Az Európai Unió C 260/2016

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

18.7.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 260/2

A Bíróság (ötödik tanács) 2016. május 26-i ítélete (a Curtea de Apel Bacău [Románia] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Judeţul Neamţ (C-260/14), Judeţul Bacău (C-261/14) kontra Ministerul Dezvoltării Regionale şi Administraţiei Publice

(C-260/14. és C–261/14. sz. egyesített ügyek) (1)

((Előzetes döntéshozatal - Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme - 2988/95/EK, Euratom rendelet - Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) - 1083/2006/EK rendelet - A támogatott tevékenység megvalósítását célzó közbeszerzési szerződésnek az alapok kedvezményezettje mint ajánlatkérő általi odaítélése - A „szabálytalanság” fogalma - Az „uniós jog megsértésére” vonatkozó feltétel - A nemzeti jogba ütköző közbeszerzési eljárások - A tagállamok által végrehajtott pénzügyi korrekciók természete - Közigazgatási intézkedések vagy szankciók))

(2016/C 260/02)

Az eljárás nyelve: román

A kérdést előterjesztő bíróság

Curtea de Apel Bacău

Az alapeljárás felei

Felperesek: Judeţul Neamţ (C-260/14), Judeţul Bacău (C-261/14)

Alperes: Ministerul Dezvoltării Regionale şi Administraţiei Publice

Rendelkező rész

Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet 1. cikkének (2) bekezdését, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendelet 2. cikkének 7. pontját úgy kell értelmezni, hogy ezen 1. cikk (2) bekezdése vagy e 2. cikk 7. pontja értelmében vett, a közbeszerzési szerződés odaítélésével kapcsolatos „szabálytalanságnak” minősülhet az, ha egy ajánlatkérő szerv – amely olyan közbeszerzési szerződés odaítélésével összefüggésben részesül a strukturális alapokból származó támogatásban, amelynek becsült értéke nem éri el a 2007. december 4-i 1422/2007/EK bizottsági rendelettel módosított, az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 7. cikkének a) pontjában meghatározott értékhatárt – megsérti a nemzeti rendelkezéseket, feltéve hogy e jogsértés egy indokolatlan kiadási tétel elszámolása révén az Európai Unió általános költségvetésének a sérelmével jár vagy járhat.

Az 1083/2006 rendelet 98. cikke (2) bekezdése első albekezdésének második mondatát úgy kell értelmezni, hogy a tagállamok pénzügyi korrekciói – abban az esetben, ha azokat a strukturális alapokból társfinanszírozott kiadások tekintetében a közbeszerzési szerződésekre vonatkozó jogszabályok megsértése miatt alkalmazták – a 2988/95 rendelet 4. cikke értelmében vett közigazgatási intézkedésnek minősülnek.

A jogbiztonság és a bizalomvédelem elvét úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes az, ha egy tagállam olyan nemzeti rendelkezéssel szabályozott pénzügyi korrekciókat alkalmaz, amely a közbeszerzési szerződésekre vonatkozó jogszabályok állítólagos megsértését követően lépett hatályba, feltéve hogy az új szabályozást a régi szabályozás hatálya alatt létrejött helyzetek jövőben bekövetkező hatásaira alkalmazzák, aminek a vizsgálata az alapeljárásban releváns összes körülmény figyelembevételével a kérdést előterjesztő bíróság feladata.

(1) HL C 292., 2014.9.1.

18.7.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 260/3

A Bíróság (nagytanács) 2016. május 24-i ítélete (a Klagenævnet for Udbud [Dánia] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – MT Højgaard A/S, Züblin A/S kontra Banedanmark

(C-396/14. sz. ügy) (1)

((Előzetes döntéshozatal - EUMSZ 267. cikk - A Bíróság hatásköre - Az előzetes döntéshozatalt kezdeményező szerv bíróság jellege - Közbeszerzés a vasúti infrastruktúra ágazatban - Tárgyalásos eljárás - 2004/17/EK irányelv - 10. cikk - Az 51. cikk (3) bekezdése - Az ajánlattevőkkel szembeni egyenlő bánásmód elve - Két társaságból álló és ajánlattevőként kiválasztott csoport - A két társaság közül az egyik által saját nevében, a másik társaság fizetésképtelenségének megállapítását követően benyújtott ajánlat - Az ajánlattevőként való kiválasztásra önállóan alkalmasnak tartott társaság - A szerződés e társaságnak történő odaítélése))

(2016/C 260/03)

Az eljárás nyelve: dán

A kérdést előterjesztő bíróság

Klagenævnet for Udbud

Az alapeljárás felei

Felperesek: MT Højgaard A/S, Züblin A/S

Alperes: Banedanmark

Rendelkező rész

A vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról [helyesen: a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatások területén a közbeszerzési eljárások összehangolásáról] szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2004/17 irányelv 51. cikkével összhangban értelmezett 10. cikkében szereplő, a gazdasági szereplőkkel szembeni egyenlő bánásmód elvét akként kell értelmezni, hogy az ajánlatkérő nem sérti meg ezt az elvet, amikor engedélyezi a korábban az ezen ajánlatkérő által – csoport minőségében – ajánlattételre felhívott vállalkozáscsoportba tartozó két gazdasági szereplő közül az egyik gazdasági szereplő számára, hogy a csoport felbomlását követően e csoport helyébe lépjen, és saját nevében részt vegyen a tárgyalásos közbeszerzési eljárásban, feltéve, hogy bebizonyosodik egyrészről, hogy ez a gazdasági szereplő önállóan megfelel az említett ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek, másrészről pedig hogy az említett eljárásban való további részvétele nem vonja maga után a többi ajánlattevő versenyhelyzetének romlását.

(1) HL C 388., 2014.11.3.

18.7.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 260/4

A Bíróság (második tanács) 2016. május 26-i ítélete (az Østre Landsret [Dánia] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Envirotec Denmark ApS kontra Skatteministeriet

(C-550/14. sz. ügy) (1)

((Előzetes döntéshozatal - Közös hozzáadottértékadó-rendszer - 2006/112/EK irányelv - Fordított adózás - A 198. cikk (2) bekezdése - Nyersanyag vagy félkész termék formájában lévő arany - Fogalom - A 199. cikk (1) bekezdésének d) pontja és a VI. melléklet - Használt anyagok, törmelékek és hulladékok - Különböző tárgyak és törmelékek olvasztásából származó, arany kinyerésére szánt és 325 ezreléknél nagyobb tisztaságú rudak))

(2016/C 260/04)

Az eljárás nyelve: dán

A kérdést előterjesztő bíróság

Østre Landsret

Az alapeljárás felei

Felperes: Envirotec Denmark ApS

Alperes: Skatteministeriet

Rendelkező rész

A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv 198. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy annak hatálya kiterjed az alapügyben szóban forgóhoz hasonló rudak értékesítésére, amelyek különböző aranytartalmú fémtárgyak törmelékének, valamint más fémeknek és anyagoknak a beolvasztásából nyert véletlenszerű és durva ötvözetből állnak, és amelyek aranytartalma rúdtól függően körülbelül 500-600 ezrelék.

(1) HL C 56., 2015.2.16.

18.7.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 260/4

A Bíróság (első tanács) 2016. május 25-i ítélete (az Augstākās tiesa [Lettország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Rūdolfs Meroni kontra Recoletos Limited

(C-559/14. sz. ügy) (1)

((Előzetes döntéshozatal - Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés - 44/2001/EK rendelet - Ideiglenes és biztosítási intézkedések elismerése és végrehajtása - A „közrend” fogalma))

(2016/C 260/05)

Az eljárás nyelve: lett

A kérdést előterjesztő bíróság

Augstākās tiesa

Az alapeljárás felei

Felperes: Rūdolfs Meroni

Alperes: Recoletos Limited

Az eljárásban részt vesz: Aivars Lembergs, Olafs Berķis, Igors Skoks, Genādijs Ševcovs

Rendelkező rész

A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendeletnek az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkének fényében értelmezett 34. cikke 1. pontját úgy kell értelmezni, hogy az alapeljárásbelihez hasonló körülmények esetén valamely tagállam bírósága által hozott olyan végzés elismerése és végrehajtása, melyet olyan harmadik személy előzetes meghallgatása nélkül fogadtak el, akinek a jogait érintheti e végzés, nem tekinthető e rendelkezések értelmében úgy, mint amely nyilvánvalóan ellentétes a megkeresett tagállam közrendjével vagy a tisztességes eljáráshoz való joggal, amennyiben e személynek lehetősége van e bíróság előtt érvényesíteni jogait.

(1) HL C 89., 2015.3.16.

18.7.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 260/5

A Bíróság (második tanács) 2016. május 26-i ítélete (a First-tier Tribunal (Tax Chamber) [Egyesült Királyság] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Bookit Ltd kontra Commissioners for Her Majesty’s Revenue and Customs

(C-607/14. sz. ügy) (1)

((Előzetes döntéshozatal - Közös hozzáadottértékadó-rendszer - 2006/112/EK irányelv - Mentesség - A 135. cikk (1) bekezdésének d) pontja - Fizetésekre és az átutalási forgalomra vonatkozó ügyletek - Fogalom - Mozijegy telefonon vagy interneten történő vásárlása - Betéti kártyás vagy hitelkártyás fizetés - Úgynevezett „kártyakezelési” szolgáltatások))

(2016/C 260/06)

Az eljárás nyelve: angol

A kérdést előterjesztő bíróság

First-tier Tribunal (Tax Chamber)

Az alapeljárás felei

Felperes: Bookit Ltd

Alperes: Commissioners for Her Majesty’s Revenue and Customs

Rendelkező rész

A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv 135. cikke (1) bekezdése d) pontját úgy kell értelmezni, hogy az ott szereplő fizetésekre és átutalási forgalomra vonatkozó ügyleteket megillető hozzáadottértékadó-mentesség nem terjed ki az olyan „betétikártya- vagy hitelkártya-kezelésnek” nevezett, az e szolgáltatást nyújtó adóalany által teljesített szolgáltatásra, mint amely a szóban forgó ügyben szerepel, és amelynek teljesítésére akkor kerül sor, amikor valamely személy e szolgáltatón keresztül olyan mozijegyet vásárol, amelyet e szolgáltató valamely más szervezet nevében és javára értékesít, és amelyet ez a személy betéti kártyával vagy hitelkártyával fizet ki.

(1) HL C 81., 2015.3.9.

18.7.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 260/6

A Bíróság (második tanács) 2016. május 26-i ítélete (a cour d’appel de Bruxelles [Belgium] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – État belge, SPF Finances kontra NN (L) International SA, korábban ING International SA, mint az ING (L) Dynamic SA jogutódja

(C-48/15. sz. ügy) (1)

((Előzetes döntéshozatal - Közvetlen adózás - A tőke szabad mozgása - Szolgáltatásnyújtás szabadsága - 69/335/EGK irányelv - 2., 4., 10. és 11. cikk - 85/611/EGK irányelv - EK 10. cikk és EK 293. cikk - Kollektív befektetési vállalkozásokra kivetett éves adó - Kettős adóztatás - Külföldi kollektív befektetési vállalkozásokra alkalmazandó szankció))

(2016/C 260/07)

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Cour d’appel de Bruxelles

Az alapeljárás felei

Felperes: État belge, SPF Finances

Alperes: NN (L) International SA, korábban ING International SA, mint az ING (L) Dynamic SA jogutódja

Rendelkező rész

Az 1985. június 10-i 85/303/EKG tanácsi irányelvvel módosított, a tőkeemelést [helyesen: tőkefelhalmozást] terhelő közvetett adókról szóló, 1969. július 17-i 69/335/EGK tanácsi irányelv 2., 4., 10. és 11. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes az alapügyben szóban forgóhoz hasonló, a kollektív befektetési vállalkozásokra éves adót kivető tagállami szabályozás, amely ezen adó alanyává teszi azokat a külföldi kollektív befektetési vállalkozásokat, amelyek befektetési jegyeket forgalmaznak e tagállamban.

Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1985. december 20-i 85/611/EGK tanácsi irányelvet, adott esetben az EK 10. cikkel és az EK 293. cikk második francia bekezdésével együttesen úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes az alapügyben szóban forgóhoz hasonló, a kollektív befektetési vállalkozásokra éves adót kivető tagállami szabályozás, amely ezen adó alanyává teszi azokat a külföldi kollektív befektetési vállalkozásokat, amelyek befektetési jegyeket forgalmaznak e tagállamban, feltéve hogy e szabályozást megkülönböztetés nélkül alkalmazzák.

Az EK 56. cikket úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az alapügyben szóban forgóhoz hasonló, a kollektív befektetési vállalkozásokra éves adót kivető tagállami szabályozás, amely ezen adó alanyává teszi azokat a külföldi kollektív befektetési vállalkozásokat, amelyek befektetési jegyeket forgalmaznak e tagállamban.

Az EK 49. cikket úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes a 2003. december 20-i programtörvénnyel módosított code des droits de succession 162. cikkének második bekezdéséhez hasonló nemzeti rendelkezés, amelynek révén valamely tagállam sajátos szankciót alkalmaz, tudniillik hogy a bíróság a jövőre nézve megtiltja a külföldi kollektív befektetési vállalkozások számára a befektetési jegyeik e tagállambeli forgalmazását, amennyiben azok nem teljesítik a kollektív befektetési vállalkozásokra kivetett adó beszedéséhez szükséges éves adóbevallási kötelezettségüket vagy elmulasztják ezen adó megfizetését.

(1) HL C 138., 2015.4.27.

18.7.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 260/7

A Bíróság (második tanács) 2016. május 26-i ítélete (az Upper Tribunal [Tax and Chancery Chamber] [Egyesült Királyság] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Commissioners for Her Majesty's Revenue and Customs kontra National Exhibition Centre Limited

(C-130/15. sz. ügy) (1)

((Előzetes döntéshozatal - Közös hozzáadottértékadó-rendszer - 77/388/EGK hatodik irányelv - Adómentesség - A 13. cikk B. része d) pontjának 3. alpontja - Fizetésekre és átutalási forgalomra vonatkozó ügyleteket - Fogalom - Előadásra vagy más eseményre szóló belépőjegy vásárlása - Betéti kártyás vagy hitelkártyás fizetés - Úgynevezett „kártyakezelési” szolgáltatások))

(2016/C 260/08)

Az eljárás nyelve: angol

A kérdést előterjesztő bíróság

Upper Tribunal (Tax and Chancery Chamber)

Az alapeljárás felei

Felperes: Commissioners for Her Majesty's Revenue and Customs

Alperes: National Exhibition Centre Limited

Rendelkező rész

A tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról – közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap megállapításról szóló, 1977. május 17-i 77/388/EGK tanácsi irányelv 13. cikke B. része d) pontjának 3. alpontját úgy kell értelmezni, hogy az ott szereplő fizetésekre és átutalási forgalomra vonatkozó ügyleteket megillető hozzáadottértékadó-mentesség nem terjed ki az olyan „betétikártya- vagy hitelkártya-kezelésnek” nevezett, az e szolgáltatást nyújtó adóalany által teljesített szolgáltatásra, mint amely a szóban forgó ügyben szerepel, és amelynek teljesítésére akkor kerül sor, amikor valamely személy e szolgáltatón keresztül olyan előadásra vagy más eseményre szóló jegyet vásárol, amelyet e szolgáltató valamely más szervezet nevében és javára értékesít, és amelyet ez a személy betéti kártyával vagy hitelkártyával fizet ki.

(1) HL C 190., 2015.6.8.

18.7.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 260/7

A Bíróság (tizedik tanács) 2016. május 26-i ítélete (a First-tier Tribunal (Tax Chamber) [Egyesült Királyság] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Invamed Group Ltd és társai kontra Commissioners for Her Majesty’s Revenue & Customs

(C-198/15. sz. ügy) (1)

((Előzetes döntéshozatal - Közös Vámtarifa - Tarifális besorolás - Kombinált Nómenklatúra - XVII. áruosztály - Járművek, légi járművek, vízi járművek és szállítás céljára szolgáló felszerelések - 87. árucsoport - Járművek és ezek alkatrészei, a vasúti vagy villamosvasúti sínhez kötött járművek kivételével - 8703 és 8713 vámtarifaszám - Akkumulátorral működő, villamos motorral hajtott járművek - A „fogyatékos személyek” fogalma))

(2016/C 260/09)

Az eljárás nyelve: angol

A kérdést előterjesztő bíróság

First-tier Tribunal (Tax Chamber)

Az alapeljárás felei

Felperesek: Invamed Group Ltd, Invacare UK Ltd, Days Healthcare Ltd, Electric Mobility Euro Ltd, Medicare Technology Ltd, Sunrise Medical Ltd, Invacare International SARL

Alperes: Commissioners for Her Majesty’s Revenue & Customs

Rendelkező rész

A 2004. szeptember 7-i 1810/2004/EK bizottsági rendelettel módosított, a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletében található Kombinált Nómenklatúra 8713 vámtarifaszámát úgy kell értelmezni, hogy:

—	a „fogyatékos személy részére” kifejezés azt jelenti, hogy az árut kizárólag fogyatékos személyek részére szánták;

—	az a tény, hogy a járművet nem fogyatékos személyek is használhatják, nem befolyásolja az említett Kombinált Nómenklatúra 8713 vámtarifaszáma alá történő besorolást;

—	az ugyanezen Kombinált Nómenklatúra magyarázó megjegyzései nem módosíthatják a KN vámtarifaszámok hatályát.

Az 1810/2004 rendelettel módosított, 2658/87 rendelet I. mellékletében található Kombinált Nómenklatúra 8713 vámtarifaszáma alatt említett „fogyatékos személy” kifejezést úgy kell értelmezni, hogy a nem csekély mértékű korlátozott járásra való képességgel rendelkező személyeket foglalja magában, e fogyatékosság időtartama és az esetleges egyéb fogyatékosságok pedig nem bírnak jelentőséggel.

(1) HL C 228., 2015.7.13.

18.7.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 260/8

A Bíróság (harmadik tanács) 2016. május 26-i ítélete – Rose Vision SL kontra Európai Bizottság

(C-224/15. P. sz. ügy) (1)

((Fellebbezés - Az Európai Unió által finanszírozott projektek a kutatás területén - Bizonyos projektek végrehajtása során szabálytalanságokat megállapító ellenőrzések - Bizonyos projektek keretében a folyósítandó összegek kifizetését felfüggesztő bizottsági határozatok - Felelősség megállapítása iránti kereset - Elutasítás - Indokolás))

(2016/C 260/10)

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Fellebbező: Rose Vision SL (képviselő: J. J. Marín López abogado)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság (képviselők: R. Lyal és M. Siekierzyńska meghatalmazottak)

Rendelkező rész

1)	A Bíróság az Európai Unió Törvényszékének 2015. március 5-i Rose Vision és Seseña kontra Bizottság ítéletét (T-45/13, nem tették közzé, EU:T:2015:138) a Rose Visionra vonatkozó részében hatályon kívül helyezi.

2)	A Bíróság az ügyet visszautalja az Európai Unió Törvényszéke elé.

3)	A Bíróság a költségekről jelenleg nem határoz.

(1) HL C 228., 2015.7.13.

18.7.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 260/9

A Bíróság (hetedik tanács) 2016. május 26-i ítélete – Európai Bizottság kontra Görög Köztársaság

(C-244/15. sz. ügy) (1)

((Tagállami kötelezettségszegés - Adózás - A tőke szabad mozgása - EUMSZ 63. cikk - Az EGT-Megállapodás 40. cikke - Öröklési illeték - Olyan tagállami szabályozás, amely a lakóingatlan után fizetendő öröklési illeték alól mentességet ír elő, feltéve hogy az örökös állandó lakóhelye ebben a tagállamban található - Korlátozás - Igazolás))

(2016/C 260/11)

Az eljárás nyelve: görög

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: D. Triantafyllou és W. Roels meghatalmazottak)

Alperes: Görög Köztársaság (képviselők: M. Tassopoulou és V. Karrá meghatalmazottak)

Rendelkező rész

A Görög Köztársaság – mivel a lakóingatlan után fizetendő öröklési illeték alóli mentességet előíró olyan szabályozást fogadott el és tart hatályban, amely kizárólag a Görögországban lakóhellyel rendelkező uniós tagállamok állampolgáraira alkalmazandó – nem teljesítette az EUMSZ 63. cikkből és az Európai Gazdasági Térségről szóló 1992. május 2-i megállapodás 40. cikkéből eredő kötelezettségeit.

2)	A Bíróság a Görög Köztársaságot kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 228., 2015.7.13.

18.7.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 260/9

A Bíróság (kilencedik tanács) 2016. május 26-i ítélete (a Verwaltungsgerichtshof [Ausztria] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – GD European Land Systems – Steyr GmbH kontra Zollamt Eisenstadt Flughafen Wien

(C-262/15. sz. ügy) (1)

((Előzetes döntéshozatal - Közös Vámtarifa - Áruk besorolása - 2658/87/EGK rendelet - Kombinált Nómenklatúra - 8710 vámtarifaszám és 9305 91 00 vámtarifaalszám - A XVII. áruosztályhoz tartozó megjegyzések 3. pontja és a 93. árucsoporthoz tartozó megjegyzések 1. pontjának c) alpontja - Harckocsik és más páncélozott harci járművek - Hadifegyverek - Lövegtorony besorolása))

(2016/C 260/12)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Verwaltungsgerichtshof

Az alapeljárás felei

Felperes: GD European Land Systems – Steyr GmbH

Alperes: Zollamt Eisenstadt Flughafen Wien

Rendelkező rész

Az 2013. október 13-i 1001/2000/EK bizottsági rendelettel módosított, a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletében szereplő Kombinált Nómenklatúrát úgy kell értelmezni, hogy az alapeljárásban szereplőhöz hasonló, harckocsigyártás céljából importált, és a későbbiekben ténylegesen erre a célra felhasznált lövegtorony a KN 8710 vámtarifaszám alá tartozik, ha az az „elsődleges” rendeltetése, hogy harckocsikhoz használják fel, amit a lövegtorony objektív jellemzői és tulajdonságai alapján a kérdést előterjesztő bíróságnak kell megvizsgálnia, a besorolás szempontjából pedig nem döntő, hogy a konkrét esetben milyen végső felhasználást nyer. Ellenkező esetben az említett lövegtornyot mint „hadifegyver” alkatrészét vagy tartozékát a KN 9305 91 00 vámtarifaalszám alá kell besorolni.

(1) HL C 294., 2015.9.7.

18.7.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 260/10

A Bíróság (nyolcadik tanács) 2016. május 26-i ítélete (az Augstākā tiesa [Lettország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – ZS „Ezernieki” kontra Lauku atbalsta dienests

(C-273/15. sz. ügy) (1)

((Előzetes döntéshozatal - Mezőgazdaság - Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap - Az 1257/1999/EK és a 817/2004/EK rendelet - Vidékfejlesztési támogatás - Jogalap nélkül fizetett összeg visszatéríttetése - Az ötéves kötelezettségvállalási időszak alatt bejelentett területnek az előírt határérték feletti növekedése - Az eredeti kötelezettségvállalás új kötelezettségvállalással való felváltása - A támogatás kifizetése iránti éves kérelem benyújtására irányuló kötelezettség tiszteletben tartásának a kedvezményezett általi elmulasztása - A több év alatt nyújtott valamennyi támogatás visszafizetését megkövetelő nemzeti szabályozás - Az arányosság elve - Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 17. és 52. cikke))

(2016/C 260/13)

Az eljárás nyelve: lett

A kérdést előterjesztő bíróság

Augstākā tiesa

Az alapeljárás felei

Felperes: ZS „Ezernieki”

Alperes: Lauku atbalsta dienests

Rendelkező rész

A 2003. szeptember 29-i 1783/2003/EK tanácsi rendelettel módosított, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról, valamint egyes rendeletek módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről szóló, 1999. május 17-i 1257/1999/EK tanácsi rendelet és az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1257/1999/EK rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 817/2004/EK bizottsági rendelet célkitűzésére, az arányosság elvére, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának 17. és 52. cikkére tekintettel a 817/2004 rendelet 71. cikkének (2) bekezdését akként kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az alapeljárásban szóban forgóhoz hasonló azon nemzeti szabályozás, amelynek értelmében a több évre vonatkozó agrár-környezetvédelmi kötelezettségvállalások ellentételezéseként nyújtott támogatás kedvezményezettje köteles a már kifizetett támogatás teljes összegét visszafizetni azon az alapon, hogy a kötelezettségvállalásai ötéves időtartamának utolsó évére vonatkozóan nem nyújtotta be az e támogatás kifizetése iránti éves kérelmet, amennyiben egyrészről ez az ötéves időszak – mezőgazdasági üzeme területének megnövelése miatt – felváltott egy korábbi időszakot, másrészről pedig ez a kedvezményezett továbbra is teljesítette az e területnövekedés előtt bejelentett terület megművelésével kapcsolatos kötelezettségeit.

(1) HL C 262., 2015.8.10.

18.7.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 260/11

A Bíróság (hetedik tanács) 2016. május 26-i ítélete (az Augstākā tiesa [Lettország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Valsts ieņēmumu dienests kontra SIA „Latvijas propāna gāze”

(C-286/15. sz. ügy) (1)

((Előzetes döntéshozatal - Közös Vámtarifa - Tarifális besorolás - Kombinált Nómenklatúra - 2711 vámtarifaszám - Földgáz- és gáz-halmazállapotú más szénhidrogén - A lényeges jellemzőt meghatározó anyag - Cseppfolyós földgáz))

(2016/C 260/14)

Az eljárás nyelve: lett

A kérdést előterjesztő bíróság

Augstākā tiesa

Az alapeljárás felei

Felperes: Valsts ieņēmumu dienests

Alperes: SIA „Latvijas propāna gāze”

Rendelkező rész

A vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletébe foglalt Kombinált Nómenklatúrának a 2008. szeptember 19-i 1031/2008/EK bizottsági tanácsi rendeletből és a 2009. szeptember 30-i 948/2009/EK bizottsági rendeletből eredő változataiban szereplő, a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó általános szabályok 2. b) és 3. b) pontját úgy kell értelmezni, hogy amennyiben valamely, az alapügyben szóban forgó cseppfolyós földgázhoz hasonló gázkeverék összetevői együttesen határozzák meg annak lényeges jellemzőjét, úgy hogy ezen összetevők közül nem lehet azonosítani azt, amely önmagában határozná meg e gáz lényeges jellemzőjét, és semmiképpen nem lehet megállapítani a szóban forgó cseppfolyós földgáz egyes összetevőinek pontos mennyiségét, nem alkalmazható az a vélelem, amely szerint ezen értelmezési szabályok 3. b) pontja értelmében az áru lényeges jellemzőjét a keverékben legnagyobb százalékos arányban jelen lévő anyag határozza meg.

Az említett Kombinált Nómenklatúrát úgy kell értelmezni, hogy az alapügyben szóban forgóhoz hasonló cseppfolyós földgáz – amelynek összetételében a metán, az etán és az etilén összege 0,32 %, a propán és a propilén összege 58,32 %, a bután és a butilén összes mennyisége pedig legfeljebb 39,99 %, és amely esetében nem lehet megállapítani, hogy az azt alkotó anyagok közül melyik határozza meg a lényeges jellemzőjét – a „Földgáz és gáz-halmazállapotú más szénhidrogén, cseppfolyósított halmazállapotú, más” elnevezésű 2711 19 00 vámtarifaalszám alá tartozik.

A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet 218. cikke (1) bekezdésének d) pontját úgy kell értelmezni, hogy az nem foglalja magában az alapügyben szóban forgóhoz hasonló cseppfolyós földgáz bejelentőjének azt a kötelezettségét, hogy pontosan megjelölje az e cseppfolyós földgázban legnagyobb mértékben található anyag százalékban kifejezett mennyiségét.

(1) HL C 270., 2015.8.17.

18.7.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 260/12

A Bíróság (tizedik tanács) 2016. május 26-i ítélete (a Tribunal administratif [Luxemburg] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Charles Kohll, Sylvie Kohll-Schlesser kontra Directeur de l’administration des contributions directes

(C-300/15. sz. ügy) (1)

((Előzetes döntéshozatal - EUMSZ 21. cikk és EUMSZ 45. cikk - A személyek és a munkavállalók szabad mozgása és tartózkodása - Jövedelemadó - Öregségi nyugdíj - A nyugdíjasokat megillető adójóváírás - Az adójóváírás nyújtásának feltételei - A nemzeti hatóság által kiállított adókártya rendelkezésre állása))

(2016/C 260/15)

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunal administratif

Az alapeljárás felei

Felperesek: Charles Kohll, Sylvie Kohll-Schlesser

Alperes: Directeur de l’administration des contributions directes

Rendelkező rész

Az EUMSZ 21. cikket és az EUMSZ 45. cikket úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti adójogszabály, mint amelyről az alapügyben szó van, amely a nyugdíjasokat megillető adójóváírást az adókártyával rendelkező adóalanyok számára tartja fenn.

(1) HL C 294., 2015.9.7.

18.7.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 260/13

A Bíróság (negyedik tanács) 2016. május 24-i ítélete (a Rechtbank Amsterdam [Hollandia] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Paweł Dworzecki ellen kiadott európai elfogatóparancs

(C-108/16. PPU. sz. ügy) (1)

((Előzetes döntéshozatal - Sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárás - Büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés - 2002/584/IB kerethatározat - Európai elfogatóparancs - A 4a. cikk (1) bekezdése - A tagállamok közötti átadási eljárások - Végrehajtási feltételek - A végrehajtás megtagadásának mérlegelhető okai - Kivételek - Kötelező végrehajtás - A terhelt távollétében kiszabott büntetés - A „személyes idézés” és a „más módon történő hivatalos tájékoztatás” fogalma - Az uniós jog önálló fogalmai))

(2016/C 260/16)

Az eljárás nyelve: holland

A kérdést előterjesztő bíróság

Rechtbank Amsterdam

Az alapeljárásban részt vevő fél

Paweł Dworzecki

Rendelkező rész

A 2009. február 26-i 2009/299/IB tanácsi kerethatározattal módosított, az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló, 2002. június 13-i 2002/584/IB tanácsi kerethatározat 4a. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontját akként kell értelmezni, hogy az e rendelkezésben szereplő „személyesen idézték”, és „más módon ténylegesen hivatalos tájékoztatást kapott a szóban forgó tárgyalás kitűzött időpontjára és helyére vonatkozóan, mégpedig oly módon, hogy egyértelműen megállapítást nyert, hogy a kitűzött tárgyalásról tudomást szerzett” kifejezések az uniós jog önálló fogalmai, és azokat az egész Európai Unióban egységesen kell értelmezni.

A 2009. február 26-i 2009/299 kerethatározattal módosított 2002/584 kerethatározat 4a. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontját akként kell értelmezni, hogy az e rendelkezésben kimondott feltételeket önmagában nem elégíti ki az olyan idézés, mint az alapügy tárgyát képező, amelyet nem közvetlenül az érintettnek, hanem az ő címére, egy, vele egy háztartásban élő felnőtt személynek kézbesítettek, aki vállalta annak a keresett személy részére való átadását, ugyanakkor az európai elfogatóparancs nem teszi lehetővé annak a meghatározását, hogy e nagykorú személy ténylegesen átadta-e az érintettnek ezt az idézést, és ha igen, mikor.

(1) HL C 156., 2016.5.2.

18.7.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 260/13

A Bíróság (második tanács) 2016. március 23-i végzése (a Cour administrative d’appel de Paris [Franciaország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Overseas Financial Limited, Oaktree Finance Limited kontra Ministre de l’Économie, de l’Industrie et du Numérique

(C-319/15. sz. ügy) (1)

((Előzetes döntéshozatal - Okafogyottság))

(2016/C 260/17)

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Cour administrative d’appel de Paris

Az alapeljárás felei

Felperesek: Overseas Financial Limited, Oaktree Finance Limited

Alperes: Ministre de l’Économie, de l’Industrie et du Numérique

Rendelkező rész

A cour administrative d’appel de Paris (Franciaország) 2015. június 22-i határozatával előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelemről nem szükséges határozni.

(1) HL C 279., 2015.8.24.

18.7.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 260/14

A Bíróság (nyolcadik tanács) 2016. február 25-i végzése (Consiglio di Stato [Olaszország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Associazione Italiana delle Unità Dedicate Autonome Private di Day Surgery e dei Centri di Chirurgia Ambulatoriale (Aiudapds) kontra Agenzia Italiana del Farmaco (AIFA), Ministero della Salute

(C-520/15. sz. ügy) (1)

((Előzetes döntéshozatal - A Bíróság eljárási szabályzata - Az 53. cikk (2) bekezdése - Az Európai Unió Alapjogi Chartája - A 47. cikk második bekezdése és az 54. cikk - Az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló európai egyezmény - A 6. cikk (1) bekezdése - Az Olasz Köztársaság elnöke elé terjesztett rendkívüli jogorvoslat - Az eljárásban részt vevő valamely fél keresettel szembeni kifogása - Az említett kivételes jogorvoslat bírósági jogorvoslattá alakítása - Az uniós jog végrehajtása - Hiány - A Bíróság hatáskörének nyilvánvaló hiánya))

(2016/C 260/18)

Az eljárás nyelve: olasz

A kérdést előterjesztő bíróság

Consiglio di Stato

Az alapeljárás felei

Felperes: Associazione Italiana delle Unità Dedicate Autonome Private di Day Surgery e dei Centri di Chirurgia Ambulatoriale (Aiudapds)

Alperesek: Agenzia Italiana del Farmaco (AIFA), Ministero della Salute

Az eljárásban részt vesz: Roche Italia SpA, Novartis Farma SpA, Regione Marche

Rendelkező rész

Az Európai Unió Bírósága nyilvánvalóan nem rendelkezik hatáskörrel a Consiglio di Stato (államtanács, Olaszország) által a 2015. július 15-i határozatában előterjesztett kérdés (C-520/15. sz. ügy) megválaszolására.

(1) HL C 398., 2015.11.30.

18.7.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 260/15

Az Amtsgericht München (Németország) által 2016. február 29-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Ianos Tranca elleni büntetőeljárás

(C-124/16. sz. ügy)

(2016/C 260/20)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Amtsgericht München

Az alap-büntetőeljárás résztvevői

Ianos Tranca

Másik fél: Staatsanwaltschaft München I

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Ellentétes-e a 2012. május 22-i 2012/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 2. cikkével és 6. cikkének (1) és (3) bekezdésével az olyan tagállami jogszabály, amely a büntetőeljárás során arra kötelezi az ebben a tagállamban lakóhellyel nem rendelkező terheltet, hogy kézbesítési megbízottat jelöljön ki a vele szemben tárgyalás mellőzésével hozott végzés kézbesítése érdekében, akkor is, ha ennek következtében a terhelt számára nem áll rendelkezésre a tárgyalás tartására irányuló kérelem benyújtására nyitva álló teljes határidő, nem rendelkezik azonban olyan lakcímmel sem, amelyen a tárgyalás mellőzésével hozott végzés számára bizonyíthatóan kézbesíthető, és a kézbesítési megbízott nevének és címének közlése lehetőséget ad számára, hogy tájékoztassa a kézbesítési megbízottat arról, hogy hova küldhető számára a tárgyalás mellőzésével hozott végzés és a közlésre vonatkozó igazolás?

Ellentétes-e a 2012. május 22-i 2012/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének (1) bekezdésével és 6. cikkének (1) és (3) bekezdésével az olyan tagállami jogszabály, amely a büntetőeljárás során arra kötelezi az ebben a tagállamban lakóhellyel nem rendelkező terheltet, hogy kézbesítési megbízottat jelöljön ki a vele szemben tárgyalás mellőzésével hozott végzés kézbesítése érdekében, és a tárgyalás tartására irányuló kérelem elfogadhatóságára vonatkozó határidő számításához a kézbesítési megbízott részére történő kézbesítés minden további nélkül elégséges, ha a terhelt a határidő ilyen módon számított elmulasztása esetén igazolási kérelmet nyújthat be, és igazolásként elégséges, hogy a tárgyalás mellőzésével hozott végzést továbbították részére, és a továbbítást követően határidőn belül tárgyalás tartására irányuló kérelmet nyújtott be, ha tehát a határidő elmulasztásának következményei alóli mentesüléssel a terhelt számára utólag a tárgyalás tartására irányuló kérelem benyújtására nyitva álló teljes határidő rendelkezésre áll, még akkor is, ha a törvény a határidő elmulasztása esetére általános szabályként a tárgyalás mellőzésével hozott végzés végrehajthatóságát írja elő?

(1) A büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról szóló, 2012. május 22-i 2012/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 142., 1. o.).

18.7.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 260/16

A Landgericht München I (Németország) által 2016. április 4-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Ionel Opria elleni büntetőeljárás

(C-188/16. sz. ügy)

(2016/C 260/21)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Landgericht München I

Az alap-büntetőeljárás résztvevői

Ionel Opria

Másik fél: Staatsanwaltschaft München I

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

Úgy kell-e értelmezni a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról szóló, 2012. május 22-i 2012/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 2. cikkét, 3. cikke (1) bekezdésének c) pontját, valamint 6. cikkének (1) és (3) bekezdését, hogy azokkal akkor is ellentétesek az olyan tagállami jogszabályok, amelyek értelmében a büntetőeljárás során a tagállamban állandó lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező terhelttel szemben tárgyalás mellőzésével hozott végzés a terhelt által kijelölt kézbesítési megbízott részére kézbesíthető azzal a következménnyel, hogy a tárgyalás mellőzésével hozott végzés a megbízott részére történő kézbesítés időpontjában kezdődő, a tárgyalás tartására irányuló kérelem benyújtására nyitva álló (kéthetes) határidő lejártakor jogerőre emelkedik, ha a tagállami jogszabályok szerint azt a terheltet, aki a tárgyalás mellőzésével hozott végzésről való tényleges tudomásszerzéstől számított két héten belül írásban tárgyalás tartására irányuló kérelmet nyújt be a tárgyalás mellőzésével hozott végzéssel szemben a hatáskörrel rendelkező és illetékes bíróságnál, hivatalból mentesíteni kell a határidő elmulasztásának következményei alól azzal a következménnyel, hogy a terheltet a határidő elmulasztásának következményei alól mentesítő határozat meghozatalától az eljárást – akárcsak a határidőn belül benyújtott tárgyalás tartására irányuló kérelem esetében – folytatni kell?

(1) HL L 142., 1. o.

18.7.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 260/17

Az Amtsgericht Kehl (Németország) által 2016. április 7-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – I

(C-195/16. sz. ügy)

(2016/C 260/22)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Amtsgericht Kehl

Az alapeljárás felei

Felperes: I

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni az Európai Unió jogát, és különösen a vezetői engedélyekről szóló, 2006. december 20-i 2006/126/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) (a továbbiakban: a vezetői engedélyekről szóló harmadik irányelv) 2. cikkét, vagy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 18., 21., 45., 49. és 56. cikkét, hogy az említett joggal ellentétes az olyan tagállami szabályozás, amely megtagadja a más tagállamban megszerzett járművezetési engedély elismerését, különösen ha e járművezetési engedély megszerzésére a vezetői engedélyekről szóló harmadik irányelv rendelkezései alapján került sor?

Úgy kell-e értelmezni az Európai Unió jogát, és különösen a vezetői engedélyekről szóló harmadik irányelv 2. cikkét, vagy az EUMSZ 18., 21., 45., 49. és 56. cikket, hogy az említett joggal ellentétes az olyan tagállami szabályozás, amely megtagadja a vezetői engedélyekről szóló harmadik irányelv rendelkezései alapján más tagállamban megszerzett járművezetési engedély jogosultja részére az említett tagállam által kiállított igazoló okmány elismerését, még ha e tagállam időben és a saját területére korlátozta is az említett igazoló okmány érvényességét, és még ha ezen igazoló okmány ezen túlmenően nem felel is meg a vezetői engedélyekről szóló harmadik irányelv szerinti vezetői engedély mintára vonatkozó előírásoknak?

Az első kérdésre adott nemleges válasz esetén: Úgy kell-e értelmezni az Európai Unió jogát, és különösen a vezetői engedélyekről szóló harmadik irányelv 2. cikkét, vagy az EUMSZ 18., 21., 45., 49. és 56. cikket, hogy az említett joggal ellentétes az olyan tagállami szabályozás, amely a gépi meghajtású jármű vezetését vétségként büntetőjogi szankcióval rendeli büntetni, mert a vezető nem jogosult járművezetésre, jóllehet e vezető más tagállamban járművezetési engedélyt szerzett a vezetői engedélyekről szóló harmadik irányelv rendelkezései alapján, ezt azonban nem tudja igazolni a vezetői engedélyekről szóló harmadik irányelv szerinti vezetői engedély mintának megfelelő igazoló okmánnyal?

A második kérdésre adott nemleges válasz esetén: Úgy kell-e értelmezni az Európai Unió jogát, és különösen a vezetői engedélyekről szóló harmadik irányelv 2. cikkét vagy az EUMSZ 18., 21., 45., 49. és 56. cikket, hogy az említett joggal ellentétes az olyan tagállam szabályozása, amelyben a vezetői engedélyt kérelmező részére rendszerint közvetlenül a gyakorlati járművezetői vizsga letételét követően kiállítják a végleges vezetői engedélyt, ha e szabályozás a gépi meghajtású jármű vezetését szabálysértésként pénzbírsággal rendeli szankcionálni, mert a vezető, aki más tagállamban járművezetési engedélyt szerzett a vezetői engedélyekről szóló harmadik irányelv rendelkezéseinek megfelelően, járművezetéskor nem tart magánál a járművezetési jogosultságát igazoló végleges vezetői engedélyt, mivel e tagállamnak a vezetői engedély kiállítására irányuló eljárását jellemző, a vezető által nem befolyásolható sajátosságok miatt még nem állítottak ki részére ilyen vezetői engedélyt, ahelyett azonban járművezetéskor magánál tartja a járművezetési engedély megszerzéséhez szükséges feltételek fennállását tanúsító hatósági igazolást?

(1) HL L 403., 18. o.

18.7.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 260/18

A Verwaltungsgerichtshof (Ausztria) által 2016. április 12-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Majid más néven Madzhdi Shiri

(C-201/16. sz. ügy)

(2016/C 260/23)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Verwaltungsgerichtshof

Az alapeljárás felei

Felülvizsgálatot kérelmező fél: Majid más néven Madzhdi Shiri

Ellenérdekű fél: Bundesamt für Fremdenwesen und Asyl

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2013. június 26-i 604/2013 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (1) az átadásra vonatkozó határozatok elleni hatékony jogorvoslathoz való jogot biztosító rendelkezéseit, különösen pedig a 27. cikk (1) bekezdését a (19) preambulumbekezdés tükrében, hogy a menedékkérő hivatkozhat a felelősségnek a megkereső tagállamra a hat hónapos átadási határidő lejárta miatti áthárulására (a 604/2013 rendelet 29. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett 29. cikkének (2) bekezdése)?

Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén:

Önmagában az átadási határidő eredménytelen lejártával bekövetkezik-e a felelősségnek a 604/2013 rendelet 29. cikke (2) bekezdésének első mondata szerinti áthárulása, vagy a felelősség határidő lejárta miatti áthárulásához az érintett személy átvételére vagy visszavételére vonatkozó kötelezettségnek a felelős tagállam általi megtagadására is szükség van?

(1) HL L 180., 31. o.

18.7.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 260/18

A Bundesverwaltungsgericht (Németország) által 2016. április 14-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Unabhängiges Landeszentrum für Datenschutz Schleswig-Holstein kontra Wirtschaftsakademie Schleswig-Holstein GmbH

(C-210/16. sz. ügy)

(2016/C 260/24)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Bundesverwaltungsgericht

Az alapeljárás felei

Alperes, fellebbező és felülvizsgálatot kérelmező fél: Unabhängiges Landeszentrum für Datenschutz Schleswig-Holstein

Felperes és ellenérdekű fél: Wirtschaftsakademie Schleswig-Holstein GmbH

Beavatkozó: Facebook Ireland Limited

Résztvevő: Vertreter des Bundesinteresses beim Bundesverwaltungsgericht

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni a 95/46/EK irányelv (1) 2. cikkének d) pontját, hogy az kimerítően szabályozza az adatvédelemmel kapcsolatos jogsértésekért való felelősséget, vagy a 95/46/EK irányelv 24. cikke szerinti „megfelelő intézkedések” és a 95/46/EK irányelv 28. cikke (3) bekezdésének második francia bekezdése szerinti „tényleges beavatkozási jogosultságok” keretében többszintű adatszolgáltatói jogviszonyokban lehetőség van valamely, a 95/46/EK irányelv 2. cikkének d) pontja szerinti adatkezelőnek nem minősülő szerv felelősségének megállapítására a saját adatszolgáltatásához való szolgáltatóválasztás körében?

Az következik-e a contrario a tagállamoknak a 95/46/EK irányelv 17. cikkének (2) bekezdése szerinti azon kötelezettségéből, hogy a megbízás alapján történő adatkezelés körében rendelkezniük kell arról, hogy az adatkezelő „köteles olyan adatfeldolgozót [helyesen: megbízott adatkezelőt] választani, aki a technikai biztonsági intézkedések és az elvégzendő adatfeldolgozásra vonatkozó szervezési intézkedések [helyesen: aki az adatkezelésre vonatkozó technikai biztonsági intézkedések és szervezési intézkedések] tekintetében megfelelő garanciákat nyújt”, hogy a 95/46/EK irányelv 2. cikkének e) pontja szerinti, megbízás alapján történő adatkezeléssel nem párosuló egyéb használati jogviszonyok esetében nem áll fenn, és a nemzeti jog alapján sem írható elő a gondos kiválasztásra vonatkozó kötelezettség?

Azokban az esetekben, amelyekben az Európai Unión kívül székhellyel rendelkező anyavállalat különböző tagállamokban jogilag önálló szervezeteket (leányvállalatokat) tart fenn, a 95/46/EK irányelv 4. cikke és 28. cikkének (6) bekezdése alapján akkor is lehetősége van-e valamely tagállam (a jelen ügyben: Németország) felügyelő hatóságának a 95/46/EK irányelv 28. cikkének (3) bekezdése értelmében ráruházott jogosultságok gyakorlására az említett tagállam saját területén lévő szervezettel szemben, ha e szervezet kizárólag a hirdetések értékesítésének előmozdításáért és az e tagállam lakosságát célzó egyéb marketingintézkedésekért felel, míg a vállalatcsoporton belüli feladatmegosztás alapján a valamely más tagállamban (a jelen ügyben: Írországban) lévő önálló szervezet (leányvállalat) felel kizárólagosan az Európai Unió teljes területén, tehát a másik tagállamban (a jelen ügyben: Németországban) is a személyes adatok gyűjtéséért és kezeléséért, ha az adatkezelésre vonatkozó döntést ténylegesen az anyavállalat hozza meg?

Úgy kell-e értelmezni a 95/46/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a) pontját és 28. cikkének (3) bekezdését, hogy azokban az esetekben, amelyekben az adatkezelő egy szervezettel rendelkezik valamely tagállam (a jelen ügyben: Írország) területén, és egy további, jogilag önálló szervezet működik valamely más tagállam (a jelen ügyben: Németország) területén, mely utóbbi többek között a hirdetési felületek értékesítéséért felel, és tevékenysége ezen állam lakosságát célozza, e másik tagállam (a jelen ügyben: Németország) felügyelő hatósága a vállalatcsoporton belüli feladat- és felelősségmegosztás alapján az adatkezelésért nem felelős további (a jelen ügyben: németországi) szervezettel szemben is hozhat az adatvédelmi jog végrehajtására irányuló intézkedéseket és határozatokat, vagy az intézkedéseket és határozatokat ebben az esetben csak azon tagállam (a jelen ügyben: Írország) felügyelő hatósága hozhatja meg, amelynek területén a vállalatcsoporton belüli felelős szerv székhelye van?

Úgy kell-e értelmezni a 95/46/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a) pontját, valamint 28. cikkének (3) és (6) bekezdését, hogy azokban az esetekben, amelyekben valamely tagállam (a jelen ügyben: Németország) felügyelő hatósága eljár az e tagállam területén működő személlyel vagy szervvel szemben a 95/46/EK irányelv 28. cikkének (3) bekezdése alapján az adatkezelési műveletbe bevont harmadik személy (a jelen ügyben: a Facebook) gondatlan kiválasztása miatt, mert e harmadik személy adatvédelmi jogot sért, az eljáró (a jelen ügyben: németországi) felügyelő hatóság kötve van az adatkezelő harmadik személy szervezetének helye szerinti másik tagállam (a jelen ügyben: Írország) felügyelő hatóságának adatvédelmi jogi értékeléséhez olyan értelemben, hogy nem alakíthat ki ettől eltérő jogi értékelést, vagy az eljáró (a jelen ügyben: németországi) felügyelő hatóság saját eljárásának előzetes kérdéseként önállóan megvizsgálhatja a valamely más tagállamban (a jelen ügyben: Írországban) letelepedett harmadik személy által végzett adatkezelés jogszerűségét?

Amennyiben az eljáró (a jelen ügyben: németországi) felügyelő hatóság önálló ellenőrzést végezhet: úgy kell-e értelmezni a 95/46/EK irányelv 28. cikke (6) bekezdésének második mondatát, hogy e felügyelő hatóság csak és kizárólag akkor gyakorolhatja a 95/46/EK irányelv 28. cikkének (3) bekezdése értelmében ráruházott tényleges beavatkozási jogosultságokat az illetékességi területén letelepedett személlyel vagy szervvel szemben a más tagállamban letelepedett harmadik személy adatvédelemmel kapcsolatos jogsértéseiért való közös felelősség miatt, ha előtte felkérte e másik tagállam (a jelen ügyben: Írország) felügyelő hatóságát hatáskörének gyakorlására?

(1) A személyes adatok feldolgozása [helyesen: kezelése] vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 95/46/EK irányelv (HL L 281., 31. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 15. kötet, 355. o.).

18.7.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 260/20

Az Amtsgericht München (Németország) által 2016. április 18-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Tanja Reiter elleni büntetőeljárás

(C-213/16. sz. ügy)

(2016/C 260/25)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Amtsgericht München

Az alap-büntetőeljárás résztvevői

Tanja Reiter

Másik fél: Staatsanwaltschaft München I

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Ellentétes-e a 2012. május 22-i 2012/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 2. cikkével és 6. cikkének (1) és (3) bekezdésével az olyan tagállami jogszabály, amely a büntetőeljárás során arra kötelezi az ebben a tagállamban lakóhellyel nem rendelkező terheltet, hogy kézbesítési megbízottat jelöljön ki a vele szemben tárgyalás mellőzésével hozott végzés kézbesítése érdekében, akkor is, ha ennek következtében a terhelt számára nem áll rendelkezésre a tárgyalás tartására irányuló kérelem benyújtására nyitva álló teljes határidő, nem rendelkezik azonban a terhelt olyan lakcímmel sem, amelyen a tárgyalás mellőzésével hozott végzés számára bizonyíthatóan kézbesíthető, és a kézbesítési megbízott nevének és címének közlése lehetőséget ad számára, hogy tájékoztassa a kézbesítési megbízottat arról, hogy hova küldhető számára a tárgyalás mellőzésével hozott végzés és a közlésre vonatkozó igazolás?

(1) A büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról szóló, 2012. május 22-i 2012/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 142., 1. o.).

18.7.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 260/21

Az Oberlandesgericht Frankfurt am Main (Németország) által 2016. április 25-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Coty Germany GmbH kontra Parfümerie Akzente GmbH

(C-230/16. sz. ügy)

(2016/C 260/26)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Oberlandesgericht Frankfurt am Main

Az alapeljárás felei

Felperes: Coty Germany GmbH

Alperes: Parfümerie Akzente GmbH

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1.	Az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdésével összeegyeztethető versenyelemet jelenthet-e a luxus- és magas presztízsű áruk forgalmazására irányuló és elsődlegesen az áruk „luxusimázsának” biztosítását szolgáló szelektív forgalmazási rendszer?

Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén:

Az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdésével összeegyeztethető versenyelemet jelenthet-e, ha egy szelektív forgalmazási rendszer kiskereskedőként működő tagjai számára általános jelleggel megtiltják, hogy az internetes értékesítések során kifelé látható módon harmadik vállalkozások közreműködését vegyék igénybe, függetlenül attól, hogy a konkrét esetben sérülnek-e a gyártó jogszerű minőségi követelményei?

Úgy kell-e értelmezni a 330/2010/EU rendelet (1) 4. cikkének b) pontját, hogy annak megtiltása a szelektív forgalmazási rendszer kiskereskedőként működő tagjai számára, hogy az internetes értékesítések során kifelé látható módon harmadik vállalkozások közreműködését vegyék igénybe, a kiskereskedő vevőkörére vonatkozó célzott korlátozást jelent?

Úgy kell-e értelmezni a 330/2010/EU rendelet 4. cikkének c) pontját, hogy annak megtiltása a szelektív forgalmazási rendszer kiskereskedőként működő tagjai számára, hogy az internetes értékesítések során kifelé látható módon harmadik vállalkozások közreműködését vegyék igénybe, a végső felhasználók részére történő passzív értékesítések célzott korlátozását jelenti?

(1) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke (3) bekezdésének vertikális megállapodások és összehangolt magatartások csoportjaira történő alkalmazásáról szóló, 2010. április 20-i 330/2010/EU bizottsági rendelet (HL L 102., 1. o.).

18.7.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 260/21

A Tribunal Supremo (Spanyolország) által 2016. április 25-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Asociación Nacional de Grandes Empresas de Distribución (ANGED) kontra Generalitat de Catalunya

(C-233/16. sz. ügy)

(2016/C 260/27)

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunal Supremo (közigazgatási kollégium, második tanács)

Az alapeljárás felei

Felülvizsgálatot kérelmező fél: Asociación Nacional de Grandes Empresas de Distribución (ANGED)

Ellenérdekű fél: Generalitat de Catalunya

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 49. cikket és az EUMSZ 54. cikket, hogy azokkal ellentétes egy olyan regionális adó létezése, amelyet a 2 500 m2 vagy azt meghaladó eladóterű, önálló nagy kereskedelmi létesítmények üzemeltetésére vetnek ki az e régió területére, környezetére és városi kereskedelmi szerkezetére gyakorolt hatásukra hivatkozva, amely azonban jogilag ezen kereskedelmi létesítmények valós elhelyezkedésétől függetlenül kerül alkalmazásra, legyenek azok akár a beépíthető városi övezeten belül vagy azon kívül, és az esetek többségében gyakorlatilag más tagállamok vállalkozásaira vonatkozik, figyelembe véve, hogy: i. nem érinti a több, egyenként 2 500 m2 alatti eladóterű kereskedelmi létesítménnyel rendelkező kereskedőket, bármennyi is legyen létesítményeik eladótereinek összege; ii. mentesíti a nagy kollektív kereskedelmi létesítményeket; iii. mentességet ad a kertészeti termékeket, járműveket, építőanyagokat, gépeket és ipari alapanyagokat forgalmazó önálló kereskedelmi létesítményeknek, és iv. az elsősorban bútorok, szaniterek, nyílászárók értékesítésével foglalkozó létesítményekre, valamint a barkácsáruházakra vonatkozóan csupán az adóalap 40 %-a után fizetendő adót állapít meg?

Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdését, hogy az említett rendelkezés értelmében tiltott állami támogatásnak minősül i. a 2 500 m2 alatti eladóterű önálló kereskedelmi létesítmények, a kollektív kereskedelmi létesítmények, valamint a kertészeti termékeket, járműveket, építőanyagokat, gépeket és ipari alapanyagokat értékesítő önálló kereskedelmi létesítmények IGEC alóli teljes mentessége, és ii. az elsősorban bútorok, szaniterek és nyílászárók értékesítésével foglalkozó önálló kereskedelmi létesítmények, valamint a barkácsáruházak IGEC alóli részleges mentessége?

Amennyiben az említett, IGEC alóli teljes vagy részleges mentességek az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak minősülnek, milyen időbeli hatálya van e döntésnek, figyelembe véve annak a levélnek a tényét és tartalmát, amelyet 2003. október 2-i keltezéssel küldött a Versenypolitikai Főigazgatóság állami támogatásokkal foglalkozó igazgatója a Spanyol Királyság Európai Unió melletti képviselete részére a CP-11/01. sz. üggyel – a Katalán Autonóm Közösség által a katalán parlament által hozott törvénynek megfelelően nyújtott feltételezett támogatásokkal – kapcsolatban?

18.7.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 260/22

(C-234/16. sz. ügy)

(2016/C 260/28)

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunal Supremo (közigazgatási kollégium, második tanács)

Az alapeljárás felei

Felülvizsgálatot kérelmező fél: Asociación Nacional de Grandes Empresas de Distribución (ANGED)

Ellenérdekű fél: Consejería de Hacienda y Sector Público de la Administración del Principado de Asturias

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 49. cikket és az EUMSZ 54. cikket, hogy azokkal ellentétes egy olyan regionális adó létezése, amelyet a 4 000 m2 vagy azt meghaladó hasznos kiállítási és eladóterű nagy kereskedelmi létesítmények üzemeltetésére vetnek ki az e régió területére, környezetére és városi kereskedelmi szerkezetére gyakorolt hatásukra hivatkozva, amely azonban ezen kereskedelmi létesítmények valós elhelyezkedésétől függetlenül kerül alkalmazásra, legyenek azok akár a beépíthető városi övezeten belül vagy azon kívül, és az esetek többségében gyakorlatilag más tagállamok vállalkozásait terheli, figyelembe véve, hogy i. nem érinti a több, egyenként 4 000 m2 alatti hasznos kiállítási és eladóterű önálló vagy kollektív kereskedelmi létesítménnyel rendelkező kereskedőket, bármennyi is legyen létesítményeik hasznos kiállítási és eladótereinek összege, és ii. mentesíti az adó alól az önálló nagy kereskedelmi létesítményeket, amennyiben azok hasznos kiállítási és eladótere nem haladja meg a 10 000 m2-t, és kizárólag kertészeti termékeket, járműveket, építőanyagokat, gépeket és ipari alapanyagokat forgalmaznak?

Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdését, hogy az említett rendelkezés értelmében tiltott állami támogatásnak minősül az, ha nem alkalmazzák az asztúriai IGEC-et a 4 000 m2 alatti hasznos kiállítási és eladóterű, önálló vagy kollektív kereskedelmi létesítményekre, illetve a legfeljebb 10 000 m2 hasznos kiállítási és eladóterű, önálló nagy kereskedelmi létesítményekre, amennyiben azok kizárólag kertészeti termékeket, járműveket, építőanyagokat, gépeket és ipari alapanyagokat forgalmaznak?

18.7.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 260/23

(C-235/16. sz. ügy)

(2016/C 260/29)

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunal Supremo (közigazgatási kollégium, második tanács)

Az alapeljárás felei

Felülvizsgálatot kérelmező fél: Asociación Nacional de Grandes Empresas de Distribución (ANGED)

Ellenérdekű fél: Consejo de Gobierno del Principado de Asturias

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

18.7.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 260/24

(C-236/16. sz. ügy)

(2016/C 260/30)

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunal Supremo (közigazgatási kollégium, második tanács)

Az alapeljárás felei

Felülvizsgálatot kérelmező fél: Asociación Nacional de Grandes Empresas de Distribución (ANGED)

Ellenérdekű fél: Diputación General de Aragón

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 49. cikket és az EUMSZ 54. cikket, hogy azokkal ellentétes egy olyan regionális adó létezése, amelyet a nagy eladó- és vevőparkoló-területtel rendelkező kereskedelmi létesítményekben folytatott tevékenységet és az általuk keltett járműforgalmat szolgáló berendezések és eszközök használata által okozott környezeti kárra vetnek ki, amennyiben az eladóterület meghaladja az 500 m2-t, és amely adó e kereskedelmi létesítmények valós elhelyezkedésétől függetlenül kerül alkalmazásra, legyen az a beépíthető városi övezeten belül vagy azon kívül, és az esetek többségében más tagállamok vállalkozásait terheli, figyelembe véve, hogy: i. ténylegesen nem terheli a több kereskedelmi létesítménnyel rendelkező kereskedőket, bármennyi is legyen létesítményeik összesített eladótere, ha közülük egyik sem haladja meg az 500 m2 eladóteret, még akkor sem, ha egy vagy több létesítményük ugyan meg is haladja ezt a küszöbértéket, azonban az adóalap nem haladja meg a 2 000 m2-t, miközben ténylegesen terheli azokat az egyetlen olyan kereskedelmi létesítménnyel rendelkező kereskedőket, amelynek az eladótere ezeket a küszöbértékeket meghaladja, és ii. ezenkívül az eladóterük nagyságától függetlenül mentesíti az adó alól azokat a kereskedelmi létesítményeket, amelyek kizárólag gépeket, járműveket, ipari alapanyagokat és szerszámokat; csak professzionális felhasználóknak szánt építőanyagokat, szaniterárukat, nyílászárókat; önálló hagyományos szaküzletekben bútort; kereskedői kiállítótermekben és javítószervizekben gépjárműveket; kertészeti és mezőgazdasági felhasználásra szánt palántákat és facsemetéket, vagy gépjármű-üzemanyagot forgalmaznak?

Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdését, hogy az említett rendelkezés értelmében tiltott állami támogatásnak minősül az, hogy mentesülnek az IDMGAV tényleges megfizetése alól a legfeljebb 500 m2 eladóterű kereskedelmi létesítmények, illetve az ezt meghaladó eladóterű azon kereskedelmi létesítmények, amelyek esetében az adóalap nem haladja meg a 2 000 m2-t, valamint a kizárólag gépeket, járműveket, ipari alapanyagokat és szerszámokat; csak professzionális felhasználóknak szánt építőanyagokat, szaniterárukat, nyílászárókat; önálló hagyományos szaküzletekben bútort; kereskedői kiállítótermekben és javítószervizekben gépjárműveket; kertészeti és mezőgazdasági felhasználásra szánt palántákat és facsemetéket, vagy gépjármű-üzemanyagot forgalmazó kereskedelmi létesítmények?

18.7.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 260/25

(C-237/16. sz. ügy)

(2016/C 260/31)

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunal Supremo (közigazgatási kollégium, második tanács)

Az alapeljárás felei

Felülvizsgálatot kérelmező fél: Asociación Nacional de Grandes Empresas de Distribución (ANGED)

Ellenérdekű fél: Diputación General de Aragón

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

18.7.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 260/25

A Törvényszék (harmadik tanács) T-296/15. sz., Industrias Químicas del Vallés kontra Bizottság ügyben 2016. február 16-án hozott végzése ellen az Industrias Químicas del Vallés, S.A. által 2016. április 27-én benyújtott fellebbezés

(C-244/16. P. sz. ügy)

(2016/C 260/32)

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Fellebbező: Industrias Químicas del Vallés, S.A. (képviselők: C. Fernández Vicién, I. Moreno-Tapia Rivas, C. Vila Gisbert ügyvédek)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

—	helyezze hatályon kívül az Európai Unió Törvényszékének T-296/15. sz., Industrias Químicas del Vallés, S.A. (IQV) kontra Európai Bizottság ügyben 2016. február 16-án hozott végzését;

—	állapítsa meg az IQV által az (EU) 2015/408 bizottsági végrehajtási rendelet (1) megsemmisítése iránt benyújtott kereset elfogadhatóságát;

—	utalja vissza az ügyet az Európai Unió Törvényszéke elé, annak érdekében hogy a Törvényszék érdemben bírálja el a T-296/15. sz. ügyet;

—	az Európai Bizottságot kötelezze a jelen eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor a megtámadott végzésben azt állapította meg, hogy a megtámadott rendelet az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 263. cikkének (4) bekezdése értelmében véve olyan rendeleti jellegű jogi aktus, amely a felperes tekintetében végrehajtási intézkedéseket tartalmaz.

ii.	A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor a megtámadott végzésben azt állapította meg, hogy a megtámadott rendelet ellen benyújtott keresetének elfogadhatatlansága nem fosztja meg az IQV-t a hatékony bírósági jogorvoslattól.

iii.	A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor a megtámadott végzésben azt állapította meg, hogy az IQV nem volt személyében érintett a megtámadott rendelet által.

(1) A növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 80. cikke (7) bekezdésének végrehajtásáról és a helyettesítésre jelölt anyagok jegyzékének létrehozásáról szóló, 2015. március 11-i (EU) 2015/408 bizottsági végrehajtási rendelet (HL L 67., 18. o.)

18.7.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 260/26

A Commissione tributaria provinciale di Siracusa (Olaszország) által 2016. április 28-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Enzo Di Maura kontra Agenzia delle Entrate – Direzione Provinciale di Siracusa

(C-246/16. sz. ügy)

(2016/C 260/33)

Az eljárás nyelve: olasz

A kérdést előterjesztő bíróság

Commissione tributaria provinciale di Siracusa

Az alapeljárás felei

Felperes: Enzo Di Maura

Alperes: Agenzia delle Entrate – Direzione Provinciale di Siracusa

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Tekintettel a 77/388/EGK irányelvnek (1) a felek által kikötött ellenszolgáltatás megfizetése teljes vagy részleges elmaradása esetén alkalmazott adóalapcsökkentésre és az adóköteles ügyletekre felszámított héa helyesbítésére vonatkozó 11. cikke C. része (1) bekezdésére és 20. cikke (1) bekezdése b) pontja második mondatára, összhangban áll-e az arányosságnak és a tényleges érvényesülésnek az EUMSZ-ben rögzített elveivel és a héa alkalmazását szabályozó semlegesség elvével az olyan korlátozások előírása, amelyek – a fizetésképtelenségi eljárás előre nem látható időtartamához kapcsolódó időbeli ütemezés szempontjából is - lehetetlenné vagy rendkívül terhessé teszik az adóalany részére a nem vagy csak részben megfizetett ellenszolgáltatással kapcsolatos adóösszeg visszaigénylését?

Az első kérdésre adott igenlő válasz esetén, összhangban áll-e a fent hivatkozott elvekkel a 633/1972. sz. DPR (köztársasági elnöki rendelet) 26. cikke (2) bekezdésének a 2015. december 28-i 208. sz. törvény 1. cikkének (126) és (127) bekezdésében előírt módosításokat megelőzően hatályos szövegéhez hasonló olyan szabályozás, amely az adó visszatérítéséhez való jogot az eredménytelen fizetésképtelenségi eljárások előzetes lefolytatásának bizonyításához köti, vagyis arra az uniós tagállam ítélkezési gyakorlata és adóhatósági gyakorlata szerint kizárólag a vagyon végleges felosztásának eredménytelensége vagy – ennek hiányában – a felszámolási eljárást lezáró végzés jogerőre emelkedését követően kerülhet sor, abban az esetben is, ha ezek a tevékenységek a követelés összege, behajthatóságának valószínűsége és a fizetésképtelenségi eljárás költségei alapján egyértelműen nem gazdaságosak, figyelembe véve, hogy egyébként az említett előfeltételek bekövetkezésére a csődeljárás megindításától számított több év elteltével kerülhet sor?

(1) (.) a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról – közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapításról szóló, 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelv (HL L 145., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet 1. kötet 23. o.)

18.7.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 260/27

Az Oberster Gerichtshof (Ausztria) által 2016. május 2-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Austria Asphalt GmbH & Co OG kontra Bundeskartellanwalt

(C-248/16. sz. ügy)

(2016/C 260/34)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Oberster Gerichtshof

Az alapeljárás felei

Fellebbező: Austria Asphalt GmbH & Co OG

Ellenérdekű fél a fellebbezési eljárásban: Bundeskartellanwalt

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

Úgy kell-e értelmezni a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) („összefonódás-ellenőrzési rendelet”) 3. cikke (1) bekezdésének b) pontját és (4) bekezdését, hogy ha valamely meglévő vállalkozás felett az egyedüli irányítást közös irányítás váltja fel, és a korábban egyedül irányító vállalkozás a közös irányítás keretében továbbra is érintett vállalkozás marad, csak abban az esetben jön létre összefonódás, ha ez a vállalkozás egy önálló gazdasági egység összes funkcióját tartósan ellátja?

(1) A vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet (az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete; HL L 24., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 3. kötet, 40. o.).

18.7.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 260/28

A cour d'appel de Bruxelles (Belgium) által 2016. május 3-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Flibtravel International SA, Leonard Travel International SA travel kontra AAL Renting SA, Haroune Tax SPRL, Saratax SCS és társaik

(C-253/16. sz. ügy)

(2016/C 260/35)

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Cour d'appel de Bruxelles

Az alapeljárás felei

Felperesek: Flibtravel International SA, Leonard Travel International SA

Alperesek: AAL Renting SA, Haroune Tax SPRL, Saratax SCS, Ryad SCRI, Taxis Bachir & Cie SCS, Abdelhamid El Barjraji, Abdelouahab Ben Bachir, Sotax SCRI, Mostapha El Hammouchi, Boughaz SPRL, Sahbaz SPRL, Jamal El Jelali, Mohamed Chakir Ben Kadour, Taxis Chalkis SCRL, Mohammed Gheris, Les délices de Fès SPRL, Abderrahmane Belyazid, E.A.R. SCS, Sotrans SPRL, B.M.A. SCS, Taxis Amri et Cie SCS, Aramak SCS, Rachid El Amrani, Mourad Bakkour, Mohamed Agharbiou, Omar Amri, Jmili Zouhair, Mustapha Ben Abderrahman, Mohamed Zahyani, Miltotax SPRL, Lextra SA, Ismael El Amrani, Farid Benazzouz, Imad Zufri, Abdel-Ilah Bokhamy, Ismail Al Bouhali, Bahri Messaoud & Cie SCS, Mostafa Bouzid, BKN Star SPRL, M.V.S. SPRL, A.B.M.B. SCS, Imatrans SPRL, Reda Bouyaknouden, Ayoub Tahri, Moulay Adil El Khatir, Redouan El Abboudi, Mohamed El Abboudi, Bilal El Abboudi, Sofian El Abboudi, Karim Bensbih, Hadel Bensbih, Mimoun Mallouk, Abdellah El Ghaffouli, Said El Aazzoui

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 96. cikk (1) bekezdését, mint amely alkalmazható azokra a díjakra és feltételekre, amelyeket egy tagállam a taxiüzemeltetők számára előír, amennyiben a) az érintett taxifuvarok csak kivételes esetben lépik át az államhatárt, b) az érintett taxik utasainak jelentős része olyan uniós polgár vagy az Európai Unióban tartózkodási joggal rendelkező személy, aki nem polgára az érintett tagállamnak, és c) az ügy konkrét körülményei szerint a vitás taxifuvarok az utas számára leggyakrabban csak egy hosszabb utazás állomásai, amelynek úti célja vagy kiindulási pontja az érintett tagállamtól eltérő uniós tagállamban található?

Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 96. cikk (1) bekezdését, mint amely az üzemeltetésnek díjszabásra és az érintett szállítási tevékenység végzéséhez szükséges engedély megszerzésére vonatkozó feltételeken kívüli feltételeire is vonatkozik, a konkrét ügyben ilyen például a taxiüzemeltetőkre vonatkozó azon tilalom, hogy csak egy helyet bocsáthatnak az utasok rendelkezésére a gépjármű egésze helyett, illetve, hogy nem határozhatják meg maguk az utazóközönség számára felkínált úti célt, melyek oda vezetnek, hogy tilos ezen üzemeltetők számára az azonos úti célhoz tartó utasok csoportosítása?

Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 96. cikk (1) bekezdését, hogy a Bizottság engedélye nélkül tilos minden, a második kérdésben említetthez hasonló intézkedés meghozatala, a) amennyiben azok általános célja (más célkitűzések mellett) a taxiüzemeltetők védelme a gépkocsivezetővel együtt történő autóbérlést nyújtó vállalkozások által támasztott versenytől, és b) az ügy konkrét körülményei között az a speciális hatásuk, hogy az autóbuszok üzemeltetőit is megvédik a taxiüzemeltetők által támasztott versenytől?

Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 96. cikk (1) bekezdését, hogy a Bizottság engedélye nélkül tilos az olyan intézkedés meghozatala, amely megtiltja a taxiüzemeltetőknek az utasok leszólítását, amennyiben ezen intézkedés az ügy konkrét körülményei között azzal a hatással jár, hogy csökken a lehetőségük a versengő helyzetben levő autóbusz-társaság utasainak megszerzésére?

18.7.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 260/29

A Finanzgericht Düsseldorf (Németország) által 2016. május 9-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Deichmann SE kontra Hauptzollamt Duisburg

(C-256/16. sz. ügy)

(2016/C 260/36)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Finanzgericht Düsseldorf

Az alapeljárás felei

Felperes: Deichmann SE

Alperes: Hauptzollamt Duisburg

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

Érvényes-e a kínai és vietnami exportáló gyártók által benyújtott egyes, piacgazdasági elbánás és egyéni elbánás iránti kérelmek értékelési eljárásának létrehozásáról, valamint a Bíróság által a C-659/13. és C-34/14. sz. egyesített ügyekben hozott ítélet végrehajtásáról szóló, 2016. február 17-i 2016/223/EU bizottsági végrehajtási rendelet (1)?

(1) HL L 41., 3. o.

18.7.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 260/29

A Korkein oikeus (Finnország) által 2016. május 9-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Finnair Oyj kontra Keskinäinen Vakuutusyhtiö Fennia

(C-258/16. sz. ügy)

(2016/C 260/37)

Az eljárás nyelve: finn

A kérdést előterjesztő bíróság

Korkein oikeus

Az alapeljárás felei

Felperes: Finnair Oyj

Alperes: Keskinäinen Vakuutusyhtiö Fennia

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)	Úgy kell-e értelmezni a Montreali Egyezmény 31. cikkének (4) bekezdését, hogy a keresetindítási jog megőrzésének az óvás időben történő bejelentése mellett az is feltétele, hogy a meghatározott időn belül a 31. cikk (3) bekezdése értelmében írásban készítsék el azt?

Ha a keresetindítási jog megőrzésének az a feltétele, hogy írásban készítsék el a meghatározott időn belüli óvást, akkor úgy kell-e értelmezni a Montreali Egyezmény 31. cikkének (3) bekezdését, hogy az írásbeli formára vonatkozó követelménynek elektronikus eljárás útján és a bejelentett kárnak a fuvarozó információs rendszerében történő rögzítése útján is eleget lehet tenni?

3)	Ellentétes-e a Montreali Egyezménnyel az olyan értelmezés, hogy teljesítettnek tekintendő az írásbeli formára vonatkozó követelmény, ha a fuvarozó képviselője az óvást az utas tudomásával írásban vagy papíron, vagy pedig a fuvarozó rendszerében elektronikusan rögzíti?

4)	Támaszt-e azt meghaladó további tartalmi követelményeket a Montreali Egyezmény 31. cikke az óvással szemben, hogy a keletkezett kárról tájékoztatni kell a fuvarozót?

18.7.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 260/30

Az Upper Tribunal (Tax and Chancery Chamber) (Egyesült Királyság) által 2016. május 12-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Shields & Sons Partnership kontra The Commissioners for Her Majesty's Revenue and Customs

(C-262/16. sz. ügy)

(2016/C 260/38)

Az eljárás nyelve: angol

A kérdést előterjesztő bíróság

Upper Tribunal (Tax and Chancery Chamber)

Az alapeljárás felei

Felperes: Shields & Sons Partnership

Alperes: The Commissioners for Her Majesty's Revenue and Customs

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

A 2006/112/EK tanácsi irányelv (1) XII. címének 2. fejezete által létrehozott, a mezőgazdasági termelőkre vonatkozó közös térítésiátalány-rendszert illetően úgy kell-e értelmezni a 296. cikk (2) bekezdését, hogy az kimerítően szabályozza azokat az eseteket, amelyekben a tagállam kizárhatja a mezőgazdasági termelőt a közös mezőgazdasági térítésiátalány-rendszerből? Különösen:

1)	Csak a 296. cikk (2) bekezdése alapján zárhatja-e ki a tagállam a mezőgazdasági termelőket a mezőgazdasági termelőkre vonatkozó közös térítésiátalány-rendszerből?

2)	A 299. cikket alkalmazva is kizárhatja-e a tagállam a mezőgazdasági termelőt a mezőgazdasági termelőkre vonatkozó közös térítésiátalány-rendszerből?

3)	Lehetővé teszi-e az adósemlegesség elve a tagállam számára a mezőgazdasági termelőnek a mezőgazdasági termelőkre vonatkozó közös térítésiátalány-rendszerből való kizárását?

4)	Kizárhatják-e a tagállamok bármilyen más indokkal a mezőgazdasági termelőket a mezőgazdasági termelőkre vonatkozó közös térítésiátalány-rendszerből?

Hogyan kell értelmezni a 2006/112/EK tanácsi irányelv 296. cikkének (2) bekezdésében szereplő „a mezőgazdasági termelők […] csoportjait” kifejezést? Különösen:

1)	Objektív jellemzők alapján azonosíthatónak kell-e lennie a mezőgazdasági termelők releváns csoportjának?

2)	Azonosítható lehet-e gazdasági megfontolások alapján a mezőgazdasági termelők releváns csoportja?

3)	Mekkora pontossággal kell azonosítani a mezőgazdasági termelők tagállam által kizárni kívánt csoportját?

4)	Lehetővé teszi-e az említett rendelkezés a tagállam számára, hogy releváns csoportként kezelje „azon mezőgazdasági termelők[et], amelyekről megállapítást nyert, hogy a térítésiátalány-rendszer tagjaiként jelentősen nagyobb összeghez jutnak ahhoz képest, mintha héanyilvántartásba lennének véve”?

(1) A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv ((HL 2006. L 347., 1. o.; helyesbítés: HL 2007. L 335., 60. o., HL 2015. L 323., 31. o.).

18.7.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 260/31

A High Court of Justice (England & Wales), Queen’s Bench Division (Administrative Court) (Egyesült Királyság) által 2016. május 13-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Western Sahara Campaign UK kontra Commissioners for Her Majesty’s Revenue and Customs, Secretary of State for Environment, Food and Rural Affairs

(C-266/16. sz. ügy)

(2016/C 260/39)

Az eljárás nyelve: angol

A kérdést előterjesztő bíróság

High Court of Justice (England & Wales), Queen’s Bench Division (Administrative Court)

Az alapeljárás felei

Felperes: Western Sahara Campaign UK

Alperesek: Commissioners for Her Majesty’s Revenue and Customs, Secretary of State for Environment, Food and Rural Affairs

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

A 2000/204/EK, ESZAK bizottsági és tanácsi határozattal (1) jóváhagyott, az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről a Marokkói Királyság közötti társulás létrehozásáról szóló euro-mediterrán megállapodás (HL 2000 L 70., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 11. fejezet, 33. kötet, 175. o.) (a továbbiakban: társulási megállapodás) 9., 17. és 94. cikkében és a 4. jegyzőkönyvben szereplő „Marokkóra” történő hivatkozás csak Marokkónak az Egyesült Nemzetek és az Európai Unió (a továbbiakban: EU) által elismert szuverén területeire utalnak és ezért kizárja, hogy a Nyugat-Szaharából származó termékeket a társulási megállapodás alapján vámmentesen hozzanak be az EU területére?

Amennyiben a Nyugat-Szaharából származó termékek a társulási megállapodás alapján vámmentesen hozhatók be az EU területére, érvényes-e a társulási megállapodás az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkének (5) bekezdésében foglalt, a nemzetközi jog releváns elveinek betartására és az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt alapelvek tiszteletben tartására vonatkozó követelményre, valamint arra tekintettel, hogy a társulási megállapodást milyen mértékben kötötték a szahravi nép javára, az ő nevükben, kívánalmaiknak megfelelően és/vagy elismert képviselőikkel egyeztetve[?]

Érvényes-e (a 764/2006 tanácsi rendelettel (2), a 2013/785/EU tanácsi határozattal (3) és az 1270/2013 tanácsi rendelettel (4) jóváhagyott és végrehajtott) az Európai Közösség és Marokkói Királyság között létrejött halászati partnerségi megállapodás az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkének (5) bekezdésében foglalt, a nemzetközi jog releváns elveinek betartására, és az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt alapelvek tiszteletben tartására vonatkozó követelményre, valamint arra tekintettel, hogy a társulási megállapodást milyen mértékben kötötték a szahravi nép javára, az ő nevükben, kívánalmaiknak megfelelően és/vagy elismert képviselőikkel egyeztetve[?]

A [felperes] jogosult-e kifogásolni az uniós aktusokat azon az alapon, hogy az Európai Unió állítólag megsértette a nemzetközi jogot, figyelembe véve különösen:

a)	azt a tényt, hogy habár a [felperes] a nemzeti jog alapján indíthat keresetet az uniós aktusok érvényességének megtámadására, az uniós jog alapján nem illeti meg őt semmiféle jog; és/vagy

a Rómából 1943-ban elszállított monetáris arany ügyében hozott ítéletben (ICJ Reports, 1954) szereplő azon elvet, miszerint a Nemzetközi Bíróság nem tehet olyan megállapítást, amely a Nemzetközi Bíróság előtt nem képviselt – a Nemzetközi Bíróság joghatóságának magát alá nem vető – állam eljárását vitatja vagy jogait sérti[?]

(1) Az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, és másrészről a Marokkói Királyság közötti társulást létrehozó euro-mediterrán megállapodás megkötéséről szóló, 2000. január 24-i 2000/204/EK tanácsi és bizottsági határozat (HL L 70., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 11. fejezet, 33. kötet, 175. o.).

(2) Az Európai Közösség és Marokkói Királyság között létrejött halászati partnerségi megállapodás megkötéséről szóló, 2006. május 22-i 764/2006/EK tanácsi rendelet (HL 2006 L 141., 1. o.).

(3) Az Európai Unió és a Marokkói Királyság közötti halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló, az Európai Unió és a Marokkói Királyság közötti jegyzőkönyv megkötéséről szóló, 2013. december 16-i 2013/785/EU tanácsi határozat (HL 2013. L 349., 1. o.).

(4) Az Európai Unió és a Marokkói Királyság közötti halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló, az Európai Unió és a Marokkói Királyság közötti jegyzőkönyv szerinti halászati lehetőségek elosztásáról szóló, 2013. november 15-i 1270/2013/EU tanácsi rendelet (HL 2013 L 328., 40. o.).

18.7.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 260/32

A Supreme Court of Gibraltar (Egyesült Királyság) által 2016. május 13-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Buhagiar, Wayne Piri, Stephanie Piri, Arthur Taylor, Henry Bonifacio, Colin Tomlinson, Darren Sheriff kontra The Hon. Gilbert Licudi QC MP Minister for Justice

(C-267/16. sz. ügy)

(2016/C 260/40)

Az eljárás nyelve: angol

A kérdést előterjesztő bíróság

Supreme Court of Gibraltar

Az alapeljárás felei

Felperesek: Albert Buhagiar, Wayne Piri, Stephanie Piri, Arthur Taylor, Henry Bonifacio, Colin Tomlinson, Darren Sheriff

Alperes: The Hon. Gilbert Licudi QC MP Minister for Justice

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Amennyiben az irányelvnek (1) az európai tűzfegyvertartási igazolvánnyal kapcsolatos rendelkezései csak az áruk szabad mozgására vonatkoznak, alkalmazhatók-e e rendelkezések ettől függetlenül Gibraltárra azon az alapon, hogy nem kapcsolódik hozzájuk kereskedelmi ügylet, és ezért az 1972. évi csatlakozási okmányban Gibraltár számára biztosított eltérések hatályán kívül esnek?

2.	Az irányelvnek az európai tűzfegyvertartási igazolványra vonatkozó rendelkezései a vadászok és céllövők tekintetében alkalmazandók-e Gibraltárra azon az alapon, hogy a szolgáltatások szabad mozgására vonatkoznak?

3.	Az irányelvnek az európai tűzfegyvertartási igazolványra vonatkozó rendelkezései a vadászok és céllövők tekintetében érvénytelenek-e azon az alapon, hogy a személyek szabad mozgására vonatkoznak, és ezért nem megfelelő jogalapra tekintettel fogadták el azokat?

(1) A fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 1991. június 18-i 91/477/EGK rendelet; HL 1991. L 256., 51. o., magyar különkiadás 13. fejezet, 11. kötet, 3. o.

18.7.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 260/33

A Törvényszék (nyolcadik tanács) T-439/15. sz., Amrita és társai kontra Bizottság ügyben 2016. március 1-jén hozott végzése ellen a Società cooperativa Amrita arl és társai által 2016. május 17-én benyújtott fellebbezés

(C-280/16 P. sz. ügy)

(2016/C 260/41)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Fellebbezők: Soc. coop Amrita arl, Cesi Marta, Comune Agricola Lunella - Soc. mutua coop. arl, Rollo Olga, Borrello Claudia, Società agricola Merico Maria Rosa di Consiglia, Marta e Vito Lisi, Marzo Luigi, Stasi Anna Maria, Azienda Agricola Crie di Miggiano Gianluigi, Castriota Maria Grazia, Azienda Agricola di Cagnoni Fiorella, Azienda Agricola Spirdo ss agr., Impresa Agricola Stefania Stamerra, Azienda Agricola Clemente Pezzuto di Pezzuto Francesco, Simone Cosimo Antonio, Masseria Alti Pareti Soc. agr. arl (képviselők: L. Paccione, V. Stamerra ügyvédek)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság

A fellebbezők kérelmei

—	a Bíróság helyezze hatályon kívül a megtámadott végzést, és utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé, amennyiben szükséges, valamint állapítsa meg a felperesek teljes kereshetőségi jogát;

—	a Bíróság kötelezze a Bizottságot az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Fellebbezésük alátámasztására a fellebbezők a következő jogalapokra hivatkoznak:

Első jogalap: téves jogalkalmazás, a releváns tények pontatlan értékelése, elégtelen és téves indokolás a megtámadott végzés 12-22. pontját illetően

A megtámadott végzés abból a téves előfeltevésből indul ki, hogy a fellebbezők a Xylella fastidiosa (Wells et al.) Unióba történő behurcolásának és Unión belüli elterjedésének megelőzését célzó intézkedésekről szóló 2015. május 18-i (EU) 2015/789 bizottsági végrehajtási határozat (HL L 125., 36. o.) teljes egészében történő megsemmisítését kérték, nem pedig, amint az valójában történt, kizárólag a keresetlevélben és az elfogadhatatlansági kifogással szemben benyújtott válaszbeadványában kifejezetten megjelölt részei tekintetében történő megsemmisítését.

Második jogalap: téves jogalkalmazás, a releváns tények pontatlan értékelése, elégtelen, ellentmondásos és téves indokolás

A megtámadott végzés tévesen állapítja meg, hogy a bizottsági határozat végrehajtási intézkedések elfogadására kötelezi az olasz államot a Xylelle fastidiosa által fertőzött övezetek körülhatárolására. Ezt cáfolja az a nem vitatott körülmény, hogy a határozat eltérést nem engedően fertőzött övezetnek minősíti Lecce megye egész közigazgatási területét, amelynek a térképeken már bejelölt területi határai vannak.

Harmadik jogalap: a 25. pont jogellenessége a megtámadott végzés 21. pontjával összefüggésben is: ellentmondásos, téves és nyilvánvalóan megalapozatlan indokolás

A Törvényszék által a megtámadott végzés 21. pontjában adott indokolás szerint annak értékeléséhez, hogy valamely rendeleti aktus végrehajtási intézkedéseket tartalmaz-e, azon személy helyzetére kell utalni, aki jogorvoslati jogára hivatkozik. A Törvényszék a megtámadott végzés 25. pontjában eltér ettől a hermeneutikai kritériumtól a fellebbezők kereshetőségi jogának elutasítása vonatkozásában.

Negyedik jogalap: téves jogalkalmazás, a releváns tények pontatlan értékelése, elégtelen, ellentmondásos és téves indokolás

A Törvényszék egyfelől azt állítja, hogy az olasz Ministero delle Politiche Agricole (agrárpolitikai minisztérium) egy rendelettel a bizottsági határozat 4., 6. és 7. cikkére vonatkozó végrehajtási intézkedéseket fogadott el, másfelől pedig ellentmondásosan megállapítja, hogy az említett rendeletben semmiféle intézkedés nem vonatkozik a Bizottság határozatára.

Ötödik jogalap: téves jogalkalmazás, a releváns tények pontatlan értékelése, elégtelen, ellentmondásos és téves indokolás

A megtámadott végzés 24. pontja nem veszi figyelembe a keresetlevél tényleges tartalmát, amelyben a határozat 6. cikkének (4) bekezdése és 7. cikkének (4) bekezdése kerül megtámadásra, a biogazdálkodásban tiltott növény-egészségügyi kezelésekre vonatkozó kötelezettség tekintetében, amely kötelezettség olyan automatikusan végrehajtható kiegészítő intézkedés, amely közvetlenül sérti a fellebbező társaságokat, amelyek emiatt elveszíthetik a birtokukban lévő bio-igazolást.

Hatodik jogalap: téves jogalkalmazás, a releváns tények pontatlan értékelése, elégtelen, ellentmondásos és téves indokolás

A megtámadott végzés 33. és 34. pontja nem veszi figyelembe az eljárás során bemutatott okirati bizonyítékot, amely azon egyéni jogsérelemre vonatkozik, amely a fellebbezőket éri a megtámadott intézkedések hatására.

7.	Hetedik jogalap: téves jogalkalmazás, a megtámadott intézkedések által okozott közvetlen sérelem kérdéséről való döntés hiánya A Törvényszék nem határozott azon jogsérelem objektív fennállásáról, amely a fellebbező társaságokat éri a Bizottság automatikusan végrehajtható intézkedéseinek hatására.

18.7.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 260/35

Az Augstākā tiesa (Lettország) által 2016. május 23-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – IK „L.Č.”

(C-288/16. sz. ügy)

(2016/C 260/42)

Az eljárás nyelve: lett

A kérdést előterjesztő bíróság

Augstākā tiesa

Az alapeljárás felei

Felülvizsgálatot kérelmező fél: IK „L.Č.”

Ellenérdekű fél: Valsts ieņēmumu dienests

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (1) 146. cikke (1) bekezdésének e) pontját, hogy csak abban az esetben alkalmazható valamely adómentesség, ha a szolgáltatások nyújtója és az áruk címzettje vagy feladója között közvetlen jogi kapcsolat vagy kölcsönös szerződéses jogviszony áll fenn?

2)	A fent hivatkozott rendelkezésben említett közvetlen kapcsolatnak milyen feltételeknek kell megfelelnie ahhoz, hogy megállapítható legyen, hogy az áruk behozatalával vagy kivitelével kapcsolatos valamely szolgáltatás adómentes?

(1) HL 2006, L 347., 1. o.

18.7.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 260/35

A Törvényszék (második tanács) T-103/14. sz., Frucona Košice a.s. kontra Európai Bizottság ügyben 2016. március 16-án hozott ítélete ellen az Európai Bizottság által 2016. május 26-án benyújtott fellebbezés

(C-300/16. P. sz. ügy)

(2016/C 260/43)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: Európai Bizottság (képviselő: L. Armati, T. Maxian Rusche, B. Stromsky, K. Walkerová, meghatalmazottak)

A másik fél az eljárásban: Frucona Košice a.s.

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

—	helyezze hatályon kívül a Törvényszék (második tanács) 2016. március 16-i, a Bizottsággal ugyanezen a napon közölt Frucona Košice kontra Bizottság ítéletét (T-103/14);

—	az első fokon előterjesztett keresetet saját maga bírálja el, és a keresetet mint jogilag megalapozatlant utasítsa el; valamint

—	a fellebbezési eljárásban ellenérdekű felet és az elsőfokú eljárás felperesét kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

A Bizottság vagylagosan azt kéri, hogy a Bíróság:

—	helyezze hatályon kívül a Törvényszék (második tanács) 2016. március 16-i, a Bizottsággal ugyanezen a napon közölt Frucona Košice kontra Bizottság ítéletét (T-103/14; valamint

—	az ügyet utalja vissza a Törvényszékhez az első fokon előterjesztett második, illetve – a szükséges mértékben – harmadik és negyedik jogalap ismételt elbírálása érdekében; és

—	az elsőfokú eljárás és a fellebbezési eljárás költségeiről jelenleg ne határozzon.

Jogalapok és fontosabb érvek

A Bizottság szerint a megtámadott ítéletet hatályon kívül kell helyezni az alábbi indokokkal, egyrészt a magánhitelezői teszt alkalmazhatóságát, másrészt pedig a magánhitelezői teszt alkalmazását illetően.

A magánhitelezői teszt alkalmazhatóságát illetően a Bizottság három fellebbezési jogalapot hoz fel. Először is a vitatott határozat téves értelmezésére hivatkozik; másodszor a magánhitelezői teszt alkalmazhatósága kapcsán az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének értelmezését érintő téves jogalkalmazásra; harmadszor pedig a res iudicata téves alkalmazására.

A megtámadott ítélet szerint a magánhitelezői teszt akkor is alkalmazandó, ha a közigazgatási eljárás során a tagállam részletes érveket előadva arra hivatkozik, hogy az állami hatóság nem olyan megfontolások alapján járt el, mint amelyeket egy magán piaci szereplő venne figyelembe, amíg valamely érintett fél ennek az ellenkezőjét állítja. A Bizottság akként értelmezi az ítélkezési gyakorlatot, hogy a tagállam álláspontja a magánhitelezői teszt alkalmazhatósága szempontjából alapvető jelentőségű.

A magánhitelezői teszt alkalmazását illetően a Bizottság két fellebbezési jogalapot hoz fel. Először is a magánhitelezői teszt alkalmazásával kapcsolatban az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének megsértésére hivatkozik. Másodszor, a Bizottság szerint a Törvényszék tévesen értelmezte az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése szerinti állítólagos állami támogatás gondos és pártatlan vizsgálatára irányuló kötelezettséget.

A Törvényszék azt követeli a Bizottságtól, hogy hivatalból rekonstruálja egy mintaszerű, ésszerű és teljes körűen tájékozott hipotetikus magánhitelező magatartását. Ráadásul e követelmény attól függetlenül fennáll, hogy az érintett tagállam ténylegesen mit tett vagy nyilatkozott. A Bizottság akként értelmezi az ítélkezési gyakorlatot, hogy az nem azt követeli a Bizottságtól, hogy azokat a bizonyítékokat és információkat, amelyeket egy ésszerű magánhitelező a mérlegelésének lefolytatása előtt összegyűjtött volna, saját maga gyűjtse össze, ha a kérdéses állami hatóság ezt nem tette meg. A Bizottság feladata inkább annak ellenőrzésére korlátozódik, hogy az állami hatóság a magatartása és a döntésének meghozatalakor ténylegesen rendelkezésére álló bizonyítékok és információk alapján szubjektíve úgy járt el, mint ahogy azt az állami hatósághoz lehető legközelebbi helyzetben lévő magánhitelező tette volna a kérdéses intézkedés odaítélésére irányuló döntésének meghozatala során.

18.7.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 260/38

A Törvényszék 2016. június 2-i ítélete – Moreda-Riviere Trefilerías és társai kontra Bizottság

(T-426/10–T-429/10., T-438/12–T-441/12. sz. egyesített ügyek) (1)

((„Verseny - Kartellek - A feszített acél európai piaca - Az árak rögzítése, a piac felosztása és érzékeny kereskedelmi információk cseréje - Az EUMSZ 101. cikk megsértését megállapító határozat - Gazdasági egység - A jogsértésben való közvetlen részvétel - Az anyavállalatok származékos felelőssége - A vállalkozások jogutódlása - Összetett jogsértés - Egységes és folyamatos jogsértés - A 2006. évi bírságkiszabási iránymutatás - A visszaható hatály tilalmának és a büntetések törvényességének elve - Enyhítő körülmények - Fizetési képesség - Védelemhez való jog - Indokolási kötelezettség - Újbóli értékelésre irányuló kérelem - A ténykörülmények megváltozásának hiánya - Elutasító levél - Elfogadhatatlanság”))

(2016/C 260/47)

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Felperesek: Moreda-Riviere Trefilerías, SA (Gijón, Spanyolország) (T-426/10. és T-440/12. sz. ügy); Trefilerías Quijano, SA (Los Corrales de Buelna, Spanyolország) (T-427/10. és T-439/12. sz. ügy); Trenzas y Cables de Acero PSC, SL (Santander, Spanyolország) (T-428/10. és T-441/12. sz. ügy); Global Steel Wire, SA (Cerdanyola del Vallés, Spanyolország) (T-429/10. és T-438/12. sz. ügy) (képviselők: a T-426/10–T-429/10. sz. ügyekben: F. González Díaz és A. Tresandi Blanco; a T-438/12–T-441/12. sz. ügyekben: kezdetben F. González Díaz és P. Herrero Prieto, később F. González Díaz és A. Tresandi Blanco ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: a T-426/10., T-427/10., T-429/10., T-438/12–T-441/12. sz. ügyekben: Bottka V., F. Castillo de la Torre és C. Urraca Caviedes meghatalmazottak, segítőik: L. Ortiz Blanco és A. Lamadrid de Pablo ügyvédek; a T-428/10. sz. ügyben: Bottka V. és F. Castillo de la Torre, segítőik: L. Ortiz Blanco és A. Lamadrid de Pablo)

Az ügy tárgya

A 2010. szeptember 30-i C (2010) 6676 végleges bizottsági határozattal és a 2011. április 4-i C (2011) 2269 végleges bizottsági határozattal módosított, az EUMSZ 101. cikk és az EGT-Megállapodás 53. cikkének alkalmazására vonatkozó eljárásban hozott, 2010. június 30-i C (2010) 4387 végleges bizottsági határozat (COMP/38344. sz. ügy – Feszített acél), valamint a Bizottság versenypolitikai főigazgatójának 2012. július 25-i levelének megsemmisítése és megváltoztatása iránti kérelmek.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a kereseteket elutasítja.

2)	A Törvényszék a Moreda-Riviere Trefilerías, SA-t, a Trefilerías Quijano, SA-t, a Trenzas y Cables de Acero PSC, SL-t és a Global Steel Wire, SA-t kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 317., 2010.11.20.

18.7.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 260/39

A Törvényszék 2016. május 25-i végzése – Stagecoach Group kontra EUIPO (MEGABUS.COM)

(T-805/14. sz. ügy) (1)

((„Európai uniós védjegy - A MEGABUS.COM európai uniós szóvédjegy bejelentése - Feltétlen kizáró okok - Megkülönböztető képesség hiánya - A 207/2009/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja - Leíró jelleg - A 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja - A 207/2009 rendelet 7. cikkének (3) bekezdése - A 207/2009 rendelet 75. cikke - Nyilvánvalóan elfogadhatatlan és nyilvánvalóan minden jogi alapot nélkülöző kereset”))

(2016/C 260/48)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Stagecoach Group plc (Perth, Egyesült Királyság) (képviselő: G. Jacobs ügyvéd)

Alperes: Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselő: L. Rampini meghatalmazott)

Az ügy tárgya

Az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának a MEGABUS.COM szómegjelölés európai uniós védjegyként történő lajstromozása iránti kérelemmel kapcsolatban 2014. október 7-én hozott határozata (R 1894/2013-4. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

A végzés rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet – mint részben nyilvánvalóan elfogadhatatlant, illetve mint részben nyilvánvalóan minden jogi alapot nélkülözőt – elutasítja.

2)	A Stagecoach Group plc-t kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 34., 2015.2.2.

18.7.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 260/39

A Törvényszék elnökének 2016. május 23-i végzése – Pari Pharma kontra EMA

(T-235/15. R. sz. ügy)

((„Ideiglenes intézkedés iránti kérelem - A dokumentumokhoz való hozzáférés - 1049/2001/EK rendelet - Valamely vállalkozás gyógyszer-forgalombahozatali engedély iránti kérelmének keretében benyújtott információkkal összefüggésben az EMA birtokában lévő dokumentumok - A dokumentumokhoz való hozzáférés harmadik fél számára történő engedélyezéséről szóló határozat végrehajtásának felfüggesztését elrendelő végzés - Visszavonás iránti kérelem - A körülmények megváltozásának hiánya - A Törvényszék eljárási szabályzatának 159. cikke”))

(2016/C 260/49)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Pari Pharma (Starnberg, Németország) (képviselők: M. Epping és W. Rehmann ügyvédek)

Alperes: Európai Gyógyszerügynökség (képviselők: T. Jabłoński, N. Rampal Olmedo, A. Spina, A. Rusanov és S. Marino meghatalmazottak)

Az alperest támogató beavatkozó: Novartis Europharm Ltd (Camberley, Egyesült Királyság) (képviselő: C. Schoonderbeek, ügyvéd)

Az ügy tárgya

A Törvényszék eljárási szabályzata 159. cikkére alapított, a 2015. szeptember 1-jei Pari Pharma kontra EMA végzés (T-235/15 R, EU:T:2015:587) visszavonására irányuló kérelem, amely végzés felfüggesztette az EMA 2015. április 24-i, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. o.) alapján harmadik fél számára a Vantobra gyógyszer forgalomba hozatalának engedélyezése iránti kérelem keretében benyújtott információkat tartalmazó bizonyos dokumentumokhoz való hozzáférést engedélyező EMA/271043/2015. sz. határozatát.

A végzés rendelkező része

1)	A Törvényszék elnöke elutasítja a 2015. szeptember 1-jei Pari Pharma kontra EMA ítélet (T-235/15 R, EU:T:2015:587) visszavonása iránti kérelmet.

2)	A Törvényszék elnöke a költségekről jelenleg nem határoz.

18.7.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 260/40

A Törvényszék 2016. május 10-i végzése – Volkswagen kontra EUIPO – Andrã (BAG PAX)

(T-324/15. sz. ügy) (1)

((„Európai uniós védjegy - Megszűnés megállapítása iránti eljárás - BAG PAX európai uniós szóvédjegy - A védjegy tényleges használata - A 207/2009/EK rendelet 15. cikke (1) bekezdésének a) pontja és 51. cikke (1) bekezdésének a) pontja - Minden jogi alapot nélkülöző kereset”))

(2016/C 260/50)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Volkswagen AG (Wolfsburg, Németország) (képviselő: U. Sander ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (képviselő: H. Kunz meghatalmazott)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban, beavatkozó fél a Törvényszék előtti eljárásban, korábban BAGPAX Cargo Systems e.K.: Marvin Dominic Andrã (Saarlouis, Németország) (képviselő: T. Dohmen ügyvéd)

Az ügy tárgya

Az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának a Volkswagen és a BAGPAX Cargo Systems közötti megszűnés megállapítása iránti eljárással kapcsolatban 2015. április 23-án hozott határozata (R 1971/20144. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

A végzés rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék a Volkswagen AG-t kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 270., 2015.8.17.

18.7.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 260/41

A Törvényszék 2016. május 25-i végzése – Syndial kontra Bizottság

(T-581/15. sz. ügy) (1)

((„Megsemmisítés iránti kereset - Dokumentumokhoz való hozzáférés - 1049/2001/EK rendelet - Olaszország ellen indított kötelezettségszegési eljárásra vonatkozó dokumentumok - A 2011/92/EU és 1999/13/EU irányelvek esetleges megsértése - Egykori iparterület rehabilitációja (Cengio-Saliceto) - A hozzáférés megtagadása - Nyilvánvalóan minden jogi alapot nélkülöző kereset”))

(2016/C 260/51)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes: Syndial SpA – Attività Diversificate (San Donato Milanese, Olaszország) (képviselők: L. Acquarone és S. Grassi ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: J. Baquero Cruz és D. Nardi meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az EUMSZ 263. cikken alapuló, arra irányuló kérelem, hogy a Törvényszék semmisítse meg a Bizottság 2015. augusztus 3-i határozatát, amelyben elutasítja a felperes által benyújtott, az Olasz Köztársaságnak az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2011. december 13-i 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvből (HL L 26., 1–21. o.), valamint a hulladéklerakókról szóló, 1999. április 26-i 1999/31/EK tanácsi irányelvből (HL 1999. L 182., 1. o.) eredő kötelezettségek esetleges megsértésére vonbatkozó dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmet.

A végzés rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Syndial SpA – Attività Diversificate viseli a saját költségeit, valamint az Európai Bizottság részéről felmerült költségeket.

(1) HL C 398., 2015.11.30.

18.7.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 260/41

2016. május 4-én benyújtott kereset – Caviro Distillerie és társai kontra Bizottság

(T-211/16. sz. ügy)

(2016/C 260/52)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperesek: Caviro Distillerie Srl (Faenza, Olaszország), Distillerie Bonollo SpA (Formigine, Olaszország), Distillerie Mazzari SpA (Sant’Agata sul Santerion, Olaszország), Industria Chimica Valenzana (ICV) SpA (Borgoricco, Olaszország) (képviselők: R. MacLean Solicitor és A. Bochon ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

—	nyilvánítsa a keresetet elfogadhatónak;

—

semmisítse meg a Kínai Népköztársaságból származó és a Hangzhou Bioking Biochemical Engineering Co. Ltd által gyártott borkősav behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megszüntetéséről szóló, 2016. február 9-i (EU) 2016/176 bizottsági végrehajtási határozat 1. cikkét az intézkedés jogellenességét kiváltó nyilvánvalóan téves ténybeli és jogi értékelés miatt és az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendelet 3. cikke (2), (3) és (5) bekezdésének, valamint 17. cikke (1) bekezdésének a megsértése miatt;

—	az alperest kötelezze a felperesek eljárásban felmerült költségeinek a viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek két jogalapra hivatkoznak.

Az első jogalap azon alapul, hogy a megtámadott határozatot azon oknál fogva kell megsemmisíteni, hogy az alperes nyilvánvaló értékelési hibát követett el és tévesen értékelte a tényeket akkor, amikor az uniós gyártók köréből nem reprezentatív mintát választott ki a kár értékelése céljából, és így megsértette az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendelet 3. cikkének (2), (3) és (5) bekezdését, valamint 17. cikkének (1) bekezdését is azáltal, hogy tévesen vélte úgy, hogy a legmagasabb uniós értékesítési mennyiség kritériuma ahhoz vezet, hogy a minta kielégítően reprezentatív.

A második jogalap azon alapul, hogy a megtámadott határozatot azon oknál fogva kell megsemmisíteni, hogy az alperes nyilvánvaló értékelési hibát követett el és tévesen értékelte a tényeket a dömpingelt behozatal uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának a vizsgálata során, és azáltal megsértette az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendelet 3. cikkének (2), (3) és (5) bekezdését, valamint 17. cikkének (1) bekezdését is.

18.7.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 260/42

2016. május 11-én benyújtott kereset – C & J Clark International kontra Bizottság

(T-230/16. sz. ügy)

(2016/C 260/53)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: C & J Clark International Ltd (Somerset, Egyesült Királyság) (képviselők: A. Willems, S. De Knop és J. Charles ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	nyilvánítsa a keresetet elfogadhatónak;

—

semmisítse meg a kínai és vietnami exportáló gyártók által benyújtott egyes, piacgazdasági elbánás és egyéni elbánás iránti kérelmek értékelési eljárásának létrehozásáról, valamint a Bíróság által a C-659/13. és C-34/14. sz. egyesített ügyekben hozott ítélet végrehajtásáról szóló, 2016. február 17-i (EU) 2016/223 bizottsági végrehajtási rendeletet; és

—	az Európai Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.

1.	Az első, arra alapított jogalap, hogy az Európai Bizottság megsértette az EUSZ 5. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti hatáskörmegosztás elvét azzal, hogy nem a megfelelő jogalap alapján járt el;

2.	a második, arra alapított jogalap, hogy az Európai Bizottság megsértette az EUMSZ 266. cikket azzal, hogy nem tette meg a Bíróság C & J Clark International és Puma ítéletében (C-659/13 és C-34/14, EU:C:2016:74) foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket;

3.	a harmadik, arra alapított jogalap, hogy az Európai Bizottság megsértette az EUSZ 5. cikk (1) és (4) bekezdését azzal, hogy olyan jogi aktust fogadott el, amely túlterjed azon, ami a Szerződés célkitűzésének eléréséhez szükséges; és

4.	a negyedik, arra alapított jogalap, hogy az Európai Bizottság visszaélt hatásköreivel azáltal, hogy hatásköreit attól eltérő célra használta fel, mint amely célból azt rá ruházták.

18.7.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 260/43

2016. május 17-én benyújtott kereset – NI kontra EAB

(T-237/16. sz. ügy)

(2016/C 260/54)

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Felperes: NI (Madrid, Spanyolország) (képviselők: A. Gómez-Acebo Dennes ügyvéd)

Alperes: Európai adatvédelmi biztos

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg, és nyilvánítsa alkalmazhatatlannak az európai adatvédelmi biztos 2016. 3. 18-i határozatát, amely elutasította a felperes által az ezen biztos 2015. 12. 8-i határozatának a felülvizsgálata iránt előterjesztett kérelmet, és kötelezze az európai ombudsmant arra, hogy szüntesse meg a felperes által kötött szerződésben foglalt személyes adatok jelenlegi vagy jövőbeni kezelését.

—	tiltsa meg az európai ombudsman számára, hogy közzétegye a felperes bármely személyes adatát, vagy bármely olyan adatot, amely alapján a felperes azonosítható. Különösen tiltsa meg az európai ombudsman számára azt, hogy a felperes pozíciójára utaljon.

—

kötelezze az európai ombudsmant arra, hogy az Own Initiative Inquiry 2/2014 eljárásban, vagy bármely olyan egyéb eljárásban, amelynek azonos a célja, és amelyben a felperes fél lehet, vegye figyelembe a felperes személyes adatai kezelésének a kifogásolására vonatkozó fűződő jogot, és kimerítően és teljes mértékben feleljen meg annak.

—	az európai adatvédelmi biztost kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jelen kereset lényegében az alperes azon határozata ellen irányul, amellyel elutasította a felperes panaszát bizonyos olyan személyes adatok kitakarásának a megtagadását érintően, amelyek a felperesnek az Európai Bizottság tagjaként végzett feladatok befejezését követően szakmai tevékenységnek a magánszektorban való gyakorlására vonatkozóan nyújtott engedélyt érintő, és az európai ombudsman előtti két vizsgálat lefolytatására vonatkoznak.

Keresetének alátámasztása érdekében a felperes öt jogalapra hivatkozik.

Az alperes nem vette kellőképpen figyelembe a jogszabályok és a határozataira irányadó ítélkezési gyakorlat alapján a felperes tevékenységét, a Bizottság tagjaként ellátott feladatokat követő tevékenység engedélyezése során a Bizottság által követett eljárást, az európai ombudsman által az ezen engedélyezést érintően lefolytatott vizsgálatot, valamint az új európai ombudsman által vizsgált ügy újbóli megnyitását az utóbbi azon szándékával együtt, hogy a felperes személyi adatait közzétegye, ami a felperest közvetlenül és közvetetten azonosíthatóvá teszi.

2.	A névtelen adatgyűjtés nem teszi lehetővé az annak megállapításához szükséges nyomonkövethetőség biztosítását, hogy az adatoknak az európai ombudsman általi kezelése jogszerű-e, mivel az adatokat névtelenül gyűjtötték be, és jogellenes módon kezelték.

A felperes álláspontja szerint a jelen eljárás tárgyát képező adatkezelést túlzónak, meg nem felelőnek, és a gyűjtés célja tekintetében irrelevánsnak kell tekinteni, még ha arra névtelenül is került sor. A megkötött szerződés egyedül és kizárólag a felperes és egy magánvállalat közötti, azt követő viszonyokat érinti, hogy a felperes a Bizottság tagjaként betöltött posztját elhagyta, és e szerződés tárgya nem függ össze a Bizottságban ellátott feladataival.

Nincsenek olyan új információk vagy tények, amelyek igazolnák a felperes személyes adatainak a kezelését vagy a közzétételét, mely adatokat ráadásul a korábbi európai ombudsman által elvégzett első vizsgálat keretében bizalmasnak nyilvánítottak. A kérdéses adatok bizalmas kezelésének a megváltoztatására vonatkozóan nincs jogalap, és azt az európai ombudsman soha nem indokolta.

A jelen ügyben a személyes adatok közzététele semmilyen módon nem járul hozzá az eljárás megfelelőbb lefolytatásához, mivel az európai ombudsman a felperes számára a magánszektorbeli munkavállalásra vonatkozóan adott engedélyt vizsgálhatja a felperes magánéletére vonatkozó adatok felhasználása nélkül, és különösen ezen adatok közzététele nélkül is.

18.7.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 260/44

2016. május 17-én benyújtott kereset – Clean Sky 2 Joint Undertaking kontra Scouring Environnement

(T-238/16. sz. ügy)

(2016/C 260/55)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Clean Sky 2 Joint Undertaking (CSJU) (képviselő: B. Mastantuono meghatalmazott, segítője M. Velardo ügyvéd)

Alperes: Scouring Environnement SARL (Tauriac, Franciaország)

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

kötelezze az alperest a 287071. sz. „BiMed—Bikarbonátos festéklemarató és szárazfelülelet-kezelő módszer” támogatási megállapodással összefüggésben 60 000,00 eurónak 3 600,00 euróval mint a 2014. szeptember 12-e és 2016. május 3-a közötti időszakra 3,65 %-os kamatlábbal számított késedelmi kamattal növelt összegének a CSJU részére való megfizetésére;

—	az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes az alábbi jogalapra hivatkozik.

A felperes kijelenti, hogy az alperes megszegte szerződéses kötelezettségeit azzal, hogy elmulasztotta benyújtani – a támogatási megállapodás 3. cikkével, II.2 cikkének (3) bekezdésével és II. melléklete II.4 cikkével összhangban - az előírt jelentéseket, pénzügyi kimutatásokat és az. 1. időszakban szállítandó termékeket. Ennek megfelelően a felperes a támogatási megállapodás II. mellékletének II.38 cikke alapján e megállapodást felmondta, és terhelési értesítést bocsátott ki a támogatási megállapodás rendelkezéseivel összhangban a koordinátornak már kifizetett 60 000,00 euró összegű előfinanszírozás tekintetében. Következésképpen a felperes az előfinanszírozás visszafizettetése céljából bocsátott ki terhelési értesítést, amely a felperes tulajdonában marad a végső kifizetésig.

A Scouring Environnement SARL mint koordinátor kötelezettségeit keletkeztető tények a jelen ügyben nagyrészt nem vitatottak, mivel az alperes nem emelt kifogást a megállapodás felmondásának körülményeivel és a felperesnek visszafizetendő összeg meghatározásával kapcsolatban.

Következésképpen a felperes jogosult az alperes részére előfinanszírozás címén fizetett és késedelmi kamatokkal növelt összegnek a visszatérítését kérni.

18.7.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 260/45

2016. május 20-án benyújtott kereset – az Európai Csalás Elleni Hivatal Főigazgatója kontra Bizottság

(T-251/16. sz. ügy)

(2016/C 260/56)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: az Európai Csalás Elleni Hivatal Főigazgatója (Brüsszel, Belgium) (képviselő: L. Jelínek, a személyi állomány tagja, segítői: G. M. Roberti és I. Perego ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	az 1. cikkének (2) bekezdését leszámítva semmisítse meg a mentelmi jog felfüggesztéséről szóló 2016. március 2-i C(2016)1449 final európai bizottsági határozatot;

—	a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.

Az első jogalap az Európai Bíróság által elkövetett jogsértéseken és nyilvánvaló értékelési hibákon alapul. A megtámadott határozat nem felel meg az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) Főigazgatója mentelmi jogának felfüggesztését szabályozó jogi feltételeknek, és az ügy iratainak nyilvánvalóan téves értelmezésén alapul. Egyebekben a megtámadott határozat nem mérlegelte megfelelően az Unió érdekét és sérti az OLAF Főigazgatójának függetlenségét.

2.	A második jogalap jogsértéseken és a döntéshozatali eljárás meghamisításán alapul.

3.	A harmadik jogalap az indokolási kötelezettség megsértésén alapul.

4.	A negyedik jogalap a lojális együttműködés elvének megsértésén és az eljárási biztosítékok sérelmén alapul.

18.7.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 260/46

2016. május 23-án benyújtott kereset – Globo Media kontra EUIPO - Globo Comunicação e Participações (GLOBO MEDIA)

(T-262/16. sz. ügy)

(2016/C 260/57)

A keresetlevél nyelve: spanyol

Felek

Felperes: Globo Media, SA (Madrid, Spanyolország) (képviselők: L. Estropá Navarro és J. Calderón Chavero ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Globo Comunicação e Participações S/A (Rio de Janeiro, Brazília)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy bejelentője: a felperes

A vitatott védjegy:„GLOBO MEDIA” európai uniós szóvédjegy – 8 957 169. sz. védjegybejelentés

Az EUIPO előtti eljárás: felszólalási eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának 2016. március 14-én hozott határozata (R 561/2014-4. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	ennek következményeként utasítsa el a B 1697179. sz. felszólalást, valamint engedélyezze a vitatott védjegy lajstromozását a 35., 38. és 41. osztályba tartozó szolgáltatások tekintetében;

—	az EUIPO-t és a beavatkozókat kötelezze a jelen eljárás költségeinek viselésére, ha ellenzik az eljárást, és utasítsa el kereseti kérelmeiket.

Jogalapok

—	a 207/2009 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése.

18.7.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 260/47

A Közszolgálati Törvényszék F-23/15. sz., Kerstens kontra Bizottság ügyben 2016. március 18-án hozott ítélete ellen Petrus Kerstens által 2016. május 28-án benyújtott fellebbezés

(T-270/16. P. sz. ügy)

(2016/C 260/58)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: Petrus Kerstens (Overijse, Belgium) (képviselő: C. Mourato ügyvéd)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság

Kérelmek

A fellebbező azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a Közszolgálati Törvényszék F-23/15. sz., Kerstens kontra Bizottság ügyben 2016. március 18-án hozott ítéletét;

—	az ügyet utalja vissza az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke elé;

—	az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Fellebbezése alátámasztása érdekében a fellebbező öt jogalapra hivatkozik.

Az első jogalap a tények és a bizonyítékok elferdítésén, valamint a közigazgatási vizsgálatok és a fegyelmi eljárások lefolytatására vonatkozó 2004. évi általános végrehajtási rendelkezések (a továbbiakban: 2004. évi általános végrehajtási rendelkezések) 2–4. cikke értelmében vett közigazgatási vizsgálati jelentés hiányával kapcsolatos ellentmondásos indokoláson alapul.

2.	A második jogalap a nem a 2004. évi általános végrehajtási rendelkezések értelmében vett közigazgatási vizsgálati jelentésre alapított fegyelmi határozat megsemmisítésének hiányához kapcsolódó téves jogalkalmazáson alapul.

A harmadik jogalap az ítélet ellentmondásos indokolásán, az indokolási kötelezettség megsértésén, a tények és bizonyítékok elferdítésén, a 2004. évi általános végrehajtási rendelkezések 4. cikke (4) bekezdésének, a személyzeti szabályzat 91. cikkének, valamint az igazságszolgáltatási és a közigazgatási hatalmi ágaknak szétválasztása elvének, a kereseten túlterjedő határozathozatal tilalma, továbbá a kontradiktórius eljárás és a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének megsértésén, valamint a Közszolgálati Törvényszéknek a Bizottság által elkövetett szabálytalanságok következményeire vonatkozó vizsgálatával kapcsolatos téves jogalkalmazáson alapul.

4.	A negyedik jogalap téves jogalkalmazáson és a kontradiktórius eljárás elvének a személyzeti szabályzat 24. cikkének és X. melléklete 10. cikkének helytelen értelmezéséhez kapcsolódó megsértésén alapul.

5.	Az ötödik, másodlagosan felhozott jogalap a tények és bizonyítékok elferdítésén, az indokolási kötelezettség megsértésén és az észszerű határidők fegyelmi eljárások terén való betartásának elvével kapcsolatos téves jogalkalmazáson alapul.

18.7.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 260/48

2016. május 26-án benyújtott kereset – GeoClimaDesign kontra EUIPO – GEO Gesellschaft für ENERGIE und Oekologie (GEO)

(T-280/16. sz. ügy)

(2016/C 260/59)

A keresetlevél nyelve: német

Felek

Felperes: GeoClimaDesign AG (Fürstenwalde/Spree, Németország) (képviselő: B. Lanz ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: GEO Gesellschaft für ENERGIE und Oekologie GmbH (Langenhorn, Németország)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy jogosultja: A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban

A vitatott védjegy:„GEO” uniós szóvédjegy – 8331076. sz. uniós védjegy

Az EUIPO előtti eljárás: Törlési eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának 2016. március 29-én hozott határozata (R 1679/2015-4. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—

törölje a szóban forgó védjegyet, másodlagosan a következők vonatkozásában törölje a szóban forgó védjegyet: a 35. osztályba tartozó, megújuló energiaforrásokhoz, különösen szélturbinákhoz és szélerőművekhez kapcsolódó építési projektek szervezési előkészítése, a 37. osztályba tartozó, megújuló energiaforrásokhoz, különösen szélturbinákhoz és szélerőművekhez kapcsolódó projektek megvalósítása során nyújtott ingatlanfejlesztési szolgáltatások; a 37. osztályba tartozó szélturbina-javítás és –karbantartás, valamint energiaellátási projektek műszaki projekttervezése; megújuló energiaforrásokhoz, különösen szélturbinákhoz és szélerőművekhez kapcsolódó projektek műszaki projekttervezése; megújuló energiaforrásokhoz, különösen szélturbinákhoz kapcsolódó mérnöki szolgáltatások; a 42. osztályba tartozó műszaki és tudományos szakvélemények készítése;

—	az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalap

—	A 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontjával és 7. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összefüggésben értelmezett 52. cikke (1) bekezdése a) pontjának megsértése.

18.7.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 260/48

2016. június 2-án benyújtott kereset – Solelec és társai kontra Parlament

(T-281/16. sz. ügy)

(2016/C 260/60)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperesek: Solelec SA (Esch-sur-Alzette, Luxemburg), Mannelli & Associés SA (Bertrange, Luxemburg), Paul Wagner et fils SA (Luxembourg, Luxemburg), Socom SA (Foetz, Luxemburg) (képviselő: S. Marx ügyvéd)

Alperes: Európai Parlament

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg az Európai Parlament Infrastrukturális és Logisztikai Főigazgatóságának a 2016. május 27-i D(2016)14480 határozatát, amelyben az elutasította a SOLELEC S.A., a MANNELLI & ASSOCIÉS S.A., a PAUL WAGNER & FILS S.A. és a SOCOM S.A. társaságból álló „ELECTRO KAD” ideiglenes társulásnak a luxembourgi Konrad Adenauer épület kibővítését és felújítását érintő projekt „elektromos áram – egyenáram” című 75. tételére vonatkozó, az INLO-D-UPIL-T-15-AO6. referenciaszámú közbeszerzési eljárás keretében 2016. január 14-én benyújtott ajánlatát, és azon határozatot, amelyben a Parlament az érintett szerződést egy másik ajánlattevőnek ítélte oda;

—

rendelje el közbeszerzési dosszié azon dokumentumainak benyújtását, amelyekben az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól szóló, 2012. október 29-i 1268/2012/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet 160. cikkének (3) bekezdése alapján jegyzőkönyvet készítettek a Parlament és az ajánlattevők közötti kapcsolatfelvételekről;

—	az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek két jogalapra hivatkoznak.

Az első, a kiválasztási szempontok figyelmen kívül hagyására alapított jogalap, amely szempontoknak nem felelt meg a nyertes ajánlattevő ideiglenes társulás, amennyiben tagjai nem rendelkeztek jogi személyiséggel a munkák teljes időtartama alatt, és nyertes ajánlattevő ideiglenes társulás nem hivatkozhatott az ajánlattételhez szükséges dokumentációban előírt műszaki és szakmai alkalmasságra vonatkozó referenciákra.

A második, az értékelési szempontok figyelmen kívül hagyására alapított jogalap. A felperesek által benyújtott ajánlatok nyertes ajánlattevő ideiglenes társulás ajánlatával történő összehasonlításából kitűnik, hogy az utóbbi kirívóan alacsony értékű ellenszolgáltatást tartalmazó jellegű, ami miatt az alperesnek el kellett volna utasítani az ajánlatot, és a szerződést a felpereseknek kellett volna odaítélnie.

18.7.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 260/49

2016. május 30-án benyújtott kereset – Dominator International kontra EUIPO (DREAMLINE)

(T-285/16. sz. ügy)

(2016/C 260/61)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Dominator International GmbH (Bécs, Ausztria) (képviselő: N. Gugerbauer ügyvéd

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy:„DREAMLINE” uniós szóvédjegy – 1222091. sz. védjegybejelentés

A megtámadott határozat: az EUIPO második fellebbezési tanácsának 2016. március 4-én hozott határozata (R 1669/2015-2. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	az EUIPO-t kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok

—	A 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése;

—	a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése c) pontjának megsértése;

—	a 207/2009 rendelet 7. cikke (2) bekezdésének megsértése.

18.7.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 260/50

2016. június 2-án benyújtott kereset – Kneidinger kontra EUIPO – Topseat International (WC-ülőke)

(T-286/16. sz. ügy)

(2016/C 260/62)

A keresetlevél nyelve: német

Felek

Felperes: Ernst Kneidinger (Wilhering, Ausztria) (képviselő: M. Grötschl ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Topseat International (Plano, Texas, Egyesült Államok)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott formatervezési minta jogosultja: felperes

A vitatott formatervezési minta: 2274035-0001. sz. közösségi formatervezési minta

A megtámadott határozat: az EUIPO harmadik fellebbezési tanácsának 2016. április 5-én hozott határozata (R 1030/2015-3. sz. ügy).

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	az EUIPO-ot kötelezze a jelen eljárás költségeinek – így különösen a jelen beadvánnyal kapcsolatos költségek, valamint a későbbiekben az esetleges tárgyalással kapcsolatos költségek és az útiköltségek –, továbbá a fellebbezési eljárás költségeinek viselésére.

Jogalap

—	a 6/2002 rendelet 6. cikke (1) és (3) bekezdésének megsértése.

18.7.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 260/51

2016. június 2-án benyújtott kereset – Convivo kontra EUIPO – Porcesadora Nacional de Alimentos (M'Cooky)

(T-288/16. sz. ügy)

(2016/C 260/63)

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: Convivo GmbH (Bécs, Ausztria) (képviselő: C. Düchs ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Porcesadora Nacional de Alimentos C.A. Pronaca (Quito, Ecuador)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy jogosultja: Felperes

A vitatott védjegy: az „M’Cooky” szóvédjegyre vonatkozó, az Európai Uniót megjelölő nemzetközi lajstromozás – 1 075 242. sz., az Európai Uniót megjelölő nemzetközi lajstromozás

Az EUIPO előtti eljárás: Felszólalási eljárás

A megtámadott határozat: Az EUIPO második fellebbezési tanácsának 2016. március 7-én hozott határozata (R 1039/2015-2. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	az EUIPO-t kötelezze a jelen bírósági eljárás – beleértve a fellebbezési és felszólalási eljárásokat – költségeinek viselésére;

—	at EUIPO-t és a beavatkozó felet kötelezze saját költségeik viselésére.

Jogalap

—	a 207/2009 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése.

18.7.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 260/52

A Közszolgálati Törvényszék első tanácsa elnökének 2016. június 7-i végzése – Verile kontra Bizottság

(F-108/12. sz. ügy) (1)

((Közszolgálat - Tisztviselők - Nyugdíjak - A személyzeti szabályzat VIII. melléklet 11. cikkének (2) bekezdése - Valamely nemzeti nyugdíjrendszerben megszerzett nyugdíjjogosultság átvitele az uniós nyugdíjrendszerbe - A nyugdíjra jogosító szolgálati idő jóváírására vonatkozó javaslat - Kereset - Megsemmisítés - Fellebbezés - A nyugdíjra jogosító szolgálati idő jóváírására vonatkozó javaslat megsemmisítésére irányuló kereseti kérelmek átminősítése - A nyugdíjjogosultság átvitelét követően jóváírt, nyugdíjra jogosító szolgálati évek elismerésére vonatkozó határozat megsemmisítésére irányuló megsemmisítésre irányuló kereseti kérelemként való értelmezés - A kereseti kérelmek elutasítása - A fellebbezéssel megtámadott ítélet jogerőre emelkedése - Okafogyottság))

(2016/C 260/64)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Marco Verile (Cadrezzate, Olaszország) (képviselők: kezdetben D. de Abreu Caldas, A. Coolen, É. Marchal, S. Orlandi és J.-N. Louis ügyvédek, később D. de Abreu Caldas, S. Orlandi és J.-N. Louis ügyvédek, majd S. Orlandi és J.-N. Louis ügyvédek, végük J.-N. Louis ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: D. Martin és G. Gattinara meghatalmazottak, később J. Currall és G. Gattinara meghatalmazottak, majd G. Gattinara meghatalmazott, végül G. Gattinara és F. Simonetti meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

A felperes nyugdíjjogosultságának az uniós nyugdíjrendszerbe való átvitelére vonatkozó azon határozat megsemmisítése iránti kérelem, amely határozat a tisztviselők személyzeti szabályzata VIII. mellékletének 11. és 12. cikkére vonatkozó új általános végrehajtási rendelkezéseket alkalmazza.

A végzés rendelkező része

1)	Az F-108/12. sz., Verile kontra Bizottság ügyben nem szükséges határozni.

2)	Marco Verile és az Európai Bizottság maguk viselik saját költségeiket.

(1) HL C 379., 2012.12.8., 34. o.

18.7.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 260/52

A Közszolgálati Törvényszék első tanácsának 2016. június 8-i végzése – Massoulié kontra Parlament

(F-146/15. sz. ügy) (1)

((Közszolgálat - Tisztviselők - Parlament - Intézményközi áthelyezés - 2014. évi előléptetési időszak - Az értékelő jelentések érdempontokra váltása iránti kérelem - A panasz kérelemmé történő átminősítése - A személyzeti szabályzat 90. cikke - Nyilvánvaló elfogadhatatlanság))

(2016/C 260/65)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: François Massoulié (Brüsszel, Belgium) (képviselők: S. Orlandi és T. Martin)

Alperes: Európai Parlament (képviselő: V. Montebello-Demogeot és M. Dean meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

A felperes AD12 besorolási fokozatba való előléptetése óta készített értékelő jelentéseinek érdempontokra váltása iránti kérelmét elutasító parlamenti határozat megsemmisítése iránti kérelem.

A végzés rendelkező része

1)	A Közszolgálati Törvényszék François Massoulié keresetét, mint nyilvánvalóan elfogadhatatlant, elutasítja.

2)	F. Massoulié maga viseli saját költségeit, és köteles viselni az Európai Parlament költségeit.

(1) HL C 68., 2016.2.22., 45. o.

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 260

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	59. évfolyam 2016. július 18.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Az Európai Unió Bírósága
2016/C 260/01	Az Európai Unió Bírósága utolsó kiadványai az Európai Unió Hivatalos Lapjában	1