EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2016.6.30.

COM(2016) 411 final

2016/0190(CNS)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a gyermekek jogellenes külföldre viteléről

{SWD(2016) 207 final}
{SWD(2016) 208 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Ez a javaslat a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: a Brüsszel IIa. rendelet) átdolgozása.

A Brüsszel IIa. rendelet az Európai Unióban a családi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés alapköve. Egységes joghatósági szabályokat állapít meg a házasság felbontására, a különválásra és a házasság érvénytelenítésére, valamint határon átnyúló helyzetekben a szülői felelősséggel kapcsolatos vitákra vonatkozóan. Megkönnyíti az ítéletek, közokiratok és megállapodások Unión belüli szabad áramlását azáltal, hogy rendelkezéseket állapít meg más tagállamokban való elismerésükre és végrehajtásukra vonatkozóan. A rendelet Dánia 1 kivételével 2005. március 1-jétől valamennyi tagállamban 2 alkalmazandó.

Tíz évvel a rendelet alkalmazásának megkezdése után a Bizottság az alkalmazásról készített 2014. áprilisban elfogadott jelentésében 3 értékelte a rendelet gyakorlati működését, és mérlegelte a jogi aktus szükséges módosításait. Ez a kezdeményezés a Célravezető és hatásos szabályozás program (REFIT) része. Továbbá, az Európai Unió Bírósága eddig 24 ítéletet hozott a rendelet értelmezését illetően, amelyeket figyelembe vettünk.

Ennek az átdolgozásnak az a célja, hogy tovább fejlessze az igazságszolgáltatás és az alapjogok kölcsönös bizalomra épülő, valódi európai térségét azáltal, hogy a kölcsönös elismerés elvével összhangban elhárítja az igazságügyi határozatok szabad mozgásának fennmaradó akadályait, és jobban védelmezi a gyermek mindenek felett álló érdekét az eljárások egyszerűsítésével és hatékonyságuk megerősítésével.

A Juncker-Bizottság politikai iránymutatása 4 hangsúlyozza, hogy fokozatosan javítani kell az uniós tagállamok közötti igazságügyi együttműködést, lépést tartva jelen korunk Unión belül egyre mobilabb házasodó és gyermeket vállaló polgáraival, a különböző igazságügyi rendszerek áthidalásával és az ítéletek kölcsönös elismerésével, hogy a polgárok Unió-szerte könnyebben gyakorolhassák jogaikat.

Jóllehet a rendelet az általános vélekedés szerint jól működik, az érdekelt felekkel folytatott konzultáció és számos tanulmány hiányosságot tárt fel a rendelet jelenlegi működésében, amelyeket orvosolni kell. A rendeletben felölelt két terület, a házassági ügyek és szülői felelősséggel kapcsolatos kérdések közül utóbbiról megállapították, hogy égető problémákat okozott, amelyeket sürgősen kezelni kell.

A házassági ügyek tekintetében ebben a szakaszban korlátozott számú bizonyíték (ideértve a statisztikákat is) áll rendelkezésre a meglévő problémákról ahhoz, hogy lehetővé tegye a beavatkozás szükségességének és a problémák nagyságrendjének pontos felmérését, és bármely mérlegelt opció teljes mértékben megalapozott kiválasztását. Továbbá, a Brüsszel IIa. rendelet elfogadása óta három további uniós eszközt fogadtak el nemzetközi pár házasságának felbontása esetén a házassági ügyek kezelésének megkönnyítése céljából. A Róma III. rendelet 5 szabályokat tartalmaz a házasság felbontására vonatkozó jogról, a tartási kötelezettségekről szóló rendelet 6 pedig a házastársaknak és gyermekeknek járó tartási kötelezettségekre vonatkozó joghatósággal és azokra alkalmazandó joggal foglalkozik. Továbbá, a Tanács nemrégiben megerősített együttműködést engedélyezett a nemzetközi párok vagyonjogi vonatkozásai tekintetében. 7  

Alapvetően hat fő hiányosságot azonosíthatunk a szülői felelősséggel kapcsolatos kérdéseket illetően.

A gyermek visszavitelére vonatkozó eljárás

A gyermek szülő általi jogellenes elvitelének eseteiben a gyermek visszavitelére vonatkozóan a rendeletben megállapított eljárás sikerességéhez kulcsfontosságú az időzítés. Úgy tűnik azonban, hogy a gyermek azonnali visszavitelét nem sikerült minden esetben biztosítani. A visszaviteli eljárás eredménytelensége számos szempontnak tulajdonítható. A gyakorlatban nem megfelelőnek bizonyult a visszaviteli végzés kiadására megadott hathetes határidő, mivel a bírák és joggyakorlók számára nem egyértelmű, hogy a hat hét bírósági szintenként értendő, vagy magában foglalja a jogorvoslatokat vagy akár a visszaviteli határozat végrehajtását is. Továbbá, a jelenlegi rendelet nem szab határidőt a kérelemnek a befogadó Központi Hatóság általi feldolgozására. Továbbá, a határidő betartása körüli problémákat különösen annak tulajdonították, hogy a nemzeti jog nem korlátozza a visszavitel elrendelése elleni lehetséges jogorvoslatok számát. Az ügykezelésben jelentkező késedelmek másik oka az, hogy számos tagállamban nincsenek olyan szakbíróságok, amelyek a visszavitel iránti kérelmekkel foglalkoznának. Ezek a gyermekek jogellenes külföldre vitelét érintő esetek összetetettek és érzékenyek, de egyes bírák előtt csak ritkán jelentkeznek, és azokat az egyes helyi családjoggal foglalkozó bíróságok kezelik. Következésképpen a bírák kevésbé ismerik az érintett eljárásokat és rendelkezéseket, és kevés lehetőségük van arra, hogy rutinszerűen kapcsolatba léphessenek más uniós joghatósággal, a kölcsönös bizalom megteremtésének kedvező módon.

Végül pedig az ún. „felülbírálati mechanizmus” hozzáadást jelent az 1980. évi Hágai Egyezményben előírtakhoz képest 8 , és vélhetően erőteljesebb elrettentő hatást gyakorol a gyermeket jogellenes elvinni szándékozó szülőre. Megállapítja az 1980. évi Hágai Egyezmény 13. cikke alapján a menedék helye szerinti államban kibocsátott, a visszavitelt megtagadó határozat után követendő eljárást. A „felülbírálati mechanizmus” gyakorlati alkalmazása nehéznek bizonyult, mivel a felügyeleti jogra vonatkozó eljárásokra nem abban a tagállamban kerül sor, ahol a gyermek tartózkodik, és mivel a gyermeket jogellenesen elvivő szülő gyakran nem hajlandó az együttműködésre. Gyakran nehéz meghallgatni a gyermeket.

A gyermek elhelyezése egy másik tagállamban

A gyermeknek másik tagállamban élő nevelőszülőknél vagy intézményben való elhelyezését tervező bíróságnak vagy hatóságnak az elhelyezés elrendelése előtt konzultálnia kell az említett állam hatóságaival. A központi hatóságok – akiknek kötelezően segíteniük kell a bíróságokat és hatóságokat a határon átnyúló áthelyezésekben – rendszeresen jelentették, hogy néha több hónapig is eltart, míg megállapítják, hogy egy adott esetben van-e szükség hozzájárulásra. Amennyiben van szükség hozzájárulásra, konzultációs eljárást kell folytatni, ami a jelentések tanúsága szerint ugyanolyan hosszú, mivel a megkeresett hatóságok számára nem szabnak válaszadási határidőt. Ennek eredményeként a gyakorlatban számos megkereső hatóság rendeli el az elhelyezést és küldi a gyermeket a fogadó államba, mialatt a konzultációs eljárás folyamatban vagy akkor, amikor a konzultációs eljárás megkezdődik, mivel az elhelyezést sürgősnek tekintik, és tudatában vannak az eljárások hosszúságának. A fogadó államok ezért panaszkodtak amiatt, hogy a gyermekek elhelyezésére gyakran a hozzájárulás előtt kerül sor, ami jogi bizonytalanságot teremt a gyermek számára.

A végrehajthatóvá nyilvánítási eljárásra vonatkozó követelmény

Egy határozatnak egy másik tagállamban való végrehajthatóvá nyilvánítási eljárása ("exequatur") továbbra is akadályozza a határozatok szabad áramlását, ami szükségtelen költségeket és késedelmeket okoz a határon átnyúló eljárásokban érintett szülők és gyermekeik számára. Az exequatur megszerzésének ideje tagállamonként változó; néhány naptól akár néhány hónapig is tarthat a joghatóságtól és az ügy összetettségétől függően. A feltüntetett idő nem veszi figyelembe a kérelemmel benyújtandó dokumentumok összegyűjtéséhez és a fordításokhoz szükséges időt. Amennyiben az exequatur megadása vagy megtagadása ellen fellebbeznek, ez az időtartam jelentősen megnövekszik: a fellebbviteli eljárások egyes tagállamokban két évig is eltarthatnak. Ez különösen frusztráló azon szülők számára, akik azt várják el, hogy a gyermekeket érintő határozatokat szükségtelen késedelmek nélkül léptessék hatályba.

Lehetnek olyan ellentmondásos helyzetek is, amikor valamely tagállamnak láthatási jogokat kell végrehajtania a rendelet alapján, jóllehet, ezzel egyidejűleg megtámadják az ugyanazon határozatban megadott felügyeleti jog elismerését és/vagy végrehajtását, vagy előfordulhat, hogy az ugyanabban a tagállamban elutasították azt, mivel a két jog tekintetében hozott határozatok a rendelet alapján jelenleg külön eljárás tárgyát képezik.

A gyermek meghallgatása

Eltérések mutatkoznak a más tagállamokban hozott határozatok el nem ismerése indokainak értelmezése tekintetében, különösen a gyermek meghallgatásával kapcsolatban. A rendelet azon az elven alapul, hogy a gyermek véleményét figyelembe kell venni az őket érintő esetekben, amennyiben ez életkoruk és érettségi fokuk tekintetében megfelelő, és összhangban van mindenek felett álló érdekeikkel. Nehézségek mutatkoznak amiatt, hogy a tagállamok eltérő szabályokkal rendelkeznek a gyermek meghallgatására vonatkozóan. A gyermek meghallgatását illetően a határozat eredeti eljárásának helye szerinti tagállamnál szigorúbb előírásokat alkalmazó tagállamokat a jelenlegi szabályok arra ösztönzik, hogy utasítsák el az elismerést és a végrehajthatóvá nyilvánítást, amennyiben a gyermek meghallgatása nem felel meg saját eljárásaiknak. Emellett a rendelet a szülői felelősségre vonatkozó összes ügyben általánosságban nem, csupán a visszavitellel kapcsolatos eljárásokban hangsúlyozza a gyermek meghallgatásának fontosságát. Ha a gyermek meghallgatása nélkül hoznak határozatot, fennáll a veszélye annak, hogy a határozatot nem veszi kellően figyelembe a gyermek mindenek felett álló érdekét.

A határozatok tényleges végrehajtása

A szülői felelősségre vonatkozó határozatokat gyakran későn, vagy egyáltalán nem hajtják végre. A hatékony végrehajtás a végrehajtás biztosítása céljából bevezetett nemzeti struktúráktól függ. A családdal kapcsolatos határozatok végrehajtására alkalmazott jogi és gyakorlati megközelítés tagállamonként változó, különösen a meghozott végrehajtási intézkedések tekintetében. Amint meghoztak egy végzést, fontos, hogy hatékony intézkedések álljanak rendelkezésre annak végrehajtására, ugyanakkor azt is szem előtt kell tartani, hogy a gyermekekkel szembeni végrehajtás esetében gyorsan kell tudni reagálni a gyermek mindenek felett álló érdekét érintő, a végrehajtás következtében jelentkező ideiglenes vagy állandó jellegű veszélyekre.

Együttműködés a központi hatóságok között

A szülői felelősség konkrét ügyei tekintetében, az 55. cikkben foglalt, a központi hatóságok közötti együttműködés alapvető fontosságú a gyermekekkel kapcsolatos határon átnyúló eljárásokban érintett szülők és gyermekek hatékony támogatása céljából. Az összes érdekelt fél – ideértve a tagállamokat is – problémát észlelt azzal kapcsolatban, hogy a központi hatóságok által a szülői felelősségre vonatkozó konkrét esetekben nyújtandó támogatást előíró cikk megfogalmazása nem egyértelmű. Ez késedelmeket okozott, ami árt a gyermekek mindenek felett álló érdekének. A konzultáció eredményei szerint a cikk nem képez megfelelő jogalapot egyes tagállamokban a nemzeti hatóságok számára ahhoz, hogy intézkedjenek, mivel nemzeti joguk azt követelné meg, hogy a rendeletben kifejezettebb önálló jogalap szerepeljen.

•Összhang a szakpolitikai terület jelenlegi rendelkezéseivel

A javaslat figyelembe vesz más eszközöket, különösen a családjog területén hozott más uniós rendeleteket, valamint olyan nemzetközi jogi aktusokat, mint például az 1980. 9 és 1996. 10 évi Hágai Egyezmény.

A szülői felelősségre vonatkozó ügyek (felügyeleti jog, láthatás, gyermekvédelem) tekintetében a tagállami bíróságokat a rendeletben foglalt joghatósági szabályok kötik. E vonatkozással más uniós jogi aktus nem foglalkozik. Az 1980. évi Hágai Egyezménynek az a célja, hogy a gyermek jogellenes elvitelét érintő határon átnyúló esetekben megvédje a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam joghatóságát. Mind az EU-n belüli, mind a harmadik államokat érintő esetekben az 1996. évi Hágai Egyezmény határozza meg a szülői felelősségre vonatkozó ügyekre alkalmazandó jogot.

Házassági ügyekben a Brüsszeli IIa. rendelet szabályozza a tagállami bíróságok joghatóságát a házasság felbontását, a különválást és a házasság érvénytelenítését érintő ügyekben. A megerősített együttműködés eszközeként létrehozott Róma III. rendelettel összhangban állapítják meg – az azt alkalmazó tagállamokban – azon szabályokat, hogy e kérdésekre mely jog alkalmazandó.

A házassággal vagy szülői felelősséggel kapcsolatos ügyekben más tagállamban hozott határozatok elismerését és végrehajtását a Brüsszel IIa. rendelet szabályozza.

Közvetett kapcsolat áll fenn a tartási kötelezettségekről szóló rendelettel; utóbbi hatálya a családi kapcsolatból származó tartási kötelezettségekre vonatkozik, jóllehet a Brüsszel IIa. rendelet hatálya nem terjed ki a tartási kötelezettségekre. A tartási kötelezettségekről szóló rendelet értelmében a Brüsszel IIa. rendelet alapján joghatósággal rendelkező bíróságok általában kiegészítő joghatósággal rendelkeznek a tartási kötelezettségek tekintetében.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

Az Unió családi ügyekben történő fellépésének jogalapját az Európai Unió működéséről szóló szerződés 81. cikkének (3) bekezdése állapítja meg. A 81. cikk (1) bekezdése kimondja, hogy „az Unió a határokon átnyúló vonatkozású polgári ügyek tekintetében igazságügyi együttműködést alakít ki, amely a bírósági és bíróságon kívüli határozatok kölcsönös elismerésének elvén alapul”.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Az EUMSZ 81. cikke alapján az Unió megosztott hatáskörrel rendelkezik, amelyet már gyakorolt a Brüsszel IIa. rendelet elfogadásával. A javaslat különböző elemei eleget tesznek a szubszidiaritás követelményének. A rendelet visszavitelre vonatkozó felülbírálati mechanizmusa csak a gyermekek határon átnyúló elvitelét érintő esetekre alkalmazandó. Az egyes tagállamokban eddig végzett javítások nem bizonyultak hatásosnak a visszaviteli eljárás egészére nézve, mivel a rendszer zökkenőmentes működésének előfeltétele a hatékonyság, a szoros együttműködés, valamint a kölcsönös bizalom az ügyben érintett két tagállam között.

Az elhelyezési határozatok tekintetében 2012-ben a Bíróság kimondta, hogy „A tagállamoknak (…) világos szabályokat és eljárásokat kell meghatározniuk a rendelet 56. cikkében érintett hozzájárulását illetően a jogbiztonság és a gyorsaság biztosítása érdekében. Az eljárásoknak többek között lehetővé kell tenniük, hogy az elhelyezést mérlegelő bíróság könnyedén azonosítsa a hatáskörrel rendelkező hatóságot, a hatáskörrel rendelkező hatóság pedig rövid időn belül megadhassa vagy megtagadhassa a hozzájárulását.” Mindazonáltal a különböző nemzeti szabályok nem hajtják végre koherens és egységes módon a határon átnyúló elhelyezéseket, és ez a jövőben sem várható. Még ha végre is hajtanák, nemzeti szinten nem sikerül elérni a nemzeti szabályok között szükséges koordinációt. Így e probléma csak a rendeletbe foglalt önálló, a valamely tagállam bírósága vagy hatósága által elrendelt határon átnyúló összes áthelyezésre alkalmazandó minimumszabályok megállapításával orvosolható.

Az exequatur eltörlését a tagállamok önmagukban nem tudják megvalósítani, mivel az eljárást a Brüsszel IIa. rendelet már összehangolta, ezért az csak rendelettel módosítható. Ugyanez érvényes a tagállamok központi Hatóságai közötti együttműködés meglévő szabályainak fejlesztésére is.

A végrehajtás – ami mint olyan a tagállamok feladata – tekintetében az EUB kimondta, hogy a végrehajtásra vonatkozó nemzeti szabályok alkalmazása nem járhat a rendelet hatékony érvényesülésének sérelmével 11 . A 81. cikk (2) bekezdésének f) pontja uniós szinten lehetővé teszi a polgári eljárások zökkenőmentes lefolytatását gátló akadályok megszüntetését, szükség esetén a tagállamokban alkalmazandó polgári eljárásjogi szabályok összeegyeztethetőségének előmozdításával. Továbbá minimális összehangolás indokolt a határozatok kölcsönös elismerésére vonatkozó célkitűzés eléréséhez. Amennyiben az eredménytelen végrehajtási eljárások negatív következményekkel járnak, azokkal uniós szinten foglalkozni kell, hogy a sikeres kimenetel minden tagállamban egyformán garantált legyen.

•Arányosság

Az arányosság elve megköveteli, hogy az intézkedések a probléma nagyságrendjével és mértékével arányosak legyenek.

A javasolt fellépés – amennyiben közös végrehajtási előírásokat javasol – valamelyest ki fog hatni a nemzeti anyagi jogi szabályokra Ezt azonban indokolja a rendelet teljes körű hatékonyságának biztosítására vonatkozó célkitűzés, valamint az, hogy fel kell számolni a tagállamok igazságügyi és közigazgatási rendszerei között fennálló összeférhetetlenségeket ahhoz, hogy az egyének – akárhol is legyenek az Unióban – jogaikat teljes körűen gyakorolhassák. Az értékelés is azt mutatta, hogy a végrehajtás megtagadásának nemzeti indokai párhuzamosságokat tartalmazhatnak a rendelet szerint már meglévő megtagadási indokokkal. Mivel a rendelet alapján és a nemzeti jog szerint az ilyen indokok alkalmazására más előírások vonatkoznak, a nemzeti előírások alááshatják az európai szabályok egységes és zökkenőmentes alkalmazását. Az egységesség biztosítása, és ezáltal az Unió összes polgára számára egyenlő versenyfeltételek megteremtése céljából ezért össze kell hangolni a megtagadás nemzeti indokait, amennyiben azokra a másik tagállamban hozott határozatok végrehajtásával szemben hivatkoznak.

Nagy és egyre növekszik azon uniós polgárok száma, akik közvetlenül vagy közvetve érintettek gyermekekkel kapcsolatos határon átnyúló eljárásokban. A javaslat szerény költségekkel, és azokhoz viszonyítva nagyon nagy előnyökkel jár. A javaslat megerősíti a jogbiztonságot, növeli a rugalmasságot, biztosítja a bírságok és hatékony eljárások igénybevételét, ugyanakkor pedig a tagállamok megőrzik teljes szuverenitásukat a szülői felelősségre vonatkozó anyagi jog tekintetében.

•A jogi aktus típusának megválasztása

A javaslat olyan rendelet formáját ölti, amely egy már meglévő rendeletet dolgoz át és helyettesít.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

A rendelet értékelését a Célravezető és hatásos szabályozás program (REFIT) 12 célkitűzéseinek fényében végezték. Ez a Bizottság annak biztosítását célzó programja, hogy az uniós jog a célnak megfelelő, és meghozza az uniós jogalkotók által várt eredményeket. A rendelet értékelése minőségi és mennyiségi elemzésen alapszik. Tapasztalati adatokat gyűjtöttek külsőtanulmány útján; ld. végleges értékelő jelentés és elemző mellékletek 13 a rendelet relevanciájának, következetességének, hatékonyságának, eredményességének, valamint az uniós hozzáadott értékének és hasznának értékelése céljából. Emellett két felmérést indítottak 2015-ben a szülői felelősséggel kapcsolatos határozatokkal kapcsolatos konkrét adatok gyűjtése céljából.

Jóllehet a rendelet az általános vélekedés szerint általában jól működik, és értéket képvisel az uniós polgárok számára, a jogi aktus operatív működését időnként jogi kérdések akadályozzák; a jelenlegi jogi szöveg helyenként nem elég egyértelmű vagy hiányos 14 . Ez különösen igaz a gyermek visszavitelére irányuló eljárásra és a központi hatóságok között a szülői felelősséget érintő kérdésekben folytatott együttműködésre 15 .

Az értékelés a rendeletben felölelt két terület, a házassági ügyek és szülői felelősséggel kapcsolatos kérdések közül utóbbi esetében azt állapította meg, hogy égető problémákat okozott. Megkérdőjelezték a gyermekkel kapcsolatos eljárások bizonyos vonatkozásainak általában vett hatékonyságát 16 . A gyermek szülő általi jogellenes elvitelét és a gyermek határon átnyúló elhelyezését érintő ügyekben, a határozatok elismerése és végrehajtása, valamint a nemzeti (központi és egyéb) hatóságok között együttműködés terén az eljárások jelenlegi megszövegezése vagy alkalmazása túlzott és indokolatlan késedelmeket okoz 17 . Ez negatívan hatott a szülő-gyermek kapcsolatokra, valamint a gyermekek mindenek felett álló érdekére. Továbbá, a végrehajthatóvá nyilvánítási eljárás (exequatur) követelménye több hónapos átlagkésedelmet és mintegy 4000 euró költséget okozott a polgárok számára 18 . A központi hatóságok közötti együttműködés homályos leírása gyakran több hónapos késedelmet vagy akár a megkeresések nem teljesítését okozta 19 – ami árt a gyermekek jólétének. A más tagállamban hozott határozatok végrehajtása problematikusnak bizonyult 20 ; a határozatokat gyakran nem, vagy csak jelentős késedelmekkel hajtják végre. Továbbá a szakügyvédek tevékenysége ügyenként 1000 és 4000 euró közötti költséget generál a szülők számára 21 . A tagállamok számára ugyanakkor maga a rendelet csak nagyon korlátozott költségeket okozott; ezek többnyire a központi hatóságok működéséhez kapcsolódnak 22 .

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

E javaslatot megelőzően kiterjedt konzultációt tartottak az érdekelt felekkel, tagállamokkal, intézményekkel és szakértőkkel a jelenlegi rendszerben mutatkozó problémákról és azok lehetséges megoldásairól. 2014. április 15-én a Bizottság jelentést fogadott el a rendelet alkalmazásáról 23 , valamint nyilvános konzultációt indított, amelyben javaslatokat terjesztett elő a felülvizsgálatra vonatkozóan, amellyel kapcsolatban összesen 193 választ kapott 24 . A konzultációs folyamatból az következik, hogy az érdekelt felek támogatják a meglévő rendelet gondosan célzott reformját.

A gyermek szülő általi jogellenes elvitelét érintő esetekben a nyilvános konzultáció válaszadóinak többsége úgy gondolja, hogy a gyermek EU-n belüli azonnali visszavitele nem volt minden esetben biztosított. A fő javítási javaslat a szigorúbb megfelelési időkeret és a szankciók alkalmazása tekintetében merült fel, utóbbi olyan eseteket illetően, amelyekben a gyermek visszavitelére vonatkozó kötelezettségnek nem tettek eleget 25 .

Jóllehet az exequatur szélesebb körű megszüntetésének legnagyobb szorgalmazói a szülők, utánuk pedig a bírák és ügyvédek, néhány tagállam azt jelezte, hogy az exequatur-t nem szabad bizonyos biztosítékok fenntartása nélkül megszüntetni. Az ajánlás szerint az exequatur megszüntetési esetén biztosítékokat kell bevezetni az olyan területekre vonatkozóan, mint például a felek vagy a meghallgatandó gyermek jogai, valamint a dokumentumok megfelelő kézbesítése 26 .

A válaszadók jelentős száma vélte úgy, hogy a másik tagállamban hozott, szülői felelősségre vonatkozó határozatok végrehajtása fontos javítandó terület. A joggyakorlók fő javaslata közös minimumszabályok - többek között egységes végrehajtási eljárás - elfogadását érintette, jóllehet a tagállamok szkeptikusak voltak egy ilyen megoldással kapcsolatban 27 .

Végül pedig, a szülők különösen a központi hatóságok közötti együttműködéssel kapcsolatos aggodalmukat fejezték ki, amelyeknek az a törvényes szerepük, hogy segítsék a szülőket a határon átnyúló, gyermekeket érintő eljárásokban. A legtöbb válasz főként a hatékony együttműködés hiányát kifogásolta. Ennek megoldása érdekében a válaszadók a feladatok egyértelműbb megfogalmazását ajánlották, a szülők segítése céljából. Ehhez hasonlóan, a válaszadók támogatták, hogy a gyermekjóléti hatóságokat is vonják be a rendelet zökkenőmentes működésének biztosítása céljából az együttműködési rendszerbe 28 .

A nyilvános konzultáció eredménye általánosságban megerősíti a Bizottság alkalmazásról szóló, 2014-ben elfogadott jelentésének megállapításait.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

A rendelet alkalmazásával kapcsolatos statisztikák rendelkezésre állása és teljessége korlátozott, és tagállamok szerte igen eltérő. A rendelet működésének minőségi és mennyiségi elemzését külső tanulmány útján végeztük. A tanulmány mellett 2015-ben két felmérést indítottunk – egyiket a rendelet alapján létrehozott központi hatóságokkal, másikat a tagállamokkal –, hogy konkrét adatokat gyűjtsünk a szülői felelősségre vonatkozóan hozott határozatokról. Emellett külön szakértői csoport alakult a problémák és felülvizsgálat céljából a potenciális megoldások megvitatására. A rendelet működéséről ugyancsak rendszeresen tárgyalak a központi hatóságok számos, a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat keretében szervezett ülésein.

•Hatásvizsgálat

Az e javaslatot kísérő hatásvizsgálatban a rendelet érékelésében problematikusnak értékelt kérdések mindegyikére vonatkozóan külön-külön foglalkoztak a szakpolitikai alternatívákkal és hatásvizsgálatukkal. Minden kérdés tekintetében alapforgatókönyvet és alternatívákat dolgoztak ki. A házassági és szülői felelősségre vonatkozó ügyekben különböző mértékű beavatkozással járó szakpolitikai alternatívákat mérlegeltek. A gyermek jogellenes elvitelére vonatkozó eljárásban a jelenlegi mechanizmus puszta pontosításait, valamint egy kísérő intézkedések sorát tartalmazó alternatívát vettek figyelembe. Emellett két alternatívát dolgoztak ki a visszaviteli mechanizmus esetleges radikális változásainak (a „hágai” rendszerre való visszatérés és az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban egyedülálló fórum létrehozása) értékelésére. Az elhelyezési mechanizmus tekintetében két opciót javasoltak: választás egy feltételezett vagy kifejezett hozzájárulását tartalmazó rendszer között. Az elismerés és végrehajtás tekintetében mindkét szakpolitikai alternatíva megszünteti az exequatur követelményét, vagy a hatékonyság hiányának jobb kezelésére új eljárást javasol. A javasolt új rendszert három alternatív alopcióval egészítették ki a gyermek meghallgatásával kapcsolatos probléma kezelésére. Továbbá két kiegészítő opciót vettek figyelembe a végrehajtás javítására: indikatív időkorlát meghatározása vagy a szülői felelősségre vonatkozó határozatokra alkalmazandó jog teljes körű összehangolása révén.

Az értékelés a jelentésben előterjesztett összes kérdésre vonatkozó átfogó előnyben részesített megoldás ismertetésével végződik. Házassági ügyekben az előnyben részesített szakpolitikai alternatíva a status quo fenntartása. Ez azt jelenti, hogy nemzetközi házasságban a házastársaknak továbbra is lehetőségük lesz arra, hogy a rendelet és más családjogi aktusok (mint például a tartási kötelezettségekről szóló rendelet) által jelenleg megengedettek szerint összevonják a különböző eljárásokat. Ezzel egyidejűleg fenntartják a házastársakat megillető azon rugalmasságot, hogy a házasság felbontását a rendeletben szereplő valamely fórumon kérelmezzék. E rugalmasság (néhány tagállam által preferált) korlátozásának vagy megszüntetésének előnyeit meghaladnák azon opciók hátrányai, amelyeket a tagállamok által jelzett, a „bíróságra rohanás” problémájának kezelése érdekében mérlegeltek (a joghatóság átadása vagy az indokok rangsorolása). Továbbá azon házastársak, akik nem rendelkeznek közös EU-állampolgársággal, egy harmadik államban élnek, ugyanakkor kapcsolatokat tartanak fenn bizonyos tagállamokkal, és fel kívánják bontani a házasságukat, továbbra is a nemzeti szabályok szerint folyamodhatnak uniós bíróságokhoz vagy ismertethetik el (harmadik országban hozott) határozatukat az EU-ban.

A szülői felelősségre vonatkozó ügyek tekintetében az előnyben részesített alternatív az uniós fellépés - amelyet a probléma nagyságrendje és sürgőssége is indokol. Közelebbről, a gyermek visszaviteli eljárását javítani kell egy olyan opció révén, amely egyértelművé teszi a jelenlegi mechanizmust, és új intézkedéseket vezet be, mint például a joghatóság koncentrálását, valamint a menedék helye szerinti bíróság azon lehetőségét, hogy gyorsan védintézkedések rendeljen el, amelyeket a gyermek szükség esetén, a biztonságos visszavitel lehetővé tétele céljából „magával vihet” a szokásos tartózkodási hely szerinti államba. Az új szabályok megvalósíthatóvá teszik a visszavitelre vonatkozó időkeretet azáltal, hogy külön meghatározzák az első- és másodfokú bíróságok előtti eljárásokra vonatkozó időkeretet. Az eljárásokat rövidítik azáltal, hogy a megkeresett központi hatóság számára is határidőt szabnak, valamint egyre korlátozzák a visszavitelről vagy a visszavitel megtagadásáról szóló határozatokkal szembeni lehetséges jogorvoslatok számát. Az előnyben részesített alternatíva kifejezetten felszólítja a bíróságokat annak mérlegelésére, hogy a határozatnak ideiglenesen végrehajthatónak kell-e lennie.

Az elhelyezésről szóló határozatokat illetően önálló hozzájárulási eljárást kell létrehozni, amelyet minden határon átnyúló elhelyezésre alkalmazni kell, és amelyet ki kell egészíteni a megkeresett tagállamra vonatkozó válaszadási határidővel.

Az exequatur-t eltörölnék, ugyanakkor olyan megfelelő biztosítékokat (az elismerés megtagadásának indokai, valamint maga a végrehajtás vagy konkrét végrehajtási intézkedések megtámadása) tartanának fenn, amelyekre az alperes szülő, a végrehajtás helye szerinti tagállamban a végrehajtási szakaszban együttesen hivatkozhat, rövidítve ezáltal az eljárások időtartamát. A gyermek meghallgatására vonatkozóan alkalmazott eltérő nemzeti gyakorlatokból, valamint a gyermekkel a határozathozatal időpontjában szoros kapcsolatban nem álló bíróságok által hozott határozatokból, és a határozatok elismerésének emiatti megtagadásából fakadó problémák csökkentése érdekében az előnyben részesített opció arra ösztönözné a tagállamokat, hogy kölcsönösen tartsák tiszteletben egymás nemzeti szabályait, ugyanakkor pedig arra kötelezné őket, hogy biztosítsanak véleménynyilvánítási lehetőséget a gyermek számára, és azt vegyék kellően figyelembe, valamint a joghatóságot hangolják össze a gyermek fizikai közelségének alapelvével, a fori perpetuatio finomításával. Ami a végrehajtást illeti, az előnyben részesített opció garantálná, hogy a végrehajtást csak egységes és korlátozott megtagadási indokok alapján tagadhassák meg. A végrehajtásra vonatkozóan is határidőt szabnak, és annak túllépése esetén jelentéstételi kötelezettséget írnak elő, valamint biztosítják annak lehetőségét, hogy az eredeti eljárás helye szerinti tagállam egy határozatot – az azzal szembeni fellebbezések ellenére – ideiglenesen végrehajthatóvá nyilvánítson, ezzel egyidejűleg lehetőséget hagyva arra, hogy a gyermek mindenek felett álló érdekét fenyegető sürgős veszélyekkel a végrehajtási szakaszban foglalkozzanak, ami viszont egyértelműen megerősíti az eljárások hatékonyságát, valamint a gyermek mindenek felett álló érdekének védelmét.

Az együttműködés tekintetében a vonatkozó cikk egyértelműsítésének meg kell határoznia, hogy: (1) ki kérhet (2) milyen segítséget vagy információt (3) kitől és (4) milyen körülmények között. A megkeresett hatóság számára válaszadási határidőt tüntetnek fel. Azt is egyértelművé teszik, hogy a bíróságok és gyermekjóléti hatóságok is kérhetnek segítséget a központi hatóságoktól. Emellett, a jól meghatározott puha jogi intézkedések továbbra is folyamatos támogató struktúrát biztosítanának a rendelet alapján tett kérelmeket feldolgozók számára. A rendeletnek a megfelelő erőforrásokról szóló javasolt cikkel való kiegészítése explicitté tenné a jelenlegi implicit követelményt, amelynek jelenleg egyes központi hatóságok eleget tesznek, de nem mindegyikük, ezáltal pedig növelné a kölcsönös bizalmat.

A szülői felelősségre vonatkozó ügyek esetében az előnyben részesített szakpolitikai alternatíva eleget tenne az egyszerűsítési célkitűzéseknek azáltal, hogy csökkentené a gyermek visszavitelével, az elhelyezési határozatokkal, valamint a központi hatóságok közötti együttműködéssel kapcsolatos időtartamokat, valamint megszüntetné az exequatur követelményével kapcsolatos szükségtelen késedelmeket és költségeket. Ugyanakkor megválaszolná az e területen jelenleg mutatkozó problémák mielőbbi orvoslásának igényét, mely területen nagyon fontos a fellépés, valamint a változásokra való felkészülés, szem előtt tartva a gyermekek és családok helyzetét, valamint mindenek felett álló érdeküket.

A gyermek visszavitele tekintetében javulna az eljárások hatékonyság a fellebbviteli szintek számának csökkentésével, adott esetben a határozatok ideiglenes végrehajthatóságának előírásával, a központ hatóságok szerepének és feladatainak egyértelműbb meghatározásával, valamint a tagállamok azon kötelezettségének előírásával, hogy a joghatóságot – jogrendszerük felépítésével következetes módon – korlátozott számú bíróságra koncentrálják. Az elhelyezési határozatok tekintetében csökkenni fog a hozzájárulás megszerzésének időtartama azáltal, hogy önálló hozzájárulási eljárást és válaszadási határidőt határoznak meg (legfeljebb nyolc hét a jelenlegi hat hónaphoz vagy akár többhöz képest) a megkeresett tagállam számára. Ami az elismerést és végrehajtást illeti, az exequatur megszerzésével kapcsolatos (akár több hónapos) késedelmek megszűnnek. Mivel az alperes a végrehajtási szakaszban együttesen hivatkozik a biztosítékokra (az elismerés megtagadásának indokaira és magának a végrehajtásnak vagy konkrét végrehajtási intézkedéseknek a megtámadására), rövidül az eljárások teljes időtartama. Az előnyben részesített opció hasonlóképpen csökkentené a tényleges végrehajtás egyes esetekben egy évet is meghaladó elhúzódását azáltal, hogy hathetes maximális időtartamot határoz meg. Végül pedig, a központi hatóságok szerepének egyértelművé tétele általánosságban csökkenti a kölcsönös együttműködésük terén mutatkozó késedelmeket.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

Az átdolgozás jogi technikájának alkalmazása, az egyértelműbbé tétel és kiegészítés révén a jogi aktus operatív működésének javítása, valamint az egyszerűsítés és hatékonyabbá tétel mind-mind hozzájárul a célravezető szabályozáshoz. Önálló hozzájárulási eljárás és a megkeresett tagállamra vonatkozó válaszadási határidőt meghatározásával az elhelyezési eljárásokban – a jelenlegi hat hónapos vagy akár annál hosszabb időtartam helyett – legfeljebb nyolc hétre csökken a hozzájárulás megszerzésének ideje. Az exequatur javasolt eltörléséve megszűnik a megszerzésének (több hónapig is elhúzódó) időtartama és (akár 4 000 eurót is elérő) költsége. A javaslatban szereplő, a gyermek jogszerűtlen elvitele esetében a gyermek visszavitelére vonatkozó módosított eljárás csökkentené a szülők számára a szakosodott jogi tanácsadás (jelenleg 1000 és 4000 euró közötti) költségét 29 .

•Alapvető jogok

A reform valamennyi eleme tiszteletben tartja az Alapjogi Chartában foglalt jogokat, különösen az annak 47. cikkében szereplő, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot. A rendelet tárgyából, különösen a szülők és gyermekeik közötti kapcsolatból fakadóan, a szülői felelősségre vonatkozó ügyekben előnyben részesített szakpolitikai alternatíva megerősíti a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jog védelmét (7. cikk). Végül pedig, a javasolt változtatások megerősítik a gyermekek jogait (24. cikk), és még jobban összehangolják a rendeletet az Egyesült Nemzetek Szervezete gyermekjogi egyezményével azáltal, hogy a rendelkezéseket szorosabban kötik ahhoz.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslat nagyon szerény megfelelési költségekkel jár. Az exequatur eltörlése és a joghatóság koncentrálása következtében a tagállamokra nézve költséget jelentenének a jogi szakma tervezett új eljárásokkal való megismertetését célzó képzések. A képzésre viszont már jelenleg is szükség van. Továbbá, mivel a rendelet a jövően a joghatóság koncentrálását helyezi kilátásba, kevesebb bírót kell képezni. Másfelől a joghatóságot koncentráló tagállamokban szerzett tapasztalat azt mutatja, hogy a több jogellenes gyermekelvitelt érintő esetet elbíráló bírák nagyobb valószínűséggel vesznek részt a kínált képzésben, és hogy az ilyen szakosodott és tapasztalt első fokú bíróságok által hozott határozatokat kevésbé gyakran fellebbezik meg, ami az egyes esetekben és általánosságban az igazságszolgáltatás számára költségmegtakarítást eredményez. A tagállamoknak már most is kötelező kijelölni a központ hatóságokat és biztosítani megfelelő működésüket, hogy elláthassák az e rendelet alapján rájuk ruházott kötelezettségeket. Feladataik további egyértelműsítése egyes tagállamok számára további költségeket eredményezet (különösen a humán erőforrásokat illetően), amennyiben központi hatóságaik jelenleg nincsenek megfelelően ellátva.

A többi tervezett változtatás a hatályos szabályok viszonylag egyértelmű megváltoztatását jelenti, ami nem tenné szükségessé új eljárások létrehozását, és amely szabályokat a hatóságok külön képzés szükségessége nélkül alkalmazhatnának.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A módosított rendelet hatékony alkalmazásának figyelemmel kísérése céljából rendszeres jelentéstételre kerül sor és a Bizottság utólagos értékelést végez, amit a tagállamokkal, érdekelt felekkel és külső szakértőkkel folytatott konzultációk is támogatnak. A polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat keretében rendszeres szakértői üléseket szerveznek az alkalmazással kapcsolatos problémák megvitatása, valamint a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréje érdekében. Az Európai Igazságügyi Hálózattal folytatott együttműködésre különösen hasznos lesz a konkrét adatgyűjtésre vonatkozó igény megfogalmazásához, hogy a jövőbeni javaslatokat statisztikai bizonyítékkal támasszák alá.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

Hatékonyságot növelő intézkedések bevezetése és a „felülbírálati mechanizmus” működésének javítása

Számos jelentős módosítást javaslunk a célból, hogy javítsuk a jogellenesen elvitt gyermek visszavitelének hatékonyságát, valamint kezeljük a rendelet szerinti „felülbírálati mechanizmus” összetettségével kapcsolatos problémákat.

Először is, a javaslat – az 1980. évi Hágai Egyezmény alapján a visszaviteli ügyeket leggyorsabban kezelő tagállamok között uralkodó nézettel összhangban – egyértelművé teszik a végrehajtható visszaviteli végzés kibocsátására rendelkezésre álló határidőt. Külön hathetes határidőt alkalmaznának az első fokú bíróság, illetve a fellebbviteli bíróság előtti eljárásokra. Emellett a javaslat arra kötelezné a központi hatóságokat, hogy ugyancsak hathetes határidőn belül fogadják és dolgozzák fel a megkereséseket; lokalizálják az alperest és a gyermeket; mozdítsák elő a közvetítést, biztosítva ugyanakkor, hogy ez nem késlelteti az eljárásokat, valamint irányítsák a kérelmezőt egy minősített ügyvédhez vagy terjesszék az ügyet a bíróság elé (a nemzeti jogi rendszertől függően). Jelenleg a központi hatóságok semmilyen határidőhöz nincsenek kötve. Ez az új 6+6+6 hetes határidő ezért maximum 18 hetes időszakot helyez kilátásba az összes lehetséges bírósági szintre vonatkozóan a jelenlegi helyzet helyett, amikor is az eljárások átlagosan 165 napig tartanak 30 . Ez reálisabbá tenné a bíróságokra vonatkozó határidőt, az alperes tisztességes eljáráshoz való jogának védelmezésével, ugyanakkor az eljárásnak a lehető legrövidebb realisztikus időtartamra korlátozásával.

Továbbá a javasolt intézkedések között szerepel a tagállamok azon kötelezettsége, hogy a gyermek jogellenes elvitelével kapcsolatos ügyeket korlátozott számú bíróságra koncentrálják, tiszteletben tartva az érintett jogrendszer felépítését. Ez biztosítaná, hogy az e nagyon speciális eljárástípus terén tapasztalattal rendelkező bírók ítélkezzenek a visszaviteli megkeresések ügyében.

A javaslat egyre korlátozza a visszaviteli határozattal szembeni lehetséges jogorvoslatok számát, és kifejezetten felkéri a bíróságot annak mérlegelésére, hogy a visszavitelt elrendelő határozat ideiglenesen végrehajtható legyen-e.

Továbbá, a javaslat számos egyértelműsítést tartalmaz a jelenlegi szabályok hatékonyabb végrehajtása céljából: arra kötelezi azt a tagállamot, ahol a gyermek közvetlenül a jogellenes elvitel vagy visszatartás előtt szokásos tartózkodási hellyel rendelkezett, hogy a felügyeleti jogról szóló jogerős, esetlegesen a gyermek visszavitelét maga után vonó határozat meghozatala előtt alaposan vizsgálja meg a gyermek mindenek felett álló érdekét. Ebben az összefüggésben, a gyermek mindenek felett álló érdekének megvizsgálásakor bármely véleménynyilvánításra képes gyermeknek jogában áll, hogy meghallgassák, még akkor is, ha fizikailag nincs jelen, adott esetben alternatív eszközökkel, például videokonferencia segítségével.

Elő kell segíteni a központi hatóságok közötti együttműködést vagy a bírók közvetlen kommunikációját az eredeti eljárás helye szerinti tagállam illetékes bíróságával az azon tagállam által bevezetett intézkedések („megfelelő szabályozás”) értékelése céljából, ahová a gyermeket vissza kívánják küldeni.

Amennyiben a gyermek a szokásos tartózkodási helye szerinti tagállamába való, biztosítékok nélküli visszavitele következtében károsodás súlyos veszélye fenyegetné vagy egyéb elviselhetetlen helyzetbe kerülné, lehetővé kell tenni a menedék helye szerint tagállam bírósága számára, hogy elrendelje az ott szükséges sürgős védelmi intézkedéseket, amelyeket a gyermek szükség esetén „magával vihet” a szokásos tartózkodási helye szerinti államba, ahol az ügy érdeméről jogerős határozat született. Az ilyen sürgős intézkedéseket a jog működésénél fogva elismerik azon tagállamban, ahol a gyermek közvetlen a jogellenes elvitel vagy visszatartás előtt szokásos tartózkodási hellyel rendelkezett, de azok azonnal hatályukat veszítik, amint a fenti tagállam bíróságai meghozták a helyzet által megkövetelt intézkedéseket. Például, az a bíróság, amely előtt visszaviteli eljárások vannak folyamatban, láthatási jogokat ítélhet meg az egyik szülő számára, amely a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti tagállamban is végrehajtható mindaddig, amíg utóbbi ország bírósága jogerős határozatot nem hoz a gyermek láthatása tekintetében.

Olyan önálló hozzájárulási eljárás létrehozása, amelyet minden határon átnyúló elhelyezésre alkalmazni kell, és amelyet ki kell egészíteni a megkeresett tagállamra vonatkozó válaszadási határidővel

A határon átnyúló elhelyezésekre vonatkozó javaslat az alábbi új szabályok bevezetését helyezi kilátásba:

–A fogadó állam hozzájárulásának kötelezővé tétele a valamely tagállam bíróságától vagy hatóságától származó összes határon átnyúló elhelyezés esetében.

–Egységes követelmények bevezetése a hozzájárulás iránti kérelemmel benyújtandó dokumentumokra vonatkozóan: a megkereső hatóságnak jelentést kell benyújtania a gyermekről, valamint meg kell határoznia a mérlegelt határon átnyúló áthelyezés okait.

–A fordítási követelményekről szóló szabály bevezetése: a megkereséshez fordítást kell csatolni a megkeresett tagállam nyelvén

–A megkeresések központi hatóságokon keresztül történő közvetítése

–Nyolchetes határidő bevezetése arra, hogy a megkeresett tagállam határozatot hozzon a megkeresés ügyében.

Az exequatur eltörlése a végrehajtási szakaszban – azaz az eredeti eljárás helye szerinti államban hozott határozat elismerésének vagy végrehajtásának megtámadására vagy a végrehajtási helye szerinti állam által elrendelt konkrét végrehajtási intézkedések megtámadására – a végrehajtás helye szerinti államban egy és ugyanazon eljárásban alkalmazható megfelelő biztosítékokkal

A tagállamok közötti igazságügyi együttműködés és az egymásba vetett bizalom immár megérett ahhoz, hogy tovább lehessen lépni a határozatok mozgásának egyszerűbb és kevésbé költséges rendszere felé, a tagállamok közötti meglévő alakiságok felszámolásával. Az exequatur eltörlése már számos területen, ideértve a családjog területét is (láthatási jogok, egyes visszaviteli végzések, tartási kötelezettségek) megvalósult. Jelentős változtatásként a javaslat ezért az exequatur eljárást a rendelet hatálya alá tartozó összes határozat esetében eltörli. Az exequatur eltörlését eljárási biztosítékok fogják kísérni annak garantálására, hogy megfelelően védjék az alperesnek az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkében biztosított, tisztességes eljáráshoz és védekezéshez való jogait. Az exequatur eltörlése lehetővé tenné a határon átnyúló jogvitában érintett európai polgárok számára, hogy megtakarítsák a jelenlegi perköltségek jelentős részét (átlagosan 2200 euró fizetendő a kereset feldolgozására) és felszámolják a késedelmeket, amelyek egyes esetekben több hónapig is elhúzódhatnak.

Az alperes szülőnek jogorvoslati eszközök állnának rendelkezésére, amelyekkel kivételes körülmények között megakadályozhatja, hogy az egyik tagállamban hozott határozat hatályba lépjen egy másik tagállamban. Amennyiben kétely merül fel azzal kapcsolatban, hogy fennáll-e a konkrét végrehajtási intézkedések el nem ismerésének vagy megtámadásának valamely indoka, az alperes a végrehajtás helye szerinti tagállamban, egy és ugyanazon eljárás tekintetében keresetet nyújthat be az elismerés és/vagy végrehajtás megtámadására.

A javaslat egységes szabályokat tartalmaz az olyan helyzetek meghatározására, amikor nem csak a határon átnyúló végrehajthatóságot, hanem a végrehajtást magát is meg lehet támadni. Utóbbi szabályok vonatkoznának például az olyan helyzetekre, amikor változás következett be a körülményekben. Továbbá, a szabályok egységesen rendezik az olyan helyzeteket, amikor a gyermek ellenzi a végrehajtást, vagy a végrehajtás ideiglenes ténybeli akadályok miatt nem lehetséges.

Így megtakarítható az exequatur eljárásra fordított idő és költség, ugyanakkor az alperest megillető védelem továbbra is biztosított marad.

Ahogyan az már a jelenlegi rendelet alapján is fennáll, a javaslat egy sor tanúsítvány formanyomtatványt is tartalmaz, amelyek az exequatur eljárás hiányában meg kívánják könnyíteni a külföldi határozatok elismerését és végrehajtását. E tanúsítványok megkönnyítik az illetékes hatóságok számára a határozat végrehajtását, és csökkentik a határozat lefordításának szükségességét.

Azon kötelezettség bevezetése, hogy a gyermek számára lehetőséget biztosítsanak véleménye kifejezésére

A javaslat érintetlenül hagyja a gyermek meghallgatására vonatkozó tagállami szabályokat és gyakorlatokat, de előírja a jogrendszerek kölcsönös elismerését. Ez azt jelenti, hogy a rendelet kifejezetté tenné azt a kötelezettséget, hogy a véleményalkotásra képes gyermek számára kötelező lehetőséget biztosítani e vélemények kifejezésére, szem előtt tartva azt, hogy minden tagállam megerősítette az ENSZ gyermekjogi egyezményét, amely már kötelezi őket a fenti feltételnek megfelelő gyermekek meghallgatására az őket érintő összes hazai és határon átnyúló eljárásban. Nevezetesen különbséget tesznek – az Alapjogi Charta vonatkozó cikkéhez hasonlóan – egyrészt aközött, hogy a gyermeknek számára mikor kell biztosítani a meghallgatás lehetőségét (azaz amikor képes arra, hogy kifejezésre jutassa saját véleményét), másrészt aközött, hogy a bíróság milyen súllyal vegye figyelembe a gyermek véleményét (amit a gyermek életkorától és érettségi fokától függ). Ezt a különbségtétel rögzítik a határozatban és az ahhoz mellékelt tanúsítványban. Egy, a másik tagállamban hozott határozatot elismertetni kívánó szülő számára ez azt jelenti, hogy az adott országban működő bíróság nem tagadja meg a határozat elismerését pusztán amiatt, hogy az említett bíróság által alkalmazott előírásokkal összevetve a gyermeket a másik országban másként hallgatták meg.

Célirányos intézkedések bevezetése a tényleges végrehajtás eredményességének javítása céljából

Az eredménytelen végrehajtás problémájának kezelése céljából a javaslat számos intézkedést vezet be. Előírja, hogy a végrehajtás kérelmezését a végrehajtás helye szerinti tagállam bíróságához kell intézni, de általában véve az eljárást, a végrehajtás módját és részletes szabályait, azaz, hogy melyik konkrét végrehajtási intézkedést milyen körülmények között kell elrendelni, meghagyja a végrehajtás helye szerinti tagállam joga szerint. Amennyiben egy másik tagállamból származó határozatot tovább kell pontosítani vagy ki kell igazítani ahhoz, hogy a végrehajtás helye szerinti tagállam nemzeti joga alapján végrehajtsák, az említett tagállam illetékes bíróságának meg kell adnia a szükséges pontosításokat vagy el kell végeznie a szükséges kiigazításokat, tiszteletben tartva a határozat alapvető elemeit.

A másik tagállamban hozott határozat végrehajtását megtámadó fél – a lehetséges mértékben és a megkeresett tagállam jogrendszerével összhangban – számára lehetővé kell tenni, hogy ugyanazon eljárásban, az elismerés megtagadására vonatkozó indokok mellett magának a végrehajtás megtagadásának az indokaira is hivatkozzon. Amennyiben a körülmények megváltozása (például a gyermek súlyos megbetegedése) vagy a megfelelő életkorú és érettségi fokú gyermek erőteljes tiltakozása következtében összeférhetetlenség merül fel a gyermek mindenek felett álló érdekével, azt csak akkor kell mérlegelni, ha a közrendre vonatkozó kivételhez fogható fontosságot ér el.

Továbbá, a javaslat indikatív határidőt helyez kilátásba a határozat tényleges végrehajtására. Amennyiben a végrehajtásra a végrehajtási eljárások megkezdésétől számított hat héten belül nem került sor, a végrehajtás helye szerinti tagállam bírósága erről, valamint az időbeni végrehajtás elmaradásának okairól tájékoztatja az eredeti eljárás helye szerinti tagállam megkereső központi hatóságát (vagy amennyiben az eljárásokat a központi hatóság közbenjárása nélkül végezték, a kérelmezőt).

A javaslat előírja továbbá, hogy az eredeti eljárás helye szerinti tagállam akkor is ideiglenesen végrehajthatóvá nyilváníthat egy határozatot, ha a nemzeti jog nem tartalmazza ennek lehetőségét. Ez hasznos az olyan rendszerekben, amelyekben a határozat fellebbezhetőségének ideje alatt még nem végrehajtható. Ennek eredményeként egy szülő az ideiglenesen végrehajthatóvá nyilvánított határozat alapján megkapná a gyermek láthatásának jogát, miközben az említett határozattal szemben a másik szülő kérésére fellebbviteli eljárás van folyamatban.

A központi hatóságok és más hatóságok feladatainak egyértelművé tétele, valamint a megfelelő erőforrásokról szóló új cikk hozzáadása

A javaslat egyértelművé teszi az alábbi vonatkozásokat: (1) ki kérhet (2) milyen segítséget vagy információt (3) kitől és (4) milyen körülmények között. Azt is egyértelművé teszi, hogy a bíróságok és gyermekjóléti hatóságok is kérhetnek segítséget a központi hatóságoktól. Továbbá, a szociális jelentések továbbítása tekintetében a javaslat egyértelművé teszi, hogy azok a rendelet keretében végzett, a gyermekkel kapcsolatos eljárások tekintetében releváns, felnőttekről vagy testvérekről szóló jelentésekre is kiterjednek, amennyiben a gyermek helyzete megköveteli. Egyértelművé teszi, hogy ez (a bíróságok számára) a bizonyításfelvételről szóló rendelet (az esetleges fordítási költségektől eltekintve) költségmentes alternatívája, és jogalapot teremt a gyermekjóléti hatóságok számára ahhoz, hogy a központi hatóságokon keresztül megszerezzék a szükséges információkat más tagállamoktól. A megkereséshez fordítást kell csatolni a megkeresett tagállam nyelvén. Hasonlóképpen, a javaslat minimumkövetelményeket határoz meg a szociális jelentés iránti megkeresésre vonatkozóan, nevezetesen azon eljárások leírását, amelyekhez a jelentésre szükség van, valamint az említett eljárásokat kiváltó ténybeli helyzet ismertetését. A javaslat válaszadási határidőt állapít meg a megkeresett hatóság számára. Ami a megkeresett nemzeti hatóságot illeti, ha például szociális jelentést kérnek, a rendelet egyértelművé teszik, hogy a megkeresett hatóságra vonatkozik a rendelet által létrehozott azon önálló kötelezettség, hogy ilyen jelentést bocsásson rendelkezésre anélkül, hogy a megkeresett tagállam nemzeti joga szerinti további követelményeknek kellene eleget tenni. Például valamely tagállam bírósága, mielőtt határozatot hozna arról, hogy gondozásba vesznek egy, jelenleg joghatósága területén tartózkodó gyermeket, a központi hatóságok csatornáin keresztül tájékozódhat arról, hogy más országban vannak-e folyamatban eljárások, valamint másolatot kérhet az ugyanazon családba tartozó más gyermekekre vonatkozó védelmi intézkedéseket elrendelő határozatokról, valamint szociális jelentést kérhet a testvérekről és egymáshoz fűződő kapcsolatairól, vagy a szülőről, amelyek relevánsak a folyamatba lévő eljárás tekintetében.

Továbbá, a javaslat kimondja, hogy a tagállamok biztosítják, hogy a központi hatóságok megfelelő pénzügyi és emberi erőforrással rendelkezzenek ahhoz, hogy elláthassák az e rendelet alapján rájuk ruházott kötelezettségeket.

A javaslat nem tartalmaz változást a hatály és a házassági ügyek tekintetében, amelyek esetében megmarad a status quo. Ez azt jelenti, hogy az I. fejezet (a fogalommeghatározások puszta egyértelművé tételén kívül) és a II. fejezet 1. szakasza (a 6. és 7. cikk egyértelművé tételén kívül) változatlan marad.

Következésképpen nemzetközi házasságban a házastársaknak továbbra is lehetőségük lesz arra, hogy a rendelet és más családjogi aktusok (mint például a tartási kötelezettségekről szóló rendelet) által megengedettek szerint konszolidálják a különböző eljárásokat. Ezzel egyidejűleg fenntartják a házastársakat megillető azon rugalmasságot, hogy a házasság felbontását a rendeletben szereplő valamely fórumon kérelmezzék. Azon házastársak, akik nem rendelkeznek közös EU-állampolgársággal, egy harmadik államban élnek, ugyanakkor kapcsolatokat tartanak fenn bizonyos tagállamokkal, és fel kívánják bontani a házasságukat, továbbra is a nemzeti szabályok szerint folyamodhatnak uniós bíróságokhoz vagy ismertethetik el (harmadik országban hozott) határozatukat az EU-ban.

Továbbá, az átdolgozás értelmében az alábbi cikkek változatlanul maradnak: 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8. cikk (2) bekezdés, 9., 10., 11. (1), (2), (3), (5), (7) bekezdés, 12. cikk (2), (4) bekezdés, 13., 14., 15. cikk (1)-(5) bekezdés, 16., 17., 18., 19., 20. cikk (2) bekezdés, 21. cikk (1), (2), (4) bekezdés, 22., 23. cikk a), c)-f) pont, 24., 25., 26., 27., 41. cikk (2) bekezdés, 42. cikk (2) bekezdés, 44., 48., 49., 51., 53., 54., 55. cikk b)-e) pont, 56. cikk (2), (3) bekezdés, 58. cikk, 59. cikk (1) bekezdés, 60. cikk a)-d) pont, 63., 66., 67. cikk a), b) pont.

ê 2201/2003 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

2016/0190 (CNS)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a gyermekek jogellenes külföldre viteléről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó  Európai Unió működéséről szóló Õ szerződésre és különösen annak 61. cikke c) pontjára és 67. cikke (1) bekezdésére  81. cikke (3) bekezdésére Õ,

tekintettel az  Európai Õ Bizottság javaslatára 31 ,

ð a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően, ï

tekintettel az Európai Parlament véleményére 32 ,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 33 ,

különleges jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

ò  (új szöveg)

(1)A 2201/2003/EK tanácsi rendeletet 34 jelentősen módosították 35 . Mivel további módosítások szükségesek, az említett rendeletet az áttekinthetőség érdekében célszerű átdolgozni.

(2)Ez a rendelet egységes joghatósági szabályokat állapít meg a házasság felbontására, a különválásra és a házasság érvénytelenítésére vonatkozóan, valamint szabályokat a szülői felelősséget érintő, nemzetközi vonatkozású jogvitákra vonatkozóan. Megkönnyíti a határozatok szabad Unión belüli mozgását azáltal, hogy rendelkezéseket állapít meg más tagállamokban való elismerésükre és végrehajtásukra vonatkozóan.

ê 2201/2003 (1) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(3)ðAz Unió számára elengedhetetlen az Unión belüli jogérvényesítés zökkenőmentes és megfelelő működése, tiszteletben tartva a tagállamok különböző jogrendszereit és hagyományait. E tekintetben tovább kell erősíteni az egymás igazságszolgáltatási rendszereibe vetett bizalmat. ï Az Európai Közösség  Unió Õ célul tűzte ki  maga elé Õ egy szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megteremtését,  fenntartását és fejlesztését, Õ ahol biztosított a személyek szabad mozgása  és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés Õ. ðA fenti célkitűzések végrehajtása céljából meg kell erősíteni a jogi eljárások során a személyeket – különösen a gyermekeket – megillető jogokat az igazságszolgáltatási és közigazgatási hatóságok közötti együttműködés, valamint a családjog területén hozott, határon átnyúló vonatkozású határozatok végrehajtásának megkönnyítése céljából. Fokozni kell a polgári ügyekben hozott határozatok kölcsönös elismerését, egyszerűsíteni kell az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést, valamint javítani kell a tagállami hatóságok közötti információcserét. ï

(4)E célból az KözösségnekÖ Uniónak Õ egyebek között olyan intézkedéseket kell elfogadnia a ð nemzetközi vonatkozású ï polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén, ð különösen akkor, ha azok ï amelyek a belső piac megfelelő működéséhez szükségesek.

ò  új szöveg

(5)A házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó ügyekben hozott határozatok szabad mozgásával kapcsolatos célkitűzés elérése érdekében szükséges és célszerű, hogy a joghatóságra, valamint a határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó szabályokat kötelező és közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus rendezze.

ê 2201/2003 (2) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Az Európai Tanács tamperei ülésén helyt adott a bírósági határozatok kölcsönös elismerése elvének, amely egy valóságos jogi térség létrehozásához elengedhetetlen, és prioritásként határozta meg a láthatási jogokat.

ê 2201/2003 (3) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Az 1347/2000/EK tanácsi rendelet 36 megállapítja a házassági ügyekben és a házastársaknak a közös gyermekekkel kapcsolatos szülői felelősségére vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló szabályokat. E rendelet tartalmát alapjában véve az ugyanezen tárgyról szóló, 1998. május 28-i egyezményből 37 vették át.

ê 2201/2003 (4) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

2000. július 3-án Franciaország kezdeményezést terjesztett elő a gyermekekkel való kapcsolattartás jogával kapcsolatos határozatok kölcsönös végrehajtásáról szóló tanácsi rendeletre 38 .

ê 2201/2003 (5) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(6)Annak érdekében, hogy minden gyermek számára egyenlőséget biztosítsanak, e rendeletnek ki  kell Õ terjednie a szülői felelősségre vonatkozó valamennyi határozatra, beleértve a gyermekek védelmére vonatkozó intézkedéseket is, függetlenül attól, hogy azok házassági jogi eljáráshoz ð vagy más eljáráshoz ï kapcsolódnak-e.

ê 2201/2003 (6) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(7)Mivel  azonban Õ a szülői felelősségre vonatkozó szabályok alkalmazása gyakran a házassági jogi eljárások összefüggésében merül fel, célszerűbb ezeket egyetlen jogi aktusba szabályozni.

ê 2201/2003 (7) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

E rendelet alkalmazási köre polgári ügyekre terjed ki, a bíróság jellegére való tekintet nélkül.

ê 2201/2003 (8) preambulumbekezdés (kiigazott szöveg)

(8)A házasság felbontására, a különválásra, illetve a házasság érvénytelenítésére vonatkozó határozatok tekintetében ezt a rendeletet csak a házassági kötelékek felbontására kell alkalmazni, és a rendelet nem foglalkozik olyan kérdésekkel, mint például a házasság felbontásának jogalapja, a házasság vagyonjogi következményei vagy egyéb járulékos vonatkozások.

ê 2201/2003 (9) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(9)A gyermek vagyonát illetően ezt a rendeletet csak a gyermek védelmét szolgáló intézkedésekre kell alkalmazni, azaz i. a gyermek vagyonának gondozásával megbízott, a gyermeket képviselő vagy segítő személy vagy szerv kijelölésére és feladataira, valamint ii. a gyermek vagyonának kezelésére, megóvására vagy rendelkezésre bocsátására. Ebben az összefüggésben ezt a rendeletet például olyan esetekben kell alkalmazni, amikor a szülők vitában állnak  az eljárások tárgya Õ a gyermek vagyonának kezelésével  megbízandó személy vagy szerv kijelölése Õ kapcsolatban. A gyermek vagyonával kapcsolatos intézkedéseket, amelyek nem vonatkoznak a gyermek védelmére, továbbra is az polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelettel 39  1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel 40 kell szabályozni.

ê 2201/2003 (10) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(10)E rendelet nem alkalmazható a szociális biztonsággal kapcsolatos ügyekre, az oktatást vagy az egészségügyet érintő általános jellegű közjogi intézkedésekre vagy a menedékjogról és a bevándorlásról szóló határozatokra. Ezen túlmenően nem alkalmazható az apaság vagy anyaság megállapítására, mivel ez a szülői felelősség megállapításától eltérő ügy, valamint a személyek jogállásával összefüggő egyéb kérdésekre sem. Ezenkívül nem vonatkozik a gyermekek által elkövetett bűncselekmények következményeként megtett intézkedésekre

ê 2201/2003 (11) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(11)A tartási kötelezettségek nem tartoznak e rendelet hatálya alá, mivel ezeket  azokat Õ a 44/2001 4/2009/EK tanácsi rendelet 41 már szabályozza. Az e rendelet alapján hatáskörrel rendelkező bíróságok  hatóságok Õ általában a  fenti Õ 44/2001 tanácsi rendelet 5. cikke (2) bekezdésének 3. cikke d) pontjának alkalmazása alapján rendelkeznek a  járulékos Õ tartási kötelezettségek szabályozására irányuló hatáskörrel.

ò  (új szöveg)

(12)Ez a rendelet – a szülői felelősséggel és a gyermekek védelmét szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos együttműködésről, valamint az ilyen ügyekre irányadó joghatóságról, alkalmazandó jogról, elismerésről és végrehajtásról szóló, 1996. október 19-i Hágai Egyezményhez (a továbbiakban: a Hágai Egyezmény) hasonlóan – minden 18 éves kort be nem töltött gyermekre alkalmazandó. Ezzel elkerülhető az átfedés a felnőttek nemzetközi védelméről szóló, 2000. január 13-i hágai egyezmény hatályával, amely 18 éves kortól alkalmazandó. A gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. október 25-i hágai egyezményt (a továbbiakban: az 1980. évi Hágai Egyezmény), és következésképpen ennek a rendeletnek az 1980. évi Hágai Egyezmény tagállamok közötti kapcsolatokban történő alkalmazását szabályozó III. fejezetét 16 éves korukig továbbra is alkalmazni kell a gyermekekre.

ê 2201/2003 (12) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(13)Ezen rendeletben megállapított A szülői felelősségre vonatkozó ügyekben a joghatóság jogalapját a gyermek alapvető érdekeinek figyelembevételével alakítják ki, ð és azokkal összhangban kell alkalmazni. A gyermek mindenek felett álló érdekére való hivatkozásokat az Európai Unió Alapjogi Chartája 24. cikkének és a gyermek jogairól szóló 1989. november 20-i ENSZ-egyezmény fényében kell értelmezni. ï

(14), különösen A gyermek mindenek felett álló érdekének védelme céljából a joghatóságot elsősorban Õ a fizikai közelség  kritériuma alapján kell meghatározni Õ .  Következésképpen Õ Ez azt jelenti, hogy a joghatóságot mindenekelőtt a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam szerint kell megállapítani, kivéve azokat a bizonyos olyan eseteket, amikor megváltozik a gyermek tartózkodási helye, vagy ha a szülői felelősséget gyakorlók között megállapodás jön létre.

ò  (új szöveg)

(15)Amennyiben a gyermek szokásos tartózkodási helye jogszerű áttelepülés következtében megváltozik, a joghatóságnak a fizikai közelség fenntartása érdekében követni kell a gyermeket. Ez egyaránt vonatkozik azokra az esetekre, amikor még nincs folyamatban eljárás, és azokra, amikor eljárás van függőben. Folyamatban lévő eljárások esetén viszont a felek az igazságszolgáltatás hatékonysága érdekében megállapodhatnak arról, hogy a folyamatban lévő eljárások helye szerinti tagállam bíróságai a jogerős ítélet meghozataláig megtartják a joghatóságot, feltéve, hogy ez a gyermek mindenek felett álló érdekét szolgálja. Ez a lehetőség különösen fontos akkor, amikor hamarosan lezárulnak az eljárások, és valamelyik szülő a gyermekkel együtt egy másik tagállamba kíván áttelepedni.

(16)Bizonyos körülmények között, és amennyiben ez a gyermek mindenek felett álló érdekét szolgálja, a szülői felelősséget érintő kérdéseket érintő joghatóságot olyan tagállamban is megállapíthatják, ahol a szülők között a házasság felbontása, a különválás vagy a házasság érvénytelenítése folyamatban van, vagy egy másik tagállamban, amelyhez a gyermeket szoros kötelék fűzi, és amelyről a felek megállapodtak, még abban az esetben is, ha a gyermek szokásos tartózkodási helye nem az említett tagállamban található. Az ilyen joghatóság – amelyre nem vonatkozik a fennálló joghatóság fennmaradásának elve (perpetuatio fori) – kivételt képez a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam joghatósága által megtestesített, a fizikai közelség elve alól, és a szülői felelősségre vonatkozó ügyekkel kapcsolatos eljárásokban hozott határozat jogerőre emelkedésével azonnal megszűnik, hogy az esetleges jövőbeni eljárások során tiszteletben tartsák a fizikai közelség követelményét.

ê 2201/2003 (16) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(17)E rendelet nem gátolja meg  az ügy érdemére joghatósággal nem rendelkező Õ valamely tagállam bíróságait  hatóságait Õ abban, hogy sürgős esetekben ideiglenes intézkedéseket – köztük védelmi intézkedéseket – hozzanak az adott tagállamban található  tartózkodó Õ ð gyermek ï személyek vagy vagyona tekintetében. ðA fenti intézkedéseket az összes tagállamban el kell ismerni és végre kell hajtani, ideértve az e rendelet szerint joghatósággal rendelkező tagállamokat is, amíg egy ilyen tagállam illetékes hatósága meghozta az általa szükségesnek vélt intézkedéseket. A valamely tagállam bírósága által hozott intézkedéseket azonban csak ugyanazon tagállamnak az ügy érdemére vonatkozóan joghatósággal rendelkező bíróság által hozott intézkedések módosíthatják vagy helyettesíthetik. Amennyiben az ügy érdemére vonatkozó kérelemmel egy olyan hatóságot keresnek meg, amely csak ideiglenes intézkedések – köztük védelmi intézkedések – meghozatalára rendelkezik joghatósággal, a hatóság hivatalból megállapítja joghatóságának hiányát. Amennyiben a gyermek mindenek felett álló érdekének védelme úgy kívánja, a hatóság közvetlenül vagy a központi hatóságon keresztül tájékoztatja az e rendelet alapján az ügy érdemére vonatkozóan joghatósággal rendelkező tagállam hatóságát a hozott intézkedésekről. Önmagában azonban nem szolgálhat indokul az intézkedés elismerésének megtagadására az, hogy a másik tagállam hatóságát arról nem tájékoztatták. ï

ê 2201/2003 (13) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(18)ð Kivételes esetben előfordulhat, hogy nem a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam hatóságai a legmegfelelőbbek arra, hogy az ügyben eljárjanak. ï A gyermek  mindenek felett álló érdeke Õ érdekében céljából, e rendelet – kivételes esetben  kivételként Õ és bizonyos körülmények között –, lehetővé teszi azt, hogy a joghatósággal rendelkező bíróság  hatóság Õ átruházhatja  egy adott ügyet érintő joghatóságát Õ egy másik tagállam  hatóságára Õ bírósága elé átteszi az ügyet, amennyiben ez a utóbbi bíróság  hatóság Õ alkalmasabb a tárgyalás lefolytatásárahoz. Ebben az esetben azonban a második bíróságnak  hatóságnak Õ nincs lehetősége arra, hogy az ügyet joghatóságát egy harmadik hatóságra ruházzahoz áttegye.

ò  (új szöveg)

(19)A szülői felelősséget érintő kérdésekben az „e rendelet szerinti joghatóságra” való összes hivatkozásnak magában kell foglalnia a 7–14. cikket nevezetesen az e rendelet 13. cikke szerint engedélyezett, a nemzeti jog szerint fennmaradó joghatóságot, valamint a joghatóság átruházása alapján létrejött joghatóságot.

ê 2201/2003 (14) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(20)Ez a rendeletet  nem sérti Õ a diplomáciai mentességre vonatkozó nemzetközi közjog alkalmazásátnak sérelme nélkül kell hatályba léptetni. Amennyiben az e rendelet szerint megállapított joghatóság nem gyakorolható a nemzetközi joggal összhangban álló diplomáciai mentesség következtében, a joghatóságot annak a tagállamnak a nemzeti jogával összhangban kell gyakorolni, amelyben az érintett személy ilyen mentességet élvez.

ê 2201/2003 (15) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(21)Az tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló, 2000. május 29-i 1348/2000/EK tanácsi rendeletet 42  1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet 43 kell alkalmazni az e rendelet alapján indított eljárásokkal kapcsolatos iratok kézbesítésére.

ò  (új szöveg)

(22)Amennyiben az e rendelet alapján joghatósággal nem rendelkező tagállam hatósága előtt folytatott eljárás kimenetele az e rendelet hatálya alá tartózó előkérdés elbírálásától függ, e rendelet nem akadályozhatja meg, hogy az említett hatóság a szóban forgó kérdést elbírálja. Ezért amennyiben az eljárások tárgya például egy olyan öröklési jogvita, amelyben a gyermek érintett, és a fenti eljárásokban való képviseletére meghatalmazott gyámot kell kinevezni, az öröklési jogvita ügyében joghatósággal rendelkező hatóság számára lehetővé kell tenni, hogy gyámot nevezzen ki az előtte folyó eljárások céljából, függetlenül attól, hogy e rendelet alapján rendelkezik-e joghatósággal a szülői felelősségre vonatkozó ügyekben Valamely előkérés ilyen elbírálása csak a szóban forgó eljárásokban válthat ki joghatást.

ê 2201/2003 (18) preambulumbekezdés

Amennyiben a bíróság úgy határozott, hogy az 1980. évi Hágai Egyezmény 13. cikke alapján nem helyezi vissza a gyermeket, tájékoztatnia kell annak a tagállamnak a joghatósággal rendelkező bíróságát vagy központi hatóságát, ahol a gyermek a jogellenes elvitel, illetve visszatartás előtt szokásos tartózkodási hellyel rendelkezett. Ennek a bíróságnak, illetve központi hatóságnak értesítenie kell a feleket, kivéve ha ez utóbbi tagállam bíróságát megkeresték. Ez a kötelezettség nem gátolhatja meg a központi hatóságot abban, hogy a nemzeti joggal összhangban a megfelelő hatóságokat is értesítse.

ê 2201/2003 (19) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(23)ð Az e rendelet szerinti szülői felelősségre vonatkozó eljárások, valamint az 1980. évi Hágai Egyezmény szerinti visszaviteli eljárások során tiszteletben kell tartani a gyermek szabad véleménynyilvánításhoz való jogát, és a gyermek mindenek felett álló érdekében megvizsgálásakor a fenti véleményeket kellően figyelembe kell venni. ï ð Az Európai Unió Alapjogi Chartája 24. cikkének (1) bekezdésével, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete gyermekjogi egyezménye 12. cikkével összhangban, ï aA gyermek meghallgatása fontos szerepet játszik e rendelet alkalmazásában,. jóllehet eA jogi eszköz  rendelet Õ  ugyanakkor Õ nem kívánja módosítani az alkalmazandó nemzeti eljárásokat ð meghatározni, hogy a gyermek meghallgatására miként kerüljön sor, hogy például a gyermeket maga a bíró vagy egy, a bíróságnak utólag jelentést tevő, szakképzett szakértő hallgassa meg, vagy hogy a gyermeket a tárgyalóteremben vagy egyéb helyen hallgassák meg ï.

ê 2201/2003 (20) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(24)A gyermeknek egy másik tagállamban történő meghallgatása  adott esetben Õ az polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködéséről szóló, 2001. május 28-i 1206/2001/EK tanácsi rendeletben 44 megállapított rendelkezések alapján is elvégezhető.

ê 2201/2003 (17) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(25)A gyermek jogellenes elvitele vagy visszatartása esetében a gyermek visszavitelét haladéktalanul el kell érni, és ebből a célból az 1980.  évi Õ október 25-én kelt Hágai Egyezményt kell továbbra is alkalmazni, az e rendelet rendelkezéseivel, különösen a 11. cikkel III. fejezettel kiegészítveett formában.

ò (új szöveg)

(26)Az 1980. évi Hágai Egyezmény szerinti visszaküldési eljárás mihamarabbi befejezése érdekében a tagállamoknak a fenti eljárásokra vonatkozó joghatóságot egy vagy több bíróságra kell összpontosítaniuk, adott esetben figyelembe véve az igazságszolgáltatás működését biztosító belső struktúráikat. A joghatóságnak egy tagállamon belül korlátozott számú bíróságra összpontosítása fontos és hatékony eszköz a gyermekek jogellenes elvitelével kapcsolatos ügyek több tagállamban történő kezelésének felgyorsítására, mivel az ilyen eseteket nagy számban elbíráló bírák széles körű szaktudást szereznek. A jogrendszer felépítésétől függően a gyermekek jogellenes elvitelét érintő ügyekkel kapcsolatos joghatóságot koncentrálhatják az egész országban egyetlen bíróságra vagy korlátozott számú bíróságra, kiindulási pontként például a fellebbviteli bíróságokat alkalmazva, és a gyermekek jogellenes külföldre vitelét érintő ügyeket minden fellebbviteli bírósági kerületen belül egy elsőfokú bíróságra koncentrálva. Minden bírósági szintnek a kereset vagy jogorvoslati kérelem benyújtásától számított legfeljebb hat héten belül meg kell hoznia határozatát. A tagállamoknak egyre kell korlátozniuk a gyermekek jogellenes elviteléről szóló 1980. évi Hágai Egyezmény alapján a gyermek visszatérésének helyt adó vagy elutasító határozattal szembeni lehetséges jogorvoslatok számát.

(27)Amennyiben a központi hatóságok bírósági eljárást kezdeményeznek vagy segítenek elő a gyermek 1980. évi Hágai Egyezmény szerinti visszaküldésére vonatkozóan, biztosítaniuk kell, hogy az ilyen eljárások céljából készült akta hat héten belül hiánytalanul elkészüljön, kivéve, ha ez kivételes körülmények miatt nem lehetséges. Ahhoz, hogy a megkeresett központi hatóság betarthassa a fenti határidőt, a megkereső központi hatóságnak szoros kapcsolatban kell maradni a kérelmezővel, és haladéktalanul meg kell válaszolni a megkeresett központi hatóság további információkra vonatkozó vagy hiányzó dokumentumokkal kapcsolatos megkereséseit.

(28)A gyermekeket érintő összes esetben, és különösen a gyermekek jogellenes külföldre vitelét érintő esetekben, az igazságügyi és közigazgatási hatóságoknak mérlegelniük kell a békés megoldások lehetőségét közvetítés vagy más megfelelő eszköz révén, adott esetben a szülői felelősséggel kapcsolatos határon átnyúló jogvitákban történő közvetítés céljából már meglévő hálózatokon vagy támogató struktúrákon keresztül. Az ilyen erőfeszítések azonban nem hosszabbíthatják meg indokolatlanul az 1980. évi Hágai Egyezmény szerinti visszaküldési eljárásokat.

ê 2201/2003 (17) preambulumbekezdés (kiigazott szöveg)

ð új szöveg

(29)Lehetővé kell tenni azon tagállam bíróságai számára, ahová a gyermeket jogellenesen elvitték vagy ahol jogellenesen visszatartották, hogy egyedi, kellően indokolt esetekben ð az 1980. évi Hágai Egyezményben biztosított lehetőség szerintï elutasítsa a gyermek visszavitelével. ð  Mielőtt azonban a bíróság elutasítaná a gyermek visszavitelét, mérlegelnie kell, hogy hoztak-e vagy hozhatnak-e megfelelő védelmi intézkedéseket a gyermek mindenek felett álló érdekét fenyegető olyan veszélyek kiküszöbölésére, amelyek megakadályozhatják a gyermek visszavitelét az 1980. évi Hágai Egyezmény 13. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint. E célból a bíróságnak konzultálnia kell a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam illetékes igazságügyi és közigazgatási hatóságaival, a központi hatóságok vagy a 2001. május 28-i 2001/470/EK tanácsi határozat 45 által létrehozott Európai Igazságügyi Hálózat segítségével, és adott esetben el kell rendelniük e rendelet 12. cikke alapján, a gyermek biztonságos visszaküldésének biztosításához szükséges bármilyen intézkedést. A fenti intézkedéseket az összes tagállamban el kell ismerni és végre kell hajtani, ideértve az e rendelet szerint joghatósággal rendelkező tagállamokat is, amíg egy ilyen tagállam illetékes hatósága meghozta az általa szükségesnek vélt intézkedéseket. ï

(30)ð Amennyiben azon tagállam bírósága, ahová a gyermeket jogellenesen vitték vagy ahol jogellenesen visszatartják úgy határoz, hogy megtagadja a gyermek 1980. évi Hágai Egyezmény szerinti visszaküldését, határozatában kifejezetten hivatkoznia kell arra, hogy a visszaküldést az 1980. évi Hágai Egyezmény mely cikkei alapján tagadta meg. ï A jogellenes elvitel vagy visszatartás előtt azonban az ilyen hasonló határozat felváltható a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam bírósága által ð , a gyermek mindenek felett álló érdekében alapos vizsgálatát követően gyermekelhelyezési eljárásban, ï  hozott későbbi határozattal. Amennyiben ez a határozat a gyermek visszavitelét rendeli el, a visszavitelt az említett határozat azon tagállamban történő elismeréséhez és végrehajtásához szükséges külön eljárások nélkül kell elvégezni, ahová a gyermeket elvitték, illetve ahol visszatartották.

ê 2201/2003 (21) preambulumbekezdés

A tagállamokban meghozott határozatok elismerését és végrehajtását a kölcsönös bizalom elvére kell alapozni, és az elismerés megtagadásának jogalapját a szükséges minimális szinten kell tartani.

ê 2201/2003 (22) preambulumbekezdés

A közokiratokat és a felek közötti azon megállapodásokat, amelyek valamely tagállamban végrehajthatók, az elismerésről és végrehajtásról szóló szabályok alkalmazásában a "határozatokkal" egyenértékűként kell kezelni.

ê 2201/2003 (23) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(31)Az Európai Tanács tamperei ülésének következtetéseiben (34. pont) úgy ítélte meg, ð Az Unión belül az igazságszolgáltatásba vetett kölcsönös bizalom igazolja azt az elvet, ï hogy  a valamely tagállamban hozott Õ a családjogi perek terén hozott határozatokat „az Unió egész területén automatikusan  összes tagállamban Õ el kell ismerni  anélkül, hogy bármiféle elismerési eljárásra lenne szükség Õ bármilyen közbenső eljárás vagy a végrehajtás megtagadásának bármely jogalapja nélkül”. Ez az oka annak, hogy a láthatási jogról és a visszavitelről szóló azon határozatokat, amelyeket  Amikor a megkeresett tagállam illetékes hatóságai előtt egy másik tagállamban hozott, a házasság felbontását, a különválást vagy a házasság érvénytelenítését kimondó olyan határozatot mutatnak fel, amely Õ az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban  már nem vitatható, Õ azoknak  a jogszabály erejénél fogva Õ igazoltak e rendelet rendelkezéseivel összhangban, az összes többi tagállamban is el kell ismerniük  a határozatot Õ és végre kell hajtani anélkül, hogy további eljárásra lenne szükség,  és anyakönyvi nyilvántartásaikat ennek megfelelően naprakésszé kell tenniük.  Õ Az ilyen határozatok végrehajtására vonatkozó rendelkezések esetében továbbra is a nemzeti jog az irányadó.

ò (új szöveg)

(32)A határozat elismerése csak akkor tagadható meg, ha a 37. és 38. cikkben előírt, az elismerés megtagadására vonatkozó legalább egy indok fennáll. A 38. cikk (1) bekezdésének a)–c) pontjában említett indokokra ugyanakkor nem lehet hivatkozni a láthatási jogról szóló olyan határozatok és a 26. cikk (4) bekezdésének második albekezdése alapján hozott olyan visszaviteli határozatok esetében, amelyeket az eredeti eljárás helye szerinti tagállam e rendelettel összhangban tanúsított, ahogyan ez már a 2201/2003/EK rendelet szerint is történt.

(33)Ezenkívül a gyermekeket érintő, határokon átnyúló jogviták időigényének és költségeinek csökkentése érdekében indokolt a címzett tagállamban való végrehajtás előtti végrehajthatóvá nyilvánítás eltörlése a szülői felelősségre vonatkozó összes határozat tekintetében. Míg a 2201/2003/EK rendelet e követelményt csak a láthatási jogot biztosító határozatok, és a gyermek visszavitelét elrendelő egyes határozatok esetében törölte el, e rendelet most egyetlen eljárást ír elő a szülői felelősségre vonatkozó összes határozat határon átnyúló végrehajtására vonatkozóan. Ennek eredményeként, e rendelet rendelkezéseire is figyelemmel, a valamely tagállam hatóságai által hozott határozatot úgy kell tekinteni, mintha a végrehajtás helye szerinti tagállamban hozták volna.

(34)A közokiratokat és a felek közötti azon megállapodásokat, amelyek valamely tagállamban végrehajthatók, az elismerésről és végrehajtásról szóló szabályok alkalmazásában a „ határozatokkal” egyenértékűként kell kezelni.

(35)A végrehajtás helye szerinti tagállam bíróságának kell elrendelnie az egyes végrehajtási rendelkezéseket, meghozni azon szükséges járulékos végzéseket, amelyeket a nemzeti végrehajtási jog előírhat, valamint utasítania az illetékes végrehajtó hatóságot a végrehajtásra. Amennyiben valamely tagállam határozatát további részletekkel kell pontosítani vagy ki kell igazítani ahhoz, hogy a végrehajtás helye szerinti tagállam nemzeti joga alapján végrehajtható legyen, az említett tagállam illetékes bíróságának el kell végeznie a szükséges pontosításokat vagy kiigazításokat, a határozat alapvető fontosságú elemeinek tiszteletben tartása mellett. Amennyiben egy láthatási jogot megadó határozat nem eléggé részletes vagy szükséges gyakorlati rendelkezések hiányoznak belőle, az ilyen kiegészítéseket a végrehajtás helye szerinti tagállamnak kell elrendelnie. Ha egy határozat olyan intézkedést vagy rendelkezést tartalmaz, amely nem ismert a címzett tagállam jogában, az említett intézkedést vagy rendelkezést, beleértve az abban foglalt jogokat is, amennyire lehetséges, hozzá kell igazítani az adott tagállam jogában létező, azonos joghatást kiváltó, valamint hasonló célokat követő intézkedéshez vagy rendelkezéshez.

(36)A valamely tagállamban hozott határozatnak egy másik tagállamban való, végrehajthatóvá nyilvánítás nélküli közvetlen végrehajtása nem veszélyeztetheti a védelemhez való jog tiszteletben tartását. Ezért az a személy, akinek ellenében a végrehajtást kérik, kérelmezheti a határozat elismerésének vagy végrehajtásának megtagadását, amennyiben úgy véli, hogy az elismerés megtagadásának e rendeletben foglalt valamely oka fennáll.

(37)Annak a félnek, aki jogorvoslati kérelmet nyújt be egy másik tagállamban hozott határozat végrehajtása ellen, amennyire lehetséges és a végrehajtás helye szerinti tagállam jogrendszerével összhangban ugyanabban az eljárásban az e rendelet 37. és 38. cikkében meghatározott, az elismerés vagy végrehajtás megtagadására vonatkozó okokon túlmenően hivatkoznia kell tudnia az e rendelet 40. cikkének (2) bekezdésének megfelelően meghatározott, a végrehajtás megtagadására vonatkozó okokra. Amennyiben a gyermek mindenek felett álló érdeke – a kellő életkorú és érettségi fokú gyermek kifogásolásának erőteljessége vagy a határozat meghozatala után a körülményekben bekövetkező egyéb változás miatt –összeegyeztethetetlen a határozat végrehajtásával, ez csak akkor vehető figyelembe, ha fontossága a közrendre vonatkozó kivételhez fogható. A végrehajtás megtagadására a nemzeti jog alapján rendelkezésre álló indokokra nem lehet hivatkozni. Amennyiben a végrehajtás megtagadása a kellő életkorú és érettségi fokú gyermek kifogásain alapszik, a végrehajtás helye szerinti tagállam illetékes hatóságainak mindazonáltal, a végrehajtás megtagadása előtt, minden megfelelő lépést meg kell tenniük arra, hogy felkészítsék a gyermeket a végrehajtásra és elnyerjék együttműködését.

(38)Annak érdekében, hogy egy másik tagállamban hozott határozat végrehajtásáról tájékoztassák azt a személyt, akivel szemben a végrehajtást kérték, a szóban forgó személy számára az első végrehajtási intézkedést megelőzően ésszerű határidőn belül kézbesíteni kell az e rendelet szerinti tanúsítványt, szükség esetén a határozatot is csatolva. E tekintetben első végrehajtási intézkedésnek az ilyen kézbesítést követő első végrehajtási intézkedést kell tekinteni.

ê 2201/2003 (24) preambulumbekezdés (kiigazott szöveg)

ð új szöveg

(39)A határozat végrehajtásának elősegítésére kibocsátott tanúsítvány igazolás ellen nincs helye jogorvoslatnak. Az tanúsítvány igazolás csak akkor helyesbíthető, ha lényeges tévedésről van szó, vagyis ha nem tükrözi megfelelően a határozatot. ðVissza kell vonni, ha azt – tekintettel az e rendeletben megállapított követelményekre – egyértelműen jogtalanul állították ki. ï

ò (új szöveg)

(40)Amennyiben a jogvita érdemére joghatósággal rendelkező hatóság ideiglenes intézkedéseket – beleértve a biztosítási intézkedéseket is – rendel el, e rendelet alapján biztosítani kell a fenti intézkedések szabad mozgását. Ugyanez vonatkozik azon ideiglenes intézkedésekre – beleértve a biztosítási intézkedéseket is –, amelyeket a jogvita érdemére joghatósággal nem rendelkező tagállami hatóság rendel el e rendelet 12. cikke alapján. A fenti intézkedések addig alkalmazandók, míg az e rendelet alapján a jogvita érdemére joghatósággal rendelkező tagállam illetékes hatósága meg nem hozza az általa szükségesnek ítélt intézkedéseket.

Ugyanakkor e rendelet alapján nem kell elismerni és végrehajtani azon ideiglenes intézkedéseket – beleértve a biztosítási intézkedéseket is –, amelyeket az alperes beidézése nélkül rendeltek el.

ê 2201/2003 (25) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(41)Szülői felelősséget érintő ügyekben  ÕA központi hatóságokatnak  kell kijelölni valamennyi tagállamban. A központi hatóságoknak támogatniuk kell a szülőket és illetékes hatóságokat a határon átnyúló ügyekben, és Õ  együtt kell működniük általános ügyekben és egyedi esetekben egyaránt, beleértve a családjogi viták békés rendezésének elősegítéséta szülői felelősséggelkapcsolatos ügyekben.  A fenti Õ E célból a központi hatóságoknak részt  kell venniük Õ vesznek a polgári és kereskedelmi ügyekben egy Európai Igazságügyi Hálózat létrehozásáról szóló, 2001. május 28-i a 2001/470/EK tanácsi határozat 46 által létrehozott, a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózatban.

ò (új szöveg)

(42)A szülői felelősség e rendelet hatálya alá tartozó egyedi eseteiben a központi hatóságoknak együtt kell működniük egymással a nemzeti hatóságok, valamint a szülői felelősség jogosultjainak támogatásában. Az ilyen támogatásnak magában kell foglalnia különösen a gyermek helyének meghatározását, közvetlenül vagy az illetékes hatóságokon keresztül, amikor ez az e rendelet szerinti kérelem végrehajtásához szükséges, valamint az eljárások céljából a gyermekkel kapcsolatos információk rendelkezésre bocsátását.

(43)Az (EU) 2016/679 rendeletet 47 kell alkalmazni a személyes adatok tagállamok általi, e rendelet alkalmazásában történő kezelésére.

(44)Valamely megkereső hatóság számára – a nemzeti eljárásjoga szerinti követelmények sérelme nélkül – lehetővé kell tenni, hogy saját belátása szerint szabadon választhasson a szükséges információk megszerzésére rendelkezésre álló különböző csatornák közül, például abban az esetben, ha bíróságok alkalmazzák az 1206/2001/EK tanácsi rendeletet a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózaton keresztül, különösen az e rendelet alapján létrehozott központi hatóságok, a bírók és kapcsolattartók hálózatán keresztül, vagy igazságügyi és közigazgatási hatóságok esetében az e területen működő szakosodott nem kormányzati szervezetén keresztül szerezve információt.

(45)Amennyiben indoklással kérelmeznek jelentést a gyermek helyzetéről vagy a gyermeket illetően folyamatban lévő eljárásokról vagy határozatokról, a megkeresett tagállam illetékes hatóságainak a nemzeti joguk szerint esetlegesen fennálló további követelmények nélkül eleget kell tenniük az ilyen megkeresésnek. A kérelemnek tartalmaznia kell azon eljárások leírását, amelyre az információt kérik, valamint a fenti eljárásokat kiváltó ténybeli helyzet ismertetését.

(46)A szülői felelősségre vonatkozó határozatot mérlegelő tagállam hatóságának jogában áll más tagállamok hatóságaitól kérni a gyermek védelme tekintetében releváns információk közlését, amennyiben a gyermek mindenek felett álló érdeke úgy kívánja. A körülményektől függően ez információkat tartalmazhat a gyermek szülőjét vagy testvéreit érintő eljárásokról és határozatokról, vagy arról, hogy a szülő képes-e gondoskodni a gyermekről vagy rendelkezik-e láthatással.

(47)Amennyiben a gyermekhez, az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési joga szerint de facto családi kötelékekkel fűződő személy egy tagállamban tartózkodik, és a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti másik tagállamban kíván láthatási eljárásokat kezdeményezni, a fenti személy számára lehetővé kell tenni, hogy közvetlenül kapcsolatba lépjen a tartózkodási helye szerinti tagállam illetékes hatóságaival, és kérje annak megállapítását, hogy alkalmas a láthatásra és a láthatás milyen feltételek mellett mérlegelhető, hogy ezt követően e megállapításokat felhasználhassa az e rendelet szerint joghatósággal bíró tagállamban folytatott eljárások során. A láthatást kérő személy tartózkodási helye szerinti tagállam illetékes hatóságainak akkor is rendelkezésre kell bocsátaniuk a fenti információkat, ha azt az e rendelet alapján joghatósággal rendelkező másik tagállam hatóságai kérik.

(48)Mivel a szülői felelősségre vonatkozó ügyekben az idő kulcsfontosságú, a 64. és 65. cikk alapján tett megkeresésekre a választ két hónapon belül továbbítani kell.

(49)Amennyiben valamely tagállam hatósága már határozatot hozott szülői felelősségre vonatkozó ügyekben vagy ilyen határozatot mérlegel, és a végrehajtásra egy másik tagállamban kerül sor, a hatóság segítséget kérhet a másik tagállamtól a határozat végrehajtásához. Ez alkalmazandó például az olyan felügyelet melletti láthatást odaítélő határozatokra, amelyet egy, a láthatást elrendelő határóság helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban kell végrehajtani, vagy az olyan határozatokra, amelyek a határozat végrehajtásának helye szerinti tagállam illetékes hatóságainak más kísérő intézkedéseit érintik.

(50)Amennyiben valamely tagállam hatósága a gyermek más tagállamban élő nevelőszülőknél vagy intézetben való elhelyezését mérlegeli, az elhelyezés előtt konzultációs eljárást kell folytatni mindkét érintett tagállam központi hatóságain keresztül. Az elhelyezést mérlegelő hatóságnak az elhelyezés elrendelése előtt meg kell szereznie azon tagállam illetékes hatóságának belegyezését, amelyben a gyereket elhelyezni kívánja. Mivel az elhelyezések általában sürgős intézkedések a célból, hogy a gyermeket kimozdítsák a mindenek felett álló érdekét veszélyeztető helyzetből, ilyen határozatok esetében az idő létfontosságú. A konzultációs eljárás felgyorsítása érdekében ezért e rendelet kizárólagos jelleggel megállapítja a kérelemre vonatkozó követelményeket, és válaszadási határidőt szab azon tagállam számára, amelyben a gyermeket elhelyezni kívánják. A beleegyezés megadására vagy megtagadására vonatkozó feltételekre ugyanakkor továbbra is a megkeresett tagállam nemzeti joga irányadó.

(51)A gyermek hosszú távú külföldi elhelyezésének összhangban kell lenni az EU Alapjogi Chartája 24. cikkének (3) bekezdésével (a szülőkkel való személyes kapcsolattartás fenntartásához való jog) és az Egyesült Nemzetek Szervezete gyermekjogi egyezményének rendelkezéseivel, különösen annak 8., 9. és 20. cikkével. A megoldások mérlegelésekor kellően figyelembe kell venni a gyermek nevelésében megkívánt folyamatosság szükségességét, valamint nemzetiségi, vallási, kulturális és nyelvi származását.

ê 2201/2003 (26) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(52)A Bizottságnak nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie és frissítenie kell a tagállamok által a bíróságok és jogorvoslati eljárások tekintetében tagállamok által közölt jegyzékét  információkat Õ .

ê 2201/2003 (27) preambulumbekezdés

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal  48 összhangban kell elfogadni.

ò (új szöveg)

(53)Az e rendelet hatálya alá tartozó határozatok, közokiratok és megállapodások elismerésével vagy végrehajtásával kapcsolatban használandó tanúsítványok aktualizálásának biztosítása érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el e rendelet I–III. mellékletének módosításaira vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében a Tanácsnak minden dokumentumot a tagállami szakértőkkel egyidejűleg kell megkapnia, és szakértőiknek következetesen lehetőséget kell biztosítani a Bizottság szakértői csoportjainak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó ülésein való részvételre.

ê 2201/2003 (28) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Ez a rendelet az 1347/2000/EK rendelet helyébe lép, amely következésképpen hatályát veszti.

ê 2201/2003 (29) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(54)E rendelet megfelelő működéséhez a Bizottságnak felül kell vizsgálnia  értékelnie kell Õ annak alkalmazását és javaslatot kell tennie a szükséges módosításokra.

ê 2201/2003 (30) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(55)ð [Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke, valamint 4a. cikkének (1) bekezdésével összhangban és e jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, Írország nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.] ï [Az Egyesült Királyság és Írország, Aaz Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó  Európai Unió működéséről szóló Õ szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak  a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló Õ helyzetéről szóló  21. Õ jegyzőkönyv 3. cikkével  és 4a. cikkének (1) bekezdésével Õ összhangban,  az Egyesült Királyság és Írország Õ bejelentették, hogy részt kívánnak venni ennek a értesítésben fejezte ki részvételi szándékát e rendeletnek az elfogadásában és alkalmazásában.

ê 2201/2003 (31) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(56)Dánia, aAz Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó Unió működéséről szóló szerződéshez mellékelt csatolt, Dánia helyzetéről szóló  22. Õ jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban Dánia e rendelet elfogadásában nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, ezért e rendelet rá nem hatályos, alkalmazása rá nem vontakozik az nem kötelező és nem alkalmazandó.

ê 2201/2003 (32) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(57)Mivel e rendelet célkitűzéseit ð – a határozatok elismerésére és végrehajtására irányadó nemzeti szabályokban mutatkozó eltérések miatt ï a tagállamok nem tudják kellően kielégítően megvalósítani, és  de Õ ezért azok ð e rendelet közvetlen alkalmazhatósága és kötelező ereje okán ï közösségi  uniós Õ szinten jobban megvalósíthatók, az Közösség  Unió Õ intézkedéseket fogadhat el az  Európai Unióról szóló Õ sSzerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvével összhangban. Az említett cikkben meghatározott foglalt arányosság elvével összhangban nem haladja meg a célkitűzések eléréshez szükséges mértéket.,

ê 2201/2003 (33) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Ez a rendelet elismeri az alapvető jogokat és betartja az Európai Unió alapjogi chartájának elveit. Különösen arra törekszik, hogy biztosítsa a gyermek alapvető jogainak tiszteletben tartását, ahogyan azt az Európai Unió alapjogi chartájának 24. cikke előírja,

ê 2201/2003 (kiigazított szöveg)

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ALKALMAZÁSI KÖR HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Hatály

(1) Ezt a rendeletet a bíróság  az igazságügyi vagy közigazgatási hatóság Õ jellegétől függetlenül az alábbiakkal kapcsolatos polgári ügyekben kell alkalmazni:

a)a házasság felbontása, különválás és a házasság érvénytelenítése;

b)a szülői felelősség megállapítása, gyakorlása, átruházása, korlátozása vagy megszüntetése.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett ügyek  magukban foglalják Õ különösen a következőketkel foglalkoznak:

a)felügyeleti jog és kapcsolattartási jog;

b)gyámság, gondnokság és hasonló intézmények;

c) a gyermek személyének, illetve vagyonának gondozásával megbízott olyan személyek vagy szervek kijelölése és feladatai, amelyek képviselik vagy támogatják a gyermeket;

d)a gyermek nevelőszülőknél való elhelyezése vagy intézményi gondozásba helyezése;

e)a gyermek védelmét célzó intézkedések a gyermek vagyonának kezelésével, megóvásával vagy rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban.

(3) Ez a rendelet nem  vonatkozik Õ alkalmazandó:

a)a szülő-gyermek kapcsolat megállapítására vagy vitatására;

b)örökbefogadásra vonatkozó határozatokra, örökbefogadást előkészítő intézkedésekre vagy az örökbefogadás érvénytelenítésére, illetve visszavonására;

c)a gyermek családi nevére és utóneveire;

d)a nagykorúvá válásra;

e)a tartási kötelezettségre;

f) a célvagyonra (trust) és az öröklésre;

g)gyermekek által elkövetett bűncselekmények eredményeként tett intézkedésekre.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában  az alábbi fogalommeghatározások alkalmazandók Õ:

(1) „bíróság  hatóság Õ ”: a tagállamok valamennyi, az 1. cikk alapján az e rendelet hatálya alá tartozó ügyekben joghatósággal rendelkező  igazságügyi vagy közigazgatási  Õ hatósága;

(2) „bíró”: az a bíró vagy olyan tisztviselő, aki az  e Õ rendelet hatálya alá tartozó ügyekben eljáró bírókkal egyenértékű hatáskörökkel rendelkezik;

(3) „tagállam”: Dánia kivételével az összes tagállam;

(4) „határozat”:  valamely tagállam hatóságának Õ a házasság felbontásaára, a különválásra, vagy a házasság érvénytelenítéseére, valamint a szülői felelősségre vonatkozó  rendelete, végzése vagy ítélete Õ határozat, amelyet egy tagállam bírósága mond ki, függetlenül a határozat elnevezésétől, ideértve az ítéletet vagy végzést;

(5) „az eredeti eljárás helye szerinti tagállam”: az a tagállam, ahol  amelyben Õ a végrehajtandó határozatot  meghozták Õ kibocsátották;

(6) „végrehajtás helye szerinti tagállam”: az a tagállam, ahol  amelyben Õ a határozatot végre kell hajtani;

ò (új szöveg)

(7) „gyermek”: bármely 18 éven aluli személy;

ê 2201/2003 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

7(8) „szülői felelősség”: egy gyermek személyével, illetve vagyonával kapcsolatos valamennyi jog és kötelesség, amelyet valamely természetes vagy jogi személy határozat, jogszabály hatálya, illetve jogilag kötelező megállapodás útján gyakorol., A szülői felelősség magában foglalja  ideértve Õ a felügyeleti jogot és a láthatási jogot is;

8(9) a „szülői felelősség gyakorlója”: olyan személy  , intézmény vagy más szerv Õ , aki/amely szülői felelősséget gyakorol egy gyermek felett;

9(10) „felügyeleti jog”: a gyermek gondozásával kapcsolatos jogok és kötelességek, és különösen a gyermek tartózkodási helye meghatározásának joga  , ideértve olyan helyzeteket is, amikor határozat vagy jogszabály hatálya alapján, Õ  illetve azon tagállam joga szerint jogilag kötelező megállapodás útján, ahol a gyermek szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, Õ  a szülői felelősség egyik gyakorlója nem határozhat a gyermek tartózkodási helyéről a szülői felelősség másik gyakorlójának hozzájárulása nélkül Õ ;

10(11) „láthatási jog”: különösen a gyermek  láthatásához való jog, ideértve Õ korlátozott időre való elvitelének joga a szokásos tartózkodási helyétől eltérő helyre való korlátozott időre történő elvitelének jogát;

11(12) „jogellenes elvitel vagy visszatartás”: egy gyermek elvitele vagy visszatartása;

a) amennyiben azt sérti a határozat vagy jogszabály hatálya alapján, illetve azon tagállam joga szerint jogilag kötelező megállapodás útján szerzett felügyeleti jogokat, ahol a gyermek közvetlenül az elvitel vagy visszatartás előtt szokásos tartózkodási hellyel rendelkezett; és

b) feltéve, hogy az elvitel vagy visszatartás időpontjában a felügyeleti jogokat közösen vagy önállóan ténylegesen gyakorolták, vagy gyakorolták volna, ha az elvitelre vagy visszatartásra nem kerül sor. A felügyeletet közösen gyakoroltnak kell tekinteni, ha határozat vagy jogszabály hatálya értelmében a szülői felelősség egyik gyakorlója nem határozhat a gyermek tartózkodási helyéről a szülői felelősség másik gyakorlójának hozzájárulása nélkül.

II. FEJEZET

JOGHATÓSÁG

1. SZAKASZ

A házasság felbontása, a különválás és a házasság érvénytelenítése

3. cikk

Általános joghatóság

(1) A házasság felbontásával, a különválással vagy a házasság érvénytelenítésével kapcsolatos ügyekben annak a tagállamnak a bíróságai  hatóságai Õ rendelkeznek joghatósággal:

a) amelynek területén:

–a házastársak szokásos tartózkodási hellyel rendelkeznek, vagy

–a házastársak legutóbb szokásos tartózkodási hellyel rendelkeztek, amennyiben egyikük még mindig ott tartózkodik, vagy

–az alperes szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, vagy

–közös kérelem esetén a házastársak egyike szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, vagy

–a kérelmező szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, ha a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább egy évig ott tartózkodott, vagy

–a kérelmező szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, amennyiben a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább hat hónapig ott tartózkodott, és vagy az adott tagállam állampolgára, vagy az Egyesült Királyság és Írország esetében ott van a "domicile"-ja (lakóhelye);

b) amelynek mindkét házastárs állampolgára, illetve az Egyesült Királyság és Írország esetében mindkét házastárs ott rendelkezik "domicile"-lal (lakóhellyel).

(2) E rendelet alkalmazásában a "domicile" (lakóhely) megegyezik az Egyesült Királyság és Írország jogrendszerében alkalmazott kifejezés jelentésével.

4. cikk

Viszontkereset

Az a  hatóság Õ bíróság, amely előtt a 3. cikk alapján az eljárás folyamatban van, joghatósággal rendelkezik a viszontkereset megvizsgálására is, amennyiben az e rendelet hatálya alá tartozik.

5. cikk

A különválás házasságfelbontássá történő változtatása

A 3. cikk sérelme nélkül annak a tagállamnak az a bírósága  hatósága Õ, amely a különválásról határozatot hozott, joghatósággal rendelkezik ennek a határozatnak házasságfelbontássá történő változtatására is, ha az adott tagállam joga így rendelkezik.

7 6. cikk

Fennmaradó joghatóság

(1) Amennyiben egyetlen tagállam bírósága  hatósága Õ sem rendelkezik joghatósággal a 3., 4. és 5. cikk alapján, a joghatóságot minden tagállamban az adott  tagállam Õ állam joga határozza meg.

6. cikk

A 3., 4. és 5. cikk szerinti joghatóság kizárólagos jellege

 (2) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó olyan felperesre, Õ Azon házastárs ellen aki:

a) valamely tagállam területén szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik; vagy

b) valamely tagállam állampolgára, vagy az Egyesült Királyság és Írország tekintetében aki "domicile"-lal (lakóhellyel) rendelkezik az utóbbi tagállamok egyikének területén,.

más tagállamban kizárólag a 3., 4. és 5. cikknek megfelelően indítható eljárás.

2(3) Olyan alperessel szemben, aki egy tagállamban nem rendelkezik szokásos tartózkodási hellyel, és nem állampolgára egyetlen tagállamnak sem, illetve az Egyesült Királyság és Írország esetében nem rendelkezik "domicile"-lal (lakóhellyel) az utóbbi tagállamok egyikének területén sem, bármely tagállam olyan állampolgára, aki más tagállam területén szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, ez utóbbi tagállam állampolgáraihoz hasonlóan igénybe veheti az ebben az államban  tagállamban Õ alkalmazandó joghatósági szabályokat.

2. SZAKASZ

Szülői felelősség

8 7. cikk

Általános joghatóság

(1) Egy tagállam bíróságai  hatóságai Õ joghatósággal rendelkeznek olyan gyermek feletti szülői felelősségre vonatkozó ügyekben, aki a bíróság megkeresésékor az adott tagállamban szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik. ð Amennyiben egy gyermek jogszerűen költözik egyik tagállamból egy másikba, és ott új szokásos tartózkodási helyet szerez, az új szokásos tartózkodási hely szerinti tagállam hatóságai rendelkeznek joghatósággal. ï

(2) Az (1) bekezdést a 9. 8., 10. 9. és 12. 10. cikk rendelkezéseire figyelemmel kell alkalmazni.

9 8. cikk

A gyermek korábbi szokásos tartózkodási helye szerinti joghatóság fennmaradása  a láthatási jog tekintetében Õ  

(1) Amennyiben egy gyermek jogszerűen költözik az egyik tagállamból egy másikba költözik, és ott új szokásos tartózkodási helyet szerez, a gyermek korábbi szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam  hatóságai Õ bíróságai a 8. cikk kivételével fenntartják joghatóságukat a költözést követő három hónapos időtartamig fenntartják joghatóságukat abból a célból, hogy módosítsák a gyermek elköltözése előtt az említett tagállamban kibocsátott, láthatási jogokról meghozott határozatot, amennyiben a láthatási jogokról szóló határozat szerinti láthatási jogok jogosultjának szokásos tartózkodási helye továbbra is a gyermek korábbi szokásos tartózkodási helye szerinti tagállamban található.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható akkor, ha a láthatási jogok (1) bekezdésben említett jogosultja elfogadta a gyermek új szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam bíróságainak  hatóságainak Õ joghatóságát azáltal, hogy részt vesz az említett bíróságok  hatóságok Õ előtt folyó eljárásokban azok joghatóságának vitatása nélkül.

10 9. cikk

Joghatóság a gyermek jogellenes elvitele esetében

A gyermek jogellenes elvitele vagy visszatartása esetében azon tagállam bíróságai  hatóságai Õ , amelyben az elvitelt vagy visszatartást közvetlenül megelőzően a gyermek szokásos tartózkodási hellyel rendelkezett, mindaddig megtartják joghatóságukat, amíg a gyermek másik tagállamban szokásos tartózkodási helyet nem szerez, és:

a) minden felügyeleti joggal rendelkező személy, intézmény vagy más szerv el nem fogadja az elvitelt vagy visszatartást;

vagy

b) a gyermek legalább egy éve tartózkodik az említett másik tagállamban azt követően, hogy a felügyeleti joggal rendelkező személy, intézmény vagy más szerv tudomást szerzett, illetve tudomást szerezhetett a gyermek tartózkodási helyéről, és a gyermek beilleszkedett új környezetében, továbbá a következő feltételek közül legalább egy teljesül:

i. egy éven belül azt követően, hogy a felügyeleti jog gyakorlója tudomást szerzett vagy tudomást kellett szereznie a gyermek tartózkodási helyéről, nem nyújtottak be a visszavitel iránti kérelmet annak a tagállamnak az illetékes hatóságaihoz, ahová a gyermeket elvitték, illetve amelyben visszatartották;

ii. a felügyeleti jogok gyakorlója által benyújtott visszaviteli kérelmet visszavonták és nem nyújtottak be új kérelmet az i. pontban. bekezdésben meghatározott határidőn belül;

ò (új szöveg)

iii. a felügyeleti jog gyakorlója által benyújtott visszavitel iránti kérelmet az 1980. évi Hágai Egyezmény 13. cikkétől eltérő indokkal utasították vissza;

ê 2201/2003 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

iii iv. a 11 26. cikk (7) (3) bekezdése alapján lezárták azt az ügyet, amelyet azon tagállam bírósága előtt folytattak, ahol a gyermek közvetlenül a jogellenes elvitel, illetve visszatartás előtt szokásos tartózkodási hellyel rendelkezett;

iv v. a gyermek visszaviteléről nem rendelkező, felügyeletről szóló határozatot hoztak annak a tagállamnak a bíróságai  hatóságai Õ , ahol a gyermek közvetlenül a jogellenes elvitel, illetve visszatartás előtt szokásos tartózkodási hellyel rendelkezett.

12 10. cikk

Megállapodás a joghatóságról  Bíróság megválasztása járulékos és önálló eljárásokra vonatkozóan Õ

(1) A házasság felbontása, a különválás vagy a házasság érvénytelenítése iránti kérelemben a 3. cikk alapján joghatósággal rendelkező tagállam bíróságai akkor rendelkeznek joghatósággal az adott kérelemmel összefüggő, szülői felelősségre vonatkozó ügyekben is, amennyiben  az alábbi feltételek teljesülnek Õ:

a) legalább az egyik házastárs a gyermekkel kapcsolatos szülői felelősséget gyakorol; és

b) a házastársak és a szülői felelősség gyakorlói ð legkésőbb ï a bíróság megkeresésének időpontjában ð vagy – amennyiben a szóban forgó tagállam joga úgy rendelkezik – az e fenti eljárások alatt ï kifejezetten vagy más egyértelmű módon elfogadták a bíróságok joghatóságoát; a bíróság megkeresésének időpontjában, és

 c) a joghatóság Õ az a gyermek  mindenek felett álló Õ érdekéeit legjobban szolgálja;

(2) Az (1) bekezdésben megállapított joghatóság azonnal megszűnik, amint:

a) a házasság felbontására, a különválásra vagy a házasság érvénytelenítésére vonatkozó kérelemről szóló nek helytadó vagy azt elutasító határozat jogerőre emelkedik; vagy Õ

b) az a) pontban említett  határozat jogerőre emelkedésének Õ időpontjában még folyamatban lévő, a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban hozott határozat jogerőre emelkedik; vagy Õ

c) az a) és b) pontban említett eljárások más okból befejeződnek.

(3) Valamely tagállam bíróságai joghatósággal rendelkeznek a szülői felelősséggel kapcsolatban az (1) bekezdésben említett eljárásoktól eltérő eljárások esetében is, amennyiben  az alábbi feltételek teljesülnek Õ :

a) a gyermeket szoros kötelék fűzi az említett tagállamhoz, különösen ha a szülői felelősség jogosultjainak egyike szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik az adott tagállamban vagy a gyermek az adott tagállam állampolgára; és

b) az eljárás valamennyi részes fele ð legkésőbb ï a bíróság megkeresésének időpontjában ð vagy – amennyiben a szóban forgó tagállam joga úgy rendelkezik – a fenti eljárások alatt ï kifejezetten vagy más egyértelmű módon elfogadta a bíróságok joghatóságoát; a bíróság megkeresésének időpontjában, és

 c) a joghatóság Õ az a gyermek mindenek felett álló érdekéeit legjobban szolgálja;

ò (új szöveg)

(4)    A (3) bekezdésben megállapított joghatóság azonnal megszűnik, amint az eljárás jogerős határozatot eredményezett.

(5)    Amennyiben a szülői felelősséggel kapcsolatos eljárásban érintett összes fél elfogadja az (1) vagy (3) bekezdésben említett joghatóságot, a felek megállapodását bíróságon jegyzőkönyvezik a bíróság helye szerinti tagállam jogával összhangban.

ê 2201/2003 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

4(6) Amennyiben a gyermek egy olyan harmadik állam területén rendelkezik szokásos tartózkodási hellyel, amely nem szerződő fele a szülői felelősséggel és a gyermekek védelmét szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos együttműködésről, valamint az ilyen ügyekre irányadó joghatóságról, alkalmazandó jogról, elismerésről és végrehajtásról szóló, 1996. október 19-én kelt Hágai Egyezménynek  (a továbbiakban: a Hágai Egyezmény) Õ , az e cikk szerinti joghatóság úgy tekintendő, mint amely a gyermek érdekét szolgálja, különösen ha megállapítják, hogy nincs lehetőség eljárás lefolytatására az adott harmadik államban.

13 11. cikk

A gyermek jelenléte szerinti joghatóság

(1) Amennyiben a gyermek szokásos tartózkodási helye nem állapítható meg, és a 12 10. cikk alapján nem határozható meg a joghatóság, annak a tagállamnak a bíróságai  hatóságai Õ rendelkeznek joghatósággal, amelynek területén a gyermek jelen van.

(2) Az (1) bekezdést kell alkalmazni a menekült gyermekekre, illetve azokra a gyermekekre is, akiket a hazájukban zajló zavargások miatt külföldre telepítettek át.

20 12. cikk

Ideiglenes intézkedések, beleértve a védelmi intézkedéseket is

(1) Sürgős esetben e rendelet rendelkezései nem gátolják azon a tagállam bíróságait  hatóságai, Õ ð amelyben a gyermek vagy a gyermek vagyona található, joghatósággal rendelkeznek arra, hogy a szóban forgó gyermek vagy vagyona tekintetében ï abban, hogy az e tagállam joga szerint alkalmazható ideiglenes intézkedéseket –a védelmi intézkedéseket is beleértve – hozzanak a területükön található személyek vagy vagyontárgyak tekintetében, akkor is, ha a rendelet szerint más tagállam bírósága rendelkezik joghatósággal az ügy érdemében.

ò (új szöveg)

Amennyiben a gyermek mindenek felett álló érdekének védelme úgy kívánja, az a hatóság, amely a biztosítási intézkedéseket hozta, közvetlenül vagy a 60. cikk szerint kijelölt központi hatóságon keresztül tájékoztatja az e rendelet alapján az ügy érdemét illetően joghatósággal rendelkező tagállam hatóságát.

ê 2201/2003 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(2) Az (1) bekezdés  alapján hozott Õ említett intézkedések hatályukat vesztik,  amint Õ ha az e rendelet szerint az érdemi ügyet tekintve joghatósággal rendelkező tagállam bírósága  hatósága Õ megtette az általa megfelelőnek ítélt intézkedéseket.

14 13. cikk

Fennmaradó joghatóság

Amennyiben egyetlen tagállam bírósága  hatósága Õ sem rendelkezik joghatósággal a 8 7–13 11. cikk alapján, a joghatóságot minden tagállamban az adott  tagállam Õ állam joga határozza meg.

15 14. cikk

Áttétel az ügy tárgyalására alkalmasabb  tagállamhoz Õ bírósághoz

(1) Kivételes esetben, és ha ez megfelel a gyermek mindenek felett álló alapvető érdekének megfelel, valamely tagállamnak az ügy érdemét érdemi ügyet illetően joghatósággal rendelkező bíróságai  hatóságai Õ , amennyiben úgy ítélik meg, hogy egy másik tagállam, amelyhez a gyermeket szoros kötelék fűzi,  hatósága Õ alkalmasabb az ügy vagy annak egy meghatározott része tárgyalásához:

a) felfüggeszthetik az adott ügyet  eljárást Õ vagy annak egy részét, és felkérhetik a feleket arra, hogy terjesszenek kérelmet az említett másik tagállam bírósága  illetékes hatósága Õ elé a (4) bekezdéssel összhangban; vagy

b) felkérhetik egy másik tagállam bíróságát  illetékes hatóságát Õ arra, hogy vállalja a joghatóságot az (5) bekezdéssel összhangban.

(2) Az (1) bekezdést kell alkalmazni:

a) az egyik fél kérelmére; vagy

b) a bíróság  hatóság Õ hivatalbóli indítványára; vagy

c) egy másik olyan tagállam bíróságától  hatóságától Õ származó kérelem esetén, amelyhez a gyermeket szoros kötelék fűzi, a (3) bekezdéssel összhangban.

A bíróság  hatóság Õ hivatalból, illetve egy másik tagállam bíróságának  hatóságának Õ kérelme alapján végrehajtott áttételt legalább az egyik félnek el kell fogadnia.

(3) A gyermek akkor tekintendő úgy, mint akit szoros kötelék fűz valamely tagállamhoz az (1) bekezdésben említettek szerint, amennyiben az adott tagállam:

a) vált a gyermek szokásos tartózkodási helyévé azt követően, hogy az (1) bekezdésben említett bíróságot  hatóságot Õ megkeresték; vagy

b) a gyermek korábbi szokásos tartózkodási helye; vagy

c) a gyermek állampolgársága szerinti hely; vagy

d) a szülői felelősség jogosultjának szokásos tartózkodási helye; vagy

e) az a hely, ahol a gyermek vagyona található, és az ügy a gyermek védelmét szolgáló intézkedésekre vonatkozik e vagyon kezelésével, megóvásával vagy rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban.

(4) A tagállamnak az érdemi ügyet tekintve joghatósággal rendelkező bírósága  hatósága Õ határidőt állapít meg, amelyen belül a másik tagállam bíróságait  hatóságait Õ meg kell keresni az (1) bekezdéssel összhangban.

Amennyiben a bíróságokat  hatóságokat Õ nem keresik meg az adott  fenti Õ határidőn belül, a megkeresett bíróság  hatóság Õ folytatja a joghatóság gyakolását a 8–14. 7–11. és 13. cikkel összhangban.

(5) Az említett másik tagállam bíróságai  hatóságai Õ – amennyiben az ügy sajátos körülményei folytán az a gyermek alapvető érdekeit szolgálja – a  kérelem kézhezvételétől számított Õ megkeresésüket követő hat héten belül fogadhatják el a joghatóságot az (1) bekezdés a) és pontjával, illetve az (1) bekezdés b) pontjával összhangban. Ebben az esetben az elsőként megkeresett bíróság  hatóság Õ megállapítja joghatóságának hiányát. Ellenkező esetbengyébként az elsőként megkeresett bíróság  hatóság Õ folytatja a joghatóság gyakorlását a 8–14. 7–11. és 13. cikkel összhangban.

(6) A bíróságok  hatóságok Õ együttműködnek e cikk alkalmazásában, akár közvetlenül, akár az 53 60. cikk szerint kjelölt központi hatóságon keresztül, ð vagy a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózaton keresztül ï .

3. SZAKASZ

Közös rendelkezések

16 15. cikk

A bíróság megkeresése

(1) Egy bíróság megkeresettnek tekintendő:

a) az eljárást megindító irat, illetve azzal egyenértékű irat bírósághoz történő benyújtásának időpontjában, amennyiben a kérelmező ezt követően nem mulasztja el az alperes részére történő kézbesítés érdekében számára előírt intézkedések megtételét; vagy

b) amennyiben az iratot a bírósághoz való benyújtás előtt kell kézbesíteni, abban az időpontban, amikor azt a kézbesítésért felelős hatóság megkapja, feltéve hogy a kérelmező a későbbiekben nem mulasztja el az iratnak a bírósághoz történő benyújtása érdekében számára előírt intézkedések megtételét.

ò (új szöveg)

16. cikk

Előkérdések

Amennyiben a valamely tagállam hatósága előtt folytatott eljárás kimenetele az e rendelet hatálya alá tartózó előkérdés elbírálásától függ, a fenti hatóság elbírálhatja a szóban forgó kérdést.

ê 2201/2003 (kiigazított szöveg)

17. cikk

A joghatóság vizsgálata

Amennyiben valamely tagállam bíróságához  hatóságához Õ olyan keresetet nyújtanak be, amely tekintetében e rendelet értelmében nem rendelkezik joghatósággal, és amely tekintetében e rendelet értelmében más tagállam bírósága  hatósága Õ joghatósággal rendelkezik, a bíróság  hatóság Õ hivatalból megállapítja joghatóságának hiányát.

18. cikk

Az elfogadhatóság vizsgálata

(1) Amennyiben az alperes, aki egy másik államban rendelkezik szokásos tartózkodási hellyel, mint az a tagállam, ahol az eljárás megindult, nem jelenik meg, a joghatósággal rendelkező bíróság az eljárást felfüggeszti, amíg meg nem bizonyosodik arról, hogy az alperes a védelméről történő intézkedéshez megfelelő időben átvette az eljárást megindító vagy egy azzal egyenértékű iratot, illetve az ehhez szükséges minden intézkedés megtörtént.

(2) Az 1348/2000/EK 1393/2007/EK rendelet 19. cikkét kell alkalmazni az e cikk (1) bekezdéseének rendelkezései helyett, ha az eljárást megindító iratot vagy azzal egyenértékű iratot a fent említett rendelet alapján kellett továbbítani egyik tagállamból a másikba.

(3) Amennyiben az 1348/2000/EK 1393/2007/EK rendelet rendelkezései nem alkalmazhatók, a polgári, és kereskedelmi ügyekben keletkezett bírósági és bíróságon kívüli iratok külföldön történő kézbesítéséről szóló, 1965. november 15-én kelt Hágai Egyezmény 15. cikkét kell alkalmazni, amennyiben az eljárást megindító iratot, illetve egy azzal egyenértékű iratot a fent említett egyezmény alapján kellett külföldre továbbítani.

19. cikk

Perfüggőség és összefüggő eljárások

(1) Amennyiben ugyanazon felek közötti házasságfelbontással, különválással vagy a házasság érvénytelenítésével kapcsolatos eljárást különböző tagállamok bíróságai  hatóságai Õ előtt indítottak, a később megkeresett bíróság  hatóság Õ az elsőként megkeresett bíróság  hatóság Õ joghatóságának megállapításáig hivatalból felfüggeszti az eljárást.

(2) Amennyiben azonos jogalapból származó, ugyanarra a gyermekre vonatkozó szülői felelőséggel kapcsolatos eljárást különböző tagállamok bíróságai  hatóságai Õ előtt indítottak, a később megkeresett bíróság  hatóság Õ az elsőként megkeresett bíróság  hatóság Õ joghatóságának megállapításáig hivatalból felfüggeszti az eljárást.

(3) Amennyiben az elsőként megkeresett bíróság  hatóság Õ joghatóságát megállapítják, a később megkeresett bíróság az előbbi bíróság  hatóság Õ javára megállapítja saját joghatóságának hiányát.

Ebben az esetben az a fél, aki a később megkeresett bíróságnál  hatóságnál Õ indított eljárást, azt az elsőként megkeresett bíróságnál  hatóságnál Õ is megindíthatja.

ò (új szöveg)

20. cikk

A gyermek véleménynyilvánításhoz való joga

A tagállamok hatóságai – az e fejezet 2. szakasza szerinti joghatóságuk gyakorlásakor – biztosítják, hogy az ítélőképessége birtokában lévő gyermek tényleges és hatékony lehetőséget kapjon arra, hogy az eljárások alatt szabadon kifejezhesse véleményét.

A hatóság – a gyermek korára és érettségi fokára figyelemmel – kellően tekintetbe veszi a gyermek véleményét, és megfontolásait határozatában dokumentálja.

ê 2201/2003 (kiigazított szöveg)

III. FEJEZET

 A GYERMEK JOGELLENES ELVITELE Õ

11 21. cikk

A gyermek visszavitele  az 1980. évi Hágai Egyezmény alapján Õ

1. A 22–26. cikket (2)–(8) bekezdést kell alkalmazni, amennyiben egy a felügyeleti jogokat  gyakorló személy, intézmény vagy más szerv a felügyeleti jogok  vélt megsértése miatt Õ egy tagállam illetékes hatóságaihoz  bíróságához Õ folyamodik azért, hogy azok a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. október 25-i Hágai Egyezmény (a továbbiakban: az 1980. évi Hágai Egyezmény) alapján hozzon határozatbanot  rendeljék el Õ annak érdekében, hogy kérelmezze annak a gyermeknek a visszavitelét, akit közvetlenül a jogellenes elvitel, illetve visszatartás előtti szokásos tartózkodási helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamba jogellenesen elvittek, illetve ott visszatartottak.

ò (új szöveg)

22. cikk

A helyi joghatóság összpontosítása

A tagállamok biztosítják, hogy a gyermek visszavitele iránti, a 21. cikkben említett kérelmeket korlátozott számú bíróságra összpontosítsák. E bíróságokat minden tagállam közli a Bizottsággal a 81. cikk szerint.

ê 2201/2003 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

23. cikk

 Gyorsított eljárások és közvetítés Õ

3(1) Annak a bíróságnak, amelyhez az (1) bekezdésben említettek szerint a gyermek visszavitele iránti,  a 21. cikkben említett Õ kérelmet nyújtanak be, a lehető leggyorsabban kell eljárnia a kérelemmel kapcsolatban, igénybe véve a nemzeti jogában  szerint Õ rendelkezésre álló leggyorsabb eljárásokat.

Az első albekezdés sérelme nélkül, a bíróság ð minden bírósági szint ï – amennyiben rendkívüli körülmények nem gátolják meg – a kérelem  vagy jogorvoslat Õ benyújtását követően legkésőbb hat héten belül határozatot hoz  , kivéve, ha azt rendkívüli körülmények meggátolják Õ .

ò (új szöveg)

(2)     A bíróság az eljárás során a lehető leghamarabb megvizsgálja, hogy a felek hajlandóak-e részt venni közvetítésben a célból, hogy a gyermek mindenek felett álló érdekében elfogadott megoldást találjanak, feltéve, hogy ez nem késlelteti szükségtelenül az eljárást.

ê 2201/2003 (kiigazított szöveg)

24. cikk

 A gyermek meghallgatása az 1980. évi Hágai Egyezmény szerinti visszatérési eljárás során Õ

2. Az 1980. évi Hágai Egyezmény 12. és 13. cikkének alkalmazásakor  a bíróság Õ biztosítjaani kell, hogy a gyermek lehetőséget kapjon  véleményének kifejezésére e rendelet 20. cikkével összhangban Õ az eljárások során történő meghallgatásra, kivéve ha ez a gyermek életkora vagy érettségi szintje miatt nem tűnik célszerűnek.

25. cikk

 A gyermek visszavitelére vonatkozó eljárás Õ

4(1) A bíróság nem utasíthatja el a gyermek visszavitelére irányuló kérelmet az 1980. évi Hágai Egyezmény 13b. cikke első bekezdésének b) pontja alapján, amennyiben megállapítják, hogy megfelelő intézkedések történtek annak érdekében, hogy visszavitele után biztosítsák a gyermek védelmét.

ò (új szöveg)

E célból a bíróság:

a)    a központi hatóságok segítségével vagy a polgári és kereskedelmi ügyekben létrehozott Európai Igazságügyi Hálózaton keresztül együttműködik azon tagállam illetékes hatóságaival, amelyben a gyermek közvetlenül a jogellenes elvitel vagy visszatartás előtt szokásos tartózkodási hellyel rendelkezett, és

b)    adott esetben ideiglenes, beleértve biztosítási intézkedéseket hoz e rendelet 12. cikkével összhangban.

ê 2201/2003 (kiigazított szöveg)

5(2) A bíróság  csak akkor Õ nem utasíthatja el a gyermek visszavitelére irányuló kérelmet, kivéve ha a gyermek visszavitelét kérelmező személy lehetőséget kapott a meghallgatásra.

ò (új szöveg)

(3)     A bíróság ideiglenesen végrehajthatóvá nyilváníthatja a gyermek visszavitelét elrendelkező határozatot, még akkor is, ha a nemzeti jog nem rendelkezik ilyen ideiglenes végrehajthatóságról.

(4) A gyermek visszavitelét elrendelő vagy megtagadó határozattal szemben csak egy jogorvoslati kérelem lehetséges.

(5)     A 32. cikk (4) bekezdését ennek megfelelően alkalmazni kell az 1980. évi Hágai Egyezmény alapján hozott visszaviteli határozat végrehajtására.

ê 2201/2003 (kiigazított szöveg)

26. cikk

A gyermek visszavitelének megtagadása az 1980. évi Hágai Egyezmény alapján Õ

ò (új szöveg)

(1) A gyermek visszavitelét megtagadó határozatban a bíróságnak meg kell határoznia, hogy a megtagadás az 1980. évi Hágai Egyezmény mely cikkén vagy cikkein alapul.

ê 2201/2003 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

6(2) Amennyiben a gyermek visszavitelét megtagadó határozat Õ Amennyiben a bíróság határozott a visszavitel iránti kérelem elutasításáról az 1980. évi Hágai Egyezmény 13. cikkeében  említett indokok legalább egyikén alapul Õ alapján, a bíróságnak akár közvetlenül, akár központi hatóságán ð vagy a polgári és kereskedelmi ügyekben létrehozott Európai Igazságügyi Hálózaton ï keresztül, a nemzeti jog által meghatározottak szerint haladéktalanul el kell juttatnia továbbítania kell  a fenti határozat Õ a visszavitel elutasításáról szóló bírósági végzést és  más Õ a vonatkozó dokumentumok okiratokat, különösen a bírósági tárgyalások jegyzőkönyvének másolatát azon tagállam joghatósággal rendelkező bíróságához vagy központi hatóságához, amelyben a gyermek közvetlenül a jogellenes elvitel, illetve visszatartás előtt szokásos tartózkodási hellyel rendelkezett.

ðA 69. cikkel összhangban a határozathoz fordítást csatolni a fenti tagállam hivatalos nyelvén vagy hivatalos nyelveinek egyikén vagy bármilyen más olyan nyelven, amelyet a fenti tagállam kifejezetten elfogad. ï A bírósághoz  fenti Õ összes dokumentumot a  gyermek Õ visszavitelének megtagadásáról elutasításáról szóló határozat keltétől számított egy hónapon belül  továbbítani kell a joghatósággal rendelkező bíróságnak Õ be kell nyújtani az összes említett okiratot.

7(3) Kivéve, ha a felek egyike már felkereste azon tagállam bíróságait, ahol a gyermek közvetlenül a jogellenes elvitel, illetve visszatartás előtt szokásos tartózkodási hellyel rendelkezett, a (6) (2) bekezdésben említett határozatot  dokumentumokat Õ átvevő bíróságnak vagy központi hatóságnak tájékoztatnia értesítenie kell ezekről a feleket, és fel kell kérnie  a feleket Õ őket arra, hogy az értesítéstől számított három hónapon belül a nemzeti joggal összhangban nyújtsanak be a bírósághoz egy beadványt az iránt, hogy a bíróság megvizsgálhassa a gyermekre vonatkozó felügyeleti jog kérdését.

Az e rendeletben szereplő joghatósági szabályok ról szóló rendelkezések sérelme nélkül a bíróság lezárja az ügyet, amennyiben a határidőn belül a bírósághoz nem érkezik beadvány.

8(4) ð Amennyiben a (3) bekezdésben említett bíróság ï aAz 1980. évi Hágai Egyezmény 13. cikke szerinti visszavitelt elutasító határozat ellenére alapján ð a határidőn belül beadványokat kap, vagy amennyiben a szóban fogó tagállamban már gyermekelhelyezési eljárás van folyamatban, a bíróság megvizsgálja a gyermek feletti felügyelet kérdését, figyelembe véve a gyermek mindenek felett álló érdekét, valamint a gyermek visszavitelét megtagadó határozott indokait és az azt alátámasztó bizonyítékokat ï..  

aAz  első albekezdésben említett eljárások során a gyermek feletti felügyelet kérdéséről hozott, Õ e rendelet szerint joghatósággal rendelkező bíróság által kibocsátott későbbi, a gyermek visszavitelét elrendelő határozat a gyermek visszavitelének biztosítása érdekében  minden tagállamban Õ hajthatók végre végrehajtható,  az 1980. Évi Hágai Egyezmény 13. cikke alapján a gyermek visszavitelét megtagadó korábbi határozat ellenére Õ.

III. IV. FEJEZET

ELISMERÉS ÉS VÉGREHAJTÁS

1. SZAKASZ

Elismerés

21 27. cikk

A határozat elismerése

(1) A vValamely tagállamban hozott határozatot a többi tagállamban külön eljárás előírása nélkül elismerik.

(2) Különösen, illetve a (3) bekezdés sérelme nélkül, nem szükséges külön eljárás egy tagállam anyakönyvi nyilvántartásába történő bejegyzéshez egy másik tagállamban hozott a házasság felbontására, a különválásra vagy a házasság érvénytelenítésére vonatkozó határozat alapján, amely ellen további jogorvoslati lehetőség nem áll rendelkezésre az említett tagállamnak a joga szerint.

(3) Az e fejezet 4. szakaszának sérelme nélkül, az e fejezet 2. szakaszában előírt eljárás keretében bBármely érdekelt fél kezdeményezhet egy, a határozat elismeréséről vagy el nem ismeréséről szóló határozatot  arról, hogy nem állnak fenn a 37. és 38. cikkében említett, az elismerés megtagadására vonatkozó indokok Õ . ð E fejezet 2. és 3. alszakasza ennek megfelelően alkalmazandó. ï

Az egyes tagállamok által a 68. cikk szerint a Bizottság részére átadott listán feltüntetett bíróság illetékességét azon a tagállam nemzeti joga határozza meg, amelyben a határozat elismerésére vagy el nem ismerésére irányuló eljárás folyik.

(4) Ha egy határozat elismerése valamely tagállam  hatósága Õ bírósága előtt előkérdésként merül fel, ez a  hatóság Õ bíróság dönthet ebben a kérdésben.

ê 2201/2003 (kiigazított szöveg)

37 28. cikk

 Az elismeréshez benyújtandó Õ Okiratok dokumentumok

(1) Az  valamely tagállamban egy másik tagállamban hozott határozatra hivatkozni kívánó Õ elismerést kérelmező vagy vitató, illetve a végrehajthatóvá nyilvánítást kérelmező félnek be kell mutatnia  nyújtania az alábbiakat Õ :

a) a határozat másolatát, amely megfelel a hitelesség megállapításához szükséges feltételeknek; és

b) az 53 39. cikkben említett  szerint kiállított megfelelő Õ tanúsítványt igazolást.

2. Az alperes távollétében hozott határozat esetén az elismerést vagy a végrehajthatóvá nyilvánítást kérelmező fél bemutatja továbbá:

a) annak az okiratnak az eredeti példányát vagy hiteles másolatát, amely bizonyítja, hogy a távollévő félnek kézbesítették az eljárást megindító vagy azzal egyenértékű iratot;

vagy

b) bármely olyan okiratot, amely azt jelzi, hogy az alperes a határozatot egyértelműen elfogadta.

ò (új szöveg)

(2)    Az a hatóság, amely előtt a más tagállamban hozott határozatra hivatkoznak, szükség esetén előírhatja az arra hivatkozó félnek, hogy az 69. cikkel összhangban nyújtsa be az (1) bekezdés b) pontjában említett tanúsítvány vonatkozó tartalmának fordítását vagy átiratát.

A hatóság előírhatja a félnek, hogy a tanúsítvány releváns tartalmának fordítása helyett a határozat fordítását nyújtsa be, ha az ilyen fordítás nélkül nem tud eljárni.

ê 2201/2003 (kiigazított szöveg)

27 29. cikk

Eljárás felfüggesztése

1. Annak a tagállamnak a bírósága  Az a hatóság, Õ amely előtt egy másik tagállamban hozott határozatra  hivatkoznak Õ elismerését kérik,  részben vagy teljes egészében Õ felfüggesztheti az eljárást,  az alábbi esetekben:  Õ 

a)    ha a határozatot ellen rendes jogorvoslati kérelmet nyújtottak be  az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban megtámadják Õ ;

ò (új szöveg)

b)    b) kérelmet nyújtanak be annak megállapítása iránt, hogy az elismerés megtagadásának a 37. és 38. cikkben említett okai nem állnak fenn, vagy az ott felsorolt okok egyike alapján az elismerést megtagadó határozat iránt; vagy

c)    szülői felelősségre vonatkozó határozat esetében, az e rendelet alapján a jogvita érdemére joghatósággal rendelkező tagállamban a határozat módosítására vagy ugyanazon kérdésben új határozatra vonatkozó eljárás van folyamatban.

ê 2201/2003 (kiigazított szöveg)

2. Annak a tagállamnak a bírósága, amely előtt Írországban vagy az Egyesült Királyságban hozott határozat elismerését kérik, felfüggesztheti az eljárást, ha a végrehajtást az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban jogorvoslati kérelem benyújtása miatt felfüggesztették.

ê 2201/2003 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

2. SZAKASZ

Végrehajthatóvá nyilvánítás iránti kérelem ð Végrehajtás ï 

28 30. cikk

Végrehajtható határozatok

(1) A mindkét fél közös Egy gyermeke tekintetében a szülői felelősségre  vonatkozóan Õ gyakorlásáról valamely tagállamban hozott határozat, amely az adott tagállamban végrehajtható határozat, és amelyet kézbesítettek, egy másik tagállamban is végrehajtható akkor kerül végrehajtásra, ha bármely érdekelt fél kérelmére ott végrehajthatóvá nyilvánították ð anélkül, hogy azt végrehajthatóvá kellene nyilvánítani ï .

2. Az Egyesült Királyság területén azonban az ilyen határozatot Angliában és Walesben, Skóciában, illetve Észak-Írországban akkor hajtanak végre, ha azt bármely érdekelt fél kérelmére az Egyesült Királyság érintett részén végrehajtás céljából nyilvántartásba vették.

(2) Abban az esetben is, ha a nemzeti jog nem írja elő Aa láthatási jogot biztosító határozat végrehajthatóságát,  másik tagállamban való végrehajtása céljából Õ az eredetileg eljáró bíróság a határozatot a jogorvoslat ellenére  ideiglenesen Õ végrehajthatónak nyilváníthatja , akkor is, ha a nemzeti jog nem rendelkezik ilyen ideiglenes végrehajthatóságról Õ.

30 31. cikk

Eljárás

(1) A kérelem benyújtásával  másik tagállamban hozott határozatok végrehajtásával Õ kapcsolatos eljárásra ð – amennyiben azt e rendelet nem öleli fel – ï a végrehajtás szerinti tagállam joga alkalmazandó. ð A 40. cikk sérelme nélkül, a valamely tagállamban hozott, a végrehajtás helye szerinti tagállamban végrehajtható határozatot a végrehajtás szerinti adott tagállamban hozott határozat végrehajtási feltételeivel azonos feltételekkel kell végrehajtani. ï

ò (új szöveg)

(2)    A valamely más tagállamban hozott határozat végrehajtását kérelmező fél számára nincs előírva, hogy a végrehajtás helye szerinti tagállamban postai címmel rendelkezzen.

Az említett félnek csak akkor kell felhatalmazott képviselővel rendelkeznie a végrehajtás helye szerinti tagállamban, ha ilyen képviselő megléte a felek állampolgárságától vagy lakóhelyétől függetlenül kötelező.

ê 2201/2003

2. A kérelmezőnek meg kell jelölnie egy, a megkeresett bíróság illetékességi területén található kézbesítési címet. Ha azonban a végrehajtás szerinti tagállam joga ilyen kézbesítési cím megadásáról nem rendelkezik, a kérelmező kézbesítési meghatalmazottat jelöl ki.

3. A kérelemhez csatolni kell a 37. és 39. cikkekben említett okiratokat.

ò (új szöveg)

32. cikk

       Illetékes bíróságok és a végrehajtási eljárás

(1)     A végrehajtás iránti kérelmet a végrehajtás helye szerinti tagállam nemzeti joggal alapján a végrehajtás tekintetében illetékes bírósághoz kell benyújtani. E bíróságokat minden tagállam közli a Bizottsággal a 81. cikk szerint.

(2) A bíróság a határozat végrehajtásának biztosításához szükséges összes lépést megteszik, ideértve a következőket:

a)    elrendeli az alkalmazandó konkrét végrehajtási intézkedéseket;

b)    szükség esetén a 33. cikkel összhangban kiigazítja a határozatot;

c)    utasítást ad a végrehajtási tisztviselőnek.

(3) Ebben a szakaszban az elismerés vagy végrehajtás megtagadásának semmilyen indoka nem vizsgálható, kivéve, ha a 39. vagy 40. cikk alapján az elismerés vagy végrehajtás megtagadására irányuló kérelmet nyújtanak be.

(4) Amennyiben a határozatot a végrehajtási eljárás megkezdésétől számított hat héten belül nem hajtják végre, a végrehajtás helye szerinti tagállam bírósága erről és ennek indokairól tájékoztatja az eredeti eljárás helye szerinti tagállam megkereső központi hatóságát vagy a kérelmezőt, ha az eljárásokat a központi hatóság közreműködése nélkül kezdeményezték.

ê 2201/2003 (kiigazított szöveg)

48 33. cikk

A láthatási jog gyakorlásával kapcsolatos gyakorlati intézkedések  A határozat kiigazítása Õ

ò (új szöveg)

(1) Szükség esetén a végrehajtás helye szerinti tagállam bíróságai meghatározhatják a végrehajtás szükséges részleteit, és elvégezhetik a határozat végrehajtásához szükséges kiigazításokat, feltéve, hogy e határozat érdemi elemeit tiszteletben tartják.

ê 2201/2003 (kiigazított szöveg)

(1) A végrehajtás helye szerinti tagállam bíróságai gyakorlati intézkedéseket tehetnek a láthatási jogok gyakorlásának megszervezéséhez, amennyiben a szükséges intézkedéseket nem vagy nem megfelelően állapították meg az ügy érdemére joghatósággal rendelkező tagállam bíróságai  hatóságai Õ által meghozott határozatban, feltéve hogy ennek a határozatnak az érdemi elemeit betartják.

(2) Az (1) második albekezdés szerint elfogadott gyakorlati szabályok alkalmazását a joghatósággal rendelkező tagállam bíróságai által hozott, az érdemi ügyet érintő későbbi határozat alapján kell megszüntetni.

ò (új szöveg)

(2)     Ha a határozat olyan intézkedést vagy rendelkezést tartalmaz, amely nem ismert a végrehajtás helye szerinti tagállam jogában, az említett tagállam bíróságai a lehetséges mértékben hozzáigazítják az említett intézkedést vagy rendelkezést az adott tagállam jogában létező, azonos joghatást kiváltó, valamint hasonló célokat és érdekeket követő intézkedéshez vagy rendelkezéshez.

Ez a kiigazítás nem járhat az eredeti eljárás helye szerinti tagállam jogában előírtakon túlmutató joghatásokkal.

ê 2201/2003 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

45 34. cikk

 A végrehajtás iránti kérelemmel benyújtandó Õ Okiratok dokumentumok

(1) A  valamely tagállamban egy másik tagállamban hozott Õ határozat végrehajtását kérelmező félnek be kell  nyújtania Õ mutatnia a következőket:

a) a határozat másolatát, amely megfelel a hitelesség megállapításához szükséges feltételeknek; és

b) az ð 53. cikk szerint kiállított ï Ö megfelelő Õ 41. cikk (1) bekezdésében vagy a 42. cikk (1) bekezdésében említett tanúsítványt igazolást ð , amely igazolja a határozat végrehajthatóságát, és tartalmazza a határozatnak a végrehajtandó kötelezettséget meghatározó releváns kivonatát ï.

2. E cikk alkalmazásában

–- a 41. cikk (1) bekezdésében említett igazoláshoz csatolni kell a 12. pont fordítását a láthatási jog gyakorlására vonatkozó rendelkezésekkel kapcsolatban,

–a 42. cikk (1) bekezdésében említett igazoláshoz csatolni kell a 14. pontjának fordítását a gyermek visszavitelének biztosítása érdekében hozott intézkedések végrehajtási rendelkezéseivel kapcsolatban.

A szöveget a végrehajtás szerinti tagállam hivatalos nyelvére, illetve egyik hivatalos nyelvére vagy a tagállam által kifejezetten elfogadott egyéb nyelvre kell lefordítani. A fordítást valamely tagállamban erre feljogosított személynek kell hitelesíteni.

ò (új szöveg)

(2)    A bíróság szükség esetén kérheti, hogy a kérelmező a 69. cikkel összhangban bocsássa rendelkezésre a tanúsítványnak a végrehajtandó kötelezettséget meghatározó releváns tartalmának fordítását vagy átiratát.

(3)    A bíróság csak akkor írhatja elő, hogy a kérelmező fordítást biztosítson a határozatról, ha fordítás nélkül nem tud eljárni.

35. cikk

A tanúsítvány és a határozat kézbesítése

(1)    Amennyiben egy másik tagállamban hozott határozat végrehajtását kérik, az 53. cikk alapján kiállított tanúsítványt kézbesítik annak a félnek, aki ellen a végrehajtást kérik, még az első végrehajtási intézkedést megelőzően. A tanúsítványhoz csatolni kell a határozatot, ha azt az említett személy részére még nem kézbesítették.

(2)    Ha annak a személynek a lakóhelye, akivel szemben a végrehajtást kérték, az eljárás helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban van, az érintett személy kérheti a határozat fordítását annak érdekében, hogy kifogást emeljen a végrehajtással szemben, ha a határozat nem a következő nyelvek valamelyikén készült, vagy ha azt nem kíséri a következő nyelvek valamelyikén készített fordítás:

a)    egy olyan nyelven, amelyet megért; vagy

b)    a szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam hivatalos nyelvén, vagy ha az adott tagállamnak több hivatalos nyelve van, a szokásos tartózkodási helye hivatalos nyelvén vagy hivatalos nyelveinek egyikén.

Amennyiben az érintett személy az első albekezdés értelmében kéri a határozat fordítását, biztosítási intézkedéseken kívül semmilyen végrehajtási intézkedést nem lehet addig tenni, amíg az a személy, akivel szemben a végrehajtást kérték, kézhez nem kapta a fordítást.

E bekezdés nem alkalmazandó, ha az a személy, akivel szemben a végrehajtást kérték, a határozatot már kézhez kapta az első albekezdésben említett valamely nyelven.

(3)    E cikk nem alkalmazandó az ideiglenes intézkedések – ideértve a védelmi intézkedéseket is – végrehajtására.

ê 2201/2003 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

36. cikk

  A végrehajtási eljárás felfüggesztése Õ

 (1)    A 40. cikk sérelme nélkül, a végrehajtás helye szerinti tagállam bírósága annak a személynek a kérelmére, akivel szemben a végrehajtást kérték, felfüggeszti az eljárást, Õ ð amennyiben a határozat végrehajthatóságát felfüggesztették az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban. ï

ò (új szöveg)

(2)    Annak a személynek a kérelmére, akivel szemben a végrehajtást kérték, a végrehajtás helye szerinti tagállam bírósága felfüggesztheti a végrehajtási eljárást, amennyiben ideiglenes körülmények, például a gyermek súlyos betegsége miatt a végrehajtás súlyosan veszélyeztetné a gyermek mindenek felett álló érdekét. A végrehajtást folytatni kell, amint elhárulnak az akadályok.

ê 2201/2003 (kiigazított szöveg)

3. SZAKASZ

Az elismerés és végrehajtás megtagadása  Õ

1. Alszakasz

Az elismerés megtagadása Õ

22 37. cikk

A házassági  ügyekben hozott Õ felbontására, a különválásra és a házasság érvénytelenítésére vonatkozó határozatok elismerését kizáró okok

 Bármely érdekelt fél kérésére megtagadják Õ aA házasság felbontására, a különválásra és a házasság érvénytelenítésére vonatkozó határozat  elismerését Õ nem ismerhető el, amennyiben:

a) az ilyen elismerés nyilvánvalóan ellentétes annak a tagállamnak a közrendjével, ahol az elismerést kérik; vagy Õ

b) a határozatot az alperes távollétében hozták, amennyiben az alperesnek nem kézbesítették az eljárást megindító vagy azzal egyenértékű iratot megfelelő időben és olyan módon, hogy az alperes védelméről gondoskodhasson, kivéve, ha megállapítást nyer, hogy az alperes egyértelműen elfogadta a határozatot; vagy Õ

c) összeegyeztethetetlen egy olyan határozattal, amelyet ugyanazon felek közötti eljárásban abban a tagállamban hoztak, amelyben az elismerést kérik; vagy

d) összeegyeztethetetlen egy olyan korábbi határozattal, amelyet ugyanazon felek között más tagállamban vagy harmadik államban hoztak, feltéve hogy a korábbi határozat megfelel az elismerés feltételeinek abban a tagállamban, ahol az elismerést kérik.

23 38. cikk

A szülői felelősségére vonatkozó határozatok elismerését kizáró okok

 (1)    Bármely érdekelt fél kérésére megtagadják Õ aA szülői felelősségre vonatkozó határozat  elismerését Õ nem ismerhető el, amennyiben:

a) az ilyen elismerés – a gyermek érdekeit figyelembe véve – nyilvánvalóan ellentétes azon tagállam közrendjével, ahol az elismerést kérik; vagy Õ

b) ha - a sürgős eseteket kivéve - a határozatot úgy hozták meg, hogy nem adtak lehetőséget a gyermek meghallgatására, megsértve ezzel annak a tagállamnak az eljárási alapelveit, ahol az elismerést kérik;

cb) ha a határozatot az alperes távollétében hozták, amennyiben az alperesnek nem kézbesítették az eljárást megindító vagy azzal egyenértékű iratot megfelelő időben és olyan módon, hogy az alperes védelméről gondoskodhasson, kivéve, ha megállapítást nyer, hogy az alperes egyértelműen elfogadta a határozatot; vagy Õ

dc) bármely személy kérelmére, aki azt állítja, hogy a határozat sérti a szülői felelősségét, ha azt úgy hozták meg, hogy e személy meghallgatására nem adtak lehetőséget; vagy Õ

ed) ha a határozat összeegyeztethetetlen a szülői felelősségre vonatkozó későbbi határozattal, amelyet abban a tagállamban hoztak, ahol az elismerést kérik; vagy Õ

fe) ha a határozat összeegyeztethetetlen egy későbbi, szülői felelősségre vonatkozó határozattal, amelyet a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti másik tagállamban vagy harmadik államban hoztak, feltéve hogy a későbbi határozat megfelel az elismerés feltételeinek abban a tagállamban, ahol az elismerést kérik.

vagy

g) nem tartják be az 56. cikkben meghatározott eljárást.

 (2)    Nem lehet az (1) bekezdés a)–c) pontjában említett megtagadási okokra hivatkozni olyan határozattal szemben, amely a 26. cikk (4) bekezdésének második albekezdése alapján láthatási jogot ítél meg vagy a gyermek visszavitelét vonja maga után. Õ

ò (új szöveg)

39. cikk

Az elismerés megtagadására vonatkozó eljárás

A 41–47. cikkben említett eljárások, és adott esetben a 4. és 6. szakasz és a VI. fejezet ennek megfelelően alkalmazandó az elismerés megtagadása iránti kérelemre.

2. alszakasz

A végrehajtás megtagadása

40. cikk

Indokok a szülői felelősségre vonatkozóan hozott határozatok végrehajtásának megtagadására

(1)    Valamely határozat végrehajtását megtagadják azon személy kérelmére, akivel szemben a végrehajtást kérik, amennyiben úgy találják, hogy a 38. cikk (1) bekezdésében említett, az elismerés megtagadására vonatkozó indokok egyike fennáll.

Nem lehet ugyanakkor a 38. cikk (1) bekezdésének a)–c) pontjában említett megtagadási okokra hivatkozni olyan határozattal szemben, amely a 26. cikk (4) bekezdésének második albekezdése alapján láthatási jogot ítél meg vagy a gyermek visszavitelét vonja maga után. 

(2)    Valamely határozat végrehajtása megtagadható azon személy kérelmére, akivel szemben a végrehajtást kérik, amennyiben a határozat meghozatala óta a körülményekben bekövetkező változás következtében a végrehajtás az alábbi indokok egyikének megléte miatt nyilvánvalóan ellentétes lenne a végrehajtás helye szerinti tagállam közrendjével:

a)    a kellő életkorú és érettségi fokú gyermek olyan mértékben tiltakozik, hogy a végrehajtás nyilvánvalóan ellentétes lenne a gyermek mindenek felett álló érdekével;

b)    a határozat meghozatala óta a többi körülmény olyan mértékben változott meg, hogy a határozat végrehajtása nyilvánvalóan ellenétes lenne a gyermek mindenek felett álló érdekével.

(3)    A (2) bekezdés a) pontjában említett esetekben, mielőtt a végrehajtás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai megtagadnák a végrehajtást, minden szükséges lépést megtesznek a célból, hogy elnyerjék a gyermek együttműködését, és a gyermek mindenek felett álló érdekével összhangban biztosítsák a végrehajtást.

(4)    A végrehajtás megtagadását illetően az e rendeletben meghatározottakon kívül nem lehet más indokra hivatkozni.

ê 2201/2003 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

29 41. cikk

Helyi bíróságok illetékessége

(1) A végrehajthatóvá nyilvánítás ð végrehajtás megtagadása ï iránti kérelmet az egyes tagállamok által a 68 81. cikk alapján a Bizottság részére megküldött,  a végrehajtás helye szerinti tagállam nemzeti joga szerint a végrehajtás tekintetében illetékes Õ eljuttatott listán feltüntetett bírósághoz kell benyújtani.

(2) Az illetékességet azon személy szokásos tartózkodási helye alapozza meg, akivel szemben végrehajtást kérnek, illetve bármely olyan gyermek szokásos tartózkodási helye, akikre a kérelem vonatkozik.

Ha az első albekezdésben említett helyek egyike sem abban a tagállamban található, ahol a végrehajtást kérik, a helyi bíróság illetékességét a végrehajtás helye alapozza meg.

ò (új szöveg)

42. cikk

A végrehajtás megtagadására vonatkozó eljárás

(1)     A végrehajtás megtagadására vonatkozó eljárást, amennyiben azt e rendelet nem szabályozza, a végrehajtás helye szerinti tagállam joga határozza meg.

(2) A kérelmezőnek be kell nyújtania a bíróságnak a határozat egy példányát és szükség esetén annak fordítását a 69. cikkel összhangban vagy átiratát.

A bíróság eltekinthet az első albekezdésben említett iratok benyújtásától, ha már rendelkezik velük, vagy ha úgy ítéli meg, hogy azok bekérése a kérelmezőtől nem ésszerű.

Amennyiben a bíróság úgy véli, hogy nem ésszerű a fenti dokumentumok bekérése a kérelmezőtől, azokat bekérheti a másik féltől.

(3)     A valamely más tagállamban hozott határozat végrehajtását kérelmező félnek nincs előírva, hogy a végrehajtás helye szerinti tagállamban postai címmel rendelkezzen.

Az említett félnek csak akkor kell felhatalmazott képviselővel rendelkeznie a végrehajtás helye szerinti tagállamban, ha ilyen képviselő megléte a felek állampolgárságától vagy lakóhelyétől függetlenül kötelező.

ê 2201/2003 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

31 43. cikk

A bíróság határozata

1. A kérelemmel megkeresett bíróság haladéktalanul határozatot hoz ð a végrehajtás visszautasításáról ï. Sem az a személy, aki ellen a végrehajtást kérték, sem a gyermek, az eljárásnak ebben a szakaszában a kérelemre semmiféle észrevételt nem tehet.

2. A kérelem kizárólag a 22. 23. és 24. cikkben meghatározott okok valamelyike alapján utasítható el.

3. A határozat érdemben semmilyen körülmények között sem vizsgálható felül.

32. cikk

Értesítés a határozatról

A bíróság illetékes tisztviselője haladéktalanul értesíti a kérelmezőt a kérelem tárgyában hozott határozatról a végrehajtás tagállamának joga szerinti eljárásnak megfelelően.

33 44. cikk

Jogorvoslat a határozat ellen

(1) A ð végrehajtás elutasítása ï végrehajthatóvá nyilvánítás iránti kérelem tárgyában hozott határozat ellen bármely fél jogorvoslatot nyújthat be.

(2) A jogorvoslatot az egyes tagállamok által a 68 81. cikk alapján a Bizottságnak  bejelentett, a 40. cikkben említett határozatok elleni jogorvoslatok elbírálása tekintetében a nemzeti jog alapján illetékes Õ, részére eljuttatott listán feltüntetett bírósághoz kell benyújtani.

3. A jogorvoslati kérelmet a kontradiktórius eljárásra vonatkozó szabályoknak megfelelően kell elbírálni.

4. Ha a végrehajthatóvá nyilvánítást kérelmező fél jogorvoslatot nyújt be, azt a felet, akivel szemben a végrehajtást kérik, megidézik a jogorvoslat tárgyában eljáró bíróság elé. Amennyiben ez a személy nem jelenik meg, a 18. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni.

5. A végrehajthatóvá nyilvánítás ellen jogorvoslatot a kézbesítésétől számított egy hónapon belül kell benyújtani. Ha az a fél, akivel szemben a végrehajtást kérik, más tagállamban rendelkezik szokásos tartózkodási hellyel, mint amelyben a végrehajthatóvá nyilvánításra sor került, a jogorvoslati határidő akár a személyes, akár a lakóhelyen történő kézbesítés időpontjától számított két hónap. Ez az időtartam a távolságra tekintettel nem hosszabbítható meg.

34 45. cikk

Fellebbviteli bíróságok és jogorvoslati eszközök  illetékes bíróságok Õ

A jogorvoslat tárgyában hozott határozat kizárólag az egyes tagállamok által a 68 81. cikk szerint a Bizottsággal  közölt Õ részére eljuttatott listán említett ð bíróságok előtt és ï eljárással támadható meg.

35 46. cikk

Eljárás felfüggesztése

(1) Az a bíróság,  amelyhez a végrehajtás megtagadása iránti kérelmet benyújtják vagy Õ amelyheznél a 33 44. vagy 34 45. cikk alapján jogorvoslatot nyújtanakottak be, annak a félnek a kérelmére, akivel szemben a végrehajtást kérikték, felfüggesztheti az eljárást  az alábbi okok egyike miatt: Õ:

ha a) az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban rendes jogorvoslatot nyújtottak be,; 

Illetve ha b) az ilyen jogorvoslat benyújtására nyitva álló határidő még nem járt le.;

ò (új szöveg)

c) szülői felelősségre vonatkozó határozat esetében, az e rendelet alapján a jogvita érdemére joghatósággal rendelkező tagállamban a határozat módosítására vagy ugyanazon kérdésben új határozatra vonatkozó eljárás van folyamatban.

ê 2201/2003 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

Az utóbbi esetben,  Amennyiben Õ a bíróság  a b) pontban említett ok miatt felfüggeszti az eljárást, Õ határidőt tűzhet a jogorvoslat benyújtására.

(2) Amennyiben a határozatot ð Cipruson, ï Írországban vagy az Egyesült Királyságban hozták, az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban rendelkezésre álló valamennyi jogorvoslatot rendes jogorvoslatnak kell tekinteni az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában.

ê 2201/2003 (kiigazított szöveg)

36 47. cikk

Részleges végrehajtás

1. Amennyiben a határozatot több ügyben hozták és a végrehajtást  néhányuk tekintetében megtagadták Õ nem rendelhető el valamennyi ügy tekintetében, a bíróság a végrehajtást  mindazonáltal lehetséges a határozatnak a megtagadás által nem érintett részei Õ egy vagy több ügy tekintetében rendeli el.

2. A kérelmező kérheti a határozat részleges végrehajtását.

3. 4. SZAKASZ

Az 1. és 2. szakasz kKözös rendelkezéseki

ò (új szöveg)

48. cikk

Ideiglenes intézkedések, beleértve a biztosítási intézkedéseket is

E fejezet határozatokra alkalmazandó rendelkezéseit alkalmazni kell a II. fejezet alapján joghatósággal rendelkező hatóság által elrendelt ideiglenes intézkedésekre, ideértve a v intézkedéseket is.

Nem alkalmazandók az olyan ideiglenes intézkedésekre, ideértve a védelmi intézkedéseket is, amelyeket a felperes beidézése nélkül rendeltek el.

49. cikk

Az 1980. évi Hágai Egyezmény alapján hozott visszaviteli határozatok

E fejezet szülői felelősségre vonatkozó ügyekben hozott határozatokkal kapcsolatos rendelkezései – a 35. cikk és a 38. cikk (2) bekezdésének kivételével – ennek megfelelően alkalmazandók az 1980. évi Hágai Egyezmény alapján valamely tagállamban hozott, a gyermek másik tagállamba való visszavitelét elrendelő olyan határozatokra, amelyeket a határozathozatal helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban kell végrehajtani.

ê 2201/2003 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

24 50. cikk

Az eredetileg eljáró bíróság  hatóság Õ joghatóságának felülvizsgálatára vonatkozó tilalom

Az eredetileg eljáró tagállam bíróságának  hatóságának Õ joghatósága nem vizsgálható felül. A 22. 37. cikk a) pontjában és a 23. 38. cikk a) pontjában említett közrendre vonatkozó vizsgálat a 3–14. cikkben megállapított joghatósági szabályokra nem alkalmazható.

25 51. cikk

Az alkalmazandó jog eltérései

Valamely  házassági ügyben hozott Õ határozat elismerése nem tagadható meg amiatt, hogy annak a tagállamnak a joga, ahol az ilyen elismerést kérik, azonos tényállás mellett nem tenné lehetővé a házasság felbontását, a különválást vagy a házasság érvénytelenítését.

26 52. cikk

Az érdemi felülvizsgálat kizártsága

A   másik tagállamban hozott Õ határozat érdemben semmilyen körülmények között sem vizsgálható felül.

38. cikk

Az okiratok hiánya

1. Amennyiben a 37. cikk (1) bekezdésének b) pontjában vagy (2) bekezdésében meghatározott okiratokat nem mutatják be, a bíróság annak bemutatására határidőt szabhat, elfogadhat egyenértékű okiratokat, illetve – amennyiben úgy véli, hogy elegendő információ áll rendelkezésére – azok bemutatásától eltekinthet.

2. Ha azt a bíróság kéri, gondoskodni kell ezen okiratok fordításáról. A fordítást valamely tagállamban erre feljogosított személynek kell hitelesíteni.

39 53. cikk

Házassági ügyekben hozott határozatokra vonatkozó tanúsítvány igazolás és szülői felelősségre vonatkozó  ügyekben hozott Õ határozatokra vonatkozó tanúsítvány igazolás 

(1) A határozathozatal helye szerinti tagállam illetékes bírósága vagy  házassági ügyekre vonatkozó határozatot meghozó Õ hatósága bármely érdekelt fél kérelmére igazolást tanúsítványt bocsát ki az I. melléklet (házassági ügyekre vonatkozó határozatok), illetve a II. melléklet (szülői felelősségre vonatkozó határozatok) szerinti formanyomtatványoknak megfelelően.

 (2)    A szülői felelősségre vonatkozó ügyekben határozatot hozó bíró tanúsítványt állít ki a II. melléklet szerinti formanyomtatványnak megfelelően. Amennyiben az ilyen határozat a határozat meghozatalakor határon átnyúló helyzetet érint, a bíró a határozat végrehajthatóvá válásakor – még akkor is, ha az csak ideiglenes jellegű – hivatalból kibocsátja a tanúsítványt. Amennyiben a helyzet csak a későbbiekben válik határokon átnyúlóvá, a tanúsítványt a felek egyikének kérelmére bocsátják ki. Õ

4. SZAKASZ

A láthatási jogokra vonatkozó egyes határozatok és a gyermek visszavitelét elrendelő egyes határozatok végrehajthatósága

40. cikk

Hatály

1. Ez a szakasz az alábbiakra alkalmazandó:

a) láthatási jog;

és

b) a gyermeknek a 11. cikk (8) bekezdése alapján meghozott határozaton alapuló visszavitele.

2. E szakasz rendelkezései nem gátolják meg a szülői felelősség jogosultját abban, hogy egy határozat elismerését és végrehajtását kérje e fejezet 1. és 2. szakaszának rendelkezéseivel összhangban.

41. cikk

Láthatási jog

1. A valamely tagállamban meghozott végrehajtható határozat alapján biztosított, a 40. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett láthatási jogokat egy másik tagállamban a végrehajthatóvá nyilvánításának szükségessége és az elismerése megtagadásának lehetősége nélkül ismerik el és hajtják végre, amennyiben a határozatot az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban a (2) bekezdéssel összhangban igazolták.

Abban az esetben is, ha a nemzeti jog nem írja elő a láthatási jogot biztosító határozat végrehajthatóságát, az eredetileg eljáró bíróság a határozatot a jogorvoslat ellenére végrehajthatónak nyilváníthatja.

 (3) A tanúsítványt a határozat nyelvén kell kiállítani. Õð Adott esetben releváns információkat kell tartalmaznia a visszakövetelhető perköltségekről és a kamat kiszámításával kapcsolatban is. ï

2(4) Az eredetileg eljáró tagállam bírósága  vagy hatósága Õ csak akkor bocsátja ki az (1) és (2) bekezdésben említett tanúsítványt igazolást a III. mellékletben (láthatási jogokra vonatkozó igazolás) szereplő formanyomtatvány felhasználásával, ha:

a)valamennyi érintett fél lehetőséget kapott a meghallgatásra;  és Õ

ab) amennyiben a határozatot az alperes távollétében hozták,:

i. a meg nem jelent személy részére kézbesítették az eljárást megindító iratot, illetve az ezzel egyenértékű iratot megfelelő időben és oly módon, hogy az említett személy gondoskodni tudjon védelméről,; vagy,

ii. az említett  meg nem jelent  Õ személy részére kézbesítették az iratot, ám nem ezeknek az  i. pontban említett Õ feltételeknek megfelelően, azonban megállapítást nyer, hogy ez a az említett személy egyértelműen elfogadta a határozatot.

b) valamennyi érintett fél lehetőséget kapott a meghallgatásra;

és

c)  (5)    A (4) bekezdés sérelme nélkül, az a bíró, aki a szülői felelősségre vonatkozó határozatot meghozta, csak akkor bocsátja ki a (2) bekezdésben említett tanúsítványt, ha Õ a 20. cikkel összhangban a gyermek  is Õ ð valós és hatékony ï lehetőséget kapott  arra, hogy kifejezésre juttassa véleményét Õ a meghallgatásra, kivéve ha a meghallgatást nem tartották célszerűnek a gyermek életkora vagy érettségi szintje miatt.

Az igazolást a határozat nyelvén kell kiállítani.

3. Amennyiben a láthatási jog a határozat kézbesítésének időpontjában határokon átnyúló helyzetet eredményez, a határozat végrehajthatóvá válásakor, vagy ideiglenesen végrehajthatóvá válásakor az igazolást hivatalból ki kell bocsátani. Amennyiben a későbbiekben válik határokon átnyúlóvá, az igazolást a felek egyikének kérelmére bocsátják ki.

42. cikk

A gyermek visszavitele

1. A gyermeknek a valamely tagállamban meghozott végrehajtható határozat alapján elrendelt, a 40. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett visszavitelét egy másik tagállamban a végrehajthatóvá nyilvánításának szükségessége és az elismerése megtagadásának lehetősége nélkül ismerik el és hajtják végre, amennyiben a határozatot az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban a (2) bekezdéssel összhangban igazolták.

Abban az esetben is, ha a nemzeti jog nem írja elő a gyermek visszavitelét elrendelő határozat végrehajthatóságát, az eredetileg eljáró bíróság a határozatot a jogorvoslat ellenére végrehajthatónak nyilváníthatja.

2(6)  A (4) és (5) bekezdés sérelme nélkül, Õ Aaz a eredetileg eljáró tagállam bírósága, amely  a felügyeleti jog kérdésében Õ meghozta a 40. 26. cikk (1) (4) bekezdésének b) pontjában második albekezdésében említett határozatot, csak akkor bocsátja ki a (1 2) bekezdésben említett tanúsítványt igazolást, ha:

a) a gyermek lehetőséget kapott a meghallgatásra, kivéve ha a meghallgatást nem tartották célszerűnek a gyermek életkora vagy érettségi szintje miatt.

b) a felek lehetőséget kaptak a meghallgatásra; és

c) a bíróság  a fenti bíró Õ a határozat meghozatalakor figyelembe vette az 1980. évi Hágai Egyezmény 13. cikke alapján  egy másik tagállamban hozott korábbi határozat Õ kibocsátott végzés indokait és annak bizonyítékait.

Abban az esetben, ha  Amennyiben Õ a bíróság vagy más hatóság intézkedéseket tesz a gyermeknek a szokásos tartózkodási helye szerinti államba  tagállamba Õ történő visszavitelét követő védelme biztosítására, az tanúsítvány igazolás tartalmazza ezeknek az intézkedéseknek a részleteit.

Az eredetileg eljáró tagállam bírósága hivatalból bocsátja ki az említett igazolást a IV. mellékletben (a gyermek(ek) visszavitelére vonatkozó igazolás) szereplő formanyomtatvány felhasználásával.

A tanúsítványt z igazolást a határozat nyelvén kell kiállítani.

44. cikk

Az igazolás joghatása

(7) Az igazolás tanúsítvány csak a határozat végrehajthatóságának határain belül bír joghatással.

43 54. cikk

Az igazolás tanúsítvány helyesbítése  és visszavonása Õ 

ò (új szöveg)

(1)     Az eredeti eljárás helye szerinti hatóság kérésre helyesbíti a tanúsítványt, ha tárgyi tévedés folytán a határozat és a tanúsítvány között ellentmondás van.

(2)    Az eredeti eljárás helye szerinti tagállam kérésre visszavonhatja a tanúsítványt, ha azt egyértelműen jogellenesen állították ki, tekintettel az e rendeletben megállapított követelményekre.

ê 2201/2003 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

1(3) Az igazolás tanúsítvány helyesbítésére ð és visszavonására ï  vonatkozó eljárásra Õ az eredeti eljárás helye szerinti tagállam jogát kell alkalmazni.

2(4) A 41. cikk (1) bekezdése vagy a 42. cikk (1) bekezdése szerinti igazolás tanúsítvány kibocsátásával szemben jogorvoslatnak nincs helye.

5. SZAKASZ

Közokiratok és egyezségek megállapodások

46 55. cikk

 Közokiratok és megállapodások Õ

Az alaki követelményeknek megfelelően végrehajtható okiratként elkészített vagy nyilvántartásba vett és valamely tagállamban végrehajtható okiratot, valamint a felek által megkötött, és a megkötése tagállamában végrehajtható egyezségeket megállapodásokat, a határozatokkal azonos feltételekkel ismerik el és ð hajtják végre ï nyilvánítják végrehajthatónak.

ò (új szöveg)

56. cikk

Tanúsítvány

(1)    Az eredeti eljárás helye szerinti tagállam illetékes hatósága bármely érdekelt fél kérelmére kibocsátja a tanúsítványt a III. melléklet szerinti formanyomtatványnak megfelelően.

A tanúsítvány tartalmazza a közokiratban rögzített vagy a felek közötti megállapodásban foglalt, végrehajtandó kötelezettség összefoglalását.

(2)    A tanúsítványt a közokirat vagy megállapodás nyelvén kell kiállítani.

(3)    Az 54. ennek megfelelően kell alkalmazni a tanúsítvány helyesbítésére és visszavonására.

ê 2201/2003 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

6. SZAKASZ

Egyéb rendelkezések

47. cikk

Végrehajtási eljárás

1. A végrehajtási eljárásra a végrehajtás helye szerinti tagállam joga az irányadó.

2. Azokat a határozatokat, amelyeket egy másik tagállam bírósága hozott meg és a 2. szakasszal összhangban végrehajthatóvá nyilvánítottak, vagy a 41. cikk (1) bekezdésével, illetve a 42. cikk (1) bekezdésével összhangban igazoltak, a végrehajtás helye szerinti tagállamban ugyanazokkal a feltételekkel kell végrehajtani, mintha abban a tagállamban hozták volna meg azokat.

A 41. cikk (1) bekezdésének vagy a 42. cikk (1) bekezdésének megfelelően igazolt határozat nem hajtható végre különösen akkor, ha az összeegyeztethetetlen egy későbbi végrehajtható határozattal.

49 57. cikk

Költségek

E fejezetet az rendelkezéseit – a 4. szakasz kivételével – e rendelet szerinti eljárások költségeinek a meghatározására és az ilyen költségekre vonatkozó bármely végzés végrehajtására is alkalmazni kell.

50 58. cikk

Jogi segítségnyújtás

A kérelmező, aki az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban teljes vagy részleges jogi segítségnyújtásban vagy költségmentességben részesült, a 21. 27. cikk (3) bekezdésében, a 28., a 41., a 42. és a 48. ð 32., 39. és 42. ï cikkben előírt rendelkezéseknek megfelelően jogosult a végrehajtás szerinti tagállam jogában meghatározott legkedvezőbb jogi segítségnyújtásban, segélyben vagy a legszélesebb körű költségmentességben részesülni.

51 59. cikk

Biztosíték, óvadék vagy letét

Nem követelhető Bbiztosíték, óvadék vagy letét – elnevezéstől függetlenül – a következő indokok alapján nem követelhető olyan féltől, aki valamely tagállamban egy másik tagállamban meghozott határozat végrehajtását kéri azzal indokolva, hogy:

a)  külföldi állampolgár vagy Õ nem rendelkezik  lakóhellyel vagy Õ szokásos tartózkodási hellyel abban a végrehajtás hely szerinti tagállamban, amelyben a végrehajtást kéri;. vagy

b) nem ennek a tagállamnak az állampolgára vagy, ha az Egyesült Királyságban, illetve Írországban kéri a végrehajtást, nincsen "domicile"-ja (lakóhelye) e két tagállam egyikében sem.

IV. V. FEJEZET

EGYÜTTMŰKÖDÉS A KÖZPONTI HATÓSÁGOK KÖZÖTT A SZÜLŐI FELELŐSSÉGRE VONATKOZÓ ÜGYEKBEN

53 60. cikk

Kijelölés

Mindegyik tagállam kijelöl egy vagy több központi hatóságot e rendelet  szülői felelősségre vonatkozó ügyekben történő Õ alkalmazásának segítésére, és meghatározza ezek illetékességét és hatáskörét. Amennyiben egy tagállam egynél több központi hatóságot jelölt ki, a tájékoztatásokat általában közvetlenül a joghatósággal rendelkező megfelelő központi hatóság részére kell elküldeni. Amennyiben joghatósággal nem rendelkező központi hatóság részére küldenek tájékoztatást, ez utóbbi köteles továbbítani azt a hatáskörrel rendelkező központi hatóság részére, és ennek megfelelően tájékoztatni a feladót.

ò (új szöveg)

61. cikk

Erőforrások

A tagállamok biztosítják, hogy a központi hatóságok megfelelő pénzügyi és emberi erőforrásokkal rendelkezzenek ahhoz, hogy eleget tehessenek az e rendelet alapján rájuk ruházott kötelezettségeknek.

ê 2201/2003 (kiigazított szöveg)

54 62. cikk

 A központi hatóságok Õ Ááltalános feladataiok 

A központi hatóságok továbbítják a nemzeti jogszabályokkal és eljárásokkal kapcsolatos információkat, valamint  megteszik a megfelelő Õ intézkedéseket tesznek e rendelet alkalmazásának javítására és együttműködésük megerősítésére. Ebből a célból polgári és kereskedelmi ügyekben illetékesa 2001/470/EK határozattal Európai Igazságügyi Hálózatot veszik igénybe.

55 63. cikk

Együttműködés a szülői felelősségre vonatkozó egyedi ügyekben

(1) A központi hatóságok egy másik tagállam központi hatóságának vagy a szülői felelősség jogosultjának egy hatóságnak a kérelmére egyedi ügyekben együttműködnek e rendelet céljainak elérése érdekében. E célból közvetlenül vagy hatóságokon, illetve egyéb szerveken keresztül megteszik a megfelelő lépéseket az adott tagállamnak a személyes adatok védelmével kapcsolatos jogával összhangban azért, hogy:

ò (új szöveg)

a)egy másik tagállam központi hatóságának kérésére segítséget nyújtsanak a gyermek hollétének felkutatásában, amennyiben úgy tűnik, hogy a gyermek a megkeresett tagállam területén tartózkodik, és a gyermek hollétének felkutatása szükséges az e rendelet alapján tett megkeresés végrehajtásához;

ê 2201/2003 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

ab) ð a 64. cikk alapján ï információt gyűjtsenek és cseréljenek;:

i. a gyermek helyzetéről;

ii. a folyamatban lévő eljárásokról; vagy

iii. a gyermekkel kapcsolatban hozott határozatokról;

bc) tájékoztatást és segítséget nyújtsanak a szülői felelősség jogosultjainak, akik a területén a határozatok elismerését és végrehajtását kérik, különösen a láthatási jogokra és a gyermek visszavitelére vonatkozóan;

cd) elősegítsék a bíróságok  hatóságok Õ közötti kapcsolattartást, különösen a 11. cikk (6) és (7) bekezdése és 15 14., cikk, ð a 25. cikk (1) bekezdése a) pontjának, ï a 26. cikk (2) bekezdésének és a 26. cikk (4) bekezdése második albekezdésének alkalmazásában;

de) az 56 65. cikk alkalmazásához a bíróságok  hatóságok Õ számára szükséges tájékoztatást és segítséget nyújtsanak; és

ef) elősegítsék a szülői felelősség jogosultjai közötti megállapodást közvetítés vagy egyéb eszközök útján, és elősegítsék a határokon átnyúló együttműködést ebből a célból.;  és Õ

ò (új szöveg)

g)    biztosítsák, hogy amennyiben az 1980. évi Hágai Egyezmény alapján a gyermek visszavitelére vonatkozó bírósági eljárások megindítását kezdeményezik vagy segítik elő, az ilyen eljárások céljából készített akta hat héten belül hiánytalan legyen, kivéve, ha ezt kivételes körülmények miatt nem lehetséges.

(2)    Az (1) bekezdés c) és f) pontja szerinti kérelmeket a szülői felelősség jogosultjai is benyújthatják.

(3)    A központi hatóságok tagállamukon belül továbbítják a 63. és 64. cikkben említett információkat az illetékes hatóságoknak, ideértve esettől függően az okmányok kézbesítése vagy a határozat végrehajtása tekintetében illetékes hatóságokat.

Bármely olyan hatóság, amelyhez a 63. és 64. cikk alapján információkat továbbítanak, azokat felhasználhatja e rendelet alkalmazásában.

(4)    Az érintettet a megkeresett tagállam nemzeti jogával összhangban tájékoztatják a gyűjtött információk részleges vagy teljes továbbításáról.

Amennyiben fennáll a veszélye annak, hogy az ilyen értesítés sérti az e rendelet szerinti azon kérelem hatékony végrehajtását, amelyre az információkat továbbították, úgy az a kérelem végrehajtásáig elhalasztható.

64. cikk

Együttműködés az információgyűjtés és –csere tekintetében

(1)    Az olyan tagállam központi hatóságának vagy más hatóságának indoklással alátámasztott kérésére, amelyhez a gyermeket szoros kötelék fűzi, azon tagállam központi hatósága, amelyben a gyermek szokásos tartózkodási helye van és amelyben a gyermek tartózkodik, közvetlenül, illetve hatóságokon vagy más szervezeteken keresztül:

a)    jelentést bocsát rendelkezésre:

   i.    a gyermek helyzetéről;

   ii.    a gyermekkel kapcsolatban folyamatban lévő eljárásokról; vagy

   iii.    a gyermekkel kapcsolatban hozott határozatokról;

b)    felkérheti saját tagállamának illetékes hatóságát, hogy mérlegelje a gyermek személyének vagy vagyonának a védelmét szolgáló intézkedések meghozatalának szükségességét.

(2)     Amennyiben szülői felelősséget érintő határozat meghozatalát mérlegelik, valamely tagállam illetékes hatósága – amennyiben a gyermek helyzete szükségessé teszi – megkeresheti valamely más tagállam olyan illetékes hatóságot, amely a gyermek védelme szempontjából lényeges információ birtokában van, hogy közölje ezt az információt.

(3)     Valamely tagállam hatósága megkeresheti egy másik tagállam hatóságait, hogy nyújtsanak segítséget a szülői felelősséget illetően hozott határozatok végrehajtásában, különösen a láthatási jogok, valamint a rendszeres közvetlen kapcsolattartáshoz való jog hatékony gyakorlásának biztosításában.

(4)     Az (1)–(3) bekezdésben említett megkeresésekhez és kísérő dokumentumokhoz fordítást kell csatolni a megkeresett tagállam hivatalos nyelvén vagy hivatalos nyelveinek egyikén, illetve bármilyen olyan nyelven, amelyet a megkeresett tagállam kifejezetten elfogad. A tagállamok a 81. cikkel összhangban tájékoztatják a Bizottságot a nyelvek elfogadásáról.

(5)     Azon tagállam hatóságai, amelyben a gyermek nem rendelkezik szokásos tartózkodási hellyel, az említett tagállamban tartózkodó olyan személy kérésére, aki láthatási jogának megállapítását vagy biztosítását kéri, illetve valamely más tagállam központi hatóságának kérésére, információkat vagy bizonyítékokat gyűjthetnek és megállapíthatják a szülő láthatási jog gyakorlására való alkalmasságát és a láthatási jog gyakorlásának feltételeit.

(6)     A kért információkat – amennyiben rendkívüli körülmények nem gátolják meg – a megkeresés kézhezvételétől számított legkésőbb két hónapon belül továbbítani kell a megkereső tagállam központi hatóságának vagy illetékes hatóságának.

ê 2201/2003 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

56 65. cikk

A gyermek elhelyezése egy másik tagállamban

(1) Amennyiben  az e rendelet Õ a 8–15. cikk szerint joghatósággal rendelkező bíróság  hatóság Õ mérlegeli egy gyermek intézményi gondozásba vagy nevelőszülőknél történő elhelyezését, és amennyiben ezt az elhelyezésre egy másik tagállamban kerülne sor, úgy először konzultál ez utóbbi tagállam központi hatóságával, illetve joghatósággal rendelkező egyéb ð megszerzi ï  az említett másik tagállam Õ ð illetékes ï hatóságánakval ð hozzájárulását ï abban az esetben, ha az említett tagállamban hatósági beavatkozás szükséges belföldi ügyekben a gyermekelhelyezéshez. ð E célból saját tagállamának központi hatóságán keresztül jóváhagyás iránti kérelmet továbbít azon tagállam központi hatóságának, ahol a gyermeket elhelyezni kívánja, amely kérelem jelentést tartalmaz a gyermekről, valamint a javasolt elhelyezés vagy gondozás indokairól. ï

ò (új szöveg)

(2)     Az (1) bekezdésben említett megkeresésekhez és kísérő dokumentumokhoz fordítást kell csatolni a megkeresett tagállam hivatalos nyelvén vagy hivatalos nyelveinek egyikén, illetve bármilyen olyan nyelven, amelyet a megkeresett tagállam kifejezetten elfogad. A tagállamok a 81. cikkel összhangban tájékoztatják a Bizottságot a nyelvek elfogadásáról.

ê 2201/2003 (kiigazított szöveg)

2(3) Az (1) bekezdésben említett elhelyezéssel kapcsolatos határozatot csak a kérelmező tagállamban lehet meghozni, amennyiben a megkeresett  tagállam Õ állam hatáskörrel rendelkező hatósága hozzájárult az elhelyezéshez.

ò (új szöveg)

(4) Kivéve, ha az kivételes körülmények miatt nem lehetséges, a megkeresett központi hatóság a kérelem kézhezvételétől számított legkésőbb két hónapon belül továbbítja a jóváhagyást megadó vagy azt elutasító határozatot a megkereső központi hatóságnak.

ê 2201/2003 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

3(5) Az (1) és (2) bekezdésben említett konzultációs vagy beleegyezési hozzájárulás  megszerzésére vonatkozó Õ eljárásokra a megkeresett  tagállam Õ állam nemzeti joga az irányadó.

4. Amennyiben a 8–15. cikk szerint joghatósággal rendelkező hatóság úgy határoz, hogy nevelőszülőknél helyezi el a gyermeket, és amennyiben erre az elhelyezésre egy másik tagállamban kerülne sor, és ez utóbbi tagállamban belföldi ügyekben nincs szükség hatósági beavatkozásra a gyermekelhelyezéshez, ennek megfelelően tájékoztatja ez utóbbi állam központi hatóságát, illetve joghatósággal rendelkező egyéb hatóságát.

57 66. cikk

Munkamódszer

(1) A szülői felelősség jogosultjai az 55. cikkben említett A segítségnyújtás iránti megkereséseket nyújthatnak be a  kérelmező Õ szokásos tartózkodási helyeük szerinti tagállam központi hatóságának vagy azon tagállam központi hatóságának ð lehet benyújtani ï, ahol a gyermek szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, vagy ahol tartózkodik. A kérelemnek általában tartalmaznia kell a végrehajtása szempontjából lényeges összes hozzáférhető információt. Amennyiben a segítségnyújtás iránti kérelem az e rendelet hatálya alá tartozó szülői felelősségre vonatkozó határozat ð vagy közokirat ï elismerésére vagy végrehajtására vonatkozik, a szülői felelősség jogosultja ð kérelmező ï mellékeli az 53. ð vagy 56. ï cikkben 39. cikkben, a 41. cikk (1) bekezdésében, illetve a 42. cikk (1) bekezdésében meghatározott tanúsítványokat igazolásokat.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal az  uniós Õ közösségi intézményeknek a saját nyelvüktől eltérő azon hivatalos nyelvét vagy nyelveit, amely nyelveken a központi hatóságok részére szóló közlemények elfogadhatók.

(3) A központi hatóságok által  e rendelet Õ az 55. cikk szerint biztosított segítségnyújtás térítésmentes.

(4) Az egyes központi hatóságok viselik saját költségeiket.

58 67. cikk

Ülések

(1) E rendelet alkalmazásának elősegítése érdekében a központi hatóságok rendszeresen üléseznek.

(2)  A központi hatóságok Õ Ezeket az üléseiket ,a 2001/470/EK határozatnak megfelelően a  polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat keretében Õ polgári és kereskedelmi ügyekben egy Európai Igazságügyi Hálózat létrehozásáról szóló a 2001/470/EK határozatnak megfelelően hívják össze.

VI. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Õ

5268. cikk

Hitelesítés vagy más hasonló alaki követelmény

A 37., 38. és 45. ð 26., ï 28., 34., ð 42., 64. és 65. ï cikkben említett okiratok vagy az  eljárásra Õ kézbesítési meghatalmazottat kijelölő okirat tekintetében hitelesítésre vagy más hasonló alaki követelményre nincs szükség.

ò (új szöveg)

69. cikk

Fordítások

(1)     A 35. cikk (2) bekezdése a) pontjának sérelme nélkül, amennyiben e rendelet alapján fordítás vagy átirat benyújtására van szükség, e fordításnak vagy átiratnak az érintett tagállam hivatalos nyelvén, vagy – ha az említett tagállamban több hivatalos nyelv van – a valamely másik tagállamban hozott határozat hivatkozásának helyén vagy a kérelem benyújtásának helyén alkalmazott bírósági eljárások hivatalos nyelvén vagy hivatalos nyelveinek egyikén kell készülnie, az említett tagállam jogával összhangban.

(2) Az 53–56. cikkben említett tanúsítványok vonatkozó tartalmának fordítását vagy átiratát az Unió intézményeinek azon hivatalos nyelvén vagy nyelveinek egyikén lehet elkészíteni, amelyet az érintett tagállam a 81. cikkel összhangban tett értesítése szerint elfogad.

(3)     A végrehajtás helye szerinti tagállam bíróságai fordítást kérhetnek az alábbi releváns tartalomról:

a)    A láthatási jogokat odaítélő határozatot kísérő tanúsítványon a láthatási jog gyakorlására vonatkozó rendelkezésekkel kapcsolatos 13.2. pont;

b)    a 26. cikk (4) bekezdése második albekezdése szerinti, a gyermek visszavitelét maga után vonó határozatot kísérő tanúsítványon: a 15. pont a szokásos tartózkodási hely szerinti tagállamba történő visszavitelt követően a gyermek védelmének biztosítására hozott intézkedésekről;

c)    szülői felelősségre vonatkozó bármilyen más határozatot kísérő tanúsítványon: 17. pont az érvényesítendő tartási kötelezettség meghatározásáról.

(4) Az e rendelet IV. fejezete alkalmazásában előírt fordításokat a tagállamok valamelyikében fordítások készítésére jogosult személynek kell készítenie.

ê 2201/2003 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

VII. FEJEZET

ð FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUSOK ï

69 70. cikk

A mellékletek módosítása

ðA Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 71. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ï Aaz I., II.–IV. ð és III. ï mellékletben szereplő formanyomtatványok módosításait tekintetében a 70. cikk (2) bekezdésében meghatározott konzultációs eljárással összhangban fogadják el.

70 71. cikk

A Bizottság  A felhatalmazás gyakorlása Õ

1. A Bizottság munkáját egy bizottság (a továbbiakban: bizottság) segíti.

2. Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni.

3. A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

ò (új szöveg)

(1)     A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg..

(2)     A Bizottság [e rendelet hatálybalépésétől] kezdődően, határozatlan időre felhatalmazást kap a 70. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(3) A Tanács bármikor visszavonhatja a 70. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)     A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)     A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul értesíti a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(6) Az 70. cikk alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az azt követő két hónapon belül, hogy a Bizottság tájékoztatta a jogi aktusról, a Tanács nem emel ellene kifogást, illetve ha a Tanács ezt az időpontot megelőzően arról tájékoztatja a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. A Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(7) Az Európai Parlament tájékoztatást kap arról, ha a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadott el, továbbá ha a Tanács a jogi aktussal kapcsolatban kifogást emelt vagy a hatáskörök átruházását visszavonta.

ê 2201/2003 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

VIII. FEJEZET

MÁS MEGÁLLAPODÁSOKHOZ JOGI AKTUSOKHOZ VALÓ VISZONY

59 72. cikk

Más megállapodásokhoz jogi aktusokhoz való viszony

(1) A 60., 63., 64. cikk és e cikk (2) bekezdésének 73., 74., ð 75., 76., ï 77. és 78. cikk rendelkezéseire is figyelemmel, e rendelet hatályon kívül helyezi a tagállamokban azokat a e  2201/2003/EK Õ rendelet hatálybalépésének időpontjában fennálló, két vagy több tagállam között kötött egyezményeket, amelyek az e rendelet által szabályozott ügyekre vonatkoznak.

2. a) Finnország és Svédország nyilatkozatot tehet arról, hogy kölcsönös kapcsolataiban e rendelet szabályai helyett teljes egészében vagy részben a házasságról, örökbefogadásról és gyámságról szóló nemzetközi magánjogi rendelkezéseket tartalmazó, Dánia, Finnország, Izland, Norvégia és Svédország között 1931. február 6-án kötött egyezményt és a csatolt záró jegyzőkönyvet fogja alkalmazni. Ezen nyilatkozatokat mellékelni kell e rendelethez, és az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni. Az említett tagállamok ezeket a nyilatkozatokat egészben vagy részben bármikor visszavonhatják.

b) Tilos az Unió polgárai között minden állampolgárságon alapuló megkülönböztetés.

c) Az a) pontban említett, a tagállamok között létrejött és e rendelettel szabályozott ügyekre vonatkozó jövőben megkötendő megállapodások joghatósági szabályainak összhangban kell lenniük az e rendeletben megállapítottakkal.

d) Az a) pontban említett nyilatkozatot tett északi államok egyikében az e rendelet II. fejezetében meghatározottaknak megfelelő joghatósági okok valamelyikének megfelelő joghatósági ok alapján hozott határozatokat, a többi tagállamban az e rendelet III. fejezetében megállapított szabályok szerint ismerik el és hajtják végre.

3. A tagállamok megküldik a Bizottságnak:

a) a (2) bekezdés a) és c) pontjában említett megállapodások és ezek végrehajtására vonatkozó egységes jogszabályok másolatát;

b) ezen megállapodások vagy egységes jogszabályok felmondását vagy módosítását.

60 73. cikk

Egyes többoldalú egyezményekhez való viszony

A tagállamok közötti kapcsolatokban e rendelet elsőbbséget élvez a következő egyezményekkel szemben, amennyiben azok az e rendelettel szabályozott ügyekre vonatkoznak:

a) a kiskorúak védelme tekintetében a hatóságok jogkörére és az alkalmazandó jogra vonatkozó, 1961. október 5-én kelt Hágai Egyezmény,

b) a házasság érvényességére vonatkozó határozatok elismeréséről szóló, 1967. szeptember 8-án kelt Luxembourgi Egyezmény;

c) a házasság felbontásának és a különválásnak az elismeréséről szóló, 1970. június 1-jén kelt Hágai Egyezmény;

d) a gyermekek feletti felügyeleti jogot érintő határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a felügyeleti viszonyok helyreállításáról szóló, 1980. május 20-án kelt Európai Egyezmény;.

és

c) a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. október 25-én kelt Hágai Egyezmény.

ò (új szöveg)

74. cikk

A gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. október 25-én kelt Hágai Egyezménnyel való kapcsolat

Amennyiben egy gyermeket jogellenesen elvittek egy olyan tagállamba, illetve jogellenesen visszatartanak egy olyan tagállamban, amely eltér a közvetlenül a jogellenes elvitel, illetve visszatartás előtti szokásos tartózkodási helye szerinti tagállamtól, az 1980. Évi Hágai Egyezmény rendelkezéseit kell alkalmazni e rendelet III. fejezetével összhangban.

ê 2201/2003 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

61 75. cikk

A szülői felelősséggel és a gyermekek védelmét szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos együttműködésről, valamint az ilyen ügyekre irányadó joghatóságról, alkalmazandó jogról, elismerésről és végrehajtásról szóló, 1996. október 19-én kelt Hágai Egyezményhez való viszony

(1) Az szülői felelősséggel és a gyermekek védelmét szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos együttműködésről, valamint az ilyen ügyekre irányadó joghatóságról, alkalmazandó jogról, elismerésről és végrehajtásról szóló, 1996. október 19-én kelt  1996. évi Õ Hágai Egyezményhez való viszonyt illetően e rendeletet kell alkalmazni:

a) ð a (2) bekezdésre is figyelemmel, ï amennyiben az érintett gyermek valamely tagállam területén rendelkezik szokásos tartózkodási hellyel;

b) valamely tagállam bírósága  hatósága Õ által hozott határozatnak egy másik tagállam területén történő elismerését és végrehajtását illetően, még akkor is, ha az érintett gyermek olyan harmadik állam területén rendelkezik szokásos tartózkodási hellyel, amely az említett egyezmény szerződő fele ð , és amelyben e rendelet nem alkalmazandó ï .

ò (új szöveg)

(2) Az (1) bekezdés ellenére,

a)    amennyiben a Felek egy olyan állam hatóságának joghatóságáról állapodtak meg, amely az 1996. évi Hágai Egyezmény szerződő fele, és amelyben e rendelet nem alkalmazandó, az említett Egyezmény 10. cikkét kell alkalmazni.

b)    ami a joghatóság átruházását illeti valamely tagállam hatósága és egy olyan állam hatósága között, amely az 1996. évi Hágai Egyezménynek szerződő fele, és amelyben e rendelet nem alkalmazandó, az említett Egyezmény 8. és 9. cikkét kell alkalmazni;

c)    amennyiben szülői felelősségre vonatkozó eljárások vannak folyamatban egy olyan állam hatósága előtt, amely az 1996. évi Hágai Egyezménynek részes fele, és amelyben e rendelet nem alkalmazandó abban az időpontban, amikor ugyanazon gyermekkel kapcsolatosan ugyanazon ténybeli alapon egy tagállami hatósághoz fordulnak, az Egyezmény 13. cikkét kell alkalmazni.

(3)     Az 1996. évi Hágai Egyezmény III. fejezetének – Alkalmazandó jog – valamely tagállam hatósága előtti eljárásban történő alkalmazásakor, a fenti Egyezmény 15. cikkének (1) bekezdésében szereplő, az Egyezmény „II. fejezetének rendelkezéseire” való hivatkozás „e rendelet II. fejezete 2. szakaszának rendelkezéseire” való hivatkozásként értendő.

ê 2201/2003

ð új szöveg

62 76. cikk

A hatály terjedelme

(1) Az 59. cikk (1) bekezdésében, valamint a 60. és 61. 72–75. cikkben említett megállapodások és egyezmények továbbra is hatályban maradnak az e rendelet által nem érintett ügyek vonatkozásában.

(2) A 60. 73., 74. ð és 75. ï cikkben említett egyezmények – különösen az 1980. ð és 1996.  ï évi Hágai Egyezmény – a 60. 73., 74. ð és 75. ï. cikkel összhangban továbbra is hatályban maradnak azon tagállamok között, amelyek ezen egyezmények részes felei.

63 77. cikk

A Szentszékkel kötött szerződések

(1) E rendelet a Szentszék és Portugália között Vatikánvárosban 1940. május 7-én aláírt nemzetközi szerződés (konkordátum) sérelme nélkül kerül alkalmazásra.

(2) Az (1) bekezdésben említett szerződés alapján hozott, a házasság érvénytelenségére vonatkozó bármely határozatot a IV. fejezet 1. szakaszában megállapított feltételek szerint a tagállamokban el kell ismerni.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben megállapított rendelkezések a Szentszékkel kötött következő nemzetközi szerződésekre (konkordátumok) vonatkozásában is alkalmazásra kerülnek:

a) az Olaszország és a Szentszék között, az 1984. február 18-án Rómában aláírt megállapodással és kiegészítő jegyzőkönyvvel módosított, 1929. február 11-én kelt „Lateráni Konkordátum”;

b) a Szentszék és Spanyolország között 1979. január 3-án kelt, jogi ügyekről szóló megállapodás;.

ê 2116/2004 1. cikk (1) bekezdés

c) a Málta és a Szentszék között a kánonjogi házasságok és az egyházi hatóságok és bíróságok által hozott határozatok polgári hatásainak elismeréséről 1993. február 3-án aláírt megállapodás, az ugyanezen a napon kelt végrehajtási jegyzőkönyvvel és az 1995. január 6-án kelt második kiegészítő jegyzőkönyvvel együtt.

ê 2116/2004 1. cikk (2) bekezdés

(4) A (2) bekezdésben felsorolt határozatok elismerése Spanyolországban, Olaszországban vagy Máltán ugyanazon eljárásnak és ellenőrzésnek lehet alávetve, mint amelyek az egyházi bíróságok által a (3) bekezdésben említett, a Szentszékkel kötött nemzetközi szerződéseknek megfelelően hozott határozatokra alkalmazhatók.

ê 2201/2003 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(5) A tagállamok megküldik a Bizottságnak:

a) az (1) és (3) bekezdésben említett szerződések másolatait;

b) ezen szerződések felmondását vagy módosítását.

VI. IX. FEJEZET

ÁTMENETI  ZÁRÓ Õ RENDELKEZÉSEK

64 78. cikk

 Átmeneti rendelkezések Õ

(1) Ez a rendeletet csak a 72. cikk szerinti alkalmazási időpontot  [az e rendelet alkalmazási időpontotjában ] vagy azt Õ követően megindult jogi eljárásokra, elkészített, illetve nyilvántartásba vett  közokiratokra Õ végrehajtható okiratokra és a felek által ð jóváhagyott vagy ï megkötött megállapodásokra egyezségekre alkalmazandók.

ò (új szöveg)

(2) Továbbra is a 2201/2003/EK rendelet alkalmazandó azokra a [e rendelet alkalmazási időpontja] előtt indított eljárásokban hozott határozatokra, az alaki követelményeknek megfelelően az említett napot megelőzően kiállított vagy nyilvántartásba vett közokiratokra és az említett napot megelőzően jóváhagyott vagy kötött megállapodásokra, amelyek az említett rendelet hatálya alá tartoznak.

(2) Az e rendelet alkalmazási időpontja előtt, ám az 1347/2000/EK rendelet hatálybalépése után indított eljárásokban az e rendelet alkalmazási időpontját követően hozott határozatokat e rendelet III. fejezetének rendelkezéseivel összhangban kell elismerni és végrehajtani, amennyiben a joghatóságot olyan szabályok alapján állapították meg, amelyek megegyeznek vagy a II. fejezetben, vagy az 1347/2000/EK rendeletben, vagy az eredeti eljárás helye szerinti tagállam és a megkeresett tagállam között kötött és az eljárás megindulásakor hatályban lévő egyezménnyel.

(3) Az 1347/2000/EK rendelet hatálybalépése után indított eljárások keretében e rendelet alkalmazási időpontja előtt hozott határozatokat e rendelet III. fejezetének rendelkezéseivel összhangban kell elismerni és végrehajtani, feltéve hogy azok a házasság felbontására, a különválásra vagy a házasság érvénytelenítésére, illetve e házassági eljárások alkalmával a házastársaknak a közös gyermekkel kapcsolatos szülői felelősségére vonatkoznak.

(4) Az 1347/2000/EK rendelet hatálybalépése előtt indított eljárások keretében az e rendelet alkalmazási időpontja előtt, ám az 1347/2000/EK rendelet hatálybalépése után hozott határozatokat e rendelet III. fejezetének rendelkezéseivel összhangban kell elismerni és végrehajtani, feltéve hogy azok házasság felbontására, különválásra, illetve házasság érvénytelenítésére vagy e házassági eljárások alkalmával a házastársaknak a közös gyermekekkel kapcsolatos szülői felelősségére vonatkoznak, és hogy a joghatóságot olyan szabályok alapján állapították meg, amelyek megegyeznek vagy az e rendelet II. fejezetében, vagy az 1347/2000/EK rendeletben, vagy az eredeti eljárás helye szerinti tagállam és a megkeresett tagállam között kötött és az eljárás megindulásakor hatályban levő egyezménnyel.

ê 2201/2003 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

65 79. cikk

Felülvizsgálat  Nyomon követés és értékelés Õ

Legkésőbb 2012. január 1-jéig és azt követően ötévenként ð [10 évvel az alkalmazás megkezdésének időpontja után]-ig ï a Bizottság a tagállamok által átadott információk  felhasználásával Õ jelentést készít az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság részére e rendelet alkalmazásáról  utólagos értékeléséről Õ a tagállamok által átadott információk alapján. A jelentéshez szükség  esetén Õ szerint módosítási  jogalkotási Õ javaslatot mellékelnek.

ò (új szöveg)

(2) A tagállamok összegyűjtik, és kérésre a Bizottság rendelkezésére bocsátják, lehetőség szerint a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózaton keresztül, különösen az alábbiakkal kapcsolatos információkat:

a)    a házassági ügyekben vagy szülői felelősségre vonatkozó ügyekben hozott olyan határozatok száma, amelyekben a joghatóságot az e rendeletben megállapított indokokra alapozták;

b)    a 32. cikk szerinti, végrehajtás iránti kérelmek tekintetében azon esetek száma, amikor a végrehajtása nem került sor a végrehajtási eljárások megindításának időpontjától számított hat héten belül;

c)    a 39. cikk szerinti, egy határozat elismerésének megtagadására irányuló kérelmek száma, és amennyiben összegyűjthető, azon esetek száma, amikor az elismerés megtagadásának helyt adtak;

d)    a 41. cikk szerint egy határozat végrehajtásának megtagadására irányuló kérelmek száma, és amennyiben összegyűjthető, azon esetek száma, amikor az elismerés megtagadásának helyt adtak;

e)    a 44. és 45. cikk alapján benyújtott jogorvoslati kérelmek száma.

ê 2201/2003 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

66 80. cikk

Két vagy több jogrendszerrel rendelkező tagállamok

Tekintettel egy olyan tagállamra, amelynek különböző területi egységeiben két vagy több jogrendszer vagy szabályrendszer vonatkozik az e rendelettel szabályozott ügyekre:

a) bármely hivatkozás az adott tagállamban lévő szokásos tartózkodási helyre, a területi egységen belüli szokásos tartózkodási helyre vonatkozik;

b) bármely hivatkozás az állampolgárságra, illetve az Egyesült Királyság esetében a "domicile"-ra (lakóhelyre) az adott  tagállam Õ állam joga szerinti területi egységre vonatkozik;

c) bármely hivatkozás valamely tagállam hatóságára, az adott államon  tagállamon Õ belüli érintett területi egység hatóságára vonatkozik;

d) bármely hivatkozás egy megkeresett tagállam szabályaira annak a területi egységnek a szabályaira vonatkozik, amelyben a joghatóság, az elismerés vagy a végrehajtás felmerül.

67 81. cikk

 A Bizottságnak megküldendő Õ Ttájékoztatás a központi hatóságokról és az elfogadott nyelvekról 

(1) A tagállamok e rendelet hatálybalépését követő három hónapon belül közlik a Bizottsággal  az alábbiakat Õ:

a) a Az 5360. cikk alapján kijelölt központi hatóságok nevét, címét és a kapcsolattartás módját;

b) a központi hatóságok részére szóló, az 57 66. cikk (2) bekezdése szerinti közlemények elfogadott nyelveit;

és

c) a ð 26. cikk (2) bekezdésének második albekezdése, a 64. cikk (4) bekezdése, a 65. cikk (2) bekezdése és a  69. cikk (2) bekezdése szerint fordítások céljából ï láthatási jogra vonatkozó, a 45. cikk (2) bekezdése szerinti igazolás elfogadott nyelvekeit;. 

68. cikk

Bíróságokra és jogorvoslati eljárásokra vonatkozó tájékoztatás

d) A tagállamok eljuttatják a Bizottsághoz a ð 16. cikkben, a 32. cikk (1) bekezdésében, ï  a 41. cikk (1) bekezdésében, a 44. cikk (2) bekezdésében és a 45. cikkben Õ  21., 29., 33. és 34. cikkben említett bíróságok;

e) és  a Õ 21., 29., 33. és 34. 44. és 45. cikkben említett jogorvoslati eljárásokat.

ò (új szöveg)

(2)    A tagállamok [three months following the entry into force of this Regulation – OPOCE, please replace with actual date]-ig eljuttatják a Bizottsághoz az (1) bekezdésben említett információkat.

ê 2201/2003 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

A Bizottság frissíti ezeket az információkat és nyilvánosan is hozzáférhetővé teszi azokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetés és bármely más megfelelő eszköz útján.

(3) A tagállamok értesítik a Bizottságot az ezen  fenti Õ információkban bekövetkező változásokról.

(4) A Bizottság ezeket az információkat és nyilvánosan is hozzáférhetővé teszi  megfelelő eszközök útján, Õ ð többek között az európai igazságügyi portálon keresztül ï .

71 82. cikk

Az 1347/2000/EK rendelet Hhatályon kívül helyezése

(1) ð A 78. cikk (2) bekezdésére is figyelemmel, ï Az a 1347/2000  2201/2003/EK Õ rendelet [e rendelet alkalmazási időpontjának napjától] hatályát veszti.

(2) Az 1347/2000/EK  hatályon kívül helyezett Õ rendeletre való hivatkozásokat  e rendeletre való hivatkozásként kell tekinteni és azok Õ az V. mellékletben található összehasonlító  megfelelési Õ táblázatnak megfelelően e rendeletre való hivatkozásként értelmezendők.

72 83. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet 2004. augusztus 1-jén   az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon Õ lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2005. március 1-jétől  […]-tól/-től Õ kell alkalmazni, a 67., 68., 69. és 70. 70., 71. és 81. cikk kivételével, amelyeket 2004. augusztus 1-jétől  [e rendelet hatálybalépésének időpontjától ] Õ kell alkalmazni.

Ez a rendelet az Európai Közösséget létrehozó szerződésnek  Szerződéseknek Õ megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

I. MELLÉKLET

Az 39 53. CIKKBEN EMLÍTETT, HÁZASSÁGI ÜGYEKBEN HOZOTT HATÁROZATOKRA VONATKOZÓ TANÚSÍTVÁNY IGAZOLÁS 49   50

1. Az eredeti eljárás helye szerinti tagállam

Ö □ Belgium (BE) □ Bulgária (BG) □ Cseh Köztársaság (CZ) □ Németország (DE) □ Észtország (EE) 

□ Írország (IE) □ Görögország (EL) □ Spanyolország (ES) □ Franciaország (FR) □ Horvátország (HR) □ Olaszország (IT) 

□ Ciprus (CY) □ Lettország (LV) □ Litvánia (LT) □ Luxemburg (LU) □ Magyarország (HU) 

□ Málta (MT) □ Hollandia (NL) □ Ausztria (AT) □ Lengyelország (PL) □ Portugália (PT) 

□ Románia (RO) □ Szlovénia (SI) □ Szlovákia (SK) □ Finnország (FI) □ Svédország (SE) 

□ Egyesült Királyság (UK) Õ   

2. Az igazolást tanúsítványt kibocsátó bíróság vagy hatóság

2.1. Név

2.2. Cím

2.3. Telefon/fax/e-mail

3. Házasság

3.1. Feleség

3.1.1. Teljes név

3.1.2. Cím

3.1.3. Születési hely (ország, helység)

3.1.4. Születési idő

3.2. Férj

3.2.1. Teljes név

3.2.2. Cím

3.2.3. Születési hely (ország, helység)

3.2.4. Születési idő

3.3. A házasságkötés helye (ország, helység) (amennyiben ismert) és ideje

3.3.1. Házasságkötés országa

3.3.2. Házasságkötés helye (amennyiben ismert)

3.3.3. Házasságkötés ideje

4. Bíróság, amely a határozatot meghozta

4.1. A bíróság neve

4.2. A bíróság székhelye

5. Határozat

5.1. Kelte

5.2. Hivatkozási szám

5.3. A határozat típusa

5.3.1. Válás

5.3.2. Házasság érvénytelenítése

5.3.3. Jogi szétválasztás

5.4. Az alperes távollétében hozták-e meg a határozatot?

5.4.1. Nem

5.4.2. Igen 51

6. Költségmentességben és/vagy jogi segítségnyújtásban részesített felek neve

7. Az eredeti eljárás helye szerinti tagállam joga szerint van-e helye további jogorvoslatnak a határozatot illetően?

7.1. Nem

7.2. Igen

8. A joghatás beálltának időpontja a tagállamban, ahol a határozatot meghozták

8.1. Válás

8.2. Jogi szétválasztás

 3.    A határozatot hozó hatóság

3.1.    A hatóság neve

3.2.    A hatóság helye:

4.    A határozat

4.1.    Kelte

4.2.    Hivatkozási száma

4.3.    A határozat típusa

4.3.1.    Házasság felbontása

4.3.2.    Házasság érvénytelenítése

4.3.3.    Különválás

4.4.    Az alperes távollétében hozták-e meg a határozatot?

4.4.1.    Nem

4.4.2.    Igen Õ

ò (új szöveg)

5.    Amennyiben a határozatot az alperes távollétében hozták:

   5.1.    A meg nem jelent személy részére kézbesítették az eljárást megindító iratot, illetve az ezzel egyenértékű iratot megfelelő időben és oly módon, hogy az említett személy gondoskodni tudjon védelméről.

           5.1.1.    Igen

           5.1.2.    Nem

   5.2.    Az említett személy részére kézbesítették az iratot, ám nem ezeknek a feltételeknek megfelelően, azonban megállapítást nyer, hogy ez a személy egyértelműen elfogadta a határozatot.

5.2.1.    Igen

5.2.2.    Nem

ê 2201/2003 (kiigazított szöveg)

 6.    Házasság

6.1.    Feleség

6.1.1.    Teljes név

6.1.2.    Cím

6.1.3.    Születési hely (ország, helység)

6.1.4.    Születési idő

6.2.    Férj

6.2.1.    Teljes név

6.2.2.    Cím

6.2.3.    Születési hely (ország, helység)

6.2.4.    Születési idő

6.3.    A házasságkötés helye (ország, helység) (amennyiben ismert) és ideje

6.3.1. Házasságkötés országa

6.3.2. Házasságkötés helye (amennyiben ismert)

6.3.3. Házasságkötés ideje

7.    Költségmentességben és/vagy jogi segítségnyújtásban részesített felek neve

8.    Az eredeti eljárás helye szerinti tagállam joga szerint van-e helye további jogorvoslatnak a határozatot illetően?

8.1.    Nem

8.2.    Igen

9.    A joghatás beálltának időpontja a tagállamban, ahol a határozatot meghozták

9.1.    Házasság felbontása

9.2.    Különválás Õ

ò  (új szöveg)

10.    Költségek 52 :

10.1.    Pénznem:

□ euró (EUR) □ bolgár leva (BGN) □ horvát kuna (HRK) □ cseh korona (CZK) □ magyar forint (HUF) □ lengyel zloty (PLN) □ angol font (GBP) □ román lej (RON) □ svéd korona (SEK) □ egyéb (kérjük, adja meg az ISO-kódot):

10.2.    A költségeket a határozat szerint a következő személy(ek) viseli(k) (aki(k)re nézve azt végrehajtani kívánják):

10.2.1.    Teljes név

10.2.2.    Ha több személy viseli a költségeket, a teljes összeg behajtható-e az érintettek bármelyikétől:

10.2.2.1.    □ Igen

10.2.2.2.    □ Nem

10.3.    A behajtandó költségek a következők 53 :

10.3.1.    □ A költségeket a határozatban egy összegben állapították meg (kérjük, adja meg az összeget):

10.3.2.    □ A költségeket a határozatban az összköltség százalékában állapították meg (kérjük, adja meg az adott százalékos arányt):

10.3.3.    □ A határozatban megállapították a költségek fedezésével kapcsolatos felelősséget, és a pontos összegek a következők:

10.3.3.1.    □ Eljárási illeték:

10.3.3.2.    □ Ügyvédi tiszteletdíj:

10.3.3.3.    □ Iratkézbesítési költség:

10.3.3.4.    □ Egyéb:

10.3.4.    □ Egyéb (kérjük, nevezze meg):

10.4.    A költségek kamatterhei:

10.4.1.    □ Nem alkalmazható

10.4.2.    □ A határozatban meghatározott kamat

10.4.2.1.    □ Összeg:

vagy

10.4.2.2.    □ ... %-os kamatláb

10.4.2.2.1.    A kamat … (év/hónap/nap vagy egy meghatározott esemény bekövetkezte)-tól/-től … (év/hónap/nap vagy egy meghatározott esemény bekövetkezte)-ig fizetendő 54

10.4.3.    □ Késedelmi kamat (adott esetben) a vonatkozó jogszabály alapján számítva (kérjük, adja meg a vonatkozó jogszabályt):

10.4.3.1.    A kamat … (év/hónap/nap vagy egy meghatározott esemény bekövetkezte)-tól/-től … (év/hónap/nap vagy egy meghatározott esemény bekövetkezte)-ig fizetendő 55  

10.4.4.    □ Kamat tőkésítése (amennyiben alkalmazandó, kérjük, pontosítsa):

ê 2201/2003

Kelt:

Aláírás és/vagy bélyegző

ê 2201/2003 (kiigazított szöveg)

II. MELLÉKLET

Az 39 53. CIKKBEN EMLÍTETT, A SZÜLŐI FELELŐSSÉGGEL KAPCSOLATBAN Ö – IDEÉRTVE A LÁTHATÁSI JOGOT – VAGY A GYERMEK VISSZAVITELE TEKINTETÉBEN  Õ HOZOTT HATÁROZATOKRA VONATKOZÓ TANÚSÍTVÁNY IGAZOLÁS 56 57  

1. Az eredeti eljárás helye szerinti tagállam

Ö □ Belgium (BE) □ Bulgária (BG) □ Cseh Köztársaság (CZ) □ Németország (DE) □ Észtország (EE) 

□ Írország (IE) □ Görögország (EL) □ Spanyolország (ES) □ Franciaország (FR) □ Horvátország (HR) □ Olaszország (IT) 

□ Ciprus (CY) □ Lettország (LV) □ Litvánia (LT) □ Luxemburg (LU) □ Magyarország (HU) 

□ Málta (MT) □ Hollandia (NL) □ Ausztria (AT) □ Lengyelország (PL) □ Portugália (PT) 

□ Románia (RO) □ Szlovénia (SI) □ Szlovákia (SK) □ Finnország (FI) □ Svédország (SE) 

□ Egyesült Királyság (UK)   Õ

2. Az igazolást tanúsítványt kibocsátó bíróság vagy hatóság

2.1. Név

2.2. Cím

2.3. Telefon/fax/e-mail

3. Láthatási joggal rendelkező személy(ek)

3.1. Teljes név

3.2. Cím

3.3. Születés idő és hely (amennyiben ismert)

58 4. A szülői felelősség 3. pontban említettektől eltérő jogosultjai

4.1. 4.1.1. Teljes név

4.1.2. Cím

4.1.3. Születés idő és hely (amennyiben ismert)

4.2. 4.2.1. Teljes név

4.2.2. Cím

4.2.3. Születés idő és hely (amennyiben ismert)

4.3. 4.3.1. Teljes név

4.3.2. Cím

4.3.3. Születés idő és hely (amennyiben ismert)

5. Bíróság, amely a határozatot meghozta

5.1. A bíróság neve

5.2. A bíróság székhelye

6. Határozat

6.1. Kelte

6.2. Hivatkozási száma

6.3. Az alperes távollétében hozták-e meg a határozatot?

6.3.1. Nem

6.3.2. Igen 59

60 7. Gyermekek, akikre a határozat vonatkozik

7.1. Teljes név és születési idő

7.2. Teljes név és születési idő

7.3. Teljes név és születési idő

7.4. Teljes név és születési idő

8. Költségmentességben és/vagy jogi segítségnyújtásban részesített felek neve

9. Végrehajthatóság és kézbesítés tanúsítása

9.1. Végrehajtható-e a határozat az eredeti eljárás helye szerinti tagállam jogának megfelelően?

9.1.1. Igen

9.1.2. Nem

9.2. Kézbesítették-e a határozatot annak a félnek, akivel szemben végrehajtást kértek?

9.2.1. Igen

9.2.1.1. A fél teljes neve

9.2.1.2. Cím

9.2.1.3. A kézbesítés időpontja

9.2.2. Nem

10. Egyedi információk a láthatási jogra vonatkozó határozatokról, amelyeknél a 28. cikk szerint valamely tagállamban hozott határozatnak egy másik tagállamban való végrehajthatóvá nyilvánítását (exequatur) kérik. Erről a lehetőségről a 40. cikk (2) bekezdése rendelkezik.

10.1. A láthatási jog (a határozatban megállapított mértékű) gyakorlásának gyakorlati szabályai

10.1.1. Dátum és időpont

10.1.1.1. Kezdete

10.1.1.2. Vége

10.1.2. Helyszín

10.1.3. A szülői felelősség jogosultjaira háruló egyedi kötelezettségek

10.1.4. A láthatási joggal rendelkező személyre háruló egyedi kötelezettségek

10.1.5. A láthatási jog gyakorlásának esetleges korlátozása

11. Egyedi tájékoztatás a gyermek visszaviteléről szóló határozatokhoz azokban az esetekben, amelyeknél kérték az "exequatur" eljárást a 28. cikk alapján. Erről a lehetőségről a 40. cikk (2) bekezdése rendelkezik.

11.1. A határozat a gyermek visszavitelét vonja maga után.

11.2. Az a személy, akihez a gyermeket vissza kell helyezni (a határozatban megállapított mértékig)

11.2.1. Teljes név

11.2.2. Cím

 3.    A határozatot hozó hatóság

3.1.    A hatóság neve

3.2.    A hatóság helye:

4.    A határozat

4.1.    Kelte

4.2.    Hivatkozási száma

5.    A szülői felelősség jogosultjai

5.1.    Első szülő

5.1.1.    Teljes név

5.1.2.    Cím

5.1.3.    Születés idő és hely (amennyiben ismert)

5.2.    Második szülő

5.2.1.    Teljes név

5.2.2.    Cím

5.2.3.    Születés idő és hely (amennyiben ismert)

5.3.    A szülői felelősség más jogosultjai

5.3.1.    Teljes név

5.3.2.    Cím

5.3.3.    Születés idő és hely (amennyiben ismert)

6.    Gyermekek, akikre a határozat vonatkozik 61

6.1.    Első gyermek

   6.1.1    Teljes név

6.1.2.    Születési idő

   6.1.3.    Cím

6.2.    Második gyermek

   6.2.1.    Teljes név

   6.2.2.    Születési idő

   6.2.3.    Cím

6.3.    Harmadik gyermek

   6.3.1.    Teljes név

6.3.2.    Születési idő

6.3.3.    Cím

6.4.    Negyedik gyermek

   6.4.1.    Teljes név

6.4.2.    Születési idő

6.4.3.    Cím

7.    Költségmentességben és/vagy jogi segítségnyújtásban részesített felek neve

8.    Végrehajthatóság és kézbesítés tanúsítása

8.1.    Végrehajtható-e a határozat az eredeti eljárás helye szerinti tagállam jogának megfelelően?

8.1.1.    Igen

8.1.2.    Nem

8.2.    Kézbesítették-e a határozatot annak a félnek, akivel szemben végrehajtást kértek?

8.2.1.    Igen

8.2.1.1.    A fél teljes neve

8.2.1.2.    Cím

8.2.1.3.    A kézbesítés időpontja

8.2.2.    Nem

9.    Amennyiben a határozatot az alperes távollétében hozták:

   9.1.    A meg nem jelent személy részére kézbesítették az eljárást megindító iratot, illetve az ezzel egyenértékű iratot megfelelő időben és oly módon, hogy az említett személy gondoskodni tudjon védelméről.

           9.1.1.    Igen

           9.1.2.    Nem

   9.2.    Az említett személy részére kézbesítették az iratot, ám nem ezeknek a feltételeknek megfelelően, azonban megállapítást nyer, hogy ez a személy egyértelműen elfogadta a határozatot.

9.2.1.    Igen

9.2.2.    Nem

10.    Valamennyi érintett fél lehetőséget kapott a meghallgatásra

   10.1.    Igen

   10.2.    Nem  Õ 

ò (új szöveg)

11.    A gyermek valós és hatékony lehetőséget kapott véleménye kifejezésére.

11.1.    Igen

12.    A gyermek véleményét kellő súllyal figyelembe vették.

12.1.    Igen

ê 2201/2003 (kiigazított szöveg)

 13.    Egyedi információk a láthatási jogot megállapító határozatokról

13.1.    A láthatási jog jogosultja(i) 62

13.1.1.    Teljes név

13.1.2.    Cím

13.1.3.    Születés idő és hely (amennyiben ismert)

13.2.    A láthatási jog (a határozatban megállapított mértékű) gyakorlásának gyakorlati szabályai

13.2.1.    Dátum és időpont

13.2.1.1.    Kezdete

13.2.1.2.    Vége

13.2.2.    Helyszín

13.2.3.    A szülői felelősség jogosultjaira háruló egyedi kötelezettségek

13.2.4.    A láthatási joggal rendelkező személyre háruló egyedi kötelezettségek

13.2.5.    A láthatási jog gyakorlásának esetleges korlátozása

14.    Egyedi információk a gyermek visszaviteléről szóló határozatokról

14.1.    A határozat a gyermek visszavitelét vonja maga után.

14.2.    Az a személy, akihez a gyermeket vissza kell vinni (a határozatban megállapított mértékig)

14.2.1.    Teljes név

14.2.2.    Cím Õ

ò  (új szöveg)

15.    Adott esetben a bíróságok vagy hatóságok által hozott azon intézkedések részletei, amelyek biztosítják a gyermek védelmét a szokásos tartózkodási hely szerinti tagállamba történő visszavitele alatt és azt követően

16.    A határozatot a rendelet 26. cikke (4) bekezdésének második albekezdése alapján hozták, és a gyermek(ek) visszavitelét vonja maga után; és a bíróság a határozata meghozatalakor figyelembe vette a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. október 25-i Hágai Egyezmény 13. cikke szerint kibocsátott határozat indokait és az annak alapjául szolgáló bizonyítékokat:

   16.1.    Igen

   16.2.    Nem

17.    Konkrét információk bármely más, szülői felelősség ügyében hozott határozattal kapcsolatban:

17.1.    Az érvényesítendő kötelezettség leírása:

18.    Költségek 63 :

18.1.    Pénznem:

□ euró (EUR) □ bolgár leva (BGN) □ horvát kuna (HRK) □ cseh korona (CZK) □ magyar forint (HUF) □ lengyel zloty (PLN) □ angol font (GBP) □ román lej (RON) □ svéd korona (SEK) □ egyéb (kérjük, adja meg az ISO-kódot):

18.2.    A költségeket a határozat szerint a következő személy(ek) viseli(k) (aki(k)re nézve azt végrehajtani kívánják):

18.2.1.    Teljes név

18.2.2.    Ha több személy viseli a költségeket, a teljes összeg behajtható-e az érintettek bármelyikétől:

18.2.2.1.    □ Igen

18.2.2.2.    □ Nem

18.3.    A behajtandó költségek a következők 64 :

18.3.1.    □ A költségeket a határozatban egy összegben állapították meg (kérjük, adja meg az összeget):

18.3.2.    □ A költségeket a határozatban az összköltség százalékában állapították meg (kérjük, adja meg az adott százalékos arányt):

18.3.3.    □ A határozatban megállapították a költségek fedezésével kapcsolatos felelősséget, és a pontos összegek a következők:

18.3.3.1.    □ Eljárási illeték:

18.3.3.2.    □ Ügyvédi tiszteletdíj:

18.3.3.3.    □ Iratkézbesítési költség:

18.3.3.4.    □ Egyéb:

18.3.4.    □ Egyéb (kérjük, nevezze meg):

18.4.    A költségek kamatterhei:

18.4.1.    □ Nem alkalmazható

18.4.2.    □ A határozatban meghatározott kamat

18.4.2.1.    □ Összeg:

vagy

18.4.2.2.    □ ... %-os kamatláb

18.4.2.2.1.    A kamat … (év/hónap/nap vagy egy meghatározott esemény bekövetkezte)-tól/-től … (év/hónap/nap vagy egy meghatározott esemény bekövetkezte)-ig fizetendő 65

18.4.3.    □ Késedelmi kamat (adott esetben) a vonatkozó jogszabály alapján számítva (kérjük, adja meg a vonatkozó jogszabályt):

18.4.3.1.    A kamat … (év/hónap/nap vagy egy meghatározott esemény bekövetkezte)-tól/-től … (év/hónap/nap vagy egy meghatározott esemény bekövetkezte)-ig fizetendő 66 18.4.4.    □ Kamat tőkésítése (amennyiben alkalmazandó, kérjük, pontosítsa):

ê 2201/2003

Kelt …., -n ….

Aláírás és/vagy bélyegző

ê 2201/2003 (kiigazított szöveg)

III. MELLÉKLET

A 41. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT, A LÁTHATÁSI JOGRA VONATKOZÓ HATÁROZATOKRÓL KIÁLLÍTOTT IGAZOLÁS 67

1. Az eredeti eljárás helye szerinti tagállam

2. Az igazolást kibocsátó bíróság vagy hatóság

2.1. Név

2.2. Cím

2.3. Telefon/fax/e-mail

3. Láthatási joggal rendelkező személy(ek)

3.1. Teljes név

3.2. Cím

3.3. Születés idő és hely (amennyiben ismert)

68 69 4. A szülői felelősség 3. pontban említettektől eltérő jogosultjai

4.1. 4.1.1. Teljes név

4.1.2. Cím

4.1.3. Születés idő és hely (amennyiben ismert)

4.2. 4.2.1. Teljes név

4.2.2. Cím

4.2.3. Születés idő és hely (amennyiben ismert)

4.3. Egyéb

4.3.1. Teljes név

4.3.2. Cím

4.3.3. Születés idő és hely (amennyiben ismert)

5. Bíróság, amely a határozatot meghozta

5.1. A bíróság neve

5.2. A bíróság székhelye

6. Határozat

6.1. Kelte

6.2. Hivatkozási száma

70 7. Gyermekek, akikre a határozat vonatkozik

7.1. Teljes név és születési idő

7.2. Teljes név és születési idő

7.3. Teljes név és születési idő

7.4. Teljes név és születési idő

8. Végrehajtható-e a határozat az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban?

8.1. Igen

8.2. Nem

9. Amennyiben a határozatot az alperes távollétében hozták meg, a meg nem jelent személy részére kézbesítették az eljárást megindító iratot, illetve az ezzel egyenértékű iratot megfelelő időben és oly módon, hogy az említett személy gondoskodni tudjon saját védelméről, vagy az említett személy részére kézbesítették az iratot, ám nem ezeknek a feltételeknek megfelelően, azonban megállapítást nyer, hogy ez a személy egyértelműen elfogadta a határozatot

10. Valamennyi érintett fél lehetőséget kapott a meghallgatásra

11. A gyermek lehetőséget kapott a meghallgatásra, kivéve ha a meghallgatást nem tartották célszerűnek a gyermek életkora vagy érettségi szintje miatt

12. A láthatási jog (a határozatban megállapított mértékű) gyakorlásának gyakorlati szabályai

12.1. Dátum és időpont

12.1.1. Kezdete

12.1.2. Vége

12.2. Helyszín

12.3. A szülői felelősség jogosultjaira háruló egyedi kötelezettségek

12.4. A láthatási joggal rendelkező személyre háruló egyedi kötelezettségek

12.5. A láthatási jog gyakorlásának esetleges korlátozása

13. Költségmentességben és/vagy jogi segítségnyújtásban részesített felek neve

Kelt …., -n ….

Aláírás és/vagy bélyegző

ê 2201/2003 (kiigazított szöveg)

IV. MELLÉKLET

A 42. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT, A GYERMEK VISSZAVITELÉRE VONATKOZÓ HATÁROZATOKRÓL KIÁLLÍTOTT IGAZOLÁS 71

1. Az eredeti eljárás helye szerinti tagállam

2. Az igazolást kibocsátó bíróság vagy hatóság

2.1. Név

2.2. Cím

2.3. Telefon/fax/e-mail

3. Az a személy, akihez a gyermeket vissza kell helyezni (a határozatban megállapított mértékig)

3.1. Teljes név

3.2. Cím

3.3. Születés idő és hely (amennyiben ismert)

72 4. A szülői felelősség jogosultjai.

4.1. Anya

4.1.1. Teljes név

4.1.2. Cím (amennyiben ismert)

4.1.3. Születés idő és hely (amennyiben ismert)

4.2. Apa

4.2.1. Teljes név

4.2.2. Cím (amennyiben ismert)

4.2.3. Születés idő és hely (amennyiben ismert)

4.3. Egyéb

4.3.1. Teljes név

4.3.2. Cím (amennyiben ismert)

4.3.3. Születés idő és hely (amennyiben ismert)

5. Alperes (amennyiben ismert)

5.1. Teljes név

5.2. Cím (amennyiben ismert)

6. Bíróság, amely a határozatot meghozta

6.1. A bíróság neve

6.2. A bíróság székhelye

7. Határozat

7.1. Kelte

7.2. Hivatkozási száma

73 8. Gyermekek, akikre a határozat vonatkozik

8.1. Teljes név és születési idő

8.2. Teljes név és születési idő

8.3. Teljes név és születési idő

8.4. Teljes név és születési idő

9. A határozat a gyermek visszavitelét vonja maga után.

10. Végrehajtható-e a határozat az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban?

10.1. Igen

10.2. Nem

11. A gyermek lehetőséget kapott a meghallgatásra, kivéve ha a meghallgatást nem tartották célszerűnek a gyermek életkora vagy érettségi szintje miatt

12. A felek lehetőséget kaptak a meghallgatásra

13. A határozat a gyermekek visszavitelét vonja maga után, és a bíróság a határozata meghozatalakor figyelembe vette a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. október 25-i Hágai Egyezmény 13. cikke szerint kibocsátott határozat indokait és annak alapjául szolgáló bizonyítékokat

14. Adott esetben a bíróságok vagy hatóságok által hozott azon intézkedések részletei, amelyek biztosítják a gyermek védelmét a szokásos tartózkodási hely szerinti tagállamba történő visszavitele után

15. Költségmentességben és/vagy jogi segítségnyújtásban részesített felek neve

Kelt …., -n ….

Aláírás és/vagy bélyegző

ò (új szöveg)

III. MELLÉKLET

AZ 56. CIKKBEN EMLÍTETT, A KÖZOKIRATRA VAGY MEGÁLLAPODÁSRA VONATKOZÓ TANÚSÍTVÁNY 74

1.    A KÖZOKIRATOT KIÁLLÍTÓ HATÓSÁG

1.1.    Név:

1.2.    Cím:

1.2.1.    Utca és házszám/postafiók:

1.2.2.    Helység és irányítószám:

1.2.3.    Tagállam:

□ Belgium (BE) □ Bulgária (BG) □ Cseh Köztársaság (CZ) □ Németország (DE) □ Észtország (EE) 

□ Írország (IE) □ Görögország (EL) □ Spanyolország (ES) □ Franciaország (FR) □ Horvátország (HR) □ Olaszország (IT) 

□ Ciprus (CY) □ Lettország (LV) □ Litvánia (LT) □ Luxemburg (LU) □ Magyarország (HU) 

□ Málta (MT) □ Hollandia (NL) □ Ausztria (AT) □ Lengyelország (PL) □ Portugália (PT) 

□ Románia (RO) □ Szlovénia (SI) □ Szlovákia (SK) □ Finnország (FI) □ Svédország (SE) 

□ Egyesült Királyság (UK)

1.3.    Telefon:

1.4.    Fax

1.5.    E-mail cím (ha van):

2.    KÖZOKIRAT

2.1.    A közokiratot kiállító hatóság (amennyiben eltér a tanúsítványt kiállító hatóságtól)

2.1.1.    A hatóság neve és megnevezése:

2.1.2.    Cím:

2.2.    A közokirat 2.1. pontban említett hatóság általi kiállításának időpontja (év/hónap/nap):

2.3.    A közokirat hivatkozási száma (adott esetben):

2.4.    A közokirat eredeti eljárás helye szerinti tagállamban való nyilvántartásba vételének időpontja (év/hónap/nap) (csak akkor töltendő ki, ha a nyilvántartásba vétel időpontja határozza meg az okirat joghatását, és ez az időpont eltér a 2.2. pontban jelzettől):

2.4.1.    A nyilvántartásban használt hivatkozási szám (adott esetben):

3.    MEGÁLLAPODÁS

3.1.    Az a hatóság, amely a megállapodást jóváhagyta vagy amely előtt a megállapodást kötötték (amennyiben eltér a tanúsítványt kiállító hatóságtól)

3.1.1.    A hatóság neve:

3.1.2.    Cím:

3.2.    A megállapodás kelte (év/hónap/nap):

3.3.    A megállapodás hivatkozási száma:

4.    A KÖZOKIRATBAN/MEGÁLLAPODÁSBAN ÉRINTETT FELEK

4.1.    Az első fél teljes neve:

4.1.1.    Cím:

4.1.2    Születés idő és hely (amennyiben ismert):

4.2.    A második fél teljes neve:

4.2.1.    Cím:

4.2.2    Születés idő és hely (amennyiben ismert)

4.3.    További fél (ha van) teljes neve:

4.3.1.    Cím:

4.3.2    Születés idő és hely (amennyiben ismert):

5.    A KÖZOKIRAT/MEGÁLLAPODÁS VÉGREHAJTHATÓSÁGA AZ EREDETI ELJÁRÁS SZERINTI TAGÁLLAMBAN

5.1.    A közokirat/megállapodás végrehajtható az eredeti eljárás szerinti tagállamban:

5.1.1.    □ Igen

5.1.2.    □ Nem

5.2.    A közokirat/megállapodás feltételei

5.2.1.    Az érvényesítendő kötelezettség rövid leírása:

5.2.2.2.    Az 5.2. pontban említett kötelezettség végrehajtható a következő személlyel/személyekkel 75 szemben (teljes név):

Kelt: …

A származási hely szerinti hatóság aláírása és/vagy bélyegzője:

ê 2201/2003

ê 2201/2003/EK (kiigazított szöveg)

V. MELLÉKLET

AZ 1347/2000/EK RENDELETTEL VALÓ ÖSSZEHASONLÍTÓ TÁBLÁZAT