ISSN 1977-0979

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

C 148
European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Tájékoztatások és közlemények

62. évfolyam
2019. április 29.

Tartalom

Oldal

 

IV   Tájékoztatások

 

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

 

Az Európai Unió Bírósága

2019/C 148/01

Az Európai Unió Bírósága utolsó kiadványai az Európai Unió Hivatalos Lapjában

1

 

V   Hirdetmények

 

BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOK

 

CDJ

2019/C 148/02

C-420/16. P. sz. ügy: A Bíróság (első tanács) 2019. március 7-i ítélete –Izsák Balázs-Árpád, Dabis Attila kontra Európai Bizottság, Magyarország, Görög Köztársaság, Románia, Szlovák Köztársaság (Fellebbezés — Intézményi jog — Polgári kezdeményezés — 211/2011/EU rendelet — A polgári kezdeményezésre irányuló javaslat nyilvántartásba vétele — A 4. cikk (2) bekezdésének b) pontja — Azon feltétel, hogy a javaslat nem eshet nyilvánvalóan az Európai Bizottság azon hatáskörén kívül, hogy a Szerződések végrehajtásához uniós jogi aktusra irányuló javaslatot nyújtson be — Bizonyítási teher — Gazdasági, társadalmi és területi kohézió — EUMSZ 174. cikk — A Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák megőrzéséért című polgári kezdeményezés — Nyilvántartásba vétel iránti kérelem — A Bizottság általi elutasítás)

2

2019/C 148/03

C-349/17. sz. ügy: A Bíróság (nagytanács) 2019. március 5-i ítélete (a Tallinna Ringkonnakohus [Észtország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — Eesti Pagar AS kontra Ettevõtluse Arendamise Sihtasutus, Majandus- ja Kommunikatsiooniministeerium (Előzetes döntéshozatal — Állami támogatások — 800/2008/EK rendelet (általános csoportmentességi rendelet) — A 8. cikk (2) bekezdése — Ösztönző hatású támogatások — A projekt megkezdésének fogalma — A nemzeti hatóságok hatásköre — Jogellenes támogatás — Az Európai Bizottság vagy valamely nemzeti bíróság határozatának hiánya — A nemzeti hatóságoknak a jogellenes támogatás saját kezdeményezésükre való visszatéríttetésére vonatkozó kötelezettsége — Jogalap — Az EUMSZ 108. cikk (3) bekezdése — A bizalomvédelem általános uniós jogi elve — A 800/2008 rendelet alapján támogatást nyújtó illetékes nemzeti hatóság határozata — A támogatás iránti kérelem támogathatóságát kizáró körülmények ismerete — Jogos bizalom keltése — Hiány — Elévülés — Strukturális alapból társfinanszírozott támogatások — Alkalmazandó szabályozás — 2988/95/EK, Euratom rendelet — Nemzeti szabályozás — Kamatok — Kamatok követelésére vonatkozó kötelezettség — Jogalap — Az EUMSZ 108. cikk (3) bekezdése — Alkalmazandó szabályozás — Nemzeti szabályozás — A tényleges érvényesülés elve)

3

2019/C 148/04

C-643/17. sz. ügy: A Bíróság (hatodik tanács) 2019. március 7-i ítélete (a Supremo Tribunal Administrativo [Portugália] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — Suez II Water Technologies & Solutions Portugália, Unipessoal Lda, korábban GE Power Controls Portugália Unipessoal, Lda kontra Fazenda Pública (Előzetes döntéshozatal — Vámunió — 2913/92/EGK rendelet — 37. cikk — Közösségi Vámkódex — 2454/93/EGK rendelet — 313. cikk — Az áruk vámjogi helyzete — Az áruk közösségi jellegének vélelme)

4

2019/C 148/05

C-693/17. sz. ügy: A Bíróság (tizedik tanács) 2019. március 6-i ítélete — BMB sp. z o.o. kontra az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO), Ferrero SpA (Fellebbezés — Közösségi formatervezési minta — 6/2002/EK rendelet — A 25. cikk (1) bekezdésének e) pontja — Megsemmisítési eljárás — Egy cukorkásdobozt ábrázoló formatervezési minta — Megsemmisítés)

5

2019/C 148/06

C-728/17. sz. ügy: A Bíróság (első tanács) 2019. március 7-i ítélete — Európai Bizottság kontra Alain Laurent Brouillard (Fellebbezés — Közszolgálat — Felvétel — Versenyvizsga — Vizsgára bocsátási feltételek — Szükséges oklevelek és megkövetelt szintű végzettség — EPSO/AD/306/15 nyílt versenyvizsga — Képesítéseken alapuló előválasztás — Belga, francia vagy luxemburgi felsőoktatási intézményben folytatott teljes jogi képzésnek megfelelő végzettség — Jogi, gazdasági és vállalat-irányítás szakon, magánjogi szakirányon szerzett, speciális kétéves jogász-nyelvész mesterképzést igazoló mesteroklevél — A gyakorlati tapasztalat elismerését követő kiállítás — A pályázat elutasítása)

6

2019/C 148/07

C-392/18. P. sz. ügy: A Törvényszék (hatodik tanács) T-80/18. sz., Bettani kontra Bizottság ügyben 2018. április 24-én hozott végzése ellen Mauro Bettani által 2018. június 13-án benyújtott fellebbezés

6

2019/C 148/08

C-757/18 P. sz. ügy: A T-709/17. sz., M-Sansz Kereskedelmi, Termelő és Szolgáltató Kft. (M-Sansz Kft.) kontra Európai Bizottság ügyben 2018. szeptember 28-án a Törvényszék (hetedik tanács) által hozott végzés ellen az M-Sansz Kereskedelmi, Termelő és Szolgáltató Kft. (M-Sansz Kft.) által 2018. december 3-án benyújtott fellebbezés

7

2019/C 148/09

C-809/18. P. sz. ügy: A Törvényszék (második tanács) T-7/17. sz., John Mills kontra EUIPO ügyben 2018. október 15-én hozott ítélete ellen az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) által 2018. december 20-án benyújtott fellebbezés

8

2019/C 148/10

C-818/18. P. sz. ügy: A Törvényszék (hetedik kibővített tanács) T-447/16. sz., Pirelli Tyre kontra EUIPO ügyben 2018. október 24-én hozott ítélete ellen a The Yokohama Rubber Co. Ltd által 2018. december 21-én benyújtott fellebbezés

9

2019/C 148/11

C-825/18. P. sz. ügy: A Törvényszék (második tanács) T-672/11. sz., Mamas and Papas kontra EUIPO ügyben 2018. október 23-án hozott ítélete ellen a Mamas and Papas Ltd által 2018. december 28-án benyújtott fellebbezés

11

2019/C 148/12

C-6/19. P. sz. ügy: A Törvényszék (hetedik kibővített tanács) T-447/16. sz., Pirelli Tyre kontra EUIPO ügyben 2018. október 24-én hozott ítélete ellen az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala által 2019. január 4-én benyújtott fellebbezés

12

2019/C 148/13

C-13/19. sz. ügy: Az Audiencia Provincial de Zaragoza (Spanyolország) által 2019. január 9-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Ibercaja Banco, S. A. kontra TJ és UK

13

2019/C 148/14

C-48/19. sz. ügy: A Bundesfinanzhof (Németország) által 2019. január 25-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — X-GmbH kontra Finanzamt Z

14

2019/C 148/15

C-56/19. P. sz. ügy: A Törvényszék (kilencedik tanács) T-113/15. sz., RFA International kontra Bizottság ügyben 2018. november 15 -én hozott ítélete ellen az RFA International, LP által 2019. január 25-én benyújtott fellebbezés

15

2019/C 148/16

C-57/19. P. sz. ügy: A Törvényszék (kibővített harmadik tanács) T-793/14. sz., Tempus Energy és Tempus Energy Technology kontra Bizottság ügyben 2018. november 15-én hozott ítélete ellen az Európai Bizottság által 2019. január 25-én benyújtott fellebbezés

16

2019/C 148/17

C-74/19. sz. ügy: A Tribunal Judicial da Comarca de Lisboa — Juízo Local Cível de Lisboa — Juiz 18 (Portugália) által 2019. január 31-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — LE kontra Transportes Aéreos Portugueses, SA

18

2019/C 148/18

C-80/19. sz. ügy: A Lietuvos Aukščiausiasis Teismas (Litvánia) által 2019. február 4-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — E. E.

18

2019/C 148/19

C-105/19. sz. ügy: A Monomeles Protodikeio Serron (Görögország) által 2019. február 8-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — WP kontra Trapeza Peiraios AE

20

2019/C 148/20

C-113/19. sz. ügy: A Cour administrative (Luxemburg) által 2019. február 12-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Luxaviation SA kontra Ministre de l'Environnement

21

2019/C 148/21

C-117/19. sz. ügy: A Mokestinių ginčų komisija prie Lietuvos Respublikos vyriausybės (Litvánia) által 2019. február 15-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — AB Linas Agro kontra Muitinės departamentas prie Lietuvos Respublikos finansų ministerijos

22

2019/C 148/22

C-130/19. sz. ügy: 2019. február 15-én benyújtott kereset — Európai Számvevőszék kontra Karel Pinxten

24

2019/C 148/23

C-144/19. sz. ügy: A Törvényszék (kilencedik tanács) T-680/14. sz., Lupin kontra Bizottság ügyben 2018. december 12-én hozott ítélete ellen a Lupin Ltd által 2019. február 20-án benyújtott fellebbezés

24

2019/C 148/24

C-145/19. P. sz. ügy: A Törvényszék (ötödik tanács) T-358/17. sz., Mubarak kontra Tanács ügyben 2018. december 12-én hozott ítélete ellen Mohamed Hosni Elsayed Mubarak által 2019. február 20-án benyújtott fellebbezés

26

2019/C 148/25

C-146/19. sz. ügy: A Vrhovno sodišče Republike Slovenije (Szlovénia) által 2019. február 21-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — SCT, d.d., csődgondnokság alatt kontra Szlovén Köztársaság

27

2019/C 148/26

C-149/19. sz. ügy: Az Okresný súd Bratislava V (Szlovák Köztársaság) által 2019. február 22-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — R. B. elleni büntetőeljárás

28

2019/C 148/27

C-151/19. sz. ügy: A Törvényszék (kilencedik tanács) T-684/14. sz., Krka kontra Bizottság ügyben 2018. december 12-én hozott ítélete ellen az Európai Bizottság által 2019. február 21-én benyújtott fellebbezés

29

2019/C 148/28

C-161/19. sz. ügy: 2019. február 22-én benyújtott kereset — Európai Bizottság kontra Osztrák Köztársaság

30

2019/C 148/29

C-164/19. sz. ügy: A Törvényszék (kilencedik tanács) T-701/14. sz., Niche Generics kontra Bizottság ügyben 2018. december 12-én hozott ítélete ellen a Niche Generics Ltd által 2019. február 22-én benyújtott fellebbezés

31

2019/C 148/30

C-165/19. P. sz. ügy: A Törvényszék (kibővített kilencedik tanács) T-851/14. sz., Slovak Telekom kontra Bizottság ügyben 2018. december 13-án hozott ítélete ellen a Slovak Telekom, a.s. által 2019. február 22-én benyújtott fellebbezés

32

2019/C 148/31

C-166/19. sz. ügy: A Törvényszék (kilencedik tanács) T-705/14. sz., Unichem Laboratories kontra Bizottság ügyben 2018. december 12-én hozott ítélete ellen az Unichem Laboratories Ltd által 2019. február 22-én benyújtott fellebbezés

33

2019/C 148/32

C-173/19. P. sz. ügy: A Törvényszék (hatodik tanács) T-890/16. sz., Scandlines Danmark és Scandlines Deutschland kontra Bizottság ügyben 2018. december 13-án hozott végzése ellen a Scandlines Danmark ApS és a Scandlines Deutschland GmbH által 2019. február 25-én benyújtott fellebbezés

34

2019/C 148/33

C-174/19. P. sz. ügy: A Törvényszék (hatodik tanács) T-630/15. sz., Scandlines Danmark és Scandlines Deutschland kontra Bizottság ügyben 2018. december 13-án hozott ítélete ellen a Scandlines Danmark ApS és a Scandlines Deutschland GmbH által 2019. február 25-én benyújtott fellebbezés

35

2019/C 148/34

C-175/19. P. sz. ügy: A Törvényszék (hatodik tanács) T-631/15. sz., Stena Line Scandinavia kontra Bizottság ügyben 2018. december 13-án hozott ítélete ellen a Stena Line Scandinavia AB által 2019. február 25-én benyújtott fellebbezés

37

2019/C 148/35

C-183/19. P. sz. ügy: A Törvényszék (harmadik tanács) T-290/16. sz., Fruits de Ponent kontra Bizottság ügyben 2018. december 13-án hozott ítélete ellen a Fruits de Ponent, S. C. C. L. által 2019. február 22-én benyújtott fellebbezés

38

 

GCEU

2019/C 148/36

T-716/14. sz. ügy: A Törvényszék 2019. március 7-i ítélete — Tweedale kontra EFSA (Dokumentumokhoz való hozzáférés — 1049/2001/EK rendelet — A glifozát hatóanyag jóváhagyásának megújítása keretében végzett toxicitási vizsgálatokra vonatkozó dokumentumok — A hozzáférés részleges megtagadása — A kereskedelmi érdekek védelmével kapcsolatos kivétel — Nyomós közérdek — 1367/2006/EK rendelet — A környezetbe való kibocsátásra vonatkozó információ fogalma)

40

2019/C 148/37

T-135/15. sz. ügy: A Törvényszék 2019. március 12-i ítélete — Olaszország kontra Bizottság (EMOGA — A finanszírozásból kizárt kiadások — Olaszország által kifizetett kiadások — A cukoripar szerkezetátalakítására szolgáló ideiglenes rendszer — 320/2006/EK rendelet — 968/2006/EK rendelet — 1290/2005/EK rendelet — 24 hónapos határidő — A többéves intézkedés fogalma — A szerkezetátalakításra nyújtott támogatás megítélésének feltételei — A termelőberendezés fogalma — A silók minősítése — A teljes leszerelés fogalma — A VI/5330/97. sz. dokumentum 2. melléklete — Az uniós szabályozás értelmezési nehézségei — Lojális együttműködés — Jogos Bizalom — Ne bis in idem — Vágási támogatás — A mezőgazdasági termékek megismertetésével és promóciójával kapcsolatos cselekvések — Késedelmes kifizetések — Kivételes igazgatási körülmények fennállásának bizonyítéka — Egyenlő bánásmód — Az uniós rendelet egyik nyelvi változatában lévő fordítási hiba — A pénzügyi korrekció tagállamnak való betudhatósága)

41

2019/C 148/38

T-139/15. sz. ügy: A Törvényszék 2019. március 12-i ítélete — Magyarország kontra Bizottság (EMOGA — Garanciarészleg — EMGA — Cukor — Az Európai Közösségen belül a cukoripar szerkezetátalakítására szolgáló ideiglenes rendszer — 320/2006/EK rendelet — 968/2006/EK rendelet — A finanszírozásból kizárt kiadások — Magyarország által kifizetett kiadások — A teljes leszerelésre nyújtott támogatás és a részleges leszerelésre nyújtott támogatás megítélésének feltételei — A termelőberendezések fogalma — A silók használatának a támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában való értékelése — A teljes leszerelés fogalma — A VI/5330/97. sz. dokumentum 2. melléklete — Az uniós szabályozás értelmezési nehézségei — Lojális együttműködés)

42

2019/C 148/39

T-156/15. sz. ügy: A Törvényszék 2019. március 12-i ítélete — Franciaország kontra Bizottság (EMOGA és EMGA — A finanszírozásból kizárt kiadások — Franciaország által kifizetett kiadások — Területalapú támogatási program — Eljárási garanciák — 885/2006/EK rendelet — Az állandó legelő fogalma — 1120/2009/EK rendelet — A takarmánytermő területek nem megfelelő meghatározásán alapuló nemzeti ellenőrzési rendszer — Az összes kiadás kizárása — Arányosság — Francia vidékfejlesztési program — Hátrányos természeti adottságú területek — 1975/2006/EK rendelet — 65/2011/EU rendelet — Pénzügyi átalánykorrekció — Helyszíni ellenőrzések — Az állománysűrűség kritériuma — Állatok megszámlálása — A cukoripar szerkezetátalakítására szolgáló ideiglenes rendszer — 320/2006/EK rendelet — 968/2006/EK rendelet — A szerkezetátalakítási támogatás megítélésének feltételei — A termelőberendezések fogalma — A silók használatának a támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában való értékelése — A teljes leszerelés fogalma — Arányosság — Egyenlő bánásmód — A VI/5330/97. sz. dokumentum 2. melléklete)

43

2019/C 148/40

T-730/16. sz. ügy: A Törvényszék 2019. március 13-i ítélete — Espírito Santo Financial Group kontra EKB (Dokumentumokhoz való hozzáférés — 2004/258/EK határozat — Az EKB Banco Espírito Santo SA-ról szóló, 2014. augusztus 1-jei határozatára vonatkozó dokumentumok — A hozzáférés részleges megtagadása — Az EKB döntéshozó szervei tanácskozásainak titkosságára vonatkozó kivétel — Az Unió vagy valamely tagállam pénzügyi, monetáris vagy gazdaságpolitikájára vonatkozó kivétel — Az Unión vagy valamely tagállamon belüli pénzügyi rendszer stabilitására vonatkozó kivétel — A kereskedelmi érdekek védelmére vonatkozó kivétel — A belső használatra szánt dokumentumokra vonatkozó kivétel — Indokolási kötelezettség)

44

2019/C 148/41

T-799/16. sz. ügy: A Törvényszék 2019. március 12-i ítélete — Xiaomi kontra EUIPO — Dudingen Develops (MI) (Európai uniós védjegy — Felszólalási eljárás — A MI európai uniós ábrás védjegy bejelentése — MI korábbi európai uniós ábrás védjegy — Viszonylagos kizáró ok — A 207/2009/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja [jelenleg az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja] — Indoklási kötelezettség — A 207/2009/EK rendelet 75. cikke [jelenleg az (EU) 2017/1001 rendelet 94. cikke])

45

2019/C 148/42

T-837/16. sz. ügy: A Törvényszék 2019. március 7-i ítélete — Svédország kontra Bizottság (REACH — Az ólom-szulfokromát-sárga és az ólom-kromát molibdát-szulfát-vörös felhasználását engedélyező bizottsági határozat — Az 1907/2006/EK rendelet 60. cikkének (4) és (5) bekezdése — Az alternatív megoldások rendelkezésre állásának hiányára vonatkozó vizsgálat — Téves jogalkalmazás)

46

2019/C 148/43

T-59/17. sz. ügy: A Törvényszék 2019. március 7-i ítélete — L kontra Parlament (Közszolgálat — Akkreditált parlamenti asszisztens — A szerződés megszüntetése — A bizalmi viszony megromlása — Külső tevékenységek — Nyilvánvaló értékelési hiba — Kártérítési kérelem)

47

2019/C 148/44

T-329/17. sz. ügy: A Törvényszék 2019. március 7-i ítélete — Hautala és társai kontra EFSA (Dokumentumokhoz való hozzáférés — 1049/2001/EK rendelet — A glifozát hatóanyag jóváhagyásának megújítása keretében végzett rákkeltő hatással kapcsolatos vizsgálatokra vonatkozó dokumentumok — A hozzáférés részleges megtagadása — A kereskedelmi érdekek védelmével kapcsolatos kivétel — Nyomós közérdek — 1367/2006/EK rendelet — A környezetbe való kibocsátásra vonatkozó információ fogalma)

47

2019/C 148/45

T-446/17. sz. ügy: A Törvényszék 2019. március 12-i ítélete — TK kontra Parlament (Közszolgálat — Ideiglenes alkalmazottak — A meghatározott tevékenységek megváltozása — A beosztás fogalma — Állásinterjúra való behívás — Az eljárás fogalma — Lelki zaklatással vádolás — Segítségnyújtás iránti kérelem — Felelősség — Lelki zaklatás)

48

2019/C 148/46

T-798/17. sz. ügy: A Törvényszék 2019. március 12-i ítélete — De Masi és Varoufakis kontra EKB (A dokumentumokhoz való hozzáférés — 2004/258/EK határozat — »A KBER és az EKB alapokmányáról szóló jegyzőkönyv 14.4 cikkének értelmezését érintő kérdésekre adott válaszok« című dokumentum — A hozzáférés megtagadása — A jogi tanácsadás védelmére vonatkozó kivétel — A belső használatra rendelt dokumentumok védelmére vonatkozó kivétel — Nyomós közérdek)

49

2019/C 148/47

T-26/18. sz. ügy: A Törvényszék 2019. március 12-i ítélete — Franciaország kontra Bizottság (EMGA és EMVA — A finanszírozásból kizárt kiadások — Franciaország által kifizetett kiadások — Egyszeri és átalány pénzügyi korrekciók — Területalapú támogatási program — Mezőgazdaságiparcella-azonosító rendszer — A támogatható területek meghatározása — A földterületek jó mezőgazdasági és ökológiai állapotban tartása — A táj jellegzetességei — Legelők és pusztai legelők — A támogatható területek nem megfelelő meghatározásán alapuló nemzeti ellenőrzési rendszer — Arányosság — Indokolási kötelezettség — Megfelelőségi vizsgálat — A legvalószínűbb hiba — Téves jogalkalmazás)

50

2019/C 148/48

T-106/18. sz. ügy: A Törvényszék 2019. március 7-i ítélete — Laverana kontra EUIPO — Agroecopark (VERA GREEN) (Európai uniós védjegy — Felszólalási eljárás — A VERA GREEN európai uniós szóvédjegy bejelentése — LAVERA korábbi európai uniós szóvédjegy — Viszonylagos kizáró ok — Összetéveszthetőség hiánya — Az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja)

51

2019/C 148/49

T-297/18. sz. ügy: A Törvényszék 2019. március 13-i ítélete — Wirecard Technologies kontra EUIPO — Striatum Ventures (supr) (Európai uniós védjegy — Törlési eljárás — supr európai uniós szóvédjegy — Zupr korábbi Benelux szóvédjegy — Viszonylagos kizáró ok — Összetéveszthetőség — A megjelölések hasonlósága — Az (EU) 2017/1001 rendelet 60. cikke (1) bekezdésének a) pontja és 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja)

51

2019/C 148/50

T-463/18. sz. ügy: A Törvényszék 2019. március 12-i ítélete — Novartis kontra EUIPO (SMARTSURFACE) (Európai uniós védjegy — A SMARTSURFACE európai uniós szóvédjegy bejelentése — Feltétlen kizáró ok — Leíró jelleg — Az (EU) 2017/1001 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja — Megkülönböztető képesség hiánya — A 2017/1001 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja)

52

2019/C 148/51

T-326/18. sz. ügy: A Törvényszék 2019. március 8-i végzése — Herrero Torres kontra EUIPO — DZ Licores (CARAJILLO LICOR 43 CUARENTA Y TRES) (Európai uniós védjegy — Felszólalási eljárás — A CARAJILLO LICOR 43 CUARENTA Y TRES európai uniós ábrás védjegy bejelentése — A korábbi Carajillo nemzeti ábrás védjegy — Viszonylagos kizáró ok — Összetéveszthetőség — A 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja — Nyilvánvalóan minden jogi alapot nélkülöző kereset)

53

2019/C 148/52

T-125/19. sz. ügy: 2019. február 20-án benyújtott kereset — Clem & Jo Optique kontra EUIPO — C&A (C&J)

54

2019/C 148/53

T-126/19. sz. ügy: 2019. február 21-én benyújtott kereset — Krajowa Izba Gospodarcza Chłodnictwa i Klimatyzacji kontra Bizottság

54

2019/C 148/54

T-131/19. sz. ügy: 2019. február 25-én benyújtott kereset — Oosterbosch kontra Parlament

55

2019/C 148/55

T-132/19. sz. ügy: 2019. február 26-án benyújtott kereset — Ashworth kontra Parlament

56

2019/C 148/56

T-135/19. sz. ügy: 2019. március 1-jén benyújtott kereset — Corporació Catalana de Mitjans Audiovisuals kontra EUIPO — Dalmat (LaTV3D)

58

2019/C 148/57

T-137/19. sz. ügy: 2019. február 28-án benyújtott kereset — Souruh kontra Tanács

58

2019/C 148/58

T-138/19. sz. ügy: 2019. február 14-én benyújtott kereset — WH kontra EUIPO

59

2019/C 148/59

T-141/19. sz. ügy: 2019. március 4-én benyújtott kereset — Sabo és társai kontra Parlament és Tanács

60

2019/C 148/60

T-142/19. sz. ügy: 2019. március 1-jén benyújtott kereset — Nosio kontra EUIPO — Passi (PASSIATA)

60

2019/C 148/61

T-143/19. sz. ügy: 2019. március 2-án benyújtott kereset — Solar Ileias Bompaina kontra Bizottság

61

2019/C 148/62

T-147/19. sz. ügy: 2019. március 6-án benyújtott kereset — Flovax kontra EUIPO — Dagniaux és Gervais Danone (GLACIER DAGNIAUX DEPUIS 1923)

62

2019/C 148/63

T-156/19. sz. ügy: 2019. március 12-én benyújtott kereset — Koenig & Bauer kontra EUIPO (we’re on it))

63

2019/C 148/64

T-507/16. sz. ügy: A Törvényszék 2019. március 1-jei végzése — Baradel és társai kontra EBA

64

2019/C 148/65

T-760/18. sz. ügy: A Törvényszék 2019. február 15-i végzése — Intercontinental Exchange Holdings kontra EUIPO — New York Mercantile Exchange (NYMEX BRENT)

64

HU

 

IV Tájékoztatások

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

Az Európai Unió Bírósága

29.4.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 148/1

Az Európai Unió Bírósága utolsó kiadványai az Európai Unió Hivatalos Lapjában

(2019/C 148/01)

Utolsó kiadvány

HL C 139., 2019.4.15.

Korábbi közzétételek

HL C 131., 2019.4.8.

HL C 122., 2019.4.1.

HL C 112., 2019.3.25.

HL C 103., 2019.3.18.

HL C 93., 2019.3.11.

HL C 82., 2019.3.4.

Ezek a következő helyeken hozzáférhetők:

EUR-Lex: http://eur-lex.europa.eu

V Hirdetmények

BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOK

CDJ

29.4.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 148/2

A Bíróság (első tanács) 2019. március 7-i ítélete –Izsák Balázs-Árpád, Dabis Attila kontra Európai Bizottság, Magyarország, Görög Köztársaság, Románia, Szlovák Köztársaság

(C-420/16. P. sz. ügy) (1)

(Fellebbezés - Intézményi jog - Polgári kezdeményezés - 211/2011/EU rendelet - A polgári kezdeményezésre irányuló javaslat nyilvántartásba vétele - A 4. cikk (2) bekezdésének b) pontja - Azon feltétel, hogy a javaslat nem eshet nyilvánvalóan az Európai Bizottság azon hatáskörén kívül, hogy a Szerződések végrehajtásához uniós jogi aktusra irányuló javaslatot nyújtson be - Bizonyítási teher - Gazdasági, társadalmi és területi kohézió - EUMSZ 174. cikk - A „Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák megőrzéséért” című polgári kezdeményezés - Nyilvántartásba vétel iránti kérelem - A Bizottság általi elutasítás)

(2019/C 148/02)

Az eljárás nyelve: magyar

Felek

Fellebbezők: Izsák Balázs-Árpád, Dabis Attila (képviselő: Sobor D., ügyvéd)

A többi fél az eljárásban: Európai Bizottság (képviselők: K. Banks, Talabér-Ritz K., H. Krämer és B.-R. Killmann meghatalmazottak), Magyarország (képviselő: Fehér M. Z. meghatalmazott), Görög Köztársaság, Románia (képviselők: R. H. Radu, C. R. Canțăr, C.-M. Florescu, L. Lițu és E. Gane meghatalmazottak), Szlovák Köztársaság (képviselő: B. Ricziová meghatalmazott)

Rendelkező rész

1)

A Bíróság az Európai Unió Törvényszékének 2016. május 10-i Izsák és Dabis kontra Bizottság ítéletét (T-529/13, EU:T:2016:282) hatályon kívül helyezi.

2)

A Bíróság a „Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért” című európai polgári kezdeményezés nyilvántartásba vétele iránti kérelemről hozott, 2013. július 25-i C(2013) 4975 final bizottsági határozatot megsemmisíti.

3)

A Bíróság az Európai Bizottságot kötelezi mind az elsőfokú eljárásban, mind pedig a fellebbezési eljárásban felmerült költségek viselésére.

4)

Magyarország, Románia és a Szlovák Köztársaság maga viseli saját költségeit.

(1)  HL C 392., 2016.10.24

29.4.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 148/3

A Bíróság (nagytanács) 2019. március 5-i ítélete (a Tallinna Ringkonnakohus [Észtország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — Eesti Pagar AS kontra Ettevõtluse Arendamise Sihtasutus, Majandus- ja Kommunikatsiooniministeerium

(C-349/17. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - Állami támogatások - 800/2008/EK rendelet (általános csoportmentességi rendelet) - A 8. cikk (2) bekezdése - Ösztönző hatású támogatások - A „projekt megkezdésének” fogalma - A nemzeti hatóságok hatásköre - Jogellenes támogatás - Az Európai Bizottság vagy valamely nemzeti bíróság határozatának hiánya - A nemzeti hatóságoknak a jogellenes támogatás saját kezdeményezésükre való visszatéríttetésére vonatkozó kötelezettsége - Jogalap - Az EUMSZ 108. cikk (3) bekezdése - A bizalomvédelem általános uniós jogi elve - A 800/2008 rendelet alapján támogatást nyújtó illetékes nemzeti hatóság határozata - A támogatás iránti kérelem támogathatóságát kizáró körülmények ismerete - Jogos bizalom keltése - Hiány - Elévülés - Strukturális alapból társfinanszírozott támogatások - Alkalmazandó szabályozás - 2988/95/EK, Euratom rendelet - Nemzeti szabályozás - Kamatok - Kamatok követelésére vonatkozó kötelezettség - Jogalap - Az EUMSZ 108. cikk (3) bekezdése - Alkalmazandó szabályozás - Nemzeti szabályozás - A tényleges érvényesülés elve)

(2019/C 148/03)

Az eljárás nyelve: észt

A kérdést előterjesztő bíróság

Tallinna Ringkonnakohus

Az alapeljárás felei

Felperes: Eesti Pagar AS

Alperesek: Ettevõtluse Arendamise Sihtasutus, Majandus- ja Kommunikatsiooniministeerium

Rendelkező rész

1)

A[z EUMSZ 107.] és [EUMSZ 108. cikk] alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet (általános csoportmentességi rendelet) 8. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az e rendelkezés értelmében vett, „a projekttel kapcsolatos munkálatok vagy tevékenységek” végrehajtása megkezdődött, ha a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőzően az e projekthez vagy e tevékenységhez szükséges eszközök első megrendelése érdekében feltétel nélküli és jogilag kötelező kötelezettségvállalást tettek, az e kötelezettségvállalástól való elállás esetleges költségeitől függetlenül.

2)

Az EUMSZ 108. cikk (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy e rendelkezés megköveteli, hogy a nemzeti hatóság saját kezdeményezésére téríttesse vissza a 800/2008 rendelet alapján általa nyújtott támogatást akkor, ha utóbb megállapítja, hogy az e rendeletben előírt feltételek nem teljesültek.

3)

Az uniós jogot úgy kell értelmezni, hogy a nemzeti hatóság, amennyiben a 800/2008 rendeletet tévesen alkalmazva nyújt támogatást, e támogatás szabályszerűségét illetően nem kelt jogos bizalmat a támogatás kedvezményezettjében.

4)

Az uniós jogot úgy kell értelmezni, hogy amennyiben a nemzeti hatóság a 800/2008 rendeletet tévesen alkalmazva nyújtott támogatást valamely strukturális alapból, a jogellenes támogatás visszatéríttetésére alkalmazandó elévülési idő — amennyiben az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet alkalmazási feltételei teljesülnek — az e rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében megállapított négy év, illetve ennek hiányában az alkalmazandó nemzeti jogban előírt határidő.

5)

Az uniós jogot úgy kell értelmezni, hogy a nemzeti hatóság, amikor a 800/2008 rendelet alapján általa tévesen nyújtott támogatást saját kezdeményezésére visszatérítteti, az alkalmazandó nemzeti jogi szabályoknak megfelelően köteles e támogatás kedvezményezettjétől kamatokat követelni. E tekintetben az EUMSZ 108. cikk (3) bekezdése megköveteli, hogy e szabályok lehetővé tegyék a jogellenes támogatás teljes visszatéríttetésének biztosítását, és hogy ennélfogva a támogatás kedvezményezettjét kötelezzék különösen arra, hogy azon időszak egészére vonatkozóan fizessen kamatot, amelynek során e támogatásban részesült, éspedig olyan kamatlábat figyelembe véve, amely megfelel annak a kamatlábnak, amelyet akkor alkalmaztak volna, ha a kedvezményezettnek a szóban forgó támogatás összegét a piacon kölcsön formájában kellett volna felvennie az említett időszakban.

(1)  HL C 269., 2017.8.14.

29.4.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 148/4

A Bíróság (hatodik tanács) 2019. március 7-i ítélete (a Supremo Tribunal Administrativo [Portugália] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — Suez II Water Technologies & Solutions Portugália, Unipessoal Lda, korábban GE Power Controls Portugália Unipessoal, Lda kontra Fazenda Pública

(C-643/17. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - Vámunió - 2913/92/EGK rendelet - 37. cikk - Közösségi Vámkódex - 2454/93/EGK rendelet - 313. cikk - Az áruk vámjogi helyzete - Az áruk közösségi jellegének vélelme)

(2019/C 148/04)

Az eljárás nyelve: portugál

A kérdést előterjesztő bíróság

Supremo Tribunal Administrativo

Az alapeljárás felei

Felperes: Suez II Water Technologies & Solutions Portugália, Unipessoal Lda, korábban GE Power Controls Portugália Unipessoal, Lda

Alperes: Fazenda Pública

Rendelkező rész

Az 1998. január 12-i 75/98/EK bizottsági rendelettel módosított, a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet 313. cikkét úgy kell értelmezni, hogy az olyan árukat, mint amelyek az alapügy tárgyát képezik, amelyeket harmadik országokban letelepedett társaságok szállítottak és számláztak ki az Európai Unió vámterületén letelepedett valamely társaság részére abból a célból, hogy azokat ott használják, úgy kell tekinteni, mint amelyeket az 1996. december 19-i 82/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel módosított, a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet 37. cikke értelmében e területre beléptettek, és amelyek ezért a 75/98 rendelettel módosított 2454/93 rendelet 313. cikke (2) bekezdésének a) pontjában szereplő kivétel hatálya alá tartoznak, és ezért csak azon áruk közösségi jellegét kell elismerni, amelyek tekintetében bizonyították, hogy azokat az Unió vámterületén szabad forgalomba bocsátási eljárás alá vonták.

(1)  HL C 52., 2018.2.12

29.4.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 148/5

A Bíróság (tizedik tanács) 2019. március 6-i ítélete — BMB sp. z o.o. kontra az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO), Ferrero SpA

(C-693/17. sz. ügy) (1)

(Fellebbezés - Közösségi formatervezési minta - 6/2002/EK rendelet - A 25. cikk (1) bekezdésének e) pontja - Megsemmisítési eljárás - Egy cukorkásdobozt ábrázoló formatervezési minta - Megsemmisítés)

(2019/C 148/05)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: BMB sp. z o.o. (képviselő: K. Czubkowski, radca prawny)

A többi fél az eljárásban: Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselők: S. Hanne és D. Walicka meghatalmazottak), Ferrero SpA (képviselő: M. Kefferpütz, Rechtsanwalt)

Rendelkező rész

1)

A Bíróság a fellebbezést elutasítja.

2)

A Bíróság a BMB sp. z o.o.-t kötelezi a költségek viselésére.

(1)  HL C 142., 2018.04.23.

29.4.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 148/6

A Bíróság (első tanács) 2019. március 7-i ítélete — Európai Bizottság kontra Alain Laurent Brouillard

(C-728/17. sz. ügy) (1)

(Fellebbezés - Közszolgálat - Felvétel - Versenyvizsga - Vizsgára bocsátási feltételek - Szükséges oklevelek és megkövetelt szintű végzettség - EPSO/AD/306/15 nyílt versenyvizsga - Képesítéseken alapuló előválasztás - Belga, francia vagy luxemburgi felsőoktatási intézményben folytatott teljes jogi képzésnek megfelelő végzettség - Jogi, gazdasági és vállalat-irányítás szakon, magánjogi szakirányon szerzett, speciális kétéves jogász-nyelvész mesterképzést igazoló mesteroklevél - A „gyakorlati tapasztalat elismerését” követő kiállítás - A pályázat elutasítása)

(2019/C 148/06)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: Európai Bizottság (képviselők: P. Mihaylova és G. Gattinara)

A másik fél az eljárásban: Alain Laurent Brouillard (képviselő: H. Brouillard ügyvéd)

Rendelkező rész

1)

A Bíróság a fellebbezést elutasítja.

2)

A Bíróság az Európai Bizottságot kötelezi a költségek viselésére.

(1)  HL C 112., 2018.3.26.

29.4.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 148/6

A Törvényszék (hatodik tanács) T-80/18. sz., Bettani kontra Bizottság ügyben 2018. április 24-én hozott végzése ellen Mauro Bettani által 2018. június 13-án benyújtott fellebbezés

(C-392/18. P. sz. ügy)

(2019/C 148/07)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Fellebbező: Mauro Bettani (képviselő: M. Bettani avvocato)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság

A Bíróság (hatodik tanács) 2019. március 7-i végzésével elutasította a fellebbezést, és Mauro Bettanit kötelezte saját költségeinek a viselésére.

29.4.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 148/7

A T-709/17. sz., M-Sansz Kereskedelmi, Termelő és Szolgáltató Kft. (M-Sansz Kft.) kontra Európai Bizottság ügyben 2018. szeptember 28-án a Törvényszék (hetedik tanács) által hozott végzés ellen az M-Sansz Kereskedelmi, Termelő és Szolgáltató Kft. (M-Sansz Kft.) által 2018. december 3-án benyújtott fellebbezés

(C-757/18 P. sz. ügy)

(2019/C 148/08)

Az eljárás nyelve: magyar

Felek

Fellebbező: M-Sansz Kereskedelmi, Termelő és Szolgáltató Kft. (M-Sansz Kft.) (képviselő: Ravasz L., ügyvéd)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság

Kereseti kérelmek

Fellebbezésében az M-Sansz Kft. azt kéri, hogy a Bíróság

—

helyezze hatályon kívül a T/709/17 számú, 2018. szeptember 28-án kelt Törvényszéki végzést (hetedik tanács); s ítéletével az alperesi elfogadhatatlansági kifogást utasítsa el és adjon helyt a felperesi keresetnek akként, hogy az SA.29432 [(CP 290/2009) SA.45498 [(FC/2016) bizottsági határozatokról elsődlegesen állapítsa meg, hogy a fenti határozatok nem az állami támogatás EUMSZ 107. cikk (l) bekezdés szerint összeegyeztethetőségét állapítják meg, másodlagosan állapítsa meg, hogy a megtámadott határozatok a Fővárosi Törvényszék előtt 23.P.25.843/2016 sz. per vonatkozásában felperesre nézve nem számítanak joghatás kiváltására irányuló jogi aktusnak, ezért a felperes nem közvetlenül és személyében érintett fél, mivel a kártérítési igényét a felperes az állami támogatás EUMSZ 107. cikk (1) bekezdés megsértése miatt indította, nem pedig az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdés megsértése miatt. Továbbá amennyiben pedig a megtámadott határozatok a felperesre az EUMSZ 107. cikk (l) bekezdésre alapított perrel kapcsolatosan jogi aktusnak minősülnek, akkor akként adjon helyt a keresetnek, hogy állapítsa meg, hogy a megtámadott határozatok érvénytelenek, mert a magyar hatóságok által nyújtott támogatás sérti az EUMSZ 107. cikk (l) bekezdését (megsemmisítés);

—

továbbá kéri, hogy amennyiben érdemi ítélet hozatalára nem lát lehetőséget, a Bíróság helyezze hatályon kívül a Törvényszék fenti végzését, s határozatával utalja vissza az elsőfokú Törvényszék elé az ügyet;

—

valamint kéri, hogy az l. szerinti döntés esetén kötelezze a Bíróság az alperest saját első- és másodfokú költségei viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az EUMSZ 263. cikkének és a vastagítva kiemelt előírások, esetjog megsértése az alábbiak szerint:

A felperesi magyar cég az SA.29432 és az SA.45498 kapcsolatos eljárásokat panasszal indította meg. A panaszok jogellenes állami támogatást állítottak a felperesi céget is magában foglaló körben diszkriminatív elbánással: azonos magyarországi tevékenységi kör, azonos magyarországi megyei telephely, megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása a kedvezményezett és a hátrányos megkülönböztetéssel sújtott cégeknél is, a jogellenes állami támogatás kirívóan és szabálytalanul magas összege. Ezen eljárásokban a felperes szerint a Bizottság nem hozott határozatokat, olyanokat biztosan nem, melyek vele szemben joghatást váltanak ki. A keresetben említett magyarországi perben (Fővárosi Törvényszék előtt 23.P.25.843/2016 sz. per) a jogellenes állami támogatással okozott kára megtérítését kérte a felperes, így az abban meghozandó döntésre egyértelműen kihatással van jelen eljárás eredménye. Fontos, hogy jogi értelemben bizottsági határozatnak nem minősülő aktusok ne döntsék el a hazai pert. E határozatok nem az állami támogatás EUMSZ 107. cikk (1) bekezdés szerint összeegyeztethetőségét állapítják meg, a felperesre nézve nem számítanak joghatás kiváltására irányuló jogi aktusnak, ezért a felperes nem közvetlenül és személyében érintett fél, mivel a kártérítési igényét a felperes az állami támogatás EUMSZ 107. cikk (1) bekezdés megsértése miatt indította, nem pedig az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdés megsértése miatt.

A Plaumann-tesztnek a felperes jelen ügyben megfelelt (C 25/62). A felperes bizonyította, hogy „ő az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése értelmében, az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdése és a 2015/1589 rendelet (1) 1. cikkének h) pontja értelmében vett "érdekelt fél”, a C-83/09 P. számú ügyben a Bíróságnak még azonos tevékenységi kör sem kellett a versenytársi minősítéshez.

Eljárásjogi sérelmek (a vastagított rendelkezések sérelme) a következők alapján:

Továbbá ha az érdekeltség bizonyítására csatolt táblázat vagy más magyarázatok sem elégítették ki az elsőfokú Törvényszéket, akkor alkalmaznia kellett volna a Törvényszék Eljárási Szabályzata 83. §-ának (1) –(3) bekezdése, 88. cikkének (1) bekezdése és a 89. §-ának (1) bekezdését, a (2) bekezdése a-c.) pontjait, a (3) bekezdés a.) és d.) pontjait, a (4) bekezdést, a 92. §-ának (1) bekezdését és tájékoztatással, felhívással kellett volna élnie a felperes felé e körben. Sérelmes ezért, hogy a Törvényszék nem járt el hivatalból, pedig a vonatkozó időszakot is vizsgáló Sargentini-jelentés elmarasztalta Magyarországot a jogállamiság — ideértve a gazdasági jogállamiság — értékei érvényesülését illetően (12), (13), (22), (23) cikkek).

(1)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. július 13-i (EU) 2015/1589 tanácsi rendelet (HL 2015, L 248., 9. o.)

29.4.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 148/8

A Törvényszék (második tanács) T-7/17. sz., John Mills kontra EUIPO ügyben 2018. október 15-én hozott ítélete ellen az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) által 2018. december 20-án benyújtott fellebbezés

(C-809/18. P. sz. ügy)

(2019/C 148/09)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselők: A. Lukošiūtė meghatalmazott)

A többi fél az eljárásban: John Mills Ltd, Jerome Alexander Consulting Corp.

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

—

helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet;

—

a John Mills Ltd-t kötelezze az EUIPO részéről felmerült költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A 207/2009 rendelet (1) 8. cikke (3) bekezdésének megsértése

—

A Törvényszék tévesen értelmezte a 207/2009 rendelet 8. cikke (3) bekezdésének rendelkezéseit azzal, hogy a hatályát a megjelölések azonosságának fogalmára korlátozta, és annak a 207/2009 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti értelmet tulajdonította.

—

A Törvényszék nem vette kellően figyelembe a 207/2009 rendelet 8 cikke (3) bekezdésének célját, amely annak elkerülésére irányul, hogy a védjegyjogosult ügynöke a védjeggyel visszaéljen, mivel az ügynök használhatja az említett védjegyjogosulthoz fűződő gazdasági kapcsolata során szerzett ismereteit és tapasztalatait, és ennek következtében tisztességtelenül kihasználhatja azokat az erőfeszítéseket és befektetéseket, amelyeket maga a védjegyjogosult tett, és ezzel vitatható módon a szó szerinti értelmezést helyezte előtérbe. Az uniós bíróság azonban következetesen a védjegyjog teleologikus megközelítése alapján alakítja ki álláspontját.

—

A szó szerinti értelmezésből az a következtetésre sem vonható le, hogy a 207/2009 rendelet 8 cikkének (3) bekezdése kizárólag az azonos védjegyekre alkalmazható. Elegendő tehát, ha a szóban forgó megjelölések a korábbi védjegy megkülönböztető képességének lényegét alkotó elemekben megegyeznek. Ezen az alapon, az ütköző védjegyeknek a 207/2009 rendelet 8 cikkének (3) bekezdésére tekintettel történő vizsgálata céljából meg kell határozni, hogy az európai uniós védjegybejelentés olyan módon tartalmazza-e a korábbi védjegy alapvető elmeit, hogy abból egyértelmű, hogy a bejelentője jogosulatlanul kisajátítja a védjegyjogosultnak a védjegyére vonatkozó jogait. A tisztességtelen ügynök ugyanis nem csupán a korábbi védjegynek az eredeti védjegyjogosult általi minden későbbi, az Európai Unión belül történő lajstromozását akadályozhatja meg, hanem az eredeti jogosult általi, az Európai Unión belül történő bármilyen használatát is.

A Bíróság alapokmánya 36. cikkének megsértése

—

A fellebbezéssel megtámadott ítélet érvelése olyan mértékben ellentmondásos, hogy egyrészről elismeri, hogy a megjelölések akkor azonosak, ha az egyik módosítás vagy hozzáadás nélkül jeleníti meg a másikat, másrészt pedig azt, hogy a megjelölések akkor is azonosak, ha a megkülönböztető képességet nem érintő, eltérő elemeket tartalmaznak (lásd a megtámadott ítélet 38–40. pontját). Ezen érvelés ellentmondásos, mivel ugyanazt az „azonosság” fogalmat alkalmazza eltérő jogi és ténybeli helyzetekre, és annak tévesen két eltérő tartalmat tulajdonít.

—

A Törvényszék nem indokolta, hogy az ütköző védjegyek a megtámadott ítélet 39. pontjában általa megfogalmazott kritériumok alapján miért nem tartoznak a 207/2009 rendelet 8. cikke (3) bekezdésének hatálya alá.

(1)  A közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendelet (HL 2009. L 78., 1. o.).

29.4.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 148/9

A Törvényszék (hetedik kibővített tanács) T-447/16. sz., Pirelli Tyre kontra EUIPO ügyben 2018. október 24-én hozott ítélete ellen a The Yokohama Rubber Co. Ltd által 2018. december 21-én benyújtott fellebbezés

(C-818/18. P. sz. ügy)

(2019/C 148/10)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: The Yokohama Rubber Co. Ltd (képviselők: D. Martucci és F. Boscariol de Roberto avvocati)

A többi fél az eljárásban: Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO), Pirelli Tyre SpA

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

—

helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet;

—

szükség esetén utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé;

—

a Pirelli Tyre SpA-t kötelezze a jelen eljárás költségeinek viselésére, beleértve a Törvényszék előtti eljárással és a fellebbezési tanács előtti eljárással kapcsolatban felmerült költségeket is.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az első jogalap első része: a védjegy az áruk formájából áll-e a 40/94 rendelet (1) 7. cikke (1) bekezdése e) pontjának ii. alpontja értelmében véve?

A Törvényszék megállapította, hogy bár a vitatott megjelölést képező grafikai ábrázolás nem tartalmaz körvonalakat és ahhoz nem csatoltak további leírást, a Pirelli nem vitatta, hogy egyes gumiabroncs-mintái, az abroncs felületén, tartalmazzák a vitatott megjelölés által ábrázolt forma sávját. Az illetékes hatóságot megillető azon lehetőség, hogy figyelembe vegye a vitatott térbeli megjelölés alapvető jellemzőinek meghatározásához releváns eszközöket, ki lett terjesztve a síkbeli megjelölések vizsgálatára. A Törvényszék az indokolásában a következőket mondta ki: „Márpedig azt kell megállapítani, hogy objektíven és konkrétan vizsgálva a vitatott védjegy nem egy futófelület ábráját tartalmazza. Sokkal inkább egy futófelület önmagában álló sávját ábrázolja.” A Bíróság már többször kimondta, hogy az áru, illetve annak egy részének külső megjelenéséből álló térbeli védjegyekkel kapcsolatos ítélkezési gyakorlat olyan esetben is alkalmazható, mint a jelen eset, amikor a bejelentett védjegy az áru vagy annak egy részének síkbeli ábrázolásából álló ábrás védjegy. Ilyen esetben a védjegy szintén nem az árujegyzékébe tartozó áruk külső megjelenésétől független megjelölésből áll. A vitatott védjegy grafikai ábrázolása pontosan adja vissza az általa jelölni kívánt áru (vagyis a minta) formáját, illetve azon áru formáját, amelyhez műszaki okokból kötődik. A Törvényszék által adott magyarázat, miszerint a megjelölés nem képezi jelentős részét az árunak, önkényes és ellentétes mind a Bíróság, mind a Törvényszék ítélkezési gyakorlatával. A kérdés nem az, hogy a megjelölés jelentős részét képezi-e az árunak, hanem az, hogy részét képezi-e az árunak.

Az első jogalap második része: hozzáadott-e a fellebbezési tanács olyan formai elemeket, amelyek nem képezték részét a megjelölésnek, és amelyek így azon kívül estek és attól idegenek voltak?

A Törvényszék megállapítja, hogy a fellebbezési tanács a vitatott megjelölés által ábrázolt formából indult ki, de azt módosította. Más szóval, a fellebbezési tanács megváltoztatta a megjelölés jellegét azáltal, hogy azon kívül álló és attól idegen jellegzetességeket vagy jellemzőket tulajdonított neki vagy vélelmezett vele kapcsolatban. Valójában a fellebbezési tanács nem adott hozzá elemeket a megjelöléshez, hanem a tényleges áruk formáját elemezte és nem egy absztrakt formát. Ha a megjelölés, amint azt a Törvényszék állítja, valóban a megjelöléssel jelölt áruk (alkotó)részének élethű ábrázolása, akkor a formának a grafikai ábrázolásból eredő jellemzőit kell elemezni, az érintett áruk funkciója szempontjából. Véleményünk szerint a Törvényszék azt akarja mondani, hogy az EUIPO megpróbált olyan rejtett tulajdonságokat találni, amelyek az ábrázolt formán nem láthatók. Bár ezen értékelésnek első ránézésre kétségtelenül a ténylegesen bejelentett forma elemzésére kellene korlátozódnia, a forma (sáv) és az áruk (gumiabroncs) funkciója közötti kapcsolat megállapíthatósága további információk figyelembevételét igényli. Nézetünk szerint a bejelentett megjelölés elemzése meglehetősen egyszerű, hiszen az árukon a védjegy a megjelölés sorozatos ábrázolásaként jelenik meg. Ezért a kérdés valójában az, hogy „az ábrázolás megkérdőjelezhetetlenül az áru jelentős részének ábrázolása, vagy pedig annak csupán egy kis részének ábrázolása?”

Második jogalap: a tények elferdítése

A Törvényszék tévedett a Yokohama által hivatkozott tények és benyújtott iratok egészének értékelését illetően. Esetünkben pontosan megjelöltük a Törvényszék által állítólagosan elferdített bizonyítékokat, és bemutattuk azokat az értékelési hibákat, amelyek — nézetünk szerint — ezen elferdítéshez vezettek. Ezen elferdítés nyilvánvaló a Bíróság előtti ügyiratokban szereplő dokumentumokból is, anélkül, hogy a tényeket és a bizonyítékokat újból értékelni kellene.

(1)  A közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendelet (HL 1994. L 11., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 146. o.)

29.4.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 148/11

A Törvényszék (második tanács) T-672/11. sz., Mamas and Papas kontra EUIPO ügyben 2018. október 23-án hozott ítélete ellen a Mamas and Papas Ltd által 2018. december 28-án benyújtott fellebbezés

(C-825/18. P. sz. ügy)

(2019/C 148/11)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: Mamas and Papas Ltd (képviselők: S. Malynicz QC, B. Whitehead, J. Dainty Solicitors)

A másik fél az eljárásban: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság

—

helyezze hatályon kívül a Törvényszék T-672/11. sz., Mamas and Papas Ltd kontra EUIPO ügyben hozott ítéletét;

—

határozzon a korábbi nyilvánosságra jutás kérdésében;

—

utalja vissza az ügyet az Európai Unió Törvényszéke elé azon fennmaradó jogalapok vonatkozásában, amelyeket a Törvényszék előtt hoztak fel, de amelyek tárgyában az nem határozott;

—

az EUIPO-t és a beavatkozó felet kötelezze a saját költségeik és a felperes költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Elsőként a Törvényszék tévesen értelmezte a jogot az EUIPO-t a közösségi formatervezési mintáról szóló rendelet (1) 63. cikkének (1) bekezdése alapján megillető, a korábbi formatervezési minta nyilvánosságra jutásával kapcsolatos tényekre vonatkozó értékelési hatáskör kapcsán. Amennyiben a korábbi nyilvánosságra jutást a közösségi formatervezési minta jogosultja kifejezetten megerősíti, az EUIPO nem juthat eltérő következtetésre e kérdésben.

Másodszor, a korábbi nyilvánosságra jutás bizonyítékának értékelése kapcsán a Törvényszék mindenképpen elferdítette a bizonyítékokat, és tévesen értékelte a tényeket, mivel ítélete jelentős pontatlanságot tartalmaz az elé terjesztett dokumentumok alapján tett megállapítások tekintetében, ami az ügyiratokból egyértelműen kitűnik.

(1)  A közösségi formatervezési mintáról szóló, 2001. december 12-i 6/2002/EK tanácsi rendelet (HL 2002. L 3., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 27. kötet, 142. o.).

29.4.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 148/12

A Törvényszék (hetedik kibővített tanács) T-447/16. sz., Pirelli Tyre kontra EUIPO ügyben 2018. október 24-én hozott ítélete ellen az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala által 2019. január 4-én benyújtott fellebbezés

(C-6/19. P. sz. ügy)

(2019/C 148/12)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (képviselő: J. Ivanauskas meghatalmazott)

A többi fél az eljárásban: Pirelli Tyre SpA, The Yokohama Rubber Co. Ltd

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

—

helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet;

—

a Pirelli Tyre SpA-t kötelezze az EUIPO részéről felmerült költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az EUIPO egyetlen jogalapot hoz fel, amely a 40/94 rendelet (1) 7. cikke (1) bekezdése e) pontja ii. alpontjának megsértésén alapul.

—

A Törvényszék azzal, hogy megkövetelte, hogy ahhoz, hogy a 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdése e) pontja ii. alpontjának hatálya alá tartozzon, az áru egy részét ábrázoló megjelölésnek mennyiségi és minőségi szempontból is az áru egy jelentős részét kell ábrázolnia, tévesen értelmezte e kizáró ok feltételeit;

—

A Törvényszék tévesen vélte úgy, hogy a vitatott megjelöléssel ábrázolt egyetlen sáv nem tölthet be műszaki funkciót a 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdése e) pontja ii. alpontjának alkalmazásában, mert az a gumiabroncsokon más elemekkel együtt szerepel. Először is, a 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdése e) pontjának ii. alpontja a szóban forgó megjelöléssel ábrázolt áru jellemzője által elérni kívánt műszaki eredmény, és nem az áru egésze által elérni kívánt műszaki eredmény vizsgálatát követeli meg. Másodszor, a 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdése e) pontja ii. alpontjának alkalmazásában nincs jelentősége annak, ha a vitatott megjelöléssel ábrázolt egyetlen sávot a gumiabroncs-futófelület más elemeivel kombinálják, hiszen az önmagában véve is műszaki eredményt ér el, és hozzájárul e gumiabroncs-futófelület működéséhez;

—

A Törvényszék tévesen vélelmezte, hogy a vitatott megjelöléssel ábrázolt egyetlen sáv lajstromozása nem akadályozhatja meg a Pirelli versenytársait abban, hogy azonos vagy hasonló sávokat magukban foglaló gumiabroncsokat gyártsanak és forgalmazzanak. Bár a gumiabroncs-futófelületek több alkotóelemből tevődnek össze és ezek egymással kölcsönhatásban vannak, legalább a közönség egy része képes a gumiabroncs-futófelületeken megtalálható különféle típusú sávokat beazonosítani.

(1)  A közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendelet (HL 1994. L 11., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 146. o.)

29.4.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 148/13

Az Audiencia Provincial de Zaragoza (Spanyolország) által 2019. január 9-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Ibercaja Banco, S. A. kontra TJ és UK

(C-13/19. sz. ügy)

(2019/C 148/13)

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Audiencia Provincial de Zaragoza

Az alapeljárás felei

Fellebbező: Ibercaja Banco, S. A.

Ellenérdekű felek: TJ és UK

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

A 93/13 irányelv (1) 3. cikkére tekintettel, általános szerződési feltételnek minősülhet-e a küszöbkikötésnek a megállapodásban kezelt módon történő módosítása, ahogy azt a tényállási előzmények ismertetik?

2)

Ugyanilyen körülmények között általános szerződési feltételnek minősülhet-e a bankkal szembeni keresetindításról való lemondás, azaz az ajánlattevő eladó vagy szolgáltató által általános jelleggel megszerkesztett szerződési feltétel, amely semmilyen magyarázatot nem tartalmaz a szerződő fogyasztó számára?

3)

Ilyen feltételek mellett, amikor az említett általános szerződési feltételnek kiemelt jelentősége van a fogyasztó számára, teljesültnek tekinthetők-e a 93/13 irányelv 3. és 4. cikke által előírt, a világosságra, átláthatóságra, a gazdasági teher tényleges érthetőségére, a szerződéskötést megelőző tájékoztatásra és az egyedi megtárgyalásra vonatkozó feltételek?

4)

A valamely szerződési feltétel tisztességtelen jellegének megállapításához szükséges, a szerződéskötést megelőző tájékoztatás követelményének (a [93/13] irányelv 4. és 5. cikke) azonosnak vagy magasabb szintűnek kell-e lennie, ha várhatóan semmis feltétel kiigazításáról történik megállapodás (a kiigazítás konkrét gazdasági hatásai, az erre vonatkozó ítélkezési gyakorlatra való figyelemfelhívás, és ennek konkrét joghatásai, stb.)?

5)

A fogyasztó által kézzel írt másolat, amely az esetlegesen semmis szerződési feltétel kiigazítását ismétli meg, elegendő-e a [93/13] irányelv 4. és 5. cikke által előírt szerződéskötést megelőző tájékoztatás és világosság feltételének teljesüléséhez annak érdekében, hogy a várhatóan semmis szerződési kikötés kiigazítható legyen?

6)

Azon ténynek, hogy a kiigazításra és a perbeli egyezségre irányuló kezdeményezés a banktól ered, és az okirat bankfiókból való kivitele tilalmának, kivéve, ha a fogyasztó azt aláírta, különös jelentőséggel kell-e bírnia a kiigazító szerződési feltétel esetleges tisztességtelen jellegének megállapítása során (a [93/13] irányelv 4. és 5. cikke)?

7)

A tisztességtelen jelleg miatt várhatóan semmis szerződési feltétel kiigazítható-e (azon elv, amely szerint a tisztességtelen feltételek nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve)?

8)

A fogyasztóval szembeni tisztességtelen jelleg miatt várhatóan semmis szerződési feltétel tekintetében [megengedhető-e] a fogyasztó keresetindítási jogról való lemondása (a [93/13] irányelvnek a melléklete 1. pontjának q) alpontjával együttesen értelmezett 3. cikke és az irányelv 6. cikke szerinti azon elv, hogy a tisztességtelen feltételek nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve)?

9)

Igenlő válasz esetén, a szerződéskötést megelőző tájékoztatás követelményének azonos vagy magasabb szintűnek kell-e lennie, mint az eredeti megállapodás időpontjában elvárt követelmény?

10)

A szerződéskötést megelőző tájékoztatás követelményének értelmében (a [93/13] irányelv 4. és 5. cikke) a keresetindítási jogról való lemondásra vonatkozó szerződési feltételt vajon lehet e másodlagos és járulékos okiratként kezelni (a [93/13] irányelv 3., 4. és 5. cikke)?

11)

A várhatóan semmis szerződési feltétel kiigazításának érvényessége és a semmisségének, illetve hatálytalanságának megállapítása iránti keresetről való lemondás ellentétes-e az ajánlattevő eladóval vagy szolgáltatóval szembeni visszatartó hatással (a [93/13] irányelv 7. cikke és a [2016. december 21-i ítélet (2)])?

12)

A tisztességtelen jelleg miatt várhatóan semmis szerződési feltétel a 93/13 irányelv 3. és 4. cikke alkalmazása alapján kötelezettséget jelenthet-e a feltétellel érintett fogyasztóra nézve azon eljárás révén, amely során a pénzintézet a feltételt tartalmazó szerződés megkötését követően megállapodik az ügyféllel arról, hogy az eladó vagy szolgáltató a fogyasztó által nyújtott szolgáltatásért cserébe mellőzi a tisztességtelen feltétel alkalmazását? Vagyis, a semmis szerződési feltétel hatályossá válik-e a fogyasztóval kötött azon megállapodással, amely szerint a szerződési feltételt a fogyasztóra nézve kedvezőbb rendelkezéssel helyettesítik? Az ilyen típusú megállapodás ellentétes lehet-e a [93/13] irányelv 6. cikkének (1) bekezdésével?

13)

A tényállási előzményekben leírtak szerint a bank által tanúsított magatartás a 2005. május 11-i 2005/29 irányelv (3) (14) preambulumbekezdésében, illetve 6. és 7. cikkében foglalt, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen magatartás és tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalma hatálya alá tartozik-e?

(1)  A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (HL 1993. L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 288. o.)

(2)  2016. december 21-i Gutiérrez Naranjo és társai (C-154/15, C-307/15 és C-308/15, EU:C:2016:980)

(3)  A belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2005. május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv („Irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról”) (HL 2005. L 149., 22. o.)

29.4.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 148/14

A Bundesfinanzhof (Németország) által 2019. január 25-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — X-GmbH kontra Finanzamt Z

(C-48/19. sz. ügy)

(2019/C 148/14)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Bundesfinanzhof

Az alapeljárás felei

Felperes: X-GmbH

Alperes: Finanzamt Z

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1.

A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (1) 132. cikke (1) bekezdése c) pontjának hatálya alá tartozó tevékenységről van-e szó az alapügyben szereplőkhöz hasonló olyan körülmények között, amikor az adóalany különböző egészségügyi és betegségekkel kapcsolatos témákban ad telefonon tanácsot a biztosítottaknak egészségbiztosítási pénztárak megbízásából?

2.

Az alapügyben szereplőkhöz hasonló körülmények között elegendő-e az első kérdésben említett szolgáltatások, valamint a „betegkísérő programok” keretében teljesített ügyletek tekintetében a szükséges szakképesítéshez az, hogy a telefonos tanácsadást „egészségügyi coach”-ok (orvosi asszisztensek, betegápolók) végezzék, és az esetek körülbelül egyharmadában orvos bevonására is sor kerül?

(1)  HL 2006. L 347., 1. o.; helyesbítések: HL 2007. L 335., 60. o.; HL 2015. L 323., 31. o.

29.4.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 148/15

A Törvényszék (kilencedik tanács) T-113/15. sz., RFA International kontra Bizottság ügyben 2018. november 15 -én hozott ítélete ellen az RFA International, LP által 2019. január 25-én benyújtott fellebbezés

(C-56/19. P. sz. ügy)

(2019/C 148/15)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: RFA International, LP (képviselők: B. Evtimov адвокат, M. Krestiyanova avocate, D. O'Keeffe, Solicitor, N. Tuominen, E. Borovikov, avocats)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

—

helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet;

—

hozzon végleges ítéletet az ügyben, ha az eljárás helyzete megengedi;

—

másodlagosan utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé újbóli mérlegelésre;

—

a Bizottságot kötelezze a Bíróság előtti eljárásban és a Törvényszék előtti eljárásban felmerült költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jelen fellebbezés a fellebbező által az elsőfokú eljárásban előterjesztett második jogalapot érintően a Törvényszék által tett megállapításokra korlátozódik.

A Törvényszék a megállapításaiban téves jogi értelmezést alkalmazott az alaprendelet (1) 11. cikkének (9) és (10) bekezdése vonatkozásában, és a bonyolult helyzetek értékelést érintően a Bizottságot e rendelkezések alapján megillető mérlegelési lehetőségek megengedhető terjedelmének túlságosan szélesként való meghatározása tekintetében. A fellebbező tisztelettel arra kéri a Bíróságot, hogy helyezze kívül a megtámadott ítéletet a következő indokok alapján.

A Törvényszék az alaprendelet értelmezését érintően két vonatkozásban téves jogalkalmazást követett el.

a)

Először is a Törvényszék tévesen értelmezte az alaprendelet 11. cikkének (9) bekezdését. Az alaprendelet 11. cikkének (9) bekezdése értelmében változatlan körülmények esetén a Bizottságnak a lefolytatott felülvizsgálatok mindegyike során ugyanazt a módszert kell alkalmaznia, mint amelyet a vám megállapítását eredményező vizsgálat alkalmával használt, kellőképpen figyelembe véve az említett rendelet 2. cikkét. A Bizottság azonban annak értékelése során, hogy a dömpingellenes vámokat tükrözték-e a viszonteladási árak, ezen értékelést nem az első rendelethez vezető vizsgálat keretében meghatározott viszonteladási árak alapján végezte el, hanem a jelenlegi oroszországi termelési költségek alapján. Ez az alaprendelet 11. cikkének (9) bekezdése értelmében a módszer megváltoztatásának minősül. A Bizottság megállapította, hogy a körülmények az első vizsgálat óta jelentős mértékben megváltoztak, és különösen az orosz exportőrök termelési költségei hozzávetőlegesen 100 %-kal megnövekedtek. A költségnövekedés azonban már a 2008–2010 visszatérítési vizsgálati időszakban létezett és ismert volt.

b)

Másodszor a Törvényszék tévesen értelmezte az alaprendelet 11. cikkének (10) bekezdését, mivel téves jogi tesztet alkalmazott. A Törvényszék által kijelölt jogi teszt megköveteli, hogy a dömpingellenes vámoknak az exportárakba való beépítésére vonatkozó bizonyíték csak DDP (2) árak adatai alapján nyújtható, és annak alátámasztása útján, hogy nem csak a dömpingellenes vámokat építették be az új árakba, hanem az összes felmerülő termelési költséget is. Sem az alaprendelet 11. cikkének (10) bekezdése, sem a dömpingellenes vámok visszatérítéséről szóló bizottsági értesítés (3) nem tartalmaz ilyen követelményt.

Végezetül a Törvényszék érdemben téves ténymegállapításokat tett a következők megállapításakor:

a)

A termelési költség növekedése csupán az első és a második visszatérítési vizsgálati időszak során került felszínre, és így az a körülmények olyan megváltozásának minősült, amely igazolta a módszer megváltoztatását. A Bizottság ugyanis már az első vizsgálati időszakban és a 2008–2010 visszatérítési vizsgálati időszakban tudott a költségnövekedésről.

b)

A módszer megváltoztatását igazolja a mozgástér létrehozása és az olyan gazdasági szereplőkkel szemben egyenlőtlen bánásmód elkerülése, akikre ugyanazon intézkedések vonatkoznak. Az össze orosz termelő esetében ugyanis felmerült volna ugyanaz a költségnövekedés.

(1)  Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendelet (HL 2009. L 343., 51. o.; helyesbítések: HL 2010. L 7., 22. o.; HL 2016. L 44., 20. o.)

(2)  „Delivery duty paid”.

(3)  HL 2014. C 164., 9. o.

29.4.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 148/16

A Törvényszék (kibővített harmadik tanács) T-793/14. sz., Tempus Energy és Tempus Energy Technology kontra Bizottság ügyben 2018. november 15-én hozott ítélete ellen az Európai Bizottság által 2019. január 25-én benyújtott fellebbezés

(C-57/19. P. sz. ügy)

(2019/C 148/16)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: Európai Bizottság (képviselők: É. Gippini Fournier és P. Němečková meghatalmazottak)

A többi fél az eljárásban: Tempus Energy Ltd, Tempus Energy Technology Ltd, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság

—

helyezze hatályon kívül a Törvényszék (kibővített harmadik tanács) T-793/14. sz., Tempus Energy Ltd és Tempus Energy Technology Ltd kontra Európai Bizottság ügyben 2018. november 15-én hozott, és a Bizottság részére a következő napon kézbesített ítéletét;

és

—

utasítsa el a 2014. július 23-i azon C(2014) 5083 final bizottsági határozat (1) megsemmisítése iránti keresetet, amelyben a Bizottság nem emel kifogást az Egyesült Királyság kapacitáspiacára irányuló támogatási programmal szemben;

másodlagosan

—

helyezze hatályon kívül a Törvényszék (kibővített harmadik tanács) T-793/14. sz., Tempus Energy Ltd és Tempus Energy Technology Ltd kontra Európai Bizottság ügyben 2018. november 15-én hozott, és a Bizottság részére a következő napon kézbesített ítéletét;

—

az ügyet utalja vissza a Törvényszék elé az első fokon felhozott második jogalap vizsgálata érdekében;

és mindenesetre az első fokú eljárás felpereseit kötelezze az első fokú eljárásban és a fellebbezéssel összefüggésben felmerült költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A fellebbező egyetlen jogalapra hivatkozik: a Törvényszék tévesen értelmezte az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének (3) bekezdését és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. július 13-i (EU) 2015/1589 tanácsi rendelet (2) 4. cikkének (2) és (3) bekezdését annak megállapításával, hogy a bejelentett támogatási intézkedés komoly kétségeket vet fel annak a belső piaccal való összeegyeztethetőségét illetően.

Mivel a Törvényszék a komoly nehézségek tekintetében számos valószínűsítő körülményre támaszkodott, az egyetlen jogalap a megtámadott határozatban vizsgált valószínűsítő körülmények két csoportjának megfelelő következő két részre osztható:

—

Első rész: a Törvényszék tévesen vette figyelembe a kétségek fennállásának fő valószínűsítő körülményeként a bejelentés előtti kapcsolatfelvételek hosszúságát és körülményeit, valamint az intézkedés bonyolultságát és újdonságát.

—

Második rész: a Törvényszék tévesen kifogásolta, hogy a Bizottság az Egyesült Királyság kapacitáspiacának bizonyos szempontjaira vonatkozóan nem végzett megfelelő vizsgálatot.

(1)  Állami támogatások engedélyezése az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke értelmében — Olyan esetek, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság nem emel kifogást (HL 2014. C 348., 5. o.).

(2)  HL 2015. L 248., 9. o.

29.4.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 148/18

A Tribunal Judicial da Comarca de Lisboa — Juízo Local Cível de Lisboa — Juiz 18 (Portugália) által 2019. január 31-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — LE kontra Transportes Aéreos Portugueses, SA

(C-74/19. sz. ügy)

(2019/C 148/17)

Az eljárás nyelve: portugál

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunal Judicial da Comarca de Lisboa — Juízo Local Cível de Lisboa — Juiz 18

Az alapeljárás felei

Felperes: LE

Alperes: Transportes Aéreos Portugueses, SA

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Beletartozik-e a 261/2004/EK rendelet (1) (14) preambulumbekezdésében hivatkozott „rendkívüli körülmények” fogalmába az a körülmény, hogy valamely utas a repülőút során megharapja a többi utastársát és megtámadja a személyzet azon tagjait, akik próbálják őt megnyugtatni, ami a járat parancsnoka szerint indokolttá teszi, hogy a legközelebbi repülőtér felé kitérjenek, a szóban forgó utas kiszállítása és poggyászának kirakása érdekében, ami a légi járat célállomásra való érkezését illetően késést eredményez?

2)

Mentesítheti-e a légi társaságot az ugyanazon repülőgép visszaútján a felszállást illetően történt késés miatti felelősség alól a visszautat közvetlenül megelőző odaút során felmerült „rendkívüli körülmény”?

3)

A 261/2004 rendelet 5. cikkének (3) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazásában a légi társaság (jelenleg alperes) megtett-e minden észszerű intézkedést a késés megakadályozására annak megvizsgálásával és megállapításával, hogy másik repülőgép küldésével sem kerülhette volna el a már nyilvánvaló késést, valamint az utas (jelenleg felperes) másnapi légi járatra történő átirányításával, tekintettel arra, hogy a társaság az utas végső célállomására naponta egy légi járatot üzemeltet?

(1)  A visszautasított beszállás és légijáratok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 11-i 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2004. L 46., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 7. fejezet, 8. kötet, 10. o.)

29.4.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 148/18

A Lietuvos Aukščiausiasis Teismas (Litvánia) által 2019. február 4-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — E. E.

(C-80/19. sz. ügy)

(2019/C 148/18)

Az eljárás nyelve: litván

A kérdést előterjesztő bíróság

Lietuvos Aukščiausiasis Teismas

Az alapeljárás felei

Felülvizsgálatot kérelmező fél: E. E.

A többi fél: Kauno miesto 4-ojo notaro biuro notarė, K.-D. E

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1.

A 650/2012 rendelet (1) értelmében vett határokon átnyúló vonatkozású öröklésnek minősül-e, és e rendelet hatálya alá tartozik-e a jelenleg tárgyalt ügyben szereplőhöz hasonló helyzet, amelyet az jellemez, hogy egy litván állampolgár, akinek szokásos tartózkodási helye a halála napján esetleg egy másik tagállamban volt, aki azonban soha nem szakította meg kapcsolatait hazájával, és aki a halála előtt egyebek mellett végrendeletet készített Litvániában, és minden vagyonát örökösére, egy litván állampolgárra hagyta, és az öröklés megnyílásának idején megállapítást nyert, hogy a teljes hagyaték kizárólag Litvániában található ingatlanból áll, és az említett másik tagállam állampolgárságával rendelkező túlélő házastárs egyértelműen kijelentette azon szándékát, hogy lemond az elhunyt személy hagyatékával szembeni minden követelésről, nem vett részt a Litvániában megindított eljárásban, és hozzájárult a litván bíróságok joghatóságához és a litván jog alkalmazásához?

2.

Az olyan litván közjegyző, aki megindít egy hagyatéki ügyet, kiállít egy öröklési bizonyítványt és egyéb olyan jogcselekményeket végez, amelyek szükségesek az örökösök jogérvényesítéséhez, a 650/2012 rendelet 3. cikkének (2) bekezdése értelmében „bíróságnak” tekinthető-e, tekintettel arra, hogy tevékenységeik során a közjegyzők tiszteletben tartják a pártatlanság és önállóság elvét, határozataik önmagukra és az igazságügyi hatóságokra is kötelezőek, és jogcselekményeik bírósági eljárásban megtámadhatók?

3.

Amennyiben a második kérdésre igenlő választ kell adni, a litván közjegyzők által kiadott öröklési bizonyítvány a 650/2012 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének g) pontja értelmében vett határozatnak tekintendő-e, és emiatt kiállításukhoz meg kell-e állapítani a joghatóságot?

4.

Amennyiben a második kérdésre nemleges választ kell adni, a 650/2012 rendelet 4. és 59. cikkének rendelkezéseit (együtt vagy külön, azonban e cikkekre való korlátozás nélkül) úgy kell-e értelmezni, hogy a litván közjegyzők kiállíthatnak öröklési bizonyítványt a joghatóságra vonatkozó általános szabályok betartása nélkül és az ilyen bizonyítványokat hiteles okiratoknak kell tekinteni, amelyekhez más tagállamokban is jogkövetkezmények fűződnek?

5.

Úgy kell-e értelmezni a 650/2012 rendelet 4. cikkét (vagy e rendelet más rendelkezéseit), hogy az elhunyt szokásos tartózkodási helye kizárólag egy tagállamban állapítható meg?

6.

A 650/2012 rendelet 4., 5., 7. és 22. cikkének rendelkezéseit (együtt vagy külön, azonban e cikkekre való korlátozás nélkül) úgy kell-e értelmezni és alkalmazni, hogy a jelen ügyben az első kérdésben ismertetett tényekkel összhangban arra a következtetésre kell jutni, hogy az érintett felek megállapodtak abban, hogy a litvániai bíróságok rendelkeznek joghatósággal, és a litván jog alkalmazandó?

(1)  Az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, az alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az öröklési ügyekben kiállított közokiratok elfogadásáról és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési bizonyítvány bevezetéséről szóló, 2012. július 4-i 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2012. L 201., 107. o.; helyesbítések: HL 2012. L 344., 3. o.; HL 2013. L 60., 140. o.)

29.4.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 148/20

A Monomeles Protodikeio Serron (Görögország) által 2019. február 8-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — WP kontra Trapeza Peiraios AE

(C-105/19. sz. ügy)

(2019/C 148/19)

Az eljárás nyelve: görög

A kérdést előterjesztő bíróság

Monomeles Protodikeio Serron

Az alapeljárás felei

Felperes: WP

Alperes: Trapeza Peiraios AE

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Úgy kell-e értelmezni a 93/13 irányelv (1) 6. cikkének (1) bekezdését, hogy az olyan közrendi jellegű eljárási szabályt vezet be, amely arra kötelezi a nemzeti bíróságokat, hogy — még abban a szakaszban is, amikor fizetési meghagyás kibocsátására kérik őket — hivatalból vizsgálják egy szolgáltató és egy fogyasztó között létrejött szerződés feltételének tisztességtelen jellegét, a következők figyelembevételével: a görög jogrendben a polgári perrendtartás (kodikas politikis dikomias) 623., 624., 628. és 629. cikke értelmében nem csak ez a kötelezettség nem áll fenn, hanem a fizetési meghagyást egyenesen kontradiktórius eljárás nélkül bocsátják ki, az iratok, köztük a hitelszerződés alakszerű ellenőrzését követően; a fizetési meghagyás kibocsátása a görög állam bíráinak hatáskörébe tartozik; a fizetési meghagyás azonnal végrehajtható okiratnak minősül, amelynek alapján a szolgáltató három (3) nap elteltével végrehajtás iránti eljárást kezdeményezhet, amely nem függeszthető fel?

2)

Úgy kell-e értelmezni a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését, hogy az olyan közrendi jellegű eljárási szabályt vezet be, amely arra kötelezi a nemzeti bíróságokat, hogy ne bocsássanak ki fizetési meghagyást, amennyiben a fizetési meghagyást kibocsátó bíróság előtt okirat alapján bizonyítást nyert, hogy a hitel olyan általános szerződési feltételekből (ÁSZF) származik, amelyeket jogerős ítéletekkel tisztességtelenségük okán semmisnek mondtak ki jogsértés megállapítása iránti, fogyasztóvédelmi szerveztek által szolgáltatókkal szemben benyújtott keresetek alapján, és amely feltételeket a Z1–798/25–06–2008 (FEK B 1353/11–07–2008) miniszteri határozat sorol fel, amely a tisztességtelen feltételek nemzeti listáját tartalmazza (a Z1–21/17–01–2011 miniszteri határozat által módosítva és kiegészítve), és a Symvoulio tis Epikrateias (államtanács) azt jogszerűnek nyilvánította 1210/2010. sz. ítéletével, miután egyfelől figyelembe vette az Areios Pagos (semmítőszék) 1219/2001. és 430/2005. sz. ítéletét, az Efeteio Athinon (athéni fellebbviteli bíróság) 523/2003. és 6291/200. sz. ítéletét, a Polymeles Protodikeio Athinon (athéni helyi bíróság) 1119/2002. és 1208/1998. sz. ítéletét is, amely ítéletek már jogerőssé váltak, valamint a Polymeles Protodikeio Athinon 961/2007. sz. ítéletét a jogerőssé vált részében, illetve másfelől azt a tényt, hogy hogy azon jogerő hatásai, amellyel e bírósági határozatok rendelkeznek, magasabb fokú közérdeket képviselnek a piac megfelelő működése és a fogyasztók védelme tekintetében (a 2251/1994 törvény 10. cikkének (2) bekezdése); az említett miniszteri határozatban kimondásra került, hogy „a hitelintézetek és a fogyasztók közötti szerződésekbe tilos olyan általános szerződéses feltételeket foglalni, amelyeket jogerős bírósági határozatokkal már tisztességtelennek minősítettek fogyasztóvédelmi szervezetek által benyújtott keresetek alapján”, és felsorolásra kerülnek a fogyasztóvédelmi szervezetek által bankokkal mint szolgáltatókkal szemben benyújtott csoportos keresetek alapján már semmisnek nyilvánított ÁSZF-ek; figyelembe véve, hogy Görögországban a fizetési meghagyás kibocsátása a bíróságok — pontosabban az Eriniodikeia (békebírók) és a Protodikeia (elsőfokú bíróságok) — hatáskörébe tartozik, és a fizetési meghagyás azonnal végrehajtható okiratnak minősül, amelynek alapján a szolgáltató három (3) nap elteltével végrehajtás iránti eljárást kezdeményezhet, amely nem függeszthető fel?

3)

Úgy kell-e értelmezni a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését, 7. cikkének (1) bekezdését, illetve 8. cikkét, hogy a jogsértés megállapítása iránti, fogyasztóvédelmi szervezetek által szolgáltatókkal szemben benyújtott kereseteknek helyt adó ítéletek jogereje további feltételként — annak érdekében, hogy a jogerő erga omnes hatályú legyen (a 2251/1994 törvény 10. cikke (20) bekezdésének megfelelően — megköveteli a felek, valamint a jogi tények és a ténybeli körülmények azonosságát — amint azt a nemzeti eljárási jogban a polgári perrendtartás (kodikas politikis dikonomias) 324. cikke előírja —, ami azzal a következménnyel járhat, hogy a jogsértés megállapítása iránti csoportos kereseteknek helyt adó ítéletek jogereje lehet, hogy nem lesz kiterjeszthető és alkalmazható minden olyan tényállásra, amelynek esetében a nemzeti bíróság egy fogyasztó által egy szolgáltatóval szemben benyújtott keresetet bírál el?

(1)  A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (HL 1993. L95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 288.o.)

29.4.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 148/21

A Cour administrative (Luxemburg) által 2019. február 12-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Luxaviation SA kontra Ministre de l'Environnement

(C-113/19. sz. ügy)

(2019/C 148/20)

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Cour administrative

Az alapeljárás felei

Felperes: Luxaviation SA

Alperes: Ministre de l'Environnement

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1.

A 2003/87/EK irányelv (1) 12. cikkének (3) bekezdését, amely szerint a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az üzemeltetők átadják az általuk kibocsátott egységeket, a Charta megfelelő ügyintézés elvét kimondó 41. cikkével együttesen úgy kell-e értelmezni, hogy az arra kötelezi az illetékes nemzeti hatóságot, hogy a tárgyév április 30-át megelőzően egyedileg kövesse nyomon az átadási kötelezettségeket, amennyiben e hatóság nemzeti szinten korlátozott számú, a jelen esetben 25 üzemeltető felügyeletére rendelkezik hatáskörrel?

2.

a.

Úgy kell-e tekinteni a kibocsátási egységek befejezetlen átadását a jelen ügyben szereplőhöz hasonló esetben, amikor az üzemeltető az eljárás befejezését tanúsító elektronikus visszaigazolás átvételére hivatkozik, mint amely észszerűen kelthet a jóhiszemű üzemeltetőnél jogos bizalmat a tekintetben, hogy befejezte a 2003/87/EK irányelv 6. cikke (2) bekezdésének e) pontjában előírt átadást?

b.

A második kérdésre adott válaszra figyelemmel, e bizalom jogos jellege még megalapozottabbnak tekinthető-e a jóhiszemű üzemeltetőnél abban az esetben, ha a korábbi átadási időszak során a nemzeti hatóság saját kezdeményezésére kapcsolatba lépett vele annak érdekében, hogy a 2003/87/EK irányelv 6. cikke (2) bekezdésének e) pontjában előírt határidők lejártát megelőzően néhány nappal emlékeztesse arra, hogy a kibocsátási egységek átadására irányuló eljárás még nem zárult le, aminek alapján tehát a következő év során ugyanezen hatóság közvetlen kapcsolatfelvételének hiányában észszerűen feltételezhette, hogy megfelel a folyamatban lévő év vonatkozásában átadási kötelezettségeinek?

c.

Az előző két kérdésre adott válaszra figyelemmel, függetlenül attól, hogy azokat egyedileg vagy együttesen elemezték, a bizalomvédelem elve értelmezhető-e úgy, mint amely olyan vis maiort jelent, amely lehetővé teszi a jóhiszemű üzemeltető részleges vagy teljes mentesítését a 2003/87/EK irányelv 16. cikkének (3) bekezdésében hivatkozott szankció alól?

3.

a.

Ellentétes-e a Charta 49. cikkének (3) bekezdésével, amely az arányosság elvét rögzíti, a kibocsátási egységek átadásának elmaradását szankcionáló, a 2003/87/EK irányelv 16. cikkének (3) bekezdésében előírt szankció, amennyiben e rendelkezés nem teszi lehetővé arányos szankció kiszabását az üzemeltető által elkövetett jogsértéshez képest?

b.

Az előző kérdésre adott nemleges válasz esetén a Charta 20. cikkében rögzített egyenlőség elvét, [valamint] a jóhiszeműség és a „fraus omnia corrumpit” elvét úgy kell-e értelmezni, hogy azokkal ellentétes az, ha a 2003/87/EK irányelv 16. cikkének (3) bekezdése alapján kiszabandó átalányszankció kapcsán — amelyhez automatikusan kapcsolódik [a 2004. december 23-i törvény] 20. cikkének (7) bekezdésében előírt automatikus közzétételi kötelezettség — a pusztán gondatlan jóhiszemű üzemeltetőt, amely ezenfelül abban a hiszemben volt, hogy a releváns április 30-i határidőre megfelelt a kibocsátási jogok átadására irányuló kötelezettségeinek, ugyanúgy kezelik, mint a csalárd magatartást tanúsító üzemeltetőt?

c.

Az előző kérdésre adott nemleges válasz esetén az átalányszankció alkalmazása, amelynek módosítására a nemzeti bíróságnak a vis maior eseteket kivéve nincs lehetősége, [illetve] az automatikus közzétételi szankció megfelel-e a Charta hatékony jogorvoslat fennállását garantáló 47. cikkének?

d.

Az előző kérdésre adott nemleges válasz esetén a rögzített pénzügyi szankció az uniós jogalkotó ilyen módon ismertetett szándéka alapján történő jóváhagyása, [illetve] az automatikus közzétételi szankció, a szigorúan értelmezett vis maior esetét kivéve az arányosság elvének figyelembevétele nélkül nem eredményezi-e azt, hogy a nemzeti bíróság az uniós jogalkotó feltételezett szándékának enged, illetve azt, hogy indokolatlanul hiányzik a bírósági felülvizsgálat, a Charta 47. cikkére és 49. cikkének (3) bekezdésére figyelemmel?

e.

Az előző kérdésre adott válaszra figyelemmel a nemzeti bíróság bírósági felülvizsgálatának hiánya, a 2003/87/EK irányelv 16. cikkének (3) bekezdésében előírt szankcióval, [illetve a 2004. december 23-i törvény] 20. cikkének (7) bekezdésében előírt automatikus közzétételi szankcióval összefüggésben nem eredményezi-e azt, hogy megszakad az EJEB és a nemzeti legfelsőbb bíróságok között a Bíróság által jóváhagyott, előzetesen rögzített döntés eredményeként megindult, lényegében gyümölcsöző párbeszéd, a szigorúan értelmezett vis maior esetét kivéve, ami egyenértékű azzal, hogy nem lehetséges a párbeszéd a nemzeti legfelsőbb bíróságok részéről, mivel azok a vis maior hiányának megállapítását követően kötelesek jóváhagyni a szankciót?

4.

Figyelemmel az előző kérdésekre adott válaszokra, a vis maior fogalmát lehet-e úgy értelmezni, mint amely figyelembe veszi a jóhiszemű üzemeltetővel kapcsolatos túlzott szigort, amennyiben a 2003/87/EK irányelv 16. cikkének (3) bekezdésében hivatkozott átalányszankció megfizetése, [illetve a 2004. december 23-i törvény] 20. cikkének (7) bekezdésében előírt automatikus közzétételi szankció olyan ebből következő pénzügyi kockázatot és hitelezési veszteséget eredményez, amely a személyi állomány elbocsátásához, sőt fizetésképtelenséghez vezethet?

(1)  Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2003. L 275., 32. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 7. kötet, 631. o.)

29.4.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 148/22

A Mokestinių ginčų komisija prie Lietuvos Respublikos vyriausybės (Litvánia) által 2019. február 15-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — AB „Linas Agro” kontra Muitinės departamentas prie Lietuvos Respublikos finansų ministerijos

(C-117/19. sz. ügy)

(2019/C 148/21)

Az eljárás nyelve: litván

A kérdést előterjesztő bíróság

Mokestinių ginčų komisija prie Lietuvos Respublikos vyriausybės

Az alapeljárás felei

Felperes: AB „Linas Agro”

Alperes: Muitinės departamentas prie Lietuvos Respublikos finansų ministerijos

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1.

A 945/2005 rendelet (1) preambulumában, különösen annak (20)–(23) preambulumbekezdésében szereplő azon állításokat, amelyek szerint „ha az érintett termék nitrogéntartalma meghaladja a 28 tömegszázalékot, az érintett termék ammónium-nitrát-tartalma minden esetben meghaladja a 80 tömegszázalékot” olyan állandó vélelemnek kell tekinteni, amelynek alapján arra a következtetésre lehet jutni, hogy amennyiben az érintett termék (ammónium-nitrát műtrágya) 28 vagy annál nagyobb tömegszázalékban tartalmaz nitrogént (N), annak ammónium-nitrát-tartalma (AN-tartalma) minden esetben meghaladja a 80 tömegszázalékot?

2.

Alkalmazható-e az említett vélelem az érintett terméknek a 945/2005 rendeletben rögzített új típusaira is, vagyis a 28 tömegszázaléknak megfelelő vagy azt meghaladó nitrogéntartalommal (N-tartalommal) rendelkező, ammónia-nitrogént és nitrát-nitrogént hozzávetőleg 1:1 arányban tartalmazó, valamint 12 tömegszázalékot meg nem haladó foszfor- (P) és/vagy káliumtartalommal (K-tartalommal) rendelkező NPK műtrágyákra, például a jelen ügy tárgyát képező NPK 30–4–4 műtrágyára is?

3.

Amennyiben a fenti kérdésekre igenlő választ kell adni, rendelkezik-e jogi kötőerővel a 945/2005 rendeletben szereplő, fent említett vélelem, vagyis az alapul vehető-e az adójogi jogvitákban eljáró bizottság határozatának 17. pontjában megjelölt NPK műtrágyák TARIC-kód alá történő besorolásánál, ennek megfelelően pedig a hatályban lévő intézkedések (dömpingellenes vám) alkalmazása céljából, annak ellenére, hogy a 945/2005 rendelet 1. cikkének 1. pontja és 1. cikkének 3. pontja (ennek megfelelően pedig a szóban forgó behozatali eljárások idején hatályban lévő 999/2014 rendelet (2) 1. cikkének (1) bekezdése és 1. cikke (2) bekezdésének c) pontja) a végleges dömpingellenes vámnak valamely termékben lévő nitrogén (N) kémiai elem tartalma helyett az adott termékben lévő ammónium-nitrát (AN) kémiai vegyület tartalma, valamint a foszfor- és káliumtartalom után történő kivetésére vonatkozik?

4.

Az arányosság elve alapján a hatályban lévő intézkedések új terméktípusokra történő alkalmazásának, valamint a vámeljárás egyszerűsítésének és az összetett műtrágyába kevert érintett termék mennyiségének megfelelő vámtételek alkalmazásának a 945/2005 rendelet (35) és (36) preambulumbekezdésében meghatározott célkitűzéseire tekintettel — az adójogi jogvitákban eljáró bizottság határozatának 17. pontjában említett NPK műtrágyák TARIC-kódok alá történő besorolása, ennek megfelelően pedig a hatályban lévő intézkedések (dömpingellenes vám) alkalmazása szempontjából — alapul vehető-e az adójogi jogvitákban eljáró bizottság határozatának 16. pontjában meghatározott vélelem az említett műtrágyák ammónium-nitrát-tartalmának kiszámításánál (meghatározásánál)? Másképpen megfogalmazva, az adójogi jogvitákban eljáró bizottság határozatának 17. pontjában említett NKP műtrágyák nitrogéntartalmának (N-tartalmának) (az importőr által a vámkezelés időpontjában vagy a laboratóriumi vizsgálatok során rendelkezésre bocsátott okmányok alapján történő) meghatározását követően az ammónium-nitrát-tartalmat az ammónium-nitrát-tartalom (AN-tartalom) és a nitrogéntartalom (N-tartalom) 945/2005 rendelet (20) preambulumbekezdésében meghatározott, az elemek atomsúlyától függő és 2,86-nak megfelelő arányára tekintettel, laboratóriumi vizsgálatoknak a pontos ammónium-nitrát-tartalom meghatározása céljából történő elvégzése nélkül kell-e kiszámítani (meghatározni)?

(1)  A 384/96/EK rendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti részleges időközi felülvizsgálatot követően az Oroszországból származó ammónium-nitrát behozatalra vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló 658/2002/EK rendelet és a többek között Ukrajnából származó ammónium-nitrát behozatalra vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló 132/2001/EK rendelet módosításáról szóló, 2005. június 21-i 945/2005/EK tanácsi rendelet (HL 2005. L 160., 1. o.).

(2)  Az Oroszországból származó ammónium-nitrát behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az 1225/2009/EK tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatát követő kivetéséről szóló, 2014. szeptember 23-i 999/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (HL 2014. L 280., 19. o.).

29.4.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 148/24

2019. február 15-én benyújtott kereset — Európai Számvevőszék kontra Karel Pinxten

(C-130/19. sz. ügy)

(2019/C 148/22)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Európai Számvevőszék (képviselők: C. Lesauvage, E. von Bardeleben, J. Vermer meghatalmazottak)

Alperes: Karel Pinxten

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Bíróság:

—

állapítsa meg, hogy K. Pinxten immár nem tesz eleget a hivatalából az EUMSZ 285. és EUMSZ 286. cikk, valamint az e cikkek alkalmazásával hozott szabályok alapján eredő kötelezettségeknek;

—

ebből kifolyólag állapítsa meg az EUMSZ 286. cikk (6) bekezdésében említett szankciót, és a Számvevőszék kérésre határozza meg annak tartalmát;

—

K. Pinxtent kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A Számvevőszék kifogásolja, hogy K. Pinxten:

—

először is visszaélésszerűen használta a Számvevőszék forrásait a tagi minőségével kapcsolatban nem álló vagy azzal összeegyeztethetetlen tevékenységek finanszírozása érdekében;

—

másodszor visszaélésszerűen és jogellenesen vett igénybe adókedvezményeket;

—

harmadszor a rendelkezésére bocsátott szolgálati jármű állítólagos baleseteit érintően hamis kárbejelentéseket tett a biztosító felé;

—

negyedszer a számvevőszéki tisztsége betöltése alatt gazdasági társaság ügyvezetői tevékenységét látta el, és politikai pártban élénk politikai tevékenységet folytatott;

—

ötödször összeférhetetlenségi helyzetet hozott létre egy ellenőrzött szervezet vezetőjének való szolgáltatás kínálásával.

29.4.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 148/24

A Törvényszék (kilencedik tanács) T-680/14. sz., Lupin kontra Bizottság ügyben 2018. december 12-én hozott ítélete ellen a Lupin Ltd által 2019. február 20-án benyújtott fellebbezés

(C-144/19. sz. ügy)

(2019/C 148/23)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: Lupin Ltd (képviselők: S. Smith, A. White, Solicitors, M. Hoskins QC, V. Wakefield, Barrister)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

—

helyezze hatályon kívül a Törvényszéknek a Lupin és a Krka közötti bánásmódbeli eltérésre vonatkozó megállapításait;

—

az alapokmány 61. cikke alapján maga döntsön az ügy érdemében, megsemmisítve vagy csökkentve a Bizottság által kiszabott bírságot.

Jogalapok és fontosabb érvek

1.

Az első jogalap arra vonatkozik, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot amikor megállapította, hogy a Lupin és a Servier között 2007. január 30-án létrejött szabadalmi vitarendezési megállapodás az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdése szerinti, cél általi korlátozásnak minősül. Közelebbről:

a.

a Törvényszék tévedett a cél általi korlátozás megállapítása érdekében alkalmazandó jogi szempontokat illetően, különösen a C-67/13. P. sz. Cartes Bancaire ügyben kifejtett jogelvekre tekintettel.

b.

A Törvényszék nem állapította meg, hogy a forgalmazástilalmi kikötés és a megnemtámadási kikötés versenyjogi hatásai azonosak, tekintet nélkül bármiféle ösztönzés fennállására.

c.

A Törvényszék elmulasztotta megvizsgálni vagy kifejteni a különbséget az igazolt és a nem igazolt fordított kifizetések között, a jogbiztonság elvének ellenére.

d.

A Törvényszék tévesen állapította meg, hogy valamely generikus gyógyszertársaság ösztönzése igazolja a cél általi korlátozás fennállását. A generikus gyógyszertársaságnak nyújtott előny ugyancsak nem igazolja e megállapítást.

e.

A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot annak megállapításával, hogy a megállapodásban szereplő korlátozások nem egyértelmű megfogalmazását úgy kell értelmezni, hogy azok kiterjednek a felek között vitatott szabadalom hatálya alá nem tartozó termékekre is.

A versenykorlátozó hatás hiánya

2.

A Törvényszék úgy ítélte meg, hogy hatástalan a Lupin azon jogalapja, amelyben versenykorlátozó hatás megállapítását rója fel a Bizottságnak, mivel a Törvényszék megerősítette a Bizottság cél általi korlátozására vonatkozó megállapítását. Második jogalapjában a Lupin azt kéri, hogy amennyiben a Bíróság cáfolja a cél általi korlátozásra vonatkozó megállapítást, határozzon véglegesen a Lupin által benyújtott fellebbezésről, megsemmisítve a Bizottság versenykorlátozó hatás fennállására vonatkozó megállapítását. Közelebbről:

a.

a Bizottság jogban való tévedést követett el azáltal, hogy a fordított kifizetésekre és/vagy a jelentős ösztönzésre támaszkodott.

b.

A Bizottságnak a versenykorlátozó hatás kérdését a járulékos korlátozások elméletére és/vagy a C-309/99. sz. Wouters ítéletben elismert elvekre való hivatkozással kellett volna megvizsgálnia.

c.

A Bizottság a Servier piaci helyzetére vonatkozó, az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdésén alapuló értékeléséhez közvetlenül átültette az EUMSZ 102. cikkben szereplő erőfölényre vonatkozó megállapításait, melyeket megsemmisítettek (T-691/14. sz. Servier es társai kontra Bizottság ügy).

Bírság

3.

A harmadik jogalap arra vonatkozik, hogy a Törvényszék a bírságot tekintve tévesen alkalmazta a jogot az állítólagos jogsértés új jellegének értékelésekor.

4.

A negyedik jogalap arra vonatkozik, hogy a Törvényszék tévedett a bírság kiszabásakor az állítólagos jogsértés súlyának és időtartamának értékelésére vonatkozó kötelezettség tekintetében.

5.

Az ötödik jogalap arra vonatkozik, hogy a Törvényszék tévesen nem vette figyelembe a Lupin által a Servier-nek átengedett szabadalmi engedélyek értékét a bírság kiszabásakor.

6.

A hatodik jogalap, amely a T-684/14. sz., Krka kontra Bizottság ügyben a Bizottság által benyújtott fellebbezés sikerétől függ, arra vonatkozik, hogy a Törvényszék tévesen állapította meg, hogy a Bizottság által a Lupinnel szemben tanúsított bánásmód a Krka tekintetében tanúsított bánásmódhoz képest nem sérti az egyenlő bánásmód elvét.

29.4.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 148/26

A Törvényszék (ötödik tanács) T-358/17. sz., Mubarak kontra Tanács ügyben 2018. december 12-én hozott ítélete ellen Mohamed Hosni Elsayed Mubarak által 2019. február 20-án benyújtott fellebbezés

(C-145/19. P. sz. ügy)

(2019/C 148/24)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: Mohamed Hosni Elsayed Mubarak (képviselők: D. Anderson QC, B. Kennelly QC, J. Pobjoy barrister, G. Martin, C. Enderby Smith, F. Holmey solicitorok)

A másik fél az eljárásban: az Európai Unió Tanácsa

A fellebbező kérelmei

1.

a Bíróság a fellebbezés alapján helyezze hatályon kívül a határozatot;

2.

döntsön véglegesen a jelen ügyben a vitatott jogi aktusoknak a felperesre vonatkozó részében való megsemmisítésével;

3.

vagy utalja vissza az ügyet határozathozatalra a Törvényszék elé a Bíróság értékelésével összhangban; és

4.

a Tanácsot kötelezze a fellebbezőnek a Bíróság és a Törvényszék előtti eljárások során felmerült költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az első jogalap azon alapul, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor úgy ítélte meg, hogy a Tanács nem volt köteles ellenőrizni, hogy az egyiptomi hatóságok tiszteletben tartották-e a fellebbezőnek az uniós jogból eredő alapvető jogait.

A második jogalap azon alapul, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor úgy ítélte meg, hogy a Tanács nem volt köteles ellenőrizni, hogy a fellebbezőt érintő bírósági eljárások és nyomozások olyan cselekményekre vonatkoznak-e, amelyek ilyenként aláássák a jogállamiságot Egyiptomban.

A harmadik jogalap azon alapul, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor úgy ítélte meg, hogy a Tanács nem követett el nyilvánvaló értékelési hibát a 8897. sz. ügyre való hivatkozással (a magánvilla karbantartásával kapcsolatos ügy).

A negyedik jogalap azon alapul, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor úgy ítélte meg, hogy a Tanács nem követett el nyilvánvaló értékelési hibát a 756. sz. (az Al-Ahram intézmény adományaival kapcsolatos állítás) és az 53. sz. ügyre való hivatkozással (a Dar El Tahrir adományaival kapcsolatos állítás).

29.4.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 148/27

A Vrhovno sodišče Republike Slovenije (Szlovénia) által 2019. február 21-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — SCT, d.d., csődgondnokság alatt kontra Szlovén Köztársaság

(C-146/19. sz. ügy)

(2019/C 148/25)

Az eljárás nyelve: szlovén

A kérdést előterjesztő bíróság

Vrhovno sodišče Republike Slovenije

Az alapeljárás felei

Felperes: SCT, d.d., csődgondnokság alatt

Alperes: Szlovén Köztársaság

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Értelmezhető-e úgy a héairányelv 90. cikkének (2) bekezdése, hogy az végleges nemfizetés esetén is lehetővé teszi az eltérést a héaalap csökkentéséhez való jogtól, amennyiben a végleges nemfizetés abból ered, hogy az adóalany nem a megfelelő magatartást tanúsította, például, mint a jelen ügyben is, az említett adóalany adósával szemben indított csődeljárásban a követelést nem jelentette be?

2)

Abban az esetben is, ha elfogadható az ilyen eltérés a héaalap csökkentéséhez való jogtól, ugyanúgy fennáll-e az ezen adóalap nemfizetés miatti csökkentéséhez való jog, ha az adóalany bizonyítja, hogy követeléseit akkor sem elégítették volna ki, ha azokat a csődeljárásban bejelentette volna, illetve bizonyítja, hogy észszerű okai voltak annak, hogy követelését nem jelentette be?

3)

Abban az esetben is közvetlen hatálya van-e a héairányelv 90. cikke (1) bekezdésének, ha a tagállami jogalkotó túllépte a 90. cikk (2) bekezdésében meghatározott eltérések elfogadható szabályozási kereteit?

29.4.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 148/28

Az Okresný súd Bratislava V (Szlovák Köztársaság) által 2019. február 22-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — R. B. elleni büntetőeljárás

(C-149/19. sz. ügy)

(2019/C 148/26)

Az eljárás nyelve: szlovák

A kérdést előterjesztő bíróság

Okresný súd Bratislava V

Az alap-büntetőeljárás résztvevői

R. B.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Összeegyeztethető-e a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról szóló, 2012. május 22-i 2012/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) (a továbbiakban: 2012/13/EU irányelv) 4. cikkével és 8. cikkének (2) bekezdésével, a szabadsághoz és biztonsághoz való, az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: Charta) 6. cikke szerinti joggal, a védelemhez való, a Charta 48. cikkének (2) bekezdése szerinti joggal, valamint a tisztességes eljáráshoz való, a Charta 47. cikke szerinti joggal az a körülmény, hogy a nemzeti hatóságok a fogva tartás ideje alatt nem (vagy nem hiánytalanul) tájékoztatják írásban a terheltet a 2012/13/EU irányelv 4. cikkének (2) bekezdése szerinti összes információról (különösen az ügy anyagaiba való betekintés jogáról), és a tájékoztatás elmulasztásával szemben a 2012/13/EU irányelv 8. cikkének (2) bekezdése szerinti jogorvoslatot sem teszik lehetővé? Az előző kérdésre adandó nemleges válasz esetén érinti-e az uniós jog szóban forgó megsértése a büntetőeljárás bármely szakaszában a letartóztatás elhúzódásán túl a személyi szabadság elvonásának jogszerűségét, ha a terhelt letartóztatását rendelték el?

2)

Összeegyeztethető-e a tiltott kábítószer-kereskedelem területén a bűncselekmények tényállási elemeire és a büntetésekre vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló, 2004. október 25-i 2004/757/IB tanácsi kerethatározat (2) 4. cikkével, a lojális együttműködésnek az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikkének (3) bekezdése és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 267. cikke szerinti elvével, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 82. és 83. cikkével, a tisztességes eljáráshoz való, a Charta 47. cikke szerinti joggal, a büntetések arányosságának a Charta 49. cikke (3) bekezdésében rögzített elvével, valamint az uniós jog arányosságának, egységes alkalmazásának, tényleges érvényesülésének és elsőbbségének elvével a szlovák büntető törvénykönyv 172. cikkének (4) bekezdéséhez hasonló, a tiltott kábítószer-kereskedelmet büntető nemzeti rendelkezés, amely nem teszi lehetővé, hogy a bíróság húsz évnél rövidebb időtartamú szabadságvesztés büntetést szabjon ki, és a büntetés egyéniesítése elvének figyelembevételére sem ad lehetőséget? Az előző kérdésre adandó válasz szempontjából van-e jelentősége annak a körülménynek, hogy a tiltott kábítószer-kereskedelmet nem az uniós jog értelmében vett bűnszervezetben követték el?

(1)  HL 2012. L 142., 1. o.; helyesbítés: HL 2019. L 39., 28. o.

(2)  HL 2004. L 335., 8. o.

29.4.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 148/29

A Törvényszék (kilencedik tanács) T-684/14. sz., Krka kontra Bizottság ügyben 2018. december 12-én hozott ítélete ellen az Európai Bizottság által 2019. február 21-én benyújtott fellebbezés

(C-151/19. sz. ügy)

(2019/C 148/27)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: Európai Bizottság (képviselők: B. Mongin, F. Castilla Contreras, C. Vollrath, meghatalmazottak, D. Bailey, Barrister)

A másik fél az eljárásban: Krka Tovarna Zdravil d.d.

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

—

helyezze hatályon kívül a Törvényszék T-684/14. sz. ügyben hozott ítélete rendelkező részének 1–4. pontját;

—

az ügyet az alapokmány 61. cikke alapján utalja vissza az Európai Unió Törvényszéke elé;

—

a Krka-t kötelezze a Bizottság költségeinek megtérítésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az első jogalap arra vonatkozik, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot annak megállapításakor, hogy a Krka nem volt a verseny által támasztott, a Servier-re nehezedő nyomás forrása a kérdéses megállapodások megkötésekor.

A második jogalap arra vonatkozik, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot a licencmegállapodás — mint a Krka vitarendezési megállapodás elfogadására való ösztönzése — céljának és tartalmának értékelésekor.

A harmadik jogalap arra vonatkozik, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot a cél általi versenykorlátozás EUMSZ 101. cikk (1) bekezdése szerinti fogalmának értékelésekor.

A negyedik jogalap arra vonatkozik, hogy a Törvényszék az EUMSZ 101. cikk alkalmazása tekintetében tévesen alkalmazta a jogot a felek szándékának értékelését tekintve.

Az ötödik jogalap arra vonatkozik, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot amikor figyelembe vette a licencia verseny számára előnyös hatásait olyan piacokon, amelyek nem tartoznak az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdésének Bizottság határozatában megállapított megsértésének hatálya alá.

A hatodik jogalap arra vonatkozik, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot az engedményezési szerződés tárgyának értékelésekor.

A hetedik jogalap arra vonatkozik, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdése értelmében vett versenykorlátozás fogalmának értékelésekor.

29.4.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 148/30

2019. február 22-én benyújtott kereset — Európai Bizottság kontra Osztrák Köztársaság

(C-161/19. sz. ügy)

(2019/C 148/28)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: C. Hermes és M. Noll-Ehlers meghatalmazottak)

Alperes: Osztrák Köztársaság

Kereseti kérelmek

—

a Bíróság állapítsa meg, hogy az Osztrák Köztársaság — mivel megengedi a erdei szalonka tavaszi vadászatát Alsó-Ausztria tartományban — nem teljesíti a vadon élő madarak védelméről szóló, 2009. november 30-i 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 7. cikkének (4) bekezdéséből eredő kötelezettségeit;

—

az Osztrák Köztársaságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

E kereset az erdei szalonka (Scolopax rusticola) tavaszi vadászatának Alsó-Ausztriában való megengedése ellen irányul. Az erdei szalonka kakasok ott március 1-je és április 15-e között a nászrepülés közben elejthetők, méghozzá a maximális elejtési darabszám 1410 (2017 februárja óta: 759) erdei szalonka.

A Bizottság megítélése szerint a kérdéses szabályozás sérti a 2009/147 irányelv 7. cikkének (4) bekezdésében foglalt tavaszi vadászati tilalmat.

Az Osztrák Köztársaság azt állítja, hogy a szabályozás a 2009/147 irányelv 9. cikke (1) bekezdése c) pontjának eltérő rendelkezése alá esik. Eszerint a tagállamok, ha nincs más megfelelő megoldás, eltérhetnek többek között az irányelv 7. cikkének (4) bekezdésétől, hogy szigorúan szabályozott feltételek mellett és szelektív alapon, egyes madarak kis mennyiségű befogását, tartását vagy egyéb észszerűen indokolható hasznosítását engedélyezzék. A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint a tagállamok feladata annak igazolása, hogy teljesülnek az ehhez szükséges feltételek.

A Bizottság álláspontja szerint az Osztrák Köztársaság nem igazolta, hogy nincs más megfelelő megoldás a 9. cikk (1) bekezdése c) pontja bevezető mondatának értelmében, hogy a megengedett maximális elejtési darabszám megfeleljen az irányelv 9. cikke (1) bekezdése c) pontjában foglalt „kis [mennyiségnek]”. Az őszi vadászat kielégítő alternatívának tűnik, mivel az erdei szalonka az alsó-ausztriai vadászterületeken ősszel is nem jelentéktelen mennyiségben előfordul. Azon állítása alátámasztására, hogy a tavaszi vadászat az erdei szalonka állományokra nézve kíméletesebb lenne, mint az őszi vadászat, az Osztrák Köztársaság semmilyen meggyőző bizonyítékot nem terjesztett elő. Ezen túlmenően a „kis [mennyiség]” számítása helytelen, mivel az osztrák hatóságok téves referenciaállományokra hivatkoznak.

(1)  HL 2010. L 20., 7. o.

29.4.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 148/31

A Törvényszék (kilencedik tanács) T-701/14. sz., Niche Generics kontra Bizottság ügyben 2018. december 12-én hozott ítélete ellen a Niche Generics Ltd által 2019. február 22-én benyújtott fellebbezés

(C-164/19. sz. ügy)

(2019/C 148/29)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: Niche Generics Ltd (képviselők: F. Carlin, Barrister, M. Healy, Solicitor, B. Hoorelbeke, advocaat, S. Mobley, Solicitor, H. Sheraton, Solicitor, A. Robertson QC)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

—

teljes egészében helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet;

—

teljes egészében semmisítse meg a megtámadott határozatot a Niche-et érintő részében; és

—

a Bizottságot kötelezze arra, hogy a saját költségein felül viselje a Niche részéről a jelen eljárásban és a Törvényszék előtti eljárásban felmerült költségeket.

Jogalapok és fontosabb érvek

A Niche szerint a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot:

—

Először is a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot azáltal, hogy nem alkalmazta a BAT ítéletben kifejtett objektív szükségességi tesztet.

—

Másodszor, abban az esetben, ha a peren kívüli egyezség az EUMSZ 101. cikk hatálya alá tartozik, a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot azáltal, hogy a Niche peren kívüli egyezségét „cél általi” megsértésnek minősítette.

—

Harmadszor a Törvényszék megsértette a Bíróság alapokmányának 36. cikkében előírt indokolási kötelezettséget, amikor a jogi érvek értékelése nélkül elutasította a peren kívüli egyezség Niche általi értelmezését.

—

Negyedszer a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot annak megállapításával, hogy a Niche a Servier lehetséges versenytársa volt.

—

Ötödször a Törvényszék megsértette az egyenlő bánásmód alapelvét, amikor a hasonló helyzetben lévő generikus gyógyszereket gyártó vállalkozásokhoz képest eltérően bánt a Niche-csel, és a Niche peren kívüli egyezségét tévesen az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdése értelmében vett „cél általi” jogsértésnek minősítette.

—

Hatodszor a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot azáltal, hogy nem ismerte, hogy a peren kívüli egyezség eleget tesz az EUMSZ 101. cikk (3) bekezdése szerinti mentességi feltételeknek.

—

Hetedszer a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot azáltal, hogy tévesen alkalmazta a Niche védelemhez való joga megsértésének és/vagy a megfelelő ügyintézéshez való jog megsértésének fennállására vonatkozó jogi tesztet.

—

Nyolcadszor a Törvényszék megsértette az arányosság uniós jogi alapelvét azáltal, hogy jóváhagyta a Niche pénzügyi eszközeihez képest aránytalan mértékű bírságot.

29.4.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 148/32

A Törvényszék (kibővített kilencedik tanács) T-851/14. sz., Slovak Telekom kontra Bizottság ügyben 2018. december 13-án hozott ítélete ellen a Slovak Telekom, a.s. által 2019. február 22-én benyújtott fellebbezés

(C-165/19. P. sz. ügy)

(2019/C 148/30)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: Slovak Telekom, a.s. (képviselők: D. Geradin Rechtsanwalt, R. O’Donoghue QC)

A többi fél az eljárásban: Európai Bizottság, Slovanet, a.s.

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

—

egészben vagy részben helyezze hatályon kívül a Törvényszék ítéletét;

—

egészben vagy részben semmisítse meg a határozatot;

—

másodlagosan törölje vagy nagyobb mértékben csökkentse az ST-vel szemben kiszabott bírságokat; és

—

kötelezze a Bizottságot a jelen eljárással és a Törvényszék előtti eljárással kapcsolatos összes költség viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

—

Első jogalap: a hozzáférés megtagadásával kapcsolatos téves jogalkalmazás és/vagy nyilvánvaló hiba, illetve az indokolás hiánya

—

A jogalap első alrésze: az ST előadja, hogy a Törvényszék azon megállapítása, miszerint az EUMSZ 102. cikk szerinti, a hozzáférés megtagadására vonatkozóan a Bronner ítéletben felállított feltételek nem alkalmazandók akkor, ha fennáll a hozzáférés nyújtására vonatkozó ex ante jogszabályi kötelezettség, téves. Továbbá a Törvényszék azon érve, miszerint a Bronner ítéletben felállított, a „nélkülözhetetlen jellegre” vonatkozó feltételnek nem kellett teljesülnie, mivel egy ex ante szabályozás már elismerte „a felperes helyi hurokjához való hozzáférés szükségességét”, és hogy következésképpen a Bizottságnak nem kellett (újból) megvizsgálnia az EUMSZ 102. cikk szerinti „nélkülözhetetlen jelleget”, téves jogalkalmazást valósít meg.

—

A jogalap második alrésze: az ST előadja, hogy a Törvényszék azon megállapítása, miszerint az Európai Unió Bírósága által hozott TeliaSonera ítélet alátámasztja azt az álláspontot, hogy a hozzáférésnek az ST általi megtagadása nem teszi szükségessé annak bizonyítását, hogy a Bronner ítéletben foglalt feltételek teljesülnek, téves jogalkalmazást valósít meg.

—

A jogalap harmadik alrésze: az ST előadja, hogy a Törvényszék azon megállapítása, miszerint a Törvényszék által hozott Clearstream ítéletet meg kell különböztetni az ST ügyétől, mivel az ST ügyével ellentétben az említett ügyben nem állt fenn korábbi állami monopólium vagy a hozzáférés nyújtására vonatkozó ex ante jogszabályi kötelezettség, téves jogalkalmazást valósít meg.

—

A jogalap negyedik alrésze: az ST előadja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot és/vagy nyilvánvaló hibát követett el, illetve megsértette az indokolási kötelezettséget, amikor megállapította, hogy a hallgatólagos megtagadás nem szükségképpen kevésbé súlyos, mint a kifejezett megtagadás, és hogy ezt esetről-esetre kell megvizsgálni.

—

A jogalap ötödik alrésze: az ST előadja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot és/vagy nyilvánvaló mérlegelési hibát követett el, amikor megállapította, hogy az, hogy az ST korábbi állami monopólium jogosultja volt, jogalapot nyújt arra, hogy a jelen ügyben a Bronner ítéletben foglalt feltételeket nem kelljen alkalmazni.

—

Második jogalap: az ST előadja, hogy a Törvényszék azon megállapítása, miszerint a Bizottság nem sértette meg a fellebbező védelemhez való jogát azáltal, hogy nem közölte a hosszú távú átlagos költségnövekedéssel („LRAIC”) kapcsolatban általa alkalmazott módszert, elveket és adatokat az ST-vel, és nem tette lehetővé az ST számára, hogy a határozat meghozatalát megelőzően észrevételeket tegyen olyan határidőn belül, amely észszerű lehetőséget biztosított volna az ST számára a védelemhez való jogának gyakorlására, téves jogalkalmazást valósít meg.

—

Harmadik jogalap: az ST előadja, hogy a Törvényszéknek az „optimalizálási” kiigazítások megtagadásával kapcsolatos indokolását téves jogalkalmazás jellemzi, mivel a Törvényszék a jelen ügy sajátos összefüggéseiben tévesen alkalmazza a megegyező hatékonyságú gazdasági szereplő jogi fogalmát.

29.4.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 148/33

A Törvényszék (kilencedik tanács) T-705/14. sz., Unichem Laboratories kontra Bizottság ügyben 2018. december 12-én hozott ítélete ellen az Unichem Laboratories Ltd által 2019. február 22-én benyújtott fellebbezés

(C-166/19. sz. ügy)

(2019/C 148/31)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: Unichem Laboratories Ltd (képviselők: F. Carlin, Barrister, M. Healy, Solicitor, B. Hoorelbeke, advocaat, S. Mobley, Solicitor, H. Sheraton, Solicitor, A. Robertson QC)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

—

teljes egészében helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet;

—

teljes egészében semmisítse meg a megtámadott határozatot az Unichemet érintő részében; és

—

a Bizottságot kötelezze arra, hogy a saját költségein felül viselje az Unichem részéről a jelen eljárásban és a Törvényszék előtti eljárásban felmerült költségeket.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az Unichem szerint a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot:

—

Először is a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot annak megállapításával, hogy a Bizottság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdésén alapuló határozatot hozzon az Unichem tekintetében, mivel:

a Törvényszék tévesen alkalmazta az egyetlen gazdasági szereplő meghatározására vonatkozó jogi tesztet; és

a Törvényszék tévesen állapította meg, hogy az Unichem a peren kívüli egyezség társaláírójaként közvetlenül felelős.

—

Másodszor a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot azáltal, hogy nem alkalmazta a BAT ítéletben kifejtett objektív szükségességi tesztet.

—

Harmadszor, abban az esetben, ha a peren kívüli egyezség az EUMSZ 101. cikk hatálya alá tartozik, a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot azáltal, hogy a Niche peren kívüli egyezségét „cél általi” megsértésnek minősítette.

—

Negyedszer a Törvényszék megsértette a Bíróság alapokmányának 36. cikkében előírt indokolási kötelezettséget amikor a jogi érvek értékelése nélkül elutasította a peren kívüli egyezség Unichem általi értelmezését.

—

Ötödszor a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot annak megállapításával, hogy a Niche és az Unichem a Servier lehetséges versenytársai voltak.

—

Hatodszor a Törvényszék megsértette az egyenlő bánásmód alapelvét, amikor a hasonló helyzetben lévő generikus gyógyszereket gyártó vállalkozásokhoz képest eltérően bánt az Unichemmel és a Niche-csel, és a Niche peren kívüli egyezségét tévesen az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdése értelmében vett „cél általi” jogsértésnek minősítette.

—

Hetedszer a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot azáltal, hogy nem ismerte, hogy a peren kívüli egyezség eleget tesz az EUMSZ 101. cikk (3) bekezdése szerinti mentességi feltételeknek.

—

Nyolcadszor a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot azáltal, hogy tévesen alkalmazta az Unichem és a Niche védelemhez való joga megsértésének és/vagy a megfelelő ügyintézéshez való jog megsértésének fennállására vonatkozó jogi tesztet.

29.4.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 148/34

A Törvényszék (hatodik tanács) T-890/16. sz., Scandlines Danmark és Scandlines Deutschland kontra Bizottság ügyben 2018. december 13-án hozott végzése ellen a Scandlines Danmark ApS és a Scandlines Deutschland GmbH által 2019. február 25-én benyújtott fellebbezés

(C-173/19. P. sz. ügy)

(2019/C 148/32)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbezők: Scandlines Danmark ApS és Scandlines Deutschland GmbH (képviselő: L. Sandberg-Mørch advokat)

A többi fél az eljárásban: Európai Bizottság, Dán Királyság

A fellebbezők kérelmei

A fellebbezők azt kérik, hogy a Bíróság:

—

helyezze hatályon kívül a Törvényszék T-890/16. sz. ügyben 2018. december 13-án hozott végzését, amennyiben az ellentmondásban áll a Törvényszék T-630/15. sz. ügyben hozott ítéletével a bizottsági határozatnak a további építési intézkedésekkel kapcsolatos megerősítő intézkedés jellegét illetően;

—

az ellenérdekű felet kötelezze a saját költségei, valamint a fellebbező részéről felmerült költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Fellebbezésük alátámasztása érdekében a fellebbezők két jogalapra hivatkoznak:

—

Első jogalap: a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor a megtámadott végzést olyan álláspont alapján hozta meg, amely teljesen ellentétes a T-630/15. sz. ügyben hozott ítéletben kialakított állásponttal.

—

Második jogalap: a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor a megtámadott végzést olyan indokolással hozta meg, amely belső ellentmondásoktól szenved.

29.4.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 148/35

A Törvényszék (hatodik tanács) T-630/15. sz., Scandlines Danmark és Scandlines Deutschland kontra Bizottság ügyben 2018. december 13-án hozott ítélete ellen a Scandlines Danmark ApS és a Scandlines Deutschland GmbH által 2019. február 25-én benyújtott fellebbezés

(C-174/19. P. sz. ügy)

(2019/C 148/33)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbezők: Scandlines Danmark ApS, Scandlines Deutschland GmbH (képviselő: L. Sandberg-Mørch advokat)

A többi fél az eljárásban: Európai Bizottság, Dán Királyság, Föreningen Svensk Sjöfart, Naturschutzbund Deutschland (NABU) eV

A fellebbezők kérelmei

A fellebbezők azt kérik, hogy a Bíróság:

—

helyezze hatályon kívül a Törvényszék T-630/15. sz. ügyben 2018. december 13-án hozott ítéletét, amennyiben az elutasította a fellebbező azon jogalapjait, amelyekben azt állította, hogy az A/S Femern Landanlæg részére nyújtott intézkedések támogatásnak minősülnek; a mögöttes országrészekkel fennálló kapcsolódási pontok költségei nem minősülnek elszámolható költségeknek a Femern A/S részére nyújtott támogatás összeegyeztethetősége szempontjából; a Femern A/S részére nyújtott intézkedéseknek nincs ösztönző hatása; a kontrafaktuális elemzés jogellenes; a Femern A/S részére nyújtott intézkedések nem okoznak indokolatlan versenytorzulást, továbbá hogy a fellebbező által előadott új jogalapok elfogadhatatlanok voltak;

—

az ellenérdekű felet kötelezze a saját költségei, valamint a fellebbező részéről felmerült költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A fellebbezők a megtámadott ítélettel szemben hét jogalapot hoznak fel:

—

Először is, a Törvényszék az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének és az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdésének megsértésével tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a Bizottság nem alkalmazta tévesen a jogot és nem tapasztalt komoly nehézségeket annak megállapítása során, hogy az A/S Femern Landanlæg részére a mögöttes országrészekkel fennálló dán vasúti kapcsolódási pontok céljára nyújtott állami kezességvállalások és állami kölcsönök nem voltak alkalmasak a verseny torzítására, mivel az érintett piac nincs megnyitva a verseny előtt.

A fellebbezők azzal érvelnek, hogy a Törvényszék e téves következtetése négy téves jogalkalmazáson alapul, amelyek e jogalapon belül a következő részeknek felelnek meg:

a)

A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy az A/S Femern Landanlæg részére nyújtott állami kezességvállalások és állami kölcsönök nem voltak alkalmasak arra, hogy hátrányosan érintsék a versenyt, jóllehet az állandó összeköttetés (amelyet a Femern A/S üzemeltet) és a mögöttes országrészekkel fennálló dán vasúti kapcsolódási pontok (amelyeket a Femern Landanlæg üzemeltet) együttesen egyetlen integrált projektet alkotnak, a Femern A/S részére nyújtott állami kezességvállalásokról és állami kölcsönökről pedig már megállapítást nyert, hogy azok alkalmasak a verseny torzítására.

b)

A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy a dán vasúti infrastruktúra kezelésének piaca „de lege”nincs megnyitva a verseny előtt.

c)

A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy a dán vasúti infrastruktúra kezelésének piaca „de facto”nincs megnyitva a verseny előtt.

d)

A vasúti infrastruktúra kiépítésének és karbantartásának piacai — amelyek meg vannak nyitva a verseny előtt — elkülönülnek a vasúti infrastruktúra szigorú értelemben vett kezelésének és üzemeltetésének piacától.

—

Másodszor, a Törvényszék az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének és az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdésének megsértésével tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a Bizottság nem alkalmazta tévesen a jogot és nem tapasztalt komoly nehézségeket annak megállapítása során, hogy az A/S Femern Landanlæg részére a mögöttes országrészekkel fennálló dán vasúti kapcsolódási pontok finanszírozása céljából nyújtott állami kezességvállalások és állami kölcsönök nem voltak alkalmasak arra, hogy érintsék a tagállamok közötti kereskedelmet.

—

Harmadszor, a Törvényszék az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdése b) pontjának és az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdésének megsértésével tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a mögöttes országrészekkel fennálló kapcsolódási pontok költségeit figyelembe lehet venni az állandó összeköttetés maximális megengedhető támogatási intenzitásának számítása során (az összeegyeztethetőségi elemzéssel összefüggésben), jóllehet a Törvényszék szerint a mögöttes országrészekkel fennálló kapcsolódási pontoknak biztosított forrás nem minősül állami támogatásnak.

—

Negyedszer, a Törvényszék az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdése b) pontjának és az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdésének megsértésével tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a Bizottság nem alkalmazta tévesen a jogot és nem tapasztalt komoly nehézségeket, amikor akként határozott, hogy a Femern A/S részére nyújtott támogatásnak ösztönző hatása volt;

—

Ötödször, a Törvényszék az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdése b) pontjának és az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdésének megsértésével tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a Bizottság nem alkalmazta tévesen a jogot és nem tapasztalt komoly nehézségeket, amikor akként határozott, hogy a dán hatóságok megfelelő kontrafaktuális forgatókönyvet terjesztettek elő a Bizottság által a támogatás szükségességét illetően végzett értékeléshez.

—

Hatodszor, a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy a Femern A/S részére nyújtott támogatás nem okoz indokolatlan versenytorzulásokat.

—

Hetedszer, a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor a további építési intézkedésekre vonatkozó jogalapoknak a fellebbező általi előterjesztését elutasította azon az alapon, hogy ezeket az intézkedéseket nem engedélyezte a 2015. július 23-i bizottsági határozat.

29.4.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 148/37

A Törvényszék (hatodik tanács) T-631/15. sz., Stena Line Scandinavia kontra Bizottság ügyben 2018. december 13-án hozott ítélete ellen a Stena Line Scandinavia AB által 2019. február 25-én benyújtott fellebbezés

(C-175/19. P. sz. ügy)

(2019/C 148/34)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: Stena Line Scandinavia AB (képviselő: L. Sandberg-Mørch advokat, P. Alexiadis solicitor)

A többi fél az eljárásban: Európai Bizottság, Dán Királyság, Föreningen Svensk Sjöfart

A fellebbezők kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

—

helyezze hatályon kívül a Törvényszék T-631/15. sz. ügyben 2018. december 13-án hozott ítéletét, amennyiben az elutasította a fellebbező első és harmadik jogalapját a Femern Landanlæg részére nyújtott intézkedések tekintetében, valamint a második és a harmadik jogalapját azon állítás tekintetében, amely szerint a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot vagy komoly nehézségekkel szembesült a következők vonatkozásában: a támogatás ösztönző hatása; az a kontrafaktuális forgatókönyv, amelyre a Bizottság a támogatás szükségességének értékelése során támaszkodott, valamint az a következtetés, amely szerint a Femern A/S részére nyújtott támogatás nem okoz indokolatlan versenytorzulást;

—

az ellenérdekű felet kötelezze a saját költségei, valamint a fellebbező részéről felmerült költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A fellebbező a megtámadott ítélettel szemben hat jogalapot hoz fel:

—

Először is, a Törvényszék az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének és az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdésének megsértésével tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a Bizottság nem alkalmazta tévesen a jogot és nem tapasztalt komoly nehézségeket annak megállapítása során, hogy az A/S Femern Landanlæg részére a mögöttes országrészekkel fennálló dán vasúti kapcsolódási pontok céljára nyújtott állami kezességvállalások és állami kölcsönök nem voltak alkalmasak a verseny torzítására, mivel az érintett piac nincs megnyitva a verseny előtt.

A fellebbező azzal érvel, hogy a Törvényszék e téves következtetése négy téves jogalkalmazáson alapul, amelyek e jogalapon belül a következő részeknek felelnek meg:

a)

A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy az A/S Femern Landanlæg részére nyújtott állami kezességvállalások és állami kölcsönök nem voltak alkalmasak arra, hogy hátrányosan érintsék a versenyt, jóllehet az állandó összeköttetés (amelyet a Femern A/S üzemeltet) és a mögöttes országrészekkel fennálló dán vasúti kapcsolódási pontok (amelyeket a Femern Landanlæg üzemeltet) együttesen egyetlen integrált projektet alkotnak, a Femern A/S részére nyújtott állami kezességvállalásokról és állami kölcsönökről pedig már megállapítást nyert, hogy azok alkalmasak a verseny torzítására.

b)

A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy a dán vasúti infrastruktúra kezelésének piaca „de lege”nincs megnyitva a verseny előtt.

c)

A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy a dán vasúti infrastruktúra kezelésének piaca„de facto”nincs megnyitva a verseny előtt.

d)

A vasúti infrastruktúra kiépítésének és karbantartásának piacai — amelyek meg vannak nyitva a verseny előtt — elkülönülnek a vasúti infrastruktúra szigorú értelemben vett kezelésének és üzemeltetésének piacától.

—

Másodszor, a Törvényszék az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének és az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdésének megsértésével tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a Bizottság nem alkalmazta tévesen a jogot és nem tapasztalt komoly nehézségeket annak megállapítása során, hogy az A/S Femern Landanlæg részére a mögöttes országrészekkel fennálló dán vasúti kapcsolódási pontok finanszírozása céljából nyújtott állami kezességvállalások és állami kölcsönök nem voltak alkalmasak arra, hogy érintsék a tagállamok közötti kereskedelmet.

—

Harmadszor, a Törvényszék az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdése b) pontjának és az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdésének megsértésével tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a mögöttes országrészekkel fennálló kapcsolódási pontok költségeit figyelembe lehet venni az állandó összeköttetés maximális megengedhető támogatási intenzitásának számítása során (az összeegyeztethetőségi elemzéssel összefüggésben), jóllehet a Törvényszék szerint a mögöttes országrészekkel fennálló kapcsolódási pontoknak biztosított forrás nem minősül állami támogatásnak.

—

Negyedszer, a Törvényszék az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdése b) pontjának és az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdésének megsértésével tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a Bizottság nem alkalmazta tévesen a jogot és nem tapasztalt komoly nehézségeket, amikor akként határozott, hogy a Femern A/S részére nyújtott támogatásnak ösztönző hatása volt;

—

Ötödször, a Törvényszék az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdése b) pontjának és az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdésének megsértésével tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a Bizottság nem alkalmazta tévesen a jogot és nem tapasztalt komoly nehézségeket, amikor akként határozott, hogy a dán hatóságok megfelelő kontrafaktuális forgatókönyvet terjesztettek elő a Bizottság által a támogatás szükségességét illetően végzett értékeléshez.

—

Hatodszor, a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy a Femern A/S részére nyújtott támogatás nem okoz indokolatlan versenytorzulásokat.

29.4.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 148/38

A Törvényszék (harmadik tanács) T-290/16. sz., Fruits de Ponent kontra Bizottság ügyben 2018. december 13-án hozott ítélete ellen a Fruits de Ponent, S. C. C. L. által 2019. február 22-én benyújtott fellebbezés

(C-183/19. P. sz. ügy)

(2019/C 148/35)

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Fellebbező: Fruits de Ponent, S. C. C. L. (képviselők: M. Roca Junyent, R. Vallina Hoset és A. Sellés Marco ügyvédek)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

—

helyezze hatályon kívül a Törvényszék harmadik tanácsa által a T-290/16. sz., Fruits de Ponent kontra Bizottság ügyben 2018. december 13-án hozott ítéletet; (1)

—

elsődlegesen az Európai Unió Bírósága alapokmánya 61. cikkének első bekezdése alapján, és amennyiben megállapítja, hogy az ügy állása megengedi: i. határozzon az elsőfokú kérelemről, és adjon helyt a felperes kereseti kérelmeinek; valamint ii. a Bizottságot kötelezze a két eljárásban felmerült költségek viselésére; vagy

—

másodlagosan, amennyiben megállapítja, hogy az ügy állása nem engedi meg, hogy azt a Bíróság döntse el: i. az ügyet határozathozatalra utalja vissza a Törvényszékhez; és ii. a költségekről egyelőre ne határozzon.

Jogalapok és fontosabb érvek

1.

Először is a felperes azt állítja, hogy a megtámadott ítélet megsérti az Európai Unió működéséről szóló szerződés (2) (EUMSZ) 39. cikkét, mivel: i. a kellően súlyos jogsértés fennállásának értékelésekor nem releváns kritériumokat alkalmaz; ii. elutasítja azt, hogy amikor a Bizottság a KAP keretében súlyos piaci zavarokat kezel, a céljai között szerepelnie kell a mezőgazdasági népesség megfelelő életszínvonala biztosításának (EUMSZ 39. cikk (1) bekezdésének b) pontja); iii. elutasítja, hogy a Bizottságnak a jogszabályokban előírttól eltérő adatokat kelljen beszereznie; valamint iv. azt állítja, hogy a Bizottságnak nem kell beszereznie a mezőgazdasági termelők által kapott árra vonatkozó információkat.

2.

Másodszor a felperes úgy véli, hogy a megtámadott ítélet: i. elferdíti a tényeket azzal, hogy a benyújtott bizonyítékokat formailag nyilvánvalóan hibásnak értékeli; ii. megsérti a bizonyítási teherre vonatkozó elveket azzal, hogy bizonyítottnak nyilvánít bizonyos tényeket, noha a benyújtott bizonyítékokkal ellentételesnek bizonyultak; iii. megsérti a venire contra factum propium non valet elvet, mivel elfogadja a Bizottság azon állításait, amelyek ellentmondanak az ezen intézmény által az átláthatóság elve keretében az állampolgároknak adott válaszoknak.

3.

Harmadszor a felperes azt állítja, hogy a megtámadott ítélet megsérti az EUMSZ 296. cikket és a Charta 47. cikkét, mivel: i. figyelmen kívül hagyja a felperes arra vonatkozó érveit, hogy a Bizottságnak a mezőgazdasági népesség megfelelő életszínvonalának biztosítására szolgáló információt kellett volna beszereznie; valamint ii. figyelmen kívül hagyja és eltorzítja a felperes azon állításait, hogy a Bizottságnak követnie kell a mezőgazdasági népesség megfelelő életszínvonalának biztosítására célt, megakadályozva így azt, hogy az érveire bíróság előtt kapjon választ.

4.

Negyedszer a felperes szerint a jelen ügyben sérült az EUMSZ 39. cikk és az 1308/2013 rendelet (3) 219. cikke, mivel válság esetén a rendkívüli válságmechanizmus alkalmazása kizárólag a Bizottság, nem pedig a kérelmezők vagy a termelői társulások hatásköre.

(1)  ECLI:EU.T:2018:934

(2)  HL 2012. C 326., 1. o.

(3)  A mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013. L 347., 671. o.).

GCEU

29.4.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 148/40

A Törvényszék 2019. március 7-i ítélete — Tweedale kontra EFSA

(T-716/14. sz. ügy) (1)

(„Dokumentumokhoz való hozzáférés - 1049/2001/EK rendelet - A glifozát hatóanyag jóváhagyásának megújítása keretében végzett toxicitási vizsgálatokra vonatkozó dokumentumok - A hozzáférés részleges megtagadása - A kereskedelmi érdekek védelmével kapcsolatos kivétel - Nyomós közérdek - 1367/2006/EK rendelet - A környezetbe való kibocsátásra vonatkozó információ fogalma”)

(2019/C 148/36)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Anthony C. Tweedal (Brüsszel, Belgium) (képviselő: B. Kloostra ügyvéd)

Alperes: Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (képviselők: D. Detken, J. Tarazona, C. Pintado és B. Vagenende meghatalmazottak, segítőik: kezdetben R. van der Hout és A. Köhler, később R. van der Hout és C. Wagner ügyvédek)

A felperest támogató beavatkozó: Svéd Királyság (képviselők: kezdetben A. Falk, C. Meyer-Seitz, U. Persson, N. Otte Widgren, E. Karlsson és L. Swedenborg, később A. Falk, C. Meyer-Seitz, H. Shev, L. Swedenborg és F. Bergius meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az EFSA 2014. július 30-i határozatának megsemmisítéséről és annak helyébe lépésről, valamint a glifozát hatóanyagra vonatkozó, a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2009. L 309., 1. o.) értelmében az ezen hatóanyag jóváhagyásának megújítása keretében elvégzett két toxicitási vizsgálathoz való részleges hozzáférés biztosításáról szóló, 2017. október 16-i határozatának részleges megsemmisítése iránt az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott kérelem

Az ítélet rendelkező része

1)

A Törvényszék megsemmisíti az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (EFSA) a 2014. július 30-i határozatot megsemmisítő és annak helyébe lépő, a glifozát hatóanyagra vonatkozó, az ezen hatóanyag jóváhagyásának megújítása keretében elvégzett két toxicitási vizsgálathoz való részleges hozzáférés biztosításáról szóló, 2017. október 16-i határozatát, amennyiben az EFSA megtagadja az ilyen vizsgálatok összességének hozzáférhetővé tételét, az azokban említett személyek neveinek és aláírásainak kivételével.

2)

A Törvényszék az EFSA-t kötelezi a saját, továbbá az Anthony Tweedale részéről felmerült költségek viselésére.

3)

A Svéd Királyság maga viseli saját költségeit.

(1)  HL C 448., 2014.12.15.

29.4.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 148/41

A Törvényszék 2019. március 12-i ítélete — Olaszország kontra Bizottság

(T-135/15. sz. ügy) (1)

(„EMOGA - A finanszírozásból kizárt kiadások - Olaszország által kifizetett kiadások - A cukoripar szerkezetátalakítására szolgáló ideiglenes rendszer - 320/2006/EK rendelet - 968/2006/EK rendelet - 1290/2005/EK rendelet - 24 hónapos határidő - A »többéves intézkedés« fogalma - A szerkezetátalakításra nyújtott támogatás megítélésének feltételei - A »termelőberendezés« fogalma - A silók minősítése - A »teljes leszerelés« fogalma - A VI/5330/97. sz. dokumentum 2. melléklete - Az uniós szabályozás értelmezési nehézségei - Lojális együttműködés - Jogos Bizalom - Ne bis in idem - Vágási támogatás - A mezőgazdasági termékek megismertetésével és promóciójával kapcsolatos cselekvések - Késedelmes kifizetések - Kivételes igazgatási körülmények fennállásának bizonyítéka - Egyenlő bánásmód - Az uniós rendelet egyik nyelvi változatában lévő fordítási hiba - A pénzügyi korrekció tagállamnak való betudhatósága”)

(2019/C 148/37)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes: Olasz Köztársaság (képviselők: G. Palmieri meghatalmazott, segítője C. Colelli avvocato dello Stato)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: kezdetben D. Bianchi, P. Ondrůšek és I. Galindo Martín meghatalmazottak, később D. Bianchi és P. Ondrůšek meghatalmazottak)

A felperest támogató beavatkozók: Francia Köztársaság (képviselő: D. Colas és S. Horrenberger meghatalmazottek) és Magyarország (képviselők: Fehér M. Z. és Koós G. meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) terhére a tagállamok által kifizetett egyes kiadásoknak az európai uniós finanszírozásból való kizárásáról szóló, 2015. január 16-i (EU) 2015/103 bizottsági végrehajtási határozat (HL 2015. L 16., 33. o.) részleges megsemmisítése iránt az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott kérelem, amennyiben az az Olasz Köztársaság által kifizetett egyes kiadásokról rendelkezik.

Az ítélet rendelkező része

1)

A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)

Az Olasz Köztársaság maga viseli saját költségeit és az Európai Bizottság részéről felmerült költségeket.

3)

A Francia Köztársaság és Magyarország maga viseli saját költségeit.

(1)  HL C 155., 2015.5.11.

29.4.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 148/42

A Törvényszék 2019. március 12-i ítélete — Magyarország kontra Bizottság

(T-139/15. sz. ügy) (1)

(„EMOGA - Garanciarészleg - EMGA - Cukor - Az Európai Közösségen belül a cukoripar szerkezetátalakítására szolgáló ideiglenes rendszer - 320/2006/EK rendelet - 968/2006/EK rendelet - A finanszírozásból kizárt kiadások - Magyarország által kifizetett kiadások - A teljes leszerelésre nyújtott támogatás és a részleges leszerelésre nyújtott támogatás megítélésének feltételei - A »termelőberendezések« fogalma - A silók használatának a támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában való értékelése - A »teljes leszerelés« fogalma - A VI/5330/97. sz. dokumentum 2. melléklete - Az uniós szabályozás értelmezési nehézségei - Lojális együttműködés”)

(2019/C 148/38)

Az eljárás nyelve: magyar

Felek

Felperes: Magyarország (képviselők: kezdetben Fehér M., Koós G., Pálfy A., később Fehér M., Koós G., Biró-Tóth Zs. és Tóth E. meghatalmazottak)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: P. Ondrůšek és Béres B. meghatalmazottak)

A felperest támogató beavatkozók: Francia Köztársaság (képviselő: D. Colas meghatalmazott), Olasz Köztársaság (képviselők: G. Palmieri meghatalmazott és C. Colelli avvocato dello Stato)

Az ügy tárgya

Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) terhére a tagállamok által kifizetett egyes kiadásoknak az európai uniós finanszírozásból való kizárásáról szóló, 2015. január 16-i (EU) 2015/103 bizottsági végrehajtási határozat (HL 2015. L 16., 33. o.) részleges megsemmisítése iránt az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott kérelem, amennyiben az 11 709 400 euró összegnek a Magyarország által a cukoripari ágazatban nyújtott szerkezetátalakítási támogatások EMGA-ból való finanszírozásából történő kizárásáról rendelkezik.

Az ítélet rendelkező része

1)

A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)

Magyarország maga viseli saját költségeit, valamint az Európai Bizottság részéről felmerült költségek felét.

3)

Az Európai Bizottság maga viseli a saját költségeinek a felét.

4)

A Francia Köztársaság és az Olasz Köztársaság maga viseli saját költségeit.

(1)  HL C 190., 2015.6.8.

29.4.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 148/43

A Törvényszék 2019. március 12-i ítélete — Franciaország kontra Bizottság

(T-156/15. sz. ügy) (1)

(„EMOGA és EMGA - A finanszírozásból kizárt kiadások - Franciaország által kifizetett kiadások - Területalapú támogatási program - Eljárási garanciák - 885/2006/EK rendelet - Az »állandó legelő« fogalma - 1120/2009/EK rendelet - A takarmánytermő területek nem megfelelő meghatározásán alapuló nemzeti ellenőrzési rendszer - Az összes kiadás kizárása - Arányosság - Francia vidékfejlesztési program - Hátrányos természeti adottságú területek - 1975/2006/EK rendelet - 65/2011/EU rendelet - Pénzügyi átalánykorrekció - Helyszíni ellenőrzések - Az állománysűrűség kritériuma - Állatok megszámlálása - A cukoripar szerkezetátalakítására szolgáló ideiglenes rendszer - 320/2006/EK rendelet - 968/2006/EK rendelet - A szerkezetátalakítási támogatás megítélésének feltételei - A »termelőberendezések« fogalma - A silók használatának a támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában való értékelése - A »teljes leszerelés« fogalma - Arányosság - Egyenlő bánásmód - A VI/5330/97. sz. dokumentum 2. melléklete”)

(2019/C 148/39)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Francia Köztársaság (képviselő: kezdetben F. Alabrune, G. de Bergues, D. Colas és C. Candat, később G. de Bergues, D. Colas, F. Fize és A. Daly, végül D. Colas, S. Horrenberger, R. Coesme, E. de Moustier és A.-L. Desjonquères meghatalmazottak)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: A. Bouquet és D. Triantafyllou meghatalmazottak)

A felperest támogató beavatkozók:, Olasz Köztársaság (képviselők: G. Palmieri meghatalmazott, segítője C. Colelli avvocato dello Stato) és Magyarország (képviselők: Fehér M. és Koós G. meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) terhére a tagállamok által kifizetett egyes kiadásoknak az európai uniós finanszírozásból való kizárásáról szóló, 2015. január 16-i (EU) 2015/103 bizottsági végrehajtási határozat (HL 2015. L 16., 33. o.) részleges megsemmisítése iránt az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott kérelem.

Az ítélet rendelkező része

1)

A Törvényszék az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) terhére a tagállamok által kifizetett egyes kiadásoknak az európai uniós finanszírozásból való kizárásáról szóló, 2015. január 16-i (EU) 2015/103 bizottsági végrehajtási határozatot megsemmisíti annyiban, amennyiben az az első pillérbe tartozó területalapú közvetlen támogatások címén Felső-Korzikán a Francia Köztársaság által kifizetett összes kiadást kizárja az európai uniós finanszírozásból a 2010-es és 2012-es igénylési évek tekintetében.

2)

A Törvényszék a keresetet az ezt meghaladó részében elutasítja.

3)

Az Európai Bizottság és a Francia Köztársaság maga viseli saját költségeit.

4)

Az Olasz Köztársaság és Magyarország maga viseli saját költségeit.

(1)  HL C 190., 2015.6.8.

29.4.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 148/44

A Törvényszék 2019. március 13-i ítélete — Espírito Santo Financial Group kontra EKB

(T-730/16. sz. ügy) (1)

(„Dokumentumokhoz való hozzáférés - 2004/258/EK határozat - Az EKB Banco Espírito Santo SA-ról szóló, 2014. augusztus 1-jei határozatára vonatkozó dokumentumok - A hozzáférés részleges megtagadása - Az EKB döntéshozó szervei tanácskozásainak titkosságára vonatkozó kivétel - Az Unió vagy valamely tagállam pénzügyi, monetáris vagy gazdaságpolitikájára vonatkozó kivétel - Az Unión vagy valamely tagállamon belüli pénzügyi rendszer stabilitására vonatkozó kivétel - A kereskedelmi érdekek védelmére vonatkozó kivétel - A belső használatra szánt dokumentumokra vonatkozó kivétel - Indokolási kötelezettség”)

(2019/C 148/40)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Espírito Santo Financial Group SA (Luxembourg, Luxembourg) (képviselők: R. Oliveira, S. Estima Martins és D. Duarte de Campos ügyvédek)

Alperes: Európai Központi Bank (képviselők: F. von Lindeiner és S. Lambrinoc, meghatalmazottak, segítőjük H.-G. Kamann ügyvéd)

Az ügy tárgya

Az EUMSZ 263. cikkre alapított, az Espírito Santo Financial SA-ról szóló 2014. augusztus 1-jei EKB határozatra vonatkozó bizonyos dokumentumokhoz való hozzáférés részleges megatagadásáról szóló, 2015. április 1-jei EKB határozat megsemmisítésére irányuló kérelem.

Az ítélet rendelkező része

1)

A Törvényszék megsemmisíti az Európai Központi Banknak (EKB) az Espírito Santo Financial SA-ról szóló, 2014. augusztus 1-jei EKB határozatra vonatkozó bizonyos dokumentumokhoz való hozzáférés részleges megtagadásáról szóló, 2016. augusztus 31-i határozatát annyiban, amennyiben az megtagadta az EKB Kormányzótanácsának 2014. július 28-i határozatáról készült jegyzőkönyv kivonataiban szereplő hitelösszeghez, valamint az EKB Igazgatóságának 2014. július 28-i és augusztus 1-jei javaslataiban szereplő kitakart információkhoz való hozzáférést.

2)

A Törvényszék a keresetet az ezt meghaladó részében elutasítja.

3)

Az Espírito Santo Financial (Portugal), SGPS, SA és az EKB maguk viselik saját költségeiket.

(1)  HL C 462., 2016.12.12.

29.4.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 148/45

A Törvényszék 2019. március 12-i ítélete — Xiaomi kontra EUIPO — Dudingen Develops (MI)

(T-799/16. sz. ügy) (1)

(„Európai uniós védjegy - Felszólalási eljárás - A MI európai uniós ábrás védjegy bejelentése - MI korábbi európai uniós ábrás védjegy - Viszonylagos kizáró ok - A 207/2009/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja [jelenleg az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja] - Indoklási kötelezettség - A 207/2009/EK rendelet 75. cikke [jelenleg az (EU) 2017/1001 rendelet 94. cikke]”)

(2019/C 148/41)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Xiaomi Inc. (Peking, Kína) (képviselők: T. Raab és C. Tenkhoff ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselő: M. Rajh meghatalmazott)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban: Dudingen Develops, SL (Leganés, Spanyolország)

Az ügy tárgya

Az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának a Xiaomi és a Dudigen Develops közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2016. szeptember 5-én hozott határozata (R 337/2016-4. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)

A Törvényszék a hatályon kívül helyezi az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) negyedik fellebbezési tanácsának 2016. szeptember 5-én hozott határozatát (R 337/2016-4. sz. ügy), amennyiben az elutasította a felszólalási osztály azon határozata ellen benyújtott fellebbezést, amely elutasította a MI ábrás megjelölésnek a 9. osztályba tartozó „alkatrészek elektromos fővezetékhez (kábelek)”, „elektromos kábelek”, „szigetelt elektromos kábelek”, „vezetékcsatlakozások”, „vezetékcsatlakozók”, „csatlakozó adapterek”, „utazó adapterek elektromos csatlakozókhoz”, „adapterek telefonok hallókészülékekhez való csatlakoztatásához”, és „elektromos hosszabbítók”, valamint a 18. osztályba tartozó „hátizsákok”, „kisméretű hátizsákok”; és „zsákok hegymászóknak” tekintetében európai uniós védjegyként történő lajstromozása iránti kérelemmel szemben benyújtott felszólalást.

2)

A Törvényszék a keresetet az ezt meghaladó részében elutasítja.

3)

A Xiaomi Inc. maga viseli saját költségeinek kétharmadát, valamint az EUIPO részéről felmerült költségek kétharmadát.

4)

Az EUIPO maga viseli saját költségeinek egyharmadát, valamint a Xiaomi részéről felmerült költségek egyharmadát

(1)  HL C 22., 2017.1.23.

29.4.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 148/46

A Törvényszék 2019. március 7-i ítélete — Svédország kontra Bizottság

(T-837/16. sz. ügy) (1)

(„REACH - Az ólom-szulfokromát-sárga és az ólom-kromát molibdát-szulfát-vörös felhasználását engedélyező bizottsági határozat - Az 1907/2006/EK rendelet 60. cikkének (4) és (5) bekezdése - Az alternatív megoldások rendelkezésre állásának hiányára vonatkozó vizsgálat - Téves jogalkalmazás”)

(2019/C 148/42)

Az eljárás nyelve: svéd

Felek

Felperes: Svéd Királyság (képviselők: kezdetben A. Falk és F. Bergius, később A. Falk, C. Meyer-Seitz, H. Shev és J. Lundberg meghatalmazottak)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: R. Lindenthal, K. Mifsud-Bonnici, K. Simonsson és G. Tolstoy meghatalmazottak)

A felperest támogató beavatkozók: Dán Királyság (képviselők: kezdetben C. Thorning és M. Wolff, később M. Wolff és J. Nymann-Lindegren meghatalmazottak); Finn Köztársaság (képviselő: S. Hartikainen meghatalmazott); és Európai Parlament (képviselők: A. Neergaard és A. Tamás meghatalmazottak)

Az alperest támogató beavatkozó: Európai Vegyianyag-ügynökség (képviselők: M. Heikkilä, W. Broere és C. Schultheiss meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján az ólom-szulfokromát-sárga és az ólom-kromát molibdát-szulfát-vörös bizonyos felhasználásainak engedélyezéséről szóló, 2016. szeptember 7-i C(2016) 5644 final bizottsági végrehajtási határozat megsemmisítése iránt az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)

A Törvényszék megsemmisíti a 1907/2006/EK rendelet alapján az ólom-szulfokromát-sárga és az ólom-kromát molibdát-szulfát-vörös bizonyos felhasználásainak engedélyezéséről szóló, 2016. szeptember 7-i C(2016) 5644 final bizottsági végrehajtási határozatot.

2)

A Törvényszék elutasítja a Bizottság arra irányuló kérelmét, hogy a 2016. szeptember 7-i C(2016) 5644 final végrehajtási határozat megsemmisítése esetén mindaddig tartsák fenn e határozat joghatásait, amíg a Bizottság újra meg tudja vizsgálni az engedélyezési kérelmet.

3)

A Bizottság viseli a saját költségeit, valamint a Svéd Királyság részéről felmerült költségeket.

4)

A Dán Királyság, a Finn Köztársaság és az Európai Parlament maguk viselik saját költségeiket.

(1)  HL C 38., 2017.2.6.

29.4.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 148/47

A Törvényszék 2019. március 7-i ítélete — L kontra Parlament

(T-59/17. sz. ügy) (1)

(„Közszolgálat - Akkreditált parlamenti asszisztens - A szerződés megszüntetése - A bizalmi viszony megromlása - Külső tevékenységek - Nyilvánvaló értékelési hiba - Kártérítési kérelem”)

(2019/C 148/43)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: L (képviselő: I. Coutant Peyre ügyvéd)

Alperes: Európai Parlament (képviselők: Í. Ní Riagáin Düro és M. Windisch meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Egyrészt a felperes akkreditált parlamenti asszisztensi szerződését megszüntető, 2016. június 24-i parlamenti határozat megsemmisítése iránt az EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott kérelem, másrészt a felperes által állítólag elszenvedett nem vagyoni kár megtérítése iránti kérelem.

Az ítélet rendelkező része

1)

A Törvényszék az L akkreditált parlamenti asszisztensi szerződését megszüntető 2016. június 24-i parlamenti határozatot megsemmisíti.

2)

A Törvényszék a keresetet az ezt meghaladó részében elutasítja.

3)

A Törvényszék az Európai Parlamentet kötelezi a költségek viselésére.

(1)  HL C 221., 2017.7.10.

29.4.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 148/47

A Törvényszék 2019. március 7-i ítélete — Hautala és társai kontra EFSA

(T-329/17. sz. ügy) (1)

(„Dokumentumokhoz való hozzáférés - 1049/2001/EK rendelet - A glifozát hatóanyag jóváhagyásának megújítása keretében végzett rákkeltő hatással kapcsolatos vizsgálatokra vonatkozó dokumentumok - A hozzáférés részleges megtagadása - A kereskedelmi érdekek védelmével kapcsolatos kivétel - Nyomós közérdek - 1367/2006/EK rendelet - A környezetbe való kibocsátásra vonatkozó információ fogalma”)

(2019/C 148/44)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Heidi Hautala (Finnország), Jávor Benedek (Magyarország), Michèle Rivasi (Franciaország), Bart Staes (Belgium) (képviselő: B. Kloostra ügyvéd)

Alperes: Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (képviselők: D. Detken, J. Tarazona, F. Volpi és B. Vagenende meghatalmazottak, segítőik: R. van der Hout és C. Wagner ügyvédek)

Az alperest támogató beavatkozó: Cheminova A/S (Harboøre, Dánia) (képviselő: C. Mereu ügyvéd); Monsanto Europe (Antwerpen, Belgium); Monsanto Company (Wilmington, Delaware, Egyesült Államok) (képviselők: kezdetben M. Pittie, P. Honoré és N. Callens, később P. Honoré, N. Callens és A. Helfer ügyvédek)

Az ügy tárgya

Az EFSA a glifozát hatóanyagra vonatkozó, a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2009. L 309., 1. o.) értelmében az ezen hatóanyag jóváhagyásának megújítása keretében elvégzett, rákkeltő hatással kapcsolatos tizenkét vizsgálathoz való részleges hozzáférés megtagadásáról szóló, 2017. március 14-i határozatának részleges megsemmisítése iránt az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott kérelem.

Az ítélet rendelkező része

1)

A Törvényszék megsemmisíti az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2017. március 14-i határozatát, amennyiben az EFSA megtagadta a glifozát hatóanyagra vonatkozó rákkeltő hatással kapcsolatos tizenkét vizsgálat „Berendezések, vizsgálati körülmények és módszerek” és „Eredmények és elemzések” részeihez történő hozzáférést.

2)

A Törvényszék az EFSA-t kötelezi a saját, továbbá a Heidi Hautala, Michèle Rivasi, Jávor Benedek és Bart Staes részéről felmerült költségek viselésére.

3)

A Cheminova A/S, a Monsanto Europe és a Monsanto Company maguk viselik saját költségeiket.

(1)  HL C 249., 2017.7.31.

29.4.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 148/48

A Törvényszék 2019. március 12-i ítélete — TK kontra Parlament

(T-446/17. sz. ügy) (1)

(„Közszolgálat - Ideiglenes alkalmazottak - A meghatározott tevékenységek megváltozása - A beosztás fogalma - Állásinterjúra való behívás - Az eljárás fogalma - Lelki zaklatással vádolás - Segítségnyújtás iránti kérelem - Felelősség - Lelki zaklatás”)

(2019/C 148/45)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: TK (képviselő: L. Levi ügyvéd)

Alperes: Európai Parlament (képviselők kezdetben: E. Taneva és M. Rantala, meghatalmazottak, később: E. Taneva, C. González Argüelles és D. Boytha, meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

A Parlament elnökének 2016. augusztus 26-i, a felperes 2016. április 28-i kérelmeit elutasító határozatának megsemmisítése iránt, a felperesnek állítólagosan okozott nem vagyoni kár megtérítése iránt, a Parlament főtitkára 2017. április 26-i határozatának a felperes által állítólagosan elszenvedett nem vagyoni kár megtérítését elutasító részében történő megsemmisítése iránt, és e nem vagyoni kár megtérítése iránt az EUMSZ 270. cikke alapján benyújtott kérelem.

Az ítélet rendelkező része

1)

A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)

A Törvényszék TK-t kötelezi saját költségén felül az Európai Parlament részéről felmerült költségek viselésére.

(1)  HL C 357., 2017.10.23.

29.4.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 148/49

A Törvényszék 2019. március 12-i ítélete — De Masi és Varoufakis kontra EKB

(T-798/17. sz. ügy) (1)

(„A dokumentumokhoz való hozzáférés - 2004/258/EK határozat - »A KBER és az EKB alapokmányáról szóló jegyzőkönyv 14.4 cikkének értelmezését érintő kérdésekre adott válaszok« című dokumentum - A hozzáférés megtagadása - A jogi tanácsadás védelmére vonatkozó kivétel - A belső használatra rendelt dokumentumok védelmére vonatkozó kivétel - Nyomós közérdek”)

(2019/C 148/46)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperesek: Fabio De Masi (Hamburg, Németország) és Yanis Varoufakis (Athén, Görögország) (képviselő: A. Fischer-Lescano egyetemi oktató)

Alperes: Európai Központi Bank (képviselők: T. Filipova és F. von Lindeiner meghatalmazottak, segítőjük: H.-G. Kamann ügyvéd)

Az ügy tárgya

Az Európai Központi Bank 2017. október 16-i, „A KBER és az EKB alapokmányáról szóló jegyzőkönyv 14.4 cikkének értelmezését érintő kérdésekre adott válaszok” című, 2015. április 23-i dokumentumhoz való hozzáférést a felperesekkel szemben megtagadó határozatának megsemmisítése iránt az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott kérelem.

Az ítélet rendelkező része

1)

A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)

Fabio De Masi és Yanis Varoufakis a saját költségein felül viseli az Európai Központi Bank (EKB) részéről felmerült költségeket is.

(1)  HL C 42., 2018.2.5.

29.4.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 148/50

A Törvényszék 2019. március 12-i ítélete — Franciaország kontra Bizottság

(T-26/18. sz. ügy) (1)

(„EMGA és EMVA - A finanszírozásból kizárt kiadások - Franciaország által kifizetett kiadások - Egyszeri és átalány pénzügyi korrekciók - Területalapú támogatási program - Mezőgazdaságiparcella-azonosító rendszer - A támogatható területek meghatározása - A földterületek jó mezőgazdasági és ökológiai állapotban tartása - A táj jellegzetességei - Legelők és pusztai legelők - A támogatható területek nem megfelelő meghatározásán alapuló nemzeti ellenőrzési rendszer - Arányosság - Indokolási kötelezettség - Megfelelőségi vizsgálat - A legvalószínűbb hiba - Téves jogalkalmazás”)

(2019/C 148/47)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Francia Köztársaság (képviselők: F. Alabrune, D. Colas, A. L. Desjonquères és S. Horrenberger meghatalmazottak)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: A. Lewis és D. Triantafyllou meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott kérelem az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) terhére a tagállamok által kifizetett egyes kiadásoknak az európai uniós finanszírozásból való kizárásáról szóló, 2017. november 8-i (EU) 2017/2014 bizottsági végrehajtási határozat (HL 2017. L 292, 61. o.) részleges megsemmisítése iránt.

Az ítélet rendelkező része

1)

A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)

A Törvényszék a Francia Köztársaságot kötelezi a költségek viselésére.

(1)  HL C 112., 2018.3.26.

29.4.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 148/51

A Törvényszék 2019. március 7-i ítélete — Laverana kontra EUIPO — Agroecopark (VERA GREEN)

(T-106/18. sz. ügy) (1)

(„Európai uniós védjegy - Felszólalási eljárás - A VERA GREEN európai uniós szóvédjegy bejelentése - LAVERA korábbi európai uniós szóvédjegy - Viszonylagos kizáró ok - Összetéveszthetőség hiánya - Az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja”)

(2019/C 148/48)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Laverana GmbH & Co.KG (Wennigsen, Németország) (képviselők kezdetben: J. Wachinger, M. Zöbisch és R. Drozdz, később N. Schmitz és J. Bittner ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselő: L. Rampini meghatalmazott)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban, beavatkozó fél a Törvényszék előtti eljárásban: Agroecopark, SL (Majadahonda, Spanyolország) (képviselők: E. Seijo Veiguela és C. Serrano Rodríguez ügyvédek)

Az ügy tárgya

Az EUIPO ötödik fellebbezési tanácsának a Laverana és az Agroecopark közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2017. december 18-án hozott határozata (R 982/2017-5. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)

A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)

A Törvényszék a Laverana GmbH & Co. KG-t kötelezi a költségek viselésére.

(1)  HL C 142., 2018.4.23.

29.4.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 148/51

A Törvényszék 2019. március 13-i ítélete — Wirecard Technologies kontra EUIPO — Striatum Ventures (supr)

(T-297/18. sz. ügy) (1)

(„Európai uniós védjegy - Törlési eljárás - supr európai uniós szóvédjegy - Zupr korábbi Benelux szóvédjegy - Viszonylagos kizáró ok - Összetéveszthetőség - A megjelölések hasonlósága - Az (EU) 2017/1001 rendelet 60. cikke (1) bekezdésének a) pontja és 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja”)

(2019/C 148/49)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Wirecard Technologies GmbH (Aschheim, Németország) (képviselő: A. Bayer ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselők: S. Bonne és H. O’Neill meghatalmazottak)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban, beavatkozó fél a Törvényszék előtti eljárásban: Striatum Ventures BV (‘s-Hertogenbosch, Hollandia) (képviselő: G. Van den Hout ügyvéd)

Az ügy tárgya

Az EUIPO ötödik fellebbezési tanácsának a Striatum Ventures és a Wirecard Technologies közötti törlési eljárással kapcsolatban 2018. február 20-án hozott határozata (R 2028/2017-5. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1.

A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2.

A Törvényszék a Wirecard Technologies GmbH-t kötelezi a költségek viselésére.

(1)  HL C 240., 2018.7.9.

29.4.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 148/52

A Törvényszék 2019. március 12-i ítélete — Novartis kontra EUIPO (SMARTSURFACE)

(T-463/18. sz. ügy) (1)

(„Európai uniós védjegy - A SMARTSURFACE európai uniós szóvédjegy bejelentése - Feltétlen kizáró ok - Leíró jelleg - Az (EU) 2017/1001 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja - Megkülönböztető képesség hiánya - A 2017/1001 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja”)

(2019/C 148/50)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Novartis AG (Bázel, Svájc) (képviselő: L. Junquera Lara ügyvéd)

Alperes: Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselők: S. Bonne és H. O’Neill meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az EUIPO második fellebbezési tanácsának a SMARTSURFACE szómegjelölés európai uniós védjegyként történő lajstromozása iránti kérelemmel kapcsolatban 2018. május 25-én hozott határozata (R 1765/2017-2. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)

A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)

A Törvényszék a Novartis AG-t kötelezi a költségek viselésére.

(1)  HL C 352., 2018.10.1.

29.4.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 148/53

A Törvényszék 2019. március 8-i végzése — Herrero Torres kontra EUIPO — DZ Licores (CARAJILLO LICOR 43 CUARENTA Y TRES)

(T-326/18. sz. ügy) (1)

(„Európai uniós védjegy - Felszólalási eljárás - A CARAJILLO LICOR 43 CUARENTA Y TRES európai uniós ábrás védjegy bejelentése - A korábbi Carajillo nemzeti ábrás védjegy - Viszonylagos kizáró ok - Összetéveszthetőség - A 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja - Nyilvánvalóan minden jogi alapot nélkülöző kereset”)

(2019/C 148/51)

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Felperes: José-Ramón Herrero Torres (Castellón de la Plana, Spanyolország) (képviselő: J. Gil Martí ügyvéd)

Alperes: Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselők: S. Palmero Cabezas és H. O’Neill meghatalmazottak)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban, beavatkozó fél a Törvényszék előtti eljárásban: DZ Licores, SLU (Cartagena, Spanyolország) (képviselők: A. Vela Ballesteros és B. Lamas Begué ügyvédek)

Az ügy tárgya

Az EUIPO ötödik fellebbezési tanácsának a J.-R. Herrero Torres és a DZ Licores közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2018. március 13-án hozott határozata (R 2104/2017-5. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

A végzés rendelkező része

1)

A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)

A Törvényszék José-Ramón Herrero Torrest kötelezi a költségek viselésére.

(1)  HL C 249., 2018.7.16.

29.4.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 148/54

2019. február 20-án benyújtott kereset — Clem & Jo Optique kontra EUIPO — C&A (C&J)

(T-125/19. sz. ügy)

(2019/C 148/52)

A keresetlevél nyelve: francia

Felek

Felperes: Clem & Jo Optique SARL (Cormicy, Franciaország) (képviselő: N. Hausmann ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: C&A AG (Zug, Svájc)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy bejelentője: a Törvényszék előtti eljárás felperese

A vitatott védjegy: C&J európai uniós szóvédjegy bejelentése — 15 912 041. sz. védjegybejelentés

Az EUIPO előtti eljárás: felszólalási eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának 2018. december 19-én hozott határozata (R 1252/2018-4. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot.

Jogalap

—

A felperes gazdasági társaság a C & A és a C & J védjegyek közötti összetéveszthetőség hiányára hivatkozik.

29.4.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 148/54

2019. február 21-én benyújtott kereset — Krajowa Izba Gospodarcza Chłodnictwa i Klimatyzacji kontra Bizottság

(T-126/19. sz. ügy)

(2019/C 148/53)

Az eljárás nyelve: lengyel

Felek

Felperes: Krajowa Izba Gospodarcza Chłodnictwa i Klimatyzacji (Varsó, Lengyelország) (képviselő: A. Galos jogtanácsos)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg vitatott határozat alapjául szolgáló, a fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló, 2014. április 16-i 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet 16. cikkét, és állapítsa meg, hogy a vitatott határozat ebben a tekintetben hibás;

—

a Bizottságot kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes két jogalapra hivatkozik.

1.

Első jogalap: a felperes az EUMSZ 277. cikk alapján arra hivatkozik, hogy a vitatott határozat jogi alapját képező, a fluortartalmú üvegházhatású gázokról és a 842/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. cikke érvénytelen — amennyiben az a kvótakiosztási rendszert a 2009 és 2012 között forgalomba hozott F-gázok tekintetében a múltban bejelentett adatokból eredő referenciaértékekre alapozza — mivel ez a vállalkozásoknak a múltbeli gázpiaci tevékenységük függvényében történő, hátrányosan megkülönböztető és önkényes felosztásának minősül, és ebből következően annak megállapítását kéri, hogy a vitatott határozat ebben a tekintetben hibás.

2.

Második jogalap: a felperes lényeges eljárási követelmények, valamint a Szerződések megsértésére hivatkozik, mivel állítása szerint az F-gázok piacán működő vállalkozások tekintetében bevezetett felosztási rendszert — amely az 517/2014/EU rendelet 16. cikkének (1) bekezdése alapján a múltban, 2009 és 2012 között forgalomba hozott F-gázok értékein alapul — nem indokolták meg megfelelően.

29.4.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 148/55

2019. február 25-én benyújtott kereset — Oosterbosch kontra Parlament

(T-131/19. sz. ügy)

(2019/C 148/54)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Marc Oosterbosch (Brüsszel, Belgium) (képviselő: M. Casado García-Hirschfeld ügyvéd)

Alperes: Európai Parlament

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

nyilvánítsa a jelen keresetet elfogadhatónak és megalapozottnak;

következésképpen:

—

semmisítse meg a „megtámadott határozatot”, amely a 2018. márciusi, áprilisi és júniusi illetményelszámolásból áll;

—

amennyiben szükséges, semmisítse meg a panaszt elutasító 2018. november 6-i határozatot;

—

az alperest kötelezze az összes költség viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes egyetlen, a jogszerűség és a jogbiztonság elvének megsértésére, valamint egy jogellenességi kifogásra alapított jogalapra hivatkozik: a megtámadott határozat elfogadására a jogellenes belső szabályok és végrehajtási rendelkezések alapján került sor.

29.4.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 148/56

2019. február 26-án benyújtott kereset — Ashworth kontra Parlament

(T-132/19. sz. ügy)

(2019/C 148/55)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Richard Ashworth (Lingfield, Egyesült Királyság) (képviselők: A. Schmitt és A. Waisse ügyvédek)

Alperes: Európai Parlament

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

a jelen ügyet a Törvényszék eljárási szabályzatának 68. cikke értelmében a két ügy között lévő összefüggés miatt egyesítse a Salvador Garriga Polledo és 45 társa által az Európai Parlamenttel szemben 2019. február 19-én benyújtott keresettel indított üggyel (T-102/19. sz. ügy);

—

amennyiben szükséges, pervezető intézkedésként vagy bizonyításfelvételként kötelezze az Európai Parlamentet az Európai Parlament jogi szolgálata által adott szakvélemények bemutatására, amelyeket az a 2018. július 16. és 2018. december 3. közötti időszakban — a pontos dátum megjelölése nélkül, de mindenképpen a Parlament elnökségének 2018. december 10-i, az európai parlamenti képviselők statútumának alkalmazási szabályait módosító határozata (HL 2018. C 466, 8. o.; a továbbiakban: alkalmazási szabályok) előtt — adott;

—

semmisítse meg a Parlament elnökségének fent hivatkozott, 2018. december 10-i, az európai parlamenti képviselők statútumának alkalmazási szabályait módosító határozatát annyiban, amennyiben az módosítja az alkalmazási szabályzat 76. cikkét ((5) és (6) premabulumbekezdés, az 1. cikk (7) bekezdése) és a 2. cikkét, amennyiben az az alkalmazási szabályokról szóló fent hivatkozott határozat 76. cikkére vonatkozik, vagy különben amennyiben 5 %-os illetéket vet ki a 2019. január1-je után megállapított valamennyi nyugdíjkifizetésre, illetve teljes egészében semmisítse meg a fent hivatkozott határozatot amennyiben a fent hivatkozott elemek nem minősülnek leválaszthatónak a megtámadott aktusról;

—

a Parlamentet kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes öt jogalapra hivatkozik.

1.

Az első, az elnökség tárgyi hatáskörének hiányára alapított jogalap

—

Egyrészt a megtámadott aktust az európai parlamenti képviselők statútumát az európai parlamenti képviselők statútumának elfogadásáról szóló, 2005. szeptember 28-i 2005/684/EK, Euratom európai parlamenti határozattal (HL L 262., 1. o., a továbbiakban: statútum) ellentétesen hozták meg. A megtámadott aktus ellentétes többek között a statútum 27. cikkével, amely a „szerzett jogok” és a „várományok” fennmaradását írja elő.

—

Másrészt a megtámadott aktus egy adót hoz létre azáltal, hogy 5 %-os különleges illetéket vet ki a nyugdíj összegére, noha az elnökségnek az EUMSZ 223. cikk (2) bekezdése alapján nincs joga adó kivetésére.

2.

A második, alapvető eljárási követelmények megsértésére alapított jogalap

—

Egyrészt a felperes azt rója fel az elnökségnek, hogy a megtámadott aktust úgy hozta meg, hogy nem tartotta be az EUMSZ 223. cikkben előírt szabályokat.

—

Másrészt a megtámadott aktus nem kellően indokolt és így megsérti az EUMSZ 296. cikk második bekezdésében és az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikk (2) bekezdésének c) pontjában előírt indokolási kötelezettséget.

3.

A harmadik, a szerzett jogok és a várományok, valamint a bizalomvédelem elvének megsértésére alapított jogalap

—

Egyrészt a megtámadott aktus sérti a szerzett jogokat és várományokat, amelyek az általános jogelvekből és a statútumból erednek, és ez utóbbi kifejezetten előírja, hogy azok „teljeskörűen” fennmaradnak (27. cikk).

—

Másrészt a megtámadott aktus sérti a bizalomvédelem elvét.

4.

A negyedik, az arányosság elvének, az egyenlő bánásmód elvének és a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének megsértésére alapított jogalap

—

Egyrészt a felperes jogainak sérelme nem áll arányban a megtámadott aktus által követett célokkal.

—

Másrészt a megtámadott aktust az egyenlő bánásmód elvének és a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének megsértése miatt meg kell semmisíteni.

5.

Az ötödik, a jogbiztonság elvének megsértésére és az átmeneti intézkedések hiányára alapított jogalap.

—

Egyrészt a megtámadott aktus sérti a jogbiztonság elvét, mivel szabálytalan módon visszamenőleges hatállyal rendelkezik.

—

Másrészt a megtámadott aktus sérti a jogbiztonság elvét, mivel elmulasztott átmeneti intézkedéseket hozni.

29.4.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 148/58

2019. március 1-jén benyújtott kereset — Corporació Catalana de Mitjans Audiovisuals kontra EUIPO — Dalmat (LaTV3D)

(T-135/19. sz. ügy)

(2019/C 148/56)

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: Corporació Catalana de Mitjans Audiovisuals, SA (Barcelona, Spanyolország) (képviselő: J. Erdozain López ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Stéphane Dalmat (Párizs, Franciaország)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy bejelentője: a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik fél

A vitatott védjegy: LaTV3D európai uniós szóvédjegy bejelentése — 15 630 833. sz. védjegybejelentés

Az EUIPO előtti eljárás: felszólalási eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO második fellebbezési tanácsának 2018. december 13-án hozott határozata (R 874/2018-2. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—

az EUIPO-t kötelezze a költségek viselésére.

Jogalap

—

Az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése.

29.4.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 148/58

2019. február 28-án benyújtott kereset — Souruh kontra Tanács

(T-137/19. sz. ügy)

(2019/C 148/57)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Souruh SA (Damaszkusz, Szíria) (képviselő: E. Ruchat ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

nyilvánítsa a felperes keresetét elfogadhatónak és megalapozottnak

—

következésképpen kötelezze az Európai Uniót a felperest ért teljes kár megtérítésére olyan összegben, amelyet a Törvényszék méltányosan határoz meg;

—

másodlagosan rendelje el szakértő kirendelését a felperest ért teljes kár mértékének meghatározása érdekében

—

kötelezze az Európai Unió Tanácsát az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes egy elsődleges és egy másodlagos jogalapra hivatkozik, amelyek lényegüket tekintve azonosak vagy hasonlóak a T-55/19. sz., Cham Holding éa Bena Properties kontra Tanács ügyben hivatkozott jogalapokkal.

29.4.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 148/59

2019. február 14-én benyújtott kereset — WH kontra EUIPO

(T-138/19. sz. ügy)

(2019/C 148/58)

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Felperes: WH (képviselő: E. Fontes Vila ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék mondja ki, hogy nem áll fenn ok a kereset elutasítására, és minden tekintetben adja meg visszamenőleg számára az általa megérdemelt előléptetést.

Jogalapok és fontosabb érvek

Jelen kereset az alperes azon határozata ellen irányul, amely a 2018. évi előléptetési eljárás keretében megtagadta a felperes előléptetését.

Keresete alátámasztása érdekében a felperes egyetlen jogalapra, a védelemhez való jogának megsértésére hivatkozik.

29.4.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 148/60

2019. március 4-én benyújtott kereset — Sabo és társai kontra Parlament és Tanács

(T-141/19. sz. ügy)

(2019/C 148/59)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperesek: Peter Sabo (Tulčik, Szlovákia) és további hat felperes) (képviselő: R. Smith Solicitor)

Alperesek: Európai Parlament és Európai Tanács

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék nyilvánítsa semmisnek a 2018/2001/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) azon rendelkezéseit, amelyek lehetővé teszik az erdei biomasszából származó energiának a 29. cikk (1) bekezdésében foglalt célok tekintetében történő figyelembevételét: többek között a) hozzájárulás a 2030-as kollektív uniós célkitűzés eléréséhez; b) a megújulóenergia-kötelezettségek teljesítésének mérése és c) pénzügyi támogatásra való jogosultság.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek két jogalapra hivatkoznak.

1.

Az első, arra alapított jogalap, hogy a 2018/2001 irányelv sérti az EUMSZ 191. cikket, mivel nem őrzi meg, védi és javítja a környezet minőségét, nem védi az emberi egészséget, illetve nem körültekintően és észszerűen hasznosítja a természeti erőforrásokat. Nem célja a környezet magas szintű védelme, a károkat nem a forrásuknál elhárítja el, és nem alkalmazza az elővigyázatosság és a megelőzés elvét vagy a „szennyező fizet” elvet. Figyelmen kívül hagyja továbbá az éghajlatváltozásnak az égő erdei biomasszára gyakorolt hatásairól rendelkezése álló tudományos adatokat.

2.

A második, arra alapított jogalap, hogy a 2018/2001 irányelv sérti a felperes (az Európai Unió Alapjogi Chartája 7., 10., 14., 17., 22., 24., 35. és 37. cikkében elismert) számos egyetemes, valamint az unós és a nem uniós felperesekkel szemben is tiszteletben tartandó jogát. E jogsértések feltételezhetően nem igazolhatók, mivel a vitatott irányelv jogsértő rendelkezései nem kapcsolódnak szükségszerűen és észszerűen az uniós környezetvédelmi célkitűzésekhez, amelyekkel ellentétesek.

(1)  A megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i 2018/2001/EU európai parlamenti és tanácsi irányelve (HL L 328., 2018.12.21., 82. o.).

29.4.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 148/60

2019. március 1-jén benyújtott kereset — Nosio kontra EUIPO — Passi (PASSIATA)

(T-142/19. sz. ügy)

(2019/C 148/60)

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: Nosio SpA (Mezzocorona, Olaszország) (képviselők: J. Graffer és A. Ottolini ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Passi AG (Rothrist, Svájc)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy bejelentője: a felperes

A vitatott védjegy: PASSIATA európai uniós szóvédjegy — 14 593 123. sz. védjegybejelentés

Az EUIPO előtti eljárás: felszólalási eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO második fellebbezési tanácsának 2018. november 23-án hozott határozata (R 927/2018-2. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—

az ellenérdekű feleket kötelezze a költségek viselésére.

Jogalap

—

Az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése.

29.4.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 148/61

2019. március 2-án benyújtott kereset — Solar Ileias Bompaina kontra Bizottság

(T-143/19. sz. ügy)

(2019/C 148/61)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Solar Ileias Bompaina AE (Athén, Görögország) (képviselők: A. Metaxas és A. Bartosch ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg a Bizottság vitatott jogi aktusait, nevezetesen a 2018. október 10-i C(2018)6777 final bizottsági határozatot, amennyiben az elutasítja az SA.41794. sz. ügyben a Bizottság elé terjesztett panaszait, konkrétan kizárólag e határozat 111–121. pontját, valamint a 2019. február 8-án kelt levelet (B.2 VI/MJ/mkl D*2019/019026);

—

a Bizottságot kötelezze a felperes részéről felmerült költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes egyetlen, a felperes eljárási jogainak a megsértésén alapuló jogalapra, nevezetesen az irányadó referenciarendszer meghatározásának elmulasztására, amely a vitatott intézkedés tárgyi szelektivitására vonatkozó vizsgálat előfeltételéül szolgál, a közigazgatási eljárás során a megújulóenergia-termelők és az energiaszolgáltatók összeegyeztethetősége vonatkozásában a Bizottságnak benyújtott bizonyítékok téves értékelésére, a vitatott intézkedés tárgyi szelektivitására irányuló vizsgálat során az összehasonlíthatóság követelménye tekintetében lefolytatott téves jogi elemzésre, a gondos értékelés lefolytatásának a nyilvánvaló hiányát alátámasztó megfelelő indoklás hiányára, valamint az eljárás tárgyának a hivatkozott ítélkezési gyakorlat hibás alkalmazásából fakadó téves értékelésére hivatkozik.

29.4.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 148/62

2019. március 6-án benyújtott kereset — Flovax kontra EUIPO — Dagniaux és Gervais Danone (GLACIER DAGNIAUX DEPUIS 1923)

(T-147/19. sz. ügy)

(2019/C 148/62)

A keresetlevél nyelve: francia

Felek

Felperes: Flovax Sàrl (Doncols, Luxemburg) (képviselő: C.-S. Marchiani ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Dagniaux (Roubaix, Franciaország), Compagnie Gervais Danone (Párizs, Franciaország)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy bejelentője: a a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik fél, a Compagnie Gervais Danone

A vitatott védjegy: a „szöveg és festék: 302. sz. Pantone kék, háttér: 1205c. sz. Pantone (krém)” színű GLACIER DAGNIAUX DEPUIS 1923 európai uniós ábrás védjegy — 896 480. sz. európai uniós védjegy

Az EUIPO előtti eljárás: törlési eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO első fellebbezési tanácsának 2018. május 18-án hozott határozata (R 2210/2016-1. és R 2211/2016-1. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

változtassa meg az EUIPO első fellebbezési tanácsának 2018. május 18-án hozott határozatát (R 2210/2016-1. és R 2211/2016-1. sz. ügy);

—

nyilvánítsa a FLOVAX által az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala fellebbezési tanácsához benyújtott R 2211/2016-1. sz. keresetet elfogadhatónak;

—

helyezze hatályon kívül a törlési osztály által a Compagnie Gervais Danone 2015. október 22-én benyújtott, megszűnés megállapítása iránti kérelmet követően az európai uniós védjegyrendelet 55. cikkének (1) bekezdése alapján hozott 10417. C. sz. határozatát;

—

kötelezze a Compagnie Gervais Danone-t arra, a védjegyjogosultnak fizesse meg a törlési díjat és a képviseletnek az európai uniós védjegyrendelet 94. cikkében meghatározott legmagasabb díj figyelembevételével megállapított költségeit.

Jogalap

—

Az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkének megsértése;

—

a kontradiktórius eljárás elvének megsértése;

—

a fellebbezési tanács általi téves jogalkalmazás, amikor e tanács az elé terjesztett fellebbezés elfogadhatatlanságának feltételeit értékelte.

29.4.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 148/63

2019. március 12-én benyújtott kereset — Koenig & Bauer kontra EUIPO (we’re on it))

(T-156/19. sz. ügy)

(2019/C 148/63)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Koenig & Bauer AG (Würzburg, Németország) (képviselők: B. Reinisch, B. Sorg és M. Ringer ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy: we’re on it európai uniós szóvédjegy bejelentése — 16 983 066. sz. védjegybejelentés

A megtámadott határozat: az EUIPO első fellebbezési tanácsának 2019. január 16-án hozott határozata (R 1027/2018-1. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot, és változtassa meg oly módon, hogy az EUIPO 2018. április 23-i, a 16 983 066. sz. védjegybejelentést elutasító határozatát helyezzék hatályon kívül, és folytassák a 16 983 066. sz. védjegybejelentésre vonatkozó lajstromozási eljárást, továbbá a felperes (bejelentő) részére térítsék meg a fellebbezési díjat;

—

az EUIPO-t kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok

—

Az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése;

—

az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 94. cikke (1) bekezdése első mondatának megsértése;

—

az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 94. cikke (1) bekezdése második mondatának megsértése.

29.4.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 148/64

A Törvényszék 2019. március 1-jei végzése — Baradel és társai kontra EBA

(T-507/16. sz. ügy) (1)

(2019/C 148/64)

Az eljárás nyelve: francia

A kilencedik tanács elnöke elrendelte az ügy törlését.

(1)  HL C 226., 2013.8.3. (eredetileg az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékén F-51/13. szám alatt nyilvántartásba vett és az Európai Unió Törvényszékéhez 2016. szeptember 1-jén áttett ügy).

29.4.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 148/64

A Törvényszék 2019. február 15-i végzése — Intercontinental Exchange Holdings kontra EUIPO — New York Mercantile Exchange (NYMEX BRENT)

(T-760/18. sz. ügy) (1)

(2019/C 148/65)

Az eljárás nyelve: angol

A nyolcadik tanács elnöke elrendelte az ügy törlését.

(1)  HL C 93., 2019.3.11.