Az Európai Unió Bírósága utolsó kiadványai az Európai Unió Hivatalos Lapjában

(2018/C 381/01)

Utolsó kiadvány

HL C 373., 2018.10.15.

Korábbi közzétételek

HL C 364., 2018.10.8.

HL C 352., 2018.10.1.

HL C 341., 2018.9.24

HL C 328., 2018.9.17.

HL C 319., 2018.9.10.

HL C 311., 2018.9.3.

Ezek a következő helyeken hozzáférhetők:

EUR-Lex: http://eur-lex.europa.eu

A Törvényszék (harmadik tanács) T-759/16. sz., Campailla kontra Európai Unió ügyben 2018. január 23-án hozott végzése ellen Massimo Campailla által 2018. április 9-én benyújtott fellebbezés

(C-256/18. sz. ügy)

(2018/C 381/02)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: Massimo Campailla (képviselő: F. Rollinger ügyvéd)

A másik fél az eljárásban: az Európai Unió Bírósága által képviselt Európai Unió

2018. augusztus 7-i végzésében a Bíróság (hetedik tanács) a fellebbezést részben mint nyilvánvalóan megalapozatlant, részben pedig mint nyilvánvalóan hatástalant elutasította.

A Juzgado de Primera Instancia e Instrucción de Teruel (Spanyolország) által 2018. július 11-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – XZ kontra Ibercaja Banco, S. A.

(C-452/18. sz. ügy)

(2018/C 381/03)

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Juzgado de Primera Instancia e Instrucción de Teruel

Az alapeljárás felei

Felperes: XZ

Alperes: Ibercaja Banco, S. A.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Azon elvet, miszerint a semmis kikötések nem köteleznek (1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (1) 6. cikke), ki kell-e terjeszteni az e kikötéseket követően létrejött olyan szerződésekre és jogügyletekre is, mint például a szerződésmódosítás? Továbbá mivel a semmisség azt jelenti, hogy a szóban forgó kikötést úgy kell tekinteni, mintha az soha nem is létezett volna a szerződés jogi-gazdasági életében, le lehet-e vonni azt a következtetést, hogy a későbbi jogi aktusok és a kikötésre gyakorolt joghatásuk, azaz a szerződésmódosítás szintén eltűnik a jogi valóságból és azt nem létezőnek, illetve joghatás kiváltására alkalmatlannak kell tekinteni?

2)

A meg nem tárgyalt kikötések módosításáról vagy egyeztetéséről szóló olyan okiratok, amelyek a tisztességtelen feltételek hiányára és az átláthatóságra vonatkozó teszteken valószínűleg nem mennének át, általános szerződési feltétel jellegét ölthetik-e a 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv 3. cikkének rendelkezése értelmében, és ugyanazon semmisségi okok vonatkoznak-e rájuk, mint a módosított vagy egyezséggel módosított eredeti okiratokra?

3)

A szerződésmódosításban foglalt keresetindítási jogról való lemondást szintén semmisnek kell-e tekinteni, amennyiben az ügyfelek által kötött szerződésekben nem adtak tájékoztatást a számukra arról, hogy semmis szerződési feltételről van szó, és arról sem, hogy a „küszöbkikötés” kezdetben történő előírása miatt fizetett kamatok visszatérítéseként pénzösszegre vagy pénzben kifejezett összegre jogosultak? Ez alapján úgy tűnik, hogy az ügyfél úgy írja alá a keresetindítási jogról való lemondást, hogy a bank nem tájékoztatja arról, hogy miről, illetve mekkora pénzösszegről mond le.

4)

Ha a szerződésmódosítást az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata és a [93/13] irányelv 3. cikkének (1) bekezdése, illetve 4. cikkének (2) bekezdése alapján vizsgáljuk, az abban foglalt új küszöbkikötés ismételten nem átlátható-e, mivel a bank újra megsérti a (Tribunal Supremo [legfelsőbb bíróság] 2013. május 9-i ítéletében meghatározott) átláthatósági követelményeket és nem tájékoztatja az ügyfelet a jelzálogszerződésében szereplő említett feltétel tényleges gazdasági költségeiről oly módon, hogy ezáltal megismerhesse az új küszöbkikötés alkalmazása esetén fizetendő kamatlábat (és az ebből következő törlesztőrészletet), valamint a küszöbkikötés alkalmazásának hiányában fizetendő kamatlábat (és az ebből következő törlesztőrészletet), amennyiben a jelzálogalapú kölcsönszerződésben kikötött kamatlábat alsó korlát nélkül alkalmazzák? Azaz, a „küszöbkikötésre” vonatkozó, szerződésmódosításnak nevezett okirat ügyféllel való aláíratásakor a pénzintézetnek meg kell-e felelnie a [93/13] irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében, illetve 4. cikkének (2) bekezdésében hivatkozott átláthatósági vizsgálatnak, és tájékoztatnia kell-e a fogyasztót a „küszöbkikötés” alkalmazása miatt őt érő veszteség összegéről, valamint az alkalmazandó kamatról, amennyiben az említett kikötések nem léteznének, és ha ezt nem tette meg, ezen okiratok szintén semmisnek minősülnek-e?

5)

A szerződésmódosításra vonatkozó általános szerződési feltételekben foglalt keresetindítási jog kizárása, tartalma miatt, tisztességtelen jellegű feltételnek minősülhet-e a 3. cikk (1) bekezdése alapján, a tisztességtelen feltételekről szóló melléklettel, és konkrétan e melléklet q) pontjával összefüggésben (tisztességtelenek azok a feltételek, amelyek kizárják vagy gátolják a fogyasztó jogainak érvényesítését peres eljárás kezdeményezése vonatkozásában, vagy más jogorvoslati lehetőség igénybe vételében), mivel korlátozzák a fogyasztó azon jogok gyakorlásához fűződő jogát, amelyek a szerződéskötést követően keletkezhetnek vagy merülhetnek fel, ahogy az (a Bíróság 2016. december 21-i ítélete (2) alapján) a megfizetett kamatok teljes összegének visszatérítésének követelésére vonatkozó lehetőséggel történt?

---

(1)  A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (HL 1993. L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 288. o.)

(2)  2016. december 21-i Gutiérrez Naranjo és társai ítélet (C-154/15, C-307/15 és C-308/15, EU:C:2016:980)

A Juzgado de Primera Instancia Vigo (Spanyolország) által 2018. július 11-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Bondora AS kontra Carlos V. C.

(C-453/18. sz. ügy)

(2018/C 381/04)

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Juzgado de Primera Instancia Vigo

Az alapeljárás felei

Felperes: Bondora AS

Alperes: Carlos V. C.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Úgy kell-e értelmezni a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (1) 7. cikkének (1) bekezdését, valamint az annak értelmezésére irányuló ítélkezési gyakorlatot, hogy az irányelv említett cikkével ellentétes a 2000. január 7-i 1/2000. sz. Ley de Enjuiciamiento Civil huszonharmadik záró rendelkezésének [2. pontjához] hasonló olyan nemzeti szabályozás, amely előírja, hogy az európai fizetési meghagyás iránti kérelemhez nem szükséges okiratokat csatolni, és amennyiben azokat mégis csatolják, azokat nem veszik figyelembe?

2)

Úgy kell-e értelmezni a 2006. december 12-i 1896/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 7. cikke (2) bekezdésének e) pontját, hogy az említett rendelkezés nem zárja ki a hitelezővel szemben annak megkövetelését, hogy nyújtsa be az eladó vagy szolgáltató és a fogyasztó között létrejött fogyasztói kölcsönszerződésből fakadó követelését megalapozó iratokat, ha a bíróság megítélése szerint ezen irat[ok] vizsgálata elengedhetetlen a felek között létrejött szerződésben foglalt feltételek tisztességtelen jellegének vizsgálatához, és így a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelvben, valamint az annak értelmezésére irányuló ítélkezési gyakorlatban előírt követelmények teljesítéséhez?

---

(1)  HL 1993. L 95., 29. o.

(2)  Az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló, 2006. december 12-i 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2006. L 399., 1. o.)

A Törvényszék (nyolcadik tanács) T-574/16. sz., HK kontra Bizottság ügyben 2018. május 3-án hozott ítélete ellen HK által 2018. július 12-én benyújtott fellebbezés

(C-460/18. sz. ügy)

(2018/C 381/05)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: HK (képviselők: A. Champetier, S. Rodrigues ügyvédek)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság

A fellebbező kérelmei

—	A Bíróság állapítsa meg, hogy a fellebbezés elfogadható és megalapozott;

—	helyezze hatályon kívül a Törvényszék 2018. május 3-i ítéletét (T-574/16. sz. ügy);

—	ismertesse az ügyet határozathozatal céljából és adjon helyt a fellebbező kérelmeinek, ideértve az ellenérdekű fél költségek viselésére való kötelezését vagy ennek hiányában

—	utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé határozathozatal céljából, és ebben az esetben a fellebbezési eljárás költségeiről a Bíróság eljárási szabályzatának 184. cikke alapján határozzanak.

Jogalapok és fontosabb érvek

Fellebbezésének alátámasztására a fellebbező két jogalapot hoz fel. Az első jogalap a tisztviselők személyzeti szabályzata VIII. melléklete 17. cikke első bekezdésének megsértésére vonatkozik, valamint az indokolás nem egyértelmű, következetlen és ellentmondásos jellegére. A második jogalap a hátrányos megkülönböztetés elvének megsértésére és az indokolás elégtelenségére vonatkozik.

A Judecătoria Constanţa (Románia) által 2018. július 18-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – R kontra P

(C-468/18. sz. ügy)

(2018/C 381/06)

Az eljárás nyelve: román

A kérdést előterjesztő bíróság

Judecătoria Constanţa

Az alapeljárás felei

Felperes: R

Alperes: P

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Abban az esetben, ha valamely tagállam bíróságához olyan egységes keresetet nyújtanak be, amely három kereseti kérelmet tartalmaz, vagyis a kiskorú gyermek szülei házasságának felbontására, az e gyermekkel kapcsolatos szülői felelősség megállapítására és a gyermekre vonatkozó tartási kötelezettség megállapítása iránti kérelmet, értelmezhetők-e úgy a 4/2009 rendelet (1) 3. cikkének a) pontjában, 3. cikkének d) pontjában és 5. cikkében foglalt rendelkezések, hogy a házasság felbontásáról döntő bíróság – amely egyúttal az alperes szokásos tartózkodási helye szerinti bíróság és amely előtt az alperes megjelent – határozhat a gyermekre vonatkozó tartási kötelezettség megállapítása iránti kérelemről, jóllehet a gyermekkel kapcsolatos szülői felelősség tekintetében megállapította joghatóságának hiányát, vagy a gyermekre vonatkozó tartási kötelezettség megállapítása iránti kérelemről csak az a bíróság határozhat, amely a gyermekkel kapcsolatos szülői felelősségre vonatkozó kereseti kérelem tekintetében joghatósággal rendelkezik?

2)	A nemzeti bírósághoz fordulást illetően ugyanabban az esetben a gyermekre vonatkozó tartási kötelezettség megállapítása iránti kérelem a szóban forgó rendelet 3. cikkének d) pontja értelmében megőrzi-e járulékos jellegét a szülői felelősség megállapítására irányuló kérelemhez képest?

3)

A második kérdésre adott nemleges válasz esetén a gyermek mindenek felett álló érdeke-e az, hogy valamely tagállam joghatósággal rendelkező bírósága a 4/2009/EK rendelet 3. cikkének a) pontja alapján határozzon az azon házasságból származó gyermekre vonatkozó tartási kötelezettség megállapítása iránti kérelemről is, amelynek felbontását kérik, figyelemmel arra, hogy e bíróság a szülői felügyelet gyakorlása tekintetében megállapította joghatóságának hiányát, jogerős ítéletben elismerve, hogy nem teljesültek a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet (2) 12. cikkében foglalt feltételek?

---

(1)  A tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-i 4/2009/EK tanácsi rendelet (HL 2009. L 7., 1. o.; helyesbítések: HL 2011. L 131., 26. o., HL 2013. L 8., 19. o., HL 2013. L 281., 29. o.).

(2)  HL 2003. L 338., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 6. kötet, 243. o., helyesbítés: HL 2013. L 82., 63. o.

Az Augstākā tiesa (Lettország) által 2018. július 23-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – AS „PrivatBank”

(C-480/18. sz. ügy)

(2018/C 381/07)

Az eljárás nyelve: lett

A kérdést előterjesztő bíróság

Augstākā tiesa

Az alapeljárás felei

Felperes: AS „PrivatBank”

A másik fél az eljárásban: Finanšu un kapitāla tirgus komisija

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Összeegyeztethető-e a [2007/64/EK] irányelv (1) 2. cikkének (2) bekezdésével az olyan nemzeti szabályozás, amely előírja, hogy [a lett pénzügyi és tőkepiaci] bizottság hatáskörrel rendelkezik a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevők azon panaszainak vizsgálatára is, amelyek nem euróban vagy valamely tagállam nemzeti pénznemében teljesített fizetési szolgáltatásokkal kapcsolatosak, és következésképpen [a fizetési szolgáltatásokról és az elektronikus pénzről szóló] törvény megsértésének megállapítására és szankciók alkalmazására?

2)

Úgy kell-e értelmezni az irányelv 20. cikkének (1) és (5) bekezdését, valamint 21. cikkének (2) bekezdését, hogy e rendelkezések biztosítják annak lehetőségét, hogy az illetékes hatóság felügyeletet gyakoroljon és szankciókat is alkalmazzon a nem euróban vagy az euroövezeten kívüli tagállam pénznemében teljesített pénzforgalmi szolgáltatásokkal kapcsolatban?

3)

Az illetékes hatóság rendelkezik-e felhatalmazással az irányelv 20. és 21. cikkében előírt felügyeleti feladatok, valamint az irányelv 80–82. cikke szerinti panasztételi eljárások szempontjából a fizető fél és a pénzforgalmi szolgáltató közötti, az irányelv 75. cikke által hivatkozott jogviszonyokból fakadó jogviták rendezésére, meghatározva azt, hogy ki a nem teljesített vagy a hibásan teljesített műveletért felelős személy?

4)

Az illetékes hatóságnak az irányelv 20. és 21. cikkében előírt felügyeleti feladatainak ellátása, vagy az irányelv 80–82. cikkében előírt panasztételi eljárás lefolytatása során figyelembe kell-e vennie azon választottbírósági határozatot, amely a pénzforgalmi szolgáltató és e szolgáltatást igénybe vevő között felmerült jogvitát rendezi?

---

(1)  A belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 97/7/EK, a 2002/65/EK, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról és a 97/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. november 13-i 2007/64/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2007. L 319., 1. o.).

A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (Magyarország) által 2018. július 26-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Farmland Kft. kontra Földművelésügyi Miniszter

(C-489/18. sz. ügy)

(2018/C 381/08)

Az eljárás nyelve: magyar

A kérdést előterjesztő bíróság

Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

Az alapeljárás felei

Felperes: Farmland Kft.

Alperes: Földművelésügyi Miniszter

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Összeegyeztethető-e az uniós joggal a 22/2010. (III.16.) FVM rendelet, a 34/2010. (IV.9.) FVM rendelet, a 25/2011. (IV.7.) VM rendelet és a 22/2011. (III.25.) VM rendelet olyan szabályozása, amely kizárólag a tagállami jogszabályok által előírt ún. „jogszerű földhasználó” kritériumrendszerére és az ebből következő ún. „földhasználati lap” hiányára alapozva utasítja el a mezőgazdasági termelő támogatási kérelmét, ha egyébként az uniós termelő megfelelt a támogatások igénylésére vonatkozó egyéb kritériumoknak, illetve bizonyítani tudja, hogy az igényelt területek rendelkezésére álltak, azaz azokat kezelte és hasznosította?

2)	Az első kérdésre adott negatív válasz esetén megköveteli-e az uniós jog, hogy a 73/2009/EK (1) tanácsi rendelet 124. cikkében szereplő ún. „rendelkezésre állás” egyéb bizonyítékait a tagállami kifizető ügynökség számításba vegye a támogatási kérelem elbírálása során?

3)

Az első kérdésre adott negatív válasz esetén az uniós jog szempontjából milyen jogkövetkezményekkel jár, azaz hogyan értelmezendő, illetve értékelendő az Egységes kérelemben az 1122/2009/EK (2) bizottsági rendelet 12. cikkének e) pontja szerint megkövetelt „mezőgazdasági termelő nyilatkozata arról, hogy ismeri a szóban forgó támogatási rendszerre vonatkozó feltételeket” egy olyan speciális tagállami szűkítő rendelkezésre nézve, mint a „jogszerű földhasználó” kritériumrendszere?

4)

Az első kérdésre adott negatív válasz esetén az uniós jog szempontjából milyen jogkövetkezményekkel jár, azaz hogyan értelmezendő, illetve értékelendő az Egységes kérelemben a tagállam által előírt olyan nyilatkozattételi kötelezettség, amely a „jogszerű földhasználó” kritériumrendszerének való megfelelésre, vagy az adott speciális tagállami szűkítő rendelkezéshez kapcsolódó adminisztratív feltételek fennállására vonatkozik?

---

(1)  A közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendelet (HL 2009, L 30., 16. o.)

(2)  A 73/2009/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés, a moduláció és az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer tekintetében, az említett rendeletben létrehozott, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, valamint az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés tekintetében, a borágazatban meghatározott támogatási rendszer keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. november 30-i 1122/2009/EK bizottsági rendelet (HL 2009, L 316., 65. o.)

A Rechtbank Amsterdam (Hollandia) által 2018. Július 27-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Openbaar Ministerie kontra TC

(C-492/18. sz. ügy)

(2018/C 381/09)

Az eljárás nyelve: holland

A kérdést előterjesztő bíróság

Rechtbank Amsterdam

Az alapeljárás felei

Felperes: Openbaar Ministerie

Alperes: TC

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Az átadni kért olyan személynek, akinek esetében a szökés veszélye fennáll, az átadás céljából történő fogva tartásának az elfogásától számított 90 napon túli fenntartása, ellentétes-e az Európai Unió Alapjogi Chartájának 6. cikkével, amennyiben:

—

a végrehajtó tagállam a 2002/584/IB kerethatározat (1) 17. cikkét úgy ültette át, hogy annak értelmében az átadni kért személynek az átadás céljából történő fogva tartását minden esetben fel kell függeszteni, amint az európai elfogatóparancs végrehajtásáról szóló végleges határozat meghozatalára rendelkezésre álló 90 napos határidő lejárt, és ha

—

ugyanezen tagállam igazságügyi hatóságai a nemzeti jogot úgy értelmezik, hogy a határozathozatalra nyitva álló határidő felfüggesztésre kerül, amennyiben a végrehajtó tagállam igazságügyi hatósága úgy dönt, hogy előzetes döntéshozatal iránti kérelmet terjeszt a Bíróság elé, vagy hogy megvárja a végrehajtó tagállam valamely másik igazságügyi hatósága által előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelemre adandó választ, vagy pedig a kibocsátó tagállamban vagy pedig a kibocsátó tagállamban történő embertelen vagy megalázó bánásmód tényleges veszélyére figyelemmel elhalasztja az átadásról szóló határozathozatalt?

---

(1)  Az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló, 2002. június 13-i 2002/584/IB tanácsi kerethatározat (HL 2002. L 190., 1.o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 6. kötet, 34. o.).

A Juzgado de Primera Instancia de Barcelona (Spanyolország) által 2018. július 27-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Bondora AS kontra XY

(C-494/18. sz. ügy)

(2018/C 381/10)

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Juzgado de Primera Instancia de Barcelona

Az alapeljárás felei

Felperes: Bondora AS

Alperes: XY

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Összeegyeztethető-e a Charta 38. cikkével, az [EUSZ] 6. cikk (1) bekezdésével, valamint a 93/13 irányelv (1) 6. cikkének (1) bekezdésével és 7. cikkének (1) bekezdésével az olyan nemzeti szabályozás, mint a LEC 23. záró rendelkezésének (4) bekezdése, amely nem teszi lehetővé a szerződés vagy a követelés tételes részletezésének benyújtását, sem az erre való kötelezést olyan igényérvényesítés esetén, amelynek keretében a kötelezett fogyasztónak minősül, és arra utaló bizonyítékok vannak, hogy tisztességtelen szerződési feltételen alapuló összegek követeléséről lehet szó?

2)

Összeegyeztethető-e az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló 1896/2006 rendelet (2) 7. cikke (2) bekezdésének d) pontjával a fogyasztóval szembeni követelések esetén annak kérése, hogy a jogosult az „A”formanyomtatvány 11. pontjában határozza meg tételesen a követelését? Ugyancsak összeegyeztethető-e az említett rendelkezéssel annak megkövetelése, hogy a tisztességtelen jelleg értékelése céljából ugyanezen 11. pontba másolják be azon szerződési feltételek tartalmát, amelyek megalapozzák a fogyasztóval szembeni, a szerződés fő tárgyán kívüli követeléseket?

3)

Ha a második kérdésre nemleges válasz adandó, az 1896/2006 rendelet jelenlegi változata alapján hivatalból vizsgálható-e az európai fizetési meghagyás kibocsátását megelőzően, hogy a fogyasztóval kötött szerződés tisztességtelen feltételeket tartalmaz-e, és milyen rendelkezés alapján lehet lefolytatni e vizsgálatot?

4)

Amennyiben a 1896/2006 rendelet jelenlegi változata alapján az európai fizetési meghagyás kibocsátását megelőzően nem vizsgálható hivatalból a tisztességtelen feltételek fennállása, az Európai Unió Bírósága határozzon a hivatkozott rendelet érvényességéről, ha az ellentétes a Charta 38. cikkével és az [EUSZ] 6. cikk (1) bekezdésével.

---

(1)  A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (HL 1993. L 95., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 288. o.).

(2)  Az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló, 2006. december 12-i 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2006. L 399., 1. o.).

A Fővárosi Törvényszék (Magyarország) által 2018. július 30-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – HUNGEOD Közlekedésfejlesztési, Földmérési, Út- és Vasúttervezési Kft. és társai kontra Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság

(C-496/18. sz. ügy)

(2018/C 381/11)

Az eljárás nyelve: magyar

A kérdést előterjesztő bíróság

Fővárosi Törvényszék

Az alapeljárás felei

Felperesek: HUNGEOD Közlekedésfejlesztési, Földmérési, Út- és Vasúttervezési Kft., SIXENSE Soldata, Budapesti Közlekedési Zrt.

Alperes: Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság

Másik fél: Közbeszerzési Hatóság Elnöke

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Úgy kell-e értelmezni az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikk (1) bekezdését, 47. cikkét, a 89/665/EGK és a 92/13/EGK tanácsi irányelvnek a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítása tekintetében történő módosításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2007/66/EK (1) irányelve (2007. december 11.) (2), (25), (27) és (36) preambulum-bekezdését, valamint a vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban működő vállalkozások beszerzési eljárásairól szóló közösségi szabályok alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, a Tanács 92/13/EGK (2) irányelve (1992. február 25.) 1. cikk (1) és (3) bekezdését, és ezekkel összefüggésben a jogbiztonság általános uniós jogi alapelvét, valamint az ajánlatkérők döntéseivel szemben igénybe vehető gyors és hatékony közbeszerzési jogorvoslattal támasztott követelményt, hogy ezekkel ellentétes az olyan tagállami szabályozás, amely a hatályba lépése előtt megkötött közbeszerzési szerződéssel kapcsolatban a hatályba lépése előtt elkövetett közbeszerzési jogsértés kivizsgálására irányadó korábbi tagállami szabályozásban előírt jogvesztő jogorvoslati határidők lejártát kővetően általában is felhatalmazást ad az általa előírt határidőn belül az általa létrehozott, erre hatáskörrel rendelkező (monitoring)hatóság számára az adott közbeszerzési jogsértés kivizsgálásának kezdeményezésére és érdemi vizsgálatára, és ennek eredményeként a jogsértés és közbeszerzési szankció megállapítására, továbbá a szerződés semmissége és következményeinek alkalmazására?

2)

Az 1. kérdésben hivatkozott jogszabályi és alapelvi rendelkezések vonatkoztathatók-e a közbeszerzési szerződés elnyerésében érdekeltek jogorvoslati – szubjektív, alanyi – jogának tényleges érvényesülésén kívül, a tagállami jog által létrehozott, a közbeszerzési jogsértés észlelésére és kivizsgálásának kezdeményezésére hivatalból jogosult, közérdekvédelmi feladatot ellátó (monitoring)hatóságok jogorvoslati eljárás kezdeményezési és lefolytatásának jogára is?

3)

Következik-e a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK (3) irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU (4) irányelv 99. cikk (l)–(2) bekezdéséből, hogy a tagállami jog által a közbeszerzési jogsértés észlelésére és kivizsgálásának kezdeményezésére hivatalból jogosult, közérdekvédelmi feladatot ellátó (monitoring)hatóságok számára a tagállami jognak – az uniós közbeszerzési pénzügyi érdekek védelme miatt – lehetősége van általában is a korábbi törvényi szabályozás alapján már lejárt jogvesztő határidők ellenére új törvényi szabályozással felhatalmazást adni a hatályba lépése előtt elkövetett közbeszerzési jogsértések kivizsgálására és eljárás kezdeményezésére, valamint lefolytatására?

4)

Az 1. és 3. kérdésben részletezett, (monitoring)hatóságok számára biztosított vizsgálati jogkör uniós joggal való összeegyeztethetőségének – az 1. kérdésben hivatkozott jogszabályi és alapelvi rendelkezésekre figyelemmel – megítélésében van-e jelentősége annak, hogy a közbeszerzési jogsértés elkövetésének időpontjában a közbeszerzési jogsértés kivizsgálására milyen jogi, szabályozási, technikai vagy szervezeti hiányosságok vagy egyéb akadályok miatt nem került sor?

5)

Úgy kell-e értelmezni az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikk (1) bekezdését, 47. cikkét, a 89/665/EGK és a 92/13/EGK tanácsi irányelvnek a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítása tekintetében történő módosításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2007/66/EK irányelve (2007. december 11.) (2), (25), (27) és (36) preambulum-bekezdését, valamint a vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban működő vállalkozások beszerzési eljárásairól szóló közösségi szabályok alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, a Tanács 92/13/EGK irányelve (1992. február 25.) 1. cikk (1) és (3) bekezdését, és ezekkel összefüggésben a jogbiztonság általános uniós jogi alapelvét, valamint az ajánlatkérők döntéseivel szemben igénybe vehető gyors és hatékony közbeszerzési jogorvoslattal támasztott követelményt, továbbá az arányosság elvét, hogy még akkor is, ha a tagállami jog által a közbeszerzési jogsértés észlelésére és kivizsgálásának kezdeményezésére hivatalból jogosult, közérdekvédelmi feladatot ellátó (monitoring)hatóságok számára biztosítható ezen elvekre tekintettel az 1–4. kérdésekben foglalt hatáskör, a nemzeti bíróság mérlegelheti a jogsértés elkövetése, a korábbi jogorvoslati határidő jogvesztő lejárta és a jogsértés kivizsgálására indított eljárás között eltelt időtartamok észszerűségét és arányosságát, és ennek levonhatja a támadott közigazgatási határozat érvénytelenségére vonatkozó vagy egyéb, a tagállami jog által biztosított jogkövetkezményeket?

---

(1)  HL 2007, L 335., 31. o.

(2)  HL 1992, L 76., 14. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 1. kötet, 315. o.

(3)  A vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2004, L 134., 1. o., magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet 7. kötet 19. o.)

(4)  A vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. február 26-i 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2014, L 94., 243. o.)

A Fővárosi Törvényszék (Magyarország) által 2018. július 30-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Budapesti Közlekedési Zrt. kontra Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság

(C-497/18. sz. ügy)

(2018/C 381/12)

Az eljárás nyelve: magyar

A kérdést előterjesztő bíróság

Fővárosi Törvényszék

Az alapeljárás felei

Felperes: Budapesti Közlekedési Zrt.

Alperes: Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság

Másik fél: Közbeszerzési Hatóság Elnöke

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Úgy kell-e értelmezni az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikk (1) bekezdését, 47. cikkét, a 89/665/EGK és a 92/13/EGK tanácsi irányelvnek a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítása tekintetében történő módosításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2007/66/EK (1) irányelve (2007. december 11.) (2), (25), (27) és (36) preambulum-bekezdését, valamint az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, a Tanács 89/665/EGK (2) irányelve (1989. december 21.) 1. cikk (1) és (3) bekezdését, és ezekkel összefüggésben kifejezetten a jogbiztonság általános uniós jogi alapelvét, valamint az ajánlatkérők döntéseivel szemben igénybe vehető gyors és hatékony közbeszerzési jogorvoslattal támasztott követelményt, hogy ezekkel ellentétes az olyan tagállami szabályozás, amely a hatályba lépése előtt megkötött közbeszerzési szerződéssel kapcsolatban a hatályba lépése előtt elkövetett közbeszerzési jogsértés kivizsgálására irányadó korábbi tagállami szabályozásban előírt jogvesztő jogorvoslati határidők lejártát követően általában is felhatalmazást ad az általa előírt határidőn belül az általa létrehozott, erre hatáskörrel rendelkező (monitoring)hatóság számára az adott közbeszerzési jogsértés kivizsgálásának kezdeményezésére, és ennek eredményeként a jogsértés és közbeszerzési szankció megállapítására, továbbá a közbeszerzési szerződés semmissége és következményeinek alkalmazására?

2)

Az 1. kérdésben hivatkozott jogszabályi és alapelvi rendelkezések vonatkoztathatók-e a közbeszerzési szerződés elnyerésében érdekeltek jogorvoslati – szubjektív, alanyi – jogának tényleges érvényesülésén kívül, a tagállami jog által létrehozott, a közbeszerzési jogsértés észlelésére és kivizsgálásának kezdeményezésére hivatalból jogosult, közérdekvédelmi feladatot ellátó (monitoring)hatóságok jogorvoslati eljárás kezdeményezési és lefolytatásának jogára is?

3)

Következik-e a közbeszerzésről és a 2004/18/EK (3) irányelv hatályon kívül helyezéséről (2014. február 26.) szóló Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU (4) irányelv 83. cikk (l)–(2) bekezdéséből, hogy a tagállami jog által a közbeszerzési jogsértés észlelésére és kivizsgálásának kezdeményezésére hivatalból jogosult, közérdekvédelmi feladatot ellátó (monitoring)hatóságok számára a tagállami jognak – az uniós közbeszerzési pénzügyi érdekek védelme miatt – lehetősége van általában is a korábbi törvényi szabályozás alapján már lejárt jogvesztő határidők ellenére új törvényi szabályozással felhatalmazást adni a hatályba lépése előtt elkövetett közbeszerzési jogsértések kivizsgálására és eljárás kezdeményezésére, valamint lefolytatására?

4)

Az 1. és 3. kérdésben részletezett, (monitoring)hatóságok számára biztosított vizsgálati jogkör uniós joggal való összeegyeztethetőségének – az 1. kérdésben hivatkozott jogszabályi és alapelvi rendelkezésekre figyelemmel – megítélésében van-e jelentősége annak, hogy a közbeszerzési jogsértés elkövetésének időpontjában a közbeszerzési jogsértés kivizsgálására milyen jogi, szabályozási, technikai vagy szervezeti hiányosságok vagy egyéb akadályok miatt nem került sor?

5)

Úgy kell-e értelmezni az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikk (1) bekezdését, 47. cikkét, a 89/665/EGK és a 92/13/EGK tanácsi irányelvnek a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítása tekintetében történő módosításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2007/66/EK irányelve (2007. december 11.) (2), (25), (27) és (36) preambulum-bekezdését, valamint az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, a Tanács 89/665/EGK irányelve (1989. december 21.) 1. cikk (1) és (3) bekezdését, és ezekkel összefüggésben kifejezetten a jogbiztonság általános uniós jogi alapelvét, valamint az ajánlatkérők döntéseivel szemben igénybe vehető gyors és hatékony közbeszerzési jogorvoslattal támasztott követelményt, továbbá az arányosság elvét, hogy még akkor is, ha a tagállami jog által a közbeszerzési jogsértés észlelésére és kivizsgálásának kezdeményezésére hivatalból jogosult, közérdekvédelmi feladatot ellátó (monitoring)hatóságok számára biztosítható ezen elvekre tekintettel az 1–4. kérdésekben foglalt hatáskör, a nemzeti bíróság mérlegelheti a jogsértés elkövetése, a korábbi jogorvoslati határidő jogvesztő lejárta és a jogsértés kivizsgálására indított eljárás között eltelt időtartamok észszerűségét és arányosságát, és ennek levonhatja a támadott közigazgatási határozat érvénytelenségére vonatkozó vagy egyéb, a tagállami jog által biztosított jogkövetkezményeket?

---

(1)  HL 2007, L 335., 31. o.

(2)  HL 1989, L 395., 33. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 1. kötet, 246. o.

(3)  Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlament és tanácsi irányelv (HL 2004, L 134., 114. o., magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet 7. kötet 132. o.)

(4)  A közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26-i 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2014, L 94., 65. o.)

A Törvényszék (kibővített első tanács) T-429/13. sz., Bayer CropScience AG kontra Európai Bizottság ügyben 2018. május 17-én hozott ítélete ellen a Bayer CropScience AG által 2018. július 27-én benyújtott fellebbezés

(C-499/18. P. sz. ügy)

(2018/C 381/13)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: Bayer CropScience AG (képviselők: K. Nordlander advokat, C. Zimmermann avocat, A. Robert advocate, M. Zdzieborska Solicitor)

A többi fél az eljárásban: Európai Bizottság, Association générale des producteurs de maïs et autres céréales cultivées de la sous-famille des panicoïdées (AGPM), The National Farmers’ Union (NFU), Association européenne pour la protection des cultures (ECPA), Rapool-Ring GmbH Qualitätsraps deutscher Züchter, European Seed Association (ESA), Agricultural Industries Confederation Ltd, Svéd Királyság, Union nationale de l'apiculture française (UNAF), Deutscher Berufs- und Erwerbsimkerbund eV, Österreichischer Erwerbsimkerbund, Pesticide Action Network Europe (PAN Europe), Bee Life European Beekeeping Coordination (Bee Life), Buglife – The Invertebrate Conservation Trust, Stichting Greenpeace Council

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság

—	helyezze hatályon kívül a Törvényszék T-429/13. sz. ítéletét;

—	adjon helyt a keresetnek, és a fellebbezőt érintő részében semmisítse meg a 485/2013 rendeletet; (1)

—	az Európai Bizottságot kötelezze azon költségek viselésére, amelyek az elsőfokú eljárásban és a fellebbezési eljárásban az Európai Bizottság és a fellebbező részéről merültek fel.

Jogalapok és fontosabb érvek

A fellebbező úgy érvel, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot a következő esetekben:

Első fellebbezési jogalap: a Törvényszék jogilag tévesen állapította meg, hogy a korábbi tudományos ismeretek bizonyossági fokának erősödését az 1107/2009 rendelet (2) 21. cikkének (1) bekezdése szerinti a „új” tudományos ismeretnek lehet minősíteni.

Második fellebbezési jogalap: a Törvényszék jogilag tévesen értelmezte az 1107/2009 rendelet 21. cikkének (3) bekezdését annak megállapításával, hogy az EFSA-nak nem kellett volna a kockázatértékelését a felülvizsgálat idején hatályban lévő hivatalos iránymutatásra alapoznia.

Harmadik fellebbezési jogalap: a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot az 1107/2009 rendelet 21. cikke (3) bekezdésének alkalmazása során.

Negyedik fellebbezési jogalap: a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, mivel nem határozta meg az állítólagos kockázat bekövetkezésével kapcsolatos tudományos bizonyosság megfelelő fokát, amelyre az óvintézkedések alkalmazásához szükség van.

Ötödik fellebbezési jogalap: a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot azzal, hogy nem alkalmazta az óvintézkedések elfogadása előtt elvégzendő alapos és pontos kockázatértékelés mércéit.

Hatodik fellebbezési jogalap: a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot azzal, hogy tévesen határozta meg az óvintézkedések elfogadása előtt elvégzendő hatásvizsgálat terjedelmét, és figyelmen kívül hagyta annak követelményeit.

---

(1)  Az 540/2011/EU végrehajtási rendeletnek a klotianidin, a tiametoxam és az imidakloprid hatóanyag jóváhagyási feltételei, valamint az e hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szerrel kezelt vetőmagok használatának és értékesítésének tilalma tekintetében történő módosításáról szóló, 2013. május 24-i 485/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet (HL 2013. L 139., 12. o.; helyesbítés: HL 2014. L 196., 45. o.)

(2)  A növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2009. L 309., 1. o.)

A Tribunalul Specializat Cluj (Románia) által 2018. július 30-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – AU kontra Reliantco Investments LTD, Reliantco Investemnts Limassol Sucursala Bucureşti

(C-500/18. sz. ügy)

(2018/C 381/14)

Az eljárás nyelve: román

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunalul Specializat Cluj

Az alapeljárás felei

Felperes: AU

Alperesek: Reliantco Investments LTD, Reliantco Investemnts Limassol Sucursala Bucureşti

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

A 2004/39/[EK] irányelv (1) 4. cikke (1) [bekezdésének] 12. pontjában meghatározott „lakossági ügyfél” fogalom értelmezése során a nemzeti bíróság ugyanazokat az értelmezési szempontokat alkalmazhatja-e vagy kell-e alkalmaznia, amelyek a fogyasztónak a 93/13/EGK irányelv (2) 2. cikke b) pontja értelmében vett fogalmát határozzák meg?

2)	Az első kérdésre adott nemleges válasz esetén a 2004/[39/EK] irányelv értelmében vett „lakossági ügyfél” az alapeljáráshoz hasonló jogvitában mely feltételek mellett hivatkozhat fogyasztói minőségére?

3)

Közelebbről, nagyszámú ügyletnek a 2004/[39/EK] irányelv értelmében vett „lakossági ügyfél” által viszonylag rövid időn belül történő teljesítése és jelentős pénzeszköznek a 2004/39/[EK] irányelv 4. cikke [(1) bekezdésének] 17. pontjában meghatározott pénzügyi eszközökbe történő befektetése releváns szempont jelent-e az ugyanezen irányelv értelmében vett „lakossági ügyfél” fogyasztói minőségének értékelése tekintetében?

4)

Saját joghatóságának megállapítása során, mivel köteles az adott esettől függően meghatározni, hogy az 1215/2012/EU rendelet (3) 17. cikke (1) bekezdésének c) pontja vagy 7. cikkének 2. pontja a releváns, a nemzeti bíróság figyelembe veheti-e vagy figyelembe kell-e vennie a felperes által a 93/13/EGK irányelv értelmében tisztességtelennek vélt feltételek kikötésének orvoslásaként hivatkozott anyagi jogi alapot – kizárólag szerződésen kívüli felelősség –, amelyek tekintetében az alkalmazandó anyagi jogot a 864/2007/EK rendelet („Róma II” rendelet) (4) értelmében kell megállapítani, vagy pedig a felperes esetleges fogyasztói minősége irrelevánssá teszi kérelmének anyagi jogi alapját?

---

(1)  A pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2004. L 145., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 7. kötet, 263. o.)

(2)  A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (HL 1993. L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 288. o.)

(3)  A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2012. L 351., 1. o.)

(4)  A szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról szóló, 2007. július 11 i 864/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet („Róma II” rendelet) (HL 2007. L 199., 40. o.; helyesbítés: HL 2016. L 39., 63. o.)

A Törvényszék (kilencedik tanács) T-23/17. sz., Barnett kontra Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) ügyben 2018. május 16-án hozott ítélete ellen Inge Barnett által 2018. július 26-án benyújtott fellebbezés

(C-503/18. P. sz. ügy)

(2018/C 381/15)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: Inge Barnett (képviselők: S. Orlandi és T. Martin ügyvédek)

A másik fél az eljárásban: Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB)

A fellebbező(k) kérelmei

A fellebbező elsődlegesen azt kéri, hogy a Bíróság:

—	helyezze hatályon kívül a Törvényszék 2018. május 16-i Barnett kontra EGSZB ítéletét (T-23/17, EU:T:2018:271);

—	semmisítse meg az EGSZB által a 2015. szeptember 22-i Barnett kontra EGSZB ítéletben (F-20/14, EU:F:2015:107) foglaltak teljesítése érdekében 2016. március 21-én hozott határozatot;

—	az EGSZB-t kötelezze a költségek viselésére.

A fellebbező másodlagosan azt kéri, hogy a Bíróság:

—	helyezze hatályon kívül a Törvényszék 2018. május 16-i Barnett kontra EGSZB ítéletét (T-23/17, EU:T:2018:271);

—	semmisítse meg az EGSZB által a 2015. szeptember 22-i Barnett kontra EGSZB ítéletben (F-20/14, EU:F:2015:107) foglaltak teljesítése érdekében 2016. március 21-én hozott határozatot;

—

kötelezze az EGSZB-t a fellebbezőt ért vagyoni kár címén 207 994,14 euró összegű kártérítés megfizetésére, a fizetendő összeg esedékességének időpontjától kezdődően az EKB fő refinanszírozási műveleteire alkalmazott kamatláb 3,5 százalékponttal növelt értékén kiszámított késedelmi kamattal növelve, valamint a fellebbezőt ért nem vagyoni kár címén 25 000 euró összeg megfizetésére;

—	az EGSZB-t kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A fellebbező azt állítja, hogy a Törvényszék több tekintetben is tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy az EGSZB a Közszolgálati Törvényszék ítéletében foglaltak teljesítése érdekében szorítkozhatott arra, hogy a fellebbező pályázatát azon állítólagos szolgálati érdekre tekintettel vizsgálja meg újból, amelyet a fellebbező pályázatát elutasító első határozat meghozatalát követően három évvel azonosítottak, és amely 2016. március 21-ig nem volt ismert a felek számára. Ezen állítólagos szolgálati érdek, amely azért törli a fellebbezőt a kedvezményezettek listájáról, mert a fellebbező állítólag nélkülözhetetlen a szervezeti egység megfelelő működéséhez, semmilyen kapcsolatban nincs az EGSZB alkalmazandó általános végrehajtási rendelkezéseivel. Ezenkívül e feltételezett szolgálati érdekre anélkül hivatkoztak, hogy konzultáltak volna a paritásos bizottsággal. Márpedig e paritásos szerv 2013-ban jelezte, hogy amennyiben az intézkedés két kedvezményezettje közül valamelyik eláll, javasolni fogja, hogy a szolgálati érdeket figyelembe véve a fellebbezőnek nyújtsák ezen előnyt.

A fellebbező előadja továbbá, hogy a Törvényszék megsértette az Közszolgálati Törvényszék ítéletének jogerejét.

Végül a megtámadott ítélet meghozatalakor a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy a megtámadott határozat elfogadásához szükséges jogi alap hatályon kívül helyezése ellenére az EGSZB továbbra is hatáskörrel rendelkezik arra, hogy a fellebbező pályázatára válaszolva határozatot hozzon. A Törvényszék e jogalapra válaszolva egyébként elferdítette a fellebbező által felhozott, hatáskör hiányára vonatkozó kifogás alátámasztására hivatkozott érveket.

A Törvényszék (hatodik tanács) T-86/17. sz., Le Pen kontra Európai Parlament ügyben 2018. június 19-én hozott ítélete ellen Marion Le Pen által 2018. augusztus 9-én benyújtott fellebbezés

(C-525/18. P. sz. ügy)

(2018/C 381/16)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: Marion Le Pen (képviselő: R. Bosselut ügyvéd)

A többi fél az eljárásban: Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa

A fellebbező kérelmei

—	A Bíróság semmisítse meg a Törvényszék által a T-86/17. sz. ügyben 2018. június 19-én hozott ítéletet.

Következésképpen:

—

semmisítse meg a Parlament Főtitkára által a módosított, „az európai parlamenti képviselők statútumának alkalmazási szabályairól szóló”, 2008. május 19-i és július 9-i 2009/C 159/01 európai parlamenti elnökségi határozat alapján 2016. december 5-én hozott, a felperessel szemben 298 497,87 euró összegű követelést megállapító határozatát;

—

semmisítse meg a 2016. december 6-i 2016–1560. számú terhelési értesítést, amely tájékoztatta a felperest arról, hogy a Főtitkár 2016. december 5-i határozata értelmében a jogalap nélkül kifizetett összegeknek az európai parlamenti képviselők statútuma alkalmazási szabályainak 68. cikke, valamint a költségvetési rendelet 78., 79. és 80. cikke alapján történő visszakövetelésére vonatkozó követelést állapítottak meg vele szemben;

—

a jogszabályoknak megfelelően rendelkezzen a felperes részére a vizsgálat következtetéseit megelőző alaptalan vádaskodásból, a jóhírnevén esett sérelemből, és a megtámadott határozat által a magán és a politikai életében okozott jelentős zavarból eredő nem vagyoni kárának megtérítése céljából megítélendő összegről;

—	a jogszabályoknak megfelelően rendelkezzen a felperes részére eljárási költségek jogcímén megítélendő összegről;

—	a Parlamentet kötelezze az összes költség viselésére;

—

az ügy érdemének elbírálását megelőzően szólítsa fel a Parlamentet, hogy mutassa be CG adminisztratív aktáját, CG-nek a Parlament strasbourgi és brüsszeli székházába történő belépéseire és az onnan történő kilépéseire vonatkozó kimutatást, a névtelen levelet, amelynek nyomán megindult a vitatott eljárás, valamint az OLAF által a felperessel és asszisztensével kapcsolatban vezetett aktáját.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az első jogalap az uniós jognak a Törvényszék általi megsértésén, téves jogalkalmazáson és a lényeges eljárási szabályok megsértésén alapul. A felperes teljes mértékben indokolta, hogy az eljárás során a felmerült új tények miatt új bizonyítékokat nyújtott be. E bizonyítékok azon bizonyítékokat egészítették ki, amelyeket a felperes a Parlament Főtitkárához korábban már benyújtott. A Törvényszék korlátlan felülvizsgálati jogkörrel rendelkezett, amely alapján figyelembe kellett volna vennie e bizonyítékokat annak elbírálása érdekében, hogy sor került-e asszisztensi munkavégzésre vagy sem, és a visszafizettetés megalapozott volt-e vagy sem. Ezenkívül e bizonyítékok közül egyesek a Parlament birtokában voltak, de ezt a felperes elől eltitkolták.

A második jogalap a védelemhez való jog és a lényeges eljárási szabályok Törvényszék általi megsértésén alapul. Az, hogy a Parlament főtitkára nem hallgatta meg a felperest és nem továbbították számára az iratanyagot, megvalósítja a felperest megillető, az európai parlamenti képviselők statútuma alkalmazási szabályaiból, az Unió Alapjogi Chartájából, az EJEE 6. cikkéből és az alapvető jogelvekből eredő védelemhez való jogának, a bármilyen – akár igazgatási – határozat meghozatala előtti maghallgatásához való jognak, a fegyveregyenlőség és a tisztességes eljárás elvének, a pártatlan bíróhoz való jognak és az igazságszolgáltatás megtagadása tilalmának megsértését. A Törvényszék ráadásul nem tért ki a Főtitkár határozatának hiányos indokolására sem.

A harmadik jogalap az uniós jognak a Törvényszék általi megsértésén, helytelen jogalkalmazáson és a tényállás jogilag téves minősítésén, a tényeket és a bizonyítékok elferdítésén, a fumus persecutionis hátrányosan megkülönböztető jellegén, valamint a bizalomvédelem és a jogszerűség elvének megsértésén alapul.

A negyedik jogalap a hatáskörrel való visszaélésen alapul, mivel a megtámadott ítélet a Parlament Főtitkárának magatartását támasztotta alá, akinek valódi és végső célja az volt, hogy ártson a felperesnek és pártjának.

A Förvaltningsrätten i Göteborg (Svédország) által 2018. augusztus 13-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – AA kontra Migrationsverket

(C-526/18. sz. ügy)

(2018/C 381/17)

Az eljárás nyelve: svéd

A kérdést előterjesztő bíróság

Förvaltningsrätten i Göteborg

Az alapeljárás felei

Felperes: AA

Alperes: Migrationsverket

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1.

A Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény vagy a Schengeni határ-ellenőrzési kódex rendelkezéseivel ellentétesek-e az olyan nemzeti jogi rendelkezések, mint amelyek a tartózkodási engedélyek Svédországban történő kiállítása lehetőségének ideiglenes korlátozásairól szóló, 2016. évi 752. törvény 16f. cikkében szerepelnek, és amelyek úgy rendelkeznek, hogy a középiskolai oktatás második ciklusában folytatott tanulmányok céljából megadott tartózkodási engedély akkor is kiállítható harmadik országoknak az ország területén tartózkodó állampolgára számára, ha az említett külföldi személyazonossága bizonytalan, és a külföldi nem képes az általa bejelentett személyazonosságot valószínűsíteni?

2.

Amennyiben megállapításra kerül, hogy ilyen helyzetben a schengeni vívmányok olyan követelményt tartalmaznak, amely szerint a személyazonosságot bizonyossággal meg kell határozni, vagy azt valószínűsíteni kell, a visszatérési irányelv (1) vagy valamely más uniós jogszabály rendelkezései értelmezhetők-e úgy, hogy azok eltérést engednek a személyazonosságot érintő, fent említett követelménytől?

---

(1)  A harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló, 2008. december 16-i 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2008. L 348., 98. o.).

2018. augusztus 27-én benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Románia

(C-549/18. sz. ügy)

(2018/C 381/18)

Az eljárás nyelve: román

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: T. Scharf, G. von Rintelen, L. Radu Bouyon meghatalmazottak)

Alperes: Románia

Kereseti kérelmek

—

A Bíróság állapítsa meg, hogy Románia – mivel nem fogadta el az ahhoz szükséges törvényi, rendeleti és közigazgatási intézkedéseket, hogy megfeleljen a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanács irányelvnek, (1) vagy mindenesetre ezen intézkedéseket nem közölte a Bizottsággal – nem teljesítette az ezen irányelv 67. cikkéből eredő kötelezettségeit;

—	a Bíróság az EUMSZ 260. cikk (3) bekezdése értelmében kötelezze Romániát a jelen ügyben hozandó ítélet kihirdetésének napjától kezdődően napi 21 974,40 EUR összegű kényszerítő bírság fizetésére az (EU) 2015/849 irányelv végrehajtására vonatkozó intézkedések közlésének elmulasztása miatt;

—

az EUMSZ 260. cikk (3) bekezdése értelmében kötelezze Romániát 6 016,80 EUR napi összegen alapuló átalányösszeg fizetésére azon napok számával megszorozva, amelyek a szóban forgó irányelvben előírt, átültetésre nyitva álló határidő lejártától a kötelezettségek Románia általi teljesítésének napjáig telnek el, illetve a kötelezettségek teljesítésének hiányában a Bíróság ítélete kihirdetésének napjáig, kivéve az 1 887 000 EUR minimális átalányösszeg meghaladásának esetét;

—	Romániát kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

1.

Az (EU) 2015/849 irányelv 67. cikkének értelmében a tagállamoknak 2017. június 26-ig kellett hatályba léptetni az ahhoz szükséges törvényi, rendeleti és közigazgatási intézkedéseket, hogy megfeleljenek az irányelvnek. Mivel Románia nem közölte a végrehajtási intézkedéseket, a Bizottság úgy döntött, hogy a Bírósághoz fordul.

2.	Keresetében a Bizottság azt kéri a Bíróságtól, hogy az EUMSZ 260. cikk (3) bekezdésének alapján kötelezze Romániát átalányösszeg és kényszerítő bírság fizetésére.

---

(1)  HL 2015. L 141., 73. o.

2018. augusztus 30-án benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Spanyol Királyság

(C-556/18. sz. ügy)

(2018/C 381/19)

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: E. Manhaeve és S. Pardo Quintillán meghatalmazottak)

Alperes: Spanyol Királyság

Kereseti kérelmek

—

A Bíróság az EUMSZ 258. cikk első albekezdése alapján állapítsa meg, hogy a Spanyol Királyság, mivel a nyilvánosságot nem tájékoztatta és azzal nem konzultált a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek felülvizsgálatát és korszerűsítését illetően, illetve a Lanzarote, Fuerteventura, Gran Canaria, Tenerife, La Gomera, La Palma és El Hierro vízgyűjtő kerületek esetében nem végezte el, nem tette közzé és nem küldte meg a Bizottságnak a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek felülvizsgálatát és korszerűsítését, nem teljesítette a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanács irányelv (1) 13. cikkének (1) bekezdésével, 14. cikkével és 15. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett 13. cikkének (7) bekezdéséből eredő kötelezettségeit;

—	a Bíróság a Spanyol Királyságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A 2000/60/EK irányelv a 25. cikkének megfelelően az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételének a napján, vagyis 2000. december 22-én lépett hatályba. Ezért a vízgyűjtő-gazdálkodási terveket a 13. cikk (6) bekezdése értelmében legkésőbb 2009. december 22-ig közzé kellett volna tenni, és az első felülvizsgálatot és korszerűsítést a 13. cikk (7) bekezdésének megfelelően legkésőbb 2015. december 22-ig el kellett volna végezni.

Az Európai Bizottság ezért úgy véli, hogy a Spanyol Királyság, mivel a nyilvánosságot nem tájékoztatta és azzal nem konzultált a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek felülvizsgálatát és korszerűsítését illetően, illetve a Lanzarote, Fuerteventura, Gran Canaria, Tenerife, La Gomera, La Palma és El Hierro vízgyűjtő kerületek esetében a Bizottság indokolással ellátott, 2017.október 5-i véleményében megállapított két hónapos határidőn belül nem végezte el, nem tette közzé és nem küldte meg a Bizottságnak a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek felülvizsgálatát és korszerűsítését, nem tett eleget a 2000/60/EK irányelv említett rendelkezéseiből eredő kötelezettségeinek.

---

(1)  HL 2000. L 327., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 5. kötet, 275. o.

A Törvényszék 2018. szeptember 11-i ítélete – Apimab Laboratoires és társai kontra Bizottság

(T-14/16. sz. ügy) (1)

((„Fogyasztóvédelem - Az étrend-kiegészítők policiklikus aromás szénhidrogén tartalmára vonatkozó felső határérték megállapítása - 315/93/EGK rendelet - Kockázatelemzés - 178/2002/EK rendelet - Nyilvánvaló értékelési hiba - Arányosság - A hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve”))

(2018/C 381/20)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperesek: Apimab Laboratoires (Clermont-l’Hérault, Franciaország) és további 7 felperes, akiknek a neve az ítélet mellékletében szerepel (képviselő: A. de Brosses ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: K. Herbout-Borczak és C. Valero meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az EUMSZ 263. cikken alapuló, az 1881/2006/EK rendeletnek a kakaórostban, banánsziromban, élelmiszer-kiegészítőkben, szárított fűszernövényekben és szárított fűszerekben előforduló policiklikus aromás szénhidrogének felső határértékei tekintetében történő módosításáról szóló, 2015. október 27-i (EU) 2015/1933 bizottsági rendelet (HL 2015. L 282., 11. o.) részleges megsemmisítése iránt benyújtott kérelem.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék az Apimab Laboratoires-t és a további felpereseket – akiknek a neve ezen ítélet mellékletében szerepel – kötelezi a saját költségeik, valamint az Európai Bizottság költségeinek viselésére.

---

(1)  HL C 90., 2016.3.7.

A Törvényszék 2018. szeptember 12-i ítélete – PH kontra Bizottság

(T-613/16. sz. ügy) (1)

((„Közszolgálat - Felvétel - Nyílt versenyvizsga - EPSO/AST-SC/03/15 versenyvizsga-kiírás - A pályázót a vizsgáról kizáró határozat - A vizsgabizottság egyik tagjával fennálló rokonsági kapcsolat - Egyenlő bánásmód”))

(2018/C 381/21)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes: PH (képviselő: M. Cornacchia ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: G. Gattinara és L. Radu Bouyon ügyvédek)

Az ügy tárgya

A felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelemre válaszul e felperes EPSO/AST-SC/03/15 versenyvizsgából való kizárásának a megerősítése tárgyában 2016. május 19-én hozott határozat megsemmisítése iránt az EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott kérelem.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék PH-t kötelezi a költségek viselésére.

---

(1)  HL 2016. C 371., 2016. 10. 10. (az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékén eredetileg F-43/16. szám alatt nyilvántartásba vett és 2016. szeptember 1-jén az Európai Unió Törvényszékére áttett ügy).

A Törvényszék 2018. szeptember 11-i ítélete – Foshan Lihua Ceramic kontra Bizottság

(T-654/16. sz. ügy) (1)

((„Dömping - Kínából származó kerámialapok behozatala - Az 1225/2009/EK rendelet 11. cikkének (3) és (5) bekezdése és 17. cikke [jelenleg az (UE) 2016/1036 rendelet 11. cikkének (3) és (5) bekezdése és 17. cikke] - A dömpingre korlátozódó, a 917/2011/EU végrehajtási rendelet által kivetett végleges dömpingellenes vám tekintetében elutasított részleges időközi felülvizsgálat iránti kérelem - A körülmények tartós megváltozása - Mintavétel - Egyedi vizsgálat - Az együttműködésnek a végleges intézkedések elfogadásához vezető vizsgálat során fennálló hiánya”))

(2018/C 381/22)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Foshan Lihua Ceramic Co. Ltd (Foshan City, Kína) (képviselők: B. Spinoit és D. Philippe ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: M. França, T. Maxian Rusche, N. Kuplewatzky és A. Demeneix meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

A Kínai Népköztársaságból származó kerámialapok behozatalára vonatkozóan a 2011. szeptember 12-i 917/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelet által kivetett végleges dömpingellenes vám tekintetében a dömpingre korlátozódó részleges időközi felülvizsgálat iránti kérelmet elutasító, 2016. július 11-i C(2016) 4259 bizottsági végrehajtási rendelet megsemmisítése iránt az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott kérelem.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék a Foshan Lihua Ceramic Co. Ltd-t kötelezi a költségek viselésére.

---

(1)  HL C 428., 2016.11.21.

A Törvényszék 2018. szeptember 12-i ítélete – De Geofftoy és társai kontra Parlament

(T-788/16. sz. ügy) (1)

((„Közszolgálat - Tisztviselők - Szabadságok - A szabadságok kezelésére vonatkozó új parlamenti iránymutatás elfogadása - A tolmácsolási szolgálatnál az új iránymutatás alapján hozott egyedi határozatok - Indokolási kötelezettség - Nyilvánvaló értékelési hiba - Szolgálati érdek - Jogellenességi kifogás”))

(2018/C 381/23)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperesek: Dominique De Geoffroy (Brüsszel, Belgium) és az ítélet mellékletében megnevezett 14 további felperes (képviselők kezdetben: N. de Montigny és J.-N. Louis, később: N. de Montigny ügyvédek)

Alperes: Európai Parlament (képviselők: E. Taneva és L. Deneys meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Először is a szabadságok kezelésével kapcsolatos belső szabályzat 4. cikke (5) bekezdésének a tolmácsolási szolgálat vonatkozásában történő végrehajtásáról szóló, 2016. március 21-i parlamenti iránymutatásnak, másodszor a Françoise Joostens szabadság iránti kérelmének helyt adó, de a kért szabadnapokat egy három és félnapos kvótába beszámító 2016. április 12-i parlamenti határozatnak, harmadszor, az F. Joostens által kért szabadságot elutasító, 2016. június 2-i parlamenti határozat, valamint negyedszer a Stéphane Grosjean által kért szabadságot elutasító, 2016. június 13-i parlamenti határozat megsemmisítése iránt az EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott kérelem.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék az Európai Parlamentnek a Stéphane Grosjean által kért szabadságot elutasító 2016. június 13-i határozatát megsemmisíti.

2)	A Törvényszék a keresetet ezt meghaladó részében elutasítja.

3)	A felek maguk viselik saját költségeiket.

---

(1)  HL C 14., 2017.1.16.

A Törvényszék 2018. szeptember 12-i ítélete – Chefaro Ireland/EUIPO – Laboratoires M&L (NUIT PRECIEUSE)

(T-905/16. sz. ügy) (1)

((„Európai uniós védjegy - Törlési eljárás - Az Európai Uniót megjelölő nemzetközi lajstromozás - A NUIT PRECIEUSE ábrás védjegy - Az EAU PRECIEUSE korábbi nemzeti szóvédjegy - Viszonylagos kizáró ok - A 207/2009/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja [jelenleg az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja]”))

(2018/C 381/24)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Chefaro Ireland DAC (Dublin, Írország) (képviselők: P. Maeyaert és J. Muyldermans ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselők: A. Lukošiūtė, D. Walicka és D. Gája meghatalmazottak)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban, beavatkozó fél a Törvényszék előtti eljárásban: Laboratoires M&L SA (Manosque, Franciaország) (képviselő: F. Cordt ügyvéd)

Az ügy tárgya

Az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának a Chefaro Ireland és a Laboratoires M&L közötti törlési eljárással kapcsolatban 2016. október 19-én hozott határozata (R 2596/2015-4. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1.	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2.	A Törvényszék a Chefaro Ireland DAC-t kötelezi a költségek viselésére.

---

(1)  HL C 53., 2017.2.20.

A Törvényszék 2018. szeptember 12-i ítélete – Healy kontra Bizottság

(T-55/17. sz. ügy) (1)

((„Közszolgálat - Szerződéses alkalmazottak - Felvétel - Belső versenyvizsga - Asszisztensek tartaléklistájának létrehozása - A Bizottságnál szerzett szolgálati időre vonatkozó vizsgára bocsátási feltétel - A versenyvizsga vizsgáira való bocsátás megtagadása”))

(2018/C 381/25)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: John Morrison Healy (Celbridge, Írország) (képviselők: S. Orlandi és T. Martin ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: G. Berscheid és L. Radu Bouyon meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

A COM/02/AST/16 (AST 2) belső versenyvizsga vizsgabizottsága által hozott, a felperes pályázatát elutasító határozat megsemmisítése iránt az EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott kérelem.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék John Morrison Healyt kötelezi a költségek viselésére.

---

(1)  HL C 112., 2017.4.10.

A Törvényszék 2018. szeptember 12-i ítélete – Pelikan kontra EUIPO – NBA Properties (NEW ORLEANS PELICANS)

(T-112/17. sz. ügy) (1)

((„Európai uniós védjegy - Felszólalási eljárás - A NEW ORLEANS PELICANS európai uniós ábrás védjegy bejelentése - A Pelikan korábbi európai uniós szóvédjegyek és korábbi nemzeti ábrás védjegy - A 207/2009/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja és (5) bekezdése [jelenleg az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja és (5) bekezdése]”))

(2018/C 381/26)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Pelikan Vertriebsgesellschaft mbH & Co. KG (Hannover, Németország) (képviselő: U. Hildebrandt ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselők: D. Gája és D. Walicka meghatalmazottak)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban, beavatkozó fél a Törvényszék előtti eljárásban: NBA Properties, Inc. (New York, New York, Egyesült Államok) (képviselők kezdetben: M. Chapple, később T. Elias barristers)

Az ügy tárgya

Az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának a Pelikan Vertriebsgesellschaft és az NBA Properties közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2016. december 16-án hozott határozata (R 408/2016-4. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék a Pelikan Vertriebsgesellschaft mbH & Co. KG.-t kötelezi a költségek viselésére.

---

(1)  HL C 129., 2017.4.24.

A Törvényszék 2018. szeptember 12-i ítélete – Primart kontra EUIPO – Bolton Cile España (PRIMART Marek Łukasiewicz)

(T-584/17. sz. ügy) (1)

((„Európai uniós védjegy - Felszólalási eljárás - A PRIMART Marek Łukasiewicz európai uniós ábrás védjegy bejelentése - A PRIMA korábbi nemzeti szóvédjegyek - Viszonylagos kizáró ok - A 207/2009/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja [jelenleg az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja]”))

(2018/C 381/27)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Przedsiębiorstwo Produkcyjno-Handlowe „Primart” Marek Łukasiewicz (Wołomin, Lengyelország) (képviselő: J. Skołuda ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselők: S. Palmero Cabezas meghatalmazott)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban, beavatkozó fél a Törvényszék előtti eljárásban: Bolton Cile España, SA (Madrid, Spanyolország) (képviselők: F. Celluprica, F. Fischetti és F. De Bono ügyvédek)

Az ügy tárgya

Az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának a Bolton Cile España és a Przedsiębiorstwo Produkcyjno-Handlowe „Primart” Marek Łukasiewicz közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2017. június 22-én hozott határozata (R 1933/2016-4. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék a Przedsiębiorstwo Produkcyjno-Handlowe „Primart” Marek Łukasiewicz-et kötelezi a költségek viselésére.

---

(1)  HL C 374., 2017.11.6.

A Törvényszék 2018. július 19-i végzése – Front Polisario kontra Tanács

(T-180/14. sz. ügy) (1)

((„Megsemmisítés iránti kereset - Az Unió és a Marokkói Királyság közötti halászati partnerségi megállapodás - Az e megállapodásban előírt halászati lehetőségeket meghatározó jegyzőkönyv - Megállapodás megkötéséről szóló jogi aktus - Az említett megállapodásnak és jegyzőkönyvnek Nyugat-Szahara területére és az azzal szomszédos vizekre való alkalmazása - A kereshetőségi jog hiánya - Elfogadhatatlanság”))

(2018/C 381/28)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Front populaire pour la libération de la Saguia-el-Hamra et du Rio de Oro (Front Polisario) (képviselő: G. Devers ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa (képviselők: S. Kyriakopoulou, A. de Elera-San Miguel Hurtado és A. Westerhof Löfflerová meghatalmazottak)

Az alperest támogató beavatkozó: Európai Bizottság (képviselők: A. Bouquet, F. Castillo de la Torre és E. Paasivirta meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az EUMSZ 263. cikken alapuló kérelem egyrészt az Európai Unió és a Marokkói Királyság közötti halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló, az Európai Unió és a Marokkói Királyság közötti jegyzőkönyv megkötéséről [helyesen: jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről] szóló, 2013. december 16-i 2013/785/EU tanácsi határozat (HL 2013. L 349., 1. o.) megsemmisítése, és másrészt az Európai Unió és a Marokkói Királyság között létrejött halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló, az Európai Unió és a Marokkói Királyság közötti jegyzőkönyv módosításának az Európai Unió nevében történő jóváhagyásáról szóló, 2018. március 12-i (EU) 2018/393 bizottsági határozat (HL 2018. L 69., 60. o.) megsemmisítése iránt.

A végzés rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Front populaire pour la libération de la Saguia-el-Hamra et Rio de oro (Front Polisario) a saját kölségein felül viseli az Európai Unió Tanácsa részéről felmerült költségeket is.

3)	Az Európai Bizottság maga viseli saját költségeit.

---

(1)  HL C 184., 2014. 6.6.

A Törvényszék 2018. július 27-i végzése – Apple Distribution International kontra Bizottság

(T-101/17. sz. ügy) (1)

((„Megsemmisítés iránti kereset - Állami támogatások - Németország által a filmgyártás és filmterjesztés támogatása érdekében tervezett támogatás - A támogatást a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító határozat - A személyében való érintettség hiánya - Elfogadhatatlanság”))

(2018/C 381/29)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Apple Distribution International (Cork, Írország) (képviselők: S. Schwiddessen, H. Lutz, N. Niejahr és A. Patsa ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: J. Samnadda, G. Braun és B. Stromsky meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott, az SA.38418. – 2014/C (korábbi 2014/N.) sz. azon állami támogatásról szóló, 2016. szeptember 1-jei (EU) 2016/2042 bizottsági határozat megsemmisítése iránti kérelem, amelyet Németország a filmgyártás és filmterjesztés támogatása érdekében tervez végrehajtani (HL 2016. L 314., 63. o.).

A végzés rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet mint elfogadhatatlant elutasítja.

2)	Nem szükséges határozni a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Francia Köztársaság és a Filmförderungsanstalt által előterjesztett beavatkozási kérelmekről.

3)	Az Apple Distribution International maga viseli a saját költségeit, valamint köteles viselni az Európai Bizottság részéről felmerült költségeket, a beavatkozási kérelmekhez kapcsolódó költségek kivételével.

4)	Az Apple Distribution International, a Bizottság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Francia Köztársaság és a Filmförderungsanstalt maguk viselik a beavatkozási kérelmekkel összefüggésben felmerült saját költségeiket.

---

(1)  HL C 121., 2017.4.18.

A Törvényszék elnökének 2018. augusztus 20-i végzése – IFSUA kontra Tanács

(T-251/18. R. sz. ügy)

((„Ideiglenes intézkedés - Egyes halállományokra és halállománycsoportokra alkalmazandó halászati lehetőségek - A farkassügér halászatára vonatkozó intézkedések - A hobbihorgászat keretében való halászati tilalom - Végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem - Sürgősség hiánya”))

(2018/C 381/30)

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Felperes: International Forum for Sustainable Underwater Activities (IFSUA) (Barcelona, Spanyolország) (képviselő: T. Gui Mori ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa (képviselők: F. Naert és P. Plaza García meghatalmazottak)

Az alperes támogatása végett beavatkozó fél: Európai Bizottság (képviselők: M. Morales Puerta, F. Moro és A. Stobiecka-Kuik meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az EUMSZ 278. cikken és az EUMSZ 279. cikken alapuló, valamint az egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2018. évre történő meghatározásáról, valamint az (EU) 2017/127 rendelet módosításáról szóló, 2018. január 23-i (EU) 2018/120 tanácsi rendelet (HL 2018. L 27., 1. o.) 2. cikke (2) bekezdése, továbbá 9. cikke (4) és (5) bekezdése végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelem.

A végzés rendelkező része

1)	A Törvényszék elnöke az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet elutasítja.

2)	A Törvényszék elnöke a költségekről jelenleg nem határoz.

A Törvényszék elnökének a 2018. július 20-i végzése – Fordítóközpont kontra EUIPO

(T-417/18 R. sz. ügy)

((„Ideiglenes intézkedés iránti kérelem - Intézményi jog - Az EUIPO működéséhez szükséges fordítási szolgáltatások - Külső szolgáltatók igénybevétele - Ideiglenes intézkedések iránti kérelem - A sürgősség hiánya”))

(2018/C 381/31)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja (képviselők: J. Rikkert és M. M. Garnier meghatalmazottak)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (képviselők: N. Bambara és D. Hanf meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az EUMSZ 278. és EUMSZ 279. cikk alapján egyrészt az EUIPO által a működéséhez szükséges fordítási szolgáltatások vonatkozásában a Fordítóközponttól eltérő szolgáltató igénybevételének lehetővé tételére irányulóan hozott határozatok végrehajtásának a felfüggesztésére, másrészt az EUIPO arra kötelezésére irányulóan benyújtott kérelem, hogy tegyen közzé értesítést a fordítási szolgáltatások nyújtására irányuló közbeszerzési szerződések felfüggesztésére vonatkozóan az Európai Unió Hivatalos Lapjának Kiegészítésében, és ne írja alá az ezen közbeszerzésekre irányuló szerződéseket.

A végzés rendelkező része

1)	A Törvényszék elnöke az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet elutasítja.

2)	A Törvényszék elnöke a költségekről jelenleg nem határoz.

2018. augusztus 9-én benyújtott kereset – Compañia de Tranvías de la Coruña kontra Bizottság

(T-485/18. sz. ügy)

(2018/C 381/32)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Compañia de Tranvías de la Coruña, SA (A Coruña, Spanyolország) (képviselő: J. Monrabà Bagan ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg az Európai Bizottságnak a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó, 2018. június 7-i C(2018) 3780 final határozatát;

—	az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes két jogalapra hivatkozik.

1.

Az első, arra alapított jogalap, hogy a megtámadott határozat nem tartja tiszteletben az alapvető eljárási szabályokat. — A határozat nem tartalmaz kellő indokolást arra nézve, hogy miért tagadja meg vagy biztosít csupán részleges hozzáférést a dokumentumokhoz, tekintettel arra, hogy a Bíróság előtt folyamatban lévő, hivatkozott eljárások (C-350/17. sz. Mobit (1) és C-351/17. sz. Autolinee Toscane (2) egyesített ügyek) és a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelem között nem áll fenn kapcsolat. — A kielégítő indokolás alapvető eljárási követelmény, amelyet az Európai Bizottságnak minden esetben tiszteletben kell tartania. — A kielégítő indokolás hiánya azt eredményezi, hogy a megtámadott határozat nem felel meg az EUMSZ 296. cikk második bekezdésének, éppen ezért az EUMSZ 264. cikk első bekezdése értelmében semmisnek kell nyilvánítani.

2.

A másodlagos jelleggel felhozott, arra alapított második jogalap, hogy nyomós közérdek támasztja alá azon dokumentumok hozzáférhetővé tételét, amelyekhez a hozzáférést a megtámadott határozatban megtagadták. — A hozzáférni kért dokumentumok közérdekűek, mivel elősegítenék a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatással kapcsolatos, az Európai Bizottság által korábban alkalmazott uniós jogszabályok alapvető pontjainak értelmezését. — Még ha a Törvényszék összefüggést is talál a fent említett C-350/17. sz. Mobit és C-351/17. sz. Autolinee Toscane egyesített ügyek és a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelem közt, az 1049/2001/EK rendelet (3) 4. cikke (2) bekezdésének utolsó fordulata lehetővé teszi a hozzáférhetővé tételt, amennyiben ahhoz nyomós közérdek fűződik. — A dokumentumok nem csupán a felperes szempontjából, hanem a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatással kapcsolatos uniós jogszabályokat alkalmazni hivatott hatóságok vagy érdekelt felek szempontjából is relevánsak, azokhoz nyomós közérdek fűződik, éppen ezért azokhoz a hozzáférést biztosítani kell.

---

(1)  A Consiglio di Stato (Olaszország) által 2017. június 12-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem, Mobit Soc.cons. a.r.l. kontra Regione Toscana (HL 2017. C 330., 4. o.).

(2)  A Consiglio di Stato (Olaszország) által 2017. június 12-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Autolinee Toscane SpA kontra Mobit Soc.cons. a.r.l. (HL 2017. C 33.0,. 5. o.).

(3)  Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2001. L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötete, 331. o.).

2018. augusztus 15-én benyújtott kereset – Danske Slagtermestre kontra Bizottság

(T-486/18. sz. ügy)

(2018/C 381/33)

Az eljárás nyelve: dán

Felek

Felperes: Danske Slagtermestre (Odense, Dánia) (képviselő: H. Sønderby Christensen ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg az SA.37433(2017/FC) számú állami támogatásról szóló 2018. április 19-i európai bizottsági határozatot (az értesítés a C(2018) 2259. számú dokumentummal történt);

—	az Európai Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes hét jogalapra hivatkozik.

1.

Az első jogalap azon alapul, hogy a Bizottság megsértette a kontradiktórius eljárás elvét. A felperes azt kifogásolja, hogy a Bizottság megsértette a kontradiktórius eljárás elvét (lásd az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikke (2) bekezdésének a) pontját), amennyiben elmulasztotta megadni azt a lehetőséget a Danske Slagtermestre számára, hogy meghallgassa az ellenérdekű fél észrevételei vonatkozásában, amelyek alapján a Bizottság döntést hozott a jelen ügyben.

2.	A második jogalap azon alapul, hogy a döntéshozatal során a Bizottság nem pártatlanul járt el. A felperes azt kifogásolja, hogy a Bizottság megsértette a Danske Slagtermestre pártatlan bánásmódhoz fűződő jogát.

3.	A harmadik jogalap azon alapul, hogy a támogatás előnyt biztosít.

4.	A negyedik jogalap azon alapul, hogy a támogatás szelektív.

5.	Az ötödik jogalap azon alapul, hogy a támogatást az állam nyújtja vagy azt állami forrásból nyújtják.

6.	A hatodik jogalap azon alapul, hogy a támogatás torzítja a versenyt.

7.	A hetedik jogalap azon alapul, hogy a támogatás érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

A felperes többek között azt állítja a harmadik, negyedik, ötödik, hatodik és hetedik jogalap alátámasztása érdekében, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot annak megállapítása során, hogy az intézkedés nem biztosított előnyt egyes vállalkozásoknak.

—

Először is azt állítja, hogy az intézkedés a nagy vágóhidak számára nyilvánvaló előnyt biztosít, mivel az intézkedés garantálja, hogy a kisebb vágóhidak több mint kétszer több szennyvízdíjat fizetnek vágóállatonként a nagy vágóhidakhoz viszonyítva, amelyek ennélfogva magasabb árat tudnak fizetni a beszállítóknak.

—

Másodszor azt állítja, hogy nincs objektív indoka annak, hogy csak a nagy vágóhidak részére engedjenek szennyvízdíj-csökkentést, tekintettel arra, hogy „valós költségek” azonosak a kis, a közepes és a nagy vágóhidak esetében, és az intézkedés csak akkor „valós költség” alapú, ha a csökkentés jár a kisebb vágóhidaknak is.

—

Harmadszor azt állítja, hogy a Bizottság piacgazdasági szereplő tesztje nem alkalmazható annak megítélése céljából, hogy az intézkedés előnyt biztosít-e, mivel nincs olyan dán vállalkozás, amelynek jogában állna lekapcsolódni a központi szennyvíztisztító létesítményről, és mivel Dániában a szennyvízelvezető rendszer tekintetében nem létezik sem tényleges, sem potenciális piac.

—

Negyedszer azt állítja, hogy még ha a piacgazdasági szereplő teszt alkalmazható is lenne, a Bizottság nem megfelelően alkalmazta azt. A piacgazdasági szereplő teszt a konkrét felhasználó tevékenysége tekintetében megállapított adatokon alapul. A piacgazdasági szereplő teszttel nem egyeztethető össze az, ha más településektől beszerzett átlagos számadatokat is bevonnak a számításba, valamint ha figyelmen kívül hagyják a szennyvíztisztító létesítményekhez kapcsolódó, a szennyvíz-infrastruktúra ráfordításaiban és a szennyvíztisztító létesítmények bővítésében megtestesülő jelentős tőkeberuházásokat, amelyek célja az volt, hogy a kedvezményezett nagyvállalatok rácsatlakozzanak a települési létesítményre.

2018. augusztus 17-én benyújtott kereset – PO kontra EKSZ

(T-494/18. sz. ügy)

(2018/C 381/34)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: PO (képviselő: N. de Montigny ügyvéd)

Alperes: Európai Külügyi Szolgálat

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg: — a 2017. október 17-i számítási lapot, amelyet ugyanezen a napon az EKSZ humán erőforrásokért felelős szervezeti egysége e-mailben küldött meg a felperesnek; — a 2018. január 16-án kelt azon levelet, amelyet az EKSZ humán erőforrásokért felelős szervezeti egysége küldött meg a felperesnek, és amely megerősíti, hogy a fia és a lánya vonatkozásában nincs jogi alap a személyzeti szabályzat szerinti felső határ túllépésére; — amennyiben szükséges, a 2018. január 17-én benyújtott panasz elutasításáról szóló és a felperessel 2018. május 17-én közölt határozatot;

—	az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetének alátámasztása érdekében a felperes két jogalapra hivatkozik.

1.	Az első jogalap jogellenességi kifogásra vonatkozik, amennyiben a megtámadott határozat, továbbá a 2016. április 15-i feljegyzés és a 2016. szeptember 22-i feljegyzés, amelyeken e határozat alapul, valamint a Guidelines sérti a tisztviselők személyzeti szabályzatát és annak X. mellékletét.

2.

A második jogalap a jelen ügyben megtámadott egyedi határozat jogellenességén alapul, a következő kifogások alapján: — az elővigyázatosság, a jogos bizalom és a jogbiztonság elvének megsértése, valamint a megfelelő ügyintézés elve, valamint a szerzett jogaik megsértése; — a családhoz és oktatáshoz való jog megsértése; — az egyenlő bánásmód elvének és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának a megsértése; — az érdekek mérlegelésének elmaradása és az elfogadott intézkedés arányossága elvének tiszteletben nem tartása.

2018. szeptember 6-án benyújtott kereset – K. A. Schmersal Holding kontra EUIPO – Tecnium (tec.nicum)

(T-527/18. sz. ügy)

(2018/C 381/35)

A keresetlevél nyelve: német

Felek

Felperes: K. A. Schmersal Holding GmbH & Co. KG (Wuppertal, Németország) (képviselő: A. Haudan ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Tecnium, SA (Manresa, Spanyolország)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy bejelentője: a felperes

A vitatott védjegy: a tec.nicum európai uniós szóvédjegy bejelentése – 13 626 791. sz. európai uniós védjegy

Az EUIPO előtti eljárás: felszólalási eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO ötödik fellebbezési tanácsának 2018. június 21-én hozott határozata (R 2427/2017-5. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot abban a részében, amely helyben hagyja a bejelentett védjegy 42. osztályba történő lajstromozásának megtagadását;

—	az EUIPO-t kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok

—	A felszólalásban hivatkozott védjegy jogfenntartó használatának hiánya;

—	az érintett vásárlóközönség hibás meghatározása;

—	a szolgáltatások közötti hasonlóság hiánya;

—	az ütköző védjegyek közötti hasonlóság hiánya;

—	az összetéveszthetőség hiánya.

A Törvényszék 2018. július 13-i végzése – BBY Solutions kontra EUIPO – Worldwide Sales Corporation España (BEST BUY GEEK SQUAD)

(T-715/15. sz. ügy) (1)

(2018/C 381/36)

Az eljárás nyelve: angol

A harmadik tanács elnöke elrendelte az ügy törlését.

---

(1)  HL C 59., 2016.2.15.

A Törvényszék 2018. július 13-i végzése – BBY Solutions kontra EUIPO – Worldwide Sales Corporation España (BEST BUY)

(T-773/15. sz. ügy) (1)

(2018/C 381/37)

Az eljárás nyelve: angol

A harmadik tanács elnöke elrendelte az ügy törlését.

---

(1)  HL C 78., 2016.2.29.

A Törvényszék 2018. július 13-i végzése – BBY Solutions kontra EUIPO – Worldwide Sales Corporation España (BEST BUY mobile)

(T-72/16. sz. ügy) (1)

(2018/C 381/38)

Az eljárás nyelve: angol

A harmadik tanács elnöke elrendelte az ügy törlését.

---

(1)  HL C 118., 2016.4.4.

A Törvényszék 2018. július 13-i végzése – Sky kontra EUIPO – Parrot Drones (Parrot SKYCONTROLLER)

(T-288/17. sz. ügy) (1)

(2018/C 381/39)

Az eljárás nyelve: angol

Az első tanács elnöke elrendelte az ügy törlését.

---

(1)  HL C 231., 2017.7.17.