21.3.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 106/19

A Lietuvos Aukščiausiasis Teismas (Litvánia) által 2015. december 21-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Agnieška Anisimovienė és társai

(C-688/15. sz. ügy)

(2016/C 106/20)

Az eljárás nyelve: litván

A kérdést előterjesztő bíróság

Lietuvos Aukščiausiasis Teismas

Az alapeljárás felei

Felülvizsgálatot kérelmező felek: Agnieška Anisimovienė és társai

Ellenérdekű felek: AB bankas „Snoras”, felszámolás alatt; VĮ „Indėlių ir investicijų draudimas”; AB „Šiaulių bankas” mint az AB bankas „FINASTA” jogutódja

1)

A betétbiztosítási irányelvet (1) úgy kell-e értelmezni, hogy a valamely hitelintézet nevében nyitott, de egy másik hitelintézetnél vezetett számlára az érintettek hozzájárulásával vagy általuk átutalt vagy befizetett pénzeszközök az említett irányelv szerint betétnek tekinthetők?

2)

A betétbiztosítási irányelv 7. cikkének (1) bekezdését és 8. cikkének (3) bekezdését együttesen úgy kell-e értelmezni, hogy legfeljebb a 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott összegű betétbiztosítást kell fizetni mindazoknak, akiknek kárigényét a betétbiztosítási irányelv 1. cikke (3) bekezdésének i. és ii. pontjában említett megállapítás vagy határozat meghozatala előtt meg lehet állapítani?

3)

A betétbiztosítási irányelv alkalmazásában a „szokásos banki ügylet” fogalommeghatározása releváns-e a betét fogalmának a banki ügyletekből származó egyenlegként való értelmezésére? Az említett fogalommeghatározást figyelembe kell-e venni akkor is, amikor a betétnek a betétbiztosítási irányelvet végrehajtó nemzeti jogszabályban szereplő fogalmát értelmezzük?

4)

Amennyiben a harmadik kérdésre adandó válasz igenlő, hogyan kell érteni és értelmezni a betétbiztosítási irányelv 1. cikkének (1) bekezdésében használt szokásos banki ügylet fogalmát:

a)

mely banki ügyleteket kell szokásosnak tekinteni, vagy milyen kritériumok alapján kell meghatározni, hogy valamely konkrét banki ügylet szokásos banki ügylet-e?

b)

a szokásos banki ügylet fogalmát az elvégzett banki ügyletek céljára tekintettel kell-e értékelni, vagy pedig azon felekre tekintettel, akik között az ilyen banki ügyletek létrejöttek?

c)

valamely szokásos banki ügyletekből származó egyenlegnek minősülő betétnek a betétbiztosítási irányelvben használt fogalmát úgy kell-e értelmezni, hogy az csak azokra az esetekre vonatkozik, ha az ilyen egyenleg létrejöttét eredményező valamennyi ügylet szokásosnak minősül?

5)

Amennyiben a pénzeszközök a betétbiztosítási irányelv szerinti betét fogalmán kívül esnek, azonban a tagállam úgy ültette át a betétbiztosítási irányelvet és a befektetőkártalanítási irányelvet (2) a nemzeti jogba, hogy azok a pénzeszközök is betétnek minősülnek, amelyekre a betétes követelése valamely hitelintézet befektetési szolgáltatási kötelezettségéből származik, csak azután nyújtható-e a betétekre fedezet, ha megállapították, hogy a konkrét esetben a hitelintézet befektetési vállalkozásként lépett fel, és a pénzeszközöket azért utalták át számára, hogy a befektetőkártalanítási irányelv és a MiFID (3) értelmében befektetési ügyletet/tevékenységet végezzen?

(1)  A betétbiztosítási rendszerekről szóló, 1994. május 30-i 94/19/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 135., 5. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 2. kötet, 252. o.).

(2)  A befektetőkártalanítási rendszerekről szóló, 1997. március 3-i 97/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 84., 22. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 2. kötet, 311. o.).

(3)  A pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 145., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 7. kötet, 263. o.).