52007PC0677

Javaslat a Tanács irányelve a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006. november 28-i 2006/112/EK irányelv egyes rendelkezéseinek módosításáról /* COM/2007/0677 végleges - CNS 2007/0238 */


[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 7.11.2007

COM(2007) 677 végleges

2007/0238 (CNS)

Javaslat

A TANÁCS IRÁNYELVE

a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006. november 28-i 2006/112/EK irányelv egyes rendelkezéseinek módosításáról

(előterjesztő: a Bizottság)

INDOKOLÁS

A JAVASLAT HÁTTERE |

110 | A javaslat indokai és célkitűzései A vállalkozói szférától és a tagállamoktól kapott információk arra utalnak, hogy a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK irányelv (a továbbiakban: héairányelv) különböző rendelkezései kiigazításra szorulnak. A kiigazítások egyike sem érinti a héairányelv alapelveit, és egyik sem olyan jelentős, hogy önálló irányelv-javaslat kidolgozását indokolná. Éppen ezért, célszerűnek tűnt a héairányelv ezen különböző kiigazításait egy javaslatba foglalni. A módosítások a földgáz-, villamosenergia-, távfűtés- és/vagy távhűtés-szolgáltatást, az EK-Szerződés 171. cikke alapján létrehozott közös vállalkozások adóztatását, az uniós bővítés egyes következményeinek figyelembe vételét, valamint az előzetesen felszámított héára vonatkozó adólevonási jog gyakorlásának feltételeit érintik. |

120 | Általános háttér A gázra és a villamos energiára vonatkozó héa jelenlegi rendszerét lényegében a 2003. október 7-i 2003/92/EK irányelv határozza meg. Az irányelvben szereplő szakkifejezések miatt azonban az abban meghatározott új adóztatási rendszer hatálya túl szűknek bizonyult, illetve nincs összhangban a gazdasági élet valós állapotával, különösen a földgázértékesítést érintő héa kivetésének helye, továbbá a földgázimport héamentessége tekintetében. Emellett az is célszerű lenne, ha a fűtés vagy hűtés távfűtési illetve távhűtési hálózatokon keresztül történő szállítására ugyanazokat a szabályokat alkalmaznák, mivel ez az ágazat a földgáz- és a villamosenergia-ágazathoz hasonló módon működik. Az EK-Szerződés 171. cikke lehetővé teszi, hogy a Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs programjai szabályszerű végrehajtására közös vállalkozásokat, vagy bármilyen más, ehhez szükséges struktúrát hozzon létre. A Tanács 2006. december 19-i 2006/971/EK határozatában megerősítette, hogy a kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogramok (2007–2013) végrehajtásához - többek között - közös vállalkozásokat hozhat létre, és nagyon valószínű, hogy a jövőben erre egyre többször kerül sor. Célszerű tehát megfelelő keretszabályokat meghatározni ezen vállalkozások adóztatására. Több új tagállamhoz hasonlóan, Bulgária és Románia a csatlakozásakor felhatalmazást kapott arra, hogy a kis- és középvállalkozások adómentessége, valamint a nemzetközi személyszállításra irányadó héarendszer vonatkozásában eltérő intézkedéseket alkalmazzon. Az átlátható és egységes szabályozás megteremtése érdekében célszerű ezeket az eltéréseket a héairányelvbe foglalni. Az adólevonási jog vonatkozásában a hatályban lévő alapelvek egyike előírja, hogy az adóalany a megvalósított ügyletekre előzetesen felszámított héát csak akkor vonhatja le, ha a szóban forgó termékeket és szolgáltatásokat adólevonásra jogosító ügyletekhez használja fel. Ebben az összefüggésben az Európai Közösségek Bírósága úgy határozott, hogy az adóalany eldöntheti, hogy a vegyes felhasználású termékeket, részben vagy egészben, beleszámítja-e az általa kifejtett gazdasági tevékenység eszközeibe. Ha a szóban forgó termékeket teljes egészében gazdasági tevékenysége részének tekinti, az utánuk előzetesen felszámított héát haladéktalanul és teljes egészében levonhatja, függetlenül attól, hogy használja-e azokat egyszerre gazdasági tevékenységéhez és más célra. Másfelől, a termék gazdasági tevékenységi körön kívüli felhasználása mint ellenérték fejében végzett szolgáltatás héaköteles, a felmerült kiadások összege alapján. Elvileg az adóalany által választható lehetőségek mindegyikének hasonló eredményre kellene vezetnie, azonban megállapítható, hogy a vegyes felhasználású termékeknek a vállalkozás vagyonába történő teljes beépítése pénzforgalmi szempontból általában kedvezőbb, mert a gazdasági tevékenységi körön kívüli felhasználással csökkenhet az adóteher: e felhasználás arányának növelésével az adóteher egyre kisebb lehet. Ez különösen igaz az ingatlanok esetében, mivel a szerzés költsége gyakran igen magas, az ingatlant lehet és szokták egyszerre üzleti és nem üzleti célraa gazdasági tevékenységen kívüli célra is használni, valamint az ingatlanok gazdasági élettartama általában jóval hosszabb, mint a gazdasági tevékenységhez használt többi terméké. Ezért célszerűnek tűnik az ingatlanokra alkalmazható héalevonási rendszert úgy módosítani, hogy az előzetesen viselt héa kapcsán keletkező adólevonási jog eredeti gyakorlása hűebben tükrözze a fentebb említett alapelvet, illetve gátat szabjon a jogosulatlan pénztári előnyöket célzó műveleteknek. |

130 | Hatályos rendelkezések a javaslat által szabályozott területen A közös héarendszert jelenleg a 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv szabályozza. Ez az irányelv az 1977. május 17-i 77/388/EGK irányelv (régi 6. héairányelv) átdolgozásán alapul. |

141 | Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel Nem alkalmazandó. |

KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELT FELEKKEL ÉS HATÁSVIZSGÁLAT |

Konzultáció az érdekelt felekkel |

219 | Mivel a javaslat főleg technikai kiigazításokat tartalmaz, csak a tagállamokkal történt konzultáció, a héabizottság és az 1. munkacsoport keretében. |

Szakvélemények összegyűjtése és felhasználása |

229 | Külső szakértők bevonására nem volt szükség. |

230 | Hatásvizsgálat A javaslat lényegében technikai rendelkezéseket tartalmaz, amelyek nem érintik a héarendszerre irányadó közösségi szabályozás fontosabb elveit. Az adólevonási jog gyakorlása tekintetében az említett alapelv újbóli érvényesítésének következményeként megszűnnek az adóalanyok közötti esetleges különbségek. Ezt követően e szabály alkalmazása mind az adóalanyok, mind az adóhatóságok szempontjából semleges lesz. Hatásvizsgálatra tehát nem volt szükség. |

A JAVASLAT JOGI ELEMEI |

305 | A javasolt intézkedések összefoglalása A földgázra és a villamos energiára alkalmazandó héarendszer tekintetében a javaslat arra irányul, hogy a rendszer alkalmazását kiterjessze a földgáz bármilyen típusú gázvezetéken, illetve földgázszállító tartályhajón keresztül történő értékesítésére és importjára. Emellett a javaslatban az is szerepel, hogy ugyanezek a szabályok legyenek alkalmazandók a fűtés vagy hűtés távfűtési illetve távhűtési hálózatokon keresztül történő értékesítésére és importjára. Ezen felül, a héaköteles szolgáltatások adóztatási helyét illetően a javaslat előírja, hogy a megrendelő tagállamában kell adóztatni a villamosenergia-, földgáz-, valamint távfűtési illetve távhűtési hálózathoz történő hozzáférés biztosításával összefüggő valamennyi szolgáltatást, nem csak az elosztó hálozathoz történő hozzáféréssel összefüggőeket. Végül a javaslat egyszerűsíti azt az eljárást, amelynek során a tagállamok kedvezményes héamértéket állapíthatnak meg a földgáz-, a villamosenergia- és a távhőszolgáltatásra. Az EK-Szerződés 171. cikke alapján létrehozott közös vállalkozások vonatkozásában a javaslat világosabbá teszi pénzügyi jogállásukat a héa szempontjából. A közösségi kutatási tevékenységek támogatására közösségi szinten létrehozott vállalkozások tekintetében célszerű tekintettel lenni közösségi jellegükre és működésük pénzügyi sajátosságaira. A költségvetési keretrendelet 185. cikkében előírt közös alapokból történő finanszírozásuk ugyanis oda vezetne, hogy a beszerzéseikre előzetesen felszámított héa (amely tekintetében – adóköteles tevékenység hiányában – főszabály szerint nincs lehetőség adólevonásra) indokolatlanul gyarapítaná egyes tagállamok nemzeti költségvetését. Az ilyen következmények elkerülése érdekében célszerű ezeket a vállalkozásokat nemzetközi szervezeteknek tekinteni, feltéve hogy alapítójuk az Európai Közösségek, rendelkeznek jogi személyiséggel, és a Közösségek általános költségvetése terhére ténylegesen hozzájárulásokat kapnak. Egyértelművé kell tenni, hogy a mentesség nem alkalmazható e vállalkozások tagjainak magáncélú használatára szánt termékekre és szolgáltatásokra. Bulgária és Románia a csatlakozásakor felhatalmazást kapott arra, hogy a kisvállalkozások számára adómentességet biztosíthasson, illetve hogy a nemzetközi személyszállítást továbbra is mentesíthesse a héa alól. Célszerű ezeket az eltéréseket a héairányelvbe foglalni, csakúgy mint a többi tagállam esetében. Az adólevonási jog vonatkozásában ahhoz, hogy jobban érvényesüljön az az elv, amely szerint adólevonásra csak akkor van lehetőség, ha az érintett termékeket és szolgáltatásokat adólevonásra jogosító tevékenységekhez használják fel, a javaslat az adólevonási jog eredeti gyakorlását a tényleges gazdasági tevékenységhez való felhasználás mértékére korlátozza azokban az esetekben, amikor a vállalkozás vagyonába vegyes felhasználású ingatlan kerül. Ezzel párhuzamosan a javaslat korrekciós rendszert vezet be ezen ingatlanok gazdasági tevékenységhez tartozó és magáncélú (vagy a gazdasági tevékenységi körön kívüli) használatában bekövetkező változások figyelembe vétele érdekében. |

310 | Jogalap Az EK-Szerződés 93. cikke. |

320 | A szubszidiaritás elve A szubszidiaritás elve alkalmazandó, mivel a javaslat nem tartozik a Közösség kizárólagos hatáskörébe. |

A javaslat célkitűzései tagállami fellépéssel a következő okok miatt nem valósíthatók meg kielégítő módon: |

321 | A jelen javaslattal érintett témakörök már közösségi jogszabály hatálya alá tartoznak, jelesül a 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv hatálya alá. A hatályban lévő közösségi jogi rendelkezéseket pedig kizárólag közösségi jogi rendelkezésekkel lehet módosítani. |

323 | A tagállamok nem alkothatnak az összehangolt közösségi jogi szabályozással ellentétes nemzeti jogszabályt anélkül, hogy magát a hatályban lévő közösségi szabályozást előzőleg ne módosították volna. |

A javaslat célkitűzései közösségi fellépéssel a következő okok miatt valósíthatók meg hatékonyabban: |

324 | A hatályos közösségi jogi szabályozás csak közösségi jogi rendelkezésekkel módosítható. |

325 | A már összehangolt szabályozás módosítására kizárólag közösségi szintű fellépés lehet alkalmas. |

327 | A javaslat a hatályban lévő, nem megfelelőnek bizonyult rendelkezések módosítására szorítkozik. |

A javaslat ezért megfelel a szubszidiaritás elvének. |

Az arányosság elve A javaslat megfelel az arányosság elvének a következő okok miatt: |

331 | A javasolt intézkedéseket irányelvtervezet tartalmazza. A héa kivetési helyét mindenképpen egységesen kell meghatározni. Az is nagyon fontos, hogy az adólevonási jog gyakorlásának feltételei összehangoltak legyenek. |

332 | A javasolt intézkedések összességében érthetőbbé és egyszerűbbé teszik a héára vonatkozó hatályos szabályozást: a javaslat ezért mind a gazdasági szereplők és az állampolgárok, mind pedig a közigazgatási hatóságok szempontjából előnyös. |

Az eszközök megválasztása |

341 | Javasolt eszköz(ök): irányelv. |

342 | Más eszközök a következő okok miatt nem lennének megfelelőek: Mivel a módosítani kívánt közösségi héaszabályozást irányelv határozza meg, a módosítás legalkalmasabb eszköze az irányelv. |

KÖLTSÉGVETÉSI VONATKOZÁSOK |

409 | A javaslat nincs hatással a Közösség költségvetésére. |

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK |

510 | Egyszerűsítés |

511 | A javaslat egyszerűsíti a jogalkotási keretet, a (nemzeti és európai) hatóságokra, valamint a jogi és természetes személyekre vonatkozó közigazgatási eljárásokat. |

512 | A javaslat egyik rendelkezése a közös héarendszer érthetőbbé tételére irányul. |

513 | A javaslat egy másik rendelkezése egyszerűsítené azt az eljárást, amelynek alkalmazásával a tagállamok kedvezményes héamértéket állapíthatnak meg a földgáz-, a villamosenergia- és a távhőszolgáltatásra. |

514 | A földgázszolgáltatást terhelő héa kivetési helyére vonatkozó intézkedések egyszerűsítést jelentenek az ágazatban működő vállalkozásoknak. Az adólevonási jogot érintő javaslat korrekciós rendszert vezet be az ingatlanok gazdasági tevékenységhez tartozó és ezen kívüli felhasználásának mértékében bekövetkezett változások követésére. Következésképpen ezekben az esetekben a korrekciós időszak alatt a héairányelv 26. cikke nem alkalmazandó a termékek nem gazdasági tevékenységhez tartozó felhasználására, feltéve, hogy az ilyen felhasználás eredetileg nem keletkezetett adólevonási jogot. Az a tény, hogy a magáncélú (vagy gazdasági tevékenységi körön kívüli) felhasználásra nem kell külön kiegészítő adót kivetni, egyszerűsítésnek tekintendő. |

550 | Megfelelési táblázat A tagállamoknak az irányelvet átültető nemzeti rendelkezések szövegét, valamint e rendelkezések és az irányelv közötti megfelelési táblázatot el kell juttatniuk a Bizottsághoz. |

570 | A javaslat részletes magyarázata fejezetenként vagy cikkenként A gázra, villamos energiára, távfűtésre és távhűtésre alkalmazandó héarendszer (1. cikk 1., 3–5., 7. és 9. pont) A Tanács által 2003-ban elfogadott megfogalmazásból az következik, hogy a földgáz és a villamos energia értékesítésére és importjára alkalmazandó külön héarendszer a földgáz tekintetében csak az elosztó hálózaton keresztül történő értékesítésre és importra alkalmazható. Következésképpen a szállító hálózat részét képező földgázvezetéken keresztül történő értékesítés és import nem tartozik az irányelv hatálya alá. Emellett a külön héarendszer jelenleg a földgázszállító tartályhajón keresztül történő értékesítésre és importra sem alkalmazható. Márpedig, a tartályhajón keresztül értékesített vagy importált gáz azonos azzal, amit földgázvezetéken szállítanak, és az érkezési kikötőben történő újragázosítását követően a szállító hálózat földgázvezetékeibe táplálják. A javaslat ezért a földgázvezetékek valamennyi típusán, valamint a tartályhajón keresztül értékesített és importált földgázt is a külön héarendszer hatálya alá vonja. Ezen kívül, az utóbbi időben megjelentek az első határokon átnyúló távfűtési és távhűtési hálózatok. Márpedig úgy tűnik, hogy a fűtés és a hűtés értékesítésével és importjával kapcsolatosan ugyanazok a problémák jelentkeznek, mint a földgáz és a villamos energia esetében. Az irányelvjavaslat tehát a fűtés és a hűtés távfűtési és/vagy távhűtési hálózaton keresztül történő értékesítésére és importjára alkalmazandó héarendszert a földgázra és a villamos energiára vonatkozó rendszerhez igazítja. Ezen kívül, a szolgáltatásokat terhelő héa kivetési helyét illetően a héairányelv 56. cikkének hatályos szövege kizárólag a földgáz- és a villamosenergia-elosztó rendszerekhez történő hozzáférés biztosítása tekintetében ad lehetőséget fordított adózási eljárás alkalmazására. A javaslat a fordított adózási eljárás lehetőségét kiterjeszti a villamosenergia-, földgáz-, távfűtési és/vagy távhűtési hálózatokhoz történő hozzáférés biztosításához köthető valamennyi szolgáltatásra és nemcsak az elosztó hálózatokhoz történő hozzáféréshez kötődőkhöz. A Bizottság hatáskörébe tartozó, a földgáz- és a villamosenergia-értékesítés terén alkalmazott kedvezményes adómérték versenyt torzító hatásának megítélésére vonatkozó, jelenleg a 102. cikkben szereplő eljárás végrehajtása során szerzett friss tapasztalatok rámutattak e cikk elavultságára és feleslegességére. A 2002/93/EK irányelv elfogadása óta ugyanis a 38. és a 39. cikk már biztosítja, hogy a héát ott szedjék be, ahol az elosztó hálózaton keresztül értékesített földgázt és villamos energiát a megrendelő ténylegesen fogyasztja. E szabályok tekintettel vannak a szállítás helyének meghatározásakor az említett szállítási módnak a sajátosságaira, ami kizárja a tagállamok közötti verseny torzulásának lehetőségét. A jelen javaslat kiterjeszti ezeket a szabályokat a fűtés vagy hűtés távfűtési illetve távhűtési hálózaton keresztül történő értékesítésére. Fontos azonban, hogy a tagállam megfelelően értesítse a Bizottságot és a többi tagállamot, ha kedvezményes adómérték bevezétéséről dönt ebben a nagyon érzékeny ágazatban. Következésképpen a javaslat a héabizottsággal folytatandó előzetes egyeztetést irányoz elő, ha valamely tagállam kedvezményes adómértéket kíván alkalmazni a földgáz-, a villamosenergia- és a távhőszolgáltatásra vonatkozóan. A közös vállalkozásokra alkalmazandó héarendszer (1. cikk 10. pont) A héairányelv 151. cikkében szereplő mentességet csak olyan nemzetközi szervezet vehet igénybe, amelyet jogszerű és döntően nem gazdasági természetű célok közös megvalósítása érdekében legalább két állam hozott létre és az Európai Unió vagy valamely már létező nemzetközi szervezet (adott esetben más nemzetközi szervezetekkel vagy államokkal együtt) elismer. A közös vállalkozások nem tekinthetők ilyen nemzetközi szervezeteknek. Feladatuk azonban az, hogy végrehajtsák azokat a közösségi politikákat, amelyekhez nem csak közösségi finanszírozás, hanem a tagállamok nemzeti költségvetéséből történő hozzájárulás is szükséges. E vállalkozások tevékenysége főszabály szerint nem héaköteles, így az előzetesen felszámított héa vonatkozásában adólevonási joguk sincs; beszerzéseik megadóztatásának elkerülése érdekében ezért szükséges, hogy a nemzetközi szervezetekhez hasonló elbánásban részesüljenek. A javaslat ezért a héairányelvet egy új cikkel, a 151a. cikkel egészíti ki, amely a közös vállalkozásokat a nemzetközi szervezetekkel azonos megítélés alá vonja. Ez a bánásmód azonban csak az Európai Közösségek által létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező, valamint a Közösségek általános költségvetése terhére tényleges hozzájárulásokat kapó szervezeteket illeti meg. A javaslat előírja, hogy a mentesség nem alkalmazható az ilyen vállalkozások tagjai által magáncélú felhasználásra beszerzett termékekre és szolgáltatásokra. A bővítés egyes következményeinek figyelembe vétele (1. cikk 2., 6., 8. és 12–16. pont) Bulgária és Románia csatlakozásakor felhatalmazást kapott arra, hogy a kisvállalkozásoknak adómentességet biztosíthasson. Az érthetőség és az átláthatóság érdekében ez az eltérés beépül a 287. cikkbe. A javaslat új 390a. és 390b. cikkel egészíti ki a héairányelvet figyelembe veendő, hogy ezeket az új tagállamokat a csatlakozáskor arra is felhatalmazták, hogy a nemzetközi személyszállításra továbbra is héamentességet alkalmazhassanak. A termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó, különböző ingatlan javakhoz kötődő adólevonási jog gyakorlásának módja (1. cikk 11. pont) Az adólevonási jog keretében a héairányelv 168. cikkében szereplő alapelv szerint az adóalany akkor jogosult héalevonásra, ha azokat a termékeket és szolgáltatásokat, amelyekhez a fizetett vagy fizetendő héa kapcsolódik, az adólevonásra jogosító ügyletek megvalósításához használja fel. A szóban forgó rendelkezés célja tisztázni az egyidejűleg a gazdasági tevékenységhez és a gazdasági tevékenységen kívül is használt ingatlannal összefüggő adólevonás gyakorlásának feltételeit. Ilyen helyzet nem csak ingatlanszerzés, hanem olyan szolgáltatások esetén is fennállhat, mint például az építés, a felújítás vagy a jelentős átalakítás, amelyek gazdasági szempontból ugyanolyan megítélés alá eshetnek, mint az ingatlan megszerzése vagy felépítése. Az egyszerű javítások vagy fejlesztések ellenben nem tartoznak a javasolt szabályozás hatálya alá. A rendelkezés most azt írja elő, hogy az előző bekezdésben szereplő esetekben az eredeti adólevonás gyakorlása az ingatlan olyan ügyletekhez való tényleges használatára korlátozódik, amelyek az adó követelhetővé válásakor adólevonási jogot biztosítanak. Vegyes használat esetén tehát nem kerülhet sor az előzetesen fizetett héa teljes összegének azonnali levonására. Az adóalany levonási jogának ezen korlátozására tekintettel a javaslat korrekciós rendszert vezet be az érintett ingatlanok gazdasági tevékenységhez kapcsolódó használata és gazdasági tevékenységen kívüli használata közötti arány változásásának egy bizonyos ideig való figyelembevétele érdekében, amely idő a tárgyi eszközként beszerzett ingatlanokra hatályban lévő korrekciós időszaknak felel meg. Az új rendszert a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó használat arányának növekedésekor és csökkenésekor egyaránt alkalmazni kell. Ez a rendszer egyfelől felváltja a gazdasági tevékenységen kívüli használatnak a korrekciós időszak alatt történő adóztatását (a héairányelv 26. cikke), másfelől korrekciós rendszert vezet be az adóalany javára, ha az adólevonásra jogosító ügyletek vonatkozásában nő a gazdasági tevékenységhez való használat aránya. Működését tekintve ez a megoldás hasonlít a tárgyi eszközökhöz kapcsolódó adólevonás már meglévő korrekciós rendszerére, amely a gazdasági tevékenységek tekintetében az adóköteles ügyeletek (és más, adólevonásra jogosító ügyeletek), illetve az adómentes (adólevonásra nem jogosító) ügyletek arányának a korrekciós időszak alatt bekövetkező változásait követi. A gazdasági tevékenységhez kapcsolódó ügyletek és a magánügyletek (vagy gazdasági tevékenységen kívüli ügyletek) arányát illetően az új korrekciós rendszer a létező korrekciós rendszerrel párhuzamosan alkalmazandó, és az utóbbi akkor sem módosul, ha az ingatlan egyben tárgyi eszköz is. Annak érdekében tehát, hogy a vegyes használatú ingatlan javakkal összefüggő adólevonási jog gyakorlási módja egyértelműbb legyen, a javaslat új, 168a. cikkel egészíti ki a héairányelvet. |

1. 2007/0238 (CNS)

Javaslat

A TANÁCS IRÁNYELVE

a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006. november 28-i 2006/112/EK irányelv egyes rendelkezéseinek módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 93. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára[1],

tekintettel az Európai Parlament véleményére[2],

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[3],

mivel:

(1) Szükség van a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv[4] különböző, elsősorban technikai jellegű módosításokkal történő kiigazítására.

(2) A földgáz és a villamos energia importjára és adóztatási helyére vonatkozó rendelkezéseket illetően megállapítható, hogy a 77/388/EGK irányelvet a gáz és a villamos energia értékesítési helyére vonatkozó szabályok tekintetében módosító 2003. október 7-i 2003/92/EK tanácsi irányelv[5] által létesített külön rendszer nem alkalmazható a földgáznak az elosztó hálózat részét nem képező vezetéken keresztül történő importjára és értékesítésére, így különösen nem a szállító hálózathoz tartozó azon vezetékek esetére, amelyeken keresztül a határokon átnyúló, földgázvezetéken történő ügyletek zöme megvalósul. Célszerű ezért a földgáz valamennyi földgázvezetéken keresztül történő importját és értékesítését a külön rendszer hatálya alá vonni.

(3) Ez a külön rendszer jelenleg nem alkalmazható a földgázszállító tartályhajókon keresztül történő importra és értékesítésre sem, holott az ilyen módon szállított földgáz tulajdonságai megegyeznek a vezetéken importált és értékesített földgázéval, és az újragázosítását követően szintén földgázvezetéken szállítják. Célszerű ezért a földgázszállító tartályhajón keresztül történő importot és értékesítést is a külön rendszer hatálya alá vonni.

(4) Az első határokon átnyúló távfűtési- és távhűtési hálózatokat már üzembe helyezték. A távfűtés és a távhűtés értékesítése és importja ugyanazokat a problémákat veti fel, mint a földgázé és a villamos energiáé. A hatályban lévő szabályok biztosítják, hogy a héát ott szedjék be, ahol a megrendelő a földgázt vagy a villamos energiát ténylegesen fogyasztja. Ezek a szabályok tehát kizárják a tagállamok közötti verseny torzulásának lehetőségét. Következésképpen célszerű a földgázra és a villamos energiára alkalmazott a rendszert alkalmazni a távfűtésre és a távhűtésre is.

(5) A héaköteles szolgáltatások adóztatási helyét illetően a hatályos szabályozás csak a földgáz- és a villamosenergia-elosztó hálózathoz történő hozzáférés biztosításához írja elő külön rendszer alkalmazását. Egyes nagy gáz- vagy villamosenergia-fogyasztók azonban közvetlenül a szállító, és nem az elosztó hálózathoz kapcsolódnak. Célszerű tehát ennek a külön rendszernek a hatályát kiterjeszteni az összes villamosenergia-, földgáz-, illetve távfűtési és távhűtési hálózathoz történő hozzáférés biztosításához kapcsolódó valamennyi szolgáltatásra.

(6) A Bizottság hatáskörébe tartozó, a földgáz-, a villamosenergia- és a távhőszolgáltatás terén alkalmazott kedvezményes adómérték versenyt torzító hatásának megítélésére vonatkozó, jelenleg hatályban lévő eljárás végrehajtása során szerzett friss tapasztalatok rámutattak ezen eljárás elavultságára és feleslegességére. Az adóztatási hely meghatározására vonatkozó szabályok ugyanis biztosítják, hogy a héát ott szedjék be, ahol a megrendelő a földgázt, a villamos energiát, a távfűtést és a távhűtést ténylegesen fogyasztja. Ezek a szabályok tehát kizárják a tagállamok közötti verseny torzulásának lehetőségét. Fontos azonban, hogy a tagállam megfelelően értesítse a Bizottságot és a többi tagállamot, ha kedvezményes adómértéket vezet be ebben a nagyon érzékeny ágazatban. Következésképpen a héabizottsággal folytatandó előzetes egyeztetési eljárásra van szükség.

(7) Az EK-Szerződés 171. cikke alapján létrehozott közös vállalkozások és más struktúrák feladata a közösségi politikák végrehajtása. Annak elkerülése érdekében, hogy az adóztatás hatására az adóztatás helye szerinti tagállam a többi tagállam rovására előnyben részesüljön, a Közösségek által létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező, és az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendelet[6] alapján a Közösségek általános költségvetése terhére tényleges hozzájárulásokat kapó közös vállalkozások számára mentességet kell biztosítani a beszerzéseik után fizetendő héa alól.

(8) Bulgária és Románia a csatlakozás keretében felhatalmazást kapott arra, hogy a kisvállalkozások számára adómentességet biztosíthasson, illetve hogy a nemzetközi személyszállítást továbbra is mentesíthesse a héa alól. Az érthetőbb és egységesebb szabályozás érdekében ezeket az eltéréseket bele kell foglalni az irányelvbe.

(9) Az adólevonási jog vonatkozásában alapelv, hogy az csak akkor gyakorolható, ha az adóalany adólevonásra jogosító tevékenységekhez használja fel az érintett termékeket és szolgáltatásokat. Ezt a szabályt egyértelműbbé és hangsúlyosabbá kell tenni annak érdekében, hogy az adóalanyok egyenlő bánásmódban részesüljenek azokban az esetekben, amikor a gazdasági tevékenységükhöz köthető javakat nem kizárólag e tevékenység céljára használják. Következésképpen az adólevonási jog eredeti gyakorlását célszerű az olyan ügyletekhez vezető használatra korlátozni, amelyek az adó követelhetővé válásakor adólevonásra jogosítanak.

(10) Ebben az összefüggésben indokolt az említett elvet az adóalany részére értékesített ingatlan javakra, illetve az ezekhez kötődő fontosabb szolgáltatásokra is alkalmazni. Ezek ugyanis a legjelentősebb esetek egyfelől az említett javak értéke és gazdasági élettartama tekintetében, másfelől pedig abból a szempontból, hogy vegyes célú felhasználásuk a gyakorlatban általánosan elterjedt.

(11) Tekintettel az adólevonási jog eredeti gyakorlásának korlátozására, továbbá abból a célból, hogy az adóalanyok számára méltányos legyen az adólevonási rendszer, célszerű olyan korrekciós rendszert bevezetni, ami figyelembe veszi az érintett ingatlanok gazdasági tevékenységhez kapcsolódó és gazdasági tevékenységen kívüli használatát érintő azon változásokat, amelyek a tárgyi eszközöként beszerzett ingatlanokra hatályban lévő korrekciós időtartamhoz igazodó idő alatt következnek be.

(12) Ezért módosítani kell a 2006/112/EK irányelvet,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2006/112/EK irányelv a következőképpen módosul:

1. A 2. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„3. »Jövedékiadó-köteles termékek« a földgázvezetéken vagy földgázszállító tartályhajóval szállított földgáz, a villamos energia, valamint a távfűtési vagy távhűtési hálózaton szállított fűtés vagy hűtés kivételével a hatályban lévő közösségi rendelkezésekben meghatározottak szerinti energiatermékek, alkohol és alkoholtartalmú italok, valamint dohánytermékek.”

2. A 13. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„2. A tagállamok hatóságként folytatott tevékenységnek tekinthetik a közjogi intézmények olyan tevékenységeit, amelyek a 132., 135., 136. és 371. cikk, a 374–377. cikk, a 378. cikk (2) bekezdése, a 379. cikk (2) bekezdése, valamint a 380–390b. cikk értelmében adómentességet élveznek.”

3. A 17. cikk (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„d) a földgázvezetéken vagy földgázszállító tartályhajón keresztül történő földgázértékesítés, a villamosenergia-értékesítés, valamint a fűtés vagy hűtés távfűtési vagy távhűtési hálózaton keresztül történő értékesítése a 38. és 39. cikkben meghatározott feltételek alapján;”

4. A 38. és 39. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„38. cikk

1. Az adóköteles viszonteladó számára a földgázvezetéken vagy földgázszállító tartályhajón keresztül történő földgázértékesítés, a villamosenergia-értékesítés, illetve a távfűtési vagy távhűtési hálózaton keresztül történő fűtés vagy hűtés értékesítése esetén a teljesítés helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol az adóköteles viszonteladó azon gazdasági tevékenységének székhelye vagy állandó telephelye van, amely részére a terméket értékesítik, ilyen székhely vagy állandó telephely hiányában pedig ahol állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.

2. Az (1) bekezdés alkalmazásában az »adóköteles viszonteladó« az az adóalany, akinek/amelynek főtevékenysége a gáz, a villamos energia, illetve a távfűtés vagy távhűtés beszerzése tekintetében az ilyen termékek továbbértékesítése, és akinek/amelynek saját fogyasztása ezen termékekből elhanyagolható mértékű.

39. cikk

A 38. cikk hatálya alá nem tartozó, földgázvezetéken vagy földgázszállító tartályhajón keresztül történő földgázértékesítés, villamosenergia-, illetve távfűtés és távhűtés értékesítése esetén a teljesítés helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol a megrendelő a termékeket ténylegesen használja vagy fogyasztja.

Ha a földgáz, a villamos energia, illetve a távfűtés vagy távhűtés egészét vagy egy részét a megrendelő nem fogyasztja el ténylegesen, ezeket az el nem fogyasztott termékeket úgy kell tekinteni, mint amelyeket a megrendelő gazdasági tevékenységének székhelyén vagy azon az állandó telephelyén használt fel vagy fogyasztott el, ahova a termékeket értékesítették. Ilyen székhely vagy állandó telephely hiányában az említett termékeket úgy kell tekinteni, mint amelyeket a megrendelő az állandó lakóhelyén vagy a szokásos tartózkodási helyén használta fel, illetve fogyasztotta el.”

5. Az 56. cikk (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„h) a földgáz- és a villamosenergia-szállító vagy -elosztó hálózatokhoz, illetve a távfűtési vagy távhűtési hálózatokhoz történő hozzáférés biztosítása, továbbá az e rendszerek igénybevételével történő szállítás vagy átvitel biztosítása, valamint más, ezekhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások nyújtása;”

6. a 80. cikk (1) bekezdésének b) pontjában a „380–390. cikk” szöveg helyébe a „380–390b. cikk” szöveg lép;

7. A 102. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„102. cikk

A héabizottsággal történő egyeztetést követően a tagállamok kedvezményes adómértéket alkalmazhatnak a földgáz-, a villamosenergia- és a távhőszolgáltatás tekintetében.”

8. A 136. cikk a) pontjában a „380–390. cikk” szöveg helyébe a „380–390b. cikk” szöveg lép;

9. A 143. cikk l) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„l) a földgázvezetéken vagy földgázszállító tartályhajón keresztül történő földgázimport, a villamos energia importja, valamint a fűtés vagy hűtés távfűtési vagy távhűtési hálózaton történő importja.”

10. A 151. cikk a következő 151 a . cikkel egészül ki:

„151a. cikk

A 151. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontja alkalmazásában nemzetközi szervezetnek minősül az Európai Közösségek által az EK-Szerződés 171. cikke alapján létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező közös vállalkozás és minden más, a közösségi kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs programok szabályszerű végrehajtásához szükséges olyan struktúra, amely az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet[7] 185. cikke alapján a Közösségek általános költségvetése terhére tényleges hozzájárulásokat kap, feltéve hogy nem folytat az ezen irányelv 9. cikkének (1) bekezdése szerinti gazdasági tevékenységet.

A 151. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjában szereplő mentesség azonban nem alkalmazható a közös vállalkozás vagy az első albekezdésben említett más struktúra tagjainak szánt magáncélú termékszállításra és szolgáltatásnyújtásra.”

11. A 168. cikk a következő 168 a . cikkel egészül ki:

„168a. cikk

Ingatlanszerzés, -építés, -felújítás, illetve az ingatlan jelentős átalakítása során az adókötelezettséggel egyidejűleg keletkező eredeti adólevonási jogot csak az ingatlannak az adólevonásra jogosító tevékenységek céljából történő tényleges használata arányában lehet gyakorolni.

A 26. cikktől eltérve, az első albekezdésben említett használati arányban bekövetkező változásokat az adólevonási jog eredeti gyakorlásának korrekciójához a 187., 188., 190. és 192. cikkben megállapított feltételekben figyelembe veszik.

A második albekezdésben említett változásokat a tárgyi eszközként beszerzett ingatlanokra a tagállamok által a 187. cikk (1) bekezdése alapján megállapított időszakban veszik figyelembe.”

12. A 221. cikk (2) bekezdésében a „380–390. cikk” szöveg helyébe a „380–390b. cikk” szöveg lép;

13. A 287. cikk az alábbi 17. és 18. ponttal egészül ki:

"17. Bulgária: 25 600 EUR;

18. Románia: 35 000 EUR.”

14. A 390. cikk a következő 390 a . és 390 b . cikkel egészül ki:

„390a. cikk

Bulgária, a csatlakozás időpontjában általa alkalmazott feltételek mellett, továbbra is mentesítheti a X. melléklet B. részének 10. pontjában említett nemzetközi személyszállítást mindaddig, amíg van olyan, 2007. január 1-én a Közösséghez tartozó tagállam, amelyik ugyanilyen adómentességet alkalmaz.

390b. cikk

Románia, a csatlakozás időpontjában általa alkalmazott feltételek mellett, továbbra is mentesítheti a X. melléklet B. részének 10. pontjában említett nemzetközi személyszállítást mindaddig, amíg van olyan, 2007. január 1-én a Közösséghez tartozó tagállam, amelyik ugyanilyen adómentességet alkalmaz.”

15. A 391. cikkben a „380–390. cikk” szöveg helyébe a „380–390b. cikk” szöveg lép;

16. A X. mellékletben a cím helyébe a következő szöveg lép:

A 370. ÉS 371., VALAMINT A 375–390b. CIKKBEN EMLÍTETT ELTÉRÉSEK HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ ÜGYLETEK JEGYZÉKE

2. cikk Átültetés

1. A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2008. július 1-jéig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét, valamint e rendelkezések és az irányelv közötti megfelelést bemutató táblázatot haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.

A tagállamok által elfogadott rendelkezéseknek hivatkozniuk kell erre az irányelvre, vagy hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozással együtt kell megjelenniük.. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

2. A tagállamok megküldik a Bizottságnak nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az irányelv tárgykörében fogadnak el..

3. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben,

a Tanács részéről

az elnök

[1] HL C […]., […]., […] o.

[2] HL C […]., […]., […] o.

[3] HL C […]., […]., […] o.

[4] HL L 347., 2006.12.11., 1. o. A legutóbb a 2006/138/EK irányelvvel (HL L 384., 2006.12.29., 92. o.) módosított irányelv.

[5] HL L 260., 2003.10.11., 8. o.

[6] HL L 248., 2002.9.16., 1. o. A legutóbb az 1995/2006/EK, Euratom rendelettel (HL L 390., 2006.12.30., 1. o.) módosított rendelet.

[7] HL L 248., 2002.9.16., 1. o.