Az Európai Unió C 193/2009

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

15.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 193/2

A Raad Van Staate (Hollandia) által 2009. május 4-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Stichting Natuur en Milieu, Stichting Greenpeace Nederland, B. Meijer, E. Zwaag, F. Pals kontra College van Gedeputeerde Staten van Groningen, érintett harmadik személy: RWE Power AG

(C-165/09. sz. ügy)

2009/C 193/02

Az eljárás nyelve: holland

A kérdést előterjesztő bíróság

A Raad Van Staate

Az alapeljárás felei

Felperes: Stichting Natuur en Milieu, Stichting Greenpeace Nederland, B. Meijer, E. Zwaag, F. Pals.

Alperes: College van Gedeputeerde Staten van Groningen

Érintett harmadik személy: RWE Power AG

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Azt jelenti-e az irányelvnek megfelelő értelmezés kötelezettsége, hogy úgy lehet és kell értelmezni a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló 96/61/EK irányelvből (1) (jelenleg a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló 2008/1/EK irányelv (2)) fakadó, a Wet milieubeheer által átültetett kötelezettségeket, hogy valamely környezetvédelmi engedély megadása iránti kérelem elbírálása során teljes mértékben figyelembe kell venni az egyes légköri szennyezők nemzeti kibocsátási határértékéről szóló 2001/81/EK irányelv (3) (a továbbiakban: NEC-irányelv) szerinti nemzeti SO2 kibocsátási határértékeket, különösen, amennyiben a 96/61/EK irányelv, jelenleg 2008/1/EK irányelv 9. cikkének (4) bekezdése szerinti kötelezettségről van szó?

Vonatkozik-e a NEC-irányelv 4. cikkének (1) bekezdése szerinti 2002. november 27. és 2010. december 31. közötti időszakra is a tagállam azon kötelezettsége, hogy tartózkodjon olyan előírások meghozatalától, amelyek komolyan veszélyeztetik a szóban forgó irányelv által meghatározott cél megvalósítását?

A korábban említett tartózkodási kötelezettség mellett vagy helyett a 2002. november 27. és 2010. december 31. közötti releváns időszakban vonatkoznak-e tevőleges kötelezettségek az érintett tagállamra abban az esetben, ha ezen időszak letelte után várhatóan vagy valóban túllépik a NEC-irányelv szerinti nemzeti SO2 kibocsátási határértéket?

c)	A 2. a) és a 2. b) kérdés megválaszolása során jelentőséggel bír-e az, hogy a NEC-irányelv szerinti nemzeti SO2kibocsátási határérték túllépéséhez vagy ennek veszélyéhez hozzájáruló létesítmény környezetvédelmi engedély iránti kérelem szerint a létesítményt legkorábban 2011-ben helyezik üzembe?

A második kérdés szerinti kötelezettségekből következik-e az, hogy a tagállamnak meg kell tagadnia a kérelmezett környezetvédelmi engedély megadását, vagy további feltételekhez vagy korlátozásokhoz kell kötnie az engedélyt, ha nem biztosított, hogy a környezetvédelmi engedély iránti kérelemmel érintett létesítmény nem járul hozzá a nemzeti SO2 kibocsátási határérték túllépéséhez vagy ennek veszélyéhez? Ennek a kérdésnek a megválaszolása során jelentőséggel bír-e az, hogy a létesítmény milyen mértékben járul hozzá ehhez a túllépéshez vagy ennek veszélyéhez?

Vagy az következik-e a NEC-irányelvből, hogy valamely tagállam a nemzeti SO2 kibocsátási határérték túllépése vagy ennek veszélye esetén is rendelkezik mérlegelési jogkörrel arra vonatkozóan, hogy az ezen irányelvben előírt célok eléréséhez az engedély megtagadása vagy további feltételekhez és korlátozásokhoz kötése helyett más intézkedéseket hozzon, például másfajta kiegyenlítést alkalmazzon?

4.	Amennyiben a tagállammal szemben fennállnak a második és a harmadik kérdés szerinti kötelezettségek, hivatkozhat-e magánszemély a nemzeti bíróság előtt ezen kötelezettségek betartására?

a)	Hivatkozhat-e magánszemély közvetlenül a NEC-irányelv 4. cikkére?

b)	Ha igen, a közvetlen hivatkozás 2002. november 27-e vagy csak 2010. december 31-e után lehetséges? Ennek a kérdésnek a megválaszolása során jelentőséggel bír-e az, hogy a környezetvédelmi engedély iránti kérelemből kitűnik, hogy az engedélyezett létesítményt legkorábban 2011-ben helyezik üzembe?

Amennyiben valamely környezetvédelmi engedély megadása és/vagy más intézkedések meghozatala hozzájárul a NEC-irányelv szerinti nemzeti SO2 kibocsátási határérték túllépéséhez vagy annak veszélyéhez, akkor magánszemély ezen irányelv 4. cikkéből

levezetheti-e az arra vonatkozó általános igényét, hogy az érintett tagállam olyan intézkedéscsomagot állítson össze, amellyel legkésőbb 2010-ig a NEC-irányelv szerinti nemzeti kibocsátási határértéknél alacsonyabb szintre korlátozza a nemzeti SO2 kibocsátást, vagy ha ez nem sikerül, akkor olyan intézkedéscsomagot állítson össze, amellyel a kibocsátás a lehető leggyorsabban erre a szintre korlátozható;

levezetheti-e az arra vonatkozó konkrét igényét, hogy az érintett tagállam egy meghatározott létesítmény vonatkozásában olyan egyedi intézkedéseket hozzon — például az engedély megtagadása formájában vagy az engedély megadásának további feltételekhez vagy korlátozásokhoz kötésével —, amelyek hozzájárulnak az éves nemzeti SO2kibocsátásnak a NEC-irányelv szerinti nemzeti kibocsátási határértéknél alacsonyabb szintre korlátozásához, vagy ha ez nem sikerül, akkor olyan intézkedéseket hozzon, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a kibocsátás a lehető leggyorsabban erre a szintre legyen korlátozható?

c)	A 6. a) és a 6. b) kérdés megválaszolása során jelentőséggel bír-e az, hogy a létesítmény milyen mértékben járul hozzá a túllépéshez vagy annak veszélyéhez?

(1) A környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló, 1996. szeptember 24-I 96/61/EK tanácsi irányelv (HL L 257., 26. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 3. kötet, 80. o.)

(2) A környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről (kodifikált változat) szóló, 2008. január 15-i 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 24., 8. o.)

(3) Az egyes légköri szennyezők nemzeti kibocsátási határértékeiről szóló, 2001. október 23-i 2001/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 309., 22. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 6. kötet, 320. o.)

15.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 193/3

A Raad van Staate (Hollandia) által 2009. május 11-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Stichting Natuur en Milieu, Stichting Zuid-Hollandse Milieufederatie, Stichting Greenpeace Nederland, Vereniging van Verontruste Burgers van Voorne kontra Gedeputeerde Staten van Zuid-Hollandse, érintett harmadik személy: Electrabel Nederland NV und Burgemeester en Wethouders Rotterdam

(C-166/09. sz. ügy)

2009/C 193/03

Az eljárás nyelve: holland

A kérdést előterjesztő bíróság

A Raad van Staate

Az alapeljárás felei

Felperes: Stichting Natuur en Milieu, Stichting Zuid-Hollandse Milieufederatie, Stichting Greenpeace Nederland, Vereniging van Verontruste Burgers van Voorne

Alperes: Gedeputeerde Staten van Zuid-Hollandse

Érintett harmadik személy: Electrabel Nederland NV und Burgemeester en Wethouders Rotterdam

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Azt jelenti-e az irányelvnek megfelelő értelmezés kötelezettsége, hogy úgy lehet és kell értelmezni a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló 2008/1/EK irányelvből (1) fakadó, a Wet milieubeheer által átültetett kötelezettségeket, hogy valamely környezetvédelmi engedély megadása iránti kérelem elbírálása során teljes mértékben figyelembe kell venni az egyes légköri szennyezők nemzeti kibocsátási határértékéről szóló 2001/81/EK irányelv (2) (a továbbiakban: NEC-irányelv) szerinti nemzeti SO2 és NOx kibocsátási határértékeket, különösen, amennyiben a 2008/1/EK irányelv 9. cikkének (4) bekezdése szerinti kötelezettségről van szó?

A 2. a) és a 2. b) kérdés megválaszolása során jelentőséggel bír-e az, hogy valamely, a NEC-irányelv szerinti nemzeti SO2 és/vagy NOx kibocsátási határérték túllépéséhez vagy ennek veszélyéhez hozzájáruló létesítmény környezetvédelmi engedély iránti kérelem szerint a létesítményt legkorábban 2011-ben helyezik üzembe?

A második kérdés szerinti kötelezettségekből következik-e az, hogy a tagállamnak meg kell tagadnia a kérelmezett környezetvédelmi engedély megadását, vagy további feltételekhez vagy korlátozásokhoz kell kötnie az engedélyt, ha nem biztosított, hogy a környezetvédelmi engedély iránti kérelemmel érintett létesítmény nem járul hozzá a nemzeti SO2 és/vagy NOx kibocsátási határérték túllépéséhez vagy ennek veszélyéhez? Ennek a kérdésnek a megválaszolása során jelentőséggel bír-e az, hogy a létesítmény milyen mértékben járul hozzá ehhez a túllépéshez vagy ennek veszélyéhez?

Vagy az következik-e a NEC-irányelvből, hogy valamely tagállam a nemzeti SO2 és/vagy NOx kibocsátási határérték túllépése vagy ennek veszélye esetén is rendelkezik mérlegelési mozgástérrel arra vonatkozóan, hogy az ezen irányelvben előírt célok eléréséhez az engedély megtagadása vagy további feltételekhez és korlátozásokhoz kötése helyett más intézkedéseket hozzon, például másfajta kiegyenlítést alkalmazzon?

4.	Amennyiben a tagállammal szemben fennállnak a második és a harmadik kérdés szerinti kötelezettségek, hivatkozhat-e magánszemély a nemzeti bíróság előtt ezen kötelezettségek betartására?

a)	Hivatkozhat-e magánszemély közvetlenül a NEC-irányelv 4. cikkére?

b)	Ha igen, a közvetlen hivatkozás 2002. november 27-e vagy csak 2010. december 31-e után lehetséges? Ennek a kérdésnek a megválaszolása során jelentőséggel bír-e az, hogy a környezetvédelmi engedély iránti kérelemből kitűnik, hogy az engedélyezett létesítményt legkorábban 2011-ben helyezik üzembe?

Amennyiben valamely környezetvédelmi engedély megadása és/vagy más intézkedések meghozatala hozzájárul a NEC-irányelv szerinti nemzeti SO2 és/vagy NOx kibocsátási határérték túllépéséhez vagy annak veszélyéhez, akkor magánszemély ezen irányelv 4. cikkéből

levezetheti-e az arra vonatkozó általános igényét, hogy az érintett tagállam olyan intézkedéscsomagot állítson össze, amellyel legkésőbb 2010-ig a NEC-irányelv szerinti nemzeti kibocsátási határértéknél alacsonyabb szintre korlátozza a nemzeti SO2 és NOx kibocsátást, vagy ha ez nem sikerül, akkor olyan intézkedéscsomagot állítson össze, amellyel a kibocsátás a lehető leggyorsabban erre a szintre korlátozható;

levezetheti-e az arra vonatkozó konkrét igényét, hogy az érintett tagállam egy meghatározott létesítmény vonatkozásában olyan egyedi intézkedéseket hozzon — például az engedély megtagadása formájában vagy az engedély megadásának további feltételekhez vagy korlátozásokhoz kötésével —, amelyek hozzájárulnak az éves nemzeti SO2 és NOx kibocsátásnak a NEC-irányelv szerinti nemzeti kibocsátási határértéknél alacsonyabb szintre korlátozásához, vagy ha ez nem sikerül, akkor olyan intézkedéseket hozzon, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a kibocsátás a lehető leggyorsabban erre a szintre legyen korlátozható?

c)	A 6. a) és a 6. b) kérdés megválaszolása során jelentőséggel bír-e az, hogy a létesítmény milyen mértékben járul hozzá a túllépéshez vagy annak veszélyéhez?

(1) A környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről (kodifikált változat) szóló, 2008. január 15-i 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 24., 8. o.)

(2) Az egyes légköri szennyezők nemzeti kibocsátási határértékeiről szóló, 2001. október 23-i 2001/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 309., 22. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 6. kötet, 320. o.)

15.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 193/4

A Raad von Staate (Hollandia) által 2009. május 11-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Stichting Natuur en Milieu, Stichting Zuid-Hollandse Milieufederatie, Stichting Greenpeace Nederland, Vereniging van Verontruste Burgers van Voorne kontra Gedeputeerde Staten van Zuid-Holland, érintett harmadik személyek: E.On Benelux és Burgemeester en Wethouders Rotterdam

(C-167/09. sz. ügy)

2009/C 193/04

Az eljárás nyelve: holland

A kérdést előterjesztő bíróság

Raad von Staate

Az alapeljárás felei

Felperes: Stichting Natuur en Milieu, Stichting Zuid-Hollandse Milieufederatie, Stichting Greenpeace Nederland, Vereniging van Verontruste Burgers van Voorne

Alperes: Gedeputeerde Staten van Zuid-Holland

Érintett harmadik személyek: E.On Benelux és Burgemeester en Wethouders Rotterdam

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Azt jelenti-e az irányelvnek megfelelő értelmezés kötelezettsége, hogy úgy lehet és kell értelmezni a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló 96/61/EK irányelvből (1) (jelenleg a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló 2008/1/EK irányelv (2)) fakadó, a Wet milieubeheer által átültetett kötelezettségeket, hogy valamely környezetvédelmi engedély megadása iránti kérelem elbírálása során teljes mértékben figyelembe kell venni az egyes légköri szennyezők nemzeti kibocsátási határértékéről szóló 2001/81/EK irányelv (3) (a továbbiakban: NEC-irányelv) szerinti nemzeti SO2 és NOx kibocsátási határértékeket, különösen, amennyiben a 96/61/EK irányelv, jelenleg 2008/1/EK irányelv 9. cikkének (4) bekezdése szerinti kötelezettségről van szó?

A második kérdés szerinti kötelezettségekből következik-e az, hogy a tagállamnak meg kell tagadnia a kérelmezett környezetvédelmi engedély megadását, vagy további feltételekhez vagy korlátozásokhoz kell kötnie az engedélyt, ha nem biztosított, hogy a környezetvédelmi engedély iránti kérelemmel érintett létesítmény nem járul hozzá a nemzeti SO2 és/vagy NOx kibocsátási határérték túllépéséhez vagy ennek veszélyéhez? Ennek a kérdésnek a megválaszolása során jelentőséggel bír-e az, hogy a létesítmény milyen mértékben járul hozzá ehhez a túllépéshez vagy ennek veszélyéhez?

4.	Amennyiben a tagállammal szemben fennállnak a második és a harmadik kérdés szerinti kötelezettségek, hivatkozhat-e magánszemély a nemzeti bíróság előtt ezen kötelezettségek betartására?

a)	Hivatkozhat-e magánszemély közvetlenül a NEC-irányelv 4. cikkére?

b)	Ha igen, a közvetlen hivatkozás 2002. november 27-e vagy csak 2010. december 31-e után lehetséges? Ennek a kérdésnek a megválaszolása során jelentőséggel bír-e az, hogy a környezetvédelmi engedély iránti kérelemből kitűnik, hogy az engedélyezett létesítményt legkorábban 2011-ben helyezik üzembe?

levezetheti-e az arra vonatkozó általános igényét, hogy az érintett tagállam olyan intézkedéscsomagot állítson össze, amellyel legkésőbb 2010-ig a NEC-irányelv szerinti nemzeti kibocsátási határértéknél alacsonyabb szintre korlátozza a nemzeti SO2 és NOx kibocsátást, vagy ha ez nem sikerül, akkor olyan intézkedéscsomagot állítson össze, amellyel a kibocsátás a lehető leggyorsabban erre a szintre korlátozható;

levezetheti-e az arra vonatkozó konkrét igényét, hogy az érintett tagállam egy meghatározott létesítmény vonatkozásában olyan egyedi intézkedéseket hozzon — például az engedély megtagadása formájában vagy az engedély megadásának további feltételekhez vagy korlátozásokhoz kötésével —, amelyek hozzájárulnak az éves nemzeti SO2 és NOx kibocsátásnak a NEC-irányelv szerinti nemzeti kibocsátási határértéknél alacsonyabb szintre korlátozásához, vagy ha ez nem sikerül, akkor olyan intézkedéseket hozzon, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a kibocsátás a lehető leggyorsabban erre a szintre legyen korlátozható?

c)	A 6. a) és a 6. b) kérdés megválaszolása során jelentőséggel bír-e az, hogy a létesítmény milyen mértékben járul hozzá a túllépéshez vagy annak veszélyéhez?

(1) A környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló, 1996. szeptember 24-i 96/61/EK tanácsi irányelv (HL L 257., 26. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 3. kötet, 80. o.)

(3) Az egyes légköri szennyezők nemzeti kibocsátási határértékeiről szóló, 2001. október 23-i 2001/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 309., 22. o., magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 6. kötet, 320. o.)

15.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 193/5

A High Court of Justice in Northern Ireland, Queen’s Bench Division (Egyesült Királyság) által 2009. május 19-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Seaport (NI) Limited kontra Department of the Environment for Northern Ireland

(C-182/09. sz. ügy)

2009/C 193/05

Az eljárás nyelve: angol

A kérdést előterjesztő bíróság

High Court of Justice in Northern Ireland, Queen’s Bench Division

Az alapeljárás felei

Felperes: Seaport (NI) Limited

Alperes: Department of the Environment for Northern Ireland

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Meddig terjed a tagállamok arra vonatkozó jogköre, hogy a bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2001. június 7-i 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) (a továbbiakban: SKV-irányelv) 13. cikkének (3) bekezdése alapján úgy döntsenek, hogy egy olyan terv vagy program környezeti vizsgálata, amelynek vonatkozásában az első hivatalos előkészítő tevékenység 2004. július 21. előtt történt, nem megvalósítható, illetve a nemzeti hatóságok eseti alapon mely kérdéseket vehetnek figyelembe egy ilyen döntés meghozatala során?

Ha egy tagállam nemzeti hatósága 2004-ben úgy döntött, hogy megvalósítható valamely terv megfelelése az SKV-irányelvnek (és ezt az álláspontját később a nemzeti bíróság előtt is fenntartotta), jogosult-e 2007 novemberében felülvizsgálni ezt a határozatot, és úgy dönteni, hogy az említett terv SKV-irányelvnek való megfelelése nem megvalósítható?

3)	A második kérdésben leírt döntéshozatali eljárás visszaható hatályú döntés meghozatalát jelenti-e a megvalósíthatatlanság vonatkozásában, és ha igen, akkor az SKV-irányelv 13. cikkének (3) bekezdése enged-e ilyen visszaható hatályú döntést, és ha igen, milyen feltételekkel?

4)	A jelen ügyben a nemzeti hatóság által a Draft Northern Area Plan környezeti hatásvizsgálatának megvalósíthatatlanságáról 2007. november 6-án meghozott döntés elfogadásakor figyelembe vett tényezőket a hatóság az SKV-irányelv 13. cikkének (3) bekezdése értelmében jogosult volt-e figyelembe venni?

(1) HL L 197., 30. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 6. kötet, 157. o.

15.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 193/6

A Naczelny Sąd Administracyjny (Lengyel Köztársaság) által 2009. május 28-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Dyrektor Izby Skarbowej w Białymstoku kontra Profaktor Kulesza, Frankowski, Trzaska spółka jawna w Białymstoku

(C-188/09. sz. ügy)

2009/C 193/06

Az eljárás nyelve: lengyel

A kérdést előterjesztő bíróság

Naczelny Sąd Administracyjny

Az alapeljárás felei

Felperes: Dyrektor Izby Skarbowej w Białymstoku

Alperes: Profaktor Kulesza, Frankowski, Trzaska spółka jawna w Białymstoku

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Kizárja-e a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról — közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapításról szóló, 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelv (1) 2. cikkével, 10. cikkének (1) és (2) bekezdésével, valamint 17. cikkének (1) és (2) bekezdésével összefüggésben értelmezett, a tagállamok forgalmi adókra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról szóló, 1967. április 11-i 67/227/EGK első tanácsi irányelv (2) 2. cikkének első és második bekezdése azt a lehetőséget, hogy a termékeket és szolgáltatásokat terhelő adóról szóló, 2004. március 11-i lengyel törvény (Dz. U. 54. sz. 535. pont, módosításokkal) 111. cikke — (1) bekezdéssel összefüggésben értelmezett — (2) bekezdésének megfelelően bevezessék a fizetendő adó összegének a termékek és szolgáltatások megszerzésére kivetett adó összege 30 %-ával való csökkentésére vonatkozó jog ideiglenes elvesztését azon adóalanyok vonatkozásában, akik nem gazdasági tevékenységet végző természetes személyeknek, valamint egyedi mezőgazdasági üzem formájában gazdasági tevékenységet végző személyeknek értékesítenek, és megsértik a forgalomnak és a fizetendő adó mértékének pénztárgépek alkalmazásával való rögzítésére vonatkozó kötelezettséget?

Lehet-e a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról — közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapításról szóló, 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelv 27. cikkének (1) bekezdése szerinti „különös intézkedések” révén, azok jellegére és céljára tekintettel, ideiglenesen korlátozni az adóalanyok adólevonási jogának mértékét, ahogyan azt a termékeket és szolgáltatásokat terhelő adóról szóló, 2004. március 11-i lengyel törvény (Dz. U. 54. sz., 535. pont, módosításokkal) 111. cikkének — az (1) bekezdéssel összefüggésben értelmezett — (2) bekezdése előírja, olyan adóalanyok vonatkozásában, akik megsértik a forgalomnak és az adó mértékének pénztárgépek alkalmazásával való rögzítésének kötelezettségét, valamint, ezzel összefüggésben, a különös intézkedések bevezetése megköveteli-e az 1977. május 17-i hatodik tanácsi irányelv 27. cikkének (2)–(4) bekezdése szerinti eljárás betartását?

Magában foglalja-e a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról — közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapításról szóló, 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelv 33. cikkének (1) bekezdésében említett tagállami jog azt a jogosultságot, hogy a forgalomnak és a fizetendő adó mértékének pénztárgépek alkalmazásával való rögzítésére vonatkozó kötelezettséget megsértő adóalanyok vonatkozásában szankciót vezessenek be a fizetendő adó összegének a termékek és szolgáltatások megszerzésére kivetett adó összege 30 %-ával való csökkentésére vonatkozó jog ideiglenes elvesztése formájában, ahogyan azt a termékeket és szolgáltatásokat terhelő adóról szóló, 2004. március 11-i lengyel törvény (Dz. U. 54. sz. 535. pont, módosításokkal) 111. cikkének — az (1) bekezdéssel összefüggésben értelmezett — (2) bekezdése előírja?

(1) HL L 145, 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 1. kötet, 23. o.

(2) HL 1967.,71, 1301. o.; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 1. kötet, 3. o.

15.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 193/7

Az Elsőfokú Bíróság (második tanács) T-249/06. sz., Interpipe Nikopolsky Seamless Tubes Plant Niko Tube ZAT (Interpipe Niko Tube ZAT), korábban Nikopolsky Seamless Tubes Plant „Niko Tube” ZAT, Interpipe Nizhnedneprovsky Tube Rolling Plant VAT (Interpipe NTRP VAT), korábban Nizhnedneprovsky Tube-Rolling Plant VAT kontra az Európai Közösségek Tanácsa ügyben 2009. március 10-én hozott ítélete ellen az Európai Unió Tanácsa által 2009. május 29-én benyújtott fellebbezés

(C-191/09. P. sz. ügy)

2009/C 193/07

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: az Európai Unió Tanácsa (képviselők: J.-P. Hix meghatalmazott és G. Berrisch ügyvéd)

A többi fél az eljárásban: Interpipe Nikopolsky Seamless Tubes Plant Niko Tube ZAT (Interpipe Niko Tube ZAT), korábban Nikopolsky Seamless Tubes Plant „Niko Tube” ZAT, Interpipe Nizhnedneprovsky Tube Rolling Plant VAT (Interpipe NTRP VAT), korábban Nizhnedneprovsky Tube-Rolling Plant VAT, az Európai Közösségek Bizottsága

A fellebbező kérelmei

—

A Bíróság helyezze hatályon kívül az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságának 2009. március 10-én hozott ítéletét annyiban, amennyiben egyrészt az Elsőfokú Bíróság hatályon kívül helyezte a megtámadott határozatot, amennyiben az elsőfokú eljárás felperesei által gyártott termékek Európai Közösségbe irányuló exportjai esetében megállapított dömpingellenes vám meghaladja azt a vámot, amely akkor lenne alkalmazandó, ha az exportárat nem igazították volna ki jutalékkal azokban az esetekben, amikor az értékesítések a Sepco, SA kapcsolt kereskedelmi társaság közvetítésével történtek (a megtámadott ítélet rendelkező részének 1. pontja), és másrészt az Elsőfokú Bíróság a Tanácsot kötelezte a saját és az elsőfokú eljárás felperesei költségei egynegyedének viselésére (a megtámadott ítélet rendelkező részének 3. pontja);

—	a Bíróság hozzon jogerős ítéletet az ügyben, és teljes egészében utasítsa el az eredeti keresetet;

—	a Bíróság az elsőfokú eljárás felpereseit kötelezze a fellebbezési eljárás és az Elsőfokú Bíróság előtti eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A Tanács azt állítja, hogy az Elsőfokú Bíróság

—

tévesen alkalmazta a gazdasági egység fogalmára vonatkozó ítélkezési gyakorlatot analógia útján a dömpingellenes alaprendelet (1) 2. cikke (10) bekezdése i) pontjának alkalmazására, mivel figyelmen kívül hagyta, hogy a rendes érték és az exportár számítását, valamint annak kérdését, hogy a kiigazítások elvégezhetők-e, eltérő szabályok rendezik. E tekintetben az Elsőfokú Bíróság megsértette az indokolási kötelezettségét is;

—

tévesen alkalmazta a jogot azon bizonyítási kötelezettség értelmezése során, amely az intézményeket az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének i) pontja alapján történő kiigazítás elvégzése során terheli, mivel nem a dömpingellenes eljárások rendes bizonyítási terhét alkalmazta, és következésképpen tévesen alkalmazta a jogot azáltal, hogy nem a bírói felülvizsgálat helyes előírásait alkalmazta az intézmények általi gazdasági értékelést illetően;

—

tévesen alkalmazta a jogot azáltal, hogy hibás jogi kritériumot alkalmazott az intézmények 2. cikk (10) bekezdésének i) pontja alapján történő kiigazítás elvégzésére vonatkozó határozatának az értékelésekor, mivel azon feltevésre alapított határozatot értékelt, hogy a gazdasági egység fogalma alkalmazandó a rendes érték és az exportár összehasonlítására;

—	tévesen alkalmazta a jogot annak megállapítása során, hogy az intézmények nyilvánvaló értékelési hibát követtek el az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdése első albekezdésének alkalmazása során;

—	tévesen alkalmazta a jogot azáltal, hogy túl szigorúan értelmezte a tájékoztatási kötelezettséget;

—	tévesen alkalmazta a jogot azáltal, hogy nem alkalmazta helyesen a védelemhez való jog általa (helyesen) megállapított megsértésének jogi kritériumát;

—	tévesen alkalmazta a jogot az állítólagos eljárási szabálytalanság hatásának értékelése során azért is, mivel a 2. cikk (10) bekezdésének i) pontja alapján történő kiigazítás jogszerűségére vonatkozóan jogilag téves megállapításokra támaszkodott.

(1) Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendelet (HL 1996. L 56., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 11. fejezet, 1. kötet, 10. o.)

15.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 193/8

A T-402/07. sz., Kaul GmbH kontra Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) — Bayer AG ügyben 2009. március 25-én hozott ítélet ellen a Kaul GmbH által 2009. június 1-jén benyújtott fellebbezés

(C-193/09. P. sz. ügy)

2009/C 193/08

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: Kaul GmbH (képviselők: R. Kunze Rechtsanwalt és Solicitor, G. Würtenberger Rechtsanwalt)

A többi fél az eljárásban: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM), Bayer AG

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

—

Helyezze hatályon kívül az Európai Közösségek Elsőfokú Bírósága által a T-402/07. sz. Kaul GmbH kontra OHIM — Bayer ügyben 2009. március 25-én hozott ítéletet (a megtámadott ítélet), amelyben elutasította a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) második fellebbezési tanácsának 2007. augusztus 1-jei azon határozata elleni keresetet, amely helyben hagyta a felszólalási osztálynak a 000 195 370. számú „ARCOL” közösségi védjegy ellen benyújtott felszólalás elutasításáról szóló határozatát;

—	tartson tárgyalást az írásbeli szakasz lezárását követően;

—	az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperes azt állítja, hogy az Elsőfokú Bíróság ítélete megvalósítja a 40/94/EK rendelet (1) lényeges rendelkezéseinek sérelmét, ezenkívül sérti az eljárási jog alapelveit. Az Elsőfokú Bíróság 2009. március 25-i ítélete ellen benyújtott fellebbezés az alábbi indokok alapján megalapozott:

—	az Elsőfokú Bíróság tévesen értelmezte a közösségi védjegyről szóló 40/94/EK rendelet 74. cikkének (2) bekezdését, következésképpen a megtámadott ítélet meghozatalakor megsértette e rendelkezést;

—	a megtámadott ítéletben az Elsőfokú Bíróság tévedett, és megsértette a 40/94/EK rendelet 61. cikkének (2) bekezdését és 73. bekezdését, amikor úgy ítélte, hogy a meghallgatáshoz való jog megsértésének az eljárás kimenetele szempontjából nincs jelentősége;

—	az Elsőfokú Bíróság tévedett, amikor helyben hagyta a fellebbezési tanács által a 40/94/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti összetéveszthetőségre vonatkozóan elvégzett értékelést.

(1) A közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendelet (HL L 11., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 146. o.).

15.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 193/8

Az Elsőfokú Bíróság (első tanács) T-332/06. sz., Alcoa Trasformazioni Srl kontra Európai Közösségek Bizottsága ügyben 2009. március 25-én hozott ítélete ellen az Alcoa Trasformazioni Srl által 2009. június 1-jén benyújtott fellebbezés

(C-194/09. sz. ügy)

2009/C 193/09

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: Alcoa Trasformazioni Srl (képviselők: M. Siragusa, T. Müller-Ibold, T. Graf, F. Salerno ügyvédek)

A másik fél az eljárásban: az Európai Közösségek Bizottsága

A fellebbező kérelmei

—	A Bíróság helyezze hatályon kívül az Elsőfokú Bíróság T-332/06. sz., Alcoa Trasformazioni Srl kontra Európai Közösségek Bizottsága ügyben 2009. március 25-én hozott ítéletét;

—	a Bíróság semmisítse meg a 2006/C 214/03 bizottsági határozatot, amelyről az Olasz Köztársaságot 2006. július 19-én értesítették, amennyiben az az Alcoa Trasformazioni Srl tulajdonában álló alumíniumgyártó létesítmények számára nyújtott villamosenergia-díjakat érinti.

Másodlagosan

—	a Bíróság utalja vissza az ügyet az Elsőfokú Bíróság elé ismételt megfontolás céljából, összhangban a Bíróság ítéletében foglaltakkal;

és mindenesetre

—	a Bíróság kötelezze a Bizottságot a fellebbező részéről felmerült ügyvédi díjak és költségek viselésére a Bíróság eljárási szabályzata 69. cikkének értelmében, beleértve a Bizottságnak az elsőfokú eljárás során felmerült költségekként kifizetett összegek visszatérítését.

Jogalapok és fontosabb érvek

Tekintve a Bizottság korábbi megállapítását, mely szerint az egyes nagy energiafogyasztású olaszországi iparvállalatok esetében alkalmazott villamosenergia-díjak nem minősülnek állami támogatásnak, felmerül a kérdés, hogy ilyen körülmények között a Bizottságnak milyen vizsgálati és indokolási normát kell alkalmaznia a hivatalos eljárás megindítása előtt. Az Alcoa úgy érvel, hogy abban az esetben, ha a Bizottság korábban megállapította, hogy az intézkedés nem minősül állami támogatásnak, nem indíthat ilyen eljárást amennyiben előbb nem végzett átfogó előzetes vizsgálatot, amely igazolja, hogy a korábbi megállapítások miért vesztették érvényüket. A Bizottságnak továbbá kellően világos indokolást kell nyújtania a hivatalos vizsgálatot megindító határozatában. Az Alcoa arra hivatkozik, hogy az Elsőfokú Bíróság tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy a Bizottság anélkül indíthat hivatalos eljárást, hogy megvizsgálná, hogy az eredeti 1996. évi határozatban található elemzés érvénytelenné vált-e. A Bizottság korábbi megállapítása, mely szerint az intézkedés nem minősül állami támogatásnak, felveti annak kérdését is, hogy milyen eljárás alkalmazandó abban az esetben, ha a Bizottság úgy határoz, hogy újra megvizsgálja az ügyet és hivatalos eljárást indít a szóban forgó intézkedéssel kapcsolatban. Mind az alkalmazandó eljárási szabályokból, mind a jogbiztonság és a bizalomvédelem alapvető elveiből az következik, hogy ilyen körülmények között a meglévő támogatásra vonatkozó vizsgálati eljárást kell alkalmazni. Az Elsőfokú Bíróság tévesen alkalmazta a jogot, amikor azt állapította meg, hogy a Bizottság helyesen alkalmazta az új támogatásra vonatkozó vizsgálati eljárást az Alcoa díjainak vizsgálatakor.

15.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 193/9

A High Court of Justice (Chancery Division) (Patents Court) (England and Wales) által 2009. május 29-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Synthon BV kontra Merz Pharma GmbH & Co KG

(C-195/09. sz. ügy)

2009/C 193/10

Az eljárás nyelve: angol

A kérdést előterjesztő bíróság

High Court of Justice (Chancery Division) (Patents Court) (England and Wales).

Az alapeljárás felei

Felperes: Synthon BV.

Alperes: Merz Pharma GmbH & Co KG.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Az 1768/92/EK (1) tanácsi rendelet 13. és 19. cikkének alkalmazásában egy forgalomba hozatali engedély tekinthető-e a „Közösségen belüli forgalomba [hozatalra] vonatkozó első engedély[nek]”, ha azt a 65/65/EGK (2) tanácsi irányelvvel összhangban álló nemzeti szabályozás alapján adták ki, vagy szükséges-e ezen felül annak bizonyítása is, hogy a szóban forgó forgalomba hozatali engedély kiadása során a nemzeti hatóság elvégezte az irányelvben meghatározott hatósági eljárás szerinti adatértékelést?

Az 1768/92/EK tanácsi rendelet 13. és 19. cikkének alkalmazásában a „Közösségen belüli forgalomba [hozatalra] vonatkozó első engedély” kifejezés magában foglalja-e azokat a forgalomba hozatali engedélyeket, melyeknek a 65/65/EGK tanácsi irányelvvel összhangban lévő engedélyezési rendszerrel való együttes fennállását a nemzeti jog lehetővé tette?

3.	Az 1768/92/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozik-e a 2. cikkben meghatározottak szerint az a termék, amelynek az EGK-n belüli első forgalomba hozatalát úgy engedélyezték, hogy a termékre vonatkozóan nem folytattak le a 65/65/EGK tanácsi irányelvben előírt hatósági eljárást?

4.	Amennyiben nem, úgy érvénytelen-e az ilyen termékre vonatkozóan kiadott KOT?

(1) A gyógyszerek kiegészítő oltalmi tanúsítványának bevezetéséről szóló, 1992. június 18-i 1768/92/EGK tanácsi rendelet (HL L 182., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 11. kötet, 200. o.)

(2) A törzskönyvezett gyógyszerkészítményekre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási intézkedésekben megállapított rendelkezések közelítéséről szóló, 1965. január 26-i 65/65/EGK irányelv (HL 1965. 22., 369. o.)

15.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 193/9

Az Európai Iskolák Felülbírálati Bizottsága által 2009. május 29-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Paul Miles és társai, valamint Robert Watson Mac Donald kontra az Európai Iskolák főtitkára

(C-196/09. sz. ügy)

2009/C 193/11

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Az Európai Iskolák Felülbírálati Bizottsága

Az alapeljárás felei

Felperesek: Paul Miles és társai, valamint Robert Watson Mac Donald

Alperes: az Európai Iskolák főtitkára

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)	Úgy kell-e értelmezni az EK-Szerződés 234. cikkét, hogy a hatálya alá tartozik az olyan bíróság, mint az Európai Iskolák alapszabályát megállapító egyezmény (1) 27. cikkével létrehozott Felülbírálati Bizottság, és mivel ez a bizottság végső fokon határoz, köteles a Bírósághoz fordulni?

Amennyiben az első kérdésre adott válasz igenlő, úgy kell-e értelmezni az EK-Szerződés 12. és 39. cikkét, hogy azokkal ellentétes az olyan díjazási rendszer alkalmazása, mint amilyet az Európai Iskolákban alkalmaznak, annyiban, amennyiben ez a rendszer — annak ellenére, hogy kifejezetten utal az európai tisztviselők díjazási rendszerére — nem teszi lehetővé, hogy teljes mértékben — tehát akár visszamenőleges hatállyal is — figyelembe vegyék valamely pénznem értékének csökkenését, amely a vásárlóerő csökkenésével jár az érintett tagállam hatóságai által kirendelt tanárok számára?

Amennyiben a második kérdésre adott válasz igenlő, az olyan helyzetbeli különbség, mint amilyen egyfelől az európai iskolákba kirendelt tanárok — akik díjazását a nemzeti hatóságok és az őket foglalkoztató európai iskola együttesen biztosítja —, másfelől az Európai Közösség tisztviselői — akik díjazását egyedül ez utóbbi biztosítja — között áll fenn, a fent hivatkozott cikkekben szereplő elvekre tekintettel, illetve annak ellenére, hogy a[z Európai Iskolákba kirendelt alkalmazottak] személyzeti szabályzat[a] kifejezetten utal az európai tisztviselők személyzeti szabályzatára, indokolhatja-e, hogy eltérőek legyenek a vásárlóerő egységességének fenntartása érdekében alkalmazott árfolyamok?

(1) HL 1994., L 212., 3. o.

15.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 193/10

Az Augstākās tiesas Senāta (Lett Köztársaság) által 2009. június 4-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Schenker SIA kontra Valsts ieņēmumu dienests

(C-199/09. sz. ügy)

2009/C 193/12

Az eljárás nyelve: lett

A kérdést előterjesztő bíróság

Augstākās tiesas Senāta

Az alapeljárás felei

Felperes: Schenker SIA

Alperes: Valsts ieņēmumu dienests.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló,1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet (1) 6. cikkének (2) bekezdését úgy kell-e értelmezni, hogy egy kötelező érvényű tarifális felvilágosítás iránti kérelem vonatkozásában olyan azonos áruk tekintetében kell kibocsátani kötelező érvényű tarifális felvilágosítást, amely áruk a vonatkozó áruval azonos kereskedelmi névvel, sorszámmal vagy egyéb más azonos, megkülönböztető vagy azonosító jellemzővel rendelkeznek?

(1) HL L 253., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet 6. kötet 3. o.

15.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 193/10

Az Elsőfokú Bíróság (második tanács) T-249/06. sz., Interpipe Nikopolsky Seamless Tubes Plant Niko Tube ZAT (Interpipe Niko Tube ZAT), korábban Nikopolsky Seamless Tubes Plant „Niko Tube” ZAT, Interpipe Nizhnedneprovsky Tube Rolling Plant VAT (Interpipe NTRP VAT), korábban Nizhnedneprovsky Tube-Rolling Plant VAT kontra az Európai Unió Tanácsa ügyben 2009. március 10-én hozott ítélete ellen az Európai Közösségek Bizottsága által 2009. május 27-én benyújtott fellebbezés

(C-200/09P. sz. ügy)

2009/C 193/13

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: H. van Vliet, C. Clyne meghatalmazottak)

A fellebbező kérelmei

A fellebbező kéri, hogy a Bíróság:

—	helyezze hatályon kívül az ítélet rendelkező részének 1. pontját;

—	utasítsa el a keresetet teljes egészében;

—	az Elsőfokú Bíróság előtti eljárás felpereseit kötelezze a fellebbezési eljárás Bizottság részéről felmerült költségeinek a viselésére

Jogalapok és fontosabb érvek

A FELLEBEZÉS ELSŐ JOGALAPJA — a gazdasági egység fogalmának alkalmazása az exportár meghatározásakor

A Bizottság álláspontja szerint az Elsőfokú Bíróság két tekintetben tévesen alkalmazza a jogot, amikor megállapítja: „A rendes érték számítására vonatkozó, azonban analógia útján az exportár számítására is alkalmazandó állandó ítélkezési gyakorlat szerint a jogilag önálló társaságokból álló csoporton belül a gyártási és értékesítési tevékenységek felosztása semmit nem változtat azon a tényen, hogy olyan gazdasági egységről van szó, amely a végzett tevékenységek összességét ilyen módon szervezi, amelyeket más esetben jogi szempontból is önálló egység végez”.

Először is az Elsőfokú Bíróság tévesen alkalmazta a jogot, amikor nem indokolta meg, hogy miért alkalmazandó analógia útján az ún. gazdasági egység fogalma az exportárnak a dömpingellenes vám kiszámításakor való meghatározására.

Másodszor, az Elsőfokú Bíróság tévesen alkalmazta a jogot, amikor nem követte a Bíróság gazdasági egységre vonatkozó állandó ítélkezési gyakorlatát, ideérte többek között a Sharp Corporation, a Minolta Camera, a Ricoh- és Canon-II ügyben hozott ítéletét, amelyekben ellentétes határozatot hozott.

A FELLEBEZÉS MÁSODIK JOGALAPJA — a bizonyítás terhe és a felülvizsgálati mérce

E jogalapot a fellebbező a bizonyítás terhére és a felülvizsgálati mércére alapítja. A Bizottság e tekintetben kifejtett álláspontja szerint az Elsőfokú Bíróság a 180–190. pontban tévesen alkalmazza a jogot azáltal, hogy nem a megfelelő felülvizsgálati mércét alkalmazza. A Kundan- és a Tata-ügyben hozott ítéletre hivatkozva az Elsőfokú Bíróság elmulasztotta azon tény figyelembevételét, hogy az említett ítéletek megfogalmazásából következően az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdését éppen azért fogadták el, hogy rendezzék az olyan helyzeteket, mint amilyen az alapügyben szerepel. E rendelkezés egyértelműen bizonyos mérlegelési jogkört enged az intézmények számára. Az Elsőfokú Bíróság helytelen jogi követelményt írt elő, amely következésképpen különösen magas bizonyítási terhet rótt az intézményekre olyan területen, ahol főszabály szerint széles körű mérlegelési jogkörrel rendelkeznek. Ennélfogva az Elsőfokú Bíróság nem bizonyította a jogilag megkövetelt módon, hogy az intézmények a tények értékelésekor nyilvánvaló hibát követtek el.

A FELLEBEZÉS HARMADIK JOGALAPJA — Az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének első albekezdése.

E harmadik jogalap a vitatott ítélet 193-197. pontját kifogásolja. Ebből következik, hogy amennyiben a fellebbezés első vagy a második jogalapja megalapozott, akkor az Elsőfokú Bíróság saját érvelésének folyományaként jogilag téves azon megállapítása, hogy az intézmények megsértették a 2. cikk (10) bekezdését.

A FELLEBEZÉS NEGYEDIK JOGALAPJA — A VÉDELEMHEZ VALÓ JOG

E jogalap a vitatott ítélet 200-211. pontját kifogásolja. A Bizottság álláspontja szerint e pontokban az Elsőfokú Bíróság túlzottan szigorú, ennél fogva jogosulatlan követelményt támasztott a felperesek védelmi joga vonatkozásában. A kiigazítás összegét és az általa érintett műveletek számát már ismerték a felperesek bizonyos ideje (az első végleges tájékoztató dokumentum óta). Továbbá a második végleges tájékoztató dokumentum a felpereseknek a megkapott dokumentum vonatkozásában tett megjegyzésére válaszul pontosítást nyújtott; a Bizottság tisztázta, hogy a 2. cikk (9) bekezdésére a kiigazítás jogalapjaként való korábbi hivatkozás téves volt. Ennélfogva a felperesek teljes mértékben tisztában voltak azon okokkal, hogy a Bizottság miért kívánt kiigazítást alkalmazni, nevezetesen, hogy álláspontja szerint a Sepco kereskedőként jár el, amely a felperesek javára hasonló feladatokat lát el, mint a jutalék alapján dolgozó ügynök.

A Bizottság álláspontja szerint a felperesek ilyen tájékoztatása elegendő volt a védelemhez való joguk gyakorlásához. Ennélfogva az Elsőfokú Bíróság tévesen alkalmazza a jogot, amikor a 201. pontban kifejti, hogy a végleges tájékoztatóban e tekintetben több információt kellett volna közölni. Az Elsőfokú Bíróság álláspontjával ellentétben a felperesek tudatában voltak azoknak az indokoknak, amiért a Bizottság e kiigazítást kívánta fűzni a Tanácshoz intézett javaslatához, nevezetesen, hogy a Sepco felperesekkel való kapcsolatár kiterjedt a 2. cikk (10) bekezdése i) pontja második mondatának hatálya. Továbbá a Bizottság álláspontja szerint a véleményét alátámasztja a Bíróság korábbi ítélkezési gyakorlata is (pl.: az EFMA-ügyben hozott ítélet).

Végül a Bizottság álláspontja szerint az Elsőfokú Bíróság tévesen alkalmazza a jogot, amikor a 209. pontban, „egybemossa” a kiigazítás jogosságára vonatkozó érdemi kérdést, a felperesek védelemhez való jogának tiszteletben tartására vonatkozó kérdéssel. Megállapítja, hogy: „[…] a fenti[ek] […] alapján bebizonyosodott, hogy [az intézmények jogtalanul jártak el a kiigazítás alkalmazásakor]. Ezért meg kell állapítani, hogy az intézmények, mivel nem adtak végleges indokolást már a második végleges tájékoztatónál, megsértették a felperesek védelemhez való jogát. Az Elsőfokú Bíróság állításával ellentében azonban nem áll fenn összefüggés e két kérdés között. Az a puszta tény, hogy az Elsőfokú Bíróság úgy ítélte meg, hogy jogosulatlan volt a kiigazítás, nem jelenti azt, hogy megsértették a felperesek védelemhez való jogát. Az a kérdés merül fel, hogy az intézmények a közigazgatási eljárás alatt ellátták-e a felpereseket a szükséges információval ahhoz, hogy tájékoztatást tudjanak nyújtani. Az a tény, hogy az Elsőfokú Bíróság úgy ítéli meg, hogy jogosulatlan volt a kiigazítás, nem jelenti azt, hogy „ennélfogva” a közigazgatási eljárás alatt megsértették a felperesek védelemhez való jogát”.

VAJON MAGA A BÍRÓSÁG HATÁROZHAT-E A VITATOTT JOGALAPOKRÓL (vagy vissza kell-e utalni az ügyet az Elsőfokú Bírósághoz)

A Bizottság álláspontja szerint, amennyiben a Bíróság úgy ítéli meg, hogy megalapozottak a fenti jogalapok, és hatályon kívül helyezi a vitatott ítélet rendelkező részének 1. pontját, kellően teljes aktával rendelkezik ahhoz, hogy maga határozzon a vonatkozó jogalapokról (és elutasítsa azokat). Mindazonáltal ez a kérdés a Bíróság hatáskörébe tartozik, és a Bizottság nem megy messzebb e tekintetben.

15.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 193/11

A Bundesverwaltungsgericht (Németország) által 2009. június 8-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Flachglas Torgau GmbH kontra Németországi Szövetségi Köztársaság

(C-204/09. sz. ügy)

2009/C 193/14

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Bundesverwaltungsgericht

Az alapeljárás felei

Felperes: Flachglas Torgau GmbH

Alperes: Németországi Szövetségi Köztársaság

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. január 28-i 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 2. cikke 2. pontjának második mondatát, hogy kizárólag azok a szervek és intézmények járnak el jogalkotói minőségben, amelyek a tagállamok joga szerint a végső (kötelező) döntésért felelősek a jogalkotási eljárásban, vagy jogalkotói minőségben járnak el azok a szervek és intézmények is, amelyekre a tagállam joga a jogalkotási eljárásban hatásköröket és részvételi jogokat ruház, különösen jogszabálytervezetek előterjesztésének és jogszabálytervezetek véleményezésének jogát?

A tagállamok csak akkor rendelkezhetnek-e úgy, hogy a hatóság meghatározása nem foglalja magában a bírói és jogalkotói minőségben eljáró szerveket és intézményeket, ha ugyanakkor az alkotmányos rendelkezéseik az irányelv elfogadásának időpontjában nem rendelkeztek a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. január 28-i 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikke értelmében történő felülvizsgálati eljárásról?

c)	A jogalkotói minőségben eljáró szerveket és intézményeket csak a jogalkotási folyamat lezárásáig nem lehet a hatóság fogalmába tartozónak tekinteni?

A környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. január 28-i 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikke (2) bekezdése első mondatának a) pontja szerinti tanácskozások titkosságát jogszabály írja-e elő akkor, ha a 2003/4/EK irányelvet átültető nemzeti jogi rendelkezés általánosan úgy rendelkezik, hogy a környezeti információkhoz való hozzáférésre irányuló kérelmet el kell utasítani, amennyiben az információk közzététele hátrányosan befolyásolná az adatszolgáltatásra kötelezett szervek tanácskozásainak titkosságát, vagy ehhez külön jogszabályi rendelkezés szükséges a tanácskozások titkosságáról?

(1) HL L 41., 26. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 7. kötet, 375. o.

15.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 193/12

A Korkein hallinto-oikeus (Finnország) által 2009. június 10-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Lahti Energia Oy

(C-209/09. sz. ügy)

2009/C 193/16

Az eljárás nyelve: finn

A kérdést előterjesztő bíróság

Korkein hallinto-oikeus (Finnország)

Az alapeljárás felei

Fellebbező: Lahti Energia Oy

Többi fél az eljárásban: Lahden seudun ympäristölautakunta, Hämeen ympäristökeskus, Salpausselän luonnonystävät ry

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)	A 2000/76 irányelv (1) 3. cikkének hatálya alá tartozik-e a gázgyárból nyert gáznak valamely erőmű kazánjában kiegészítő tüzelőanyagként való égetése akkor, ha az égéstérbe vezetett gázt nem tisztítják a gázosítás után?

2)	Az első kérdésre adandó nemleges válasz esetén: Az égetni kívánt hulladék jellemzője, vagy az égéstérbe vezetett gáz lebegőanyag-tartalma vagy más szennyeződése hatással van-e az eset megítélésére?

(1) A hulladékok égetéséről szóló, 2000. december 4-i 2000/76/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 332., 91. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 5. kötet, 353. o.)

15.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 193/13

2009. június 11-én benyújtott kereset — Az Európai Közösségek Bizottsága kontra Görög Köztársaság

(C-211/09. sz. ügy)

2009/C 193/17

Az eljárás nyelve: görög

Felek

Felperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: M. Karanasou-Apostolopoulou és L. Balta)

Alperes: Görög Köztársaság

Kereseti kérelmek

—

A Bíróság állapítsa meg, hogy a Görög Köztársaság — mivel nem fogadta el azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megfeleljen a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása, illetve a nyilvános hírközlő hálózatok szolgáltatása keretében előállított vagy feldolgozott adatok megőrzéséről és a 2002/58/EK irányelv módosításáról szóló, 2006. március 15-i 2006/24/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (1), vagy legalábbis ezeket a rendelkezéseket nem közölte a Bizottsággal — nem teljesítette az ezen irányelvből eredő kötelezettségeit;

—	a Bíróság a Görög Köztársaságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az irányelvnek a belső jogba való átültetésére előírt határidő 2007. szeptember 15-én lejárt.

(1) HL L 105., 2006.4.13., 54. o.

15.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 193/13

Az Elsőfokú Bíróságnak (első tanács) a T-191/07. sz., Anheuser-Busch, Inc. kontra Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM), Budějovický Budvar, národní podnik ügyben 2009. március 25-én hozott ítélete ellen az Anheuser-Busch, Inc. által 2009. június 12-én benyújtott fellebbezés

(C-214/09. P. sz. ügy)

2009/C 193/18

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: Anheuser-Busch, Inc. (képviselők: V. von Bomhard Rechtsanwältin, B. Goebel Rechtsanwalt)

A többi fél az eljárásban: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták), Budějovický Budvar, národní podnik

A fellebbező kérelmei

—	A Bíróság helyezze hatályon kívül az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságának a T-191/07. sz. ügyben 2009. március 25-én hozott ítéletét, és

—	az elsőfokú eljárás felperesét kötelezze az eljárások költségeinek a viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az Anheuser-Busch három jogalapot terjeszt elő, nevezetesen elsőként a 207/2009 rendelet (1) 41. cikke (2) bekezdése harmadik mondatának megsértését tekintettel a közösségi védjegyről szóló 40/94/EK tanácsi rendelet (2) végrehajtásáról szóló, 1995. december 13-i 2868/95/EK bizottsági rendelet (3) 16. szabályának (1) és (3) bekezdésére, és a 20. szabályának (2) bekezdésére, másodszor a 207/2009 rendelet 76. cikke (2) bekezdésének megsértését, valamint harmadszor a 207/2009 rendelet 42. cikke (2) és (3) bekezdésének megsértését.

Az első két jogalap eljárási kérdésekre vonatkozik. Az Anheuser-Busch előadja, hogy e kérdések jelen ügyben jelentősek. A fellebbezési tanács csak a korábbi, IR 238 203. sz. lajstromozás figyelembe vételével dönthetne a 207/2009 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti, söröket érintő felszólalásról. Ez azt is jelenti, hogy figyelmen kívül hagyták a felszólalási eljárás során korábban megfogalmazott azon kérdésre vonatkozó érveket, hogy a „Budweiser” szó uralta-e a Budvar ábrás védjegyeit.

Az Elsőfokú Bíróság hibásan vélte azt, hogy a Budvarnak nem volt jogi kötelezettsége az IR 238 203. sz. lajstromozása folyamatos érvényességének (azaz megújításának) bizonyítására. E kötelezettség az 1995. évi végrehajtási rendelet 16. szabályának (1) és (3) bekezdésével, valamint 20. szabályának (2) bekezdésével, továbbá a Budvarnak címzett, a „felszólalását alátámasztó minden tény, bizonyíték, érv” előterjesztésére vonatkozó felhívás megismétléséről szóló, 2002. január 18-i OHIM-értesítéssel együttesen olvasott 207/2009 rendelet 41. cikke (2) bekezdésének harmadik mondatából következik. A kötelezettséget az ilyen bizonyíték ezen értesítés által meghatározott határidőben, vagyis 2002. február 26-ig való előterjesztését képezte. Ugyanakkor a bizonyítékot csak 2004. január 21-én terjesztették elő.

Következésképpen az Elsőfokú Bíróság azon megállapítása, hogy a 207/2009 rendelet 76. cikkének (2) bekezdése nem alkalmazandó a megújítási okirat előterjesztése tekintetében, mivel ezen előterjesztésre nem vonatkozik „kellő idő”, szintén téves és e rendelkezés megsértését eredményezte. Valójában létezett „kellő idő”, és a fellebbezési tanácsnak mindenesetre gyakorolnia kellett volna a 76. cikk (2) bekezdése szerinti mérlegelési jogkörét azon kérdés eldöntése tekintetében, hogy figyelembe vegye-e a bizonyítékot. Az Elsőfokú Bíróság úgy olvasta a fellebbezési tanács határozatát, mint amely megállapítja, hogy a megújítási okiratot megfelelő időben nyújtották be. Következésképpen a 76. cikk (2) bekezdésének megsértése abban rejlik, hogy a fellebbezési tanács nem élt mérlegelési jogkörével, és az Elsőfokú Bíróság ezt jóváhagyta.

Az Elsőfokú Bíróság azt is elmulasztotta elismerni, hogy a Budvar által a felszólalásának alátámasztására benyújtott, használatra vonatkozó bizonyíték elégtelen volt, valamint az Elsőfokú Bíróság más védjegyre hivatkozott, mint amelyen a vitatott határozat és a fellebbezési tanács szóban forgó határozata alapult, és ezzel megsértette a 207/2009 rendelet 42. cikkének (2) és (3) bekezdését.

(1) A közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26-I 207/2009/EK tanácsi rendelet (HL L 78., 1. o.).

(2) A közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendelet (HL L 11., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás: 17. fejezet, 1. kötet, 146. o.).

(3) A közösségi védjegyről szóló 40/94/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 1995. december 13-i 2868/95/EK bizottsági rendelet (HL L 303., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 189. o.).

15.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 193/14

A Markkinaoikeus (Finnország) által 2009. június 15-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Mehiläinen Oy, Suomen Terveystalo Oyj kontra Oulun kaupunki

(C-215/09. sz. ügy)

2009/C 193/19

Az eljárás nyelve: finn

A kérdést előterjesztő bíróság

Markkinaoikeus

Az alapeljárás felei

Felperes: Mehiläinen Oy, Suomen Terveystalo Oyj

Alperes: Oulun kaupunki

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Valamely megállapodás, amelynek keretei között a helyi ajánlatkérő szerv szerződést köt a vele szemben önálló, társasági formában szervezett magánvállalkozással, és a szerződésben létrehoznak egy új, részvénytársasági formában szervezett vállalkozást, amelyben mindkét fél azonos részesedéssel és döntéshozatali jogkörrel rendelkezik és amelynek létrehozása során a helyi ajánlatkérő szerv kötelezettséget vállal arra, hogy a munkatársai számára igénybe veszi a vállalkozás munkahelyi egészségre és jóllétre irányuló szolgáltatásait, az összes körülmény figyelembevételével közbeszerzési eljárás lefolytatását igénylő eset-e azért, mert a szerződéses szabályozás egésze során az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) szerinti szolgáltatási szerződés odaítéléséről van szó, vagy a megállapodást vállalkozás létrehozásának és a helyi gazdálkodó szervezet üzleti tevékenysége átruházásának kell tekinteni, amelyre nem kell alkalmazni a hivatkozott irányelvet és az abból következő ajánlati felhívás közzétételére vonatkozó kötelezettséget?

Jelentőséggel bír-e a jelen ügyben ezen felül az a körülmény, hogy

Oulu város mint ajánlatkérő szerv kötelezettséget vállalt arra, hogy ellenszolgáltatás fejében igénybe veszi a fenti szolgáltatásokat egy négyéves átmeneti időszakban, amelynek leteltét követően a határozatában foglaltak értelmében ismét ajánlati felhívást tesz közzé a szükséges foglalkozás-egészségügyi ellátásra irányuló szolgáltatások tekintetében?

b)	a szervezetileg Oulu városhoz tartozó helyi gazdálkodó szervezet forgalma a szóban forgó megállapodás létrejötte előtt nagyrészt másból tevődött össze, mint a város munkatársainak nyújtott foglalkozás-egészségügyi ellátására irányuló szolgáltatásokból?

c)	úgy hozzák létre az új vállalkozást, hogy a mind a város munkavállalói, mind a magán ügyfelek számára foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó helyi gazdálkodó szervezet üzleti tevékenységét nem pénzbeli hozzájárulásként át kívánják ruházni?

(1) HL L 134., 114. o.

15.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 193/15

2009. június 16-án benyújtott kereset — az Európai Közösségek Bizottsága kontra Máltai Köztársaság

(C-220/09. sz. ügy)

2009/C 193/20

Az eljárás nyelve: máltai

Felek

Felperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: J. Aquilina és W. Wils, meghatalmazottak)

Alperes: Máltai Köztársaság

Kereseti kérelmek

—

A Bíróság állapítsa meg, hogy a Máltai Köztársaság — mivel nem ültette át megfelelően nemzeti jogába a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (1) 3. cikkének (3) bekezdésében említett mellékletet és ezen irányelv 5. cikkének harmadik mondatát — nem teljesítette a 93/13/EGK irányelvből eredő kötelezettségeit.

—	a Máltai Köztársaságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az Európai Közösségek Bizottságának álláspontja szerint a Máltai Köztársaság nem ültette át megfelelően nemzeti jogába a 93/13/EGK tanácsi irányelv (a továbbiakban: irányelv) 3. cikkének (3) bekezdésében említett mellékletet és az irányelv 5. cikkének harmadik mondatát, és ezáltal nem teljesítette ezen irányelvből eredő kötelezettségeit.

A Bizottság szerint, bár nem feltétlenül szükséges jogalkotási aktus minden tagállam részéről az irányelv átültetése érdekében, elengedhetetlen, hogy a nemzeti jog biztosítsa az irányelv hatóságok általi teljes körű és hatékony alkalmazását, hogy a nemzeti jog szerinti jogi helyzet megfelelően pontos és egyértelmű legyen, valamint, hogy az állampolgárokat maradéktalanul tájékoztassák jogaikról, és azok szükség esetén hivatkozhassanak rájuk a nemzeti bíróság előtt.

Különösen az irányelv 3. cikkének (3) bekezdésében említett melléklet tekintetében a Bizottság úgy véli, hogy e melléklet máltai jogba való átültetése szükséges és fontos. Arra hivatkozik, hogy bármennyire is példálódzó és illusztratív jellegű az irányelv mellékletében található jegyzék, az információforrást is jelent mind az átültető intézkedéseket végrehajtó hatóságok, mind az ezen intézkedések által érintett magánszemélyek számára. A tagállamoknak ezért az irányelv által kitűzött cél elérése érdekében az átültetés olyan formáját és módszerét kell választaniuk, amely megfelelően biztosítja, hogy a nyilvánosság arról tudomást szerezzen.

A Bizottság álláspontja szerint a Máltai Köztársaság elmulasztotta azon intézkedések meghozatalát, amelyek megfelelően biztosítják, hogy a nyilvánosság maradéktalanul tudomást szerezzen az irányelv mellékletében található teljes jegyzékről, különösen az 1. a), f), g), h) és q) pontokról. A Máltai Köztársaság továbbá nem közölte, hogy az irányelv mellékletét teljes egészében átvette az irányelvet átültető törvény tervezetébe, amely a máltai jogi hagyományok szerint fontos értelmezési segítséget jelent. Semmilyen utalás nem történt arra sem, hogy ezt az információt bármilyen más formában közölni szándékozták volna a nyilvánossággal.

Az irányelv 5. cikke harmadik mondatának a máltai jogba való átültetését illetően a Bizottság előadja, hogy e mondat máltai jogba való átültetése azért szükséges és fontos, mivel a kérdéses mondatban található előírás kógens jogi rendelkezés, amely a fogyasztók számára széleskörűbb jogokat és nagyobb mértékű védelmet biztosít, és hozzájárul az irányelv által kitűzött cél eléréséhez.

(1) HL L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 288. o.

15.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 193/16

Az Elsőfokú Bíróság 2009. július 1-jei ítélete — Spanyolország kontra Bizottság

(T-259/05. sz. ügy) (1)

(„EMOGA - Garanciarészleg - A közösségi finanszírozásból kizárt kiadások - Textil-len - Kender - Banán - Az OLAF jelentése - A Számvevőszék jelentése - Az 1663/95/EK rendelet 8. cikkének (1) bekezdésében előírt kétoldalú megbeszélés - Lényeges eljárási szabályok megsértése - Visszaélésszerű magatartás - Az EMOGÁ-t ért vagyoni kár”)

2009/C 193/21

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Felperes: Spanyol Királyság (képviselők: M. Muñoz Pérez abogado del Estado)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: T. van Rijn, L. Parpala és F. Jimeno Fernández meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

A tagállamok által az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) Garanciarészlege címén eszközölt bizonyos kiadások közösségi finanszírozásból történő kizárásáról szóló, 2005. április 29-i 2005/354/EK bizottsági határozat (HL L 112., 2005.5.3., 14. o.) részleges megsemmisítése

Az ítélet rendelkező része

Az Elsőfokú Bíróság megsemmisíti a tagállamok által az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) Garanciarészlege címén eszközölt bizonyos kiadások közösségi finanszírozásból történő kizárásáról szóló, 2005. április 29-i 2005/354/EK bizottsági határozatot abban a részében, amelyben az kizárja a Spanyolország által a kendertermeléshez az 1996/1997-1999/2000 gazdasági években nyújtott támogatások címén teljesített kiadásokat.

2)	Az Elsőfokú Bíróság a keresetet ezt meghaladó részében elutasítja.

3)	A felek maguk viselik saját költségeiket.

(1) HL C 217., 2005.9.3.

15.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 193/16

Az Elsőfokú Bíróság 2009. június 30-i ítélete — Danjaq kontra OHIM — Mission Productions (Dr. No)

(T-435/05. sz. ügy) (1)

(„Közösségi védjegy - A Dr. No közösségi szóvédjegy lajstromoztatása iránti kérelem - A Dr. No és a Dr. NO lajstromozatlan szóvédjegyek és megjelölések jogosultjának felszólalása - Korábbi védjegyekre vonatkozó feltétel teljesítésének hiánya - Kereskedelmi forgalomban használt, megkülönböztető képességgel rendelkező megjelölés hiánya - A 40/94/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja, (2) bekezdésének c) pontja és a (4) bekezdés [helyébe lépett a 207/2009/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja, (2) bekezdésének c) pontja és a (4) bekezdés] - Indokolási kötelezettség - A 40/94 rendelet 73. cikke [helyébe lépett a 207/2009/EK rendelet 75. cikke]”)

2009/C 193/22

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Danjaq, LLC (Santa Monica, Kalifornia, Amerikai Egyesült Államok) (képviselők: G. Hobbs QC, G. Hollingworth barrister, S. Skrein és L. Berg solicitors)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (képviselő: A. Folliard-Monguiral meghatalmazott)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban, beavatkozó az Elsőfokú Bíróság előtti eljárásban: Mission Productions Gesellschaft für Film-, Fernseh- und Veranstaltungsproduktion mbH (München, Németország) (képviselő: K. Lewinsky ügyvéd)

Az ügy tárgya

Az OHIM első fellebbezési tanácsának a Danjaq, LLC és a Mission Productions Gesellschaft für Film-, Fernseh- und Veranstaltungsproduktion mbH közötti felszólalási eljárással kapcsolatban hozott 2005. szeptember 21-i határozata (R 1118/2004-1. sz. ügy) elleni kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)	Az Elsőfokú Bíróság a keresetet elutasítja.

2)	Az Elsőfokú Bíróság a Danjaq, LLC-t kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 60., 2006.3.11.

15.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 193/17

Az Elsőfokú Bíróság 2009. július 1-jei ítélete — ISD Polska és társai kontra Bizottság

(T-273/06. és T-297/06. sz. egyesített ügyek) (1)

(„Állami támogatások - A Lengyel Köztársaság által az egyik acéltermelő számára biztosított szerkezetátalakítási támogatási program - A támogatásokat a közös piaccal részben összeegyeztethetetlennek nyilvánító és a visszatéríttetésüket elrendelő határozat - A lengyel acélipar szerkezetátalakításáról szóló 8. Jegyzőkönyv - Megsemmisítés iránti kereset - Kereshetőségi jog - A kereset benyújtásának határideje - Elfogadhatóság - Jogos bizalom - A 659/1999/EK rendelet 14. cikkének (1) bekezdése - A közös piaccal összeegyeztethetetlen támogatások visszatéríttetése során irányadó kamat - A tagállammal való szoros együttműködés kötelezettsége - Kamatos kamat - A 794/2004/EK rendelet 9. cikkének (4) bekezdése és 11. cikkének (2) bekezdése”)

2009/C 193/23

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperesek a T-273/06. sz. ügyben: ISD Polska sp. z o. o. (Varsó, Lengyelország), Industrial Union of Donbass Corp. (Donyeck, Ukrajna) (képviselők kezdetben: C. Rapin és E. Van den Haute, később: C. Rapin, E. Van den Haute és C. Pétermann ügyvédek)

Felperes a T-297/06. sz. ügyben: ISD Polska sp. z o. o. (korábban Majątek Hutniczy sp. z o. o.) (Varsó), (képviselők kezdetben: C. Rapin és E. Van den Haute, később: C. Rapin, E. Van den Haute és C. Pétermann ügyvédek)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: C. Giolito és A. Stobiecka-Kuik, meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

A Lengyelország által a Huta Częstochowa S.A. acélgyártó javára nyújtott támogatásról szóló, 2005. július 5-i 2006/937/EK bizottsági határozat (C 20/04, korábbi NN 25/04 állami támogatás) (HL 2006., L 366., 1. o.) abban a részében történő megsemmisítése, amennyiben az egyes támogatásokat összeegyeztethetetlennek nyilvánít a közös piaccal és kötelezi Lengyelországot a visszatéríttetésükre

Az ítélet rendelkező része

1)	Az Elsőfokú Bíróság a kereseteket elutasítja.

2)	Az Elsőfokú Bíróság az ISD Polska sp. z o. o.-t és az Industrial Union of Donbass Corp.-t kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 294., 2006.12.2.

15.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 193/17

Az Elsőfokú Bíróság 2009. július 1-jei ítélete — Regionalny Fundusz Gospodarczy kontra Bizottság

(T-288/06. sz. ügy) (1)

(„Állami támogatások - A Lengyel Köztársaság által az egyik acéltermelő számára biztosított szerkezetátalakítási támogatási program - A támogatásokat a közös piaccal részben összeegyeztethetetlennek nyilvánító és a visszatéríttetésüket elrendelő határozat - A lengyel acélipar szerkezetátalakításáról szóló 8. Jegyzőkönyv - A közös piaccal összeegyeztethetetlen támogatások visszatéríttetése során irányadó kamat - A tagállammal való szoros együttműködés kötelezettsége - A 794/2004/EK rendelet 9. cikkének (4) bekezdése és 11. cikkének (2) bekezdése”)

2009/C 193/24

Az eljárás nyelve: lengyel

Felek

Felperes: Regionalny Fundusz Gospodarczy S.A. (korábban Huta Częstochowa S.A.) (Częstochowa, Lengyelország), (képviselők: C. Sadkowski és D. Sałajewski ügyvédek)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: C. Giolito és A. Stobiecka-Kuik meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az ítélet rendelkező része

1)	Az Elsőfokú Bíróság a keresetet elutasítja.

2)	Az Elsőfokú Bíróság a Regionalny Fundusz Gospodarczy S.A.-t kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 294., 2006.12.2.

15.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 193/18

Az Elsőfokú Bíróság 2009. július 1-jei ítélete — Operator ARP kontra Bizottság

(T-291/06. sz. ügy) (1)

2009/C 193/25

Az eljárás nyelve: lengyel

Felek

Felperes: Operator ARP sp. z o. o. (Varsó, Lengyelország) (képviseli kezdetben: J. Szymanowska ügyvéd, képviselik később: J. Szymanowska és P. Rosiak ügyvédek, képviseli végül: P. Rosiak ügyvéd)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselik: C. Giolito és A. Stobiecka-Kuik, meghatalmazott)

Az ügy tárgya

A Huta Częstochowa S.A. [acéltermelő] részére nyújtott C 20/04. (ex NN 25/04.) számú állami támogatásról szóló, 2005. július 5-i 2006/937/EK bizottsági határozat (HL 2006., L 366., 1. o.) annyiban történő megsemmisítése iránti kérelem, amennyiben az bizonyos támogatásokat a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánít és kötelezi a Lengyel Köztársaságot azok visszatéríttetésére

Az ítélet rendelkező része

Az Elsőfokú Bíróság a Huta Częstochowa S.A. [acéltermelő] részére nyújtott C 20/04. (ex NN 25/04.) számú állami támogatásról szóló, 2005. július 5-i 2006/937/EK bizottsági határozat 3. cikke 2. bekezdésének első albekezdését megsemmisíti annyiban, amennyiben az az Operator ARP sp z o.o.-ra vonatkozik.

2)	Az Elsőfokú Bíróság a Bizottságot kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 310., 2006.12.16.

15.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 193/18

Az Elsőfokú Bíróság 2009. július 1-jei ítélete — ThyssenKrupp Stainless kontra Bizottság

(T-24/07. sz. ügy) (1)

(„Verseny - Kartellek - Rozsdamentes acéllemezek - Az ESZAK-Szerződés lejártát követően, az 1/2003/EK rendelet alapján az ESZAK 65. cikk megsértését megállapító határozat - Ötvözeti felár - A Bizottság hatásköre - Jogsértő magatartás betudhatósága - Ítélt dolog - Védelemhez való jog - Iratbetekintés - Elévülés - A »ne bis in idem« elve - A közigazgatási eljárásban tanúsított együttműködés”)

2009/C 193/26

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: ThyssenKrupp Stainless AG (Duisburg, Németország), (képviselők: M. Klusmann és S. Thomas ügyvédek)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: F. Castillo de la Torre, R. Sauer és O. Weber, meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az ESZAK-Szerződés 65. cikke alkalmazására vonatkozó eljárásban (COMP/39.234. ügy — ötvözeti felár, új határozat) 2006. december 20-án hozott bizottsági határozat részleges vagy teljes megsemmisítése, illetve másodlagosan az e határozattal a felperesre kiszabott bírságok mérséklése

Az ítélet rendelkező része

1)	Az Elsőfokú Bíróság a keresetet elutasítja.

2)	Az Elsőfokú Bíróság a ThyssenKrupp Stainless AG-t kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 82., 2007.4.14.

15.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 193/19

Az Elsőfokú Bíróság 2009. július 1-jei ítélete — KG Holding és társai kontra Bizottság

(T-81/07., T-82/07. és T-83/07. sz. egyesített ügyek) (1)

(„Állami támogatások - A holland hatóságok által a KG Holding NV-nek nyújtott szerkezetátalakítási támogatás - A támogatást a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító és annak visszatéríttetését elrendelő bizottsági határozat - Megsemmisítés iránti kereset - Részleges elfogadhatatlanság - Támogatás visszatéríttetése a kedvezményezett vállalkozásoktól, amelyek fizetésképtelenségét megállapították - A nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatások”)

2009/C 193/27

Az eljárás nyelve: holland

Felek

Felperes a T-81/07. sz. ügyben: Rudolf Maas mint a K.G. Holding NV felszámolója (Rotterdam, Hollandia) (képviselők: G. van der Wal és T. Boesman ügyvédek)

Felperes a T-82/07. sz. ügyben: Jan Rudolf Maas és Cornelis van den Bergh mint a Kliq BV felszámolói (Rotterdam) (képviselők: G. van der Wal és T. Boesman ügyvédek)

Felperes a T-83/07. sz. ügyben: Jean Leon Marcel Groenewegen mint a Kliq Reïntegratie felszámolója (Utrecht, Hollandia) (képviselők: G. van der Wal és T. Boesman ügyvédek)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselő: H. van Vliet meghatalmazott)

Az ügy tárgya

A Hollandia által bejelentett, KG Holding N.V.-nek nyújtandó támogatási programról szóló, 2006. július 19-i 2006/939/EK bizottsági határozat (HL L 366., 40. o.) megsemmisítése iránti kérelem.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Bíróság megsemmisíti a Hollandia által bejelentett, a KG Holding N.V.-nek nyújtandó támogatásról szóló, 2006. július 19-i 2006/939/EK bizottsági határozat 2. cikkét.

2)	A Bíróság a keresetet ezt meghaladó részében elutasítja.

3)	Jan Rudolf Maas mint a KG Holding NV felszámolója a T-81/07. sz. ügyben maga viseli saját költségeit.

4)	Jan Rudolf Maas és Cornelis van den Bergh mint a Kliq BV felszámolói, a T-82607. sz. ügyben maguk viselik saját költségeiket.

5)	Jean Leon Marcel Groenewegen mint a Kliq Reïntegratie felszámolója, a T-83/07. sz. ügyben felmerült saját költségei mellett viseli a Bizottság T-83/07. sz. ügyben felmerült költségeit.

6)	A Bizottság a T-81/07. és a T-82/07. sz. ügyekben maga viseli saját költségeit.

(1) HL C 117., 2007.5.29.

15.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 193/19

Az Elsőfokú Bíróság 2009. július 2-i ítélete — Euro-Information kontra OHIM (Három háromszöggel ellátott kártyát tartó kéz ábrázolása)

(T-414/07. sz. ügy) (1)

(Közösségi védjegy - Három háromszöggel ellátott kártyát tartó kezet ábrázoló közösségi ábrás védjegy bejelentése - Feltétlen kizáró ok - Megkülönböztető képesség hiánya - A 40/94/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja helyébe lépett a 207/2009/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja)

2009/C 193/28

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Européenne de traitement de l’information (Euro-Information) (Strasbourg, Franciaország) (képviselők: P. Greffe, M. Chaminade és L. Paudrat ügyvédek)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (képviselők: O. Montalto és R. Bianchi meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az OHIM első fellebbezési tanácsának a három háromszöggel ellátott kártyát tartó kéz ábrázolásából álló megjelölésre vonatkozó közösségi védjegybejelentést elutasító 2007. szeptember 6-i határozatával (R 290/2007-1. sz. ügy) szemben benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)	Az Elsőfokú Bíróság a keresetet elutasítja.

2)	Az Elsőfokú Bíróság az Européenne de traitement de l’informationt (Euro-Information) kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 22., 2008.1.26.

15.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 193/20

Az Elsőfokú Bíróság 2009. július 1-jei ítélete — Okalux kontra OHIM — Messe Düsseldorf (OKATECH)

(T-419/07. sz. ügy) (1)

(„Közösségi védjegy - Megszűnésre vonatkozó eljárás - OKATECH közösségi szóvédjegy - Részleges megszűnés - Keresetindítási határidő - A 40/94/EK rendelet 57. és 77bis cikke [jelenleg a 207/2009/EK rendelet 58. és 80. cikke] - A bizalomvédelem és a jogbiztonság elve - Meghallgatáshoz való jog”)

2009/C 193/29

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Okalux GmbH (Marktheidenfeld, Németország) (képviselő: M. Beckensträter ügyvéd)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (képviselő: S. Schäffner meghatalmazott)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban, beavatkozó az Elsőfokú Bíróság előtti eljárásban: Messe Düsseldorf GmbH (Düsseldorf, Németország) (képviselők: kezdetben I. Friedhof, később S. von Petersdorff-Campen ügyvédek)

Az ügy tárgya

Az OHIM második fellebbezési tanácsának a Messe Düsseldorf GmbH és az Okalux GmbH közötti, megszűnésre vonatkozó eljárásról szóló 2007. szeptember 3-i határozata (R 766/2007-2. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)	Az Elsőfokú Bíróság a keresetet elutasítja.

2)	Az Elsőfokú Bíróság az Okalux GmbH-t kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 8., 2008.1.12.

15.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 193/20

Az Elsőfokú Bíróság 2009. június 30-i ítélete — CPEM kontra Bizottság

(T-444/07. sz. ügy) (1)

(„ESZA - Pénzügyi támogatás megszüntetése - Az OLAF jelentése”)

2009/C 193/30

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Centre de promotion de l’emploi par la micro-entreprise (CPEM) (Marseille, Franciaország) (képviselő: C. Bonnefoi ügyvéd)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: L. Flynn és A. Steiblyté meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az Európai Szociális Alapból (ESZA) az 1999. augusztus 17-i C (1999) 2645 határozattal nyújtott támogatást megszüntető 2007. október 4-i C (2007) 4645 bizottsági határozat megsemmisítése iránti, valamint kártérítési kérelem.

Az ítélet rendelkező része

1)	Az Elsőfokú Bíróság a keresetet elutasítja.

2)	Az Elsőfokú Bíróság a Centre de promotion de l’emploi par la micro entreprise-t (CPEM) kötelezi a költségek viselésére, beleértve az ideiglenes intézkedés iránti eljárással kapcsolatos költségeket is.

(1) HL C 37., 2008.2.9.

15.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 193/20

Az Elsőfokú Bíróság 2009. július 1-jei ítélete — Perfetti Van Melle kontra OHIM — Cloetta Fazer (CENTER SHOCK)

(T-16/08. sz. ügy) (1)

(„Közösségi védjegy - Törlési eljárás - CENTER SHOCK közösségi szóvédjegy - CENTER korábbi nemzeti szóvédjegyek - Viszonylagos kizáró ok - Összetéveszthetőség - A 40/94/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja és 52. cikke (1) bekezdésének a) pontja [jelenleg a 207/2009/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja és 53. cikke (1) bekezdésének a) pontja]”)

2009/C 193/31

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Perfetti Van Melle SpA (Lainate, Olaszország) (képviselők: P. Perani és P. Pozzi ügyvédek)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (képviselő: J. Novais Gonçalves meghatalmazott)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban, beavatkozó az Elsőfokú Bíróság előtti eljárásban: Cloetta Fazer AB (Ljungsbro, Svédország) (képviselők kezdetben: J. Runsten és S. Sparring, később M. Treis ügyvédek)

Az ügy tárgya

Az OHIM negyedik fellebbezési tanácsának a Cloetta Fazer AB és Perfetti Van Melle SpA. közötti törlési eljárásra vonatkozó, 2007. november 7-én hozott (R 149/2006-4. sz. ügy) határozata ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)	Az Elsőfokú Bíróság a keresetet elutasítja.

2)	Az Elsőfokú Bíróság Perfetti Van Melle SpA-t kötelezi a költségek viselésére

(1) HL C 64., 2008.3.8.

15.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 193/21

Az Elsőfokú Bíróság 2009. július 2-i ítélete — Fitoussi kontra OHIM — Loriot (IBIZA REPUBLIC)

(T-311/08. sz. ügy) (1)

(„Közösségi védjegy - Felszólalási eljárás - Az IBIZA REPUBLIC közösségi ábrás védjegy bejelentése - Körrel övezett, ötágú csillag megjelenésű korábbi nemzeti ábrás védjegy - Feltétlen kizáró ok - Az összetéveszthetőség hiánya - A 40/94/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja jelenleg a 207/2009/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja”)

2009/C 193/32

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Paul Fitoussi (Vincennes, Franciaország) (képviselők: K. Manhaeve, T. van Innis és G. Glas ügyvédek)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (képviselő: D. Bianchi ügyvéd)

A másiki fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Bernadette Nicole J. Loriot (Ibiza, Spanyolország)

Az ügy tárgya

Az OHIM második fellebbezési tanácsának 2008. május 7-i, a Paul Fitoussi és Bernadette Nicole J. Loriot közötti felszólalási eljárás tárgyában hozott határozatával (R 1135/2007-2. sz. ügy) szemben benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)	Az Elsőfokú Bíróság a keresetet elutasítja.

2)	Az Elsőfokú Bíróság Paul Fitoussit kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 272., 2008.10.25.

15.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 193/21

Az Elsőfokú Bíróság 2009. június 10-i végzése — Lengyelország kontra Bizottság

(T-258/04. sz. ügy) (1)

(„Megsemmisítés iránti kereset - Az új tagállamok csatlakozása miatt meghozandó átmeneti intézkedések - A cukorágazatra vonatkozó átmeneti intézkedések megállapításáról szóló 60/2004/EK rendelet - Kereset benyújtásának határideje - Kiindulópont - Késedelem - Elfogadhatatlanság”)

2009/C 193/33

Az eljárás nyelve: lengyel

Felek

Felperes: Lengyel Köztársaság (képviselők kezdetben: J. Pietras és E. Ośniecka-Tamecka, később T. Nowakowski, és végül M. Dowgielewicz meghatalmazottak)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők kezdetben: L. Visaggio és A. Stobiecka-Kuik, később T. van Rijn, L. Visaggio és A. Stobiecka-Kuik meghatalmazottak)

A felperest támogató beavatkozó: Ciprusi Köztársaság (képviselő: P. Kliridis meghatalmazott)

Az ügy tárgya

A Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia csatlakozása következtében a cukorágazatra vonatkozó átmeneti intézkedések megállapításáról szóló, 2004. január 14-i 60/2004/EK rendelet (HL L 9., 8. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 42. kötet, 125. o.) 5. cikkének, 6. cikke (1)–(3) bekezdésének, 7. cikke (1) bekezdésének, valamint 8. cikke (2) bekezdése a) pontjának megsemmisítése.

A végzés rendelkező része

1)	Az Elsőfokú Bíróság a keresetet, mint elfogadhatatlant elutasítja.

2)	A Lengyel Köztársaság maga viseli saját költségeit, valamint a Bizottság részéről felmerült költségeket.

3)	A Ciprusi Köztársaság maga viseli saját költségeit.

(1) HL C 251., 2004.10.9.

15.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 193/22

Az Elsőfokú Bíróság 2009. június 2-i végzése — AVLUX kontra Parlament

(T-524/08. sz. ügy) (1)

(„Megsemmisítés iránti kereset - Szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések - A luxembourgi Konrad Adenauer épület felújítására és kibővítésére irányuló közbeszerzési eljárás - Az ajánlattevő ajánlatának elutasítása - Az odaítélési eljárás törlése - Okafogyottság”)

2009/C 193/34

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: AIB-Vinçotte Luxembourg (Luxembourg, Luxemburg) (képviselő: R. Adam ügyvéd)

Alperes: Európai Parlament (képviselők: M. Ecker és D. Petersheim meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

A Parlament 2008. október 2-i, a felperes által a luxembourgi Konrad Adenauer épület felújítására és kibővítésére irányuló közbeszerzési eljárásban (HL 2008/S 193-254240) benyújtott ajánlatot elutasító határozatának megsemmisítése iránti kérelem

A végzés rendelkező része

1)	A jelen keresetről már nem szükséges határozni.

2)	Az Elsőfokú Bíróság az Európai Parlamentet kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 44., 2009.2.21.

15.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 193/22

Az Elsőfokú Bíróság elnökének 2009. június 30-i végzése — Tudapetrol Mineralölerzeugnisse Nils Hansen kontra Bizottság

(T-550/08. R. sz. ügy)

(„Ideiglenes intézkedés iránti kérelem - A Bizottság bírságot kiszabó határozata - Végrehajtás felfüggesztése és ideiglenes intézkedések (már megfizetett bírság visszafizetése és a bankgaranciáról való lemondás) iránti kérelem - A fumus boni juris hiánya és a sürgősség hiánya”)

2009/C 193/35

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Tudapetrol Mineralölerzeugnisse Nils Hansen KG (Hamburg, Németország) (képviselők: M. Dallmann és U. Krauthause ügyvédek)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: A. Antoniadis és R. Sauer meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az EK-Szerződés 81. cikke és az EGT-Megállapodás 53. cikke alkalmazására vonatkozó eljárásban (COMP/39181 — gyertyaviasz ügy) 2008. október 1-jén hozott C (2008) 5476 végleges bizottsági határozat azon része végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelem, amelyben bírságot szab ki a felperesre; a felperesnek a fizetési kötelezettség eltörlésének feltételéül meghatározott, bankgarancia létesítésére vonatkozó kötelezettség alól történő mentesítése iránti kérelem; egyéb ideiglenes intézkedés iránti kérelmek.

A végzés rendelkező része

1)	Az Elsőfokú Bíróság elnöke az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet elutasítja.

2)	Az Elsőfokú Bíróság elnöke a költségekről jelenleg nem határoz.

15.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 193/22

Az Elsőfokú Bíróság elnökének 2009. június 8-i végzése — Z kontra Bizottság

(T-173/09R. sz. ügy)

(„Ideiglenes intézkedés - , Pénzbírságot kiszabó és még közzé nem tett bizottsági határozatba való betekintés érintett harmadik személy által - Ideiglenes intézkedés iránti kérelem - Okafogyottság - A sürgősség hiánya”)

2009/C 193/36

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Z (X, Németország) (képviselők: C. Grau és N. Jäger ügyvédek)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: R. Sauer, V. Bottka és A. Bouquet meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az EK 81. cikk és az EGT-Megállapodás 53. cikke alkalmazására vonatkozó eljárásban (COMP/G/39.406 — tengeri tömlők ügy) hozott 2009. január 28-i bizottsági határozatba való betekintés és a kérelmező név szerinti megnevezéseinek e határozat szövegéből való törlése

A végzés rendelkező része

1)	Az Elsőfokú Bíróság elnöke az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet elutasítja annyiban, amennyiben az még nem vált okafogyottá.

2)	A jelen végzés a 2009. május 6-i végzést hatályon kívül helyezi és annak helyébe lép.

3)	Az Elsőfokú Bíróság elnöke a költségekről jelenleg nem határoz.

15.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 193/23

2009. május 14-én benyújtott kereset — Görög Köztársaság kontra Bizottság

(T-184/09. sz. ügy)

2009/C 193/37

Az eljárás nyelve: görög

Felek

Felperes: Görög Köztársaság (képviselők: B. Kontolaimos, E. Leftheriotou és V. Karra)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága

Kereseti kérelmek

—	Az Elsőfokú Bíróság adjon helyt a keresetnek, és semmisítse meg a megtámadott határozatot, vagy egyébként úgy módosítsa, hogy csökkentse 5 %-ra a pénzügyi korrekció százalékos értékét, vagy egyébként a 10 %-os korrekciót csak az EBZ által importált cukornak megfelelő összegre alkalmazza;

—	a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A Görög Köztársaság az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Garanciarészlege és az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) terhére a tagállamok által kifizetett egyes kiadásoknak a közösségi finanszírozásból való kizárásáról szóló, 2009. március 19-i 2009/253/EK bizottsági határozat (HL L 75., 15. o.) (az értesítés a C(2009) 1945. számú dokumentummal történt) megsemmisítésére irányuló keresetében, amely határozat az ellenőrzések hiánya okán az export-visszatérítések tekintetében előírt korrekciókra, a cukor exportjára, valamint a cukor ágazatában a piacok közös szervezésére vonatkozik, a következő megsemmisítési jogalapokra hivatkozik:

Az első megsemmisítési jogalapban a felperes arra hivatkozik, hogy a számlaelszámolási eljárás semmis az 1663/95/EK rendelet (1) 8. cikkének (1) bekezdésében előírt lényeges eljárási szabályok megsértése okán, a cukor export-visszatérítésére tekintetében az I. mellékletben nem szereplő termékekre előírt korrekcióra vonatkozó kétoldalú megbeszélés kezdeményezésének elmulasztása miatt.

Második jogalapjában a felperes a tények téves értékelésére, az indokolási kötelezettség megsértésére és a Bizottságnak az Alappal szembeni kockázat értékelésére vonatkozó mérlegelési jogkörének túllépésére hivatkozik.

Harmadik jogalapjában a felperes az arányosság elvének megsértésére hivatkozik.

(1) A 729/70/EGK tanácsi rendeletnek az EMOGA Garanciarészlege számlaelszámolási eljárása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1995. július 7-i 1663/95 EK bizottsági rendelet (HL L 158., 6. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet 18. kötet 31. o.)

15.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 193/23

2009. június 2-án benyújtott kereset — Dánia kontra Bizottság

(T-212/09. sz. ügy)

2009/C 193/38

Az eljárás nyelve: dán

Felek

Felperes: Dán Királyság (képviselő: J. Bering Liisberg meghatalmazott, segítői P. Biering és J. Pinborg ügyvédek)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága

Kereseti kérelmek

—

Az Elsőfokú Bíróság elsődlegesen semmisítse meg az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Garanciarészlege és az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) terhére a tagállamok által kifizetett egyes kiadásoknak a közösségi finanszírozásból való kizárásáról szóló, 2009. március 19-i bizottsági határozatot abban a részében, amely az a Dánia által bejelentett kiadások közösségi finanszírozásból való kizárására vonatkozik;

—

Másodlagosan, semmisítse meg az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Garanciarészlege és az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) terhére a tagállamok által kifizetett egyes kiadásoknak a közösségi finanszírozásból való kizárásáról szóló, 2009. március 19-i bizottsági határozatot abban a részében, amely az a Dánia által bejelentett kiadások közösségi finanszírozásból való kizárására vonatkozik, amennyiben a közösségi finanszírozásból való kizárás:

—	a pihentetett területek 2002-ben, 2003-ban és/vagy 2004-ben folytatott ellenőrzésére vonatkozó rendelkezések állítólagos megsértésén és az ellenőrzésben tapasztalt hiányosságon; és/vagy

—	a 2003-ban és/vagy 2004-ben folytatott távérzékelési ellenőrzésre vonatkozó rendelkezések állítólagos megsértésén és az ellenőrzésben tapasztalt hiányosságon alapul.

—	Az Elsőfokú Bíróság a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperes az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Garanciarészlege és az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) terhére a tagállamok által kifizetett egyes kiadásoknak a közösségi finanszírozásból való kizárásáról szóló, 2009. március 19-i 2009/253/EK bizottsági határozat azon részének megsemmisítését kéri, amely a Dánia által bejelentett kiadások közösségi finanszírozásból való kizárására vonatkozik. (1)

A felperes arra hivatkozik, hogy a Bizottság határozata több szempontból a jogalap hibás értelmezésén és alkalmazásán alapul, különösen a pihentetett területek fenntartása és a távérzékelési ellenőrzéshez kapcsolódó követelmények tekintetében.

Arra hivatkozik továbbá, hogy e határozat indokolása alapvető hiányosságokban szenved, és több szempontból ellentétes a bizalomvédelem és a jogbiztonság elvével.

Végezetül a felperes hangsúlyozza, hogy a korrekció a Bizottság saját iránymutatásaival ellentétes módon történt, az a tényállás tekintetében nem volt kellően megalapozott, és aránytalan annak tükrében, hogy az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap a jelen esetben nem szembesült tényleges pénzügyi kockázattal.

(1) HL L 75., 15. o. (az értesítés a C(2009) 1945. számú dokumentummal történt)

15.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 193/24

2009. június 9-én benyújtott kereset — British Telecommunications kontra Bizottság

(T-226/09. sz. ügy)

2009/C 193/39

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: British Telecommunications plc (London, Egyesült Királyság) (képviselők: G. Robert és M. M. Newhouse solicitors)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága

Kereseti kérelmek

—	Az Elsőfokú Bíróság semmisítse meg a vitatott határozatot;

—	az Elsőfokú Bíróság kötelezze Bizottságot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperes a brit hatóságok által a felperes számára a BT nyugdíjalap részére állami biztosíték formájában nyújtott támogatást a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító, 2009. február 11-i C(2009) 685 végleges bizottsági határozat (C 55/2007. [ex NN 63/2007, CP 106/2006] sz. állami támogatás) megsemmisítését kéri.

A felperes keresete alátámasztására hét jogalapra hivatkozik.

Először is a felperes úgy érvel, hogy a Bizottság, amikor megállapította, hogy a felperes szelektív versenyelőnnyel bír, tévesen alkalmazta a jogot és nyilvánvaló mérlegelési hibát vétett, hibásan alkalmazva az EK 87. cikk (1) bekezdését és az állami támogatás fogalmát. A felperes arra hivatkozik, hogy a Bizottság nem vette figyelembe a felperes magatartásának valamennyi gazdasági és ténybeli körülményét.

Másodszor a felperes azt állítja, hogy a Bizottság, amikor megállapította, hogy a felperes szelektív versenyelőnyt élvez, mivel a BT Pension Scheme (BT nyugdíjrendszer, BTPS) igazgatósági tagjai (trustee) nem fizetnek járulékot a Pension Protection Fund (nyugdíjvédelmi rendszer, PPF) a BTPS állami biztosíték által fedezett tagjainak nyugdíját illetően, nyilvánvaló mérlegelési hibát vétett, és megsértette az egyenlő bánásmód elvét, mivel nem hasonlított össze összehasonlítható elemeket. A felperes szerint a Bizottság figyelmen kívül hagyta a magánszektor PPF alá tartozó rendszerei és a felperes által a privatizáció idején örökölt közszolgálati jellegű rendszer között különbségeket.

Harmadszor a felperes úgy érvel, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot és megsértette a bizalomvédelem elvét, amikor újraminősített egy olyan intézkedést, amely meghozatalakor nem volt támogatás, mögöttes indokként a húsz évvel később támogatásnak minősülésre egy jogszabály időközben történő elfogadására hivatkozva.

Negyedszer a felperes arra hivatkozik, hogy a Bizottság megsértette az egyenlő bánásmód és az arányosság elvét, amikor előírta, hogy a BTPS igazgatósági tagjainak is hozzájárulást kell fizetniük a PPF-hez.

Ötödször a felperes úgy érvel, hogy a Bizottság nyilvánvaló mérlegelési hibát vétett, és nem vizsgálta meg, hogy az állítólagos szelektív versenyelőny torzítja-e a versenyt, és érinti-e a tagállamok közötti kereskedelmet az EK 87. cikk (1) bekezdésének értelmében.

Hatodszor a felperes arra hivatkozik, hogy a Bizottság nyilvánvaló ténybeli és jogi hibát vétett, amikor arra a következtetésre jutott, hogy állami források átruházására került sor.

Végül azt állítja, hogy a Bizottság megsértette az EK 253. cikket, amikor nem indokolta a vitatott határozatot.

15.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 193/24

2009. június 10-én benyújtott kereset — Feng Shen Technology kontra OHIM — Majtczak (FS)

(T-227/09. sz. ügy)

2009/C 193/40

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: Feng Shen Technology Co. Ltd (Gueishan, Taiwan) (képviselők: W. Festl Wietek és P. Rath ügyvédek)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Jarosław Majtczak (Łódź, Lengyelország)

Kereseti kérelmek

—	Az Elsőfokú Bíróság helyezze hatályon kívül a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) negyedik fellebbezési tanácsának 2009. április 1-jei, az R 529/2008-4. sz. ügyben hozott határozatát;

—	az Elsőfokú Bíróság törölje a 4 431 391. sz. közösségi védjegyet;

—	az Elsőfokú Bíróság az OHIM-ot kötelezze a Bíróság és a fellebbezési tanács előtti eljárások költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A törlés iránti kérelemmel érintett közösségi védjegy: Az „FS” védjegy a 26. osztályba tartozó áruk tekintetében — 4 431 391. sz. közösségi védjegybejelentés.

A közösségi védjegy jogosultja: A fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik fél.

A közösségi védjegy törlését kérelmező fél: A felperes.

A törlést kérelmező védjegye: Számos, az „FS” ábrás megjelölésre vonatkozó korábbi lajstromozott védjegy Taiwanban, Kínában és Ghanában villámzárak és kapcsolódó termékek vonatkozásában.

A törlési osztály határozata: A törlési osztály a törlési kérelmet elutasította.

A fellebbezési tanács határozata: A fellebbezési tanács a fellebbezést elutasította.

Jogalapok: A 40/94 tanácsi rendelet 51. cikke (1) bekezdése b) pontjának (helyébe lépett a 207/2009 tanácsi rendelet 52. cikke (1) bekezdésének b) pontja) megsértése, mivel a fellebbezési tanács elmulasztotta a felek által előterjesztett bizonyítékok és dokumentumok megfelelő értékelését, valamint a tények megfelelő vizsgálatát, ami feltétele lett volna azon megállapításnak, hogy az érintett védjegybejelentést rosszhiszeműen nyújtották be.

15.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 193/25

2009. június 10-én benyújtott kereset — BT Pension Scheme Trustees kontra Bizottság

(T-230/09. sz. ügy)

2009/C 193/41

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: BT Pension Scheme Trustees Ltd (London, Egyesült Királyság) (képviselők: J. Derenne és A. Müller-Rappard ügyvédek)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága

Kereseti kérelmek

—	Az Elsőfokú Bíróság semmisítse meg a határozatot;

—	az Elsőfokú Bíróság — másodlagosan — semmisítse meg a határozat 1. cikkének az állami támogatás jogellenes nyújtására vonatkozó részét, valamint a határozat 2. cikkét, 3. cikke (1) bekezdését és 4. cikkét a támogatás visszatéríttetésére vonatkozó részükben;

—	az Elsőfokú Bíróság kötelezze a Bizottságot a felperes költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jelen keresetet a British Telecommunications plc által finanszírozott nyugdíjrendszer, a British Telecommunications Pension Scheme („BTPS”) vagyonkezelője (trustee) terjesztette elő, amely a BTPS célvagyonra (trust) vonatkozó alapszabályával és az általános jogszabályokkal összhangban a rendszer kezeléséért — többek között a hozzájárulások beszedéséért, befektetéséért és a juttatásoknak a BT nyugdíjas munkavállalói és eltartottjaik részére való kifizetéséért — felelős.

A felperes keresetével a 2009. február 11-i C(2009)685 végleges bizottsági határozat (C 55/2007, korábbi NN 63/2007, CP 106/2006 támogatás) megsemmisítését kéri, amennyiben az az érintett intézkedést — „a BTPS tekintetében” az adók nyugdíjvédelmi alapba (Pension Protection Fund, „PPF”) való megfizetése alóli, „a kedvezményezett állami garanciavállalással fedezett nyugdíjkötelezettségeit illető mentességet” — az EK 87. cikk (1) bekezdés értelmében jogellenes és összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősíti, és előírja, hogy a támogatást a kedvezményezettől térítsék vissza a nyújtása időpontjától a visszatérítése időpontjáig számított kamatokkal együtt.

Első jogalapja keretében a felperes előadja, hogy a határozat négy szempontból sérti az EK 87. cikk (1) bekezdést.

Először is a felperes szerint a szelektivitás követelményét megsértették, mivel a határozat nem határozta meg egyértelműen a helyes hivatkozási rendszert és annak célját, és a Bizottság ezért tévesen állapította meg, hogy a BTPS ún. „mentesség”-ben részesült.

Másodsorban a felperes azt állítja, hogy megsértették a gazdasági előny követelményét, amennyiben a Bizottság nem juthatott arra a megállapításra, hogy a BT az EK 87. cikk (1) bekezdése értelmében gazdasági előnyben részesül annak okán, hogy a vagyonkezelő csökkentett adót fizet a PPF-be, anélkül hogy összehasonlította volna a BT átfogó helyzetét azon versenytársaiéval, amelyek a nyugdíjköltségek tekintetében nem szenvednek a BT esetében fennálló szerkezeti hátrányban.

Harmadrészt a felperes előadja, hogy a verseny torzítására és a kereskedelem érintettségére vonatkozó követelményeket megszegték, amennyiben az előny hiányában — amelyre az első jogalap második része hivatkozott — nem lehet szó sem versenytorzításról, sem a kereskedelem érintettségéről.

Negyedrészt a felperes azt állítja, hogy az állami források átruházásának követelményét megszegték, mivel a határozat nem minősíthette az állami garanciavállaláshoz tartozó állami források átruházását — mint az állami források vonatkozó átruházását — a BTPS-nek a PPF-be való belépésére való alkalmatlanságának minősítése céljából állami támogatásnak.

Második jogalapja keretében a felperes azt állítja, hogy a határozat sérti az EK 253. cikket, mivel a következők tekintetében nem tartalmaz indokolást:

—	a szelektív előny fennállásának vizsgálata alapjául szolgáló hivatkozási rendszer megállapítására vonatkozó indokolás ellentmondó;

—	a szelektivitás követelményének vizsgálatára vonatkozóan, különösen azzal, hogy a Bizottság nem alkalmazta részletesen a vonatkozó ítélkezési gyakorlat által kialakított háromlépcsős vizsgálatot;

—	a Bizottság állítólag nem megfelelően indokolta azon álláspontját, miszerint a BT által a privatizáció idején vállalt további kötelezettségek irrelevánsak a BT átfogó piaci helyzetének versenytársaihoz való viszonyítása céljából;

—	a Bizottság állítólag nem indokolta meg, hogy az állami garanciavállaláshoz tartozó állami források átruházása milyen módon képezheti az állami garanciavállalás létezéséből eredő mentességekhez (a 2004-es Pensions Act rendelkezései szerint) nyújtott állami források vonatkozó átruházását.

Harmadik jogalapja keretében a felperes azt állítja, hogy a határozat sérti a jogellenes támogatásnak a 659/1999 tanácsi rendelet (1) 1. cikke (f) pontjával és a 14. cikkével együttesen olvasott EK 88. cikk (3) bekezdés szerinti fogalmát, amennyiben sem a BT-nek, sem a BTPS-nek vagy vagyonkezelőjének nem kell visszatérítenie támogatást, mivel az állítólagos támogatást egy zálogszerződés következtében nem vezették be.

(1) Az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet (HL L 83., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 1. kötet, 339. o.)

15.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 193/26

2009. június 8-án benyújtott kereset — Evropaïki Dynamiki kontra Bizottság

(T-236/09. sz. ügy)

2009/C 193/42

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Evropaïki Dynamiki — Proigmena Systimata Tilepikoinonion Pliroforikis kai Tilematikis AE (Athén, Görögország) (képviselők: N. Korogiannakis és M. Dermitzakis ügyvédek)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága

Kereseti kérelmek

—

Az Elsőfokú Bíróság semmisítse meg a Bizottság határozatát, amelyben elutasította a felperes által az RTD-R4-2007-001. sz. nyílt közbeszerzési eljárásban (HL 2007/S 238-288854) az 1. rész: „Helyszíni fejlesztési szakértői szolgáltatások (intra muros)” és a 2. rész: „Nem helyszíni fejlesztési projektek (extra-muros)” vonatkozásában benyújtott ajánlatot, amelyet két különböző, 2009. március 27-i keltezésű levélben közöltek a felperessel, továbbá a Bizottság valamennyi ezt követően hozott határozatát, ideértve a szerződés nyertes ajánlattevő részére történő odaítéléséről szóló határozatot is;

—	kötelezze a Bizottságot a szóban forgó közbeszerzési eljárás következtében a felperes által elszenvedett károk megtérítésére 69 445 200 euró (33 271 290 euró az 1. rész vonatkozásában és 36 173 280 euró a 2. rész vonatkozásában) összegben;

—	kötelezze a Bizottságot a felperes jelen keresettel kapcsolatban felmerült jogi és egyéb költségeinek és kiadásainak viselésére a kereset elutasítása esetén is.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jelen ügyben a felperes az alperes azon határozatainak megsemmisítését kéri, amelyben elutasította az informatikai rendszerek fejlesztésére, azzal kapcsolatos tanulmányok készítésére és azok karbantartására vonatkozó külső szolgáltatásokra irányuló nyílt közbeszerzési eljárásban (RTD-R4-2007-001-ISS-FP7) mind az 1. rész: „Helyszíni fejlesztési szakértői szolgáltatások (intra muros)”, mind a 2. rész: „Nem helyszíni fejlesztési projektek (extra-muros)” vonatkozásában benyújtott ajánlatát, és a szerződést a nyertes ajánlattevőnek ítélte oda. A felperes ezen túlmenően a közbeszerzési eljárás következtében állítólagosan elszenvedett károk megtérítését is kéri.

Kérelmei alátámasztására a felperes a következő jogalapokra hivatkozik:

Először is a felperes álláspontja szerint az alperes különböző nyilvánvaló értékelési hibákat követett el, és nem szolgáltatott indokolást vagy magyarázatot a felperes számára a költségvetési rendelet (1) és annak végrehajtási rendelete, valamint a 2004/18 irányelv (2) és az EK 253. cikk megsértésével.

Másodszor a felperes álláspontja szerint az alperes megsértette a költségvetési rendeletet azzal, hogy kötelezte az ajánlattevőket ajánlataik — akaratuk ellenére való — kiterjesztésére. Emellett a felperes arra hivatkozik, hogy még ha úgy is véljük, hogy az alperesnek joga volt erre, quod non, a gondos ügyintézés, az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elvének megsértésével döntött az odaítélési eljárás befejezéséről a kiterjesztés lejártát követően, mivel a felperes véleménye szerint nem köthető szerződés, amennyiben egy vagy több ajánlat érvénytelenné válik.

Harmadszor a felperes azzal érvel, hogy az eljárásnak az ajánlati felhívásban rögzített eredménye torzult az információhiány, valamint a felperes jogainak gyakorlásában való akadályozására tett kísérlet által.

A felperes továbbá az egyes részekre vonatkozó különös érveket is előad.

Az 1. rész vonatkozásában a felperes álláspontja az, hogy az alperes megsértette az egyenlő bánásmód és a gondos ügyintézés elvét, mivel nem tartotta be a költségvetési rendelet 93. cikkének (1) bekezdésében és 94. cikkében foglalt kizárási okokat a nyertes konzorcium egyik tagjával kapcsolatban, amely az alperessel szemben fennálló szerződéses kötelezettségeit nem teljesítette. Ezen túlmenően a felperes azt állítja, hogy a nyertes ajánlattevő számára jogellenesen lehetővé tették, hogy nem WTO/GPA-részes államokban letelepedett társaságok erőforrásait használja fel, és ez a gyakorlat jogellenes.

A 2. rész vonatkozásában a felperes előadja, hogy az alperesnek ki kellene zárnia a közbeszerzési eljárásból az olyan ajánlattevőket, amelyek alvállalkozói nem WTO/GPA-részes államokban letelepedett társaságok; amennyiben így tesz, a felperes álláspontja szerint tisztességes, átlátható és hátrányos megkülönböztetéstől mentes módon kell az alperesnek eljárnia, tisztázva azon kiválasztási szempontokat, amelyek alapján egyes társaságokat kizár, mások részvételét pedig lehetővé teszi. Ennélfogva a felperes véleménye az, hogy az alperes különösen hátrányosan megkülönböztető módon járt el azáltal, hogy nem írta le az ajánlatok kiválasztása során alkalmazott kiválasztási szempontokat. Előadja továbbá, hogy az alperes nem tartotta be a költségvetési rendelet 93. cikkének (1) bekezdésében és 94. cikkében, a végrehajtási rendelet 133a. és 134. cikkében, valamint a 2004/18 irányelv 45. cikkében foglalt, az olyan társaságok közbeszerzési eljárásokból való kizárására vonatkozó kizárási okokat, amelyek olyan jogellenes cselekményeket követtek el, vagy olyan jogellenes cselekmények elkövetésében vettek rész, mint a csalás, korrupció, vesztegetés és súlyos szakmai kötelezettségszegés. A felperes hozzáteszi, hogy a jelen esetben a nyertes ajánlattevő elismerte a fent említett cselekményekben való részvételét, és amiatt a német bíróság is elítélte.

Végül a felperes azt is kifogásolja, hogy az alperes több nyilvánvaló értékelési hibát követett el mindkét rész tekintetében a felperesnek a teljes szolgáltatás irányítására, a szolgáltatások megrendelésére és a szolgáltatások nyújtására tett ajánlatának, valamint a részekre tett műszaki ajánlatának minőségét illetően.

(1) Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (HL L 248., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 4. kötet, 74. o.)

(2) Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 134., 114. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 7. kötet, 132. o.)

15.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 193/27

2009. június 17-én benyújtott kereset — Région Wallonne kontra Bizottság

(T-237/09. sz. ügy)

2009/C 193/43

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Région Wallonne (képviselők: J.-M. De Backer, A. Lepièce, I.-S. Brouhns ügyvédek)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága

Kereseti kérelmek

—

Az Elsőfokú Bíróság semmisítse meg a belgiumi nemzeti kiosztási tervről szóló, 2009. március 27-i bizottsági határozatot, amennyiben e határozat elutasítja a 116. számú létesítmény tekintetében a 2008 — 2012 időszakra vonatkozó kibocsátási egységek kiosztását, és engedélyezze a nemzeti kiosztási terv V. a. melléklete szerinti éves részletekben történő kiosztást;

—	a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperes a Belgium által a 2008-tól és 2012-ig tartó időszakra vonatkozóan közölt, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek kiosztására vonatkozó nemzeti tervről szóló, 2009. március 27-i bizottsági határozat megsemmisítését kéri, amely határozattal a Bizottság megtagadta a „nemzeti kibocsátásiegység-kiosztási terv” táblának a 116. számú létesítményre vonatkozó kibocsátási egységek kiosztása révén történő helyesbítését.

Keresete alátámasztására a felperes az alábbiakon alapuló négy jogalapra hivatkozik:

—	2216/2004/EK bizottsági rendelet (1) 44. cikke (2) bekezdésének megsértése annyiban, amennyiben a Bizottság olyan indokokra hivatkozott, amelyeket az alkalmazandó rendelkezés nem írt elő;

—

a megtámadott határozatra vonatkozó indokolási kötelezettség megsértése, mivel e határozat nem teszi lehetővé annak megállapítását, hogy Belgium „nemzeti kibocsátásiegység-kiosztási terve” táblájának a 116. számú létesítmény tekintetében történő helyesbítése mennyiben nem a Belgium által közölt, és előzőleg a Bizottság által jóváhagyott, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek kiosztására vonatkozó nemzeti terven alapszik;

—	a jogbiztonság és a bizalomvédelem elvének megsértése, amennyiben a megtámadott határozat ellentétes a Bizottság által jóváhagyott üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek kiosztására vonatkozó belga nemzeti tervvel;

—	a közösségi ügyekben való jóhiszemű eljárás és gondos ügyintézés elvének megsértése, amennyiben a Bizottság a hat hónapnál korábban hozott első határozatával ellentétes határozatot hozott.

(1) A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 280/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat szerinti kibocsátásforgalmi-jegyzékek egységesített és biztonságos rendszeréről szóló, 2004. december 21-i 2216/2004/EK bizottsági rendelet (HL L 386., 1. o.)

15.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 193/28

2009. június 23-án benyújtott kereset — Sniace kontra Bizottság

(T-238/09. sz. ügy)

2009/C 193/44

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Felperes: Sniace, SA (Madrid, Spanyolország) (képviselő: F.J. Moncholí Fernández, ügyvéd)

Alperes: Az Európai Közösségek Bizottsága

Kereseti kérelmek

—	Az Elsőfokú Bíróság tekintse az EK 230. cikkben foglaltak alapján benyújtottnak és nyilvánítsa megalapozottnak a jelen megsemmisítés iránti keresetet;

—

semmisítse meg a 2009. március 10-i határozat 1. cikke második bekezdésében foglalt rendelkezéseket, amelyek azt állapították meg, hogy Spanyolország által a Sniace javára teljesített, alábbi állami támogatások összeegyeztethetetlenek a közös piaccal: i) a Sniace és a Tesorería General de la Seguridad Social között 1996. március 8-án létrejött, adósság-átütemezésről szóló megállapodás; ii) a Sniace és a FOGASA között 1993. november 5-én létrejött megállapodás végrehajtása; és iii) a Sniace és a FOGASA között 1995. október 31-én létrejött megállapodás.

—

semmisítse meg a 2009. március 10-i határozat 2. és 3. cikkének második bekezdésében foglalt rendelkezéseket, amelyek Spanyolországot az alábbiakra kötelezik:

i)	azonnali hatállyal téríttesse vissza a kedvezményezettel a már kifizetett támogatásokat és a hozzájuk kapcsolódó kamatokat; és

ii)	két hónapon belül tájékoztassa a Bizottságot a határozatban foglaltak végrehajtása érdekében elfogadott és előirányzott intézkedések összköltségéről és azon okirati bizonyítékról, amely igazolja, hogy elrendelték, hogy a kedvezményezett térítse vissza a támogatást.

—	kötelezze a Bizottságot a felperes jelen eljárással kapcsolatban felmerült valamennyi költségének viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jelen keresettel megtámadott jogi aktus a C5/2000. (korábban NN 118/1997.) sz., Spanyolország által a felperes javára végrehajtott intézkedésről, valamint az 1998. október 28-i 1999/395/EK határozat módosításáról szóló, 2009. március 10-i C(2009) 1479. sz. végleges bizottsági határozat. A határozat jogellenesnek és a közös piaccal összeegyeztethetetlennek minősítette a Fondo de Garantía Salarial (FOGASA) és a Tesorería General de la Seguridad Social (TGSS) által a SNIACE javára teljesített támogatásokat, mivel az utóbbi és a FOGASA között létrejött adósság-visszafizetési megállapodások és a SNIACE és a TGSS között létrejött átütemezési megállapodás nem felel meg a piaci feltételeknek az alkalmazott kamatokat illetően. (1)

A megtámadott határozat a közös piaccal összeegyeztethetetlennek minősítette a kereseti kérelem második franciabekezdésében szereplő támogatásokat.

Kereseti kérelmeinek alátámasztásaként a felperes elsősorban arra hivatkozik, hogy azzal, hogy a jogvita tárgyát képező megállapodások vizsgálatakor és az ebből arra való következtetéssel, hogy sem a FOGASA, sem a TGSS nem úgy járt el, ahogyan egy magánhitelező járt volna el, a Bizottság tévesen értelmezte az alkalmazandó normatív aktust. A felperes e tekintetben megerősíti, hogy az alperes álláspontja azon alapul, hogy a BANESTO magánhitelező helyzetét a FOGASA helyzetével hasonlítja össze, amivel olyan általánosítást végez, ami abból áll, hogy indokolás nélkül összemossa a BANESTO eljárását a magánhitelezők eljárásával.

Mindenesetre, a felperes azt állítja, hogy magánhitelezői minőségében a BANESTO-val gyakorlatilag azonos módon járt el.

A SNIACE ezen kívül az indokolási kötelezettség megsértésére hivatkozik. Többek között kiemeli, hogy a Bizottság semmilyen formában nem indokolta a „verseny torzulásának veszélyét”, ami az állami támogatások megítélésénél kulcsfontosságú.

(1) Lásd a C- 342/96. sz., Spanyolország kontra Bizottság ügyben hozott ítéletet (EBHT 1999., I-2459. o.), a C-525/04. P. sz., Spanyolország kontra Bizottság ügyben hozott ítéletet (EBHT 2007., I-9947. o.), és a T-36/99. sz., Lentzig AG kontra Bizottság ügyben hozott ítéletet (EBHT 2004., II-3597. o.).

15.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 193/28

A Közszolgálati Törvényszék F-146/07 sz., Marcuccio kontra Bizottság ügyben 2009. március 31-én hozott végzése ellen Luigi Marcuccio által 2009. június 16-án benyújtott fellebbezés

(T-239/09. P. sz. ügy)

2009/C 193/45

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Fellebbező: Luigi Marcuccio ((Tricase, Olaszország)) (képviselő: G. Cipressa ügyvéd)

A másik fél az eljárásban: az Európai Közösségek Bizottsága

A fellebbező kérelmei

Minden esetben:

—	Az Elsőfokú Bíróság helyezze teljes egészében hatályon kívül a megtámadott végzést.

—	Az Elsőfokú Bíróság állapítsa meg, hogy az első fokon benyújtott kereset, amelynek vonatkozásában a megtámadott végzést hozták, teljes egészében, bármely kivétel nélkül tökéletesen elfogadható volt.

Elsődlegesen:

—	Az Elsőfokú Bíróság teljes egészében, bármely kivétel nélkül adjon helyt az első fokon benyújtott keresetben szereplő kérelemnek, és kötelezze az alperest az alapügy minden fokának vonatkozásában valamennyi költség, díj és tiszteletdíj megtérítésére.

Másodlagosan:

—	Utalja vissza az alapügyet a Közszolgálati Törvényszék elé, hogy ez más összetételben érdemben határozzon az ügyről.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jelen fellebbezés a Közszolgálati Törvényszéknek az F-146/07. sz. ügyben 2009. március 31-én hozott végzése ellen irányul. E végzés mint részben elfogadhatatlant, részben pedig mint megalapozatlant elutasította az alperes azon határozatának megsemmisítésére irányuló keresetet, amely határozat nem adott helyt a fellebbező azon kérelmének, hogy nyomozást folytassanak egy feltételezetten anthraxszal szennyezett küldemény ügyében, amelynek áldozata maga a fellebbező lett volna abban az időszakban, amikor Angolában a Bizottság képviseletének tagja volt, valamint elutasította az e határozatból eredő károk megtérítésére irányuló keresetet.

Kérelmének alátámasztására a fellebbező a Közszolgálati Törvényszék több megállapításában szereplő, kereseti kérelmének elfogadhatatlanságára és megalapozatlanságára vonatkozó jogi hibákra, hatáskörrel való visszaélésre és a tények elferdítésére hivatkozik.

15.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 193/29

2009. június 22-én benyújtott kereset — Accenture Global Services GmbH kontra OHIM — Silver Creek Properties (acsensa)

(T-244/09. sz. ügy)

2009/C 193/46

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: Accenture Global Services GmbH (Schaffhausen, Svájc) (képviselő: R. Niebel ügyvéd)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Silver Creek Properties SA (Panama, Panama)

Kereseti kérelmek

—	Az Elsőfokú Bíróság helyezze hatályon kívül a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) második fellebbezési tanácsának 2009. március 20-i határozatát (R 802/2008-2. sz. ügy);

—	az Elsőfokú Bíróság helyezze hatályon kívül a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) felszólalási osztályának a B 1019274. sz. felszólalási eljárásban hozott 2008. március 25-i határozatát;

—	az Elsőfokú Bíróság a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik felet kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A közösségi védjegy bejelentője: a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik fél.

Az érintett közösségi védjegy: az „acsensa” ábrás védjegy a 9., 35., 36., 38., 33., 41. és 42. osztályba tartozó áruk és szolgáltatások vonatkozásában.

A felszólalási eljárásban hivatkozott védjegy vagy megjelölés jogosultja: a felperes.

A hivatkozott védjegy vagy megjelölés: az „ACCENTURE” német szóvédjegy a 9., 16., 35., 36., 37., 41. és 42. osztályba tartozó áruk és szolgáltatások vonatkozásában, az „accenture” német ábrás védjegy a 9., 16., 35., 36., 37., 41. és 42. osztályba tartozó áruk és szolgáltatások vonatkozásában, az „ACCENTURE” közösségi szóvédjegy a 9., 16., 35., 36., 37., 41. és 42. osztályba tartozó áruk és szolgáltatások vonatkozásában, az „accenture” közösségi ábrás védjegy a 9., 16., 35., 36., 37., 41. és 42. osztályba tartozó áruk és szolgáltatások vonatkozásában.

A felszólalási osztály határozata: a felszólalási osztály a felszólalást teljes egészében elutasította.

A fellebbezési tanács határozata: a fellebbezési tanács a fellebbezést elutasította.

Jogalapok: a 207/2009 tanácsi rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése, mivel a fellebbezési tanács tévedett annak megállapításakor, hogy nem áll fenn a szóban forgó védjegyek összetévesztésének veszélye, a 207/2009 tanácsi rendelet 75. és 76. cikkének megsértése, mivel a fellebbezési tanács tévesen hagyta figyelmen kívül a felperes által előterjesztett tényállításokat.

15.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 193/29

2009. június 24-én benyújtott kereset — Shell Hellas kontra Bizottság

(T-245/09. sz. ügy)

2009/C 193/47

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Shell Hellas Oil and Chemical SA (Shell Hellas AE) (Attika, Görögország) (képviselő: P. Hubert, ügyvéd)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy az Elsőfokú Bíróság:

—

semmisítse meg részben vagy egészben a felperesnek a Bizottság rendelkezésére álló iratokba való betekintésre vonatkozó kérelmére adott 2009. április 16-i hallgatólagosan elutasító bizottsági választ (referencia: GESTDEM 6159/2008), és vonja le az összes ebből eredő következtetést a felperesnek a kért iratokba való betekintésével kapcsolatban;

—

másodsorban, amennyiben az Elsőfokú Bíróság úgy ítélné meg, hogy a Bizottság főtitkárságának 2009. április 15-i levelét — amely azt jelezte, hogy a Bizottságnak nem áll módjában a bizottsági iratokba (referencia: GESTDEM 6159/2008) betekintést nyújtani — elutasító határozatnak minősíti, azt semmisítse meg részben vagy egészben és vonja le ebből az összes ebből eredő következtetést a felperesnek a kért iratokba való betekintésével kapcsolatban;

—	kötelezze a Bizottságot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jelen keresettel a felperes annak a bizottsági határozatnak a megsemmisítését kéri, amely hallgatólagosan elutasította az üzemanyag piacon végzett vizsgálattal kapcsolatosan a Bizottság és a görög versenyhatóság között az 1/2003 rendelet 11. cikkének (4) bekezdése címén folytatott levelezés egészéhez való hozzáférésre vonatkozó kérelmét. Másodsorban amennyiben az Elsőfokú Bíróság úgy ítéli meg, hogy a Bizottság főtitkárságának levelét — amely azt jelezte, hogy a Bizottságnak nem áll módjában a bizottsági iratokba a felperes kérelmének megfelelően betekintést nyújtani — kifejezett elutasító határozatnak kell tekinteni, a felperes e levél megsemmisítését kéri.

Keresete alátámasztására a felperes három jogalapra hivatkozik.

Az EK 253. cikk megsértésére vonatkozó első jogalapban a felperes arra hivatkozik, hogy mivel az elutasítás hallgatólagos volt, az alperes a határozat természeténél fogva nem nyújtott olyan indokolást, amely lehetővé tette volna, hogy a felperes megismerhesse az elutasítás indokait.

Az arra az esetre vonatkozóan másodlagosan felhozott második jogalapjában, amennyiben az Elsőfokú Bíróság úgy ítélné meg, hogy a Bizottság főtitkárságának levele megtámadható határozatnak minősül, illetve hogy a Bizottság főtitkárságának újabb. 2009. június 18-i levele tartalmazza a hallgatólagos határozat valódi indokait, a felperes arra hivatkozik, hogy a nyújtott indokolás nem felel meg az EK 253. cikknek, illetve a 1049/2001 rendelet (1) szövegének, illetve szellemének.

Az EK 255. cikk és az 1049/2001 rendelet megsértésére vonatkozó harmadik jogalapban a felperes azt állítja, hogy azon iratok, amelyekhez hozzáférést kért, nem tartoznak az 1049/2001 rendeletben meghatározott, az átláthatóság elve alóli kivételek közé. E tekintetben a felperes előadja, hogy:

—	a Bizottság nem vizsgálta meg egyenként az iratokat, hanem a rendelet által meghatározott kivételeket iratcsoportokra nézve általánosságban mérlegelte;

—

a Bizottság a 1049/2001 rendelet 4. cikkének (5) bekezdése alapján nem fordulhatott volna közvetlenül a görög versenyhatósághoz annak érdekében, hogy fogaljon állást az iratok közzétételével kapcsolatosan, mivel kizárólag az adott tagállam jogosult kérni a Bizottságtól, hogy ne tegye közzé az adott iratokat;

—

a Bizottság helytelenül hivatkozott a 1049/2011 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének második francia bekezdésében meghatározott kereskedelmi érdekek védelmére vonatkozó kivételre ahhoz, hogy az iratok összességéhez való hozzáférést megtagadja, mivel lehetősége lett volna a bizalmas információkat eltávolítani ezen iratokból;

—	a Bizottság nem hivatkozhatott a 1049/2011 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének harmadik francia bekezdésében meghatározott „ellenőrzések és vizsgálatok céljának” védelmére vonatkozó kivételre, mivel a görög versenyhatóság már végeges határozatot hozott a szóban forgó ügyben;

—

a Bizottság továbbá arra sem hivatkozhatott a határozathozatali eljárásra vonatkozó kivételre, vagy azért, mert azok a dokumentumok, amelyekhez a felperes hozzáférést kért, nem tartoznak a határozathozatali eljárás hatálya alá, vagy azért, mert a hozzáférés nem veszélyeztetné súlyosan a fenti eljárást.

Végül a felperes azt állítja, hogy mindenesetre a szóban forgó dokumentumok közzétételéhez nyomósabb közérdek is fűződik, vagyis az, hogy a közösségi jog egységes hatékony alkalmazása biztosítva legyen.

(1) Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 2001. május 31-i 1049/2001/EK parlamenti rendelet (HL L 145., 43. o., magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. o.).

15.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 193/30

2009. június 29-én benyújtott kereset — Insula kontra Bizottság

(T-246/09. sz. ügy)

2009/C 193/48

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Conseil scientifique international pour le développement des îles (Insula) (Párizs, Franciaország) (képviselők: P. Marsal és J.-D. Simonet ügyvédek)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága

Kereseti kérelmek

—	Az Elsőfokú Bíróság állapítsa meg, hogy a kereset elfogadható és megalapozott;

—	az Elsőfokú Bíróság állapítsa meg, hogy a Bizottság 189 241,64 euró visszafizetése iránti kérelme megalapozatlan, következésképpen kötelezze a Bizottságot 189 241,64 euróra vonatkozó jóváírási értesítés kibocsátására;

—	az Elsőfokú Bíróság kötelezze a Bizottságot 212 597 euró összegű kártérítés fizetésére;

—	másodlagosan, az Elsőfokú Bíróság állapítsa meg, hogy a felperes jogosult 230 025 euró összegű kompenzációs támogatásra;

—	a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A választottbírósági kikötésen alapuló jelen keresettel a felperes annak megállapítását kéri az Elsőfokú Bíróságtól, hogy a 2008. szeptember 25-i, 2009. március 26-i és 2009. május 26-i terhelési értesítések, amelyekkel a Bizottság az OLAF által készített vizsgálati jelentés alapján a felperesnek kifizetett előlegek visszafizetését követeli, összeegyeztethetetlenek az IST-2001-35077 DIAS.NET és IST-1999-20896 MEDIS szerződések rendelkezéseivel, amelyek megkötésére az információs társadalom területén a különleges kutatási, technológia-fejlesztési és demonstrációs közösségi programok (1998–2002) keretében került sor. A felperes másodlagosan kártérítés iránti kérelmet terjeszt elő.

Keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.

Első jogalapjával vitatja a Bizottság követelésének jogszerűségét, és úgy véli, hogy az általa a Bizottságnak bejelentett összes költséget támogathatónak kell tekinteni.

A második jogalappal arra hivatkozik, hogy a Bizottság a szerződés végrehajtása során megsértette a jóhiszemű együttműködés és a jóhiszeműség kötelezettségét, mivel saját szerződéses kötelezettségeit nem teljesítette megfelelően, különösen azáltal, hogy hosszú ideig válasz nélkül hagyta a felperes kiegészítő intézkedésre vonatkozó javaslatát, illetve elégtelen eredményesség miatt jogellenesen bontotta fel a MEDIS szerződést annak ellenére, hogy előzőleg arra nem történt utalás, és az a felperes szerint kizárólag a Bizottságnak lenne felróható.

A harmadik jogalappal a felperes a Bizottság által egyes számviteli kötelezettségek állítólagos megsértése miatt kiszabott pénzügyi szankció aránytalanságát kifogásolja, amely kötelezettségek megsértése, még ha bizonyítást nyerne is, a belga közigazgatási és polgári jog értelmében nem vonná maga után a megállapodás szerinti előlegek majdnem teljes összege visszatéríttetésének jogát. Ezért a felperes úgy véli, hogy a nyújtott szolgáltatások tekintetében kártérítésre jogosult.

A negyedik jogalappal a felperes arra hivatkozik, hogy az ellenőrzési és vizsgálati eljárás lefolytatása során a Bizottság megsértette a gondos ügyintézés elvét és a felperes védelemhez való jogát.

15.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 193/31

2009. június 23-án benyújtott kereset — Cesea Group kontra OHIM — Mangini & C. (mangiami)

(T-250/09. sz. ügy)

2009/C 193/49

A keresetlevél nyelve: olasz

Felek

Felperes: Cesea Group Srl (Róma, Olaszország) (képviselők: D. De Simone ügyvéd, D. Demarinis ügyvéd, J. Wrede, Rechtsanwalt)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Mangini & C. Srl (Sestri Levante, Olaszország)

Kereseti kérelmek

—

A Cesea Group Srl azt kéri, hogy az Elsőfokú Bíróság helyezze hatályon kívül vagy másodlagosan módosítsa és a kereset jogalapjai tekintetében bemutatottaknak megfelelően korlátozza az OHIM második fellebbezési tanácsának 2009. április 20-i, 2009. április 24-én kézbesített, a 2063 C. sz. törlési eljárást követően a Mangini & C. társaság által benyújtott fellebbezés tárgyában hozott határozatát.

Jogalapok és fontosabb érvek

A törlés iránti kérelemmel érintett közösségi védjegy: A „mangiami” szót tartalmazó ábrás védjegy (3 113 933. sz. védjegybejelentés) a 29., 30. és 32. osztályba tartozó áruk tekintetében.

A közösségi védjegy jogosultja: A felperes.

A közösségi védjegy törlését kérelmező fél: Mangini & C. Srl.

A törlést kérelmező védjegye: A 819 926. sz. „MANGINI” olasz szóvédjegy a 30. és 42 osztályba tartozó áruk vonatkozásában; a 668 388. sz., a „Mangini” szót tartalmazó ábrás védjegy a 30. és 42. osztályba tartozó áruk és szolgáltatások tekintetében; a 648 507. sz. „Mangini” szót tartalmazó olasz ábrás védjegy a 30. osztályba tartozó áruk vonatkozásában; a 738 072. sz. „MANGINI” nemzetközi szóvédjegy a 30. és 42. osztályba tartozó áruk és szolgáltatások vonatkozásában; a Párizsi Egyezmény 6. cikke értelmében közismert „MANGINI” nemzetközi szóvédjegy „cukrászsütemények, cukorkaáruk, kávé, fagylaltok és általában édesipari termékek előállítása, bárok, kávéházak szolgáltatásai és catering szolgáltatás” vonatkozásában; és az Olaszországban a szokásos kereskedelmi gyakorlatban használt „MANGINI” kereskedelmi név „cukrászsütemények, cukorkaáruk, kávé, fagylaltok és általában édesipari termékek előállítása, bárok, kávéházak szolgáltatásai és catering szolgáltatás” vonatkozásában.

A törlési osztály határozata: A törlési osztály a törlési kérelmet elutasította.

A fellebbezési tanács határozata: A fellebbezési tanács a megtámadott határozatot hatályon kívül helyezte, és részben helyt adott a törlési kérelemnek.

Jogalapok:

—

A közösségi védjegyről szóló 40/94/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 1995. december 13-i 1868/95/EK rendelet (1) 40. szabálya (6) bekezdésének megsértése, mivel a fellebbezési tanács határozatát olyan dokumentumok vizsgálatára alapozta, amelyeket a törlési osztály elé nem terjesztettek elő, noha nem olyan dokumentumokról van szó, amelyek ne lennének hozzáférhetőek, ám amelyeket a törlési osztály által előírt határidőn belül nem nyújtottak be;

—	A törlés jogszerűtlensége a Mangini & C. Srl nemzetközi védjegy árujegyzékében nem szereplő 29. osztályba tartozó áruk, valamint a 30. osztályba tartozó, cukorkákhoz nem hasonló áruk vonatkozásában.

(1) HL L 303., 1995. 12. 15., 1.o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 189.o.

15.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 193/32

2009. június 26-én benyújtott kereset — Société des Pétroles Shell kontra Bizottság

(T-251/09. sz. ügy)

2009/C 193/50

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Société des Pétroles Shell SAS (Colombes, Franciaország) (képviselő: P. Hubert, ügyvéd)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy az Elsőfokú Bíróság:

—

semmisítse meg részben vagy egészben a felperesnek a Bizottság rendelkezésére álló iratokhoz való hozzáférésre vonatkozó kérelmére adott 2009. április 16-i hallgatólagosan elutasító bizottsági választ (referencia: GESTDEM 372/2008), és vonja le az összes ebből eredő következtetést a felperesnek a kért iratokba való betekintésével kapcsolatban;

—

másodsorban, amennyiben az Elsőfokú Bíróság úgy ítélné meg, hogy a Bizottság főtitkárságának 2009. május 7-i levelét — amely azt jelezte, hogy a Bizottságnak nem áll módjában a bizottsági iratokhoz (referencia: GESTDEM 372/2009) hozzáférést biztosítani — elutasító határozatnak minősíti, azt semmisítse meg részben vagy egészben és vonja le ebből az összes ebből eredő következtetést a felperesnek a kért iratokba való betekintésével kapcsolatban;

—	kötelezze a Bizottságot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jelen keresettel a felperes annak a bizottsági határozatnak a megsemmisítését kéri, amely hallgatólagosan elutasította a sugárhajtómű-kerozin réunioni kínálati piacán folytatott magatartásokra vonatkozóan végzett vizsgálatával kapcsolatosan a Bizottság birtokában lévő dokumentumokhoz, illetve a Bizottság és a francia versenyhatóság között e vizsgálat kapcsán nevezetesen az 1/2003 rendelet 11. cikkének (4) bekezdése alapján folytatott levelezéshez való hozzáférésre vonatkozó kérelmét. Másodsorban amennyiben az Elsőfokú Bíróság úgy ítéli meg, hogy a Bizottság főtitkárságának levelét — amely azt jelezte, hogy a Bizottságnak nem áll módjában a bizottsági iratokba a felperes kérelmének megfelelően betekintést nyújtani — kifejezett elutasító határozatnak kell tekinteni, a felperes e levél megsemmisítését kéri.

Keresete alátámasztására a felperes ugyanazokra, illetve hasonló jogalapokra hivatkozik, mint amelyekre a T-245/09. sz., Shell Hellas kontra Bizottság ügyben támaszkodik.

15.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 193/32

2009. június 30-án benyújtott kereset — Caixa Geral de Depósitos kontra OHIM — Caixa d'Estalvis i Pensions de Barcelona („la Caixa”)

(T-255/09. sz. ügy)

2009/C 193/51

A keresetlevél nyelve: spanyol

Felek

Felperes: Caixa Geral de Depósitos, SA (Lisszabon, Portugália) (képviselők: F. de la Rosa és M. Lobato García-Miján, ügyvédek)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Caixa d'Estalvis i Pensions de Barcelona (Barcelona, Spanyolország)

Kereseti kérelmek

—	Az Elsőfokú Bíróság helyezze hatályon kívül a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) második fellebbezési tanácsának 2009. március 24-i határozatát a közösségi védjegyrendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján;

—	másodlagosan, helyezze hatályon kívül a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) második fellebbezési tanácsának 2009. március 24-i határozatát a közösségi védjegyrendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján;

—	az OHIM-ot, illetve adott esetben a beavatkozót kötelezze a jelen eljárás kapcsán felmerült költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A közösségi védjegy bejelentője: Caixa d'Estalvis i Pensions de Barcelona

Az érintett közösségi védjegy: a „la Caixa” szóelemet tartalmazó ábrás védjegy, a 9., 16., 36., 38. és 45. osztályba tartozó áruk és szolgáltatások tekintetében — 4 685 145. sz. védjegybejelentés

A felszólalási eljárásban hivatkozott védjegy vagy megjelölés jogosultja: Caixa Geral de Depósitos, SA.

A hivatkozott védjegy vagy megjelölés: a „caixa” előtagot tartalmazó (357 311., 261 198., 268 466., 302 708., 303 290., 325 155., 325 156., 325 224., 330 542., és 342 311. sz.) portugál szóvédjegyek, a 9., 16. és 36. osztályba tartozó áruk és szolgáltatások tekintetében; és a „caixa” szót tartalmazó (357 310. sz.) portugál ábrás védjegy, a 9., 16. és 36. osztályba tartozó áruk és szolgáltatások tekintetében.

A felszólalási osztály határozata: a felszólalási osztály a felszólalásnak részben helyt adott.

A fellebbezési tanács határozata: a fellebbezési tanács a fellebbezésnek helyt adott, és a megtámadott határozatot hatályon kívül helyezte.

Jogalapok: a közösségi védjegyről szóló 207/2009/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése, illetve, másodlagosan, ugyanezen rendelet 7. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése.

15.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 193/34

A Közszolgálati Törvényszék (harmadik tanács) 2009. május 6-i ítélete — Campos Valls kontra Tanács

(F-39/07. sz. ügy) (1)

(Közszolgálat - Tisztviselők - Felvétel - Kinevezés - Egységvezetői állás - A felperes pályázatának elutasítása - Az álláshirdetésben előírt feltételek - Nyilvánvaló mérlegelési hiba)

2009/C 193/55

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Manuel Campos Valls (Brüsszel, Belgium) (képviselők: S. Orlandi, J.-N. Louis, A. Coolen és E. Marchal ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa (képviselők: M. Arpio Santacruz és I. Šulce meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Egyrészt a kinevezésre jogosult hatóság által hozott, a felperesnek az „A” főigazgatóság III. igazgatóságának — iratok fordítása és készítése — nyelvi szolgálat spanyol egysége vezetőjeként betöltendő, a CP46/06. sz. szolgálati közleményben kiírt állásra benyújtott pályázatát elutasító határozat megsemmisítése, másrészt egy másik jelölt e posztra történő kinevezésének megsemmisítése.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Közszolgálat Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A felek maguk viselik saját költségeiket.

(1) HL C 129., 2007.6.9., 28. o.

15.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 193/34

A Közszolgálati Törvényszék (harmadik tanács) 2009. május 6-i ítélete — Sergio és társai kontra Bizottság

(F-137/07. sz. ügy) (1)

(Közszolgálat - Jogok és kötelezettségek - Szervezkedési jog - A Bizottság, valamint a szakszervezetek és szakmai szervezetek közötti egyetértési megállapodás - A kirendelésről/munkavégzési kötelezettség alóli felmentésről szóló, megállapodáson alapuló egyedi határozatok - Sérelmet okozó aktus - Kereshetőségi jog - Saját nevében, nem pedig valamely szakszervezet nevében eljáró tisztviselő - Elfogadhatatlanság - A panasz elutasításának a felperesek ügyvédjével történő közlése - A keresetindítási határidő kezdő napja)

2009/C 193/56

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Giovanni Sergio (Brüsszel, Belgium) és társai (képviselő: M. Lucas ügyvéd)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: J. Currall és B. Eggers meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Egyrészt a „Szakszervezetek és szakmai szervezetek (OSP) és a Személyügyi és Igazgatási Főigazgatóság (DG ADMIN) között létrejött egyetértési megállapodás”, valamint a kinevezésre jogosult hatóság 2006. december 19-i jegyzőkönyvvel és a 2006. november 14-i határozattal megerősített határozatainak megsemmisítése, másrészt pedig egy euró jelképes összegű kártérítés iránti kérelem

Az ítélet rendelkező része

1)	A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Közszolgálati Törvényszék Giovanni Sergiót, Pierre Blanchard-t, Rafael Marquez-Garciát, Dieter Scheuert és Robert Wurzlert kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 79., 2008.3.29., 37. o.

15.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 193/35

A Közszolgálati Törvényszék (második tanács) 2009. június 18-i ítélete — Spee kontra Europol

(F-43/08. sz. ügy) (1)

(Közszolgálat - Az Europol személyi állománya - Álláshely-üresedés - Kiválasztási eljárás)

2009/C 193/57

Az eljárás nyelve: holland

Felek

Felperes: David Spee (Rijswijk, Hollandia) (képviselők: kezdetben P. de Casparis ügyvéd, később I. Blekman ügyvéd)

Alperes: Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) (képviselők: D. Neumann és D. El Khoury, segítőik: B. Wägenbaur és R. Van der Hout ügyvédek)

Az ügy tárgya

Az Europol azon határozatának megsemmisítése, amellyel visszavonta a felperes által megpályázott állásra vonatkozó ajánlatát, majd később az ajánlatát újra közzétette, továbbá kártérítés iránti kérelem.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Közszolgálati Törvényszék D. Spee-t kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 183., 2008.7.19., 33. o.

15.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 193/35

Az Közszolgálati Törvényszék harmadik tanácsa elnökének 2009. június 11-i végzése — Ketselidis kontra Bizottság

(F-72/08. sz. ügy) (1)

(Közszolgálat - Tisztviselők - Kereset - Előzetes közigazgatási panasz - Ideiglenes válasz - Menthető tévedés - Hiány - Hallgatólagos elutasító határozat - Elkésett panasz - Elfogadhatatlanság - Közösségi bíróság ítélete - Lényeges új tény - Hiány)

2009/C 193/58

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Michalis Ketselidis (Brüsszel, Belgium) (képviselő: S. A. Pappas ügyvéd)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: D. Martin és K. Herrmann meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

A felperes kérelmét elutasító határozat megsemmisítése, amely kérelem a felperes Görögországban megszerzett nyugdíjjogosultságának a közösségi nyugdíjrendszerbe való átvitele során figyelembe veendő, nyugdíjra jogosító szolgálati idő kiszámításának felülvizsgálatára irányult.

A végzés rendelkező része

1)	A Közszolgálati Törvényszék a keresetet mint nyilvánvalóan elfogadhatatlant elutasítja.

2)	A Közszolgálati Törvényszék M. Ketselidist kötelezi az összes költség viselésére.

(1) HL C 272., 2008.10.25., 51. o.

15.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 193/35

Az Közszolgálati Törvényszék harmadik tanácsa elnökének 2009. június 11-i végzése — Ketselidou kontra Bizottság

(F-81/08. sz. ügy) (1)

(Közszolgálat - Tisztviselők - Kereset - Közösségi bíróság ítélete - Lényeges új tény - Hiány)

2009/C 193/59

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Zoe Ketselidou (Brüsszel, Belgium) (képviselő: S. A. Pappas ügyvéd)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: D. Martin és K. Herrmann meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

A végzés rendelkező része

1)	A Közszolgálati Törvényszék a keresetet mint nyilvánvalóan elfogadhatatlant elutasítja.

2)	A Közszolgálati Törvényszék Z. Ketselidout kötelezi az összes költség viselésére.

(1) HL C 313., 2008.12.6., 59. o.

15.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 193/36

2009. június 25-én benyújtott kereset — Strack kontra Bizottság

(F-61/09. sz. ügy)

2009/C 193/60

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Guido Strack (Köln, Németország) (képviselő: H. Tettenborn ügyvéd)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága

A jogvita tárgya és leírása

Az iratbetekintést a felperestől megtagadó alperesi határozat megsemmisítése.

Kereseti kérelmek

—

a Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg az alperes hallgatólagos és kifejezett határozatait, különösen azon határozatokat, amelyeket a 2008. szeptember 12-i, 2008. október 3-i és 2008. november 14-i iratbetekintési engedélyek alkalmával hoztak, Jansen úr 2008. szeptember 19-i határozatát — amennyiben szükséges — a felperes R/554/08 panaszát elutasító 2009. március 25-én hozott határozatot, amennyiben ezen határozatok akadályozták vagy korlátozták a felperes vonatkozásában az alperes rendelkezésre álló valamennyi adatba és dokumentumba, valamint a személyi, egészségügyi és egyéb aktákba való betekintést, amely aktákat helyesen vezették, azok egységesek és teljesek voltak és nem tartalmaztak a felperes számára a hozzáférhetőséget vagy a megértést korlátozó nyelvi vagy formai akadályt, azaz megfeleltek a személyzeti szabályzat 26. és 26a. cikke követelményeinek, és adott esetben azok szükséges javításait előzetesen elvégezték, és ezáltal legalábbis részben elutasították a felperesnek többek között a 2008. július 10-i, 2008. szeptember 19-i és 2008. november 28-i kérelmét;

—	a Közszolgálati Törvényszék a jelen keresetben leírt jogellenes magatartás miatt kötelezze az alperest, hogy fizessen a felperes számára a Közszolgálati Törvényszék által méltányosan megállapítandó, de legalább 2 500 euró összegű megfelelő kártérítést;

—

a Közszolgálati Törvényszék kötelezze az alperest, hogy a jelen keresetről való értesítés időpontjától a jogvita tárgyát képező összes adathoz és dokumentumhoz, valamint a helyesen vezetett személyi aktákhoz való hozzáférés tényleges és teljes engedélyezéséig fizessen a felperes számára havonta a Közszolgálati Törvényszék által méltányosan megállapítandó, de legalább 200 euró összegű havi kártérítést;

—

a Közszolgálati Törvényszék kötelezze az alperest, hogy — a kiküldetési költségek megtérítésére vonatkozó szabályok analógia útján való alkalmazásával — térítse meg a felperes részére a további szükséges iratbetekintések miatt felmerült költségeket, másodlagosan az alperes ugyanezen szabályok alapján térítse meg azokat a költségeket, amelyek a felperes részéről a 2008. szeptember 12-i és 2008. november 14-i Luxembourgba való utazással kapcsolatban merültek fel;

—	a Közszolgálati Törvényszék az Európai Közösségek Bizottságát kötelezze a költségek viselésére.

15.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 193/36

2009. június 26-án benyújtott kereset — Strack kontra Bizottság

(F-62/09. sz. ügy)

2009/C 193/61

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Guido Strack (Köln, Németország) (képviselő: H. Tettenborn ügyvéd)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága

A jogvita tárgya és leírása

A Bizottság azon határozatának megsemmisítése, amely okafogyottság miatt elutasította a felperes 2008. november 27-i panaszát, és a felperes kártérítési kérelmét.

Kereseti kérelmek

—

A Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg a felperes 2008. május 8-i kérelmének az Európai Bizottság általi 2008. november 8-i hallgatólagos elutasítását, és amennyiben az ennek érdekében vagy a jelen kereset negyedik jogalapjának érdekében szükséges, semmisítse meg a Bizottságnak a felperes panaszát elutasító 2009. március 27-i határozatát is;

—

a Közszolgálati Törvényszék kötelezze a Bizottságot megfelelő mértékű, legalább 15 000 euró összegű, kártérítés megfizetésére az értékelési- és előléptetési eljárás során a Bizottság jogellenes magatartása, és a jelen kereset perfüggőségének beállásáig a T-85/04. és T-394/04. sz. ügyekben hozott ítéletek végrehajtásának Bizottság általi elmulasztása által keletkezett késedelem miatt;

—

a Közszolgálati Törvényszék másrészt kötelezze a Bizottságot az ezenkívül okozott azonos jellegű egyéb károk megtérítésére legalább napi 10 euró összegben a jelen kereset perfüggőségének beálltát követő naptól a T-85/04. és T-394/04. sz. ügyekben hozott ítéletek — az ezen ítéletekben szóban forgó, a felperesre vonatkozó értékelési- és előléptetési eljárás szabályszerű befejezése általi — teljes és jogszerű végrehajtásának napjáig, amely befejezés a jelen kereset ötödik jogalapjának való helyt adás esetén a kártérítés teljes összegének megfizetésével egyenértékű;

—

a Közszolgálati Törvényszék kötelezze a Bizottságot, hogy fizessen meg a felperes részére legalább 5 000 euró összegű kártérítést a Bizottság 2009. március 27-i levelében található téves állítások miatt, amelyek a panasz egyszerű elutasításán kívül sértették a felperes becsületét és szakmai hírnevét;

—

a Közszolgálati Törvényszék kötelezze a Bizottságot, hogy fizessen meg a felperes részére megfelelő, legalább 25 000 euró összegű kártérítést, mivel a Bizottság megfosztotta a felperest a szabályszerűen lefolytatott értékelési- és előléptetési eljárástól, amely tényért kizárólag a Bizottság felelős;

—	a Közszolgálati Törvényszék kötelezze a Bizottságot a költségek viselésére.

		ISSN 1725-518X doi:10.3000/1725518X.C_2009.193.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 193

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	52. évfolyam 2009. augusztus 15.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Bíróság
2009/C 193/01	A Bíróság utolsó kiadványa az Európai Unió Hivatalos LapjábanHL C 180., 2009.8.1.	1