24.11.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 327/1

(1)

A Közösség fontos részt vállal a harmadik országok számára biztosított gazdasági, pénzügyi, technikai, humanitárius és makrogazdasági segítségnyújtásban. Az emberi és gazdasági fejlődés számára stabil feltételek biztosítása, valamint az emberi jogok, a demokrácia és az alapvető szabadságjogok elősegítése az Európai Unió (a továbbiakban: az EU) külső fellépéseinek egyik legfontosabb célja marad, amelyhez hozzájárulnak a Közösség külső támogatási eszközei. Az EU külső fellépésének hatékonyságáról szóló 2004. novemberi következtetéseikben a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői leszögezték, hogy „a béke, a biztonság és a stabilitás, valamint az emberi jogok, a demokrácia és a jó kormányzás elengedhetetlen eleme a fenntartható gazdasági fejlődésnek és a szegénység felszámolásának”.

(2)

Az Európai Tanács által jóváhagyott, az erőszakos cselekmények megelőzésére vonatkozó EU-program „a konfliktusmegelőzés elérése iránti európai uniós politikai elkötelezettséget mint az EU külső kapcsolatainak egyik fő célját” emeli ki, valamint megállapítja, hogy a fejlesztési együttműködési eszközök hozzájárulhatnak e cél eléréséhez és az EU globális szerepvállalása továbbfejlesztéséhez.

(3)

Az Európai Közösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: az EK-Szerződés) 177. és 181a. cikkében foglalt célok elérése érdekében az e rendelet értelmében hozott intézkedések kiegészíthetik az EU által az Európai Unióról szóló szerződés (a továbbiakban: az EU-Szerződés) V. címe keretében elfogadott közös kül- és biztonságpolitikai célok megvalósítását célzó intézkedéseket és VI. címe keretében elfogadott intézkedéseket, és azokkal összhangban kell állniuk. A Tanács és a Bizottság hatáskörének megfelelően együttműködik az összhang biztosításáért.

(4)

A Tanács és a Tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői, az Európai Parlament és a Bizottság által 2005. november 22-én elfogadott és az Európai Tanács által 2005. december 15–16-án üdvözölt európai konszenzus a fejlesztésről kijelenti, hogy a Közösség, egyes intézményei hatáskörén belül, átfogó megelőző megközelítést dolgoz ki az államok sebezhetősége, konfliktusok, természeti katasztrófák és más típusú válságok esetére, és ehhez a célhoz e rendelet is hozzájárul.

(5)

Az Európai Tanács 2003. december 12-én jóváhagyta az európai biztonsági stratégiát.

(6)

A terrorizmus leküzdéséről szóló 2004. március 25-i európai tanácsi nyilatkozat a terroristaellenes céloknak a külső támogatási programokba való integrálására hív fel. Ezenfelül az EU 2000. március 27-én elfogadott, a szervezett bűnözés megelőzéséről és ellenőrzéséről szóló millenniumi stratégiája a harmadik országokkal való szorosabb együttműködésre szólít fel.

(7)

A válság utáni stabilizáció integrált átmeneti stratégiákra alapozott, tartós és rugalmas elkötelezettséget igényel a nemzetközi közösség részéről, különösen a válság utáni első esztendőben.

(8)

A válsághelyzetek és a politikai instabilitás idején alkalmazott támogatási programok végrehajtása a döntéshozatal és a költségvetés elosztása rugalmasságának biztosítása érdekében különös intézkedéseket kíván meg, illetve olyan fokozott intézkedések meghozatalát, melyek a kétoldalú segítségnyújtással összhangban vannak, valamint megkívánja az adományozó alapok összegyűjtésére vonatkozó mechanizmusokat, beleértve a közhatóságok feladatainak közvetett központosított irányításon keresztüli delegálását.

(9)

A segély, az újjáépítés és a fejlesztés összekapcsolása témájában született bizottsági közleményeket követő európai parlamenti állásfoglalások és a tanácsi következtetések hangsúlyozzák, hogy hatékonyan kell összekapcsolni a különböző közösségi finanszírozási keretekből finanszírozott akciókat, a válsághelyzetekkel összefüggésben.

(10)

A fenti kérdésekre való hatékony és időben történő reagáláshoz olyan különleges pénzügyi forrásokra és pénzügyi eszközökre van szükség, amelyek a humanitárius segítségnyújtást és a hosszú távú együttműködési eszközt kiegészítő módon tudnak működni. Humanitárius segítség továbbra is a humanitárius segítségnyújtásról szóló, 1996. június 20-i 1257/96/EK tanácsi rendelet (2) keretében nyújtható.

(11)

A külső támogatással kapcsolatos, vonatkozó közösségi eszközök keretében kialakított politikai együttműködés szellemében a partnerországokkal megegyezve hozott intézkedéseken kívül a Közösségnek képesnek kell lennie olyan támogatásra, amely a potenciálisan destabilizáló hatású, legfőbb globális és nemzetek közötti problémák kezelésére irányul.

(12)

A 2001-es „Iránymutatások az operatív együttműködés megerősítésére a Bizottság által képviselt Közösség és a tagállamok között a külső támogatás terén” a külső EU-s támogatás fokozott koordinációjának szükségességét hangsúlyozza.

(13)

Ez a rendelet a 2007 és 2013 közötti időszakra egy pénzügyi keretösszeget hoz létre, amely a költségvetési fegyelemről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2006. május 17-i az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti intézményközi megállapodás (3) 37. pontja szerint a költségvetési hatóság számára az elsődleges referenciaösszeget jelenti.

(14)

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozatnak (4) megfelelően kell elfogadni.

(15)

E rendelet célja a Közösség külső támogatással kapcsolatos, számos jelenlegi rendelet alkalmazási területének lefedése és e rendeletek felváltása; ezért e rendeleteket hatályon kívül kell helyezni.

(16)

Mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, tekintettel az e rendeletben meghatározott területeken szükséges összehangolt, többoldalú válasz szükségességére, és ezért az érintett intézkedések mértéke és globális hatásai miatt azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket hozhat az EK-Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl a célok eléréséhez szükséges mértéket,

(2)

(2)

(3)

1.

a közrend, az egyének biztonsága és épsége, az alapvető infrastruktúra és a közegészség elleni fenyegetések;

a támogatás az alábbiakra terjed ki:

2.

a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagokhoz és szerekhez kapcsolódó kockázatok enyhítése és felkészültség a vészhelyzetek elhárítására;

a támogatás az alábbiakra terjed ki:

a b) és d) pontban említett intézkedések tekintetében külön hangsúlyt kell fektetni az olyan régiók és országok támogatására, ahol a b) és d) pontban említett anyagokból és szerekből továbbra is léteznek készletek, és ahol fennáll a kockázat, hogy ezek az anyagok vagy szerek elterjedhetnek.

3.

Válságmegelőzési és válságkezelési kapacitások kiépítése

A nemzetközi, regionális és szubregionális szervezetek, állami és nem állami szereplők kapacitásainak kiépítésére, illetve megerősítésére irányuló hosszú távú intézkedések támogatása az alábbi területeken tett erőfeszítéseik kapcsán:

Az e pont szerinti intézkedéseknek ki kell terjedniük a szakértelem átadására, az információcserére, a kockázatok/fenyegetések értékelésére, kutatásra és elemzésre, a korai figyelmeztető rendszerekre, valamint a gyakorlatokra. Az intézkedések adott esetben magukban foglalhatnak továbbá az ENSZ Béketeremtő Bizottsága által adott, a Közösség együttműködési politikájában megfogalmazott célokhoz illeszkedő ajánlások végrehajtásához nyújtott pénzügyi és technikai támogatást is.

a)

rendkívüli támogatási intézkedések és átmeneti intézkedési programok;

b)

több országra kiterjedő stratégiai dokumentumok, tematikus stratégiai dokumentumok és többéves indikatív programok ;

c)

éves cselekvési programok;

d)

különleges intézkedések.

(1)

(1)

(1)

(2)

(2)

a)

legfeljebb a pénzügyi keretösszeg 7 %-a különíthető el a 4. cikk 1. pontjában szereplő intézkedések céljaira;

b)

legfeljebb a pénzügyi keretösszeg 15 %-a különíthető el a 4. cikk 2. pontjában szereplő intézkedések céljaira;

c)

legfeljebb a pénzügyi keretösszeg 5 %-a különíthető el a 4. cikk 3. pontjában szereplő intézkedések céljaira.

—

az ázsiai és latin-amerikai fejlődő országokban az otthonuktól elszakadt népességcsoportokat támogató műveletekről szóló, 2001. október 29-i 2130/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (10),

—

a fejlődő országokon kívüli harmadik országokban a gyalogsági aknák elleni fellépésről szóló, 2001. július 23-i 1725/2001/EK tanácsi rendelet (11),

—

a fejlődő országokban a gyalogsági aknák elleni fellépésről szóló, 2001. július 23-i 1724/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (12),

—

gyorsreagálású mechanizmus létrehozásáról szóló, 2001. február 26-i 381/2001/EK tanácsi rendelet (13),

—

az Egyesült Nemzetek Ideiglenes Koszovói Missziója (UNMIK) és a Boszniai és Hercegovinai Főképviselő Hivatalának (OHR) támogatásáról szóló, 2000. május 22-i 1080/2000/EK tanácsi rendelet (14), annak 1a. cikke kivételével,

—

a kábítószer és kábítószer-függőség elleni kampányban az észak-dél együttműködésről szóló, 1997. október 13-i 2046/97/EK tanácsi rendelet (15),

—

a fejlődő országokban folyó helyreállítási és újjáépítési műveletekről szóló, 1996. november 22-i 2258/96/EK tanácsi rendelet (16).

24.11.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 327/12

(1)

Az európai audiovizuális ágazat kulcsfontosságú szerepet játszik az európai polgárság kialakulásában, mivel az európaiak – és különösen a fiatalok – számára az Unió közös alapértékeinek, társadalmi és kulturális értékeinek egyik fő közvetítője. A közösségi támogatás célja, hogy az európai audiovizuális ágazatot képessé tegye a kultúrák közötti párbeszéd előmozdítására, az európai kultúrák egymás általi elismerésének fokozására, valamint politikai, kulturális, társadalmi és gazdasági teljesítőképességének növelésére, ami valódi hozzáadott értéket képvisel az európai polgárság valósággá tételének feladatában. Ez a támogatás a versenyképesség fokozását és különösen a nem nemzeti európai alkotások európai piaci részarányának növelését tűzi ki célul.

(2)

Elő kell segíteni továbbá az aktív polgári részvételt, többet kell tenni az emberi méltóság elve tiszteletben tartásának biztosítása és a férfiak és nők közötti egyenlőségnek az előmozdítása érdekében, valamint küzdeni kell a megkülönböztetés és a kirekesztés minden formája – így a rasszizmus és az idegengyűlölet – ellen.

(3)

Az e program keretében elfogadott valamennyi tevékenységnek összeegyeztethetőnek kell lennie az Európai Unió alapjogi chartájával, és különösen annak a véleménynyilvánítás szabadságáról és a tömegtájékoztatás sokszínűségéről szóló 11. cikkével.

(4)

Az említett charta 22. cikke kimondja, hogy az Unió tiszteletben tartja a kulturális és nyelvi sokszínűséget. Ezért figyelmet kell fordítani az Unió kisebb tagállamainak és a több nyelvi területtel rendelkező tagállamok különös igényeire.

(5)

Az audiovizuális ágazat közösségi támogatása figyelembe veszi a Szerződés 151. cikkét.

(6)

Az audiovizuális ágazat közösségi támogatása összhangban van a 2000. március 23–24-i lisszaboni Európai Tanács által az Unió számára meghatározott új stratégiai céllal, azaz a tudásalapú gazdaságban a képzés, a foglalkoztatás, a gazdasági reform és a társadalmi kohézió fokozásával is. Az Európai Tanács következtetéseiben megállapította, hogy „a tartalomszolgáltató ipar az európai kulturális sokszínűség kiaknázásával és hálózatba szervezésével hozzáadott értéket hoz létre”. Ezt a megközelítést a 2003. március 20–21-i brüsszeli Európai Tanács következtetései is megerősítették.

(7)

Az audiovizuális ágazat közösségi támogatása az európai audiovizuális ipar 1991 óta tartó fejlődését segítő MEDIA I, MEDIA II, MEDIA Plusz és MEDIA Oktatás program (4) során nyert számottevő tapasztalaton alapul, ami a fenti programok értékelése során egyértelműen megállapítást nyert.

(8)

E tapasztalatok azt mutatják, hogy a közösségi cselekvésnek főként a következőkre kell összpontosítania:

(9)

A MEDIA programnak támogatnia kell a szerzőket (forgatókönyvírókat és rendezőket) az alkotófolyamatban, és ösztönöznie kell őket az európai audiovizuális ágazat innovatív kapacitását erősítő új alkotótechnikák kifejlesztésére és átvételére.

(10)

A filmvetítés digitalizálásának több platformja létezik, a különböző felhasználási területektől, felhasználóktól és igényektől függően. A MEDIA program kísérleti projektjei próbaterepet nyújtanak az audiovizuális ágazat jövőbeni fejlesztéseihez.

(11)

A MEDIA Plusz és a MEDIA Képzés programot kiegészítő „Növekedés és audiovizuális ágazat: audiovizuális i2i” előkészítő cselekvés újabb lépést jelentett az audiovizuális ágazatot támogató közösségi politika megvalósítása felé. Célja különösen az ebben az ágazatban működő kis- és középvállalkozások (KKV) finanszírozáshoz jutásával kapcsolatban felmerülő problémák orvoslása volt. A „Növekedés és audiovizuális ágazat: audiovizuális i2i” értékelése megerősítette, hogy az előkészítő intézkedés megfelel az ágazat szükségleteinek, és a közösségi intézkedéseket ilyen irányban kell folytatni, de pontosabban kell igazítani az ágazat egyedi igényeihez.

(12)

Az európai audiovizuális ágazat jellemzői a jelentős növekedési képesség, az innováció és dinamizmus, a piac szétdaraboltsága a kulturális és nyelvi sokszínűségből fakadóan, és következésképpen a krónikusan alulfinanszírozott közép, kis- és mikrovállalkozások nagy száma. A közösségi támogatás alkalmazása során figyelembe kell venni az audiovizuális ágazat sajátos természetét, gondoskodni kell a támogatási összegekhez kapcsolódó igazgatási és pénzügyi eljárások lehetőség szerinti egyszerűsítéséről és a kitűzött célokhoz, valamint az audiovizuális ipar gyakorlatához és követelményeihez igazításáról.

(13)

A verseny egyik legnagyobb akadályát az EU egészében az audiovizuális ágazat hitelfinanszírozására szakosodott társaságok majdnem teljes hiánya jelenti.

(14)

A Bizottságnak és a tagállamoknak felül kell vizsgálniuk az audiovizuális ágazatnak nyújtott támogatásaikat, különösen a „Növekedés és audiovizuális ágazat: audiovizuális i2i” előkészítő cselekvés eredményeit, hogy megállapítható legyen, milyen mértékben egyszerűsítheti a jövőbeni támogatás a KKV-knak adandó különleges hitelfinanszírozási ajánlatok kidolgozását.

(15)

A tagállamokban kidolgozott, a nemzeti audiovizuális projektek vásárlásösztönzésére és a magántőke mobilizálására irányuló hitelfinanszírozási rendszereket meg kell vizsgálni olyan szempontból, hogy az ilyen tőkét hogyan lehetne hozzáférhetővé tenni a nem nemzeti európai projektek számára.

(16)

Az európai audiovizuális piaccal kapcsolatos információk átláthatóságának fokozása és terjesztése versenyképesebbé teheti az ágazat szereplőit, különösen a KKV-ket. Mindez – az ágazatban rejlő lehetőségek jobb megértése révén – növelheti a magánbefektetői bizalmat is. Így a közösségi intézkedés értékelése és nyomon követése is könnyebbé válik. Segítheti e célok elérését az Európai Unió részvétele az Európai Audiovizuális Megfigyelőintézet munkájában.

(17)

A 25 tagú Közösségben egyre inkább az együttműködés adhat stratégiai választ az európai filmipar versenyképességének növelése iránti igényre. Ezért igény mutatkozik az egész EU-ra kiterjedő hálózatokra irányuló projektek nagyobb támogatására a MEDIA programok minden szintjén – a képzés, a fejlesztés, a forgalmazás és a vásárlásösztönzés terén. Ez különösen az Európai Unióhoz 2004. április 30. után csatlakozott tagállamok szereplőivel folytatott együttműködésre vonatkozik. Hangsúlyozni kell, hogy az audiovizuális ágazat szereplői közötti bármely együttműködési stratégiának összhangban kell állnia a Közösség versenyjogi szabályaival.

(18)

A filmszínházak európai – nemzeti, regionális vagy helyi szintű –, közpénzből történő támogatása alapvető fontosságú az ágazat strukturális nehézségeinek legyőzéséhez és annak lehetővé tételéhez, hogy az európai audiovizuális ágazat választ tudjon adni a globalizáció kihívásaira.

(19)

Az Európai Unióhoz csatlakozó országokat és az EGT megállapodásban részes EFTA-tagállamokat – az ezen államokkal kötött megállapodásokkal összhangban – a közösségi programok lehetséges résztvevőiként ismerik el.

(20)

A MEDIA és az Eurimages közötti együttműködést erősíteni kell, de anélkül, hogy az a pénzügyi és adminisztrációs feladatok terén történő integrációhoz vezetne.

(21)

Az Európai Tanács 2003. június 19–20-i thesszaloniki ülésén elfogadta a „Cselekvési program a Nyugat-Balkánért: az európai integráció útján” című programot, amely előírja, hogy a közösségi programok nyitottak legyenek a stabilizációs és társulási folyamatban részt vevő országok számára, a Közösség és ezen országok között aláírandó keretegyezmények alapján.

(22)

Az Európa Tanács határokat átlépő televíziózásról szóló egyezményének további európai részes államai az európai audiovizuális térség szerves részét alkotják, és ezért amennyiben kívánják – a költségvetési megfontolásoknak vagy audiovizuális ágazatuk prioritásainak a figyelembevételével az érdekelt felek által megkötendő megállapodásokban megállapított feltételekkel –, kiegészítő előirányzatok és külön szabályok alapján biztosítani kell a programban való részvételüket, illetve korlátozottabb együttműködési forma keretében történő részesedésüket.

(23)

A nem európai harmadik országokkal a kölcsönös és kiegyensúlyozott érdekek alapján kialakított együttműködés hozzáadott értéket teremthet az európai audiovizuális ágazat számára az európai alkotások ezen országokban történő vásárlásösztönzése, piacra jutása, forgalmazása, terjesztése és bemutatása terén. Az ilyen együttműködést kiegészítő előirányzatok és az érintett felek között egyeztetendő külön szabályok alapján kell kialakítani.

(24)

Megfelelő intézkedéseket kell hozni a szabálytalanságok és a csalások megelőzése, valamint az elveszett, illetve szabálytalanul átutalt vagy felhasznált pénzeszközök visszatérítése érdekében.

(25)

Ez a határozat a program teljes időtartamára meghatároz egy olyan pénzügyi keretösszeget, amely az éves költségvetési eljárás során a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2006. május 17-i intézményközi megállapodás (5) 37. pontja szerinti elsődleges hivatkozási alapot jelenti a költségvetési hatóság számára.

(26)

Az ezen határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (6) összhangban kell elfogadni.

(27)

A figyelemmelkísérési és értékelési intézkedések szabályainak részletes éves jelentéseket, valamint konkrét, mérhető, megvalósítható, releváns és időben körülhatárolt célokat és mutatókat kell magukban foglalniuk.

(28)

Rendelkezéseket kell hozni a MEDIA Plusz és MEDIA Oktatás programoktól az e határozattal létrehozott programhoz vezető átmenetre vonatkozóan.

(29)

Mivel e határozat céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani a cselekvés terjedelme és hatásai miatt, és ezért azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,

a)

az európai kulturális és nyelvi sokszínűség, valamint az európai filmművészeti és audiovizuális örökség megőrzése és bővítése, annak elérhetővé tétele a közönség számára, illetve a kultúrák közötti párbeszéd előmozdítása;

b)

az európai audiovizuális alkotások forgalmának és közönségének bővítése az Európai Unión belül és kívül, többek között a piaci szereplők fokozott együttműködése révén;

c)

az európai audiovizuális ágazat versenyképességének javítása olyan nyitott európai versenypiac keretében, amely – többek között az audiovizuális szakemberek közötti kapcsolatok előmozdításával – a foglalkoztatásnak kedvező feltételeket teremt.

(3)

(4)

1.

2.

3.

külön ösztöndíjak révén az 1. pontban meghatározott képzési tevékenységekben való részvétel lehetővé tétele az Európai Unióhoz 2004. április 30. után csatlakozott tagállamok szakemberei számára.

(1)

a)

az európai forgalmazás erősítése a forgalmazók nem nemzeti európai filmek koprodukciója, megszerzése és vásárlásösztönzése terén történő beruházásainak, valamint koordinált marketingstratégiák kialakításának ösztönzése révén;

b)

az európai és nemzetközi piacokon a nem nemzeti európai filmek forgalmának javítása az exportot, a bármely médiumon történő megjelenést és a filmművészeti kiállításokat ösztönző intézkedésekkel;

c)

a független produkciós vállalkozások által készített európai audiovizuális alkotások transznacionális terjesztésének előmozdítása egyrészt a műsorterjesztők, másrészt a független produkciós vállalkozások és forgalmazók közötti együttműködés ösztönzésével;

d)

az európai audiovizuális alkotások digitalizálásának és egy versenyképes digitális piac kialakításának az ösztönzése;

e)

a filmszínházak ösztönzése a digitális forgalmazás kínálta lehetőségek kihasználására.

a)

az európai audiovizuális alkotások forgalmának javítása az európai audiovizuális ágazat európai és nemzetközi szakmai piacokhoz való hozzáférésének biztosításával;

b)

az európai és nemzetközi közönség európai audiovizuális alkotásokhoz való hozzáférésének javítása;

c)

a filmek és audiovizuális programok vásárlásösztönzésével foglalkozó nemzeti szervezetek együttműködésének ösztönzése;

d)

az európai filmművészeti és audiovizuális örökség vásárlásösztönzésének ösztönzése és az ahhoz történő nyilvános hozzáférés javítása mind európai, mind nemzetközi szinten.

(1)

(2)

(3)

a)

legkésőbb a program megkezdését követő három évvel egy időközi értékelő jelentést a program végrehajtása során elért eredményekről és annak minőségi és mennyiségi vonatkozásairól;

b)

legkésőbb a program megkezdését követő négy évvel egy, a program folytatásáról szóló közleményt;

c)

2015. december 31-ig, a program végrehajtásának befejezésekor egy részletes utólagos értékelő jelentést a program végrehajtásáról és eredményeiről.

a)

a piac átláthatóságának előmozdítása a különböző országokban gyűjtött adatok jobb összehasonlíthatósága révén, valamint az ágazat szereplőinek és különösen az Európai Unióhoz 2004. április 30. után csatlakozott tagállamokra vonatkozó pénzügyi és jogi statisztikákhoz és információkhoz való hozzáférésének biztosítása, amely által javul az európai audiovizuális ágazat verseny- és fejlődési képessége;

b)

a program hatékonyabb nyomon követésének biztosítása és értékelésének megkönnyítése.

—

az európai audiovizuális ágazat fejlesztését elősegítő cselekvési program végrehajtásáról (MEDIA) (1991–1995) szóló, 1990. december 21-i 90/685/EG tanácsi határozat (HL L 380., 1990.12.31., 37. o.) (MEDIA I),

—

az európai audiovizuális alkotások fejlesztését és terjesztését ösztönző program végrehajtásáról (MEDIA II – Előállítás és terjesztés) (1996–2000) szóló, 1995. július 10-i 95/563/EK tanácsi határozat (HL L 321., 1995.12.30., 25. o.) és az európai audiovizuális műsorkészítő ágazatban működő szakemberek képzési programjának megvalósításáról (MEDIA II – Oktatás) szóló, 1995. december 22-i 95/564/EK tanácsi határozat (HL L 321., 1995.12.30., 33. o.) (MEDIA II),

—

az európai audiovizuális művek fejlesztését, terjesztését és vásárlásösztönzését előmozdító program végrehajtásáról (MEDIA Plusz – Fejlesztés, terjesztés és vásárlásösztönzés) (2001–2005) szóló, 2000. december 20-i 2000/821/EK tanácsi határozat (HL L 336., 2000.12.30., 82. o.). A legutóbb a 885004/EK rendelettel (HL L 168., 2004.5.1., 1. o.) módosított határozat (MEDIA Plusz), és

—

az európai audiovizuális műsorkészítő ágazatban működő szakemberek képzési programjának megvalósításáról (MEDIA – Oktatás) (2001–2005) szóló, 2001. január 19- i 163/2001/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (HL L 26., 2001.1.27., 1. o.). A legutóbb a 885/2004/EK rendelettel módosított határozat (MEDIA Oktatás).

24.11.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 327/30

(1)

Az Európai Közösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: a Szerződés) létrehozza az uniós polgárságot, és úgy rendelkezik, hogy az oktatás, a szakképzés és az ifjúságpolitika területén a Közösség fellépésének célja elsősorban a fiatalok és az ifjúságsegítő szakemberek csereprogramjai és a minőségi oktatás fejlesztésének ösztönzése.

(2)

Az Európai Unióról szóló szerződés a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása, a férfiak és nők közötti egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség elvén alapul. A fiatalok aktív polgársága támogatásának hozzá kell járulnia ezen értékek fejlesztéséhez.

(3)

Az Európai Parlament és a Tanács 2000. április 13-i 1031/2000/EK határozata (4) létrehozta az „Ifjúság” közösségi cselekvési programot. Az e programból nyert tapasztalatok alapján folytatni és erősíteni kell az együttműködést és a Közösség e téren folytatott tevékenységét.

(4)

Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 790/2004/EK határozata (5) létrehozta az ifjúságpolitika terén európai szintű tevékenységet folytató szervezeteket támogató közösségi cselekvési programot.

(5)

Az Európai Tanács 2000. március 23–24-én Lisszabonban tartott rendkívüli ülése stratégiai célkitűzést határozott meg az EU számára, amely magában foglalja többek között az egész életen át tartó tanulásnak nagyobb jelentőséget tulajdonító, aktív foglalkoztatáspolitikát, és amelyet a 2001. június 15–16-i göteborgi Európai Tanács a fenntartható fejlődés stratégiájával egészített ki.

(6)

A 2001. december 14–15-i Európai Tanács elnökségi következtetéseihez csatolt laekeni nyilatkozat megállapítja, hogy az EU számára az egyik legalapvetőbb megoldásra váró kihívás, hogy hogyan hozza közelebb a polgárokat, és elsősorban a fiatalokat az európai integrációhoz és az európai intézményekhez.

(7)

A Bizottság 2001. november 21-én elfogadta az „Új lendület Európa fiataljai számára” című fehér könyvét, amely az ifjúságpolitika területén olyan együttműködési keretre tesz javaslatot, amely a fiatalok részvételére, tájékoztatására és önkéntes tevékenységeire, valamint az ifjúság jobb megértésére összpontosít. Az Európai Parlament 2002. május 14-i állásfoglalásában (6) elfogadta ezeket a javaslatokat.

(8)

A Tanács és a tagállamok kormányainak 2002. június 27-én a Tanács keretében ülésező képviselői által megfogalmazott állásfoglalás (7) rendelkezik különösen a koordináció nyílt módszerének alkalmazásáról, amely a következő prioritásokra terjed ki: a fiatalok részvétele, tájékoztatása, önkéntes tevékenységei és a fiatalok jobb megértése. A „Cselekvő ifjúság” program (a továbbiakban: a program) végrehajtásakor a fentieket figyelembe kell venni.

(9)

A Tanács 2003. május 6-i következtetéseiben (8) hangsúlyozta, hogy a kimondottan fiataloknak szóló, létező közösségi eszközöket fenn kell tartani, és tovább kell fejleszteni, mivel azok alapvető fontosságúak az ifjúságpolitika területén a tagállamok együttműködésének erősítéséhez, és emellett ezen eszközök prioritásait és célkitűzéseit összhangba kell hozni az európai ifjúságpolitikai együttműködési kerettel.

(10)

A tavaszi Európai Tanács 2005. március 22–23-i ülésén a lisszaboni növekedési és foglalkoztatási célkitűzések eléréséhez hozzájáruló eszközök egyikeként elfogadta az európai ifjúsági csomagot. A csomag a következő három területre összpontosít: foglalkoztatás, integráció és társadalmi felemelkedés; oktatás, képzés és mobilitás; valamint a munka és a családi élet összeegyeztetése.

(11)

A Közösség tevékenysége a magas szintű oktatáshoz és képzéshez is hozzájárul, és a Szerződés 3. cikkének (2) bekezdésével összhangban az egyenlőtlenségek kiküszöbölésére, valamint a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítására kell törekednie.

(12)

Figyelembe kell venni a fogyatékkal élő személyek sajátos szükségleteit.

(13)

Ösztönözni kell az aktív polgárságot, és a cselekvési iránymutatások végrehajtása során, a Szerződés 13. cikkének (1) bekezdésével összhangban erőteljesebben fel kell lépni a kirekesztés és a megkülönböztetés valamennyi – többek között a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló – formája ellen.

(14)

A tagjelölt országok és azok az EFTA-államok, amelyek részes felei az EGT-megállapodásnak, – a velük kötött megállapodásokkal összhangban – a közösségi programok lehetséges résztvevői.

(15)

Az Európai Tanács 2003. június 19–20-i theszaloníki ülésén elfogadta a „Theszaloníki cselekvési program a Nyugat-Balkánért: az európai integráció útján” című programot, amely úgy rendelkezik, hogy a stabilizációs és társulási folyamatban részt vevő országok számára a Közösség és ezen országok között aláírandó keretmegállapodások alapján hozzáférést kell biztosítani a közösségi programokhoz.

(16)

Lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy a programban Svájc is részt vehessen.

(17)

Az 1995-ös euro-mediterrán konferencián elfogadott barcelonai nyilatkozat kimondja, hogy a jövőbeni generációkat ifjúsági csereprogramok révén kell felkészíteni az euro-mediterrán partnerek közötti szorosabb együttműködésre, az emberi jogok és az alapvető szabadságok elvének egyidejű tiszteletben tartása mellett.

(18)

A Tanács 2003. június 16-i következtetéseiben, a Bizottság „Kibővült Európa – szomszédság: keleti és déli szomszédainkhoz fűződő kapcsolataink új kerete” című közleménye alapján, a szomszédos országokkal folytatott kulturális együttműködés, a kölcsönös megértés, valamint az oktatás és a képzés területén folytatott együttműködés erősítését határozza meg a közösségi fellépés irányvonalaként.

(19)

A meglévő Ifjúság program időközi értékelő jelentései, valamint az oktatás, a képzés és az ifjúságpolitika területén a közösségi fellépés jövőjéről folytatott nyilvános konzultáció rámutatnak az európai szintű ifjúságpolitikai együttműködés folytatásának és a fiatalok mobilitásának sürgető, és bizonyos tekintetben növekvő szükségességére, és egyszerűbb, fokozottabban felhasználóbarát, valamint rugalmasabb megközelítést várnak el az ilyen fellépések végrehajtásakor.

(20)

A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően a program végrehajtása átalányfinanszírozás révén egyszerűsíthető, vagy a program résztvevőinek támogatása vagy a program irányításához nemzeti szinten létrehozott struktúrák közösségi támogatásának formájában.

(21)

A programot a Bizottságnak és a tagállamoknak együttműködve rendszeresen nyomon követniük és értékelniük kell annak érdekében, hogy az kiigazítható legyen, különösen az intézkedések végrehajtásának prioritásai tekintetében. A nyomon követésnek és az értékelésnek mérhető és releváns célokat és mutatókat kell tartalmaznia.

(22)

A program jogalapjának meghatározásakor kellő rugalmasságot kell biztosítani annak érdekében, hogy a 2007-től 2013-ig terjedő időszak változó igényeinek való megfelelés érdekében sor kerülhessen a fellépések megfelelő kiigazításaira, és elkerülhetők legyenek a korábbi programok fölöslegesen részletekbe menő rendelkezései, ezért ez a határozat szándékosan a fellépések általános meghatározására, valamint az azokhoz kapcsolódó elengedhetetlen igazgatási és pénzügyi rendelkezésekre korlátozódik.

(23)

Helyénvaló a program megfelelő lezárásának biztosítása, különös tekintettel az irányítására vonatkozó többéves megállapodásokra, köztük a technikai és adminisztratív segítségnyújtás finanszírozására. 2014. január 1-től a technikai és adminisztratív segítségnyújtás szükség esetén biztosítani fogja a 2013 végéig le nem zárult tevékenységek irányítását.

(24)

Meg kell határozni az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (9) és annak végrehajtási intézkedései alkalmazására vonatkozó különleges rendelkezéseket, valamint a kedvezményezettek sajátosságai és a fellépések jellege által szükségessé tett eltéréseket ezektől a szövegektől.

(25)

A szabálytalanságok és a csalások elkerülése, valamint az elveszett vagy helytelenül kifizetett vagy felhasznált pénzeszközök visszaszerzése érdekében végre kell hajtani a megfelelő intézkedéseket.

(26)

Ez a határozat a program teljes időtartamára meghatároz egy olyan pénzügyi keretösszeget, amely az éves költségvetési eljárás során a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2006. május 17-i intézményközi megállapodás (10) 37. pontja szerinti elsődleges hivatkozási alapot jelenti a költségvetési hatóság számára.

(27)

Mivel e határozat céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, mivel azok többoldalú együttműködést, a mobilitást támogató transznacionális intézkedéseket, valamint európai szintű információcserét tesznek szükségessé, és ezért azok – a javasolt fellépések és intézkedések transznacionális és többoldalú jellegénél fogva – közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében meghatározottak szerinti szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(28)

Az e határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (11) összhangban kell elfogadni.

(29)

Az 1031/2000/EK határozat és 790/2004/EK határozat alapján a 2006. december 31. előtt megkezdett fellépések figyelemmel kísérésére átmeneti intézkedéseket kell elfogadni,

(1)

1.

Az általában a fiatalok aktív polgárságának, különösen pedig európai polgárságának az előmozdítására vonatkozó általános cél keretében:

2.

A különösen az EU társadalmi összetartásának erősítése céljából a fiatalok közötti szolidaritás fejlesztésére és tolerancia előmozdítására vonatkozó általános cél keretében:

3.

A különböző országok fiataljai közötti kölcsönös megértés elősegítésére vonatkozó általános cél keretében:

4.

A fiatalok tevékenységeit támogató rendszerek minőségének és az ifjúsági civil társadalmi szervezetek képességeinek fejlesztéséhez való hozzájárulásra vonatkozó általános cél keretében:

5.

Az ifjúságpolitika terén megvalósuló európai együttműködés előmozdítására vonatkozó általános célkitűzés keretében, a helyi és regionális szempontok kellő mértékű figyelembevételével:

1.

Fiatalok Európáért

E fellépés célja:

2.

Európai önkéntes szolgálat

E tevékenység célja, hogy támogassa a fiatalok részvételét az önkéntes tevékenységek különféle formáiban, az EU-n belül és azon kívül is.

3.

Fiatalok a világban

E fellépés célja:

4.

Ifjúsági támogatási rendszerek

E fellépés célja az ifjúságpolitika területén európai szintű tevékenységet folytató szervek támogatása, különös tekintettel a nem kormányzati ifjúsági szervezetek működésére, ezek hálózatépítésére, projekteken dolgozók számára nyújtott tanácsadásra, a fiatalokkal és az ifjúsági szervezetekkel foglalkozók csereprogramjai, képzésük és hálózataik kialakítása révén megvalósuló minőségbiztosításra, az innováció és a minőségjavítás ösztönzésére, a fiatalok tájékoztatására, a program számára ezen célkitűzések eléréséhez szükséges struktúrák és tevékenységek létrehozására, valamint a helyi és regionális hatóságokkal való partnerségek ösztönzésére.

5.

Az ifjúságpolitika terén megvalósuló európai együttműködés előmozdítása

E fellépés célja:

(1)

(6)

(1)

(4)

24.11.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 327/45

(1)

Az 1999/382/EK tanácsi határozat (4) elindította a „Leonardo da Vinci” közösségi szakképzési cselekvési program második szakaszát.

(2)

A 253/2000/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (5) elindította a „Socrates” közösségi oktatási cselekvési program második szakaszát.

(3)

A 2318/2003/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (6) többéves programot hozott létre az információs és kommunikációs technológiáknak (IKT) az európai oktatási és szakképzési rendszerekbe történő hatékony integrációja érdekében (eTanulási program).

(4)

A 791/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (7) közösségi cselekvési programot hozott létre az oktatás és képzés terén európai szintű tevékenységet folytató szervek támogatására, valamint az e téren végzett meghatározott tevékenységek előmozdítására.

(5)

A 2241/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (8) létrehozta a képesítések és a szakmai alkalmasság átláthatóságának egységes közösségi keretét (Europass).

(6)

A 2317/2003/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (9) létrehozta a felsőoktatásban a harmadik országokkal történő együttműködésen keresztül a minőség javítására és a kultúrák közötti megértés előmozdítására irányuló programot (Erasmus Mundus) (2004–2008).

(7)

A 29 európai ország oktatási miniszterei által 1999. június 19-én aláírt bolognai nyilatkozat kormányközi folyamatot hozott létre azzal a céllal, hogy 2010-ig megteremtse az „európai felsőoktatási térséget”, amihez közösségi szintű támogatásra van szükség.

(8)

Az Európai Tanács 2000. március 23-i és 24-i lisszaboni ülése az Európai Unió stratégiai céljaként tűzte ki, hogy a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává váljon, amely több és jobb munkahellyel és nagyobb társadalmi kohézióval képes a fenntartható gazdasági növekedésre, és felkérte az Oktatási Tanácsot, hogy adjon általános véleményt az oktatási rendszerek konkrét jövőbeni célkitűzéseiről, a közös érdekeltségekre és prioritásokra koncentrálva, tiszteletben tartva ugyanakkor a nemzeti sokszínűséget.

(9)

A fejlett, tudásalapú társadalom a magasabb növekedési és foglalkoztatottsági arány kulcsa. Az oktatás és képzés elsődleges prioritással bír az Európai Unió számára a lisszaboni célkitűzések elérésében.

(10)

2001. február 12-én a Tanács elfogadott egy jelentést az oktatási és képzési rendszerek konkrét jövőbeni célkitűzéseiről. Ezt követően 2002. június 14-én részletes munkaprogramot fogadott el e célkitűzések nyomon követésére vonatkozóan, amely közösségi szintű támogatást igényel.

(11)

Az Európai Tanács 2001. június 15-i és 16-i göteborgi ülésén megállapodott egy fenntartható fejlődési stratégiáról, és a foglalkoztatásra, gazdasági reformra és társadalmi kohézióra irányuló lisszaboni folyamatot környezetvédelmi dimenzióval egészítette ki.

(12)

Az Európai Tanács 2002. március 15-i és 16-i barcelonai ülésén azt a célt tűzte ki, hogy az Európai Unió oktatási és képzési rendszereit 2010-re az egész világ számára példaadó színvonalúvá tegye, és olyan intézkedésre szólított fel, amelynek célja az alapkészségek elsajátításának javítása, különösen legalább két idegen nyelv igen fiatal életkorban kezdődő tanítása révén.

(13)

Az egész életen át tartó tanulásról szóló bizottsági közlemény és a 2002. június 27-i tanácsi állásfoglalás (10) megerősíti, hogy az egész életen át tartó tanulást az e területen folyó közösségi programok keretei között kifejlesztett intézkedések és politikák révén elő kell segíteni.

(14)

A 2002. december 19-i tanácsi állásfoglalás (11) létrehozta a szakoktatás és -képzés terén való fokozott európai együttműködés folyamatát, amely közösségi szintű támogatást igényel. A 31 európai ország oktatási miniszterei által 2002. november 30-án elfogadott koppenhágai nyilatkozat e folyamatba bevonta a szociális partnereket és a tagjelölt országokat.

(15)

A szakismeretekre és mobilitásra vonatkozó cselekvési tervről szóló bizottsági közlemény megállapította, hogy az oktatás és képzés során szerzett képesítések elismerésének javításához továbbra is európai szintű fellépésre van szükség.

(16)

A nyelvtanulást és nyelvi sokszínűséget támogató cselekvési tervről szóló bizottsági közlemény a 2004-től 2006-ig terjedő időszakban európai szinten végrehajtandó intézkedéseket határozott meg, és nyomon követést igényel.

(17)

A nyelvoktatás és nyelvtanulás, valamint a nyelvi sokszínűség támogatását az oktatás és a képzés terén tett közösségi fellépés kiemelt fontosságú kérdésének kell tekinteni. A nyelvoktatás és nyelvtanulás a szomszédos tagállamok között különös jelentőséggel bír.

(18)

A jelenlegi Socrates és Leonardo da Vinci programról szóló időközi értékelő jelentések és az oktatás és képzés terén tervezett jövőbeni közösségi tevékenységről folytatott nyilvános konzultáció arra hívta fel a figyelmet, hogy erős és bizonyos szempontokból növekvő igény van a további, európai szintű együttműködésre és mobilitásra ezeken a területeken. A jelentések hangsúlyozták az oktatás és képzés terén a közösségi programok és a szakpolitika alakulása közötti szorosabb kapcsolatok megteremtésének szükségességét, kifejezték azt az igényt, hogy a közösségi fellépés szerkezetének jobban meg kell felelnie az egész életen át tartó tanulás paradigmájának, valamint egyszerűbb, felhasználóbarátabb és rugalmasabb megközelítést szorgalmaztak az ilyen fellépés végrehajtásához.

(19)

A hatékony és eredményes pénzügyi gazdálkodás elvének megfelelően a program végrehajtása egyszerűsíthető átalányösszeggel történő finanszírozással, akár a program résztvevőinek nyújtott támogatás, akár a program igazgatására tagállami szinten létrejött struktúrák közösségi támogatása tekintetében.

(20)

Jelentős előnnyel járna az oktatás és képzés terén való transznacionális együttműködés és mobilitás közösségi támogatásának egyetlen programba való összevonása, amely a különböző fellépési területek között nagyobb szinergiát tenne lehetővé, és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos fejlesztések támogatásához nagyobb kapacitást, az igazgatáshoz pedig összehangoltabb, egyszerűbb és hatékonyabb módokat kínálna. Az egységes program az oktatás és képzés különböző szintjei közötti együttműködés javulását is elősegítené.

(21)

Létre kell hozni ezért egy olyan egész életen át tartó tanulási programot, amelynek célja, hogy az egész életen át tartó tanulás révén hozzájáruljon az Európai Unió, mint fenntartható gazdasági fejlődéssel, több és jobb munkahellyel és nagyobb fokú társadalmi kohézióval rendelkező, fejlett, tudásalapú társadalom fejlesztéséhez.

(22)

Tekintettel az iskolák, a felsőoktatás, a szakképzés és a felnőttoktatás sajátosságaira, és következésképpen az e sajátosságoknak megfelelően kialakított célkitűzésekre, intézkedési formákra és szervezeti struktúrákra alapozandó közösségi fellépés iránti igényre, helyénvaló a fenti négy területre irányuló egyedi programok fenntartása az egész életen át tartó tanulás programja keretében, a közöttük lévő koherencia, valamint közös alapjuk egyidejű maximalizálása mellett.

(23)

A „Közös jövőnk építése – A kibővített Európai Unió politikai kihívásai és költségvetési eszközei 2007–2013” című közleményében a Bizottság a közösségi oktatási és képzési programok új generációja számára egy sor számszerűsített célkitűzést jelölt ki, amelyek a mobilitási és partnerségi tevékenységek számának jelentős növelését igénylik.

(24)

Tekintettel a transznacionális mobilitás személyekre, valamint oktatási és képzési rendszerekre gyakorolt, bizonyítottan kedvező hatásaira, a mobilitás iránti kielégítetlen igény nagyságára valamennyi ágazatban, továbbá a mobilitás fontosságára a lisszaboni célkitűzés összefüggésében, a transznacionális mobilitás támogatásának mennyiségét jelentősen növelni kell a négy ágazati alprogramban.

(25)

A külföldön tanuló hallgatók által viselt valós költségkülönbség megfelelőbb fedezése érdekében a standard hallgatói mobilitási ösztöndíjat a program egész tartama alatt átlagosan reálszinten havi 200 euróban kell biztosítani.

(26)

A Comenius és a Grundtvig program új típusú mobilitási tevékenységekkel való kiegészítése révén nagyobb gondot kell fordítani a középfokú oktatásban részt vevő egyéni tanulók, valamint a felnőtt egyéni tanulók mobilitási igényeire, amelyekre az eddigi közösségi programok hatálya nem terjed ki. A szomszédos régiók iskolái közötti hosszú távú együttműködés fejlesztését célzó egyéni tanári mobilitás által kínált lehetőségeket is jobban ki kell használni.

(27)

A kis- és középvállalkozások fontos szerepet játszanak az európai gazdaságban. Mindeddig azonban az ilyen vállalkozások Leonardo da Vinci programban való részvétele korlátozott mértékű volt. Lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy a közösségi tevékenységek vonzóbbá váljanak az ilyen vállalkozások számára, különösen annak biztosítása révén, hogy a szakképzésben részt vevőknek több mobilitási lehetőség álljon rendelkezésére. Ahhoz, hogy az ilyen jellegű mobilitás eredményei elismertté váljanak, az Erasmus program keretében meglévőkhöz hasonló, megfelelő intézkedések meghozatalára van szükség.

(28)

Tekintettel az Európában utazással járó munkát végzők és utazó munkavállalók gyermekeit az oktatás terén érintő különös kihívásokra, teljes mértékben ki kell használni a Comenius program keretében rendelkezésre álló azon lehetőségeket, amelyek az ő szükségleteiket megcélzó transznacionális tevékenységeket támogatják.

(29)

Az Európa-szerte megnövekedett mobilitásnak a színvonal folyamatos emelkedésével kell járnia.

(30)

Az említett szakpolitikai célkitűzések elérésére irányuló európai szintű tevékenységek támogatása iránti fokozott igény teljesítése, a nyelvek és az IKT terén kifejtett ágazatközi tevékenység támogatására szolgáló eszköz biztosítása, valamint a program eredményei terjesztésének és kiaknázásának javítása érdekében helyénvaló a négy ágazati alprogramot egy transzverzális programmal kiegészíteni.

(31)

Az európai integrációs folyamatra és annak fejlődésére vonatkozó ismeretek és párbeszéd iránti növekvő igény kielégítése végett fontos az e téren folyó oktatásban, kutatásban és reflexióban a kiválóság ösztönzése az európai integrációs folyamat tanulmányozására szakosodó felsőoktatási intézmények, az oktatás és képzés terén működő európai szövetségek és a Jean Monnet akció támogatása révén.

(32)

E határozat megfogalmazásában megfelelő rugalmasságot kell biztosítani, lehetővé téve az egész életen át tartó tanulás programja tevékenységeinek szükséges kiigazításait a 2007-től 2013-ig terjedő időszak változó igényeire reagálva, és elkerülendő a Socrates és a Leonardo da Vinci program előző szakaszai rendelkezéseinek célszerűtlen részletezettségét.

(33)

A Szerződés 3. cikkének (2) bekezdésében előírtak szerint a Közösségnek valamennyi tevékenységében törekednie kell a férfiak és nők közötti egyenlőtlenségek kiküszöbölésére, és elő kell mozdítania az egyenjogúságot.

(34)

A Szerződés 151. cikke alapján a Közösség a Szerződés egyéb rendelkezései alá tartozó tevékenysége során, különösen kultúrái sokszínűségének tiszteletben tartása és támogatása érdekében, figyelembe veszi a kulturális szempontokat. Különös figyelmet kell fordítani a kultúra, az oktatás és a képzés közötti szinergiára. A kultúrák közötti párbeszédet úgyszintén ösztönözni kell.

(35)

Szükség van az állampolgári szerepvállalás, az emberi jogok és a demokrácia iránti tisztelet előmozdítására és a kirekesztés, többek között a rasszizmus és az idegengyűlölet minden formája ellen folytatott küzdelem fokozására.

(36)

A program valamennyi részének végrehajtása során a hátrányos helyzetű csoportok tagjait szélesebb körben kell elérni, a fogyatékkal élők különleges tanulási igényeivel pedig aktívan kell foglalkozni, többek között a fogyatékkal élő résztvevők pótlólagos költségeinek megjelenítése érdekében magasabb támogatás alkalmazása, valamint a jelbeszéd és a Braille-írás elsajátításához és használatához nyújtott támogatás révén.

(37)

Figyelembe kell venni a Sporton keresztül történő nevelés európai évének (2004) eredményeit, valamint az általa hangsúlyozott, oktatási intézmények és sportszervezetek közötti együttműködés lehetséges előnyeit.

(38)

Az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó tagjelölt országok és az EGT-ben tagsággal rendelkező EFTA-országok a Közösség és ezen országok között aláírandó megállapodásoknak megfelelően részt vehetnek a közösségi programokban.

(39)

Az Európai Tanács 2003. június 19-i és 20-i thesszaloniki ülésén jóváhagyta a Nyugat-Balkánról szóló 2003. június 16-i tanácsi következtetéseket és annak „A thesszaloniki cselekvési program a Nyugat-Balkánért: az európai integráció útján” című mellékletét, amely előírja, hogy a közösségi programokat meg kell nyitni a stabilizációs és társulási folyamat országai előtt, a Közösség és az említett országok között aláírandó keretmegállapodások alapján.

(40)

A Közösség és a Svájci Államszövetség kinyilvánította azon szándékát, hogy tárgyalásokat kezdjen megállapodások megkötése céljából a közös érdekű területeken, úgymint a közösségi oktatási, képzési és ifjúsági programok.

(41)

Az egész életen át tartó tanulás programját a Bizottság és a tagállamok együttműködésével rendszeresen ellenőrizni és értékelni kell az újbóli – különösen az intézkedések végrehajtásának prioritásai tekintetében teendő – kiigazítások lehetővé tétele érdekében. Az értékelésnek független, pártatlan szervek által elvégzendő külső értékelést is magában kell foglalnia.

(42)

A Socrates program végrehajtásáról szóló 2002. február 28-i állásfoglalásában (12) az Európai Parlament felhívta a figyelmet a program második szakaszában a támogatást kérelmezők számára aránytalan terheket jelentő igazgatási eljárásokra.

(43)

Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletet (13) és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletet (14), amelyek a Közösség pénzügyi érdekeit védik, alkalmazni kell, figyelembe véve az egyszerűség és a konzisztencia elvét a költségvetési eszközök kiválasztásában, az olyan esetek számának korlátozását, amikor a Bizottság fenntartja a közvetlen felelősséget azok végrehajtásáért és kezelésért, valamint a források összege és az azok felhasználásával járó adminisztratív terhek között megkövetelt arányosságot.

(44)

A program sikeres végrehajtásához elengedhetetlen a pályázati eljárások adminisztrációjának radikális egyszerűsítése. Az adminisztratív és számviteli követelményeknek arányban kell állniuk a juttatás nagyságával.

(45)

Megfelelő intézkedéseket kell hozni továbbá a szabálytalanságok és a csalás megelőzésére, és meg kell tenni a megfelelő lépéseket az eltűnt, tévesen kifizetett vagy helytelenül felhasznált összegek behajtására.

(46)

Biztosítani kell az egész életen át tartó tanulás programja szabályszerű lezárását, különösen az igazgatásával kapcsolatos olyan többéves megállapodások folytatása tekintetében, mint a műszaki és igazgatási segítségnyújtás finanszírozása. 2014. január 1-jétől a műszaki és igazgatási segítségnyújtásnak szükség esetén biztosítania kell a 2013 végéig be nem fejezett tevékenységek igazgatását, ideértve a monitoringot és a pénzügyi ellenőrzést is.

(47)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen az európai együttműködésnek a minőségi oktatáshoz és képzéshez való hozzájárulását a tagállamok a transznacionális mobilitás és a Közösség egészére kiterjedő információcsere szükségessége miatt nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért a szükséges fellépések és intézkedések terjedelme miatt azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében meghatározottak szerinti szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem lépi túl az e célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(48)

Ez a határozat a program teljes időtartamára pénzügyi keretet állapít meg, amelynek a költségvetési hatóság számára az éves költségvetési eljárás során a költségvetési fegyelemről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2006. május 17-i Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti intézményközi megállapodás (15) 37. pontja szerinti fő hivatkozási pontként kell szolgálnia.

(49)

Az e határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (16) összhangban kell elfogadni,

(3)

1.

„iskola-előkészítő”: a kötelező alapfokú iskolai képzés megkezdése előtt folytatott, szervezett oktatási tevékenység;

2.

„tanuló”: egy iskolába tanulói minőségben beiratkozott személy;

3.

„iskola”: valamennyi általános (iskola-előkészítő, alapfokú vagy középfokú), szakmai és gyakorlati oktatást nyújtó intézménytípus, és – kivételes esetben, a nyelvtanulást támogató intézkedések esetében – szakmai képzést nyújtó nem iskolai intézmény;

4.

„tanárok/oktatási személyzet”: a tagállamok oktatási folyamataiban feladataiknál fogva közvetlenül részt vevő személyek;

5.

„oktatók”: a tagállamok szakoktatási és -képzési folyamataiban feladataiknál fogva közvetlenül részt vevő személyek;

6.

„hallgató”: bármelyik tanulmányi területen működő felsőoktatási intézménybe elismert diploma vagy más elismert felsőfokú oklevél – a doktori szinttel bezárólag – megszerzéséhez vezető felsőfokú tanulmányok folytatása céljából beiratkozott személy;

7.

„szakképzésben részt vevő”: szakképző iskolában, szakképzést folytató intézményben vagy a munkahelyen szakképzésben részt vevő személy;

8.

„felnőtt tanuló”: felnőttoktatásban tanulóként részt vevő személy;

9.

„a munkaerőpiacon jelen lévő személyek”: munkavállalók, önálló vállalkozók vagy foglalkoztatható személyek;

10.

11.

12.

„szakképzés”: a szakmai alapozó oktatás vagy szakképzés bármely formája, beleértve a szakmai elméletet, gyakorlatot és a munkahelyi tapasztalatszerzést, amelyek hozzájárulnak valamely, a megszerzés szerinti tagállam illetékes hatóságai által elismert szakmai képesítés megszerzéséhez, valamint bármely, az egyén által szakmája gyakorlása során vállalt szakmai továbbképzés;

13.

„felnőttoktatás”: felnőttek nem szakmai tanulásának valamennyi formája, amely lehet formális, nem formális vagy informális jellegű;

14.

„tanulmányút”: rövid idejű látogatás az egész életen át tartó tanulás egy adott vonatkozásának másik tagállamban történő tanulmányozása céljából;

15.

„mobilitás”: valamely másik tagállamban eltöltött időszak tanulmányok folytatása, munkatapasztalat szerzése, más tanulási vagy oktatási tevékenység vagy kapcsolódó igazgatási tevékenység céljából, amely adott esetben a fogadó ország nyelvén vagy a munkanyelven tartott előkészítő vagy ismétlő tanfolyammal egészül ki;

16.

„gyakorlat”: valamely másik tagállamban lévő vállalkozásnál vagy szervezetnél eltöltött időszak, adott esetben a fogadó ország nyelvén vagy a munkanyelven tartott előkészítő vagy ismétlő tanfolyammal kiegészítve, amelynek célja a résztvevők segítése a Közösség munkaerőpiacának követelményeihez való alkalmazkodásban, valamint a szakmai tapasztalatszerzés kapcsán egy bizonyos készség elsajátítása vagy az érintett ország gazdasági és társadalmi kultúrájának jobb megértése;

17.

„egyoldalú”: egyetlen intézményt érintő;

18.

„kétoldalú”: két különböző tagállamból származó partnereket érintő;

19.

„többoldalú”: legalább három különböző tagállamból származó partnereket érintő. A Bizottság többoldalúnak tekintheti a három vagy több tagállamból származó tagsággal rendelkező szövetségeket vagy más szerveket;

20.

„partnerség”: különböző tagállamok intézményeinek vagy szervezeteinek egy csoportja közötti kétoldalú vagy többoldalú megállapodás az egész életen át tartó tanulás terén közös európai tevékenységek végrehajtása céljából;

21.

„hálózat”: az egész életen át tartó tanulás egy bizonyos területén, tudományágában vagy ágazatában tevékenykedő szervek hivatalos vagy nem hivatalos csoportosulása;

22.

„projekt”: szervezetek vagy intézmények hivatalos vagy nem hivatalos csoportosulása által közösen kialakított, meghatározott eredmény elérését célzó együttműködési tevékenység;

23.

„projektkoordinátor”: a projektnek a többoldalú csoportosulás általi végrehajtásáért felelős szervezet vagy intézmény;

24.

„projektpartnerek”: a többoldalú csoportosulást alkotó, a koordinátoron kívüli szervezetek vagy intézmények;

25.

„vállalkozás”: minden gazdasági tevékenységet folytató vállalkozás az állami vagy magánszektorban, mérettől, jogállástól és a működés gazdasági ágazatától függetlenül, a szociális gazdaságot is beleértve;

26.

„szociális partnerek”: nemzeti szinten a munkáltatók és a munkavállalók nemzeti jognak és/vagy gyakorlatnak megfelelő szervezetei, közösségi szinten pedig a munkáltatóknak és a munkavállalóknak a közösségi szintű szociális párbeszédben részt vevő szervezetei;

27.

„orientáció és tanácsadás”: a tanulók, oktatók és egyéb alkalmazottak oktatási és képzési programok vagy foglalkoztatási lehetőségek közötti választásának segítésére irányuló tevékenységek köre, például tájékoztatás, értékelés, orientáció és tanácsadás;

28.

„az eredmények terjesztése és kiaknázása”: tevékenységek annak biztosítására, hogy az egész életen át tartó tanulás programja és elődei eredményeit széles körben megfelelőképpen elismerjék, bemutassák és végrehajtsák;

29.

„egész életen át tartó tanulás”: az életút során elvégzett általános oktatás, szakoktatás és -képzés, nem formális képzés és informális tanulás összessége, amelyek személyi, polgári, társadalmi és/vagy foglalkoztatási szempontból a tudás, a készségek és a kompetenciák gyarapodását eredményezik. Magában foglalja a tanácsadási és orientációs szolgáltatás nyújtását is.

(1)

(2)

(3)

a)

tanulók, hallgatók, szakképzésben részt vevők és felnőtt tanulók;

b)

az egész életen át tartó tanulás bármely vonatkozásában érintett tanárok, oktatók és egyéb személyzet;

c)

a munkaerőpiacon jelen lévő személyek;

d)

az egész életen át tartó tanulás programja összefüggésében vagy annak alprogramjai keretei között oktatási és képzési szolgáltatást nyújtó intézmények vagy szervezetek;

e)

az egész életen át tartó tanulás bármely vonatkozását érintő rendszerekért és politikákért felelős személyek és szervek helyi, regionális és nemzeti szinten;

f)

a vállalkozások, szociális partnerek és azok szervezetei minden szinten, beleértve a kereskedelmi szervezeteket és a kereskedelmi és iparkamarákat;

g)

az egész életen át tartó tanulás bármely vonatkozásához kapcsolódó orientációs, tanácsadási és tájékoztatási szolgáltatásokat nyújtó szervek;

h)

az egész életen át tartó tanulás területén tevékenykedő szövetségek, beleértve a hallgatók, szakképzésben részt vevők, tanulók, tanárok, szülők és felnőtt tanulók szövetségeit is;

i)

az egész életen át tartó tanulás kérdéseivel foglalkozó kutatóközpontok és szervek;

j)

nonprofit szervezetek, önkéntes testületek és nem kormányzati szervezetek („NGO-k”).

(1)

(2)

(3)

(1)

(1)

a)

az Európán belüli kulturális és nyelvi sokszínűség fontosságával, valamint a rasszizmus, az előítéletek és az idegengyűlölet elleni harc szükségességével kapcsolatos tudatosság előmozdítása;

b)

gondoskodás a különleges nevelési igényű tanulókról, különösen a többségi oktatásba és képzésbe való integrációjuk előmozdításának segítésével;

c)

a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítása, és hozzájárulás a nem, faji vagy etnikai származás, vallás vagy meggyőződés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetés minden formája elleni harchoz.

(5)

a)

az iskolai oktatásban részt vevő tanulók a felső középfokú oktatás végéig;

b)

a tagállamok meghatározása alapján iskolának minősülő intézmények;

c)

az említett iskolák tanárai és egyéb személyzete;

d)

a szövetségek, a nonprofit szervezetek, a nem kormányzati szervezetek, és az iskolai oktatásban érintettek képviselői;

e)

az oktatás és képzés szervezéséért és nyújtásáért felelős személyek és szervezetek helyi, regionális és nemzeti szinten;

f)

az egész életen át tartó tanulás kérdéseivel foglalkozó kutatóközpontok és szervek;

g)

felsőoktatási intézmények;

h)

az egész életen át tartó tanulás bármely vonatkozásához kapcsolódó orientációs, tanácsadási és tájékoztatási szolgáltatásokat nyújtó szervek.

(1)

(2)

(1)

a)

a felsőszintű képzés valamennyi formájában részt vevő hallgatók és szakképzésben részt vevők;

b)

a tagállamok meghatározása alapján felsőoktatási intézménynek minősülő intézmények;

c)

az említett intézmények tanárai, oktatói és egyéb személyzete;

d)

a szövetségek és a felsőoktatásban érintettek képviselői, a megfelelő hallgatói, egyetemi és tanári/oktatói szövetségeket is beleértve;

e)

vállalkozások, szociális partnerek és a munka világának egyéb képviselői;

f)

helyi, regionális és nemzeti szinten az oktatás és képzés szervezéséért és nyújtásáért felelős állami és magánszervek, beleértve a nonprofit szervezeteket és a nem kormányzati szervezeteket;

g)

az egész életen át tartó tanulás kérdéseivel foglalkozó kutatóközpontok és szervek;

h)

az egész életen át tartó tanulás bármely vonatkozásához kapcsolódó orientációs, tanácsadási és tájékoztatási szolgáltatásokat nyújtó szervek.

(1)

(2)

(1)

a)

a felsőoktatási intézmények legalább másodéves beiratkozott hallgatói, akik egy tanulmányi időszakot az Erasmus program mobilitási tevékenysége keretében egy másik tagállamban teljesítenek, függetlenül attól, hogy ehhez az említett programtól kapnak-e pénzügyi támogatást. Az ilyen időszakokat a küldő és a fogadó intézmény közötti intézményközi megállapodásoknak megfelelően teljes egészében elismerik. A fogadó intézmény az ilyen hallgatókra nem szab ki tandíjat;

b)

a közös mesterképzési programokra beiratkozott és a mobilitásban részt vevő hallgatók;

c)

a felsőoktatási intézmények gyakorlatokon részt vevő hallgatói.

a)

a szakoktatásnak és -képzésnek a felsőfokútól eltérő valamennyi formájában részt vevő személyek;

b)

a munkaerőpiacon jelen lévő személyek;

c)

a Leonardo da Vinci program alá tartozó területeken oktatási és képzési szolgáltatást nyújtó intézmények és szervezetek;

d)

az említett intézmények vagy szervezetek tanárai, oktatói és egyéb személyzete;

e)

a szövetségek és a szakoktatásban és -képzésben érintettek képviselői, beleértve a szakképzésben részt vevők, szülők és tanárok szövetségeit is;

f)

vállalkozások, szociális partnerek és a munka világának egyéb képviselői, beleértve a kereskedelmi kamarákat és egyéb szakmai szervezeteket is;

g)

az egész életen át tartó tanulás bármely vonatkozásához kapcsolódó orientációs, tanácsadási és tájékoztatási szolgáltatásokat nyújtó szervek;

h)

a szakoktatás és -képzés bármely vonatkozásához kapcsolódó rendszerekért és politikákért felelős személyek és szervek helyi, regionális és nemzeti szinten;

i)

az egész életen át tartó tanulás kérdéseivel foglalkozó kutatóközpontok és szervek;

j)

felsőoktatási intézmények;

k)

nonprofit szervezetek, önkéntes testületek, nem kormányzati szervezetek.

(1)

(2)

(1)

a)

a felnőttoktatásban tanulók;

b)

a felnőttoktatásban oktatási és képzési szolgáltatást nyújtó intézmények vagy szervezetek;

c)

az említett intézmények vagy szervezetek tanárai és egyéb személyzete;

d)

a felnőttoktatási személyzet alap- vagy továbbképzésében részt vevő létesítmények;

e)

a szövetségek és a felnőttoktatásban érintettek képviselői, beleértve a tanulók és a tanárok szövetségeit is;

f)

az egész életen át tartó tanulás bármely vonatkozásához kapcsolódó orientációs, tanácsadási és tájékoztatási szolgáltatásokat nyújtó szervek;

g)

a felnőttoktatás bármely vonatkozásához kapcsolódó rendszerekért és politikákért felelős személyek és szervek helyi, regionális és nemzeti szinten;

h)

az egész életen át tartó tanulás kérdéseivel foglalkozó kutatóközpontok és szervek;

i)

vállalkozások;

j)

nonprofit szervezetek, önkéntes testületek, nem kormányzati szervezetek;

k)

felsőoktatási intézmények.

(1)

(2)

(1)

(1)

(2)