Az Európai Unió L 36/2009

I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

5.2.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 36/1

A TANÁCS 105/2009/EK, EURATOM RENDELETE

(2009. január 26.)

a Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló 2000/597/EK, Euratom határozat végrehajtásáról szóló 1150/2000/EK, Euratom rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 279. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 183. cikkére,

tekintettel az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló, 2007. június 7-i 2007/436/EK, Euratom tanácsi határozatra (1) és különösen annak 8. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (2),

tekintettel az Európai Számvevőszék véleményére (3),

mivel:

(1)	Az Európai Tanács 2005. december 15-i és 16-i brüsszeli ülésén számos, a Közösségek saját forrásainak rendszerével kapcsolatos következtetést tett közzé, ami a 2007/436/EK, Euratom határozat elfogadásához vezetett.

(2)	A 2007/436/EK, Euratom határozat 2. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján nincs különbség a mezőgazdasági vámok és az egyéb vámok között.

(3)

A 2007/436/EK, Euratom határozat 2. cikke (5) bekezdésének második albekezdése alapján a 2007–2013-as időszakban Hollandia és Svédország éves bruttó nemzeti jövedelem (GNI) hozzájárulásukra vonatkozóan bruttó csökkentést élveznek, amelyet valamennyi tagállam finanszíroz. A GNI-érték esetleges későbbi módosítását követően a bruttó csökkentés finanszírozási módját nem vizsgálják felül.

(4)

Figyelembe véve, hogy a 2007/436/EK, Euratom határozat a bruttó nemzeti termék (GNP) helyett a GNI-re hivatkozik, helyénvaló kiigazítani a Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló 94/728/EK, Euratom határozat végrehajtásáról szóló, 2000. május 22-i 1150/2000/EK, Euratom tanácsi rendeletet (4). Az Európai Közösségek saját forrásainak rendszere már nem tartalmazza a GNP-alapú pénzügyi hozzájárulásokat, ennélfogva szükségtelen a rájuk történő hivatkozás az 1150/2000/EK, Euratom rendeletben.

(5)	A Bizottság saját forrásainak hatékony könyvelésére való tekintettel különleges rendelkezéseket kell hozni annak érdekében, hogy az adatok továbbítása és a jelentéstételi időszakok megfeleljenek a jelenlegi banki gyakorlatnak.

(6)

A 2007. évi költségvetéstől kezdődően az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló intézményközi megállapodás (5) már nem írja elő a hitelekkel és hitelgaranciákkal kapcsolatos tartalékhoz, valamint a gyorssegélyre képzett tartalékhoz kapcsolódó egyedi finanszírozási mechanizmus fenntartását. A gyorssegélyre képzett tartalék céltartalékként szerepel a költségvetésben, a hitelekkel és hitelgaranciákkal kapcsolatos tartalék pedig az általános költségvetés kötelező kiadásainak részét képezi.

(7)	Az 1150/2000/EK, Euratom rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(8)	A 2007/436/EK, Euratom határozat 11. cikkére való tekintettel ennek a rendeletnek a határozattal azonos napon kell hatályba lépnie, és 2007. január 1-jétől kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1150/2000/EK, Euratom rendelet a következőképpen módosul:

1.	a címben „a Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló 2000/597/EK, Euratom határozat” kifejezés helyébe a következő szöveg lép: „az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló 2007/436/EK, Euratom határozat”;

az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„1. cikk

Az 1553/89/EGK, Euratom tanácsi rendelet (6), az 1287/2003/EK, Euratom tanácsi rendelet (7) és a 89/130/EGK, Euratom tanácsi irányelv (8) sérelme nélkül, a 2007/436/EK, Euratom határozatban (9) előírt közösségi saját forrásokat (a továbbiakban: saját források) az e rendeletben meghatározottak szerint bocsátják a Bizottság rendelkezésére és felügyelik.

3.	a 2. cikk (1) bekezdésében a „2000/597/EK, Euratom határozat 2. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában” kifejezés helyébe a következő szöveg lép: „2007/436/EK, Euratom határozat 2. cikke (1) bekezdésének a) pontjában”;

a 3. cikk második bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Az 1287/2003/EK, Euratom rendelet 3. cikkében említett statisztikai eljárásokat és alapstatisztikákat alátámasztó okmányokat a tagállamok a kérdéses pénzügyi évet követő negyedik év szeptember 30-ig megőrzik. Ugyanezen időtartamra nézve őrzik meg a héasajátforrás alapját alátámasztó okmányokat.”;

az 5. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„5. cikk

A 2007/436/EK, Euratom határozat 2. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett, a költségvetési eljáráson belül megállapítandó mértéket a tagállamok a bruttó nemzeti jövedelemre (a továbbiakban: GNI) vonatkozó előrejelzés összegének százalékaként számítják ki oly módon, ami teljes mértékben fedezi a költségvetésnek azon részét, amelyet nem a 2007/436/EK, Euratom határozat 2. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett bevételekből, a kiegészítő kutatási és technológiai fejlesztési programok pénzügyi hozzájárulásaiból és egyéb bevételekből finanszíroznak.

A költségvetésben a mértéket olyan számmal fejezik ki, amely annyi tizedes helyiértéket tartalmaz, amennyi szükséges a GNI-alapú forrás tagállamok közötti teljes felosztásához.”;

a 6. cikk (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„c)

A héaforrásokat és a kiegészítő forrást azonban – figyelembe véve a költségvetési egyensúlyhiányra tekintettel az Egyesült Királyság részére juttatott korrekció és a Hollandiának és Svédországnak nyújtott bruttó csökkentés ezen forrásokra gyakorolt hatását – az a) pontban megállapítottak szerint kell a számlákra könyvelni a következők szerint:

—	a 10. cikk (3) bekezdésében említett tizenketted részt minden hónap első munkanapján kell lekönyvelni,

—

a 10. cikk (4) és (6) bekezdésében említett egyenleget és a 10. cikk (5) és (7) bekezdésében említett kiigazítást évente kell könyvelni, kivéve a 10. cikk (5) bekezdésének első francia bekezdésében említett külön kiigazításokat, amelyeket az érintett tagállam és a Bizottság közötti megállapodást követő hónap első munkanapján kell a számlákra lekönyvelni.”;

a 9. cikk (1a) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1a) A tagállamok és az általuk kinevezett testületek elektronikus úton továbbítják a Bizottságnak a következőket:

a)	azon a munkanapon, amelyen a saját forrás jóváírásra került a Bizottság számláján, a saját forrás jóváírását igazoló számlaegyenleget vagy jóváírási értesítést;

b)	az a) pont sérelme nélkül legkésőbb a számlán történő jóváírást követő második munkanapon a saját források jóváírását igazoló számlaegyenleget.”;

a 10. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„10. cikk

(1) A 2007/436/EK, Euratom határozat 2. cikke (3) bekezdésének és 10. cikke (3) bekezdésének megfelelően a beszedési költségek levonása után az említett határozat 2. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett saját források jóváírását legkésőbb azon hónapot követő második hónap 19. napját követő első munkanapon kell elvégezni, amelyben a jogosultságot – e rendelet 2. cikkének megfelelően – megállapították.

Azonban, a 6. cikk (3) bekezdésének b) pontja szerinti külön számlákon szereplő jogosultságokra nézve a jóváírást legkésőbb azon hónapot követő második hónap 19. napját követő első munkanapon végzik el, amelyben a jogosultságot behajtották.

(2) Szükség esetén a Bizottság felkérheti a tagállamokat arra, hogy egy hónappal hozzák előre a héaalapú forrásokon és a kiegészítő forráson kívüli források jóváírását a számukra az ugyanazon hónap 15. napján rendelkezésre álló információ alapján.

Minden előrehozott jóváírást kiigazítanak a következő hónapban, az (1) bekezdésben említett jóváírás elvégzésekor. E kiigazítás egy olyan összeg negatív jóváírását jelenti, amely az előrehozott jóváírásban megadott összeggel egyenlő.

(3) A héaalapú forrásokat és a kiegészítő forrást – figyelembe véve a költségvetési egyensúlyhiányra tekintettel az Egyesült Királyság részére biztosított korrekció és a Hollandiának és Svédországnak nyújtott bruttó csökkentés ezen forrásokra gyakorolt hatását – minden hónap első munkanapján kell jóváírni úgy, hogy az összegek a költségvetés vonatkozó teljes összegeinek egy tizenkettedét teszik ki, valamint e tizenkettedeket nemzeti pénznemre kell átváltani az Európai Unió Hivatalos Lapja C sorozatában közzétett, a költségvetési évet megelőző naptári év utolsó napi átváltási árfolyamán.

Az EMGA kifizetéseinek sajátos igényeire tekintettel, a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet (10) alapján és a Közösség készpénz-pozíciójától függően a Bizottság felkérheti a tagállamokat arra, hogy a pénzügyi év első negyedévében egy vagy két hónappal hozzák előre a költségvetésben héaalapú forrásként és/vagy kiegészítő forrásként szereplő összegek egy tizenkettedének vagy az egy tizenketted törtrészének a jóváírását, figyelembe véve a költségvetési egyensúlyhiányra tekintettel az Egyesült Királyság részére juttatott korrekció és a Hollandiának és Svédországnak nyújtott bruttó csökkentés ezen forrásokra gyakorolt hatását.

Az első negyedév után a kért havi jóváírás nem haladhatja meg a héa- és a GNI-alapú források egy tizenkettedének összegét, miközben a költségvetésben az erre feltüntetett összegek határain belül marad.

A Bizottság erről előre értesíti a tagállamokat, legkésőbb két héttel az előrehozatalra történő felkérés előtt.

Ezekre az előrehozatalokra az egyes évek januárjában elszámolásra kerülő összegről szóló nyolcadik albekezdést, valamint abban az esetben, ha a költségvetést a pénzügyi év kezdete előtt nem fogadják el véglegesen, a kilencedik albekezdést kell alkalmazni.

A héaalapú források egységes mértékében, a kiegészítő forrás mértékében, a 2007/436/EK, Euratom határozat 4. és 5. cikkében említett, az Egyesült Királyság számára a költségvetési egyensúlyhiányra tekintettel biztosított korrekcióban és annak finanszírozásában, valamint a Hollandiának és Svédországnak biztosított bruttó csökkentés finanszírozásában történő bármilyen változás költségvetés-módosítás végleges elfogadását teszi szükségessé, és megalapozza a pénzügyi év eleje óta elszámolt egy tizenketted részek újbóli kiigazítását.

Ezeket az újbóli kiigazításokat a költségvetés-módosítás végleges elfogadását követően az első elszámoláskor kell végrehajtani, ha a költségvetés-módosítás a hónap 16. napja előtt kerül elfogadásra. Egyéb esetben a kiigazításokat a végleges elfogadást követő második elszámoláskor kell végrehajtani. A költségvetési rendelet 8. cikkétől eltérve ezeket az újbóli kiigazításokat a kérdéses költségvetés-módosítás pénzügyi évére vonatkozóan kell elszámolni.

A tizenkettedek kiszámítása az egyes évek január hónapjára nézve az EK-Szerződés 272. cikke (3) bekezdésében és az Euratom-Szerződés 177. cikke (3) bekezdésében említett költségvetés-tervezetben előírt összegeken alapul, és azt nemzeti pénznemre kell átváltani a költségvetési évet megelőző naptári év december 15-ét követő első napi átváltási árfolyamon; a kiigazításra a következő havi elszámoláskor kerül sor.

Ha a pénzügyi év kezdete előtt a költségvetés nem kerül véglegesen elfogadásra, a tagállamok az egyes hónapok – a januárt is beleértve – első munkanapján számolják el az utolsó véglegesen elfogadott költségvetésben elszámolt héaalapú források és a kiegészítő forrás összegének egy tizenketted részét, figyelembe véve a költségvetési egyensúlyhiányra tekintettel az Egyesült Királyság részére juttatott korrekció, valamint a Hollandiának és Svédországnak nyújtott bruttó csökkentés ezen forrásokra gyakorolt hatását; amennyiben a végleges költségvetés a hónap 16. napja előtt kerül elfogadásra, a kiigazítást az elfogadást követően az első esedékességi időpontban kell elvégezni. Egyéb esetben a kiigazítást a második esedékességi időpontban végzik el a költségvetés végleges elfogadását követően.

(4) Az 1553/89/EGK, Euratom rendelet 7. cikke (1) bekezdésében előírt héaalapú források éves egyenlege alapján minden tagállamot olyan összeggel kell megterhelni, amely az említett egyenlegben foglalt információkból kerül kiszámításra az előző pénzügyi évre elfogadott egységes mérték alkalmazásával, és amely a 12 kifizetéssel, az adott pénzügyi év során kerül jóváírásra. Mindazonáltal az egyes tagállamok héaalapú forrásainak alapja, amelyre a fenti mértéket alkalmazzák, nem haladhatja meg a tagállam GNI-jének a 2007/436/EK, Euratom határozat 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott százalékát, ahogyan azt e cikk (7) bekezdésének első mondata említi. A Bizottság kidolgozza az egyenleget, és időben értesíti a tagállamokat, hogy azok azt az adott év decemberének első munkanapján el tudják számolni az e rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében említett számlán.

(5) Abban az esetben, ha az 1553/89/EGK, Euratom rendelet 9. cikkének (1) bekezdése szerinti héasajátforrás alapján került sor helyesbítésre, minden érintett tagállam, amelynek alapja nem haladja meg az e helyesbítésekre vonatkozó, a 2007/436/EK, Euratom határozat 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjában és 10. cikke (2) bekezdésében meghatározott százalékot, a következő kiigazításokat végezheti el az e cikk (4) bekezdésében említett egyenleg tekintetében:

—

a július 31-ig végzett, az 1553/89/EGK, Euratom rendelet 9. cikke (1) bekezdésének első albekezdése alapján történt helyesbítések tekintetében általános kiigazítást végeznek el, amelyet az e rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében említett számlára az adott év decemberének első munkanapján könyvelnek. Azonban különleges kiigazítás végezhető ezen időpont előtt, ha ezzel az érintett tagállam és a Bizottság egyetért,

—

ha azok az intézkedések, amelyeket a Bizottság az 1553/89/EGK, Euratom rendelet 9. cikke (1) bekezdésének második albekezdése alapján tesz az alap helyesbítése érdekében, az elszámolások kiigazításához vezetnek az e rendelet 9. cikke (1) bekezdésében említett számlán, akkor a kiigazítást a Bizottság által az említett intézkedések keretében megállapított időpontban végzik.

Az e cikk (7) bekezdésében említett GNI-változások is alapot adnak bármely tagállam egyenlegének kiigazításához, amelynek alapja a helyesbítésekkel eléri a 2007/436/EK, Euratom határozat 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjában és 10. cikkének (2) bekezdésében meghatározott százalékokat.

A Bizottság időben értesíti a tagállamokat, hogy azok e kiigazításokat az adott év decemberének első munkanapján le tudják könyvelni az e rendelet 9. cikke (1) bekezdésében említett számlán.

Azonban különleges kiigazítás bármikor végezhető, ha erről az érintett tagállam és a Bizottság megállapodik.

(6) A tagállamok által az 1287/2003/EK, Euratom rendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban megküldött, az előző év piaci árakon számolt GNI aggregátumára vonatkozó számadatok és azok összetevői alapján az egyes tagállamokat olyan összeggel terhelik meg, amelynek kiszámítását úgy végzik, hogy a GNI-re alkalmazzák az előző pénzügyi évre elfogadott mértéket, és azon az összegen jóváírják az előző pénzügyi évben történt kifizetéseket. A Bizottság kidolgozza az egyenleget, és időben értesíti a tagállamokat, hogy azok azt az adott év decemberének első munkanapján el tudják számolni az e rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében említett számlán.

(7) Az előző pénzügyi év GNI-jének az 1287/2003/EK, Euratom rendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében, annak 5. cikkére figyelemmel történt változtatása, minden érintett tagállam számára alapot ad arra, hogy kiigazítsa az e cikk (6) bekezdése alapján megállapított egyenleget. E kiigazítást az ezen cikk (5) bekezdése első albekezdésében meghatározott módon állapítják meg. A Bizottság időben értesíti a tagállamokat e kiigazításokról, hogy azok azt az adott év decemberének első munkanapján el tudják számolni az e rendelet 9. cikke (1) bekezdésében említett számlán. Az adott pénzügyi évet követő negyedik év szeptember 30. után a GNI változását többé nem veszik figyelembe, kivéve azon pontokat, amelyekről e határidőn belül vagy a Bizottság, vagy a tagállam értesítést nyújtott be.

(8) A (4)–(7) bekezdésekben említett műveletek azon pénzügyi év bevételei módosításainak minősülnek, amelyben történnek.

(9) A Hollandiának és Svédországnak nyújtott bruttó csökkentést valamennyi tagállam együttesen finanszírozza. A GNI-érték esetleges későbbi módosítását követően a bruttó csökkentés finanszírozási módját nem vizsgálják felül.

(10) A 2007/436/EK, Euratom határozat 2. cikke (7) bekezdésének megfelelően a határozat alkalmazásában a „GNI” az adott év piaci áron meghatározott GNI-je, ahogyan azt az 1287/2003/EK, Euratom rendelet meghatározza, kivéve a 2002-t megelőző évek vonatkozásában, amely évekre a kiegészítő forrás kiszámításához továbbra is a 89/130/EGK, Euratom irányelvben meghatározott módon, piaci áron számított GNP-t alkalmazzák.

9.	a 10a. cikkben a „GNP”-re való hivatkozások helyébe a következő szöveg lép: „GNI”;

10.	a 11. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(4) Az (1) bekezdésben említett kamatfizetésre megfelelően kell alkalmazni a 9. cikk (1a) és (2) bekezdését.”;

11.

a 12. cikk (5) bekezdése a következőképpen módosul:

a)	az első mondat helyébe a következő szöveg lép: „A tagállamok vagy az általuk kinevezett testületek a Bizottság utasításainak megfelelően és a beérkezéstől számított három munkanapon belül végrehajtják a Bizottság fizetési megbízásait.”;

b)	a szöveg a következő albekezdéssel egészül ki: „A tagállamok vagy az általuk kinevezett testületek elektronikus úton és legkésőbb a teljesítést követő második munkanapon megküldik a Bizottságnak a vonatkozó műveleteket mutató számlakimutatást.”;

12.	a VI. cím címsorában a „2000/597/EK, Euratom határozat” kifejezés helyébe a következő szöveg lép: „2007/436/EK, Euratom határozat”;

13.	a 15. cikk bevezető mondatában a „2000/597/EK, Euratom határozat” kifejezés helyébe a következő szöveg lép: „2007/436/EK, Euratom határozat”;

14.	a 16. cikkben a „10. cikk (4)–(8) bekezdésében” hivatkozás helyébe a következő szöveg lép: „10. cikk (4)–(7) bekezdésében”;

15.

a 18. cikk a következőképpen módosul:

a)	az (1) bekezdésben az első mondat helyébe a következő szöveg lép: „(1) A tagállamok folytatják le a 2007/436/EK, Euratom határozat 2. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett saját források megállapításával és rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos ellenőrzéseket és vizsgálatokat.”;

a (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„c)	az EK-Szerződés 279. cikke (1) bekezdésének b) pontja és az Euratom-Szerződés 183. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján hozott felügyeleti intézkedések.”;

16.	a 19. cikkben a „GNP”-re való hivatkozás helyébe a következő szöveg lép: „GNI”.

2. cikk

Ez a rendelet a 2007/436/EK, Euratom határozat hatálybalépésével azonos napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2007. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. január 26-án.

a Tanács részéről

az elnök

A. VONDRA

(1) HL L 163., 2007.6.23., 17. o.

(2) Az Európai Parlament 2008. október 21-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(3) HL C 192., 2008.7.29., 1. o.

(4) HL L 130., 2000.5.31., 1. o.

(5) HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

(6) A Tanács 1989. május 29-i 1553/89/EGK, Euratom rendelete a hozzáadottérték-adóból származó saját források beszedésének végleges egységes rendszeréről (HL L 155., 1989.6.7., 9. o.).

(7) A Tanács 2003. július 15-i 1287/2003/EK, Euratom rendelete a piaci áron számított bruttó nemzeti jövedelem összehangolásáról (HL L 181., 2003.7.19., 1. o.).

(8) HL L 49., 1989.2.21., 26. o.

(9) HL L 163., 2007.6.23., 17. o.”;

(10) HL L 270., 2003.10.21., 1. o.”;

5.2.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 36/8

A BIZOTTSÁG 107/2009/EK RENDELETE

(2009. február 4.)

a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az egyszerű set-top boxokra vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények tekintetében történő végrehajtásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az energiafelhasználó termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapításának kereteiről, valamint a 92/42/EGK tanácsi, illetve a 96/57/EK és a 2000/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2005. július 6-i 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 15. cikke (1) bekezdésére,

a környezetbarát tervezés konzultációs fórumával folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)

A 2005/32/EK irányelv értelmében a Bizottságnak kell meghatároznia a környezetbarát tervezési követelményeket azokra az energiafelhasználó termékekre, amelyek értékesítésének és kereskedelmének nagyságrendje jelentős, jelentős környezeti hatásokkal rendelkeznek, és amelyek esetében a környezeti hatás jelentős mértékű javítására van lehetőség anélkül, hogy ez túlzott költségekkel járna.

(2)

A 2005/32/EK irányelv 16. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdése előírja, hogy a 19. cikk (3) bekezdésben említett eljárással és a 15. cikk (2) bekezdésében megállapított kritériumokkal összhangban, valamint a konzultációs fórummal folytatott konzultációt követően, a Bizottság adott esetben előzetesen bevezeti a szórakoztató elektronikai termékekre vonatkozó végrehajtási rendelkezéseket.

(3)	A Bizottság előkészítő vizsgálatot végzett az egyszerű set-top boxok műszaki, környezeti és gazdasági vonatkozásainak elemzése céljából. A vizsgálat menetét az érdekeltekkel, valamint az EU és harmadik országok érdekelt feleivel együtt alakították ki, és az eredményeket nyilvánosságra hozták.

(4)

Az előkészítő vizsgálatban megállapították, hogy a Közösségben forgalomba hozott egyszerű set-top boxok száma a 2008. évi 28 millióról 2014-re 56 millióra nő, valamint hogy az egyszerű set-top boxok éves villamosenergia-fogyasztása a 2010. évi 6 TWh-ról 2014-re 14 TWh-ra nő, ám az egyszerű set-top boxok villamosenergia-fogyasztása költséghatékony módon jelentősen csökkenthető.

(5)

Az egyszerű set-top boxok villamosenergia-fogyasztása csökkenthető olyan meglévő, szabadalmi oltalmat nem élvező tervezési megoldások bevezetésével, amelyeket költséghatékony mivoltuk ellenére nem vezettek be megfelelő módon a piacra, mivel a végfelhasználók nincsenek tudatában az egyszerű set-top boxok üzemeltetési költségeinek, és ezzel nem ösztönzik a gyártókat a használat közbeni csökkentett áramfelhasználás érdekében ilyen megoldások beépítésére.

(6)

Az egyszerű set-top boxok áramfogyasztásának környezetbarát tervezési követelményeit arra figyelemmel kell meghatározni, hogy az egész Közösségben harmonizálásra kerüljenek e berendezések környezetbarát tervezési előírásai, és hogy mindez hozzájáruljon a belső piac működéséhez, valamint e berendezések környezeti teljesítményének javításához.

(7)	A rendeletnek fokoznia kell az egyszerű set-top boxok fejlettebb energiahatékonyságát eredményező technológiák piaci elterjedését, amelynek eredményeként szokásos üzletmenetet feltételezve 2014-re 9 TWh becsült éves energiamegtakarítás érhető el.

(8)	A környezetbarát tervezési követelmények nem gyakorolhatnak kedvezőtlen hatást a termék működőképességére, sem az egészségre, a biztonságra vagy a környezetre.

(9)

A környezetbarát tervezési követelmények szakaszos hatálybalépése megfelelő határidőt kell, hogy biztosítson a gyártók számára a termékek újratervezéséhez. A szakaszokat olyan módon kell időzíteni, hogy a piacon elérhető berendezések funkcionalitásával kapcsolatos kedvezőtlen hatások elkerülhetőek legyenek, illetve hogy figyelembe vegyék a gyártókat – különösen a kkv-kat – érintő költségkihatásokat, egyidejűleg biztosítva a szakpolitika célkitűzéseinek időben történő elérését.

(10)	Az áramfogyasztási méréseket az általánosan elismert technológiai fejlettségnek megfelelően kell elvégezni; a gyártók alkalmazhatják a 2005/32/EK irányelv 9. cikkével összhangban létrehozott harmonizált szabványokat.

(11)

Az ebben a rendeletben megállapított követelmények irányadók a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az elektromos és elektronikus háztartási és irodai berendezések készenléti és kikapcsolt üzemmódban fellépő elektromosáram-fogyasztására vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2008. december 17-i 1275/2008/EK bizottsági rendeletben (2) megállapított követelményekkel szemben.

(12)

A 2005/32/EK irányelv 8. cikkének (2) bekezdése értelmében e rendeletben ki kell kötni, hogy az alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárások a 2005/32/EK irányelv IV. mellékletében meghatározott belső tervezés-ellenőrzési eljárások, illetve a 2005/32/EK irányelv V. mellékletében meghatározott irányítási rendszer.

(13)	A megfelelőség ellenőrzésének megkönnyítéséhez a gyártóktól be kell kérni a 2005/32/EK irányelv IV. és V. mellékletében említett műszaki dokumentációban szereplő információkat, amennyiben azok az e végrehajtási intézkedésben megállapított követelményekhez kapcsolódnak.

(14)

Meg kell határozni a jelenleg elérhető, alacsony áramfogyasztású egyszerű set-top boxok tekintetében a viszonyítási pontokat. Az egyszerű set-top boxokon rendelkezésre álló „0 W-os üzemmód” kedvezően befolyásolhatja a fogyasztóknak a szükségtelen energiafogyasztás csökkentéséhez való hozzáállását és ezzel összefüggő döntéseit. A viszonyítási pontok hozzájárulnak az információk széles körben történő, könnyű elérhetőségének és rendelkezésre állásának biztosításához, különösen a kkv-k és az igen kis vállalkozások számára, és ilyen módon az egyszerű set-top boxok energiafogyasztásának csökkentését szolgáló legjobb tervezési gyakorlatok beépítése még könnyebbé válik.

(15)	Az e rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak a 2005/32/EK irányelv 19. cikkének (1) bekezdése értelmében létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy és hatály

Ez a rendelet az egyszerű set-top boxok tekintetében környezetbarát tervezési követelményeket állapít meg.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a 2005/32/EK irányelvben meghatározott fogalommeghatározásokat kell alkalmazni. A következő fogalommeghatározások is alkalmazandók:

„egyszerű set-top box”: olyan önálló berendezés, amely(nek) a használt interfésztől függetlenül

a)	elsődleges funkciója a szabadon fogható szabványos (SD) vagy nagy felbontású (HD) digitális jelek analóg televízió- vagy rádiókészülékkel fogható analóg adásjellé történő átalakítása;

b)	nem rendelkezik „feltételes hozzáférési” (CA) funkcióval;

c)	nem kínál olyan rögzítési funkciót, amely hagyományos könyvtárformátumú, eltávolítható adathordozóra alapul.

Az egyszerű set-top boxok a következő kiegészítő, az egyszerű set-top boxok minimális műszaki leírásában nem szereplő funkciókkal és/vagy alkotóelemekkel láthatók el:

a)	időkapcsoló és felvevő funkció beépített merevlemez használatával;

b)	vett HD adásjelek HD- vagy SD-videokimenetté való átalakítása;

c)	második hangolóegység;

„készenléti üzemmód”: az az állapot, amelynek során a készülék a hálózati áramforráshoz csatlakozik, rendeltetésszerű működése a hálózati áramforrás energiájától függ, és kizárólag a következő, határozatlan ideig fenntartható funkciókat látja el:

a)	reaktiválási funkció vagy reaktiválási funkció és kizárólag a bekapcsolt reaktiválási funkció jelzése; és/vagy

b)	információ- vagy állapotkijelzés;

„reaktiválási funkció” olyan funkció, amely egyéb üzemmódok, ideértve az aktív üzemmódot is, aktiválását teszi lehetővé távkapcsoló segítségével – többek között távirányító, belső érzékelő, illetve időzítő – segítségével, amely további funkciókat biztosító állapotot kapcsol, a fő funkciót is beleértve;

4.	„információ- vagy állapotkijelzés”: olyan folyamatos funkció, amely információt nyújt vagy a kijelzőn jelzi a készülék állapotát, ideértve az órákat is;

5.	„aktív üzemmód”: az az állapot, amelynek során a készülék a hálózati áramforráshoz csatlakozik, és aktiválásra került a készülék rendeltetésszerű működését biztosító legalább egy fő funkciója;

6.	„automatikus kikapcsolás”: az a funkció, amely az utolsó felhasználó beavatkozást és/vagy a csatornaváltást követően egy adott aktív üzemmódú időszak elteltével az egyszerű set-top boxot készenléti üzemmódra kapcsolja;

7.	„második hangolóegység”: az egyszerű set-top box független felvételt lehetővé tévő része, lehetővé téve egy másik program egyidejű megtekintését;

8.	„feltételes hozzáférés” (CA): a szolgáltató által vezérelt olyan műsorsugárzási szolgáltatás, amelyhez piaci előfizetéses televíziós szolgáltatás szükséges.

3. cikk

Környezetbarát tervezési követelmények

Az egyszerű set-top boxok környezetbarát tervezési követelményei az I. mellékletben szerepelnek.

4. cikk

Kapcsolat az 1275/2008/EK rendelettel

Az e rendeletben megállapított követelmények irányadók az 1275/2008/EK rendeletben megállapított követelményekkel szemben.

5. cikk

Megfelelőségértékelés

A 2005/32/EK irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett, megfelelőségértékelésre szolgáló eljárás a 2005/32/EK irányelv IV. mellékletében meghatározott belső tervezés-ellenőrzési rendszer vagy a 2005/32/EK irányelv V. mellékletében meghatározott irányítási rendszer.

6. cikk

Ellenőrzési eljárás piacfelügyeleti célokra

A felügyeleti ellenőrzéseket a II. mellékletben meghatározott ellenőrzési eljárással összhangban kell elvégezni.

7. cikk

Referenciaértékek

A piacon jelenleg elérhető, legjobban teljesítő termékekre és technológiákra vonatkozó referenciaértékeket a III. melléklet határozza meg.

8. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság e rendelet hatálybalépését követően legkésőbb öt évvel a technológiai fejlődésre figyelemmel felülvizsgálja azt, a felülvizsgálat eredményeit pedig benyújtja a konzultációs fórumnak.

9. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Az I. melléklet 1. pontját az első bekezdésben említett időponttól kezdődő egy év elteltével kell alkalmazni.

Az I. melléklet 2. pontját az első bekezdésben említett időponttól kezdődő három év elteltével kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. február 4-én.

a Bizottság részéről

Andris PIEBALGS

a Bizottság tagja

(1) HL L 191., 2005.7.22., 29. o.

(2) HL L 339., 2008.12.18., 45. o.

I. MELLÉKLET

Környezetbarát tervezési követelmények

1. A rendelet hatálybalépését követő egy év elteltével a forgalomba hozott egyszerű set-top boxok nem haladhatják meg a következő áramfogyasztási határértékeket; a beépített merevlemezzel és/vagy integrált második hangolóegységgel felszerelt egyszerű set-top boxok e követelmények alól mentesülnek:

	Készenléti üzemmód	Aktív üzemmód
Egyszerű set-top box	1,00 W	5,00 W
Engedmény a készenléti üzemmódban működő kijelző funkcióra	+1,00 W	—
Engedmény a HD jelek dekódolására	—	+3,00 W

2. A rendelet hatálybalépését követő egy év elteltével a forgalomba hozott egyszerű set-top boxok nem haladhatják meg a következő áramfogyasztási határértékeket:

	Készenléti üzemmód	Aktív üzemmód
Egyszerű set-top box	0,50 W	5,00 W
Engedmény a készenléti üzemmódban működő kijelző funkcióra	+0,50 W	—
Engedmény a merevlemezre	—	+6,00 W
Engedmény a második hangolóegységre	—	+1,00 W
Engedmény a HD jelek dekódolására	—	+1,00 W

3. Készenléti üzemmód rendelkezésre állása

A rendelet hatálybalépését egy évvel követően az egyszerű set-top boxoknak rendelkezniük kell készenléti üzemmóddal.

4. Automatikus kikapcsolás

A végrehajtási intézkedés hatálybalépését követő egy év elteltével az egyszerű set-top boxoknak rendelkezniük kell automatikus kikapcsolási vagy a következő jellemzőkkel bíró hasonló funkcióval:

—

az egyszerű set-top boxnak automatikusan át kell kapcsolnia aktív üzemmódból készenléti üzemmódba legfeljebb három órával az utolsó felhasználói beavatkozást és/vagy csatornaváltást követően, egy figyelmeztető üzenetnek a készenléti üzemmódba való áttérést megelőzően legalább két percig történő megjelenítése mellett

—	az alapértelmezett beállítás az „automatikus kikapcsolási” funkció.

5. Mérések

Az 1. és 2. pontban említett áramfogyasztást megbízható, pontos és megismételhető mérési eljárással kell megállapítani, amely figyelembe veszi az általánosan elismert technológiai fejlettséget.

A legalább 0,5 W-os áramfogyasztás mérését legfeljebb 2 %-os tűréshatár mellett, 95 %-os megbízhatósági szint mellett kell végezni. A legfeljebb 0,5 W-os áramfogyasztás mérését legfeljebb 0,01 W-os tűréshatás mellett, 95 %-os megbízhatósági szint mellett kell végezni.

6. A gyártók által a megfelelőségértékelés céljaira nyújtandó információk

Az 5. cikk szerinti megfelelőségértékelés céljaira a műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell a következő elemeket:

Készenléti és aktív üzemmód esetében

—	az áramfogyasztási adatok wattban, két tizedesre kerekítve, beleértve a különböző kiegészítő funkciók és/vagy komponensek fogyasztási adatait

—	a használt mérési módszer

—	a mérés időtartama

—	annak leírása, hogy a készülék üzemmódját miként választották ki vagy programozták be

—	eseménysor azon üzemmód elérésig, ahol a készülék automatikus üzemmódváltásra képes

—	a berendezés működésére vonatkozó megjegyzések

A mérések vizsgálati paraméterei

—	környezeti hőmérséklet

—	a vizsgálathoz használt feszültség V-ban és a frekvencia Hz-ben

—	az áramellátó rendszer teljes harmonikus torzítása

—	az áramellátás feszültségének ingadozása a vizsgálatok során

—	az elektronikai vizsgálathoz használt eszközök, beállítások és áramkörök adatai és dokumentációja

—	bemeneti jelek RF-ben (digitális földi sugárzás esetében) vagy IF-ben (műholdas sugárzás esetében)

—	audio/video vizsgálati jelek az MPEG-2 átviteli folyamnál leírtak szerint

—	vezérlések korrekciója

A műszaki dokumentációban nem kell feltüntetni a set-top boxokról áramellátásban részesülő, sugárzásvételre szolgáló perifériás eszközöket, úgymint az aktív földi antennát, a műholdas alacsony zajú jelátalakítót vagy bármely kábel-, illetve telekommunikációs modemet.

7. A gyártók által a fogyasztók tájékoztatásának céljából nyújtandó információk

A gyártók gondoskodnak arról, hogy az egyszerű set-top boxok felhasználóinak rendelkezésükre álljon a készülék készenléti és aktív üzemmódban történő energiafogyasztására vonatkozó információ wattban, egy tizedesre kerekítve.

II. MELLÉKLET

Ellenőrzési eljárás

A 2005/32/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdésében említett piacfelügyeleti ellenőrzések elvégzésekor a tagállami hatóságok szükség szerint a következő ellenőrzési eljárást alkalmazzák az I. melléklet 1., 2. és 4. pontjában meghatározott, vonatkozó követelmények tekintetében.

Az 1,00 W-ot meghaladó áramfogyasztás esetén:

a tagállamok egyetlen egységet vizsgálnak.

A modell akkor teljesíti a rendelet I. mellékletének 1. és 2. pontjában meghatározott rendelkezéseket, ha az aktív, illetve a készenléti üzemmódra mért eredmények legfeljebb 10 %-kal haladják meg a határértékeket.

Ellenkező esetben három további egységet kell vizsgálni. A modell akkor felel meg ennek a rendeletnek, ha az aktív, illetve a készenléti üzemmód tekintetében végzett három utóbbi vizsgálat eredményeinek átlaga legfeljebb 10 %-kal haladja meg a határértékeket.

Legfeljebb 1,00 W-os áramfogyasztás esetén:

a tagállamok egyetlen egységet vizsgálnak.

Ellenkező esetben a modellt nem megfelelőnek kell minősíteni.

III. MELLÉKLET

Referenciaértékek

A 2005/32/EK irányelv I. melléklete 3. része 2. pontjának céljaira a következő indikatív viszonyítási pontok kerültek megállapításra. Ezek a rendelet elfogadásának időpontjában rendelkezésre álló legkorszerűbb technológiára vonatkoznak:

Kiegészítő jellemzőkkel nem rendelkező egyszerű set-top box:

—	aktív üzemmód: 4,00 W

—	készenléti üzemmód kijelzési üzemmód nélkül: 0,25 W

—	kikapcsolt állapot: 0 W

Beépített merevlemezzel rendelkező egyszerű set-top box

—	aktív üzemmód: 10,00 W

—	készenléti üzemmód kijelzési üzemmód nélkül: 0,25 W

—	kikapcsolt állapot: 0 W

A fenti referenciaértékeket alapkialakítású és „automatikus kikapcsolási” funkcióval és manuális kikapcsológombbal felszerelt egyszerű set-top boxok alapján állapították meg.

II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

5.2.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 36/22

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK HATÁROZATA

(2008. december 11.)

az Európai Központi Bank éves beszámolójáról szóló EKB/2006/17 határozat módosításáról

(EKB/2008/22)

(2009/98/EK)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányára és különösen annak 26.2. cikkére,

mivel:

(1)	Az Európai Központi Bank éves beszámolójáról szóló, 2006. november 10-i EKB/2006/17 határozat (1) módosításra szorul annak érdekében, hogy az tükrözze a szakpolitikai döntéseket és a piaci fejleményeket.

(2)

Az Európai Központi Bank felülvizsgálta az értékpapír-tranzakciók nyilvánosságra hozatalára vonatkozó politikáját abból a célból, hogy tovább fokozza az EKB éves beszámolójának átláthatóságát. A felülvizsgált politika részeként a korábban pénzügyi eszköznek minősített értékpapírokat át kell sorolni az „Egyéb pénzügyi eszközök” mérlegtételből az „Eszközök” megfelelő tételébe, a kibocsátó eredete, a denomináció és aszerint, hogy az értékpapírok lejáratig megtartásra kerülnek-e. Emellett, az előirányzott állomány részeként tartott valamennyi pénzügyi eszközt az „Egyéb pénzügyi eszközök” tétel alatt kell nyilvántartani.

(3)

Az EKB/2006/17 határozat nem tartalmaz különleges szabályokat a határidős kamatswapok, a határidős devizaügyletek és a részvényre szóló határidős ügyletekre. Ezeket az instrumentumokat egyre gyakrabban használják a pénzügyi piacokon, és jelentőséggel bírhatnak az EKB devizatartalékainak kezelése terén is. Míg a határidős kamatswapokat ugyanolyan módon kell elszámolni, mint a hagyományos kamatswapokat, a határidős devizaügyleteket és részvényre szóló határidős ügyleteket a kamatra szóló határidős ügyletekkel azonos módon kell elszámolni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Módosítások

Az EKB/2006/17 határozat a következőképpen módosul:

A 8. cikk a következőképpen módosul:

A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az arany, a devizaügyletek, az értékpapírok (a lejáratig megtartásra kerülő és nem forgalomképes értékpapírok kivételével), valamint a pénzügyi instrumentumok (mérlegtételként és mérlegen kívüli tételként történő) átértékelését az év végén kell elvégezni piaci középárfolyamon és áron.”

b)	A szöveg a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A lejáratig megtartásra kerülő és nem forgalomképes értékpapírként besorolt értékpapírokat amortizált bekerülési költségen és az értékvesztésre tekintettel kell értékelni.”

2.	A 10. cikk helyébe a következő szöveg lép: „10. cikk Tulajdoni részesedést megtestesítő forgalomképes instrumentumok A tulajdoni részesedést megtestesítő forgalomképes instrumentumokat az EKB/2006/16 iránymutatás 9. cikke szerint számolják el.”

3.	A 16. cikk helyébe a következő szöveg lép: „16. cikk Határidős ügyletek A határidős ügyleteket az EKB/2006/16 iránymutatás 16. cikke szerint számolják el.”

4.	A 17. cikk a következő mondattal egészül ki: „Határidős kamatswapok esetén az amortizáció a tranzakció értéknapján kezdődik.”

5.	Az EKB/2006/17 határozat I. és III. melléklete az e határozat mellékletével összhangban módosul.

2. cikk

Záró rendelkezés

Ez a határozat 2008. december 31-én lép hatályba.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2008. december 11-én.

az EKB elnöke

Jean-Claude TRICHET

(1) HL L 348., 2006.12.11., 38. o.

MELLÉKLET

Az EKB/2006/17 határozat I. és III. melléklete a következőképpen módosul:

Az I. mellékletben az „Eszközök” című táblázat helyébe a következő táblázat lép:

„ESZKÖZÖK

Mérlegtétel

A mérlegtételek tartalmának osztályozása

Az értékelés elve

Eszközök

1.	Arany és aranyra szóló követelések

Fizikailag létező arany (pl. rudak, érmék, lemezek, rögök) raktáron vagy »leszállítás alatt«. Aranykövetelések, mint például a látra szóló aranyszámlák, lekötött betétek, valamint a következő ügyletekből származó aranykövetelések: i. felértékelési és leértékelési ügyletek; valamint ii. az arany helyével és tisztaságával kapcsolatos swapügyletek, amikor a kiadás és az átvétel között egy munkanapnál hosszabb idő telik el

Piaci értéken

2.	Euroövezeten kívül letelepedett személyekkel szembeni, devizában denominált követelések

Euroövezeten kívüli felekkel szembeni, devizában denominált követelések, beleértve a nemzetközi és a nemzetek feletti szervezeteket és az euroövezeten kívüli központi bankokat

2.1.	Követelések a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szemben

A tartalékkvótán belüli lehívási jogok (nettó)

A nemzeti kvóta csökkentve az IMF rendelkezésére álló euroegyenleggel. Az IMF 2. számú számlája (euroszámla az igazgatási költségekre) beszámítható ebbe a tételbe vagy az »Euroövezeten kívüli személyekkel szembeni, euróban denominált kötelezettségek« közé.

a)	A tartalékkvótán belüli lehívási jogok (nettó) Névértéken, devizapiaci árfolyamon átszámítva

b)	Különleges lehívási jogok Különleges lehívási jogok állományai (SDR) (bruttó)

b)	Különleges lehívási jogok Névértéken, devizapiaci árfolyamon átszámítva

c)	Egyéb követelések Általános hitelmegállapodás, különleges kölcsönnyújtási megállapodás alapján felvett kölcsönök, betétek a szegénységet csökkentő és a növekedést segítő program keretében

c)	Egyéb követelések Névértéken, devizapiaci árfolyamon átszámítva

2.2.	Bankokkal szembeni számlakövetelések, értékpapír-befektetések, külső hitelek és egyéb külső eszközök

a)	Az euroövezeten kívüli bankokkal szemben fennálló, az »Egyéb pénzügyi eszközök« tételben fel nem tüntetett számlakövetelések Folyószámlák, lekötött betétek, látraszóló betétek, fordított repoügyletek

a)	Az euroövezeten kívüli bankokkal szembeni számlakövetelések Névértéken, devizapiaci árfolyamon átszámítva

Az euroövezeten kívüli felekkel szemben fennálló, az »Egyéb pénzügyi eszközök« tételben fel nem tüntetett értékpapír-befektetések

A devizatartalék részeként tartott, euroövezeten kívüli felek által kibocsátott minden kötelezvény, kötvény, váltó, kamatszelvény nélküli kötvény, pénzpiaci papír és tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentum

b) i.

Forgalomképes értékpapírok, a lejáratig megtartásra kerülő értékpapírok kivételével

Piaci áron és devizapiaci árfolyamon számítva

Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell.

b) ii.

Lejáratig megtartásra kerülőként besorolt, forgalomképes értékpapírok

Értékvesztéssel csökkentett bekerülési költségen és devizapiaci árfolyamon számítva

Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell.

b) iii.

Nem forgalomképes értékpapírok

Értékvesztéssel csökkentett bekerülési költségen és devizapiaci árfolyamon számítva

Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell.

b) iv.

Tulajdoni részesedést megtestesítő, forgalomképes instrumentumok

Piaci áron és devizapiaci árfolyamon számítva

c)	Az euroövezeten kívüli felekkel szemben fennálló, az »Egyéb pénzügyi eszközök« tételben fel nem tüntetett külső hitelek (betétek)

c)	Külső hitelek Betétek névértéken, devizapiaci árfolyamon átszámítva

d)	Egyéb külső eszközök Euroövezeten kívüli bankjegyek és érmék

d)	Egyéb külső eszközök Névértéken, devizapiaci árfolyamon átszámítva

3.	Devizában denominált, euroövezeti felekkel szemben fennálló követelések

Az euroövezeten kívüli felekkel szemben fennálló, az »Egyéb pénzügyi eszközök« tételben fel nem tüntetett értékpapír-befektetések

A devizatartalék részeként tartott, euroövezeti felek által kibocsátott minden kötelezvény, kötvény, váltó, kamatszelvény nélküli kötvény, pénzpiaci papír és tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentum

a) i.

Forgalomképes értékpapírok, a lejáratig megtartásra kerülő értékpapírok kivételével

Piaci áron és devizapiaci árfolyamon számítva

Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell.

a) ii.

Lejáratig megtartásra kerülőként besorolt, forgalomképes értékpapírok

Értékvesztéssel csökkentett bekerülési költségen és devizapiaci árfolyamon számítva

Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell.

a) iii.

Nem forgalomképes értékpapírok

Értékvesztéssel csökkentett bekerülési költségen és devizapiaci árfolyamon számítva

Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell.

a) iv.

Tulajdoni részesedést megtestesítő, forgalomképes instrumentumok

Piaci áron és devizapiaci árfolyamon számítva

b)	Az euroövezeti felekkel szemben fennálló, az »Egyéb pénzügyi eszközök« tételben fel nem tüntetett egyéb követelések Hitelek, betétek, fordított repoügyletek, vegyes kölcsönnyújtás

b)	Egyéb követelések Betétek és vegyes kölcsönnyújtás névértéken, devizapiaci árfolyamon átszámítva

4.	Nem euroövezeti felekkel szemben fennálló, euróban denominált követelések

4.1.	Bankokkal szembeni egyenlegek, értékpapír-befektetések és hitelek

a)	Az euroövezeten kívüli bankokkal szemben fennálló, az »Egyéb pénzügyi eszközök« tételben fel nem tüntetett számlakövetelések Folyószámlák, lekötött betétek, látra szóló betétek, az euróban demonimált értékpapírok kezelésével kapcsolatos fordított repoügyletek

a)	Az euroövezeten kívüli bankokkal szembeni számlakövetelések Névértéken

b)	Az euroövezeten kívüli felekkel szemben fennálló, az »Egyéb pénzügyi eszközök« tételben fel nem tüntetett értékpapír-befektetések Euroövezeten kívüli felek által kibocsátott, minden tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentum, kötelezvény, kötvény, váltó, pénzpiaci papír

b) i.

Forgalomképes értékpapírok, a lejáratig megtartásra kerülő értékpapírok kivételével

Piaci áron

Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell.

b) ii.

Lejáratig megtartásra kerülőként besorolt, forgalomképes értékpapírok

Értékvesztéssel csökkentett bekerülési költségen

Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell.

b) iii.

Nem forgalomképes értékpapírok

Értékvesztéssel csökkentett bekerülési költségen

Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell.

b) iv.

Tulajdoni részesedést megtestesítő, forgalomképes instrumentumok

Piaci áron

c)	Az euroövezeten kívüli felekkel szemben fennálló, az »Egyéb pénzügyi eszközök« tételben fel nem tüntetett hitelek

c)	Euroövezeten kívüli felek részére nyújtott hitelek Betétek névértéken

d)	Az euroövezeten kívüli felekkel szemben fennálló, az »Egyéb pénzügyi eszközök« tételben fel nem tüntetett, kibocsátott értékpapírok Nemzetek feletti vagy nemzetközi szervezetek, pl. az Európai Befektetési Bank által kibocsátott értékpapírok, függetlenül a földrajzi helytől

d) i.

Forgalomképes értékpapírok, a lejáratig megtartásra kerülő értékpapírok kivételével

Piaci áron

Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell.

d) ii.

Lejáratig megtartásra kerülőként besorolt, forgalomképes értékpapírok

Értékvesztéssel csökkentett bekerülési költségen

Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell.

d) iii.

Nem forgalomképes értékpapírok

Értékvesztéssel csökkentett bekerülési költségen

Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell.

4.2.	Az ERM II alapján nyújtott hitelből származó követelések

Az ERM II feltételeinek megfelelő hitelnyújtás

Névértéken

5.	Monetáris politikai műveletekkel kapcsolatos, euróban denominált hitelnyújtás euroövezeti hitelintézetek részére

Az 5.1-től 5.5-ig felsorolt tételek: az eurorendszer monetáris politikai eszközeiről és eljárásairól szóló, 2000. augusztus 31-i EKB/2000/7 iránymutatás (1) I. mellékletében meghatározott, megfelelő monetáris politikai eszközöknek megfelelő ügyletek

5.1.	Elsődleges refinanszírozási műveletek

Likviditás nyújtása céljából heti gyakorisággal végrehajtott rendszeres repoügyletek, általában egyheti lejárattal

Névértéken vagy (repo) bekerülési értéken

5.2.	Hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek

Likviditás nyújtása céljából havi gyakorisággal végrehajtott rendszeres repoügyletek, általában háromhavi lejárattal

Névértéken vagy (repo) bekerülési értéken

5.3.	Finomszabályozó repoműveletek

Eseti alapon finomszabályozás céljából végrehajtott repoműveletek

Névértéken vagy (repo) bekerülési értéken

5.4.	Strukturális repoműveletek

Az eurorendszer pénzügyi szektorral szembeni strukturális pozíciójának kiigazítása céljából végrehajtott repoműveletek

Névértéken vagy (repo) bekerülési értéken

5.5.	Marginális hitellehetőség

Látra szóló betétek likviditás céljára, jegybankképes eszközök ellenében, előre meghatározott kamatlábbal (lejáratkor egy összegben visszafizetendő)

Névértéken vagy (repo) bekerülési értéken

5.6.	Pótfedezeti felhívással kapcsolatos hitelek

Hitelintézeteknek nyújtott kiegészítő hitel, amely ugyanezen hitelintézetek által más hitellel kapcsolatban benyújtott fedezeti eszközök értéknövekedéséből ered

Névértéken vagy bekerülési költségen

6.	Euroövezeti hitelintézetekkel szembeni egyéb, euróban denominált követelések

Folyószámlák, lekötött betétek, látra szóló betétek, az »Euroövezeti felek által kibocsátott, euróban denominált értékpapírok« (beleértve az euroövezeten belüli korábbi devizatartalékok átalakításából eredő ügyleteket) eszköztételben szereplő értékpapír-állományok kezelésével kapcsolatos fordított repoügyletek és egyéb követelések. Euroövezetben letelepedett nem hazai hitelintézeteknél fenntartott levelezőbanki számlák. Az eurorendszer monetáris politikai működésén kívül eső egyéb követelések és műveletek.

Névértéken vagy bekerülési költségen

7.	Euroövezeti felek euróban denominált értékpapírjai

Az »Egyéb pénzügyi eszközök« tételben fel nem tüntetett értékpapírok: tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok, kötelezvények, kötvények, váltók, kamatszelvény nélküli kötvények, közvetlenül birtokolt, euróban denominált pénzpiaci papírok (beleértve az EMU előtti időszakból származó állampapírokat); finomszabályozás céljából vásárolt EKB-adósságpapírok

i.	Forgalomképes értékpapírok, a lejáratig megtartásra kerülő értékpapírok kivételével Piaci áron Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell.

ii.	Lejáratig megtartásra kerülőként besorolt, forgalomképes értékpapírok Értékvesztéssel csökkentett bekerülési költségen Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell.

iii.	Nem értékesíthető értékpapírok Értékvesztéssel csökkentett bekerülési költségen Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell.

iv.	Tulajdoni részesedést megtestesítő forgalomképes instrumentumok Piaci áron

8.	Euróban denominált államháztartási adósság

Az EMU előtti időszakból származó követelések az állammal szemben (nem forgalomképes értékpapírok, hitelek)

Betétek/hitelek névértéken, a nem forgalomképes értékpapírok bekerülési értéken

9.	Eurorendszeren belüli követelések

9.1.	Az EKB-adósságpapírok kibocsátásának biztosítékául szolgáló saját váltókkal kapcsolatos követelések

Kizárólag EKB-mérlegtétel

Az EKB adósságleveleivel kapcsolatos viszonossági megállapodás miatt az NKB-k által kibocsátott váltók

Névértéken

9.2.	Az eurorendszeren belüli eurobankjegy-elosztással kapcsolatos követelések

Az eurobankjegyek kibocsátásáról szóló, 2001. december 6-i EKB/2001/15 határozat (2) alapján az EKB bankjegy-kibocsátásával kapcsolatos követelések

Névértéken

9.3.	Egyéb eurorendszer-beli követelések (nettó)

Az alábbi altételek nettó pozíciója:

a)	Az NKB-k TARGET2-számláinak és levelezőbanki számláinak egyenlegéből származó nettó követelések, azaz a követelések és a kötelezettségek nettó egyenlege – lásd az »Egyéb eurorendszerbeli kötelezettségek (nettó)« tételt a forrásoldalon

a)	Névértéken

b)	Egyéb, esetlegesen felmerülő, eurorendszeren belüli követelések, beleértve az EKB pénzkibocsátásból származó jövedelmének a NKB-k számára való belső felosztását

b)	Névértéken

10.	Elszámolás alatti tételek

Elszámolási számlaegyenlegek (követelések), beleértve a fizetésre bemutatott csekkek elszámolásával kapcsolatos időeltolódást

Névértéken

11.	Egyéb eszközök

11.1.

Euroövezeti érmék

Euroérmék

Névértéken

11.2.

Tárgyi eszközök és immateriális eszközök

Földterület és épületek, bútor és berendezés (beleértve a számítástechnikai eszközöket), szoftver

Értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értéken

Az értékcsökkentési leírás az eszköz csökkenthető értékének szisztematikus leírása az eszköz hasznos élettartama alatt. A hasznos élettartam az az időszak, amely során a javak várhatóan a jogi személy részére használat céljából rendelkezésére állnak. Az egyedi materiális javak hasznos élettartamát rendszeresen felül lehet vizsgálni, amennyiben az elvárások eltérnek a korábbi becslésektől. A főbb eszközök állhatnak különböző hasznos élettartammal bíró összetevőkből. Az ilyen összetevők élettartamát egyénileg becsülik meg.

Az állóeszközök bekerülési értékének része az állóeszköz megszerzésének költsége is. A többi közvetlen vagy közvetett költséget költségként kell elszámolni.

A kiadások tőkésítése: értékhatár fölött (héa nélkül számított 10 000 euro alatti összeg esetén: nincs tőkésítés)

11.3.

Egyéb pénzügyi eszközök

—	egyéb részesedések és leányvállalatokba történő befektetések, stratégiai/politikai célokból tartott tulajdoni részesedések

—	értékpapírok, beleértve a tulajdoni részesedéseket és más pénzügyi eszközöket, valamint számlaegyenlegek, beleértve az előirányzott állomány részeként tartott lekötött betéteket és folyószámlákat

—	fordított repoügyletek hitelintézetekkel az ebben a tételben szereplő értékpapír-állomány kezelésére

a)	Tulajdoni részesedést megtestesítő forgalomképes instrumentumok piaci árfolyamon

b)	Részesedések és nem likvid tulajdoni részesedést jelentő instrumentumok, és minden más, tartós befektetésként tartott tulajdoni részesedést jelentő instrumentum Értékvesztéssel csökkentett bekerülési költségen

c)	Befektetések leányvállalatokba vagy jelentős érdekeltségek Nettó eszközértéken

d)	Forgalomképes értékpapírok, a lejáratig megtartásra kerülő értékpapírok kivételével Piaci áron Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell.

e)	Lejáratig megtartásra kerülőként besorolt, vagy tartós befektetésként tartott forgalomképes értékpapírok Értékvesztéssel csökkentett bekerülési költségen Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell.

f)	Nem forgalomképes értékpapírok Értékvesztéssel csökkentett bekerülési költségen

g)	Bankokkal szembeni egyenlegek és hitelek Névértéken, devizapiaci árfolyamon átszámítva, ha az egyenleg/betét devizában denominált

11.4.

Mérlegen kívüli tételek átértékelési különbözetei

Határidős devizaügyletek, devizaswapügyletek, kamatswapügyeletek, határidős kamatláb-megállapodások, határidős értékpapírügyletek, azonnali devizaügyletek értékelési eredményei (kötésnap és lejárati nap között)

Az azonnali és határidős ügylet közötti nettó pozíció, devizapiaci árfolyamon

11.5.

Aktív időbeli elhatárolások

Bevétel, amely nem a jelentés készítése szerinti időszakban esedékes, de arra vonatkozik. Aktív időbeli elhatárolások és kifizetett felhalmozódott kamatok (pl. az értékpapírral megvásárolt, felhalmozott kamat).

Névértéken, devizapiaci árfolyamon átszámítva

11.6.

Vegyes tételek

a)	Előlegek, kölcsönök, egyéb kisebb tételek. Hitelezés megbízásos alapon.

a)	Névértéken/bekerülési értéken

b)	Ügyfelek aranyletéteivel kapcsolatos befektetések.

b)	Piaci értéken

c)	Nyugdíjalapokkal kapcsolatos nettó követelések

c)	A 22. cikk (3) bekezdésének megfelelően

12.	Mérleg szerinti tárgyévi veszteség

Névértéken

2.	A III. mellékletben a táblázat első oszlopának 2.3. tétele alatt az „Árfolyam- és árváltozás kockázati céltartalék képzése és felhasználása” szöveget az „Árfolyam-, kamat és aranyárváltozás kockázati céltartalék képzése és felhasználása” szöveg váltja fel.

(1) HL L 310., 2000.12.11., 1. o.

(2) HL L 337., 2001.12.20., 52. o.”

5.2.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 36/31

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK IRÁNYMUTATÁSA

(2008. október 23.)

az eurorendszer monetáris politikai eszközeiről és eljárásairól szóló, EKB/2000/7 iránymutatás módosításáról

(EKB/2008/13)

(2009/99/EK)

AZ EURÓPAI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 105. cikke (2) bekezdése első francia bekezdésére,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányára és különösen annak 12.1. és 14.3. cikkére, a 3.1. cikk első francia bekezdésével, a 18.2. cikkel és a 20. cikk első bekezdésével együtt,

mivel:

(1)

Az egységes monetáris politika elérése magával vonja azon eszközök és eljárások meghatározását, amelyeket az eurót bevezetett tagállamok (a továbbiakban: részt vevő tagállamok) nemzeti központi bankjaiból (NKB-k) és az Európai Központi Bankból (EKB) álló eurorendszernek használnia kell annak érdekében, hogy e politika végrehajtása a részt vevő tagállamokban egységes módon történjen.

(2)	Az EKB hatáskörrel rendelkezik az eurorendszer egységes monetáris politikájának végrehajtása érdekében szükséges iránymutatások megalkotására, és a NKB-k kötelesek ezen iránymutatásokkal összhangban eljárni.

(3)

A jelenlegi piaci események bizonyos változtatásokat igényelnek az eurorendszer monetáris politikájának fogalommeghatározásásában és végrehajtásában. Ezért végre kell hajtani a megfelelő módosításokat az eurorendszer monetáris politikai eszközeiről és eljárásairól szóló, 2000. augusztus 31-i EKB/2000/7 iránymutatáson (1), különösen a következők érvényre juttatása érdekében: i. a kockázatkezelési keretrendszer és az eurorendszer hitelműveletei tekintetében a fedezet elfogadhatóságának változásai; ii. a nem euróban denominált fedezetek meghatározott mennyiségben történő elfogadása; iii. a pénzeszközök befagyasztásával és/vagy az Európai Uniónak vagy valamely tagállamnak a Szerződés 60. cikkének (2) bekezdése értelmében hozott egyéb intézkedésével érintett jogalanyok kezelésére vonatkozó intézkedések szükségessége; valamint iv. a kötelező tartalék alkalmazásáról szóló, 2003. szeptember 12-i 1745/2003/EK európai központi banki rendelet (EKB/2003/9) (2) új rendelkezéseivel való harmonizáció,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYMUTATÁST:

1. cikk

Az I. és II. melléklet módosításai

Az EKB/2000/7 iránymutatása a következőképpen módosul:

1.	Az I. melléklet ezen iránymutatás I. mellékletének megfelelően módosul.

2.	A II. melléklet ezen iránymutatás II. mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ellenőrzés

Az NKB-k legkésőbb 2008. november 30-ig továbbítják az EKB-nak azokat a jogszabályokat és eszközöket, amelyekkel ennek az iránymutatásnak meg kívánnak felelni.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez az iránymutatás 2008. november 1-jén lép hatályba. Az 1. cikket 2009. február 1-jétől kell alkalmazni.

4. cikk

Címzettek

Ennek az iránymutatásnak a részt vevő tagállamok NKB-i a címzettjei.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2008. október 23-án.

az EKB Kormányzótanácsa reszeről

az EKB elnöke

Jean-Claude TRICHET

(1) HL L 310., 2000.12.11., 1. o.

(2) HL L 250., 2003.10.2., 10. o.

I. MELLÉKLET

Az EKB/2000/7 határozat I. melléklete a következőképpen módosul:

1.	A tartalomjegyzék kiegészül a 6.7. fejezet címével: „A nem euróban denominált fedezetek meghatározott mennyiségben történő elfogadása”

Az 1.3.1. szakasz a következőképpen módosul:

a)	Az első bekezdésben az 5. lábjegyzet negyedik mondata helyébe a következő szöveg lép: „A gyorstendert rendesen 90 percen belül kell végrehajtani.”

b)	Az első bekezdés első francia bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő szöveg lép: „Az irányadó refinanszírozási műveletek kulcsfontosságú szerepet töltenek be abban, hogy az eurorendszer nyílt piaci műveleteinek célkitűzései megvalósuljanak.”

A 2.2. szakaszban a negyedik bekezdés első két mondata helyébe a következő szöveg lép:

„A gyorstender és a kétoldalú eljárások esetében a nemzeti központi bankok azokkal az ügyfelekkel állnak kapcsolatban, akik beletartoznak a finomhangoló műveletekre elfogadott ügyfeleik csoportjába. A gyorstendereket és a kétoldalú műveleteket szélesebb ügyfélkörrel is végezhetik.”

4.	A 2.4. szakasz címének helyébe a következő szöveg lép:

5.	A 3.1.2. szakasz első bekezdésének utolsó mondatát el kell hagyni.

6.	A 3.1.3. szakaszban az első bekezdés második mondatát el kell hagyni.

A 4.1. szakasz a következőképpen módosul:

A „Hozzáférési feltételek” cím első bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az aktív oldali rendelkezésre állás a 2.1. szakaszban meghatározott általános alkalmassági feltételeket kielégítő ügyfélkör számára érhető el. Az aktív oldali rendelkezésre álláshoz való hozzáférést az adott intézmény székhelye szerinti tagállam nemzeti központi bankja biztosítja. A hozzáférés csak azokon a napokon biztosított, amelyeken az adott TARGET2 (1) rendszer üzemel (2). Azokon a napokon, amelyeken az értékpapír-elszámolási rendszerek nem üzemelnek, az aktív oldali rendelkezésre állás az NKB-knál már előzetesen letétbe helyezett fedezeti eszközök alapján vehető igénybe.

A „Hozzáférési feltételek” cím harmadik bekezdésében a 4. lábjegyzet helyébe a következő szöveg lép:

„(4)	A TARGET2 üzemszüneti napjait az EKB honlapján (www.ecb.europa.eu), valamint az eurorendszer nemzeti központi banki honlapjain teszik közzé (lásd az 5. függeléket).”

c)	A „Hozzáférési feltételek” cím harmadik bekezdésében az 5. lábjegyzetet el kell hagyni.

8.	A 4.2. szakaszban a „Hozzáférési feltételek” cím második bekezdésében a 12. lábjegyzetet el kell hagyni.

Az 5.1.3. szakaszban a második bekezdés utolsó mondata helyébe a következő szöveg lép:

„Nyilvánosan előre meg nem hirdetett gyorstender esetén az NKB a kiválasztott ügyfelekkel közvetlenül lép kapcsolatba. A nyilvánosan bejelentett gyorstender esetén az NKB közvetlenül is megkeresheti a kiválasztott ügyfelet.”

10.	Az 5.3.3. szakasz első bekezdésében a 12. lábjegyzetet el kell hagyni.

11.

A 6.2. szakasz második bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Az eurorendszer csak abban az esetben ad az ügyfeleknek tanácsot arról, hogy egy eszköz az eurorendszer számára fedezetként elfogadható-e, ha az eurorendszerhez benyújtott fedezet már kibocsátott forgalomképes eszköz vagy kinnlevő nem forgalomképes eszköz. A kibocsátás előtt tehát nincs tanácsadás.”

12.

A 6.2.1. szakasz „Eszköz típusa” címe a következőképpen módosul:

Az első bekezdés a) pontja a „feltételhez nem kötött a tőkeösszege” szövegrész után a következő 5. lábjegyzettel egészül ki:

„(5)	Opciós utalvánnyal vagy egyéb hasonló joggal kiegészített kötvények nem fogadhatók el.”

A negyedik bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Az eszközalapú értékpapírokat (ABS) fedező, pénzáramlást generáló eszközöknek a következő követelményeknek kell megfelelniük:

a)	az eszközök megszerzése kötelezően valamely uniós tagállam jogszabályainak hatálya alá esik;

az értékpapírosító céltársaságnak az átruházást kezdeményező eszköztulajdonostól (originator), vagy valamely közvetítőtől az eurorendszer által »valódi átruházásnak« tekintett és bármely harmadik féllel szemben érvényesíthető eljárással kell őket megszereznie; ezek az eszközök még az eszköztulajdonos fizetésképtelensége esetén sem lehetnek elérhetők az eszköztulajdonos és annak hitelezői számára; és

c)	még részben és a jövőben sem tartalmazhatnak hitelkockázatokhoz kötött kötvényeket (credit-linked notes) vagy a hitelkockázatnak hitelderivatívákon keresztüli átadásából keletkező hasonló követeléseket.”

Az ötödik bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Szakaszos kibocsátás esetén alkalmassági feltétel az, hogy a szelet (vagy részszelet) ne legyen ugyanazon kibocsátás más szeleteinek alárendelve. Valamely szeletről (vagy részszeletről) akkor mondható el, hogy nincs alárendelve az ugyanazon kibocsátásba tartozó más szeletnek (vagy részszeletnek), ha a tőke- és kamatfizetéskor – a tájékoztatóban meghatározottak szerint a fizetési felszólítás kézbesítését követően alkalmazandó fizetési sorrendnek megfelelően – semmilyen más szelet (vagy részszelet) sem élvez vele szemben elsőbbséget, tehát a szakaszos kibocsátás különböző szeletei, illetve részszeletei közül ezt a szeletet (illetve részszeletet) terheli utolsónak veszteség.”

13.

A 6.2.1. szakaszban a „Kibocsátás helye” cím alatt a 7. lábjegyzet első mondatának helyébe a következő szöveg lép:

„2007. január 1-jétől a globális bemutatóra szóló formában levő és az Euroclear Bank (Belgium), valamint a Clearstream Banking Luxembourg nemzetközi központi letéti bankokon keresztül kibocsátott, nemzetközi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok csak akkor lehetnek alkalmasak, ha új világpiaci kötvények (NGN) formájában bocsátják ki, és egy letéti őrzést végző intézménynél (common safekeeper – CSK) helyezik letétbe őket. Ez az intézmény vagy ICSD, vagy megfelelő esetben CSD, amely teljesíti az EKB által meghatározott minimális előírásokat.”

14.

A 6.2.2. szakasz „Hitelkövetelések” címe a következőképpen módosul:

Az első bekezdés első francia bekezdésének első albekezdésében az utolsó mondat helyébe a következő szöveg lép:

„A hitelkövetelések nem testesíthetnek meg tőkeösszegre, illetve kamatra vonatkozó olyan jogot, amely alá van rendelve egyéb hitelkövetelésekhez (vagy ugyanazon szindikált hitel egyéb szeleteihez vagy alszeleteihez) kapcsolódó tulajdonjogoknak, vagy ugyanazon kibocsátó adósságinstrumentumainak.”

b)	Az első bekezdés első francia bekezdésének második albekezdése a második mondat után a következő szöveggel egészül ki: „Emellett az inflációs rátához kapcsolt kamatozású hitelkövetelések is elfogadhatóak.”

c)	Az első bekezdés ötödik francia bekezdésében a 20. lábjegyzetet el kell hagyni.

15.

A 6.2.3. szakasz „Az elfogadható fedezetek felhasználásának szabályai” címe a következőképpen módosul:

A harmadik bekezdés i–iii. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„i.	az ügyfél a kibocsátó/adós/garanciavállaló tőkéjének 20 %-át vagy azt meghaladó részét közvetlenül, illetve egy vagy több más vállalkozáson keresztül közvetve birtokolja, vagy

ii.	a kibocsátó/adós/garanciavállaló az ügyfél tőkéjének 20 %-át vagy azt meghaladó részét közvetlenül, illetve egy vagy több más vállalkozáson keresztül közvetve birtokolja, vagy

iii.	harmadik fél birtokolja az ügyfél tőkéjének több mint 20 %-át, valamint a kibocsátó/adós/garanciavállaló tőkéjének több mint 20 %-át, közvetlenül vagy közvetve, egy vagy több vállalkozáson keresztül.”

A negyedik és az ötödik bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A szoros kapcsolatról szóló fenti kikötés nem vonatkozik: a) az ügyfél és az EGT-országok közigazgatási szerveivel kialakult szoros kapcsolatokra, valamint arra az esetre, ha az adósságinstrumentum garanciavállalója adókivetésre jogosult közigazgatási szerv; b) azokra a fedezett banki kötvényekre, amelyeket az UCITS irányelv 22. cikke (4) bekezdésében meghatározott követelményekkel összhangban bocsátottak ki; vagy c) azokra az esetekre, amikor az adósságinstrumentumot a b) pontban meghatározott instrumentumokhoz hasonló jogi biztosítékok védik, ilyenek például az értékpapírnak nem minősülő, jelzálog-fedezetű, nem forgalomképes lakossági adósságinstrumentumok.

Ezenkívül az ügyfél nem nyújthat fedezetül eszközalapú értékpapírt, ha az ügyfél (vagy valamely vele szoros kapcsolatban álló harmadik fél) úgy köt fedezeti ellentranzakciót az értékpapírra, hogy a kibocsátóval mint fedezeti partnerrel köt devizafedezeti ügyletet, vagy ha az eszközalapú értékpapír fennálló összegének 20 %-ára, illetve azt meghaladó részére likviditási támogatást nyújt.”

„Az eurorendszer monetáris politikai műveleteiben elfogadható fedezetek” című 4. táblázat a következő módon kerül frissítésre:

—	a 4. lábjegyzetet el kell hagyni,

—	az alkalmassági feltételek oszlopban a „hitelkövetelésekre vonatkozó jog” szöveg helyébe a „Hatályos jog” szöveg lép,

—	a forgalomképes eszközök oszlop tizedik sorában a „nem alkalmazandó” szöveg helyébe az „Eszközalapú értékpapír esetében a fedezetül szolgáló eszköz megszerzése valamely EU-tagállam jogszabályának hatálya alá kell, hogy essen.” szöveg lép.

16.

A 6.3.1. szakasz a következőképpen módosul:

Negyedik bekezdésként a következő szöveggel egészül ki:

„Az ECAI-forrást tekintve az értékelést nyilvános minősítés alapján kell elvégezni. Az eurorendszer fenntartja magának a jogot, hogy amennyiben szükséges, pontosítást kérjen. Eszközalapú értékpapír esetében a minősítés a nyilvánosság számára elérhető és részletes eladás előtti vagy új kibocsátáshoz kapcsolódó hitelminősítési jelentésben kell taglalni, amelynek többek között tartalmaznia kell a strukturális és jogi aspektusok átfogó elemzését, az összevont fedezeti alap értékelését, az ügylet résztvevőiről szóló elemzést, valamint az ügylet egyéb fontosabb jellemzőinek elemzését. Ezenkívül az ECAI-knak rendszeresen és legalább negyedévente felügyeleti jelentéseket kell kiadniuk az eszközalapú értékpapírokról (3). A jelentéseknek tartalmazniuk kell legalább a legfontosabb tranzakciós adatok (pl. az összevont fedezeti alap összetétele, az ügylet résztvevői, a tőkeszerkezet) aktualizált változatát, valamint a teljesítményadatokat.

b)	Az ötödik bekezdésben a 26. lábjegyzet helyébe a következő szöveg lép: „Az »A« a Standard & Poor’s vagy a Fitch Ratings hosszú távú minősítésében legalább »A-«, a Moody’s-éban legalább »A3«, a DBRS-ében pedig legalább »AL« besorolásnak felel meg.”

A hatodik és a hetedik bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Az eurorendszer fenntartja magának a jogot, hogy az általa relevánsnak tartott bármely információ alapján meghatározza, hogy egy kibocsátás, kibocsátó, adós vagy garanciavállaló megfelel-e a magas hitelminőségi követelményeknek, és ebből kifolyólag megtiltsa vagy korlátozza bizonyos eszközök használatát, illetve kiegészítő haircutokat alkalmazzon, amennyiben ez szükséges az eurorendszer kockázatokkal szembeni megfelelő védelmének biztosítására, összhangban a KBER alapokmányának 18.1. cikkével. Ilyen intézkedéseket konkrét ügyfelek esetében is lehet foganatosítani, különösen akkor, ha az ügyfél hitelminősítése szoros korrelációban áll az általa fedezetként felajánlott eszköz hitelminőségével. Ha az elutasítás prudenciális információkon alapul, az ügyfelektől vagy a felügyeleti szervektől származó ilyen jellegű információkat szigorúan csak azzal összhangban és annak érdekében lehet felhasználni, hogy az eurorendszer teljesítse a monetáris politika végrehajtásával összefüggő feladatait.

Lekerülhetnek az elfogadható fedezetek listájáról azok az eszközök, amelyeket olyan intézmény bocsátott ki vagy garantált, amelynek pénzeszközei be vannak fagyasztva és/vagy csak korlátozottan használhatja őket az Európai Közösségnek vagy valamely tagállamnak a Szerződés 60. cikke (2) bekezdése értelmében hozott egyéb intézkedése alapján; vagy amelynek a nyílt piaci műveletekhez vagy az eurorendszer rendelkezésre állásához való hozzáférését az EKB Kormányzótanácsa döntésében felfüggesztette vagy megszüntette.”

17.

A 6.3.4. szakaszban a „Külső hitelminősítő intézetek (ECAI)” cím alatt az első bekezdés második francia bekezdésének első mondata helyébe a következő szöveg lép:

„Az ECAI-knak különféle működési kritériumoknak kell megfelelniük és megfelelő lefedettséget kell biztosítaniuk, hogy biztosítsák az ECAF hatékony megvalósítását.”

18.

A 6.4.1. szakasz a következőképpen módosul:

A második bekezdés utolsó mondatának helyébe a következő szöveg lép:

„A kockázatkezelési intézkedések nagy vonalakban harmonizáltak az egész euroövezetben; (4); az intézkedésekkel egységes, átlátható és egyenlő feltételeket kellene biztosítani bármely elfogadható fedezeti eszköztípusra az euroövezet bármely pontján.

A szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„Az eurorendszer fenntartja magának a jogot, hogy szükség esetén további kockázatkezelési intézkedéseket foganatosítson, amennyiben ez szükséges az eurorendszer kockázatokkal szembeni megfelelő védelmének biztosítására, összhangban a KBER alapokmányának 18.1. cikkével. Az ilyen – egységesen, átláthatóan és az egyenlő elbánás elve alapján végrehajtandó – intézkedések az egyes ügyfelek szintjén is alkalmazhatók a védettség szavatolására.”

A „Kockázatkezelési intézkedések” című 7. keretes írás helyébe a következő szöveg lép:

„7. KERETES ÍRÁS

Kockázatkezelési intézkedéseket

az eurorendszer a következő kockázatkezelési intézkedéseket alkalmazza:

—	Haircut Az eurorendszer »fedezetértékelési marzsokat« alkalmaz a fedezetek értékelésére. Ez azt jelenti, hogy a fedezet értékét az eszköz bizonyos százalékkal (ez a »marzs«, angolul haircut) csökkentett piaci értékeként számítjuk ki.

—

Változó letét (piaci értéken történő nyilvántartás)

Az eurorendszer előírja, hogy a likviditásbővítő penziós ügyletek fedezetéül szolgáló eszközök marzzsal módosított piaci értékét tartósan szinten kell tartani. Ez azt jelenti, hogy ha a fedezeti eszközök rendszeresen mért piaci értéke egy bizonyos szint alá esik, az NKB megköveteli az ügyféltől, hogy további eszközöket vagy készpénzt bocsásson rendelkezésre (fedezetkiegészítési felhívást tesz). Hasonlóképpen, ha az alapul szolgáló fedezeti eszközök újraértékelés utáni piaci értéke meghalad egy bizonyos szintet, az ügyfél a többleteszközöket (illetve többletkészpénzt) visszakaphatja. (A letét kiegészítésére vonatkozó számításokat a 8. keretes írás ismerteti.)

Az eurorendszer szükség esetén a következő kockázatkezelési intézkedéseket is foganatosíthatja, amennyiben ez szükséges az eurorendszer kockázatokkal szembeni megfelelő védelmének biztosítására, összhangban a KBER alapokmányának 18.1. cikkével:

—	Alapletét Az eurorendszer kockázati letétet alkalmazhat likviditásbővítő penziós műveletei során. Ez azt jelentené, hogy az ügyfelektől fedezeteket kívánna, amelyeknek értéke nem kevesebb az eurorendszer által biztosított likviditás és a kockázati letét értékének összegénél.

—

A kibocsátókra/adósokra, illetve garanciavállalókra vonatkozó limit

Az eurorendszer határokat szabhat a kibocsátókkal/adósokkal, illetve garanciavállalókkal szemben vállalt kockázatok mértékének. Ilyen határokat konkrét ügyfelek esetében is fel lehet állítani, különösen akkor, ha az ügyfél hitelminősítése nagyfokú szoros korrelációban áll az általa felajánlott fedezet hitelminőségével.

—	Kiegészítő biztosíték Az eurorendszer bizonyos eszközök elfogadását pénzügyileg stabil intézmények által nyújtott kiegészítő biztosítékokhoz is kötheti.

—	Kizárás Az eurorendszer kizárhatja bizonyos eszközök használatát monetáris politikai műveletei során. Ilyen kizárásra konkrét ügyfelek esetében is sor kerülhet, különösen akkor, ha az ügyfél hitelminősítése szoros korrelációban áll az általa felajánlott fedezet hitelminőségével.

19.

A 6.4.2. szakasz a következőképpen módosul:

a)	Az első bekezdés első francia bekezdésének első mondata helyébe a következő szöveg lép: „Az elfogadható forgalomképes fedezeteket a kibocsátó besorolása és a fedezet típusa alapján öt likviditási kategóriába soroljuk.”

Az első bekezdés második francia bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő szöveg lép:

„Az I–IV. kategóriába sorolt elfogadható, forgalomképes, fix kamatozású, illetve nem kamatozó adósságinstrumentumra alkalmazott haircut a 7. táblázatban leírtak szerint az adósságinstrumentum hátralévő futamideje és a kamatszelvény szerkezete szerint különbözik. (5).

Az első bekezdés az alábbi harmadik és negyedik bekezdéssel egészül ki:

„—	Az V. kategóriába sorolt adósságinstrumentumokra 12 %-os speciális haircut érvényes lejárattól és kamatszelvény-szerkezettől függetlenül.

—	Azokra az V. kategóriában szereplő adósságinstrumentumokra, amelyeket elméletben a 6.5. szakaszban kifejtettek szerint értékelnek, további haircut vonatkozik, amelyet közvetlenül az adott adósságinstrumentum elméleti értékelésének szintjén, 5 %-os diszkontálás formájában hajtanak végre.”

A 6. táblázat helyébe a következő táblázat lép:

„6. TÁBLÁZAT

Forgalomképes eszközök likviditási kategóriái (6)

I. kategória

II. kategória

III. kategória

IV. kategória

V. kategória

A központi kormányzat adósságinstrumentumai

Helyi és regionális önkormányzatok adósságinstrumentumai

Hagyományos fedezett banki kötvények

Hitelintézetek adósságinstrumentumai (fedezetlen)

Eszközalapú értékpapírok (ABS)

Központi bankok által kibocsátott adósságinstrumentumok (7)

Jelzáloglevél (8)

Közvetítők adósságinstrumentumai (9)

Nemzetek feletti adósságinstrumentumok

Vállalati és egyéb kibocsátók adósságinstrumentumai (9)

A harmadik, negyedik és az ötödik bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„—	Az I–IV. kategóriába sorolt valamennyi forgalomképes, inverz változó kamatozású adósságinstrumentum esetén alkalmazott haircut azonos, és a 8. táblázatban van feltüntetve.

—	Az I–IV. kategória változó kamatozású, forgalomképes adósságinstrumentumaira (10) azt a haircutot alkalmazzák, amely az adott instrumentum besorolása szerinti likviditási kategóriában a 0–1 éves lejáratú, fix kamatozású instrumentumok csoportjára vonatkozik.

—

Hogy az I–IV. kategóriába sorolt többféle kamatfizetésű forgalomképes adósságinstrumentumok esetén milyen kockázatkezelési intézkedéseket alkalmaznak, kizárólag attól függ, hogy az instrumentum hátralevő futamidejében milyen típusú kamatfizetések maradtak. Ilyen instrumentum esetén akkora a haircut, amekkora az azonos hátralevő futamidejű adósságinstrumentumra vonatkozó legmagasabb haircut, az instrumentum hátralevő futamideje alatt még esedékes típusú kamatfizetések közül bármelyiket figyelembe véve.

A 7. táblázat helyébe a következő táblázat lép:

„7. TÁBLÁZAT

Az elfogadható, piacképes eszközökre alkalmazott haircut

(százalék)
	Likviditási kategória
Lejáratig hátralévő	I. kategória		II. kategória		III. kategória		IV. kategória		V. kategória
idő (év)	fix kamatozású	nem kamatozó	fix kamatozású	nem kamatozó	fix kamatozású	nem kamatozó	fix kamatozású	nem kamatozó
0-1	0,5	0,5	1	1	1,5	1,5	6,5	6,5	12 (11)
1-3	1,5	1,5	2,5	2,5	3	3	8	8
3-5	2,5	3	3,5	4	4,5	5	9,5	10
5-7	3	3,5	4,5	5	5,5	6	10,5	11
7-10	4	4,5	5,5	6,5	6,5	8	11,5	13
> 10	5,5	8,5	7,5	12	9	15	14	20

g)	A 8. táblázat címének helyébe a következő szöveg lép:

20.

A 6.4.3. szakaszban a „Hitelkövetelések” cím első francia bekezdésének vége az alábbi lábjegyzettel egészül ki:

„(*)	A rögzített kamatú hitelkövetelésekre alkalmazott haircut azokra a hitelkövetelésekre is alkalmazható, amelyek kamatozása az inflációs rátához van kötve.”

21.

A szöveg a következő 6.7. szakasszal egészül ki:

„6.7. Nem euróban denominált fedezet elfogadása különleges esetben

A Kormányzótanács bizonyos helyzetekben dönthet úgy, hogy elfogad fedezetként egy vagy több euroövezeten kívüli G10-ország központi kormányzata által kibocsátott forgalomképes, saját valutában denominált adósságinstrumentumot. Amennyiben ilyen döntés születik, a megfelelő kritériumok tisztázásra kerülnek, majd az ügyfeleket tájékoztatni kell az idegen fedezet kiválasztásának és mozgósításának eljárásrendjéről is – beleértve az értékelés forrásait és alapelveit, a kockázatkezelő intézkedéseket, valamint az elszámolási eljárást.

A 6.2.1. szakaszban foglaltak sérelme nélkül az ilyen eszközöket az EGK-n kívül is letétbe lehet helyezni/regisztrálni lehet (ki lehet bocsátani), tartani, elszámolni, továbbá, az iméntiek alapján, nem kötelező euróban denominálni. Az ügyfél által használt bármilyen ilyen jellegű eszköznek az ügyfél tulajdonát kell képeznie.

Azon ügyfelek, amelyek az EGK-n vagy Svájcon kívüli hitelintézetek fiókjai, nem használhatnak ilyen eszközt fedezetként.”

22.

A 7.2. szakasz a következőképpen módosul:

A második bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Amikor egy hitelintézet engedélyét visszavonják vagy saját maga lemond róla, haladéktalanul fel kell menteni a tartalékképzési kötelezettség alól, annak a tartalékolási időszaknak a kezdetétől számítva, amelyben engedélyét visszavonták vagy arról lemondott, illetve amelynek során bíróság vagy a résztvevő tagállam bármely más illetékes hatósága az intézménnyel szemben felszámolási eljárást rendelt el. A 2531/98/EK tanácsi rendelet, valamint az 1745/2003/EK (EKB/2003/9) rendelet szerint az EKB hátrányos megkülönböztetés nélkül felmenthet egy intézményt az eurorendszer kötelezőtartalék-rendszeréből eredő kötelezettségei alól, ha az adott intézmény éppen átszervezés alatt áll, vagy pénzeszközeit befagyasztották és/vagy az Európai Közösség vagy egy tagállam a Szerződés 60. cikke (2) bekezdése értelmében egyéb intézkedéssel korlátozza az intézmény pénzeszközeinek felhasználását, vagy amennyiben az EKB Kormányzótanácsának döntése értelmében az intézmény hozzáférése a nyílt piaci műveletekhez vagy az eurorendszer állandóan rendelkezésre álló konstrukcióihoz fel van függesztve vagy meg van tagadva, vagy amennyiben az eurorendszer kötelezőtartalék-rendszerének célja nem teljesülne, ha a fenti kötelezettségeket az adott intézményre alkalmaznák. Ha a fentiek közül valamelyik felmentésre vonatkozó döntés az eurorendszer kötelezőtartalék-rendszerének célján alapul, az EKB az alábbi feltétel(eke)t veszi figyelembe:

—	az intézmény csak különleges feladatok ellátására van felhatalmazva,

—	az intézmény számára tilos aktív banki feladatok ellátása más hitelintézetek versenytársaként, illetve

—	az intézmény számára jogi kötelezettség összes betétjének regionális, és/vagy nemzetközi fejlesztési támogatásokra való elkülönítése.”

A harmadik bekezdés második mondatának helyébe a következő szöveg lép:

„Az EKB azoknak az intézményeknek a listáját is nyilvánosságra hozza, amelyek más ok miatt kaptak felmentést az eurorendszer tartalékolási kötelezettsége alól, mint hogy átszervezés alatt állnak; vagy mert pénzeszközeik be vannak fagyasztva, illetve pénzeszközeik felhasználása korlátozott az Európai Közösség vagy egy tagállam a Szerződés 60. cikke (2) bekezdése értelmében hozott egyéb intézkedése alapján; vagy mert a nyílt piaci műveletekhez vagy az eurorendszer állandóan rendelkezésre álló konstrukcióihoz való hozzáférésük az EKB Kormányzótanácsának döntése alapján fel van függesztve vagy meg van tagadva (12).

23.

A 7.3. szakasz a következőképpen módosul:

A „Tartalékalap és tartalékráták” cím negyedik bekezdésének első mondata helyébe a következő szöveg lép:

„Az eurorendszer kötelező tartalékolással kapcsolatos előírásainak hatálya alá eső intézmények listájába foglalt intézményekkel szemben fennálló kötelezettségek, valamint az EKB-val és a résztvevő nemzeti központi bankokkal szemben fennálló kötelezettségek nem számítanak bele a tartalékalapba.”

A „Tartalékalap és tartalékráták” cím ötödik bekezdésének harmadik és negyedik mondata helyébe a következő szöveg lép:

„Ezt a tartalékrátát a kötelező tartalék képzéséről szóló 1745/2003/EK (EKB/2003/9) rendelet határozza meg. Az EKB nulla mértékű tartalékrátát állapít meg a következő kötelezettségkategóriákra: »két évnél hosszabb szerződéses betétek«, »két évnél hosszabb felmondásos betétek«, »repok« és »két évnél hosszabb eredeti futamidővel bíró, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok« (lásd a 9. keretes írást).”

A „Tartalékalap és tartalékráták” című 9. keretes írás helyébe a következő szöveg lép:

„9. KERETES ÍRÁS

Tartalékalap és tartalékráták

A. A tartalékalapba tartozó kötelezettségek, amelyekre pozitív tartalékrátát kell alkalmazni

Betét (13)

—	Egynapos (O/N) betét

—	Legfeljebb kétéves szerződéses betét

—	Legfeljebb kétéves felmondásos betét

Hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapír

—	Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír legfeljebb két éves eredeti futamidővel

B. A tartalékalapba tartozó kötelezettségek, amelyekre nulla tartalékrátát kell alkalmazni

Betét (13)

—	Két évnél hosszabb, szerződéses betét

—	Két évnél hosszabb felmondásos betét

—

Repo

Hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapír

—	Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír két évnél hosszabb eredeti futamidővel

C. A tartalékalapba nem tartozó kötelezettségek

—	Az eurorendszer kötelezőtartalék-rendszerének hatálya alá eső egyéb intézményekkel szemben fennálló kötelezettségek

—	Az EKB-val és a résztvevő nemzeti központi bankokkal szemben fennálló kötelezettségek

24.

A 1. melléklet I. függeléke a következőképpen módosul:

A 6. példában az I. táblázat első sora helyébe a következő szöveg lép:

„»A« kötvény

Jelzáloglevél

2008.08.30.

Fix

6 hónap

4 év

3,50 %”

b)	A 6. példában az „Az earmarking rendszer” cím alatt az első bekezdés 1. pontjának második és harmadik mondata helyébe a következő szöveg lép: „Az »A« kötvény egy fix kamatozású jelzáloglevél 2008. augusztus 30-i lejárattal. A lejáratig hátralevő futamidő négy év, így a haircut 3,5 %.”

25.

Az 1. melléklet 2. függeléke a következőképpen módosul:

A szöveg az „Eszközalapú értékpapírok (asset-backed securities – ABS)” következő meghatározásával egészül ki:

„Eszközalapú értékpapírok (asset-backed securities – ABS): adósságinstrumentumok, amelyek biztosítékát olyan garantált (rögzített vagy rulírozott) pénzügyi eszközök összessége alkotja, amelyek egy adott időszak végén készpénzzé alakulnak. Létezhetnek továbbá olyan jogok, illetve egyéb eszközök, amelyek biztosítják a hozamok törlesztését, illetve időbeni szétosztását az értékpapír-tulajdonosok között. Az eszközalapú értékpapírokat általánosságban olyan külön e célra létrehozott céltársaság bocsátja ki, amelynek a kérdéses pénzügyi eszközök az átruházást kezdeményező eszköztulajdonostól/eladótól a birtokába jutottak. Ebben a tekintetben az eszközalapú értékpapírokhoz fűződő fizetések elsősorban a mögöttes eszközök által generált cash flowtól és az időbeni fizetést biztosító egyéb jogoktól (likviditási konstrukciók, garanciák, illetve egyéb, hitelvédelemként [credit enhancement] ismert jellemzők) függenek.”

A „Központi bankok levelezőbanki modellje (Correspondent central banking model [CCBM])” fogalommeghatározás helyébe a következő szöveg lép:

„Központi bankok levelezőbanki modellje (Correspondent central banking model [CCBM]): az eurorendszer által létrehozott modell, amelynek célja, hogy az ügyfelek számára a fedezeti eszközök határokon átnyúló használatát lehetővé tegye. A CCBM keretében az NKB-k egymás letétkezelőjeként járnak el. Ez azt jelenti, hogy minden egyes nemzeti központi bank a saját értékpapírrendszerében az összes többi nemzeti központi bank és az EKB számára értékpapírszámlát vezet. A CCBM egyes, euroövezeten kívüli nemzeti központi banki ügyfelek által is igénybe vehető.”

A szöveg a „Devizafedezeti tranzakció (currency hedge transaction)” következő meghatározásával egészül ki:

„Devizafedezeti tranzakció (currency hedge transaction): a kibocsátó és a fedezetet biztosító partner közötti megállapodás, amelynek értelmében a devizakockázat egy részét, amely a nem eurós cash flowból adódik, oly módon enyhítik, hogy a fedezetet biztosító fél által fizetendő euro cash flowra swappolják, beleértve az utóbbi által biztosított egyéb garanciákat.”

d)	A „Napvégi zárás (end-of-day)” fogalommeghatározása helyébe a következő szöveg lép: „Napvégi zárás (end-of-day): a munkanapnak a TARGET2 zárását követő része, amely alatt véglegesítik a TARGET2-ben feldolgozott aznapi fizetéseket.”

A „Gyorstender (quick tender)” fogalommeghatározása helyébe a következő szöveg lép:

„Gyorstender (quick tender): az eurorendszer által a finomhangoló műveletekre alkalmazott tendereljárás olyan esetekben, amikor a piac likviditási helyzete gyors beavatkozást igényel. A gyorsított tendert 90 percen belül, rendszerint korlátozott számú ügyfél részvételével hajtják végre.”

A „VIBER (valós idejű bruttó elszámolási rendszer) (RTGS [real-time gross settlement system])” fogalommeghatározása helyébe a következő szöveg lép:

„VIBER (valós idejű bruttó elszámolási rendszer): (RTGS [real-time gross settlement system]) olyan elszámolási rendszer, amelyben a feldolgozás és az elszámolás megbízásonként nettósítás nélkül, valós időben (folyamatosan) történik. Lásd még TARGET2.”

A „TARGET (Transzeurópai automatizált valós idejű bruttó elszámolási rendszer) (Trans-European Automated Real-time Gross Settlement Express Transfer system)” fogalommeghatározása helyébe a következő szöveg lép:

„TARGET: (Transzeurópai automatizált valós idejű bruttó elszámolási rendszer) (Trans-European Automated Real-time Gross Settlement Express Transfer system) a TARGET2 rendszer decentralizált formában működő elődje, amely a nemzeti VIBER-rendszereket és az EKB fizetési mechanizmusát kapcsolja össze egymással. A TARGET helyét a TARGET2 vette át az EKB/2007/2 iránymutatás 13. cikkében lefektetett átállási ütemtervnek megfelelően.”

A szöveg a „Diszkontálás (valuation markdown)” következő meghatározásával egészül ki:

„Diszkontálás (valuation markdown): a penziós ügyletek fedezeteként szolgáló eszközökre alkalmazott kockázatkezelési intézkedés, amelynek során a központi bank a fedezeti eszköz elméleti értékének kiszámításakor az eszköz piaci értékét egy meghatározott százalékkal csökkenti, mielőtt még haircutot alkalmazna. (14).

26.

Az 5. függelék táblázata helyébe a következő táblázat lép:

„AZ EURORENDSZER HONLAPJAI

Központi bank	Honlap
Európai Központi Bank	www.ecb.europa.eu
Nationale Bank van België/Banque Nationale de Belgique	www.nbb.be or www.bnb.be
Deutsche Bundesbank	www.bundesbank.de
Central Bank and Financial Services Authority of Ireland	www.centralbank.ie
Görög Nemzeti Bank	www.bankofgreece.gr
Banco de España	www.bde.es
Banque de France	www.banque-france.fr
Banca d’Italia	www.bancaditalia.it
Ciprusi Központi Bank	www.centralbank.gov.cy
Banque centrale du Luxembourg	www.bcl.lu
Central Bank of Malta	www.centralbankmalta.org
De Nederlandsche Bank	www.dnb.nl
Oesterreichische Nationalbank	www.oenb.at
Banco de Portugal	www.bportugal.pt
Banka Slovenije	www.bsi.si
Suomen Pankki/Finlands Bank	www.bof.fi”

(1) 2007. november 19-től a TARGET decentralizált technikai infrastruktúráját a TARGET2 egységes közös platformja váltotta fel. Ezen keresztül nyújtják be és dolgozzák fel az összes fizetési utasítást, valamint fogadják ugyanilyen technikai feltételekkel a fizetési tranzakciókat. Az egyes országok áttérését a TARGET2-re három csoportra osztva bonyolították le, ami lehetővé tette a rendszer felhasználóinak különböző hullámokban és előre meghatározott eltérő időpontokban történő migrációját. Az országcsoportok összetétele a következő volt: első csoport (2007. november 19.): Ausztria, Ciprus, Németország, Luxemburg, Málta, Szlovénia; második csoport (2008. február 18.): Belgium, Finnország, Franciaország, Írország, Hollandia, Portugália, Spanyolország; harmadik csoport (2008. május 19.): Görögország, Olaszország és az EKB. A negyedik migrációs időpontot (2008. szeptember 15.) előre nem látott helyzetekre tartották fenn. Egyes nem rendszertag NKB-k is hozzá vannak kapcsolva a TARGET2-höz, mégpedig külön megállapodás keretében. Ezek Lettország és Litvánia (első csoport), valamint Dánia, Észtország és Lengyelország (harmadik csoport).

(2) Az aktív rendelkezésre álláshoz való hozzáférés továbbá csak akkor lehetséges, ha az RTGS-rendszerek fizetési rendszer infrastruktúrájának követelményeit teljesítették.”

(3) Az olyan eszközalapú értékpapír esetében, amelynek a fedezetéül szolgáló eszköz félévente vagy évente fizet tőkét vagy kamatot, a felügyeleti jelentés féléves, illetve éves gyakoriságú lehet.”

(4) Az egyes tagállamok közötti működési különbségek miatt fennmaradhatnak bizonyos eltérések a kockázatkezelési intézkedések tekintetében. Az ügyfelek például különbözőképpen juttatják el az NKB-khoz a fedezetet (az NKB számára jelzáloggal biztosított összevont fedezetalap [pool] formájában, vagy tranzakciónként megállapított eszközökre épülő penziós ügyletek formájában), itt kisebb különbségek adódhatnak az értékelés időzítésében és a kockázatkezelési szabályozás egyéb működési jellemzőiben. Eltérések lehetnek továbbá a nem forgalomképes eszközök értékelési technikáinak precizitását illetően, ami megmutatkozik a haircutok összesített mértékében (lásd a 6.4.3 szakaszt).”

(5) A rögzített kamatozású adósságinstrumentumra érvényes haircut olyan adósságinstrumentumokra is alkalmazható, amelyeknek a kamatozását a kibocsátó minősítésének megváltozásához vagy inflációkövető kötvényekhez kötik.”

(6) A likviditási kategóriát általában a kibocsátó szerinti osztályozás határozza meg. A kibocsátó szerinti osztályozástól függetlenül azonban a fedezett értékpapírok (ABS) az V. kategóriába, a Jumbóval fedezett banki kötvények a II. kategóriába lettek sorolva, míg a hagyományos fedezett banki kötvények és a hitelintézetek által kibocsátott egyéb adósságinstrumentumok a III. és a IV. kategóriába kerültek.”

(7) Az EKB által kibocsátott kötvények, valamint a nemzeti központi bankok által az euro bevezetése előtt saját tagállamban kibocsátott adósságinstrumentumok az I. kategóriába tartoznak.

(8) A Jumbóval fedezett banki kötvények kategóriájába csak azok az 1 milliárd euro kibocsátási értéket meghaladó instrumentumok tartoznak, amelyekre legalább három piacvezető rendszeresen ad és kér ajánlatokat.

(9) A II. likviditási kategóriába csak az EKB által közvetítőnek minősített kibocsátók forgalomképes eszközei tartoznak. Más közvetítők által kibocsátott forgalomképes eszközök a III. kategóriában kaptak helyet.

(10) A kamatszelvényre történő kifizetés akkor számít változó kamatozásnak, ha a kamatszelvény referencia-kamatlábhoz kötött, a szelvényre vonatkozó kamatlábat pedig egy évnél nem hosszabb időn belül állítják át. Azok a kamatszelvényre történő fizetések, amelyeknek átállítási időszaka több mint egy év, fix kamatozásúaknak számítanak, a haircut alkalmazásának időpontjáig fennmaradó idő tehát megegyezik az adósságinstrumentum hátralévő lejárati idejével.”

(11) Azokra az V. kategóriában szereplő adósságinstrumentumokra, amelyeket elméletben a 6.5. szakaszban kifejtettek szerint értékelnek, további haircut vonatkozik, amelyet közvetlenül az adott adósságinstrumentum elméleti értékelésének szintjén, 5 %-os diszkontálás formájában hajtanak végre.”

(12) A listák az EKB honlapján tekinthetők meg (www.ecb.europa.eu).”

(13) A monetáris pénzügyi intézmények szektorának konszolidált mérlegéről szóló 2423/2001/EK (EKB/2001/13) rendelet és a monetáris pénzügyi intézmények által a háztartások és a nem pénzügyi vállalatok betéteire és hiteleire alkalmazott kamatlábakra vonatkozó statisztikákról szóló 63/2002/EK (EKB/2001/18) rendelet módosításáról szóló, 2004. december 16-i EKB 2181/2004/EK rendelete (EKB/2004/21) (HL L 371., 2004.12.18., 42. o.) egyértelműen előírja, hogy a betéti kötelezettségeket névértéken kell közölni. A névérték azt az összeget jelenti, amelyet az adós szerződésbeli kötelezettsége alapján a hitelezőnek fizetni köteles. A módosításra azért volt szükség, mert a bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról szóló, 1986. december 8-i 86/635/EGK tanácsi irányelvet (HL L 372., 1986.12.31., 1. o.) időközben úgy módosították, hogy bizonyos pénzügyi eszközöket valós értéken is ki lehet mutatni.”

(14) Például egy elméleti szám segítségével értékelt »V« kategóriás eszközalapú értékpapír esetében ezt az árat 5 %-kal diszkontálják, és csak ezután alkalmazzák rá a 12 %-os haircutot, ami összesen 16,4 %-os haircutot jelent.”

II. MELLÉKLET

Az EKB/2000/7 iránymutatás II. melléklete a következőképpen módosul:

Az I. szakaszban a 6. pont első bekezdése f) alpontjának helyébe a következő szöveg lép:

„f)

az ügyfélnek az eurorendszer adott tagállamában megfelelően végrehajtott, a 2006/48/EK irányelvben vagy a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK (1) tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglalt tevékenységeinek végzésére jogosító engedélyét felfüggesztették, illetve visszavonták; vagy”

Az I. szakaszban a 6. pont első bekezdése h) alpontjának helyébe a következő szöveg lép:

„h)	az ügyféllel szemben a 2006/48/EK irányelv 30., 31., 33. és 34. cikkében említett intézkedéseket hoztak; vagy”

Az I. szakaszban a 6. pont a következő p)–t) ponttal egészül ki:

„p)	az ügyfél a pénzeszközök befagyasztása és/vagy a Közösség részéről az ügyfél pénzeszközei felhasználási képességét korlátozó más intézkedések hatálya alá kerül; vagy

q)	az ügyfél a pénzeszközök befagyasztása és/vagy valamely tagállam részéről a Szerződés 60. cikkének (2) bekezdése alapján az ügyfél pénzeszközei felhasználási képességét korlátozó más intézkedések hatálya alá kerül; vagy

r)	az ügyfél teljes vagyona vagy annak jelentős része áll befagyasztást elrendelő határozat, lefoglalás, elkobzás vagy más olyan eljárás hatálya alatt, amelynek célja a közérdek vagy a fél hitelezőinek védelme; vagy

s)	az ügyfél teljes vagyona vagy annak jelentős része engedményezésre került egy másik jogalanyra; vagy

minden más olyan fenyegető vagy fennálló helyzet, amely veszélyeztetheti az ügyfél kötelezettségeinek teljesítését azon megállapodás alapján, amelyet monetáris politikai műveletek végrehajtására, vagy pedig az ügyfél és az eurorendszer bármely központi bankja közötti kapcsolatra vonatkozó bármely szabály.”

Az I. szakaszban a 6. pont második bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az a) és p) esetben a jogkövetkezményeket külön rendelkezés nélkül kell alkalmazni; a b), c) és q) esetben a jogkövetkezmények külön rendelkezés nélkül alkalmazhatók; a d)–o), illetve az r)–t) esetekben jogkövetkezmények külön rendelkezés nélkül nem alkalmazhatók, hanem azok egyedi elbírálás alá tartoznak (vagyis kizárólag felmondáshoz vannak kötve). Az ilyen felmondásban a kialakult helyzet orvoslása céljából legfeljebb három munkanapos »türelmi idő« adható. Azon esetekben, ahol a felbontásnak vagy felmondásnak nem feltétlenül kell bekövetkeznie, a vonatkozó szabályozásból egyértelműen megállapíthatónak kell lennie, hogy milyen jogkövetkezményei vannak az NKB-k diszkrecionális jogkörben gyakorolt felmondásának.”

Az I. szakaszban a 7. pont helyébe a következő szöveg lép:

„7.

Az NKB által alkalmazott, vonatkozó szerződéses és szabályozási rendelkezéseknek biztosítaniuk kell, hogy felbontási vagy felmondási ok bekövetkezése esetén az NKB-nak jogában álljon a következő jogorvoslatok gyakorlása: az ügyfél nyíltpiaci műveletekhez való hozzáférésének felfüggesztése vagy megvonása, az eurorendszer aktív oldali rendelkezésre állásához való hozzáférés felfüggesztése vagy megvonása; minden érvényben lévő megállapodás és fennálló ügylet felmondása, vagy a még le nem járt vagy feltételes követelések gyorsított teljesítésének követelése. Ezen túl az NKB a következő eszközök igénybevételére is jogosult lehet: az ügyfél NKB-nál elhelyezett betéteinek az ügyféllel szemben fennálló követelések kiegyenlítésére történő felhasználása; az ügyfél javára fennálló követelések teljesítésének felfüggesztése mindaddig, amíg az ügyféllel szemben fennálló követelések rendezésére nem kerül sor; késedelmi kamat követelése; illetve kártérítés követelése az ügyfél szerződésszegő magatartása következtében elszenvedett veszteségek miatt. Továbbá, az NKB által alkalmazott vonatkozó szerződéses és szabályozási rendelkezéseknek biztosítaniuk kell, hogy felbontási vagy felmondási ok bekövetkezése esetén az adott NKB jogi felhatalmazással rendelkezzen arra, hogy amennyiben az ügyfél a negatív egyenlegét nem rendezi azonnal, az adott NKB a biztosítékként rendelkezésére bocsátott eszközöket indokolatlan késedelem nélkül és a nyújtott hitel megtérülésével értékesíthesse. Az előírt intézkedések egységes végrehajtásának biztosítása érdekében az EKB Kormányzótanácsa határozhat a jogorvoslatokról, ideértve a nyíltpiaci műveletekhez vagy az eurorendszer aktív oldali rendelkezésre állásához való hozzáférés felfüggesztését vagy megvonását.”

6.	A II. szakaszban a „Valamennyi penziós ügyletet érintő közös jellemzők” cím alatt a 15. pontban a 2. lábjegyzetet el kell hagyni.

(1) HL L 145., 2004.4.30., 1. o.

5.2.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 36/46

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK IRÁNYMUTATÁSA

(2008. december 11.)

a Központi Bankok Európai Rendszerében a számvitel és számviteli beszámoló jogi keretéről szóló, EKB/2002/16 iránymutatás módosításáról

(EKB/2008/21)

(2009/100/EK)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára (a továbbiakban: a KBER Alapokmánya) és különösen annak 12.1., 14.3. és 26.4. cikkére,

tekintettel az Európai Központi Bank („EKB”) Általános Tanácsának a KBER Alapokmánya 47.2. cikkének második és harmadik francia bekezdésével összhangban való közreműködésére,

mivel:

(1)	A Központi Bankok Európai Rendszerében a számvitel és számviteli beszámoló jogi keretéről szóló, 2006. november 10-i 2006/16/EKB iránymutatás (1) módosításra szorul annak érdekében, hogy az tükrözze a szakpolitikai döntéseket és piaci fejleményeket.

(2)

Az eurorendszer felülvizsgálta az értékpapír-tranzakciók nyilvánosságra hozatalára vonatkozó politikáját abból a célból, hogy tovább fokozza a pénzügyi kimutatások átláthatóságát. A felülvizsgált politika részeként a korábban pénzügyi eszköznek minősített értékpapírokat át kell sorolni az „Egyéb pénzügyi eszközök” mérlegtételből az eszközök megfelelő tételébe, a kibocsátó eredete, a denomináció és aszerint, hogy az értékpapírok lejáratig megtartásra kerülnek-e. Emellett, az előirányzott portfólió részeként tartott valamennyi pénzügyi eszközt az „Egyéb pénzügyi eszközök” tétel alatt kell nyilvántartani.

(3)

Az EKB/2006/16 iránymutatás nem tartalmaz különleges szabályokat a határidős kamatswapok, a határidős devizaügyletek és a részvényre szóló határidős ügyletekre. Ezeket az instrumentumokat egyre gyakrabban használják a pénzügyi piacokon és azok jelentőséggel bírhatnak az EKB devizatartalékainak kezelése terén is. Míg a határidős kamatswapokat ugyanolyan módon kell elszámolni, mint a hagyományos kamatswapokat, a határidős devizaügyleteket és részvényre szóló határidős ügyleteket a kamatra szóló határidős ügyletekkel azonos módon kell elszámolni.

(4)	A tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumokra vonatkozó jelenlegi szabályokat módosítani kell annak érdekében, hogy azok tükrözzék a forgalomképes tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumoknak az EKB devizatartalékainak részeként történő kezelését.

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYMUTATÁST:

1. cikk

Módosítások

Az EKB/2006/16 iránymutatás a következőképpen módosul:

A 5. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az értékpapírügyletek – beleértve a külföldi fizetőeszközben denominált, tulajdonviszonyt megtestesítő részesedésekkel végzett ügyleteket is – nyilvántartása továbbra is végezhető az elszámolásközpontú megközelítés szerint. A megfelelő felhalmozott kamatot – az ázsiót és a diszázsiót is ideértve – naponta kell kimutatni az azonnali elszámolási időponttól kezdődően.”

A 7. cikk a következőképpen módosul:

A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az arany, a devizaeszközök, az értékpapírok, a lejáratig megtartásra kerülőként besorolt, nem részvény értékpapírok, valamint a pénzügyi instrumentumok (mérlegtételként, illetve mérlegen kívüli tételként történő) átértékelése a negyedévi átértékelés napjával történik a piaci középárfolyamok és középárak szerint. Ez nem zárja ki, hogy a jelentést készítő jogi személyek belső célokra gyakrabban is átértékeljék portfóliójukat, feltéve, hogy a negyedév során mérlegükben kizárólag beszerzési értéken alapuló tételeket jelentenek be.”

b)	A szöveg a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A lejáratig megtartásra kerülőként besorolt és a forgalomképtelen értékpapírokat amortizációval csökkentett bekerülési értéken kell értékelni, az értékvesztéssel csökkentett bekerülési költségen.”

A 8. cikk (5) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(5) Az automatizált értékpapírkölcsönügylet-program keretében végrehajtott repoügyletet, az értékpapírkölcsönügyletet is beleértve, csak akkor kell nyilvántartani a mérleg megfelelő részlegében, ha a biztosíték szolgáltatására az illetékes NKB vagy az EKB valamely számlájára elhelyezett készpénzben kerül sor.”

A 9. cikk a következőképpen módosul:

A (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Ez a cikk a tulajdoni részesedést megtestesítő forgalomképes instrumentumok, azaz a törzsrészvények és részvényalapok esetében alkalmazandó, akár közvetlenül egy jelentést készítő jogi személy, akár annak ügynöke hajtja végre az ügyletet, kivéve a nyugdíjalapokkal, egyéb részesedésekkel, leányvállalatokba történő befektetésekkel, vagy jelentős érdekeltségekkel kapcsolatos tevékenységeket.”

A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A külföldi fizetőeszközben denominált, tulajdoni részesedést megtestesítő és az „egyéb eszközök” között nyilvántartott instrumentumok nem képezik a teljes devizapozíció részét, hanem egy külön devizaállomány részét alkotják. A kapcsolt devizanyereség és -veszteség kiszámítása történhet a nettó átlagköltség módszerével vagy az átlagköltség módszerével.”

A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A tulajdoni részesedést megtestesítő portfóliók átértékelését a 7. cikk (2) bekezdésével összhangban kell végezni. Az átértékelésre tételenként kerül sor. Részvényalap esetén az átértékelés nem részvényenként külön-külön, hanem a nettó elszámolás elve alapján történik. A különböző törzsrészvények, illetve a különböző részvényalapok között nem megengedett a nettó elszámolás.”

A szöveg a következő (4)–(8) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az egyes ügyleteket beszerzési áron kell a mérlegben nyilvántartani.

(5) Az ügynöki jutalékot vagy ügyleti költségként az eszköz beszerzési árának részeként, vagy pedig az eredménykimutatásban ráfordításként kell nyilvántartani.

(6) A megvásárolt osztalék összegét a tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentum költsége tartalmazza. Attól a naptól, amelyet követően az osztalék joga nem száll át automatikusan az eladóról a vevőre, a megvásárolt osztalék összege külön tételként kezelhető, amíg az osztalékot ki nem fizetik.

(7) Az esedékes, de még ki nem fizetett osztalékot az időszak végén nem kell elhatárolni, mivel az már tükröződik a tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok piaci árában az osztalékvesztési nappal jegyzett részvények kivételével.

(8) A részvényesi opciót a kibocsátást követően külön eszközként kell kezelni. A bekerülési érték kiszámítása a részvény korábbi átlagköltsége, az új kötési árfolyam, valamint a régi és új részvények közötti arány alapján történik. Más módszer szerint a jogosultság ára a jogosultság piaci értékén, a részesedési jog múltbeli átlagköltségén, valamint a részesedési jog opciós jegyzés előtti piaci árán alapul.”

A 16. cikk a következőképpen módosul:

a)	A cím helyébe a következő szöveg lép: „16. cikk Határidős ügyletek”

b)	A (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(1) A határidős ügyletet az üzletkötés napjával mérlegen kívüli tételként kell nyilvántartásba venni.”

A 17. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A kamatswapügyleteket egyedileg át kell értékelni, és ha szükséges, az azonnali devizaárfolyamon euróra át kell számítani. Ajánlott, hogy az eredménykimutatásba az év végén átvitt nem realizált veszteség a következő években kerüljön amortizálásra, valamint hogy határidős kamatlábswapok esetében az amortizáció az ügylet értéknapján kezdődjön és lineáris legyen. A nem realizált átértékelési nyereséget átértékelési számlán kell jóváírni.”

7.	Az EKB/2006/16 iránymutatás II., IV. és IX. melléklete ezen iránymutatás mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Hatálybalépés

Ez az iránymutatás 2008. december 31-én lép hatályba.

3. cikk

Címzettek

Ez az iránymutatás valamennyi eurorendszer-beli központi bank tekintetében alkalmazandó.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2008. december 11-én.

az EKB Kormányzótanácsa részéről

az EKB elnöke

Jean-Claude TRICHET

(1) HL L 348., 2006.12.11., 1. o.

MELLÉKLET

Az EKB/2006/16 határozat II., IV. és IX. melléklete a következőképpen módosul:

A II. melléklet a következőképpen módosul:

A melléklet a következő fogalommeghatározással egészül ki:

„Előirányzott portfólió: Előirányzott portfólió: a mérleg eszközoldalán ellentételként nyilvántartott, előirányzott befektetés, amely állhat értékpapírokból, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumokból, lekötött betétekből és folyószámlákból, egyéb részesedésekből és/vagy leányvállalatokba történő befektetésekből. Megegyezik a mérleg forrásoldalán valamely azonosítható tétellel, függetlenül a jogi vagy más korlátoktól.”

b)	A „Befektetett pénzügyi eszköz” fogalommeghatározását el kell hagyni.

c)	A melléklet a következő fogalommeghatározással egészül ki: „Lejáratig megtartásra kerülő értékpapírok: rögzített vagy meghatározható kifizetésekkel és rögzített lejárattal rendelkező értékpapírok, amelyeket az NKB a lejáratig szándékozik megtartani.”

A IV. mellékletben az „Eszközök” című táblázat helyébe a következő táblázat lép:

„ESZKÖZÖK

Mérlegtétel (1)

A mérlegtételek tartalmának osztályozása

Az értékelés elve

Hatály (2)

Eszközök

Arany és aranyra szóló követelések

Fizikailag létező arany (pl. rudak, érmék, lemezek, rögök) raktáron vagy »leszállítás alatt₪. Aranykövetelések, mint például a látra szóló aranyszámlák, lekötött betétek, valamint a következő ügyletekből származó aranykövetelések: i. felértékelési és leértékelési ügyletek, valamint ii. az arany helyével és tisztaságával kapcsolatos swap ügyletek, amikor a kiadás és az átvétel között egy munkanapnál hosszabb idő telik el

Piaci értéken

Kötelező

Nem euroövezeti felekkel szemben fennálló, külföldi fizetőeszközben denominált követelések

Euroövezeten kívüli felekkel szembeni külföldi fizetőeszközben denominált követelések (beleértve a nemzetközi és a nemzetek feletti szervezeteket és az euroövezeten kívüli központi bankokat)

2.1.

Követelések a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szemben

A tartalékkvótán belüli lehívási jogok (nettó)

a)	A tartalékkvótán belüli lehívási jogok (nettó) Névértéken, devizapiaci árfolyamon átszámítva

Kötelező

b)	Különleges lehívási jogok Különleges lehívási jogok állományai (SDR) (bruttó)

b)	Különleges lehívási jogok Névértéken, devizapiaci árfolyamon átszámítva

Kötelező

c)	Egyéb követelések Általános hitelmegállapodás, különleges kölcsönnyújtási megállapodás alapján felvett kölcsönök, betétek a szegénységet csökkentő és a növekedést segítő program keretében

c)	Egyéb követelések Névértéken, devizapiaci árfolyamon átszámítva

Kötelező

2.2.

Bankokkal szembeni számlakövetelések, értékpapír-befektetések, külső hitelek és egyéb külső eszközök

a)	Az euroövezeten kívüli bankokkal szemben fennálló, az »Egyéb pénzügyi eszközök₪ tételben fel nem tüntetett számlakövetelések Folyószámlák, lekötött betétek, látraszóló betétek, fordított repoügyletek

a)	Az euroövezeten kívüli bankokkal szembeni számlakövetelések Névértéken, devizapiaci árfolyamon átszámítva

Kötelező

Az euroövezeten kívüli felekkel szemben fennálló, az »Egyéb pénzügyi eszközök₪ tételben fel nem tüntetett értékpapír-befektetések

b)i.	Forgalomképes értékpapírok, a lejáratig megtartásra kerülő értékpapírok kivételével Piaci áron és devizapiaci árfolyamon számítva Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell.

Kötelező

b)ii.

Lejáratig megtartásra kerülőként besorolt, forgalomképes értékpapírok

Az értékvesztésre tekintettel és devizapiaci árfolyamon számítva

Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell.

Kötelező

b)iii.

Nem forgalomképes értékpapírok

Az értékvesztésre tekintettel és devizapiaci árfolyamon számítva

Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell.

Kötelező

b)iv.

Tulajdoni részesedést megtestesítő, forgalomképes instrumentumok

Piaci áron és devizapiaci árfolyamon számítva

Kötelező

c)	Az euroövezeten kívüli felekkel szemben fennálló, az „Egyéb pénzügyi eszközök” tételben fel nem tüntetett külső hitelek (betétek)

c)	Külső hitelek Betétek névértéken, devizapiaci árfolyamon átszámítva

Kötelező

d)	Egyéb külső eszközök Euroövezeten kívüli bankjegyek és érmék

d)	Egyéb külső eszközök Névértéken, devizapiaci árfolyamon átszámítva

Kötelező

Devizában denominált, euroövezeti felekkel szemben fennálló követelések

Az euroövezeten kívüli felekkel szemben fennálló, az »Egyéb pénzügyi eszközök₪ tételben fel nem tüntetett értékpapír-befektetések

a)i.	Forgalomképes értékpapírok, a lejáratig megtartásra kerülő értékpapírok kivételével Piaci áron és devizapiaci árfolyamon számítva Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell.

Kötelező

a)ii.

Lejáratig megtartásra kerülőként besorolt, forgalomképes értékpapírok

Az értékvesztésre tekintettel és devizapiaci árfolyamon számítva

Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell.

Kötelező

a)iii.

Nem forgalomképes értékpapírok

Az értékvesztésre tekintettel és devizapiaci árfolyamon számítva

Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell.

Kötelező

a)iv.

Tulajdoni részesedést megtestesítő, forgalomképes instrumentumok

Piaci áron és devizapiaci árfolyamon számítva

Kötelező

b)	Az euroövezeti felekkel szemben fennálló, az »Egyéb pénzügyi eszközök₪ tételben fel nem tüntetett egyéb követelések Hitelek, betétek, fordított repoügyletek, vegyes kölcsönnyújtás

b)	Egyéb követelések Betétek és vegyes kölcsönnyújtás névértéken, devizapiaci árfolyamon átszámítva

Kötelező

Nem euroövezeti felekkel szemben fennálló, euróban denominált követelések

4.1.

Bankokkal szembeni egyenlegek, értékpapír-befektetések és hitelek

a)	Az euroövezeten kívüli bankokkal szemben fennálló, az »Egyéb pénzügyi eszközök₪ tételben fel nem tüntetett számlakövetelések Folyószámlák, lekötött betétek, látra szóló betétek. Az euróban denominált értékpapírok kezelésével kapcsolatos fordított repoügyletek

a)	Euroövezeten kívüli bankokkal szemben fennálló számlakövetelések Névértéken

Kötelező

b)	Az euroövezeten kívüli felekkel szemben fennálló, az »Egyéb pénzügyi eszközök₪ tételben fel nem tüntetett értékpapír-befektetések Euroövezeten kívüli felek által kibocsátott, minden tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentum, kötelezvény, kötvény, váltó, pénzpiaci papír

b)i.	Forgalomképes értékpapírok, a lejáratig megtartásra kerülő értékpapírok kivételével Piaci áron Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell.

Kötelező

b)ii.

Lejáratig megtartásra kerülőként besorolt, forgalomképes értékpapírok

Értékvesztéssel csökkentett beszerzési áron

Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell.

Kötelező

b)iii.

Nem forgalomképes értékpapírok

Értékvesztéssel csökkentett bekerülési költségen

Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell.

Kötelező

b)iv.

Tulajdoni részesedést megtestesítő, forgalomképes instrumentumok

Piaci áron

Kötelező

c)	Az euroövezeten kívüli felekkel szemben fennálló, az „Egyéb pénzügyi eszközök” tételben fel nem tüntetett hitelek

c)	Euroövezeten kívül letelepedett személyek részére nyújtott hitelek Betétek névértéken

Kötelező

d)	Az euroövezeten kívüli felek által kibocsátott, az »Egyéb pénzügyi eszközök₪ tételben fel nem tüntetett értékpapírok Nemzetek feletti vagy nemzetközi szervezetek, pl. az Európai Beruházási Bank által kibocsátott értékpapírok, függetlenül a földrajzi helytől

d)i.	Forgalomképes értékpapírok, a lejáratig megtartásra kerülő értékpapírok kivételével Piaci áron Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell.

Kötelező

d)ii.

Lejáratig megtartásra kerülőként besorolt, forgalomképes értékpapírok

Értékvesztéssel csökkentett beszerzési áron

Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell.

Kötelező

d)iii.

Nem forgalomképes értékpapírok

Értékvesztéssel csökkentett bekerülési költségen

Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell.

Kötelező

4.2.

Az ERM II alapján nyújtott hitelből származó követelések

Az ERM II feltételeinek megfelelő hitelnyújtás

Névértéken

Kötelező

Monetáris politikai műveletekkel kapcsolatos, euróban denominált hitelnyújtás euroövezet-beli hitelintézetek részére

Az 5.1-től 5.5-ig felsorolt tételek: az eurorendszer monetáris politikai eszközeiről és eljárásairól szóló, 2000. augusztus 31-i EKB/2000/7 iránymutatás (3) I. mellékletében meghatározott, megfelelő monetáris politikai eszközöknek megfelelő ügyletek

5.1.

Elsődleges refinanszírozási műveletek

Likviditás nyújtása céljából heti gyakorisággal végrehajtott rendszeres repoügyletek, általában egyheti lejárattal

Névértéken vagy (repo) bekerülési értéken

Kötelező

5.2.

Hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek

Likviditás nyújtása céljából havi gyakorisággal végrehajtott rendszeres repoügyletek, általában háromhavi lejárattal

Névértéken vagy (repo) bekerülési értéken

Kötelező

5.3.

Finomszabályozó repoműveletek

Eseti alapon finomszabályozás céljából végrehajtott repoműveletek

Névértéken vagy (repo) bekerülési értéken

Kötelező

5.4.

Strukturális repoműveletek

Az eurorendszer pénzügyi szektorral szembeni strukturális pozíciójának kiigazítása céljából végrehajtott repoműveletek

Névértéken vagy (repo) bekerülési értéken

Kötelező

5.5.

Marginális hitellehetőség

Látra szóló betétek likviditás céljára, jegybankképes eszközök ellenében, előre meghatározott kamatlábbal (lejáratkor egy összegben visszafizetendő)

Névértéken vagy (repo) bekerülési értéken

Kötelező

5.6.

Pótfedezeti felhívással kapcsolatos hitelek

Hitelintézeteknek nyújtott kiegészítő hitel, amely ugyanezen hitelintézetek által más hitellel kapcsolatban benyújtott fedezeti eszközök értéknövekedéséből ered

Névérték vagy bekerülési költség

Kötelező

Euroövezeti hitelintézetekkel szembeni egyéb, euróban denominált követelések

Folyószámlák, lekötött betétek, látra szóló betétek, az »Euroövezetben letelepedett személyek által kibocsátott euróban denominált értékpapírok₪ (beleértve az euroövezeten belüli korábbi devizatartalékok átalakításából eredő ügyleteket) eszköztételben szereplő értékpapír-állományok kezelésével kapcsolatos visszavásárlási megállapodások és egyéb követelések. Euroövezeti, nem hazai hitelintézeteknél vezetett levelezőbanki számlák. Az eurorendszer monetáris politikai működésén kívül eső egyéb követelések és műveletek. Az NKB által az eurorendszerhez történő csatlakozás előtt megkezdett monetáris politikai műveletekből származó követelések

Névérték vagy bekerülési költség

Kötelező

Euroövezeti felek euróban denominált értékpapírjai

Az euroövezeten kívüli felekkel szemben fennálló, az »Egyéb pénzügyi eszközök₪ tételben fel nem tüntetett értékpapírok Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok, kötelezvények, kötvények, váltók, kamatszelvény nélküli kötvények, közvetlenül birtokolt, euróban denominált pénzpiaci papírok (beleértve az EMU előtti időszakból származó állampapírokat), finomszabályozás céljából vásárolt EKB-adósságpapírok

i.	Forgalomképes értékpapírok, a lejáratig megtartásra kerülő értékpapírok kivételével Piaci áron Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell.

Kötelező

ii.	Lejáratig megtartásra kerülőként besorolt, forgalomképes értékpapírok Értékvesztéssel csökkentett bekerülési költségen Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell.

Kötelező

iii.	Nem értékesíthető értékpapírok Értékvesztéssel csökkentett bekerülési költségen Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell.

Kötelező

iv.	Tulajdoni részesedést megtestesítő forgalomképes instrumentumok Piaci áron

Kötelező

Euróban denominált államháztartási adósság

Az EMU előtti időszakból származó követelések az állammal szemben (nem forgalomképes értékpapírok, hitelek)

Betétek/hitelek névértéken, a nem forgalomképes értékpapírok bekerülési értéken

Kötelező

—

Eurorendszeren belüli követelések+

—

9.1.

Részesedés az EKBban+

Csak NKB-mérlegtétel

Az egyes NKB-k részesedései az EKB-ban a Szerződés és a megfelelő tőkejegyzési kulcs szerint, valamint az alapokmány 49.2. cikkének megfelelő hozzájárulások mértékében

Bekerülési költség

Kötelező

—

9.2.

A devizatartalék átadás mértékének megfelelő követelések+

Csak NKB-mérlegtétel

Euróban denominált követelés az EKB-val szemben, a devizatartalékoknak a Szerződés szerinti kezdeti (és kiegészítő) átadásából eredően

Névértéken

Kötelező

—

9.3.

EKB- adósságpapírok kibocsátásának biztosítékául szolgáló saját váltókkal kapcsolatos követelések+

Csak EKB-mérlegtétel.

Az EKB adósságleveleivel kapcsolatos viszonossági megállapodás miatt a NKB-k által kibocsátott váltók

Névértéken

Kötelező

—

9.4.

Az eurorendszeren belüli eurobankjegyelosztással kapcsolatos nettó követelések+ (*)

Az NKB-k esetében: a bankjegyelosztási kulcs alkalmazásával kapcsolatos nettó követelés (beleértve az EKB bankjegykibocsátásával kapcsolatos eurorendszer-beli egyenleget), a kompenzációs összeg és az annak ellentételeként szolgáló könyvelési tétel, a résztvevő tagállamok nemzeti központi bankjai monetáris jövedelmeinek a 2002. pénzügyi évtől történő felosztásáról szóló, 2001/16/EKB határozatban meghatározottak szerint.

Az EKB esetében: az EKB bankjegykibocsátásához kapcsolódó követelések, az EKB/2001/15 határozat szerint

Névértéken

Kötelező

—

9.5.

Egyéb eurorendszer-beli követelések (nettó) +

Az alábbi altételek nettó pozíciója:

a)	Az NKB-k TARGET2-számláinak és levelezőbanki számláinak egyenlegéből származó nettó követelések, azaz a követelések és a kötelezettségek nettó egyenlege - lásd az „Egyéb eurorendszer-beli kötelezettségek (nettó)” tételt a forrásoldalon

a)	Névértéken

Kötelező

b)	Az összevonásra és az újrafelosztásra kerülő monetáris jövedelem közötti különbözetből eredő követelések. Kizárólag a monetáris jövedelmek év végi elkönyvelése és a minden év januárjának utolsó munkanapján esedékes elszámolása közötti időszakra vonatkozik

b)	Névértéken

Kötelező

c)	Egyéb, esetlegesen felmerülő, eurorendszeren belüli követelések, beleértve az EKB pénzkibocsátásból származó jövedelmének NKB-k számára való belső felosztását.

c)	Névértéken

Kötelező

10.

Elszámolás alatti tételek

Elszámolási számlaegyenlegek (követelések), beleértve a fizetésre bemutatott csekkek elszámolásával kapcsolatos időeltolódást

Névértéken

Kötelező

11.

Egyéb eszközök

11.1.

Euroövezet-beli érmék

Euroérmék, ha nem NKB a törvényes kibocsátó

Névértéken

Kötelező

11.2.

Tárgyi eszközök és immateriális eszközök

Földterület és épületek, bútor és berendezés (beleértve a számítástechnikai eszközöket), szoftver

Értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értéken

Az értékcsökkenési leírás kulcsa:

—	számítógépek és kapcsolódó hardver/szoftver és gépjárművek: 4 év

—	berendezések, felszerelések és gépek az épületen belül: 10 év

—	épület és aktivált (nagyobb) felújítási költség: 25 év

A kiadások tőkésítése: értékhatár fölött (héa nélkül számított 10 000 EUR alatti összeg esetén: nincs tőkésítés)

Ajánlott

11.3.

Egyéb pénzügyi eszközök

—	egyéb részesedések és leányvállalatokba történő befektetések, stratégiai/politikai célokból tartott tulajdoni részesedések

—	az előirányzott portfólió részeként tartott értékpapírok, beleértve a tulajdoni részesedéseket és más pénzügyi eszközöket, valamint számlaegyenlegeket (pl. lekötött betétek és folyószámlák),

—	fordított repoügyletek hitelintézetekkel az ebben a tételben szereplő értékpapír-állomány kezelésére

a)	Tulajdoni részesedést megtestesítő forgalomképes instrumentumok Piaci árfolyamon

Ajánlott

b)	Részesedések és nem likvid tulajdoni részesedést jelentő instrumentumok, és minden más, tartós befektetésként tartott tulajdoni részesedést jelentő instrumentum Értékvesztéssel csökkentett bekerülési költségen

Ajánlott

c)	Befektetések leányvállalatokba vagy jelentős érdekeltségek Nettó eszközértéken

Ajánlott

d)	Forgalomképes értékpapírok, a lejáratig megtartásra kerülő értékpapírok kivételével Piaci áron Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell.

Ajánlott

e)	Lejáratig megtartásra kerülőként besorolt, vagy tartós befektetésként tartott forgalomképes értékpapírok Értékvesztéssel csökkentett bekerülési költségen Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell.

Ajánlott

f)	Nem forgalomképes értékpapírok Értékvesztéssel csökkentett bekerülési költségen Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell.

Ajánlott

g)	Bankokkal szembeni egyenlegek és hitelek Névértéken, devizapiaci árfolyamon átszámítva, ha az egyenleg/betét külföldi fizetőeszközben denominált

Ajánlott

11.4.

Mérlegen kívüli tételek átértékelési különbözetei

Az azonnali és határidős ügylet közötti nettó pozíció, devizapiaci árfolyamon

Kötelező

11.5.

Aktív időbeli elhatárolások

Névértéken; a devizát a piaci árfolyamon kell átszámítani

Kötelező

11.6.

Vegyes tételek

Előlegek, kölcsönök, más kisebb tételek. Függő átértékelési számlák (csak év közben mérlegtétel: év közben történő átértékelések napjával elszámolt nem realizált veszteségek, amelyeket nem fedeznek a megfelelő újraértékelési számlák az „Átértékelési számlák” tételben a forrásoldalon). Hitelek vagyonkezelői alapon. Ügyfelek aranybetéteivel kapcsolatos befektetések. Nemzeti (euroövezeti) pénznem megfelelő címletű érmékben Folyó kiadások (nettó felhalmozott veszteség), az előző évi veszteség (elhatárolás előtt). Nettó nyugdíjeszközök

Névérték vagy bekerülési költség

Ajánlott

Átértékelési függő számlák

Az átlagköltség és a piaci érték közötti átértékelési különbözet, devizapiaci árfolyamon átszámítva

Átértékelési függő számlák:

kötelező

Ügyfelek aranybetéteivel kapcsolatos befektetések

Piaci értéken

Ügyfelek aranybetéteivel kapcsolatos befektetések:

kötelező

—

12.

Mérleg szerinti veszteség/tárgyévi veszteség

Névértéken

Kötelező

3.	A IX. mellékletben a táblázat első oszlopának 2.3. tétele alatt az „Árfolyam- és árváltozás kockázati céltartalék képzése és felhasználása” szöveget az „Árfolyam-, kamat és aranyárváltozás kockázati céltartalék képzése és felhasználása” szöveg váltja fel.

(1) Az első oszlop számozása az V., VI. és VII. mellékletben megadott mérlegformátumokra vonatkozik [eurorendszer heti pénzügyi kimutatása és összevont éves mérlege]. A második oszlop számozása a VIII. mellékletben megadott mérlegformátumra vonatkozik (a központi bankok éves mérlege). A »+)₪ jellel jelölt tételeket az eurorendszer heti pénzügyi jelentése összevontan kezeli.

(2) Az e mellékletben felsorolt tartalmi és értékelési alapelvek kötelezőek az EKB elszámolásai, valamint az NKB-k eurorendszer céljaira szolgáló elszámolásaiban kimutatott összes (az eurorendszer működése szempontjából) lényeges eszköz és forrás tekintetében.

(3) HL L 310., 2000.12.11., 1. o.”

5.2.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 36/62

AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG HATÁROZATA

94/06/COL

(2006. április 19.)

az állami támogatások eljárásjogi és anyagi jogi szabályainak ötvenhetedik módosításáról

AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG (1),

TEKINTETTEL az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra (2), és különösen annak 61–63. cikkére és 26. jegyzőkönyvére,

TEKINTETTEL az EFTA-államok közötti, Felügyeleti Hatóság és Bíróság létrehozásáról szóló megállapodásra (3) és különösen annak 24. cikkére, 5. cikke (2) bekezdésének b) pontjára, valamint 3. jegyzőkönyve I. részének 1. cikkére,

MIVEL a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 24. cikke értelmében a Hatóságnak kell érvényre juttatnia az EGT-megállapodás állami támogatásra vonatkozó rendelkezéseit,

MIVEL a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 5. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján a Hatóság köteles közleményeket vagy iránymutatásokat kiadni az EGT-megállapodás által szabályozott ügyekben, amennyiben ezen megállapodás vagy a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás kifejezetten így rendelkezik, vagy amennyiben a Hatóság ezt szükségesnek ítéli,

EMLÉKEZTETVE a Hatóság (4) által 1994. január 19-én elfogadott, állami támogatással kapcsolatos eljárási és anyagi jogi szabályokra (5),

MIVEL az EGT-megállapodás XV. melléklete végén lévő „ÁLTALÁNOS” címszó alatti II. pont szerint a Hatóságnak az Európai Bizottsággal folytatott konzultációt követően az Európai Bizottság által elfogadottakkal összhangban lévő jogi aktusokat kell elfogadnia,

MIVEL az Európai Bizottság közzétette a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló 2003/361/EK bizottsági ajánlást (6) amely a kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló korábbi 96/280/EK bizottsági ajánlás (7) helyébe lép,

MIVEL az EFTA Felügyeleti Hatóság a 2003. november 5-i 198/03/COL sz. határozattal (8) törölte a korábbi (a 96/280/EK bizottsági ajánlást tartalmazó) 10. fejezetet, mert az új 2003/361/EK bizottsági ajánlásban foglalt új kkv-meghatározást beépítették a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott támogatásokra vonatkozó új csoportmentességi rendelet (9) mellékletébe is,

MIVEL a kkv-meghatározás általános hivatkozási eszközként szolgál az állami támogatásról szóló iránymutatásokban, amelyek a kkv-meghatározás tekintetében többféle hivatkozást tartalmaznak, a Hatóság hasznosnak ítéli meg az új, 2003/361/EK bizottsági ajánlásban foglalt új kkv-meghatározás állami támogatásról szóló iránymutatásokba történő beépítését,

MIVEL a mikro-, kis- és középvállalkozások 2003/361/EK bizottsági ajánlásban foglalt meghatározását új 10. fejezetként be kell illeszteni az állami támogatásról szóló iránymutatásokba,

MIVEL az állami támogatásról szóló iránymutatások más fejezetei a korábbi 10. fejezetben foglalt kis- és középvállalkozások korábbi meghatározására hivatkoznak, és emiatt azokat módosítani kell a mikro-, kis- és középvállalkozások új meghatározásával,

EMLÉKEZTETVE, hogy a Hatóság konzultált az Európai Bizottsággal a 2003/361/EK bizottsági ajánlás állami támogatásról szóló iránymutatásokba történő beépítéséről,

EMLÉKEZTETVE, hogy a Hatóság a tárgyban Izlanddal, Liechtensteinnel és Norvégiával folytatott, 2006. február 7-én kelt levelezés keretében konzultált az EFTA-államokkal,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Hatóság állami támogatásról szóló iránymutatásai módosulnak a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározását tartalmazó új 10. fejezettel. Az új 10. fejezet megtalálható a mellékletben és e határozat szerves részét képezi. Az állami támogatásról szóló iránymutatások más fejezetei, amelyek a korábbi 10. fejezetben foglalt kis- és középvállalkozások korábbi meghatározására hivatkoznak, úgy módosulnak, hogy a 2003/361/EK bizottsági ajánlásban foglalt mikro-, kis- és középvállalkozások új meghatározására hivatkozzanak.

Az új 10. fejezet a Hatóság általi elfogadásától alkalmazandó.

2. cikk

Az EFTA-államokat levélben kell értesíteni, csatolva e határozat egy másolatát, valamint az állami támogatásról szóló iránymutatások mellékelt új 10. fejezetét.

3. cikk

Az Európai Bizottságot – az EGT-megállapodás 27. jegyzőkönyve d) pontjának megfelelően – ezen határozat egy másolatának megküldésével kell tájékoztatni, mellékelve a Hatóság állami támogatásról szóló iránymutatásainak új 10. fejezetét.

4. cikk

A határozatot mellékletével együtt az Európai Unió Hivatalos Lapjának EGT-re vonatkozó részében, illetve EGT-kiegészítésében kell közzétenni.

Kelt Brüsszelben, 2006. április 19-én.

az EFTA Felügyeleti Hatóság részéről

Bjørn T. GRYDELAND

elnök

Kurt JAEGER

testületi tag

(1) A továbbiakban: a Hatóság.

(2) A továbbiakban: EGT-megállapodás.

(3) A továbbiakban: Felügyeleti és Bírósági Megállapodás.

(4) A Hatóság által e tekintetben elfogadott közlemények, iránymutatások összessége a továbbiakban: állami támogatásról szóló iránymutatások.

(5) Eredetileg megjelent: HL L 231., 1994.9.3., 1. o., valamint annak 32. EGT-kiegészítésében ugyanazon napon. Az állami támogatásról szóló iránymutatások frissített változata megtalálható a Hatóság honlapján: www.eftasurv.int

(6) HL L 124., 2003.5.20., 36. o.

(7) HL L 107., 1996.4.30., 4. o.

(8) HL L 120., 2005.5.12., 39. o.

(9) A 364/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 63., 2004.2.28., 22. o.) módosított, az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 70/2001/EK bizottsági rendelet (HL L 10., 2001.1.13., 33. o.). Mindkét rendeletet beépítették az EGT-megállapodás XV. mellékletének 1f. szakaszába a 88/2002 sz. vegyes bizottsági határozattal (HL L 266., 2002.10.3., 56. o. és 49. EGT-kieg., 2002.10.3., 42. o.) és a 131/2004 sz. vegyes bizottsági határozattal (HL L 64., 2005.3.10., 67. o. és EGT-kiegészítés 12., 2005.3.10., 49. o.).

MELLÉKLET

„10. MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOKNAK NYÚJTOTT TÁMOGATÁSOK

10.1. Bevezetés

(1)

A korábbi 10. fejezet tartalmazta a kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló 96/280/EK bizottsági ajánlást (1). A 96/280/EK bizottsági ajánlás alkalmazása során felmerült értelmezési nehézségek, valamint a vállalkozások észrevételei alapján a 96/280/EK bizottsági rendeletet többször is módosítani kellett. Ugyanakkor az egyértelműség érdekében a Bizottság úgy döntött, hogy a 96/280/EK bizottsági ajánlást a mikro-, kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: kkv) új meghatározását tartalmazó új, 2003/361/EK bizottsági ajánlással váltja fel.

(2)

Az EFTA Felügyeleti Hatóság a 2003. november 5-i 198/03/COL sz. határozattal (2) törölte a korábbi (a 96/280/EK bizottsági ajánlást tartalmazó) 10. fejezetet, mivel az új 2003/361/EK bizottsági ajánlásban foglalt új kkv-meghatározást beépítették a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott támogatásokra vonatkozó új csoportmentességi rendelet (3) mellékletébe is.

(3)

Mindazonáltal, mivel a kkv-meghatározás általános hivatkozási eszközként szolgál az állami támogatásról szóló iránymutatásokban, amelyek a kkv-meghatározás tekintetében több hivatkozást tartalmaznak, a Hatóság célravezetőnek ítéli meg az új, 2003/361/EK bizottsági ajánlásban foglalt új kkv-meghatározás állami támogatásról szóló iránymutatásokba történő beépítését. Az új 10. fejezet emiatt tartalmazza a 2003/361/EK bizottsági ajánlásban foglalt új kkv-meghatározást (4).

(4)

Egyértelművé kell tenni, hogy összhangban

i.	az EK-Szerződés 48., 81. és 82. cikkének az Európai Közösségek Bírósága általi értelmezésével; és

ii.	az EGT-megállapodás 34., 53. és 54. cikkének EFTA-Bíróság és az Európai Közösségek Bírósága általi értelmezésével,

vállalkozásnak tekintendő jogi formájától függetlenül minden olyan jogalany, amely gazdasági tevékenységet folytat, különösen a kézműipari vagy egyéb tevékenységet folytató önálló vállalkozók és családi vállalkozások, valamint a rendszeres gazdasági tevékenységet folytató személyegyesítő társaságok, illetve az egyesülések.

(5)

A személyzeti létszám (személyzeti létszám kritérium) továbbra is kétségtelenül az egyik legfontosabb kritérium, és a legfőbb kritériumnak kell tekinteni; mindazonáltal a pénzügyi kritérium szükséges kiegészítést jelent a vállalkozás valós méretének és teljesítményének, valamint a versenytársaihoz képest elfoglalt helyzetének meghatározásában. Ugyanakkor nem lenne kívánatos pénzügyi kritériumként egyedül a forgalmat használni, különösen azért, mert a kereskedelmi és a forgalmazási ágazatban működő vállalkozások természetüknél fogva magasabb forgalmi adatokkal rendelkeznek a feldolgozóipari ágazatban működőkhöz képest. Emiatt a »forgalom kritériumot« kombinálni kell a mérlegfőösszeg kritériumával (ez utóbbi tükrözi a vállalkozás vagyoni helyzetét), miközben fennáll annak a lehetősége, hogy e két kritérium valamelyikét túllépik.

(6)	A forgalom felső határa a legkülönbözőbb gazdasági tevékenységeket végző vállalkozásokat érinti. Annak érdekében, hogy indokolatlanul ne korlátozzák a meghatározás alkalmazását, naprakésszé kell tenni az árváltozás és a termelékenység változásainak figyelembevétele érdekében.

(7)

A mérlegfőösszeg felső határa tekintetében, bármilyen új elem hiányában, indokolt fenntartani azt a megközelítést, amely szerint a forgalom felső határait a két változó statisztikai arányán alapuló együttható szerint határozzák meg. A statisztikai trend szükségessé teszi a forgalom felső határának nagyobb mértékű növelését. Mivel a trend a vállalkozás mérete szerint változik, helyénvaló kiigazítani az együtthatót annak érdekében, hogy a gazdasági trendet a lehető legpontosabban adja vissza, valamint, hogy ne hozza hátrányos helyzetbe a mikro- és kisvállalkozásokat a középvállalkozásokhoz képest. A mikro- és kisvállalkozások esetében ez az együttható 1-hez közeli értéket vesz fel. Az egyszerűség érdekében e kategóriákban egyetlen értéket kell választani a forgalom felső határa és a mérlegfőösszeg felső határa tekintetében.

(8)	A mikrovállalkozások – amelyek a vállalkozókészség és a munkahelyteremtés fejlesztése szempontjából különösen fontos kisvállalkozások kategóriáját képezik – meghatározását is pontosítani kell.

(9)

Annak érdekében, hogy pontosabb képet nyerjünk a kkv-k tényleges gazdasági helyzetéről, valamint a kkv-k gazdasági erejét túllépő vállalkozások csoportjainak e kategóriából történő eltávolítása céljából, különbséget kell tenni a vállalkozások különböző csoportjai között a következők alapján: a vállalkozások függetlenek-e, vannak-e irányítói helyzetben nem levő leányvállalataik (társvállalkozások), vagy azok kapcsolt vállalkozások-e. Érvényben marad a korábbi 96/280/EK bizottsági ajánlásban foglalt, a részesedésre vonatkozó 25 %-os határ, amely alatt egy vállalkozás függetlennek tekintendő.

(10)

A vállalkozásalapítás, a kkv-k sajáttőke-finanszírozásának, a vidékfejlesztés és a helyi szinten megvalósuló fejlesztések ösztönzése érdekében függetlennek tekinthetők az olyan vállalkozások is, amelyek esetében a vállalkozások finanszírozása és a vállalkozásalapítás területén pozitív szerepet játszó bizonyos befektetői kategóriák 25 %-os vagy azt meghaladó részesedéssel rendelkeznek. Ugyanakkor az ilyen befektetőkre vonatkozó feltételeket még nem határozták meg pontosan. Az »üzleti angyalok« (kockázati tőkét befektető magánemberek vagy magánemberek csoportjai) külön figyelmet érdemelnek, mivel más kockázatitőke-befektetőkhöz képest különösen értékes képességekkel rendelkeznek az új vállalkozóknak történő tanácsadásban. Részvénytőke-befektetéseik kiegészítik a kockázatitőke-vállalatok tevékenységét, mivel a vállalkozások korai életszakaszában kisebb összegeket nyújtanak.

(11)

Az egyszerűség érdekében, különösen az EFTA-államok és vállalkozások tekintetében, a kapcsolt vállalkozások meghatározása a 2001/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (5) módosított, az összevont (konszolidált) éves beszámolóról szóló, 1983. június 13-i 83/349/EGK tanácsi irányelv (6) 1. cikkében foglalt feltételek alapján történik, amennyiben ezek a feltételek megfelelnek e fejezet céljainak. Annak érdekében, hogy fokozottan ösztönözzék a kkv-k sajáttőkéjébe történő befektetéseket, a legutóbb a 2001/65/EK irányelvvel (7) módosított, az egyes vállalatok éves beszámolóiról szóló, 1978. július 25-i 78/660/EGK tanácsi irányelv 5. cikkének (3) bekezdésében foglalt kritériumok szerint bevezették a kérdéses vállalkozás feletti meghatározó befolyás hiányának vélelmét.

(12)

Megfelelő esetekben figyelembe kell venni azokat a kapcsolatokat is, amelyek a vállalkozások között természetes személyeken keresztül állnak fenn, annak biztosítása érdekében, hogy csak azok a vállalkozások részesedhessenek a kkv-knak nyújtott, különböző szabályokból és intézkedésekből származó előnyökből, amelyeknek valóban szüksége van rá. Annak érdekében, hogy az ilyen helyzetek vizsgálatát a szükséges minimumra korlátozzák, az ilyen kapcsolatokat csak az érintett piacok vagy a szomszédos piacok tekintetében veszik figyelembe, amennyiben szükséges, a Hatóság EGT-n belüli versenyjog céljából az érintett piac meghatározásáról szóló határozatának (8) I. mellékletében foglalt »érintett piacok« meghatározás alapján.

(13)

Valamely EFTA-állam különböző állami hatóságai közötti önkényes megkülönböztetések elkerülése érdekében, és tekintettel a jogbiztonság szükségességére, szükséges megerősíteni, hogy nem minősül kkv-nak az olyan vállalkozás, amelynek tőkéjéből vagy szavazati jogaiból több mint 25 %-kal állami hatóság részesedik.

(14)	A vállalkozásokra nehezedő adminisztrációs nyomás könnyítése, valamint a kkv-státushoz kötött ügyek intézésének felgyorsítása érdekében helyénvaló a vállalkozásoknak engedélyezni, hogy egyes jellemzőiket esküt pótló nyilatkozattal igazolják.

(15)

A kkv-meghatározás céljából szükséges részleteiben meghatározni a személyzeti létszám összetételét. A szakképzés és az elméleti és a gyakorlati képzés összekapcsolásával megvalósuló képzések fejlődésének előmozdítása érdekében kívánatos a személyzeti létszám kiszámításakor figyelmen kívül hagyni a gyakornokokat és a szakképzési szerződéssel rendelkező hallgatókat. Ehhez hasonlóan figyelmen kívül kell hagyni szülési vagy szülői szabadság időszakát.

(16)

A más vállalkozásokkal fenntartott kapcsolatok alapján meghatározott különböző vállalkozástípusok objektíve különböző integrációs fokokat jeleznek. Emiatt helyénvaló a különböző vállalkozástípusokra külön eljárásokat alkalmazni a tevékenységeiket és a gazdasági hatalmukat jelző értékek kiszámításakor.

10.2. A mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározása

10.2.1. Vállalkozás

(17)

Vállalkozásnak tekintendők azok a jogalanyok, amelyek gazdasági tevékenységet végeznek, tekintet nélkül jogi formájukra. Ide tartoznak különösen a kézműipari vagy egyéb tevékenységet folytató önálló vállalkozók és családi vállalkozások, valamint a rendszeres gazdasági tevékenységet folytató személyegyesítő társaságok, illetve egyesülések.

10.2.2. A vállalkozási kategóriák szempontjából meghatározó személyzeti létszám és pénzügyi felső határok

(18)	A mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) kategóriája olyan vállalkozásokból áll, amelyek kevesebb mint 250 személyt foglalkoztatnak, és amelyek éves forgalma nem haladja meg az 50 millió EUR-t és/vagy éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 43 millió EUR-t.

(19)	A kkv-kategórián belül a kisvállalkozás olyan vállalkozás, amely kevesebb mint 50 személyt foglalkoztat, és amelynek éves forgalma és/vagy éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 10 millió EUR-t.

(20)	A kkv-kategórián belül a mikrovállalkozás olyan vállalkozás, amely kevesebb mint 10 személyt foglalkoztat, és amelynek éves forgalma és/vagy éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 2 millió EUR-t.

10.2.3. A személyzeti létszám és a pénzügyi összegek számításánál figyelembe vett vállalkozási típusok

(21)	»Független vállalkozás«: az a vállalkozás, amely nem tartozik a (22)–(23) bekezdések szerinti társvállalkozás vagy a (24)–(28) bekezdések szerinti kapcsolt vállalkozás kategóriájába.

(22)

»Társvállalkozás«: valamennyi olyan vállalkozás, amelyek nem minősülnek a (24)–(28) bekezdés értelmében vett kapcsolt vállalkozásnak, és amelyek között a következő kapcsolat áll fenn: valamely vállalkozás (előző termelési-értékesítési fázisban működő vállalkozás – upstream vállalkozás) vagy kizárólagosan, vagy egy vagy több kapcsolt vállalkozással együtt a (24)–(28) bekezdés értelmében 25 %-os vagy annál nagyobb részesedéssel rendelkezik valamely másik vállalkozás tőkéjéből vagy szavazati jogaiból (a termelési-értékesítési lánc következő fázisában lévő vállalkozás – downstream vállalkozás).

(23)

Egy vállalkozás azonban a független kategóriába sorolható, és ennélfogva társvállalkozással nem rendelkezőnek tekintendő még akkor is, ha az alábbi befektetők elérték vagy meghaladták ezt a 25 %-os küszöbértéket, feltéve, hogy az említett befektetők a (24)–(28) bekezdés értelmében sem egyedileg, sem együttesen nem kapcsolódnak a kérdéses vállalkozáshoz:

közbefektetési társaságok, kockázatitőke-társaságok, rendszeres kockázatitőke-befektetési tevékenységet végző magánszemélyek vagy magánszemélyek csoportjai, akik részvénytőkét fektetnek be tőzsdén nem jegyzett vállalkozásokba (»üzleti angyalok«), feltéve, hogy az adott »üzleti angyalok« egyazon vállalkozásba eszközölt összes befektetése kevesebb mint 1 250 000 EUR;

b)	egyetemek vagy nonprofit kutatóközpontok;

c)	intézményi befektetők, ideértve a regionális fejlesztési alapokat is;

d)	autonóm önkormányzatok, 10 millió EUR-t el nem érő éves költségvetéssel és kevesebb mint 5 000 lakossal.

(24)

»Kapcsolt vállalkozások«: az olyan vállalkozások, amelyek között a következő kapcsolatok valamelyike áll fenn:

a)	egy vállalkozás rendelkezik egy másik vállalkozás részvényesei vagy tagjai szavazati jogának többségével;

b)	egy vállalkozás jogosult kinevezni vagy elmozdítani egy másik vállalkozás igazgatói, vezetői vagy felügyelő testülete tagjainak többségét;

c)	egy vállalkozás jogosult meghatározó befolyást gyakorolni egy másik vállalkozás fölött az adott vállalkozással létrejött szerződés, vagy saját alapító okiratában, illetve alapszabályában szereplő rendelkezés alapján;

d)	egy vállalkozás, amely részvényese vagy tagja egy másik vállalkozásnak, az adott vállalkozás egyéb részvényeseivel vagy tagjaival kötött megállapodás szerint egyedül irányítja az említett vállalkozás részvényesei, illetve tagjai szavazati jogának többségét.

(25)	A meghatározó befolyás hiányának vélelme áll fenn akkor, ha a (23) bekezdésben felsorolt befektetők saját maguk sem közvetlenül, sem közvetett módon nem vesznek részt a kérdéses vállalkozás vezetésében, az őket, mint részvényeseket vagy tagokat megillető jogok sérelme nélkül.

(26)	Azok a vállalkozások szintén kapcsoltnak tekintendők, amelyek egy vagy több vállalkozás révén, illetve a (23) bekezdésben említett befektetők bármelyikével a (24) bekezdésben ismertetett kapcsolatok bármelyikével rendelkeznek.

(27)

Azok a vállalkozások szintén kapcsolt vállalkozásnak tekintendők, amelyek egy természetes személy, illetve együttesen fellépő természetes személyek csoportja révén egy vagy több ilyen kapcsolattal rendelkeznek, amennyiben saját tevékenységüket vagy tevékenységük egy részét ugyanazon az érintett piacon vagy szomszédos piacokon folytatják.

(28)	»Szomszédos piac«: egy termék vagy szolgáltatás olyan piaca, amely a termelési vagy forgalmazási láncnak az érintett piacot közvetlenül megelőző vagy követő fázisában van.

(29)	A (23) bekezdésben meghatározott esetek kivételével egy vállalkozás nem tekinthető kkv-nak akkor, ha egy vagy több közjogi szerv vagy testület ellenőrzi közvetlenül vagy közvetett módon, együttesen vagy egyedül a tőke vagy a szavazati jogok legalább 25 %-át.

(30)

A vállalkozások nyilatkozatot tehetnek független vállalkozásként, társvállalkozásként, vagy kapcsolt vállalkozásként meghatározott jogállásukról, ideértve a 10.2.2. szakaszban meghatározott felső határokra vonatkozó adatokat is. A nyilatkozat akkor is megtehető, ha a tőke olyan módon oszlik meg, hogy nem lehet pontosan meghatározni, kinek a birtokában van, amely esetben a vállalkozás jóhiszeműen kijelentheti, hogy jogszerűen feltételezi, hogy egyetlen vállalkozás, illetve több, egymáshoz kapcsolódó vállalkozás együttesen sem birtokolja a tőkéje 25, illetve ennél nagyobb százalékát. E nyilatkozatok megtételére a nemzeti, illetve EGT-szabályok által meghatározott ellenőrzések és vizsgálatok sérelme nélkül kerül sor.

10.2.4. A személyzeti létszám és a pénzügyi összegek, valamint a referencia-időszak vonatkozásában használt adatok

(31)

A személyzeti létszám és a pénzügyi összegek esetében alkalmazandó adatok az utolsó lezárt számviteli időszakhoz kapcsolódó adatok, amelyeket évenkénti alapon számítanak. Ezeket az adatokat a számlák zárását követően veszik figyelembe. A forgalom vonatkozásában figyelembe vett összeg nem tartalmazza a hozzáadottérték-adót (héa) és egyéb közvetett adókat.

(32)

Amennyiben a számlák zárásakor egy vállalkozás megállapítja, hogy éves szinten túllépte a 10.2.2. szakaszban megállapított, létszámra vonatkozó, illetve pénzügyi felső határokat vagy elmaradt azoktól, az nem eredményezi a közép-, kis-, illetve mikrovállalkozási jogállás elvesztését vagy elnyerését, kivéve, ha az említett felső határok túllépése két egymást követő üzleti év során megismétlődik.

(33)	Újonnan létesített vállalkozások esetében, amelyek beszámolóit még nem hagyták jóvá, a felhasználandó adatokat az üzleti év folyamán végrehajtott jóhiszemű becslésből származtatják.

10.2.5. Személyzeti létszám

(34)

A létszám az éves munkaerőegység (éme) számának, azaz azon személyek számának felel meg, akik teljes munkaidőben dolgoztak a szóban forgó vállalkozásnál, illetve annak nevében a figyelembe vett referenciaév egésze folyamán. Azon személyek munkáját, akik nem dolgozták le a teljes évet, a részmunkaidőben dolgozók munkáját, függetlenül a munkaidő tartamától, valamint az idénymunkások munkáját az éme törtrészeként számolják el. A személyzet a következőkből áll:

a)	alkalmazottak;

b)	a vállalkozásnál dolgozó személyek, akik annak beosztottjai és a nemzeti jog alapján alkalmazottnak tekintendők;

c)	tulajdonos-vezetők;

d)	partnerek, akik rendszeres tevékenységet folytatnak a vállalkozásnál és élvezik a vállalkozás pénzügyi előnyeit.

(35)	A szakmai képzési, illetve szakképzési szerződéssel szakképzésben részt vevő szakiskolások vagy diákok nem tartoznak a személyzethez. Figyelmen kívül kell hagyni a szülési, illetve szülői szabadság időtartamát.

10.2.6. Egy vállalkozás adatainak megállapítása

(36)	Független vállalkozás esetében az adatokat, ideértve a személyzet létszámát is, kizárólag az adott vállalkozás éves beszámolói alapján határozzák meg.

(37)

A társvállalkozásokkal, illetve kapcsolt vállalkozásokkal rendelkező vállalkozások adatait, ideértve a személyzeti létszámot is, a vállalkozás éves beszámolói és egyéb adatai alapján, vagy amennyiben vannak ilyenek, a vállalkozás konszolidált éves beszámolói, illetve azon konszolidált éves beszámolók alapján határozzák meg, amelyekbe a vállalkozást konszolidáció útján bevonták.

(38)

A (37) bekezdésben említett adatokat kiegészítik a szóban forgó vállalkozás bármely társvállalkozásának adatait, amely közvetlenül alatta vagy felette helyezkedik el. Az összegzés a tőkében, illetve (amennyiben az magasabb) a szavazati jogokban meglévő százalékos érdekeltséggel arányos. Kereszt-tulajdonlás esetében a magasabb százalékos arányt kell alkalmazni.

(39)	A (37) és (38) bekezdésben említett adatokat kiegészítik azon vállalkozások adatainak 100 %-ával, amelyek közvetlenül vagy közvetett módon kapcsolódnak a kérdéses vállalkozáshoz, amennyiben az adatokat konszolidáció útján még nem vették bele a beszámolókba.

(40)

A (37)–(39) bekezdés alkalmazásában a szóban forgó vállalkozás társvállalkozásainak adatait azok – amennyiben van ilyen, konszolidált – éves beszámolóiból, illetve egyéb adataiból származtatják. Ezeket kiegészítik azon vállalkozások adatainak 100 %-ával, amelyek ezekhez a társvállalkozásokhoz kapcsolódnak, kivéve, ha adataikat konszolidáció útján már felvették.

(41)

Ugyanazon (37)–(39) bekezdés alkalmazásában a szóban forgó vállalkozással kapcsolatban álló vállalkozások adatait azok – amennyiben van, konszolidált – éves beszámolóiból és egyéb adataiból származtatják. Ezeket arányosan kiegészítik az adott kapcsolt vállalkozás azon lehetséges társvállalkozásainak adataival, amelyek közvetlenül alattuk vagy felettük helyezkednek el, kivéve, ha már belevették azokat a konszolidált éves beszámolókba olyan százalékos aránnyal, amely legalább a (38) bekezdés szerint meghatározott százalékkal arányos.

(42)

Amennyiben a konszolidált éves beszámolókban egy adott vállalkozásra vonatkozóan egyetlen személyzeti adatot sem tüntetnek fel, a személyzeti adatokat e vállalkozás társvállalkozásai adatainak arányos összegzésével és azon vállalatok adatainak hozzáadásával számítják, amelyhez a szóban forgó vállalkozás kapcsolódik.

10.2.7. Felülvizsgálat

(43)

Az e fejezetben foglalt meghatározás alkalmazásának felülvizsgálata alapján, amelyet az Európai Bizottság e tekintetben kibocsátandó tervezetét követően szövegeznek meg, és figyelembe véve a kapcsolt vállalkozások meghatározásáról szóló 83/349/EGK rendelet 1. cikkének bármilyen módosításait, a rendelet értelmében a Hatóság, amennyiben szükséges, az e fejezetben szereplő meghatározást és különösen a forgalom és a mérlegfőösszeg felső határait ki fogja igazítani a tapasztalatok és az EGT-n belüli gazdasági fejlődés figyelembevétele érdekében.

10.3. Elfogadás

(44)	Az új 10. fejezet az EFTA Felügyeleti Hatóság általi elfogadásától alkalmazandó.”

(1) 96/280/EK bizottsági ajánlás (HL L 107., 1996.4.30., 4. o.).

(2) 2003. november 5-i 198/03/COL sz. testületi határozat (HL L 120., 2005.5.12., 39. o.).

(3) A 2004. február 25-i 364/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 63., 2004.2.28., 22. o.) módosított, az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 70/2001/EK bizottsági rendelet (HL L 10., 2001.1.13., 33. o.). Mindkét rendeletet beépítették az EGT-megállapodás XV. mellékletének 1f. szakaszába a 88/2002 sz. vegyes bizottsági határozattal (HL L 266., 2002.10.3., 56. o. és 49. EGT-kieg., 2002.10.3., 42. o.) és a 131/2004 sz. vegyes bizottsági határozattal (HL L 64., 2005.3.10., 67. o. és EGT-kiegészítés 12., 2005.3.10., 49. o.).

(4) A mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló 2003/361/EK bizottsági ajánlás (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2001/65/EK irányelve (HL L 283., 2001.10.27., 28. o.), amelyet a 2003.12.5-i 176/2003 sz. vegyes bizottsági határozat épített be az EGT-megállapodás XXII. mellékletének 4. pontjába (HL L 88., 2004.3.25., 53. o. és a 15. EGT-kiegészítés, 2004.3.25., 14. o.).

(6) A Tanács 1983. június 13-i 83/349/EGK irányelve (HL L 193., 1983.7.18., 1. o.), amely az EGT-megállapodás XXII. melléklete 4. szakaszának része.

(7) A Testület 1998. március 4-i 46/98/COL sz. határozata (HL L 200., 1998.7.16., 46. o. és 52. EGT-kiegészítés, 1997.12.18., 10. o.). E határozat összhangban van a Közösség versenyszabályainak alkalmazásához az érintett piac meghatározásáról szóló bizottsági közleménnyel (HL C 372., 1997.12.9., 5. o.).

(8) A Tanács 1978. július 25-i 78/660/EGK irányelve (HL L 222., 1978.8.14., 11. o.), amely az EGT-megállapodás XXII. melléklete 4. szakaszának része.

5.2.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 36/69

AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG HATÁROZATA

227/06/COL

(2006. július 19.)

a Farice hf.-nek nyújtott állami támogatásról (Izland)

AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG (1),

TEKINTETTEL az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra (2) és különösen annak 61–63. cikkére és 26. jegyzőkönyvére,

TEKINTETTEL az EFTA-államok közötti, az EFTA Felügyeleti Hatóság és az EFTA-Bíróság létrehozásáról szóló megállapodásra (3) és különösen annak 24. cikkére,

TEKINTETTEL a felügyeleti és bírósági megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikkének (2) bekezdésére, valamint a II. része 4. cikkének (4) bekezdésére, 6. cikkére, 7. cikkének (3) bekezdésére és 10. cikkére,

TEKINTETTEL az EGT-megállapodás 61. és 62. cikkének alkalmazására és értelmezésére vonatkozó hatósági iránymutatásokra (4), és különösen az állami garanciákra vonatkozó 17. fejezetre, valamint az állami hatóságok tőkerészesedésére vonatkozó 19. fejezetre,

TEKINTETTEL a Farice hf.-nek nyújtott állami támogatással kapcsolatban a hivatalos vizsgálati eljárás elindításáról szóló 125/05/COL hatósági határozatra, amely az érdekelt feleket az erre vonatkozó észrevételeik megtételére hívja fel (5),

mivel:

I. TÉNYEK

1. ELJÁRÁS

A Pénzügyminisztérium 2004. február 26-i levelét Izland Európai Unió Melletti Képviselete 2004. február 27-én kelt levelében továbbította, ami által az izlandi hatóságok a Hatóságnak bejelentették a Farice projekt, vagyis egy izlandi tenger alatti kábelprojekt számára nyújtott állami garanciát. A levelet 2004. március 1-jén vették kézhez és iktatták (257593. számú esemény).

Az izlandi Misszió kiegészítő információkat nyújtott be 2004. május 14-én kelt levelében, amelyben az izlandi Pénzügyminisztérium 2004. május 13-i levelét továbbította. A Hatóság a levelet 2004. május 14-én vette át és érkeztette (281472. számú esemény).

Többszöri levélváltást követően (6), 2006. május 26-i levelében a Hatóság tájékoztatta az izlandi hatóságokat arról, hogy a Farice hf.-nek nyújtott állami támogatásra vonatkozóan a felügyeleti és bírósági megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott hivatalos vizsgálati eljárás elindításáról határozott (319257. számú esemény).

A Hatóság hivatalos vizsgálati eljárás elindításáról szóló 125/05/COL határozatát közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában és annak EGT-kiegészésében (7). A Hatóság felhívta az érdekelt feleket, hogy tegyék meg az ügyre vonatkozó észrevételeiket. A Hatóság nem vett át észrevételeket érdekelt felektől.

Az izlandi hatóságok 2005. június 28-i levelükben nyújtották be a 125/05/COL határozatra vonatkozó észrevételeiket (324236. számú esemény).

Amint az a hivatalos vizsgálati eljárás megnyitásáról szóló határozatban említésre került, egy külön versenyjogi eljárás keretein belül, a Hatóság a Farice hf.-nek címzett 2003. január 31-i levelében kifejezte néhány versenyre vonatkozó aggályát. A Hatóság a Farice projekttel kapcsolatban olyan információkat is bekért, amelyek a projekt versenyre való hatásának értékeléséhez fontosak. A Hatóság 2004. május 6-án kelt levelében hivatalosan adatokat kért be a Farice hf.-től (8). A Farice hf. válaszát a Hatóság 2004. október 21-én vette át. A külön versenyjogi eljárást a Hatóság 2006. június 2-án kelt levelében zárta le (1072261. számú esemény).

2. AZ INTÉZKEDÉSEK LEÍRÁSA

2.1. A FARICE PROJEKT LEÍRÁSA

A Farice projekt egy, az Izlandot és a Feröer-szigeteket Skóciával összekötő tenger alatti távközlési kábel kiépítésére és kezelésére vonatkozik.

1994. óta Izlandra és a Feröer-szigetekre a CANTAT-3 tenger alatti távközlési kábel biztosított nemzetközi összeköttetést. A CANTAT-3 kábel konzorciumban jött létre. A CANTAT-3-hoz való hozzáférést konzorciumi tagság (9) segítségével lehetett biztosítani, felmondhatatlan használati jogokon, valamint a Teleglobe konzorciumi tagtól történő kapacitás bérlésén keresztül. A CANTAT-3-nak Kanadával, Izlanddal, a Feröer-szigetekkel, Dániával, az Egyesült Királysággal és Németországgal vannak összeköttetési pontjai. A CANTAT-3-mal versengő transzatlanti kábelrendszerek kiépítésekor a CANTAT-3 alapítói más, gazdaságosabb összeköttetésekhez is hozzájutottak. Az izlandi és a feröer-szigeteki feleknek azonban továbbra is a CANTAT-3 kapcsolatra kellett hagyatkozniuk. Az új összeköttetés kialakítása során a feleknek figyelembe kellett venniük egy ilyen szempontot is. Ezenfelül a CANTAT-3 kábelnek voltak bizonyos műszaki korlátai, mivel ez egy régebbi generációs kábel, aminek a kapacitása korlátozott és nem mindig megbízható. Az izlandi hatóságok egy áttekintést nyújtottak be a CANTAT-3 általi összeköttetés 1995–2003. között történt többszöri megszakadásáról. 1994. óta egyetlen más nemzetközi száloptikai projekt sem érte el ezt a két országot, annak ellenére, hogy a nemzetközi és régióközi távközlési útvonalak általános kapacitása nőtt. Az izlandi hatóságok tájékoztatása szerint a két ország földrajzilag elszigetelt helyzete és a piac korlátozott mérete ezt megakadályozta.

A másodlagos távközlési összeköttetésként szolgáló műholdas kapcsolat költségei várhatóan nőni fognak, és mindenesetre a műholdas kapcsolat nem tekinthető megfelelőnek a késleltetésre érzékeny internetforgalom továbbításához. A megnövekedett távközlési forgalom lebonyolítására egy másik lehetőséget kellett kifejleszteni.

A Farice projekt az (akkoriban) csaknem 100 %-os állami tulajdonban lévő izlandi távközlési szolgáltató, a Landssími Íslands hf. (a továbbiakban: Síminn (10)) és a Feröer-szigetek inkumbens távközlési szolgáltatója, a Føroya Tele kezdeményezéséből alakult ki, amely szolgáltatók egy Rejkjavíkot, Tórshavnt és Edinburgh-öt összekötő tenger alatti kábel lefektetésén gondolkodtak. 2002-ben azonban világossá vált, hogy a Farice projekt tisztán üzleti alapon nem lesz képes beindulni (11). Egy 2002 márciusában végzett megvalósíthatósági tanulmány azt a következtetést vonta le, hogy a projekt finanszírozását hagyományos projektfinanszírozás segítségével nem lehet megoldani. A projekt megvalósításának biztosítása érdekében a projekt mögött széles körű szövetség létrehozására törekedtek. Ez két döntést eredményezett:

Először, az izlandi és a feröeri-szigeteki távközlési hatóságokat is bevonták a projekt előkészítésébe. Nevezetesen a legnagyobb szponzorok, a Síminn és a Føroya Tele világossá tették, hogy nem érdekeltek abban, hogy a szükséges hitelgaranciákat az egész távközlési iparág nevében ők nyújtsák (12). Az izlandi államnak ezért részt kellett vennie és aktívan hozzá kellett járulnia a projekthez.

Másodszor, fontosnak tartották, hogy az Og Vodafone, az izlandi távközlési piac fontos szereplője, aktívan részt vegyen a projektben. Úgy döntöttek, hogy a Farice hf. létrehozása mellett, az új átviteli rendszer kiépítésének és üzemeltetésének céljából létre kell hozni az Eignarhaldsfélagið Farice ehf. holdingtársaságot (a továbbiakban: „E-Farice”) (13). Ez a társaság, miközben a Farice valamennyi izlandi részvényének tulajdonosa lenne, ki kellene, hogy vásárolja az Og Vodafone CANTAT-3 kapacitását. Hasonló ajánlatot tettek a Síminn-nek, ami az izlandi hatóságok által benyújtott IBM jelentés (14) szerint azt eredményezte, hogy Izland valamennyi nemzetközi összeköttetését az E-Farice kezeli. Következésképpen amint azt a bejelentésben közölték, a CANTAT-3 kapacitását az E-Farice-nek kellett üzemeltetnie és eladnia (15).

2002-ben létrehoztak egy új részvénytársaságot, a Farice hf.-et, azzal a céllal, hogy az előkészítsen, kiépítsen és üzemeltessen egy új tenger alatti távközlési kábelrendszert, Izland, a Feröer-szigetek és az Egyesült Királyság között távközlési és internetes forgalom lebonyolítására. Az izlandi hatóságok által szolgáltatott információk alapján e társaság részvényesei a Síminn (47,33 %), az Og Vodafone (1,33 %), az izlandi kormány (27,33 %), három másik izlandi szolgáltató – amely együttesen 3,99 % részesedéssel rendelkezett – Føroya Tele (17,33 %), valamint két másik, egyenként 1,33 % tulajdonrésszel rendelkező feröer-szigeteki távközlési szolgáltató volt (16). Az új Farice kábel izlandi kapcsolódó átviteli kapacitást (backhaul) (17) (Seyðisfjörðurtól Reykjavíkig), egy tenger alatti részt (Seyðisfjörðurtól a Dunneti-öbölig), feröer-szigeteki kapcsolódó átviteli kapacitást (Funningsfjörðurtól Tórshavnig), valamint egyesült királysági kapcsolódó átviteli kapacitást (Dunneti-öböltől Edingurgh-ig) foglal magában. Nem írtak ki pályázatot a kábel kezelőjének eldöntésére, ami a Farice hf. lett. Az üzleti terv szerint a Farice projekt teljes becsült beruházási költsége 48,9 millió EUR volt.

A 2002. szeptember 12-i részvényesi megállapodás arról rendelkezett, hogy a Farice árpolitikájának a költségorientáció, átláthatóság és megkülönböztetéstől való mentesség elvén kell alapulnia.

Az izlandi hatóságok továbbá rámutattak, hogy a Farice kábel használata a külföldi és belföldi szolgáltatók számára egyenlő feltételek és árak mellett, egyaránt rendelkezésre áll. A részvényesi megállapodás új részvényesek előtt is nyitva áll. Azt azonban előírja, hogy a meglévő részvényeseknek mindenkor fel kell ajánlani a társaságban a tulajdonosi arányuk fenntartásának lehetőségét, ha a részvénytőkét megemelik (a részvényesi megállapodás 7. szakasza).

A Farice tenger alatti átviteli kábelt hivatalosan 2004 februárjában adták át.

2.2. AZ IZLANDI ÁLLAMI TÁMOGATÁS ISMERTETÉSE

a) A hitelgarancia

A bejelentés tárgya az állam által nyújtott garancia egy, a Farice részére nyújtott 9,4 millió EUR értékű hitelre (a továbbiakban: A határidős kölcsön). Ez a hitel egy szélesebb, hosszú távú hitelcsomag részét képezi, amely maximális összege 34,5 millió EUR.

Az izlandi hatóságok által szolgáltatott információk szerint, kiváltképpen amint az a Farice hf., az Íslandsbanki hf., más pénzügyi intézmények és más kezesek között 2004. február 27-én kötött megállapodásból kitűnik (a továbbiakban: hitelszerződés), a maximum 34,5 millió EUR összegről szóló aláírt hitelcsomagot a következőképpen lehet felbontani:

Hitel	Millió EUR	Hitelező	Kamatláb (18)	Kamatperiódus	Törlesztés		Kezes
					Részletek száma	Törlesztés kezdete
A	9,4	The Nordic Investment Bank	Euribor + évi 0,18 %	6 hónap	8 félévenkénti törlesztés	2011. szept.	Izlandi kormány
B	4,7	The Nordic Investment Bank	Euribor + évi 0,80 %	6 hónap	5 félévenkénti törlesztés	2009. szept.	Landssími Íslands hf (Síminn)
	4,7	Íslandsbanki hf
C	4,7	Føroya banki	Euribor + évi 1,00 %	3 hónap	10 negyedévenkénti törlesztés	2009. szept.	Telefon verkið P/F
D	11,0	Íslandsbanki hf	Euribor + évi 1,50 %	1 hónap	48 havi törlesztés	2005. szept.	Nincs

Az A határidős kölcsönre vonatkozó állami garancia egy beszedési garancia, azaz a Farice hf. teljes mértékben felel a hitel visszafizetéséért, és a hitelezőnek a társaságtól történő beszedés minden lehetséges módját ki kell merítenie, mielőtt az állami garancia végrehajthatóvá válna. A Farice hf.-re (az Izlandi Nemzeti Adósság Kezelő által megállapított) évi 0,5 % felárat róttak ki, amit a hitelszerződés megkötésekor és az állami garancia kibocsátásakor egy összegben kifizettek. Az egyösszegű befizetés 438 839 EUR-t tett ki, azaz a hitelösszeg 4,7 %-át. Ezenfelül 120 000 ISK garanciadíjat számoltak fel.

Korábban, 2003 júliusában egy 16 millió EUR értékű áthidaló kölcsönnel kapcsolatban beszedési garanciát írtak alá. A beszedési garancia 6,4 millió EUR-ra vonatkozott, azaz a kölcsön 40 %-ára. Az áthidaló kölcsönt a 34,5 millió EUR összegű hosszú távú hitelcsomag kibocsátásakor visszafizették, és az áthidaló kölcsönre vonatkozó beszedési garancia ugyanazon a napon megszűnt. A Farice hf. 0,50 %-os garancia illetéket és 120 000 ISK garanciadíjat fizetett ezért a garanciáért.

b) Az izlandi kormány tőkéjének emelése

2003. január elején az állam részesedése a Farice hf.-ben az eredeti 27,33 %-ról 46,5 %-ra nőtt. Az izlandi hatóságok 2004 júniusában adott válaszának magyarázata szerint,

„miközben az üzleti terv kialakult, a társaság finanszírozási igényei világosabbá váltak, és döntés született a társaság részvénytőkéjének megemeléséről. Izlandról és a Feröer-szigetekről valamennyi szolgáltatót meghívták a tőkeemelés során részvények vásárlására. Mivel a Síminn világossá tette, hogy a részvénytőke 33,33 %-ánál többet nem hajlandó nyújtani, de a Telefonverkið az elengedhetetlen részvénytőkét (19,93 %-ot) a feröer-szigeteki telephelyről biztosította, az izlandi kormánynak kellett a szükséges részvénytőke 46,53 %-át nyújtania, mivel Izlandon más szolgáltatók nem rendelkeztek a szükséges pénzügyi kapacitással a részvénytőke 1,2 %-ánál nagyobb részének megvásárlására.”

Az izlandi hatóságok nyilatkozata szerint a Farice hf. teljes részvénytőkéjét 327 000 EUR-ról több mint 14 millió EUR-ra növelték. A különböző részvényesek részvénytőkéhez való hozzájárulásának részletei az alábbi táblázatban megtekinthetőek (19):

A Farice hf. részvénytőkéje (összegek ezer devizában)

	Előkészítési szakasz			03-jan.			03-jún.
	ISK	EUR (20)	Részesedés	ISK	EUR	Részesedés	ISK	EUR	Részesedés
Eignarhaldsfélagið Farice ehf.				947 944	11 242	79,90 %	947 944	11 242	79,90 %
Government of Iceland	8 200	90	27,33 %	552 067	6 547	46,53 %	491 737	5 831	41,45 %
Síminn	14 200	155	47,33 %	395 477	4 690	33,33 %	352 259	4 177	29,69 %
Og Vodafone	400	4	1,33 %	400	5	0,03 %	103 949	1 232	8,76 %
Lína.Net	400	4	1,33 %	400	5	0,03 %	400	5	0,03 %
Fjarski ehf.	400	4	1,33 %	400	5	0,03 %	400	5	0,03 %
RH-net	400	4	1,33 %	400	5	0,03 %	400	5	0,03 %
Telefonverkið	5 200	57	17,33 %	236 486	2 804	19,93 %	236 486	2 804	19,93 %
Kall	400	4	1,33 %	400	5	0,03 %	400	5	0,03 %
SPF spf.	400	4	1,33 %	400	5	0,03 %	400	5	0,03 %
Összesen	30 000	327	100,00 %	1 186 430	14 070	100,00 %	1 186 430	14 070	100,00 %

3. A HIVATALOS VIZSGÁLATI ELJÁRÁS MEGNYITÁSA

A Hatóság a hivatalos vizsgálati eljárás elindításáról szóló 125/05/COL határozatban arra az előzetes következtetésre jutott, hogy az állami garancia és a Farice hf. tőkeemelése az izlandi állam által az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül.

A Hatóságnak kétségei voltak arra vonatkozóan, hogy az izlandi állam támogatási intézkedései az EGT-megállapodás működésével összeegyeztethetőnek nyilváníthatóak-e. A hivatalos vizsgálati eljárás elindításáról szóló határozatában a Hatóság felvetette kétségeit arra vonatkozóan, hogy a támogatási intézkedések – az EGT-megállapodás szabályaival való összeegyeztethetőségük szempontjából – arányosak a célkitűzéseikkel, és a közös érdekkel ellentétes mértékben nem torzítják a versenyt. Ezek a kételyek különösen azzal a kérdéssel függtek össze, hogy a hálózathoz megkülönböztetéstől mentes módon hozzá lehetne-e férni. Továbbá, mivel az eredeti elgondolás szerint a CANTAT-3 kapacitását szintén az E-Farice hf.-en keresztül vezették volna, aggályok merültek fel, hogy az Izlanddal való összeköttetés terén a verseny megszűnne, mivel csak egy szolgáltató maradna a piacon.

4. AZ IZLANDI HATÓSÁGOK ÉSZREVÉTELEI

Az izlandi hatóságok a 125/05/COL határozattal kapcsolatos 2005. június 28-án kelt észrevételeikben újból leszögezik azt a véleményüket, hogy a Farice projekt nem foglal magában állami támogatást. Az izlandi hatóságok szerint a hitelgarancia és a kormány tőkeemelése összhangban van az állami támogatási rendelkezésekkel. Ezenfelül a Farice projekt az állami támogatási szabályok értelmében infrastruktúrát képez. Amint azonban azt egy korábbi, 2005. január 21-én kelt levél megállapítja, az izlandi hatóságok azon a véleményen vannak, hogy az esetleges állami támogatás az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének b) és c) pontjával összeegyeztethető lenne.

Az izlandi hatóságok az alapján igazolják a kérdéses intézkedések szükségességét, hogy a távközlési összeköttetés és a szélessávú hozzáférés az EU társadalmának és gazdaságának modernizálásához szükséges lépés, a lisszaboni menetrend lényeges összetevője, valamint az e-Európa cselekvési terv kidolgozásának előfeltétele.

Izland a földrajzi elhelyezkedése következtében különösen függ a gazdaságos és megbízható távközlési összeköttetéshez való hozzáférés lehetőségétől. A jelenleg fennálló összeköttetés a CANTAT-3 műszaki korlátai miatt nem megfelelő és nem megbízható, és így nem elfogadható a távközléstől függő izlandi és feröer-szigeteki gazdaságok számára.

Ilyen körülmények mellett az állam részvétele a projekt életképessé tételének szükségességéből eredt. Az állam részvétele nélkül a projekt vagy késett volna, vagy egyáltalán nem valósult volna meg.

Az izlandi hatóságok azon a véleményen vannak, hogy Izlandon a távközlési szolgáltatások megbízható nyújtására vonatkozó garancia felülmúlja azokat a hátrányokat, amit a verseny más versenytársakat érintő némi torzulása okoz.

A Farice létrehozását megelőzően az izlandi szolgáltatóknak bemutató értekezletet tartottak, ahol a „kisebb” szolgáltatók közül csak három egyezett bele, hogy vásároljon a társaság részvényeiből. Az izlandi hatóságok véleménye szerint az alapító felek megtalálására jelentős erőfeszítéseket tettek, és nem határozták meg a részvénytőke-hozzájárulások alsó határértékét. Ezért az izlandi hatóságok azzal érvelnek, hogy a projekt sajátos körülményeihez mérten széles körű volt a részvétel.

Az izlandi hatóságok hangsúlyozzák, hogy a részvényesi megállapodás 7. szakasza tartalmazza a Farice hf.-et alapító társaságok elővásárlási jogát. Ez a jog egyenértékű a nyilvános részvénytársaságokról szóló 2/1995. számú izlandi törvény 34. cikkével, amely szerint a részvényeseknek jogukban áll az új részvényeket a részesedésükkel közvetlenül arányosan jegyezni. Ez a jog átruházható, továbbá minden egyes részvényes bármikor dönthet ezen elővásárlási jog mellőzéséről. Ezenfelül a részvényesi megállapodás 7. szakaszának (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy a részvényesek törekedni fognak annak biztosítására, hogy az elővásárlási jogok ellenére új felek részt vehessenek a tőkeemelésben.

A részvényesi megállapodás piaci alapú, megkülönböztetéstől mentes, átlátható árképzésről rendelkezik. A társaság árpolitikája a költségorientáció, átláthatóság és megkülönböztetéstől mentesség elvein fog alapulni. Az izlandi hatóságok a Farice projektet egy olyan helyzethez hasonlítják, mint amellyel az N307/2004 bizottsági határozat foglalkozik: tömeges piaci szélessávú szolgáltatások nyújtása az üzleti vállalkozások és polgárok számára Skócia távoli és vidéki részein, egy egyesült királysági szélessávú infrastrukturális projekt keretein belül. A hatóságok tájékoztatása szerint az Észak-Atlanti régióban a hasonló szolgáltatásokhoz képest valószínűleg a Farice rendszerben a legmagasabb a kapacitás ára. Ez az egyik oka annak, hogy a 2005-ben értékesített volumen a Farice-on jelenleg üzembe állított kapacitás kevesebb mint 5 %-ának felel meg.

A nyílt hozzáférés kérdésével kapcsolatban az izlandi hatóságok hangsúlyozzák, hogy az infrastruktúrához való hozzáférés nyílt, átlátható és megkülönböztetéstől mentes.

Végül az izlandi hatóságok úgy vélik, hogy amennyiben állami támogatás jelenlétét állapítanák meg, a támogatás teljes összege korlátozott lenne. Különösen a hitelgarancia vonatkozásában egy ilyen korlátozott összeg az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontjára tekintettel nem tekinthető a közös érdekkel ellentétesnek. Ami pedig az izlandi állam részesedésének növekedését illeti, az izlandi hatóságok azzal érvelnek, hogy „2002 szeptemberében a Farice hf. létrehozásának eredeti célja kizárólag a tenger alatti távközlési kábelrendszer kiépítésének és üzemeltetésének előkészítése volt. Ekkor még nem született végleges döntés az egész projekt pénzügyi igényéről, sem a végleges részesedésről […]. Egyetlen társaság sem volt olyan helyzetben, hogy a kábel tényleges kiépítését és üzemeltetését felvállalja […]. Ezért az első tőkeemelés 2003 januárjában nem a társaság »rendes tőkeemelése« volt, hanem valójában sokkal inkább hasonlított egy új társaság új célból történő létrehozásához.” Az a tény, hogy a részvények többségét minden szakaszban magánszolgáltatók tartották kézben, és az izlandi állammal egyidőben jelentősen hozzájárultak a társasághoz, azt mutatja, hogy bármilyen esetleges állami támogatás nagyon korlátozott lenne.

A versenyt illető aggályok tekintetében (lásd a 125/05/COL határozat II. szakaszának 3.2. pontját) az izlandi hatóságok megállapítják, hogy jelenleg sem a Farice hf.-nek, sem az E-Farice ehf.-nek nincs semmilyen terve további CANTAT-3 kapacitás megvásárlására vagy bérlésére, valamint a Teleglobe-bal akkoriban folytatott tárgyalások nem vezettek semmilyen megállapodáshoz. Az is bebizonyosodott, hogy a Farice magas árai miatt az ügyfelek egyre több CANTAT-3 kapacitást használnak, ami így képes versenyezni a Farice hf.-fel.

II. ÉRTÉKELÉS

1. ÁLLAMI TÁMOGATÁS JELENLÉTE AZ EGT-MEGÁLLAPODÁS 61. CIKKÉNEK (1) BEKEZDÉSE ÉRTELMÉBEN

Az EGT-megállapodás 61. cikke (1) bekezdésének szövege a következő:

„Ha e megállapodás másként nem rendelkezik, összeegyeztethetetlen az e megállapodásban foglaltak érvényesülésével az EK-tagállamok vagy az EFTA-államok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a Szerződő Felek közötti kereskedelmet.”

1.1. AZ IZLANDI ÁLLAM ÁLTAL NYÚJTOTT HITELGARANCIA

Általában véve egy állami garancia lehetővé teszi a kedvezményezett számára, hogy jobb pénzügyi feltételek mellett jusson hitelhez, mint a piacon rendelkezésre álló rendes körülmények között. Ezért az állam által nyújtott garanciák az EGT-megállapodás 61. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozhatnak.

A Hatóság állami garanciákra vonatkozó, állami támogatásokról szóló iránymutatásai (a továbbiakban: az iránymutatások) 17.4. fejezete (2) bekezdésének rendelkezéseiben azonban a Hatóság meghatározta azt a helyzetet, amelyben valamely egyedi állami garancia nem minősül az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése alapján állami támogatásnak. Ennek érdekében a garanciának a következő valamennyi feltételnek meg kell felelnie:

a)	A hitelfelvevőnek nem lehetnek pénzügyi nehézségei;

b)	a hitelfelvevő elviekben képes lenne az állam bármilyen beavatkozása nélkül a pénzügyi piacokon piaci feltételek mellett hitelhez jutni;

c)	a garancia egy meghatározott pénzügyi ügylethez kötődik, rögzített maximális összegre szól, a kint lévő kölcsönnek nem fedezi több mint a 80 %-át és nem nyíltvégű;

d)	a garancia piaci árát megfizetik (amely ár tükrözi többek között a garancia összegét és időtartamát, a hitelfelvevő által adott biztosítékot, a hitelfelvevő pénzügyi pozícióját, a tevékenységi ágazatot és annak kilátásait, a nemfizetési valószínűség arányát, valamint más gazdasági feltételeket).

A Hatóság ezért először azt fogja értékelni, hogy az A határidős kölcsönre a Farice hf. javára nyújtott állami garancia megfelel-e az iránymutatásokban meghatározott négy feltételnek, ami kizárná az állami támogatás jelenlétét. Csak ha ebben a tekintetben negatív ténymegállapítás történik, akkor végezne a Hatóság értékelést az EGT-megállapodás 61. cikke (1) bekezdésének egyedi feltételei alapján.

1.1.1. A támogatás jelenlétét kizáró feltételek – az állami támogatásokról szóló iránymutatások 17.4. fejezetének (2) bekezdése

Az izlandi hatóságok által benyújtott információk alapján a projekt tisztán üzleti alapon nem volt képes beindulni, és az állam részvételét igényelte. Bár a Farice hf.-nek a szó szoros értelmében nem voltak pénzügyi nehézségei (első feltétel), piaci feltételek mellett csak egy 11 millió EUR kölcsönt tudott felvenni (D kölcsön). Az a tény, hogy a bankok nem csupán az A határidős kölcsönhöz igényeltek garanciát az államtól, hanem a még mindig a saját államuk tulajdonában lévő, két korábbi állami távközlési monopóliumtól is (a Síminn-től a B határidős kölcsönhöz és a Telefonverkið P/F-től a C határidős kölcsönhöz), azt mutatja, hogy a Farice nem volt olyan helyzetben, hogy piaci feltételek mellett, az állam bármilyen beavatkozása nélkül hitelhez jusson. A második feltétel ezért nem teljesül.

Ami a harmadik feltételt illeti, a Hatóság a hivatalos vizsgálat megnyitásáról szóló határozatban azt az előzetes nézetet vallotta, hogy az állami támogatás a garantált A határidős kölcsön 100 %-át fedezi. Az átfogó hitelcsomag négy (vagy öt (21)) eltérő hitelfeltételekkel és más-más garanciákkal bíró, különböző hitelezőktől származó, különböző hitelösszegből áll. Az izlandi hatóságok azzal érvelnek, hogy csupán egyetlen hitelről van szó, 34,5 millió EUR, és ezért az A határidős kölcsönre vonatkozó állami garancia nem fedezi a hitel 80 %-ánál nagyobb részét. Amint azonban a hitelszerződésből látszik, a négy kölcsönt ugyanarra a fedezetre bocsátották ki, ugyanakkor azokat különböző bankok folyósítják, akik csak a saját hitelösszegükre vállalnak felelősséget. Egyik bank sem adná fel a biztosíték rá eső részét (22) – a Farice hf. fizetésképtelensége esetén – bármely másik kölcsön fedezete érdekében. A különböző kölcsönökhöz nem csupán különböző kamatlábak kapcsolódnak, hanem más-más a visszafizetési időszakuk, eltér a részleteik száma és különbözőek a kezesek is.

Ezenfelül érdemes megjegyezni, hogy a 80 %-os szabálynak azt kell biztosítania, hogy a hitelező még így is ösztönözve legyen annak a kockázatnak a mérlegelésére, amit hajlandó vállalni. Ilyen háttér mellett nem tűnik helyesnek figyelembe venni – a Nordic Investment Bank üzleti döntésével kapcsolatban és azon hitelalap megállapítása érdekében, amelyikre a 80 %-os szabály vonatkozik –, hogy más kölcsönöket az Íslandsbanki és a Føroya Banki folyósít. A Nordic Investment Bank nem vállalt semmilyen felelősséget ezekért a hitelekért.

Ezért a Hatóság úgy véli, hogy a teljes hitelösszeg minden egyes része, mint olyan, önálló kölcsönt képez. A kölcsönök egyetlen közös dokumentumba való összevonása nem tűnik jelentőségteljesnek. Ennél az oknál fogva a Hatóság úgy véli, hogy az állami garancia a maximális 9,4 millió EUR összegig a garantált A határidős kölcsön 100 %-át fedezi. A harmadik feltétel ezért nem teljesül.

Tekintettel a negyedik feltételre, a Hatóság megjegyzi, hogy az izlandi Állami Garanciaalap évi 0,5 %-os garanciadíjat számított fel az A határidős kölcsönnel kapcsolatban. 438 839 EUR összegben a felárat egyösszegben befizették. Továbbá 120 000 ISK garanciadíjat is felszámítottak.

Az iránymutatások 17.4. fejezetének (2) bekezdésében maghatározott negyedik feltétel csak akkor teljesülne, ha feltételeznénk, hogy az Állami Garanciaalap figyelembe vette a felár értékelésénél a garantált kölcsön konkrét jellemzőit, különösen a visszafizetési feltételeket (23), valamint az értékelésnél követte az úgynevezett piaci befektető elvét. Annak ellenére azonban, hogy az izlandi hatóságokat felkérték annak bizonyítására, hogy a garancia felára tükrözi a piaci kamatlábat, nem igazolták ezt a szempontot, hanem főleg az Állami Garanciaalapról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseinek ismétlésére szorítkoztak. A Hatóság megjegyzi, hogy miközben figyelembe veszi, hogy a kérdéses garancia egy alacsonyabb kockázatú beszedési garancia, a Farice-ra kiszabott felár az ilyen jellegű, a Nemzeti Adósságkezelő Ügynökség által rögzített díjak skálájának legalsó sávjában helyezkedik el (0,5 %-tól 4 %-ig (24)), amit az izlandi hatóságok nem indokoltak meg, a hivatalos vizsgálati eljárás megnyitásáról szóló határozatban a Hatóság által tett észrevétel ellenére (25).

A megfelelő piaci kamatlábra vonatkozó további utalások levezethetőek az iránymutatások 17.3. fejezetének (2) bekezdése alapján, amely a támogatás összegét, azaz az egyedi garanciának megfelelő készpénzgaranciát a piaci kamatláb és – bármilyen felár levonása után – az állami garanciának köszönhetően kieszközölt kamatláb közötti különbségként jelöli meg. Ez azon az egyetértésen alapszik, hogy ha a hitelfelvevőnek egy olyan kedvező kamatlábból előnye származik, amihez állami beavatkozás nélkül nem juthatott volna hozzá, a támogatási elem az az összeg, ami a piaci kamatlábbal való összevetés és a felár levonása után marad. Ha a felár nem szünteti meg teljes mértékben ezt az előnyt, az állami támogatás továbbra is a kedvezményezett javát szolgálja, és így torzítja a piacot. Ilyen körülmények között a garanciából származó előnyt a felár nem szüntette meg, és támogatásnak kell minősíteni (26).

A rendelkezésére álló információk alapján (a Hatóság nem rendelkezik a Farice hf. hitelminősítésével kapcsolatos információkkal) a Hatóság megkísérli a garancia hozzávetőleges értékének és a hozzá fűződő támogatásintenzitásnak a megállapítását, az A határidős kölcsön és a D határidős kölcsön összevetése alapján.

A hivatalos vizsgálati eljárás megnyitásáról szóló határozatban a Hatóság kételyeit fejezte ki arra vonatkozóan, hogy az A határidős kölcsön kamatlábát össze kell-e hasonlítani a B vagy a D határidős kölcsönnel. A Hatóság úgy véli, hogy az A határidős kölcsön kamatlábát össze lehet hasonlítani a D határidős kölcsönnel (27), amelyik az egyetlen, az állam vagy valamely állami tulajdonban lévő vállalat által nem támogatott kölcsön. A két kölcsön kamatlába között a különbség 1,32 százalékpont. A 0,50 %-os felár levonása után a különbség 0,82 százalékpont marad (28). Ez mintegy 720 000 EUR támogatási összeget eredményezne (29). Figyelembe kell azonban venni, hogy a D határidős kölcsön visszafizetési időtartama (lejárta) rövidebb, mint az A határidős kölcsöné. Míg az A határidős kölcsön csak 2015-ben lesz visszafizetve, vagyis 11 évvel a hitelszerződés megkötése után, a D határidős kölcsönt 2009-ig fizetik vissza (lásd az e határozat I.2.2. pontja alatti táblázatot). Ha a D határidős kölcsönnek ugyanolyan hosszú lejárata lett volna, mint az A határidős kölcsönnek (vagyis 2015-ig), vélhetően az Íslandsbanki hf. az Euribor + 1,50 % kamatlábnál magasabb kamatlábat kért volna. Az Eurobond 2004-es hozamarány-görbéit (30) felhasználva az 5 éves és a 11 éves kötvények lejárata közötti különbség a hozamarányokban mintegy 0,8 százalékpontos különbséget mutat. Annak érdekében, hogy ne értékeljük alul a garancia és a vonatkozó támogatásintenzitás által nyújtott előnyt, ezt a különbséget figyelembe kell venni, ami a D határidős kölcsön esetében Euribor + 2,3 %-os kamatlábhoz vezet (1,5 % az eredeti kamatláb, plusz a kiegészítő 0,8 %), ezáltal a támogatásintenzitást 1,62 %-ra (31), vagyis körülbelül 1,4 millió EUR-ra (32) növelve. Ezt az adatot inkább szemléltetésnek szántuk, mint pontos számításnak a támogatás összegéről. Nem lehet biztosra venni, hogy egy üzleti hitelező a garancia nélküli kölcsönért 2,12 százalékponttal (33) többet számolt volna fel, mint az A határidős kölcsönért számított kamatláb, még ha a lejárat ugyanaz is lett volna. A kívánt kamatláb a hitelező kockázatértékelésétől függene, ami nem feltétlenül vezetne a fentiek szerint kiszámított felárhoz.

Így az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése alapján valamely egyedi állami garancia állami támogatásként való minősítésének értékelésére szolgáló iránymutatásokban meghatározott négy halmozott feltételből három nem teljesül. Bár a hitelfelvevőnek, a Farice hf.-nek, a szó szoros értelmében nem voltak pénzügyi nehézségei, nem volt képes a pénzügyi piacokon, piaci feltételek mellett, állami beavatkozás nélkül hitelhez jutni, hanem ehhez a kinnlévő A határidős kölcsön 100 %-ára vonatkozó állami garanciára volt szüksége. Továbbá a Farice hf. nem fizetett olyan piaci árat a garanciáért, ami tükrözné a garancia összegét és időtartamát, a hitelfelvevő által nyújtott biztosítékot, valamint különösképpen a tevékenységi ágazatot és a kilátásokat.

Ezen okoknál fogva a Hatóság nem vonhatja le azt a következtetést, hogy a Farice hf. javára, az A határidős kölcsönre nyújtott állami garancia kizárja az állami támogatás jelenlétét.

1.1.2. Az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdésében szereplő feltételek

Ahhoz, hogy valamely intézkedést az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak lehessen tekinteni, a következő halmozott feltételeknek kell megfelelnie: a támogatás szelektív előnyt jelent egyes vállalkozások számára, állami forrásból ítélik oda, torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, valamint érinti az EGT-megállapodás Szerződő Felei közötti kereskedelmet.

Az az intézkedés, amelyik előnyt jelent egyes egyedi kedvezményezetteknek, és nem általános intézkedés, támogatást képez.

Az izlandi hatóságok azzal érveltek, hogy a Farice projekt támogatása nem képez állami támogatást, mert a tenger alatti kábel infrastruktúrának minősül, és a javára történő támogatás ezért „általános” és nem szelektív intézkedés. Amint azt az Európai Bizottság „A szolgáltatási minőség javítása a tengeri kikötőkben: Központi szempont az európai forgalomhoz” című közleményében (COM (2001) 35 végleges) (34) megállapította, a szelektivitás kritériuma fontos összehasonlító tényező annak eldöntésére, hogy valamely konkrét finanszírozási intézkedés állami támogatást képez-e.

A Bizottság gyakorlatában az infrastruktúra kiépítését vagy kezelését szolgáló állami finanszírozás nem tekintendő támogatásnak, ha az infrastruktúrát közvetlenül az állam kezeli (ami e projekt esetben nem áll fenn), vagy ha nyilvános pályázatot írnak ki a kezelésére, és ha az infrastruktúrához való hozzáférés megkülönböztetéstől mentes alapon nyitva áll valamennyi lehetséges felhasználó előtt (35).

A hivatalos vizsgálati eljárás megnyitásáról szóló határozat kiemelte, hogy miközben a projekt során a széles körű részvételre törekedtek, sem a társaság kiépítésének, sem a kezelésének megszervezése nem történt nyilvános pályázat útján. Itt inkább a kormányzat reagált a részvételével egy magánkezdeményezésre, amit a két inkumbens távközlési szolgáltató indított el (36). Ezenfelül, ami a megkülönböztetéstől mentes hozzáférést illeti, míg a társaságban való részvétel a részvényesi megállapodás alapján nincs korlátozva, az alapító részvényesek elővásárlási jogokat tartottak fenn maguknak, ami vélhetőleg jobb helyzetbe hozza őket, mint az új részvényeseket.

Ettől függetlenül, a Bizottság gyakorlatával összhangban egy intézkedés nem képez általános intézkedést, ha az infrastruktúrát kezelő szervezet gazdasági tevékenységet folytat, mivel ez lehetséges előnyt jelent a kedvezményezettnek (37) a versenytárs szolgáltatókkal szemben. Ebben a vonatkozásban elég megjegyezni, hogy az állami támogatás kedvez a Farice hf.-nek, aki kezeli a kábelt, és a felhasználói jogokat díjazás ellenében adja el az érdekelt feleknek. Az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságának ítélkezési gyakorlata szerint az infrastruktúra kezelése gazdasági tevékenységet jelent az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében (38). A Farice hf. egy infrastruktúra állami garanciával és kormányzati részvétellel biztosított kiépítéséből tud nyereséget realizálni, egy olyan helyzetben, ahol magánfelek nem lettek volna hajlandóak a projekt teljes finanszírozásáról gondoskodni, miközben más szolgáltatóknak esetleg a projekt 100 %-át kellene saját maguknak finanszírozniuk.

Ezenfelül, a társaságban való részesedés elsősorban távközlési szolgáltatóknak kedvez. A Farice kábelen keresztüli összeköttetést jelenleg csak nagy egységekben értékesítik olyan üzleti szolgáltatóknak, akik az értéklánc következő szintjén lévő piacon a szolgáltatást viszonteladják a végfelhasználóknak. Ezek az üzleti szolgáltatók tették meg azt a kezdeményezést, amire az állam reagált. Így ez a szolgáltatástípus a kereskedelmi szolgáltatókat célozza meg, és nem a nagyközönséget. A Hatóság ezért úgy véli, hogy a projektre úgy kell tekinteni, mint az állami támogatások ellenőrzésének hatálya alá tartozó, vállalkozásoknak szentelt létesítményre, és nem mint általános infrastruktúrára (39).

Annak meghatározása céljából, hogy valamely állami intézkedés képez-e támogatást, azt szükséges megállapítani, hogy a kedvezményezett vállalkozás részesül-e olyan gazdasági előnyben, amiben rendes piaci feltételek mellett nem részesülne.

Amint az az iránymutatások 17.2.1. fejezetének 1. bekezdésében megállapításra került, egy állami garancia lehetővé teszi a hitelfelvevő számára, hogy jobb pénzügyi feltételek mellett vegyen fel kölcsönt, mint amelyek a pénzügyi piacokon rendes körülmények között a rendelkezésére állnak. Jellemző az állami garancia által nyújtott előnyre, hogy a hitelfelvevő az állami garancia nélkül nem találna olyan pénzügyi intézményt, amelyik hajlandó lenne akármilyen feltételek mellett a számára hitelezni.

A fentiek szerint (e határozat II.1.1.1. szakasza), maga az a tény, hogy a bankok nem csupán az A határidős kölcsönhöz kértek garanciát az államtól, hanem a két korábbi állami távközlési monopóliumtól is (a B határidős kölcsönhöz a Síminn-től és a C határidős kölcsönhöz a Telefonverkið P/F-től), amelyek még mindig a saját államuk tulajdonában állnak, azt mutatja, hogy a Farice nem volt olyan helyzetben, hogy piaci feltételek mellett, az állam beavatkozása nélkül hitelhez jusson.

Ezenfelül valamely kockázatnak az állam által történő viselését rendes esetben a megfelelő felárral meg kell fizetni. A fentiekben bemutatásra került (e határozat II.1.1.1. szakasza), hogy a Farice hf. részére felszámított felár a skála legalsó sávjában helyezkedik el, és ezért esetleg nem képvisel elégséges díjazást. Az izlandi hatóságok az észrevételeikben nem szolgáltattak olyan információkat azokról az aggályokról, amelyek a hivatalos vizsgálati eljárás megnyitásáról szóló határozatban ezzel a szemponttal kapcsolatban felvetésre kerültek, amely információk alapján a Hatóság értékelni tudná a felár elégségességét. Ezt kiváltképpen arra való tekintettel kell szemlélni, hogy a felár nem szüntette meg teljes mértékben az előnyt, amihez a Farice hf. jutott, amikor a bankoktól alacsonyabb kamatozással vette fel az A határidős kölcsönt. Az iránymutatások 17.2.1. fejezetének 2. bekezdéséből kitűnik, hogy amikor az állam lemond az elégséges felárról, a vállalkozás előnyben részesül.

Így a Hatóság úgy véli, hogy a Farice hf. olyan gazdasági előnyben részesült, amihez rendes piaci feltételek mellett nem jutott volna.

Ahhoz, hogy az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak lehessen tekinteni, a gazdasági előnyt az államnak vagy állami forrásból kell nyújtani. Az izlandi állam a Farice javára a 9,4 millió EUR hitelre garanciát nyújtott, vagyis az állami garancia állami forrásokat érint.

Ezenfelül az iránymutatások 17.2.1. fejezetének 2. bekezdése leszögezi, hogy amikor az állam lemond az elégséges felárról, az állami forrásból történő elvonást jelent. Amint az a fentiekben bemutatásra került, a Farice hf. részére felszámított felár a skála legalsó sávjában található, és esetleg nem jelent elégséges díjazást, kiváltképpen a kieszközölt alacsonyabb kamatlábra való tekintettel. Mivel az izlandi állam magasabb felár kifizetését is előírhatta volna, és következésképpen így lemondott a magasabb bevételről, állami források érintettek.

Az állam szintén nem magánpiaci befektetőként járt el, ami kizárta volna az EGT-megállapodás 61. cikke (1) bekezdésének alkalmazását. A fenti két kritérium tárgyalása bebizonyította, hogy a projekt üzleti alapon nem indult be. Az állam részvétele a projektben, többek között az A határidős kölcsön garantálása kapcsán, szükségessé vált egy olyan helyzetben, ahol a magánpiaci befektetők – amennyiben megadták volna a garanciát – magasabb felárat kértek volna. Ez azt mutatja, hogy az izlandi állam, amikor magára vállalta a garanciát, nem a magánpiaci befektető elve szerint járt el.

Ahhoz, hogy az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése alkalmazható legyen, az intézkedésnek torzítania kell a versenyt, és érintenie kell a Szerződő Felek közötti kereskedelmet. Azok a vállalkozások, amelyek az állam által nyújtott, a rendes költségterheiket csökkentő gazdasági előnyben részesülnek, jobb versenyhelyzetbe kerülnek, mint azok a vállalkozások, amelyek nem részesülnek ilyen előnyben.

Az állam beavatkozása a projekt finanszírozásának biztosításába megerősíti a Farice hf. helyzetét azokkal a versenytársakkal szemben, akik nem részesülnek ilyen garanciában, és akiknek a beruházást kizárólag piaci alapon kellene megvalósítaniuk, mint például akik egy másik internetkapcsolatot biztosító kábellel szolgálnak (CANTAT-3 hálózat). A CANTAT-3 hálózatot üzemeltető konzorciumba tartozik többek között az izlandi távközlési szolgáltató Landssími Íslands hf., a Teleglobe és a Deutsche Telekom. A CANTAT-3-nak Kanadával, Izlanddal, a Feröer-szigetekkel, Dániával, az Egyesült Királysággal és Németországgal vannak összeköttetési pontjai.

Ezenfelül a garanciát olyan projekthez nyújtják, amit multinacionális üzleti szolgáltatók valósítanak meg, valamint olyan tevékenységet képez, ami érinti a Szerződő Felek közötti kereskedelmet.

Ennélfogva az intézkedés torzítja a versenyt, és érinti a Szerződő Felek közötti kereskedelmet.

A fent említett okoknál fogva, a Hatóság azt a következtetést vonja le, hogy az A határidős kölcsönhöz a Farice hf. javára nyújtott állami garancia az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatást képez.

1.2. AZ ÁLLAM RÉSZESEDÉSÉNEK NÖVELÉSE A FARICE HF.-BEN

A társaság 2002 szeptemberében történt létrehozása és a 2004 elején történt bejelentés között az állam részesedése a Farice hf.-ben az eredeti 27,33 %-os részesedésről 46,5 %-ra nőtt. Az izlandi hatóságok által, 2004. júniusi válaszukban adott magyarázat szerint a Síminn világossá tette, hogy a részvénytőke 33,33 %-ánál nem szándékozik többet nyújtani (40).

Az állami támogatás céljából meg kell állapítani, hogy a Farice hf. állam által vállalt tőkeemelése összeegyeztethető-e a piacgazdasági befektető elvével. Az iránymutatások 19. fejezete határozza meg a Hatóság általános megközelítését a hatóságok részvényszerzésére tekintettel.

Az iránymutatások 19.6. fejezetének b) pontja szerint nem keletkezik állami támogatás, ha egy rendes piacgazdasági feltételek mellett működő magánbefektető számára is elfogadható körülmények között juttatnak friss tőkét valamely vállalkozásnak. Ez akkor is vonatkozhat, amikor valamely társaságban az állami részesedést növelik, amennyiben a tőkeinjekció arányos a hatóságok tulajdonában lévő részvények számával, és együtt jár egy magánrészvényes tőkeinjekciójával. A magánbefektető részesedése valós gazdasági jelentősséggel kell, hogy bírjon.

Másfelől állami támogatás keletkezik abban az esetben, ha a friss tőke juttatása olyan körülmények között történik, ami nem lenne elfogadható egy rendes piacgazdasági körülmények között működő magánbefektető számára. Az iránymutatások 19.6. fejezetének c) pontja alapján többek között akkor is ez a helyzet, amikor a magán- és állami részvényesek között megosztott tőkével rendelkező társaságokban a tőkejuttatás miatt az állami részesedés jelentősen magasabb szintet ér el, mint az eredeti szint, és a magánrészvényesek aránylagos kiváltása nagyrészt a társaság gyenge várható nyereségének köszönhető.

Az izlandi hatóságok azzal érvelnek, hogy az izlandi állam tőkeemelésére nem szabad úgy tekinteni, mint friss tőkeinjekcióra, hanem inkább mint a társaság eredeti létrehozására. Az izlandi hatóságok leszögezik, hogy a Farice hf. 2002 szeptemberében, 30 millió ISK részvénytőkével nem volt olyan helyzetben, hogy felvállalja egy tenger alatti távközlési kábelrendszer kiépítésének vagy üzemeltetésének a projektjét. Egy új társaság létrehozása helyett – amint ez ismertetésre került – az első tőkeemelés 2003 januárjában történt, ami az izlandi hatóságok nézete szerint nem a társaság „rendes tőkeemelése” volt, hanem valójában sokkal inkább hasonlított egy új társaság új célból történő létrehozásához. A Hatóság kiemeli, hogy az állami támogatásokról szóló iránymutatások a részvénytőke-emelést attól függetlenül, hogy mikor történik, a friss tőkeinjekció alkategóriájának tekinti. Mivel az iránymutatások tükrözik a magánpiaci befektető magatartásának általános elvét, a tőkeemelést saját érdeme szerint kell elemezni. Még ha a kormány már az előkészítő szakaszban a magasabb részesedést vállalta is volna magára, ez is az izlandi állam tőkerészesedésének az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alapján történő elemzését tette volna szükségessé. Ezen értékelés szempontjából így csak az a fontos, hogy a tőkeemelés tükrözi-e a magánpiaci befektető elvét.

A Hatóság nem tagadja, hogy reálisan a magánszolgáltatók részesedésének növelése ugyanakkor történt, mint az állam tőkeemelése. A Hatóság véleménye szerint azonban a magánszolgáltatók részesedésének növelése nem volt arányban az állam tőkeemelésével.

Amint az a fenti táblázatból kitűnik (lásd e határozat I.2.2. szakaszának b) pontját), a Farice hf. tőkéje 2003 januárjában 327 000 EUR-ról 14 070 000 EUR-ra nőtt. Az izlandi állam részesedése 27,33 %-ról (90 000 EUR) 46,53 %-ra (6 547 000) nőtt, vagyis majdnem 20 százalékponttal. Miközben az izlandi hatóságok helyesen állapították meg, hogy a Síminn részesedése 155 000 EUR-ról 4 690 000 EUR-ra nőtt, arányaiban a Síminn részesedése 47,33 %-ról 33,33 %-ra (14 százalékponttal) esett vissza. A Telefonverkið kivételével valamennyi további résztvevő részesedése szintén csökkent (1,33 %-ról 0,33 %-ra), ami azt mutatja, hogy a kereskedelmi szolgáltatókat arányaiban kiváltották a projektből.

Ez valószínűleg a társaság gyenge nyereségességi kilátásainak eredménye. 2004. szeptemberi levelükben az izlandi hatóságok elismerték, hogy:

„A Síminn úgy vélte, hogy a kapacitás növelése a várható kereslet kielégítése érdekében, valamint alternatív útvonal biztosítása vészhelyzetekre pénzügyileg kockázatos vállalkozás, ami a beruházás kis mértékű megtérülését eredményezi (különösen egy privatizációra váró részvénytársaság esetében). A kormányzat közbelépett a szükséges kapacitásbővítés elősegítése érdekében, kiváltképpen tekintettel arra a rendelkezésre álló rövid időre, ami alatt a kapacitást meghaladhatja a kereslet.”

Az izlandi hatóságok továbbá megállapítják, hogy a piac vonakodása a projekttől megnyilvánult az előkészítő szakaszban, amikor a Síminn és a Telefonverkið felfogadta az IBM Consulting-ot, hogy tanácsot adjon nekik a projekt gazdasági életképességéről és finanszírozási lehetőségeiről. A megállapítások erősen arra utaltak, hogy a finanszírozást hagyományos módon nem lehet megoldani (41).

Mindebből úgy tűnik, hogy a magánbefektetők kezdeti kötelezettségvállalásának hiánya az ok, amiért 2003 elején a kormány jegyezte a szükséges tőkeemelést, ami az állam részesedését a Farice hf.-ben megnövelte (42).

Az izlandi állam Farice-ban való részesedésének növekedését kiegészítette továbbá a 9,4 millió EUR, A határidős kölcsön fedezetéül szolgáló állami garancia nyújtása, amelyet e határozatban, a fentiekben értékeltünk. Az iránymutatások 19.6. fejezetének d) pontja szerint akkor vélelmezik az állami támogatás meglétét, ha a hatóságok beavatkozása részesedés megszerzésének a formáját ölti, más olyan beavatkozási fajtákkal kombinálva, amelyeket a felügyeleti és bírósági megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikke (3) bekezdésének megfelelően be kell jelenteni.

A tőkeemelés olyan helyzetben, amelyben egyetlen magánbefektető sem növelte azonos arányban a rá eső részvénytőkét, így előnyt jelentett egyetlen társaságnak, a Farice hf.-nek, és csökkentette az állami forrásokat.

Az állami beavatkozás a projekt finanszírozásának biztosításával a Farice hf. helyzetét olyan versenytársakkal szemben erősíti meg, akik nem húznak hasznot az állam ilyen jellegű részvételéből (például a CANTAT-3 hálózat), egy olyan helyzetben, amikor magánszolgáltatók nem hajlandóak további finanszírozást előteremteni. A CANTAT-3 hálózatot üzemeltető konzorciumba tartozik többek között az izlandi távközlési szolgáltató Landssími Íslands hf., a Teleglobe és a Deutsche Telekom. A CANTAT-3-nak Kanadával, Izlanddal, a Feröer-szigetekkel, Dániával, az Egyesült Királysággal és Németországgal vannak összeköttetési pontjai.

Ezenfelül a részesedés növelése olyan projektre vonatkozik, amelyet multinacionális üzleti szolgáltatók valósítanak meg, valamint olyan tevékenységet képez, ami érinti a Szerződő Felek közötti kereskedelmet.

Ennélfogva az intézkedés torzítja a versenyt, és érinti a Szerződő Felek közötti kereskedelmet.

1.3. KÖVETKEZTETÉS

A fent említett okoknál fogva, a Hatóság azt a következtetést vonja le, hogy az A határidős kölcsönhöz nyújtott állami garancia és a tőkeemelés az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatást képez.

2. ELJÁRÁSI ELŐÍRÁSOK

A felügyeleti és bírósági megállapodás 3. jegyzőkönyve, I. része 1. cikkének (3) bekezdése szerint „az EFTA Felügyeleti Hatóságot időben kell értesíteni a támogatások nyújtása, illetve azok módosítása felől annak érdekében, hogy a Hatóságnak lehetősége legyen megjegyzéseinek benyújtására.” A felügyeleti és bírósági megállapodás 3. jegyzőkönye II. részének 3. cikkével együttesen értelmezett 2. cikk (1) bekezdése szerint „az érintett EFTA-államnak az új támogatás nyújtására vonatkozó tervét a Hatóságnak időben be kell jelentenie, valamint azt nem hajthatja végre, mielőtt a Hatóság meghozta a támogatást engedélyező határozatát, vagy e határozatot meghozottnak lehet tekinteni.”

A Farice hf.-et 2002-ben hozták létre és az építési munkák már 2003 júniusában elkezdődtek. A kábelt hivatalosan 2004 februárjában adták át (43). A tőkeemelés 2003 januárjában történt és az izlandi hatóságok beszedési garanciája 2004. február 27-én kelt, vagyis még azelőtt, hogy a Hatóságnak lehetősége lett volna nézeteinek kifejtésére az intézkedések 2004. február 27-i bejelentését követően. Tehát az izlandi hatóságok az intézkedéseket azelőtt végrehajtották, hogy a Hatóság végleges határozatát meghozta volna róluk.

A Hatóság ezért megjegyzi, hogy az izlandi hatóságok nem tartották tiszteletben a felügyeleti és bírósági megállapodás 3. jegyzőkönyve II. részének 3. cikkében meghatározott felfüggesztési kötelezettséget.

3. ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉG

A Hatóság nézete szerint a támogatási intézkedések nem felelnek meg az EGT-megállapodás 59. cikkének (2) bekezdésében (44) és a 61. cikkének (2) bekezdésében vagy (3) bekezdése a) és d) pontjában kikötött egyetlen kivételnek sem.

Amint azt a hivatalos vizsgálati eljárás megnyitásáról szóló határozatban megállapította, a Hatóság nézete szerint az állami támogatást az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján nem lehet indokolni. Kétségkívül a megbízható nemzetközi összeköttetés megléte bizonyos körülmények között általános érdekűnek tekinthető. Bár a projekt transznacionális, ez nem elégséges annak elfogadásához, hogy a projekt az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének b) pontja alatti kivétel alá esik. A kérdéses támogatás önmagában olyan ágazati támogatás formájában jelentkezik, ami egy egyedi társaság (Farice hf.) javát szolgálja, és amit üzleti szolgáltatók egy csoportjának a magánkezdeményezése hozott létre, szemben az európai gazdaságot érintő széles körű pozitív eredmények megvalósításával vagy a társadalom számára fontos kedvező hatások megteremtésével. A projekt nem szolgálja az Európai Gazdasági Térség egészének a javát (45), valamint e téren valamennyi közösségi cselekvés összes keretén kívül esik (46).

Értékelni kell, hogy a támogatás az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján indokolható-e. E rendelkezés alapján, „az egyes gazdasági tevékenységek vagy gazdasági területek fejlődését előmozdító támogatás, amennyiben az ilyen támogatás nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben”, összeegyeztethetőnek nyilvánítható.

A Hatóság úgy véli, hogy az összeegyeztethetőségi értékelést közvetlenül az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontjára kell alapozni. Ahhoz, hogy az állami támogatási intézkedést e rendelkezés alapján összeegyeztetőnek lehessen tekinteni, a kitűzött célkitűzéshez szükségesnek és azzal arányosnak kell lennie.

3.1. A TÁMOGATÁSI INTÉZKEDÉSEK SZÜKSÉGESSÉGE

A Hatóság megjegyzi, hogy a projekt egy megbízható átviteli módszer által szándékozik Izland internetkapcsolatát biztosítani, amihez a korábbi CANTAT-3 összeköttetés biztonsági tartalékként szolgál. Földrajzi elhelyezkedése miatt Izland különösen függ egy gazdaságos és megbízható távközlési összeköttetéshez való hozzáféréstől. Amint az e határozat I.2. szakaszából is látszik, az alternatívák – a meglévő CANTAT-3 kábel vagy műholdak formájában – nem bizonyultak tartós választási lehetőségnek, a műszaki korlátaik, a konzorcium más részvényeseitől való függőségük (CANTAT-3 (47)) vagy növekvő költségeik (műholdak) miatt. Az új tenger alatti kábel, ami várhatóan Izland irányában az elsődleges átviteli kapcsolattá fog válni, nagyobb kapacitással rendelkezik, megbízhatóbb és – a CANTAT-3-mal, mint biztonsági tartalékkábellel közösen – képes biztonsággal távközlési szolgáltatásokat nyújtani Izland felé. A Bizottság a politikájában és állami támogatásokra vonatkozó határozataiban (48) is elismerte a szélessávú internet rendelkezésre állását (49), mint jogos célkitűzést, valamint elismeri, hogy ez egy olyan szolgáltatás, ami természeténél fogva sok ágazat és tevékenység termelékenységét és növekedését képes pozitívan befolyásolni.

Ahogy az az előzményekből is látszik (kiváltképpen a 2002. márciusi megvalósíthatósági tanulmányból), a Farice projekt nem volt képes tisztán magánkezdeményezésként kibontakozni. Mind az állami garancia nyújtása, mind a tőkeemelés, a projekt gazdaságilag életképessé tételéhez szükséges nagyobb állami részvétel eredménye. Az állam részvétele nélkül a projekt késett volna, vagy egyáltalán nem valósult volna meg. Ezeknél az okoknál fogva a Hatóság úgy véli, hogy az állami támogatás szükséges volt az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében.

3.2. A TÁMOGATÁSI INTÉZKEDÉSEK ARÁNYOSSÁGA

Ahhoz, hogy a támogatási intézkedések az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontjával összeegyeztethetőek legyenek, a célkitűzéssel is arányosnak kell lenniük, valamint a közös érdekkel ellentétes mértékben nem torzíthatják a versenyt. Az előnyöket, melyeket Izlandon megbízható távközlési szolgáltatások garantálása jelent, össze kell vetni a verseny torzulásával a hasonló projektek megvalósításakor állami finanszírozáshoz hozzáférni nem tudó versenytársak esetében.

A Farice hf.-nek nem nyílt pályázaton ítélték oda a kábel kiépítését, sem annak kezelését. A Hatóság véleménye szerint a széles körű tájékoztatás a projektről, amiről az izlandi hatóságok beszámolnak, nem helyettesítheti a hivatalos pályázati eljárást, különösen, mivel a részvétel itt izlandi és feröer-szigeteki felekre korlátozódott (50). A Bizottság a gyakorlatában a szélessávú projektek jóváhagyása érdekében a nyílt pályáztatást pozitív, de nem feltétlenül kötelező elemnek tekinti (51). Ezekben a határozatokban különösen azt hangsúlyozta, hogy a kábel független vagyonkezelőjének pályáztatás útján történő kiválasztása az infrastruktúra kezelőjének semlegességét jobban biztosítja, mint az olyan helyzetek, ahol a szolgáltató az infrastruktúra felett ellenőrzést gyakorol, mint például ebben az esetben is.

A Hatóság megjegyzi, hogy a részvényesi megállapodás rendelkezése a piaci alapú, megkülönböztetéstől mentes és átlátható árképzésről pozitívum. Az árképzési politika átláthatónak tűnik, a díjszabást a Farice hf. weboldalán közzétették, és az az árak kiszámításához használt képletet is tartalmazza.

Ezenfelül a részvényesi megállapodás elviekben nyitva áll az új belépők előtt is. A Hatóság a hivatalos vizsgálati eljárás megnyitásáról szóló határozatban felvetett néhány kételyt az új belépőknek az alapító felekhez viszonyított helyzetével kapcsolatban. E kételyek alapja a részvényesi megállapodás 7. szakasza, amely védi az alapítók pozícióját, azáltal, hogy lehetőséget teremt számukra a tulajdonosi arányuk fenntartására. A Hatóság határozatára (52) vonatkozó észrevételeikben az izlandi hatóságok azonban eloszlatták a Hatóság kételyeit, és hangsúlyozták a különbséget a társaság tulajdonlásához való hozzáférés, illetve a távközlési kábelhez való hozzáférés között. Amint azt az előző bekezdés megállapította, a részvényesi megállapodás piaci alapú, megkülönböztetéstől mentes és átlátható árképzésről rendelkezik, és így megfelelő hozzáférést biztosít a távközlési kábelhez.

Az állami garanciára tekintettel kísérletképpen kiszámított támogatás (1,62 % (53), vagyis körülbelül 1,4 millió EUR) a 48,9 millió EUR teljes beruházási költséggel összehasonlítva eléggé kis mértékű, mivel 2,9 %-ot tesz ki. Ami az izlandi állam részesedésének növelését illeti, az állam részvénytőkéje 2003 júniusára már 41 %-ra csökkent, mivel más olyan magánszolgáltatók, mint az Og Vodafone, saját tőke részesedése nőtt. Az izlandi hatóságok rámutattak, hogy a jelenlegi részvényesek újonnan jövők iránti nyitottsága ellenére egyetlen társaság sem mutatott érdeklődést a projekt iránt (54). Annak kiszámítása, hogy az izlandi állam tőkeemelése mennyi állami támogatást von maga után, nem egyszerű. Azonban akár abban a szélsőséges esetben is, ha a teljes tőkeemelést, valamint a teljes A határidős kölcsönt tekintenék állami támogatásnak (55), az izlandi hatóság teljes részvétele mindössze 15,5 millió EUR körül lenne. Ez a Farice projekt beruházási költségeinek körülbelül 32 %-a (56).

Az Európai Bíróság megállapította, hogy az állami támogatási rendelkezések alapján történő összeegyeztethetőségi értékelésnek nem szabad más szerződésbeli rendelkezésekkel ellentétes eredményt hoznia. Következésképpen az állami támogatási rendelkezések alapján történő értékelés szempontjából az is fontos, hogy olyan projekt részesül-e állami támogatásban, amelyik az EGT-megállapodás 53. és/vagy 54. cikkének (57) alkalmazása alapján versenyjogi aggályokat vethet fel. Ebben a tekintetben a Hatóság többek között megjegyezte a hivatalos vizsgálat megnyitásáról szóló határozatban, hogy bár a CANTAT-3 meglévő infrastruktúrája megmarad (58), egyéb kérdések mellett felmerült az aggály, hogy a jövőben a CANTAT-3 teljes Izlanddal való összeköttetését a Farice hf.-ben többségi részvénytulajdonos E-Farice hf.-en (59) keresztül vezetnék. Ezért a Hatóság aggódott, hogy az Izlanddal való összeköttetésnél a verseny megszűnne, mivel csak egy szolgáltató maradna a piacon. Ezeket az aggályokat mostanra eloszlatták.

A Farice projekt elősegíti a versenyt azáltal, hogy új csatornát teremt a nemzetközi összeköttetésben, ahol ezidáig csak a CANTAT-3 kínálata volt.

Továbbá a Farice hf. nemzetközi árakhoz viszonyított magas árai következtében, a Farice alapítóit leszámítva, az izlandi kapacitás nagykereskedelmi vevői többnyire a CANTAT-3 kapacitását használják, amit a Teleglobe alacsonyabb áron kínál. Ez azt mutatja, hogy szemmel láthatólag a Farice a jelenlegi piaci körülmények között nem képes az árakat vagy a kínálatot ellenőrizni az Izland felől/felé vezető nemzetközi összeköttetések piacán. Az izlandi hatóságok becslése szerint jelenleg a Teleglobe a Farice-on keresztül vezetett volumen körülbelül 50 %-át kitevő kapacitást értékesít az izlandi fogyasztóknak. Az árképzési politikája alapján nem tűnik úgy, hogy a Farice hf. a CANTAT-3 árai alá kínálna, illetve, hogy képes lenne ezt a versenytársat a piacról kiszorítani. A Farice hf. alapítóival kapcsolatban nem álló nagykereskedelmi fogyasztók a Farice kábelt meg tudják kerülni, és ezt valóban meg is tették.

Az izlandi hatóságok a hivatalos vizsgálati eljárás elindításáról szóló határozatban megfogalmazott azon aggályokra is reagáltak, miszerint a Farice hf. eredetileg a két rendszer gyűrűbe kapcsolása érdekében további sávszélesség közös vásárlását/bérlését tervezte a CANTAT-3-tól. A rendelkezésre álló kapacitás ilyen jellegű, átfogó felvásárlása valójában kiiktatta volna a Teleglobe-ot, mint a Farice versenytársát. Az izlandi hatóságok kijelentették, hogy a Farice hf. vagy az E-Farice ehf. jelenleg nem tervezi, hogy további CANTAT-3 kapacitást vásároljon vagy béreljen, valamint a Teleglobe-bal (60) évekkel ezelőtt folytatott tárgyalások sem vezettek megállapodáshoz. Ma az a helyzet, hogy Izland felől és felé mind a Farice, mind a CANTAT-3 kapacitása rendelkezésre áll. Ezenfelül más szolgáltatók, mint például a TDC és a T-Systems is biztosítanak a CANTAT-3-on Izland felé kapacitást, bár kisebb arányban.

Ezért a jelenlegi helyzetben nincs alapja, hogy a Hatóságnak versenyjogi szempontból aggályai legyenek, és a vonatkozó versenyjogi eljárást lezárta.

4. KÖVETKEZTETÉS

Az eddigi értékelés alapján a Hatóság úgy véli, hogy a Farice hf. javára nyújtott támogatás összeegyeztethető az EGT-megállapodással. Mindazonáltal a Hatóság sajnálja, hogy az intézkedéseket végrehajtották, mielőtt Izland bejelentette volna a Hatóságnak az állami garanciát, és mielőtt a Hatóság az intézkedések állami támogatásra vonatkozó értékeléséről meghozta volna végleges határozatát,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Farice hf. javára kölcsönhöz nyújtott állami garancia, valamint a tőkeemelés formájában nyújtott támogatás állami támogatásnak minősül, amely az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével.

2. cikk

E határozat címzettje az Izlandi Köztársaság.

3. cikk

Csak az angol nyelvű változat hiteles.

Kelt Brüsszelben, 2006. július 19-én.

Az EFTA Felügyeleti Hatóság részéről

Bjørn T. GRYDELAND

elnök

Kristján A. STEFÁNSSON

testületi tag

(1) A továbbiakban: a Hatóság.

(2) A továbbiakban: EGT-megállapodás.

(3) A továbbiakban: felügyeleti és bírósági megállapodás.

(4) Az EFTA Felügyeleti Hatóság által 1994. január 19-én elfogadott és közzétett, az EGT-megállapodás 61. és 62. cikkének, valamint a felügyeleti és a bírósági megállapodás 3. jegyzőkönyve 1. cikkének alkalmazására és értelmezésére vonatkozó iránymutatások (HL L 231., EGT-kiegészítés 32. szám, 1994.9.3.). Az iránymutatásokat legutóbb 2006. március 29-én módosították. A továbbiakban: állami támogatásokról szóló iránymutatások.

(5) HL C 277., 2005.11.10., valamint az EU Hivatalos Lapjának EGT-kiegészítése 56. szám, 2005. 11.10., 14. o.

(6) A Hatóság és a hatóságok között történt többszöri levélváltásra vonatkozó részletesebb információkat lásd a hivatalos vizsgálati eljárás elindításáról szóló hatósági határozatban, 125/05/COL határozat, HL C 277., 2005.11.10., 14. o.

(7) HL C 277., 2005.11.10., valamint az EU Hivatalos Lapjának EGT-kiegészítése 56. szám, 2005.11.10., 14. o.

(8) Az EGT-megállapodás 21. jegyzőkönyvének, valamint a felügyeleti és bírósági megállapodás 4. jegyzőkönyve II. fejezete 11. cikkének rendelkezéseivel összhangban.

(9) A konzorciumba tartozott többek között a Landssími Íslands hf., izlandi távközlési szolgáltató, a Teleglobe és a Deutsche Telekom.

(10) Az izlandi állam a Síminn-ben való részesedését 2005. augusztusi hatállyal a Skipti ehf.-nek adta el.

(11) Lásd a bejelentés 1. mellékleteként benyújtott összefoglaló jelentést.

(12) Szintén lásd az izlandi hatóság következő észrevételét: „Bár a biztonságos távolsági távközlési lehetőséget a kijelölt egyetemes szolgáltató köteles biztosítani, mint olyan, a Síminn úgy vélte, hogy a kapacitás növelése a kereslet kielégítése érdekében, valamint a vészhelyzetekre alternatív útvonal biztosítása pénzügyileg kockázatos vállalkozás, ami a beruházás kis mértékű megtérülését eredményezi. A kormányzat ezért a szükséges kapacitásbővítés elősegítése érdekében közbelépett, kiváltképpen tekintettel arra a rendelkezésre álló rövid időre, ami alatt a kapacitást meghaladhatja a kereslet.”

(13) 2003-ban a Farice hf. részvényeinek 80 %-a az E-Farice ehf. tulajdonában, a részvények fennmaradó 20 %-a pedig a Føroya Tele (19,93 %) és más feröeri felek (együttesen 0,6 %) kezében volt.

(14) Az IBM jelentés egy, az izlandi hatóságok által benyújtott jelentés, ami a Farice projekt hátteréről és jelenlegi helyzetéről ad összefoglalót. Ismerteti a projektre vonatkozó elképzelést, az üzleti tervet, a hálózat szerkezetét, valamint az új kábel szükségességét.

(15) Az IBM jelentés hangsúlyozza azt az üzleti lehetőséget, amit a CANTAT-3 összeköttetésnek az E-Farice által történő megvásárlása jelent, biztosítva a lehetőséget arra, hogy a két kábelrendszert olyan módon fűzzék gyűrűbe, hogy a Farice hf. biztonságos összeköttetést tudjon az ügyfeleinek nyújtani. A jelentés részletesebben leírja az E-Farice tárgyalásait a Teleglobe-bal további CANTAT-3 kapacitás bérléséről. Megbeszélések folytak arról, hogy a Farice hf. vagy az E-Farice bérelje-e az Izland és a Feröer-szigetek felé irányuló teljes rendelkezésre álló kapacitást.

(16) Eredeti tőkebevitel, ami később megváltozott. Az E-Farice holdingtársaság tulajdonában áll a Farice hf.-ben részes izlandi társak valamennyi részvénye.

(17) A „kapcsolódó átviteli kapacitás” (backhaul) kifejezés gyakran a távoli telephelyről vagy hálózatból a központi vagy fő telephelyhelyre történő átvitelre utal. A backhaul eredeti meghatározása valamely telefonhívásnak vagy adatoknak a rendes rendeltetési ponton túl és vissza történő továbbítása a nem a rendeltetési helyen tartózkodó, rendelkezésre álló személyzet (telefonközpontosok, ügynökök stb.) vagy hálózati eszközök kihasználása érdekében. A kifejezés jelentése ennél általánosabbá vált. Jellemzően nagy kapacitású vonalra vonatkozik.

(18) Bár a bejelentést kísérő levélben a LIBOR-ra hivatkoznak, mint az egyes hitelrészletek kamatlábának megállapításához szükséges alapra, a hitelszerződés 7.1. záradéka az EURIBOR-t említi. Ezért a Hatóság az EURIBOR-t tekinti a hitel egyes kamatperiódusaira alkalmazandó kamatláb meghatározásához érvényes referencia-kamatlábnak.

(19) Lásd az izlandi hatóságok 2004. június 8-án kelt levelének 7. oldalát.

(20) Mivel az izlandi hatóságok nem ugyanazt az átváltási árfolyamot használták a teljes táblázatban, a Hatóság az euroadatok vonatkozásában módosította az izlandi hatóságok által benyújtott táblázatot. A Hatóság a táblázat euroadatait a weboldalán közzétett átváltási árfolyam alapján számította ki: http://www.eftasurv.int/fieldsofwork/fieldstateaid/dbaFile791.html. Az előkészítési szakaszban a 2002-es 91,58 átváltási árfolyamot használta. A 2003-as adatokhoz a 2003-as 84,32 átváltási árfolyamot használta.

(21) Mivel a B határidős kölcsönt két különböző hitelező nyújtja.

(22) A hitelszerződés biztosítékra vonatkozó dokumentuma szerint 34,5 millió EUR összegre föld és vagyontárgy alapú első helyre sorolt biztosítékot vettek nyilvántartásba

(23) A hitelszerződés rendelkezései lehetővé teszik a kölcsön egészének vagy egy részének előzetes visszafizetését előrefizetési díj nélkül, kivéve az A határidős kölcsön esetében.

(24) Lásd az izlandi hatóságok 2005. január 21-én kelt levelének 9. oldalát.

(25) Lásd a 125/05/COL hatósági határozat 11. oldalát.

(26) Az izlandi hatóságok nem vizsgálják ezt a szempontot, hanem a piaci ár megfelelőségét nézik. Ennek eredményeképpen azt a tényt, hogy az állami garancia jobb hitelfeltételekhez vezetett, mint a piaci feltételek, nem vizsgálták sem a második (lásd fent), sem a negyedik feltétel alapján.

(27) A hitelszerződés 7.4. záradéka szerint csak az A határidős kölcsön kamatrését lehet módosítani a szerződés aláírását követően. Ez a módosítás 2011. március 18-án történhet meg, és a kölcsön lejártáig lesz érvényes. Mivel ez jövőbeli tárgyalásoktól függ, a Hatóság nincs olyan helyzetben, hogy értékelje, a módosított különbözet az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatást képez-e, illetve lehet-e bármilyen lehetséges támogatást engedélyezni. Az izlandi hatóságok azonban, ha bármely jövőbeli módosítás során alkalmaznák az előző bekezdésben ismertetett számítási paramétereket, meg tudnák állapítani egy támogatási elem jelenlétét, és a támogatási elem megléte esetén be kellene jelenteniük a támogatási intézkedést a Hatóságnak.

(28) Euribor + évi 1,50 % – (Euribor + évi 0,18 %) – 0,50 % = 0,82 %.

(29) A következő számítás alapján: 438 839 EUR /0,5 × 0,82 = 719 695 EUR.

(30) http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_PUBLIC/EYC/EN/eyc-EN.htm#historical

(31) Euribor + évi 2,30 % – (Euribor + évi 0,18 %) – 0,50 % = 1,62 %.

(32) 438 839 EUR/0,5 × 1,62 = 1 421 838 EUR.

(33) 2,30 – 0,18 (az A határidős kölcsönre vonatkozó kamatláb).

(34) 2001. február 13-i közlemény, COM (2001) 35 végleges.

(35) N 527/02 bizottsági határozat – Görögország Magánvállalkozás repülőgép-üzemanyag vezeték tervezéséhez, kiépítéséhez, teszteléséhez, valamint beüzemeléséhez történő pénzügyi támogatása az új athéni nemzetközi repülőtér ellátása érdekében.

(36) Lásd a Rotterdam, Antwerpen és a Ruhr-vidék között épülő propilénszállítási csővezeték építéséhez adott támogatásokról szóló C 67-69/2003 bizottsági határozat (48) bekezdését. Az izlandi hatóságok azon érvelése, hogy a 2002/20/EK irányelv csak egy általános engedélyt (és nem egy pályázatot) ír elő érvényes, de az állami támogatásokra nem vonatkozik. Az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alapján a pályáztatás az egyik elem, ami alapján értékelik, hogy az intézkedés infrastruktúrának minősíthető-e.

(37) Lásd az N 527/02 bizottsági határozatot – Görögország Magánvállalkozás repülőgép-üzemanyag vezeték tervezéséhez, kiépítéséhez, teszteléséhez, valamint beüzemeléséhez történő pénzügyi támogatása az új athéni nemzetközi repülőtér ellátása érdekében. Szintén lásd: a mutterer almi síállomásról szóló N 860/01 bizottsági határozat – Ausztria, amely esetben a síliftek üzemeltetését a sílift üzemeltetője javát szolgáló gazdasági tevékenységnek tekintették, és ezért nem képezett infrastrukturális intézkedést. Lásd a C 67-69/2003 bizottsági határozat (48) bekezdését.

(38) Lásd a T-128/98. sz. Aéroports de Paris kontra Európai Bizottság ügyet (EBHT 2000., II-3929. o.).

(39) Lásd az N 213/2003 bizottsági határozatot – Atlas projekt, szélessávú infrastruktúra-rendszer üzleti parkok számára.

(40) Lásd e határozat I.2.2.b) szakaszát.

(41) Lásd az izlandi hatóságok 2004. június 25-én kelt levelének 3. oldalát.

(42) A Hatóság tisztában van a hivatkozással, amit az izlandi hatóságok a Farice hf. igazgatótanácsa elnökének 2004. január 24-i beszédére tettek. Ez a beszéd azonban csak azt állapítja meg, hogy egy „mérsékelten nyereséges üzletről” van szó, és, hogy magánszolgáltatók is nyújtottak biztosítékokat. Az utóbbi szempontot a Hatóság sohasem tagadta, azt a kérdést azonban, hogy az állam részesedésének növelése arányos volt-e, nem válaszolták meg.

(43) 2004. február 3-i sajtóközlemény.

(44) Az izlandi hatóságok nem nyújtottak be olyan információkat, amelyek lehetővé tennék a Hatóság számára, hogy e rendelkezés alapján értékelést végezzen.

(45) Lásd például a csatorna-alagúti vasútvonalról szóló N 576/98 állami támogatást – Egyesült Királyság, amely esetben a nagysebességű vasúti összeköttetés az egész EU-ra kiterjedő fontossággal bírt, és nem csak egy vagy néhány tagállamnak volt fontos.

(46) E kritériumot illetően lásd például a német légitársaságok javára az értékcsökkenés kapcsán adott adóügyi támogatásról szóló 96/369/EK bizottsági határozatot (HL L 146., 1996.6.20., 42. o.).

(47) Az izlandi hatóságok a 2004. február 27-i bejelentésükben benyújtott összefoglaló jelentésben közölték, hogy a Teleglobe konzorciumi tag nevezetesen pénzügyi nehézségekkel küzdött.

(48) Lásd az e-Európa 2004 cselekvési tervet – a Bizottság közleménye, Információs társadalom mindenkinek, 2002. május 28., COM (2002) 263 végleges; lásd az N 213/2003 bizottsági határozatot – Atlas projekt, szélessávú infrastruktúra rendszer üzleti parkok számára, valamint az N 307/2004 bizottsági határozatot – szélessáv Skóciában, távoli és vidéki területek.

(49) Olyan adatátvitel, amely során egyetlen adathordozó egyszerre több csatornán keresztül képes közvetíteni. A kifejezést a 3 MHz frekvenciájú keskeny sávnál nagyobb frekvenciájú sávszélességek összehasonlítására is használják. A szélessáv több adatot tud nagyobb sebességgel közvetíteni.

(50) Az izlandi hatóságok megállapítják, hogy: „Izlandról és a Feröer-szigetekről széles körű részvényesi részvételre törekedtünk a Farice projektben, valamint valamennyi távközlési szolgáltatót meghívtunk, hogy a társaság megalapításában részt vegyen.”

(51) N 307/2004, N 199/2004 és N 213/2003 bizottsági határozat.

(52) Lásd az izlandi hatóságok 2006. június 28-án kelt levelének 5. oldalát.

(53) Euribor + évi 2,30 % – (Euribor + évi 0,18 %) – 0,50 % = 1,62 %.

(54) Lásd az izlandi hatóságok 2006. június 28-án kelt levelének 5. oldalát.

(55) Lásd a Hatóság állami támogatásokról szóló iránymutatásai 17. fejezetének 17.3. pontját, ami leszögezi, hogy egyes helyzetekben a garancia értéke lehet akkora, mint a garancia által ténylegesen fedezett összeg.

(56) A teljes beruházási költség 35 %-os támogatás intenzitását az Európai Bizottság például vidéki területeken szélessávú projekt megvalósításához az N 188/2006 állami támogatás – Lettország esetében engedélyezte.

(57) Vö. C-225/91. sz. Matra SA kontra Bizottság ügy, (EBHT 1993., 3202. o.) 41. bekezdés, az EFTA-Bíróság ítélete az E-09/04. sz. Izlandi Bankár és Értékpapír-ügynök Szövetség kontra EFTA Felügyeleti Hatóság ügyben, (még nem tették közzé) 82. bekezdés.

(58) A meglévő infrastruktúra együttes létezésére vonatkozóan lásd az N 307/2004 bizottsági határozat 45. bekezdését, ahol konkrétan körvonalazzák, hogy ez a szükségtelen ismétlés kockázatát minimalizálja, valamint korlátozza az olyan szolgáltatókat érő gazdasági hatásokat, akiknek már van kiépített infrastruktúrája. Lásd az N 199/2004 bizottsági határozat 41. bekezdését és az N 213/2003 bizottsági határozat 47. bekezdését is.

(59) 2003-ban a Farice hf. részvényeinek 80 %-a az E-Farice ehf. tulajdonában, a részvények fennmaradó 20 %-a pedig a Føroya Tele (19,93 %) és más feröeri felek (együttesen 0,6 %) kezében volt.

(60) A Teleglobe túljutott a csődtörvény 11. fejezete alapján folytatott korábbi eljáráson, és jelenleg a NASDAQ-on kereskednek a társasággal.

		ISSN 1725-5090
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 36

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	52. évfolyam 2009. február 5.

Tartalom		I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Tanács 105/2009/EK, Euratom rendelete (2009. január 26.) a Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló 2000/597/EK, Euratom határozat végrehajtásáról szóló 1150/2000/EK, Euratom rendelet módosításáról	1
		A Bizottság 106/2009/EK rendelete (2009. február 4.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	6
	*	A Bizottság 107/2009/EK rendelete (2009. február 4.) a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az egyszerű set-top boxokra vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények tekintetében történő végrehajtásáról ( 1 )	8
		IRÁNYELVEK
	*	A Bizottság 6/2009/EK irányelve (2009. február 4.) a kozmetikai termékekről szóló 76/768/EGK tanácsi irányelv II. és III. mellékletének a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítása céljából történő módosításáról ( 1 )	15

	IV Egyéb jogi aktusok
	EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG
	EFTA Felügyeleti Hatóság
*	Az EFTA Felügyeleti Hatóság határozata 94/06/COL (2006. április 19.) az állami támogatások eljárásjogi és anyagi jogi szabályainak ötvenhetedik módosításáról	62
*	Az EFTA Felügyeleti Hatóság határozata 227/06/COL (2006. július 19.) a Farice hf.-nek nyújtott állami támogatásról (Izland)	69

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	JO	73,2
	MA	46,2
	TN	134,4
	TR	94,0
	ZZ	87,0
0707 00 05	JO	155,5
	MA	134,2
	TR	172,1
	ZZ	153,9
0709 90 70	MA	114,4
	TR	150,8
	ZZ	132,6
0709 90 80	EG	84,3
0709 90 80	ZZ	84,3
0805 10 20	EG	48,3
	IL	51,0
	MA	60,0
	TN	47,0
	TR	58,5
	ZZ	53,0
0805 20 10	IL	148,2
	MA	96,1
	TR	49,1
	ZZ	97,8
0805 20 30, 0805 20 50, 0805 20 70, 0805 20 90	CN	72,2
	IL	76,4
	JM	75,5
	MA	136,4
	PK	73,9
	TR	70,9
	ZZ	84,2
0805 50 10	EG	48,0
	MA	67,1
	TR	58,8
	ZZ	58,0
0808 10 80	CA	86,3
	CL	67,8
	CN	69,8
	MK	32,6
	US	114,6
	ZZ	74,2
0808 20 50	AR	104,9
	CL	73,7
	CN	33,6
	US	118,1
	ZA	118,6
	ZZ	89,8

	II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező
	HATÁROZATOK
	Tanács
	2009/97/EK
*	A Tanács határozata (2008. július 24.) a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet és az Európai Közösség között a légiközlekedés-védelmi ellenőrzésekről és a kapcsolódó kérdésekről létrejött együttműködési egyetértési megállapodás aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról	18
	Európai Központi Bank
	2009/98/EK
*	Az Európai Központi Bank határozata (2008. december 11.) az Európai Központi Bank éves beszámolójáról szóló EKB/2006/17 határozat módosításáról (EKB/2008/22)	22
	IRÁNYMUTATÁSOK
	Európai Központi Bank
	2009/99/EK
*	Az Európai Központi Bank iránymutatása (2008. október 23.) az eurorendszer monetáris politikai eszközeiről és eljárásairól szóló, EKB/2000/7 iránymutatás módosításáról (EKB/2008/13)	31
	2009/100/EK
*	Az Európai Központi Bank iránymutatása (2008. december 11.) a Központi Bankok Európai Rendszerében a számvitel és számviteli beszámoló jogi keretéről szóló, EKB/2002/16 iránymutatás módosításáról (EKB/2008/21)	46
	2009/101/EK
*	Az Európai Központi Bank iránymutatása (2009. január 20.) az eurorendszer monetáris politikai eszközeiről és eljárásairól szóló, EKB/2000/7 iránymutatás módosításáról (EKB/2009/1)	59

		Helyesbítések
	*	Helyesbítés a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelethez (HL L 396., 2006.12.30., helyesbített változat: HL L 136., 2007.5.29.)	84