A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (ötödik tanács)

2022. január 13. ( *1 )

„Előzetes döntéshozatal – Fogyasztóvédelem – Jogszabályok közelítése – 1169/2011/EU rendelet – A VII. melléklet E. része 2. pontjának a) alpontja – A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatása – Élelmiszerek címkézése és megjelenése – 2000/36/EK irányelv – Az I. melléklet A. része 2. pontjának c) alpontja – Kakaó‑ és csokoládétermékek – Az élelmiszer összetevőinek valamely tagállam fogyasztóinak szánt felsorolása”

A C‑881/19. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Krajský soud v Brně (brnói regionális bíróság, Cseh Köztársaság) a Bírósághoz 2019. december 4‑én érkezett, 2019. október 25‑i határozatával terjesztett elő a

Tesco Stores ČR a.s.

és

a Ministerstvo zemědělství

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (ötödik tanács),

tagjai: E. Regan tanácselnök, C. Lycourgos, a negyedik tanács elnöke, I. Jarukaitis, I. Ziemele és M. Ilešič (előadó) bírák,

főtanácsnok: E. Tanchev,

hivatalvezető: A. Calot Escobar,

tekintettel az írásbeli szakaszra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

a Tesco Stores ČR a.s. képviseletében L. Šrubař advokát,

a Ministerstvo zemědělství képviseletében R. Pokorný,

a cseh kormány képviseletében M. Smolek, J. Vláčil és J. Očková, meghatalmazotti minőségben,

az Európai Bizottság képviseletében B. Hofstötter, P. Ondrůšek és B. Rous Demiri, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának a 2021. október 6‑i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. október 25‑i 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2011. L 304., 18. o.; helyesbítések: HL 2014. L 331., 40. o.; HL 2014. L 36., 48. o.; HL 2016. L 266., 7. o.) VII. melléklete E. része 2. pontja a) alpontjának az emberi fogyasztásra szánt kakaó‑ és csokoládétermékekről szóló, 2000. június 23‑i 2000/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2000. L 197., 19. o.; magyar nyelvű különkiadás: 13. fejezet, 25. kötet, 431. o.) I. melléklete A. része 2. pontjának c) alpontjával összefüggésben történő értelmezésére vonatkozik.

2

E kérelmet a Tesco Stores ČR a.s. (a továbbiakban: Tesco) és a Ministerstvo zemědělství (mezőgazdasági minisztérium, Cseh Köztársaság) között a Tesco által a Cseh Köztársaságban értékesített termékek címkézése tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.

Jogi háttér

Az 1169/2011 rendelet

3

Az 1169/2011 rendelet (1), (3), (4), (13), (17) (20), (22) és (26) preambulumbekezdése a következőket mondja ki:

„(1)

A[z EUMSZ 169. cikk] előírja, hogy az [Európai] Uniónak a[z EUMSZ 114. cikk] alapján elfogadott intézkedésekkel hozzá kell járulnia a fogyasztóvédelem magas szintjének biztosításához.

[…]

(3)

A fogyasztók magas szintű egészségvédelmének megvalósítása és a tájékoztatáshoz való jogának biztosítása érdekében biztosítani kell, hogy megfelelő tájékoztatáshoz jussanak az általuk fogyasztott élelmiszerekkel kapcsolatosan. […]

(4)

Az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28‑i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek [(HL 2002. L 31., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 6. kötet, 463. o.; helyesbítések: HL 2014. L 327., 9. o.; HL 2016. L 11., 19. o.)] megfelelően az élelmiszerjog egyik általános elve, hogy a fogyasztók számára lehetővé tegye a fogyasztott élelmiszerek megfelelő tájékoztatás alapján történő kiválasztását, és megelőzze a fogyasztókat félrevezető gyakorlat alkalmazását.

[…]

(13)

Közös fogalommeghatározásokat, elveket, követelményeket és eljárásokat kell meghatározni, hogy egyértelmű keretet és közös alapot alkossanak az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatást szabályozó uniós és nemzeti intézkedésekhez.

[…]

(17)

Az élelmiszerekkel kapcsolatos kötelező tájékoztatás előírásának elsődleges szempontja az kell hogy legyen, hogy lehetővé váljék a fogyasztók számára az élelmiszerek azonosítása és megfelelő felhasználása, valamint az, hogy egyéni étrendi igényeiknek megfelelően választhassanak. […]

[…]

(20)

Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó jogszabályoknak tiltaniuk kell az olyan információk használatát, amelyek félrevezethetik a fogyasztókat, elsősorban az élelmiszerek jellemzőit, hatásait vagy tulajdonságait illetően, vagy az élelmiszereknek gyógyhatást tulajdonítanának. […]

[…]

(22)

Listát kell készíteni minden olyan kötelező tájékoztatásról, amelyet a végső fogyasztóknak és a vendéglátásnak, illetve a közétkeztetés részére szánt összes élelmiszerre nézve elvileg meg kell adni. E listában meg kell hagyni a meglévő uniós jogszabályok által már megkövetelt információkat, tekintve, hogy ezt általában a fogyasztói tájékoztatás értékes vívmányának tartják.

[…]

(26)

Az élelmiszerek jelölésének világosnak és érthetőnek kell lennie, hogy segítsék azokat a fogyasztókat, akik az élelmiszereket és étrendjüket tudatosabban kívánják kiválasztani. […]”

4

Az 1169/2011 rendelet „Általános rendelkezések” című I. fejezete tartalmazza e rendelet 1. és a 2. cikket.

5

E rendelet „Tárgy és hatály” című 1. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„Ez a rendelet alapul szolgál az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó magas szintű fogyasztóvédelem biztosításához, figyelembe véve a fogyasztók felfogásában és tájékoztatási igényeikben kialakult különbségeket, ugyanakkor biztosítva a belső piac zökkenőmentes működését.”

6

A fenti rendelet „Fogalommeghatározások” című 2. cikkének (2) bekezdése a következőket mondja ki:

„A következő fogalommeghatározásokat szintén alkalmazni kell:

[…]

c)

»élelmiszerekre vonatkozó kötelező tájékoztatás«: azok az adatok, amelyeket az uniós rendelkezések értelmében a végső fogyasztó számára meg kell adni;

[…]

f)

»összetevő«: minden anyag vagy termék, beleértve az aromákat, az élelmiszer‑adalékanyagokat és élelmiszerenzimeket is, vagy összetett összetevő bármely összetevőjét is, amelyet élelmiszer előállításánál vagy elkészítésénél használnak fel, és a késztermékben még jelen van, akár módosult formában is; a szermaradványok nem minősülnek összetevőnek;

[…]

h)

»összetett összetevő«: olyan összetevő, amely már önmagában egynél több összetevőből áll;

[…]

n)

»előírt név«: egy élelmiszernek a rá alkalmazandó uniós rendelkezésekben előírt neve, vagy ilyen uniós rendelkezések hiányában az abban a tagállamban alkalmazandó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekben előírt név, amellyel az élelmiszert a végső fogyasztónak vagy vendéglátásnak, illetve közétkeztetésnek értékesítik;

[…]”

7

Az 1169/2011 rendeletnek „Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás általános elvei” című II. fejezetében szereplő, „Általános célkitűzések” címet viselő 3. cikke (1) bekezdésében a következőképpen rendelkezik:

„Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás a fogyasztók egészségének és érdekeinek magas szintű védelmére törekszik azáltal, hogy a végső fogyasztók számára alapot biztosít a megalapozott választáshoz és az élelmiszerek biztonságos felhasználásához, különös tekintettel az egészségügyi, gazdasági, környezetvédelmi, társadalmi és etikai szempontokra.”

8

E rendeletnek „Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás általános követelményei és az élelmiszer‑vállalkozók kötelezettségei” című III. fejezete tartalmazza többek között az említett rendelet 6. és 7. cikket.

9

Az említett rendeletnek az „Alapkövetelmény” címet viselő 6. cikke szerint:

„A végső fogyasztóknak vagy vendéglátásnak, illetve közétkeztetésnek szánt valamennyi élelmiszert e rendeletnek megfelelő, élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásnak kell kísérnie.”

10

Ugyanezen rendeletnek a „Tisztességes tájékoztatási gyakorlatok” című 7. cikke (1) bekezdésében a következőket mondja ki:

„Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás nem lehet megtévesztő, különösen:

a)

az élelmiszer jellemzői és különösen annak jellege, azonossága, tulajdonságai, összetétele, mennyisége, eltarthatósága, származási országa vagy eredetének helye, előállításának vagy termelésének módja tekintetében;

[…]”.

11

Az 1169/2011 rendelet „Élelmiszerekkel kapcsolatos kötelező tájékoztatás” című IV. fejezetének „Tartalom és megjelenés” című 1. szakaszában található többek között az utóbbi rendelet 9. és 15. cikke.

12

E rendeletnek „A kötelező adatok felsorolása” című 9. cikke az (1) bekezdésében a következőket írja elő:

„A 10–35. cikknek megfelelően, és az e fejezetben foglalt kivételektől eltekintve a következő adatokat kötelező feltüntetni:

a)

az élelmiszer neve;

b)

az összetevők felsorolása;

[…]”.

13

A fenti rendelet „Nyelvi követelmények” című 15. cikkének (1) és (2) bekezdése a következőképpen szól:

„(1)   A 9. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül az élelmiszerekkel kapcsolatos kötelező tájékoztatást az élelmiszer forgalmazásának helye szerinti tagállam fogyasztói által könnyen érthető nyelven kell megjeleníteni.

(2)   Az élelmiszer forgalmazása szerinti tagállam saját területén előírhatja, hogy az adatokat tüntessék fel az Unió hivatalos nyelvei közül egy vagy több nyelven.”

14

Ugyanezen rendelet ugyanezen IV. fejezetében szereplő, „A kötelező adatokra vonatkozó részletes rendelkezések” című 2. szakaszban található 17. cikke, amely „Az élelmiszer neve” címet viseli, (1) bekezdésében a következőképpen rendelkezik:

„Az élelmiszer megnevezése annak előírt neve. Ilyen név hiányában az élelmiszer megnevezése a szokásos neve, vagy amennyiben nincs szokásos neve, vagy a szokásos nevét nem használják, az élelmiszer leíró nevét kell feltüntetni.”

15

Az 1169/2011 rendelet IV. fejezetének ugyanezen 2. szakaszában szereplő, „Az összetevők felsorolása” című 18. cikk (1), (2) és (4) bekezdése kimondja:

„(1)   Az összetevők felsorolását megfelelő kifejezés kezdi vagy előzi meg, amely az »összetevők« szóból áll vagy azt tartalmazza. A felsorolásnak tartalmaznia kell az élelmiszer összes összetevőjét, az élelmiszer előállításakor való felhasználásuk időpontjában mért tömegük szerinti csökkenő sorrendben.

(2)   Az összetevőket saját nevük szerint kell feltüntetni, adott esetben a 17. cikkben és a VI. mellékletben megállapított szabályoknak megfelelően.

[…]

(4)   Az e cikk (1) és (2) bekezdésének alkalmazására vonatkozó további szabályokat a VII. melléklet állapítja meg.”

16

Az 1169/2011 rendeletnek „Az összetevők feltüntetése és megnevezése” című VII. melléklete tartalmazza többek között „Az összetett összetevők megjelölése” című E. részt, amely a következőket írja elő:

„1.

Egy összetett összetevőt saját nevével, teljes tömegének megadásával akkor lehet szerepeltetni az összetevők felsorolásában, amennyiben ezt jogszabály állapítja meg, vagy ha névhasználata megszokott, és közvetlenül a neve után az összetevőinek felsorolása szerepel.

2.

A 21. cikk sérelme nélkül az összetett összetevők esetében az összetevők felsorolásának megadása nem kötelező:

a)

amennyiben a jelenlegi uniós rendelkezések meghatározzák az összetett összetevő összetételét, és amennyiben az összetett összetevő a késztermék tömegének kevesebb mint 2%‑át teszi ki; […];

[…]

c)

amennyiben a[z] összetett összetevő olyan élelmiszer, amelyre vonatkozóan az uniós rendelkezések nem teszik kötelezővé az összetevők felsorolásának megadását.”

2000/36 irányelv

17

A 2000/36 irányelv (7) és (8) preambulumbekezdésének szövege a következő:

„(7)

A belső piac egységes természetének biztosítása érdekében az ezen irányelvben szabályozott összes csokoládétermék számára lehetővé kell tenni az ezen irányelv I. mellékletének rendelkezéseiben megállapított árumegnevezések szerinti, [Unión] belüli szabad mozgást.

(8)

Az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1978. december 18‑i 79/112/EGK tanácsi irányelvben [(HL 1979. L 33., 1. o.)] megállapított általános élelmiszer‑címkézési szabályok szerint, különösen a 6. cikkel összhangban az összetevők jegyzéke kötelező; ezen irányelv a 79/112/EGK irányelvet a fogyasztók helyes információval való ellátása érdekében a kakaó‑ és csokoládétermékekre alkalmazhatóvá teszi.”

18

A 2000/36 irányelv 3. cikkének 1. pontja szerint:

„A 79/112/EGK irányelvet az I. mellékletben meghatározott termékekre kell alkalmazni, a következő feltételekre is figyelemmel:

1.

Az I. mellékletben felsorolt árumegnevezések csak az ott említett termékekre vonatkoznak, és a kereskedelemben azon termékek jelölésére kell őket használni.

Azon tagállamok rendelkezéseivel vagy vonatkozó hagyományaival összhangban, ahol a terméket a végső fogyasztónak adják el, ezen árumegnevezéseket mindamellett további, olyan termékek jelölésére lehet használni, amely jelöléseket [helyesen: amely termékeket] nem lehet összetéveszteni az I. mellékletben meghatározottakkal.”

19

A 2000/36 irányelv 4. cikke a következőképpen rendelkezik:

„Az I. mellékletben meghatározott termékekre vonatkozóan a tagállamok nem fogadnak el olyan nemzeti rendelkezéseket, amelyeket ez az irányelv nem határozott meg.”

20

Ezen irányelvnek az „Árumegnevezések, árumeghatározások és árujellemzők” című I. melléklete tartalmazza az „Árumegnevezések és árumeghatározások” című A. részt. Az e részben szereplő 2. pont c) alpontja kimondja:

„Porított csokoládé, csokoládépor

a kakaópor és cukrok keverékéből álló termék, amely legalább 32% kakaóport tartalmaz.”

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

21

A Tesco‑csoport az Egyesült Királyságban székhellyel rendelkező, többek között a Cseh Köztársaságban szupermarketeket üzemeltető multinacionális kiskereskedő. Cseh leányvállalata bizonyos élelmiszereket „Monte” márkanév alatt forgalmazott a Cseh Köztársaságban található üzleteiben. A szóban forgó termékek, nevezetesen a Monte csokoládés, mogyorós tejdesszert 220 g, a Monte csokoládés tejdesszert 100 g és a Monte drink, Monte csokoládés, mogyorós tejital 200 ml, címkéje az összetevők olyan felsorolását tartalmazta, amelyek között szerepelt a čokoládový prášek (csokoládépor) is, anélkül hogy pontosította volna annak összetételét.

22

2016. május 27‑én a Státní zemědělská a potravinářská inspekce, inspektorát v Brně (cseh mezőgazdasági és élelmiszer‑felügyeleti hatóság brnói felügyelősége, Csehország; a továbbiakban: SZPI) elrendelte, hogy a Tesco hívja vissza a szóban forgó termékeket a Cseh Köztársaságban található létesítményeiből, és megtiltotta számára azok további forgalmazását. Arra hivatkozott, hogy az említett termékek címkézése tartalmazta a „čokoládový prášek” („porított csokoládé”) kifejezést, anélkül hogy feltüntette volna annak összetevőit, megsértve ezzel az 1169/2011 rendelet 18. cikkének (1) és (4) bekezdésével összefüggésben értelmezett 9. cikke (1) bekezdésének b) pontját. Ezenkívül a 2000/36 irányelv I. melléklete A. része 2. pontjának c) alpontjából az következik, hogy cseh nyelven a „čokoláda v prášku” („porított csokoládé, csokoládépor”) kifejezést kell használni, nem pedig a „čokoládový prášek” („porított csokoládé”) kifejezést.

23

A Tesco által benyújtott panaszt követően az SZPI két külön, 2016. június 6‑án hozott határozatával hatályon kívül helyezte a 2016. május 27‑én elfogadott intézkedéseket. Ily módon az első határozattal hatályon kívül helyezte a szóban forgó termékek értékesítésére vonatkozó tilalmat, a második határozattal pedig e termékeknek a Cseh Köztársaságban található valamennyi létesítményből való visszahívását.

24

Ugyanakkor gyorsított felülvizsgálati eljárás keretében az ústřední inspektorát Státní zemědělské a potravinářské inspekce (mezőgazdasági és élelmiszer‑felügyeleti hatóság központi felügyelete, Cseh Köztársaság) 2017. február 2‑i két határozatával megváltoztatta az SZPI 2016. június 6‑i határozatait, és elutasította a Tesco panaszát.

25

A mezőgazdasági minisztérium két, 2017. április 21‑i határozatával elutasította a Tesco által a gyorsított felülvizsgálati eljárás keretében elfogadott határozatokkal szemben benyújtott fellebbezést.

26

A Tesco e határozatokkal szemben keresetet nyújtott be a Krajský soud v Brně (brnói regionális bíróság, Cseh Köztársaság) előtt, arra hivatkozva, hogy az 1169/2011 rendelet VII. melléklete E. része 2. pontjának a) alpontja szerinti kivétel a čokoládový prášek („porított csokoládé”) tekintetében is alkalmazandó, mivel e készítmény tartalma megegyezik a čokoláda v prášku („porított csokoládé, csokoládépor”) tartalmával. A Tesco szerint az a megállapítás, amely szerint kizárólag a 2000/36 irányelv cseh nyelvi változata az irányadó, ellentétes az uniós jog működésének elveivel, mivel egy uniós jogi rendelkezés valamennyi nyelvi változata egyaránt hiteles.

27

2019. február 26‑i ítéletével a Krajský soud v Brně (brnói regionális bíróság) elutasította az említett keresetet, mivel úgy ítélte meg, hogy a 2000/36 irányelv I. mellékletének valamennyi nyelvi változatában szereplő megnevezés kötelező.

28

A Tesco felülvizsgálati kérelmet nyújtott be ezen ítélettel szemben a Nejvyšší správní soudhoz (legfelsőbb közigazgatási bíróság, Cseh Köztársaság). 2019. július 11‑i ítéletével e bíróság hatályon kívül helyezte a megtámadott ítéletet, és az ügyet új határozat meghozatala céljából visszautalta a regionális bíróság elé.

29

A Krajský soud v Brně (brnói regionális bíróság) az ügyben ismételten eljárva rámutat, hogy mind a 2000/36 irányelv, mind pedig az 1169/2011 rendelet célja a fogyasztók védelme. Következésképpen fontos, hogy a gazdasági szereplők az uniós jogalkotó által előírt elnevezést minden egyes tagállamban olyan nyelven alkalmazzák, amely az adott tagállamban könnyen érthető.

30

A kérdést előterjesztő bíróság ezenkívül megjegyzi, hogy a Bíróságnak az uniós szabályozás különböző nyelvi változatai közötti eltérés megoldására vonatkozó ítélkezési gyakorlata a jelen ügyben nem alkalmazható. A 2000/36 irányelv nyelvi változatai között ugyanis nem áll fenn eltérés annak ellenére, hogy ugyanazon összetevőnek az egyes nyelvi változatok szerint egy vagy több elnevezése létezik. A kötelező elnevezéseknek az egyes hivatalos nyelveken szereplő önálló felsorolásairól van szó, amelyeket az azon tagállam fogyasztóinak szánt termékek tekintetében írnak elő, amelyben az érintett hivatalos nyelvet használják. A 2017. június 14‑iTofuTown.com ítéletet (C‑422/16, EU:C:2017:458), amelyre a Nejvyšší správní soud (legfelsőbb közigazgatási bíróság) hivatkozott, szintén úgy lehet értelmezni, hogy nem lehet a kötelező elnevezések szinonimáit vagy fordításait használni.

31

E körülményekre tekintettel a Krajský soud v Brně (brnói regionális bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé:

„Úgy kell‑e értelmezni a[z] [1169/2011] rendelet VII. melléklete E. része 2. pontjának a) alpontjából eredő szabályt, hogy a cseh köztársasági végső fogyasztónak szánt élelmiszer esetében csak akkor lehet a termék összetételében [a] [2000/36] irányelv […] I. melléklete A. része 2. pontjának c) alpontjában említett összetett összetevőt az összetétele leírása nélkül feltüntetni, ha ezen összetett összetevő megnevezését pontosan a [2000/36] irányelv I. melléklete cseh nyelvű változatának megfelelően adják meg?”

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről

32

Kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy az 1169/2011 rendelet VII. melléklete E. része 2. pontjának a) alpontját úgy kell‑e értelmezni, hogy a valamely tagállam területén forgalmazott termékek címkézése keretében a gazdasági szereplő kizárólag akkor mentesül azon kötelezettség alól, hogy az e rendelet 2. cikke (2) bekezdésének h) pontja értelmében vett összetett összetevőt alkotó valamennyi összetevőt feltüntesse, ha ezen összetett összetevőt, amelyre a 2000/36 irányelv I. mellékletének A. része szerinti valamely árumegnevezés vonatkozik, az érintett tagállam nyelvi változatának megfelelő fenti árumegnevezést használva tüntetik fel az összetevők felsorolásában.

33

Amint az az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, e kérdést egy olyan jogvita keretében terjesztették elő, amely bizonyos élelmiszereknek a Tesco által a Cseh Köztársaságban történő forgalmazása kapcsán merült fel, mivel az ezen élelmiszerek gyártása soránt felhasznált porított csokoládét e termékek összetevőinek felsorolásában nem a „čokoláda v prášku”, azaz azon megnevezés használatával tüntették fel, amely ezen összetett összetevő vonatkozásában a 2000/36 irányelv cseh nyelvi változatának I. mellékletében szerepel. A Tesco ezen elnevezés helyett az e mellékletben szereplő más nyelvi változatok, például a német „Schokoladenpulver” és a lengyel változat (amely a „proszek czekoladowy” és a „czekolada w proszku” kifejezést tartalmazza) saját cseh fordítását használta. E fordítások eredményeként a „čokoládový prášek” („porított csokoládé”) szavakat használták ezen összetett összetevő megjelölésére.

34

Először is emlékeztetni kell arra, hogy a 2000/36 irányelv a belső piac egységességének biztosítása érdekében teljes mértékben harmonizálja az emberi fogyasztásra szánt kakaó‑és csokoládétermékekre vonatkozó árumegnevezéseket. A 2000/36 irányelv I. mellékletében előírt árumegnevezések ezen irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében kötelezőek, és csak az említett mellékletben szereplő termékekre alkalmazhatóak. Mivel a 2000/36 irányelv 4. cikke egyébként megtiltja a tagállamoknak, hogy olyan nemzeti rendelkezéseket fogadjanak el, amelyeket ezen irányelv az I. mellékletében meghatározott termékek tekintetében nem ír elő, az említett irányelvet úgy kell tekinteni, mint amely az árumegnevezések kötelező és kimerítő rendszerét hozta létre (lásd ebben az értelemben: 2010. november 25‑iBizottság kontra Olaszország ítélet, C‑47/09, EU:C:2010:714, 29. és 36. pont).

35

Másodszor a 2000/36 irányelv 3. cikkének 1. pontjával, valamint (7) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett I. melléklete A. része 2. pontjának c) alpontjából kitűnik, hogy a kakaópor és cukrok keverékéből álló terméket, amely legalább 32% kakaóport tartalmaz, az említett irányelv alkalmazásában „porított csokoládé, csokoládépor” megnevezéssel kell megjelölni.

36

Ebből következik, hogy még ha feltételezzük is, hogy az alapügyben szóban forgó összetett összetevő teljesíti azokat a kritériumokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a 2000/36 irányelv I. melléklete A. része 2. pontjának c) alpontja értelmében vett „porított csokoládé, csokoládépor” minősítéssel rendelkezzen, aminek vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata, ezen összetett összetevőt a kereskedelemben „porított csokoládé, csokoládépor” megnevezéssel kell megjelölni.

37

E következtetést megerősíti az a tény, hogy a 2000/36 irányelv I. melléklete A. része 2. pontjának c) alpontjában szereplő „porított csokoládé, csokoládépor” megnevezés az 1169/2011 rendelet 2. cikke (2) bekezdésének n) pontja értelmében az ezen élelmiszerre alkalmazandó uniós rendelkezések szerinti „előírt névnek” minősül. Az ilyen elnevezést e rendelet 17. és 18. cikkének megfelelően az Unió egész területén kell használni. A fenti rendelet 15. cikkének (1) bekezdése értelmében ezt az elnevezést továbbá az élelmiszer forgalmazásának helye szerinti tagállam fogyasztói által könnyen érthető nyelven kell megjeleníteni az élelmiszeren.

38

Másodszor meg kell állapítani, hogy az 1169/2011 rendelet 9. cikke (1) bekezdése b) pontjának és 18. cikke (1) bekezdésének megfelelően az élelmiszereken feltüntetendő összetevők felsorolásának tartalmaznia kell az érintett élelmiszer összes összetevőjét, az ezen élelmiszer előállításakor való felhasználásuk időpontjában mért tömegük szerinti csökkenő sorrendben.

39

Ugyanakkor az 1169/2011 rendelet VII. melléklete E. része 2. pontjának a) alpontja értelmében az összetett összetevőt alkotó összetevők felsorolása mellőzhető, amennyiben a jelenlegi uniós rendelkezések meghatározzák az összetett összetevő összetételét, és amennyiben az összetett összetevő a késztermék tömegének kevesebb mint 2%‑át teszi ki.

40

E tekintetben a jelen ítélet 36. és 37. pontjából az következik, hogy az olyan összetett összetevő összetevői említésének mellőzése, mint amelyről az alapügyben szó van, csak akkor megengedett, ha ezen összetett összetevőt az uniós jogi szabályozás értelmében rá vonatkozó megnevezéssel az élelmiszer forgalmazásának helye szerinti tagállam fogyasztói által könnyen érthető nyelven jelenítik meg. A jelen ügyben tehát úgy tűnik, hogy ahhoz, hogy az 1169/2011 rendelet VII. melléklete E. része 2. pontjának a) alpontjában előírt mentességben részesülhessen, a Cseh Köztársaságban forgalmazott élelmiszerek címkéjén szereplő összetett összetevőt cseh nyelvű megnevezésével kell feltüntetni.

41

Harmadszor meg kell vizsgálni, hogy az 1169/2011 rendelet VII. melléklete E. része 2. pontjának a) alpontjában előírt kivétel alkalmazható‑e akár olyan helyzetben is, mint amelyről az alapügyben szó van, amikor a gazdasági szereplő az összetett összetevő megnevezését nem a 2000/36 irányelv I. mellékletének cseh nyelvi változatában szereplő formában használta, hanem e megnevezés helyett az említett I. melléklet más nyelvi változataiban szereplő, ezen összetevőre vonatkozó megnevezések saját cseh nyelvű fordítását tüntette fel.

42

E tekintetben először is meg kell állapítani, hogy mivel az 1169/2011 rendelet VII. melléklete E. része 2. pontjának a) alpontja attól a szabálytól való eltérést vezet be, amely szerint az élelmiszert alkotó valamennyi összetevőt fel kell tüntetni az összetevői felsorolásában, azt megszorítóan kell értelmezni,

43

Másodszor hangsúlyozni kell, hogy az 1169/2011 rendelet – amint az az említett rendelet (1), (3) és (4) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett 1. cikkének (1) bekezdéséből és 3. cikkének (1) bekezdéséből kitűnik –, arra irányul, hogy biztosítsa az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó magas szintű fogyasztóvédelmet, figyelembe véve a fogyasztók felfogásában kialakult különbségeket (2020. október 1‑jei Groupe Lactalis ítélet, C‑485/18, EU:C:2020:763, 43. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

44

E célból az 1169/2011 rendelet az e rendelet (3) és (4) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett 3. cikkének (1) bekezdése értelmében azt kívánja biztosítani, hogy a fogyasztók tájékoztatása lehetővé tegye a fogyasztók számára a megfelelő tájékoztatás alapján történő döntéshozatalt (lásd ebben az értelemben: 2019. november 12‑iOrganisation juive européenne és Vignoble Psagot ítélet, C‑363/18, EU:C:2019:954, 53. pont).

45

Konkrétabban, az 1169/2011 rendelet (17) preambulumbekezdéséből kitűnik, hogy az élelmiszerek összetételére vonatkozó tájékoztatás kötelező jellege annak szükségességéből ered, hogy „lehetővé váljék a fogyasztók számára az élelmiszerek azonosítása és megfelelő felhasználása, valamint az, hogy egyéni étrendi igényeiknek megfelelően választhassanak”.

46

Egy ilyen célkitűzés megköveteli, hogy az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás helyes, semleges és objektív legyen (lásd ebben az értelemben: 2016. szeptember 22‑iBreitsamer und Ulrich ítélet, C‑113/15, EU:C:2016:718, 69. pont; 2020. október 1‑jei Groupe Lactalis ítélet, C‑485/18, EU:C:2020:763, 44. pont). Hasonlóképpen, e tájékoztatás nem lehet alkalmas arra, hogy a fogyasztót különösen az élelmiszer természete, azonosítása, tulajdonságai, összetétele, mennyisége, tartóssága, származása vagy eredete, gyártásának vagy előállításának módja tekintetében megtévesszék (2015. június 4‑iBundesverband der Verbraucherzentralen und Verbraucherverbände ítélet, C‑195/14, EU:C:2015:361, 31. pont).

47

Márpedig e célkitűzést komolyan veszélyeztetné, ha a gazdasági szereplőknek, amikor kötelesek valamely összetett összetevő uniós szabályozás által előírt árumegnevezését alkalmazni, lehetőségük lenne arra, hogy ne tartsák tiszteletben ezen összetevőnek az e szabályozás vonatkozó nyelvi változatában szereplő megnevezését, és szabadon lefordíthatnák azokat a kifejezéseket, amelyekkel ezen összetett összetevőt az említett szabályozás más nyelvi változataiban megnevezik.

48

Ugyanis, amint arra a főtanácsnok az indítványának 63. és 71. pontjában lényegében rámutat, az ilyen szabad fordítás nem teszi lehetővé a fogyasztók számára, hogy egy ilyen összetett összetevő összetételét bizonyossággal megismerjék azáltal, hogy annak az ezen összetevőt tartalmazó élelmiszer összetevőinek felsorolásában szereplő nevét egyszerűen elolvassák.

49

A jelen ügyben különösen hangsúlyozni kell, hogy kizárólag a „čokoláda v prášku” („porított csokoládé, csokoládépor”) kifejezésre vonatkozik a 2000/36 irányelv I. melléklete A. része 2. pontjának c) alpontjában szereplő pontos meghatározás. Ezzel szemben az uniós szabályozás keretében a „čokoládový prášek” („porított csokoládé”) kifejezés vonatkozásában ilyen meghatározás nem létezik.

50

Az a körülmény, hogy – amint azt a Tesco a Bíróság által feltett kérdésekre adott írásbeli válaszában hangsúlyozta – az alapügyben szóban forgó összetett összetevő kakaót és cukrot tartalmaz, és annak kakaótartalma legalább 32%, következésképpen teljes mértékben megfelel a 2000/36 irányelv I. mellékletében foglalt, ahhoz szükséges követelményeknek, hogy a „porított csokoládé, csokoládépor” minősítéssel rendelkezzen, semmit nem változtat azon, hogy a jelen esetben ezen összetett összetevőnek kizárólag a 2000/36 irányelv I. mellékletében szereplő megnevezése alkalmas arra, hogy kielégítse a fogyasztók megfelelő tájékoztatásának követelményét.

51

Ezenkívül annak lehetővé tétele a gazdasági szereplők számára, hogy a 2000/36 irányelv szerinti valamely árumegnevezés alá tartozó összetett összetevőt az említett irányelv más nyelvi változataiban szereplő árumegnevezés szabad fordításával nevezzenek meg, sértené az árumegnevezéseknek az említett irányelvvel elvégzett, a jelen ítélet 34. pontjában leírt teljes harmonizációját. Ebből ugyanis az következne, hogy egy élelmiszer összetevőinek felsorolása a 2000/36 irányelv I. mellékletében szereplő összetett összetevőt olyan elnevezés alatt említhet, amely e melléklet egyik nyelvi változatában sem szerepel, és amely ennek következtében eltér az ezen irányelv által kötelezővé tett előírt névtől.

52

E tekintetben még hozzá kell tenni, hogy egy uniós jogi rendelkezés különböző nyelvi változatai egyenértékűsége elvének figyelembevétele nem vezethet ahhoz, hogy lehetővé tegye valamely gazdasági szereplő számára, hogy e változatok egyikének se feleljen meg. Hasonlóképpen, a jelen ítélet 47. pontjában tett megállapítás nem kérdőjelezi meg azt az elvet, amely szerint valamely uniós jogi rendelkezés nyelvi változatai közötti eltérés esetén nem lehet e változatok egyikét előnyben részesíteni. Ugyanis, amint azt a főtanácsnok az indítványának 44. pontjában hangsúlyozta, önmagában az a körülmény, hogy a különböző nyelvi változatok eltérő megnevezéseket írnak elő az érintett összetett összetevő vonatkozásában, mivel némelyek csak egy, míg mások több elnevezést is használnak, nem jelenti azt, hogy a nyelvi változatok között eltérés áll fenn.

53

A fenti megfontolások összességére tekintettel az előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy az 1169/2011 rendelet VII. melléklete E. része 2. pontjának a) alpontját úgy kell értelmezni, hogy a valamely tagállam területén forgalmazott termékek címkézése keretében a gazdasági szereplő kizárólag akkor mentesül azon kötelezettség alól, hogy az e rendelet 2. cikke (2) bekezdésének h) pontja értelmében vett összetett összetevőt alkotó valamennyi összetevőt feltüntesse, ha ezen összetett összetevőt, amelyre a 2000/36 irányelv I. mellékletének A. része szerinti valamely árumegnevezés vonatkozik, az érintett tagállam nyelvi változatának megfelelő fenti árumegnevezést használva tüntetik fel az összetevők felsorolásában.

A költségekről

54

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

 

A fenti indokok alapján, a Bíróság (ötödik tanács) a következőképpen határozott:

 

A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. október 25‑i 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet VII. melléklete E. része 2. pontjának a) alpontját úgy kell értelmezni, hogy a valamely tagállam területén forgalmazott termékek címkézése keretében a gazdasági szereplő kizárólag akkor mentesül azon kötelezettség alól, hogy az e rendelet 2. cikke (2) bekezdésének h) pontja értelmében vett összetett összetevőt alkotó valamennyi összetevőt feltüntesse, ha ezen összetett összetevőt, amelyre az emberi fogyasztásra szánt kakaó‑ és csokoládétermékekről szóló,2000. június 23‑i 2000/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletének A. része szerinti valamely árumegnevezés vonatkozik, az érintett tagállam nyelvi változatának megfelelő fenti árumegnevezést használva tüntetik fel az összetevők felsorolásában.

 

Aláírások


( *1 ) Az eljárás nyelve: cseh.