EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2017.12.19.
COM(2017) 795 final
2017/0353(COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
a termékekre vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályok betartására és érvényesítésére vonatkozó szabályok és eljárások megállapításáról, valamint a 305/2011/EU, az 528/2012/EU, az (EU) 2016/424, az (EU) 2016/425, az (EU) 2016/426, az (EU) 2017/1369 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2004/42/EK, 2009/48/EK, a 2010/35/EU, a 2013/29/EU, a 2013/53/EU, a 2014/28/EU, a 2014/29/EU, a 2014/30/EU, a 2014/31/EU, a 2014/32/EU, a 2014/33/EU, a 2014/34/EU, a 2014/35/EU, a 2014/53/EU, a 2014/68/EU és a 2014/90/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
{SWD(2017) 466 final}
{SWD(2017) 467 final}
{SWD(2017) 468 final}
{SWD(2017) 469 final}
{SWD(2017) 470 final}
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
1.1.A javaslat indokai és céljai
A saját erejére építő, és a benne rejlő potenciált teljes körűen, minden szempontból kihasználó elmélyített és méltányosabb egységes piac az Európai Bizottság egyik legfontosabb politikai prioritása. Nyomon követve és végrehajtva a 2015-ben az egységes piac továbbfejlesztéséről kiadott közleményt, a Bizottság 2017. évi munkaprogramjában megfogalmazott egyik célkitűzés a polgárok és vállalkozások lehetőségeinek bővítése.
Az egységes piacon belül a négy alapszabadság közül az áruk szabad mozgása érvényesül a legteljesebb mértékben. Ebből származik ugyanis az Unió GDP-jének mintegy 25 %-a, és a tagállamok közötti árukereskedelem 75 %-a. Az Unió bonyolítja a világ áruforgalmának körülbelül egyhatodát. 2015-ben az uniós tagállamok közötti árukereskedelem értéke 3 063 milliárd EUR volt. A mélyebb és méltányosabb egységes piac biztosításához azonban még többet kell tenni.
A piacon egyre nagyobb számban jelenlévő illegális és nem megfelelő termékek torzítják a versenyt, és veszélynek teszik ki a fogyasztókat. Sok gazdasági szereplő hagyja figyelmen kívül a szabályokat, vagy tájékozatlanságból, vagy szándékosan azért, hogy versenyelőnyre tegyen szert. Nagyobb visszatartó erőre van szükség, a piacfelügyeleti hatóságok azonban gyakran alulfinanszírozottak, és a nemzeti határok korlátozzák a mozgásterüket. A vállalkozások sokszor az Unión belül és globális szinten is tevékenykednek, az ellátási láncok pedig gyorsan fejlődnek. Konkrétan az elektronikus kereskedelem területén a piacfelügyeleti hatóságok számára komoly nehézséget jelent, hogy a joghatóságuk alá tartozó területen nyomon kövessék az Unióba behozott nem megfelelő termékeket, és azonosítsák a felelős vállalkozást.
2017. évi munkaprogramjában a Bizottság – az „árucsomag” részeként – a termékek megfelelőségének és a termékekről szóló uniós harmonizációs jogszabályok végrehajtásának erősítésére irányuló kezdeményezést jelentett be. A kezdeményezés az uniós piacon növekvő mennyiségben jelen lévő nem megfelelő termékek problematikájának kezelésére irányul, ugyanakkor a jogszabályoknak való megfelelés erősítését szolgáló ösztönzőket kíván bevezetni és biztosítani a – vállalkozások és a polgárok javát szolgáló – méltányos és egyenlő bánásmódot.
A kezdeményezés célja elsősorban a vállalkozások megfelelő ösztönzése, a megfelelőség ellenőrzésének fokozása, valamint a végrehajtó hatóságok közötti határon átnyúló együttműködés előmozdítása. A kezdeményezés:
·megszilárdítja a piacfelügyeleti tevékenységek meglévő keretét,
·elősegíti a több különböző tagállam piacfelügyeleti hatóságai által közösen végrehajtott fellépéseket,
·javítja az információcserét, valamint támogatást biztosít a piacfelügyeleti programok koordinálásához,
·megerősíti a keretet az Unió piacára belépő termékek ellenőrzéséhez, valamint a piacfelügyeleti hatóságok és a vámhatóságok közötti jobb együttműködéshez.
1.2.Összhang a szakpolitikai területen már meglévő rendelkezésekkel
a)A 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat
A 765/2008/EK rendelet rendelkezik a termékek piacfelügyeletének jelenlegi keretrendszeréről, és kiegészíti a 768/2008/EK határozatot. A határozat a termékek forgalomba hozatali feltételeit, különösen az ellátási láncban részt vevő vállalkozásokra vonatkozó kötelezettségeket harmonizáló uniós jogszabályokra vonatkozó referenciarendelkezéseket fogalmaz meg.
A javaslat értelmében a 765/2008/EK rendelet 15. és 29. cikke a továbbiakban nem vonatkozik majd az e jogalkotási javaslat mellékletében felsorolt jogszabályokra.
A 768/2008/EK határozatban szereplő referenciarendelkezések továbbra is biztosítják a gyártókra, a meghatalmazott képviselőkre, az importőrökre és a forgalmazókra vonatkozó kötelezettségek általános keretét.
b)Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a termékek piacfelügyeletéről és a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, az 1999/5/EK, a 2000/9/EK, a 2000/14/EK, a 2001/95/EK, a 2004/108/EK, a 2006/42/EK, a 2006/95/EK, a 2007/23/EK, a 2008/57/EK, a 2009/48/EK, a 2009/105/EK, a 2009/142/EK és a 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 305/2011/EU, a 764/2008/EK és a 765/2008/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról
E javaslat összhangban áll a Bizottság által 2013 februárjában a „termékbiztonsági és piacfelügyeleti csomag” részeként elfogadott, a termékek piaci felügyeletéről szóló rendeletre irányuló javaslattal (COM(2013)75). A COM(2013)75 dokumentum átfogó célja a nem élelmiszer jellegű termékekre vonatkozó uniós piacfelügyeleti keretrendszer – piacfelügyeleti szabályokat tartalmazó jogszabályok számának csökkentésével történő – egyszerűsítése, és egy egyszintű rendszer létrehozása, amelyben mindezen szabályokat egyetlen eszköz tartalmazza. A COM(2013)75 javaslat célja különösen az, hogy felülvizsgálja és egyetlen, az összes ágazatban horizontálisan alkalmazandó jogi eszközben egyesítse az általános termékbiztonságról szóló 2001/95/EK irányelv, a 765/2008/EK rendelet és számos uniós harmonizációs jogszabály piacfelügyeletre vonatkozó szabályait.
Az Európai Parlament első olvasatban 2014. április 15-én fogadta el álláspontját a javaslatról. A jogalkotási vita azonban 2015-ben elakadt. Ha a COM(2013)75 javaslatról szóló jogalkotási vita újraindulna, a jelenleg hatályos uniós harmonizációs jogszabályok – 2013 óta történt változások figyelembevételével történő – értékelése és e javaslat hozzájárulhatna ahhoz, hogy a társjogalkotók haladást érjenek el a jogalkotási folyamatban, megfelelve ezzel az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti, a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodásnak.
A piacfelügyeleti javaslattal (COM(2013)75) történő bármilyen átfedés vagy ellentétes tartalmú rendelkezés előfordulásának lehetőségét elkerülendő, e javaslat lex generalis rendelkezéseket tartalmaz.
c)A termékekre vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályok
A termékekre vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályok a termékek gyártásának módjára vonatkozó közös követelményeket, egyebek mellett a termékekre, azok méretére és összetételére vonatkozó szabályokat határoznak meg. Nemcsak az áruk egységes piacon belüli szabad mozgása előtt álló akadályok elhárítása a cél, hanem annak biztosítása is, hogy az Unióban kizárólag biztonságos és megfelelő termékek kerüljenek forgalomba. Ezáltal a tisztességes kereskedők élvezik majd az egyenlő versenyfeltételekből fakadó előnyöket, védve ezzel a fogyasztókat és a foglalkozásszerű felhasználókat, valamint támogatva a versenyképes egységes piacot.
A termékekre vonatkozó – e javasolt rendelet mellékletében felsorolt – uniós harmonizációs jogszabályok a hatályuk alá tartozó minden egyes termékkategóriára meghatározzák a forgalomba hozatal egyedi keretrendszerét, és ezzel az ellátási láncban részt vevő vállalkozások kötelezettségeit.
A termékek uniós harmonizációs jogszabályoknak való megfelelésének biztosítása szempontjából kiemelten fontos a gyártók és a piacfelügyeleti hatóságok közötti zökkenőmentes együttműködés és jó kapcsolat. E kezdeményezés értelmében egy termék csak akkor hozható forgalomba, ha az Unióban kijelölésre kerül a termékmegfelelési információért felelős személy, aki a piacfelügyeleti hatóságok felé is közvetlen kapcsolattartó. Ez a személy lehet a gyártó, az importőr vagy a gyártó által megbízott bármely gazdasági szereplő.
d)Az általános termékbiztonságról szóló 2001/95/EK irányelv
Az irányelv biztosítja, hogy az Unióban forgalomba hozott termékek biztonságosak, különösen azon termékek elleni fellépéssel, amelyek súlyos veszélyt jelentenek, és amelyek forgalmazását vagy felhasználását valamely tagállam hatóságai a fogyasztók egészségét és biztonságát fenyegető veszélyek csökkentése érdekében meg kívánják tagadni vagy be kívánják tiltani.
e)A 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (Uniós Vámkódex)
A piacfelügyeleti hatóságok és a vámhatóságok közötti együttműködés a termékekre vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályok hatékony végrehajtása szempontjából kiemelt fontossággal bír. Az Unió külső határai ugyanis főszerepet játszanak a nem megfelelő termékek kiszűrése szempontjából, mivel ott a hatóságok a teljes kereskedelmi forgalomra rálátnak.
Ezen túlmenően a biztonságra vonatkozó szabályok és a megfelelőségre irányuló ellenőrzés egységesebb végrehajtására van szükség. Ez pedig kizárólag a piacfelügyeleti hatóságok és a termékeknek az Unió külső határainál történő ellenőrzéséért felelős hatóságok közötti rendszeres együttműködéssel érhető el.
Az eredményes és hatékony együttműködés akkor is fontos, ha a tagállamokban egynél több hatóság felel annak ellenőrzéséért, hogy a behozott termékek megfeleljenek a termékbiztonságra vonatkozó szabályoknak. A hatóságoknak – különösen a releváns információ megosztásával – együtt kell működniük egymással.
1.3.Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
A Bizottság elismerte a végrehajtó hálózatok kiemelt szerepét, és támogatni kívánja a tagállamokat abban, hogy bővítsék az uniós jog érvényesítésére vonatkozó kapacitásaikat, valamint biztosítja, hogy a közigazgatási hatóságok és az ellenőrző szervek elegendő erőforrással rendelkezzenek a feladataik ellátásához.
A termékekre vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályok végrehajtásának megerősítésére törekedve a Bizottság számításba vette a végrehajtás javítására irányuló – más területeket érintő – hasonló aktuális kezdeményezéseket. Ezek egyike az élelmiszerek és takarmányok területe, ahol az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok, és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről szóló (EU) 2017/625 rendelet elő fogja segíteni, hogy a tagállamok képesek legyenek az emberek, az állatok vagy a növények egészségét érintő kockázatok megelőzésére, megszüntetésére vagy csökkentésére. A Bizottság a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendeletnek a végrehajtó hatóságok jogkörét és a közöttük lévő együttműködés módját érintő megújítására irányuló javaslatot is előterjesztett.
A Bizottság új szabályokra is javaslatot tett a tagállami versenyhatóságok további megerősítése és annak biztosítása érdekében, hogy az uniós antitröszt szabályok hatékonyabb érvényesítéséhez szükséges minden eszköz a rendelkezésükre álljon. Az erősebb végrehajtási hatáskörök más jelenlegi jogalkotási kezdeményezéseknek, adatvédelmi jogszabályoknak és a műtrágyákról szóló új jogszabálynak is az egyik központi kérdését képezik.
A bővülő termékimport mellett csökkennek a vámügyre rendelkezésre álló erőforrások csökkenése azt jelenti, hogy a vámunió jelenlegi és jövőbeni kihívásokhoz jobban igazodó irányítására van szükség. E javaslat rendelkezései figyelembe veszik az ellenőrzések hatékonyságának és eredményességének növelése érdekében szorgalmazott koordinációs és ügynökségközi együttműködési mechanizmusokat, valamint a – többek között a vámunió szintjén megvalósuló – továbbfejlesztett kockázatértékelést.
A globális kereskedelem vonatkozásában a Bizottság megerősítette a nyitottságon és az együttműködésen alapuló politikáját. Ugyanakkor, azon helyzetek kezelése érdekében, amikor a szabályok adottak, de azokat nem tartják be, az Uniónak rendelkeznie kell az egyenlő versenyfeltételek helyreállításához, valamint a tisztességtelen gyakorlatot folytató vállalatok és országok elleni határozott fellépéshez szükséges eszközökkel. Az uniós szabályok erőteljes érvényesítése azt is biztosítaná, hogy a szabályokat megszegő minden, az Unióban található vagy ott tevékenységet végző vállalkozásra kiszabják a büntetést. Ennek végrehajtása során a tagállami hatóságok és a megerősített uniós vámügyi kockázatkezelés együttműködésére van szükség a jogszerűen zajló uniós kereskedelem megkönyítése és felgyorsítása érdekében, egyidejűleg biztosítva – a hamis vagy veszélyes áruk uniós határokon történő bejutásának megakadályozásával – a polgárok biztonságát és védelmét.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
2.1.Jogalap
A javaslat az Európai Unió működéséről szóló szerződés 33., 114. és 207. cikkén alapul.
2.2.Szubszidiaritás
A piacfelügyeleti tevékenységek, és különösen a termékekre vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályok végrehajtása a tagállamok nemzeti hatóságainak hatáskörébe tartozik. Ez nem változott. A hatékonyság érdekében azonban a piacfelügyeleti erőfeszítéseknek az Unióban mindenütt egységesnek kell lenniük. Ha az Unió egyes részein lazább a piacfelügyelet, azzal a közérdeket veszélyeztető, tisztességtelen kereskedelmi feltételeket teremtő és a „forum shopping”-ra ösztönző gyenge pontok jönnek létre.
Az Unióba behozott termékek kapcsán azt a kockázatot is számításba kell venni, amelyet azok az uniós harmonizációs jogszabályok által védeni próbált különböző közérdekekre nézve jelentenek. Következésképpen hatékony piacfelügyeletet kell biztosítani az Unió külső határainak teljes hosszán.
Ennek megfelelően meg kell erősíteni a termékekre vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályok végrehajtását, fenn kell tartani az ide vonatkozó közérdekek védelmét, különös tekintettel az egészségvédelemre, valamint egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítani az Unióban és az Unión kívül létrehozott vállalkozások számára. A piacfelügyeleti hatóságokat a megfelelő hatáskörrel kell felruházni annak érdekében, hogy a termékekre vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályokat hatékonyan tudják érvényesíteni. Fokozni kell a piacfelügyeleti hatóságok határon átnyúló, valamint a vámhatóságokkal kialakított együttműködéseit. Az Unió külső határainál végzett ellenőrzéseket is meg kell erősíteni. Következésképpen létre kell hozni az e törekvéseket lehetővé tevő és megkönnyítő piacfelügyeleti eszközöket és mechanizmusokat, így különösen az európai uniós termékmegfelelőségi hálózatot, amelynek fő feladata az Unión belüli végrehajtás koordinációja lesz. A finanszírozás és a jelentéstétel kérdését is uniós szinten kell kezelni.
2.3.Arányosság
A javaslat nem befolyásolja a tagállamok végrehajtási hatásköreit. Néhány tagállam esetében azonban szükség lehet a nemzeti eljárásjog módosítására annak biztosításához, hogy a piacfelügyeleti hatóságaik nemzetközi kontextusban is eredményesen tudjanak élni a végrehajtási hatáskörükkel, részt vegyenek az Unión belüli együttműködésekben és a termékek meg nem felelése kapcsán felmerülő kérdések kezelésében.
A javaslatban megfogalmazott intézkedések nem lépnek túl az azonosított problémák kezeléshez és a megfogalmazott célkitűzések eléréséhez szükséges mértéken. A javaslat a tagállamok minden illetékes hatósága számára közös hatásköröket ír elő, aminek elő kell segítenie a végrehajtás és a termékekre vonatkozó uniós harmonizációs szabályoknak való megfelelés javulását. A megválasztott harmonizációs szintre a zökkenőmentes együttműködés és a bizonyítékok illetékes hatóságok közötti megosztása érdekébe van szükség. Ezenkívül megoldást kell találni a fennálló helyzetre, amelyben – abból fakadóan, hogy néhány tagállam piacfelügyeleti hatósága nem rendelkezik a meg nem felelések felderítéséhez és megszüntetéséhez szükséges hatáskörrel – az uniós harmonizációs jogszabályokban meghatározott egyes termékkövetelmények egységes piacon belüli egységes és következetes érvényesítése nem történik meg.
A javaslat fokozni fogja a végrehajtási együttműködést anélkül, hogy aránytalan vagy túlzott terheket róna a tagállami hatóságokra. Így a javaslat nem lépi túl a benne szereplő célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.
2.4.A jogi aktus típusának megválasztása
A termékekre vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályok végrehajtásának és teljesítésének javítására irányuló célkitűzés elérésének egyetlen megfelelő eszköze a rendelet. Egy irányelv nem érné el a célt, mivel a joghatóság határai és a potenciális hatásköri konfliktusok annak átültetését követően továbbra is fennállnának.3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
3.1.A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése/célravezetőségi vizsgálata
A Bizottság 2017. évi munkaprogramjának részeként a piacfelügyelet jelenlegi jogi keretének, konkrétan a 765/2008/EK rendelet 15–29. cikke rendelkezéseinek értékelésére került sor. Az értékelés a 2010. (a rendelet hatálybalépésének dátuma) és 2015. között eltelt időszakra terjedt ki.
Eredményesség
A 765/2008/EK rendelet értékelése kimutatta, hogy az egyedi és a stratégiai célkitűzések elérése csak részben tekinthető eredményesnek. Ez elsősorban abból fakad, hogy a koordináció és az együttműködés még mindig nem érte el a megfelelő szintet. Az európai szintű piacfelügyeleti együttműködést biztosító eszközök, mint a nem élelmiszer jellegű veszélyes termékek uniós riasztási rendszere (RAPEX), valamint a piacfelügyeleti információs és kommunikációs rendszer (ICSMS) kialakítása megtörtént, ugyanakkor a tagállamok ezeket nem veszik kellő mértékben igénybe. Ennek eredményeként ritkán fordul elő, hogy a piacfelügyeleti hatóságok korlátozzák egy termék forgalomba hozatalát, ha valamely másik tagállam megfelelő hatósága értesíti őket a termékkel kapcsolatos intézkedésekről. Úgy tűnik, hogy a piacfelügyeleti hatóságok és a vámhatóságok csak korlátozott körben használják fel a valamely másik tagállam partnerhatósága által tett megállapításokat (köztük a vizsgálati jelentéseket), és így korlátozott mértékű a párhuzamos törekvések elkerülése is. Ezen túlmenően a 765/2008/EK rendelet alkalmazása még mindig nem egységes, mivel a tagállami végrehajtás terén számottevő különbségek tapasztalhatók. Ez érinti a piacfelügyelet tagállami szintű megszervezését, a pénzügyi, a humán- és a műszaki erőforrások rendelkezésre állását, a piacfelügyeletre vonatkozó stratégiákat, a vizsgálati és a szankcionálási hatásköröket, valamint a nyomon követés és a jelentéstétel rendszerét. Végül, de nem utolsósorban, a behozott termékek határon történő ellenőrzése elégtelennek tűnik. A legnagyobb nehézség – különösen az online értékesítés területén – abból fakad, hogy a piacfelügyeleti hatóságok hatásköre nem terjed a saját tagállamukon kívülre.
Így biztonsággal megállapítható, hogy a 765/2008/EK rendelet közérdek védelmének erősítésére, valamint a gazdasági szereplőket megillető tisztességes kereskedelmi feltételek biztosítására irányuló, az egységes piacon jelen lévő nem megfelelő termékek mennyiségének csökkentésével elérendő, stratégia célkitűzései nem teljesülnek maradéktalanul. A rendelkezésre álló adatok szerint továbbra is forgalomba hoznak nem megfelelő termékeket, és lehet, hogy a termékek mennyisége nőni fog.
Hatékonyság
A piacfelügyelethez kapcsolódó költségek nagy részét a tagállamok és azok piacfelügyeleti hatóságai viselik, és mértékük tagállamonként jelentősen eltér. Ennek hátterében az áll, hogy a különböző nemzeti szervezeti modellek különböző szintű humán- és pénzügyi erőforrás bevonását igénylik, valamint, hogy a piacfelügyeleti hatóságok eltérő megközelítéseket alkalmaznak a jelentéseikben szereplő – a felhasznált pénzügyi forrásokra és a megvalósított tevékenységekre vonatkozó – adatok összeállításakor.
A 765/2008/EK rendelet következtében a gazdasági szereplőknél felmerülő információs költségek jelentéktelennek tekinthetők. A vállalkozások ugyanakkor a piacfelügyelettel kapcsolatos tagállami megközelítések terén a határok különböző oldalain tapasztalható következetlenség rájuk gyakorolt negatív hatásaira hívják fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy a jelenlegi végrehajtási mechanizmus alkalmatlan arra, hogy egyenlő versenyfeltételeket teremtsen a vállalkozások számára.
Az előnyöket tekintetében elmondható, hogy a 765/2008/EK rendelet nem eredményezte a fogyasztók és más végfelhasználók biztonsága terén elvárt javulást. A nem megfelelő termékek folyamatos és bővülő jelenléte azt mutatja, hogy a vállalkozások számára sem sikerült tisztességes kereskedelmi feltételeket teremtenie.
Koherencia
Az értékelés rámutatott az általános termékbiztonságról szóló 2001/95/EK irányelvvel – amelynek fogalommeghatározásai nem minden esetben igazodnak a rendeletben szereplőkhöz – való összhang hiányosságaira. E javaslat világossá teszi az általános termékbiztonságról szóló irányelv és a 765/2008/EK rendelet közötti határokat. A lex specialis rendelkezés kellő mértékben biztosítja a 765/2008/EK rendelet koherenciáját az ágazati irányelvekkel. Bár bizonyos esetekben a különböző jogszabályokban szereplő fogalommeghatározásokon és terminológián belüli eltérések és hiányosságok rontják a piacfelügyelet keretrendszerének egyértelműségét, ez nem gátolja a 765/2008/EK rendelet végrehajtását.
Relevancia
Az értékelés a 765/2008/EK rendelet hatályának megértésével kapcsolatos bizonyos nehézségekre világított rá. Bár a benne szereplő fogalommeghatározások általában egyértelműek és megfelelőek, azonban – különösen az online értékesítés területén – nem teljes körűek és nem korszerűek. A 765/2008/EK rendelet az érdekelt felek jelenlegi – például az együttműködéssel és az információmegosztással kapcsolatos – igényeire érdemi válaszokat kínál, ugyanakkor a gyors reakciókat igénylő jelenlegi piaci dinamika (bővülő online kereskedelem, a tagállami költségvetési korlátok) kapcsán felmerülő igények vonatkozásában sokkal kevésbé releváns.
Kizárólag a felülvizsgált piacfelügyeleti keretrendszer segítheti elő a közérdek védelmének erősítése, valamint a piaci szereplőket megillető tisztességes kereskedelmi feltételek biztosítása tekintetében elvárt szint elérését.
Uniós hozzáadott érték
Az uniós harmonizációs jogszabályok végrehajtása és a veszélyt jelentő termékek elleni eredményes fellépés a tagállamok felelőssége. A belső határok nélküli egységes piac, e jogszabály végrehajtása kapcsán, kihívás elé állítja a közigazgatási szerveket, hiszen a joghatóság határai korlátozzák a mozgásterüket. Ezenkívül egyetlen tagállam piacfelügyeleti szervezetének elégtelen működése az egész láncot meggyengíti.
A következetes végrehajtás biztosításához és annak eredményes megakadályozásához, hogy valamely nem megfelelő termék több tagállamba elterjedjen, a tevékenységek uniós szintű koordinációjára van szükség. Az értékelés eredménye szerint széles körben elismerésre találnak a piacfelügyelet harmonizációját szolgáló egyetlen európai jogszabály meglétének a több különböző nemzeti jogszabállyal szembeni előnyei.
A 765/2008/EK rendelet uniós hozzáadott értéke elsősorban azon rendelkezéseiből fakad, amelyek az igazgatási együttműködést támogató, valamint a piacfelügyeleti hatóságok és a termékek EU külső határain történő ellenőrzéséért felelős hatóságok közötti együttműködést erősítő közös információs rendszert irányoznak elő.
Az uniós hozzáadott érték maradéktalan érvényesülését továbbra is gátolja az optimálisnál kisebb mértékű határon átnyúló információmegosztás és kooperáció, a piacfelügyeleti keretrendszer nem következetes tagállami szintű megvalósítása, valamint a források hiánya.
3.2.Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk
A piacfelügyeleti hatóságokkal több alkalommal, a termékek belső piacával foglalkozó szakértői csoport 2016. február 1-jei, 2016. október 21-ei és 2017. március 31-ei ülésén került sor konzultációra. Az utolsó ülés a jogalkotási javaslattal és annak legfontosabb célkitűzéseivel foglalkozott, különösen annak kérdésével, hogy hogyan lehet a tagállamok közötti együttműködést elősegíteni, egységes és elegendő szintű piacfelügyeletet létrehozni, valamint az uniós piacra behozott termékek határon történő szigorúbb ellenőrzését megvalósítani.
A Bizottság 2016. június 17-én az érdekelt felek bevonásával zajló konferenciát szervezett az iparág szereplői, a fogyasztók, a hatóságok és mások számára. A rendezvény célja az egységes piacon jelen lévő a termékek megfelelőségével és a harmonizációs jogszabályok végrehajtásának javításával kapcsolatos fő problémák, valamint a lehetséges megoldások azonosítása volt.
Az Europa internetes portál konzultációs felületén az unió minden hivatalos nyelvén elérhető nyilvános konzultációra került sor. A konzultáció 2016. július 1. és október 31. között zajlott. Célja az áruk egységes piacán történő jogérvényesítés és a szabályoknak való megfelelés előmozdítására irányuló fellépésekkel kapcsolatos vélemények és tapasztalatok összegyűjtése volt. A European Enterprise Network ösztönözte és támogatta a kis- és középvállalkozások részvételét a konzultációban. 239 válasz érkezett vállalkozásoktól (127), közigazgatási szervektől (80) és állampolgároktól (32).
A konzultáció eredményei azt mutatták, hogy az egységes piacon javítani kell a termékmegfelelőséget, mivel a szabályoknak való meg nem felelés a fogyasztókra és más végfelhasználókra, valamint a jogszabályi kötelezettségeket teljesítő vállalkozások értékesítési és piaci részesedésére is kedvezőtlen hatást gyakorol. Ezen túlmenően, a válaszadók javaslatai szerint a meg nem felelés visszaszorítását legjobban az információ, a támogatás és a közigazgatási szervek általi jogérvényesítés egyfajta keveréke szolgálná. Az Unión kívüli vállalkozások által forgalmazott nem megfelelő termékek vonatkozásában a konzultáció rávilágított arra, hogy a vámhatóságok és a piacfelügyeleti hatóságok uniós piacra belépő termékekre irányuló, ellenőrző tevékenységének jobb összehangolására van szükség. Megállapítást nyert az is, hogy a nem uniós országokban letelepedett vállalkozásokat kötelezni kell arra, hogy jelöljenek ki az Unióban letelepedett személyt, aki a termékmegfelelési információkért felelős.
3.3.Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása
A Bizottság és külső vállalkozók 2012 és 2016 között számos kutatást végeztek, konzultációt folytattak és tanulmányt készítettek. A tagállamokkal konzultáció zajlott arról is, hogy a piacfelügyelet milyen eredményesen működik az Unióban.
2016 júliusa és 2017 májusa között a 765/2008/EK rendelet alkalmazásának külső értékelésére került sor.
A termékekre vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályok végrehajtásának javítása érdekében az eredményeket e jogalkotási javaslat figyelembe vette.
3.4. Célravezető szabályozás és egyszerűsítés
A piacfelügyelet jelenlegi jogszabályi keretének értékelése (lásd a 3.1. szakaszt) megállapította, hogy a jelenlegi piacfelügyeleti szabályokból eredő végrehajtási költségek többsége a közigazgatási szerveket terheli, miközben a vállalkozásoknál kizárólag a tájékoztatási kötelezettségekhez (a hatóságok kéréseire adott válaszok, a feltárt meg nem felelésekre vonatkozó információ) kapcsolódó költségek merülnek fel, amelyeket jelentéktelennek tartanak. A végrehajtás fokozottabb koordinációja, a prioritások európai uniós termékmegfelelőségi hálózat részvételével történő meghatározása és a szakmai vizsgálatnak alávetett végrehajtási stratégiák eredményeként egyenlőbbé válnának a versenyfeltételek, valamint csökkennének az országonként eltérő végrehajtás következtében a vállalkozásokat érő egyes negatív hatások.
Az egyszerűsítés és a terhek csökkentése legnagyobbrészt a hatóságokon múlik. A javaslatot alátámasztó hatásvizsgálat minden egyes célkitűzés esetében megvizsgálta az egyszerűsítés és/vagy a közigazgatási terhek csökkentése terén fennálló lehetőségeket, mint a tervezett ellenőrzésekre vonatkozó információ egyszerűbb és gyorsabb megosztásához használt információtechnológiai eszközök teljesebb kiaknázását, a hatékonyabb kölcsönös segítségnyújtás iránti megkereséseket, a hatóságok munkája közötti átfedések elkerülése érdekében a végrehajtáshoz kapcsolódó bizonyítékok és döntések átruházhatóságát, a közös vizsgálati és végrehajtási hatásköröket, valamint a piacfelügyeleti hatóságok megfelelőségre vonatkozó információkhoz való – a termékmegfelelési információért felelős személyen keresztüli – könnyebb hozzáférését.
3.5. Hatásvizsgálat
A Bizottság által készített hatásvizsgálati jelentés tartalmazza a jogalkotási javaslattal kapcsolatos összes szempontot.
A tervezett szakpolitikai alternatívák a jelenlegi állapot fenntartásától az ambiciózusabb intézkedésekig, uniós koordinációig és fellépésig terjednek az alábbiak szerint:
1.alapforgatókönyv;
2.a meglévő eszközök és együttműködési mechanizmusok továbbfejlesztése;
3.2. lehetőség és a végrehajtást szolgáló eszközök visszatartó erejének növelése és fokozott uniós koordináció; és
4.bizonyos esetekben további uniós szinten központosított végrehajtás.
Az előnyben részesített alternatíva a 3. lehetőség, beleértve különösen:
a)a termékügyi kapcsolattartó pontok tanácsadó szerepének a vállalkozások felé történő kiterjesztését, valamint köz- és magánszféra közötti ad hoc partnerségeket;
b)digitális rendszerek kialakítását, amelyeken keresztül a gyártók és az importőrök mind a fogyasztók, mind a piacfelügyeleti hatóságok számára hozzáférhetővé tennék a megfelelőséggel kapcsolatos információkat, a gyártók kötelezését arra, hogy a termékmegfelelési információért felelős, az Unióban letelepedett személyt jelöljenek ki, valamint közös európai internetes portál létrehozását az önkéntes intézkedések számára;
c)a termékek forgalomba hozatalának korlátozásáról szóló határozatok közzétételének módjával kapcsolatos szabályok meghatározását, a hatóságok hatáskörének finomhangolását (nevezetesen a nem uniós országokból online értékesítéssel történő behozatalra vonatkozóan), a nem megfelelőnek bizonyuló termékek ellenőrzése kapcsán felmerülő költségek megtéríttetését; és
d)a kölcsönös segítségnyújtásra vonatkozó szigorúbb kötelezettségeket, valamint jogi vélelmet, amely szerint azok a termékek, amelyekről valamely tagállamban kiderült, hogy nem felelnek meg az előírásoknak, az Unió teljes területén nem megfelelőek.
Ezenkívül, a nemzeti szintű ellenőrzési tevékenységeket és kapacitásbővítést meghatározó tagállami végrehajtási stratégiákhoz európai uniós termékmegfelelőségi hálózatra van szükség. E hálózat nyújtana igazgatási támogatási hátteret a tagállamok teljesítményének szakmai vizsgálatához, valamint koordinálná és segítené a tagállamok közös végrehajtási tevékenységeinek megvalósítását.
A hatásvizsgálat először – 2017. április 7-én – kedvezőtlen véleményt, majd ezt követően – 2017. június 8-án – fenntartásokat tartalmazó kedvező véleményt kapott a Szabályozói Ellenőrzési Testülettől. A véleményekben szereplő ajánlások beépítésre kerültek a jelentésbe. A módosított jelentés a jelenlegi piacfelügyeleti keretrendszer, a 2013-as termékbiztonsági és piacfelügyeleti csomaghoz való viszony, valamint az értékelés eredményeinek átfogóbb bemutatását tartalmazza. A problémák, a célkitűzések és az alternatívák bemutatása átdolgozásra került, és a jelentés alátámasztó bizonyítékokkal és költségbecslésekkel bővült ki. Az európai uniós termékmegfelelőségi hálózattal kapcsolatban a jelentés meghatározza a különböző forgatókönyvek esetén várható teljesítéseket és költségeket, és kitér a különböző irányítási alternatívák (az európai uniós termékmegfelelőségi hálózatot valamely meglévő ügynökség vagy a Bizottság fogadja be) hatásaira és megvalósíthatóságára. Figyelembe véve, hogy mennyire bonyolult egy meglévő ügynökség alapító okiratának módosítása, e javaslat a Bizottságra ruházza a hálózat titkárságának ellátásával kapcsolatos feladatokat. A gyártók arra vonatkozó kötelezettségével kapcsolatban, miszerint a termékmegfelelési információért felelős, az Unióban letelepedett személyt kell kijelölniük, a hatásvizsgálatról szóló jelentés bemutatja az érintett fő kereskedelmi és üzleti modelleket, különös tekintettel az Unión kívülről történő távértékesítésre. A jelentés részletesen ismerteti a termékmegfelelési információért felelős személy megbízatásának vonatkozásait. A megfelelőséggel kapcsolatos információk elérhetővé tétele kapcsán felmerülő költségekre vonatkozó becsléseket is tartalmaz, valamint kitér a harmadik országbeli kereskedőkre és az Unióban működő vállalkozásokat érintő tisztességes piaci feltételekre gyakorolt hatásokra.
3.6.Alapvető jogok
A különböző alternatívák hatásainak vizsgálata figyelembe vette az érintett alapvető jogokra gyakorolt hatásokat. A jogalkotási javaslat tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és tekintettel van különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert elvekre. A fenti jogok és elvek tiszteletben tartásával kell értelmezni és alkalmazni. A piacfelügyeleti hatóságok az e rendeletben meghatározott hatáskörüket az arányosság és a szükségesség alapján, valamint a nemzeti eljárási biztosítékok függvényében gyakorolják.
E jogalkotási javaslat megfelelő egyensúlyt teremt az egészséghez és biztonsághoz, a fogyasztóvédelemhez, a környezetvédelemhez, a vállalkozás szabadságához és az információszabadsághoz kapcsolódó alapvető jogok által védett érdekek között.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
A javaslat emberi és igazgatási erőforrásokat, valamint operatív előirányzatokat igényel, ahogyan az a pénzügyi kimutatásban szerepel.
5.EGYÉB ELEMEK
5.1.Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai
A Bizottság a rendelet hatálybalépése után 5 évvel felülvizsgálja a megvalósítást, és értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlament és a Tanács felé. A jelentés értékeli majd, hogy a rendelet teljesítette-e a megfogalmazott célokat, különös tekintettel a nem megfelelő termékek mennyiségének csökkentésére, az uniós harmonizációs jogszabályok hatékony és eredményes végrehajtásának biztosítására, az illetékes hatóságok közötti együttműködés fokozására és az uniós piacra belépő termékek ellenőrzésének szigorítására, figyelembe véve a vállalkozásokra, és különösen a kis- és középvállalkozásokra gyakorolt hatását.
5.2.Hatálybalépés
A javaslat 2020. január 1-jéig elhalasztaná a rendelet hatálybalépését, lehetővé téve ezzel, hogy a tagállamok, a piacfelügyeleti hatóságok és – az európai uniós termékmegfelelőségi hálózat vonatkozásában – az Európai Bizottság a szükséges gyakorlati intézkedéseket és jogszabályi változtatásokat elvégezze.
5.3.A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata
A javaslat 11 fejezetből, 64 cikkből és egy mellékletből áll.
I. fejezet – Általános rendelkezések
Ez a fejezet meghatározza a rendelet hatályát és a rendeletben használt főbb kifejezéseket. Frissíti a 765/2008/EK rendeletben használt fogalommeghatározásokat, különösen azért, hogy tekintetbe vegyék az ellátási láncot alkotó szereplők sokféleségét és az igényt arra, hogy a termékekkel kapcsolatos uniós harmonizációs jogszabályok alkalmazása ezek mindegyikére kiterjedjen. A „gazdasági szereplő” javasolt fogalommeghatározása magában foglal minden, e jogszabály által közvetlenül érintett szereplőt.
II. fejezet – Termékmegfelelési információk
Ez a fejezet bevezeti a „termékmegfelelési információért felelős, Unióban letelepedett személy” koncepcióját, mint a termék piaci forgalomba hozatalának szükséges feltételét. A fő célkitűzések a termékekre vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályok érvényesítése a gyártók vagy az általuk kijelölt képviselők és a piacfelügyeleti hatóságok közötti jó kapcsolat biztosításán keresztül, valamint a méltányos kereskedelmi feltételek uniós piacon történő megteremtése.
A termékmegfelelési információért felelős személy lehet a gyártó, az importőr vagy a gyártó által kijelölt bármely más gazdasági szereplő.
A termékmegfelelési információért felelős személy alapvető feladata, hogy a termékre vonatkozóan információt szolgáltasson a piacfelügyeleti hatóságok számára, és hogy együttműködjön a hatóságokkal.
III. fejezet – Segítségnyújtás a gazdasági szereplőknek és a velük való együttműködés
Ez a fejezet meghatározza az e rendelet tekintetében illetékes hatóságok és összekötő hivatalok kijelölésének módját, és pontosítja az összekötő hivatalok szerepét. Felhívja a tagállamokat arra, hogy biztosítsák a területükön működő végrehajtási hálózat tagjainak zökkenőmentes együttműködését. Előírja a tagállamoknak annak biztosítását, hogy az egyéb nemzeti hatóságaik támogassák a hatáskörrel rendelkező hatóságok munkáját, különösen azokban az esetekben, amikor a jogsértés felszámolásához büntetőjogi intézkedések szükségesek.
IV. fejezet – A piacfelügyelet szervezete és általános alapelvei
A rendelet meghatározza a tagállamoknak a piacfelügyelet saját területükön történő megszervezése tekintetében fennálló kötelezettségeit. Megállapítja azokat az eljárásokat, amelyeket ki kell alakítaniuk ahhoz, hogy nyomon kövessék a kockázatokkal kapcsolatos kérdéseket vagy panaszokat, figyelemmel kísérjék a baleseteket és a végfelhasználók egészségét érő károsodásokat, ellenőrizzék a gazdasági szereplő által végrehajtott korrekciós intézkedéseket, és figyelemmel kísérjék a biztonsági kérdéseket érintő tudományos és technikai ismereteket.
A rendelet meghatározza, hogy a tagállamoknak hogyan kell kijelölniük a piacfelügyeleti hatóságokat és az összekötő hivatalokat. Megállapítja a piacfelügyeleti hatóságok tevékenységei kapcsán követendő alapelveket, nevezetesen, hogy a felügyeletnek hatékonynak, az intézkedéseknek a megfeleléssel arányosnak kell lenniük, a hatóságoknak a meghatározott tényezőkre épülő kockázatalapú megközelítést kell alkalmazniuk, és átlátható, független és pártatlan módon kell eljárniuk.
A rendelet kötelezi a tagállamokat arra is, hogy rendszeresen készítsenek nemzeti piacfelügyeleti stratégiát, és felsorolja, hogy annak mit kell tartalmaznia.
V. fejezet – Piacfelügyeleti hatáskörök és intézkedések
A rendelet meghatározza a piacfelügyeleti hatóságok hatásköreit annak érdekében, hogy azok biztosítsák a termékekre vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályok határokon átnyúló eredményes érvényesítését. E hatáskörök magukban foglalják a felhatalmazást a meg nem felelés előfordulásához kapcsolódó dokumentumokhoz és adatokhoz való hozzáférésre, valamint a gazdasági szereplők és a közigazgatási szervek arra való kötelezésére, hogy rendelkezésre bocsássanak minden, a meg nem felelés előfordulásával kapcsolatos információt; helyszíni vizsgálatok végrehajtására; próbavásárlások végrehajtására; ideiglenes intézkedések elfogadására; vizsgálat vagy a meg nem felelés megszüntetésére irányuló eljárás indítására; a termékek rendelkezésre bocsátásának betiltására, vagy a termék visszahívására és a forgalomból való kivonására és megsemmisítésére; szankció megállapítására és a meg nem felelés eredményeként szerzett nyereség behajtásának elrendelésére; valamint a meghozott határozatok közzétételére, köztük az érintett gazdasági szereplő megnevezésére.
E hatáskör gyakorlásakor a tagállamok fenntartják a lehetőséget annak eldöntésére, hogy – a nemzeti szintű jogszabályoknak megfelelően – az illetékes hatóságok saját minimális hatáskörükben járnak-e el, vagy a hatáskört a bírósághoz fordulva gyakorolják.
A rendelet meghatároz piacfelügyeleti intézkedéseket, megállapítja az eljárásokat és a betartandó alapelveket. A súlyos veszélyt jelentő és gyors beavatkozást igénylő termékek vonatkozásában a fejezet megteremti a kapcsolatot a 2001/95/EK irányelvvel és az irányelv által létrehozott uniós riasztási rendszerrel.
A rendelet bevezeti az uniós vizsgálati létesítmények kijelölésének lehetőségét és meghatározza az általuk ellátandó feladatokat.
A piacfelügyelet finanszírozásának elve mellett ez a fejezet előírja a piacfelügyeleti hatóságok számára, hogy a költségeiket – a nem teljesítés esetén – a gazdasági szereplőkre kivetett igazgatási díjakból fedezzék.
VI. fejezet – Együttműködés és a kölcsönös segítségnyújtásra vonatkozó eljárás
A kölcsönös segítségnyújtás két formában történhet:
·információkérés, amely lehetővé teszi, hogy valamely tagállam piacfelügyeleti hatóságai információt és bizonyítékokat szerezzenek be egymástól, és
·végrehajtási intézkedések iránti megkeresés, amely lehetővé teszi, hogy valamely tagállam piacfelügyeleti hatóságai egy másik tagállamban működő partnerszervezettől végrehajtási intézkedések megtételét kérjék.
A rendelet meghatározza a kölcsönös segítségnyújtás iránti megkeresésre vonatkozó eljárást. Ezeket a megkereséseket az információs és kommunikációs rendszeren keresztül, formanyomtatványokon kell mind a megkereső, mind a megkeresett tagállam összekötő hivatala részére eljuttatni. A rendelet előírja azt is, hogy a valamely tagállamban beszerzett bizonyítékok és vizsgálati eredmények egy másik tagállamban is felhasználhatók.
Az alapelv az, hogy a valamely tagállam piacfelügyeleti hatósága által meghozott határozat alapján nem megfelelőnek ítélt termékekről egy másik tagállam piacfelügyeleti hatóságai is vélelmezik, hogy nem megfelelők, mindaddig, amíg az érintett gazdasági szereplő ennek ellenkezőjéről bizonyítékot nem szolgáltat. A kölcsönös segítségnyújtás mint eszköz célja, hogy kezelje azokat az eseteket, amikor egy termék meg nem felelése több országot érint, és a meg nem felelés megszüntetését vagy a termék betiltását szolgáló, minden tagállamra kiterjedő intézkedéseket tegyen lehetővé. A rendelet elősegíti a piacfelügyeleti hatóságok által a minimális hatáskörüket gyakorolva megszerzett bizonyítékok és vizsgálati eredmények országhatáron túl történő felhasználását.
A rendelet értelmében a megkeresett hatóságnak a végrehajtási intézkedésekben meghatározott időtartamon belül válaszolnia kell a kölcsönös segítségnyújtás iránti megkeresésre.
A rendelet biztosítja a szakmai és kereskedelmi titkok védelmét, mivel előírja, hogy a piacfelügyeleti hatóságoknak átadott információ kizárólag az uniós harmonizációs jogszabályoknak való megfelelés biztosítása kapcsán használható fel.
VII. fejezet – Az uniós piacra belépő termékek
A rendelet az uniós piacra belépő termékek vonatkozásában megerősített ellenőrzési keretrendszert ír elő. Abból a feltételezésből indul ki, hogy a nem biztonságos vagy nem megfelelő termékek uniós piacon történő forgalomba hozatala legeredményesebben a szabad forgalomba bocsátásukat megelőzően végrehajtott megfelelő ellenőrzésekkel akadályozható meg. A vámhatóságok kockázatértékelésre alapozott ellenőrzéséket hajtanak végre.
Elsősorban a termékek forgalomba hozatalára, valamint a szabad forgalomba bocsátás felfüggesztésére és megtagadására vonatkozó eljárásokon keresztül erősíti a piacfelügyeleti hatóságok és a vámhatóságok közötti információmegosztást is. A meg nem feleléssel kapcsolatos jelentősebb kockázat feltárása esetén a piacfelügyeleti hatóságoktól a termékekre és a gazdasági szereplőkre vonatkozó tájékoztatás kérhető. Amennyiben az adott információ az uniós harmonizációs jogszabályok érvényesítése szempontjából releváns, a vámhatóságoknak időben tájékoztatniuk kell a piacfelügyeleti hatóságokat a termékek szabad forgalomba bocsátás alá vonásáról és az ellenőrzések eredményeiről.
A szabad forgalomba bocsátás felfüggeszthető, ha:
·a termékhez nem mellékelték az előírt dokumentációt, nincs az előírtaknak megfelelően megjelölve vagy címkézve, nincs rajta feltüntetve az uniós harmonizációs jogszabályok által megkövetelt CE-jelölés vagy egyéb jelölés,
·nem azonosítható a termékmegfelelési információért felelős, Unióban letelepedett személy, vagy
·okkal hihető, hogy a termék forgalomba hozatala nem az uniós harmonizációs jogszabályokban meghatározott követelmények szerint történt.
A rendelet kedvezőbb bánásmódot ír elő a 952/2013/EU rendeletben értelmében különleges státussal rendelkező engedélyezett gazdálkodók által szabad forgalomba bocsátásra bejelentett termékek esetében. Meghatározza e kedvezőbb bánásmód felfüggesztésének feltételeit arra az esetre, ha az ellenőrzés során meg nem felelést tárnak fel. Az engedélyezett gazdálkodókra vonatkozó információk piacfelügyeleti hatóságok és vámhatóságok közötti megosztásának eljárási szabályait a végrehajtási intézkedések határozzák majd meg.
VIII. fejezet – Összehangolt végrehajtás és nemzetközi együttműködés
A rendelettel – a Bizottságon belül – létrejön az európai uniós termékmegfelelőségi hálózat (továbbiakban: hálózat) A hálózat egy testületből, igazgatási koordinációs csoportokból és titkárságból áll; feladatait a rendelet részletezi.
A hálózat a végrehajtással kapcsolatos feladatok koordinációjában, azaz az uniós szintű piacfelügyeleti együttműködés fokozásában játszik majd szerepet. Ezenkívül a hálózat felel majd a termékekre vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályok végrehajtásával kapcsolatos információk gyűjtését és tárolását szolgáló információs és kommunikációs rendszer fenntartásáért. A rendszer a Bizottság és a tagállamokban működő piacfelügyeleti hatóságok rendelkezésére áll majd, a közvélemény tájékoztatására és az átláthatóság biztosítására vonatkozó kötelezettség teljesítése érdekében pedig egy nyilvános felület is kapcsolódik majd hozzá.
A rendelet, a termékekre vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályok végrehajtásának biztosítása érdekében, meghatározza a harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel létrejövő nemzetközi együttműködések keretrendszerét. Előírja a harmadik ország által a termékeken – azok Unióba irányuló kivitele előtt – végrehajtandó termékhez kötődő, kivitel előtti ellenőrzések rendszerét is. A rendszer megvalósítására vonatkozó részleteket a végrehajtási jogi aktusok határozzák majd meg.
IX. fejezet – Záró rendelkezések
A rendelet előírja, hogy a Bizottság nyújtson finanszírozást az Unió általános piacfelügyeleti politikája alá tartozó ügyekhez kapcsolódó valamennyi fellépésre.
A rendelet tartalmazza az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét szolgáló általános érvényű rendelkezéseket.
X. fejezet – Záró rendelkezések
A rendelet előírja, hogy a mellékletben szereplő uniós harmonizációs jogszabályokra nem vonatkozik majd a 765/2008/EK rendelet 15–29. cikke.
Az e rendelet mellékletében meghatározott 23 jogi eszközt kell módosítani, eltávolítva belőlük a 765/2008/EK rendelet 15–29. cikkére történő hivatkozásokat. A rendelet módosítja a 2004/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet is.
XI. fejezet – Szankciók, értékelés, bizottsági eljárás és hatálybalépés és alkalmazás
Miközben elismeri, hogy a szankciók megállapítása a tagállamok kompetenciája, a rendelet a szankciókra vonatkozó irányelveket határoz meg.
A rendelet az alkalmazásának értékelésére, valamint a végrehajtási jogi aktusok elfogadására irányuló bizottsági eljárásra vonatkozó általános rendelkezéseket is megállapít.
Melléklet
A melléklet felsorolja a termékekre vonatkozó uniós harmonizációs jogi eszközöket, kijelölve ezzel a rendelet alkalmazásának hatályát.
2017/0353 (COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
a termékekre vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályok betartására és érvényesítésére vonatkozó szabályok és eljárások megállapításáról, valamint a 305/2011/EU, az 528/2012/EU, az (EU) 2016/424, az (EU) 2016/425, az (EU) 2016/426, az (EU) 2017/1369 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2004/42/EK, 2009/48/EK, a 2010/35/EU, a 2013/29/EU, a 2013/53/EU, a 2014/28/EU, a 2014/29/EU, a 2014/30/EU, a 2014/31/EU, a 2014/32/EU, a 2014/33/EU, a 2014/34/EU, a 2014/35/EU, a 2014/53/EU, a 2014/68/EU és a 2014/90/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 33, 114. és 207. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,
rendes jogalkotási eljárás keretében,
mivel:
(1)A termékek Unión belüli szabad mozgásának biztosításához gondoskodni kell arról, hogy a termékek megfeleljenek a közérdek – úgymint az egészség és a biztonság általában –, a munkahelyi egészség és biztonság, a fogyasztók védelme és a környezetvédelem, valamint a közbiztonság magas szintű védelmére vonatkozó követelményeknek. Az előírások szigorú végrehajtása alapvető fontosságú ezen érdekek megfelelő védelme és a tisztességes verseny – az áruk uniós piacán való – kiteljesedését lehetővé tevő feltételek megteremtése szempontjából. A teljes belső piacon, többek között a harmadik országokból az Unióba belépő termékek vonatkozásában megvalósuló jogérvényesítés biztosításához ezért szabályokra van szükség.
(2)Az egységes árupiac – nem megfelelő termékek uniós piacon történő forgalomba hozatalának megakadályozására irányuló erőfeszítések fokozásán keresztül történő – megerősítése a Bizottság „Az egységes piac továbbfejlesztése: a polgárok és vállalkozások lehetőségeinek bővítése” című közleményében szereplő egyik prioritás. Ezt a piacfelügyelet megerősítése, a gazdasági szereplők megfelelő eszközökkel történő ösztönzése, a megfelelőségre irányuló ellenőrzésének intenzívebbé tétele, a végrehajtó hatóságok – köztük a vámhatóságok – között létrejövő szorosabb határon átnyúló együttműködések előmozdítása révén kell elérni.
(3)A piacfelügyeleti keretrendszert meg kell erősíteni, hogy tovább javuljon a termékekre vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályok betartása és érvényesítése.
(4)A 2001/95/EK európai palamenti és tanácsi irányelv minden fogyasztási cikkre vonatkozóan meghatározza az általános biztonsági követelményeket, és a veszélyes termékek vonatkozásában előírja a tagállamok különös kötelezettségeit és hatásköreit, valamint az ehhez kapcsolódó – a nem élelmiszer jellegű termékek uniós riasztási rendszerén (RAPEX) keresztül zajló – információcserét. A piacfelügyeleti hatóságoknak lehetőséget kell adni az irányelv értelmében rendelkezésükre álló, egyedibb intézkedések meghozatalára. A fogyasztási cikkekkel kapcsolatos nagyobb biztonság elérése érdekében az információcserét és gyors beavatkozást igénylő helyzetekre a 2001/95/EK irányelvben előírt és a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel megerősített mechanizmusok – ahhoz, hogy eredményesebbek legyenek – kiegészítésre szorulnak.
(5)E rendeletnek ki kell terjednie a mellékletben felsorolt uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó termékekre. A mellékletben felsorolt jogszabályoknak az élelmiszeren és takarmányon, emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszereken, élő növényeken és állatokon, emberi eredetű termékeken, valamint a növények és állatok reprodukciójához közvetlenül kapcsolódó növényi és állati termékeken kívül minden egyéb előállított termékre vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályt le kell fedniük. Ez biztosítja majd a termékekre vonatkozó piacfelügyelet egységes uniós szintű keretrendszerét. Ezért a termékekre vonatkozó számos uniós harmonizációs jogszabályt módosítani kell, különösen a 765/2008/EK rendelet egyes rendelkezéseire történő hivatkozások eltávolítása céljából. Ha a jövőben új uniós harmonizációs jogszabály kerül elfogadásra, az elfogadott jogszabály határozza majd meg, hogy ez a rendelet vonatkozik-e rá.
(6)A teljes jogszabályi keretrendszer észszerűsítése és egyszerűsítése érdekében, szem előtt tartva közben a minőségi jogalkotásra vonatkozó célkitűzést, az uniós piacra belépő termékek ellenőrzésére vonatkozó szabályokat felül kell vizsgálni és a termékek külső határon történő ellenőrzését szabályozó egységes jogszabályi keretbe kell integrálni.
(7)A fogyasztók biztonsága jelentős mértékben a biztonsági követelményeket előíró, termékekre vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályok aktív érvényesítésén múlik. Ennek megfelelően a végrehajtási intézkedések erősítésére van szükség. Ezeket az intézkedéseket folyamatosan fejleszteni, a hatékonyságukat pedig növelni kell annak érdekében, hogy a globális piacból és az egyre összetettebb ellátási láncokból fakadó aktuális kihívásoknak megfeleljenek.
(8)Az e rendelet által létrehozott keretnek ki kell egészítenie és meg kell erősítenie az uniós harmonizációs jogszabályokban meglévő, a termékek megfelelőségével kapcsolatos információkra vonatkozó rendelkezéseket, valamint a gazdasági szereplőkkel történő együttműködésre, a termékek piacfelügyeletére és az Unióba belépő termékek ellenőrzésére vonatkozó keretszabályozást. A lex specialis elvvel összhangban azonban e rendeletet csak akkor kell alkalmazni, amennyiben más, már létező vagy jövőbeli uniós harmonizációs jogszabályok nem tartalmaznak az itt meghatározottakkal megegyező célkitűzésű, jellegű vagy hatályú egyedi rendelkezéseket. Így e rendelet megfelelő rendelkezései nem vonatkoznak az említett különös rendelkezések által szabályozott területekre, egyebek mellett a kábítószer-prekurzorokról szóló 273/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben, a kozmetikai termékekről szóló 1223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben, az orvostechnikai eszközökről szóló (EU) 2017/745 európai parlamenti és tanácsi rendeletben és az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről szóló (EU) 2017/746 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározottakra.
(9)Az uniós harmonizációs jogszabályok végrehajtásának a tagállamok hatáskörébe kell tartoznia, és ezek piacfelügyeleti hatóságaitól kell megkövetelni, hogy biztosítsák a jogszabályok maradéktalan teljesítését. A tagállamoknak tehát szisztematikus megközelítést kell alkalmazniuk a piacfelügyeleti és más területeken zajló végrehajtási tevékenységek hatékonyságának biztosítása érdekében.
(10)A 765/2008/EK rendeletben jelenleg szereplő egyes fogalommeghatározásokat össze kell hangolni a más uniós jogi aktusokban leírt fogalommeghatározásokkal, és adott esetben úgy kell azokat módosítani, hogy tükrözzék a modern ellátási láncok felépítését.
(11)Az ellátási lánc minden pontján el kell várni a gazdasági szereplőktől, hogy a termékek forgalomba hozatalakor vagy forgalmazásakor felelősséggel és a rájuk vonatkozó jogi előírásoknak maradéktalanul megfelelve járjanak el, biztosítva ezzel a termékekre vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályok teljesítését. E rendelet nem érintheti az uniós harmonizációs jogszabályok különös rendelkezései szerinti az ellátási és értékesítési folyamatban részt vevő egyes gazdasági szereplők szerepének megfelelő kötelezettségeket, azzal, hogy a termék uniós harmonizációs jogszabályokban előírtaknak való megfeleléséért végső soron a gyártó felel.
(12)A modern ellátási láncok számos különböző gazdasági szereplőt fognak össze, és ezek mindegyikére vonatkoznia kell az uniós harmonizációs jogszabályok végrehajtásának, megfelelő mértékben figyelembe véve azonban az ellátási láncban betöltött szerepüket, és hogy milyen mértékben járulnak hozzá a termékek uniós piacon történő forgalmazásához. E rendelkezést tehát minden olyan gazdasági szereplőre alkalmazni kell, amelyet közvetlenül érint a 273/2004/EK, az 1907/2006/EK, az 1272/2008/EK, az 1222/2009/EK, az 1223/2009/EK, az (EU) 2016/424, az (EU) 2016/425, az (EU) 2016/426, az (EU) 2017/1369, az (EU) 2017/745 és az (EU) 2017/746 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2006/42/EK, a 2006/66/EK, a 2009/48/EK, a 2010/35/EU, a 2013/29/EU, a 2013/53/EU, a 2014/28/EU, a 2014/29/EU, a 2014/30/EU, a 2014/31/EU, a 2014/32/EU, a 2014/33/EU, a 2014/34/EU, a 2014/35/EU, a 2014/68/EU és a 2014/90/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv.
(13)Az e-kereskedelem fejlődése nagyrészt az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást – általában platformokon és díjazás ellenében – nyújtó szolgáltatók elterjedésének köszönhető, amelyek harmadik személy által létrehozott tartalmat tárolva kínálnak közvetítői szolgáltatásokat anélkül, hogy bármiféle ellenőrzést gyakorolnának e tartalom felett, azaz nem valamely gazdasági szereplő javára járnak el. A szolgáltatásaikon keresztül kínált nem megfelelő termékekkel kapcsolatos tartalmak eltávolítása vagy, ha ez nem megoldható, a nem megfelelő termékhez való hozzáférés letiltása nem érintheti a 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott szabályokat. Nem állapítható meg különösen a szolgáltatókat terhelő olyan általános kötelezettség, amely szerint az általuk továbbított vagy tárolt információkat nyomon kellene követniük, és olyan általános kötelezettség sem állapítható meg, amely szerint jogellenes tevékenységre utaló tényeket vagy körülményeket kellene kivizsgálniuk. Ezen túlmenően a tárhelyszolgáltatókat nem lehet felelősségre vonni egészen addig, ameddig ténylegesen tudomást nem szereztek a jogellenes tevékenységről vagy információról, illetve ameddig nincsenek tudatában azoknak a tényeknek vagy körülményeknek, amelyekből nyilvánvalóvá válik, hogy jogellenes tevékenységről vagy információról van szó.
(14)A méltányosabb egységes piacnak minden gazdasági szereplő számára biztosítania kell az egyenlő versenyfeltételeket, valamint a tisztességtelen versennyel szembeni védelmet. Ennek érdekében a termékekre vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályok végrehajtásának megerősítésére van szükség. A gyártók és a piacfelügyeleti hatóságok között kialakuló jó együttműködés kiemelten fontos, mivel lehetővé teszi a termékekhez kapcsolódó azonnali beavatkozások és korrekciós tevékenységek megtételét. Fontos, hogy annak érdekében, hogy a piacfelügyeleti hatóságok a termék uniós harmonizációs jogszabályoknak való megfelelésére vonatkozó kérdéseiket intézni tudják valakihez, lennie kell az Unióban letelepedett kapcsolattartó személynek. A termékmegfelelési információk nyújtásáért felelős személynek a gyártónak, az importőrnek vagy más, a gyártó által e célra kijelölt személynek, például egy másik gazdasági szerepelőnek, kell lennie. A termékmegfelelési információkért felelős, Unióban letelepedett személy kiemelt szerepet játszik abban, hogy a piacfelügyeleti hatóságok rendelkezésére álljon egy Unión belüli kapcsolattartó, és – az Unión belüli fogyasztók, munkavállalók és vállalkozások érdekében – a termékek uniós harmonizációs jogszabályoknak való megfelelését biztosító egyedi feladatok időben el legyenek látva. E rendelet termékmegfelelési információkért felelős az Unióban letelepedett személy kijelölést előíró rendelkezéseit nem kell alkalmazni akkor, ha a termékekre vonatkozó bizonyos jogi eszközök ezzel megegyező hatású különös követelményeket határoznak meg, nevezetesen az
1223/2009/EK rendelet
4. cikke, az (EU) 2017/745 rendelet 15. cikke és az (EU) 2017/746 rendelet 15. cikke.
(15)A tagállamoknak akár az (EU) [be kell illeszteni a kölcsönös elismerésről szóló új rendeletre történő hivatkozást] rendeletnek megfelelően létrehozott termékügyi kapcsolattartó pontokon keresztül a vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályokkal kapcsolatosan nyújtott tájékoztatással, vagy a megfelelőséghez kapcsolódó partnerségi megállapodások keretében a piacfelügyeleti hatóságok által a vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályok tekintetében adott iránymutatással kell a gazdasági szereplőket segíteniük. A piacfelügyeleti hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy az érdekelt felekkel már meglévő együttműködéseikre építsenek, és – egy földrajzi területen belül és termékkategóriákra vonatkozóan – az előírásoknak való megfelelés támogatása és a meg nem felelés feltárása érdekében az érdekeltekkel egyetértési megállapodásokat kössenek.
(16)A tagállamoknak ki kell jelölniük a saját piacfelügyeleti hatóságaikat. Az igazgatási segítségnyújtás és együttműködés megkönnyítése érdekében a tagállamoknak egy összekötő hivatalt is ki kell jelölniük. Az összekötő hivataloknak biztosítaniuk kell a végrehajtási és a piacfelügyeleti tevékenységek koordinációját, valamint a más tagállamok piacfelügyeleteivel és a Bizottsággal történő kommunikációt.
(17)Szükség van – a Bizottság által gondozott – európai uniós termékmegfelelőségi hálózat létrehozására azzal a céllal, hogy összehangolja és megkönnyítse a tagállamok közös, végrehajtási tevékenységei, mint a közös vizsgálatok, megvalósítását. Ezen igazgatási támogatási struktúrának lehetővé kell tennie az erőforrások egyesítését, valamint fenn kell tartania a tagállamok és a Bizottság közötti kommunikációs és információs rendszert, ezáltal segítve elő a termékekre vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályok végrehajtásának megerősítését és a jogsértéstől való hatékonyabb elrettentést.
(18)A termékekre vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályok helyes alkalmazásának biztosításához alapos és hatékony piacfelügyeleti tevékenységre van szükség. Tekintettel arra, hogy az ellenőrzések a gazdasági szereplők számára terhet jelenthetnek, a piacfelügyeleti hatóságoknak e szereplők érdekeit figyelembe véve és az említett terheket a hatékony és eredményes ellenőrzés elvégzéséhez még szükséges szintre korlátozva kell az ellenőrzési tevékenységüket megszervezniük és végrehajtaniuk. Ezenkívül a tagállamok illetékes hatóságainak a piacfelügyeleti tevékenységük elvégzésekor azonos szintű gondossággal kell eljárniuk, függetlenül attól, hogy az adott termék meg nem felelése a tagállam területére korlátozódik-e vagy valószínűleg hatással van valamely másik tagállam piacára is.
(19)A termékekre vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályok megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében a piacfelügyeleti hatóságoknak közös vizsgálati és végrehajtási hatáskörökkel kell rendelkezniük, amelyek lehetővé teszik a piacfelügyeleti hatóságok közötti fokozott együttműködést, és eredményesebb visszatartó hatást gyakorolnak az uniós harmonizációs jogszabályokat szándékosan megsértő gazdasági szereplőkre. E hatásköröknek kellően kiterjedtnek kell lenniük az uniós harmonizációs jogszabályok végrehajtásával kapcsolatos kihívások, az e-kereskedelem és a digitális környezet jelentette kihívások kezeléséhez, valamint annak megakadályozásához, hogy a gazdasági szereplők kihasználják a végrehajtási rendszer hiányosságait, és áttelepüljenek azokba a tagállamokba, amelyek piacfelügyeleti hatóságai nincsenek felkészülve a jogellenes gyakorlatok megszüntetésére. A hatásköröknek különösen az információ és a bizonyítékok illetékes hatóságok közötti megosztását kell lehetővé tenniük annak érdekében, hogy a végrehajtás bármely tagállamban azonos módon megtörténhessen.
(20)E rendelet nem érinti a tagállamok azon jogát, hogy az általuk megfelelőnek tekintett végrehajtási rendszert szabadon megválasszák. A tagállamok szabadon eldönthetik, hogy a piacfelügyeleti hatóságaik saját hatáskörben eljárva végezhetik-e a vizsgálatokat és a végrehajtást, vagy az illetékes bíróságokhoz fordulva gyakorolhatják e hatáskört.
(21)A piacfelügyeleti hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy ha nem megfelelő termékek forgalomba hozataláról szereznek tudomást, saját kezdeményezésre vizsgálatot indítsanak.
(22)Biztosítani kell a piacfelügyeleti hatóságok hozzáférését a vizsgálat tárgyához kapcsolódó minden bizonyítékhoz, információhoz és adathoz, amely szükséges annak megállapításához, hogy az alkalmazandó uniós harmonizációs jogszabályokat megsértették-e, és különösen, amely szükséges a felelős gazdasági szereplő azonosításához, függetlenül attól, hogy ki rendelkezik a bizonyítékkal, információval vagy adattal, és hogy az hol és milyen formában található meg. A piacfelügyeleti hatóságokat fel kell jogosítani arra, hogy minden szükséges bizonyíték, adat és információ benyújtását előírják a digitális értékláncban elhelyezkedő harmadik felek számára.
(23)A piacfelügyeleti hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy a szükséges helyszíni ellenőrzéseket elvégezzék, és a gazdasági szereplő által annak kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységéhez kapcsolódó célokra használt bármely helyiségbe, területre vagy szállítóeszközbe belépjenek.
(24)A piacfelügyeleti hatóságokat fel kell jogosítani arra, hogy az érintett gazdasági szereplő bármely képviselőjétől vagy munkatársától a helyszíni ellenőrzés tárgyához kapcsolódó magyarázat megadását vagy tények ismertetését, információ vagy dokumentum átadását kérjék, valamint a képviselő vagy munkatárs által adott választ rögzítsék.
(25)A piacfelügyeleti hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy ellenőrizzék, hogy a forgalmazott termékek megfelelnek-e az uniós harmonizációs jogszabályoknak, és hogy a meg nem felelésről bizonyítékot szerezzenek. Ennek megfelelően a hatáskörüknek ki kell terjednie tesztvásárlások elvégzésére, és ha a bizonyíték más módon nem szerezhető be, a termékek álnéven történő megvásárlására.
(26)A piacfelügyeleti hatóságok számára – különösen a digitális környezetben – lehetővé kell tenni, hogy a meg nem felelést gyorsan és eredményesen megszüntessék, főként, ha a terméket értékesítő gazdasági szereplő elfedi a személyazonosságát, vagy a jogérvényesítés kikerülése érdekében az Unión belül vagy egy harmadik országba áttelepül. A piacfelügyeleti hatóságok számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy azokban az esetekben, amikor a meg nem felelés következtében a végfelhasználókat súlyos vagy helyrehozhatatlan kár érheti, és a kár megelőzésére vagy mérséklésére más eszköz nem áll rendelkezésre, ideiglenes intézkedéseket hozzanak meg, beleértve, szükség esetén, egy weboldal, szolgáltatás, fiók vagy egy teljes doménnév, határozott időtartamra történő felfüggesztését a 2000/31/EK irányelvben meghatározott elvekkel összehangban. Ezenkívül a piacfelügyeleti hatóságok hatáskörének ki kell terjednie arra, hogy lezárjanak vagy egy harmadik fél szolgáltatóval lezárassanak egy webhelyet, szolgáltatást vagy fiókot vagy ezek egy részét, vagy töröljenek egy teljes doménnevet.
(27)A piacfelügyeleti hatóságok a gazdasági szereplők, a végfelhasználók és a lakosság érdekében járnak el, azzal céllal, hogy biztosítsák a termékekre vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályok által meghatározott közérdekek – megfelelő végrehajtási intézkedések révén történő – következetes megőrzését és védelmét, valamint ezen jogszabályok teljes ellátási lánc vonatkozásában – a megfelelő ellenőrzések révén – történő betartását. Ebből következően a piacfelügyeleti hatóságok, az általuk megvalósított tevékenységek eredményessége és hatékonysága tekintetében elszámolással tartoznak a gazdasági szereplők, a végfelhasználók és a lakosság felé. Hozzáférést kell biztosítaniuk a tevékenységeik, többek között az ellenőrzések, megszervezésére és megvalósítására vonatkozó információkhoz, valamint rendszeresen közzé kell tenniük az elvégzett tevékenységekről és azok eredményeiről szóló tájékoztatást. A piacfelügyeleti hatóságokat, bizonyos feltételek fennállása esetén, fel kell jogosítani arra is, hogy az egyes gazdasági szereplőkről, az azokra irányuló piacfelügyeleti ellenőrzések eredményei alapján a megfelelőségre vonatkozóan nyilvántartott adatokat közzétegyenek vagy rendelkezésre bocsássanak.
(28)A gazdasági szereplőknek maradéktalanul együtt kell működniük a piacfelügyeleti hatóságokkal és más illetékes hatóságokkal annak érdekében, hogy biztosítsák a piacfelügyeleti tevékenységek zökkenőmentes végrehajtását, és hogy lehetővé tegyék a hatóságok számára a feladataik ellátását.
(29)E rendelet nem érinti a RAPEX 2001/95/EK irányelv és 765/2008/EK rendelet szerinti működését.
(30)E rendelet nem érinti a Szerződés 114. cikke (10) bekezdésének megfelelően az ágazati uniós harmonizációs jogszabályok által előírt védzáradék-eljárást. Az Unión belüli azonos mértékű védelem biztosítása érdekében a tagállamok számára engedélyezni kell, hogy az egészségre vagy a biztonságra, vagy a közérdek védelemének egyéb szempontjaira kockázatot jelentő termékekkel kapcsolatban korlátozó intézkedéseket hozzanak meg. A tagállamoknak ezen intézkedésekről értesíteniük kell a többi tagállamot és a Bizottságot, lehetővé téve a Bizottság számára, hogy a belső piac működésének biztosítása érdekében állást foglaljon a termékek szabad mozgását korlátozó nemzeti intézkedésekkel kapcsolatban.
(31)A piacfelügyeleti hatóságok közötti információcserére, valamint a bizonyítékok és a vizsgálati eredmények felhasználására a bizalmas adatkezelés, a szakmai és üzleti titoktartás legszigorúbb garanciáit kell érvényesíteni. Az adatokat a vonatkozó nemzeti jogszabályoknak megfelelően kell kezelni annak érdekében, hogy a vizsgálat ne kerüljön veszélybe és a gazdasági szereplő jó hírneve ne sérüljön.
(32)Ha e rendelet alkalmazása céljából személyes adatok feldolgozására van szükség, azt a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jogszabályoknak megfelelően kell elvégezni. A személyes adatok e rendelet céljaira történő bármiféle feldolgozására az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet és adott esetben a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet vonatkozik.
(33)Az Unióban a piacfelügyeleti keretrendszerhez kapcsolódóan elvégzett vizsgálatok megbízhatóságának és következetességének biztosítása érdekében a Bizottságnak uniós vizsgálóhelyeket kell kijelölnie. Ezenkívül, a vizsgálati eredmények Unión belüli megosztását szolgáló átfogóbb információs rendszer kifejlesztésére van szükség, hogy uniós szinten elkerülhetők legyenek a felesleges párhuzamosságok és a következetesség nagyobb teret nyerjen.
(34)A Bizottság által vizsgálóhelyként kijelölt laboratóriumoknak rendelkezniük kell a feladatok legmagasabb színvonalon történő elvégzéséhez szükséges szakértelemmel, felszereléssel, infrastruktúrával és személyzettel. A megbízható eredmények biztosítása érdekében az uniós vizsgálóhelyeket a vonatkozó uniós harmonizált szabványok szerint kell akkreditálni. Az akkreditálást a 765/2008/EK rendeletnek megfelelően működő nemzeti akkreditáló testületnek kell elvégeznie.
(35)A tagállamoktól meg kell követelni, hogy gondoskodjanak róla, hogy a megfelelő személyzethez és felszereléshez szükséges elegendő pénzügyi forrás mindig a piacfelügyeleti hatóságok rendelkezésére álljon. A hatékony piacfelügyeleti tevékenység erőforrásokat igényel, és az erőforrásokat folyamatosan és mindig az éppen aktuális végrehajtási igényeknek megfelelő szinten kell biztosítani. Az állami finanszírozást tehát díjak kiszabásával kell kiegészíteni, ami a nem megfelelőnek bizonyuló termékek vonatkozásában végzett piacfelügyeleti tevékenység kapcsán felmerült költségeket fedezi, kellően figyelembe véve az adott gazdasági szereplő jogszabályoknak való megfelelés terén tanúsított eddigi teljesítményét.
(36)A piacfelügyeleti tevékenységek gazdasági szereplőktől beszedett díjakból történő finanszírozásának teljesen átlátható módon kell történnie, úgy, hogy abból a polgárok és a vállalkozások is megértsék, hogy a díj megállapítása milyen módszerek és adatok alapján történt, valamint tájékoztatást kapjanak a díjakból befolyó bevételek felhasználásáról.
(37)Helyénvaló, hogy a tagállamok jelöljék ki a vámjogszabályok alkalmazásáért felelős hatóságokat és a nemzeti jogszabályok értelmében az uniós piacra belépő termékek ellenőrzéséért felelős bármely más hatóságot.
(38)A nem biztonságos vagy nem megfelelő termékek uniós piacon történő forgalomba hozatala leghatékonyabban e termékeknek a szabad forgalomba bocsátását megelőzően történő felderítésével akadályozható meg. A vámhatóságok, mint az Unió vámterületére belépő termékek ellenőrzéséért felelős hatóságok, teljes rálátással bírnak a külső határokon keresztül zajló kereskedelmi forgalomra, így elő kell írni számukra, hogy a kockázatértékelésen alapuló megfelelő ellenőrzéseket végezzenek el, hozzájárulva ezzel a piac biztonságának növeléséhez. A termékekre vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályok egységes végrehajtása csak a piacfelügyelet és a vámhatóságok közötti rendszerszerű együttműködés és információcsere útján valósítható meg. Ezeknek a hatóságoknak jó előre meg kell kapniuk a piacfelügyeleti hatóságoktól minden szükséges információt a nem megfelelő termékek vagy azon gazdasági szereplők tekintetében, amelyek esetében nagyobb a meg nem felelés veszélye. Amennyiben az adott információ az uniós harmonizációs jogszabályok végrehajtása szempontjából releváns, a vámhatóságoknak viszont időben tájékoztatniuk kell a piacfelügyeleti hatóságokat a termékek szabad forgalomba bocsátás alá vonásáról és az ellenőrzések eredményeiről. Ezenkívül, ha a Bizottság tudomást szerez arról, hogy valamely behozott termék súlyos veszélyt jelent, a megfelelésre és a végrehajtásra vonatkozó – az Unióba irányuló első belépési pontokon megvalósuló – összehangolt és hatékonyabb ellenőrzések biztosítása érdekében tájékoztatnia kell a tagállamokat az adott kockázatokról.
(39)A vám- és piacfelügyeleti hatóságok, az Unió vámterületére belépő termékek ellenőrzésével kapcsolatos feladatai ellátásában történő támogatása érdekében, az engedélyezett gazdálkodó státusával kapcsolatos információk és a termékbiztonság tekintetében a megfelelőségére vonatkozóan nyilvántartott adatok megosztását szolgáló eljárásrend kialakításáig a 952/2013/EU rendelet 38. cikke (2) bekezdésében meghatározott engedélyezett gazdálkodók által szabad forgalomba bocsátásra bejelentett termékeket kedvezőbb bánásmódban kell részesíteni. E megközelítésnek lehetővé kell tennie a terméke szabad forgalomba bocsátott termékek célzottabb, kockázatalapú ellenőrzését.
(40)A Bizottság számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy piacfelügyelettel kapcsolatos információkat harmadik országok szabályozó hatóságaival vagy nemzetközi szervezetekkel megosszon annak érdekében, hogy a termékeik uniós piacra történő kivitele előtt biztosítsa azok megfelelőségét.
(41)E területen a piacfelügyeleti információs és kommunikációs rendszer (ICSMS) fenntartására és továbbfejlesztésére van szükség. A piacfelügyeleti információs és kommunikációs rendszert a termékekre vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályok végrehajtásával kapcsolatos információk gyűjtése céljából tovább kell fejleszteni és a Bizottság, az összekötő hivatalok és a piacfelügyeleti hatóságok, valamint – egy nyilvános felületen keresztül – a lakosság számára hozzáférhetővé kell tenni. Ezenkívül ki kell fejleszteni egy, a nemzeti vámhatóságok és a piacfelügyeleti hatóságok közötti hatékony információcserét lehetővé tevő elektronikus felületet.
(42)A Bizottságnak, a benne meghatározott célok mentén, el kell végeznie e rendelet értékelését. A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás 22. pontja szerint a hatékonyságra, eredményességre, relevanciára, koherenciára és hozzáadott értékre vonatkozó értékelés képezi a további intézkedési lehetőségek hatásvizsgálatainak alapját.
(43)Az Unió pénzügyi érdekeit a teljes kiadási ciklusban arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok megelőzését, feltárását és kivizsgálását, az elveszített, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetését, valamint adott esetben közigazgatási és pénzügyi szankciók alkalmazását.
(44)A nem megfelelő mértékű visszatartó hatás és az egyenlőtlen szintű védelem egyik fő oka az Unión belüli szankciók sokfélesége. A szankciók, többek közötti a pénzbírságok megállapítására vonatkozó szabályok tagállami hatáskörbe tartoznak, és ennek megfelelően ezeket nemzeti szintű jogszabályban kell meghatározni. Az Unión belüli egységes és hatékony visszatartó hatás elérése érdekében ugyanakkor a szankciók szintjének meghatározására vonatkozó közös kritériumok és irányelvek kialakítására van szükség. A hatékony, arányos és visszatartó hatású szankciók szintjének meghatározására irányuló uniós kritériumok kialakítása, különösen a gazdasági szereplők múltbéli magatartása, a piacfelügyeleti hatóságok vizsgálatai során tanúsított együttműködésük, valamint az okozott kár szintje vonatkozásában, kiemelten fontos a „forum shopping”-ra ösztönző gyenge pontok elkerülése szempontjából.
(45)E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni az uniós vizsgálóhelyek kijelöléséhez kapcsolódó eljárások, az információkérésekhez és a végrehajtási intézkedésekre irányuló megkeresésekhez kapcsolódó eljárások, az uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó termékek tekintetében a vámhatóságok által elvégezett ellenőrzésekre vonatkozó statisztikai adatok, az engedélyezett gazdálkodók státusára vonatkozóan a vámhatóságok és piacfelügyeleti hatóságok között megvalósuló információmegosztás során megosztandó adatok és követendő eljárások, a vámhatóságok által a „szabad forgalomba bocsátás” vámeljárás alá vont termékekre vonatkozó információs és kommunikációs rendszerrel kapcsolatos végrehajtási rendelkezések és adatok részletei, valamint a kivitel előtt végrehajtandó termékhez kötődő ellenőrzések rendszere, többek között a követendő megfelelőségi bizonyítvány és ellenőrzési minta tekintetében. Az említett hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.
(46)Mivel e rendelet célját, nevezetesen annak biztosítását, hogy az Unióban forgalomba hozott termékek megfeleljenek az uniós harmonizációs jogszabályokból fakadó követelményeknek, tekintettel arra, hogy minden tagállam illetékes hatóságai között létrejövő magas szintű együttműködésre, kölcsönhatásra és egységes fellépésre van szükség, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a rendelet léptéke és hatásai miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében említett szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.
(47)E rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat és tekintettel van különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert elvekre. Ennek megfelelően ezt a rendeletet a fenti jogokat és elveket tiszteletben tartva kell értelmezni és alkalmazni. E rendelet célja különösen, hogy biztosítsa a fogyasztóvédelem, a vállalkozás szabadsága, a szólásszabadság és az információ szabadsága, a tulajdonhoz való jog és a személyes adatok védelme maradéktalan tiszteletben tartását,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I. fejezet
Általános rendelkezések
1. cikk
Tárgy
E rendelet a megfelelőséggel kapcsolatos információra vonatkozó szabályokat és eljárásokat állapít meg egyes olyan termékek tekintetében, amelyek az e termékek kereskedelmi feltételeit harmonizáló uniós jogi aktusok hatálya alá tartoznak. Létrehozza a gazdasági szereplőkkel e termékekhez kapcsolódóan kialakítandó együttműködés keretrendszerét.
Megteremti az e termékekre irányuló piacfelügyelet keretrendszerét annak biztosítása érdekében, hogy a termékek megfeleljenek a közérdek – úgymint az egészség és a biztonság általában –, a munkahelyi egészség és biztonság, a fogyasztók védelme és a környezetvédelem, valamint a biztonság magas szintű védelmére vonatkozó követelményeknek.
E rendelet meghatározza az uniós piacra belépő e termékekre irányuló ellenőrzések keretrendszerét is.
2. cikk
Hatály
(1)E rendelet minden olyan termékre vonatkozik, amely az e rendelet mellékletében meghatározott uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá esik (továbbiakban: „uniós harmonizációs jogszabályok”).
(2)E rendelet minden egyes rendelkezését alkalmazni kell mindaddig, amíg az uniós harmonizációs jogszabályok nem tartalmaznak megegyező célokkal meghozott olyan különös rendelkezéseket, amelyek a piacfelügyelet és a végrehajtás egyes szempontjait pontosabban szabályozzák.
(3)E rendelet alkalmazása nem korlátozza a piacfelügyeleti hatóságokat az általános termékbiztonságról szóló 2001/95/EK irányelvben szereplő egyedi intézkedések meghozatalában.
(4)E rendelet nem érinti a 2000/31/EK irányelv 12., 13., 14. és 15. cikkének alkalmazását.
3. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
1.„forgalmazás”: az uniós piacon valamely termék gazdasági tevékenység keretében történő rendelkezésre bocsátása értékesítés, fogyasztás vagy felhasználás céljára, ellenérték fejében vagy ingyenesen;
2.„forgalomba hozatal”: a termék első alkalommal történő forgalmazása az uniós piacon;
3.„piacfelügyelet”: a piacfelügyeleti hatóságok által annak biztosítására végzett tevékenységek és intézkedések, hogy a termékek megfeleljenek az uniós harmonizációs jogszabályokban megállapított követelményeknek, illetve ne jelentsenek veszélyt az egészségre, a biztonságra vagy a közérdek védelmének bármilyen más szempontjára;
4.„piacfelügyeleti hatóság”: a tagállam által a 11. cikk szerint az adott tagállam területére vonatkozóan piacfelügyeleti hatóságként kijelölt hatóság;
5.„megkereső hatóság”: az a piacfelügyeleti hatóság, amely a kölcsönös segítségnyújtás iránti megkeresést benyújtja;
6."megkeresett hatóság”: az a piacfelügyeleti hatóság, amelyhez a kölcsönös segítségnyújtás iránti megkeresés beérkezik;
7.„meg nem felelés”: az adott termékre vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályok bármelyike által meghatározott valamely követelmény teljesítésének elmulasztása;
8.„gyártó”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely terméket gyárt, illetve terméket terveztet vagy gyártat, és az adott terméket saját nevével vagy védjegyével ellátva forgalmazza;
9.„importőr”: az Unióban letelepedett olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely egy harmadik országból származó terméket hoz forgalomba az uniós piacon;
10.„forgalmazó”: az a gyártótól vagy importőrtől különböző természetes vagy jogi személy az ellátási láncban, aki vagy amely terméket forgalmaz;
11.„meghatalmazott képviselő”: az Unióban letelepedett olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a gyártótól írásbeli meghatalmazást kapott arra, hogy a gyártónak a vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályokból fakadó kötelezettségeivel összefüggő meghatározott feladatok céljából a gyártó nevében eljárjon;
12.„gazdasági szereplő”: a gyártó, a meghatalmazott képviselő, az importőr vagy a forgalmazó, és többek között:
a)a 2006/66/EK, a 2009/48/EK, a 2010/35/EU, a 2013/29/EU, a 2013/53/EU, a 2014/28/EU, a 2014/29/EU, a 2014/30/EU, a 2014/31/EU, a 2014/32/EU, a 2014/33/EU, a 2014/34/EU, a 2014/35/EU, a 2014/53/EU, a 2014/68/EU, a 2014/90/EU irányelvben, valamint a 305/2011/EU, az (EU) 2016/424, az (EU) 2016/425, az (EU) 2016/426, az (EU) 2017/745 és az (EU) 2017/746 rendeletben említett bármely gazdasági szereplő;
b)a 273/2004/EK rendeletben meghatározott gazdasági szereplők;
c)az 1907/2006/EK és az 1272/2008/EK rendeletben szereplő meghatározások szerinti árucikkek előállítója és továbbfelhasználó;
d)a 2013/53/EU irányelvben meghatározott magánimportőr;
e)a 2006/42/EK és a 2014/33/EU irányelvben meghatározott üzembe helyező;
f)az 1222/2009/EK rendeletben meghatározott beszállító és forgalmazó;
g)az (EU) 2017/1369 rendeletben meghatározott kereskedő;
h)az Unióban letelepedett és a forgalmazótól eltérő bármely természetes vagy jogi személy, aki az Unió piacára, illetve azon belül termékeket raktároz, csomagol és szállít;
13.„korrekciós intézkedés”: a gazdasági szereplő által valamely meg nem felelés megszüntetése érdekében tett intézkedés, beleértve a termék forgalmazásának korlátozására vagy a forgalmazott termék megsemmisítésére irányuló intézkedéseket;
14.„ideiglenes intézkedés”: a piacfelügyeleti hatóság által meghozott olyan ideiglenes intézkedés, amelynek célja valamely termék forgalmazásának – a meg nem felelésre vonatkozó végleges értékeléséig történő – felfüggesztése vagy korlátozása, a későbbi döntés sérelme nélkül.
15.„súlyos veszély”: a piacfelügyeleti hatóságok gyors beavatkozását igénylő bármely súlyos veszély, ideértve azt a súlyos veszélyt is, amelynek hatása nem azonnal jelentkezik;
16.„végfelhasználó”: az Unióban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely számára vagy kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységi körön kívül fogyasztóként, vagy az ipari vagy szakmai tevékenysége körében szakmai végfelhasználóként terméket forgalmaztak;
17.„visszahívás”: minden olyan intézkedés, amelynek célja a végfelhasználó számára már forgalmazott termék visszajuttatása;
18.„forgalomból történő kivonás”: minden olyan intézkedés, amelynek célja a termék forgalmazásának megakadályozása az értékesítési láncban;
19.„vámhatóságok”: a 952/2013/EU rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében meghatározott vámhatóságok;
20.„szabad forgalomba bocsátás”: a 952/2013/EU rendelet 201. cikkében meghatározott eljárás;
21.„az uniós piacra belépő termékek”: harmadik országból származó olyan termékek, amelyeket az uniós piacon való forgalomba hozatalra vagy az Unió vámterületén belüli magáncélú felhasználásra vagy fogyasztásra szánnak, és a „szabad forgalomba bocsátás” vámeljárás alatt állnak;
22.„engedélyezett gazdálkodó”: a 952/2013/EU rendelet 38. cikkének (1) bekezdése szerint megadott státussal rendelkező gazdasági szereplő.
II. fejezet
Termékmegfelelési információk
4. cikk
A termékmegfelelési információkért felelős személy
(1)A termék csak az alábbi feltételek teljesítése esetén hozható forgalomba:
a)a gyártó letelepedett az Unióban vagy a termék tekintetében az alábbiak közül legalább egy megtalálható:
i.
az importőr;
ii.
az Unióban letelepedett természetes vagy jogi személy, akit vagy amelyet a gyártó írásbeli meghatalmazással a (3) bekezdésben felsorolt feladatok elvégzéséért felelős személyként jelölt ki, és azzal bízta meg, hogy ezeket a feladatokat a gyártó nevében lássa el;
b)a gyártó, az importőr vagy az a) pontban meghatározott követelményeknek megfelelő egyéb személy megnevezése és elérhetőségei a (4) bekezdésnek megfelelően nyilvánosak, és az (5) bekezdésnek megfelelően feltüntetésre kerültek vagy beazonosíthatók.
(2)E cikk alkalmazásában a „termékmegfelelési információért felelős személy” az a személy, aki akár gyártóként, akár importőrként, akár más személyként a termék vonatkozásában az (1) bekezdés a) pontja szerinti követelményeket teljesíti; ha több ilyen személy is rendelkezésre áll, közülük bármelyik.
(3)A termékmegfelelési információért felelős személy az alábbi feladatokat látja el:
a)ha a termékre vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályok EU-megfelelőségi nyilatkozatot és műszaki dokumentációt írnak elő, a nyilatkozatot és a műszaki dokumentációt az adott jogszabály által meghatározott időszakig a piacfelügyeleti hatóságok számára elérhetővé teszi;
b)piacfelügyeleti hatóság indokolt kérésére átad az adott hatóság részére a termék megfelelőségének igazolásához szükséges minden információt és dokumentációt, mégpedig az Unió valamely, az érintett tagállam által meghatározott hivatalos nyelvén;
c)felkérésre együttműködik a piacfelügyeleti hatóságokkal valamely termék jelentette veszély megszüntetése vagy, ha az nem lehetséges, csökkentése érdekében tett intézkedések kapcsán.
(4)A termék tekintetében a termékmegfelelési információért felelős személy megnevezését és elérhetőségeit a gyártók a saját honlapjukon, vagy ennek hiányában olyan eszközön teszik közzé, amelyen keresztül az Unió lakossága az információhoz könnyen és ingyenesen hozzáférhet.
(5)A termék tekintetében a termékmegfelelési információért felelős személy megnevezését és elérhetőségeit vagy az azok beazonosítására szolgáló információt a terméken, annak csomagolásán, az árukötegen vagy a kísérő dokumentumokon fel kell tüntetni.
(6)Az (1) bekezdés alkalmazásában:
a)a gyártó az (1) bekezdés a) pontjának ii. alpontjában meghatározott személyt kijelölhet függetlenül attól, hogy a termékre vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályok szerint jogosult-e vagy köteles-e meghatalmazott képviselőt kijelölni vagy sem;
b)ha az uniós harmonizációs jogszabályok szerint a gyártó esetében fennáll e jogosultság vagy kötelezettség, a meghatalmazott képviselő adott jogszabály szerint történő kijelölése az (1) bekezdés a) pontjának ii. alpontja céljából történő kijelölésnek tekinthető, amennyiben a kijelölés megfelel a bekezdésben meghatározott követelményeknek.
(7)E cikk nem vonatkozik az
1223/2009/EK
, az (EU) 2017/745, az (EU) 2017/746 vagy az (EU) 2017/1369 rendelet hatálya alá tartozó termékekre.
5. cikk
Megfelelőségi nyilatkozat
Ha az uniós harmonizációs jogszabályok EU-megfelelőségi nyilatkozat elkészítését írják elő, a gyártók a nyilatkozatot közzéteszik a saját honlapjukon vagy ennek hiányában olyan eszközön, amelyen keresztül az Unió lakossága az információhoz könnyen és ingyenesen hozzáférhet.
III. fejezet
Segítségnyújtás a gazdasági szereplőknek és a velük való együttműködés
6. cikk
A gazdasági szereplő tájékoztatása
A [764/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben/az (EU) [...]európai parlamenti és tanácsi rendeletben] említett termékügyi kapcsolattartó pontok a gazdasági szereplők részére – azok kérésére és ingyenesen – tájékoztatást nyújtanak a valamely termékre vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályok tekintetében
7. cikk
A megfelelőséghez kapcsolódó partnerségi megállapodások
(1)A piacfelügyeleti hatóság partnerségi megállapodást köthet a területén letelepedett gazdasági szereplővel, amelynek értelmében a piacfelügyeleti hatóság vállalja, hogy a gazdasági szereplőt az annak felelősségi körébe tartozó termékekre vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályok tekintetében tanácsokkal és iránymutatással látja el.
(2)
A megállapodás nem terjedhet ki megfelelőségértékelési tevékenységek elvégzésére, amire az uniós harmonizációs jogszabályoknak megfelelően bejelentett szervezetek kapnak megbízást.
(3)Ha valamely piacfelügyeleti hatóság az (1) bekezdésnek megfelelő partnerségi megállapodásra lép, e tényt, valamint a megállapodás hatályával kapcsolatos részleteket, a saját és a gazdasági szereplő megnevezését és címét be kell vinnie a 34. cikkben említett rendszerbe.
(4)Ha valamely piacfelügyeleti hatóság az (1) bekezdésnek megfelelő partnerségi megállapodásra lép, a többi piacfelügyeleti hatóság értesíti az érintett hatóságot – az uniós harmonizációs jogszabályok teljesítéséhez kapcsolódóan – az adott gazdasági szereplő ellen általa meghozott bármely ideiglenes intézkedésről, és a gazdasági szerelő által megtett bármely korrekciós intézkedésről.
(5)Az (1) bekezdésnek megfelelő partnerségi megállapodásra lépő piacfelügyeleti hatóság az (1) és a (2) bekezdés szerinti feladatai ellátása kapcsán észszerűen felmerülő költségek összegét díj formájában a gazdasági szereplőre terhelheti.
8. cikk
Az érdekelt felekkel megkötött egyetértési megállapodás
(1)A piacfelügyeleti hatóságok a vállalkozásokkal vagy a vállalkozásokat vagy a végfelhasználókat képviselő szervezetekkel egyetértési megállapodásokat köthetnek, meghatározott termékkategóriák tekintetében vagy meghatározott földrajzi területeken a meg nem felelés feltárására vagy a megfelelés erősítésére irányuló tevékenységek közös végrehajtása vagy finanszírozása érdekében.
(2)Az adott piacfelügyeleti hatóság hozzáférhetővé teszi a megállapodást a nyilvánosság számára, valamint beviszi a 34. cikkben szereplő rendszerbe.
(3)A piacfelügyeleti hatóság valamely meg nem felelésre irányuló általa végzett vizsgálat részeként megkötött (1) bekezdés szerinti egyetértési megállapodáshoz felhasználhat bármely, más fél által elvégzett vagy finanszírozott tevékenység eredményként keletkezett információt, feltéve, hogy az adott tevékenység megvalósítása független, pártatlan és elfogulatlan módon történt.
(4)A piacfelügyeleti hatóságok és az (1) bekezdésben említett vállalkozások vagy szervezetek között, az általuk az adott bekezdés szerint megkötött egyetértési megállapodás előkészítése vagy megvalósítása céljából történő minden információmegosztást úgy kell tekinteni, hogy az nem sérti a szakmai titoktartás követelményét.
9. cikk
Az önkéntes intézkedések közzététele
(1)A Bizottság internetes portált hoz létre és tart fenn, amelyen a gazdasági szereplők a 2001/95/EK irányelvben meghatározott termékek vagy az általuk forgalmazott, és egy tagállam területén túlterjedő veszélyt jelentő termékek tekintetében általuk meghozott önkéntes intézkedésekre vonatkozó információkat tehetnek közzé.
Az internetes portálnak olyannak kell lennie, hogy ahhoz a végfelhasználók és a piacfelügyeleti hatóságok is hozzáférjenek.
(2)Ha egy gazdasági szereplő információt kíván közzétenni az (1) bekezdésben említett portálon, biztosítania kell, hogy a közzétett információ alapján a termék pontosan beazonosítható, és hogy a veszély ismertetése olyan módon történik, hogy az alapján a végfelhasználók meg tudják ítélni, hogy mi a veszélyre adandó megfelelő válaszlépés. Az információt azon tagállamok minden hivatalos nyelvén közzé kell tenni, ahol a terméket forgalmazzák; a tájékoztatásért, valamint az információ pontosságáért pedig a gazdasági szereplők vállalják a felelősséget.
(3)Az (1) bekezdésben meghatározott közzététel nem érinti az uniós harmonizációs jogszabályok vagy a 2001/95/EK irányelv által a gazdasági szereplőkre vonatkozóan meghatározott kötelezettségeket.
IV. fejezet
A piacfelügyelet szervezete és általános alapelvei
10. cikk
A piacfelügyeleti hatóságok szervezet tekintetében fennálló kötelezettsége
(1)A piacfelügyeleti hatóságok megfelelő kommunikációt és koordinációs mechanizmusokat alakítanak ki a többi piacfelügyeleti hatósággal.
(2)A piacfelügyeleti hatóságok a mellékletben meghatározott uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó termékekkel kapcsolatban az alábbi eljárásokat alakítják ki:
a)a veszélyekhez kapcsolódó problémákra vonatkozó panaszok és jelentések után követését szolgáló eljárásokat;
b)a feltételezhetően azon termékek által okozott balesetek vagy a végfelhasználók egészségét és biztonságát érő veszélyek figyelemmel kísérését szolgáló eljárásokat;
c)a gazdasági szereplők által végrehajtandó korrekciós intézkedések megtételének ellenőrzését szolgáló eljárásokat;
d)a biztonsági kérdéseket érintő tudományos és technikai ismeretek összegyűjtését és felderítését szolgáló eljárásokat.
11. cikk
Piacfelügyeleti hatóságok és összekötő hivatalok
(1)Minden egyes tagállam kijelöl a területén egy vagy több piacfelügyeleti hatóságot. Az általa kijelölt piacfelügyeleti hatóságokról és azok mindegyikének illetékességi területéről a 31. cikknek megfelelően létrehozott hálózaton keresztül és a 34. cikkben szereplő információs és kommunikációs rendszert igénybe véve értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot.
(2)Minden egyes tagállam kijelöli összekötő hivatalnak valamely piacfelügyeleti hatóságát vagy egy másik illetékes hatóságot.
(3)Az összekötő hivatal felel a tagállam által kijelölt piacfelügyeleti hatóságok végrehajtási és piacfelügyeleti tevékenységének koordinációjáért.
(4)A tagállamok biztosítják a piacfelügyeleti hatóságaik és az összekötő hivataluk számára a feladataik megfelelő ellátásához szükséges erőforrásokat, többek között elegendő költségvetési és egyéb forrást, szakértelmet, eljárásokat és egyéb szabályokat.
(5)Amennyiben valamely tagállam területén több piacfelügyeleti hatóság is van, a tagállam biztosítja, hogy egyértelműen meghatározzák az egyes hatóságok feladatait, és hogy e hatóságok szorosan együttműködjenek annak érdekében, hogy mindegyikük eredményesen végre tudja hajtani a feladatait.
12. cikk
A piacfelügyeleti hatóságok tevékenységei
(1)A piacfelügyeleti hatóságok tevékenységüket az alábbiak biztosítása érdekében végzik:
a)a területükön belül a piac hatékony felügyelete a mellékletben meghatározott uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó termékek tekintetében;
b)azon jogszabályok és e rendelet teljesítéséhez kapcsolódóan a megfelelő és arányos ideiglenes intézkedések általuk történő meghozatala, és a megfelelő és arányos korrekciós intézkedések gazdasági szereplők által történő megtétele.
(2)A piacfelügyeleti hatóságok az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységeik részeként – kockázatlapú megközelítésre épülő – ellenőrzéseket végeznek legalább az alábbi tényezőket figyelembe véve:
a)az alábbiak kapcsán azonosított kockázatokat:
i.
a termék, így a forgalmazott termékek száma és az adott termékkel kapcsolatos veszélyek;
ii.
a gazdasági szereplő ellenőrzése alatt álló tevékenységek és műveletek;
b)a gazdasági szereplő korábbi meg nem felelésével kapcsolatosan nyilvántartott adatokat, egyebek mellett az engedélyezett gazdálkodók kockázati profilját és státusát;
c)bármilyen további információt, amely egy adott termék tekintetében a meg nem felelést jelezheti.
(3)A piacfelügyeleti hatóságok biztosítják a termék piacról történő visszahívását vagy kivonását, vagy a termék forgalmazásának betiltását vagy korlátozását, amennyiben a rendeltetésszerű és észszerűen előrelátható körülmények közötti használat, valamint megfelelő üzembe helyezés és karbantartás mellett, az alábbi feltételek bármelyike teljesül:
a)a termék veszélyeztetheti a végfelhasználók egészségét vagy biztonságát;
b)a termék nem teljesíti az uniós harmonizációs jogszabályok szerint rá vonatkozó követelményeket.
Ha egy termék kivonására, visszahívására, betiltására vagy korlátozására kerül sor, a piacfelügyeleti hatóság gondoskodik a Bizottság a 31. cikk szerint létrehozott hálózaton keresztül történő, a többi tagállam és a végfelhasználók megfelelő tájékoztatásáról.
(4)A piacfelügyeleti hatóságok tevékenységeiket magas szintű átláthatóságot biztosítva végzik, és biztosítják a lakosság hozzáférését az általuk a lakosság számára relevánsnak tartott minden információhoz. Ezenkívül biztosítják, hogy a 34. cikkben említett rendszerbe bevitelre kerüljenek az alábbi információk:
a)az általuk elvégzett ellenőrzések típusa, száma és kimenetele;
b)az általuk feltárt meg nem felelések típusa és száma;
c)az általuk a gazdasági szereplőkkel szemben meghozott ideiglenes intézkedések jellege, valamint a gazdasági szereplők által megtett korrekciós intézkedések jellege;
d)azon meg nem felelésekre vonatkozó információ, amelyekre tekintettel szankciót állapítottak meg.
(5)A piacfelügyeleti hatóságok függetlenül, pártatlanul és elfogulatlanul gyakorolják a hatásköreiket és végzik feladataikat.
13. cikk
Nemzeti piacfelügyeleti stratégiák
(1)Minden egyes tagállam legalább 3 évente nemzeti piacfelügyeleti stratégiát készít. A stratégiának elő kell mozdítania a piacfelügyelethez és az uniós harmonizációs jogszabályok tagállam területén történő végrehajtásához való következetes, átfogó és integrált megközelítést, valamint le kell fednie minden ágazatot és a termékellátási lánc minden szakaszát, a behozatalt és a digitális ellátási láncot is beleértve.
(2)A nemzeti piacfelügyeleti stratégiának legalább az alábbi elemeket kell tartalmaznia:
a)a nem megfelelő termékek előfordulására vonatkozó értékelést, figyelembe véve különösen a 12. cikk (2) bekezdésében és a 26. cikk (3) bekezdésében hivatkozott kockázatalapú ellenőrzéseket, valamint a termékkategóriákon belüli meg nem felelési arányokat befolyásoló piaci trendeket;
b)az uniós harmonizációs jogszabályok végrehajtása szempontjából prioritásként meghatározott területeket;
c)a meg nem felelések prioritásként meghatározott területeken való előfordulásának csökkentése érdekében tervezett végrehajtási tevékenységeket, többek között, ahol releváns, a jelentős mértékű meg nem feleléssel bíró termékkategóriákra előirányzott minimális ellenőrzési intenzitást;
d)az e rendelet szerinti piacfelügyeleti tevékenységek eredményes végrehajtásának és koordinációjának értékelését, és adott esetben a kapacitásbővítési igények és intézkedések feltárását;
e)a más tagállamok piacfelügyeleti hatóságaival létrejövő együttműködések, és adott esetben közös fellépések értékelését;
f)a stratégia megvalósítása terén elért haladás mérésére és az e rendeletnek való megfelelés ellenőrzésére irányuló nyomon követési programot.
(3)A tagállamok a 34. cikkben szereplő rendszeren keresztül nyilvánosságra hozzák a nemzeti piacfelügyeleti stratégiájukat.
V. fejezet
Piacfelügyeleti hatáskörök és intézkedések
14. cikk
A piacfelügyeleti hatóságok hatáskörei és feladatai
(1)A tagállamok felruházzák a piacfelügyeleti hatóságaikat az e rendelet és az e rendelet mellékletében meghatározott uniós harmonizációs jogszabályok alkalmazásához szükséges piacfelügyeleti, vizsgálati és végrehajtási hatáskörökkel.
(2)A tagállamok az (1) bekezdés szerinti hatáskörök – a (3) bekezdésben előírt hatáskört is beleértve – átruházása esetén előírhatják, hogy a hatásköröket adott esetben az alábbi módok egyikén lehet gyakorolni:
a)közvetlenül a piacfelügyeleti hatóság által annak saját hatáskörében eljárva;
b)más közigazgatási szervet igénybe véve;
c)az adott hatáskör gyakorlásának jóváhagyásához szükséges határozat meghozatala szempontjából illetékes bírósághoz fordulva.
(3)Az (1) bekezdésnek megfelelően a piacfelügyeleti hatóságokra átruházott hatásköröknek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:
a)hatáskört arra, hogy a gazdasági szereplőket a 15. cikk szerinti ellenőrzések gyakoriságának meghatározásához szükséges információk nyújtására kötelezze, egyebek mellett a forgalmazott termékek mennyiségére és az adott gazdasági szereplők tevékenységére vonatkozó információk tekintetében;
b)hatáskört arra, hogy a gazdasági szereplő szervezetét érintő rendszerellenőrzést, többek között az e rendelet és a vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályok betartásának biztosítását szolgáló eljárásokra kiterjedő ellenőrzést folytasson le;
c)hatáskört arra, hogy hozzáférjen a meg nem feleléssel kapcsolatos minden releváns dokumentumhoz, adathoz vagy információhoz, legyen az bármilyen formában vagy formátumban, és függetlenül az adathordozótól és a tárolás helyétől;
d)hatáskört arra, hogy annak érdekében, hogy a piacfelügyeleti hatóság ki tudja vizsgálni, hogy meg nem felelés fordult vagy fordul-e elő, valamint megállapítsa az adott meg nem felelésre vonatkozó részleteket, a piacfelügyeleti hatóság a tagállamán belüli bármely közigazgatási szervtől, testülettől vagy ügynökségtől, vagy bármely természetes vagy jogi személytől minden tájékoztatást, adatot és dokumentumot bekérjen, legyen az bármilyen formában és formátumban, függetlenül az adathordozótól és a tárolás helyétől, többek között különös tekintettel a pénzmozgások és adatáramlás feltárásához és nyomon követéséhez, a pénzmozgásokban és az adatáramlásban érintett személyek személyazonosságának és elérhetőségeinek, valamint a bankszámlák adatainak és a webhelyek tulajdonosainak megállapításához szükséges információra, adatokra vagy dokumentumokra;
e)hatáskört arra, hogy a piacfelügyeleti hatóság által végzett vizsgálathoz vagy valamely megkereső hatóság kérésére, az alábbiakat megtegye vagy egy másik közigazgatási szervezettől az alábbiak megtételét kérje:
1.helyszíni vizsgálatok elvégzését, beleértve a hatáskört az adott gazdasági szereplő által, annak kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységéhez használt helyiségbe, területre vagy szállítóeszközbe történő belépésre annak érdekében, hogy információt, adatot vagy dokumentumot megvizsgáljon, lefoglaljon, azokról másolatot készítsen vagy a másolatot beszerezze;
2.vizsgálat szempontjából szükséges időtartamra és mértékben a vizsgálat során a gazdasági szereplő bármely helyiségének lezárását vagy a tőle származó információ, adat vagy dokumentum lefoglalását;
3. a gazdasági szereplő bármely képviselőjétől vagy személyzete bármely tagjától magyarázat kérését a vizsgálat tárgyához kapcsolódó tényekkel, információkkal vagy dokumentumokkal kapcsolatban, és a válaszok rögzítését;
f)hatáskört arra, hogy a meg nem felelés feltárása és bizonyítékok megszerzése érdekében a termékekből ingyenes mintát vegyen;
g)hatáskört arra, hogy a meg nem felelés feltárása és bizonyítékok megszerzése érdekében, többek között álnéven történő próbavásárlásokat végezzen;
h)hatáskört arra, hogy amennyiben valamely súlyos veszély megelőzésére más hatékony eszköz nem áll rendelkezésre, ideiglenes intézkedéseket hozzon meg, többek között különösen a tárhelyszolgáltatóknak a tartalom eltávolítására, az ahhoz való hozzáférés megszüntetésére vagy korlátozására, valamely webhelyhez, szolgáltatáshoz vagy fiókhoz való hozzáférés felfüggesztésére vagy korlátozására , vagy a domén-nyilvántartóknak és doménregisztrátoroknak valamely teljes doménnév meghatározott időtartamra történő felfüggesztésére való kötelezését előíró ideiglenes intézkedéseket;
i)hatáskört arra, hogy az érintett tagállam területén előforduló meg nem felelés megszüntetése érdekében saját kezdeményezésre vizsgálatot vagy eljárást indítsanak, és adott esetben a vizsgálattal kapcsolatos információkat a 34. cikkben nevesített rendszeren keresztül közzétegyék;
j)hatáskört arra, hogy valamely gazdasági szereplő számára a meg nem felelés megszüntetésére vonatkozó kötelezettségvállalást előírja;
k)hatáskört arra, hogy ha valamely gazdasági szereplő a piacfelügyeleti hatóság által, valamely termékek megfelelőségének ellenőrzése érdekében kért információk átadását elmulasztja, ameddig e mulasztás fennáll, az adott termék forgalmazását megtiltsa, a termékeket a piacról visszahívja vagy kivonja vagy megsemmisítse;
l)hatáskört arra, hogy meg nem felelés vagy a piacfelügyeleti hatóság valamely határozatának, végzésének, időszakos intézkedésének vagy bármely más intézkedésének megsértése esetén valamely gazdasági szereplőre vonatkozóan szankciót állapítson meg, többek között pénzbírságot vagy időszakos kényszerítő bírságot szabjon ki;
m)hatáskört arra, hogy a meg nem felelésnek köszönhetően megszerzett nyereség visszaszolgáltatását elrendelje;
n)hatáskört arra, hogy az e rendelet szerint hozott végleges határozatokat, végleges intézkedéseket, a gazdasági szereplő által tett kötelezettségvállalást vagy meghozott döntést, többek között a meg nem felelésért felelős gazdasági szereplő megnevezését, közzétegye.
(4)A piacfelügyeleti hatóságok a területük vonatkozásában közzéteszik a gazdasági szereplők feléjük tett kötelezettségvállalásait, a gazdasági szereplők által meghozott korrekciós intézkedések részleteit, valamint illetékes piacfelügyeleti hatóság által e rendelettel összhangban megtett ideiglenes intézkedésekre vonatkozó minden információt.
(5)A piacfelügyeleti hatóságok az arányosság elvének megfelelően gyakorolják hatáskörüket.
15. cikk
Piacfelügyeleti intézkedések
(1)A piacfelügyeleti hatóságok a termékeket kellő mértékű, a termékek tulajdonságaira irányuló megfelelő vizsgálatnak vetik alá, a dokumentumok vizsgálatán, illetve adott esetben a reprezentatív mintán végzett fizikai és laboratóriumi ellenőrzéseken keresztül.
A piacfelügyeleti hatóságok annak eldöntésekor, hogy mely ellenőrzéseket és milyen mértékben végeznek el, szem előtt tartják különösen a korábban már meghatározott, kockázatalapú megközelítést és a panaszokat.
Amennyiben a gazdasági szereplő akkreditált megfelelőségértékelő szervezet által kiadott és a termék uniós harmonizációs jogszabályoknak való megfelelését alátámasztó vizsgálati jegyzőkönyveket vagy tanúsítványokat mutat be, a piacfelügyeleti hatóságnak az ilyen vizsgálati jegyzőkönyveket vagy tanúsítványokat megfelelő módon figyelembe kell vennie.
(2)A piacfelügyeleti hatóságok haladéktalanul megfelelő intézkedéseket hoznak a területükön lévő végfelhasználók, általuk veszélyesnek ítélt termékekre történő figyelmeztetésére, a sérülések és más károk veszélyének csökkentése érdekében.
A hatóságok együttműködnek a gazdasági szereplőkkel azon intézkedések vonatkozásában, amelyek megakadályozhatják vagy csökkenthetik az utóbbiak által forgalmazott termékek által okozott veszélyeket.
(3)Amennyiben egy tagállam piacfelügyeleti hatóságai egy másik tagállamban gyártott termék forgalomból történő kivonásáról döntenek, haladéktalanul értesítik az érintett gazdasági szereplőt.
16. cikk
Információ-felhasználás, valamint szakmai és üzleti titoktartás
A piacfelügyeleti hatóságok tiszteletben tartják a titoktartás elvét, amennyiben ez az érintett gazdasági szereplő szakmai és kereskedelmi titkainak, illetve a személyes adatok nemzeti jogszabályoknak megfelelő védelméhez szükséges, figyelemmel az Unióbeli végfelhasználók érdekeinek védelme céljából nyilvánosságra hozandó információkra.
17. cikk
Korlátozó intézkedések
(1)A piacfelügyeleti hatóságok által, az uniós harmonizációs jogszabályok és e rendelet szerint, a termékek forgalmazásának betiltására vagy korlátozására, vagy forgalmazott termékek piacról történő kivonására, visszahívására vagy megsemmisítésére tett intézkedéseknek, meghozott határozatoknak és végzéseknek arányosaknak kell lenniük, és az azok alapjául szolgáló pontos indoklást kell tartalmazniuk.
(2)Bármely ilyen intézkedésről, határozatról és végzésről késedelem nélkül tájékoztatni kell az érintett gazdasági szereplőt, aki ezzel egy időben tájékoztatást kap az érintett tagállam jogszabályai szerint rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségről és az e jogorvoslatokra vonatkozó határidőkről.
(3)Az (1) bekezdésben említett intézkedés, határozat vagy végzés meghozatalát megelőzően az érintett gazdasági szereplő lehetőséget kap egy megfelelő, tíz napnál nem rövidebb időszakon belüli meghallgatásra, kivéve, ha e lehetőség számára nem biztosítható a meghozandó intézkedés, határozat vagy végzés egészségügyi vagy biztonsági előírásokra vagy az adott uniós jogszabályok hatálya alá tartozó egyéb közérdekre alapozott sürgőssége miatt.
Ha az intézkedés, határozat vagy végzés meghozatalára anélkül kerül sor, hogy a gazdasági szereplő lehetőséget kapna a meghallgatásra, azt követően a lehető leghamarabb meg kell adni e lehetőséget a számára, és az intézkedést, határozatot vagy végzést a hatóságnak azonnal felül kell vizsgálnia.
(4)A piacfelügyeleti hatóságnak azonnal vissza kell vonnia vagy módosítania kell minden az (1) bekezdésben említett intézkedést, határozatot vagy végzést, amennyiben a gazdasági szereplő bizonyítani tudja, hogy eredményes korrekciós intézkedéseket hozott meg.
18. cikk
Súlyos veszélyt jelentő termékek
(1)A piacfelügyeleti hatóságok intézkedéseket hoznak a súlyos veszélyt jelentő termékek piacról történő kivonása vagy visszahívása, vagy pedig forgalmazásuk betiltása érdekében. A 19. cikknek megfelelően ezekről az intézkedésekről haladéktalanul értesítik a Bizottságot.
(2)Annak eldöntése, hogy egy termék súlyos veszélyt jelent-e, a veszély jellegét és előfordulásának valószínűségét figyelembe vevő megfelelő kockázatértékelésen alapul. A nagyobb biztonság elérésének lehetősége vagy más, kisebb kockázatot jelentő termékek rendelkezésre állása nem képezhet alapot arra, hogy egy terméket súlyos veszélyt jelentő terméknek tekintsenek.
19. cikk
Információcsere – uniós sürgősségi riasztórendszer
(1)Amennyiben egy piacfelügyeleti hatóság a 18. cikkel összhangban intézkedést hoz vagy annak meghozatalát tervezi, és úgy ítéli meg, hogy az intézkedést szükségessé tevő indokok vagy az intézkedés hatásai túllépik a tagállama területi illetékességi körét, e cikk (4) bekezdésével összhangban azonnal értesíti a Bizottságot ezen intézkedésről. Késedelem nélkül tájékoztatja továbbá a Bizottságot minden ilyen intézkedés módosításáról vagy visszavonásáról.
(2)Amennyiben egy súlyos veszélyt jelentő termék már forgalmazásra került, a piacfelügyeleti hatóságok tájékoztatják a Bizottságot a gazdasági szereplők által tett és közölt önkéntes intézkedésekről.
(3)Az (1) és (2) bekezdéssel összhangban nyújtott tájékoztatás minden rendelkezésre álló adatot tartalmaz, különösen a termék azonosítására, eredetére és értékesítési láncára, a termékkel kapcsolatos veszélyre, a megtett nemzeti intézkedések jellegére és időtartamára és bármely, a gazdasági szereplők által hozott önkéntes intézkedésre vonatkozó adatot.
(4)Az (1), (2) és (3) bekezdés alkalmazásában a 2001/95/EK irányelv 12. cikkében megállapított piacfelügyeleti és információcsere-rendszer alkalmazandó. Az irányelv 12. cikkének (2), (3) és (4) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.
20. cikk
Uniós vizsgálóhelyek
(5)A Bizottság uniós vizsgálóhelyeket jelölhet ki a piacon forgalmazott meghatározott termékek vagy termékek egy meghatározott kategóriája vagy csoportja vagy a termékek egy kategóriájához vagy csoportjához kapcsolódó meghatározott veszélyek tekintetében.
(6)Az (1) bekezdésben említett vizsgálóhelyeknek az alábbi kritériumokat kell teljesíteniük:
a)megfelelően képzett, az illetékességi területükön alkalmazott analitikai módszerekkel kapcsolatban megfelelően felkészült, és a szabványok és gyakorlatok tekintetében kellő ismeretekkel bíró személyzettel kell rendelkezniük;
b)a (4) bekezdés szerint rájuk bízott feladatok ellátásához megfelelő felszereléssel rendelkezniük;
c)a köz érdekében pártatlan és független módon kell eljárniuk;
d)adott esetben biztosítaniuk kell az ügyek, eredmények és a kommunikációs bizalmas kezelését;
e)a 765/2008/EK rendelet II. fejezete szerinti akkreditáláson kell átmenniük.
(7)Bejelentett szervezet vagy az uniós harmonizációs jogszabályok szerint kijelölt bármely más megfelelőségértékelő szervezet uniós vizsgálóhelyként nem jelölhető ki.
(8)Az uniós vizsgálóhelyeknek, az illetékességi területükön belül minimálisan az alábbi feladatokat kell ellátniuk:
a)a piacfelügyeleti tevékenységhez és a vizsgálatokhoz kapcsolódó termékvizsgálatok elvégzését;
b)a tagállamok piacfelügyeleti hatóságai, a gazdasági szereplők és a megfelelőségértékelő testületek közötti viták rendezésének előmozdítását;
c)független műszaki és tudományos tanácsadás nyújtását a Bizottság, beleértve a 31. cikk alapján létrehozott hálózatot, és a tagállamok részére;
d)új elemzési technikák és módszerek fejlesztését;
e)információterjesztést és képzés nyújtását a tagállamokban lévő vizsgálóhelyek számára.
(9)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az uniós vizsgálóhelyek kijelölésekor követendő eljárásokat meghatározására. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 63. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
21. cikk
A piacfelügyeleti hatóságok finanszírozása és költségeik megtérítése
(1)A tagállamok biztosítják, hogy a területükön lévő piacfelügyeleti hatóságok rendelkezzenek a feladataik megfelelő ellátásához szükséges pénzügyi forrásokkal.
(2)A piacfelügyeleti hatóságok annak érdekében, hogy a meg nem felelések kapcsán végzett tevékenységeikhez kapcsolódóan felmerülő költségeket meg tudják téríttetni, igazgatási díjakat szabhatnak ki az adott meg nem felelésekért felelős gazdasági szereplőkre. Ezek a költségek tartalmazhatják a kockázatelemzés céljából végzett vizsgálatok költségeit, a 30. cikk (1) és (2) bekezdésének megfelelően meghozott intézkedések költségeit, valamint a nem megfelelőnek bizonyult és a szabad forgalomba bocsátást megelőző korrekciós intézkedések tárgyát képező termékekkel kapcsolatban végzett tevékenységek költségeit.
VI. fejezet
Együttműködés és a kölcsönös segítségnyújtásra vonatkozó eljárás
22. cikk
Információkérés
(1)A megkereső hatóság kérésére a megkeresett hatóság megad minden információt, amely a megkereső hatóság szerint releváns annak megállapításához, hogy egy termék nem megfelelő-e és annak biztosításához, hogy a meg nem felelést meg tudja szüntetni.
(2)A megkeresett hatóság a kért információ beszerzése érdekében elvégzi a szükséges vizsgálatokat vagy meghoz bármely egyéb arányos intézkedést. Amennyiben ez szükséges, a vizsgálatokat más piacfelügyeleti hatóságok segítségével kell elvégezni.
(3)A megkereső hatóság kérelmére a megkeresett hatóság hozzájárulhat, hogy a megkereső hatóság tisztviselői elkísérjék a megkeresett hatóság megfelelő munkatársait vizsgálataik során.
(4)A megkeresett hatóság az (1) bekezdés szerinti megkeresésre az (5) bekezdésnek megfelelően a Bizottság által meghatározott eljárás keretében és határidőn belül válaszol.
(5)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az (1) bekezdés szerinti információkérésre irányuló megkereséskor és annak megválaszolásakor követendő eljárásra vonatkozó határidők, az alkalmazandó formanyomtatványok és további részletek meghatározására. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 63. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
23. cikk
Végrehajtási intézkedések iránti megkeresések
(1)A megkereső hatóság kérésére a megkeresett hatóság az e rendelet szerint ráruházott hatáskörében eljárva haladéktalanul megteszi a meg nem felelés előfordulásának megszüntetéséhez szükséges végrehajtási intézkedéseket.
(2)A megkeresett hatóság meghatározza a meg nem felelés előfordulásának megszüntetéséhez szükséges megfelelő végrehajtási intézkedéseket. Amennyiben szükséges, a végrehajtási intézkedéseket más közigazgatási szervek segítségével kell meghatározni és végrehajtani.
(3)A megkeresett hatóság rendszeresen és indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a megkereső hatóságot, és egyeztet azzal a már megtett vagy tervezett (2) bekezdés szerinti intézkedésekről.
A megkeresett hatóság késedelem nélkül értesíti a megkereső hatóságot, a többi tagállam piacfelügyeleti hatóságait és a Bizottságot az adott meg nem felelés vonatkozásában általa meghozott intézkedésekről és azok hatásáról. Az értesítésnek a 34. cikkben említett rendszeren keresztül kell megtörténnie, és minimálisan az alábbi információkat kell tartalmaznia:
a)hoztak-e meg ideiglenes intézkedéseket;
b)megszűnt-e a meg nem felelés;
c)megállapítottak-e szankciókat, és ha igen, melyeket;
d)végrehajtottak-e a megkeresett hatóság vagy a gazdasági szereplő által meghozott egyéb intézkedéseket.
(4)A megkeresett hatóság az (1) bekezdés szerinti megkeresésre az (5) bekezdésnek megfelelően a Bizottság által meghatározott eljárás keretében és határidőn belül válaszol.
(5)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az (1) bekezdés szerinti végrehajtási intézkedésekre irányuló megkereséskor és annak megválaszolásakor követendő eljárásra vonatkozó határidők, az alkalmazandó formanyomtatványok és további részletek meghatározására. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 63. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
24. cikk
A kölcsönös jogsegély iránti megkeresésre vonatkozó eljárások
(1)A 22. és a 23. cikk szerinti kölcsönös segítségnyújtás iránti megkeresés esetén a megkereső hatóság elegendő információt ad ahhoz, beleértve a kizárólag a megkereső hatóság tagállamában megszerezhető bármely szükséges bizonyítékot, hogy a megkeresett hatóság a megkeresést teljesíteni tudja.
(2)A 22. és 23. cikk szerinti kölcsönös segítségnyújtás iránti megkeresést a megkereső hatóság megküldi a megkeresett hatóság tagállama szerinti összekötő hivatalnak, valamint – tájékoztatás céljából – a megkereső hatóság tagállama szerinti összekötő hivatalnak is. A megkeresett hatóság tagállamának összekötő hivatala indokolatlan késedelem nélkül továbbítja a megkereséseket a megfelelő hatáskörrel rendelkező hatóságnak.
(3)A 22. és 23. cikk szerinti kölcsönös segítségnyújtásra irányuló megkereséseknek és az azokkal kapcsolatos minden kommunikációnak a 34. cikkben említett rendszerben elérhető elektronikus formanyomtatványok használatával kell történnie.
(4)A 22. és 23. cikk szerinti kölcsönös segítségnyújtás iránti megkereséseknek és az azokhoz kapcsolódó minden kommunikációnak az érintett illetékes hatóságok által egyeztetett nyelven kell történnie.
(5)Ha az érintett illetékes hatóságok a nyelv tekintetében nem jutnak egyezségre, a 22. és 23. cikk szerinti kölcsönös segítségnyújtás iránti megkeresést a megkereső hatóság tagállamának hivatalos nyelvén, a megkeresésre adott választ pedig a megkeresett hatóság tagállamának hivatalos nyelvén kell elküldeni. Ebben az esetben a megkereső hatóság és a megkeresett hatóság gondoskodik a megkeresések, a válaszok és az egymástól kapott egyéb dokumentumok fordításáról.
(6)A megkeresett hatóság közvetlenül válaszol a megkereső hatóságnak és a megkereső hatóság és a megkeresett hatóság tagállamai szerinti összekötő hivataloknak is.
25. cikk
A bizonyítékok és a vizsgálat eredményeinek felhasználása
(1)A piacfelügyeleti hatóságok bármely információt, dokumentumot vagy valamely dokumentum, megállapítás, nyilatkozat hitelesített másolatát, vagy bármely operatív információt, függetlenül annak formátumától és a tárolás eszközétől, a vizsgálataikhoz bizonyítékként használhatnak fel.
(2)Egy tagállam piacfelügyeleti hatósága által felhasznált (1) bekezdésben említett bizonyítékot valamely másik tagállam piacfelügyeleti hatóságai a termékmegfelelőség ellenőrzésére irányuló vizsgálatuk részeként minden további formális követelmény nélkül bizonyítékként felhasználhatnak.
(3)Valamely tagállam piacfelügyeleti hatóságának határozata alapján nem megfelelőnek ítélt termékekről egy másik tagállam piacfelügyeleti hatóságainak is vélelmezniük kell, hogy nem megfelelők, mindaddig, amíg a gazdasági szereplők ennek ellenkezőjéről bizonyítékot nem szolgáltatnak.
(4)A piacfelügyeleti hatóságok (3) bekezdésben említett határozatait a 34. cikkben említett információs és kommunikációs rendszerben kell közzétenni.
VII. fejezet
Az uniós piacra belépő termékek
26. cikk
Az uniós piacra belépő termékek ellenőrzése
(1)A tagállamok a területükön vámhatóságokat, egy vagy több piacfelügyeleti hatóságot vagy bármely más hatóságot az uniós piacra belépő termékek ellenőrzéséért felelős hatóságnak jelölnek ki.
Minden egyes tagállamnak, a 34. cikkben említett rendszeren keresztül, értesítenie kell a Bizottságot és a többi tagállamot az első albekezdés szerint kijelölt hatóságokról, valamint azok illetékességi területéről.
(2)Az (1) bekezdés szerint kijelölt hatóságok számára biztosítani kell az ugyanazon bekezdésben meghatározott feladataik megfelelő ellátásához szükséges hatásköröket és erőforrásokat.
(3)Az uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó és a „szabad forgalomba bocsátás” vámeljárásra szánt termékeket az (1) bekezdés szerint kijelölt hatóságok által elvégzett ellenőrzéseknek kell alávetni. A kijelölt hatóságok ellenőrzéseinek a 952/2013/EU rendelet 46. és 47. cikkének megfelelően kockázatelemzésen kell alapulniuk.
(4)Az uniós piacra belépő azon termékeket, amelyek a rájuk vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályoknak való megfelelés érdekében további feldolgozást igényelnek, az ezen feldolgozást lehetővé tevő megfelelő vámeljárás alá kell vonni.
(5)A kockázattal kapcsolatos információkat egymással megosztják:
a)a 952/2013/EU rendelet 47. cikke (2) bekezdésének megfelelően az (1) bekezdés szerint kijelölt hatóságok;
b)a 952/2013/EU rendelet 46. cikke (5) bekezdésének megfelelően a vámhatóságok.
Ha az uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó átmeneti megőrzésben lévő vagy a szabad forgalomba bocsátástól eltérő vámeljárás alá vont termékekről az első belépési ponton a vámhatóságok okkal hiszik azt, hogy a termékek veszélyt jelentenek, minden releváns információt továbbítanak az illetékes rendeltetési vámhivatalnak.
(6)A piacfelügyeleti hatóságok az (1) bekezdés szerint kijelölt hatóságok számára információt szolgáltatnak azon termékkategóriákra vagy gazdasági szereplők személyazonosságára vonatkozóan, amelyekkel kapcsolatban a meg nem felelés jelentősebb kockázata felmerült.
(7)A tagállamok minden év március 31-ig benyújtják a Bizottságnak az (1) bekezdés szerint kijelölt hatóságok által a megelőző naptári évben az uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó termékekre irányulóan végrehajtott ellenőrzésekre vonatkozó statisztikai adatokat, amelyek kiterjednek:
a)az ezen termékekre irányuló ellenőrzés terén végrehajtott , többek között a termékbiztonságot és a megfelelést érintő beavatkozásokra;
b)a piacfelügyeleti hatóságok felé közölt esetek számára;
c)az e termékekre irányuló ellenőrzések eredményeire;
d)a nem megfelelőnek talált termékek jellemzőire.
A Bizottság minden év június 30-ig jelentést készít a tagállamok által az előző naptári évre vonatkozóan benyújtott információk alapján. A jelentést a 34. cikkben említett rendszerben kell közzétenni.
(8)Ha a Bizottság tudomást szerez arról, hogy egy harmadik országból behozott, az uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó termék valamely tagállamban súlyos veszélyt jelent, javasolja az érintett tagállamnak, hogy tegye meg a megfelelő piacfelügyeleti intézkedéseket.
(9)A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározza a (7) bekezdés szerint a tagállamok által benyújtandó adatokra vonatkozó részleteket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 63. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
27. cikk
Szabad forgalomba bocsátás felfüggesztése
(1)A 26. cikk (1) bekezdése szerint kijelölt hatóságok felfüggesztik egy termék szabad forgalomba bocsátását, ha a 26. cikkben említett ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy:
a)a terméket nem kíséri a rá vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályok által előírt dokumentáció;
b)a terméket nem látták el az adott uniós harmonizációs jogszabályoknak megfelelő jelöléssel vagy címkével;
c)a terméken valótlan vagy félrevezető módon feltüntetett CE-jelölés vagy az adott uniós harmonizációs jogszabályok által előírt egyéb jelölés szerepel;
d)a termék tekintetében a termékmegfelelési információkért felelős személy megnevezése és elérhetőségei nincsenek a 4. cikk (5) bekezdésének megfelelően feltüntetve vagy nem beazonosíthatók;
e)bármely egyéb körülmény miatt okkal hihető, hogy a termék a forgalomba hozatalakor nem fog megfelelni a rá vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályokban meghatározott követelményeknek vagy súlyos veszélyt jelent majd.
(2)A 26. cikk (1) bekezdése szerint kijelölt hatóságok haladéktalanul értesítik a piacfelügyeleti hatóságokat, ha az (1) bekezdésben említett szabad forgalomba bocsátás felfüggesztésére kerül sor.
(3)Ha a piacfelügyeleti hatóságok okkal hiszik azt, hogy valamely termék nem fog megfelelni a rá vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályoknak vagy súlyos veszélyt fog jelenteni, a 26. cikk (1) bekezdése szerint kijelölt hatóságokat kérik a termék szabad forgalomba bocsátására irányuló eljárás felfüggesztésére.
(4)Valamely termék szabad forgalomba bocsátására irányuló eljárás felfüggesztése során a 952/2013/EU rendelet 197., 198. és 199. cikkeit kell megfelelően alkalmazni.
28. cikk
A termékek szabad forgalomba bocsátása
Ha egy termék szabad forgalomba bocsátása a 27. cikknek megfelelően felfüggesztésre került, a terméket szabad forgalomba bocsátják, amennyiben a szabad forgalomba bocsátással kapcsolatos minden más előírás és alaki követelmény teljesült, és amennyiben a következő feltételek bármelyike teljesül:
a)a szabad forgalomba bocsátás felfüggesztését követő öt munkanapon belül a 26. cikk (1) bekezdése szerint kijelölt hatóságokat a piacfelügyeleti hatóságok nem kérik a felfüggesztés fenntartására;
b)a piacfelügyeleti hatóságok arról értesítik a 26. cikk (1) bekezdése szerint kijelölt hatóságokat, hogy okkal hihető, hogy a termék a forgalomba hozatalakor meg fog felelni a rá alkalmazandó uniós harmonizációs jogszabályoknak.
Az a) pontnak megfelelően szabad forgalomba bocsátott termékről, pusztán azzal az indokkal, hogy szabad forgalomba bocsátották, nem vélelmezhető, hogy megfelel az uniós harmonizációs jogszabályoknak.
29. cikk
Együttműködés engedélyezett gazdálkodókkal
(1)A piacfelügyeleti hatóságok prioritásként kezelik a 952/2013/EU rendelet 38. cikkének (2) bekezdése szerint engedélyezett gazdálkodók által szabad forgalomba bocsátásra bejelentett azon termékeket, amelyek szabad forgalomba bocsátása e rendelet 28. cikkének (1) bekezdésének megfelelően felfüggesztésre került.
(2)A bejelentett gazdálkodó kérelmére a piacfelügyeleti hatóságok értesíthetik a vámhatóságokat annak érdekében, hogy az adott termékeket szabad forgalomba bocsássák, feltéve, hogy a szabad forgalomba bocsátásukkal kapcsolatos minden más előírás és alaki követelmény teljesül.
A 952/2013/EU rendelet 47. cikkének sérelme nélkül, valamely engedélyezett gazdálkodó kérelme alapján a piacfelügyeleti hatóságok e termékek ellenőrzését a termék vám elé állítási helyétől eltérő helyen is elvégezhetik.
(3)A piacfelügyeleti hatóságok és a vámhatóságok kicserélik egymással az engedélyezett gazdálkodók státusára és a termékbiztonsági előírások betartására vonatkozóan a gazdálkodóról nyilvántartott adatokat.
(4)Ha a (2) bekezdés második albekezdésében említett ellenőrzések során bármiféle meg nem felelés feltárására kerül sor, a piacfelügyeleti hatóságok felfüggesztik az (1) bekezdésben és a (2) bekezdés első albekezdésében meghatározott kedvező bánásmód alkalmazását, és a meg nem feleléssel kapcsolatos részleteket a 34. cikkben említett rendszerben rögzítik.
(5)A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározza, hogy az engedélyezett gazdálkodók státusára és a termékbiztonsági előírások betartásával kapcsolatos korábbi teljesítményükre vonatkozóan a vámhatóságoknak és a piacfelügyeleti hatóságoknak milyen adatokat kell egymással kicserélniük, és az információcsere során milyen eljárásokat kell követniük. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 63. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
30. cikk
A szabad forgalomba bocsátás megtagadása
(1)Amennyiben a piacfelügyeleti hatóságok megállapítják, hogy a termék súlyos veszélyt jelent, intézkednek a termék forgalomba hozatalának tilalmáról, és felkérik a 26. cikk (1) bekezdése szerint kijelölt hatóságokat, hogy ne bocsássák azt szabad forgalomba. A hatóságokat arra is felkérik, hogy a terméket kísérő kereskedelmi számlát és bármely más vonatkozó kísérő dokumentumot a következő közleménnyel lássák el, és azt tüntessék fel egyebek mellett a vám-adatfeldolgozó rendszerben:
„Veszélyes termék – szabad forgalomba bocsátás nem engedélyezett – [kiegészítendő az e rendeletre történő hivatkozással] rendelet”.
A piacfelügyeleti hatóságok ezt az információt haladéktalanul beviszik a 34. cikkben említett rendszerbe.
(2)Amennyiben a piacfelügyeleti hatóságok megállapítják, hogy a termék – mivel nem felel meg a rá vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályoknak – nem hozható forgalomba, intézkednek a termék forgalomba hozatalának tilalmáról, és felkérik a 26. cikk (1) bekezdése szerint kijelölt hatóságokat, hogy ne bocsássák azt szabad forgalomba. A hatóságokat arra is felkérik, hogy a terméket kísérő kereskedelmi számlát és bármely más vonatkozó kísérő dokumentumot a következő közleménnyel lássák el, és azt tüntessék fel egyebek mellett a vám-adatfeldolgozó rendszerben:
„Nem megfelelő termék – szabad forgalomba bocsátás nem engedélyezett – [kiegészítendő az e rendeletre történő hivatkozással] rendelet”.
A piacfelügyeleti hatóságok ezt az információt haladéktalanul beviszik a 34. cikkben említett rendszerbe.
(3)Ha az (1) vagy a (2) bekezdésben említett terméket ezt követően a szabad forgalomba bocsátástól eltérő vámeljárásra jelentik be, és amennyiben a piacfelügyeleti hatóságok nem emelnek kifogást, az (1) vagy a (2) bekezdésben előírt közleményeket az adott eljárás kapcsán felhasznált dokumentumokon is feltüntetik, azonos feltételek fennállása esetén az adott bekezdés előírásainak megfelelően.
(4)Ha azt az adott hatóság szükségesnek és arányosnak ítéli, a 26. cikk (1) bekezdése szerint kijelölt hatóságok a végfelhasználók egészségére és biztonságára veszélyt jelentő terméket megsemmisíthetik vagy egyéb módon működésképtelenné tehetik. Az ilyen intézkedések költségei a terméket szabad forgalomba bocsátásra bejelentő személyt terhelik.
A 952/2013/EU rendelet 197., 198. és 199. cikkeit kell megfelelően alkalmazni.
VIII. fejezet
Összehangolt végrehajtás és nemzetközi együttműködés
31. cikk
Európai uniós termékmegfelelőségi hálózat
Az európai uniós termékmegfelelőségi hálózat (a továbbiakban: hálózat) létrejön.
32. cikk
Az európai uniós termékmegfelelőségi hálózat felépítése
(1)A hálózat az európai uniós termékmegfelelőségi testületből (továbbiakban: EUPC testület), igazgatási koordinációs csoportokból és titkárságból áll.
(2)Az EUPC testület a 11. cikkben említett összekötő hivatalok mindegyikének egy-egy képviselőjéből és a Bizottság két képviselőjéből, valamint a póttagokból áll.
(3)A Bizottság az e rendelet mellékletében felsorolt minden uniós harmonizációs jogi eszközhöz kapcsolódóan külön vagy közös igazgatási koordinációs csoportokat hoz létre. Minden egyes igazgatási koordinációs csoport az illetékes nemzeti piacfelügyeleti hatóságok és, adott esetben az összekötő hivatalok, valamint a releváns vállalkozói szövetségek és a fogyasztói szervezetek képviselőiből áll.
(4)A titkárságot a Bizottság személyzete adja.
(5)A Bizottság részt vehet az igazgatási koordinációs csoportok ülésein.
33. cikk
Összehangolt végrehajtási feladatok
(1)A Bizottság az alábbi feladatokat látja el:
a)a titkárság javaslata alapján elfogadja a hálózat munkaprogramját és felügyeli annak megvalósítását;
b)segíti a 6. cikkben említett termékügyi kapcsolattartó pontok működését;
c)összehangolja a 11. cikkben említett összekötő hivatalok tevékenységét;
d)segíti a 20. cikkben említett uniós vizsgálóhelyek kialakítását és működését;
e)alkalmazza a 35. cikkben említett nemzetközi együttműködést szolgáló eszközöket;
f)megszervezi a piacfelügyeleti hatóságok között az együttműködést, valamint az információk és bevált gyakorlatok hatékony megosztását;
g)kialakítja és fenntartja a 34. cikkben említett rendszert, beleértve az adott cikk (4) bekezdésében szereplő egyablakos uniós felületet, és e rendszeren keresztül tájékoztatja a közvéleményt;
h)megszervezi az EUPC testület és a 32. cikkben említett igazgatási koordinációs csoportok üléseit;
i)segíti a hálózatot az uniós harmonizációs jogszabályok alkalmazásához kapcsolódóan megvalósított piacfelügyeleti fellépésekhez kapcsolódó előzetes vagy kiegészítő munka: úgymint tanulmányok, programok, értékelések, útmutatók, összehasonlító elemzések, kölcsönös közös látogatások, kutatómunka, adatbázisok fejlesztése és karbantartása, képzési tevékenységek, laboratóriumi munka, a szakmai jártasság vizsgálata, laboratóriumok közötti vizsgálatok és megfelelőségértékelési munka, továbbá uniós piacfelügyeleti kampányok és hasonló tevékenységek elvégzésében.
j)szakértői vizsgálatokat, közös képzési programokat szervez, valamint megkönnyíti a piacfelügyeleti hatóságok közötti, és adott esetben harmadik országok piacfelügyeleti hatóságaival vagy nemzetközi szervezetekkel történő személyzetcseréket;
k)technikai segítségnyújtási programok keretében végez különböző tevékenységeket, együttműködik harmadik országokkal, valamint uniós és nemzetközi szinten népszerűsíti és kiterjeszti az uniós piacfelügyeleti politikákat és rendszereket az érdekeltek között;
l)elősegíti a piacfelügyelet területén létrejövő igazgatási együttműködést szolgáló műszaki és tudományos szakértelem megszerzését;
m)saját kezdeményezésére vagy az EUPC testület felkérésére megvizsgál bármely, az e rendelet alkalmazásának vonatkozásában felmerülő kérdést, valamint a rendelet következetes alkalmazásának előmozdítása érdekében iránymutatásokat, ajánlásokat és bevált gyakorlatokkal kapcsolatos tájékoztatókat ad ki, egyebek mellett meghatározza a minimális szankciókra vonatkozó előírásokat.
(2)Az EUPC testület az alábbi feladatokat látja el:
a)meghatározza a közös piacfelügyeleti fellépések prioritásait;
b)gondoskodik az igazgatási koordinációs csoportok és az azok által végzett tevékenységek összehangolásáról és nyomon követéséről;
c)segítséget nyújt a 8. cikkben említett egyetértési megállapodások kidolgozásához és megvalósításához;
d)elfogadja a saját magára és az igazgatási koordinációs csoportok működésére vonatkozó eljárási szabályokat.
(3)Az igazgatási koordinációs csoportok az alábbi feladatokat látják el:
a)az illetékességi területükön belül összehangolják az uniós harmonizációs jogszabályok végrehajtását;
b)biztosítják, hogy a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok által meghozott végrehajtási intézkedéseket az egész Unióban nyomon kövessék;
c)növelik a piacfelügyelet egész egységes piacon belüli hatékonyságát, szem előtt tartva a tagállami piacfelügyeleti rendszerek különbözőségét;
d)kialakítják a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok és a hálózat közötti megfelelő kommunikációs csatornákat;
e)kialakítják és összehangolják a közös beavatkozásokat, mint amilyenek a határon átnyúló piacfelügyeleti tevékenységek;
f)a hatékony piacfelügyeletet szolgáló közös gyakorlatokat és módszereket fejlesztenek ki;
g)tájékoztatják egymást a nemzeti piacfelügyeleti módszerekről és tevékenységekről, valamint bevált gyakorlatokat fejlesztenek és támogatnak;
h)a piacfelügyelettel kapcsolatos közös érdeket érintő kérdéseket tárnak fel, és az elfogadandó közös megközelítésekre tesznek javaslatot.
34. cikk
Információs és kommunikációs rendszer
(1)A Bizottság az uniós harmonizációs jogszabályok végrehajtásával kapcsolatos ügyekre vonatkozó információk, rendszerezett formában történő összegyűjtésére és tárolására szolgáló információs és kommunikációs rendszert fejleszt ki és tart fenn. A rendszerhez a Bizottság, az összekötő hivatalok és a 26. cikk (1) bekezdésének megfelelően kijelölt hatóságok férnek hozzá.
(2)Az összekötő hivatalok az alábbi információkat viszik be a rendszerbe:
a)a tagállami piacfelügyeleti hatóságok megnevezését és a piacfelügyeleti hatóságok 11. cikk (1) bekezdése értelmében meghatározott illetékességi területeit;
b)a tagállamok által, a termékekre vonatkozóan, az Unió külső határain elvégzendő ellenőrzésekért felelős hatóságnak kijelölt hatóságok megnevezése.
(3)A piacfelügyeleti hatóságok az alábbi információkat viszik be a rendszerbe:
a)a tagállam által a 13. cikknek megfelelően kidolgozott nemzeti piacfelügyeleti stratégiával kapcsolatos információkat;
b)az általuk a 7. cikknek megfelelően megkötött partnerségi megállapodásokat;
c)a tagállam által elkészített piacfelügyeleti stratégia nyomon követésének, felülvizsgálatának és értékelésének eredményeit;
d)a nem megfelelő termékekkel kapcsolatos problémákról hozzájuk beérkezett minden panaszt, valamint az ezekről általuk készített jelentéseket;
e)a 2001/95/EK irányelv 12. cikkének és e rendelet 19. cikkének sérelme nélkül a területükön forgalmazott termékek tekintetében az alábbi információkat:
i.
bármely meg nem felelést;
ii.
a veszély meghatározását és az érintett gazdasági szereplő megnevezését;
iii.
bármely olyan esetleges veszélyt, amely nem korlátozódik a területükre;
iv.
az általuk vagy az érintett gazdasági szereplő által elvégzett vizsgálatok eredményeit;
v.
a gazdasági szereplők által megtett önkéntes intézkedésekkel kapcsolatos információkat;
vi.
az adott piacfelügyeleti hatóságok által hozott korlátozó intézkedésekkel, és adott esetben a megállapított szankciókkal kapcsolatos információkat;
vii.
valamely gazdasági szereplővel való kapcsolatfelvétel eredményeit, és a gazdasági szereplő ennek nyomán tett intézkedéseit;
viii.
a termékmegfelelési információkért felelős személy által a 4. cikk (3) bekezdése előírásainak teljesítése terén elkövetett mulasztásokat;
ix.
a gyártók által 4. cikk (4) bekezdésében előírtak teljesítése terén elkövetett mulasztásokat;
f)az uniós piacra belépő azon termékekre vonatkozóan, amelyek esetében a szabad forgalomba bocsátásra irányuló eljárás a 27. cikknek megfelelően a területükön felfüggesztésre került, az alábbi információkat:
i.
bármely meg nem felelést;
ii.
a veszély meghatározását és az érintett gazdasági szereplő megnevezését;
iii.
az általuk vagy az érintett gazdasági szereplő által elvégzett vizsgálatok eredményeit;
iv.
az adott piacfelügyeleti hatóságok által hozott korlátozó intézkedésekkel, és adott esetben a megállapított szankciókkal kapcsolatos információkat;
v.
valamely gazdasági szereplővel való kapcsolatfelvétel eredményeit, és a gazdasági szereplő ennek nyomán tett intézkedéseit;
vi.
a piacfelügyeleti hatóság által vagy annak felkérésére készített minden egyéb ellenőrzési vagy vizsgálati jelentést;
vii.
a tagállamok által a termékre vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályok keretében alkalmazandó védzáradéki eljárásnak megfelelően emelt bármely kifogást, és az ennek nyomán tett intézkedéseket;
(4)Amikor azok az uniós harmonizációs jogszabályok végrehajtása vagy a kockázat minimalizálása és a csalás elleni küzdelem szempontjából relevánsak, a vámhatóságok a termékek szabad forgalomba bocsátás típusú vámeljárás alá vonására és a termékbiztonsághoz kapcsolódó ellenőrzések eredményeire vonatkozó adatokat kinyerik a nemzeti vámrendszerekből, és továbbítják az információs és kommunikációs rendszerbe.
A Bizottság, az egyablakos uniós vámkörnyezet kialakítása keretében, az ezen adatok továbbítását lehetővé tevő elektronikus felületet fejleszt ki. Az felületnek a végrehajtási jogi aktusok elfogadásától számított [négy év] múlva kell rendelkezésre állnia.
(5)A piacfelügyeleti hatóságok a más tagállamok megfelelő hatóságai által készített, és az információs és kommunikációs rendszerbe bevitt vizsgálati jelentések érvényességét elismerik és azokat felhasználják.
(6)A Bizottság végrehajtási jogi aktusok elfogadása révén meghatározza az (1)–(4) bekezdés végrehajtási rendelkezéseit, valamint a (4) bekezdésnek megfelelően továbbítandó adatok körét. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 63. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
35. cikk
Nemzetközi együttműködés
(1)A Bizottság kicserélhet a piacfelügyelettel kapcsolatos bizalmas információkat harmadik országok szabályozó hatóságaival vagy nemzetközi szervezetekkel, amennyiben azokkal a hatóságokkal vagy szervezetekkel viszonosságon alapuló titoktartási megállapodásokat kötött.
(2)A Bizottság a csatlakozni kívánó országokkal, harmadik országokkal vagy a nemzetközi szervezetekkel létrejövő együttműködésekre és a 2001/95/EK irányelv 12. cikke által előírt információmegosztó rendszerben lévő bizonyos információk azokkal történő kicserélésre vonatkozó keretet hozhat létre. Az együttműködés és az információcsere többek között az alábbiakra vonatkozhat:
a)az alkalmazott kockázatértékelési módszerekre és a termékvizsgálatok eredményeire;
b)összehangolt termékvisszahívásra vagy egyéb hasonló fellépésekre;
c)a piacfelügyeleti hatóságok 15. cikknek megfelelően hozott intézkedéseire.
(3)A Bizottság jóváhagyhat valamely harmadik ország által a termékekre vonatkozóan, azok Unióba történő kivitelét közvetlenül megelőzően alkalmazott kivitel előtti termékhez kötődő egyedi ellenőrző rendszert, amelynek célja annak ellenőrzése, hogy az adott termékek teljesítik a rájuk vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályok előírásait. A jóváhagyás egy vagy több termékre, egy vagy több termékkategóriára, vagy bizonyos gyártók által előállított termékekre vagy termékkategóriákra adható meg.
(4)Ha ezen jóváhagyás megadására került sor, az uniós piacra belépő (3) bekezdésben említett termékek vagy termékkategóriák behozatali ellenőrzéseinek száma és gyakorisága csökkenthető.
A vámhatóságok ugyanakkor elvégezhetik az uniós piacra belépő ezen termékek vagy termékkategóriák ellenőrzését, annak érdekében, hogy meggyőződjenek róla, hogy a harmadik ország által a kivitel előtt elvégzett ellenőrzések eredményesek az uniós harmonizációs jogszabályoknak való megfelelés megállapítása tekintetében.
(5)A (3) bekezdés szerinti jóváhagyás csak azt követően adható meg valamely harmadik ország számára, hogy az Unióban végrehajtott ellenőrzés során bebizonyosodott, hogy teljesülnek az alábbi feltételek:
a)a harmadik országból az Unióba kivitt termékek teljesítik az uniós harmonizációs jogszabályokban meghatározott előírásokat;
b)a harmadik országban elvégzett ellenőrzések kellően hatékonyak és eredményesek ahhoz, hogy a jogszabályokban meghatározott irat- és fizikai ellenőrzések helyébe lépjenek vagy azokat csökkentsék.
(6)A (3) bekezdés szerinti jóváhagyásnak rendelkeznie kell a harmadik ország kivitelt megelőzően elvégzendő ellenőrzések végrehajtásáért felelős és az Unióval történő kapcsolattartás tekintetében mindenkor partnerként eljáró illetékes hatóságáról.
(7)A (6) bekezdésben említett illetékes hatóságnak kell biztosítania a termékek Unióba történő belépését megelőző hivatalos ellenőrzését.
(8)Amennyiben az uniós piacra belépő (3) bekezdésben említett termékeken végrehajtott ellenőrzések a szabályoknak való jelentős mértékű meg nem felelést tárnak fel, a piacfelügyeleti hatóságok a 34. cikkben említett rendszeren keresztül haladéktalanul értesítik a Bizottságot, és megnövelik az ezen termékekre irányuló ellenőrzések számát.
(9)Ha az uniós piacra belépő termékekkel kapcsolatban számottevő esetben bebizonyosodik, hogy nem felelnek meg az uniós harmonizációs jogszabályoknak, a Bizottság a (3) bekezdés szerint megadott jóváhagyást visszavonja.
(10)A Bizottság a (3) bekezdésben említett, kivitel előtt végrehajtandó termékhez kötődő ellenőrzések megvalósítására vonatkozó végrehajtási jog aktusok révén meghatározza a követendő megfelelőségi bizonyítványt és ellenőrzési mintát. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 63. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
IX. fejezet
Pénzügyi rendelkezések
36. cikk
Finanszírozási tevékenységek
(1)Az Unió finanszírozást nyújt a 34. cikk szerinti hálózat feladatainak elvégzéséhez.
(2)Az Unió e rendelet alkalmazásához kapcsolódóan az alábbi tevékenységeket finanszírozhatja:
a)a 6. cikkben említett termékügyi kapcsolattartó pontok működését;
b)a 20. cikkben említett uniós vizsgálóhelyek kialakítását és működését;
c)a 35. cikkben említett nemzetközi együttműködést szolgáló eszközök kialakítását;
d)piacfelügyeleti iránymutatásokhoz való hozzájárulások kidolgozását és frissítését;
e)műszaki és tudományos szakértelem biztosítását a Bizottság számára, ezzel segítve a Bizottságot a piacfelügyeleti igazgatási együttműködés megvalósításában;
f)a 13. cikkben említett nemzeti piacfelügyeleti stratégiák, valamint a tagállamok és uniós piacfelügyeleti kampányok megvalósítását;
g)technikai segítségnyújtási programok keretében végzett tevékenységek, együttműködést harmadik országokkal, valamint az uniós piacfelügyeleti politikák és rendszerek népszerűsítését és kiterjesztését uniós és nemzetközi szinten az érdekeltek között.
(3)A 34. cikk (4) bekezdésében említett elektronikus felületet az Unió és a tagállamok közösen finanszírozzák. Az Unió felel a központi modul és a hálózathoz való kapcsolódás finanszírozásáért. A tagállamok felelnek a nemzeti rendszereik átalakításának finanszírozásáért.
(4)Az e rendelet tevékenységeihez nyújtott uniós támogatást a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint kell végrehajtani, akár közvetlenül vagy a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a rendelet 58. cikke (1) bekezdésének c) pontjában felsorolt entitásokra történő átruházásával.
(5)Az e rendeletben említett tevékenységeknek juttatott összeget minden évben a költségvetési hatóság állapítja meg a hatályos pénzügyi keret alapján.
(6)A költségvetési hatóság által a piacfelügyeleti tevékenységek finanszírozására meghatározott előirányzat terhére az e rendeletben meghatározott tevékenységek irányításához és a céljaik eléréséhez szükséges előkészítő munkával, nyomon követéssel, ellenőrzéssel, audittal és értékelési tevékenységgel kapcsolatos költségek is fedezhetők. Ezen költségek tartalmazzák a tanulmánykészítéshez, szakértői találkozók megszervezéséhez, a tájékoztatást és a kommunikációt szolgáló tevékenységekhez kapcsolódó költségeket, beleértve az Unió politikai prioritásainak intézményi kommunikációját is, amennyiben az a piacfelügyeleti tevékenységek általános céljaihoz kapcsolódik, valamint az elsődlegesen az információfeldolgozást és -cserét szolgáló informatikai hálózatokkal, valamint minden egyéb, a műszaki és igazgatási segítségnyújtással kapcsolatos, a Bizottságnál felmerülő kiadást.
37. cikk
Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme
(1)A Bizottság – csalás, korrupció és más jogellenes tevékenységek elleni megelőző intézkedések alkalmazásával, hatékony ellenőrzésekkel, szabálytalanság észlelése esetén a jogalap nélkül kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint adott esetben hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási és pénzügyi szankciókkal – megfelelő intézkedéseket tesz annak biztosítása érdekében, hogy az e rendelet alapján finanszírozott tevékenységek végrehajtása során az Unió pénzügyi érdekei védelemben részesüljenek.
(2)A Bizottság és képviselői, valamint a Számvevőszék jogosultak dokumentumalapú és helyszíni vizsgálaton alapuló ellenőrzést végezni az e rendelet alapján uniós forrásból származó támogatások kedvezményezettjeinél, valamint az e rendelet alapján uniós forrásokban részesülő vállalkozóknál és alvállalkozóknál.
(3)Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben megállapított eljárások szerint vizsgálatokat, többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat folytathat le az e rendelet alapján nyújtott finanszírozásra vonatkozó támogatási megállapodással, határozattal vagy szerződéssel összefüggő csalás, korrupció vagy az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység fennállásának megállapítása érdekében.
(4)Az (1), a (2) és a (3) bekezdés sérelme nélkül az e rendelet végrehajtása keretében harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásoknak, továbbá a rendelet végrehajtása keretében létrejött szerződéseknek, támogatási megállapodásoknak és támogatási határozatoknak rendelkezéseket kell tartalmazniuk, amelyek kifejezetten felhatalmazzák a Bizottságot, a Számvevőszéket és az OLAF-ot arra, hogy saját hatáskörüknek megfelelően lefolytassák az említett ellenőrzéseket és vizsgálatokat.
X. fejezet
Záró rendelkezések
38. cikk
A 765/2008/EK rendelet alkalmazhatósága és az uniós harmonizációs jogszabályok módosításai
765/2008/EK rendelet (15)–(29) cikke nem vonatkozik a mellékletben meghatározott uniós harmonizációs jogszabályokra.
39. cikk
A 2004/42/EK irányelv módosításai
A 2004/42/EK irányelv 6. és 7. cikkét el kell hagyni.
40. cikk
A 2009/48/EK irányelv a következőképpen módosul:
1.a 40. cikket el kell hagyni;
2.a 42. cikk (1) bekezdését el kell hagyni;
3.a 44. cikket el kell hagyni.
41. cikk
A 2010/35/EU irányelv módosítása
A 2010/35/EU irányelv a következőképpen módosul:
1.a 16. cikket el kell hagyni;
2.a 30. cikk (1) bekezdését el kell hagyni.
42. cikk
A 305/2011/EU rendelet módosításai
A 305/2011/EU rendelet 56. cikkének (1) bekezdését el kell hagyni.
43. cikk
Az 528/2012/EU rendelet módosításai
Az 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 65. cikkében az (1) bekezdés második mondata helyébe a következő szöveg lép:
„Az (EU) 2018/[XX Please insert number of this Regulation] európai parlamenti és tanácsi rendelet értelemszerűen alkalmazandó.”
* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/[XX Please insert number of this Regulation] rendelete [Please insert date and full title of this Regulation and the OJ reference in brackets].
44. cikk
A 2013/29/EU irányelv módosítása
A 2013/29/EU irányelv a következőképpen módosul:
1.a 38. cikk (2) bekezdését el kell hagyni;
2.a 39. cikk (1) bekezdésének negyedik albekezdését el kell hagyni.
45. cikk
A 2013/53/EU irányelv módosítása
A 2013/53/EU irányelv a következőképpen módosul:
1.a 43. cikket el kell hagyni;
2.a 44. cikk (1) bekezdésének ötödik albekezdését el kell hagyni.
46. cikk
A 2014/28/EU irányelv módosítása
A 2014/28/EU irányelv a következőképpen módosul:
1.a 41. cikk első bekezdését el kell hagyni;
2.a 42. cikk (1) bekezdésének negyedik albekezdését el kell hagyni.
47. cikk
A 2014/29/EU irányelv módosítása
A 2014/29/EU irányelv a következőképpen módosul:
1.a 34. cikket el kell hagyni;
2.a 35. cikk (1) bekezdésének negyedik albekezdését el kell hagyni.
48. cikk
A 2014/30/EU irányelv módosítása
A 2014/30/EU irányelv a következőképpen módosul:
1.a 37. cikket el kell hagyni.
2.a 38. cikk (1) bekezdésének negyedik albekezdését el kell hagyni.
49. cikk
A 2014/31/EU irányelv módosítása
A 2014/31/EU irányelv a következőképpen módosul:
1.a 36. cikket el kell hagyni.
2.a 37. cikk (1) bekezdésének negyedik albekezdését el kell hagyni.
50. cikk
A 2014/32/EU irányelv módosítása
A 2014/32/EU irányelv a következőképpen módosul:
1.a 41. cikket el kell hagyni;
2.a 42. cikk (1) bekezdésének negyedik albekezdését el kell hagyni.
51. cikk
A 2014/33/EU irányelv módosítása
A 2014/33/EU irányelv a következőképpen módosul:
1.a 37. cikket el kell hagyni.
2.a 38. cikk (1) bekezdésének ötödik albekezdését el kell hagyni.
52. cikk
A 2014/34/EU irányelv módosítása
A 2014/34/EU irányelv a következőképpen módosul:
1.a 34. cikket el kell hagyni;
2.a 35. cikk (1) bekezdésének negyedik albekezdését el kell hagyni.
53. cikk
A 2014/35/EU irányelv módosítása
A 2014/35/EU irányelv a következőképpen módosul:
1.a 18. cikket el kell hagyni;
2.a 19. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdését el kell hagyni.
54. cikk
A 2014/53/EU irányelv módosítása
A 2014/53/EU irányelv a következőképpen módosul:
1.a 39. cikket el kell hagyni;
2.a 40. cikk (1) bekezdésének negyedik albekezdését el kell hagyni.
55. cikk
A 2014/68/EU irányelv módosítása
A 2014/68/EU irányelv a következőképpen módosul:
1.a 39. cikket el kell hagyni;
2.a 40. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdését el kell hagyni.
56. cikk
A 2014/90/EU irányelv módosítása
A 2014/90/EU irányelv a következőképpen módosul:
1.a 12. cikk (10) bekezdését el kell hagyni;
2.a 25. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„A tengerészeti felszerelések vonatkozásában a tagállamok az [az új végrehajtási rendelet száma] rendeletben meghatározott uniós piacfelügyeleti kerettel összhangban lévő piacfelügyeleti tevékenységet végeznek e cikk (2) és (3) bekezdése szerint.”
3.a 25. cikk (4) bekezdését el kell hagyni;
4.a 26. cikk (1) bekezdésének negyedik albekezdését el kell hagyni.
57. cikk
Az (EU) 2016/424 rendelet módosításai
Az (EU) 2016/424 rendelet a következőképpen módosul:
1.a 39. cikket el kell hagyni;
2.a 40. cikk (1) bekezdésének negyedik albekezdését el kell hagyni.
58. cikk
Az (EU) 2016/425 rendelet módosításai
Az (EU) 2016/425 rendelet a következőképpen módosul:
1.a 37. cikket el kell hagyni.
2.a 38. cikk (1) bekezdésének negyedik albekezdését el kell hagyni.
59. cikk
Az (EU) 2016/426 rendelet módosításai
Az (EU) 2016/426 rendelet a következőképpen módosul:
1.a 36. cikket el kell hagyni.
2.a 37. cikk (1) bekezdésének negyedik albekezdését el kell hagyni.
60. cikk
Az (EU) 2017/1369 rendelet módosításai
Az (EU) 2017/1369 rendelet a következőképpen módosul:
1.a 8. cikk (1) és (3) bekezdését el kell hagyni;
2.a 9. cikk (2) bekezdésének második albekezdését el kell hagyni.
XI. fejezet
Szankciók, értékelés, bizottsági eljárás és hatályba lépés és alkalmazás
61. cikk
Szankciók
(1)A tagállamok meghatározzák az e rendelet gazdasági szereplőkre vonatkozó kötelezettségeket megállapító rendelkezéseinek megsértése, valamint, amennyiben az adott jogszabály nem írja elő a szankciókat, az e rendelet hatálya alá tartozó, termékekre vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályok gazdasági szereplőkre vonatkozó kötelezettségeket megállapító rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókkal kapcsolatos szabályokat, és minden szükséges intézkedést megtesznek azok végrehajtásának biztosítása érdekében. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.
A tagállamok [2020. március 31-ig] bejelentik a Bizottságnak e rendelkezéseket, értesítik a Bizottságot ezekről a szabályokról és intézkedésekről, és késedelem nélkül tájékoztatást küldenek az ezeket érintő esetleges későbbi módosításokról.
(2)Szankció megállapítására vonatkozó döntés meghozatalakor minden egyes egyedi esetben figyelembe kell venni az alábbiakat:
a)a kis- és középvállalkozások pénzügyi helyzetét;
b)a meg nem felelés jellegét, súlyosságát és időtartamát, tekintettel a végfelhasználóknak okozott kárra;
c)a jogsértés szándékos vagy gondatlan jellegét;
d)a piacfelügyeleti hatóságok által elvégzett vizsgálat ideje alatt a gazdasági szereplő részéről tanúsított együttműködési készséget;
e)a gazdasági szereplő által korábban elkövetett bármely hasonló releváns jogsértést.
(3)Ha a gazdasági szereplő már korábban elkövetett hasonló jogsértést, a szankció mértéke növelhető, és az uniós harmonizációs jogszabályok súlyos megsértése esetén büntetőjogi szankciót is tartalmazhat.
(4)A tagállamok biztosítják, hogy az uniós harmonizációs jogszabályok szándékos megsértéséért kiszabott pénzbírságok legalább ellensúlyozzák a jogsértésből fakadó gazdasági előnyt.
(5)A tagállamok különösen azt biztosítják, hogy a piacfelügyeleti ellenőrzés vagy tevékenység során az együttműködést elmulasztó vagy megtagadó gazdasági szereplőre szankció vethető ki.
62. cikk
Értékelés
A Bizottság [2024. december 31-ig] és azt követően ötévente az elérni kívánt célok mentén értékeli e rendeletet, és az értékelés fő megállapításait tartalmazó jelentést nyújt be az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság részére.
A jelentésnek értékelnie kell, hogy e rendelet elérte-e a megfogalmazott célokat, különös tekintettel az uniós piacon jelen lévő nem megfelelő termékek számának csökkentésére, az uniós harmonizációs jogszabályok Unión belüli hatékony és eredményes végrehajtásának biztosítására, az illetékes hatóságok közötti együttműködés fokozására és az uniós piacra belépő termékek ellenőrzésének szigorítására, figyelembe véve azonban a vállalkozásokra, és különösen a kis- és középvállalkozásokra gyakorolt hatást. Az értékelésnek ezenkívül az uniós finanszírozásban részesülő piacfelügyeleti tevékenységek, uniós politikák és jogszabályok követelményei tekintetében elért eredményességet is elemeznie kell.
63. cikk
A bizottsági eljárás
(1)A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.
(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.
64. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez rendeletet [2020. január 1-jétől] hatályos.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
az Európai Parlament részéről
a Tanács részéről
az elnök
az elnök
PÉNZÜGYI KIMUTATÁS
1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI
1.1.A javaslat/kezdeményezés címe
1.2.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)
1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa
1.4.Célkitűzés(ek)
1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása
1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama
1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)
2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK
2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések
2.2.Irányítási és kontrollrendszer
2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések
3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA
3.1.A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?
3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás
3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése
3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás
3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás
3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség
3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban
3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás
PÉNZÜGYI KIMUTATÁS
1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI
1.1.A javaslat/kezdeményezés címe
Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a termékekre vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályok betartására és érvényesítésére vonatkozó szabályok és eljárások megállapításáról
1.2.A tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)
02 03 Áruk és szolgáltatások belső piaca
1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa
◻ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul
◻ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedésre irányul
☒ A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul
◻ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul
1.4.Célkitűzés(ek)
1.4.1.A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek)
A Bizottság „Az egységes piac továbbfejlesztése: a polgárok és vállalkozások lehetőségeinek bővítése” (COM(2015)555/2) egységes piaci stratégiában bejelentette a termékekre vonatkozó piacfelügyelet megerősítését, a versenyt torzító és a fogyasztókat veszélyeztető, növekvő mennyiségben forgalmazott illegális és a jogszabályoknak nem megfelelő termékek elleni küzdelem érdekében. Ez a javaslat a termékmegfelelőség erősítésére irányul, a gazdasági szereplők megfelelő eszközökkel történő ösztönzése, a megfelelés ellenőrzésének intenzívebbé tétele, a jogérvényesítő hatóságok közötti, határon átnyúló együttműködés – többek között a vámhatóságokkal való együttműködésen keresztül történő – szorosabbra fűzésének előmozdítása révén.
E javaslat az „árucsomag” része és megalkotásához a Juncker elnök munkahelyteremtésre, növekedésre, méltányosságra és demokratikus változásra irányuló programja által kezelni kívánt negyedik szakpolitika terület kell, hogy keretül szolgáljon, pl. megerősített iparon alapuló, mélyebb és méltányosabb belső piac.
1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)
Konkrét célkitűzések
1.
A jogérvényesítő hatóságok között a piacfelügyelet terén létrejövő együttműködésekre vonatkozó eljárások megerősítése, a széttagoltság és hatékonyságbeli hiányosságok csökkentése;
2.
A működési kapacitások bővítése, a határon átnyúló ellenőrzésekre és végrehajtás összehangolására rendelkezésre álló források bővítése és hatékonyságuk növelése;
3.
A végrehajtást szolgálót eszköztár megerősítése, nagyobb visszatartó hatású, eredményesebb és jövőállóbb eszközök használatának lehetővé tétele a piacfelügyeleti hatóságok számára;
4.
A nem élelmiszer jellegű termékekre vonatkozó uniós jogszabályoknak való megfelelés erősítése, a megfeleléssel kapcsolatos információk hozzáférhetőségének javítása és segítségnyújtás a vállalkozásoknak.
A célkitűzések az Unión belüli és az Unió külső határain zajló piacfelügyeletre is vonatkoznak, és kiterjednek mind a digitális, mind a hagyományos ellátási láncokra.
1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)
Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.
A javaslat várhatóan megerősíti a piacfelügyeleti keretrendszert, s ezáltal csökkenti az egységes piacon jelen lévő nem megfelelő termékek számát.
A tagállami piacfelügyeleti hatóságok gyakrabban tudják majd felhasználni a más tagállamok által megszerzett bizonyítékokat és megismételni a más tagállamok által meghozott korlátozó intézkedéseket, ami költségmegtakarítást és hatékonyságnövelést tesz lehetővé.
Az európai uniós termékmegfelelőségi hálózat segíti majd a piacfelügyeleti hatóságokat – az erősebben prioritásként kezelt közös beavatkozásokon és hatékonyabb operatív munkán alapuló – összehangoltabb, több országot érintő ellenőrzési kampányok megvalósításában. Ez lehetővé teszi az uniós egységes piac dimenziójának a nemzeti ellenőrzésekbe történő jobb beépülését, valamint a láthatóbb uniós szintű beavatkozások végrehajtását.
A végrehajtás – hálózat általi – koordinációjának köszönhetően az Unióban forgalmazott és a behozott termékekre vonatkozó jogszabályok érvényesítése következetesebbé válik. A határon átnyúló kereskedelemben érintett vállalkozások viszont az egyenlőbb versenyfeltételekből, jogbiztonságból és kiszámíthatóságból fakadó előnyöket élvezik majd.
A fogyasztók és a vállalkozások könnyebben hozzáférnek majd az információkhoz, a vállalkozások ezenkívül a termékekre vonatkozó uniós jogszabályok teljesítéséhez nyújtott segítséget vehetnek igénybe.
1.4.4.Eredmény- és hatásmutatók
Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.
•
Megfelelőségi arányok tagállamok/ágazatok szerint, valamint az e-kereskedelem és a behozatal tekintetében (a tagállami végrehajtási stratégiákban szereplő információ hozzáférhetőségének és minőségének javulása, a megfelelőség terén mutatkozó hiányosságok csökkentés terén történt előrelépés)
•
Az összehangolt ellenőrzési kampányok száma és eredményei (feltárt jogsértések, korrekciós intézkedések)
•
A kölcsönös segítségnyújtási mechanizmus piacfelügyeleti hatóságok általi igénybevétele (számok, típusok, időkeretek, eredmények), valamint a bármely másik tagállam által hozott intézkedéseket „megismétlő” intézkedések száma az egyes tagállamokban
•
A vállalkozók termékekre vonatkozó szabályokkal kapcsolatos ismeretei/tudatossága
•
Az önkéntes intézkedések számára létrehozott közös internetes portálon regisztrált önkéntes intézkedések száma
1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása
1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)
A piacfelügyeleti keretrendszer értékelése fontos hiányosságokat tárt fel, amelyek négy fő tényezőre vezethetők vissza, nevezetesen: 1) az Unión belüli piacfelügyelet széttagolt és nem kellően összehangolt; 2) a piacfelügyeleti hatóságok számára biztosított források korlátozottak; 3) a jelenlegi végrehajtási eszközök visszatartó hatása alacsony, főleg a harmadik országokból származó behozatal és az e-kereskedelem tekintetében; 4) jelentősek az információhiányok (például a vállalkozások nem ismerik a szabályokat és a termékmegfelelőséggel kapcsolatos átláthatóság alacsony). E problémák megoldására a javaslat az alábbiakat irányozza elő:
– a különböző tagállamok piacfelügyeleti hatóságai közötti eredményes kölcsönös segítségnyújtás iránti megkeresésekre, valamint a végrehajtással kapcsolatos bizonyítékok és határozatok átadhatóságára szolgáló mechanizmust,
– a közös végrehajtási tevékenységek (európai uniós termékmegfelelőségi hálózat), a tagállami végrehajtási stratégiák, a teljesítménymutatók és szakértői vizsgálatok koordinációját és megvalósítását segítő igazgatási támogatási rendszert,
– a piacfelügyeleti hatóságokat megillető közös vizsgálati és végrehajtási jogköröket, valamint a gyártók arra vonatkozó kötelezettségét, hogy a termékmegfelelési információkért felelős, az Unióban letelepedett személyt jelöljenek ki,
– a piacfelügyeleti hatóságok által meghozott korlátozó intézkedések rendszeresebb közzétételét, valamint a nem megfelelő termékek esetében az ellenőrzésekhez kapcsolódó költségek megtéríttetését,
– a termékügyi kapcsolattartó pontok tanácsadó szerepének a vállalkozók irányába történő kiterjesztését, a veszélyes termékek kapcsán a vállalkozók által megtett önkéntes intézkedések számára létrehozandó internetes portált, valamint a gyártókra és importőrökre vonatkozó megfeleléssel kapcsolatos információk digitális formában történő közzétételét.
1.5.2.Az uniós részvételből adódó többletérték
Az uniós harmonizációs jogszabályok egységes piacon belüli érvényesítése jelentős kihívást jelent a közigazgatási szervek számára, amelyek tevékenysége joghatóságuk határai közé szorul, miközben számos vállalkozás több tagállamban vagy uniós szinten valósítja meg üzleti modelljeit. A piacon forgalmazott termékek megfelelőségi szintjének növelése minden tagállam esetében a szomszédos országok piacfelügyeleti hatóságain múlik. Következésképpen egyetlen tagállam piacfelügyeleti szervezetének hiányosságai súlyos mértékben alááshatják a többi tagállam a nem megfelelő termékek piactól történő távol tartása érdekében tett erőfeszítéseit; így az lesz a gyenge láncszem.
Ezért az uniós harmonizációs jogszabályok Unión belüli következetes érvényesítéséhez és a meg nem felelések több tagállamot érintő elterjedésének hatékony megakadályozásához a végrehajtási tevékenységek koordinációjára van szükség. A szóban forgó kérdés tehát határon átnyúló vonatkozásokkal rendelkezik, amelyek nem kezelhetők kielégítő módon a tagállamok egyéni fellépéseivel, hiszen azok egyedül fellépve az együttműködést és a koordinációt nem tudják biztosítani, és amelyekkel uniós szinten kell foglalkozni.
1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága
A meglévő piacfelügyeleti rendszerre és különösen a 765/2008/EK rendeletre irányuló értékelés megállapította, hogy az a belső piacon forgalmazott nem megfelelő termékek számának csökkentésével elérni kívánt stratégiai célkitűzések, nevezetesen a közérdek védelmének megerősítése és a gazdasági szereplők számára történő egyenlő versenyfeltételek biztosítása, tekintetében nem érvényesül maradéktalanul. A jelenleg elérhető adatok a nem megfelelő termékek további jelenlétét és akár lehetséges bővülését mutatják. Következésképpen a meglévő piacfelügyeleti keretrendszer nem hozza meg a tőle elvárt módon a fogyasztók/felhasználók biztonságának és a vállalkozások egyenlő versenyfeltételeinek növekedését. A legfontosabb azonosított hiányosságok a piacfelügyeleti hatóságok és a tagállamok közötti nem kielégítő mértékű koordináció és együttműködés, valamint a behozott termékekre irányuló piacfelügyelet és vámellenőrzés nem kielégítően egységes és szigorú szintje voltak. A piacfelügyeletre rendelkezésre álló források korlátozottak, és tagállamonként jelentősen eltérő mértékűek, ami közvetlenül kihat az elvégezhető piacfelügyeleti ellenőrzésekre. A vállalkozásokra vonatkozó piacfelügyelettel kapcsolatos tagállami megközelítések terén a határ különböző oldalain megmutatkozó következetlenségek csökkenthetik a vállalkozások szándékát a szabályok teljesítésére, és a szabályokat betartó vállalkozásokat a szabályokat nem betartókkal szemben hátrányosan megkülönböztethetik.
A 765/2008/EK rendelet fogalommeghatározásai általánosságban egyértelműek és megfelelőek, ugyanakkor nem teljes körűek és nem naprakészek, különösen figyelembe véve az online kereskedelem szabályozásával kapcsolatos igényeket.
Összességében az értékelés eredményei azt mutatták, hogy a piacfelügyelet harmonizációját szolgáló egyetlen európai jogszabály meglétének a több különböző nemzeti jogszabállyal szembeni előnyei széles körben elismerésre találtak. A rendeletből fakadó lehetőséget az uniós hozzáadott érték maradéktalan érvényesítésére továbbra is gátolja az optimális szint alatti határon átnyúló információmegosztás és kooperáció, a piacfelügyeleti keretrendszer egységes nemzeti szintű megvalósításának hiánya.
1.5.4.Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia
A javaslat az Európai Bizottság egységes piaci stratégiájához tartozó kezdeményezések egyike.
A javaslat nagyobb összhangot biztosít a 2013-ban hatályba lépett Uniós Vámkódex rendelkezéseivel. A javaslat figyelembe veszi a Vámkódex által a koordináció és az intézményközi együttműködés, a jó teljesítményt mutató megbízható gazdálkodóknak megítélt könnyítések, valamint az ellenőrzések eredményességének és hatékonyságának növelése érdekében, többek között a vámunió szintjén megerősített kockázatértékelés tekintetében megfogalmazott új koncepciókat.
A javaslat teljes mértékben összhangban van és összeegyeztethető a meglévő uniós politikákkal és a közelmúltban más szakpolitikai területeken (mint az élelmiszer- és takarmány-ellenőrzések, a fogyasztóvédelem területén történő együttműködések és a verseny) megfogalmazott, a végrehajtás megerősítésére irányuló javaslatokkal.
1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama
◻ A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik
◻ A javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig
◻ Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig
☒ A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik
Beindítási időszak: 2020-tól 2022-ig, azt követően: rendes ütem.
1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)
☒ Bizottság általi közvetlen irányítás
☒ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét
◻ végrehajtó ügynökségeken keresztül
◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal
◻ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:
◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek
◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)
◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap
◻ a költségvetési rendelet 208. és 209. cikkében említett szervek
◻ közjogi szervek
◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak
◻ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek
◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogi aktusban meghatározott személyek.
Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.
Megjegyzések
2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK
2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések
Gyakoriság és feltételek
A piacfelügyeleti hatóságokat és a Bizottságot összekötő informatikai eszközt a javaslat meg fogja erősíteni (34. cikk, Információs és kommunikációs rendszer). Az informatikai rendszer használatával a nyomon követési és működési tevékenység folyamatos jelleggel hatékonyan végezhető. Az informatikai rendszeren keresztül történő nyomon követés az e rendelettel létrehozott uniós termékmegfelelőségi hálózat munkája, és a tagállamok által, a nemzeti végrehajtási stratégiájuk részeként előállított, a megfelelési arányokra és a végrehajtási tevékenységre vonatkozó megbízhatóbb és átfogóbb információ nyomán valósul meg. Az európai uniós termékmegfelelőségi hálózat kidolgozza és nyomon követi az átfogó teljesítménymutatókat és szakértői vizsgálatokat valósít meg.
2.2.Irányítási és kontrollrendszer
2.2.1.Felismert kockázat(ok)
Működési kockázatok az informatikai eszköz vonatkozásában: annak kockázata, hogy az informatikai eszköz nem támogatja eredményesen a piacfelügyeleti hatóságok és az európai uniós termékmegfelelőségi hálózat közötti együttműködést.
2.2.2.A működő belső kontrollrendszerrel kapcsolatos információk
Hatékony informatikai irányítási folyamatok, amelyek aktívan bevonják a rendszerek felhasználóit.
2.2.3.Az ellenőrzések költsége és haszna, a várt hibaarány értékelése
Az ellenőrzések költsége elhanyagolható magának az informatikai eszköznek a kifejlesztésére szánt előirányzatokhoz képest.
2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések
Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.
A Bizottság által végrehajtott intézkedéseket a költségvetési rendeletnek megfelelően előzetes és utólagos kontrollnak vetik alá. Az e rendelet alkalmazásának finanszírozásához kapcsolódó szerződések és megállapodások kifejezetten feljogosítják a Bizottságot, az OLAF-ot és a Számvevőszéket is ideértve a pénzügyi ellenőrzések, helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok végzésére.
3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA
3.1.A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?
·Jelenlegi költségvetési tételek
A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.
|
A többéves pénzügyi keret fejezete
|
Költségvetési tétel
|
Kiadás
típusa
|
Hozzájárulás
|
|
|
Alcím: 02.03
Az áruk és szolgáltatások belső piaca
|
diff./nem diff.
|
EFTA-országoktól
|
tagjelölt országoktól
|
harmadik országoktól
|
a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében
|
|
1a
|
02.03.01 Áruk és szolgáltatások belső piaca
|
Diff.
|
IGEN
|
NEM
|
NEM
|
NEM
|
3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás
3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése
Az e pénzügyi kimutatásban szereplő kiadások a jelenlegi többéves pénzügyi keretre korlátozódnak, 2020-ig. Tekintettel a jelenlegi többéves pénzügyi keret költségvetési korlátaira, a költségvetési juttatásokat legalább részben az éves költségvetési eljárás során történő átcsoportosítással kell biztosítani. Az e javaslatban megfogalmazott intézkedések hosszabb távú pénzügyi hatásaira vonatkozó indikatív becsléseket a hatásvizsgálat tartalmazza.
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
A többéves pénzügyi keret
fejezete
|
Szám
|
1A Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért
|
|
DG GROW
|
|
|
2020.
év
|
év
–
|
év
–
|
|
|
|
• Operatív előirányzatok
|
|
|
|
|
|
|
02.03.01 Áruk és szolgáltatások belső piaca – európai uniós termékmegfelelőségi hálózat
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok
|
1)
|
4,450
|
|
|
|
|
|
|
Kifizetési előirányzatok
|
2)
|
2,910
|
|
|
|
|
|
02.03.01 Áruk és szolgáltatások belső piaca – Egyéb intézkedések, Megfelelési és végrehajtási kezdeményezés (kísérleti stratégiák, referencia-felmérés)
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok
|
(1a)
|
4,000
|
|
|
|
|
|
|
Kifizetési előirányzatok
|
(2a)
|
1,700
|
|
|
|
|
|
Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok
|
|
|
|
|
|
|
Költségvetési tétel száma
|
|
3)
|
|
|
|
|
|
|
A DG GROW-hoz tartozó
előirányzatok ÖSSZESEN
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok
|
=1+1a +3
|
8,450
|
|
|
|
|
|
|
Kifizetési előirányzatok
|
=2+2a
+3
|
4,610
|
|
|
|
|
|
ÖSSZESEN
|
|
|
2020.
év
|
év
–
|
év
–
|
|
|
• Operatív előirányzatok ÖSSZESEN
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok
|
(4)
|
8,450
|
|
|
|
|
|
|
Kifizetési előirányzatok
|
5.
|
4,610
|
|
|
|
|
|
• Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN
|
6.
|
|
|
|
|
|
|
A többéves pénzügyi keret
1A. FEJEZETÉHEZ tartozó
előirányzatok ÖSSZESEN
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok
|
=4+ 6
|
8,450
|
|
|
|
|
A többéves pénzügyi keret fejezete
|
5
|
„Igazgatási kiadások”
|
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
|
|
|
2020.év
|
év
–
|
év
–
|
|
|
|
DG: GROW
|
|
Humánerőforrás
|
0,787
|
|
|
|
|
|
Európai uniós termékmegfelelőségi hálózat titkársága
|
3,246
|
|
|
|
|
|
•Humánerőforrások (összesen)
|
4,033
|
|
|
|
|
|
• Egyéb igazgatási kiadások
|
0,093
|
|
|
|
|
|
DG GROW ÖSSZESEN
|
4,126
|
6,752
|
|
|
|
|
|
A többéves pénzügyi keret
5. FEJEZETÉHEZ tartozó
előirányzatok ÖSSZESEN
|
(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)
|
4,126
|
|
|
|
|
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
|
|
|
2020. év
|
év
–
|
év
–
|
|
|
|
A többéves pénzügyi keret
1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó
előirányzatok ÖSSZESEN
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok
|
12,576
|
|
|
|
|
|
|
Kifizetési előirányzatok
|
8,736
|
|
|
|
|
3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás
◻
A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását.
☒
A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:
Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)
|
Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket
⇩
|
|
|
2020.év
|
év
–
|
év
–
|
|
|
|
|
|
TELJESÍTÉSEK
|
|
|
Típus
|
Átlagos költség
|
Teljesítések száma
|
Költség
|
Teljesítések száma
|
Költség
|
Teljesítések száma
|
Költség
|
|
|
|
|
|
|
|
1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS
|
A jogérvényesítő hatóságok között a piacfelügyeleti terén létrejövő együttműködésekre vonatkozó eljárások megerősítése, a széttagoltság és hatékonyságbeli hiányosságok csökkentése
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS
|
A működési kapacitások bővítése, a határon átnyúló ellenőrzésekre és végrehajtás összehangolására rendelkezésre álló források bővítése és hatékonyságuk növelése
|
|
Kísérleti nemzeti végrehajtási stratégiák
(a társfinanszírozott kísérleti stratégiák száma/év)
|
3
|
3,000
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Szakértői vizsgálat/teljesítményindikátorok (alapfelmérés)
|
1
|
1,000
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Európai uniós termékmegfelelőségi hálózat
(legfontosabb mutató: a közös ellenőrzési kampányok száma)*
|
15
|
4,450
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
3. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS
|
A végrehajtást szolgálót eszköztár megerősítése, nagyobb visszatartó hatású, eredményesebb és jövőállóbb eszközök használatának lehetővé tétele a piacfelügyeleti hatóságok számára
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
4. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS
|
A nem élelmiszer jellegű termékekre vonatkozó uniós jogszabályoknak való megfelelés erősítése, a megfeleléssel kapcsolatos információk hozzáférhetőségének javítása és segítségnyújtás a vállalkozásoknak
|
|
Európai portál az önkéntes intézkedésekről (bejelentések száma)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ÖSSZKÖLTSÉG
|
|
8,450
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás
3.2.3.1.Összegzés
◻
A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.
☒
A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
|
2020.
év
|
év
–
|
év
–
|
év
–
|
A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető
|
ÖSSZESEN
|
|
A többéves pénzügyi keret
5. FEJEZETE
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Humánerőforrás
|
4,033
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb igazgatási kiadások
|
0,093
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A többéves pénzügyi keret
5. FEJEZETÉNEK részösszege
|
4,126
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A többéves pénzügyi keret
5.FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Humánerőforrás
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb
igazgatási kiadások
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A többéves pénzügyi keret
5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó
előirányzatok részösszege
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A humánerőforrással és más igazgatási kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.
3.2.3.2.Becsült humánerőforrás-szükségletek
◻
A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.
☒
A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:
A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni
|
|
2020.r
év
|
év
–
|
év
–
|
év
–
|
A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető
|
|
• A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)
|
|
|
|
02 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken – DG GROW)
|
5.7
|
|
|
|
|
|
|
|
02 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken – DG GROW – az európai uniós termékmegfelelőségi hálózat titkársága)
|
22
|
|
|
|
|
|
|
|
XX 01 01 02 (a küldöttségeknél)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
XX 01 05 01 (közvetett kutatás)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
• Külső munkatársak (teljes munkaidős egyenértékben: FTE) kifejezve
|
|
XX 01 02 01 (AC, END, INT a teljes keretből)
|
3
|
|
|
|
|
|
|
|
XX 01 02 02 (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
XX 01 04 éé
|
– a központban
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
– a küldöttségeknél
|
|
|
|
|
|
|
|
|
XX 01 05 02 (AC, END, INT – közvetett kutatásban)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
10 01 05 02 (AC, END, INT közvetett kutatásban)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ÖSSZESEN
|
30,7
|
|
|
|
|
|
|
XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.
A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.
Az elvégzendő feladatok leírása:
|
Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak (Bizottság)
|
A létrehozási szakaszban (2020–2022) a végrehajtási/felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése, az európai uniós termékmegfelelőségi hálózat létrehozása, a kísérleti nemzeti végrehajtási stratégiák, a teljesítményindikátorokat és a rendelet nyomon követését megalapozó vizsgálat.
AD személyzet (adminisztrátorok) az európai uniós termékmegfelelőségi hálózat titkársága vezetője számára, piacfelügyelethez kapcsolódó műszaki és jogi elemzésre, informatikai és adatrendszer-felügyeletre és -fejlesztésre.
AST személyzet (asszisztensek) az ülések megszervezésére, igazgatási és pénzgazdálkodási feladatokra.
|
|
Külső munkatársak
|
Szerződéses alkalmazottak – rendszeres informatikai karbantartás és egyedi fejlesztési projektek
Kirendelt nemzeti szakértők (SNE) – közös tevékenységek irányítása, egyedi piacfelügyeleti szakértelem. Megmarad a lehetőség kirendelt nemzeti szakértők hálózathoz történő felvételére, mint a nemzeti szakértelem bevonásának egyik módjára. A piacfelügyeleti hatóságok jelenleg súlyos forráshiánnyal küzdenek, így meglehetősen kétséges, hogy – különösen a beindítási szakaszban – nemzeti szakértőket tudnának kirendelni a hálózat számára.
|
Az európai uniós termékmegfelelőségi hálózat létrehozási szakaszában bevonandó munkatársakra vonatkozó becslés, a jelenlegi többéves pénzügyi keret határidején belül, egészen 2020-ig.
|
Tisztségcsoport és besorolási fokozat
|
2020. év
|
év –
|
év –
|
|
|
|
AD 9-15
|
1
|
|
|
|
|
|
AD 5-12
|
17
|
|
|
|
|
|
AD összesen
|
18
|
|
|
|
|
|
AST 1-11 / AST/SC 1-6
|
4
|
|
|
|
|
|
AST/SC összesen
|
4
|
|
|
|
|
|
VÉGÖSSZEG
|
22
|
|
|
|
|
A létrehozási szakaszban bevonandó munkatársakra vonatkozó becslés és az európai uniós termékmegfelelőségi hálózat összes munkatársa – külső személyzet
|
Szerződéses alkalmazottak
|
2020. év
|
év
|
év
|
|
|
|
III/IV. tisztségcsoport
|
3
|
|
|
|
|
|
Összesen
|
3
|
|
|
|
|
|
Kirendelt nemzeti szakértők
|
2020. év
|
év
|
év
|
|
|
|
Összesen
|
pm
|
|
|
|
|
3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség
☒
A javaslat összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.
◻
A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.
Fejtse ki, miként kell átprogramozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.
[…]
◻
A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára.
Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett fejezeteket és költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.
[…]
3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban
☒ A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.
□ A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:
előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)
|
|
N.
év
|
N+1.
év
|
N+2.
év
|
N+3.
év
|
A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető
|
Összesen
|
|
Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN
|
|
|
|
|
|
|
|
|
3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás
☒
A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.
◻
A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:
·◻
a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást
·◻
a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
Bevételi költségvetési tétel:
|
Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok
|
A javaslat/kezdeményezés hatása
|
|
|
|
N.
év
|
N+1.
év
|
N+2.
év
|
N+3.
év
|
A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető
|
|
… jogcímcsoport
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.
Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.
MELLÉKLET a PÉNZÜGYI KIMUTATÁSHOZ
A javaslat/kezdeményezés címe
Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a termékekre vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályok betartására és érvényesítésére vonatkozó szabályok és eljárások megállapításáról
1.A HUMÁNERŐFORRÁS-SZÜKSÉGLETEK SZÁMA ÉS KÖLTSÉGE
2.AZ EGYÉB IGAZGATÁSI KIADÁSOK KÖLTSÉGE
3.A KÖLTSÉGEK KISZÁMÍTÁSÁRA HASZNÁLT MÓDSZEREK
a)Humánerőforrás
b)Egyéb igazgatási kiadások
4.Minden KÖLTSÉG ÖSSZEGZÉSE (humánerőforrás, egyéb igazgatási kiadások és működési költségvetés)
Ezt a mellékletet csatolni kell a pénzügyi kimutatáshoz a szolgálatközi konzultáció megindításakor.
Az adattáblázatokat használták forrásként a pénzügyi kimutatásba foglalt táblázatokhoz. A táblázatok kizárólag a Bizottságon belüli belső használatra készültek.
1.A szükségesnek tekintett humánerőforrások költségei
◻
A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.
☒
A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
A többéves pénzügyi keret
5. FEJEZETE
|
2020. év
|
2021. év
|
2022. év
|
2023-tól
|
A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető
|
ÖSSZESEN
|
|
|
FTE
|
Előirányzatok
|
FTE
|
Előirányzatok
|
FTE
|
Előirányzatok
|
FTE
|
Előirányzatok
|
FTE
|
Előirányzatok
|
FTE
|
Előirányzatok
|
|
• A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)
|
|
02 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken) DG GROW
|
AD
|
5
|
0,690
|
5
|
0,690
|
4,5
|
0,621
|
4
|
0,552
|
|
|
|
|
|
|
AST
|
0,7
|
0,097
|
0,7
|
0,097
|
0,5
|
0,069
|
0,5
|
0,069
|
|
|
|
|
|
02 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken) DG GROW – az európai uniós termékmegfelelőségi hálózat titkársága
|
AD
|
18
|
2,484
|
33
|
4,554
|
42
|
5,796
|
42
|
5,796
|
|
|
|
|
|
|
AST
|
4
|
0,552
|
7
|
0,966
|
10
|
1,380
|
10
|
1,380
|
|
|
|
|
|
33 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken) DG JUST – a gazdasági szereplők önkéntes intézkedéseinek közzétételére szolgáló internetes portál
|
AD
|
|
|
0,5
|
0,069
|
0,5
|
0,069
|
0,5
|
0,069
|
|
|
|
|
|
|
AST
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
XX 01 01 02 (uniós küldöttségeknél)
|
AD
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
AST
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
• Külső munkatársak
|
|
XX 01 02 01 (a teljes keretből) Az európai uniós termékmegfelelőségi hálózat titkársága
|
AC
|
3
|
0,210
|
5
|
0,350
|
7
|
0,490
|
7
|
0,490
|
|
|
|
|
|
|
END
|
pm
|
pm
|
pm
|
pm
|
pm
|
pm
|
pm
|
pm
|
|
|
|
|
|
|
INT
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
XX 01 02 02 (uniós küldöttségeknél)
|
AC
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
AL
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
END
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
INT
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
JED
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A többéves pénzügyi keret
5. FEJEZETÉNEK részösszege
|
|
30,7
|
4,033
|
51,2
|
6,726
|
64,5
|
8,425
|
64
|
8,356
|
|
|
|
|
XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.
A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.
2.Az egyéb igazgatási kiadások költsége
◻
A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.
☒
A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
|
2020.
év
|
2021.
év
|
2022.
év
|
2023. év
és azt követően
|
A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel
bővíthető
|
ÖSSZESEN
|
|
A többéves pénzügyi keret
5. FEJEZETE
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
a központban
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
02 01 02 11 01 – Kiküldetési és reprezentációs költségek
|
0,003
|
0,005
|
0,008
|
0,008
|
|
|
|
|
|
XX 01 02 11 02 – Konferenciákkal és ülésekkel kapcsolatos költségek
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
02 01 02 11 03 – Bizottságok
|
0,090
|
0,090
|
0,030
|
pm
|
|
|
|
|
|
XX 01 02 11 04 – Tanulmányok és konzultációk
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
XX 01 02 11 05 – Információs és irányítási rendszerek
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
XX 01 03 01 – IKT-berendezések és -szolgáltatások
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
uniós küldöttségeknél
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
XX 01 02 12 01 – Kiküldetési, konferencia- és reprezentációs költségek
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
XX 01 02 12 02 – A személyzet továbbképzése
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
XX 01 03 02 01 – Ingatlanok vásárlása, bérlése és ezzel kapcsolatos kiadások
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
XX 01 03 02 02 – Bútorok, felszerelések, készletek és szolgáltatások
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A többéves pénzügyi keret
5. FEJEZETÉNEK részösszege
|
0,093
|
0,095
|
0,038
|
0,008
|
|
|
|
|
XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.
|
A többéves pénzügyi keret
5. FEJEZETÉBE beletartozó és bele nem tartozó előirányzatok
ÖSSZESEN
|
4,126
|
6,821
|
8,463
|
8,364
|
|
|
|
|
A szükséges igazgatási előirányzatokat a fellépés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított előirányzatokkal biztosítják. Az előirányzatok adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.
3.A költségek kiszámítására használt módszerek
a)
Humánerőforrás
Ez a rész ismerteti a szükségesnek tartott humán erőforrások becslésére használt számítási módszert (a munkateherre vonatkozó feltevések, beleértve a konkrét álláshelyeket (Sysper 2 munkakörök), a személyzeti kategóriákat és az azoknak megfelelő átlagos költségeket)
|
A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE
|
|
NB: A központban foglalkoztatott egyes személyzeti kategóriák átlagköltségei a Költségvetési Főigazgatóság honlapján érhetők el:
https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/EN/pre/legalbasis/Pages/pre-040-020_preparation.aspx
|
|
• Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak
Bizottság igazgatása, végrehajtási/felhatalmazáson alapuló jogi aktusok: 2020-ban: 1 AD, 0,2 AST; 2021-ben: 1 AD, 0,2 AST; 2022-ben: 0,5 AD
Kísérleti nemzeti végrehajtási stratégiák, teljesítménymutatók, referenciaszintekre vonatkozó tanulmány:
első kísérleti stratégiák 2020-ban: 1 AD 2020-ban és 2021-ben
2021-től folyamatos támogatás az új stratégiákhoz (1 AD)
Piacfelügyeleti politika
Piacfelügyeleti politika fejlesztése, bővítéssel kapcsolatos és nemzetközi vonatkozások, a rendelet végrehajtásának nyomon követése; bizottsági képviselet az EUPC testületben és kapcsolattartás a hálózattal; a kölcsönös segítségnyújtás iránti megkeresési/védintézkedési ügyek kezelése, a szakértői vizsgálatok megállapításainak nyomon követése: 3 AD/év, 0,5 AST 2020-tól
Az európai uniós termékmegfelelőségi hálózat titkársága:
AD munkatársak: 2020-ban: 18, 2021-ben: +15 (összesen: 33), 2022-ben: +9 (összesen: 42). 2023-től kezdődően: 42
AST munkatársak: 2020-ban: 4, 2021-ben: +3 (összesen: 7), 2022-ben: +3 (összesen: 10). 2023-től kezdődően: 10
DG JUST RAPEX önkéntes portál tartalom nyomon követése/ellenőrzése: 2021-től: 0,5 AD/év
|
|
• Külső munkatársak
Európai uniós termékmegfelelőségi hálózat
Szerződéses alkalmazottak: 2020: 3, 2021: +2 (összesen: 5), 2022: +2 (összesen: 7), 2023-tól: összesen: 7/év.
Kirendelt nemzeti szakértők: pm. A kirendelt nemzeti szakértők (SNE) az európai uniós termékmegfelelőségi hálózat hasznára válhatnak, a humánerőforrás-igény részletekre bontása, különösen a hálózat beindítása tekintetében azonban meglehetősen nehéz. Bizonytalan azon munkatársak száma, akiket a hatóságok ki tudnának rendelni arra, hogy a hálózat szervezetének részét alkossák. A hálózat előtt álló legfontosabb problémát a hatóságok által a több országot érintő együttműködésekre mozgósítható erőforrások rendkívül alacsony szintje jelenti (pl. kevés jelölt a közigazgatási együttműködési csoportok vezetésére és projektkoordinátornak, valamint hiányoznak az uniós projektek koordinálásához szükséges készségek). A kirendelés lehetőségét azonban nyitva kell hagyni (pm).
Megjegyzés: az 5. fejezetre tervezett belső IKT-személyzet nem szerepel a külsős munkatársak soron – az operatív költségvetés sorra tervezve
(az európai uniós termékmegfelelőségi hálózat kapcsán felmerülő informatikai költségek egy része; DG JUST: az önkéntes RAPEX portál fenntartása: 2021-től 0,2 AC/ év (a jelenlegi többéves pénzügyi keretben szereplő fogyasztóvédelmi program 33 04)).
|
|
A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok
|
|
• Csak a kutatási költségvetésből finanszírozott álláshelyek
|
|
• Külső munkatársak
|
b)
Egyéb igazgatási kiadások
Adja meg az egyes költségvetési sorok esetében alkalmazott számítási módszer részleteit,
és különösen az azokat alátámasztó feltételezéseket (pl. ülések száma évente, átlagköltségek stb.)
|
A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE
|
|
A bizottság ülései: vitákra, a végrehajtási/felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására
30 000 EUR/ülés
2020: 3 ülés; 2021: 3 ülés; 2022: 1 ülés.
Kiküldetési költségek
Az európai uniós termékmegfelelőségi hálózat Bizottság által adott titkársága – kiküldetések a tagállamokban tartott ülésekre, a végrehajtási együttműködés keretében tartott nemzetközi ülésekre: kiküldetési költségek: 2020: 4/év, 4*750 EUR = 3 000 EUR, 2021: 6/év, 6*750 EUR = 4 500 EUR, 2022-től: 10/év, 10*750 EUR = 7 500 EUR
|
|
A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok
|
|
|
4.Minden KÖLTSÉG ÖSSZEGZÉSE (humánerőforrás, egyéb igazgatási kiadások és működési költségvetés)
Ez a szakasz összefoglalja a létrehozási szakaszhoz kapcsolódóan a humánerőforrásra, egyéb igazgatási költségekre és a működési költségvetésre gyakorolt becsült hatást (2020-ig a jelenlegi többéves költségvetési keretben szerepel), valamint a teljes körű végrehajtás szakaszába lépést követően, 2023-tól jelentkező éves becsült költségeket.
a) indikatív operatív előirányzatok (2025-ig)
|
|
|
2020.
év
|
2021.
év
|
2022.
év
|
2023.
év
|
2024.
év
|
2025.
év
|
|
Európai uniós termékmegfelelőségi hálózat
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok
|
4,450
|
6,950
|
9,450
|
9,950
|
9,950
|
9,950
|
|
Egyéb intézkedések, megfelelési és végrehajtási kezdeményezés (kísérleti stratégiák, referencia-felmérés)
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok
|
4,000
|
3,000
|
3,000
|
3,000
|
3,000
|
3,000
|
|
A vámunió működésének és modernizációjának támogatása – a piacfelügyeleti hatóságok és a vámrendszerek közötti felület létrehozása (az egyablakos rendszert beleértve)
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok
|
|
0,550
|
0,660
|
0,560
|
0,710
|
0,710
|
|
A gazdasági szereplők önkéntes intézkedéseinek közzétételére szolgáló portál
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok
|
|
0,059
|
0,029
|
0,029
|
0,029
|
0,029
|
|
Operatív előirányzatok ÖSSZESEN
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok
|
8,450
|
10,559
|
13,139
|
13,539
|
13,689
|
13,689
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)
|
Intézkedések és teljesítések
|
|
|
2020.
év
|
2021.
év
|
2022.
év
|
2023-ban és azt követően
minden évben
|
|
|
|
|
Típus
|
Átlagos költség
|
Teljesítések száma
|
Költség
|
Teljesítések száma
|
Költség
|
Teljesítések száma
|
Költség
|
Teljesítések száma
|
Költség
|
|
KÜLÖNLEGES INTÉZKEDÉSEK
|
|
Nemzeti stratégiák
(a társfinanszírozott kísérleti stratégiák száma/év)
|
3
|
3,000
|
3
|
3,000
|
3
|
3,000
|
3
|
3,000
|
|
Szakértői vizsgálat/teljesítményindikátorok (alapfelmérés)
|
1
|
1,000
|
|
|
|
|
|
|
|
Európai uniós termékmegfelelőségi hálózat
(legfontosabb mutató: a közös ellenőrzési kampányok száma)*
|
15
|
4,450
|
20
|
6,950
|
30
|
9,450
|
30-40
|
9,950
|
|
A vámrendszer és a piacfelügyeleti rendszer közötti felület létrehozásának költsége
(2021–2025)
|
|
|
1
|
0,550
|
1
|
0,660
|
1
|
0,660
(2023–2025: átlag/év)
|
|
Európai portál az önkéntes intézkedésekről (bejelentések száma)
|
|
|
250
|
0,059
|
500
|
0,029
|
800
|
0,029
|
|
ÖSSZKÖLTSÉG
|
|
8,450
|
|
10,559
|
|
13,139
|
|
13,639
|
* Az európai uniós termékmegfelelőségi hálózat fő feladatai és teljesítései
Stratégia és munkaprogram (az uniós termékmegfelelőségi testület üléseinek megszervezése, közös tevékenységek prioritásai, piaccal foglalkozó tanulmányok, teljesítménymutatók, a nemzeti végrehajtási stratégiák szakértői vizsgálatai): évente 2–3 ülés; évente 2–3 piaccal foglalkozó tanulmány; évente 5 részletes felülvizsgálat.
A végrehajtás koordinációja és közös fellépések támogatása (az igazgatási koordinációs csoportok támogatása, közös ellenőrzési kampányok finanszírozása, közös közbeszerzés, a kölcsönös segítségnyújtás iránti megkeresések nyomon követése): évente 30–40 összehangolt ellenőrzési kampány, 2–3 közös közbeszerzés/partnerségi projekt (5 éves időtartam).
Nemzetközi együttműködés (végrehajtási együttműködésre vonatkozó jegyzőkönyvek kidolgozása, információcsere/bevált gyakorlatok megosztása): 3 együttműködési jegyzőkönyv (5 éves időtartam).
Képzés (a piacfelügyelet vonatkozásában jelentkező képzési igények feltérképezése, képzések, e-oktatási anyagok).
Kommunikációs és információtechnológiai eszközök fejlesztése, terjesztése és irányítása, többek között információcsere, valamint a piacfelügyeleti rendszer és a vámrendszer összekapcsolása. (a piacfelügyeleti rendszert és a vámrendszert összekapcsoló felület (pl. egyablakos rendszer) létrehozásának költségei évi 640 ezer EUR körüli összeget tesznek ki, és 5 éven keresztül merülnek fel, irányadó jelleggel 2021-től 2025-ig).
b) Humánerőforrás és egyéb igazgatási költségek
|
|
|
|
2020.
év
|
2021.
év
|
2022.
év
|
2023-ban és azt követően
minden évben
|
|
DG: GROW
|
|
Humánerőforrás
|
0,787
|
0,787
|
0,690
|
0,621
|
|
Európai uniós termékmegfelelőségi hálózat titkársága
|
3,246
|
5,870
|
7,666
|
7,666
|
|
•Humán erőforrás (összesen)
|
4,033
|
6,657
|
8,356
|
8,287
|
|
• Egyéb igazgatási kiadások
|
0,093
|
0,095
|
0,038
|
0,008
|
|
DG GROW ÖSSZESEN
|
|
4,126
|
6,752
|
8,394
|
8,295
|
|
DG: JUST
|
|
• Humán erőforrás
|
|
0,069
|
0,069
|
0,069
|
|
• Egyéb igazgatási kiadások
|
|
|
|
|
|
DG JUST ÖSSZESEN
|
Előirányzatok
|
|
0,069
|
0,069
|
0,069
|
|
Előirányzatok ÖSSZESEN
|
(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)
|
4,126
|
6,821
|
8,463
|
8,364
|
A létrehozási szakaszban bevonandó munkatársakra vonatkozó becslés és az európai uniós termékmegfelelőségi hálózat összes munkatársa (a Bizottság által ellátott titkárság)
|
Tisztségcsoport és besorolási fokozat
|
2020. év
|
2021. év
|
2022. év
|
Kumulált
mennyiség
|
|
AD 9–15
|
1
|
0
|
0
|
1
|
|
AD 5–12
|
17
|
15
|
9
|
41
|
|
AD összesen
|
18
|
15
|
9
|
42
|
|
AST 1-11 / AST/SC 1–6
|
4
|
3
|
3
|
10
|
|
AST/SC összesen
|
4
|
3
|
3
|
10
|
|
VÉGÖSSZEG
|
22
|
18
|
12
|
52
|
A létrehozási szakaszban bevonandó munkatársakra vonatkozó becslés és az európai uniós termékmegfelelőségi hálózat összes munkatársa – külső személyzet
|
Szerződéses alkalmazottak
|
2020. év
|
2021. év
|
2022. év
|
Kumulált
mennyiség
|
|
III/IV. tisztségcsoport
|
3
|
2
|
2
|
7
|
|
Összesen
|
3
|
2
|
2
|
7
|
|
Kirendelt nemzeti szakértők
|
2020. év
|
2021. év
|
2022. év
|
Kumulált
mennyiség
|
|
Összesen
|
pm
|
pm
|
pm
|
pm
|
c) Összköltség (működési költségvetés, humán erőforrás és egyéb igazgatási kiadások (4(c) = 4(a) + 4(b))
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
|
|
|
2020.
év
|
2021.
év
|
2022.
év
|
2023-ban és azt követően
minden évben
|
|
Előirányzatok ÖSSZESEN
Összes költség
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok
|
12,576
|
17,380
|
21,602
|
22,003
|
|
|
Kifizetési előirányzatok
|
8,736
|
15,130
|
20,012
|
21,383
|