ISSN 1725-5090 |
||
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 36 |
|
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
52. évfolyam |
Tartalom |
|
I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező |
Oldal |
|
|
RENDELETEK |
|
|
* |
||
|
|
||
|
* |
A Bizottság 107/2009/EK rendelete (2009. február 4.) a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az egyszerű set-top boxokra vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények tekintetében történő végrehajtásáról ( 1 ) |
|
|
|
IRÁNYELVEK |
|
|
* |
A Bizottság 6/2009/EK irányelve (2009. február 4.) a kozmetikai termékekről szóló 76/768/EGK tanácsi irányelv II. és III. mellékletének a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítása céljából történő módosításáról ( 1 ) |
|
|
II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező |
|
|
|
HATÁROZATOK |
|
|
|
Tanács |
|
|
|
2009/97/EK |
|
|
* |
||
|
|
Európai Központi Bank |
|
|
|
2009/98/EK |
|
|
* |
||
|
|
IRÁNYMUTATÁSOK |
|
|
|
Európai Központi Bank |
|
|
|
2009/99/EK |
|
|
* |
||
|
|
2009/100/EK |
|
|
* |
||
|
|
2009/101/EK |
|
|
* |
|
|
IV Egyéb jogi aktusok |
|
|
|
EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG |
|
|
|
EFTA Felügyeleti Hatóság |
|
|
* |
||
|
* |
|
|
Helyesbítések |
|
|
* |
|
|
|
(1) EGT-vonatkozású szöveg |
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező
RENDELETEK
5.2.2009 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 36/1 |
A TANÁCS 105/2009/EK, EURATOM RENDELETE
(2009. január 26.)
a Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló 2000/597/EK, Euratom határozat végrehajtásáról szóló 1150/2000/EK, Euratom rendelet módosításáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 279. cikke (2) bekezdésére,
tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 183. cikkére,
tekintettel az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló, 2007. június 7-i 2007/436/EK, Euratom tanácsi határozatra (1) és különösen annak 8. cikke (2) bekezdésére,
tekintettel a Bizottság javaslatára,
tekintettel az Európai Parlament véleményére (2),
tekintettel az Európai Számvevőszék véleményére (3),
mivel:
(1) |
Az Európai Tanács 2005. december 15-i és 16-i brüsszeli ülésén számos, a Közösségek saját forrásainak rendszerével kapcsolatos következtetést tett közzé, ami a 2007/436/EK, Euratom határozat elfogadásához vezetett. |
(2) |
A 2007/436/EK, Euratom határozat 2. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján nincs különbség a mezőgazdasági vámok és az egyéb vámok között. |
(3) |
A 2007/436/EK, Euratom határozat 2. cikke (5) bekezdésének második albekezdése alapján a 2007–2013-as időszakban Hollandia és Svédország éves bruttó nemzeti jövedelem (GNI) hozzájárulásukra vonatkozóan bruttó csökkentést élveznek, amelyet valamennyi tagállam finanszíroz. A GNI-érték esetleges későbbi módosítását követően a bruttó csökkentés finanszírozási módját nem vizsgálják felül. |
(4) |
Figyelembe véve, hogy a 2007/436/EK, Euratom határozat a bruttó nemzeti termék (GNP) helyett a GNI-re hivatkozik, helyénvaló kiigazítani a Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló 94/728/EK, Euratom határozat végrehajtásáról szóló, 2000. május 22-i 1150/2000/EK, Euratom tanácsi rendeletet (4). Az Európai Közösségek saját forrásainak rendszere már nem tartalmazza a GNP-alapú pénzügyi hozzájárulásokat, ennélfogva szükségtelen a rájuk történő hivatkozás az 1150/2000/EK, Euratom rendeletben. |
(5) |
A Bizottság saját forrásainak hatékony könyvelésére való tekintettel különleges rendelkezéseket kell hozni annak érdekében, hogy az adatok továbbítása és a jelentéstételi időszakok megfeleljenek a jelenlegi banki gyakorlatnak. |
(6) |
A 2007. évi költségvetéstől kezdődően az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló intézményközi megállapodás (5) már nem írja elő a hitelekkel és hitelgaranciákkal kapcsolatos tartalékhoz, valamint a gyorssegélyre képzett tartalékhoz kapcsolódó egyedi finanszírozási mechanizmus fenntartását. A gyorssegélyre képzett tartalék céltartalékként szerepel a költségvetésben, a hitelekkel és hitelgaranciákkal kapcsolatos tartalék pedig az általános költségvetés kötelező kiadásainak részét képezi. |
(7) |
Az 1150/2000/EK, Euratom rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
(8) |
A 2007/436/EK, Euratom határozat 11. cikkére való tekintettel ennek a rendeletnek a határozattal azonos napon kell hatályba lépnie, és 2007. január 1-jétől kell alkalmazni, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 1150/2000/EK, Euratom rendelet a következőképpen módosul:
1. |
a címben „a Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló 2000/597/EK, Euratom határozat” kifejezés helyébe a következő szöveg lép: „az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló 2007/436/EK, Euratom határozat”; |
2. |
az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép: „1. cikk Az 1553/89/EGK, Euratom tanácsi rendelet (6), az 1287/2003/EK, Euratom tanácsi rendelet (7) és a 89/130/EGK, Euratom tanácsi irányelv (8) sérelme nélkül, a 2007/436/EK, Euratom határozatban (9) előírt közösségi saját forrásokat (a továbbiakban: saját források) az e rendeletben meghatározottak szerint bocsátják a Bizottság rendelkezésére és felügyelik. |
3. |
a 2. cikk (1) bekezdésében a „2000/597/EK, Euratom határozat 2. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában” kifejezés helyébe a következő szöveg lép: „2007/436/EK, Euratom határozat 2. cikke (1) bekezdésének a) pontjában”; |
4. |
a 3. cikk második bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „Az 1287/2003/EK, Euratom rendelet 3. cikkében említett statisztikai eljárásokat és alapstatisztikákat alátámasztó okmányokat a tagállamok a kérdéses pénzügyi évet követő negyedik év szeptember 30-ig megőrzik. Ugyanezen időtartamra nézve őrzik meg a héasajátforrás alapját alátámasztó okmányokat.”; |
5. |
az 5. cikk helyébe a következő szöveg lép: „5. cikk A 2007/436/EK, Euratom határozat 2. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett, a költségvetési eljáráson belül megállapítandó mértéket a tagállamok a bruttó nemzeti jövedelemre (a továbbiakban: GNI) vonatkozó előrejelzés összegének százalékaként számítják ki oly módon, ami teljes mértékben fedezi a költségvetésnek azon részét, amelyet nem a 2007/436/EK, Euratom határozat 2. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett bevételekből, a kiegészítő kutatási és technológiai fejlesztési programok pénzügyi hozzájárulásaiból és egyéb bevételekből finanszíroznak. A költségvetésben a mértéket olyan számmal fejezik ki, amely annyi tizedes helyiértéket tartalmaz, amennyi szükséges a GNI-alapú forrás tagállamok közötti teljes felosztásához.”; |
6. |
a 6. cikk (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő szöveg lép:
|
7. |
a 9. cikk (1a) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(1a) A tagállamok és az általuk kinevezett testületek elektronikus úton továbbítják a Bizottságnak a következőket:
|
8. |
a 10. cikk helyébe a következő szöveg lép: „10. cikk (1) A 2007/436/EK, Euratom határozat 2. cikke (3) bekezdésének és 10. cikke (3) bekezdésének megfelelően a beszedési költségek levonása után az említett határozat 2. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett saját források jóváírását legkésőbb azon hónapot követő második hónap 19. napját követő első munkanapon kell elvégezni, amelyben a jogosultságot – e rendelet 2. cikkének megfelelően – megállapították. Azonban, a 6. cikk (3) bekezdésének b) pontja szerinti külön számlákon szereplő jogosultságokra nézve a jóváírást legkésőbb azon hónapot követő második hónap 19. napját követő első munkanapon végzik el, amelyben a jogosultságot behajtották. (2) Szükség esetén a Bizottság felkérheti a tagállamokat arra, hogy egy hónappal hozzák előre a héaalapú forrásokon és a kiegészítő forráson kívüli források jóváírását a számukra az ugyanazon hónap 15. napján rendelkezésre álló információ alapján. Minden előrehozott jóváírást kiigazítanak a következő hónapban, az (1) bekezdésben említett jóváírás elvégzésekor. E kiigazítás egy olyan összeg negatív jóváírását jelenti, amely az előrehozott jóváírásban megadott összeggel egyenlő. (3) A héaalapú forrásokat és a kiegészítő forrást – figyelembe véve a költségvetési egyensúlyhiányra tekintettel az Egyesült Királyság részére biztosított korrekció és a Hollandiának és Svédországnak nyújtott bruttó csökkentés ezen forrásokra gyakorolt hatását – minden hónap első munkanapján kell jóváírni úgy, hogy az összegek a költségvetés vonatkozó teljes összegeinek egy tizenkettedét teszik ki, valamint e tizenkettedeket nemzeti pénznemre kell átváltani az Európai Unió Hivatalos Lapja C sorozatában közzétett, a költségvetési évet megelőző naptári év utolsó napi átváltási árfolyamán. Az EMGA kifizetéseinek sajátos igényeire tekintettel, a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet (10) alapján és a Közösség készpénz-pozíciójától függően a Bizottság felkérheti a tagállamokat arra, hogy a pénzügyi év első negyedévében egy vagy két hónappal hozzák előre a költségvetésben héaalapú forrásként és/vagy kiegészítő forrásként szereplő összegek egy tizenkettedének vagy az egy tizenketted törtrészének a jóváírását, figyelembe véve a költségvetési egyensúlyhiányra tekintettel az Egyesült Királyság részére juttatott korrekció és a Hollandiának és Svédországnak nyújtott bruttó csökkentés ezen forrásokra gyakorolt hatását. Az első negyedév után a kért havi jóváírás nem haladhatja meg a héa- és a GNI-alapú források egy tizenkettedének összegét, miközben a költségvetésben az erre feltüntetett összegek határain belül marad. A Bizottság erről előre értesíti a tagállamokat, legkésőbb két héttel az előrehozatalra történő felkérés előtt. Ezekre az előrehozatalokra az egyes évek januárjában elszámolásra kerülő összegről szóló nyolcadik albekezdést, valamint abban az esetben, ha a költségvetést a pénzügyi év kezdete előtt nem fogadják el véglegesen, a kilencedik albekezdést kell alkalmazni. A héaalapú források egységes mértékében, a kiegészítő forrás mértékében, a 2007/436/EK, Euratom határozat 4. és 5. cikkében említett, az Egyesült Királyság számára a költségvetési egyensúlyhiányra tekintettel biztosított korrekcióban és annak finanszírozásában, valamint a Hollandiának és Svédországnak biztosított bruttó csökkentés finanszírozásában történő bármilyen változás költségvetés-módosítás végleges elfogadását teszi szükségessé, és megalapozza a pénzügyi év eleje óta elszámolt egy tizenketted részek újbóli kiigazítását. Ezeket az újbóli kiigazításokat a költségvetés-módosítás végleges elfogadását követően az első elszámoláskor kell végrehajtani, ha a költségvetés-módosítás a hónap 16. napja előtt kerül elfogadásra. Egyéb esetben a kiigazításokat a végleges elfogadást követő második elszámoláskor kell végrehajtani. A költségvetési rendelet 8. cikkétől eltérve ezeket az újbóli kiigazításokat a kérdéses költségvetés-módosítás pénzügyi évére vonatkozóan kell elszámolni. A tizenkettedek kiszámítása az egyes évek január hónapjára nézve az EK-Szerződés 272. cikke (3) bekezdésében és az Euratom-Szerződés 177. cikke (3) bekezdésében említett költségvetés-tervezetben előírt összegeken alapul, és azt nemzeti pénznemre kell átváltani a költségvetési évet megelőző naptári év december 15-ét követő első napi átváltási árfolyamon; a kiigazításra a következő havi elszámoláskor kerül sor. Ha a pénzügyi év kezdete előtt a költségvetés nem kerül véglegesen elfogadásra, a tagállamok az egyes hónapok – a januárt is beleértve – első munkanapján számolják el az utolsó véglegesen elfogadott költségvetésben elszámolt héaalapú források és a kiegészítő forrás összegének egy tizenketted részét, figyelembe véve a költségvetési egyensúlyhiányra tekintettel az Egyesült Királyság részére juttatott korrekció, valamint a Hollandiának és Svédországnak nyújtott bruttó csökkentés ezen forrásokra gyakorolt hatását; amennyiben a végleges költségvetés a hónap 16. napja előtt kerül elfogadásra, a kiigazítást az elfogadást követően az első esedékességi időpontban kell elvégezni. Egyéb esetben a kiigazítást a második esedékességi időpontban végzik el a költségvetés végleges elfogadását követően. (4) Az 1553/89/EGK, Euratom rendelet 7. cikke (1) bekezdésében előírt héaalapú források éves egyenlege alapján minden tagállamot olyan összeggel kell megterhelni, amely az említett egyenlegben foglalt információkból kerül kiszámításra az előző pénzügyi évre elfogadott egységes mérték alkalmazásával, és amely a 12 kifizetéssel, az adott pénzügyi év során kerül jóváírásra. Mindazonáltal az egyes tagállamok héaalapú forrásainak alapja, amelyre a fenti mértéket alkalmazzák, nem haladhatja meg a tagállam GNI-jének a 2007/436/EK, Euratom határozat 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott százalékát, ahogyan azt e cikk (7) bekezdésének első mondata említi. A Bizottság kidolgozza az egyenleget, és időben értesíti a tagállamokat, hogy azok azt az adott év decemberének első munkanapján el tudják számolni az e rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében említett számlán. (5) Abban az esetben, ha az 1553/89/EGK, Euratom rendelet 9. cikkének (1) bekezdése szerinti héasajátforrás alapján került sor helyesbítésre, minden érintett tagállam, amelynek alapja nem haladja meg az e helyesbítésekre vonatkozó, a 2007/436/EK, Euratom határozat 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjában és 10. cikke (2) bekezdésében meghatározott százalékot, a következő kiigazításokat végezheti el az e cikk (4) bekezdésében említett egyenleg tekintetében:
Az e cikk (7) bekezdésében említett GNI-változások is alapot adnak bármely tagállam egyenlegének kiigazításához, amelynek alapja a helyesbítésekkel eléri a 2007/436/EK, Euratom határozat 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjában és 10. cikkének (2) bekezdésében meghatározott százalékokat. A Bizottság időben értesíti a tagállamokat, hogy azok e kiigazításokat az adott év decemberének első munkanapján le tudják könyvelni az e rendelet 9. cikke (1) bekezdésében említett számlán. Azonban különleges kiigazítás bármikor végezhető, ha erről az érintett tagállam és a Bizottság megállapodik. (6) A tagállamok által az 1287/2003/EK, Euratom rendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban megküldött, az előző év piaci árakon számolt GNI aggregátumára vonatkozó számadatok és azok összetevői alapján az egyes tagállamokat olyan összeggel terhelik meg, amelynek kiszámítását úgy végzik, hogy a GNI-re alkalmazzák az előző pénzügyi évre elfogadott mértéket, és azon az összegen jóváírják az előző pénzügyi évben történt kifizetéseket. A Bizottság kidolgozza az egyenleget, és időben értesíti a tagállamokat, hogy azok azt az adott év decemberének első munkanapján el tudják számolni az e rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében említett számlán. (7) Az előző pénzügyi év GNI-jének az 1287/2003/EK, Euratom rendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében, annak 5. cikkére figyelemmel történt változtatása, minden érintett tagállam számára alapot ad arra, hogy kiigazítsa az e cikk (6) bekezdése alapján megállapított egyenleget. E kiigazítást az ezen cikk (5) bekezdése első albekezdésében meghatározott módon állapítják meg. A Bizottság időben értesíti a tagállamokat e kiigazításokról, hogy azok azt az adott év decemberének első munkanapján el tudják számolni az e rendelet 9. cikke (1) bekezdésében említett számlán. Az adott pénzügyi évet követő negyedik év szeptember 30. után a GNI változását többé nem veszik figyelembe, kivéve azon pontokat, amelyekről e határidőn belül vagy a Bizottság, vagy a tagállam értesítést nyújtott be. (8) A (4)–(7) bekezdésekben említett műveletek azon pénzügyi év bevételei módosításainak minősülnek, amelyben történnek. (9) A Hollandiának és Svédországnak nyújtott bruttó csökkentést valamennyi tagállam együttesen finanszírozza. A GNI-érték esetleges későbbi módosítását követően a bruttó csökkentés finanszírozási módját nem vizsgálják felül. (10) A 2007/436/EK, Euratom határozat 2. cikke (7) bekezdésének megfelelően a határozat alkalmazásában a „GNI” az adott év piaci áron meghatározott GNI-je, ahogyan azt az 1287/2003/EK, Euratom rendelet meghatározza, kivéve a 2002-t megelőző évek vonatkozásában, amely évekre a kiegészítő forrás kiszámításához továbbra is a 89/130/EGK, Euratom irányelvben meghatározott módon, piaci áron számított GNP-t alkalmazzák. |
9. |
a 10a. cikkben a „GNP”-re való hivatkozások helyébe a következő szöveg lép: „GNI”; |
10. |
a 11. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(4) Az (1) bekezdésben említett kamatfizetésre megfelelően kell alkalmazni a 9. cikk (1a) és (2) bekezdését.”; |
11. |
a 12. cikk (5) bekezdése a következőképpen módosul:
|
12. |
a VI. cím címsorában a „2000/597/EK, Euratom határozat” kifejezés helyébe a következő szöveg lép: „2007/436/EK, Euratom határozat”; |
13. |
a 15. cikk bevezető mondatában a „2000/597/EK, Euratom határozat” kifejezés helyébe a következő szöveg lép: „2007/436/EK, Euratom határozat”; |
14. |
a 16. cikkben a „10. cikk (4)–(8) bekezdésében” hivatkozás helyébe a következő szöveg lép: „10. cikk (4)–(7) bekezdésében”; |
15. |
a 18. cikk a következőképpen módosul:
|
16. |
a 19. cikkben a „GNP”-re való hivatkozás helyébe a következő szöveg lép: „GNI”. |
2. cikk
Ez a rendelet a 2007/436/EK, Euratom határozat hatálybalépésével azonos napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2007. január 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2009. január 26-án.
a Tanács részéről
az elnök
A. VONDRA
(1) HL L 163., 2007.6.23., 17. o.
(2) Az Európai Parlament 2008. október 21-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).
(3) HL C 192., 2008.7.29., 1. o.
(4) HL L 130., 2000.5.31., 1. o.
(5) HL C 139., 2006.6.14., 1. o.
(6) A Tanács 1989. május 29-i 1553/89/EGK, Euratom rendelete a hozzáadottérték-adóból származó saját források beszedésének végleges egységes rendszeréről (HL L 155., 1989.6.7., 9. o.).
(7) A Tanács 2003. július 15-i 1287/2003/EK, Euratom rendelete a piaci áron számított bruttó nemzeti jövedelem összehangolásáról (HL L 181., 2003.7.19., 1. o.).
(8) HL L 49., 1989.2.21., 26. o.
(9) HL L 163., 2007.6.23., 17. o.”;
(10) HL L 270., 2003.10.21., 1. o.”;
5.2.2009 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 36/6 |
A BIZOTTSÁG 106/2009/EK RENDELETE
(2009. február 4.)
az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet),
tekintettel a gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK tanácsi rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 21-i 1580/2007/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 138. cikke (1) bekezdésére,
mivel:
Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 1580/2007/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 1580/2007/EK rendelet 138. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.
2. cikk
Ez a rendelet 2009. február 5-én lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2009. február 4-én.
a Bizottság részéről
Jean-Luc DEMARTY
mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató
(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.
(2) HL L 350., 2007.12.31., 1. o.
MELLÉKLET
az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek
(EUR/100 kg) |
||
KN-kód |
Országkód (1) |
Behozatali átalányérték |
0702 00 00 |
JO |
73,2 |
MA |
46,2 |
|
TN |
134,4 |
|
TR |
94,0 |
|
ZZ |
87,0 |
|
0707 00 05 |
JO |
155,5 |
MA |
134,2 |
|
TR |
172,1 |
|
ZZ |
153,9 |
|
0709 90 70 |
MA |
114,4 |
TR |
150,8 |
|
ZZ |
132,6 |
|
0709 90 80 |
EG |
84,3 |
ZZ |
84,3 |
|
0805 10 20 |
EG |
48,3 |
IL |
51,0 |
|
MA |
60,0 |
|
TN |
47,0 |
|
TR |
58,5 |
|
ZZ |
53,0 |
|
0805 20 10 |
IL |
148,2 |
MA |
96,1 |
|
TR |
49,1 |
|
ZZ |
97,8 |
|
0805 20 30, 0805 20 50, 0805 20 70, 0805 20 90 |
CN |
72,2 |
IL |
76,4 |
|
JM |
75,5 |
|
MA |
136,4 |
|
PK |
73,9 |
|
TR |
70,9 |
|
ZZ |
84,2 |
|
0805 50 10 |
EG |
48,0 |
MA |
67,1 |
|
TR |
58,8 |
|
ZZ |
58,0 |
|
0808 10 80 |
CA |
86,3 |
CL |
67,8 |
|
CN |
69,8 |
|
MK |
32,6 |
|
US |
114,6 |
|
ZZ |
74,2 |
|
0808 20 50 |
AR |
104,9 |
CL |
73,7 |
|
CN |
33,6 |
|
US |
118,1 |
|
ZA |
118,6 |
|
ZZ |
89,8 |
(1) Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.
5.2.2009 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 36/8 |
A BIZOTTSÁG 107/2009/EK RENDELETE
(2009. február 4.)
a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az egyszerű set-top boxokra vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények tekintetében történő végrehajtásáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel az energiafelhasználó termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapításának kereteiről, valamint a 92/42/EGK tanácsi, illetve a 96/57/EK és a 2000/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2005. július 6-i 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 15. cikke (1) bekezdésére,
a környezetbarát tervezés konzultációs fórumával folytatott konzultációt követően,
mivel:
(1) |
A 2005/32/EK irányelv értelmében a Bizottságnak kell meghatároznia a környezetbarát tervezési követelményeket azokra az energiafelhasználó termékekre, amelyek értékesítésének és kereskedelmének nagyságrendje jelentős, jelentős környezeti hatásokkal rendelkeznek, és amelyek esetében a környezeti hatás jelentős mértékű javítására van lehetőség anélkül, hogy ez túlzott költségekkel járna. |
(2) |
A 2005/32/EK irányelv 16. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdése előírja, hogy a 19. cikk (3) bekezdésben említett eljárással és a 15. cikk (2) bekezdésében megállapított kritériumokkal összhangban, valamint a konzultációs fórummal folytatott konzultációt követően, a Bizottság adott esetben előzetesen bevezeti a szórakoztató elektronikai termékekre vonatkozó végrehajtási rendelkezéseket. |
(3) |
A Bizottság előkészítő vizsgálatot végzett az egyszerű set-top boxok műszaki, környezeti és gazdasági vonatkozásainak elemzése céljából. A vizsgálat menetét az érdekeltekkel, valamint az EU és harmadik országok érdekelt feleivel együtt alakították ki, és az eredményeket nyilvánosságra hozták. |
(4) |
Az előkészítő vizsgálatban megállapították, hogy a Közösségben forgalomba hozott egyszerű set-top boxok száma a 2008. évi 28 millióról 2014-re 56 millióra nő, valamint hogy az egyszerű set-top boxok éves villamosenergia-fogyasztása a 2010. évi 6 TWh-ról 2014-re 14 TWh-ra nő, ám az egyszerű set-top boxok villamosenergia-fogyasztása költséghatékony módon jelentősen csökkenthető. |
(5) |
Az egyszerű set-top boxok villamosenergia-fogyasztása csökkenthető olyan meglévő, szabadalmi oltalmat nem élvező tervezési megoldások bevezetésével, amelyeket költséghatékony mivoltuk ellenére nem vezettek be megfelelő módon a piacra, mivel a végfelhasználók nincsenek tudatában az egyszerű set-top boxok üzemeltetési költségeinek, és ezzel nem ösztönzik a gyártókat a használat közbeni csökkentett áramfelhasználás érdekében ilyen megoldások beépítésére. |
(6) |
Az egyszerű set-top boxok áramfogyasztásának környezetbarát tervezési követelményeit arra figyelemmel kell meghatározni, hogy az egész Közösségben harmonizálásra kerüljenek e berendezések környezetbarát tervezési előírásai, és hogy mindez hozzájáruljon a belső piac működéséhez, valamint e berendezések környezeti teljesítményének javításához. |
(7) |
A rendeletnek fokoznia kell az egyszerű set-top boxok fejlettebb energiahatékonyságát eredményező technológiák piaci elterjedését, amelynek eredményeként szokásos üzletmenetet feltételezve 2014-re 9 TWh becsült éves energiamegtakarítás érhető el. |
(8) |
A környezetbarát tervezési követelmények nem gyakorolhatnak kedvezőtlen hatást a termék működőképességére, sem az egészségre, a biztonságra vagy a környezetre. |
(9) |
A környezetbarát tervezési követelmények szakaszos hatálybalépése megfelelő határidőt kell, hogy biztosítson a gyártók számára a termékek újratervezéséhez. A szakaszokat olyan módon kell időzíteni, hogy a piacon elérhető berendezések funkcionalitásával kapcsolatos kedvezőtlen hatások elkerülhetőek legyenek, illetve hogy figyelembe vegyék a gyártókat – különösen a kkv-kat – érintő költségkihatásokat, egyidejűleg biztosítva a szakpolitika célkitűzéseinek időben történő elérését. |
(10) |
Az áramfogyasztási méréseket az általánosan elismert technológiai fejlettségnek megfelelően kell elvégezni; a gyártók alkalmazhatják a 2005/32/EK irányelv 9. cikkével összhangban létrehozott harmonizált szabványokat. |
(11) |
Az ebben a rendeletben megállapított követelmények irányadók a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az elektromos és elektronikus háztartási és irodai berendezések készenléti és kikapcsolt üzemmódban fellépő elektromosáram-fogyasztására vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2008. december 17-i 1275/2008/EK bizottsági rendeletben (2) megállapított követelményekkel szemben. |
(12) |
A 2005/32/EK irányelv 8. cikkének (2) bekezdése értelmében e rendeletben ki kell kötni, hogy az alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárások a 2005/32/EK irányelv IV. mellékletében meghatározott belső tervezés-ellenőrzési eljárások, illetve a 2005/32/EK irányelv V. mellékletében meghatározott irányítási rendszer. |
(13) |
A megfelelőség ellenőrzésének megkönnyítéséhez a gyártóktól be kell kérni a 2005/32/EK irányelv IV. és V. mellékletében említett műszaki dokumentációban szereplő információkat, amennyiben azok az e végrehajtási intézkedésben megállapított követelményekhez kapcsolódnak. |
(14) |
Meg kell határozni a jelenleg elérhető, alacsony áramfogyasztású egyszerű set-top boxok tekintetében a viszonyítási pontokat. Az egyszerű set-top boxokon rendelkezésre álló „0 W-os üzemmód” kedvezően befolyásolhatja a fogyasztóknak a szükségtelen energiafogyasztás csökkentéséhez való hozzáállását és ezzel összefüggő döntéseit. A viszonyítási pontok hozzájárulnak az információk széles körben történő, könnyű elérhetőségének és rendelkezésre állásának biztosításához, különösen a kkv-k és az igen kis vállalkozások számára, és ilyen módon az egyszerű set-top boxok energiafogyasztásának csökkentését szolgáló legjobb tervezési gyakorlatok beépítése még könnyebbé válik. |
(15) |
Az e rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak a 2005/32/EK irányelv 19. cikkének (1) bekezdése értelmében létrehozott bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Tárgy és hatály
Ez a rendelet az egyszerű set-top boxok tekintetében környezetbarát tervezési követelményeket állapít meg.
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában a 2005/32/EK irányelvben meghatározott fogalommeghatározásokat kell alkalmazni. A következő fogalommeghatározások is alkalmazandók:
1. |
„egyszerű set-top box”: olyan önálló berendezés, amely(nek) a használt interfésztől függetlenül
Az egyszerű set-top boxok a következő kiegészítő, az egyszerű set-top boxok minimális műszaki leírásában nem szereplő funkciókkal és/vagy alkotóelemekkel láthatók el:
|
2. |
„készenléti üzemmód”: az az állapot, amelynek során a készülék a hálózati áramforráshoz csatlakozik, rendeltetésszerű működése a hálózati áramforrás energiájától függ, és kizárólag a következő, határozatlan ideig fenntartható funkciókat látja el:
|
3. |
„reaktiválási funkció” olyan funkció, amely egyéb üzemmódok, ideértve az aktív üzemmódot is, aktiválását teszi lehetővé távkapcsoló segítségével – többek között távirányító, belső érzékelő, illetve időzítő – segítségével, amely további funkciókat biztosító állapotot kapcsol, a fő funkciót is beleértve; |
4. |
„információ- vagy állapotkijelzés”: olyan folyamatos funkció, amely információt nyújt vagy a kijelzőn jelzi a készülék állapotát, ideértve az órákat is; |
5. |
„aktív üzemmód”: az az állapot, amelynek során a készülék a hálózati áramforráshoz csatlakozik, és aktiválásra került a készülék rendeltetésszerű működését biztosító legalább egy fő funkciója; |
6. |
„automatikus kikapcsolás”: az a funkció, amely az utolsó felhasználó beavatkozást és/vagy a csatornaváltást követően egy adott aktív üzemmódú időszak elteltével az egyszerű set-top boxot készenléti üzemmódra kapcsolja; |
7. |
„második hangolóegység”: az egyszerű set-top box független felvételt lehetővé tévő része, lehetővé téve egy másik program egyidejű megtekintését; |
8. |
„feltételes hozzáférés” (CA): a szolgáltató által vezérelt olyan műsorsugárzási szolgáltatás, amelyhez piaci előfizetéses televíziós szolgáltatás szükséges. |
3. cikk
Környezetbarát tervezési követelmények
Az egyszerű set-top boxok környezetbarát tervezési követelményei az I. mellékletben szerepelnek.
4. cikk
Kapcsolat az 1275/2008/EK rendelettel
Az e rendeletben megállapított követelmények irányadók az 1275/2008/EK rendeletben megállapított követelményekkel szemben.
5. cikk
Megfelelőségértékelés
A 2005/32/EK irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett, megfelelőségértékelésre szolgáló eljárás a 2005/32/EK irányelv IV. mellékletében meghatározott belső tervezés-ellenőrzési rendszer vagy a 2005/32/EK irányelv V. mellékletében meghatározott irányítási rendszer.
6. cikk
Ellenőrzési eljárás piacfelügyeleti célokra
A felügyeleti ellenőrzéseket a II. mellékletben meghatározott ellenőrzési eljárással összhangban kell elvégezni.
7. cikk
Referenciaértékek
A piacon jelenleg elérhető, legjobban teljesítő termékekre és technológiákra vonatkozó referenciaértékeket a III. melléklet határozza meg.
8. cikk
Felülvizsgálat
A Bizottság e rendelet hatálybalépését követően legkésőbb öt évvel a technológiai fejlődésre figyelemmel felülvizsgálja azt, a felülvizsgálat eredményeit pedig benyújtja a konzultációs fórumnak.
9. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Az I. melléklet 1. pontját az első bekezdésben említett időponttól kezdődő egy év elteltével kell alkalmazni.
Az I. melléklet 2. pontját az első bekezdésben említett időponttól kezdődő három év elteltével kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2009. február 4-én.
a Bizottság részéről
Andris PIEBALGS
a Bizottság tagja
(1) HL L 191., 2005.7.22., 29. o.
(2) HL L 339., 2008.12.18., 45. o.
I. MELLÉKLET
Környezetbarát tervezési követelmények
1. A rendelet hatálybalépését követő egy év elteltével a forgalomba hozott egyszerű set-top boxok nem haladhatják meg a következő áramfogyasztási határértékeket; a beépített merevlemezzel és/vagy integrált második hangolóegységgel felszerelt egyszerű set-top boxok e követelmények alól mentesülnek:
|
Készenléti üzemmód |
Aktív üzemmód |
Egyszerű set-top box |
1,00 W |
5,00 W |
Engedmény a készenléti üzemmódban működő kijelző funkcióra |
+1,00 W |
— |
Engedmény a HD jelek dekódolására |
— |
+3,00 W |
2. A rendelet hatálybalépését követő egy év elteltével a forgalomba hozott egyszerű set-top boxok nem haladhatják meg a következő áramfogyasztási határértékeket:
|
Készenléti üzemmód |
Aktív üzemmód |
Egyszerű set-top box |
0,50 W |
5,00 W |
Engedmény a készenléti üzemmódban működő kijelző funkcióra |
+0,50 W |
— |
Engedmény a merevlemezre |
— |
+6,00 W |
Engedmény a második hangolóegységre |
— |
+1,00 W |
Engedmény a HD jelek dekódolására |
— |
+1,00 W |
3. Készenléti üzemmód rendelkezésre állása
A rendelet hatálybalépését egy évvel követően az egyszerű set-top boxoknak rendelkezniük kell készenléti üzemmóddal.
4. Automatikus kikapcsolás
A végrehajtási intézkedés hatálybalépését követő egy év elteltével az egyszerű set-top boxoknak rendelkezniük kell automatikus kikapcsolási vagy a következő jellemzőkkel bíró hasonló funkcióval:
— |
az egyszerű set-top boxnak automatikusan át kell kapcsolnia aktív üzemmódból készenléti üzemmódba legfeljebb három órával az utolsó felhasználói beavatkozást és/vagy csatornaváltást követően, egy figyelmeztető üzenetnek a készenléti üzemmódba való áttérést megelőzően legalább két percig történő megjelenítése mellett |
— |
az alapértelmezett beállítás az „automatikus kikapcsolási” funkció. |
5. Mérések
Az 1. és 2. pontban említett áramfogyasztást megbízható, pontos és megismételhető mérési eljárással kell megállapítani, amely figyelembe veszi az általánosan elismert technológiai fejlettséget.
A legalább 0,5 W-os áramfogyasztás mérését legfeljebb 2 %-os tűréshatár mellett, 95 %-os megbízhatósági szint mellett kell végezni. A legfeljebb 0,5 W-os áramfogyasztás mérését legfeljebb 0,01 W-os tűréshatás mellett, 95 %-os megbízhatósági szint mellett kell végezni.
6. A gyártók által a megfelelőségértékelés céljaira nyújtandó információk
Az 5. cikk szerinti megfelelőségértékelés céljaira a műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell a következő elemeket:
a) |
Készenléti és aktív üzemmód esetében
|
b) |
A mérések vizsgálati paraméterei
|
A műszaki dokumentációban nem kell feltüntetni a set-top boxokról áramellátásban részesülő, sugárzásvételre szolgáló perifériás eszközöket, úgymint az aktív földi antennát, a műholdas alacsony zajú jelátalakítót vagy bármely kábel-, illetve telekommunikációs modemet.
7. A gyártók által a fogyasztók tájékoztatásának céljából nyújtandó információk
A gyártók gondoskodnak arról, hogy az egyszerű set-top boxok felhasználóinak rendelkezésükre álljon a készülék készenléti és aktív üzemmódban történő energiafogyasztására vonatkozó információ wattban, egy tizedesre kerekítve.
II. MELLÉKLET
Ellenőrzési eljárás
A 2005/32/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdésében említett piacfelügyeleti ellenőrzések elvégzésekor a tagállami hatóságok szükség szerint a következő ellenőrzési eljárást alkalmazzák az I. melléklet 1., 2. és 4. pontjában meghatározott, vonatkozó követelmények tekintetében.
Az 1,00 W-ot meghaladó áramfogyasztás esetén:
a tagállamok egyetlen egységet vizsgálnak.
A modell akkor teljesíti a rendelet I. mellékletének 1. és 2. pontjában meghatározott rendelkezéseket, ha az aktív, illetve a készenléti üzemmódra mért eredmények legfeljebb 10 %-kal haladják meg a határértékeket.
Ellenkező esetben három további egységet kell vizsgálni. A modell akkor felel meg ennek a rendeletnek, ha az aktív, illetve a készenléti üzemmód tekintetében végzett három utóbbi vizsgálat eredményeinek átlaga legfeljebb 10 %-kal haladja meg a határértékeket.
Legfeljebb 1,00 W-os áramfogyasztás esetén:
a tagállamok egyetlen egységet vizsgálnak.
A modell akkor teljesíti a rendelet I. mellékletének 1. és 2. pontjában meghatározott rendelkezéseket, ha az aktív, illetve a készenléti üzemmódra mért eredmények legfeljebb 10 W-tal haladják meg a határértékeket.
Ellenkező esetben három további egységet kell vizsgálni. A modell akkor felel meg ennek a rendeletnek, ha az aktív, illetve a készenléti üzemmód tekintetében végzett három utóbbi vizsgálat eredményeinek átlaga legfeljebb 10 W-tal haladja meg a határértékeket.
Ellenkező esetben a modellt nem megfelelőnek kell minősíteni.
III. MELLÉKLET
Referenciaértékek
A 2005/32/EK irányelv I. melléklete 3. része 2. pontjának céljaira a következő indikatív viszonyítási pontok kerültek megállapításra. Ezek a rendelet elfogadásának időpontjában rendelkezésre álló legkorszerűbb technológiára vonatkoznak:
|
Kiegészítő jellemzőkkel nem rendelkező egyszerű set-top box:
|
|
Beépített merevlemezzel rendelkező egyszerű set-top box
|
A fenti referenciaértékeket alapkialakítású és „automatikus kikapcsolási” funkcióval és manuális kikapcsológombbal felszerelt egyszerű set-top boxok alapján állapították meg.
IRÁNYELVEK
5.2.2009 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 36/15 |
A BIZOTTSÁG 6/2009/EK IRÁNYELVE
(2009. február 4.)
a kozmetikai termékekről szóló 76/768/EGK tanácsi irányelv II. és III. mellékletének a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítása céljából történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel a kozmetikai termékekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1976. július 27-i 76/768/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 8. cikke (2) bekezdésére,
a fogyasztási cikkek tudományos bizottságával folytatott konzultációt követően,
mivel:
(1) |
Az egyik tagállamnak a 76/768/EGK irányelv 12. cikke alapján a dietilén-glikol kozmetikai termékekben való felhasználása tekintetében hozott korlátozó intézkedéseit követően a Bizottság konzultált a fogyasztási cikkek tudományos bizottságával. Tekintettel arra, hogy a tudományos bizottság véleménye szerint a dietilén-glikolt nem szabad felhasználni kozmetikai termékek összetevőjeként, de a szennyeződések következtében esetlegesen a kozmetikai végtermékekbe kerülő dietilén-glikol 0,1 %-os koncentrációig még biztonságosnak tekinthető, ezen hatóanyag kozmetikai termékekben való felhasználása nem engedélyezhető, és nyomokban való előfordulására egy 0,1 %-os határértéket kell megállapítani. |
(2) |
Az egyik tagállamnak a 76/768/EGK irányelv 12. cikke alapján a fitonadion kozmetikai termékekben való felhasználása tekintetében hozott korlátozó intézkedéseit követően a Bizottság konzultált a fogyasztási cikkek tudományos bizottságával. A tudományos bizottság véleménye szerint a fitonadion kozmetikai termékekben való felhasználása nem biztonságos, mivel bőrallergiát okozhat, és az érintett személyek esetlegesen egy fontos gyógyászati hatóanyagtól eshetnek el. Ezért be kell tiltani a hatóanyag használatát. |
(3) |
A 76/768/EGK irányelv megtiltja a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1967. június 27-i 67/548/EGK tanácsi irányelv (2) I. melléklete szerint karcinogénnek, mutagénnek vagy reprodukciót károsítónak (a továbbiakban: CMR) minősített, 1., 2. és 3. kategóriájú anyagoknak a kozmetikai termékekben történő használatát. Engedélyezhető azonban a 67/548/EGK irányelv alapján a 3. kategóriába sorolt anyagok használata, amennyiben a fogyasztási cikkek tudományos bizottsága értékelte és jóváhagyta azokat. |
(4) |
A fogyasztási cikkek tudományos bizottsága szerint a toluol, mely a 67/548/EGK irányelv I. melléklete szerinti 3. kategóriába tartozó CMR-nek minősül, általános toxikológiai szempontból biztonságos, amennyiben koncentrációja a körömápolási termékekben nem haladja meg a 25 %-ot; ugyanakkor kerülni kell, hogy gyerek belélegezze. |
(5) |
Az egyik tagállamnak a 76/768/EGK irányelv 12. cikke alapján a dietilén-glikol-monobutil-éter és az etilén-glikol-monobutil-éter kozmetikai termékekben való felhasználása tekintetében hozott korlátozó intézkedéseit követően a Bizottság konzultált a fogyasztási cikkek tudományos bizottságával. A tudományos bizottság véleménye szerint a dietilén-glikol-monobutil-éter hajfestékek oldószereként felhasználva 9 %-os koncentrációig nem jelent kockázatot a felhasználó egészségére. A bizottság megállapította továbbá, hogy az etilén-glikol-monobutil-éter oxidáló hajfestékek oldószereként 4 %-os, nem oxidáló hajfestékek oldószereként 2 %-os koncentrációig nem jelent kockázatot a felhasználó egészségére. A fogyasztási cikkek tudományos bizottsága ugyanakkor nem találta biztonságosnak ezen anyagok használatát aeroszolban/sprayben; ezt a lehetséges felhasználási módot ezért be kell tiltani. |
(6) |
A 76/768/EGK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
(7) |
Az ebben az irányelvben meghatározott intézkedések összhangban vannak a Kozmetikai Termékek Állandó Bizottságának véleményével, |
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1. cikk
A 76/768/EGK irányelv II. és III. melléklete ezen irányelv mellékletének megfelelően módosul.
2. cikk
(1) A tagállamok legkésőbb 2009. augusztus 5-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.
E rendelkezéseket 2009. november 5-től kell alkalmazni.
Ugyanakkor 2010. február 5-től alkalmazni kell a melléklet 2. pontjában meghatározott, a hivatkozási számon szereplő toluene hatóanyagra vonatkozó rendelkezéseket.
A tagállamok által elfogadott, az első albekezdésben említett rendelkezéseknek hivatkozniuk kell erre az irányelvre, vagy hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozással együtt kell megjelenniük. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
(2) A tagállamok megküldik a Bizottságnak nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az irányelv tárgykörében fogadnak el.
3. cikk
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő huszadik napon lép hatályba.
4. cikk
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, 2009. február 4-én.
a Bizottság részéről
Günter VERHEUGEN
alelnök
(1) HL L 262., 1976.9.27., 169. o.
(2) HL 196., 1967.8.16., 1. o.
MELLÉKLET
A 76/768/EGK irányelv a következőképpen módosul:
1. |
A II. melléklet a következő hivatkozási számokkal egészül ki:
|
2. |
A III. melléklet 1. része a következő 185–188 hivatkozási számokkal egészül ki:
|
II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező
HATÁROZATOK
Tanács
5.2.2009 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 36/18 |
A TANÁCS HATÁROZATA
(2008. július 24.)
a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet és az Európai Közösség között a légiközlekedés-védelmi ellenőrzésekről és a kapcsolódó kérdésekről létrejött együttműködési egyetértési megállapodás aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról
(2009/97/EK)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 80. cikke (2) bekezdésére, összefüggésben 300. cikke (2) bekezdése első albekezdésének első mondatával,
tekintettel a Bizottság javaslatára,
mivel:
(1) |
A Tanács 2007. november 30-án felhatalmazta a Bizottságot az Európai Közösség és a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) közötti, a légiközlekedés-védelmi ellenőrzésekről és a kapcsolódó kérdésekről szóló megállapodásra irányuló tárgyalások megkezdésére. |
(2) |
A Bizottság a Közösség nevében tárgyalásokat folytatott az ICAO-val a légiközlekedés-védelmi ellenőrzéseket és kapcsolódó kérdéseket érintő együttműködési egyetértési megállapodásról, összhangban a Bizottságot a tárgyalások megkezdésre felhatalmazó tanácsi határozat I. mellékletében foglalt tárgyalási irányelvekkel és a II. mellékletében foglalt ad hoc eljárással. |
(3) |
Az egyetértési megállapodás egy későbbi időpontban történő megkötésére figyelemmel az egyetértési megállapodást alá kell írni, és azt ideiglenesen alkalmazni kell, |
A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:
1. cikk
A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet és az Európai Közösség között a légiközlekedés-védelmi ellenőrzésekről és kapcsolódó kérdésekről létrejött együttműködési egyetértési megállapodást a Tanács a Közösség nevében jóváhagyja, figyelemmel az említett egyetértési megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozatra.
Az egyetértési megállapodás szövegét csatolták e határozathoz.
2. cikk
A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje az egyetértési megállapodásnak a Közösség nevében történő aláírására felhatalmazott személy(ek)et, figyelemmel annak megkötésére.
3. cikk
A viszonosságra is figyelemmel az egyetértési megállapodást az aláírásától a megkötéséhez szükséges eljárások befejezéséig ideiglenesen alkalmazni kell.
Kelt Brüsszelben, 2008. július 24-én.
a Tanács részéről
az elnök
B. HORTEFEUX
FORDÍTÁS
EGYÜTTMŰKÖDÉSI EGYETÉRTÉSI MEGÁLLAPODÁS
a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet és az Európai Közösség között a légiközlekedés-védelmi ellenőrzésekről és a kapcsolódó kérdésekről
A NEMZETKÖZI POLGÁRI REPÜLÉSI SZERVEZET („ICAO”)
és
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG („EK”),
a továbbiakban: a felek;
EMLÉKEZTETVE a Chicagóban, 1944. december 7-én aláírt Nemzetközi Polgári Repülési Egyezményre (a továbbiakban: Chicagói Egyezmény) és különösen annak a védelemről szóló 17. mellékletére (a továbbiakban: 17. melléklet),
SZEM ELŐTT TARTVA az ICAO közgyűlésének A35-9. számú állásfoglalását, amely az ICAO általános védelmi ellenőrzési programjának (USAP) folytatására kötelezte az ICAO főtitkárát, amely program a Chicagói Egyezmény szerződő államaiban (a továbbiakban: szerződő államok) szabályos időközönként elvégzett, kötelező, rendszeres és összehangolt védelmi felülvizsgálatokból áll,
EMLÉKEZTETVE a polgári légi közlekedés védelme területén közös szabályok létrehozásáról szóló, 2002. december 16-i 2320/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1), (a továbbiakban: 2320/2002/EK rendelet) és a polgári légi közlekedés védelmének közös szabályairól és a 2320/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. március 11-i 2008/300/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) (a továbbiakban: 2008/300/EK rendelet), amely a szükséges végrehajtási intézkedések elfogadásakor a 2320/2002/EK rendelet helyébe fog lépni,
TUDOMÁSUL VÉVE a polgári légiközlekedés-védelem területén történő bizottsági vizsgálatok lefolytatására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2003. augusztus 22-i 1486/2003/EK bizottsági rendeletet (3), és különösen annak 16. cikkét, amely szerint ellenőrzési programjának megtervezésekor a Bizottság figyelembe veszi a kormányközi szervezetek által tervezett vagy az utóbbi időben elvégzett védelmi ellenőrzéseket a különféle védelmi vizsgálati és ellenőrzési tevékenységek általános eredményességének biztosítása érdekében,
FIGYELEMBE VÉVE a vonatkozó közösségi jogszabályok alkalmazását és különösen az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (4) és az eljárási szabályzatának módosításáról szóló, 2001. november 29-i 2001/844/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozatot (5) (a továbbiakban: 2001/844/EK, ESZAK, Euratom határozat) és különösen annak 10. és 26. szakaszát, valamint módosításait,
SZEM ELŐTT TARTVA, hogy a 17. melléklet rendelkezéseinek nagy részét a 2320/2002/EK rendelet is magában foglalja, és az Európai Bizottság a rendelet alkalmazásának nyomon követése céljából ellenőrzéseket végez az Európai Unió (a továbbiakban: EU) tagállamaiban,
FIGYELEMBE VÉVE, hogy az ICAO felülvizsgálati programjának és az Európai Bizottság ellenőrzési programjának elsődleges célja a légiközlekedés-védelem fokozása a vonatkozó előírások alkalmazásának értékelése, az esetleges hiányosságok feltárása és szükség esetén a hiányosságok kezelésének biztosítása révén,
FIGYELEMBE VÉVE, hogy a légiközlekedés-védelmi ellenőrzések és a kapcsolódó kérdések terén kívánatos a korlátozott erőforrások optimálisabb kihasználását és a párhuzamos tevékenységek elkerülését biztosítva – és ezalatt az ICAO USAP programjának egyetemességét és integritását fenntartva – kölcsönös együttműködést kialakítani,
FIGYELEMBE VÉVE, hogy az Európai Bizottság rendelkezik az Európai Közösség légiközlekedés-védelmi jogszabályainak végrehajtását biztosító végrehajtási jogkörrel,
FIGYELEMBE VÉVE az ICAO tanácsa 176. ülésének határozatát, amely szerint az ICAO légiközlekedés-védelmi felülvizsgálatainak lehetőleg annak értékelésére kell irányulniuk, hogy az adott állam mennyire képes megfelelő nemzeti szintű ellenőrzést biztosítani, továbbá amely megbízta a főtitkárt, hogy vizsgálja meg az együttműködés lehetőségeit és az erőforrások leghatékonyabb használatát ott, ahol léteznek kötelező helyi, kormányszintű felülvizsgálati programok,
1. Általános rendelkezések
1.1. A 17. melléklet azon rendelkezései, amelyeket az Európai Közösségek jogszabályai nem foglalnak magukban, nem tartoznak ezen együttműködési egyetértési megállapodás hatálya alá.
1.2. A 17. melléklet azon rendelkezései tekintetében, amelyekre kiterjednek az Európai Közösségek jogszabályai, az ICAO értékeli az Európai Bizottságnak az EU tagállamainak illetékes nemzeti hatóságaira irányuló ellenőrzéseit, és az együttműködési egyetértési megállapodás 3. szakaszának megfelelően igazolja, hogy a polgári légiközlekedés-védelemre vonatkozó közösségi jogszabályok által kötelezett szerződő államok ezen előírásoknak megfelelnek.
1.3. Bármelyik fél kérésére, de legalább évente egyszer meg kell vitatni az ICAO által az Európai Közösségben elvégzett értékelések végrehajtását.
1.4. Az ICAO ellenőrei esetenként megfigyelőként részt vehetnek az Európai Bizottság által az EU repülőterein végrehajtott ellenőrzéseken, miután az Európai Bizottság az érintett tagállam erre vonatkozó kifejezett beleegyezését kézhez kapta.
2. Az Európai Bizottság által az Európai Közösségben végrehajtott ellenőrzésekkel kapcsolatban az ICAO számára rendelkezésre bocsátandó információk
2.1. Összhangban a 2001/844/EK, ESZAK, Euratom határozattal a következő „RESTREINT UE” szintű, EU minősített információkat kell az ICAO felhatalmazott személyzete számára rendelkezésre bocsátani:
A. |
A 2320/2002/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése vagy a 300/2008/EK rendelet 4. cikke alapján elfogadott közös légiközlekedés-védelmi szabályok és előírások; valamint |
B. |
Az Európai Bizottság által végrehajtott, az EU tagállamainak illetékes hatóságaira irányuló ellenőrzések tekintetében:
|
2.2. Az ICAO ezen együttműködés keretében kizárólag azokra az Európai Bizottság által biztosított EU minősített információkra korlátozza a felhatalmazott személyek hozzáférését, amelyek a szükséges ismeret részét képezik. A felhatalmazott személyek nem adják át harmadik személy részére ezeket az információkat. Az ICAO meghoz minden olyan szükséges jogi és belső intézkedést, amely az Európai Bizottság által szolgáltatott adatok titkosságának megőrzéséhez szükséges.
2.3. Az Európai Bizottság és az ICAO ezen együttműködési egyetértési megállapodás alapján megegyezik az Európai Bizottság által szolgáltatott minősített információk védelmére kialakított további eljárásokról. Ezek az eljárások lehetővé teszik az Európai Bizottság számára annak ellenőrzését, hogy az ICAO mely védelmi intézkedéseket hajtotta végre.
3. Az Európai Bizottság légiközlekedés-védelmi ellenőrzési rendszerének ICAO általi értékelése
3.1. Az Európai Bizottság légiközlekedés-védelmi ellenőrzési rendszerének ICAO általi értékelése a 2. szakaszban foglalt európai bizottsági követelmények és információk elemzését tartalmazza. Ha szükséges, az ICAO képviselői látogatást tesznek az Európai Bizottság Energiaügyi és Közlekedésügyi Főigazgatóságának székhelyén (Brüsszel, Belgium).
3.2. Az Európai Bizottság légiközlekedés-védelmi ellenőrzési rendszerének ICAO általi értékelését érintő konkrét feladatokról és gyakorlati intézkedésekről az ICAO és az Európai Bizottság közötti levélváltás útján kell megállapodni.
4. Vitarendezés
4.1. Az ezen együttműködési egyetértési megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban felmerülő bármilyen nézeteltérést vagy vitás kérdést a felek tárgyalás útján rendezik.
4.2. Az ezen együttműködési egyetértési megállapodásban, illetve azzal kapcsolatban semmi sem érvényteleníti a felek bármely kiváltságát vagy mentességét.
5. Egyéb megállapodások
5.1. Az ezen együttműködési egyetértési megállapodás nem váltja fel és semmiben nem érinti a felek között létrejött egyéb együttműködési formákat.
6. Felülvizsgálat – hatálybalépés
6.1. A felek az USAP program jelenlegi szakaszának végén – vagy ha bármely fél szükségesnek tartja, korábban – felülvizsgálják az ezen együttműködési egyetértési megállapodás végrehajtását.
6.2. Az együttműködési egyetértési megállapodás a hatálybalépéséig az aláírás időpontjától kezdve ideiglenesen alkalmazandó.
6.3. Az együttműködési egyetértési megállapodás az azon két értesítés közül a későbbi időpontját követő második hónap első napján lép hatályba, amelyekben a felek tájékoztatták egymást belső eljárásaik befejezéséről.
Kelt Montrealban, a kétezer-nyolcadik év szeptemberének tizenhetedik napján, angol nyelven, két példányban.
az Európai Közösség részéről
a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet részéről
(1) HL L 355., 2002.12.30., 1. o.
(2) HL L 97., 2008.4.9., 72. o.
(3) HL L 213., 2003.8.23., 3. o.
(4) HL L 145., 2001.5.31., 43. o.
(5) A 2005/94/EK, Euratom, a 2006/70/EK, Euratom és a 2006/548/EK, Euratom határozat.
Európai Központi Bank
5.2.2009 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 36/22 |
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK HATÁROZATA
(2008. december 11.)
az Európai Központi Bank éves beszámolójáról szóló EKB/2006/17 határozat módosításáról
(EKB/2008/22)
(2009/98/EK)
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,
tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányára és különösen annak 26.2. cikkére,
mivel:
(1) |
Az Európai Központi Bank éves beszámolójáról szóló, 2006. november 10-i EKB/2006/17 határozat (1) módosításra szorul annak érdekében, hogy az tükrözze a szakpolitikai döntéseket és a piaci fejleményeket. |
(2) |
Az Európai Központi Bank felülvizsgálta az értékpapír-tranzakciók nyilvánosságra hozatalára vonatkozó politikáját abból a célból, hogy tovább fokozza az EKB éves beszámolójának átláthatóságát. A felülvizsgált politika részeként a korábban pénzügyi eszköznek minősített értékpapírokat át kell sorolni az „Egyéb pénzügyi eszközök” mérlegtételből az „Eszközök” megfelelő tételébe, a kibocsátó eredete, a denomináció és aszerint, hogy az értékpapírok lejáratig megtartásra kerülnek-e. Emellett, az előirányzott állomány részeként tartott valamennyi pénzügyi eszközt az „Egyéb pénzügyi eszközök” tétel alatt kell nyilvántartani. |
(3) |
Az EKB/2006/17 határozat nem tartalmaz különleges szabályokat a határidős kamatswapok, a határidős devizaügyletek és a részvényre szóló határidős ügyletekre. Ezeket az instrumentumokat egyre gyakrabban használják a pénzügyi piacokon, és jelentőséggel bírhatnak az EKB devizatartalékainak kezelése terén is. Míg a határidős kamatswapokat ugyanolyan módon kell elszámolni, mint a hagyományos kamatswapokat, a határidős devizaügyleteket és részvényre szóló határidős ügyleteket a kamatra szóló határidős ügyletekkel azonos módon kell elszámolni, |
A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:
1. cikk
Módosítások
Az EKB/2006/17 határozat a következőképpen módosul:
1. |
A 8. cikk a következőképpen módosul:
|
2. |
A 10. cikk helyébe a következő szöveg lép: „10. cikk Tulajdoni részesedést megtestesítő forgalomképes instrumentumok A tulajdoni részesedést megtestesítő forgalomképes instrumentumokat az EKB/2006/16 iránymutatás 9. cikke szerint számolják el.” |
3. |
A 16. cikk helyébe a következő szöveg lép: „16. cikk Határidős ügyletek A határidős ügyleteket az EKB/2006/16 iránymutatás 16. cikke szerint számolják el.” |
4. |
A 17. cikk a következő mondattal egészül ki: „Határidős kamatswapok esetén az amortizáció a tranzakció értéknapján kezdődik.” |
5. |
Az EKB/2006/17 határozat I. és III. melléklete az e határozat mellékletével összhangban módosul. |
2. cikk
Záró rendelkezés
Ez a határozat 2008. december 31-én lép hatályba.
Kelt Frankfurt am Mainban, 2008. december 11-én.
az EKB elnöke
Jean-Claude TRICHET
(1) HL L 348., 2006.12.11., 38. o.
MELLÉKLET
Az EKB/2006/17 határozat I. és III. melléklete a következőképpen módosul:
1. |
Az I. mellékletben az „Eszközök” című táblázat helyébe a következő táblázat lép: „ESZKÖZÖK
|
2. |
A III. mellékletben a táblázat első oszlopának 2.3. tétele alatt az „Árfolyam- és árváltozás kockázati céltartalék képzése és felhasználása” szöveget az „Árfolyam-, kamat és aranyárváltozás kockázati céltartalék képzése és felhasználása” szöveg váltja fel. |
IRÁNYMUTATÁSOK
Európai Központi Bank
5.2.2009 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 36/31 |
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK IRÁNYMUTATÁSA
(2008. október 23.)
az eurorendszer monetáris politikai eszközeiről és eljárásairól szóló, EKB/2000/7 iránymutatás módosításáról
(EKB/2008/13)
(2009/99/EK)
AZ EURÓPAI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 105. cikke (2) bekezdése első francia bekezdésére,
tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányára és különösen annak 12.1. és 14.3. cikkére, a 3.1. cikk első francia bekezdésével, a 18.2. cikkel és a 20. cikk első bekezdésével együtt,
mivel:
(1) |
Az egységes monetáris politika elérése magával vonja azon eszközök és eljárások meghatározását, amelyeket az eurót bevezetett tagállamok (a továbbiakban: részt vevő tagállamok) nemzeti központi bankjaiból (NKB-k) és az Európai Központi Bankból (EKB) álló eurorendszernek használnia kell annak érdekében, hogy e politika végrehajtása a részt vevő tagállamokban egységes módon történjen. |
(2) |
Az EKB hatáskörrel rendelkezik az eurorendszer egységes monetáris politikájának végrehajtása érdekében szükséges iránymutatások megalkotására, és a NKB-k kötelesek ezen iránymutatásokkal összhangban eljárni. |
(3) |
A jelenlegi piaci események bizonyos változtatásokat igényelnek az eurorendszer monetáris politikájának fogalommeghatározásásában és végrehajtásában. Ezért végre kell hajtani a megfelelő módosításokat az eurorendszer monetáris politikai eszközeiről és eljárásairól szóló, 2000. augusztus 31-i EKB/2000/7 iránymutatáson (1), különösen a következők érvényre juttatása érdekében: i. a kockázatkezelési keretrendszer és az eurorendszer hitelműveletei tekintetében a fedezet elfogadhatóságának változásai; ii. a nem euróban denominált fedezetek meghatározott mennyiségben történő elfogadása; iii. a pénzeszközök befagyasztásával és/vagy az Európai Uniónak vagy valamely tagállamnak a Szerződés 60. cikkének (2) bekezdése értelmében hozott egyéb intézkedésével érintett jogalanyok kezelésére vonatkozó intézkedések szükségessége; valamint iv. a kötelező tartalék alkalmazásáról szóló, 2003. szeptember 12-i 1745/2003/EK európai központi banki rendelet (EKB/2003/9) (2) új rendelkezéseivel való harmonizáció, |
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYMUTATÁST:
1. cikk
Az I. és II. melléklet módosításai
Az EKB/2000/7 iránymutatása a következőképpen módosul:
1. |
Az I. melléklet ezen iránymutatás I. mellékletének megfelelően módosul. |
2. |
A II. melléklet ezen iránymutatás II. mellékletének megfelelően módosul. |
2. cikk
Ellenőrzés
Az NKB-k legkésőbb 2008. november 30-ig továbbítják az EKB-nak azokat a jogszabályokat és eszközöket, amelyekkel ennek az iránymutatásnak meg kívánnak felelni.
3. cikk
Hatálybalépés
Ez az iránymutatás 2008. november 1-jén lép hatályba. Az 1. cikket 2009. február 1-jétől kell alkalmazni.
4. cikk
Címzettek
Ennek az iránymutatásnak a részt vevő tagállamok NKB-i a címzettjei.
Kelt Frankfurt am Mainban, 2008. október 23-án.
az EKB Kormányzótanácsa reszeről
az EKB elnöke
Jean-Claude TRICHET
(1) HL L 310., 2000.12.11., 1. o.
(2) HL L 250., 2003.10.2., 10. o.
I. MELLÉKLET
Az EKB/2000/7 határozat I. melléklete a következőképpen módosul:
1. |
A tartalomjegyzék kiegészül a 6.7. fejezet címével: „A nem euróban denominált fedezetek meghatározott mennyiségben történő elfogadása” |
2. |
Az 1.3.1. szakasz a következőképpen módosul:
|
3. |
A 2.2. szakaszban a negyedik bekezdés első két mondata helyébe a következő szöveg lép: „A gyorstender és a kétoldalú eljárások esetében a nemzeti központi bankok azokkal az ügyfelekkel állnak kapcsolatban, akik beletartoznak a finomhangoló műveletekre elfogadott ügyfeleik csoportjába. A gyorstendereket és a kétoldalú műveleteket szélesebb ügyfélkörrel is végezhetik.” |
4. |
A 2.4. szakasz címének helyébe a következő szöveg lép: |
5. |
A 3.1.2. szakasz első bekezdésének utolsó mondatát el kell hagyni. |
6. |
A 3.1.3. szakaszban az első bekezdés második mondatát el kell hagyni. |
7. |
A 4.1. szakasz a következőképpen módosul:
|
8. |
A 4.2. szakaszban a „Hozzáférési feltételek” cím második bekezdésében a 12. lábjegyzetet el kell hagyni. |
9. |
Az 5.1.3. szakaszban a második bekezdés utolsó mondata helyébe a következő szöveg lép: „Nyilvánosan előre meg nem hirdetett gyorstender esetén az NKB a kiválasztott ügyfelekkel közvetlenül lép kapcsolatba. A nyilvánosan bejelentett gyorstender esetén az NKB közvetlenül is megkeresheti a kiválasztott ügyfelet.” |
10. |
Az 5.3.3. szakasz első bekezdésében a 12. lábjegyzetet el kell hagyni. |
11. |
A 6.2. szakasz második bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „Az eurorendszer csak abban az esetben ad az ügyfeleknek tanácsot arról, hogy egy eszköz az eurorendszer számára fedezetként elfogadható-e, ha az eurorendszerhez benyújtott fedezet már kibocsátott forgalomképes eszköz vagy kinnlevő nem forgalomképes eszköz. A kibocsátás előtt tehát nincs tanácsadás.” |
12. |
A 6.2.1. szakasz „Eszköz típusa” címe a következőképpen módosul:
|
13. |
A 6.2.1. szakaszban a „Kibocsátás helye” cím alatt a 7. lábjegyzet első mondatának helyébe a következő szöveg lép: „2007. január 1-jétől a globális bemutatóra szóló formában levő és az Euroclear Bank (Belgium), valamint a Clearstream Banking Luxembourg nemzetközi központi letéti bankokon keresztül kibocsátott, nemzetközi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok csak akkor lehetnek alkalmasak, ha új világpiaci kötvények (NGN) formájában bocsátják ki, és egy letéti őrzést végző intézménynél (common safekeeper – CSK) helyezik letétbe őket. Ez az intézmény vagy ICSD, vagy megfelelő esetben CSD, amely teljesíti az EKB által meghatározott minimális előírásokat.” |
14. |
A 6.2.2. szakasz „Hitelkövetelések” címe a következőképpen módosul:
|
15. |
A 6.2.3. szakasz „Az elfogadható fedezetek felhasználásának szabályai” címe a következőképpen módosul:
|
16. |
A 6.3.1. szakasz a következőképpen módosul:
|
17. |
A 6.3.4. szakaszban a „Külső hitelminősítő intézetek (ECAI)” cím alatt az első bekezdés második francia bekezdésének első mondata helyébe a következő szöveg lép: „Az ECAI-knak különféle működési kritériumoknak kell megfelelniük és megfelelő lefedettséget kell biztosítaniuk, hogy biztosítsák az ECAF hatékony megvalósítását.” |
18. |
A 6.4.1. szakasz a következőképpen módosul:
|
19. |
A 6.4.2. szakasz a következőképpen módosul:
|
20. |
A 6.4.3. szakaszban a „Hitelkövetelések” cím első francia bekezdésének vége az alábbi lábjegyzettel egészül ki:
|
21. |
A szöveg a következő 6.7. szakasszal egészül ki: „6.7. Nem euróban denominált fedezet elfogadása különleges esetben A Kormányzótanács bizonyos helyzetekben dönthet úgy, hogy elfogad fedezetként egy vagy több euroövezeten kívüli G10-ország központi kormányzata által kibocsátott forgalomképes, saját valutában denominált adósságinstrumentumot. Amennyiben ilyen döntés születik, a megfelelő kritériumok tisztázásra kerülnek, majd az ügyfeleket tájékoztatni kell az idegen fedezet kiválasztásának és mozgósításának eljárásrendjéről is – beleértve az értékelés forrásait és alapelveit, a kockázatkezelő intézkedéseket, valamint az elszámolási eljárást. A 6.2.1. szakaszban foglaltak sérelme nélkül az ilyen eszközöket az EGK-n kívül is letétbe lehet helyezni/regisztrálni lehet (ki lehet bocsátani), tartani, elszámolni, továbbá, az iméntiek alapján, nem kötelező euróban denominálni. Az ügyfél által használt bármilyen ilyen jellegű eszköznek az ügyfél tulajdonát kell képeznie. Azon ügyfelek, amelyek az EGK-n vagy Svájcon kívüli hitelintézetek fiókjai, nem használhatnak ilyen eszközt fedezetként.” |
22. |
A 7.2. szakasz a következőképpen módosul:
|
23. |
A 7.3. szakasz a következőképpen módosul:
|
24. |
A 1. melléklet I. függeléke a következőképpen módosul:
|
25. |
Az 1. melléklet 2. függeléke a következőképpen módosul:
|
26. |
Az 5. függelék táblázata helyébe a következő táblázat lép: „AZ EURORENDSZER HONLAPJAI
|
(1) 2007. november 19-től a TARGET decentralizált technikai infrastruktúráját a TARGET2 egységes közös platformja váltotta fel. Ezen keresztül nyújtják be és dolgozzák fel az összes fizetési utasítást, valamint fogadják ugyanilyen technikai feltételekkel a fizetési tranzakciókat. Az egyes országok áttérését a TARGET2-re három csoportra osztva bonyolították le, ami lehetővé tette a rendszer felhasználóinak különböző hullámokban és előre meghatározott eltérő időpontokban történő migrációját. Az országcsoportok összetétele a következő volt: első csoport (2007. november 19.): Ausztria, Ciprus, Németország, Luxemburg, Málta, Szlovénia; második csoport (2008. február 18.): Belgium, Finnország, Franciaország, Írország, Hollandia, Portugália, Spanyolország; harmadik csoport (2008. május 19.): Görögország, Olaszország és az EKB. A negyedik migrációs időpontot (2008. szeptember 15.) előre nem látott helyzetekre tartották fenn. Egyes nem rendszertag NKB-k is hozzá vannak kapcsolva a TARGET2-höz, mégpedig külön megállapodás keretében. Ezek Lettország és Litvánia (első csoport), valamint Dánia, Észtország és Lengyelország (harmadik csoport).
(2) Az aktív rendelkezésre álláshoz való hozzáférés továbbá csak akkor lehetséges, ha az RTGS-rendszerek fizetési rendszer infrastruktúrájának követelményeit teljesítették.”
(3) Az olyan eszközalapú értékpapír esetében, amelynek a fedezetéül szolgáló eszköz félévente vagy évente fizet tőkét vagy kamatot, a felügyeleti jelentés féléves, illetve éves gyakoriságú lehet.”
(4) Az egyes tagállamok közötti működési különbségek miatt fennmaradhatnak bizonyos eltérések a kockázatkezelési intézkedések tekintetében. Az ügyfelek például különbözőképpen juttatják el az NKB-khoz a fedezetet (az NKB számára jelzáloggal biztosított összevont fedezetalap [pool] formájában, vagy tranzakciónként megállapított eszközökre épülő penziós ügyletek formájában), itt kisebb különbségek adódhatnak az értékelés időzítésében és a kockázatkezelési szabályozás egyéb működési jellemzőiben. Eltérések lehetnek továbbá a nem forgalomképes eszközök értékelési technikáinak precizitását illetően, ami megmutatkozik a haircutok összesített mértékében (lásd a 6.4.3 szakaszt).”
(5) A rögzített kamatozású adósságinstrumentumra érvényes haircut olyan adósságinstrumentumokra is alkalmazható, amelyeknek a kamatozását a kibocsátó minősítésének megváltozásához vagy inflációkövető kötvényekhez kötik.”
(6) A likviditási kategóriát általában a kibocsátó szerinti osztályozás határozza meg. A kibocsátó szerinti osztályozástól függetlenül azonban a fedezett értékpapírok (ABS) az V. kategóriába, a Jumbóval fedezett banki kötvények a II. kategóriába lettek sorolva, míg a hagyományos fedezett banki kötvények és a hitelintézetek által kibocsátott egyéb adósságinstrumentumok a III. és a IV. kategóriába kerültek.”
(7) Az EKB által kibocsátott kötvények, valamint a nemzeti központi bankok által az euro bevezetése előtt saját tagállamban kibocsátott adósságinstrumentumok az I. kategóriába tartoznak.
(8) A Jumbóval fedezett banki kötvények kategóriájába csak azok az 1 milliárd euro kibocsátási értéket meghaladó instrumentumok tartoznak, amelyekre legalább három piacvezető rendszeresen ad és kér ajánlatokat.
(9) A II. likviditási kategóriába csak az EKB által közvetítőnek minősített kibocsátók forgalomképes eszközei tartoznak. Más közvetítők által kibocsátott forgalomképes eszközök a III. kategóriában kaptak helyet.
(10) A kamatszelvényre történő kifizetés akkor számít változó kamatozásnak, ha a kamatszelvény referencia-kamatlábhoz kötött, a szelvényre vonatkozó kamatlábat pedig egy évnél nem hosszabb időn belül állítják át. Azok a kamatszelvényre történő fizetések, amelyeknek átállítási időszaka több mint egy év, fix kamatozásúaknak számítanak, a haircut alkalmazásának időpontjáig fennmaradó idő tehát megegyezik az adósságinstrumentum hátralévő lejárati idejével.”
(11) Azokra az V. kategóriában szereplő adósságinstrumentumokra, amelyeket elméletben a 6.5. szakaszban kifejtettek szerint értékelnek, további haircut vonatkozik, amelyet közvetlenül az adott adósságinstrumentum elméleti értékelésének szintjén, 5 %-os diszkontálás formájában hajtanak végre.”
(12) A listák az EKB honlapján tekinthetők meg (www.ecb.europa.eu).”
(13) A monetáris pénzügyi intézmények szektorának konszolidált mérlegéről szóló 2423/2001/EK (EKB/2001/13) rendelet és a monetáris pénzügyi intézmények által a háztartások és a nem pénzügyi vállalatok betéteire és hiteleire alkalmazott kamatlábakra vonatkozó statisztikákról szóló 63/2002/EK (EKB/2001/18) rendelet módosításáról szóló, 2004. december 16-i EKB 2181/2004/EK rendelete (EKB/2004/21) (HL L 371., 2004.12.18., 42. o.) egyértelműen előírja, hogy a betéti kötelezettségeket névértéken kell közölni. A névérték azt az összeget jelenti, amelyet az adós szerződésbeli kötelezettsége alapján a hitelezőnek fizetni köteles. A módosításra azért volt szükség, mert a bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról szóló, 1986. december 8-i 86/635/EGK tanácsi irányelvet (HL L 372., 1986.12.31., 1. o.) időközben úgy módosították, hogy bizonyos pénzügyi eszközöket valós értéken is ki lehet mutatni.”
(14) Például egy elméleti szám segítségével értékelt »V« kategóriás eszközalapú értékpapír esetében ezt az árat 5 %-kal diszkontálják, és csak ezután alkalmazzák rá a 12 %-os haircutot, ami összesen 16,4 %-os haircutot jelent.”
II. MELLÉKLET
Az EKB/2000/7 iránymutatás II. melléklete a következőképpen módosul:
1. |
Az I. szakaszban a 6. pont első bekezdése f) alpontjának helyébe a következő szöveg lép:
|
2. |
Az I. szakaszban a 6. pont első bekezdése h) alpontjának helyébe a következő szöveg lép:
|
3. |
Az I. szakaszban a 6. pont a következő p)–t) ponttal egészül ki:
|
4. |
Az I. szakaszban a 6. pont második bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „Az a) és p) esetben a jogkövetkezményeket külön rendelkezés nélkül kell alkalmazni; a b), c) és q) esetben a jogkövetkezmények külön rendelkezés nélkül alkalmazhatók; a d)–o), illetve az r)–t) esetekben jogkövetkezmények külön rendelkezés nélkül nem alkalmazhatók, hanem azok egyedi elbírálás alá tartoznak (vagyis kizárólag felmondáshoz vannak kötve). Az ilyen felmondásban a kialakult helyzet orvoslása céljából legfeljebb három munkanapos »türelmi idő« adható. Azon esetekben, ahol a felbontásnak vagy felmondásnak nem feltétlenül kell bekövetkeznie, a vonatkozó szabályozásból egyértelműen megállapíthatónak kell lennie, hogy milyen jogkövetkezményei vannak az NKB-k diszkrecionális jogkörben gyakorolt felmondásának.” |
5. |
Az I. szakaszban a 7. pont helyébe a következő szöveg lép:
|
6. |
A II. szakaszban a „Valamennyi penziós ügyletet érintő közös jellemzők” cím alatt a 15. pontban a 2. lábjegyzetet el kell hagyni. |
5.2.2009 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 36/46 |
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK IRÁNYMUTATÁSA
(2008. december 11.)
a Központi Bankok Európai Rendszerében a számvitel és számviteli beszámoló jogi keretéről szóló, EKB/2002/16 iránymutatás módosításáról
(EKB/2008/21)
(2009/100/EK)
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,
tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára (a továbbiakban: a KBER Alapokmánya) és különösen annak 12.1., 14.3. és 26.4. cikkére,
tekintettel az Európai Központi Bank („EKB”) Általános Tanácsának a KBER Alapokmánya 47.2. cikkének második és harmadik francia bekezdésével összhangban való közreműködésére,
mivel:
(1) |
A Központi Bankok Európai Rendszerében a számvitel és számviteli beszámoló jogi keretéről szóló, 2006. november 10-i 2006/16/EKB iránymutatás (1) módosításra szorul annak érdekében, hogy az tükrözze a szakpolitikai döntéseket és piaci fejleményeket. |
(2) |
Az eurorendszer felülvizsgálta az értékpapír-tranzakciók nyilvánosságra hozatalára vonatkozó politikáját abból a célból, hogy tovább fokozza a pénzügyi kimutatások átláthatóságát. A felülvizsgált politika részeként a korábban pénzügyi eszköznek minősített értékpapírokat át kell sorolni az „Egyéb pénzügyi eszközök” mérlegtételből az eszközök megfelelő tételébe, a kibocsátó eredete, a denomináció és aszerint, hogy az értékpapírok lejáratig megtartásra kerülnek-e. Emellett, az előirányzott portfólió részeként tartott valamennyi pénzügyi eszközt az „Egyéb pénzügyi eszközök” tétel alatt kell nyilvántartani. |
(3) |
Az EKB/2006/16 iránymutatás nem tartalmaz különleges szabályokat a határidős kamatswapok, a határidős devizaügyletek és a részvényre szóló határidős ügyletekre. Ezeket az instrumentumokat egyre gyakrabban használják a pénzügyi piacokon és azok jelentőséggel bírhatnak az EKB devizatartalékainak kezelése terén is. Míg a határidős kamatswapokat ugyanolyan módon kell elszámolni, mint a hagyományos kamatswapokat, a határidős devizaügyleteket és részvényre szóló határidős ügyleteket a kamatra szóló határidős ügyletekkel azonos módon kell elszámolni. |
(4) |
A tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumokra vonatkozó jelenlegi szabályokat módosítani kell annak érdekében, hogy azok tükrözzék a forgalomképes tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumoknak az EKB devizatartalékainak részeként történő kezelését. |
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYMUTATÁST:
1. cikk
Módosítások
Az EKB/2006/16 iránymutatás a következőképpen módosul:
1. |
A 5. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(2) Az értékpapírügyletek – beleértve a külföldi fizetőeszközben denominált, tulajdonviszonyt megtestesítő részesedésekkel végzett ügyleteket is – nyilvántartása továbbra is végezhető az elszámolásközpontú megközelítés szerint. A megfelelő felhalmozott kamatot – az ázsiót és a diszázsiót is ideértve – naponta kell kimutatni az azonnali elszámolási időponttól kezdődően.” |
2. |
A 7. cikk a következőképpen módosul:
|
3. |
A 8. cikk (5) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(5) Az automatizált értékpapírkölcsönügylet-program keretében végrehajtott repoügyletet, az értékpapírkölcsönügyletet is beleértve, csak akkor kell nyilvántartani a mérleg megfelelő részlegében, ha a biztosíték szolgáltatására az illetékes NKB vagy az EKB valamely számlájára elhelyezett készpénzben kerül sor.” |
4. |
A 9. cikk a következőképpen módosul:
|
5. |
A 16. cikk a következőképpen módosul:
|
6. |
A 17. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(3) A kamatswapügyleteket egyedileg át kell értékelni, és ha szükséges, az azonnali devizaárfolyamon euróra át kell számítani. Ajánlott, hogy az eredménykimutatásba az év végén átvitt nem realizált veszteség a következő években kerüljön amortizálásra, valamint hogy határidős kamatlábswapok esetében az amortizáció az ügylet értéknapján kezdődjön és lineáris legyen. A nem realizált átértékelési nyereséget átértékelési számlán kell jóváírni.” |
7. |
Az EKB/2006/16 iránymutatás II., IV. és IX. melléklete ezen iránymutatás mellékletének megfelelően módosul. |
2. cikk
Hatálybalépés
Ez az iránymutatás 2008. december 31-én lép hatályba.
3. cikk
Címzettek
Ez az iránymutatás valamennyi eurorendszer-beli központi bank tekintetében alkalmazandó.
Kelt Frankfurt am Mainban, 2008. december 11-én.
az EKB Kormányzótanácsa részéről
az EKB elnöke
Jean-Claude TRICHET
(1) HL L 348., 2006.12.11., 1. o.
MELLÉKLET
Az EKB/2006/16 határozat II., IV. és IX. melléklete a következőképpen módosul:
1. |
A II. melléklet a következőképpen módosul:
|
2. |
A IV. mellékletben az „Eszközök” című táblázat helyébe a következő táblázat lép: „ESZKÖZÖK
|
3. |
A IX. mellékletben a táblázat első oszlopának 2.3. tétele alatt az „Árfolyam- és árváltozás kockázati céltartalék képzése és felhasználása” szöveget az „Árfolyam-, kamat és aranyárváltozás kockázati céltartalék képzése és felhasználása” szöveg váltja fel. |
(1) Az első oszlop számozása az V., VI. és VII. mellékletben megadott mérlegformátumokra vonatkozik [eurorendszer heti pénzügyi kimutatása és összevont éves mérlege]. A második oszlop számozása a VIII. mellékletben megadott mérlegformátumra vonatkozik (a központi bankok éves mérlege). A »+)₪ jellel jelölt tételeket az eurorendszer heti pénzügyi jelentése összevontan kezeli.
(2) Az e mellékletben felsorolt tartalmi és értékelési alapelvek kötelezőek az EKB elszámolásai, valamint az NKB-k eurorendszer céljaira szolgáló elszámolásaiban kimutatott összes (az eurorendszer működése szempontjából) lényeges eszköz és forrás tekintetében.
5.2.2009 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 36/59 |
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK IRÁNYMUTATÁSA
(2009. január 20.)
az eurorendszer monetáris politikai eszközeiről és eljárásairól szóló, EKB/2000/7 iránymutatás módosításáról
(EKB/2009/1)
(2009/101/EK)
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 105. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdésére,
tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára (a továbbiakban: a KBER Alapokmánya) és különösen annak 12.1. és 14.3. cikkére a 3.1. cikk első francia bekezdésével, a 18.2. cikkel és a 20. cikk első bekezdésével együtt,
mivel:
(1) |
Az egységes monetáris politika megvalósítása magával vonja azon eszközök és eljárások meghatározását, amelyeket az eurót bevezetett tagállamok (a továbbiakban: részt vevő tagállamok) nemzeti központi bankjaiból („NKB-k”) és az Európai Központi Bankból („EKB”) álló eurorendszernek használnia kell annak érdekében, hogy e politika végrehajtása a részt vevő tagállamokban egységes módon történjen. |
(2) |
Figyelemmel az eszközalapú értékpapírok piacain tapasztalt legutóbbi fejleményekre, egyes módosítások szükségessé váltak az eurorendszer egységes monetáris politikájának meghatározása és végrehajtása tekintetében. Különösen szükséges az eszközalapú értékpapírokra vonatkozó minősítési követelmények módosítása, illetve az eszközalapú értékpapírok egy bizonyos kategóriájának az eurorendszer hitelműveleteiben való alkalmazásából való kizárása a KBER Alapokmányának 18.1. cikkében szereplő azon követelménynek való megfelelés érdekében, hogy a hitelintézetekkel és más piaci szereplőkkel végzett hitelműveletek kizárólag megfelelő fedezet mellett történhetnek. |
(3) |
Az eurorendszer által a KBER Alapokmánya 18.1. cikke szerinti, megfelelő kockázati védelem biztosítása érdekében alkalmazható kockázatkezelési intézkedések egyike a kibocsátókra vagy a biztosítékként felhasznált eszközökre vonatkozó megszorítás bevezetése. Szükséges a kibocsátói koncentráció limitálása a fedezet nélküli banki kötvények fedezetként történő felhasználásakor annak érdekében, hogy az eurorendszert védjék a hitelkockázatnak való kitettségtől, |
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYMUTATÁST:
1. cikk
Az I. melléklet módosításai
Az eurorendszer monetáris politikai eszközeiről és eljárásairól szóló, 2000. augusztus 31-i EKB/2000/7 iránymutatás (1) I. melléklete ezen iránymutatás mellékletének megfelelően módosul.
2. cikk
Hitelesítés
A NKB-k legkésőbb 2009. január 30-ig eljuttatják az EKB-nak azon szabályokat és eszközöket, amelyekkel meg kívánnak felelni ennek az iránymutatásnak.
3. cikk
Hatálybalépés
Ez az iránymutatás 2009. január 20-án lép hatályba. Az 1. cikket 2009. március 1-jétől kell alkalmazni.
4. cikk
Címzettek
Ennek az iránymutatásnak a részt vevő tagállamok NKB-jai a címzettjei.
Kelt Frankfurt am Mainban, 2009. január 20-án.
az EKB Kormányzótanácsa részéről
az EKB elnöke
Jean-Claude TRICHET
(1) HL L 310., 2000.12.11., 1. o.
MELLÉKLET
Az EKB/2000/7 iránymutatás I. melléklete a következőképpen módosul:
1. |
A 6.2.1. szakaszban „Eszköz típusa” alatti negyedik bekezdés c) pontjában lévő szöveg helyébe a következő szöveg lép:
|
2. |
A 6.3.1. szakasz ötödik bekezdése a következő mondattal egészül ki a második mondat után: „A 2009. március 1-jétől folyamatosan kibocsátott eszközalapú eszközök tekintetében az eurorendszer által megkövetelt kiváló hitelminőség az »AAA« hitelminősítés a kibocsátáskor azzal, hogy az alsó hitelminőségi küszöb az értékpapír élettartama alatt »A« minősítés (2). |
3. |
A 6.4.2. szakasz első bekezdése a következő harmadik francia bekezdéssel egészül ki:
|
4. |
A 6.4.1. fejezet 7. keretes írása helyébe a következő szöveg lép: „7. KERETES ÍRÁS Kockázatkezelési intézkedések Az eurorendszer a következő kockázatkezelési intézkedéseket alkalmazza:
Az eurorendszer szükség esetén a következő kockázatkezelési intézkedéseket is foganatosíthatja, amennyiben ez szükséges az eurorendszer kockázatokkal szembeni megfelelő védelmének biztosítására, összhangban a KBER alapokmányának 18.1. cikkével:
|
5. |
Az 5. függelékben szereplő táblázat helyébe a következő táblázat kerül: „AZ EURORENDSZER HONLAPJAI
|
(1) Ez a követelmény nem zárja ki azokat az eszközalapú értékpapírokat, amelyek esetében a kibocsátási struktúrának része két különböző különleges célú társaság, és e különleges célú társaságok tekintetében a »valódi eladás« követelménye teljesül, úgy, hogy a második különleges célú társaság által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok fedezetét közvetlenül vagy közvetve az eredeti eszközportfólió képezi, felosztás nélkül. Emellett, a más eszközalapú értékpapír-csomag fogalmába nem tartozik bele az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1985. december 20-i 85/611/EGK tanácsi irányelv (HL L 375., 1985.12.31., 3. o.) 22. cikke (4) bekezdésének megfelelő, fedezett kötvény.”
(2) Az »AAA« a Fitch, Standard & Poor’s vagy DBRS »AAA« vagy a Moody’s »Aaa« hosszú távú minősítését jelenti.”
IV Egyéb jogi aktusok
EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG
EFTA Felügyeleti Hatóság
5.2.2009 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 36/62 |
AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG HATÁROZATA
94/06/COL
(2006. április 19.)
az állami támogatások eljárásjogi és anyagi jogi szabályainak ötvenhetedik módosításáról
AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG (1),
TEKINTETTEL az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra (2), és különösen annak 61–63. cikkére és 26. jegyzőkönyvére,
TEKINTETTEL az EFTA-államok közötti, Felügyeleti Hatóság és Bíróság létrehozásáról szóló megállapodásra (3) és különösen annak 24. cikkére, 5. cikke (2) bekezdésének b) pontjára, valamint 3. jegyzőkönyve I. részének 1. cikkére,
MIVEL a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 24. cikke értelmében a Hatóságnak kell érvényre juttatnia az EGT-megállapodás állami támogatásra vonatkozó rendelkezéseit,
MIVEL a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 5. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján a Hatóság köteles közleményeket vagy iránymutatásokat kiadni az EGT-megállapodás által szabályozott ügyekben, amennyiben ezen megállapodás vagy a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás kifejezetten így rendelkezik, vagy amennyiben a Hatóság ezt szükségesnek ítéli,
EMLÉKEZTETVE a Hatóság (4) által 1994. január 19-én elfogadott, állami támogatással kapcsolatos eljárási és anyagi jogi szabályokra (5),
MIVEL az EGT-megállapodás XV. melléklete végén lévő „ÁLTALÁNOS” címszó alatti II. pont szerint a Hatóságnak az Európai Bizottsággal folytatott konzultációt követően az Európai Bizottság által elfogadottakkal összhangban lévő jogi aktusokat kell elfogadnia,
MIVEL az Európai Bizottság közzétette a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló 2003/361/EK bizottsági ajánlást (6) amely a kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló korábbi 96/280/EK bizottsági ajánlás (7) helyébe lép,
MIVEL az EFTA Felügyeleti Hatóság a 2003. november 5-i 198/03/COL sz. határozattal (8) törölte a korábbi (a 96/280/EK bizottsági ajánlást tartalmazó) 10. fejezetet, mert az új 2003/361/EK bizottsági ajánlásban foglalt új kkv-meghatározást beépítették a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott támogatásokra vonatkozó új csoportmentességi rendelet (9) mellékletébe is,
MIVEL a kkv-meghatározás általános hivatkozási eszközként szolgál az állami támogatásról szóló iránymutatásokban, amelyek a kkv-meghatározás tekintetében többféle hivatkozást tartalmaznak, a Hatóság hasznosnak ítéli meg az új, 2003/361/EK bizottsági ajánlásban foglalt új kkv-meghatározás állami támogatásról szóló iránymutatásokba történő beépítését,
MIVEL a mikro-, kis- és középvállalkozások 2003/361/EK bizottsági ajánlásban foglalt meghatározását új 10. fejezetként be kell illeszteni az állami támogatásról szóló iránymutatásokba,
MIVEL az állami támogatásról szóló iránymutatások más fejezetei a korábbi 10. fejezetben foglalt kis- és középvállalkozások korábbi meghatározására hivatkoznak, és emiatt azokat módosítani kell a mikro-, kis- és középvállalkozások új meghatározásával,
EMLÉKEZTETVE, hogy a Hatóság konzultált az Európai Bizottsággal a 2003/361/EK bizottsági ajánlás állami támogatásról szóló iránymutatásokba történő beépítéséről,
EMLÉKEZTETVE, hogy a Hatóság a tárgyban Izlanddal, Liechtensteinnel és Norvégiával folytatott, 2006. február 7-én kelt levelezés keretében konzultált az EFTA-államokkal,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A Hatóság állami támogatásról szóló iránymutatásai módosulnak a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározását tartalmazó új 10. fejezettel. Az új 10. fejezet megtalálható a mellékletben és e határozat szerves részét képezi. Az állami támogatásról szóló iránymutatások más fejezetei, amelyek a korábbi 10. fejezetben foglalt kis- és középvállalkozások korábbi meghatározására hivatkoznak, úgy módosulnak, hogy a 2003/361/EK bizottsági ajánlásban foglalt mikro-, kis- és középvállalkozások új meghatározására hivatkozzanak.
Az új 10. fejezet a Hatóság általi elfogadásától alkalmazandó.
2. cikk
Az EFTA-államokat levélben kell értesíteni, csatolva e határozat egy másolatát, valamint az állami támogatásról szóló iránymutatások mellékelt új 10. fejezetét.
3. cikk
Az Európai Bizottságot – az EGT-megállapodás 27. jegyzőkönyve d) pontjának megfelelően – ezen határozat egy másolatának megküldésével kell tájékoztatni, mellékelve a Hatóság állami támogatásról szóló iránymutatásainak új 10. fejezetét.
4. cikk
A határozatot mellékletével együtt az Európai Unió Hivatalos Lapjának EGT-re vonatkozó részében, illetve EGT-kiegészítésében kell közzétenni.
Kelt Brüsszelben, 2006. április 19-én.
az EFTA Felügyeleti Hatóság részéről
Bjørn T. GRYDELAND
elnök
Kurt JAEGER
testületi tag
(1) A továbbiakban: a Hatóság.
(2) A továbbiakban: EGT-megállapodás.
(3) A továbbiakban: Felügyeleti és Bírósági Megállapodás.
(4) A Hatóság által e tekintetben elfogadott közlemények, iránymutatások összessége a továbbiakban: állami támogatásról szóló iránymutatások.
(5) Eredetileg megjelent: HL L 231., 1994.9.3., 1. o., valamint annak 32. EGT-kiegészítésében ugyanazon napon. Az állami támogatásról szóló iránymutatások frissített változata megtalálható a Hatóság honlapján: www.eftasurv.int
(6) HL L 124., 2003.5.20., 36. o.
(7) HL L 107., 1996.4.30., 4. o.
(8) HL L 120., 2005.5.12., 39. o.
(9) A 364/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 63., 2004.2.28., 22. o.) módosított, az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 70/2001/EK bizottsági rendelet (HL L 10., 2001.1.13., 33. o.). Mindkét rendeletet beépítették az EGT-megállapodás XV. mellékletének 1f. szakaszába a 88/2002 sz. vegyes bizottsági határozattal (HL L 266., 2002.10.3., 56. o. és 49. EGT-kieg., 2002.10.3., 42. o.) és a 131/2004 sz. vegyes bizottsági határozattal (HL L 64., 2005.3.10., 67. o. és EGT-kiegészítés 12., 2005.3.10., 49. o.).
MELLÉKLET
„10. MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOKNAK NYÚJTOTT TÁMOGATÁSOK
10.1. Bevezetés
(1) |
A korábbi 10. fejezet tartalmazta a kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló 96/280/EK bizottsági ajánlást (1). A 96/280/EK bizottsági ajánlás alkalmazása során felmerült értelmezési nehézségek, valamint a vállalkozások észrevételei alapján a 96/280/EK bizottsági rendeletet többször is módosítani kellett. Ugyanakkor az egyértelműség érdekében a Bizottság úgy döntött, hogy a 96/280/EK bizottsági ajánlást a mikro-, kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: kkv) új meghatározását tartalmazó új, 2003/361/EK bizottsági ajánlással váltja fel. |
(2) |
Az EFTA Felügyeleti Hatóság a 2003. november 5-i 198/03/COL sz. határozattal (2) törölte a korábbi (a 96/280/EK bizottsági ajánlást tartalmazó) 10. fejezetet, mivel az új 2003/361/EK bizottsági ajánlásban foglalt új kkv-meghatározást beépítették a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott támogatásokra vonatkozó új csoportmentességi rendelet (3) mellékletébe is. |
(3) |
Mindazonáltal, mivel a kkv-meghatározás általános hivatkozási eszközként szolgál az állami támogatásról szóló iránymutatásokban, amelyek a kkv-meghatározás tekintetében több hivatkozást tartalmaznak, a Hatóság célravezetőnek ítéli meg az új, 2003/361/EK bizottsági ajánlásban foglalt új kkv-meghatározás állami támogatásról szóló iránymutatásokba történő beépítését. Az új 10. fejezet emiatt tartalmazza a 2003/361/EK bizottsági ajánlásban foglalt új kkv-meghatározást (4). |
(4) |
Egyértelművé kell tenni, hogy összhangban
vállalkozásnak tekintendő jogi formájától függetlenül minden olyan jogalany, amely gazdasági tevékenységet folytat, különösen a kézműipari vagy egyéb tevékenységet folytató önálló vállalkozók és családi vállalkozások, valamint a rendszeres gazdasági tevékenységet folytató személyegyesítő társaságok, illetve az egyesülések. |
(5) |
A személyzeti létszám (személyzeti létszám kritérium) továbbra is kétségtelenül az egyik legfontosabb kritérium, és a legfőbb kritériumnak kell tekinteni; mindazonáltal a pénzügyi kritérium szükséges kiegészítést jelent a vállalkozás valós méretének és teljesítményének, valamint a versenytársaihoz képest elfoglalt helyzetének meghatározásában. Ugyanakkor nem lenne kívánatos pénzügyi kritériumként egyedül a forgalmat használni, különösen azért, mert a kereskedelmi és a forgalmazási ágazatban működő vállalkozások természetüknél fogva magasabb forgalmi adatokkal rendelkeznek a feldolgozóipari ágazatban működőkhöz képest. Emiatt a »forgalom kritériumot« kombinálni kell a mérlegfőösszeg kritériumával (ez utóbbi tükrözi a vállalkozás vagyoni helyzetét), miközben fennáll annak a lehetősége, hogy e két kritérium valamelyikét túllépik. |
(6) |
A forgalom felső határa a legkülönbözőbb gazdasági tevékenységeket végző vállalkozásokat érinti. Annak érdekében, hogy indokolatlanul ne korlátozzák a meghatározás alkalmazását, naprakésszé kell tenni az árváltozás és a termelékenység változásainak figyelembevétele érdekében. |
(7) |
A mérlegfőösszeg felső határa tekintetében, bármilyen új elem hiányában, indokolt fenntartani azt a megközelítést, amely szerint a forgalom felső határait a két változó statisztikai arányán alapuló együttható szerint határozzák meg. A statisztikai trend szükségessé teszi a forgalom felső határának nagyobb mértékű növelését. Mivel a trend a vállalkozás mérete szerint változik, helyénvaló kiigazítani az együtthatót annak érdekében, hogy a gazdasági trendet a lehető legpontosabban adja vissza, valamint, hogy ne hozza hátrányos helyzetbe a mikro- és kisvállalkozásokat a középvállalkozásokhoz képest. A mikro- és kisvállalkozások esetében ez az együttható 1-hez közeli értéket vesz fel. Az egyszerűség érdekében e kategóriákban egyetlen értéket kell választani a forgalom felső határa és a mérlegfőösszeg felső határa tekintetében. |
(8) |
A mikrovállalkozások – amelyek a vállalkozókészség és a munkahelyteremtés fejlesztése szempontjából különösen fontos kisvállalkozások kategóriáját képezik – meghatározását is pontosítani kell. |
(9) |
Annak érdekében, hogy pontosabb képet nyerjünk a kkv-k tényleges gazdasági helyzetéről, valamint a kkv-k gazdasági erejét túllépő vállalkozások csoportjainak e kategóriából történő eltávolítása céljából, különbséget kell tenni a vállalkozások különböző csoportjai között a következők alapján: a vállalkozások függetlenek-e, vannak-e irányítói helyzetben nem levő leányvállalataik (társvállalkozások), vagy azok kapcsolt vállalkozások-e. Érvényben marad a korábbi 96/280/EK bizottsági ajánlásban foglalt, a részesedésre vonatkozó 25 %-os határ, amely alatt egy vállalkozás függetlennek tekintendő. |
(10) |
A vállalkozásalapítás, a kkv-k sajáttőke-finanszírozásának, a vidékfejlesztés és a helyi szinten megvalósuló fejlesztések ösztönzése érdekében függetlennek tekinthetők az olyan vállalkozások is, amelyek esetében a vállalkozások finanszírozása és a vállalkozásalapítás területén pozitív szerepet játszó bizonyos befektetői kategóriák 25 %-os vagy azt meghaladó részesedéssel rendelkeznek. Ugyanakkor az ilyen befektetőkre vonatkozó feltételeket még nem határozták meg pontosan. Az »üzleti angyalok« (kockázati tőkét befektető magánemberek vagy magánemberek csoportjai) külön figyelmet érdemelnek, mivel más kockázatitőke-befektetőkhöz képest különösen értékes képességekkel rendelkeznek az új vállalkozóknak történő tanácsadásban. Részvénytőke-befektetéseik kiegészítik a kockázatitőke-vállalatok tevékenységét, mivel a vállalkozások korai életszakaszában kisebb összegeket nyújtanak. |
(11) |
Az egyszerűség érdekében, különösen az EFTA-államok és vállalkozások tekintetében, a kapcsolt vállalkozások meghatározása a 2001/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (5) módosított, az összevont (konszolidált) éves beszámolóról szóló, 1983. június 13-i 83/349/EGK tanácsi irányelv (6) 1. cikkében foglalt feltételek alapján történik, amennyiben ezek a feltételek megfelelnek e fejezet céljainak. Annak érdekében, hogy fokozottan ösztönözzék a kkv-k sajáttőkéjébe történő befektetéseket, a legutóbb a 2001/65/EK irányelvvel (7) módosított, az egyes vállalatok éves beszámolóiról szóló, 1978. július 25-i 78/660/EGK tanácsi irányelv 5. cikkének (3) bekezdésében foglalt kritériumok szerint bevezették a kérdéses vállalkozás feletti meghatározó befolyás hiányának vélelmét. |
(12) |
Megfelelő esetekben figyelembe kell venni azokat a kapcsolatokat is, amelyek a vállalkozások között természetes személyeken keresztül állnak fenn, annak biztosítása érdekében, hogy csak azok a vállalkozások részesedhessenek a kkv-knak nyújtott, különböző szabályokból és intézkedésekből származó előnyökből, amelyeknek valóban szüksége van rá. Annak érdekében, hogy az ilyen helyzetek vizsgálatát a szükséges minimumra korlátozzák, az ilyen kapcsolatokat csak az érintett piacok vagy a szomszédos piacok tekintetében veszik figyelembe, amennyiben szükséges, a Hatóság EGT-n belüli versenyjog céljából az érintett piac meghatározásáról szóló határozatának (8) I. mellékletében foglalt »érintett piacok« meghatározás alapján. |
(13) |
Valamely EFTA-állam különböző állami hatóságai közötti önkényes megkülönböztetések elkerülése érdekében, és tekintettel a jogbiztonság szükségességére, szükséges megerősíteni, hogy nem minősül kkv-nak az olyan vállalkozás, amelynek tőkéjéből vagy szavazati jogaiból több mint 25 %-kal állami hatóság részesedik. |
(14) |
A vállalkozásokra nehezedő adminisztrációs nyomás könnyítése, valamint a kkv-státushoz kötött ügyek intézésének felgyorsítása érdekében helyénvaló a vállalkozásoknak engedélyezni, hogy egyes jellemzőiket esküt pótló nyilatkozattal igazolják. |
(15) |
A kkv-meghatározás céljából szükséges részleteiben meghatározni a személyzeti létszám összetételét. A szakképzés és az elméleti és a gyakorlati képzés összekapcsolásával megvalósuló képzések fejlődésének előmozdítása érdekében kívánatos a személyzeti létszám kiszámításakor figyelmen kívül hagyni a gyakornokokat és a szakképzési szerződéssel rendelkező hallgatókat. Ehhez hasonlóan figyelmen kívül kell hagyni szülési vagy szülői szabadság időszakát. |
(16) |
A más vállalkozásokkal fenntartott kapcsolatok alapján meghatározott különböző vállalkozástípusok objektíve különböző integrációs fokokat jeleznek. Emiatt helyénvaló a különböző vállalkozástípusokra külön eljárásokat alkalmazni a tevékenységeiket és a gazdasági hatalmukat jelző értékek kiszámításakor. |
10.2. A mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározása
10.2.1. Vállalkozás
(17) |
Vállalkozásnak tekintendők azok a jogalanyok, amelyek gazdasági tevékenységet végeznek, tekintet nélkül jogi formájukra. Ide tartoznak különösen a kézműipari vagy egyéb tevékenységet folytató önálló vállalkozók és családi vállalkozások, valamint a rendszeres gazdasági tevékenységet folytató személyegyesítő társaságok, illetve egyesülések. |
10.2.2. A vállalkozási kategóriák szempontjából meghatározó személyzeti létszám és pénzügyi felső határok
(18) |
A mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) kategóriája olyan vállalkozásokból áll, amelyek kevesebb mint 250 személyt foglalkoztatnak, és amelyek éves forgalma nem haladja meg az 50 millió EUR-t és/vagy éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 43 millió EUR-t. |
(19) |
A kkv-kategórián belül a kisvállalkozás olyan vállalkozás, amely kevesebb mint 50 személyt foglalkoztat, és amelynek éves forgalma és/vagy éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 10 millió EUR-t. |
(20) |
A kkv-kategórián belül a mikrovállalkozás olyan vállalkozás, amely kevesebb mint 10 személyt foglalkoztat, és amelynek éves forgalma és/vagy éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 2 millió EUR-t. |
10.2.3. A személyzeti létszám és a pénzügyi összegek számításánál figyelembe vett vállalkozási típusok
(21) |
»Független vállalkozás«: az a vállalkozás, amely nem tartozik a (22)–(23) bekezdések szerinti társvállalkozás vagy a (24)–(28) bekezdések szerinti kapcsolt vállalkozás kategóriájába. |
(22) |
»Társvállalkozás«: valamennyi olyan vállalkozás, amelyek nem minősülnek a (24)–(28) bekezdés értelmében vett kapcsolt vállalkozásnak, és amelyek között a következő kapcsolat áll fenn: valamely vállalkozás (előző termelési-értékesítési fázisban működő vállalkozás – upstream vállalkozás) vagy kizárólagosan, vagy egy vagy több kapcsolt vállalkozással együtt a (24)–(28) bekezdés értelmében 25 %-os vagy annál nagyobb részesedéssel rendelkezik valamely másik vállalkozás tőkéjéből vagy szavazati jogaiból (a termelési-értékesítési lánc következő fázisában lévő vállalkozás – downstream vállalkozás). |
(23) |
Egy vállalkozás azonban a független kategóriába sorolható, és ennélfogva társvállalkozással nem rendelkezőnek tekintendő még akkor is, ha az alábbi befektetők elérték vagy meghaladták ezt a 25 %-os küszöbértéket, feltéve, hogy az említett befektetők a (24)–(28) bekezdés értelmében sem egyedileg, sem együttesen nem kapcsolódnak a kérdéses vállalkozáshoz:
|
(24) |
»Kapcsolt vállalkozások«: az olyan vállalkozások, amelyek között a következő kapcsolatok valamelyike áll fenn:
|
(25) |
A meghatározó befolyás hiányának vélelme áll fenn akkor, ha a (23) bekezdésben felsorolt befektetők saját maguk sem közvetlenül, sem közvetett módon nem vesznek részt a kérdéses vállalkozás vezetésében, az őket, mint részvényeseket vagy tagokat megillető jogok sérelme nélkül. |
(26) |
Azok a vállalkozások szintén kapcsoltnak tekintendők, amelyek egy vagy több vállalkozás révén, illetve a (23) bekezdésben említett befektetők bármelyikével a (24) bekezdésben ismertetett kapcsolatok bármelyikével rendelkeznek. |
(27) |
Azok a vállalkozások szintén kapcsolt vállalkozásnak tekintendők, amelyek egy természetes személy, illetve együttesen fellépő természetes személyek csoportja révén egy vagy több ilyen kapcsolattal rendelkeznek, amennyiben saját tevékenységüket vagy tevékenységük egy részét ugyanazon az érintett piacon vagy szomszédos piacokon folytatják. |
(28) |
»Szomszédos piac«: egy termék vagy szolgáltatás olyan piaca, amely a termelési vagy forgalmazási láncnak az érintett piacot közvetlenül megelőző vagy követő fázisában van. |
(29) |
A (23) bekezdésben meghatározott esetek kivételével egy vállalkozás nem tekinthető kkv-nak akkor, ha egy vagy több közjogi szerv vagy testület ellenőrzi közvetlenül vagy közvetett módon, együttesen vagy egyedül a tőke vagy a szavazati jogok legalább 25 %-át. |
(30) |
A vállalkozások nyilatkozatot tehetnek független vállalkozásként, társvállalkozásként, vagy kapcsolt vállalkozásként meghatározott jogállásukról, ideértve a 10.2.2. szakaszban meghatározott felső határokra vonatkozó adatokat is. A nyilatkozat akkor is megtehető, ha a tőke olyan módon oszlik meg, hogy nem lehet pontosan meghatározni, kinek a birtokában van, amely esetben a vállalkozás jóhiszeműen kijelentheti, hogy jogszerűen feltételezi, hogy egyetlen vállalkozás, illetve több, egymáshoz kapcsolódó vállalkozás együttesen sem birtokolja a tőkéje 25, illetve ennél nagyobb százalékát. E nyilatkozatok megtételére a nemzeti, illetve EGT-szabályok által meghatározott ellenőrzések és vizsgálatok sérelme nélkül kerül sor. |
10.2.4. A személyzeti létszám és a pénzügyi összegek, valamint a referencia-időszak vonatkozásában használt adatok
(31) |
A személyzeti létszám és a pénzügyi összegek esetében alkalmazandó adatok az utolsó lezárt számviteli időszakhoz kapcsolódó adatok, amelyeket évenkénti alapon számítanak. Ezeket az adatokat a számlák zárását követően veszik figyelembe. A forgalom vonatkozásában figyelembe vett összeg nem tartalmazza a hozzáadottérték-adót (héa) és egyéb közvetett adókat. |
(32) |
Amennyiben a számlák zárásakor egy vállalkozás megállapítja, hogy éves szinten túllépte a 10.2.2. szakaszban megállapított, létszámra vonatkozó, illetve pénzügyi felső határokat vagy elmaradt azoktól, az nem eredményezi a közép-, kis-, illetve mikrovállalkozási jogállás elvesztését vagy elnyerését, kivéve, ha az említett felső határok túllépése két egymást követő üzleti év során megismétlődik. |
(33) |
Újonnan létesített vállalkozások esetében, amelyek beszámolóit még nem hagyták jóvá, a felhasználandó adatokat az üzleti év folyamán végrehajtott jóhiszemű becslésből származtatják. |
10.2.5. Személyzeti létszám
(34) |
A létszám az éves munkaerőegység (éme) számának, azaz azon személyek számának felel meg, akik teljes munkaidőben dolgoztak a szóban forgó vállalkozásnál, illetve annak nevében a figyelembe vett referenciaév egésze folyamán. Azon személyek munkáját, akik nem dolgozták le a teljes évet, a részmunkaidőben dolgozók munkáját, függetlenül a munkaidő tartamától, valamint az idénymunkások munkáját az éme törtrészeként számolják el. A személyzet a következőkből áll:
|
(35) |
A szakmai képzési, illetve szakképzési szerződéssel szakképzésben részt vevő szakiskolások vagy diákok nem tartoznak a személyzethez. Figyelmen kívül kell hagyni a szülési, illetve szülői szabadság időtartamát. |
10.2.6. Egy vállalkozás adatainak megállapítása
(36) |
Független vállalkozás esetében az adatokat, ideértve a személyzet létszámát is, kizárólag az adott vállalkozás éves beszámolói alapján határozzák meg. |
(37) |
A társvállalkozásokkal, illetve kapcsolt vállalkozásokkal rendelkező vállalkozások adatait, ideértve a személyzeti létszámot is, a vállalkozás éves beszámolói és egyéb adatai alapján, vagy amennyiben vannak ilyenek, a vállalkozás konszolidált éves beszámolói, illetve azon konszolidált éves beszámolók alapján határozzák meg, amelyekbe a vállalkozást konszolidáció útján bevonták. |
(38) |
A (37) bekezdésben említett adatokat kiegészítik a szóban forgó vállalkozás bármely társvállalkozásának adatait, amely közvetlenül alatta vagy felette helyezkedik el. Az összegzés a tőkében, illetve (amennyiben az magasabb) a szavazati jogokban meglévő százalékos érdekeltséggel arányos. Kereszt-tulajdonlás esetében a magasabb százalékos arányt kell alkalmazni. |
(39) |
A (37) és (38) bekezdésben említett adatokat kiegészítik azon vállalkozások adatainak 100 %-ával, amelyek közvetlenül vagy közvetett módon kapcsolódnak a kérdéses vállalkozáshoz, amennyiben az adatokat konszolidáció útján még nem vették bele a beszámolókba. |
(40) |
A (37)–(39) bekezdés alkalmazásában a szóban forgó vállalkozás társvállalkozásainak adatait azok – amennyiben van ilyen, konszolidált – éves beszámolóiból, illetve egyéb adataiból származtatják. Ezeket kiegészítik azon vállalkozások adatainak 100 %-ával, amelyek ezekhez a társvállalkozásokhoz kapcsolódnak, kivéve, ha adataikat konszolidáció útján már felvették. |
(41) |
Ugyanazon (37)–(39) bekezdés alkalmazásában a szóban forgó vállalkozással kapcsolatban álló vállalkozások adatait azok – amennyiben van, konszolidált – éves beszámolóiból és egyéb adataiból származtatják. Ezeket arányosan kiegészítik az adott kapcsolt vállalkozás azon lehetséges társvállalkozásainak adataival, amelyek közvetlenül alattuk vagy felettük helyezkednek el, kivéve, ha már belevették azokat a konszolidált éves beszámolókba olyan százalékos aránnyal, amely legalább a (38) bekezdés szerint meghatározott százalékkal arányos. |
(42) |
Amennyiben a konszolidált éves beszámolókban egy adott vállalkozásra vonatkozóan egyetlen személyzeti adatot sem tüntetnek fel, a személyzeti adatokat e vállalkozás társvállalkozásai adatainak arányos összegzésével és azon vállalatok adatainak hozzáadásával számítják, amelyhez a szóban forgó vállalkozás kapcsolódik. |
10.2.7. Felülvizsgálat
(43) |
Az e fejezetben foglalt meghatározás alkalmazásának felülvizsgálata alapján, amelyet az Európai Bizottság e tekintetben kibocsátandó tervezetét követően szövegeznek meg, és figyelembe véve a kapcsolt vállalkozások meghatározásáról szóló 83/349/EGK rendelet 1. cikkének bármilyen módosításait, a rendelet értelmében a Hatóság, amennyiben szükséges, az e fejezetben szereplő meghatározást és különösen a forgalom és a mérlegfőösszeg felső határait ki fogja igazítani a tapasztalatok és az EGT-n belüli gazdasági fejlődés figyelembevétele érdekében. |
10.3. Elfogadás
(44) |
Az új 10. fejezet az EFTA Felügyeleti Hatóság általi elfogadásától alkalmazandó.” |
(1) 96/280/EK bizottsági ajánlás (HL L 107., 1996.4.30., 4. o.).
(2) 2003. november 5-i 198/03/COL sz. testületi határozat (HL L 120., 2005.5.12., 39. o.).
(3) A 2004. február 25-i 364/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 63., 2004.2.28., 22. o.) módosított, az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 70/2001/EK bizottsági rendelet (HL L 10., 2001.1.13., 33. o.). Mindkét rendeletet beépítették az EGT-megállapodás XV. mellékletének 1f. szakaszába a 88/2002 sz. vegyes bizottsági határozattal (HL L 266., 2002.10.3., 56. o. és 49. EGT-kieg., 2002.10.3., 42. o.) és a 131/2004 sz. vegyes bizottsági határozattal (HL L 64., 2005.3.10., 67. o. és EGT-kiegészítés 12., 2005.3.10., 49. o.).
(4) A mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló 2003/361/EK bizottsági ajánlás (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).
(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2001/65/EK irányelve (HL L 283., 2001.10.27., 28. o.), amelyet a 2003.12.5-i 176/2003 sz. vegyes bizottsági határozat épített be az EGT-megállapodás XXII. mellékletének 4. pontjába (HL L 88., 2004.3.25., 53. o. és a 15. EGT-kiegészítés, 2004.3.25., 14. o.).
(6) A Tanács 1983. június 13-i 83/349/EGK irányelve (HL L 193., 1983.7.18., 1. o.), amely az EGT-megállapodás XXII. melléklete 4. szakaszának része.
(7) A Testület 1998. március 4-i 46/98/COL sz. határozata (HL L 200., 1998.7.16., 46. o. és 52. EGT-kiegészítés, 1997.12.18., 10. o.). E határozat összhangban van a Közösség versenyszabályainak alkalmazásához az érintett piac meghatározásáról szóló bizottsági közleménnyel (HL C 372., 1997.12.9., 5. o.).
(8) A Tanács 1978. július 25-i 78/660/EGK irányelve (HL L 222., 1978.8.14., 11. o.), amely az EGT-megállapodás XXII. melléklete 4. szakaszának része.
5.2.2009 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 36/69 |
AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG HATÁROZATA
227/06/COL
(2006. július 19.)
a Farice hf.-nek nyújtott állami támogatásról (Izland)
AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG (1),
TEKINTETTEL az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra (2) és különösen annak 61–63. cikkére és 26. jegyzőkönyvére,
TEKINTETTEL az EFTA-államok közötti, az EFTA Felügyeleti Hatóság és az EFTA-Bíróság létrehozásáról szóló megállapodásra (3) és különösen annak 24. cikkére,
TEKINTETTEL a felügyeleti és bírósági megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikkének (2) bekezdésére, valamint a II. része 4. cikkének (4) bekezdésére, 6. cikkére, 7. cikkének (3) bekezdésére és 10. cikkére,
TEKINTETTEL az EGT-megállapodás 61. és 62. cikkének alkalmazására és értelmezésére vonatkozó hatósági iránymutatásokra (4), és különösen az állami garanciákra vonatkozó 17. fejezetre, valamint az állami hatóságok tőkerészesedésére vonatkozó 19. fejezetre,
TEKINTETTEL a Farice hf.-nek nyújtott állami támogatással kapcsolatban a hivatalos vizsgálati eljárás elindításáról szóló 125/05/COL hatósági határozatra, amely az érdekelt feleket az erre vonatkozó észrevételeik megtételére hívja fel (5),
mivel:
I. TÉNYEK
1. ELJÁRÁS
A Pénzügyminisztérium 2004. február 26-i levelét Izland Európai Unió Melletti Képviselete 2004. február 27-én kelt levelében továbbította, ami által az izlandi hatóságok a Hatóságnak bejelentették a Farice projekt, vagyis egy izlandi tenger alatti kábelprojekt számára nyújtott állami garanciát. A levelet 2004. március 1-jén vették kézhez és iktatták (257593. számú esemény).
Az izlandi Misszió kiegészítő információkat nyújtott be 2004. május 14-én kelt levelében, amelyben az izlandi Pénzügyminisztérium 2004. május 13-i levelét továbbította. A Hatóság a levelet 2004. május 14-én vette át és érkeztette (281472. számú esemény).
Többszöri levélváltást követően (6), 2006. május 26-i levelében a Hatóság tájékoztatta az izlandi hatóságokat arról, hogy a Farice hf.-nek nyújtott állami támogatásra vonatkozóan a felügyeleti és bírósági megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott hivatalos vizsgálati eljárás elindításáról határozott (319257. számú esemény).
A Hatóság hivatalos vizsgálati eljárás elindításáról szóló 125/05/COL határozatát közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában és annak EGT-kiegészésében (7). A Hatóság felhívta az érdekelt feleket, hogy tegyék meg az ügyre vonatkozó észrevételeiket. A Hatóság nem vett át észrevételeket érdekelt felektől.
Az izlandi hatóságok 2005. június 28-i levelükben nyújtották be a 125/05/COL határozatra vonatkozó észrevételeiket (324236. számú esemény).
Amint az a hivatalos vizsgálati eljárás megnyitásáról szóló határozatban említésre került, egy külön versenyjogi eljárás keretein belül, a Hatóság a Farice hf.-nek címzett 2003. január 31-i levelében kifejezte néhány versenyre vonatkozó aggályát. A Hatóság a Farice projekttel kapcsolatban olyan információkat is bekért, amelyek a projekt versenyre való hatásának értékeléséhez fontosak. A Hatóság 2004. május 6-án kelt levelében hivatalosan adatokat kért be a Farice hf.-től (8). A Farice hf. válaszát a Hatóság 2004. október 21-én vette át. A külön versenyjogi eljárást a Hatóság 2006. június 2-án kelt levelében zárta le (1072261. számú esemény).
2. AZ INTÉZKEDÉSEK LEÍRÁSA
2.1. A FARICE PROJEKT LEÍRÁSA
A Farice projekt egy, az Izlandot és a Feröer-szigeteket Skóciával összekötő tenger alatti távközlési kábel kiépítésére és kezelésére vonatkozik.
1994. óta Izlandra és a Feröer-szigetekre a CANTAT-3 tenger alatti távközlési kábel biztosított nemzetközi összeköttetést. A CANTAT-3 kábel konzorciumban jött létre. A CANTAT-3-hoz való hozzáférést konzorciumi tagság (9) segítségével lehetett biztosítani, felmondhatatlan használati jogokon, valamint a Teleglobe konzorciumi tagtól történő kapacitás bérlésén keresztül. A CANTAT-3-nak Kanadával, Izlanddal, a Feröer-szigetekkel, Dániával, az Egyesült Királysággal és Németországgal vannak összeköttetési pontjai. A CANTAT-3-mal versengő transzatlanti kábelrendszerek kiépítésekor a CANTAT-3 alapítói más, gazdaságosabb összeköttetésekhez is hozzájutottak. Az izlandi és a feröer-szigeteki feleknek azonban továbbra is a CANTAT-3 kapcsolatra kellett hagyatkozniuk. Az új összeköttetés kialakítása során a feleknek figyelembe kellett venniük egy ilyen szempontot is. Ezenfelül a CANTAT-3 kábelnek voltak bizonyos műszaki korlátai, mivel ez egy régebbi generációs kábel, aminek a kapacitása korlátozott és nem mindig megbízható. Az izlandi hatóságok egy áttekintést nyújtottak be a CANTAT-3 általi összeköttetés 1995–2003. között történt többszöri megszakadásáról. 1994. óta egyetlen más nemzetközi száloptikai projekt sem érte el ezt a két országot, annak ellenére, hogy a nemzetközi és régióközi távközlési útvonalak általános kapacitása nőtt. Az izlandi hatóságok tájékoztatása szerint a két ország földrajzilag elszigetelt helyzete és a piac korlátozott mérete ezt megakadályozta.
A másodlagos távközlési összeköttetésként szolgáló műholdas kapcsolat költségei várhatóan nőni fognak, és mindenesetre a műholdas kapcsolat nem tekinthető megfelelőnek a késleltetésre érzékeny internetforgalom továbbításához. A megnövekedett távközlési forgalom lebonyolítására egy másik lehetőséget kellett kifejleszteni.
A Farice projekt az (akkoriban) csaknem 100 %-os állami tulajdonban lévő izlandi távközlési szolgáltató, a Landssími Íslands hf. (a továbbiakban: Síminn (10)) és a Feröer-szigetek inkumbens távközlési szolgáltatója, a Føroya Tele kezdeményezéséből alakult ki, amely szolgáltatók egy Rejkjavíkot, Tórshavnt és Edinburgh-öt összekötő tenger alatti kábel lefektetésén gondolkodtak. 2002-ben azonban világossá vált, hogy a Farice projekt tisztán üzleti alapon nem lesz képes beindulni (11). Egy 2002 márciusában végzett megvalósíthatósági tanulmány azt a következtetést vonta le, hogy a projekt finanszírozását hagyományos projektfinanszírozás segítségével nem lehet megoldani. A projekt megvalósításának biztosítása érdekében a projekt mögött széles körű szövetség létrehozására törekedtek. Ez két döntést eredményezett:
Először, az izlandi és a feröeri-szigeteki távközlési hatóságokat is bevonták a projekt előkészítésébe. Nevezetesen a legnagyobb szponzorok, a Síminn és a Føroya Tele világossá tették, hogy nem érdekeltek abban, hogy a szükséges hitelgaranciákat az egész távközlési iparág nevében ők nyújtsák (12). Az izlandi államnak ezért részt kellett vennie és aktívan hozzá kellett járulnia a projekthez.
Másodszor, fontosnak tartották, hogy az Og Vodafone, az izlandi távközlési piac fontos szereplője, aktívan részt vegyen a projektben. Úgy döntöttek, hogy a Farice hf. létrehozása mellett, az új átviteli rendszer kiépítésének és üzemeltetésének céljából létre kell hozni az Eignarhaldsfélagið Farice ehf. holdingtársaságot (a továbbiakban: „E-Farice”) (13). Ez a társaság, miközben a Farice valamennyi izlandi részvényének tulajdonosa lenne, ki kellene, hogy vásárolja az Og Vodafone CANTAT-3 kapacitását. Hasonló ajánlatot tettek a Síminn-nek, ami az izlandi hatóságok által benyújtott IBM jelentés (14) szerint azt eredményezte, hogy Izland valamennyi nemzetközi összeköttetését az E-Farice kezeli. Következésképpen amint azt a bejelentésben közölték, a CANTAT-3 kapacitását az E-Farice-nek kellett üzemeltetnie és eladnia (15).
2002-ben létrehoztak egy új részvénytársaságot, a Farice hf.-et, azzal a céllal, hogy az előkészítsen, kiépítsen és üzemeltessen egy új tenger alatti távközlési kábelrendszert, Izland, a Feröer-szigetek és az Egyesült Királyság között távközlési és internetes forgalom lebonyolítására. Az izlandi hatóságok által szolgáltatott információk alapján e társaság részvényesei a Síminn (47,33 %), az Og Vodafone (1,33 %), az izlandi kormány (27,33 %), három másik izlandi szolgáltató – amely együttesen 3,99 % részesedéssel rendelkezett – Føroya Tele (17,33 %), valamint két másik, egyenként 1,33 % tulajdonrésszel rendelkező feröer-szigeteki távközlési szolgáltató volt (16). Az új Farice kábel izlandi kapcsolódó átviteli kapacitást (backhaul) (17) (Seyðisfjörðurtól Reykjavíkig), egy tenger alatti részt (Seyðisfjörðurtól a Dunneti-öbölig), feröer-szigeteki kapcsolódó átviteli kapacitást (Funningsfjörðurtól Tórshavnig), valamint egyesült királysági kapcsolódó átviteli kapacitást (Dunneti-öböltől Edingurgh-ig) foglal magában. Nem írtak ki pályázatot a kábel kezelőjének eldöntésére, ami a Farice hf. lett. Az üzleti terv szerint a Farice projekt teljes becsült beruházási költsége 48,9 millió EUR volt.
A 2002. szeptember 12-i részvényesi megállapodás arról rendelkezett, hogy a Farice árpolitikájának a költségorientáció, átláthatóság és megkülönböztetéstől való mentesség elvén kell alapulnia.
Az izlandi hatóságok továbbá rámutattak, hogy a Farice kábel használata a külföldi és belföldi szolgáltatók számára egyenlő feltételek és árak mellett, egyaránt rendelkezésre áll. A részvényesi megállapodás új részvényesek előtt is nyitva áll. Azt azonban előírja, hogy a meglévő részvényeseknek mindenkor fel kell ajánlani a társaságban a tulajdonosi arányuk fenntartásának lehetőségét, ha a részvénytőkét megemelik (a részvényesi megállapodás 7. szakasza).
A Farice tenger alatti átviteli kábelt hivatalosan 2004 februárjában adták át.
2.2. AZ IZLANDI ÁLLAMI TÁMOGATÁS ISMERTETÉSE
a) A hitelgarancia
A bejelentés tárgya az állam által nyújtott garancia egy, a Farice részére nyújtott 9,4 millió EUR értékű hitelre (a továbbiakban: A határidős kölcsön). Ez a hitel egy szélesebb, hosszú távú hitelcsomag részét képezi, amely maximális összege 34,5 millió EUR.
Az izlandi hatóságok által szolgáltatott információk szerint, kiváltképpen amint az a Farice hf., az Íslandsbanki hf., más pénzügyi intézmények és más kezesek között 2004. február 27-én kötött megállapodásból kitűnik (a továbbiakban: hitelszerződés), a maximum 34,5 millió EUR összegről szóló aláírt hitelcsomagot a következőképpen lehet felbontani:
Hitel |
Millió EUR |
Hitelező |
Kamatláb (18) |
Kamatperiódus |
Törlesztés |
Kezes |
|
Részletek száma |
Törlesztés kezdete |
||||||
A |
9,4 |
The Nordic Investment Bank |
Euribor + évi 0,18 % |
6 hónap |
8 félévenkénti törlesztés |
2011. szept. |
Izlandi kormány |
B |
4,7 |
The Nordic Investment Bank |
Euribor + évi 0,80 % |
6 hónap |
5 félévenkénti törlesztés |
2009. szept. |
Landssími Íslands hf (Síminn) |
4,7 |
Íslandsbanki hf |
||||||
C |
4,7 |
Føroya banki |
Euribor + évi 1,00 % |
3 hónap |
10 negyedévenkénti törlesztés |
2009. szept. |
Telefon verkið P/F |
D |
11,0 |
Íslandsbanki hf |
Euribor + évi 1,50 % |
1 hónap |
48 havi törlesztés |
2005. szept. |
Nincs |
Az A határidős kölcsönre vonatkozó állami garancia egy beszedési garancia, azaz a Farice hf. teljes mértékben felel a hitel visszafizetéséért, és a hitelezőnek a társaságtól történő beszedés minden lehetséges módját ki kell merítenie, mielőtt az állami garancia végrehajthatóvá válna. A Farice hf.-re (az Izlandi Nemzeti Adósság Kezelő által megállapított) évi 0,5 % felárat róttak ki, amit a hitelszerződés megkötésekor és az állami garancia kibocsátásakor egy összegben kifizettek. Az egyösszegű befizetés 438 839 EUR-t tett ki, azaz a hitelösszeg 4,7 %-át. Ezenfelül 120 000 ISK garanciadíjat számoltak fel.
Korábban, 2003 júliusában egy 16 millió EUR értékű áthidaló kölcsönnel kapcsolatban beszedési garanciát írtak alá. A beszedési garancia 6,4 millió EUR-ra vonatkozott, azaz a kölcsön 40 %-ára. Az áthidaló kölcsönt a 34,5 millió EUR összegű hosszú távú hitelcsomag kibocsátásakor visszafizették, és az áthidaló kölcsönre vonatkozó beszedési garancia ugyanazon a napon megszűnt. A Farice hf. 0,50 %-os garancia illetéket és 120 000 ISK garanciadíjat fizetett ezért a garanciáért.
b) Az izlandi kormány tőkéjének emelése
2003. január elején az állam részesedése a Farice hf.-ben az eredeti 27,33 %-ról 46,5 %-ra nőtt. Az izlandi hatóságok 2004 júniusában adott válaszának magyarázata szerint,
„miközben az üzleti terv kialakult, a társaság finanszírozási igényei világosabbá váltak, és döntés született a társaság részvénytőkéjének megemeléséről. Izlandról és a Feröer-szigetekről valamennyi szolgáltatót meghívták a tőkeemelés során részvények vásárlására. Mivel a Síminn világossá tette, hogy a részvénytőke 33,33 %-ánál többet nem hajlandó nyújtani, de a Telefonverkið az elengedhetetlen részvénytőkét (19,93 %-ot) a feröer-szigeteki telephelyről biztosította, az izlandi kormánynak kellett a szükséges részvénytőke 46,53 %-át nyújtania, mivel Izlandon más szolgáltatók nem rendelkeztek a szükséges pénzügyi kapacitással a részvénytőke 1,2 %-ánál nagyobb részének megvásárlására.”
Az izlandi hatóságok nyilatkozata szerint a Farice hf. teljes részvénytőkéjét 327 000 EUR-ról több mint 14 millió EUR-ra növelték. A különböző részvényesek részvénytőkéhez való hozzájárulásának részletei az alábbi táblázatban megtekinthetőek (19):
A Farice hf. részvénytőkéje (összegek ezer devizában)
|
Előkészítési szakasz |
03-jan. |
03-jún. |
||||||
|
ISK |
EUR (20) |
Részesedés |
ISK |
EUR |
Részesedés |
ISK |
EUR |
Részesedés |
Eignarhaldsfélagið Farice ehf. |
|
|
|
947 944 |
11 242 |
79,90 % |
947 944 |
11 242 |
79,90 % |
Government of Iceland |
8 200 |
90 |
27,33 % |
552 067 |
6 547 |
46,53 % |
491 737 |
5 831 |
41,45 % |
Síminn |
14 200 |
155 |
47,33 % |
395 477 |
4 690 |
33,33 % |
352 259 |
4 177 |
29,69 % |
Og Vodafone |
400 |
4 |
1,33 % |
400 |
5 |
0,03 % |
103 949 |
1 232 |
8,76 % |
Lína.Net |
400 |
4 |
1,33 % |
400 |
5 |
0,03 % |
400 |
5 |
0,03 % |
Fjarski ehf. |
400 |
4 |
1,33 % |
400 |
5 |
0,03 % |
400 |
5 |
0,03 % |
RH-net |
400 |
4 |
1,33 % |
400 |
5 |
0,03 % |
400 |
5 |
0,03 % |
Telefonverkið |
5 200 |
57 |
17,33 % |
236 486 |
2 804 |
19,93 % |
236 486 |
2 804 |
19,93 % |
Kall |
400 |
4 |
1,33 % |
400 |
5 |
0,03 % |
400 |
5 |
0,03 % |
SPF spf. |
400 |
4 |
1,33 % |
400 |
5 |
0,03 % |
400 |
5 |
0,03 % |
Összesen |
30 000 |
327 |
100,00 % |
1 186 430 |
14 070 |
100,00 % |
1 186 430 |
14 070 |
100,00 % |
3. A HIVATALOS VIZSGÁLATI ELJÁRÁS MEGNYITÁSA
A Hatóság a hivatalos vizsgálati eljárás elindításáról szóló 125/05/COL határozatban arra az előzetes következtetésre jutott, hogy az állami garancia és a Farice hf. tőkeemelése az izlandi állam által az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül.
A Hatóságnak kétségei voltak arra vonatkozóan, hogy az izlandi állam támogatási intézkedései az EGT-megállapodás működésével összeegyeztethetőnek nyilváníthatóak-e. A hivatalos vizsgálati eljárás elindításáról szóló határozatában a Hatóság felvetette kétségeit arra vonatkozóan, hogy a támogatási intézkedések – az EGT-megállapodás szabályaival való összeegyeztethetőségük szempontjából – arányosak a célkitűzéseikkel, és a közös érdekkel ellentétes mértékben nem torzítják a versenyt. Ezek a kételyek különösen azzal a kérdéssel függtek össze, hogy a hálózathoz megkülönböztetéstől mentes módon hozzá lehetne-e férni. Továbbá, mivel az eredeti elgondolás szerint a CANTAT-3 kapacitását szintén az E-Farice hf.-en keresztül vezették volna, aggályok merültek fel, hogy az Izlanddal való összeköttetés terén a verseny megszűnne, mivel csak egy szolgáltató maradna a piacon.
4. AZ IZLANDI HATÓSÁGOK ÉSZREVÉTELEI
Az izlandi hatóságok a 125/05/COL határozattal kapcsolatos 2005. június 28-án kelt észrevételeikben újból leszögezik azt a véleményüket, hogy a Farice projekt nem foglal magában állami támogatást. Az izlandi hatóságok szerint a hitelgarancia és a kormány tőkeemelése összhangban van az állami támogatási rendelkezésekkel. Ezenfelül a Farice projekt az állami támogatási szabályok értelmében infrastruktúrát képez. Amint azonban azt egy korábbi, 2005. január 21-én kelt levél megállapítja, az izlandi hatóságok azon a véleményen vannak, hogy az esetleges állami támogatás az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének b) és c) pontjával összeegyeztethető lenne.
Az izlandi hatóságok az alapján igazolják a kérdéses intézkedések szükségességét, hogy a távközlési összeköttetés és a szélessávú hozzáférés az EU társadalmának és gazdaságának modernizálásához szükséges lépés, a lisszaboni menetrend lényeges összetevője, valamint az e-Európa cselekvési terv kidolgozásának előfeltétele.
Izland a földrajzi elhelyezkedése következtében különösen függ a gazdaságos és megbízható távközlési összeköttetéshez való hozzáférés lehetőségétől. A jelenleg fennálló összeköttetés a CANTAT-3 műszaki korlátai miatt nem megfelelő és nem megbízható, és így nem elfogadható a távközléstől függő izlandi és feröer-szigeteki gazdaságok számára.
Ilyen körülmények mellett az állam részvétele a projekt életképessé tételének szükségességéből eredt. Az állam részvétele nélkül a projekt vagy késett volna, vagy egyáltalán nem valósult volna meg.
Az izlandi hatóságok azon a véleményen vannak, hogy Izlandon a távközlési szolgáltatások megbízható nyújtására vonatkozó garancia felülmúlja azokat a hátrányokat, amit a verseny más versenytársakat érintő némi torzulása okoz.
A Farice létrehozását megelőzően az izlandi szolgáltatóknak bemutató értekezletet tartottak, ahol a „kisebb” szolgáltatók közül csak három egyezett bele, hogy vásároljon a társaság részvényeiből. Az izlandi hatóságok véleménye szerint az alapító felek megtalálására jelentős erőfeszítéseket tettek, és nem határozták meg a részvénytőke-hozzájárulások alsó határértékét. Ezért az izlandi hatóságok azzal érvelnek, hogy a projekt sajátos körülményeihez mérten széles körű volt a részvétel.
Az izlandi hatóságok hangsúlyozzák, hogy a részvényesi megállapodás 7. szakasza tartalmazza a Farice hf.-et alapító társaságok elővásárlási jogát. Ez a jog egyenértékű a nyilvános részvénytársaságokról szóló 2/1995. számú izlandi törvény 34. cikkével, amely szerint a részvényeseknek jogukban áll az új részvényeket a részesedésükkel közvetlenül arányosan jegyezni. Ez a jog átruházható, továbbá minden egyes részvényes bármikor dönthet ezen elővásárlási jog mellőzéséről. Ezenfelül a részvényesi megállapodás 7. szakaszának (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy a részvényesek törekedni fognak annak biztosítására, hogy az elővásárlási jogok ellenére új felek részt vehessenek a tőkeemelésben.
A részvényesi megállapodás piaci alapú, megkülönböztetéstől mentes, átlátható árképzésről rendelkezik. A társaság árpolitikája a költségorientáció, átláthatóság és megkülönböztetéstől mentesség elvein fog alapulni. Az izlandi hatóságok a Farice projektet egy olyan helyzethez hasonlítják, mint amellyel az N307/2004 bizottsági határozat foglalkozik: tömeges piaci szélessávú szolgáltatások nyújtása az üzleti vállalkozások és polgárok számára Skócia távoli és vidéki részein, egy egyesült királysági szélessávú infrastrukturális projekt keretein belül. A hatóságok tájékoztatása szerint az Észak-Atlanti régióban a hasonló szolgáltatásokhoz képest valószínűleg a Farice rendszerben a legmagasabb a kapacitás ára. Ez az egyik oka annak, hogy a 2005-ben értékesített volumen a Farice-on jelenleg üzembe állított kapacitás kevesebb mint 5 %-ának felel meg.
A nyílt hozzáférés kérdésével kapcsolatban az izlandi hatóságok hangsúlyozzák, hogy az infrastruktúrához való hozzáférés nyílt, átlátható és megkülönböztetéstől mentes.
Végül az izlandi hatóságok úgy vélik, hogy amennyiben állami támogatás jelenlétét állapítanák meg, a támogatás teljes összege korlátozott lenne. Különösen a hitelgarancia vonatkozásában egy ilyen korlátozott összeg az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontjára tekintettel nem tekinthető a közös érdekkel ellentétesnek. Ami pedig az izlandi állam részesedésének növekedését illeti, az izlandi hatóságok azzal érvelnek, hogy „2002 szeptemberében a Farice hf. létrehozásának eredeti célja kizárólag a tenger alatti távközlési kábelrendszer kiépítésének és üzemeltetésének előkészítése volt. Ekkor még nem született végleges döntés az egész projekt pénzügyi igényéről, sem a végleges részesedésről […]. Egyetlen társaság sem volt olyan helyzetben, hogy a kábel tényleges kiépítését és üzemeltetését felvállalja […]. Ezért az első tőkeemelés 2003 januárjában nem a társaság »rendes tőkeemelése« volt, hanem valójában sokkal inkább hasonlított egy új társaság új célból történő létrehozásához.” Az a tény, hogy a részvények többségét minden szakaszban magánszolgáltatók tartották kézben, és az izlandi állammal egyidőben jelentősen hozzájárultak a társasághoz, azt mutatja, hogy bármilyen esetleges állami támogatás nagyon korlátozott lenne.
A versenyt illető aggályok tekintetében (lásd a 125/05/COL határozat II. szakaszának 3.2. pontját) az izlandi hatóságok megállapítják, hogy jelenleg sem a Farice hf.-nek, sem az E-Farice ehf.-nek nincs semmilyen terve további CANTAT-3 kapacitás megvásárlására vagy bérlésére, valamint a Teleglobe-bal akkoriban folytatott tárgyalások nem vezettek semmilyen megállapodáshoz. Az is bebizonyosodott, hogy a Farice magas árai miatt az ügyfelek egyre több CANTAT-3 kapacitást használnak, ami így képes versenyezni a Farice hf.-fel.
II. ÉRTÉKELÉS
1. ÁLLAMI TÁMOGATÁS JELENLÉTE AZ EGT-MEGÁLLAPODÁS 61. CIKKÉNEK (1) BEKEZDÉSE ÉRTELMÉBEN
Az EGT-megállapodás 61. cikke (1) bekezdésének szövege a következő:
„Ha e megállapodás másként nem rendelkezik, összeegyeztethetetlen az e megállapodásban foglaltak érvényesülésével az EK-tagállamok vagy az EFTA-államok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a Szerződő Felek közötti kereskedelmet.”
1.1. AZ IZLANDI ÁLLAM ÁLTAL NYÚJTOTT HITELGARANCIA
Általában véve egy állami garancia lehetővé teszi a kedvezményezett számára, hogy jobb pénzügyi feltételek mellett jusson hitelhez, mint a piacon rendelkezésre álló rendes körülmények között. Ezért az állam által nyújtott garanciák az EGT-megállapodás 61. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozhatnak.
A Hatóság állami garanciákra vonatkozó, állami támogatásokról szóló iránymutatásai (a továbbiakban: az iránymutatások) 17.4. fejezete (2) bekezdésének rendelkezéseiben azonban a Hatóság meghatározta azt a helyzetet, amelyben valamely egyedi állami garancia nem minősül az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése alapján állami támogatásnak. Ennek érdekében a garanciának a következő valamennyi feltételnek meg kell felelnie:
a) |
A hitelfelvevőnek nem lehetnek pénzügyi nehézségei; |
b) |
a hitelfelvevő elviekben képes lenne az állam bármilyen beavatkozása nélkül a pénzügyi piacokon piaci feltételek mellett hitelhez jutni; |
c) |
a garancia egy meghatározott pénzügyi ügylethez kötődik, rögzített maximális összegre szól, a kint lévő kölcsönnek nem fedezi több mint a 80 %-át és nem nyíltvégű; |
d) |
a garancia piaci árát megfizetik (amely ár tükrözi többek között a garancia összegét és időtartamát, a hitelfelvevő által adott biztosítékot, a hitelfelvevő pénzügyi pozícióját, a tevékenységi ágazatot és annak kilátásait, a nemfizetési valószínűség arányát, valamint más gazdasági feltételeket). |
A Hatóság ezért először azt fogja értékelni, hogy az A határidős kölcsönre a Farice hf. javára nyújtott állami garancia megfelel-e az iránymutatásokban meghatározott négy feltételnek, ami kizárná az állami támogatás jelenlétét. Csak ha ebben a tekintetben negatív ténymegállapítás történik, akkor végezne a Hatóság értékelést az EGT-megállapodás 61. cikke (1) bekezdésének egyedi feltételei alapján.
1.1.1. A támogatás jelenlétét kizáró feltételek – az állami támogatásokról szóló iránymutatások 17.4. fejezetének (2) bekezdése
Az izlandi hatóságok által benyújtott információk alapján a projekt tisztán üzleti alapon nem volt képes beindulni, és az állam részvételét igényelte. Bár a Farice hf.-nek a szó szoros értelmében nem voltak pénzügyi nehézségei (első feltétel), piaci feltételek mellett csak egy 11 millió EUR kölcsönt tudott felvenni (D kölcsön). Az a tény, hogy a bankok nem csupán az A határidős kölcsönhöz igényeltek garanciát az államtól, hanem a még mindig a saját államuk tulajdonában lévő, két korábbi állami távközlési monopóliumtól is (a Síminn-től a B határidős kölcsönhöz és a Telefonverkið P/F-től a C határidős kölcsönhöz), azt mutatja, hogy a Farice nem volt olyan helyzetben, hogy piaci feltételek mellett, az állam bármilyen beavatkozása nélkül hitelhez jusson. A második feltétel ezért nem teljesül.
Ami a harmadik feltételt illeti, a Hatóság a hivatalos vizsgálat megnyitásáról szóló határozatban azt az előzetes nézetet vallotta, hogy az állami támogatás a garantált A határidős kölcsön 100 %-át fedezi. Az átfogó hitelcsomag négy (vagy öt (21)) eltérő hitelfeltételekkel és más-más garanciákkal bíró, különböző hitelezőktől származó, különböző hitelösszegből áll. Az izlandi hatóságok azzal érvelnek, hogy csupán egyetlen hitelről van szó, 34,5 millió EUR, és ezért az A határidős kölcsönre vonatkozó állami garancia nem fedezi a hitel 80 %-ánál nagyobb részét. Amint azonban a hitelszerződésből látszik, a négy kölcsönt ugyanarra a fedezetre bocsátották ki, ugyanakkor azokat különböző bankok folyósítják, akik csak a saját hitelösszegükre vállalnak felelősséget. Egyik bank sem adná fel a biztosíték rá eső részét (22) – a Farice hf. fizetésképtelensége esetén – bármely másik kölcsön fedezete érdekében. A különböző kölcsönökhöz nem csupán különböző kamatlábak kapcsolódnak, hanem más-más a visszafizetési időszakuk, eltér a részleteik száma és különbözőek a kezesek is.
Ezenfelül érdemes megjegyezni, hogy a 80 %-os szabálynak azt kell biztosítania, hogy a hitelező még így is ösztönözve legyen annak a kockázatnak a mérlegelésére, amit hajlandó vállalni. Ilyen háttér mellett nem tűnik helyesnek figyelembe venni – a Nordic Investment Bank üzleti döntésével kapcsolatban és azon hitelalap megállapítása érdekében, amelyikre a 80 %-os szabály vonatkozik –, hogy más kölcsönöket az Íslandsbanki és a Føroya Banki folyósít. A Nordic Investment Bank nem vállalt semmilyen felelősséget ezekért a hitelekért.
Ezért a Hatóság úgy véli, hogy a teljes hitelösszeg minden egyes része, mint olyan, önálló kölcsönt képez. A kölcsönök egyetlen közös dokumentumba való összevonása nem tűnik jelentőségteljesnek. Ennél az oknál fogva a Hatóság úgy véli, hogy az állami garancia a maximális 9,4 millió EUR összegig a garantált A határidős kölcsön 100 %-át fedezi. A harmadik feltétel ezért nem teljesül.
Tekintettel a negyedik feltételre, a Hatóság megjegyzi, hogy az izlandi Állami Garanciaalap évi 0,5 %-os garanciadíjat számított fel az A határidős kölcsönnel kapcsolatban. 438 839 EUR összegben a felárat egyösszegben befizették. Továbbá 120 000 ISK garanciadíjat is felszámítottak.
Az iránymutatások 17.4. fejezetének (2) bekezdésében maghatározott negyedik feltétel csak akkor teljesülne, ha feltételeznénk, hogy az Állami Garanciaalap figyelembe vette a felár értékelésénél a garantált kölcsön konkrét jellemzőit, különösen a visszafizetési feltételeket (23), valamint az értékelésnél követte az úgynevezett piaci befektető elvét. Annak ellenére azonban, hogy az izlandi hatóságokat felkérték annak bizonyítására, hogy a garancia felára tükrözi a piaci kamatlábat, nem igazolták ezt a szempontot, hanem főleg az Állami Garanciaalapról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseinek ismétlésére szorítkoztak. A Hatóság megjegyzi, hogy miközben figyelembe veszi, hogy a kérdéses garancia egy alacsonyabb kockázatú beszedési garancia, a Farice-ra kiszabott felár az ilyen jellegű, a Nemzeti Adósságkezelő Ügynökség által rögzített díjak skálájának legalsó sávjában helyezkedik el (0,5 %-tól 4 %-ig (24)), amit az izlandi hatóságok nem indokoltak meg, a hivatalos vizsgálati eljárás megnyitásáról szóló határozatban a Hatóság által tett észrevétel ellenére (25).
A megfelelő piaci kamatlábra vonatkozó további utalások levezethetőek az iránymutatások 17.3. fejezetének (2) bekezdése alapján, amely a támogatás összegét, azaz az egyedi garanciának megfelelő készpénzgaranciát a piaci kamatláb és – bármilyen felár levonása után – az állami garanciának köszönhetően kieszközölt kamatláb közötti különbségként jelöli meg. Ez azon az egyetértésen alapszik, hogy ha a hitelfelvevőnek egy olyan kedvező kamatlábból előnye származik, amihez állami beavatkozás nélkül nem juthatott volna hozzá, a támogatási elem az az összeg, ami a piaci kamatlábbal való összevetés és a felár levonása után marad. Ha a felár nem szünteti meg teljes mértékben ezt az előnyt, az állami támogatás továbbra is a kedvezményezett javát szolgálja, és így torzítja a piacot. Ilyen körülmények között a garanciából származó előnyt a felár nem szüntette meg, és támogatásnak kell minősíteni (26).
A rendelkezésére álló információk alapján (a Hatóság nem rendelkezik a Farice hf. hitelminősítésével kapcsolatos információkkal) a Hatóság megkísérli a garancia hozzávetőleges értékének és a hozzá fűződő támogatásintenzitásnak a megállapítását, az A határidős kölcsön és a D határidős kölcsön összevetése alapján.
A hivatalos vizsgálati eljárás megnyitásáról szóló határozatban a Hatóság kételyeit fejezte ki arra vonatkozóan, hogy az A határidős kölcsön kamatlábát össze kell-e hasonlítani a B vagy a D határidős kölcsönnel. A Hatóság úgy véli, hogy az A határidős kölcsön kamatlábát össze lehet hasonlítani a D határidős kölcsönnel (27), amelyik az egyetlen, az állam vagy valamely állami tulajdonban lévő vállalat által nem támogatott kölcsön. A két kölcsön kamatlába között a különbség 1,32 százalékpont. A 0,50 %-os felár levonása után a különbség 0,82 százalékpont marad (28). Ez mintegy 720 000 EUR támogatási összeget eredményezne (29). Figyelembe kell azonban venni, hogy a D határidős kölcsön visszafizetési időtartama (lejárta) rövidebb, mint az A határidős kölcsöné. Míg az A határidős kölcsön csak 2015-ben lesz visszafizetve, vagyis 11 évvel a hitelszerződés megkötése után, a D határidős kölcsönt 2009-ig fizetik vissza (lásd az e határozat I.2.2. pontja alatti táblázatot). Ha a D határidős kölcsönnek ugyanolyan hosszú lejárata lett volna, mint az A határidős kölcsönnek (vagyis 2015-ig), vélhetően az Íslandsbanki hf. az Euribor + 1,50 % kamatlábnál magasabb kamatlábat kért volna. Az Eurobond 2004-es hozamarány-görbéit (30) felhasználva az 5 éves és a 11 éves kötvények lejárata közötti különbség a hozamarányokban mintegy 0,8 százalékpontos különbséget mutat. Annak érdekében, hogy ne értékeljük alul a garancia és a vonatkozó támogatásintenzitás által nyújtott előnyt, ezt a különbséget figyelembe kell venni, ami a D határidős kölcsön esetében Euribor + 2,3 %-os kamatlábhoz vezet (1,5 % az eredeti kamatláb, plusz a kiegészítő 0,8 %), ezáltal a támogatásintenzitást 1,62 %-ra (31), vagyis körülbelül 1,4 millió EUR-ra (32) növelve. Ezt az adatot inkább szemléltetésnek szántuk, mint pontos számításnak a támogatás összegéről. Nem lehet biztosra venni, hogy egy üzleti hitelező a garancia nélküli kölcsönért 2,12 százalékponttal (33) többet számolt volna fel, mint az A határidős kölcsönért számított kamatláb, még ha a lejárat ugyanaz is lett volna. A kívánt kamatláb a hitelező kockázatértékelésétől függene, ami nem feltétlenül vezetne a fentiek szerint kiszámított felárhoz.
Így az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése alapján valamely egyedi állami garancia állami támogatásként való minősítésének értékelésére szolgáló iránymutatásokban meghatározott négy halmozott feltételből három nem teljesül. Bár a hitelfelvevőnek, a Farice hf.-nek, a szó szoros értelmében nem voltak pénzügyi nehézségei, nem volt képes a pénzügyi piacokon, piaci feltételek mellett, állami beavatkozás nélkül hitelhez jutni, hanem ehhez a kinnlévő A határidős kölcsön 100 %-ára vonatkozó állami garanciára volt szüksége. Továbbá a Farice hf. nem fizetett olyan piaci árat a garanciáért, ami tükrözné a garancia összegét és időtartamát, a hitelfelvevő által nyújtott biztosítékot, valamint különösképpen a tevékenységi ágazatot és a kilátásokat.
Ezen okoknál fogva a Hatóság nem vonhatja le azt a következtetést, hogy a Farice hf. javára, az A határidős kölcsönre nyújtott állami garancia kizárja az állami támogatás jelenlétét.
1.1.2. Az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdésében szereplő feltételek
Ahhoz, hogy valamely intézkedést az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak lehessen tekinteni, a következő halmozott feltételeknek kell megfelelnie: a támogatás szelektív előnyt jelent egyes vállalkozások számára, állami forrásból ítélik oda, torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, valamint érinti az EGT-megállapodás Szerződő Felei közötti kereskedelmet.
Az az intézkedés, amelyik előnyt jelent egyes egyedi kedvezményezetteknek, és nem általános intézkedés, támogatást képez.
Az izlandi hatóságok azzal érveltek, hogy a Farice projekt támogatása nem képez állami támogatást, mert a tenger alatti kábel infrastruktúrának minősül, és a javára történő támogatás ezért „általános” és nem szelektív intézkedés. Amint azt az Európai Bizottság „A szolgáltatási minőség javítása a tengeri kikötőkben: Központi szempont az európai forgalomhoz” című közleményében (COM (2001) 35 végleges) (34) megállapította, a szelektivitás kritériuma fontos összehasonlító tényező annak eldöntésére, hogy valamely konkrét finanszírozási intézkedés állami támogatást képez-e.
A Bizottság gyakorlatában az infrastruktúra kiépítését vagy kezelését szolgáló állami finanszírozás nem tekintendő támogatásnak, ha az infrastruktúrát közvetlenül az állam kezeli (ami e projekt esetben nem áll fenn), vagy ha nyilvános pályázatot írnak ki a kezelésére, és ha az infrastruktúrához való hozzáférés megkülönböztetéstől mentes alapon nyitva áll valamennyi lehetséges felhasználó előtt (35).
A hivatalos vizsgálati eljárás megnyitásáról szóló határozat kiemelte, hogy miközben a projekt során a széles körű részvételre törekedtek, sem a társaság kiépítésének, sem a kezelésének megszervezése nem történt nyilvános pályázat útján. Itt inkább a kormányzat reagált a részvételével egy magánkezdeményezésre, amit a két inkumbens távközlési szolgáltató indított el (36). Ezenfelül, ami a megkülönböztetéstől mentes hozzáférést illeti, míg a társaságban való részvétel a részvényesi megállapodás alapján nincs korlátozva, az alapító részvényesek elővásárlási jogokat tartottak fenn maguknak, ami vélhetőleg jobb helyzetbe hozza őket, mint az új részvényeseket.
Ettől függetlenül, a Bizottság gyakorlatával összhangban egy intézkedés nem képez általános intézkedést, ha az infrastruktúrát kezelő szervezet gazdasági tevékenységet folytat, mivel ez lehetséges előnyt jelent a kedvezményezettnek (37) a versenytárs szolgáltatókkal szemben. Ebben a vonatkozásban elég megjegyezni, hogy az állami támogatás kedvez a Farice hf.-nek, aki kezeli a kábelt, és a felhasználói jogokat díjazás ellenében adja el az érdekelt feleknek. Az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságának ítélkezési gyakorlata szerint az infrastruktúra kezelése gazdasági tevékenységet jelent az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében (38). A Farice hf. egy infrastruktúra állami garanciával és kormányzati részvétellel biztosított kiépítéséből tud nyereséget realizálni, egy olyan helyzetben, ahol magánfelek nem lettek volna hajlandóak a projekt teljes finanszírozásáról gondoskodni, miközben más szolgáltatóknak esetleg a projekt 100 %-át kellene saját maguknak finanszírozniuk.
Ezenfelül, a társaságban való részesedés elsősorban távközlési szolgáltatóknak kedvez. A Farice kábelen keresztüli összeköttetést jelenleg csak nagy egységekben értékesítik olyan üzleti szolgáltatóknak, akik az értéklánc következő szintjén lévő piacon a szolgáltatást viszonteladják a végfelhasználóknak. Ezek az üzleti szolgáltatók tették meg azt a kezdeményezést, amire az állam reagált. Így ez a szolgáltatástípus a kereskedelmi szolgáltatókat célozza meg, és nem a nagyközönséget. A Hatóság ezért úgy véli, hogy a projektre úgy kell tekinteni, mint az állami támogatások ellenőrzésének hatálya alá tartozó, vállalkozásoknak szentelt létesítményre, és nem mint általános infrastruktúrára (39).
Annak meghatározása céljából, hogy valamely állami intézkedés képez-e támogatást, azt szükséges megállapítani, hogy a kedvezményezett vállalkozás részesül-e olyan gazdasági előnyben, amiben rendes piaci feltételek mellett nem részesülne.
Amint az az iránymutatások 17.2.1. fejezetének 1. bekezdésében megállapításra került, egy állami garancia lehetővé teszi a hitelfelvevő számára, hogy jobb pénzügyi feltételek mellett vegyen fel kölcsönt, mint amelyek a pénzügyi piacokon rendes körülmények között a rendelkezésére állnak. Jellemző az állami garancia által nyújtott előnyre, hogy a hitelfelvevő az állami garancia nélkül nem találna olyan pénzügyi intézményt, amelyik hajlandó lenne akármilyen feltételek mellett a számára hitelezni.
A fentiek szerint (e határozat II.1.1.1. szakasza), maga az a tény, hogy a bankok nem csupán az A határidős kölcsönhöz kértek garanciát az államtól, hanem a két korábbi állami távközlési monopóliumtól is (a B határidős kölcsönhöz a Síminn-től és a C határidős kölcsönhöz a Telefonverkið P/F-től), amelyek még mindig a saját államuk tulajdonában állnak, azt mutatja, hogy a Farice nem volt olyan helyzetben, hogy piaci feltételek mellett, az állam beavatkozása nélkül hitelhez jusson.
Ezenfelül valamely kockázatnak az állam által történő viselését rendes esetben a megfelelő felárral meg kell fizetni. A fentiekben bemutatásra került (e határozat II.1.1.1. szakasza), hogy a Farice hf. részére felszámított felár a skála legalsó sávjában helyezkedik el, és ezért esetleg nem képvisel elégséges díjazást. Az izlandi hatóságok az észrevételeikben nem szolgáltattak olyan információkat azokról az aggályokról, amelyek a hivatalos vizsgálati eljárás megnyitásáról szóló határozatban ezzel a szemponttal kapcsolatban felvetésre kerültek, amely információk alapján a Hatóság értékelni tudná a felár elégségességét. Ezt kiváltképpen arra való tekintettel kell szemlélni, hogy a felár nem szüntette meg teljes mértékben az előnyt, amihez a Farice hf. jutott, amikor a bankoktól alacsonyabb kamatozással vette fel az A határidős kölcsönt. Az iránymutatások 17.2.1. fejezetének 2. bekezdéséből kitűnik, hogy amikor az állam lemond az elégséges felárról, a vállalkozás előnyben részesül.
Így a Hatóság úgy véli, hogy a Farice hf. olyan gazdasági előnyben részesült, amihez rendes piaci feltételek mellett nem jutott volna.
Ahhoz, hogy az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak lehessen tekinteni, a gazdasági előnyt az államnak vagy állami forrásból kell nyújtani. Az izlandi állam a Farice javára a 9,4 millió EUR hitelre garanciát nyújtott, vagyis az állami garancia állami forrásokat érint.
Ezenfelül az iránymutatások 17.2.1. fejezetének 2. bekezdése leszögezi, hogy amikor az állam lemond az elégséges felárról, az állami forrásból történő elvonást jelent. Amint az a fentiekben bemutatásra került, a Farice hf. részére felszámított felár a skála legalsó sávjában található, és esetleg nem jelent elégséges díjazást, kiváltképpen a kieszközölt alacsonyabb kamatlábra való tekintettel. Mivel az izlandi állam magasabb felár kifizetését is előírhatta volna, és következésképpen így lemondott a magasabb bevételről, állami források érintettek.
Az állam szintén nem magánpiaci befektetőként járt el, ami kizárta volna az EGT-megállapodás 61. cikke (1) bekezdésének alkalmazását. A fenti két kritérium tárgyalása bebizonyította, hogy a projekt üzleti alapon nem indult be. Az állam részvétele a projektben, többek között az A határidős kölcsön garantálása kapcsán, szükségessé vált egy olyan helyzetben, ahol a magánpiaci befektetők – amennyiben megadták volna a garanciát – magasabb felárat kértek volna. Ez azt mutatja, hogy az izlandi állam, amikor magára vállalta a garanciát, nem a magánpiaci befektető elve szerint járt el.
Ahhoz, hogy az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése alkalmazható legyen, az intézkedésnek torzítania kell a versenyt, és érintenie kell a Szerződő Felek közötti kereskedelmet. Azok a vállalkozások, amelyek az állam által nyújtott, a rendes költségterheiket csökkentő gazdasági előnyben részesülnek, jobb versenyhelyzetbe kerülnek, mint azok a vállalkozások, amelyek nem részesülnek ilyen előnyben.
Az állam beavatkozása a projekt finanszírozásának biztosításába megerősíti a Farice hf. helyzetét azokkal a versenytársakkal szemben, akik nem részesülnek ilyen garanciában, és akiknek a beruházást kizárólag piaci alapon kellene megvalósítaniuk, mint például akik egy másik internetkapcsolatot biztosító kábellel szolgálnak (CANTAT-3 hálózat). A CANTAT-3 hálózatot üzemeltető konzorciumba tartozik többek között az izlandi távközlési szolgáltató Landssími Íslands hf., a Teleglobe és a Deutsche Telekom. A CANTAT-3-nak Kanadával, Izlanddal, a Feröer-szigetekkel, Dániával, az Egyesült Királysággal és Németországgal vannak összeköttetési pontjai.
Ezenfelül a garanciát olyan projekthez nyújtják, amit multinacionális üzleti szolgáltatók valósítanak meg, valamint olyan tevékenységet képez, ami érinti a Szerződő Felek közötti kereskedelmet.
Ennélfogva az intézkedés torzítja a versenyt, és érinti a Szerződő Felek közötti kereskedelmet.
A fent említett okoknál fogva, a Hatóság azt a következtetést vonja le, hogy az A határidős kölcsönhöz a Farice hf. javára nyújtott állami garancia az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatást képez.
1.2. AZ ÁLLAM RÉSZESEDÉSÉNEK NÖVELÉSE A FARICE HF.-BEN
A társaság 2002 szeptemberében történt létrehozása és a 2004 elején történt bejelentés között az állam részesedése a Farice hf.-ben az eredeti 27,33 %-os részesedésről 46,5 %-ra nőtt. Az izlandi hatóságok által, 2004. júniusi válaszukban adott magyarázat szerint a Síminn világossá tette, hogy a részvénytőke 33,33 %-ánál nem szándékozik többet nyújtani (40).
Az állami támogatás céljából meg kell állapítani, hogy a Farice hf. állam által vállalt tőkeemelése összeegyeztethető-e a piacgazdasági befektető elvével. Az iránymutatások 19. fejezete határozza meg a Hatóság általános megközelítését a hatóságok részvényszerzésére tekintettel.
Az iránymutatások 19.6. fejezetének b) pontja szerint nem keletkezik állami támogatás, ha egy rendes piacgazdasági feltételek mellett működő magánbefektető számára is elfogadható körülmények között juttatnak friss tőkét valamely vállalkozásnak. Ez akkor is vonatkozhat, amikor valamely társaságban az állami részesedést növelik, amennyiben a tőkeinjekció arányos a hatóságok tulajdonában lévő részvények számával, és együtt jár egy magánrészvényes tőkeinjekciójával. A magánbefektető részesedése valós gazdasági jelentősséggel kell, hogy bírjon.
Másfelől állami támogatás keletkezik abban az esetben, ha a friss tőke juttatása olyan körülmények között történik, ami nem lenne elfogadható egy rendes piacgazdasági körülmények között működő magánbefektető számára. Az iránymutatások 19.6. fejezetének c) pontja alapján többek között akkor is ez a helyzet, amikor a magán- és állami részvényesek között megosztott tőkével rendelkező társaságokban a tőkejuttatás miatt az állami részesedés jelentősen magasabb szintet ér el, mint az eredeti szint, és a magánrészvényesek aránylagos kiváltása nagyrészt a társaság gyenge várható nyereségének köszönhető.
Az izlandi hatóságok azzal érvelnek, hogy az izlandi állam tőkeemelésére nem szabad úgy tekinteni, mint friss tőkeinjekcióra, hanem inkább mint a társaság eredeti létrehozására. Az izlandi hatóságok leszögezik, hogy a Farice hf. 2002 szeptemberében, 30 millió ISK részvénytőkével nem volt olyan helyzetben, hogy felvállalja egy tenger alatti távközlési kábelrendszer kiépítésének vagy üzemeltetésének a projektjét. Egy új társaság létrehozása helyett – amint ez ismertetésre került – az első tőkeemelés 2003 januárjában történt, ami az izlandi hatóságok nézete szerint nem a társaság „rendes tőkeemelése” volt, hanem valójában sokkal inkább hasonlított egy új társaság új célból történő létrehozásához. A Hatóság kiemeli, hogy az állami támogatásokról szóló iránymutatások a részvénytőke-emelést attól függetlenül, hogy mikor történik, a friss tőkeinjekció alkategóriájának tekinti. Mivel az iránymutatások tükrözik a magánpiaci befektető magatartásának általános elvét, a tőkeemelést saját érdeme szerint kell elemezni. Még ha a kormány már az előkészítő szakaszban a magasabb részesedést vállalta is volna magára, ez is az izlandi állam tőkerészesedésének az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alapján történő elemzését tette volna szükségessé. Ezen értékelés szempontjából így csak az a fontos, hogy a tőkeemelés tükrözi-e a magánpiaci befektető elvét.
A Hatóság nem tagadja, hogy reálisan a magánszolgáltatók részesedésének növelése ugyanakkor történt, mint az állam tőkeemelése. A Hatóság véleménye szerint azonban a magánszolgáltatók részesedésének növelése nem volt arányban az állam tőkeemelésével.
Amint az a fenti táblázatból kitűnik (lásd e határozat I.2.2. szakaszának b) pontját), a Farice hf. tőkéje 2003 januárjában 327 000 EUR-ról 14 070 000 EUR-ra nőtt. Az izlandi állam részesedése 27,33 %-ról (90 000 EUR) 46,53 %-ra (6 547 000) nőtt, vagyis majdnem 20 százalékponttal. Miközben az izlandi hatóságok helyesen állapították meg, hogy a Síminn részesedése 155 000 EUR-ról 4 690 000 EUR-ra nőtt, arányaiban a Síminn részesedése 47,33 %-ról 33,33 %-ra (14 százalékponttal) esett vissza. A Telefonverkið kivételével valamennyi további résztvevő részesedése szintén csökkent (1,33 %-ról 0,33 %-ra), ami azt mutatja, hogy a kereskedelmi szolgáltatókat arányaiban kiváltották a projektből.
Ez valószínűleg a társaság gyenge nyereségességi kilátásainak eredménye. 2004. szeptemberi levelükben az izlandi hatóságok elismerték, hogy:
„A Síminn úgy vélte, hogy a kapacitás növelése a várható kereslet kielégítése érdekében, valamint alternatív útvonal biztosítása vészhelyzetekre pénzügyileg kockázatos vállalkozás, ami a beruházás kis mértékű megtérülését eredményezi (különösen egy privatizációra váró részvénytársaság esetében). A kormányzat közbelépett a szükséges kapacitásbővítés elősegítése érdekében, kiváltképpen tekintettel arra a rendelkezésre álló rövid időre, ami alatt a kapacitást meghaladhatja a kereslet.”
Az izlandi hatóságok továbbá megállapítják, hogy a piac vonakodása a projekttől megnyilvánult az előkészítő szakaszban, amikor a Síminn és a Telefonverkið felfogadta az IBM Consulting-ot, hogy tanácsot adjon nekik a projekt gazdasági életképességéről és finanszírozási lehetőségeiről. A megállapítások erősen arra utaltak, hogy a finanszírozást hagyományos módon nem lehet megoldani (41).
Mindebből úgy tűnik, hogy a magánbefektetők kezdeti kötelezettségvállalásának hiánya az ok, amiért 2003 elején a kormány jegyezte a szükséges tőkeemelést, ami az állam részesedését a Farice hf.-ben megnövelte (42).
Az izlandi állam Farice-ban való részesedésének növekedését kiegészítette továbbá a 9,4 millió EUR, A határidős kölcsön fedezetéül szolgáló állami garancia nyújtása, amelyet e határozatban, a fentiekben értékeltünk. Az iránymutatások 19.6. fejezetének d) pontja szerint akkor vélelmezik az állami támogatás meglétét, ha a hatóságok beavatkozása részesedés megszerzésének a formáját ölti, más olyan beavatkozási fajtákkal kombinálva, amelyeket a felügyeleti és bírósági megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikke (3) bekezdésének megfelelően be kell jelenteni.
A tőkeemelés olyan helyzetben, amelyben egyetlen magánbefektető sem növelte azonos arányban a rá eső részvénytőkét, így előnyt jelentett egyetlen társaságnak, a Farice hf.-nek, és csökkentette az állami forrásokat.
Az állami beavatkozás a projekt finanszírozásának biztosításával a Farice hf. helyzetét olyan versenytársakkal szemben erősíti meg, akik nem húznak hasznot az állam ilyen jellegű részvételéből (például a CANTAT-3 hálózat), egy olyan helyzetben, amikor magánszolgáltatók nem hajlandóak további finanszírozást előteremteni. A CANTAT-3 hálózatot üzemeltető konzorciumba tartozik többek között az izlandi távközlési szolgáltató Landssími Íslands hf., a Teleglobe és a Deutsche Telekom. A CANTAT-3-nak Kanadával, Izlanddal, a Feröer-szigetekkel, Dániával, az Egyesült Királysággal és Németországgal vannak összeköttetési pontjai.
Ezenfelül a részesedés növelése olyan projektre vonatkozik, amelyet multinacionális üzleti szolgáltatók valósítanak meg, valamint olyan tevékenységet képez, ami érinti a Szerződő Felek közötti kereskedelmet.
Ennélfogva az intézkedés torzítja a versenyt, és érinti a Szerződő Felek közötti kereskedelmet.
1.3. KÖVETKEZTETÉS
A fent említett okoknál fogva, a Hatóság azt a következtetést vonja le, hogy az A határidős kölcsönhöz nyújtott állami garancia és a tőkeemelés az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatást képez.
2. ELJÁRÁSI ELŐÍRÁSOK
A felügyeleti és bírósági megállapodás 3. jegyzőkönyve, I. része 1. cikkének (3) bekezdése szerint „az EFTA Felügyeleti Hatóságot időben kell értesíteni a támogatások nyújtása, illetve azok módosítása felől annak érdekében, hogy a Hatóságnak lehetősége legyen megjegyzéseinek benyújtására.” A felügyeleti és bírósági megállapodás 3. jegyzőkönye II. részének 3. cikkével együttesen értelmezett 2. cikk (1) bekezdése szerint „az érintett EFTA-államnak az új támogatás nyújtására vonatkozó tervét a Hatóságnak időben be kell jelentenie, valamint azt nem hajthatja végre, mielőtt a Hatóság meghozta a támogatást engedélyező határozatát, vagy e határozatot meghozottnak lehet tekinteni.”
A Farice hf.-et 2002-ben hozták létre és az építési munkák már 2003 júniusában elkezdődtek. A kábelt hivatalosan 2004 februárjában adták át (43). A tőkeemelés 2003 januárjában történt és az izlandi hatóságok beszedési garanciája 2004. február 27-én kelt, vagyis még azelőtt, hogy a Hatóságnak lehetősége lett volna nézeteinek kifejtésére az intézkedések 2004. február 27-i bejelentését követően. Tehát az izlandi hatóságok az intézkedéseket azelőtt végrehajtották, hogy a Hatóság végleges határozatát meghozta volna róluk.
A Hatóság ezért megjegyzi, hogy az izlandi hatóságok nem tartották tiszteletben a felügyeleti és bírósági megállapodás 3. jegyzőkönyve II. részének 3. cikkében meghatározott felfüggesztési kötelezettséget.
3. ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉG
A Hatóság nézete szerint a támogatási intézkedések nem felelnek meg az EGT-megállapodás 59. cikkének (2) bekezdésében (44) és a 61. cikkének (2) bekezdésében vagy (3) bekezdése a) és d) pontjában kikötött egyetlen kivételnek sem.
Amint azt a hivatalos vizsgálati eljárás megnyitásáról szóló határozatban megállapította, a Hatóság nézete szerint az állami támogatást az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján nem lehet indokolni. Kétségkívül a megbízható nemzetközi összeköttetés megléte bizonyos körülmények között általános érdekűnek tekinthető. Bár a projekt transznacionális, ez nem elégséges annak elfogadásához, hogy a projekt az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének b) pontja alatti kivétel alá esik. A kérdéses támogatás önmagában olyan ágazati támogatás formájában jelentkezik, ami egy egyedi társaság (Farice hf.) javát szolgálja, és amit üzleti szolgáltatók egy csoportjának a magánkezdeményezése hozott létre, szemben az európai gazdaságot érintő széles körű pozitív eredmények megvalósításával vagy a társadalom számára fontos kedvező hatások megteremtésével. A projekt nem szolgálja az Európai Gazdasági Térség egészének a javát (45), valamint e téren valamennyi közösségi cselekvés összes keretén kívül esik (46).
Értékelni kell, hogy a támogatás az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján indokolható-e. E rendelkezés alapján, „az egyes gazdasági tevékenységek vagy gazdasági területek fejlődését előmozdító támogatás, amennyiben az ilyen támogatás nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben”, összeegyeztethetőnek nyilvánítható.
A Hatóság úgy véli, hogy az összeegyeztethetőségi értékelést közvetlenül az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontjára kell alapozni. Ahhoz, hogy az állami támogatási intézkedést e rendelkezés alapján összeegyeztetőnek lehessen tekinteni, a kitűzött célkitűzéshez szükségesnek és azzal arányosnak kell lennie.
3.1. A TÁMOGATÁSI INTÉZKEDÉSEK SZÜKSÉGESSÉGE
A Hatóság megjegyzi, hogy a projekt egy megbízható átviteli módszer által szándékozik Izland internetkapcsolatát biztosítani, amihez a korábbi CANTAT-3 összeköttetés biztonsági tartalékként szolgál. Földrajzi elhelyezkedése miatt Izland különösen függ egy gazdaságos és megbízható távközlési összeköttetéshez való hozzáféréstől. Amint az e határozat I.2. szakaszából is látszik, az alternatívák – a meglévő CANTAT-3 kábel vagy műholdak formájában – nem bizonyultak tartós választási lehetőségnek, a műszaki korlátaik, a konzorcium más részvényeseitől való függőségük (CANTAT-3 (47)) vagy növekvő költségeik (műholdak) miatt. Az új tenger alatti kábel, ami várhatóan Izland irányában az elsődleges átviteli kapcsolattá fog válni, nagyobb kapacitással rendelkezik, megbízhatóbb és – a CANTAT-3-mal, mint biztonsági tartalékkábellel közösen – képes biztonsággal távközlési szolgáltatásokat nyújtani Izland felé. A Bizottság a politikájában és állami támogatásokra vonatkozó határozataiban (48) is elismerte a szélessávú internet rendelkezésre állását (49), mint jogos célkitűzést, valamint elismeri, hogy ez egy olyan szolgáltatás, ami természeténél fogva sok ágazat és tevékenység termelékenységét és növekedését képes pozitívan befolyásolni.
Ahogy az az előzményekből is látszik (kiváltképpen a 2002. márciusi megvalósíthatósági tanulmányból), a Farice projekt nem volt képes tisztán magánkezdeményezésként kibontakozni. Mind az állami garancia nyújtása, mind a tőkeemelés, a projekt gazdaságilag életképessé tételéhez szükséges nagyobb állami részvétel eredménye. Az állam részvétele nélkül a projekt késett volna, vagy egyáltalán nem valósult volna meg. Ezeknél az okoknál fogva a Hatóság úgy véli, hogy az állami támogatás szükséges volt az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében.
3.2. A TÁMOGATÁSI INTÉZKEDÉSEK ARÁNYOSSÁGA
Ahhoz, hogy a támogatási intézkedések az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontjával összeegyeztethetőek legyenek, a célkitűzéssel is arányosnak kell lenniük, valamint a közös érdekkel ellentétes mértékben nem torzíthatják a versenyt. Az előnyöket, melyeket Izlandon megbízható távközlési szolgáltatások garantálása jelent, össze kell vetni a verseny torzulásával a hasonló projektek megvalósításakor állami finanszírozáshoz hozzáférni nem tudó versenytársak esetében.
A Farice hf.-nek nem nyílt pályázaton ítélték oda a kábel kiépítését, sem annak kezelését. A Hatóság véleménye szerint a széles körű tájékoztatás a projektről, amiről az izlandi hatóságok beszámolnak, nem helyettesítheti a hivatalos pályázati eljárást, különösen, mivel a részvétel itt izlandi és feröer-szigeteki felekre korlátozódott (50). A Bizottság a gyakorlatában a szélessávú projektek jóváhagyása érdekében a nyílt pályáztatást pozitív, de nem feltétlenül kötelező elemnek tekinti (51). Ezekben a határozatokban különösen azt hangsúlyozta, hogy a kábel független vagyonkezelőjének pályáztatás útján történő kiválasztása az infrastruktúra kezelőjének semlegességét jobban biztosítja, mint az olyan helyzetek, ahol a szolgáltató az infrastruktúra felett ellenőrzést gyakorol, mint például ebben az esetben is.
A Hatóság megjegyzi, hogy a részvényesi megállapodás rendelkezése a piaci alapú, megkülönböztetéstől mentes és átlátható árképzésről pozitívum. Az árképzési politika átláthatónak tűnik, a díjszabást a Farice hf. weboldalán közzétették, és az az árak kiszámításához használt képletet is tartalmazza.
Ezenfelül a részvényesi megállapodás elviekben nyitva áll az új belépők előtt is. A Hatóság a hivatalos vizsgálati eljárás megnyitásáról szóló határozatban felvetett néhány kételyt az új belépőknek az alapító felekhez viszonyított helyzetével kapcsolatban. E kételyek alapja a részvényesi megállapodás 7. szakasza, amely védi az alapítók pozícióját, azáltal, hogy lehetőséget teremt számukra a tulajdonosi arányuk fenntartására. A Hatóság határozatára (52) vonatkozó észrevételeikben az izlandi hatóságok azonban eloszlatták a Hatóság kételyeit, és hangsúlyozták a különbséget a társaság tulajdonlásához való hozzáférés, illetve a távközlési kábelhez való hozzáférés között. Amint azt az előző bekezdés megállapította, a részvényesi megállapodás piaci alapú, megkülönböztetéstől mentes és átlátható árképzésről rendelkezik, és így megfelelő hozzáférést biztosít a távközlési kábelhez.
Az állami garanciára tekintettel kísérletképpen kiszámított támogatás (1,62 % (53), vagyis körülbelül 1,4 millió EUR) a 48,9 millió EUR teljes beruházási költséggel összehasonlítva eléggé kis mértékű, mivel 2,9 %-ot tesz ki. Ami az izlandi állam részesedésének növelését illeti, az állam részvénytőkéje 2003 júniusára már 41 %-ra csökkent, mivel más olyan magánszolgáltatók, mint az Og Vodafone, saját tőke részesedése nőtt. Az izlandi hatóságok rámutattak, hogy a jelenlegi részvényesek újonnan jövők iránti nyitottsága ellenére egyetlen társaság sem mutatott érdeklődést a projekt iránt (54). Annak kiszámítása, hogy az izlandi állam tőkeemelése mennyi állami támogatást von maga után, nem egyszerű. Azonban akár abban a szélsőséges esetben is, ha a teljes tőkeemelést, valamint a teljes A határidős kölcsönt tekintenék állami támogatásnak (55), az izlandi hatóság teljes részvétele mindössze 15,5 millió EUR körül lenne. Ez a Farice projekt beruházási költségeinek körülbelül 32 %-a (56).
Az Európai Bíróság megállapította, hogy az állami támogatási rendelkezések alapján történő összeegyeztethetőségi értékelésnek nem szabad más szerződésbeli rendelkezésekkel ellentétes eredményt hoznia. Következésképpen az állami támogatási rendelkezések alapján történő értékelés szempontjából az is fontos, hogy olyan projekt részesül-e állami támogatásban, amelyik az EGT-megállapodás 53. és/vagy 54. cikkének (57) alkalmazása alapján versenyjogi aggályokat vethet fel. Ebben a tekintetben a Hatóság többek között megjegyezte a hivatalos vizsgálat megnyitásáról szóló határozatban, hogy bár a CANTAT-3 meglévő infrastruktúrája megmarad (58), egyéb kérdések mellett felmerült az aggály, hogy a jövőben a CANTAT-3 teljes Izlanddal való összeköttetését a Farice hf.-ben többségi részvénytulajdonos E-Farice hf.-en (59) keresztül vezetnék. Ezért a Hatóság aggódott, hogy az Izlanddal való összeköttetésnél a verseny megszűnne, mivel csak egy szolgáltató maradna a piacon. Ezeket az aggályokat mostanra eloszlatták.
A Farice projekt elősegíti a versenyt azáltal, hogy új csatornát teremt a nemzetközi összeköttetésben, ahol ezidáig csak a CANTAT-3 kínálata volt.
Továbbá a Farice hf. nemzetközi árakhoz viszonyított magas árai következtében, a Farice alapítóit leszámítva, az izlandi kapacitás nagykereskedelmi vevői többnyire a CANTAT-3 kapacitását használják, amit a Teleglobe alacsonyabb áron kínál. Ez azt mutatja, hogy szemmel láthatólag a Farice a jelenlegi piaci körülmények között nem képes az árakat vagy a kínálatot ellenőrizni az Izland felől/felé vezető nemzetközi összeköttetések piacán. Az izlandi hatóságok becslése szerint jelenleg a Teleglobe a Farice-on keresztül vezetett volumen körülbelül 50 %-át kitevő kapacitást értékesít az izlandi fogyasztóknak. Az árképzési politikája alapján nem tűnik úgy, hogy a Farice hf. a CANTAT-3 árai alá kínálna, illetve, hogy képes lenne ezt a versenytársat a piacról kiszorítani. A Farice hf. alapítóival kapcsolatban nem álló nagykereskedelmi fogyasztók a Farice kábelt meg tudják kerülni, és ezt valóban meg is tették.
Az izlandi hatóságok a hivatalos vizsgálati eljárás elindításáról szóló határozatban megfogalmazott azon aggályokra is reagáltak, miszerint a Farice hf. eredetileg a két rendszer gyűrűbe kapcsolása érdekében további sávszélesség közös vásárlását/bérlését tervezte a CANTAT-3-tól. A rendelkezésre álló kapacitás ilyen jellegű, átfogó felvásárlása valójában kiiktatta volna a Teleglobe-ot, mint a Farice versenytársát. Az izlandi hatóságok kijelentették, hogy a Farice hf. vagy az E-Farice ehf. jelenleg nem tervezi, hogy további CANTAT-3 kapacitást vásároljon vagy béreljen, valamint a Teleglobe-bal (60) évekkel ezelőtt folytatott tárgyalások sem vezettek megállapodáshoz. Ma az a helyzet, hogy Izland felől és felé mind a Farice, mind a CANTAT-3 kapacitása rendelkezésre áll. Ezenfelül más szolgáltatók, mint például a TDC és a T-Systems is biztosítanak a CANTAT-3-on Izland felé kapacitást, bár kisebb arányban.
Ezért a jelenlegi helyzetben nincs alapja, hogy a Hatóságnak versenyjogi szempontból aggályai legyenek, és a vonatkozó versenyjogi eljárást lezárta.
4. KÖVETKEZTETÉS
Az eddigi értékelés alapján a Hatóság úgy véli, hogy a Farice hf. javára nyújtott támogatás összeegyeztethető az EGT-megállapodással. Mindazonáltal a Hatóság sajnálja, hogy az intézkedéseket végrehajtották, mielőtt Izland bejelentette volna a Hatóságnak az állami garanciát, és mielőtt a Hatóság az intézkedések állami támogatásra vonatkozó értékeléséről meghozta volna végleges határozatát,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A Farice hf. javára kölcsönhöz nyújtott állami garancia, valamint a tőkeemelés formájában nyújtott támogatás állami támogatásnak minősül, amely az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével.
2. cikk
E határozat címzettje az Izlandi Köztársaság.
3. cikk
Csak az angol nyelvű változat hiteles.
Kelt Brüsszelben, 2006. július 19-én.
Az EFTA Felügyeleti Hatóság részéről
Bjørn T. GRYDELAND
elnök
Kristján A. STEFÁNSSON
testületi tag
(1) A továbbiakban: a Hatóság.
(2) A továbbiakban: EGT-megállapodás.
(3) A továbbiakban: felügyeleti és bírósági megállapodás.
(4) Az EFTA Felügyeleti Hatóság által 1994. január 19-én elfogadott és közzétett, az EGT-megállapodás 61. és 62. cikkének, valamint a felügyeleti és a bírósági megállapodás 3. jegyzőkönyve 1. cikkének alkalmazására és értelmezésére vonatkozó iránymutatások (HL L 231., EGT-kiegészítés 32. szám, 1994.9.3.). Az iránymutatásokat legutóbb 2006. március 29-én módosították. A továbbiakban: állami támogatásokról szóló iránymutatások.
(5) HL C 277., 2005.11.10., valamint az EU Hivatalos Lapjának EGT-kiegészítése 56. szám, 2005. 11.10., 14. o.
(6) A Hatóság és a hatóságok között történt többszöri levélváltásra vonatkozó részletesebb információkat lásd a hivatalos vizsgálati eljárás elindításáról szóló hatósági határozatban, 125/05/COL határozat, HL C 277., 2005.11.10., 14. o.
(7) HL C 277., 2005.11.10., valamint az EU Hivatalos Lapjának EGT-kiegészítése 56. szám, 2005.11.10., 14. o.
(8) Az EGT-megállapodás 21. jegyzőkönyvének, valamint a felügyeleti és bírósági megállapodás 4. jegyzőkönyve II. fejezete 11. cikkének rendelkezéseivel összhangban.
(9) A konzorciumba tartozott többek között a Landssími Íslands hf., izlandi távközlési szolgáltató, a Teleglobe és a Deutsche Telekom.
(10) Az izlandi állam a Síminn-ben való részesedését 2005. augusztusi hatállyal a Skipti ehf.-nek adta el.
(11) Lásd a bejelentés 1. mellékleteként benyújtott összefoglaló jelentést.
(12) Szintén lásd az izlandi hatóság következő észrevételét: „Bár a biztonságos távolsági távközlési lehetőséget a kijelölt egyetemes szolgáltató köteles biztosítani, mint olyan, a Síminn úgy vélte, hogy a kapacitás növelése a kereslet kielégítése érdekében, valamint a vészhelyzetekre alternatív útvonal biztosítása pénzügyileg kockázatos vállalkozás, ami a beruházás kis mértékű megtérülését eredményezi. A kormányzat ezért a szükséges kapacitásbővítés elősegítése érdekében közbelépett, kiváltképpen tekintettel arra a rendelkezésre álló rövid időre, ami alatt a kapacitást meghaladhatja a kereslet.”
(13) 2003-ban a Farice hf. részvényeinek 80 %-a az E-Farice ehf. tulajdonában, a részvények fennmaradó 20 %-a pedig a Føroya Tele (19,93 %) és más feröeri felek (együttesen 0,6 %) kezében volt.
(14) Az IBM jelentés egy, az izlandi hatóságok által benyújtott jelentés, ami a Farice projekt hátteréről és jelenlegi helyzetéről ad összefoglalót. Ismerteti a projektre vonatkozó elképzelést, az üzleti tervet, a hálózat szerkezetét, valamint az új kábel szükségességét.
(15) Az IBM jelentés hangsúlyozza azt az üzleti lehetőséget, amit a CANTAT-3 összeköttetésnek az E-Farice által történő megvásárlása jelent, biztosítva a lehetőséget arra, hogy a két kábelrendszert olyan módon fűzzék gyűrűbe, hogy a Farice hf. biztonságos összeköttetést tudjon az ügyfeleinek nyújtani. A jelentés részletesebben leírja az E-Farice tárgyalásait a Teleglobe-bal további CANTAT-3 kapacitás bérléséről. Megbeszélések folytak arról, hogy a Farice hf. vagy az E-Farice bérelje-e az Izland és a Feröer-szigetek felé irányuló teljes rendelkezésre álló kapacitást.
(16) Eredeti tőkebevitel, ami később megváltozott. Az E-Farice holdingtársaság tulajdonában áll a Farice hf.-ben részes izlandi társak valamennyi részvénye.
(17) A „kapcsolódó átviteli kapacitás” (backhaul) kifejezés gyakran a távoli telephelyről vagy hálózatból a központi vagy fő telephelyhelyre történő átvitelre utal. A backhaul eredeti meghatározása valamely telefonhívásnak vagy adatoknak a rendes rendeltetési ponton túl és vissza történő továbbítása a nem a rendeltetési helyen tartózkodó, rendelkezésre álló személyzet (telefonközpontosok, ügynökök stb.) vagy hálózati eszközök kihasználása érdekében. A kifejezés jelentése ennél általánosabbá vált. Jellemzően nagy kapacitású vonalra vonatkozik.
(18) Bár a bejelentést kísérő levélben a LIBOR-ra hivatkoznak, mint az egyes hitelrészletek kamatlábának megállapításához szükséges alapra, a hitelszerződés 7.1. záradéka az EURIBOR-t említi. Ezért a Hatóság az EURIBOR-t tekinti a hitel egyes kamatperiódusaira alkalmazandó kamatláb meghatározásához érvényes referencia-kamatlábnak.
(19) Lásd az izlandi hatóságok 2004. június 8-án kelt levelének 7. oldalát.
(20) Mivel az izlandi hatóságok nem ugyanazt az átváltási árfolyamot használták a teljes táblázatban, a Hatóság az euroadatok vonatkozásában módosította az izlandi hatóságok által benyújtott táblázatot. A Hatóság a táblázat euroadatait a weboldalán közzétett átváltási árfolyam alapján számította ki: http://www.eftasurv.int/fieldsofwork/fieldstateaid/dbaFile791.html. Az előkészítési szakaszban a 2002-es 91,58 átváltási árfolyamot használta. A 2003-as adatokhoz a 2003-as 84,32 átváltási árfolyamot használta.
(21) Mivel a B határidős kölcsönt két különböző hitelező nyújtja.
(22) A hitelszerződés biztosítékra vonatkozó dokumentuma szerint 34,5 millió EUR összegre föld és vagyontárgy alapú első helyre sorolt biztosítékot vettek nyilvántartásba
(23) A hitelszerződés rendelkezései lehetővé teszik a kölcsön egészének vagy egy részének előzetes visszafizetését előrefizetési díj nélkül, kivéve az A határidős kölcsön esetében.
(24) Lásd az izlandi hatóságok 2005. január 21-én kelt levelének 9. oldalát.
(25) Lásd a 125/05/COL hatósági határozat 11. oldalát.
(26) Az izlandi hatóságok nem vizsgálják ezt a szempontot, hanem a piaci ár megfelelőségét nézik. Ennek eredményeképpen azt a tényt, hogy az állami garancia jobb hitelfeltételekhez vezetett, mint a piaci feltételek, nem vizsgálták sem a második (lásd fent), sem a negyedik feltétel alapján.
(27) A hitelszerződés 7.4. záradéka szerint csak az A határidős kölcsön kamatrését lehet módosítani a szerződés aláírását követően. Ez a módosítás 2011. március 18-án történhet meg, és a kölcsön lejártáig lesz érvényes. Mivel ez jövőbeli tárgyalásoktól függ, a Hatóság nincs olyan helyzetben, hogy értékelje, a módosított különbözet az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatást képez-e, illetve lehet-e bármilyen lehetséges támogatást engedélyezni. Az izlandi hatóságok azonban, ha bármely jövőbeli módosítás során alkalmaznák az előző bekezdésben ismertetett számítási paramétereket, meg tudnák állapítani egy támogatási elem jelenlétét, és a támogatási elem megléte esetén be kellene jelenteniük a támogatási intézkedést a Hatóságnak.
(28) Euribor + évi 1,50 % – (Euribor + évi 0,18 %) – 0,50 % = 0,82 %.
(29) A következő számítás alapján: 438 839 EUR /0,5 × 0,82 = 719 695 EUR.
(30) http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_PUBLIC/EYC/EN/eyc-EN.htm#historical
(31) Euribor + évi 2,30 % – (Euribor + évi 0,18 %) – 0,50 % = 1,62 %.
(32) 438 839 EUR/0,5 × 1,62 = 1 421 838 EUR.
(33) 2,30 – 0,18 (az A határidős kölcsönre vonatkozó kamatláb).
(34) 2001. február 13-i közlemény, COM (2001) 35 végleges.
(35) N 527/02 bizottsági határozat – Görögország Magánvállalkozás repülőgép-üzemanyag vezeték tervezéséhez, kiépítéséhez, teszteléséhez, valamint beüzemeléséhez történő pénzügyi támogatása az új athéni nemzetközi repülőtér ellátása érdekében.
(36) Lásd a Rotterdam, Antwerpen és a Ruhr-vidék között épülő propilénszállítási csővezeték építéséhez adott támogatásokról szóló C 67-69/2003 bizottsági határozat (48) bekezdését. Az izlandi hatóságok azon érvelése, hogy a 2002/20/EK irányelv csak egy általános engedélyt (és nem egy pályázatot) ír elő érvényes, de az állami támogatásokra nem vonatkozik. Az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alapján a pályáztatás az egyik elem, ami alapján értékelik, hogy az intézkedés infrastruktúrának minősíthető-e.
(37) Lásd az N 527/02 bizottsági határozatot – Görögország Magánvállalkozás repülőgép-üzemanyag vezeték tervezéséhez, kiépítéséhez, teszteléséhez, valamint beüzemeléséhez történő pénzügyi támogatása az új athéni nemzetközi repülőtér ellátása érdekében. Szintén lásd: a mutterer almi síállomásról szóló N 860/01 bizottsági határozat – Ausztria, amely esetben a síliftek üzemeltetését a sílift üzemeltetője javát szolgáló gazdasági tevékenységnek tekintették, és ezért nem képezett infrastrukturális intézkedést. Lásd a C 67-69/2003 bizottsági határozat (48) bekezdését.
(38) Lásd a T-128/98. sz. Aéroports de Paris kontra Európai Bizottság ügyet (EBHT 2000., II-3929. o.).
(39) Lásd az N 213/2003 bizottsági határozatot – Atlas projekt, szélessávú infrastruktúra-rendszer üzleti parkok számára.
(40) Lásd e határozat I.2.2.b) szakaszát.
(41) Lásd az izlandi hatóságok 2004. június 25-én kelt levelének 3. oldalát.
(42) A Hatóság tisztában van a hivatkozással, amit az izlandi hatóságok a Farice hf. igazgatótanácsa elnökének 2004. január 24-i beszédére tettek. Ez a beszéd azonban csak azt állapítja meg, hogy egy „mérsékelten nyereséges üzletről” van szó, és, hogy magánszolgáltatók is nyújtottak biztosítékokat. Az utóbbi szempontot a Hatóság sohasem tagadta, azt a kérdést azonban, hogy az állam részesedésének növelése arányos volt-e, nem válaszolták meg.
(43) 2004. február 3-i sajtóközlemény.
(44) Az izlandi hatóságok nem nyújtottak be olyan információkat, amelyek lehetővé tennék a Hatóság számára, hogy e rendelkezés alapján értékelést végezzen.
(45) Lásd például a csatorna-alagúti vasútvonalról szóló N 576/98 állami támogatást – Egyesült Királyság, amely esetben a nagysebességű vasúti összeköttetés az egész EU-ra kiterjedő fontossággal bírt, és nem csak egy vagy néhány tagállamnak volt fontos.
(46) E kritériumot illetően lásd például a német légitársaságok javára az értékcsökkenés kapcsán adott adóügyi támogatásról szóló 96/369/EK bizottsági határozatot (HL L 146., 1996.6.20., 42. o.).
(47) Az izlandi hatóságok a 2004. február 27-i bejelentésükben benyújtott összefoglaló jelentésben közölték, hogy a Teleglobe konzorciumi tag nevezetesen pénzügyi nehézségekkel küzdött.
(48) Lásd az e-Európa 2004 cselekvési tervet – a Bizottság közleménye, Információs társadalom mindenkinek, 2002. május 28., COM (2002) 263 végleges; lásd az N 213/2003 bizottsági határozatot – Atlas projekt, szélessávú infrastruktúra rendszer üzleti parkok számára, valamint az N 307/2004 bizottsági határozatot – szélessáv Skóciában, távoli és vidéki területek.
(49) Olyan adatátvitel, amely során egyetlen adathordozó egyszerre több csatornán keresztül képes közvetíteni. A kifejezést a 3 MHz frekvenciájú keskeny sávnál nagyobb frekvenciájú sávszélességek összehasonlítására is használják. A szélessáv több adatot tud nagyobb sebességgel közvetíteni.
(50) Az izlandi hatóságok megállapítják, hogy: „Izlandról és a Feröer-szigetekről széles körű részvényesi részvételre törekedtünk a Farice projektben, valamint valamennyi távközlési szolgáltatót meghívtunk, hogy a társaság megalapításában részt vegyen.”
(51) N 307/2004, N 199/2004 és N 213/2003 bizottsági határozat.
(52) Lásd az izlandi hatóságok 2006. június 28-án kelt levelének 5. oldalát.
(53) Euribor + évi 2,30 % – (Euribor + évi 0,18 %) – 0,50 % = 1,62 %.
(54) Lásd az izlandi hatóságok 2006. június 28-án kelt levelének 5. oldalát.
(55) Lásd a Hatóság állami támogatásokról szóló iránymutatásai 17. fejezetének 17.3. pontját, ami leszögezi, hogy egyes helyzetekben a garancia értéke lehet akkora, mint a garancia által ténylegesen fedezett összeg.
(56) A teljes beruházási költség 35 %-os támogatás intenzitását az Európai Bizottság például vidéki területeken szélessávú projekt megvalósításához az N 188/2006 állami támogatás – Lettország esetében engedélyezte.
(57) Vö. C-225/91. sz. Matra SA kontra Bizottság ügy, (EBHT 1993., 3202. o.) 41. bekezdés, az EFTA-Bíróság ítélete az E-09/04. sz. Izlandi Bankár és Értékpapír-ügynök Szövetség kontra EFTA Felügyeleti Hatóság ügyben, (még nem tették közzé) 82. bekezdés.
(58) A meglévő infrastruktúra együttes létezésére vonatkozóan lásd az N 307/2004 bizottsági határozat 45. bekezdését, ahol konkrétan körvonalazzák, hogy ez a szükségtelen ismétlés kockázatát minimalizálja, valamint korlátozza az olyan szolgáltatókat érő gazdasági hatásokat, akiknek már van kiépített infrastruktúrája. Lásd az N 199/2004 bizottsági határozat 41. bekezdését és az N 213/2003 bizottsági határozat 47. bekezdését is.
(59) 2003-ban a Farice hf. részvényeinek 80 %-a az E-Farice ehf. tulajdonában, a részvények fennmaradó 20 %-a pedig a Føroya Tele (19,93 %) és más feröeri felek (együttesen 0,6 %) kezében volt.
(60) A Teleglobe túljutott a csődtörvény 11. fejezete alapján folytatott korábbi eljáráson, és jelenleg a NASDAQ-on kereskednek a társasággal.
Helyesbítések
5.2.2009 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 36/84 |
Helyesbítés a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelethez
( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 396., 2006. december 30. , helyesbített változat: Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 136., 2007. május 29. )
A következő hivatkozások az Európai Unió Hivatalos Lapja 2007. május 29-i L 136. számában közzétett szövegre vonatkoznak, amint azt az 1354/2007/EK rendelet (HL L 304., 2007.11.22., 1. o.) módosította és a 3. cikk (20) bekezdésének c) pontjára vonatkozóan közzétett 2008. májusi helyesbítés (HL L 141., 2008.5.31., 22. o.) javította.
Ez a helyesbítés az Európai Unió Hivatalos Lapja 2008. május 31-i L 141. számának 22. oldalán közzétett helyesbítést hatályon kívül helyezi és annak helyébe lép.
A 21. oldalon, a 3. cikk (20) bekezdésének c) pontjában:
a következő szövegrész:
„c) |
az anyagot a Közösségben vagy az Európai Unióhoz 1995. január 1-jén, 2004. május 1-jén vagy 2007. január 1-jén csatlakozott országokban a gyártó vagy importőr 1981. szeptember 18. és 1993. október 31. között bármely időpontban forgalomba hozta, és azt e rendelet hatálybalépése előtt úgy tekintették, mint a 67/548/EGK irányelv 8. cikke (1) bekezdésének első francia bekezdésével összhangban bejelentett anyagot a 8. cikk (1) bekezdésének a 79/831/EGK irányelv által végzett módosítás eredményezte változatában, de az nem felel meg az e rendeletben a polimerekre vonatkozóan megállapított meghatározásnak, feltéve, hogy a gyártó vagy az importőr rendelkezik az ezt igazoló okmányokkal;” |
helyesen:
„c) |
az anyagot a Közösségben vagy az Európai Unióhoz 1995. január 1-jén, 2004. május 1-jén vagy 2007. január 1-jén csatlakozott országokban a gyártó vagy importőr e rendelet hatálybalépése előtt forgalomba hozta és azt úgy tekintették, mint a 67/548/EGK irányelv 8. cikke (1) bekezdésének első francia bekezdésével összhangban bejelentett anyagot a 8. cikk (1) bekezdésének a 79/831/EGK irányelv által végzett módosítás eredményezte változatában, de az nem felel meg az e rendeletben a polimerekre vonatkozóan megállapított meghatározásnak, feltéve, hogy a gyártó vagy az importőr rendelkezik az ezt igazoló okmányokkal, beleértve annak bizonyítását, hogy valamely gyártó vagy importőr az anyagot 1981. szeptember 18. és 1993. október 31. között forgalomba hozta;”. |