát, és az általa képviselt hozzáadott értéket. Ezért szinergiákra kell törekedni az említett érdekelt felekkel annak érdekében, hogy adott esetben a piacon elérhető és a piac által fenntartott eszközök kapjanak prioritást. E tekintetben folytatni kell a konferenciák, munkaértekezletek és egyéb találkozók szervezését a fenti érdekelt felekkel való párbeszéd érdekében. Tovább kell erősíteni az elektronikus platformok folyamatos használatát is. Hasonlóképpen használni kell bármely más, az érdekeltekkel való kapcsolattartásra alkalmasnak ítélt eszközt.

(26)	Az ISA-programot a Közösség közbeszerzési szabályaival összhangban kell végrehajtani.

(27)	Az e határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (9) összhangban kell elfogadni.

(28)	Az ISA-programot rendszeresen figyelemmel kell kísérni, és adott esetben értékelni kell a kiigazítások lehetővé tétele érdekében.

(29)

Ösztönözni kell a nemzetközi együttműködést, és ebben a tekintetben az ISA-programnak nyitva kell állnia az Európai Gazdasági Térség országai és a tagjelölt országok részvétele előtt. Ösztönözni kell továbbá a más harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel és szervekkel való együttműködést, nevezetesen az euromediterrán partnerség és a keleti partnerség keretében és a szomszédos országokkal, különösen a Nyugat-Balkán és a fekete-tengeri régió országaival.

(30)

Tovább kell vizsgálni azt a lehetőséget, hogy az előcsatlakozási alapokat a tagjelölt országok ISA-programban történő részvételének megkönnyítésére használják fel, továbbá, hogy a strukturális alapokból és a felhasználók által társfinanszírozzák az ISA-program keretében létrehozott vagy továbbfejlesztett közös keretrendszerek és általános eszközök alkalmazását.

(31)

A Közösség pénzügyi erőforrásaival való hatékony és eredményes gazdálkodás érdekében, valamint a felszerelések szükségtelen felhalmozásának, a vizsgálatok ismétlésének és az eltérő megközelítések használatának elkerülése érdekében lehetővé kell tenni, hogy az ISA-program által létrehozott vagy működtetett megoldásokat Közösségen kívüli kezdeményezésekben is alkalmazzák, feltéve, hogy ez nem terheli az Európai Unió költségvetését, és a megoldás fő közösségi célkitűzése nem kerül veszélybe.

(32)

Ez a határozat a többéves program időtartamára vonatkozó pénzügyi keretet hoz létre, amelyet a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás (10) 37. pontja értelmében elsődleges hivatkozási alapnak kell tekinteni. Ennek a keretnek fedeznie kell a program irányításához és a célkitűzései eléréséhez közvetlenül szükséges előkészítő, felügyeleti, ellenőrzési, pénzügyi ellenőrzési és értékelési intézkedésekkel kapcsolatos kiadásokat is, különösen a tanulmányokat, szakértői üléseket, tájékoztatási és közzétételi intézkedéseket, az IKT rendszerekhez és hálózatokhoz kapcsolódó kiadásokat, minden egyéb olyan műszaki és igazgatási segítségnyújtással kapcsolatos esetleges kiadással együtt, amelyet a Bizottságnak viselnie kell a program irányításával kapcsolatban.

(33)

Mivel e határozat célját, nevezetesen az európai közigazgatások közötti határokon és ágazatokon átnyúló, az elektronikus közszolgáltatások nyújtását lehetővé tevő, a közösségi politikák és tevékenységek végrehajtását támogató hatékony és eredményes elektronikus együttműködés elősegítését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért a javasolt fellépés terjedelme és hatása miatt az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Tárgy és cél

(1) Ez a határozat a 2010–2015 közötti időszakra egy, az európai közigazgatások – ideértve a helyi és regionális közigazgatásokat, valamint a közösségi intézményeket és szerveket – közötti átjárhatósági megoldásokról szóló programot hoz létre, amely az átjárhatóságot megkönnyítő közös és megosztott megoldásokat nyújt („ISA-program”).

(2) Az ISA-program célja az európai közigazgatások – beleértve a nevükben közfeladatokat ellátó szerveket is – közötti együttműködés támogatása az ilyen közigazgatások közötti, határokon és ágazatokon átnyúló, hatékony és eredményes elektronikus együttműködés megkönnyítésével, lehetővé téve a közösségi politikák és tevékenységek végrehajtását támogató elektronikus közszolgáltatások nyújtását.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a) „átjárhatóság”: az eltérő és különböző szervezetek együttműködési képessége a kölcsönösen hasznos és kölcsönösen megállapított közös célok érdekében, ideértve az információk és ismeretek megosztását a szervezetek között az általuk támogatott munkafolyamatokon keresztül, a saját IKT-rendszereik közötti adatcsere segítségével;

b) „megoldások”: közös keretrendszerek, közös szolgáltatások és általános eszközök;

c) „közös keretrendszerek”: stratégiák, előírások, módszertanok, iránymutatások és hasonló megközelítések és dokumentumok;

d) „közös szolgáltatások”: általános jellegű működési alkalmazások és infrastruktúrák, amelyek szakpolitikai területeken átnyúló közös felhasználói követelményeket elégítenek ki;

e) „általános eszközök”: hivatkozási platformok, megosztott és együttműködési platformok, közös alkotóelemek és hasonló építőelemek, amelyek szakpolitikai területeken átnyúló közös felhasználói követelményeket elégítenek ki;

f) „fellépések”: tanulmányok, projektek és kísérőintézkedések;

g) „kísérőintézkedések”: stratégiai és ismeretterjesztő intézkedések, az ISA-program irányítását támogató intézkedések és a tapasztalatok megosztásával, valamint a bevált gyakorlatok cseréjével és előmozdításával kapcsolatos intézkedések.

3. cikk

Tevékenységek

Az ISA-program támogatja és előmozdítja a következőket:

a)	közös keretrendszerek létrehozása és fejlesztése a határokon és ágazatokon átnyúló átjárhatóság támogatása terén;

b)	a javasolt vagy elfogadott közösségi jogszabályok IKT vonatkozásainak értékelése, valamint tervezés az IKT-rendszereknek az e jogszabályok végrehajtását elősegítő bevezetésére;

c)	a meglévő közös szolgáltatások működtetése és fejlesztése, valamint új közös szolgáltatások létrehozása, alkalmazása, működtetése és fejlesztése, beleértve a nyilvános kulcsú infrastruktúrák (PKI) átjárhatóságát is;

d)	a meglévő, újrahasznosítható általános eszközök fejlesztése, valamint új, újrahasznosítható általános eszközök létrehozása, biztosítása és fejlesztése.

4. cikk

Általános elvek

Az ISA-program keretében elindított vagy folytatott fellépések a következő elveken alapulnak:

a)	a technológiai semlegesség és az alkalmazkodóképesség elve;

b)	a nyitottság elve;

c)	az újrahasznosíthatóság elve;

d)	a magánélet és a személyes adatok védelmének elve; és

e)	a biztonság elve.

5. cikk

Fellépések

(1) A Közösség a tagállamokkal együttműködésben végrehajtja a 9. cikkben említett folyamatos munkaprogramban meghatározott fellépéseket, a 8. cikkben meghatározott végrehajtási szabályoknak megfelelően. Ezeket a fellépéseket a Bizottság hajtja végre.

(2) Egy tanulmány egy szakaszból áll, és zárójelentéssel záródik.

(3) Egy projekt adott esetben három szakaszból áll:

a)	a kezdőszakaszból, amely a projekt alapszabályának megállapításához vezet;

b)	a végrehajtási szakaszból, amelynek végét a végrehajtási beszámoló jelzi; és

c)	az operatív szakaszból, amely akkor indul, amikor a megoldás felhasználásra kész.

A vonatkozó projektszakaszokat akkor kell meghatározni, amikor a fellépést beveszik a folyamatos munkaprogramba.

(4) Az ISA-program végrehajtását kísérőintézkedések támogatják.

6. cikk

A projekt alapszabálya és a végrehajtási beszámoló

(1) A projekt alapszabálya a következők leírásából áll:

a)	hatály, célkitűzések és probléma vagy lehetőség, beleértve a várható kedvezményezetteket és előnyöket, valamint az ezen előnyök mérésére szolgáló mennyiségi és minőségi mutatókat;

b)	a megközelítés, ideértve a projekt szervezeti szempontjait, így a szakaszokat, az eredményeket és mérföldköveket, és a többnyelvű kommunikációt megkönnyítő intézkedések;

c)	érintettek és felhasználók, valamint a kapcsolódó kormányzati struktúrák;

d)	a megoldás részletei, beleértve a más megoldásokkal való koherenciát és függőséget, a várt költségek lebontását, az ütemezést és a követelményeket, valamint a tulajdon összköltségének becslését, beleértve a működtetés éves költségeit, ha vannak ilyenek;

e)	a megoldás jellemzői; és

f)	korlátozások, beleértve a biztonsági és adatvédelmi követelményeket.

(2) A végrehajtási beszámoló a következők leírásából áll:

a)	a projekt alapszabályához mért hatály, célkitűzések és probléma vagy lehetőség;

b)	a projekt hatékonysága, beleértve az eredmények mérését, a keletkezett költségeket, a tényleges ütemezést és követelményeket a projekt alapszabályával összehasonlítva, a befektetés várt megtérülésének elemzését, valamint a tulajdon összköltségét, ideértve a működtetés éves költségeit is;

c)	szervezeti szempontok, beleértve az alkalmazott irányítási struktúra alkalmasságát és adott esetben a végrehajtást követő irányítási struktúrára vonatkozó ajánlásokat;

d)	adott esetben a megoldás operatív szakaszba helyezésére javasolt terv, valamint a szolgáltatási szint mutatói; és

e)	a rendelkezésre álló végfelhasználói és műszaki segédanyag.

7. cikk

Megoldások

(1) A közös keretrendszereket tanulmányok útján kell létrehozni és fenntartani.

A tanulmányok a javasolt vagy elfogadott közösségi jogszabályok IKT-vonatkozásainak értékelését, valamint az e jogszabályok végrehajtását elősegítő megoldások bevezetésének tervezését segítő eszközként szolgálnak.

(2) A tanulmányokat, amelyek az európai közigazgatások által használt IKT-rendszerek átjárhatóságát biztosító jövőbeni jogszabályi módosítások alapját képezik, közzéteszik és az Európai Parlament illetékes bizottságai rendelkezésére bocsátják.

(3) Projektek segítségével általános eszközöket kell létrehozni és fenntartani. A projektek egyúttal a közös szolgáltatások létrehozásának, alkalmazásának, működtetésének és fenntartásának is eszközei.

8. cikk

Végrehajtási szabályok

(1) Az ISA-program végrehajtása során megfelelően figyelembe kell venni az európai interoperabilitási stratégiát és az európai interoperabilitási keretrendszert.

(2) Ösztönözni kell a lehető legtöbb tagállam részvételét a tanulmányokban és projektekben. A tanulmányoknak és projekteknek nyitottaknak kell lenniük a bármely szakaszban megvalósuló csatlakozásra, és a tanulmányokban és projektekben részt nem vevő tagállamokat egy későbbi szakaszban történő csatlakozásra kell ösztönözni.

(3) A nemzeti és a közösségi rendszerek közötti átjárhatóság biztosítása érdekében meg kell határozni az információcseréhez és a szolgáltatások integrációjához már rendelkezésre álló, európai szabványokhoz vagy nyilvánosan hozzáférhető, illetve nyílt előírásokhoz kapcsolódó közös kereteket, közös szolgáltatásokat és általános eszközöket.

(4) A megoldások létrehozásának vagy fejlesztésének adott esetben a tapasztalatok megosztására, valamint a bevált gyakorlatok cseréjére és előmozdítására kell épülnie, vagy együtt kell járnia ezekkel.

(5) Az ismétlések elkerülése és a megoldások létrehozásának meggyorsítása érdekében a más vonatkozó közösségi vagy tagállami kezdeményezések által elért eredményeket adott esetben figyelembe kell venni.

A szinergiák lehető legnagyobb mértékű fokozása és az egymást kiegészítő és kombinált erőfeszítések biztosítása érdekében a fellépéseket adott esetben össze kell hangolni egyéb, vonatkozó közösségi kezdeményezésekkel.

(6) A fellépések megkezdését, az ilyen fellépések szakaszainak meghatározását és a projektek alapszabályainak és végrehajtási beszámolóinak létrehozását a Bizottság hajtja végre és felügyeli, a 9. cikkel összhangban létrehozott folyamatos munkaprogram végrehajtásának részeként.

9. cikk

A folyamatos munkaprogram

(1) A Bizottság e határozat alkalmazásának időtartamára a fellépések végrehajtása céljából folyamatos munkaprogramot hoz létre.

(2) A Bizottság jóváhagyja a folyamatos munkaprogramot, és évente legalább egyszer annak módosításait.

(3) A 10. cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül a 12. cikk (2) bekezdésében említett irányítóbizottsági eljárást kell alkalmazni a folyamatos munkaprogram és módosításai bizottsági jóváhagyása tekintetében.

(4) A folyamatos munkaprogram minden egyes fellépés vonatkozásában adott esetben a következőket tartalmazza:

a)	a hatály, a célkitűzések, a probléma vagy a lehetőség, a várható kedvezményezettek és előnyök, valamint a szervezeti és műszaki megközelítés leírása;

b)	a várható költségek lebontása, és szükség esetén az elérendő mérföldkövek.

(5) Egy projektet a folyamatos munkaprogramba bármely szakaszban fel lehet venni.

10. cikk

Költségvetési rendelkezések

(1) A pénzeszközöket a következő meghatározott mérföldkövek elérése alapján kell felszabadítani:

a)	egy tanulmány megkezdése, egy kísérőintézkedés vagy egy projekt kezdőszakasza esetén a tevékenységnek a folyamatos munkaprogramba való felvétele;

b)	egy projekt végrehajtási szakaszának megkezdése esetén a projekt alapszabálya;

c)	a projekt ezt követő operatív szakaszának megkezdése esetén a végrehajtási beszámoló.

(2) A folyamatos munkaprogramban meg kell határozni a végrehajtási, valamint az operatív szakaszban – ha vannak ilyenek – elérendő mérföldköveket.

(3) Ha egy projektet annak végrehajtási vagy operatív szakaszában bevesznek a folyamatos munkaprogramba, a pénzeszközöket ennek a projektnek a folyamatos munkaprogramba való felvételekor szabadítják fel.

(4) A folyamatos munkaprogram azon módosításait, amelyek a fellépésenkénti 400 000 EUR-t meghaladó költségvetési előirányzatokat érintenek, a 12. cikk (2) bekezdése szerinti irányítóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(5) Az ISA-programot a Közösség közbeszerzési szabályai alapján kell végrehajtani.

11. cikk

A Közösség pénzügyi hozzájárulása

(1) A közös keretrendszerek és általános eszközök létrehozását és fejlesztését teljes mértékben az ISA-program finanszírozza. E keretrendszerek és eszközök használatát a felhasználó finanszírozza.

(2) A közös szolgáltatások létrehozását, alkalmazását és fejlesztését teljes mértékben az ISA-program finanszírozza. E szolgáltatások működtetését teljes mértékben az ISA-program finanszírozza, amennyiben használatuk közösségi érdekeket szolgál. Egyéb esetekben az említett szolgáltatások használatát, beleértve decentralizált alapon történő működtetésüket is, a felhasználó finanszírozza.

(3) A kísérőintézkedéseket teljes mértékben az ISA-program finanszírozza.

12. cikk

A bizottság

(1) A Bizottság munkáját az „átjárható megoldások az európai közigazgatás számára” elnevezésű bizottság („ISA-bizottság”) segíti.

(2) Az e bekezdésre való hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

(3) Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározott határidő három hónap.

13. cikk

Felügyelet és értékelés

(1) A Bizottság rendszeresen felügyeli az ISA-program végrehajtását. A Bizottság feltárja a kiegészítő közösségi programokkal létrehozandó szinergiákat.

A Bizottság évente beszámol az ISA-bizottságnak az ISA-program végrehajtásáról.

(2) A megoldásokat kétévente felül kell vizsgálni.

(3) Az ISA-program tekintetében időközi, illetve záró értékelést kell végezni, amelyek eredményeiről 2012. december 31-ig, illetve 2015. december 31-ig tájékoztatni kell az Európai Parlamentet és a Tanácsot. E tekintetben az Európai Parlament illetékes bizottsága felkérheti a Bizottságot, hogy mutassa be az értékelés eredményeit és válaszoljon a képviselők kérdéseire.

Az értékelések során többek között a következő témákat kell vizsgálni: az ISA-program fellépéseinek jelentősége, eredményessége, hatékonysága, hasznossága, fenntarthatósága és koherenciája, és értékelni kell a teljesítményt az ISA-program és a folyamatos munkaprogram célkitűzésének tükrében. A záró értékelés során ezen kívül vizsgálni kell, hogy az ISA-program milyen mértékben valósította meg célkitűzéseit.

Az értékelések során vizsgálni kell a fellépésekkel a Közösség számára a közös szakpolitikák előmozdítása terén elért előnyöket, meg kell határozni a lehetséges fejlesztési területeket, és ellenőrizni kell a más közösségi kezdeményezésekkel fennálló szinergiákat a határokon és az ágazatokon átnyúló átjárhatóság területén.

14. cikk

Együttműködés az érintettekkel

A Bizottság összehozza az érdekelt feleket az ISA-programban szereplő kérdésekről szóló, egymás közötti, illetve a Bizottsággal történő eszmecsere érdekében. E célból a Bizottság konferenciákat, munkaértekezleteket és egyéb találkozókat szervez. A Bizottság alkalmazza az interaktív elektronikus platformokat, és adott esetben az együttműködést elősegítő más eszközöket is felhasználhat.

15. cikk

Nemzetközi együttműködés

(1) A Közösséggel kötött megfelelő megállapodásaik keretében az ISA-program nyitva áll az Európai Gazdasági Térség országai és a tagjelölt országok előtt.

(2) Ösztönözni kell továbbá a más harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel, illetve szervekkel való együttműködést, nevezetesen az euromediterrán partnerség és a keleti partnerség keretében és a szomszédos országokkal, különösen a Nyugat-Balkán és a fekete-tengeri régió országaival. Az ezzel kapcsolatos költségeket az ISA-program nem fedezi.

(3) Az ISA-program szükség szerint előmozdítja megoldásainak a harmadik országok által történő újrafelhasználását.

16. cikk

Közösségen kívüli kezdeményezések

Az egyéb közösségi szakpolitikák sérelme nélkül az ISA-program keretében létrehozott vagy működtetett megoldásokat Közösségen kívüli kezdeményezések is használhatják, feltéve, hogy ez nem okoz további költségeket az Európai Unió költségvetése számára, és a megoldás fő közösségi célkitűzése nem kerül veszélybe.

17. cikk

Pénzügyi rendelkezések

(1) Az e határozat szerinti közösségi fellépés 2010. január 1. és 2015. december 31. közötti végrehajtására vonatkozó pénzügyi keretösszeg 164 100 000 EUR, amelyből 103 500 000 EUR a 2010. január 1-jétől2013. december 31-ig tartó időszakra szól.

A 2013. december 31-ét követő időszakra az összeget jóváhagyottnak kell tekinteni, ha az e szakasz vonatkozásában konzisztens a 2014-ben kezdődő időszakra hatályos pénzügyi keretösszeggel.

(2) Az éves előirányzatokat a költségvetési hatóságnak jóvá kell hagynia a pénzügyi keretösszeg határain belül.

18. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a határozatot 2010. január 1-jétől2015. december 31-ig kell alkalmazni.

Kelt Strasbourgban, 2009. szeptember 16-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. BUZEK

a Tanács részéről

az elnök

C. MALMSTRÖM

(1) 2009. február 25-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) HL C 200., 2009.8.25., 58. o.

(3) Az Európai Parlament 2009. április 22-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2009. július 27-i határozata.

(4) HL C 291. E, 2006.11.30., 133. o.

(5) HL L 144., 2004.4.30., 62. o.

(6) HL L 203., 1999.8.3., 1. o.

(7) HL L 203., 1999.8.3., 9. o.

(8) HL L 310., 2006.11.9., 15. o.

(9) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(10) HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

3.10.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 260/31

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK IRÁNYMUTATÁSA

(2009. szeptember 17.)

a transzeurópai automatizált valós idejű bruttó elszámolású rendszerről (TARGET2) szóló EKB/2007/2 iránymutatás módosításáról

(EKB/2009/21)

(2009/734/EK)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 105. cikke (2) bekezdésének első és negyedik francia bekezdésére,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 3.1. cikkére, valamint 17., 18. és 22. cikkére,

mivel:

(1)	Az Európai Központi Bank („EKB”) Kormányzótanácsa elfogadta a transzeurópai automatizált valós idejű bruttó elszámolású rendszerről (TARGET2) szóló, 2007. április 26-i EKB/2007/2 iránymutatást (1), amelyet az Egységes Közös Platformnak („SSP”) nevezett egységes műszaki platform jellemez.

(2)

Az EKB/2007/2 iránymutatás módosításra szorul a következők miatt: a) az SSP új változata; b) az euróban szolgáltatást nyújtók által teljesítendő, a felvigyázás helyére vonatkozó külön elvek pontosítása; c) az olyan kapcsolódó rendszerekkel kötött kétoldalú megállapodásokra vonatkozó eltérés bevezetése, amelyek fizetési modul számlákat nyitnak, illetve amelyek tekintetében nem lehet zálogjogot vagy beszámítást érvényesíteni; d) számos egyéb technikai és szerkesztési javítás és tisztázás figyelembevétele; valamint e) a TARGET2-re való áttérésre vonatkozó, már nem alkalmazandó rendelkezések elhagyása,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYMUTATÁST:

1. cikk

Az EKB/2007/2 iránymutatás a következőképpen módosul:

A 2. cikkben a kapcsolódó rendszer fogalommeghatározása helyébe a következő szöveg lép:

„—

»kapcsolódó rendszer«: olyan rendszer, amelyet valamely illetékes hatóság felügyelete és/vagy felvigyázása alá tartozó, az EGT területén letelepedett jogalany irányít és megfelel az euróban szolgáltatásokat kínáló infrastruktúrák mindenkori, az EKB honlapján közzétett felvigyázói követelményeinek (2), és amelyben a fizetések és/vagy pénzügyi eszközök kicserélése és/vagy elszámolása történik, míg az azok eredményeként létrejövő pénzbeli kötelezettségek rendezése a TARGET2-ben történik, az ezen iránymutatásban, illetve a kapcsolódó rendszer és az adott eurorendszer-beli KB-k közötti kétoldalú megállapodásban szereplő feltételek mellett,

A 8. cikk a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az (3) bekezdéstől eltérve a PI-t használó, de fizetéseket kizárólag a saját ügyfeleik javára elszámoló kapcsolódó rendszerekkel kötött kétoldalú megállapodásoknak az alábbiaknak kell megfelelniük:

a)	a II. melléklet – az V. cím, a 36. cikk és a VI. és VII. függelék kivételével; és

b)	a IV. melléklet 18. cikke.”

3.	A 13. cikket el kell hagyni.

A 15. cikk helyébe a következő rendelkezés lép:

„15. cikk

Vegyes és átmeneti rendelkezések

(1) A részt vevő NKB-k által a hitelintézetek és kapcsolódó rendszerek számára a PM-en kívül nyitott számlákra az ilyen részt vevő NKB szabályai vonatkoznak, figyelemmel ezen iránymutatás ügyfélszámlára vonatkozó rendelkezéseire és az EKB Kormányzótanácsának más határozataira. A részt vevő NKB-k által a nem hitelintézetek és kapcsolódó rendszerek számára a PM-en kívül nyitott számlákra az ilyen részt vevő NKB szabályai vonatkoznak.

(2) Az átmeneti időszak során valamennyi eurorendszer-beli KB folytathatja a fizetések és más ügyletek ügyfélszámla-vezető rendszerben történő kiegyenlítését, az alábbiakat is beleértve:

a)	a hitelintézetek közötti fizetések;

b)	hitelintézetek és kapcsolódó rendszerek közötti fizetések; valamint

c)	az eurorendszer nyíltpiaci műveleteivel kapcsolatos fizetések.

(3) Az átmeneti időszak lejártával megszűnnek a következők:

a)	a II. melléklet 4. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott jogalanyok címezhető BIC-birtokosként történő nyilvántartásba vétele valamely, az eurorendszerbeli KB által;

b)	az eurorendszer-beli KB-val való közvetett részvétel; és

c)	a (2) bekezdés a)–c) pontjában említett fizetések ügyfélszámlán történő elszámolása.”

5.	Az EKB/2007/2 iránymutatás II., III. és IV. melléklete ezen iránymutatás mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Hatálybalépés

(1) Ez az iránymutatás 2009. szeptember 22-én lép hatályba.

(2) Az iránymutatás melléklete 1. pontjának (1) bekezdését, valamint 1. pontja (1) bekezdésének a) pontját, 1. pontjának (2) bekezdését és 2. pontját 2009. október 23-tól kell alkalmazni.

(3) A többi rendelkezést 2009. november 23-tól kell alkalmazni.

3. cikk

Címzettek és végrehajtási rendelkezések

(1) Ez az iránymutatás valamennyi eurorendszer-beli központi bank tekintetében alkalmazandó.

(2) Az eurót bevezetett tagállamok nemzeti központi bankjai 2009. október 9-ig megküldik az EKB számára azokat az intézkedéseket, amelyekkel ennek az iránymutatásnak meg kívánnak felelni.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2009. szeptember 17-én.

az EKB Kormányzótanácsa részéről

az EKB elnöke

Jean-Claude TRICHET

(1) HL L 237., 2007.9.8., 1. o.

(2) Az eurorendszer infrastruktúrák helyére vonatkozó jelenlegi szabályzatát az EKB honlapján (www.ecb.europa.eu) megtalálható alábbi közlemények határozzák meg: a) Politikai nyilatkozat az euroövezeten kívüli székhelyű, euroalapú fizetési és elszámolási rendszerekről (the Policy statement on euro payment and settlement sytems located outside the euro area), 1998. november 3.; b) Az eurorendszer irányelvei a központi szerződő fél általi elszámolás konszolidációjáról (The Eurosystem’s policy line with regard to consolidation in central counterparty clearing), 2001. szeptember 27.; c) Az eurorendszer irányelvei az euróban denominált fizetési tranzakciókat elszámoló infrastruktúrák helyéről és működéséről (Eurosystem policy principles on the location and operation of infrastructures settling euro-denominated payment transactions), 2007. július 19.; valamint d) Az eurorendszer irányelvei az euróban denominált fizetési megbízások elszámolását végző infrastruktúrák helyéről és működéséről: a »jogi és operatív értelemben az euroövezetben található« kifejezés meghatározása (The Eurosystem policy principles on the location and operation of infrastructures settling euro-denominated payment transactions: specification of »legally and operationally located in the euro area«), 2008. november 20.”

MELLÉKLET

Az EKB/2007/2 határozat II. melléklete a következőképpen módosul:

A 1. cikk a következőképpen módosul:

A kapcsolódó rendszer fogalommeghatározása helyébe a következő szöveg lép:

„—

»kapcsolódó rendszer«: olyan rendszer, amelyet valamely illetékes hatóság felügyelete és/vagy felvigyázása alá tartozó, az Európai Gazdasági Térség (EGT) területén letelepedett jogalany irányít és megfelel az euróban szolgáltatásokat kínáló infrastruktúrák mindenkori, az EKB honlapján közzétett felvigyázói követelményeinek (1), és amelyben a fizetések és/vagy pénzügyi eszközök kicserélése és/vagy elszámolása történik, míg az azok eredményeként létrejövő pénzbeli kötelezettségek rendezése a TARGET2-ben történik, az ezen iránymutatásban, illetve a kapcsolódó rendszer és az adott eurorendszer-beli KB-k közötti kétoldalú megállapodásban szereplő feltételek mellett.

A „TARGET 2 műszaki üzemzavar” fogalommeghatározásának helyébe az alábbi szöveg lép:

„—

»TARGET2 műszaki üzemzavara«: minden olyan nehézség, hiányosság vagy meghibásodás, amely a TARGET2-[a KB neve/országkód beillesztendő] által használt technikai infrastruktúrában és/vagy számítógépes rendszerben jelentkezik, illetve bármely más esemény, amely lehetetlenné teszi a TARGET2-[a KB neve/országkód beillesztendő]-n belüli fizetések végrehajtását és aznapi feldolgozásuk befejezését.”

A 4. cikk (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„d)	a kapcsolódó rendszereket irányító és e minőségükben eljáró jogalanyok; és”.

A 9. cikk a következőképpen módosul:

a)	A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(2) Ha a résztvevő azt másként nem kéri, BIC-jét/-jeit közzéteszik a TARGET2 címlistában.”

A szöveg a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A résztvevők tudomásul veszik azt, hogy a [a KB neve beillesztendő] és más KB-k közzétehetik a résztvevők nevét és BIC-jét. Ezen túlmenően, a közvetett résztvevőknek a résztvevők által bejegyzett neve, valamint BIC-je is közzétehető, és a résztvevőknek biztosítaniuk kell azt is, hogy a közvetett résztvevők hozzájáruljanak ezek közzétételéhez.”

A 12. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A [a KB neve beillesztendő] minden egyes résztvevő számára megnyit és üzemeltet legalább egy PM-számlát. Az elszámoló banki minőségben eljáró résztvevő kérésére a [a KB neve beillesztendő] likviditásirányítási célokra megnyit és üzemeltet egy vagy több alszámlát a TARGET2-[a KB/ország neve beillesztendő]-ben.”

5.	A 14. cikk a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az SSP annak alapján határozza meg a fizetési megbízások feldolgozásának időbélyegzőjét, hogy mikor kapta meg és fogadta be a fizetési megbízást.”

A 15. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„15. cikk

Prioritási szabályok

(1) Az utasítást adó résztvevőknek minden fizetési megbízást a következők egyikeként kell megjelölniük:

a)	normál fizetési megbízás (2. prioritási osztály);

b)	sürgős fizetési megbízás (1. prioritási osztály); vagy

c)	nagyon sürgős fizetési megbízás (0. prioritási osztály).

Ha a fizetési megbízáson nem tüntetnek fel prioritást, azt normál fizetési megbízásként kell kezelni.

(2) Nagyon sürgős fizetési megbízást kizárólag a következők jelölhetnek meg:

KB-k; és

b)	résztvevők, a CLS Nemzetközi Bank számára és onnan érkező fizetések esetében és a kapcsolódó rendszerekkel való elszámolásokkal összefüggésben a kapcsolódó rendszer interfészen keresztül történő likviditásátvezetésre vonatkozó megbízások esetében.

A kapcsolódó rendszer által a kapcsolódó rendszer interfészen keresztül benyújtott, a résztvevő PM-számlájának megterhelésére és jóváírására vonatkozó valamennyi fizetési megbízás nagyon sürgős fizetési megbízásnak minősül.

(3) Az ICM-en keresztül kezdeményezett likviditásátvezetésre vonatkozó megbízásokat sürgős fizetési megbízásként kell kezelni.

(4) A sürgős és a normál fizetési megbízások esetében a fizető az ICM-en keresztül azonnali hatállyal megváltoztathatja a prioritást. A nagyon sürgős fizetési megbízás prioritása nem változtatható meg.”

A 17. cikk (5) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(5) Az elkülönítési kérelem átvétele után a [a KB neve beillesztendő]-nek ellenőriznie kell, hogy a résztvevő PM-számláján lévő likviditás elegendő-e az elkülönítéshez. Ha nem ez a helyzet, csak a PM-számlán rendelkezésre álló likviditás különíthető el. A kérelmezett likviditás fennmaradó része akkor különíthető el, ha a további likviditás válik hozzáférhetővé.”

A szöveg a következő 17a. cikkel egészül ki:

„17a. cikk

A likviditástartalékolásra és a likviditásirányításra vonatkozó állandó utasítások

(1) A résztvevők ICM-en keresztül előre meghatározhatják egy alapértelmezett összegű likviditás tartalékolását a sürgős vagy nagyon sürgős fizetési megbízások teljesítése céljára. Az ilyen állandó utasítás vagy az abban bekövetkezett változás az azt követő üzleti naptól kezdve hatályosul.

(2) A résztvevők előre meghatározhatják a kapcsolódó rendszerekben történő elszámolásoknak az ICM-en keresztül való teljesítése céljára tartalékolt likviditás alapértelmezett összegét. Az ilyen állandó utasítás vagy az abban bekövetkezett változás a következő üzleti naptól kezdve hatályosul. Úgy kell tekinteni, hogy a résztvevők utasították a [a KB neve beillesztendő]-t nevükben likviditás irányítására, amennyiben azt a vonatkozó kapcsolódó rendszer azt megkívánja.”

A 21. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„21. cikk

A sorban álló fizetési megbízások kiegyenlítése és visszaküldése

(1) Az azonnal el nem számolt fizetési megbízások sorban állnak a kezdeményező résztvevő által adott prioritásnak megfelelően a 15. cikkben említettek szerint.

(2) A sorban álló fizetési megbízások elszámolásának optimalizálása érdekében a [a KB neve beillesztendő] használhatja az I. függelékben meghatározott optimalizációs eljárásokat.

(3) A fizető – a nagyon sürgős fizetési megbízások kivételével – megváltoztathatja a sorban álló fizetési megbízások ranghelyét (azaz átsorolhatja azokat) az ICM-en keresztül. A fizetési megbízások a napközbeni feldolgozás során bármikor áthelyezhetőek azonnali hatállyal az adott sor elejére vagy végére, az V. függelékben említettek szerint.

(4) A fizető kérésére a [a KB neve beillesztendő], illetve az AL csoport esetében az AL csoport vezetőjének KB-ja dönthet úgy, hogy a nagyon sürgős fizetési megbízás sorban elfoglalt helyét megváltoztatja (kivéve az 5. és 6. sz. elszámolási eljárással összefüggő nagyon sürgős fizetési megbízásokat), feltéve, hogy ez a változás nincs kihatással a kapcsolódó rendszerek által a TARGET2-ben végzett zavartalan elszámolásra, vagy nem vezetne egyéb módon rendszerkockázathoz.

(5) Az ICM-ben kezdeményezett likviditásátvezetési megbízásokat azonnali hatállyal nem teljesítettként vissza kell küldeni, ha nem áll rendelkezésre elegendő likviditás. Az egyéb fizetési megbízásokat nem teljesítettként vissza kell küldeni, amennyiben azokat nem lehet elszámolni az adott üzenettípusok tekintetében az V. függeléknek megfelelő zárási időpontig.”

10.

A 24. cikk (7) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(7) Az AL-üzemmód használatára vonatkozó felhatalmazás beszerzésére vonatkozó, a 25. cikk (4) és (5) bekezdésében meghatározott eljárást kell értelemszerűen alkalmazni a CAI-mód használatára történő felhatalmazás beszerzésére irányuló eljárásra. A CAI csoport vezetője nem címezhet egy végrehajtott CAI üzemmódú megállapodást az irányító NKB-nak.”

11.

A 37. cikk (2) és (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A [a KB neve beillesztendő] a kapcsolódó rendszer általi (»ciklus eleje« üzenettel történő) értesítéskor zárolja a résztvevő alszámláinak egyenlegét. Adott esetben a [a KB neve beillesztendő] ezt követően megnöveli vagy csökkenti a befagyasztott egyenleget azáltal, hogy az alszámlákat megterheli vagy jóváírja a rendszerek közti kiegyenlítéssel kapcsolatos fizetésekkel vagy likviditást utal az alszámlára. Az ilyen zárolás a kapcsolódó rendszer általi (»ciklus vége« üzenettel történő) értesítéskor jár le.

(3) A résztvevő alszámlaegyenlege zárolásának visszaigazolásával a [a KB neve beillesztendő] garantálja a kapcsolódó rendszer felé az ezen egyenleg erejéig történő fizetéseket. A garancia automatikusan nő vagy csökken a fizetés összegének megfelelően, adott esetben a befagyasztott egyenleg növelésének vagy csökkentésének az alszámlák a rendszerek közti kiegyenlítéssel kapcsolatos fizetésekkel való jóváírásának vagy megterhelésének, illetve az alszámlára történő likviditásátutalásnak a megerősítésével. A garancia fent említett növelésének vagy csökkentésének sérelme nélkül a garancia visszavonhatatlan, feltétlen és első felhívásra fizetendő. Ha a [a KB neve beillesztendő] nem a kapcsolódó rendszer KB-ja, úgy kell tekinteni, hogy a [a KB neve beillesztendő] utasítást kapott a fent említett garanciának a kapcsolódó rendszer KB-ja számára történő kiadására.”

12.

Az I. függelék a következőképpen módosul:

A 2. pont a következőképpen módosul:

Az (1) bekezdésben szereplő táblázat helyébe a következő táblázat lép:

„Üzenet típusa	Felhasználás jellege	Leírás
MT 103	Kötelező	Ügyfélfizetés
MT 103+	Kötelező	Ügyfélfizetés (Automatikus (STP) feldolgozásra)
MT 202	Kötelező	Bankközi fizetés
MT 202COV	Kötelező	Fedezeti fizetések
MT 204	Opcionális	Közvetlen terhelés
MT 011	Opcionális	Értesítés az üzenet címzetthez érkezéséről
MT 012	Opcionális	Küldő értesítése
MT 019	Kötelező	Értesítés visszautasításról
MT 900	Opcionális	Terhelési értesítés
MT 910	Opcionális	Jóváírási értesítés
MT 940/950	Opcionális	(Ügyfél) napközbeni és napvégi számlakivonat”

ii.

A szöveg a következő (5) albekezdéssel egészül ki:

„(5)

MT 202COV üzenetet kell használni a fedezeti fizetések végrehajtásához, azaz a levelező bankok által az olyan hitelátruházási üzenetek elszámolására (fedezésére), amelyeket az ügyfél bankjához más, közvetlenebb eszközzel nyújtottak be. Az MT 202COV üzenetben foglalt ügyféladatokat nem teszik közzé az ICM-ben.”

A 8. pont a következőképpen módosul:

A (4) albekezdés b) pontja helyébe az alábbi szöveg lép:

„b)

felhasználóalkalmazás (U2A) mód

A U2A közvetlen kommunikációt tesz lehetővé a résztvevő és az ICM között. Az információk a személyi számítógépes rendszeren futó böngészőben (SWIFT Alliance WebStation vagy a SWIFT által megkívánt egyéb felület) kerülnek megjelenítésre. Az U2A hozzáféréshez a számítástechnikai infrastruktúrának képesnek kell lennie a cookie-k és a JavaScript támogatására. További részletek az ICM felhasználói kézikönyvében találhatóak.”

ii.

Az (5) albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5)	Minden résztvevő legalább egy SWIFT Alliance WebStation állomással vagy a SWIFT által megkívánt egyéb felülettel rendelkezik az ICM-hez U2A-n keresztül történő hozzáféréshez.”

13.

A II. függelék a következőképpen módosul:

A 2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2. A megtérítési ajánlatok feltételei

a)	A fizető igényt nyújthat be kezelési költség és kamat megtérítésére, ha a TARGET2 műszaki üzemzavara miatt a fizetési megbízás kiegyenlítése nem történt meg azon az üzleti napon, amelyen azt befogadták.

A kedvezményezett igényt nyújthat be kezelési költségek vonatkozásában, ha a TARGET2 műszaki üzemzavara következtében nem kapott meg egy olyan fizetést, amelyet az adott üzleti napon várt. A fizető kamatmegtérítési igényt is benyújthat, ha a következő feltételek közül legalább egy teljesül:

i.	az aktív oldali rendelkezésre álláshoz hozzáféréssel rendelkező résztvevők esetében: a TARGET2 műszaki üzemzavara miatt a kedvezményezettnek igénybe kellett vennie az aktív oldali rendelkezésre állást; és/vagy

ii.	valamennyi résztvevő esetén: technikailag lehetetlen volt a pénzpiac igénybevétele, illetve az ilyen refinanszírozás egyéb, tárgyszerűen indokolható okok miatt volt lehetetlen.”

14.

A III. függelék a következőképpen módosul:

A nem az EGT-ből érkező TARGET2 résztvevőkre vonatkozó országértékelés feladatmeghatározásában a 3.6.a. pont helyébe a következő szöveg lép:

„3.6.a. Jogok vagy letétbe helyezett vagyontárgyak engedményezése biztosíték, zálogjog és/vagy repó céljaira

A biztosítéki célokra történő engedményezés [joghatóság] joga szerint érvényes és végrehajtható. Különösen a [utalás a KB-val kötött vonatkozó megállapodásra] szerinti zálogjog vagy a repó létrehozása és végrehajtása a [joghatóság] joga szerint érvényes és végrehajtható.”

15.

A IV. függelék a következőképpen módosul:

Az 1. pont b) alpontja helyébe az alábbi szöveg lép:

„b)	Ebben a mellékletben az idővel kapcsolatos hivatkozások az EKB székhelye szerinti helyi időre, azaz a közép-európai időre (CET ( (2))vonatkoznak.

16.

Az V. függelék helyébe a következő szöveg lép:

„V. függelék

ÜZEMIDŐ

1.	A TARGET2 minden nap nyitva tart, a szombat, vasárnap, újév napja, nagypéntek és húsvét hétfő (az EKB székhelyén érvényes naptár szerint), május elseje, karácsony napja és december 26. kivételével.

2.	A rendszer referenciaideje az EKB székhelye szerinti helyi idő, azaz a közép-európai idő.

Az aktuális üzleti napot az előző üzleti nap estéjén nyitják meg, és működése a következő menetrend szerint zajlik:

Idő	Leírás
6.45–7.00	Napközbeni műveletek előkészítése (3)
7.00–18.00	Napközbeni feldolgozás
17.00	Az ügyfélfizetések befogadásának zárása (azaz olyan fizetéseké, ahol a fizetés küldője és/vagy címzettje nem közvetlen vagy közvetett résztvevő; ezeket a rendszer az MT 103 vagy MT 103+ üzenetek használatával azonosítja)
18.00	A bankközi fizetések befogadásának záró időpontja (azaz olyan fizetéseké, amelyek nem ügyfélfizetések)
18.00–18.45 (4)	Napvégi feldolgozás
18.15 (4)	A központi banki rendelkezésre állás lezárása
(Röviddel) 18.30 után (5)	Az ügyfélszámla-vezető rendszerek frissítéséhez szükséges adatok a KB-k rendelkezésére állnak
18.45–19.30 (5)	Napi feldolgozás kezdete (új üzleti nap)
19.00 (5)–19.30 (4)	Likviditás biztosítása a PM-számlán
19.30 (5)	»Feldolgozás kezdete« üzenet és az állandó megbízások teljesítése a PM-számlákról az alszámlá(k)ra/tükörszámlára történő likviditásátvezetés (kapcsolódó rendszerekkel kapcsolatos kiegyenlítés)
19.30 (5)–22.00	További likviditásátvezetések végrehajtása az ICM-en keresztül, mielőtt a kapcsolódó rendszer »ciklus eleje« üzenetet küld; a kapcsolódó rendszerek éjszakai üzleteinek kiegyenlítési időszaka (csak a kapcsolódó rendszerekkel kapcsolatos, 6. sz. kiegyenlítési eljárás tekintetében)
22.00–1.00	Műszaki karbantartási időszak
1.00–6.45	A kapcsolódó rendszerek éjszakai üzleteinek kiegyenlítési eljárása (csak a kapcsolódó rendszerekkel kapcsolatos, 6. sz. kiegyenlítési eljárás tekintetében)

4.	Az ICM likviditási átutalásokra 19.30-tól (6) másnap 18.00-ig áll rendelkezésre (a 22.00–1.00 közötti műszaki karbantartási időszak kivételével).

5.	Az üzemidő abban az esetben módosítható, ha a IV. függelék 5. pontjának megfelelően az üzletmenet folytonosságára vonatkozó intézkedéseket elfogadták.

Az EKB/2007/2 III. melléklete a következőképpen módosul:

A (2) bekezdés e) pontjának helyébe a következő szöveg:

„e)	az a) és b) pont hatálya alá nem tartozó, kapcsolódó rendszereket irányító és ilyen minőségükben eljáró jogalanyok, azzal a feltétellel, hogy az ilyen jogalanyoknak nyújtott napközbeni hitel nyújtására vonatkozó megállapodásokat előre beterjesztették a Kormányzótanácsnak és az jóváhagyta azokat.”;

Az EKB/2007/2 iránymutatás IV. melléklete a következőképpen módosul:

A 11. pont (5) bekezdése helyébe az alábbi szöveg lép:

„(5)

A kiegyenlítő bankok és a kapcsolódó rendszerek az ICM-en keresztül hozzáféréssel rendelkeznek az információkhoz. A kapcsolódó rendszerek az általuk választott egyszeri vagy teljes körű tájékoztatási módnak megfelelő értesítést kapnak a kiegyenlítés megtörténtéről vagy meghiúsulásáról. Ha azt kérik, a kiegyenlítő bankokat a SWIFT MT 900 vagy MT 910 üzenettel értesítik a sikeres kiegyenlítésről.”;

A 14. pont (7) bekezdésének c) pontja helyébe az alábbi szöveg lép:

„c)	az MT 202-es SWIFT-megbízások, amelyek csak a 6. sz. eljárás futása közben és csak napközbeni műveletek során nyújthatók be. Az ilyen megbízásokat azonnal teljesítik.”;

A 14. pont (9) bekezdése helyébe az alábbi szöveg lép:

„(9)

A 6. sz. kiegyenlítési eljáráson belül az alszámlákra átvezetett, meghatározott célra elkülönített likviditás mindaddig be van fagyasztva, ameddig a kapcsolódó rendszerek feldolgozási ciklusa fut (kezdve és befejezve a kapcsolódó rendszer által megküldött »ciklus eleje« (start of cycle) és »ciklus vége« (end of cycle) üzenettel), és ezt követően kerül felszabadításra. A befagyasztott egyenleg módosulhat a feldolgozási ciklus során a rendszerek közötti kiegyenlítéssel kapcsolatos fizetések eredményeképpen, illetve akkor, ha az elszámoló bank likviditásátutalást hajt végre a saját PM számlájáról. A kapcsolódó rendszer központi bankja értesíti a kapcsolódó rendszert az alszámlán lévő likviditásnak a rendszerek közötti kiegyenlítéssel kapcsolatos fizetések eredményeképpen történt növeléséről vagy csökkentéséről. Ha a kapcsolódó rendszer azt kéri, a kapcsolódó rendszer központi bankja az elszámolóbanktól érkező likviditásátutalás eredményeként az alszámlán megnövekedett likviditásról is tájékoztatja.”

A 14. pont (12) bekezdése helyébe az alábbi szöveg lép:

„(12)

Két interfészes kapcsolódó rendszer közötti, rendszerek közötti kiegyenlítést kizárólag olyan kapcsolódó rendszer (vagy nevében a kapcsolódó rendszer központi bankja) kezdeményezhet, amelynek résztvevője alszámláját megterhelik. A fizetési megbízás kiegyenlítése úgy történik, hogy a fizetési megbízásban feltüntetett összeggel megterhelik a kapcsolódó rendszer fizetési megbízást kezdeményező résztvevőjének alszámláját, és azzal jóváírják a másik kapcsolódó rendszer résztvevőjének alszámláját.

A fizetés megbízást kezdeményező kapcsolódó rendszert és a másik kapcsolódó rendszert értesíteni kell a kiegyenlítés megtörténtéről. Ha azt kérik, az elszámoló bankokat a SWIFT MT 900 vagy MT 910 üzenettel értesítik a sikeres elszámolásról.”;

A 14. pont (13) bekezdése helyébe az alábbi szöveg lép:

„(13)

Egy interfészes modellt alkalmazó kapcsolódó rendszertől egy integrált modellt alkalmazó kapcsolódó rendszer irányába történő, rendszerek közötti kiegyenlítést az interfészes modellt alkalmazó kapcsolódó rendszer (vagy nevében a kapcsolódó rendszer központi bankja) kezdeményezheti. A fizetési megbízás kiegyenlítése úgy történik, hogy a fizetési megbízásban feltüntetett összeggel megterhelik az interfészes modellt alkalmazó kapcsolódó rendszer résztvevőjének alszámláját, és azzal jóváírják az integrált modellt alkalmazó kapcsolódó rendszer résztvevőjének tükörszámláját. A fizetési megbízást nem kezdeményezheti az az integrált modellt alkalmazó kapcsolódó rendszer, amelynek tükörszámláját jóváírják.

A fizetési megbízást kezdeményező kapcsolódó rendszert és a másik kapcsolódó rendszert értesíteni kell a kiegyenlítés megtörténtéről. Ha azt kérik, az elszámoló bankokat a SWIFT MT 900 vagy MT 910 üzenettel értesítik a sikeres elszámolásról.”

A 14. pont (17) bekezdése helyébe az alábbi szöveg lép:

„(17)

Két integrált modellt alkalmazó kapcsolódó rendszer közötti, rendszerek közötti kiegyenlítést kizárólag olyan kapcsolódó rendszer (vagy nevében a kapcsolódó rendszer központi bankja) kezdeményezhet, amelynek tükörszámláját megterhelik. A fizetési megbízás kiegyenlítése úgy történik, hogy a fizetési megbízásban feltüntetett összeggel megterhelik a fizetési megbízást kezdeményező kapcsolódó rendszer tükörszámláját, és azzal jóváírják a másik kapcsolódó rendszer résztvevőjének tükörszámláját. A fizetési megbízást nem kezdeményezheti az a kapcsolódó rendszer, amelynek tükörszámláját jóváírják.

A 14. pont (18) bekezdése helyébe az alábbi szöveg lép:

„(18)

Egy integrált modellt alkalmazó kapcsolódó rendszertől egy interfészes modellt alkalmazó kapcsolódó rendszer irányába történő, rendszerek közötti kiegyenlítést az integrált modellt alkalmazó kapcsolódó rendszer (vagy nevében a kapcsolódó rendszer központi bankja) kezdeményezheti. A fizetési megbízás kiegyenlítése úgy történik, hogy a fizetési megbízásban feltüntetett összeggel megterhelik az integrált modellt alkalmazó kapcsolódó rendszer tükörszámláját, és azzal jóváírják a másik kapcsolódó rendszer résztvevőjének alszámláját. A fizetési megbízást nem kezdeményezheti az az interfészes modellt alkalmazó kapcsolódó rendszer, amelynek résztvevője alszámláját jóváírják.

A 15. pont (3) bekezdése helyébe az alábbi szöveg lép:

„(3)

A kiegyenlítési időszak (»-ig«) lehetővé teszi a kapcsolódó rendszer pozíciójának kiegyenlítésére egy korlátozott idő megadását annak érdekében, hogy az ne gátolja vagy késleltesse más kapcsolódó rendszerek vagy TARGET2 tranzakciók kiegyenlítését. Ha az „-ig” időpont elérkezéséig vagy az előre meghatározott kiegyenlítési időszakon belül valamely fizetési megbízás kiegyenlítése nem történik meg, ezeket a fizetési megbízásokat visszaküldik, vagy a 4. és 5. sz. kiegyenlítési eljárás esetében sor kerülhet a garanciaalap-mechanizmusok aktiválására. A kiegyenlítési időszak »(»-ig)«« az 1–5. sz. kiegyenlítési eljárások tekintetében határozható meg.”

(1) Az eurorendszer infrastruktúrák helyére vonatkozó jelenlegi szabályzatát az EKB weboldalán (www.ecb.europa.eu) megtalálható alábbi közlemények határozzák meg: a) Politikai nyilatkozat az euroövezeten kívüli székhelyű, euroalapú fizetési és elszámolási rendszerekről (the Policy statement on euro payment and settlement systems located outside the euro area), 1998. november 3.; b) Az eurorendszer irányelvei a központi szerződő fél általi elszámolás konszolidációjáról (The Eurosystem’s policy line with regard to consolidation in central counterparty clearing), 2001. szeptember 27.; c) Az eurorendszer irányelvei az euróban denominált fizetési tranzakciókat elszámoló infrastruktúrák helyéről és működéséről (Eurosystem policy principles on the location and operation of infrastructures settling euro-denominated payment transactions), 2007. július 19.; valamint d) Az eurorendszer irányelvei az euróban denominált fizetési megbízások elszámolását végző infrastruktúrák helyéről és működéséről: a »jogi és operatív értelemben az euroövezetben található« kifejezés meghatározása (The Eurosystem policy principles on the location and operation of infrastructures settling euro-denominated payment transactions: specification of »legally and operationally located in the euro area«), 2008. november 20.”

(2) A CET figyelembe veszi a közép-európai nyári időszámítást.”

(3) A napközbeni művelet a napközbeni feldolgozás és a napvégi feldolgozás.

(4) Az időszak az eurorendszer kötelező tartalékolási időszakának utolsó napján 15 perccel később végződik.

(5) Az időszak az eurorendszer kötelező tartalékolási időszakának utolsó napján 15 perccel később kezdődik.

(6) Az időszak az eurorendszer kötelező tartalékolási időszakának utolsó napján 15 perccel később kezdődik.”

		ISSN 1725-5090 doi:10.3000/17255090.L_2009.260.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 260

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	52. évfolyam 2009. október 3.

Tartalom		I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező	Oldal
		RENDELETEK
		A Bizottság 920/2009/EK rendelete (2009. október 2.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	1
	*	A Bizottság 921/2009/EK rendelete (2009. október 1.) a Franciaország lobogója alatt közlekedő hajók által az ICES V, VI és VII övezet közösségi és nemzetközi vizein folytatott, norvég menyhalra irányuló halászat tilalmáról	3
		IRÁNYELVEK
	*	Az Európai Parlament és a Tanács 2009/104/EK irányelve (2009. szeptember 16.) a munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközök biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről (második egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) ( 1 )	5
		AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS ÁLTAL EGYÜTTESEN ELFOGADOTT HATÁROZATOK
	*	Az Európai Parlament és a Tanács 2009/922/EK határozata (2009. szeptember 16.) az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközökről (ISA) ( 1 )	20

	II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező
	HATÁROZATOK
	Tanács
	2009/731/EK, Euratom
*	A Tanács határozata (2009. szeptember 21.) az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság egy görög tagjának kinevezéséről	28
	2009/732/EK, Euratom
*	A Tanács határozata (2009. szeptember 21.) az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság egy belga tagjának kinevezéséről	29
	2009/733/EK, Euratom
*	A Tanács határozata (2009. szeptember 21.) az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság egy osztrák tagjának kinevezéséről	30
	IRÁNYMUTATÁSOK
	Európai Központi Bank
	2009/734/EK
*	Az Európai Központi Bank iránymutatása (2009. szeptember 17.) a transzeurópai automatizált valós idejű bruttó elszámolású rendszerről (TARGET2) szóló EKB/2007/2 iránymutatás módosításáról (EKB/2009/21)	31

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	MK	29,4
0702 00 00	ZZ	29,4
0707 00 05	TR	127,2
0707 00 05	ZZ	127,2
0709 90 70	TR	110,1
0709 90 70	ZZ	110,1
0805 50 10	AR	81,0
	CL	103,4
	TR	91,1
	UY	88,0
	ZA	72,9
	ZZ	87,3
0806 10 10	BR	235,1
	EG	159,5
	TR	100,6
	US	152,0
	ZZ	161,8
0808 10 80	CL	85,7
	NZ	67,8
	US	83,8
	ZA	71,0
	ZZ	77,1
0808 20 50	AR	82,8
	CN	33,7
	TR	95,7
	ZA	76,1
	ZZ	72,1

Szám	21/T&Q
Tagállam	Franciaország
Állomány	USK/567EI.
Faj	Norvég menyhal (Brosme brosme)
Terület	Az V, VI és VII övezet közösségi és nemzetközi vizei
Időpont	2009.9.2.