Az Európai Unió L 155/2009

I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

18.6.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 155/17

A TANÁCS 2009/50/EK IRÁNYELVE

(2009. május 25.)

a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 63. cikke első albekezdése 3. a) és 4. pontjára,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően (2),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően (3),

mivel:

(1)	A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség fokozatos létrehozása céljából a Szerződés rendelkezik a menekültügy, a bevándorlás és a harmadik országbeli állampolgárok jogainak védelme terén elfogadandó intézkedésekről.

(2)

A Szerződés úgy rendelkezik, hogy a Tanácsnak el kell fogadnia a beutazás és a tartózkodás feltételeire, valamint a huzamos tartózkodásra jogosító vízumok és huzamos tartózkodási engedélyek tagállamok által történő kiadásával kapcsolatos eljárási szabályokra vonatkozó bevándorláspolitikai intézkedéseket, továbbá azoknak a jogoknak és feltételeknek a meghatározására vonatkozó intézkedéseket, amelyek szerint harmadik országoknak a valamely tagállamban jogszerűen tartózkodó állampolgárai más tagállamokban tartózkodhatnak.

(3)

Az Európai Tanács 2000. márciusi lisszaboni ülésén azt a stratégiai célt tűzte ki a Közösség számára, hogy 2010-ig a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává váljon, amely képes a fenntartható gazdasági növekedésre, több és jobb munkahelyet kínál, és nagyobb társadalmi kohézió jellemzi. A magasan képzett harmadik országbeli munkavállalók vonzása és megtartása érdekében a tagállamok szükségletein alapuló megközelítés keretében tett intézkedéseket a lisszaboni stratégia és a növekedésről és foglalkoztatásról szóló integrált iránymutatásokról szóló, 2007. december 11-i bizottsági közlemény által kialakított tágabb keretek között kell szemlélni.

(4)

Az Európai Tanács által 2004. november 4–5-én elfogadott Hágai Program elismerte, hogy a legális migráció fontos szerepet fog játszani az európai tudásalapú gazdaság megerősítésében és a gazdasági fejlődés elősegítésében, ezáltal hozzájárulva a lisszaboni stratégia végrehajtásához. Az Európai Tanács felkérte a Bizottságot, hogy nyújtson be politikai tervet a legális migrációra vonatkozóan, beleértve az olyan befogadási eljárásokat, amelyek képesek gyorsan alkalmazkodni a munkaerőpiacon jelen lévő migráns munkaerő iránti keresletben megfigyelhető ingadozásokhoz.

(5)

A 2006. december 14–15-i Európai Tanács annak érdekében, hogy segítséget nyújtson a tagállamoknak jelenlegi és jövőbeli munkaerő-szükségletük kielégítéséhez, számos intézkedés megtételéről állapodott meg 2007-re vonatkozóan, többek között a nemzeti hatásköröket teljes mértékben tiszteletben tartó, megfelelően irányított legális bevándorlásra vonatkozó szakpolitikák kidolgozásáról.

(6)

A lisszaboni stratégia célkitűzéseinek elérése érdekében fontos az uniós polgársággal rendelkező, magasan képzett munkaerő Unión belüli mobilitásának elősegítése is, különösen a 2004-ben és 2007-ben csatlakozott tagállamok állampolgárai esetében. Ezen irányelv végrehajtása során a tagállamok kötelesek tiszteletben tartani a különösen a 2003. évi és 2005. évi csatlakozási okmányok vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott közösségi preferencia elvét.

(7)

Ezen irányelv célja, hogy a harmadik országbeli állampolgárok három hónapnál hosszabb időtartamra, magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából történő befogadásának és mozgásának elősegítésével hozzájáruljon az előbbi célkitűzések eléréséhez és a munkaerőhiány megoldásához annak érdekében, hogy a Közösséget vonzóbbá tegye a világ minden tájáról érkező ilyen munkavállalók számára és fenntartsa a Közösség versenyképességét és gazdasági növekedését. E célok elérése érdekében a magasan képzett munkavállalók és családjuk befogadását gyorsított befogadási eljárás létrehozásával szükséges megkönnyíteni, valamint azáltal, hogy számos területen a fogadó tagállam állampolgáraival egyenlő gazdasági és szociális jogokat biztosítanak számukra. Emellett a tagállamok prioritásait, munkaerő-piaci szükségleteit és befogadóképességét is figyelembe kell venni. Ez az irányelv nem érinti a tagállamok azon hatáskörét, hogy fenntartsák munkavállalási célú nemzeti tartózkodási engedélyeiket, vagy újakat vezessenek be. Az érintett harmadik országok állampolgárai számára lehetővé kell tenni, hogy EU kék kártya vagy nemzeti tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújtsanak be. Ezenfelül ez az irányelv nem érinti azt a lehetőséget, hogy az EU kék kártya birtokosa a nemzeti jogban esetlegesen megállapított és az ezen irányelvvel összeegyeztethető további jogokat vagy előnyöket élvezzen.

(8)

Ez az irányelv nem érinti a tagállamok arra vonatkozó jogát, hogy meghatározzák, hogy harmadik országok hány olyan állampolgárát engedik be területükre, akik magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából érkeznek. Ez a jog azokra a harmadik országbeli állampolgárokra is vonatkozik, akik ellenérték fejében végzett gazdasági tevékenység folytatása céljából kívánnak valamely tagállam területén maradni és más rendszer alapján jogszerűen tartózkodnak abban a tagállamban, így például az egyetemi hallgatók tanulmányaik befejezését követően, illetve olyan kutatók, akiket a harmadik országok állampolgárai tanulmányok folytatása, diákcsere, javadalmazás nélküli gyakorlat, illetve önkéntes szolgálat céljából történő beutazásának feltételeiről szóló, 2004. december 13-i 2004/114/EK tanácsi irányelv (4), valamint a harmadik országbeli állampolgároknak az Európai Közösség területén folytatott tudományos kutatás céljából való fogadására vonatkozó külön eljárásról szóló, 2005. október 12-i 2005/71/EK tanácsi irányelv (5) alapján fogadtak be, és akik a közösségi vagy a nemzeti jog alapján nem jogosultak a tagállam munkaerőpiacához való teljes körű hozzáférésre. Ezenfelül a területükre beutazottak számát illetően a tagállamok fenntartják annak lehetőségét, hogy munkavállalási célra általában vagy bizonyos szakmákban vagy gazdasági ágazatokban vagy régiókban való munkavállalás céljára nem adnak ki tartózkodási engedélyt.

(9)	Ezen irányelv alkalmazásában annak megítéléséhez, hogy az érintett harmadik országbeli állampolgár rendelkezik-e felsőfokú képesítéssel, hivatkozni lehet az ISCED (az oktatás nemzetközi osztályozási rendszere) 1997 5a. és 6. szintjére.

(10)

Ezen irányelvnek olyan rugalmas, keresletorientált beutazási rendszert kell előírnia, amely objektív kritériumokon – így például a tagállamok bérszínvonalával összehasonlítható alsó bérküszöbön – és szakmai képesítéseken alapul. A bérküszöb legkisebb közös nevezőjének meghatározása érdekében az egész Közösségen belül szükség van a befogadási feltételekkel kapcsolatos harmonizáció minimumszintjének biztosítására. A bérküszöb minimumszintet állapít meg, ugyanakkor a tagállamok magasabb bérküszöböt is meghatározhatnak. A tagállamoknak munkaerőpiacuk helyzetének és szervezésének, valamint bevándorlási politikáiknak megfelelően kell meg határozniuk a bérküszöbüket. Bizonyos szakmákra vonatkozóan megállapítható eltérés a fő rendszer bérküszöbétől, amennyiben az érintett tagállam úgy véli, hogy különleges munkaerőhiány áll fenn, és amennyiben ezek a szakmák az ISCO (foglalkozások nemzetközi osztályozási rendszere) 1. és 2. főcsoportjába tartoznak.

(11)

Ezen irányelv célja kizárólag a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából történő beutazásának és tartózkodásuk feltételeinek a meghatározása az EU kék kártya rendszerén belül, a bérküszöbhöz kapcsolódó jogosultsági feltételeket is beleértve. E bérküszöb kizárólagos célja az egyes tagállamok által egységes szabályok alapján létrehozott európai kék kártya alkalmazási körének – a Bizottság (Eurostat) vagy az érintett tagállam által közzétett statisztikai megfigyelés figyelembevételével történő – meghatározásához való hozzájárulás. Nem célja a bérek meghatározása, következésképpen nem térhet el a tagállami szintű szabályoktól vagy gyakorlatoktól és a kollektív szerződésektől, továbbá e téren nem lehet rá harmonizációt létrehozó eszközként hivatkozni. Ez az irányelv teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamok hatásköreit, különösen a foglalkoztatási, munkaügyi és szociális kérdésekre vonatkozóan.

(12)

Amennyiben valamely tagállam úgy dönt, hogy befogad valamely, a vonatkozó kritériumoknak megfelelő és EU kék kártyát igénylő folyamodó harmadik országbeli állampolgárt, az érintett állampolgár megkapja az ezen irányelvben előírt különleges tartózkodási engedélyt, amely megadja a munkaerőpiachoz történő fokozatos hozzáférést, valamint az ő és családja részére a tartózkodási és a szabad mozgás jogát. Az EU kék kártya iránti kérelem megvizsgálására vonatkozó határidő nem foglalja magában a szakmai képesítések elismeréséhez vagy az adott esetben kötelező vízumok kiadásához szükséges időt. Ez az irányelv nem sérti az oklevelek és diplomák elismerésére vonatkozó nemzeti eljárásokat. Az ezen irányelv szerinti illetékes hatóságok kijelölése nem sérti más nemzeti hatóságoknak és – adott esetben – a szociális partnereknek a kérelmek megvizsgálásával és az azokat érintő döntéshozatallal kapcsolatos szerepét és feladatait.

(13)

Az EU kék kártya formátumának meg kell felelnie a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló, 2002. június 13-i 1030/2002/EK tanácsi rendeletnek (6), lehetővé téve így a tagállamok számára, hogy információkat közöljenek elsősorban azokra a feltételekre vonatkozóan, amelyek szerint az adott személy munkavállalását engedélyezték.

(14)

Azon harmadik országbeli állampolgárok részére, akik érvényes úti okmánnyal és a schengeni vívmányokat teljes mértékben alkalmazó valamely más tagállam által kiállított EU kék kártyával rendelkeznek, engedélyezni kell, hogy az e másik tagállam területére belépjenek és azon belül legfeljebb három hónapig szabadon mozogjanak, összhangban a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (7), valamint a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló Egyezmény 21. cikkével.

(15)

A harmadik országbeli, magasan képzett munkaerő foglalkozási és földrajzi mobilitását a munkaerőpiac hatékonyságának javítására, a szakképzett munkaerő hiányának megelőzésére és a regionális egyenlőtlenségek kiegyenlítésére szolgáló elsődleges mechanizmusként kell elismerni. A közösségi preferencia elvének tiszteletben tartása és a rendszerrel történő esetleges visszaélések elkerülése érdekében egy adott tagállamban való jogszerű foglalkoztatásuk első két évében korlátozni kell a harmadik országbeli, magasan képzett munkavállalók foglalkozási mobilitását.

(16)	Ez az irányelv teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamok állampolgárai és az EU kék kártya birtokosai közötti, a fizetés tekintetében történő egyenlő bánásmódot, amennyiben helyzetük összehasonlítható.

(17)	Az EU kék kártya birtokosai számára biztosított egyenlő bánásmód nem terjed ki a szakképzés területén szociális támogatási rendszerekből finanszírozott intézkedésekre.

(18)

Az EU kék kártya birtokosainak egyenlő bánásmódban kell részesülniük a szociális biztonság terén. A szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1971. június 14-i 1408/71/EGK tanácsi rendelet (8) határozza meg a szociális biztonsági rendszerek ágait. Az 1408/71/EGK és az 574/72/EGK rendelet rendelkezéseinek valamely harmadik ország e rendelkezések által pusztán állampolgárságuk okán nem érintett állampolgáraira való kiterjesztéséről szóló, 2003. május 14-i 859/2003/EK tanácsi rendelet (9) kiterjeszti az 1408/71/EGK rendelet rendelkezéseit azokra a harmadik országbeli állampolgárokra, akik jogszerűen tartózkodnak a Közösség területén, illetve azokra, akiknek a helyzete több tagállamot érint. Ezen irányelvnek a szociális biztonság tekintetében történő egyenlő bánásmódra vonatkozó rendelkezései azon személyekre is közvetlenül alkalmazandók, akik közvetlenül egy harmadik országból utaznak be valamely tagállam területére, feltéve, hogy az érintett személy érvényes EU kék kártya birtokosaként jogszerűen tartózkodik a tagállamban, ideértve az ideiglenes munkanélküliség időtartamát is, és megfelel a nemzeti jogban az érintett szociális biztonsági ellátásra való jogosultság tekintetében megállapított feltételeknek.

Mindazonáltal ez az irányelv nem ruházza fel az EU kék kártya birtokosát több joggal, mint amennyiről a szociális biztonság területén már meglévő közösségi jogszabályok rendelkeznek a harmadik országok azon állampolgárai számára, akik tagállamok közötti határokon átnyúló tényezőkkel rendelkeznek. Az irányelv továbbá nem biztosít jogokat a közösségi joghatályán kívül eső helyzetekkel kapcsolatban, mint például a harmadik országban tartózkodó családtagok helyzete.

(19)

Harmadik országbeli állampolgár másik tagállamban megszerzett szakmai képesítését ugyanúgy kell elismerni, mint az uniós polgárok esetében. Továbbá a harmadik országban megszerzett képesítéseket a szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (10) megfelelően kell figyelembe venni.

(20)

A harmadik országbeli, magasan képzett munkavállalók Közösségen belüli földrajzi mobilitását jogszerű tartózkodásuk első időszakában ellenőrizni és a kereslet függvényében szabályozni kell. Annak érdekében, hogy ne büntessék azon magasan képzett munkavállalók földrajzi mozgását, akik még nem szerezték meg a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló, 2003. november 25-i 2003/109/EK tanácsi irányelv (11) szerinti, a közösség területén huzamos tartózkodásra jogosító engedélyt, továbbá a földrajzi és körkörös migráció serkentése céljából rendelkezni kell az említett irányelvtől való eltérésekről.

(21)

Elő kell segíteni és fenn kell tartani a magasan képzett, harmadik országbeli munkavállalóknak a Közösség és származási országuk közötti mobilitását. Annak érdekében, hogy meghosszabbítsák a Közösség területétől való távollét azon időszakát, amely nem szakítja meg a huzamos közösségi tartózkodási engedéllyel rendelkező jogállásra való jogosultsághoz szükséges jogszerű és folyamatos tartózkodást, a 2003/109/EK irányelvtől való eltérésekről kell rendelkezni. A magasan képzett, harmadik országbeli munkavállalók körkörös migrációjának ösztönzése érdekében a 2003/109/EK irányelvben előírtnál hosszabb távolléti időszakokat kell engedélyezni azt követően is, hogy megszerezték a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező jogállását.

(22)

E rendelet végrehajtása során a tagállamoknak tartózkodniuk kell a fejlődő országbeli aktív munkaerő-toborzástól a munkaerőhiánnyal küzdő ágazatokban. A fejlődő országokban az egészségügyi dolgozók kritikus hiányának megoldására vonatkozó európai cselekvési programról (2007–2013) szóló, 2007. május 14-i tanácsi és tagállami következtetésekben hangsúlyozottaknak megfelelően a kulcságazatokban, például az egészségügyi, valamint az oktatási ágazatban ki kell dolgozni az állami és a magánszektor munkáltatóira alkalmazandó etikus munkaerő-felvételi politikákat és elveket. E politikákat és elveket a körkörös és ideiglenes migrációt szükség szerint elősegítő mechanizmusok, iránymutatások és egyéb eszközök kidolgozásával és alkalmazásával, valamint a magasan szakképzett munkaerő bevándorlásának a fejlődő országokra gyakorolt negatív hatásait minimálisra csökkentő, míg pozitív hatásait maximálisra növelő egyéb intézkedések segítségével kell megerősíteni, az „agyelszívás”„agyvisszaszívássá” való alakítása érdekében.

(23)

A családegyesítésre és a házastárs munkához jutására vonatkozó előnyös feltételek ennek a harmadik országbeli magasan képzett munkaerő vonzására irányuló irányelvnek az alapvető elemét képezik. E cél elérése érdekében a családegyesítési jogról szóló, 2003. szeptember 22-i 2003/86/EK tanácsi irányelvtől (12) való különleges eltéréseket kell előírni. Az ezen irányelv 15. cikkének (3) bekezdésében foglalt eltérés nem zárja ki azt, hogy az EU kék kártya birtokosainak családtagjai számára a tagállamok beilleszkedési feltételeket és intézkedéseket tartsanak fenn vagy vezessenek be, ideértve a nyelvtanulást is.

(24)

Az „agypazarlás” elkerülése érdekében különleges jelentéstételi rendelkezéseket kell előírni az ezen irányelv végrehajtásának nyomon követésére és annak a fejlődő országokban jelentkező, agyelszívó hatásai azonosítására és lehetőség szerinti ellensúlyozására. A vonatkozó adatokat a tagállamok évente megküldik a Bizottságnak, a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó közösségi statisztikákról szóló, 2007. július 11-i 862/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (13) összhangban.

(25)

Mivel ezen irányelv célját, nevezetesen a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából történő beutazására és családtagjaik tartózkodására vonatkozó külön eljárás bevezetését, valamint az ilyen beutazás és tartózkodás feltételeinek meghatározását a három hónapot meghaladó tartózkodás esetére a tagállamok nem tudják megfelelően megvalósítani, és ezért e célok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az e cikkben foglalt arányosság elvével összhangban az irányelv nem lépi túl az e célok megvalósításához szükséges mértéket.

(26)	Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és szem előtt tartja különösen az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikke által elismert és az Európai Unió Alapjogi Chartájában kifejezett elveket.

(27)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló, európai parlamenti, tanácsi és bizottsági intézményközi megállapodás (14) 34. pontjával összhangban a tagállamokat ösztönzik arra, hogy – a maguk számára, illetve a Közösség érdekében – készítsenek táblázatokat, amelyekben a lehető legpontosabban bemutatják az irányelv és az azt átültető intézkedések közötti megfelelést, és hogy e táblázatokat tegyék közzé.

(28)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban, és az említett jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül az Egyesült Királyság és Írország nem vesz részt ennek az irányelvnek az elfogadásában, az rájuk nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(29)	Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek az irányelvnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ezen irányelv célja az alábbiak meghatározása:

a)	a harmadik országbeli állampolgárok három hónapnál hosszabb időtartamra, magas képzettséget igénylő munkavállalás céljából a tagállamok területére EU kék kártya birtokosaként történő beutazására és tartózkodására, valamint családtagjaik beutazására és tartózkodására alkalmazandó feltételek;

b)	az a) pont szerinti, harmadik országbeli állampolgároknak és családtagjaiknak az elsőtől eltérő tagállamba történő beutazásának és tartózkodásának feltételei.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

a) „harmadik országbeli állampolgár”: az a személy, aki a Szerződés 17. cikke (1) bekezdésének értelmében nem uniós polgár;

b) „magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás”: olyan személy munkavállalása, aki:

másvalakinek az irányítása alatt vagy másvalaki számára végzett valódi és tényleges munkavégzés céljából az adott tagállamban munkavállalóként a nemzeti munkajogi jogszabályok és/vagy a nemzeti gyakorlat szerinti védelemben részesül, a jogviszonyra való tekintet nélkül,

fizetést kap, és

rendelkezik a megfelelő és konkrét kompetenciával, amelyet felsőfokú szakmai képesítés bizonyít;

c) „EU kék kártya”: az „EU kék kártya” elnevezést viselő engedély, amely birtokosát ezen irányelv értelmében valamely tagállam területén tartózkodásra és munkavégzésre jogosítja fel;

d) „első tagállam”: az a tagállam, amely a harmadik országbeli állampolgárnak először adja meg az „EU kék kártyát”;

e) „második tagállam”: az elsőtől eltérő bármely más tagállam;

f) „családtag”: a 2003/86/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdése szerinti harmadik országbeli állampolgár;

g) „felsőfokú szakmai képesítések”: olyan képesítések, amelyeket felsőfokú képesítés megszerzését tanúsító okirat igazol, vagy ettől eltérve – amennyiben azt a nemzeti jogszabályok lehetővé teszik – legalább ötéves, a felsőfokú képesítéssel összehasonlítható olyan szakmai tapasztalat, amely a munkaszerződésben vagy a kötelező érvényű állásajánlatban meghatározott szakma vagy ágazat terén releváns;

h) „felsőfokú képesítés”: bármely olyan oklevél, bizonyítvány vagy egyéb okirat, amelyet az illetékes hatóság középfokú képzést követő felsőfokú oktatási program – vagyis az oktatási létesítmény helye szerinti állam által felsőoktatási intézményként elismert intézmény által kínált kurzusok – sikeres elvégzésének tanúsítása céljából állított ki. E felsőfokú képesítések ezen irányelv alkalmazásában azzal a feltétellel vehetők figyelembe, hogy a megszerzéshez szükséges tanulmányi idő legalább három év;

i) „szakmai tapasztalat”: az érintett szakma tényleges és jogszerű gyakorlása;

j) „szabályozott szakma”: a 2005/36/EK irányelv 3. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti szabályozott szakma.

3. cikk

Hatály

(1) Ezt az irányelvet azon harmadik országbeli állampolgárokra kell alkalmazni, akik magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából ezen irányelv értelmében kérelmezik valamely tagállam területére történő belépésük engedélyezését.

(2) Ez az irányelv nem alkalmazandó azon harmadik országbeli állampolgárokra,

a)	akik ideiglenes védelmen alapuló engedéllyel tartózkodnak valamely tagállamban, vagy az ilyen alapon történő ott-tartózkodásért engedélyért folyamodtak és jogállásukról még nem született határozat;

akiket a harmadik országok állampolgárainak, illetve a hontalan személyeknek menekültként vagy a más okból nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésének feltételeiről és az e jogállasok tartalmára vonatkozó minimumszabályokról szóló, 2004. április 29-i 2004/83/EK tanácsi irányelv (15) alapján nemzetközi védelemben részesítettek vagy akik az irányelv alapján nemzetközi védelemért folyamodtak, és akiknek a kérelmével kapcsolatban még nem született végső határozat;

akik a tagállam nemzeti jogszabályaival, nemzetközi kötelezettségeivel vagy gyakorlatával összhangban védelemben részesülnek vagy akik a tagállam nemzeti jogszabályaival, nemzetközi kötelezettségeivel vagy gyakorlatával összhangban védelemért folyamodtak, és akiknek a kérelmével kapcsolatban még nem született végső határozat;

d)	akik kutatási projektek végzése céljából a 2005/71/EK irányelvszerinti kutatóként kérelmeznek tartózkodást valamely tagállamban;

akik olyan uniós polgárok családtagjai, akik a Közösségen belüli szabad mozgáshoz való jogukat gyakorolták vagy gyakorolják az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (16) összhangban;

f)	akik a 2003/109/EK irányelv szerinti „EK huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállást élveznek valamely tagállamban, és alkalmazotti vagy önálló vállalkozói minőségben gazdasági tevékenység folytatása céljából gyakorolják a valamely másik tagállambeli tartózkodáshoz való jogukat;

g)	akik a kereskedelem és a befektetések terén tevékenykedő természetes személyek egyes kategóriáinak beutazását és ideiglenes tartózkodását megkönnyítő nemzetközi megállapodásokban foglalt kötelezettségvállalások alapján utaznak be egy tagállamba;

h)	akiket valamely tagállam területére idénymunkásként fogadtak be;

i)	akiknek a kiutasítását ténybeli vagy jogi indokok alapján felfüggesztették;

j)	akik a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (17) hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárok, addig, amíg az érintett tagállam területén kiküldetésben tartózkodnak.

Ez az irányelv továbbá állampolgárságuktól függetlenül nem alkalmazandó harmadik országok állampolgáraira és családtagjaikra, akik a Közösség és tagállamai, a harmadik országok közötti megállapodások értelmében a szabad mozgás tekintetében az uniós polgárokéval megegyező jogokat élveznek.

(3) Ezen irányelv nem érinti a Közösség és/vagy tagállamai, illetve az egy vagy több harmadik ország közötti bármely olyan megállapodást, amely – annak érdekében, hogy az adott megállapodást aláíró fejlődő országok emberi erőforrásainak védelmével biztosítsa a munkaerőhiánnyal küzdő ágazatok etikus munkaerő-toborzását – felsorolja azon szakmákat, amelyek nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá.

(4) Ezen irányelv nem érinti a tagállamok azon jogát, hogy bármilyen munkavállalás céljából az EU kék kártyától eltérő tartózkodási engedélyeket adjanak ki. E tartózkodási engedélyek nem jogosítanak fel az ezen irányelv szerinti, más tagállamban való tartózkodásra.

4. cikk

Kedvezőbb rendelkezések

(1) Ez az irányelv nem érinti az alábbiak kedvezőbb rendelkezéseit:

a)	a közösségi jogszabályok, ideértve a Közösség vagy a Közösség és tagállamai, és egy vagy több harmadik ország között megkötött két- vagy többoldalú megállapodásokat;

b)	egy vagy több tagállam és egy vagy több harmadik ország között megkötött két- vagy többoldalú megállapodások.

(2) Ez az irányelv nem érinti a tagállamok azon jogát, hogy az irányelv következő rendelkezéseinek vonatkozásában kedvezőbb rendelkezéseket fogadjanak el vagy tartsanak fenn az irányelv hatálya alá tartozó személyek tekintetében:

a)	az 5. cikk (3) bekezdése a 18. cikk alkalmazásában;

b)	a 11. cikk, a 12. cikk (1) bekezdésének második mondata, a 12. cikk (2) bekezdése, a 13., a 14., a 15. cikk és a 16. cikk (4) bekezdése.

II. FEJEZET

FOGADÁSI FELTÉTELEK

5. cikk

A fogadás kritériumai

(1) A 10. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül, azon harmadik országbeli állampolgárnak, aki ezen irányelv értelmében EU kék kártyát kérelmez:

a)	az érintett tagállamban legalább egyéves időtartamú érvényes munkaszerződést, vagy magas szintű képzettséget igénylő munkakörre vonatkozó, a nemzeti jog szerint kötelező érvényű állásajánlatot kell bemutatnia;

b)	olyan dokumentumot kell bemutatnia, amellyel igazolja, hogy teljesíti a nemzeti jog szerinti munkaszerződésben vagy kötelező érvényű állásajánlatban meghatározott szabályozott szakma uniós polgárok általi gyakorlására vonatkozó, nemzeti jogban megállapított feltételeket;

c)	nem szabályozott szakmák esetében be kell mutatnia a nemzeti jog által meghatározottak szerinti munkaszerződésben vagy kötelező érvényű állásajánlatban meghatározott szakmára vagy ágazatra vonatkozó felsőfokú szakmai képesítést tanúsító okiratokat;

a nemzeti jog szerint meghatározott érvényes úti okmányt, szükség esetén vízumkérelmet vagy vízumot, és szükség szerint érvényes tartózkodási engedélyre vagy hosszú idejű tartózkodásra jogosító nemzeti vízumra vonatkozó tanúsítványt kell bemutatnia. A tagállamok előírhatják, hogy az úti okmány érvényességi ideje kiterjedjen legalább a tartózkodási engedély kezdeti időtartamára;

igazolást kell bemutatnia, hogy valamennyi olyan kockázattal szemben, amely ellen az érintett tagállam állampolgárait általában biztosítják, rendelkezik betegbiztosítással vagy – amennyiben azt a nemzeti jog előírja – kérelmezte azt minden olyan időszakra vonatkozóan, amikor a munkaszerződéshez kapcsolódóan vagy abból eredően nem nyújtanak ilyen biztosítási fedezetet vagy annak megfelelő ellátásokat;

f)	nem lehet a közrendet, a közbiztonságot vagy a közegészséget veszélyeztető személy.

(2) A tagállamok előírhatják, hogy a kérelmező adja meg az érintett tagállam területén lévő címét.

(3) Az (1) bekezdés szerinti feltételeken túl a munkaszerződésben vagy kötelező érvényű állásajánlatban meghatározott havi vagy éves munkabéréből származó egyévi bruttó munkabére nem lehet alacsonyabb, mint a tagállamok által e célból meghatározott és közzétett releváns nemzeti bérküszöb, amelynek az érintett tagállamban a bruttó éves átlagbér legalább másfélszeresének kell lennie.

(4) A (3) bekezdés végrehajtása során a tagállamok előírhatják, hogy az érintett foglalkozási ágazatokban a vonatkozó jogszabályokban, kollektív szerződésekben vagy gyakorlatokban a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás tekintetében meghatározott valamennyi feltétel teljesüljön.

(5) A (3) bekezdéstől eltérve és azokban a szakmákban történő foglalkoztatásra vonatkozóan, amelyekben különösen nagy szükség van a harmadik országbeli munkavállalókra, és amelyek az ISCO 1. és 2. csoportjához tartoznak, a bérküszöb az érintett tagállamban a bruttó évi átlagbér legalább 1,2-szerese lehet. Ebben az esetben az érintett tagállam évente eljuttatja a Bizottsághoz azon szakmák jegyzékét, amelyekkel kapcsolatban eltérésről határozott.

(6) Ez a cikk nem érinti az érintett, magas szintű képzettséget igénylő foglalkozási ágazatban történő munkavállalásra vonatkozó érvényes kollektív szerződéseket vagy gyakorlatokat.

6. cikk

A fogadottak száma

Ezen irányelv nem érinti a tagállamok arra vonatkozó jogát, hogy meghatározzák azt, hogy magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából harmadik országokból hány állampolgár beutazását engedélyezik területükre.

III. FEJEZET

EU KÉK KÁRTYA, ELJÁRÁS ÉS ÁTLÁTHATÓSÁG

7. cikk

EU kék kártya

(1) A kérelmet benyújtott és az 5. cikkben megállapított követelményeket teljesítő olyan személy számára, akire nézve az illetékes hatóságok a 8. cikkel összhangban kedvező határozatot hoztak, ki kell állítani az EU kék kártyát.

Az érintett tagállamok a szükséges vízumok megszerzéséhez minden könnyítést megadnak a harmadik országbeli állampolgároknak.

(2) A tagállamok az EU kék kártya tekintetében egységes, egy és négy év közötti időtartamú érvényességi időszakot állapítanak meg. Ha a munkaszerződés ennél rövidebb időszakra szól, akkor az EU kék kártyát a munkaszerződés időtartamát három hónappal meghaladó időtartamra kell kiállítani vagy megújítani.

(3) A tagállamok illetékes hatóságai az 1030/2002/EK rendeletben meghatározott egységes formátum alkalmazásával állítják ki az EU kék kártyát. A rendelet melléklete a) pontjának 7.5–9. alpontjával összhangban a tagállamok az EU kék kártyán feltüntetik a munkaerő-piaci hozzáférés ezen irányelv 12. cikkének (1) bekezdésében megállapított feltételeit. A tartózkodási engedély „engedély típusa” rovatába a tagállam az „EU kék kártya” bejegyzést teszi.

(4) Érvényességi időtartama alatt az EU kék kártya feljogosítja birtokosát, hogy:

a)	az EU kék kártyát kiállító tagállam területére beutazzon, ismételten beutazzon, illetve ott tartózkodjon;

b)	élvezze az ezen irányelvben elismert jogokat.

8. cikk

Az elutasítás indokai

(1) A tagállamok elutasítják az EU kék kártya iránti kérelmet, amennyiben a kérelmező nem felel meg az 5. cikkben megállapított feltételeknek, vagy a bemutatott dokumentumokat csalárd módon szerezték, meghamisították vagy megváltoztatták.

(2) Az EU kék kártya iránti kérelemmel kapcsolatos határozat meghozatalát megelőzően, valamint az EU kék kártya birtokosaként történő jogszerű foglalkoztatás első két évében a 12. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti megújítás és engedélyezés fontolóra vételekor a tagállamok megvizsgálhatják munkaerőpiacuk helyzetét, és a megüresedett állások betöltésére vonatkozó követelmények tekintetében alkalmazhatják nemzeti eljárásaikat.

A tagállamok ellenőrizhetik, hogy a kérdéses megüresedett állás nem tölthető-e be tagállami vagy közösségi munkaerő, illetve az adott tagállamban jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgár által, aki a közösségi vagy nemzeti jog értelmében már munkaerőpiacára belépett, vagy olyan huzamos közösségi tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek által, akik a 2003/109/EK irányelv III. fejezetével összhangban magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából az adott tagállamba kívánnak költözni.

(3) Az EU kék kártya iránti kérelem a 6. cikk alapján is befogadhatatlannak tekinthető.

(4) A tagállamok elutasíthatják az EU kék kártya iránti kérelmeket annak érdekében, hogy a származási országokban biztosítsák az etikus munkaerő-toborzást a szakképzett munkavállalók hiányával küzdő ágazatokban.

(5) A tagállamok elutasíthatják az EU kék kártya iránti kérelmeket, ha a munkáltatóra a nemzeti jognak megfelelően be nem jelentett és/vagy törvényellenes foglalkoztatás miatt szankciót szabtak ki.

9. cikk

Az EU kék kártya visszavonása vagy megújításának megtagadása

(1) A tagállamok az ezen irányelv alapján kiállított EU kék kártyát az alábbi esetekben visszavonják, illetve megtagadják annak megújítását:

a)	ha azt csalárd módon szerezték, meghamisították vagy megváltoztatták;

b)	ha felmerül, hogy a birtokos nem felelt meg vagy a továbbiakban nem felel meg a beutazás és tartózkodás ezen irányelvben megállapított feltételeinek, vagy tartózkodásának célja az engedélyezettől eltér;

c)	ha a birtokos nem tartotta tiszteletben a 12. cikk (1) és (2) bekezdésében és a 13. cikkben megállapított korlátozásokat.

(2) A 12. cikk (2) bekezdésének második albekezdése és a 13. cikk (4) bekezdése szerinti értesítés elmaradása nem tekinthető elegendő indoknak az EU kék kártya visszavonásához vagy megújításának megtagadásához abban az esetben, ha a birtokos bizonyítani tudja, hogy az értesítés rajta kívül álló okból nem jutott el az illetékes hatóságokhoz.

(3) A tagállamok az ezen irányelv alapján kiállított EU kék kártyát az alábbi esetekben visszavonhatják, illetve megtagadhatják annak megújítását:

a)	közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okokból;

ha az EU kék kártya birtokosának nem áll rendelkezésére elegendő forrás saját maga és adott esetben családtagjai eltartásához anélkül, hogy igénybe venné az érintett tagállam szociális segélyezési rendszerét. A tagállamok e forrásokat jellegükre és rendszerességükre hivatkozással értékelik, és figyelembe vehetik a nemzeti minimálbér és nyugdíj minimális szintjét, valamint az érintett személy családtagjainak számát. Ilyen értékelésre a 13. cikkben említett munkanélküli időszakban nem kerül sor;

c)	ha az érintett személy nem közölte a címét;

d)	ha az EU kék kártya birtokosa szociális támogatás iránti kérelmet nyújt be, feltéve, hogy az érintett tagállam részére megfelelő előzetes írásbeli tájékoztatást nyújtott.

10. cikk

A fogadási kérelmek

(1) A tagállamok határozzák meg, hogy a harmadik országbeli állampolgárnak és/vagy munkáltatójának kell-e benyújtani az EU kék kártya iránti kérelmet.

(2) A kérelmet figyelembe kell venni és meg kell vizsgálni mind abban az esetben, ha az érintett harmadik országbeli állampolgár lakóhelye azon tagállam területén kívül található, amelybe befogadást kér, mind pedig akkor, ha érvényes tartózkodási engedély vagy hosszú idejű tartózkodásra jogosító nemzeti vízum birtokosaként már az adott tagállam területén tartózkodik.

(3) A (2) bekezdéstől eltérve, a tagállam nemzeti jogával összhangban elfogadhatja a benyújtott kérelmet, ha az érintett harmadik országbeli állampolgár nem rendelkezik érvényes tartózkodási engedéllyel, azonban területén jogszerűen tartózkodik.

(4) A (2) bekezdéstől eltérve a tagállam előírhatja, hogy a kérelmeket kizárólag a tagállam területén kívülről lehet benyújtani, feltéve, hogy az irányelv elfogadásának időpontjában meglévő nemzeti jog már tartalmaz ilyen – akár valamennyi harmadik országbeli állampolgárra, akár a harmadik országbeli állampolgárok bizonyos kategóriáira vonatkozó – korlátozásokat.

11. cikk

Eljárási biztosítékok

(1) A tagállamok illetékes hatóságai határozatot hoznak az EU kék kártya iránti hiánytalan kérelemről, és erről az érintett tagállam nemzeti jogában előírt értesítési eljárásoknak megfelelően a lehető leghamarabb, de legkésőbb a kérelem benyújtását követő 90 napon belül írásban értesítik a kérelmezőt.

Az érintett tagállam nemzeti jogszabályai határozzák meg annak következményét, ha az első albekezdésben előírt időszak végéig nem születik határozat.

(2) Ha a kérelem alátámasztására megadott információk és dokumentumok nem elegendőek, az illetékes hatóságok tájékoztatják a kérelmezőt arról, hogy milyen további információra van szükség, és ésszerű határidőt állapítanak meg annak benyújtására. Az (1) bekezdésben említett határidőt fel kell függeszteni addig, amíg a hatóságok meg nem kapják a kért további információt és dokumentumokat. Ha a további információt és dokumentumokat nem nyújtják be a határidőn belül, a kérelem elutasítható.

(3) A vonatkozó nemzeti jogszabályok szerinti értesítési eljárásoknak megfelelően írásban kell értesíteni az érintett harmadik országbeli állampolgárt, illetve adott esetben a munkáltatóját az EU kék kártya iránti kérelmet elutasító, vagy az EU kék kártya megújítását megtagadó vagy azt visszavonó határozatról, amellyel szemben az érintett tagállamban a vonatkozó nemzeti joggal összhangban jogorvoslattal lehet élni. Az értesítésben meg kell jelölni a határozat indokait, a rendelkezésre álló, lehetséges jogorvoslati eljárásokat és az eljárások megindítására vonatkozó határidőt.

IV. FEJEZET

JOGOK

12. cikk

Munkaerő-piaci hozzáférés

(1) Az EU kék kártya birtokosaként az adott tagállamban történő jogszerű foglalkoztatás első két évében az érintett személy esetében a munkaerő-piaci hozzáférés az 5. cikkben megállapított befogadási feltételeknek megfelelő munkaviszony keretében végzett tevékenység gyakorlására korlátozódik. Az első két évet követően a tagállamok az állampolgárokkal egyenlő bánásmódot biztosíthatnak az érintett személyeknek a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalásra való jogosultság tekintetében.

(2) Az EU kék kártya birtokosának az adott tagállamban történő jogszerű foglalkoztatása első két évében a munkáltató megváltozásához a tartózkodási hely szerinti tagállam illetékes hatóságainak a nemzeti eljárásoknak megfelelő és a 11. cikk (1) bekezdésében megállapított határidőn belüli előzetes írásbeli engedélye szükséges. A fogadási feltételeket érintő módosításokat előzetesen közölni vagy – amennyiben a nemzeti jog előírja – engedélyeztetni kell.

Az első két évet követően, ha az érintett tagállam nem él az (1) bekezdésben az egyenlő bánásmód tekintetében meghatározott lehetőséggel, az érintett személy a nemzeti eljárásoknak megfelelően közli az 5. cikkben foglalt feltételeket érintő változásokat a tartózkodási helye szerinti tagállam illetékes hatóságaival.

(3) A tagállamok foglalkoztatási korlátozásokat tarthatnak fenn, feltéve, hogy e foglalkoztatási tevékenységek hatósági feladatok gyakorlásában való alkalmi részvétellel járnak, és általános állami érdek védelméért vállalt felelősséget foglalnak magukba, valamint ha a fennálló nemzeti és közösségi joggal összhangban e tevékenységeket csak állampolgársággal rendelkező személyek gyakorolhatják.

(4) A tagállamok abban az esetben tarthatnak fenn foglalkoztatás tevékenységekre vonatkozó korlátozásokat, ha a fennálló nemzeti vagy közösségi joggal összhangban e tevékenységeket a tagállam állampolgárságával, uniós vagy az EGT-állampolgársággal rendelkező személyek gyakorolhatják.

(5) E cikket a 2003. évi, valamint a 2005. évi csatlakozási okmányok vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott közösségi preferencia elvének sérelme nélkül kell alkalmazni, különös tekintettel az érintett tagállamok állampolgárainak a munkaerő-piaci hozzáféréssel kapcsolatos jogaira.

13. cikk

Átmeneti munkanélküliség

(1) A munkanélküliség önmagában nem indokolhatja az EU kék kártya visszavonását, kivéve, ha a munkanélküliség időtartama három egymást követő hónapot meghalad, vagy ha a munkanélküliség az EU kék kártya érvényességi időtartama alatt egynél többször fordul elő.

(2) Az (1) bekezdésben említett időszak alatt az EU kék kártya birtokosa a 12. cikkben megállapított feltételek mellett munkát kereshet és vállalhat.

(3) A tagállamok az EU kék kártya birtokosa számára engedélyezik a területükön maradást addig, amíg a 12. cikk (2) bekezdése szerint szükséges engedélyt kiadják vagy elutasítják. A 12. cikk (2) bekezdése szerinti értesítés automatikusan megszünteti a munkanélküliség időszakát.

(4) Az EU kék kártya birtokosa a vonatkozó nemzeti eljárásoknak megfelelően értesíti a tartózkodási hely szerinti tagállam illetékes hatóságait a munkanélküliség időszakának kezdetéről.

14. cikk

Egyenlő bánásmód

(1) Az EU kék kártya birtokosa az alábbiak tekintetében a kék kártyát kiállító tagállam állampolgáraival egyenlő bánásmódot élvez:

a)	a munkavégzés feltételeit illetően, beleértve a díjazást és az elbocsátást, valamint a munkahelyi egészségi és biztonsági követelményeket is;

egyesülési és társulási szabadság, valamint a munkavállalókat vagy munkáltatókat képviselő szervezetekben, illetve bármely olyan szervezetben való tagság szabadsága, amelynek tagjai egy meghatározott foglalkozást űznek, beleértve az ilyen szervezetek által nyújtott előnyöket is, a közrendre és a közbiztonságra vonatkozó nemzeti rendelkezések sérelme nélkül;

c)	oktatás és szakképzés;

d)	oklevelek, bizonyítványok és más szakmai képesítések elismerése a vonatkozó nemzeti eljárásokkal összhangban;

e)	a nemzeti jognak az 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott szociális biztonsági ágakra vonatkozó rendelkezései. A 859/2003/EK rendelet mellékletében található különleges rendelkezéseket értelemszerűen kell alkalmazni;

f)	a meglévő kétoldalú megállapodások sérelme nélkül, a jövedelemhez kapcsolódó, szerzett kötelező öregségi nyugdíjnak az adós tagállam(ok) jogszabályainak értelmében alkalmazandó árfolyamon történő kifizetése harmadik országba költözéskor;

g)	az árukhoz és szolgáltatásokhoz, illetve a nyilvánosság számára elérhető árukkal és szolgáltatásokkal való ellátottsághoz való hozzáférés, ideértve a lakásszerzési eljárásokat is, valamint a munkaügyi hivatalok által biztosított tájékoztató és tanácsadási szolgáltatásokat is;

h)	az érintett tagállam teljes területén való szabad tartózkodás, a nemzeti jog által meghatározott korlátok között.

(2) Az (1) bekezdés c) és g) pontját illetően az érintett tagállamok korlátozhatják az egyenlő bánásmódot a tanulmányi és megélhetési juttatások és hitelek, a közép- és felsőfokú oktatás és szakképzés céljára nyújtott egyéb juttatások és hitelek, valamint a lakásszerzési eljárások tekintetében.

Az (1) bekezdés c) pontját illetően:

a)	a középfokú oktatást követő képzésekhez és a felsőoktatáshoz való hozzáférés a nemzeti jog szerint különleges előfeltételekhez köthető;

b)	az érintett tagállam olyan esetekre korlátozhatja az egyenlő bánásmódot, amelyeknél az EU kék kártyával rendelkező személynek vagy annak azon családtagjainak, akikre nézve a juttatásokat igényli, bejegyzett vagy szokásos tartózkodási helye az érintett tagállam területén található.

Az (1) bekezdés g) pontja nem sérti szerződéskötés szabadságát, a közösségi és nemzeti joggal összhangban.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott, egyenlő bánásmódhoz való jog nem érinti a tagállamok azon jogát, hogy a 9. cikkel összhangban visszavonják az EU kék kártyát vagy megtagadják annak megújítását.

(4) Amennyiben az EU kék kártya birtokosa a 18. cikkel összhangban második tagállamba költözik, és még nem született meg az EU kék kártya kiadására vonatkozó pozitív döntés, a tagállamok az egyenlő bánásmódot az (1) bekezdésben felsorolt területekre korlátozhatják, a b) és d) pont kivételével. Amennyiben a tagállamok ezen időszak alatt engedélyezik a kérelmező számára a munkavégzést, az (1) bekezdésben említett valamennyi területen biztosítani kell a második tagállam állampolgáraival egyenlő bánásmódot.

15. cikk

Családtagok

(1) A 2003/86/EK irányelv az e cikkben meghatározott eltérésekkel alkalmazandó.

(2) A 2003/86/EK irányelv 3. cikkének (1) bekezdésétől és 8. cikkétől eltérve, a családegyesítés nem tehető függővé attól a követelménytől, hogy az EU kék kártya birtokosának megalapozott kilátásai legyenek a letelepedési jogosultság megszerzésére, valamint minimális tartózkodási idővel rendelkezzen.

(3) A 2003/86/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének utolsó albekezdésétől és 7. cikke (2) bekezdésétől eltérve, az e cikkekben említett beilleszkedési feltételek és intézkedések csak az érintett személyek családegyesítési kérelmének elfogadását követően alkalmazhatók.

(4) A 2003/86/EK irányelv 5. cikke (4) bekezdésének első albekezdésétől eltérve, ha a családegyesítési feltételek teljesülnek, legkésőbb a kérelem benyújtását követő hat hónapon belül meg kell adni a tartózkodási engedélyt a családtagok számára.

(5) A 2003/86/EK irányelv 13. cikkének (2) és (3) bekezdésétől eltérve, a családtagoknak megadott tartózkodási engedély érvényességi időtartama – amennyiben úti okmányaik érvényességi időtartama ezt lehetővé teszi – azonos az EU kék kártya birtokosa számára kiállított tartózkodási engedély időtartamával.

(6) A 2003/86/EK irányelv 14. cikke (2) bekezdésének második mondatától eltérve a munkaerő-piaci hozzáférés tekintetében a tagállamok nem alkalmazhatnak határidőt.

Ezt a bekezdést 2011. december 19-től kell alkalmazni.

(7) A 2003/86/EK irányelv 15. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, az önálló tartózkodási engedély megszerzéséhez szükséges ötéves tartózkodási idő kiszámításánál a különböző tagállamokban töltött tartózkodás összeszámítható.

(8) Ha a tagállamok a (7) bekezdésben előírt lehetőséget választják, az EU kék kártya birtokosa által különböző tagállamokban eltöltött időszakok összeszámításának tekintetében ezen irányelv 16. cikkének rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.

16. cikk

A „huzamos közösségi tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás megadása az EU kék kártya birtokosai számára

(1) A 2003/109/EK irányelv az e cikkben meghatározott eltérésekkel alkalmazandó.

(2) A 2003/109/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, annak érdekében, hogy a tartózkodás időtartamával kapcsolatos követelményeknek megfeleljen, az EU kék kártya ezen irányelv a 18. cikkben előírt lehetőséget kihasználó birtokosa számára a különböző tagállamokban eltöltött időszakok összeszámítását az alábbi feltételek teljesülése esetén engedélyezik:

a)	az EU kék kártya birtokosaként ötéves jogszerű és folyamatos tartózkodás a Közösség területén; és

b)	közvetlenül a huzamos közösségi tartózkodási engedély iránti kérelem benyújtását megelőző kétéves jogszerű és folyamatos tartózkodás az EU kék kártya birtokosaként annak a tagállamnak a területén, ahol a kérelmet benyújtják.

(3) A Közösség területén való jogszerű és folyamatos tartózkodás időtartamának kiszámítása céljából és a 2003/109/EK irányelv 4. cikke (3) bekezdésének első albekezdésétől eltérve, a Közösség területétől való távollétek nem szakítják meg e cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett időtartamot, amennyiben ezek tizenkét egymást követő hónapnál rövidebbek, és e cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett időtartamon belül összességükben nem haladják meg a tizennyolc hónapot. E bekezdés abban az esetben is alkalmazandó, ha az EU kék kártya birtokosa nem él a 18. cikkben előírt lehetőséggel.

(4) A 2003/109/EK irányelv 9. cikke (1) bekezdésének c) pontjától eltérve, a tagállamok 24 egymást követő hónapig meghosszabbítják a Közösség területétől való távollét engedélyezett időtartamát a 17. cikk (2) bekezdésében említett megjegyzéssel ellátott huzamos közösségi tartózkodási engedéllyel rendelkezők és családtagjaik esetében, akiknek megadták a „huzamos közösségi tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállást.

(5) A 2003/109/EK határozattól való azon eltérések, amelyeket az e cikk (3) és (4) bekezdése állapít meg, azon esetekre korlátozhatók, amelyekben az érintett harmadik országbeli állampolgár bizonyítékot tud nyújtani arra, hogy alkalmazotti vagy önálló vállalkozói minőségben folytatott gazdasági tevékenység gyakorlása, önkéntes szolgálat vagy a származási országában folytatott tanulmányok céljából tartózkodott a Közösség területétől távol.

(6) A 14. cikk (1) bekezdésének f) pontját és a 15. cikket a 17. cikk (2) bekezdésében említett megjegyzéssel ellátott huzamos tartózkodási engedély birtokosai tekintetében adott esetben továbbra is alkalmazni kell azt követően, hogy az EU kék kártya birtokosa számára kiállították a huzamos közösségi tartózkodási engedélyt.

17. cikk

Huzamos tartózkodási engedély

(1) Az EU kék kártya azon birtokosai részére, akik teljesítik a „huzamos közösségi tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás megszerzésére vonatkozó, az ezen irányelv 16. cikkében megállapított feltételeket, az 1030/2002/EK rendelet 1. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban tartózkodási engedélyt állítanak ki.

(2) Az e cikk (1) bekezdése szerinti tartózkodási engedély „megjegyzés” rovatába a tagállamok a „korábban az EU kék kártya birtokosa” bejegyzést vezetik be.

V. FEJEZET

TARTÓZKODÁS MÁS TAGÁLLAMBAN

18. cikk

Feltételek

(1) Azt követően, hogy EU kék kártya birtokosaként tizennyolc hónapig jogszerűen tartózkodott az első tagállamban, az érintett személy és családtagjai e cikk feltételei szerint magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából az elsőtől eltérő tagállamba költözhetnek.

(2) Az EU kék kártya birtokosa és/vagy annak munkáltatója a második tagállamba történő beutazást követően a lehető legrövidebb időn, de legfeljebb egy hónapon belül EU kék kártya iránti kérelmet nyújt be a tagállam illetékes hatóságához, valamint benyújtja az 5. cikkben foglalt feltételeknek a második tagállam vonatkozásában történő teljesítését igazoló valamennyi dokumentumot. A második tagállam a nemzeti joggal összhangban határozhat úgy, hogy a kérelmező számára nem engedélyezi a munkavállalást addig, amíg illetékes hatósága a kérelemről nem hoz kedvező határozatot.

(3) A kérelmet akkor is be lehet nyújtani a második tagállam illetékes hatóságaihoz, amikor az EU kék kártya birtokosa még az első tagállam területén tartózkodik.

(4) A második tagállam a 11. cikkben megállapított eljárásokkal összhangban feldolgozza a kérelmet, és írásban tájékoztatja a kérelmezőt és az első tagállamot arra vonatkozó határozatáról, hogy:

a)	ha e cikk feltételei teljesülnek, továbbá a 7–14. cikkben foglalt feltételek szerint kiállítja az EU kék kártyát, valamint engedélyezi a kérelmező számára, hogy magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából a területén tartózkodjon; vagy

megtagadja az EU kék kártya kiállítását, és a nemzeti jog által megállapított eljárásokkal – többek között a kitoloncolási eljárással is – összhangban kötelezi a kérelmezőt és családtagjait, hogy ha e cikk feltételei nem teljesülnek, hagyják el a tagállam területét. Az első tagállamnak minden alaki követelmény nélkül, haladéktalanul vissza kell fogadnia az EU kék kártya birtokosát és annak családtagjait. Ez alkalmazandó abban az esetben is, ha az első tagállam által kiállított EU kék kártya a kérelem megvizsgálása során lejár vagy visszavonásra kerül. A visszafogadást követően a 13. cikk alkalmazandó.

(5) Amennyiben az első tagállam által kiállított EU kék kártya az eljárás közben lejár, a tagállamok – amennyiben azt a nemzeti jog előírja – ideiglenes nemzeti tartózkodási engedélyt vagy ezzel egyenértékű engedélyt adhatnak ki, amely lehetővé teszi a kérelmező számára, hogy az illetékes hatóságoknak a kérelemre vonatkozó határozatáig továbbra is jogszerűen tartózkodjon a területükön.

(6) A kérelmező és/vagy munkáltatója felelőssé tehető az EU kék kártya birtokosa és annak családtagjai (4) bekezdés b) pontja szerinti kiutasításának és visszafogadásának költségeiért, többek között adott esetben a hatósági költségeket is.

(7) E cikk alkalmazásában a tagállamok továbbra is alkalmazhatják a fogadottak 6. cikkben említett számát.

(8) Attól kezdődően, hogy az EU kék kártya birtokosa – és adott esetben családtagjai – a második alkalommal él a másik tagállamba való költözés e fejezetben biztosított lehetőségével, az „első tagállam” az a tagállam, amelyből elköltözik, a „második tagállam” pedig az a tagállam, amelyben az érintett személy tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújt be.

19. cikk

A családtagok tartózkodása a második tagállamban

(1) Amennyiben az EU kék kártya birtokosa a 18. cikkel összhangban második tagállamba költözik, továbbá amennyiben a család már az első tagállamban fennállt, akkor családtagjai számára engedélyezik, hogy a kék kártya birtokosát elkísérjék vagy csatlakozzanak hozzá.

(2) Az érintett családtagok vagy az EU kék kártya birtokosa legkésőbb a második tagállam területére történő beutazást követő egy hónapon belül a nemzeti joggal összhangban családtagnak szóló tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújt be a tagállam illetékes hatóságaihoz.

Abban az esetben, ha a családtagok első tagállam által kiállított tartózkodási engedélye az eljárás közben lejár vagy már nem jogosítja fel birtokosát a második tagállam területén való jogszerű tartózkodásra, a tagállamok – szükség esetén ideiglenes nemzeti tartózkodási engedély vagy ezzel egyenértékű engedély kiadása útján – engedélyezik az adott személynek a területükön maradást, lehetővé téve ezáltal a kérelmező számára, hogy a második tagállam illetékes hatóságainak a kérelemre vonatkozó határozatáig továbbra is jogszerűen tartózkodjon az EU kék kártya birtokosával a területükön.

(3) A második tagállam előírhatja az érintett családtagok számára, hogy tartózkodási engedély iránti kérelmükkel együtt nyújtsák be az alábbi dokumentumokat:

a)	tartózkodási engedély az első tagállamban, valamint érvényes úti okmány vagy annak hitelesített másolata, továbbá szükség esetén vízum;

b)	igazolás arról, hogy az EU kék kártya birtokosának családtagjaiként tartózkodtak az első tagállamban;

c)	igazolás arról, hogy rendelkeznek teljes körű betegségbiztosítással a második tagállamban, illetve hogy az EU kék kártya birtokosa rendelkezik a családtagokra szóló ilyen biztosítással.

(4) A második tagállam kérheti az EU kék kártya birtokosától annak igazolását, hogy

a)	ugyanabban a régióban egy hasonló család számára szokásosnak tekintett, az érintett tagállam általános egészségügyi és biztonsági előírásainak megfelelő szálláshellyel rendelkezik;

az érintett tagállam szociális segélyezési rendszeréhez történő folyamodás nélkül a saját maga és családtagjai eltartásához elégséges állandó és rendszeres forrásokkal rendelkezik. A tagállamok e forrásokat jellegükre és rendszerességükre hivatkozással értékelik, és figyelembe vehetik a nemzeti minimálbér és a nyugdíj minimális összegének szintjét, valamint a családtagok számát.

(5) A 15. cikkben foglalt eltéréseket továbbra is értelemszerűen kell alkalmazni.

(6) Ha a család az első tagállamban még nem állt fenn, a 15. cikket kell alkalmazni.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

20. cikk

Végrehajtási intézkedések

(1) A tagállamok közlik a Bizottsággal és a többi tagállammal, ha jogalkotási vagy szabályozási intézkedéseket hoztak a 6. cikk, a 8. cikk (2) bekezdése és a 18. cikk (6) bekezdése tekintetében.

Azok a tagállamok, amelyek élnek a 8. cikk (4) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel, továbbítják a Bizottság és a többi tagállam részére az érintett országokat és ágazatokat feltüntető, kellően indokolt döntésüket.

(2) A 862/2007/EK rendeletnek megfelelően a tagállamok évente – és első alkalommal legkésőbb 2013. június 19-ig – továbbítják a Bizottságnak az arra vonatkozó statisztikákat, hogy az EU kék kártyát az előző naptári évben hány harmadik országbeli állampolgár esetében adták meg, továbbá – lehetőség szerint – az EU kék kártyát hány harmadik országbeli állampolgár esetében újították meg vagy vonták vissza, megjelölve egyúttal az érintettek állampolgárságát és lehetőség szerint foglalkozásukat. Hasonló módon továbbítani kell a fogadott családtagokra vonatkozó statisztikát a foglalkozásra vonatkozó adatok kivételével. Ezen felül a megadott tájékoztatásnak az EU kék kártya birtokosai és a 18., 19. és 20. cikkel összhangban fogadott családtagjaik esetében – amennyiben lehetséges – meg kell határoznia a korábbi lakóhely szerinti tagállamot is.

(3) Az 5. cikk (3) és – adott esetben – (5) bekezdésének végrehajtása céljából a Bizottság (Eurostat) adataira és szükség szerint nemzeti adatokra kell hivatkozni.

21. cikk

Jelentéstétel

A Bizottság háromévente – és első alkalommal legkésőbb 2014. június 19-ig – jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen irányelv tagállamokban való alkalmazásáról, különösen a 3. cikk (4) bekezdése, az 5. cikk és a 18. cikk hatásának értékeléséről, valamint javaslatot tesz a szükséges módosításokra.

A Bizottság felméri különösen az 5. cikkben meghatározott bérküszöb és az ugyanezen cikkben előírt eltérések helytállóságát, figyelembe véve többek között a különböző gazdasági, ágazati és földrajzi helyzetek tagállamokon belüli eltérését.

22. cikk

Kapcsolattartók

(1) A tagállamok kapcsolattartókat jelölnek ki, akik/amelyek felelősek a 16., a 18. és a 20. cikkben említett információk fogadásáért és továbbításáért.

(2) A tagállamok gondoskodnak a megfelelő együttműködésről az (1) bekezdésben említett információ- és dokumentációcsere területén.

23. cikk

Átültetés

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2011. június 19-ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság részére.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkoznak erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

24. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

25. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei, az Európai Közösséget létrehozó szerződésnek megfelelően.

Kelt Brüsszelben, 2009. május 25-én.

a Tanács részéről

az elnök

J. ŠEBESTA

(1) 2008. november 20-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) 2008. július 9-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(3) 2008. június 18-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(4) HL L 375., 2004.12.23., 12. o.

(5) HL L 289., 2005.11.3., 15. o.

(6) HL L 157., 2002.6.15., 1. o.

(7) HL L 105., 2006.4.13., 1. o.

(8) HL L 149., 1971.7.5., 2. o.

(9) HL L 124., 2003.5.20., 1. o.

(10) HL L 255., 2005.9.30., 22. o.

(11) HL L 16., 2004.1.23., 44. o.

(12) HL L 251., 2003.10.3., 12. o.

(13) HL L 199., 2007.7.31., 23. o.

(14) HL C 321., 2003.12.31., 1. o.

(15) HL L 304., 2004.9.30., 12. o.

(16) HL L 158., 2004.4.30., 77. o.

(17) HL L 18., 1997.1.21., 1. o.

II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

18.6.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 155/30

A TANÁCS HATÁROZATA

(2009. május 25.)

az állat-egészségügyi kiadásokról

(kodifikált változat)

(2009/470/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 37. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

mivel:

(1)	Az állat-egészségügyi kiadásokról szóló, 1990. június 26-i 90/424/EGK tanácsi határozatot (2) több alkalommal jelentősen módosították (3). Az áttekinthetőség és érthetőség érdekében ezt az határozatot kodifikálni kell.

(2)	Az élő állatok és az állati eredetű termékek szerepelnek a Szerződés I. mellékletében található listán. Az állattenyésztés és az állati eredetű termékek forgalomba hozatala a mezőgazdaságban dolgozó népesség jelentős része számára bevételi forrást jelent.

(3)	Ezen ágazat ésszerű fejlesztése és termelékenységének növelése olyan állat-egészségügyi intézkedések bevezetésével érhető el, amelyek célja a közegészségnek és az állatok egészségének Közösségen belüli védelme, valamint színvonalának javítása.

(4)	E célok elérése érdekében gondoskodni kell a folyamatban lévő, valamint a tervezett intézkedések Közösségi támogatásáról.

(5)	A Közösségnek pénzügyi hozzájárulást kell nyújtania a súlyos fertőző betegségek kitörésének mielőbbi felszámolásához.

(6)	Megfelelő védőintézkedések révén meg kell akadályozni, illetve mérsékelni kell az emberi egészséget fenyegető zoonózisok megjelenését.

(7)

A tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állat-egészségügyi követelményekről, és a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok elleni védekezésről szóló, 2006. október 24-i 2006/88/EK tanácsi irányelv (4) elfogadására figyelemmel a víziállatokban előforduló egyéb, a közösségi járványvédelmi rendelkezések hatálya alá tartozó betegségek leküzdése céljából a tagállamok által végrehajtott felszámolási intézkedéseknek is részesülniük kell közösségi pénzügyi hozzájárulásban.

(8)

A víziállatok járványvédelmére fordított közösségi pénzügyi hozzájárulásokat meg kell vizsgálni a 2006/88/EK irányelvben meghatározott járványvédelmi rendelkezéseknek való megfelelés tekintetében, összhangban a szárazföldi állatok egyes betegségeinek vizsgálatára és az azokkal szembeni védekezésre alkalmazott azonos eljárásokkal.

(9)

A belső piac működése olyan ellenőrzési stratégia alkalmazását kívánja meg, amely feltételezi a harmadik országokból származó termékek ellenőrzésére szolgáló rendszerek összehangolását. E stratégia végrehajtásának elősegítése érdekében célszerűnek látszik közösségi pénzügyi hozzájárulás nyújtása e stratégia elindításához és fejlesztéséhez.

(10)

A közegészség védelmét, az állatok egészségének védelmét, valamint az állatok védelmét érintő alapvető követelmények összehangolása feltételezi közösségi kapcsolattartó és referencialaboratóriumok kijelölését, valamint műszaki és tudományos intézkedések meghozatalát. Célszerűnek látszik közösségi pénzügyi hozzájárulásról rendelkezni. Különösen az állatvédelem területén kívánatos egy adatbázis létrehozása a szükséges információk összegyűjtése, tárolása és terjesztése céljából.

(11)

Az információgyűjtést célzó tevékenységek szükségesek az állategészségügy és az élelmiszer-biztonság területére vonatkozó jogszabályok jobb kidolgozása és jobb végrehajtása érdekében. Ezen túlmenően egyre nagyobb szükség van az állat-egészségügyi és az élelmiszer-biztonsági jogszabályokkal kapcsolatos információk minél szélesebb körű terjesztésére a Közösség egész területén. Ezért kívánatos, hogy az állatvédelem területén folytatott információs politika finanszírozása az állat-egészségügyre és az állati eredetű termékek élelmiszer-biztonságára is kiterjedjen.

(12)

Bizonyos állatbetegségek felszámolására irányuló közösségi intézkedések már ma is közösségi pénzügyi támogatásra jogosultak. Az ilyen rendelkezések közé tartoznak a szarvasmarha-brucellózis, -tuberkulózis és -leukózis felszámolására irányuló közösségi intézkedések bevezetéséről szóló, 1977. május 17-i 77/391/EGK tanácsi irányelv (5), a 77/391/EGK irányelv módosításáról és a szarvasmarha-brucellózis, -tuberkulózis és -leukózis felszámolására irányuló kiegészítő közösségi intézkedés bevezetéséről szóló, 1982. június 14-i 82/400/EGK tanácsi irányelv (6), a klasszikus sertéspestis felszámolására irányuló közösségi pénzügyi intézkedések bevezetéséről szóló, 1980. november 11-i 80/1096/EGK tanácsi határozat (7), valamint a veszettség felszámolása, illetve megelőzése érdekében a betegség elleni védekezésre irányuló kísérleti projektek beindítását elrendelő közösségi intézkedések bevezetéséről szóló, 1989. július 24-i 89/455/EGK tanácsi határozat (8) alapján elfogadott rendelkezések. Célszerű, hogy a fent említett betegségek felszámolására szánt közösségi pénzügyi hozzájárulásokat továbbra is az erre vonatkozó határozat szabályozza.

(13)

Rendelkezni kell egy olyan közösségi pénzügyi intézkedésről, amely bizonyos állatbetegségek felszámolására, ellenőrzésére és azok figyelemmel kísérésére vonatkozik. Egy alcím alá kell vonni a kötelező közösségi költségvetési kiadások körébe tartozó, az állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, ellenőrzésére és azok figyelemmel kísérésére vonatkozó összes közösségi pénzügyi intézkedést.

(14)	Célszerű, ha a Bizottság ezt a kiadást, annak jellegére való tekintettel, közvetlenül kezeli, az e határozat alapján rendelkezésre álló pénzeszközökre is tekintettel.

(15)	Az e határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (9) összhangban kell elfogadni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

I. FEJEZET

TÁRGY ÉS HATÁLY

1. cikk

E határozat megállapítja a közösségi pénzügyi hozzájárulásra vonatkozó eljárásokat az alábbiak tekintetében:

—	különleges állat-egészségügyi intézkedések,

—	állat-egészségügyi ellenőrző intézkedések,

—	az állatbetegségek és a zoonózisok felszámolását, az ellenük való védekezést és figyelemmel kísérésüket célzó programok.

Ez a határozat nem érinti az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2006. július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendelet (10) alapján bizonyos tagállamok által élvezett, több mint 50 %-os közösségi pénzügyi hozzájárulásra való jogosultságot.

II. FEJEZET

KÜLÖNLEGES ÁLLAT-EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZKEDÉSEK

1. SZAKASZ

Általános rendelkezések

2. cikk

A különleges állat-egészségügyi intézkedések körébe tartoznak:

—	a biztonsági intézkedések,

—	a ragadós száj-és körömfájás elleni kampány,

—	az állat-egészségügyre, az állatok jólétére és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó információs politika,

—	a műszaki és tudományos intézkedések,

—	hozzájárulás bizonyos betegségek felszámolására irányuló nemzeti programokhoz.

2. SZAKASZ

Biztonsági intézkedések

3. cikk

(1) E cikket kell alkalmazni, ha az alább felsorolt betegségek valamelyike fordul elő egy tagállam területén:

—	keleti marhavész,

—	kiskérődzők pestise,

—	sertések hólyagos betegsége,

—	kéknyelv-betegség,

—	fertőző sertésbénulás (tescheni betegség),

—	juhhimlő vagy kecskehimlő,

—	Rift-völgyi láz,

—	bőrcsomósodáskór,

—	afrikai lópestis,

—	hólyagos szájgyulladás,

—	lovak venezuelai encephalomyelitise,

—	szarvasok haemorrhagiás betegsége,

—	klasszikus sertéspestis,

—	afrikai sertéspestis,

—	szarvasmarhák ragadós tüdőlobja.

—	járványos vérképzőszervi elhalás (EHN) halakban,

—	járványos fekélybetegség (EUS) halakban,

—	Bonamia exitiosa-fertőzés,

—	Perkinsus marinus-fertőzés,

—	Microcytos mackini-fertőzés,

—	Taura-szindróma rákokban,

—	Yellowhead-betegség rákokban.

(2) Az érintett tagállam a betegség felszámolására azzal a feltétellel részesülhet közösségi pénzügyi hozzájárulásban, ha az általa azonnal megtett intézkedések között szerepel legalább a gazdaság elszigetelése a gyanú felmerülésének időpontjától, valamint a betegség hivatalos megállapítását követően az alábbiak:

—	a betegségre fogékony fajokhoz tartozó beteg vagy fertőzött, illetve a betegségre vagy fertőzöttségre gyanús állatok levágása és ezek elpusztítása,

—	a szennyezett takarmány és a szennyezett berendezések megsemmisítése, amennyiben ez utóbbiakat nem lehet fertőtleníteni a harmadik francia bekezdésnek megfelelően,

—	a gazdaság és az ott található berendezések megtisztítása, rovartalanítása és fertőtlenítése,

—	védőkörzetek kialakítása,

—	megfelelő intézkedések megtétele a fertőzés terjedésének megelőzésére,

—	az állatok levágását követően a gazdaság újratelepítése előtt tartandó várakozási időszak meghatározása,

—	az állattartók gyors és megfelelő kártalanítása.

(3) Az érintett tagállamok szintén jogosultak közösségi pénzügyi hozzájárulásra, amennyiben az (1) bekezdésben említett betegségek kitörésekor két vagy több tagállam szorosan együttműködik a járvány ellenőrzése, főként a járványügyi nyomozás és a betegség-felügyeleti intézkedések végrehajtása érdekében. Az érintett piacok közös szervezése értelmében előírt intézkedések sérelme nélkül, a pontos közösségi pénzügyi hozzájárulást a 40. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell megállapítani.

(4) Az érintett tagállam haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot a közösségi rendelkezésekkel összhangban bevezetett, a betegségek bejelentésére és felszámolására vonatkozó intézkedésekről és azok eredményéről. A helyzetet a lehető leghamarabb ki kell vizsgálni a 40. cikk (1) bekezdésében említett bizottság (a továbbiakban: a bizottság) keretében. Az egyes közösségi pénzügyi hozzájárulásokról, az érintett piacok közös szervezésének keretében hozott intézkedések sérelme nélkül, a 40. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell határozni.

(5) Ha a Közösségen belüli helyzet alakulására figyelemmel szükségessé válik a (2) bekezdésben és a 4. cikkben meghatározott intézkedések folytatása, a 40. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban új határozat fogadható el egy olyan közösségi pénzügyi hozzájárulásról, amelynek mértéke meghaladhatja a (6) bekezdés első francia bekezdésében megállapított 50 %-ot. E határozat elfogadásakor minden olyan egyéb intézkedés is meghatározható, amelyet az érintett tagállamnak a fellépés sikerének biztosítása érdekében meg kell hoznia, különösen az e cikk (2) bekezdésben előírtaktól eltérő intézkedések.

(6) A közös piacszervezés részeként hozott piactámogatási intézkedések sérelme nélkül, a közösségi pénzügyi hozzájárulás – szükség esetén több részletre osztva – az alábbiakra terjed ki:

—

a tagállamnak a tulajdonosok – (2) bekezdés második francia bekezdésében említett – állatok levágása és megsemmisítése, illetve adott esetben termékeik megsemmisítése, a gazdaságok és berendezések megtisztítása, rovartalanítása és fertőtlenítése, továbbá a szennyezett takarmány és a szennyezett berendezések megsemmisítése miatti kártalanításával kapcsolatban felmerült költségeinek 50 %-a,

—	amennyiben a (5) bekezdéssel összhangban az állatok vakcinázásáról határoztak, a vakcinák beszerzési költségének 100 %-a, és a vakcinázás végrehajtásával kapcsolatban felmerülő költségek 50 %-a.

4. cikk

(1) Ezt a cikket, valamint a 3. cikk (4) és (5) bekezdését a valamely tagállam területén előforduló madárinfluenza esetén kell alkalmazni.

(2) Az érintett tagállam közösségi pénzügyi hozzájárulásban részesül a madárinfluenza felszámolására, amennyiben a madárinfluenza elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedésekről szóló, 2005. december 20-i 2005/94/EK tanácsi irányelvben (11) előírt járványvédelmi minimumintézkedések végrehajtása a vonatkozó közösségi jogszabályokkal összhangban, teljes mértékben és hatékonyan megtörtént, továbbá a betegségre fogékony fajokhoz tartozó beteg vagy fertőzött, illetve a betegségre vagy fertőzöttségre gyanús állatok leölése esetén az állattenyésztők gyors és megfelelő ellentételezésben részesültek.

(3) A szükség esetén több részre osztott közösségi pénzügyi hozzájárulás a következőképpen oszlik meg:

—	az állattenyésztők számára a szárnyasok vagy egyéb fogságban tartott madarak leöléséért, valamint a megsemmisített tojások értékéért nyújtott kártalanítás során felmerült tagállami költségek 50 %-a,

—

az állatok megsemmisítése, az állati termékek megsemmisítése, a mezőgazdasági üzemek tisztítása és fertőtlenítése, a fertőzött takarmányok megsemmisítése, továbbá a fertőzött berendezések megsemmisítése – amennyiben a berendezések fertőtlenítése nem lehetséges – kapcsán felmerült, a tagállamot terhelő költségek 50 %-a,

—	a 2005/94/EK irányelv 54. cikkével összhangban meghatározott sürgősségi védőoltás, a védőoltás költségeinek 100 %-a, továbbá az oltás során felmerült költségek 50 %-a.

5. cikk

A tagállamok az Európai Halászati Alapról szóló, 2006. július 27-i 1198/2006/EK rendelet (12) 17. cikke értelmében létrehozott operatív programok keretében pénzeszközöket biztosíthatnak az e határozat 3. cikkének (1) bekezdésében felsorolt, víziállatokban előforduló egzotikus betegségek felszámolására, az e határozat 3. cikkének (4), (5) és (6) bekezdésében meghatározott eljárások szerint, feltéve hogy a 2006/88/EK irányelv V. fejezetének 3. szakaszában meghatározott minimális járványvédelmi és felszámolási intézkedések teljesülnek.

6. cikk

(1) A 3. cikket kell alkalmazni a 3. cikk (1) bekezdésében említett betegségek által okozott, a Közösségre nézve súlyos egészségügyi kockázatok elleni védekezés során, még akkor is, ha az a terület, ahol a betegség előfordul, a 27. cikkel összhangban felszámolási program alatt áll.

(2) A 3. cikket kell alkalmazni, ha egy tagállam területén Newcastle-betegség fordul elő.

A vakcina beszerzésére és a vakcinázás végrehajtására azonban nem nyújtható közösségi pénzügyi hozzájárulás, kivéve ha a 40. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően a Bizottság határozatot hoz, amelyben meghatározott feltételek esetén, valamint korlátozott időre és korlátozott területen engedélyt ad a vakcinázásra.

(3) A (2) bekezdés negyedik francia bekezdése és a (6) bekezdés második francia bekezdése kivételével a 3. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni, amennyiben a zoonózisok és zoonózis-kórokozók monitoringjáról szóló, 2003. november 17-i 2003/99/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (13) felsorolt zoonózisok egyike előfordul, s ez közvetlen kockázatot jelent az emberi egészségre. E feltétel akkor teljesül, amikor az e határozat 3. cikke (4) bekezdésében előírt határozatot meghozzák.

7. cikk

(1) A Bizottság, valamely tagállam kérésére, a 40. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kiegészíti a 3. cikk (1) bekezdésében szereplő listát az olyan bejelentési kötelezettség alá tartozó egzotikus betegségekkel, amelyek valószínűleg veszélyt jelentenek a Közösség számára.

(2) A helyzet alakulásától függően, a 40. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően a 3. cikk (1) bekezdésében lévő jegyzék megfelelően kiegészíthető az állatbetegségek Közösségen belüli bejelentéséről szóló, 1982. december 21-i 82/894/EGK tanácsi irányelvvel (14) összhangban bejelentendő, valamint a víziállatokra átvihető betegségekkel. A jegyzék továbbá módosítható vagy lerövidíthető az egyes betegségek elleni védekezés céljából hozott közösségi szintű intézkedések révén elért előrelépés figyelembevétele érdekében.

(3) A 3. cikk (2) bekezdése a 40. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kiegészíthető vagy módosítható, különösen új betegségeknek a 3. cikk (1) bekezdésében szereplő listára történő felvételére, a szerzett tapasztalatokra, illetve a járványügyi ellenőrzésre irányuló közösségi rendelkezések elfogadására tekintettel.

8. cikk

(1) Ha a 3. cikk (1) bekezdésében, a 4. cikk (1) bekezdésében, a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében, a 14. cikk (1) bekezdésében, illetve az I. mellékletben említett betegségek valamelyikének egy harmadik országban vagy tagállamban való előfordulása vagy terjedése közvetlen veszélyt jelent egy tagállam számára, az adott tagállam tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot az általa a védekezés érdekében meghozandó intézkedésekről.

(2) A bizottság a lehető leghamarabb kivizsgálja a helyzetet. A 40. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően határozat hozható bármilyen, a helyzetnek megfelelő intézkedés elfogadásáról, különösen egy vakcinázási pufferzóna létrehozásáról, valamint a megtett lépések sikeréhez különösen szükségesnek ítélt intézkedésekhez nyújtandó közösségi pénzügyi hozzájárulásról.

(3) A (2) bekezdésben említett határozatban meg kell állapítani a támogatható költségeket és a közösségi pénzügyi hozzájárulás mértékét.

9. cikk

(1) Egy tagállam kérésére a Közösség elhatározhatja, hogy a 3. cikk (1) bekezdésben, 4. cikk (1) bekezdésében, a 6. cikk (1) bekezdésben (vakcinák, standardizált vírus szerotípusok, diagnosztikai szérumok), és – a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedésekről szóló, 2003. szeptember 29-i 2003/85/EK tanácsi irányelv (15) 69. cikkének (1) bekezdése szerinti határozat sérelme nélkül – az e határozat 14. cikkének (1) bekezdésében említett betegségek elleni védekezésre alkalmas biológiai készítményekből a tagállamoknak megfelelő készletet kell felhalmozniuk.

(2) Az (1) bekezdésben említett intézkedéseket és az azok végrehajtására vonatkozó szabályokat – különösen az ilyen készletek kiválasztására, előállítására, tárolására, szállítására és felhasználására, valamint a közösségi pénzügyi hozzájárulás mértékére vonatkozó szabályokat – a 40. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell meghatározni.

10. cikk

(1) Ha a 3. cikk (1) bekezdésében, 4. cikk (1) bekezdésében, a 6. cikk (1) bekezdésében, a 7. cikk (1) bekezdésében vagy a 14. cikk (1) bekezdésében említett betegségek valamelyikének egy harmadik országban való előfordulása vagy terjedése veszélyt jelent a Közösség számára, a Közösség vakcina biztosításával vagy a vakcina beszerzésének finanszírozásával támogatást nyújthat a betegség elleni védekezésre irányuló intézkedésekhez.

(2) Az (1) bekezdésben említett intézkedéseket, az azok végrehajtására vonatkozó szabályokat, az azokra vonatkozó esetleges feltételeket és a közösségi pénzügyi hozzájárulás mértékét a 40. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell meghatározni.

11. cikk

(1) A Bizottság az illetékes nemzeti hatóságokkal együttműködve helyszíni ellenőrzéseket végez annak biztosítása érdekében, hogy az elfogadott intézkedéseket állat-egészségügyi szempontból megfelelően alkalmazzák.

(2) A tagállamok minden szükséges lépést megtesznek az (1) bekezdésben említett ellenőrzések elősegítésére és különösen biztosítják a szakértők hozzáférését minden olyan információhoz és dokumentumhoz, amire szükségük van annak megállapításához, hogy végrehajtották-e az intézkedéseket.

(3) Az e cikk alkalmazására vonatkozó általános szabályokat és különösen azokat, amelyek az (1) bekezdésben említett ellenőrzések gyakoriságára és módszereire, az állat-egészségügyi szakértők kijelölésére, valamint az általuk a jelentés megfogalmazásakor követendő eljárásokra vonatkoznak, a 40. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

12. cikk

Az e szakaszban említett intézkedésekhez szükséges előirányzatokat minden évben a költségvetési eljárás részeként kell meghatározni.

13. cikk

Nem nyújtható közösségi pénzügyi hozzájárulás, ha az intézkedés összköltsége kevesebb, mint 10 000 EUR.

3. SZAKASZ

A ragadós száj- és körömfájás elleni kampány

14. cikk

(1) E cikket kell alkalmazni, ha egy tagállam területén ragadós száj- és körömfájás fordul elő.

(2) Az érintett tagállam azzal a feltétellel részesülhet a ragadós száj- és körömfájás felszámolására irányuló közösségi pénzügyi hozzájárulásban, ha haladéktalanul alkalmazza a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott intézkedéseket, valamint a 2003/85/EK irányelv megfelelő rendelkezéseit.

(3) A 3. cikk (4) bekezdését kell alkalmazni.

(4) A közös piacszervezés keretében hozott piactámogatási intézkedések sérelme nélkül, az e határozat alapján nyújtott különleges pénzügyi hozzájárulás mértéke az adott tagállamban felmerülő alábbi költségek 60 %-ának felel meg:

a tulajdonosok kártalanítása a következőkért:

i.	az állatok levágása és megsemmisítése;

ii.	a tej megsemmisítése;

iii.	a gazdaságok megtisztítása és fertőtlenítése;

iv.	a szennyezett takarmány, és amennyiben nem fertőtleníthetők, a szennyezett berendezések megsemmisítése;

v.	a gazdák abból adódóan felmerült veszteségei, hogy a 2003/85/EK irányelv 50. cikkének (3) bekezdésével összhangban a rendkívüli vakcinázás újbóli bevezetése miatt korlátozásokat vezettek be a tenyész- és hízóállatok forgalmazására vonatkozóan;

b)	adott esetben, a tetemek elszállítása a feldolgozó üzemekbe;

c)	minden egyéb intézkedés, amely elengedhetetlen a betegség kitörésének elhárítása érdekében.

Bizottság a 40. cikk (2) bekezdésében említett megállapított eljárásnak megfelelően meghatározza azokat az e bekezdés c) pontjában említett egyéb intézkedéseket, amelyek ugyanolyan közösségi pénzügyi hozzájárulásra lehetnek jogosultak, valamint azokat az eseteket, amikor az e bekezdés a) pontjának v. alpontját kell alkalmazni.

(5) Először legkésőbb a ragadós száj- és körömfájás első kitörésének hivatalos megállapítása után 45 nappal, majd ezt követően, ahogy az események alakulása megköveteli, a helyzetet újra meg kell vizsgálni a bizottság keretében. E vizsgálatnak ki kell terjednie mind az állat-egészségügyi helyzetre, mind a már felmerült, valamint a jövőbeli kiadások felbecslésére. E vizsgálatot követően a 40. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően olyan új határozat is elfogadható, amely révén a közösségi pénzügyi hozzájárulás mértéke meghaladja a (4) bekezdésben megállapított 60 %-ot. E határozatban meg kell állapítani a támogatható költségeket és a közösségi pénzügyi hozzájárulás mértékét. Továbbá, e határozat elfogadásakor, minden olyan egyéb intézkedés is elfogadható, amelyet az érintett tagállamnak a fellépés sikerének biztosítása érdekében meg kell tennie, különösen az e cikk (2) bekezdésben említettektől eltérő intézkedések.

15. cikk

Közösségi pénzügyi támogatásban részesülhet a Közösség által elhatározott minden intézkedés, amely a ragadós száj- és körömfájás elleni kampány Közösségen kívüli segítésére vonatkozik és különösen a 8. és 10. cikk értelmében tett intézkedések.

16. cikk

A 15. cikkben említett intézkedéseket és az azok végrehajtására vonatkozó szabályokat, az azokra vonatkozó esetleges feltételeket, valamint a közösségi pénzügyi hozzájárulás mértékét a 40. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell meghatározni.

17. cikk

Közösségi támogatás nyújtható a ragadós száj- és körömfájás elleni vakcina közösségi tartalékainak létrehozásáról szóló, 1991. december 11-i 91/666/EGK tanácsi határozat (16) által megállapított, a ragadós száj- és körömfájás elleni vakcina közösségi tartalékai részére.

A közösségi részesedés mértékét és e részesedés feltételeit a 40. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell meghatározni.

18. cikk

A 15., 16. és 17. cikkben említett intézkedésekhez szükséges előirányzatokat minden évben a költségvetési eljárás részeként kell meghatározni.

Ha a ragadós száj- és körömfájás egy súlyos kitörése, e szakasz rendelkezései alapján az első bekezdéssel összhangban meghatározott előirányzatot meghaladó kiadásokat tenne szükségessé, a Bizottság meglévő hatáskörében megteszi a szükséges intézkedéseket, vagy megteszi a szükséges javaslatokat a költségvetési szervek felé annak biztosítása érdekében, hogy a 14. cikkel összefüggő pénzügyi kötelezettségeknek eleget lehessen tenni.

4. SZAKASZ

Az állategészségügyre, az állatok jólétére és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó információs politika

19. cikk

A Közösség pénzügyi hozzájárulást nyújt az állategészségügy, az állatok jóléte, valamint az állati eredetű termékek élelmiszer-biztonsága területére vonatkozó információs politika létrehozásához, beleértve az alábbiakat:

informatikai eszközök telepítése és fejlesztése, beleértve az alábbiakat célzó megfelelő adatbázist is:

i.	az állategészségügyre, az állatok jólétére és az állati eredetű termékek élelmiszer-biztonságára vonatkozó közösségi jogszabályokkal kapcsolatos valamennyi információ összegyűjtése és tárolása;

ii.	az i. alpontban említett információk eljuttatása az illetékes hatóságokhoz, a termelőkhöz és a fogyasztókhoz; figyelembe véve adott esetben a nemzeti adatbázisokkal kialakított interfészeket is;

b)	az állatok jólétének területére vonatkozó jogszabályok előkészítéséhez és kidolgozásához szükséges tanulmányok elkészítése.

20. cikk

A 19. cikkben említett intézkedéseket, az azok végrehajtására vonatkozó szabályokat, és a közösségi pénzügyi hozzájárulás mértékét a 40. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell meghatározni.

21. cikk

Az e szakaszban meghatározott intézkedésekhez szükséges előirányzatokat minden évben a költségvetési eljárás részeként kell meghatározni.

5. SZAKASZ

Műszaki és tudományos intézkedések

22. cikk

A Közösség segítséget nyújthat a tagállamoknak és a nemzetközi szervezeteknek a Közösség állat-egészségügyi jogszabályainak és az azokkal kapcsolatos oktatásnak és képzésnek a továbbfejlesztéséhez szükséges műszaki és tudományos intézkedések végrehajtásában.

23. cikk

A 22. cikkben említett intézkedéseket, az azok végrehajtására vonatkozó szabályokat, és a közösségi pénzügyi hozzájárulás mértékét a 40. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell meghatározni.

24. cikk

Az e szakaszban meghatározott intézkedésekhez szükséges előirányzatokat minden évben a költségvetési eljárás részeként kell meghatározni.

III. FEJEZET

AZ ÁLLATBETEGSÉGEK ÉS A ZOONÓZISOK FELSZÁMOLÁSÁT, AZ ELLENÜK VALÓ VÉDEKEZÉST ÉS FIGYELEMMEL KÍSÉRÉSÜKET CÉLZÓ PROGRAMOK

25. cikk

A szarvasmarha-brucellózis, -tuberkulózis és -leukózis felszámolásában való közösségi pénzügyi részesedést – a 28. cikk (1) bekezdése rendelkezéseinek sérelme nélkül – a 77/391/EGK irányelv és a 82/400/EGK irányelv állapítja meg.

26. cikk

(1) A klasszikus sertéspestis felszámolására irányuló közösségi pénzügyi hozzájárulást a 80/1096/EGK határozat állapítja meg.

(2) A juhbrucellózis felszámolására irányuló közösségi pénzügyi hozzájárulást a juh és kecske brucellózistól való mentesítésre irányuló közösségi pénzügyi intézkedések bevezetéséről szóló, 1990. május 21-i 90/242/EGK tanácsi határozat (17) állapítja meg.

27. cikk

(1) Közösségi pénzügyi intézkedést kell bevezetni az I. mellékletben felsorolt állatbetegségek és zoonózisok felszámolását, az ellenük való védekezést és figyelemmel kísérésüket célzó nemzeti programok (a továbbiakban: a programok) finanszírozásával összefüggésben a tagállamokban felmerült kiadások visszatérítésére.

Az I. mellékletben található jegyzék – különösen az állat-egészségügyi és közvetett módon közegészségügyi kockázatot jelentő új állatbetegségek tekintetében, vagy új járványügyi és tudományos eredményekre tekintettel – a 40. cikk (2) bekezdésében említett eljárással módosítható.

(2) A tagállamok minden évben legkésőbb április 30-ig benyújtják a Bizottságnak a következő évben kezdődő azon éves vagy többéves programjaikat, amelyekre közösségi pénzügyi hozzájárulást kívánnak kapni.

Az április 30-át követően benyújtott programok a következő évben nem jogosultak finanszírozásra.

A tagállamok által benyújtott programok legalább a következőket tartalmazzák:

a)	a betegség járványügyi helyzetének leírása a program kezdési dátumát megelőző időszak tekintetében;

b)	azon földrajzi és igazgatási terület leírása és elhatárolása, ahol a program végrehajtását tervezik;

c)	a program feltételezhető időtartama, az alkalmazandó intézkedések és a program befejezési időpontjáig elérendő célkitűzés;

d)	a program becsült költségeinek és várható hasznának elemzése.

A részletes kritériumokat, beleértve az egynél több tagállamot magában foglaló programokra vonatkozókat is, a 40. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

A tagállamok által benyújtott valamennyi többéves programban a program időtartamának minden egyes évére vonatkozóan már jelezni kell az ebben a bekezdésben említett kritériumoknak megfelelően megkövetelt információt.

(3) A Bizottság adott esetben a tagállamokat többéves program benyújtására vagy a benyújtott éves program időtartamának meghosszabbítására kérheti fel, ha úgy ítéli meg, hogy, különösen állat-egészségügyi és közvetett módon közegészségügyi veszélyt jelentő valamely betegség felszámolása, az ellene való védekezés vagy annak figyelemmel kísérése többéves programozással hatékonyabban és eredményesebben valósítható meg.

A Bizottság az egynél több tagállam által megvalósított regionális programokat az érintett tagállamokkal együttműködésben koordinálhatja.

(4) A Bizottság a tagállamok által benyújtott programokat állat-egészségügyi és pénzügyi szempontból is megvizsgálja.

A tagállamok minden olyan további információt kötelesek megadni a Bizottságnak, amelyet az a program értékeléséhez kér.

A programokkal kapcsolatos információk összegyűjtésére rendelkezésre álló időszak minden évben szeptember 15-én ér véget.

(5) Minden évben legkésőbb november 30-ig a 40. cikk (3) bekezdésében említett eljárással jóvá kell hagyni az alábbiakat:

a)	a programokat, adott esetben az e cikk (4) bekezdésében előírt értékelés figyelembevétele érdekében módosított formában;

b)	a közösségi pénzügyi hozzájárulás szintjét;

c)	a közösségi pénzügyi hozzájárulás felső határát;

d)	a közösségi pénzügyi hozzájárulás nyújtásához kapcsolódó bármely feltételt.

A programok legfeljebb hat évre hagyhatók jóvá.

(6) A programok módosításait a 40. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban kell jóváhagyni.

(7) Az egyes jóváhagyott programokhoz kapcsolódóan a tagállamok a következő jelentéseket nyújtják be a Bizottságnak:

a)	időközi technikai és pénzügyi jelentések;

b)	minden évben legkésőbb április 30-ig részletes éves technikai jelentést, amely tartalmazza az elért eredmények értékelését és az előző évben felmerült kiadások részletes elszámolását.

(8) Az egy adott program tekintetében az előző évben felmerült tagállami kiadásokhoz kapcsolódó átutalási kérelmeket legkésőbb április 30-ig kell a Bizottsághoz benyújtani.

A késedelmesen megküldött átutalási kérelmek esetén a közösségi pénzügyi hozzájárulást az adott év június 1-jén 25 %-kal, augusztus 1-jén 50 %-kal, szeptember 1-jén 75 %-kal, október 1-jén pedig 100 %-kal csökkenteni kell.

A Bizottság legkésőbb minden év október 30-án határoz a közösségi kifizetésről, figyelembe véve a tagállamok által a (7) bekezdésnek megfelelően benyújtott technikai és pénzügyi jelentéseket.

(9) A Bizottság szakértői a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (18) 45. cikkével összhangban, az e határozat egységes alkalmazásának biztosításához szükséges mértékben az illetékes hatósággal együttműködve helyszíni ellenőrzéseket végezhetnek.

Az ilyen ellenőrzések elvégzése során a Bizottság szakértőit a 40. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban létrehozott szakértői csoport segítheti.

(10) E cikk alkalmazásának részletes szabályait a 40. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

(11) A tagállamok az 1198/2006/EK rendelet 17. cikkével összhangban kidolgozott operatív programokon belül pénzeszközöket biztosíthatnak az e határozat I. mellékletében felsorolt tenyésztett víziállatok betegségeinek felszámolására.

E pénzeszközöket az e cikkben megállapított eljárásoknak megfelelően kell szétosztani, az alábbi kiigazításokkal:

a)	a támogatás mértékének összhangban kell lennie az 1198/2006/EK rendeletben megállapított mértékkel;

b)	e cikk (8) bekezdését nem kell alkalmazni.

A betegségek felszámolását a 2006/88/EK irányelv 38. cikkének (1) bekezdésével összhangban vagy valamely felszámolási program szerint kell végrehajtani.

28. cikk

(1) A 25., 26. és 27. cikk ellenére az e cikkekben említett betegségekre vonatkozó programok esetében a közösségi pénzügyi részesedés mértékét a Bizottság – a 40. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően – azon költségek 50 %-ában állapítja meg, amelyek az érintett tagállamban, az adott betegség miatt levágott szarvasmarhák után a tulajdonosoknak kifizetett kártalanítás következtében merültek fel.

(2) Valamely tagállam kérésére a Bizottság a bizottság keretében felülvizsgálja a 25., 26. és 27. cikkben említett betegségekre vonatkozó helyzetet. Ez a felülvizsgálat kiterjed mind az állat-egészségügyi helyzetre, mind azon kiadások becslésére, amelyekre már kötelezettséget vállaltak, illetve ezután vállalnak kötelezettséget. E felülvizsgálatot követően, minden olyan közösségi pénzügyi hozzájárulásra vonatkozó új határozatot, amely meghaladhatja a tagállamban az állatok adott betegség miatti levágása után a tulajdonosoknak fizetett kártalanítás következtében felmerült költségek 50 %-át, a 40. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

E határozat elfogadásakor minden olyan intézkedés is elfogadható, amelyet az érintett tagállamnak a fellépés sikerének biztosítása érdekében meg kell tennie.

29. cikk

A programok társfinanszírozására vonatkozó közösségi költségvetési kötelezettségvállalásokat éves alapon kell végrehajtani. A többéves programokra vonatkozó kiadási kötelezettségvállalásokat az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (19) 76. cikkének (3) bekezdésével összhangban kell elfogadni. A többéves programok esetén az első költségvetési kötelezettségvállalást a programok jóváhagyását követően kell megtenni. A Bizottság minden ezt követő kötelezettségvállalást az e határozat 27. cikkének (5) bekezdésében említett, a hozzájárulás odaítéléséről szóló határozat alapján teszi meg.

IV. FEJEZET

ÁLLAT-EGÉSZSÉGÜGYI ELLENŐRZÉS

1. SZAKASZ

Bevezető rendelkezések

30. cikk

A Közösség az állat-egészségügyi ellenőrzések hatékonyságának javításához az alábbiakkal járul hozzá:

—	pénzügyi támogatás nyújtása a kapcsolattartó és referencialaboratóriumok számára,

—	pénzügyi hozzájárulás nyújtása a zoonózisok megelőzését célzó ellenőrzések végzéséhez,

—	pénzügyi hozzájárulás nyújtása a belső piac működéséhez szükséges ellenőrzési stratégia végrehajtásához.

2. SZAKASZ

Kapcsolattartó és referencialaboratóriumok

31. cikk

(1) Közösségi támogatásban részesülhet minden kapcsolattartó és referencialaboratórium, amelyet a Közösség állat-egészségügyi jogszabályaival összhangban ilyennek jelölnek ki, és amely eleget tesz az ezekben megállapított feladatoknak és követelményeknek.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatások nyújtására vonatkozó kritériumokat, az arra vonatkozó esetleges feltételeket és a támogatás összegét a 40. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell meghatározni.

(3) Az e szakaszban meghatározott intézkedésekhez szükséges előirányzatokat minden évben a költségvetési eljárás részeként kell meghatározni.

3. SZAKASZ

Ellenőrzési stratégia

32. cikk

(1) Minden tagállam programot dolgoz ki az állat-egészségügyi ágazat tisztviselőinek cseréjére.

(2) A Bizottság a bizottság keretében, a tagállamokkal közösen koordinálja a csereprogramot.

(3) Az érintett tagállam minden szükséges intézkedést megtesz a koordinált csereprogramok megvalósításához.

(4) A tagállamok jelentései alapján a bizottság keretében minden évben meg kell vizsgálni a csereprogramok végrehajtását.

(5) A csereprogramok továbbfejlesztése és bővítése érdekében a tagállamok figyelembe veszik a szerzett tapasztalatokat.

(6) Közösségi pénzügyi támogatás nyújtható a csereprogramok zavartalan működésének elősegítéséhez, elsősorban a 34. cikk (1) bekezdésében említett továbbképző tanfolyamokon keresztül. A közösségi pénzügyi hozzájárulás mértékét és esetleges feltételeit a 40. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell meghatározni.

(7) E cikk alkalmazásában a 23. és 24. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni.

33. cikk

A 32. cikk (6) és (7) bekezdését kell alkalmazni a harmadik országokból a Közösségbe behozott állatok állat-egészségügyi ellenőrzésére irányadó elvek megállapításáról szóló, 1991. július 15-i 91/496/EGK tanácsi irányelv (20) és a harmadik országokból a Közösségbe behozott termékek állat-egészségügyi ellenőrzésének megszervezésére irányadó elvek megállapításáról szóló, 1997. december 18-i 97/78/EK tanácsi irányelv (21) alapján, a harmadik országokból a Közösségbe bevitt termékek külső határokon történő állat-egészségügyi ellenőrzésének megszervezése céljából létrehozott programokra.

34. cikk

(1) A Bizottság közvetlenül vagy az illetékes nemzeti hatóságokon keresztül továbbképző tanfolyamokat vagy megbeszéléseket szervezhet a tagállamok tisztviselői számára, különösen a 33. cikkben említett állat-egészségügyi ellenőrzésekért felelős személyeknek.

Az ilyen továbbképző tanfolyamok és megbeszélések lehetőség szerint – az illetékes hatóságok kérése alapján, és a Bizottság hozzájárulását követően – nyitva állhatnak olyan harmadik országok szakemberei számára is, amelyek a Közösséggel együttműködési megállapodásokat kötöttek az állat-egészségügyi ellenőrzés területén, valamint az állatorvosi diplomával rendelkezők számára annak érdekében, hogy képzésük a közösségi szabályok területére is kiterjedjen.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedések végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket, valamint a közösségi pénzügyi hozzájárulás mértékét a Bizottság határozza meg, a 40. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően.

35. cikk

(1) Közösségi pénzügyi hozzájárulásban részesülhet a belső piac megvalósításának céljával a közösségen belüli élőállat-kereskedelem állat-egészségügyi ellenőrzéseire vonatkozó jogszabályok szerinti, az állatok azonosítására és a betegségek bejelentésére vonatkozó rendszerek bevezetése.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedések végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket, valamint a közösségi pénzügyi hozzájárulás mértékét a Bizottság határozza meg, a bizottsággal folytatott konzultációt követően.

36. cikk

(1) Közösségi pénzügyi hozzájárulás nyújtható a következő tevékenységekkel összefüggő állat-egészségügyi eljárások számítógépesítéséhez:

a)	az élő állatok és az állati eredetű termékek Közösségen belüli kereskedelme és behozatala;

b)	integrált számítógépes állat-egészségügyi rendszerek üzemeltetése, fenntartása és karbantartása, beleértve adott esetben a nemzeti adatbázisokkal kialakított interfészeket is.

(2) Az (1) bekezdés szerinti pénzügyi támogatásra vonatkozó végrehajtási rendelkezéseket, és a közösségi pénzügyi hozzájárulás mértékét a 40. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell meghatározni.

37. cikk

(1) Ha egy tagállam azt tapasztalja, hogy strukturális vagy földrajzi szempontból az élő állatok és állati eredetű termékek belső piacának működésével összefüggésben bevezetett ellenőrzési stratégia megvalósítása személyi vagy infrastrukturális problémákat vet fel, átmeneti időszakra fokozatosan csökkenő közösségi pénzügyi hozzájárulásban részesülhet.

(2) Az érintett tagállam az ellenőrzési rendszerének javítását célzó nemzeti programot terjeszt a Bizottság elé az összes megfelelő pénzügyi információ kíséretében.

(3) E cikk alkalmazásában a 27. cikk (3)–(11) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

38. cikk

Az e szakaszban meghatározott intézkedésekhez szükséges előirányzatokat minden évben a költségvetési eljárás részeként kell meghatározni.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

39. cikk

Az e határozat értelmében finanszírozott kiadásokat a Bizottság az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 148. cikke (2) bekezdésének megfelelően közvetlenül kezeli.

40. cikk

(1) A Bizottság munkáját az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (22) 58. cikke alapján létrehozott Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott időtartam három hónap.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott időtartam 15 nap.

41. cikk

A Bizottság kétévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az állat-egészségügyi helyzetről és a programok végrehajtásának költséghatékonyságáról az egyes tagállamokban, beleértve az elfogadott kritériumok részleteit is.

42. cikk

A 90/424/EGK határozat hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett határozatra történő hivatkozásokat a III. mellékletben szereplő megfelelési táblázatnak megfelelően e határozatra történő hivatkozásként kell értelmezni.

43. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2009. május 25-én.

a Tanács részéről

az elnök

J. ŠEBESTA

(1) A 2008. december 16-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) HL L 224., 1990.8.18., 19. o.

(3) Lásd a II. mellékletet.

(4) HL L 328., 2006.11.24., 14. o.

(5) HL L 145., 1977.6.13., 44. o.

(6) HL L 173., 1982.6.19., 18. o.

(7) HL L 325., 1980.12.1., 5. o.

(8) HL L 223., 1989.8.2., 19. o.

(9) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(10) HL L 210., 2006.7.31., 25. o.

(11) HL L 10., 2006.1.14., 16. o.

(12) HL L 223., 2006.8.15., 1. o.

(13) HL L 325., 2003.12.12., 31. o.

(14) HL L 378., 1982.12.31., 58. o.

(15) HL L 306., 2003.11.22., 1. o.

(16) HL L 368., 1991.12.31., 21. o.

(17) HL L 140., 1990.6.1., 123. o.

(18) HL L 165., 2004.4.30., 1. o.

(19) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(20) HL L 268., 1991.9.24., 56. o.

(21) HL L 24., 1998.1.30., 9. o.

(22) HL L 31., 2002.2.1., 1. o.

I. MELLÉKLET

ÁLLATBETEGSÉGEK ÉS ZOONÓZISOK

—	Szarvasmarha-tuberkolózis

—	Szarvasmarha-brucellózis

—	Juh- és kecskebrucellózis (B. melitensis)

—	Kéknyelv-betegség az endemikus vagy nagy fertőzési kockázatot jelentő területeken

—	Afrikai sertéspestis

—	Sertések hólyagos betegsége

—	Klasszikus sertéspestis

—

Lépfene

—	Szarvasmarhák ragadós tüdőlobja

—	Madárinfluenza

—	Veszettség

—	Hólyagférgesség (echinococcosis)

—	Fertőző szivacsos agyvelőbántalmak (TSE)

—	Campylobakteriosis

—	Listeriosis

—	Szalmonellózis (zoonózist okozó szalmonella)

—	Trichinellosis

—	Verotoxintermelő E. COLI

—	Pisztrángok vírusos vérfertőzése (VHS)

—	Pisztrángfélék fertőző vérképzőszervi elhalása (IHN)

—	Koi herpesz vírus (KHV)

—	Lazacok fertőző vérszegénysége (ISA)

—	Marteilia refringens fertőzés

—	Bonamia ostreae fertőzés

—	Rákok white spot fertőzése.

II. MELLÉKLET

A HATÁLYON KÍVÜL HELYEZETT HATÁROZAT ÉS EGYMÁST KÖVETŐ MÓDOSÍTÁSAINAK LISTÁJA

A Tanács 90/424/EGK határozata (HL L 224., 1990.8.18., 19. o.)
A Tanács 91/133/EGK határozata (HL L 66., 1991.3.13., 18. o.)
A Tanács 3763/91/EGK rendelete (HL L 356., 1991.12.24., 1. o.)	Csak a 10. cikk (1) bekezdése
A Tanács 92/337/EGK határozata (HL L 187., 1992.7.7., 45. o.)
A Tanács 92/438/EGK határozata (HL L 243., 1992.8.25., 27. o.)	Csak a 11. cikk
A Tanács 92/117/EGK irányelve (HL L 62., 1993.3.15., 38. o.)	Csak a 9. cikk (2) bekezdése
A Tanács 92/119/EGK irányelve (HL L 62., 1993.3.15., 69. o.)	Csak a 23. cikk (2) bekezdése
A Bizottság 93/439/EGK határozata (HL L 203., 1993.8.13., 34. o.)
A Bizottság 94/77/EK határozata (HL L 36., 1994.2.8., 15. o.)
A Tanács 94/370/EK határozata (HL L 168., 1994.7.2., 31. o.)
A Tanács 1258/1999/EK rendelete (HL L 160., 1999.6.26., 103. o.)	Csak a 17. cikk
A Tanács 2001/12/EK határozata (HL L 3., 2001.1.6., 27. o.)
A Tanács 2001/572/EK határozata (HL L 203., 2001.7.28., 16. o.)
A Tanács 806/2003/EK rendelete (HL L 122., 2003.5.16., 1. o.)	Csak a III. melléklet 9. pontja
Az Európai Parlament és a Tanács 2003/99/EK irányelve (HL L 325., 2003.12.12., 31. o.)	Csak a 16. cikk
A Tanács 2006/53/EK határozata (HL L 29., 2006.2.2., 37. o.)
A Tanács 2006/782/EK határozata (HL L 328., 2006.11.24., 57. o.)
A Tanács 1791/2006/EK rendelete (HL L 363., 2006.12.20., 1. o.)	Csak az 1. cikk (2) bekezdésének második francia bekezdésében és a Melléklet 5. része B.I. pontjának 3. alpontjában a 90/424/EGK határozatra történő hivatkozásokat illetően
A Tanács 2006/965/EK határozata (HL L 397., 2006.12.30., 22. o.)	Csak az 1. cikk
A Bizottság 2008/685/EK határozata (HL L 224., 2008.8.22., 11. o.)

III. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

90/424/EGK határozat	Ez a határozat
1. és 2. cikk	1. és 2. cikk
3. cikk, (1) és (2) bekezdés	3. cikk, (1) és (2) bekezdés
3. cikk, (2a) bekezdés	3. cikk, (3) bekezdés
3. cikk, (3) bekezdés	3. cikk, (4) bekezdés
3. cikk, (4) bekezdés	3. cikk, (5) bekezdés
3. cikk, (5) bekezdés	3. cikk, (6) bekezdés
3a. cikk	4. cikk
3b. cikk	5. cikk
4. cikk	6. cikk
5. cikk	7. cikk
6. cikk	8. cikk
7. cikk	9. cikk
8. cikk	10. cikk
9. cikk	11. cikk
10. cikk	12. cikk
10a. cikk	13. cikk
1. cikk, (1)–(5) bekezdés	14. cikk, (1)–(5) bekezdés
11. cikk, (6) bekezdés	—
12. cikk	15. cikk
13. cikk	16. cikk
14. cikk	17. cikk
15. cikk	18. cikk
16. cikk	19. cikk
17. cikk	20. cikk
18. cikk	21. cikk
19. cikk	22. cikk
20. cikk	23. cikk
21. cikk	24. cikk
22. cikk (1) bekezdés	25. cikk
22. cikk (2) bekezdés	—
23. cikk, (1) bekezdés	26. cikk, (1) bekezdés
23. cikk, (2) bekezdés	—
23. cikk, (3) bekezdés	26. cikk, (2) bekezdés
23. cikk, (4) bekezdés	—
24. cikk	27. cikk
25. cikk, (1) és (2) bekezdés	28. cikk, (1) és (2) bekezdés
25. cikk, (3) bekezdés	—
25. cikk, (4) bekezdés	—
26. cikk	29. cikk
27. cikk	30. cikk
28. cikk	31. cikk
34. cikk	32. cikk
35. cikk	33. cikk
36. cikk	34. cikk
37. cikk	35. cikk
37a. cikk	36. cikk
38. cikk	37. cikk
39. cikk	38. cikk
40a. cikk	39. cikk
41. cikk, (1) bekezdés	40. cikk, (1) bekezdés
41. cikk, (2) bekezdés	40. cikk, (2) bekezdés
42. cikk, (1) bekezdés	—
42. cikk, (2) bekezdés	40. cikk, (3) bekezdés
41. cikk, (3) bekezdés	40. cikk, (4) bekezdés
43. cikk, (1) bekezdés	—
43. cikk, (2) bekezdés	—
43a. cikk	41. cikk
—	42. cikk
44. cikk	43. cikk
Melléklet	I. melléklet
—	I. melléklet
—	III. melléklet

18.6.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 155/46

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2009. június 15.)

a 2008/603/EK, a 2008/691/EK és a 2008/751/EK határozatnak az 1528/2007/EK tanácsi rendelet II. melléklete szerinti származási szabályoktól a konzervált tonhal és a tonhalfilé (loin) vonatkozásában Mauritiuson, a Seychelle-szigeteken és Madagaszkáron fennálló különleges helyzetre figyelemmel lehetővé tett ideiglenes eltérés hatályának meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról

(az értesítés a C(2009) 4543. számú dokumentummal történt)

(2009/471/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gazdasági partnerségi megállapodásokat létrehozó vagy azok létrehozásához vezető megállapodásokban meghatározott, az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok (AKCS-államok) csoportjának egyes tagjaiból származó termékekre vonatkozó szabályozások alkalmazásáról szóló, 2007. december 20-i 1528/2007/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak II. melléklete 36. cikkének (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2008. július 17-i 2008/603/EK bizottsági határozat (2) a konzervált tonhal és a tonhalfilé (loin) vonatkozásában Mauritiuson fennálló különleges helyzet miatt ideiglenes eltérést tett lehetővé az 1528/2007/EK rendelet II. melléklete szerinti származási szabályoktól. 2008. október 29-én Mauritius az 1528/2007/EK rendelet II. mellékletének 36. cikke alapján ismét kérte, hogy eltérhessen az említett mellékletben meghatározott származási szabályoktól. A Mauritius által szolgáltatott információk szerint változatlanul fennáll az a helyzet, hogy még a rendes évszakonkénti változásokhoz képest is szokatlanul alacsony a tonhalfogás. Mivel a 2008-ban tapasztalt kedvezőtlen viszonyok 2009-ben is fennállnak, indokolt 2009. január 1-jei hatállyal új eltérésre lehetőséget biztosítani.

(2)

A 2008. augusztus 14-i 2008/691/EK bizottsági határozat (3) a konzervált tonhal vonatkozásában a Seychelle-szigeteken fennálló különleges helyzet miatt ideiglenes eltérést tett lehetővé az 1528/2007/EK rendelet II. melléklete szerinti származási szabályoktól. 2008. december 18-án a Seychelle-szigetek az 1528/2007/EK rendelet II. mellékletének 36. cikke alapján ismét kérte, hogy eltérhessen az említett mellékletben meghatározott származási szabályoktól. A Seychelle-szigetek által szolgáltatott információk szerint változatlanul fennáll az a helyzet, hogy még a rendes évszakonkénti változásokhoz képest is rendkívül alacsony a tonhalfogás. Mivel a 2008-ban tapasztalt kedvezőtlen viszonyok 2009-ben is fennállnak, indokolt 2009. január 1-jei hatállyal új eltérésre lehetőséget biztosítani.

(3)

A 2008. szeptember 18-i 2008/751/EK bizottsági határozat (4) a konzervált tonhal és a tonhalfilé (loin) vonatkozásában Madagaszkáron fennálló különleges helyzet miatt ideiglenes eltérést tett lehetővé az 1528/2007/EK rendelet II. melléklete szerinti származási szabályoktól. 2008. december 10-én Madagaszkár az 1528/2007/EK rendelet II. mellékletének 36. cikke alapján ismét kérte, hogy eltérhessen az említett mellékletben meghatározott származási szabályoktól. A Madagaszkár által szolgáltatott információk szerint a rendelkezésre álló mennyiség szűkössége miatt változatlanul nehéz származó nyers tonhalhoz jutni. Mivel a 2008-ban tapasztalt kedvezőtlen viszonyok 2009-ben is fennállnak, indokolt 2009. január 1-jei hatállyal új eltérésre lehetőséget biztosítani.

(4)

A 2008/603/EK, a 2008/691/EK és a 2008/751/EK határozat 2008. december 31-ig volt alkalmazandó, mert az egyrészről a kelet- és a dél-afrikai államok, másrészről az Európai Közösség és tagállamai közötti ideiglenes gazdasági partnerségi megállapodás (a továbbiakban: KDA–EU ideiglenes partnerségi megállapodás) addig a napig nem lépett hatályba, illetőleg ideiglenes alkalmazása addig a napig nem kezdődött meg.

(5)

Az 1528/2007/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése értelmében a KDA–EU ideiglenes partnerségi megállapodásban foglalt szabályok, amelyeknek hatálybalépése vagy ideiglenes alkalmazása 2009-re várható, elsőbbséget fognak élvezni az említett rendelet II. mellékletében meghatározott származási szabályokkal, illetve az azoktól való eltérésekkel szemben.

(6)

Helyénvaló gondoskodni az AKCS-országokból a Közösségbe irányuló behozatal folyamatosságáról, valamint az ideiglenes gazdasági partnerségi megállapodásra való zökkenőmentes áttérésről. A 2008/603/EK, a 2008/691/EK és a 2008/751/EK határozat hatályát ezért indokolt 2009. január 1-jei hatállyal meghosszabbítani.

(7)

A szóban forgó három ország által aláírt KDA–EU ideiglenes partnerségi megállapodáshoz a származási szabályok tárgyában fűzött jegyzőkönyv vonatkozó rendelkezései értelmében az említett megállapodás hatálybalépésétől vagy ideiglenes alkalmazásától fogva Mauritius, a Seychelle-szigetek és Madagaszkár automatikusan jogosult lesz eltérni a Harmonizált Rendszer szerinti 1604 vtsz. alá tartozó tonhalra alkalmazandó származási szabályoktól. Nem lenne helyénvaló ebben a határozatban az 1528/2007/EK rendelet II. mellékletének 36. cikke alapján olyan mennyiségekre vonatkozóan megadni az eltérés lehetőségét, amelyek meghaladják a KDA–EU ideiglenes partnerségi megállapodásban a kelet- és dél-afrikai régió teljes egészének biztosított éves kvótát. Ezért a felek úgy állapodtak meg, hogy a KDA–EU ideiglenes partnerségi megállapodáshoz annak aláírásakor együttes értelmező nyilatkozatot fűznek, amelyben rögzítik egyetértésüket abban, hogy a KDA–EU ideiglenes partnerségi megállapodásban előírt éves kvótákat a 2009. évre vonatkozóan alkalmas módon kiigazítják. Ennek megfelelően a 2009. évi kvótákat a 2008. éviekkel megegyező szinten helyénvaló rögzíteni.

(8)	A 2008/603/EK, a 2008/691/EK és a 2008/751/EK határozatot mindezeknek megfelelően módosítani kell.

(9)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódex Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2008/603/EK határozat a következőképpen módosul:

A 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„2. cikk

Az 1. cikkben előírt eltérés az e határozat mellékletében meghatározott azon termékekre és mennyiségekre alkalmazandó, amelyeket a Közösségben történő szabad forgalomba hozatal céljából 2008. január 1. és 2008. december 31., valamint 2009. január 1. és 2009. december 31. között Mauritius mint származási ország megjelölésével bejelentenek.”

A 6. cikk második bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„E határozat rendelkezéseit addig az időpontig kell alkalmazni, amikortól fogva a Mauritiusszal létrejött bármely megállapodáshoz csatolt származási szabályok – a szóban forgó megállapodás ideiglenes alkalmazása vagy, ha az korábban következik be, hatálybalépése nyomán – elsőbbséget élveznek az 1528/2007/EK rendelet II. mellékletében meghatározott származási szabályokkal szemben; e határozat rendelkezései azonban mindettől függetlenül legkésőbb 2009. december 31-ig alkalmazhatók.”

3.	A melléklet helyébe az e határozat I. mellékletében megállapított szöveg lép.

2. cikk

A 2008/691/EK határozat a következőképpen módosul:

A 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„2. cikk

Az 1. cikkben előírt eltérés az e határozat mellékletében meghatározott azon termékekre és mennyiségekre alkalmazandó, amelyeket a Közösségben történő szabad forgalomba hozatal céljából 2008. január 1. és 2008. december 31., valamint 2009. január 1. és 2009. december 31. között Seychelle-szigetek mint származási ország megjelölésével bejelentenek.”

A 6. cikk második bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„E határozat rendelkezéseit addig az időpontig kell alkalmazni, amikortól fogva a Seychelle-szigetekkel létrejött bármely megállapodáshoz csatolt származási szabályok – a szóban forgó megállapodás ideiglenes alkalmazása vagy, ha az korábban következik be, hatálybalépése nyomán – elsőbbséget élveznek az 1528/2007/EK rendelet II. mellékletében meghatározott származási szabályokkal szemben; e határozat rendelkezései azonban mindettől függetlenül legkésőbb 2009. december 31-ig alkalmazhatók.”

3.	A melléklet helyébe az e határozat II. mellékletében megállapított szöveg lép.

3. cikk

A 2008/751/EK határozat a következőképpen módosul:

A 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„2. cikk

Az 1. cikkben előírt eltérés az e határozat mellékletében meghatározott azon termékekre és mennyiségekre alkalmazandó, amelyeket a Közösségben történő szabad forgalomba hozatal céljából 2008. január 1. és 2008. december 31., valamint 2009. január 1. és 2009. december 31. között Madagaszkár mint származási ország megjelölésével bejelentenek.”

A 6. cikk második bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„E határozat rendelkezéseit addig az időpontig kell alkalmazni, amikortól fogva a Madagaszkárral létrejött bármely megállapodáshoz csatolt származási szabályok – a szóban forgó megállapodás ideiglenes alkalmazása vagy, ha az korábban következik be, hatálybalépése nyomán – elsőbbséget élveznek az 1528/2007/EK rendelet II. mellékletében meghatározott származási szabályokkal szemben; e határozat rendelkezései azonban mindettől függetlenül legkésőbb 2009. december 31-ig alkalmazhatók.”

3.	A melléklet helyébe az e határozat III. mellékletében megállapított szöveg lép.

4. cikk

Ezt a határozatot 2009. január 1-jétől kell alkalmazni.

5. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2009. június 15-én.

a Bizottság részéről

László KOVÁCS

a Bizottság tagja

(1) HL L 348., 2007.12.31., 1. o.

(2) HL L 194., 2008.7.23., 9. o.

(3) HL L 225., 2008.8.23., 17. o.

(4) HL L 255., 2008.9.23., 31. o.

I. MELLÉKLET

„MELLÉKLET

Tételszám	KN-kód	Árumegnevezés	Időtartamok	Mennyiség
09.1668	ex 1604 14 11, ex 1604 14 18, ex 1604 20 70	Konzervált tonhal (1)	2008. január 1-jétől2008. december 31-ig	3 000 tonna
			2009. január 1-jétől2009. december 31-ig	3 000 tonna
09.1669	1604 14 16	Tonhalfilé (loin)	2008. január 1-jétől2008. december 31-ig	600 tonna
			2009. január 1-jétől2009. december 31-ig	600 tonna

(1) Bármilyen olyan típusú csomagolásban, amelyben a termék a Harmonizált Rendszer szerinti ex ex 1604 vtsz. értelmében konzerváltnak minősül.”

II. MELLÉKLET

„MELLÉKLET

Tételszám	KN-kód	Árumegnevezés	Időtartamok	Mennyiség
09.1666	ex 1604 14 11, ex 1604 14 18, ex 1604 20 70	Konzervált tonhal (1)	2008. január 1-jétől2008. december 31-ig	3 000 tonna
09.1666	ex 1604 14 11, ex 1604 14 18, ex 1604 20 70	Konzervált tonhal (1)	2009. január 1-jétől2009. december 31-ig	3 000 tonna

(1) Bármilyen olyan típusú csomagolásban, amelyben a termék a Harmonizált Rendszer szerinti ex ex 1604 vtsz. értelmében konzerváltnak minősül.”

III. MELLÉKLET

„MELLÉKLET

Tételszám	KN-kód	Árumegnevezés	Időtartamok	Mennyiség
09.1645	ex 1604 14 11, ex 1604 14 18, ex 1604 20 70	Konzervált tonhal (1)	2008.1.1-jétől2008.12.31-ig	2 000 tonna
			2009.1.1-jétől2009.12.31-ig	2 000 tonna
09.1646	1604 14 16	Tonhalfilé (loin)	2008.1.1-jétől2008.12.31-ig	500 tonna
			2009.1.1-jétől2009.12.31-ig	500 tonna

(1) Bármilyen olyan típusú csomagolásban, amelyben a termék a Harmonizált Rendszer szerinti ex ex 1604 vtsz. értelmében konzerváltnak minősül.”

		ISSN 1725-5090 doi:10.3000/17255090.L_2009.155.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 155

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	52. évfolyam 2009. június 18.

Tartalom		I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező	Oldal
		RENDELETEK
		A Bizottság 513/2009/EK rendelete (2009. június 17.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	1
		A Bizottság 514/2009/EK rendelete (2009. június 17.) a cukorágazat egyes termékeire a 2008/2009-es gazdasági évben alkalmazandó, a 945/2008/EK rendelettel rögzített irányadó áraknak és kiegészítő importvámok összegének módosításáról	3
	*	A Bizottság 515/2009/EK rendelete (2009. június 17.) az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásában szereplő egyik elnevezés termékleírásában történő nem kisebb jelentőségű módosítások jóváhagyásáról (Pera dell’Emilia Romagna (OFJ))	5
	*	A Bizottság 516/2009/EK rendelete (2009. június 17.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Pagnotta del Dittaino [OEM])	7
	*	A Bizottság 517/2009/EK rendelete (2009. június 17.) a 43/2009/EK tanácsi rendeletnek az ICES IIIa övezet közösségi vizein, valamint az ICES IIa és IV övezet közösségi vizein folytatott homokiangolna-halászatra vonatkozó fogási korlátozások tekintetében történő módosításáról	9
		A Bizottság 518/2009/EK rendelete (2009. június 17.) a gabonaágazatban 2009. június 16-tól alkalmazandó behozatali vámok megállapításáról szóló 503/2009/EK rendelet módosításáról	11
		A Bizottság 519/2009/EK rendelete (2009. június 17.) egyes cukorágazati termékeknek bizonyos vámkontingensek és kedvezményes megállapodások keretében történő behozatalára vonatkozó behozatali engedélyek kiállításával kapcsolatos egyes korlátok elértté minősítésének feloldásáról	14
		A Bizottság 520/2009/EK rendelete (2009. június 17.) az 1399/2007/EK rendelettel a Svájcból származó kolbász és bizonyos hústermékek tekintetében megnyitott behozatali vámkontingens keretében a 2009 júniusának első hét napján benyújtott kérelmekre vonatkozó behozatali engedélyek kiadásáról	15
		A Bizottság 521/2009/EK rendelete (2009. június 17.) az 1382/2007/EK rendelet által a sertéshús tekintetében megnyitott vámkontingens keretében 2009 júniusának első hét napján benyújtott kérelmekre vonatkozó behozatali engedélyek kibocsátásáról	16
		IRÁNYELVEK
	*	A Tanács 2009/50/EK irányelve (2009. május 25.) a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről	17

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	CL	55,0
	MA	32,7
	MK	45,7
	TR	57,3
	ZA	28,0
	ZZ	43,7
0707 00 05	TR	137,8
0707 00 05	ZZ	137,8
0709 90 70	TR	110,4
0709 90 70	ZZ	110,4
0805 50 10	AR	62,6
	BR	104,3
	TR	64,0
	ZA	62,9
	ZZ	73,5
0808 10 80	AR	77,7
	BR	79,4
	CL	77,7
	CN	71,2
	NZ	105,9
	US	114,1
	UY	49,5
	ZA	83,5
	ZZ	82,4
0809 10 00	TN	146,2
	TR	201,1
	US	174,4
	ZZ	173,9
0809 20 95	TR	435,5
0809 20 95	ZZ	435,5
0809 30	MA	405,8
	TR	175,4
	US	203,1
	ZZ	261,4
0809 40 05	AU	288,5
	CL	109,9
	ZZ	199,2

(EUR)
KN-kód	Az adott termék nettó 100 kg-jára vonatkozó irányadó ár összege	Az adott termék nettó 100 kg-jára vonatkozó kiegészítő vám összege
1701 11 10 (1)	28,35	2,78
1701 11 90 (1)	28,35	7,36
1701 12 10 (1)	28,35	2,65
1701 12 90 (1)	28,35	6,93
1701 91 00 (2)	30,72	9,87
1701 99 10 (2)	30,72	5,35
1701 99 90 (2)	30,72	5,35
1702 90 95 (3)	0,31	0,34

KN-kódszám	Áru megnevezése	Behozatali vám (1) (EUR/t)
1001 10 00	DURUMBÚZA, kiváló minőségű	0,00
	közepes minőségű	0,00
	gyenge minőségű	0,00
1001 90 91	KÖZÖNSÉGES BÚZA, vetőmag	0,00
ex 1001 90 99	KÖZÖNSÉGES BÚZA, kiváló minőségű, a vetőmag kivételével	0,00
1002 00 00	ROZS	45,92
1005 10 90	KUKORICA, vetőmag, a hibrid kivételével	12,22
1005 90 00	KUKORICA, a vetőmag kivételével (2)	12,22
1007 00 90	CIROKMAG, a vetésre szánt hibrid kivételével	45,92

	II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező
	HATÁROZATOK
	Tanács
	2009/470/EK
*	A Tanács határozata (2009. május 25.) az állat-egészségügyi kiadásokról (kodifikált változat)	30
	Bizottság
	2009/471/EK
*	A Bizottság határozata (2009. június 15.) a 2008/603/EK, a 2008/691/EK és a 2008/751/EK határozatnak az 1528/2007/EK tanácsi rendelet II. melléklete szerinti származási szabályoktól a konzervált tonhal és a tonhalfilé (loin) vonatkozásában Mauritiuson, a Seychelle-szigeteken és Madagaszkáron fennálló különleges helyzetre figyelemmel lehetővé tett ideiglenes eltérés hatályának meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról (az értesítés a C(2009) 4543. számú dokumentummal történt)	46