[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 18.10.2007

COM(2007) 607 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

A teherfuvarozási logisztikáról szóló cselekvési terv {SEC(2007) 1320}{SEC(2007) 1321}

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

A teherfuvarozási logisztikáról szóló cselekvési terv

BEVEZETŐ

A 2001. évi fehér könyv félidős értékelése[1] kiemelte a logisztika kulcsfontosságú szerepét a fenntartható és versenyképes európai mobilitás és olyan más célkitűzések megvalósításának biztosításában, mint a tisztább környezet, az energiaellátás biztonsága, a közlekedés biztonsága és védelme.

A teherszállítás logisztikája a szállítási láncon belül a teherfuvarozási műveletek megtervezésére, megszervezésére, irányítására, ellenőrzésére és végrehajtására összpontosít. Ez az európai versenyképesség egyik hajtómotorja, így a növekedésre és a foglalkoztatásra vonatkozó megújított lisszaboni stratégia megvalósításának egyik elsődleges segítője. A termelési és elosztó hálózatok a nyersanyagok és a késztermékek Unión belüli és kívüli szállításának szervezése tekintetében a kiváló minőségű, hatékony logisztikai hálózatoktól függnek. Ez elsősorban üzlethez kapcsolódó tevékenység és iparági feladat. Mindazonáltal a hatóságoknak egyértelmű szerepet kell vállalniuk a megfelelő keretfeltételek kialakításában.

Becslések szerint a logisztikai iparág részesedése az európai GDP 14%-át teszi ki. Az elmúlt évek során a logisztikai iparág az európai gazdaságok átlagos növekedési értékét meghaladó növekedést produkált. Az Unión belüli és kívüli kereskedelem például az 1999-es értékhez képest 55%-kal nőtt. Ez a növekedés a teherszállítás európai integrációja, liberalizációja és viszonylag alacsony költségei révén jött létre, amely aztán a termelési és kereskedelmi minták változását is előidézte uniós és globális szinten is. A növekedés egyik következménye, hogy a konténeres kereskedelem és a vonalhajózás komoly forgalomtorlódásokhoz vezet egyes tengeri kikötőkben és a kikötő és a hátország közötti útvonalakon.

Európa soraiban tudhat számos logisztikai vállalatot, amelyek világszinten is a piacvezetők közé tartoznak. Az európai logisztika jól működő keretei olyan fórumként is szolgálhatnának, amely lehetőséget nyújtana a logisztikával kapcsolatos kérdések megvitatására az egyéb kereskedelmi partnerekkel is.

A logisztikai politika elemeit a kormányzat minden szintjén meg kell valósítani. Egyre nagyobb szükség mutatkozik egy olyan koherens uniós megközelítésre a logisztikai kérdések területén, amely lehetőséget nyújt a közlekedési politika különböző vetületei közötti megerősített együttműködésre és koordinációra, és amelynek meghatározó tényezővé kell válnia a döntéshozatali folyamatban.

Ez a teherszállítási logisztikáról szóló cselekvési terv egy olyan politikai kezdeményezéssorozatba illeszkedik, amelyet az Európai Bizottság közösen indított az európai teherszállítás hatékonyságának és fenntarthatóságának érdekében.[2] Ebben számos olyan rövid és középtávú cselekvés található, amely segíteni fogja Európát a jelenlegi és a jövőbeli kihívások teljesítésében, és biztosítani fogja a versenyképes és fenntartható európai teherszállítást. E cselekvések Európán kívüli vetületét is figyelembe kell venni a harmadik országoknak és különösen az Unióval szomszédos országoknak a logisztikai láncba történő sikeres integrációja érdekében.

A folyamat eddigi része

Az Európai Bizottság 2006 júniusában az európai teherszállítási logisztikáról szóló közleményt[3] adott ki.

A közleményt illetve a benne foglalt javasolt cselekvési területeket a 2006. decemberi Közlekedési Tanács[4] is támogatta. Az Európai Parlament 2007 szeptemberében[5] bocsátotta ki kedvező véleményét. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság egyöntetűen üdvözölte a Bizottság által elfogadott megközelítést.[6]

Az ebben a cselekvési tervben tárgyalt témák az érintett felekkel folytatott kiterjedt konzultáción alapulnak.

CSELEKVÉSEK

Elektronikus teherszállítás és intelligens közlekedési rendszerek (ITS)

A fejlett információs és kommunikációs technológiák (IKT) nagymértékben hozzájárulhatnak a módközi szállítás megvalósításához a következők révén: az infrastruktúra fejlesztése, a forgalomirányítás és a járműpark kezelése, az árucikkek jobb nyomon követése és visszakereshetősége a teljes szállítási hálózatban és a vállalkozások és közigazgatások jobb kapcsolata. Ehhez azonban előbb el kell hárítani a teherszállítási logisztika területén történő szélesebb körű és zökkenőmentes használat tekintetében az IKT előtt álló számos akadályt, beleértve az érintett információk cseréjének nem megfelelő szabványosítását, illetve a piaci szereplők eltérő IKT-használati képességét. A jogi követelmények ugyancsak hátráltathatják az IKT használatát. Ezeken túlmenően az adatbiztonsággal és a magánélettel kapcsolatos kérdéseket is figyelembe kell venni.

Az elektronikus teherszállítás fogalma olyan papírmentes elektronikus információfolyamot fed, amely az áruk fizikai folyamát az IKT által képzett papírmentes nyomvonallal kapcsolja össze. Ez magában foglalja a rakomány nyomon követhetőségét és visszakereshetőségét teljes útja során az egyes szállítási módok között, illetve a tartalmi jellegű adatok szabályozási vagy kereskedelmi célú cseréjének automatizálását. Mindezt gyakorlatilag jobban megvalósíthatóvá és megfizethetőbbé teszik az olyan újszerű technológiák, mint a rádiófrekvenciás azonosítás (RFID)[7] és a Galileo műholdas helymeghatározási rendszer. A rakománynak a szállítás módjától függetlenül azonosíthatónak és a rakomány helyének meghatározhatónak kell lennie. Ennek szükséges feltétele, hogy az egyes szállítási módozatok között szabványosított kapcsolódási pontok álljanak rendelkezésre és ezek szállítási módok közötti kölcsönös átjárhatósága is biztosított legyen.

Az elektronikus teherszállítás elképzelése a jövőben a „teheráruk internetalapú hálózatát” hozza létre, ahol az információ online és biztonságosan hozzáférhető lenne, csakúgy mint a szokványos internet esetében. Ennek egyik jellemzője, hogy lehetőség nyílik a teheráru fuvarozók által nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó online információk megtekintésére és összehasonlítására. Egy másik jellemző a közigazgatási eljárások egyszerűsítésével kapcsolatos. A tapasztalat azt mutatja, hogy a közigazgatási adatok információs rendszere ugyancsak használható a vállalatközi kommunikáció céljára.

A hajó–part, part–hajó és az összes érdekelt fél – akik többek között olyan szolgáltatásokat használnak mint a SafeSeaNet, az LRIT (nagy hatósugarú azonosítás és nyomon követés) és az AIS (automatikus azonosítási rendszer) – közötti hajózási információcsere rendszerének megvalósítása elősegíti a biztonságosabb és célszerűbb navigációt és logisztikai műveleteket, ami által javul a tengeri közlekedés egyéb szállítási módokba való integrációja („elektronikus tengerhajózás”).

Az olyan rendszerek kiépítése mint az RIS (folyami információs szolgáltatások), az ERTMS (Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer), a TAF (vasúti fuvarozási szolgáltatások telematikai alkalmazásai) és a VTMIS (hajóforgalom-irányítási és információs rendszer) tanúsítják az egyéb szállítási módok terén elért haladást. A közúti szállítás terén azonban az intelligens közlekedési rendszereknek (ITS) az infrastruktúra és a szállítási szolgáltatások jobb irányítását célzó alkalmazása lassan terjed el. A közúti árufuvarozás sajátos követelményeit magában foglaló ITS (navigációs rendszerek, digitális menetíró és díjfizetési rendszerek) egységes elterjesztési stratégiája jelentősen hozzájárulhat a logisztikai lánc alapvető megváltoztatásához.

A Bizottság ezért 2008-ra az ITS-re vonatkozó jelentős kezdeményezést készít elő, amely az ITS európai fejlesztésének és elterjesztésének részletes útitervét fogja tartalmazni, amelynek keretében a teherfuvarozási logisztikát érintő főbb technológiai alkalmazások is előtérbe kerülnek.

Elektronikus teherszállítás

Az érdekelt felekkel együttműködve az elektronikus teherszállítás megvalósítására vonatkozó útiterv készítése, amelyben a „teheráruk internetalapú hálózatának” elképzelésére lehet építeni, illetve amely meghatározza azokat a problémás területeket, ahol uniós cselekvés (pl. szabványosítás) szükséges.

Határidő: A cselekvési területek meghatározása 2009-ig.

Az információáramlás szabványosításának elősegítése a szállítási módok adatszintű integrációjának és kölcsönös átjárhatóságának biztosítása érdekében, valamint nyílt és megbízható adatarchitektúra biztosítása elsősorban a vállalat–közigazgatás és a közigazgatás–vállalat közötti adatáramlás céljából.

Határidő: 2010.

Megbízatás kiadása a rakományt leíró szabványos adatkészlet kidolgozására, beleértve a szabályozási követelményeket (a veszélyes árukra és élő állatokra vonatkozó már meglévő követelmények figyelembe vételével) és az olyan technológiai megoldásokat is mint az RFID.

Határidő: 2009.

Javaslat benyújtása az elektronikus tengerhajózásra vonatkozóan

Határidő: 2009.

Az ITS cselekvési terv összefüggésében

A teherszállítási logisztikát is érintő ITS-alkalmazások kidolgozási keretének megalkotása, beleértve a veszélyes áruk és az élő állatok szállításának felügyeletét, nyomon követését és visszakereshetőségét, illetve a digitális térképeket.

Határidő: 2009.

Keretszabályok meghatározása a vállalat–közigazgatás és a vállalatok közötti információcsere és -szolgáltatás egységes kapcsolódási pontjának (fedélzeti egység) funkcionális jellemzőinek szabványosítására.

Határidő: 2010.

Az elektronikus útdíjbeszedésen[8] belüli kölcsönös átjárhatóságot megvalósító munkálatok felgyorsítása, illetve a szükséges alkotórészek beillesztése az egységes kapcsolódási pontba.

Határidő: 2008.

Fenntartható minőség és hatékonyság

- A szűk keresztmetszetek folyamatos felszámolása

2006-ban felkérték az érdekelt feleket, hogy határozzák meg az üzemeltetési, az infrastruktúrához kapcsolódó és a közigazgatási szűk keresztmetszeteket, amelynek eredményeképp egy közel 500 tételes lista alakult ki. Ez a felsorolás első alkalommal ad átfogó képet az európai teherszállítási logisztika útjában álló különös akadályokról. Az iparág és a hatóságok képviselői önként vállalták, hogy a logisztikai iparág szereplői számára tájékoztatási központ szerepét töltsék be, és hogy segítsék a bejelentett szűk keresztmetszetek elemzését és megoldási javaslatokat tegyenek.

A teherszállítási logisztika szűk keresztmetszetei felszámolásának folytatása és az erőfeszítések fokozása, hogy mihamarabb gyakorlati megoldást találjanak és – adott esetben – a szükséges jogi lépéseket is fontolóra vegyék.

Határidő: Folyamatos. Az első eredmények 2008-ra várhatóak.

A teherszállítási logisztikában részt vevő személyzet és szakmai képzésük

A teherszállítási logisztika számos területén nem áll rendelkezésre elegendő számú szakképzett munkaerő. Ezért az Európai Unió a szociális partnerekkel szoros együttműködésben fontolóra veszi olyan intézkedések lehetőségét, amelyek növelik a logisztikai szakmák vonzerejét, illetve ösztönzik a munkaerő határokon átnyúló mobilitását. Ebben az összefüggésben a kohéziós politikai eszközök (az Európai Szociális Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap) segítségével – a szakképzés (fellépések és infrastruktúra) célzott támogatásával – enyhíteni lehet az említett hiányokat.

Jelenleg az Európa egyetemein és egyéb intézményeiben folytatott szakképzés igen sokszínűnek mondható. Erőfeszítéseket kell tenni a logisztikai ágazatban dolgozók képesítéseinek egységesítésére és minőségének javítására – főleg a szállítási ágazatban jelenlévő szakértelem erősítése révén – és az egész életen át tartó tanulás támogatására. A teherszállítási logisztikai szakemberek önkéntes európai tanúsítványa kedvezően befolyásolná az európai szakképzés összehangolását és minőségét. Ezen túlmenően megcélozhatna minden képzettségi szintet, és szükség szerint különbséget tehet az egyes, ágazatra jellemző követelmények között, illetve alaptanúsítványként szolgálhat a további, az iparág által folytatott ágazat-specifikus szakképzés számára. A teherszállítási logisztika és a kapcsolódó területek (pl. a raktározás) kölcsönösen elismert tanúsítványai a mobilitás mozgatórugói lehetnének. A meglévő képzési szabványok figyelembe vételére is sort kell keríteni.

A Bizottság az európai szociális partnerekkel és az egyéb érintett felekkel együttműködve összeállítja a szakosodás különböző szintjei minimális képzettségi és szakképzési követelményeinek jegyzékét, amit aztán egy olyan keretbe illeszkedik, amely lehetővé teszi a szakképzési tanúsítványok kölcsönös elismerését.

Határidő: 2009.

A Bizottság párbeszédet kezdeményez az európai szociális partnerekkel, hogy megoldást találjanak a szállítási logisztikai szakmák vonzerejének javítására, illetve hogy kijelöljék az uniós kohéziós politikai intervenciók logisztikai szakképzésre fordításának lehetőségeit.

Határidő: 2008-tól kezdődően folyamatosan.

A teljesítmény javítása

A teherszállítási logisztikai láncok teljesítménymutatói jól ösztönzik a szolgáltatás minőségének javítását. A környezeti és szociális hatások mérésére is alkalmasak. Már léteznek ilyen mutatók a kombinált vasúti szállítás, a légi szállítás és a rövid távú tengeri szállítás tekintetében. Mindazonáltal egyelőre nem jött létre a szállítási módok közötti vagy a teherszállítási logisztikára vonatkozó közös teljesítménymutatói rendszer.

Az érintett felekkel folytatott konzultációt követően azon általános mutatók alapkészletének meghatározása, amelyek a legjobban megfelelnek a teherszállítási logisztikai láncok teljesítménye (pl. a fenntarthatóság, a hatékonyság stb.) mérésének és rögzítésének céljára, így ösztönözve a hatékonyabb és tisztább szállítási formákra való átállást és a logisztikai teljesítmény átfogó javulását.[9] A Bizottság ezt követően megvizsgálja a legjobb gyakorlatok kódexébe rendezésének vagy az ajánlásba illesztés lehetőségét.

Határidő: 2009 végéig.

A kombinált árufuvarozási terminálok teljesítményértékelése

A logisztikai teljesítmény szempontjából különösen fontos a kombinált árufuvarozási terminálok (köztük a tengeri kikötők, repülőterek) hatékonysága. Ezek teljesítményértékelése külön erőfeszítést igényel, amely az említett teljesítménymutatók ösztönzését célzó kezdeményezésből építkezik. Az általános európai (statikus és dinamikus) mérőszámok körét úgy kell kidolgozni, hogy azok ne zárják ki a helyi szintű előírások meglétét. A mérőszámokat az iparág szereplőivel folytatott szoros együttműködés keretében kell kidolgozni, és gondoskodni kell azok megfelelő terjesztéséről is.

Az eltérő jellemzőkből kifolyólag számottevő differenciálásra van szükség a földi terminálok, a tengeri kikötők, a repülőterek és a belvízi kikötők tekintetében.

Az iparág szereplőivel együttműködve a terminálokra (a multimodális belföldi termináloktól kezdődően) vonatkozó általános (dinamikus és statikus) mérőszámok kidolgozása, valamint ezek legjobb gyakorlatok kódexévé vagy egy ajánlássá szerkesztése, illetve a velük kapcsolatos információk terjesztése.

Határidő: 2010.

A legjobb gyakorlatok ösztönzése

A multimodális teherszállítás továbbra is viszonylag kevéssé használatos. Ez vélhetőleg annak tudható be, hogy az érintettek nem ismerik az alternatív szállítási módok, a szállítási módok integrációja előnyeit, illetve az átrakodás kiegészítő költségeit. Ezeket a problémákat egy olyan széles körű kezdeményezés keretében lehet orvosolni, amely a legjobb gyakorlatok megosztását célozza, illetve a logisztikai intézmények hálózatán keresztül és a rövid távú tengeri szállítás támogatási központjainak a belföldi szállítási logisztikára való kiterjesztése révén gyakorlati segítségnyújtást biztosít.

A rövid távú tengeri szállítás támogatási központjai és ezek európai hálózata szerepének kiterjesztése a belföldi szállítási logisztikára.

Határidő: Folyamatos.

A logisztikai intézmények hálózatának létrehozása, valamint a tapasztalatcserére és a legjobb gyakorlatok terjesztésére irányuló iparági kezdeményezések ösztönzése.

Határidő: 2010.

Statisztikai adatok

Számottevő statisztikai információ áll rendelkezésre. Ez azonban nem teszi lehetővé, hogy megbízható képet alkossunk az európai logisztikai piacról. A helyzet megbízható feltérképezéséhez és időbeli változásainak nyomon követéséhez alkalmas mutatókat és mérési módszereket kell kidolgozni. Ugyanakkor a tagállamokra vagy a vállalatokra háruló közigazgatási terhet a lehető legalacsonyabb szinten kell tartani.

A Bizottság az érdekelt felekkel együttműködve megvizsgálja az intermodális teherszállítási logisztikára vonatkozó adatok rendelkezésre állását és meghatározza az ezekre vonatkozó követelményeket, valamint felméri a statisztikai információ gyűjtésének javítási lehetőségeit.

Határidő: 2009.

A szállítási láncok egyszerűsítése

A közigazgatási előírásoknak való megfelelés egyszerűsítése

A logisztikai iparágnak közigazgatási megfontolásokból eredő szabályozási követelményeknek kell megfelelnie.

A rakománnyal kapcsolatos információ cseréjének egyszerűsítése és decentralizációja lényegesen csökkentheti a szabályozási követelményekből eredő költségeket, különösen információs és kommunikációs technológia alkalmazása esetén. A vámkezelésre vonatkozó jogszabályok jelenleg is lehetőséget biztosítanak – többek között – a nem közösségi áruk esetében arra, hogy azokat a kikötőben fogalomba hozzák, illetve hogy egy árutovábbítási rendszer keretében a rendeltetési hely szerinti vámhivatalban vámkezelésben részesítsék.

A további munkának a papírmentes vámkezelési és kereskedelmi környezetről szóló bizottsági határozati javaslatot[10] követő kezdeményezésekre kell alapulnia. A javaslat kereteket állapít meg a gazdasági szereplők által benyújtott információ tekintetében annak biztosítására, hogy az információt csak egyszer kelljen megadni és azokra az árukra vonatkozóan, amelyeket az érintett hatóságok ugyanabban az időben és ugyanazon a helyen ellenőriznek („egyablakos közigazgatási ügyintézés”).

A Bizottság egy „határok nélküli európai tengeri szállítási térség” kidolgozásán fog fáradozni, amelyen belül a hajó útvonala és az általa szállított áru is megbízhatóan és biztonságosan nyomon követhető, ami által csökkenne az egyedi ellenőrzések száma a közösségi kikötők közötti szállítás viszonylatában. Ez lehetővé tenné, hogy a rövid távú tengeri szállítás hiánytalanul élvezhesse a belső piac minden előnyét.

A közigazgatási eljárások egyablakos (egyetlen hozzáférési pontos) ügyintézési rendszerének kialakítása minden szállítási mód esetében.

Határidő: Legkésőbb 2012-ig megvalósul.

Jogszabályi javaslat benyújtása a rövid távú tengeri szállítás egyszerűsítéséről és a határok nélküli tengeri szállítási térség megvalósulásának elősegítéséről.

Határidő: 2008

Egységes fuvarokmány

Ma az árukat szállításuk során fuvarokmány kíséri.[11] Ezek a fuvarokmányok általában az adott szállítási módra jellemzőek. Léteznek multimodális fuvarokmányok is, de ezek elektronikus formátuma nem elég széles körben használt. Ezért a Bizottság mindent elkövet, hogy kidolgozzon egy minden szállítási mód esetén használható egységes európai fuvarokmányt, amely elősegíti a multimodális teherszállítás alkalmazását és erősíti a multimodális szállítólevelek vagy árujegyzékek által biztosított kereteket. Fontolóra veszi az okmány választhatóvá tételének és az elektronikus úton történő hozzáférésének lehetőségeit.

Az érdekelt felekkel folytatott konzultáció keretében a Bizottság megvizsgálja a mindennemű fuvarozás esetében – a szállítási módtól függetlenül – használható egységes fuvarokmány létrehozásának részleteit és hozzáadott értékét. A Bizottság ezt követően fontolóra veszi a megfelelő jogszabályi javaslat benyújtását.

Határidő: 2009.

Felelősség

A multimodális szállítást az egységes, szállítási módok közötti felelősségi rendszer hiányából következő többletköltségek terhelik. A felelősségvállalás multimodális szabályozási rendszerének kidolgozása világ szinten (UNCITRAL) történik, de a gyors eredmények elmaradása miatt a Bizottság más lehetőségeket keres Európa számára.

1. Olyan jogi aktust helyezett kilátásba, amely minden szállítási szolgáltatásra vonatkozó általános felelősségvállalási záradékot tartalmaz. Ez tartalékzáradék formájában is megvalósítható, ami annyit jelent, hogy ha a felek a szállítási szerződésben másmilyen megállapodást nem kötöttek, akkor az általános záradékot automatikusan alkalmazni kell. A szerződő felek erről a szállítási szerződésben kifejezetten említést is tehetnek.

2. A hatályban lévő nemzetközi felelősségvállalási rendszerek közötti eltérések oly módon orvosolhatóak, hogy a fedezetet mindig a logisztikai lánc azon részeinek biztosítják, amelyek adott pillanatban a szállítási mód alapú felelősségvállalási rendszer alkalmazási körébe esnek.

Az általános (tartalék) felelősségvállalási záradék uniós bevezetése szükségességének értékelése.

Határidő: Konzultációk 2008-ig, lehetséges javaslat 2009-ben.

Annak felmérése, hogy szükséges-e egy olyan jogi eszköz, amely lehetővé teszi a meglévő nemzetközi, szállítási mód alapú felelősségvállalási rendszerek hatályának a teljes multimodális logisztikai láncra történő kiterjesztését.

Határidő: Konzultációk 2009-ig, lehetséges javaslat 2010-ben.

Védelem

A védelem a bűncselekmények, a banditizmus és a szándékos jogellenes cselekmények (pl. terrortámadás) elleni védelemmel és ezek megelőzésével kapcsolatos. A védelem a logisztikai szolgáltatások minőségének és a versenyképes teljesítménynek egyre inkább elengedhetetlen részévé válik. A külkereskedelmi szállítási lánc védelme tekintetében a Vámkódex[12] felülvizsgálatát követően bevezették az engedéllyel rendelkező gazdasági szereplő státuszát, valamint meghatározták a 2008-tól életbe lépő biztonsági és védelmi minimumkövetelményeket

Meg kell találni a legmagasabb szintű követelményeket is kielégítő védelmi eljárások és az áruk és szolgáltatások szabad mozgása közötti egyensúlyt. A kereskedelmi forgalomban részt vevő konténerek teljes, 100%-os átvizsgálásának általános hozzáadott értékét és hatásait körültekintően mérlegelni kell a döntések meghozatala előtt. A késések elkerülésére intelligens technológiák alkalmazhatók. A szabványosítás és a legjobb gyakorlatok alkalmazása a kereskedelmi forgalomban érvényben lévő védelmi követelmények hatásainak minimalizálására használható

A tengeri és kikötői biztonságra vonatkozó jogszabályok felülvizsgálata lehetőséget nyújt a kikötőkhöz való hozzáférés követelményeinek értékelésére és a többcélú belépőkártyák európai prototípusa kidolgozási lehetőségeinek vizsgálatára.

Az európai szabványok kidolgozásának megkezdése a hatályban lévő jogszabályokkal, a nemzetközi egyezményekkel és a nemzetközi szabványokkal összhangban a szállítási módoknak a logisztikai láncba történő biztonságos integrációja érdekében.

Határidő: 2008

A tengeri és kikötői védelem irányelveinek és minimumszabályainak kidolgozása keretében a kikötőkhöz való hozzáférés követelményeinek egyszerűsítése.

Határidő: 2008.

Járműméret és rakodási egység

Az uniós jog[13] ugyan általános érvényű korlátozásokat állapít meg a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő járművek méretére és tömegére, illetve a nemzeti forgalomban részt vevő járművek méretére vonatkozóan, de hagy egy kis mozgásteret a tagállamok számára. Ez a szolgáltatók számára a következetlenség lehetőségét rejti, és nehézkessé teszi a végrehajtást is. Ugyanakkor a technológia fejlődése és a megváltozott szállítási követelmények megkérdőjelezték a jelenlegi szabványokat. Tehát miközben lehetőség nyílna a hatályos uniós jogszabályok felülvizsgálatára, mérlegelni kell a jelenlegi határértékek módosításának következményeit a közúti biztonságra, az energiahatékonyságra, a CO2-kibocsátás mértékére, a káros kibocsátásokra, az útinfrastruktúrára és az intermodális szállítási szolgáltatásokra, beleértve a kombinált szállítást is. Ugyancsak értékelni kell, hogy szükség van-e szigorúbb követelményekre a gépjárművek, azok felszerelése és a vezető tekintetében, illetve korlátozásokra az útvonalválasztás tekintetében.

A szállítási módok közötti átrakodás elősegítése és a legújabb technológiai fejlemények mihamarabbi gyakorlati alkalmazása érdekében módosítani kell az intermodális rakodási egységekről szóló irányelvjavaslatot,[14] így növelve az intermodális teherszállítás versenyképességét. A javaslat célja, hogy mérsékelje a szállítási módok közötti anyagmozgatás többletköltségeit az intermodális rakodási egységek bizonyos anyagmozgatási jellemzőinek szabványosítása révén, valamint hogy javítsa a szállítás biztonságát az összes egység időszakos felülvizsgálatának bevezetése révén. A szállítási módok mindegyikében alkalmazható rakodási egységek új szabványainak kidolgozására kapnak külön-külön megbízást az uniós szabványügyi szervek.

A járművek tömegére és méretére vonatkozó szabványok módosítási lehetőségeinek tanulmányozása, illetve a 96/53/EK irányelv naprakésszé tétele hozzáadott értékének felmérése.

Határidő: 2008.

Az intermodális rakodási egységekről szóló 2003. évi javaslatnak a műszaki fejlődésre tekintettel történő korszerűsítése.

Határidő: 2007.

Megbízatás adása egy olyan optimális európai intermodális rakodási egység szabványosítására, amelyet minden felszíni szállítási mód esetében használni lehet.

Határidő: 2007.

A légi fuvarozásban és a többi szállítási módban alkalmazott rakodási egységek kompatibilitásának vizsgálata és – adott esetben – javaslatok benyújtása.

Határidő: 2010.

„Zöld” teherszállítási folyosók

A teherszállítási folyosók elképzelése a jelentős központok közötti koncentrált teherforgalomból és a viszonylag hosszú távolságra történő szállításból áll. E folyosók mentén – a környezeti fenntarthatóság és az energiahatékonyság támogatása mellett – ösztönzik az iparágat a módközi szállítás és a fejlett technológiák igénybe vételére a növekvő forgalmi terhelés enyhítése érdekében. A zöld szállítási folyosók egy olyan integrált szállítási elképzelést tükröznek, amelyben a rövid távú tengeri szállítás, a vasút, a belvízi szállítás és a közutak kiegészítik egymást a környezetbarát szállítási lehetőség biztosítása érdekében. Ezeket a stratégiai jelentőségű helyszíneken (például tengeri és belvízi kikötők, rendező pályaudvarok és egyéb jelentős logisztikai terminálok és létesítmények) megfelelő átrakodóhelyekkel, illetve olyan töltőállomásokkal kell ellátni, ahol kezdetben bioüzemanyaghoz, majd később a környezetbarát üzemanyagok egyéb formáihoz lehet hozzájutni. A zöld folyosókat a környezetbarát innovatív szállítási egységekkel és a fejlett ITS-alkalmazásokkal végzett kísérletek céljára is fel lehet használni. Számos kezdeményezés indult e célkitűzés elősegítése érdekében, beleértve a teherforgalom-orientált vasúti hálózatot, a tengeri autópályákat és a NAIADES cselekvési programot. A multimodális szállítási láncok fejlesztésére és integrációjára vonatkozó transzeurópai közlekedési hálózati (TEN-T) iránymutatások által kínált lehetőségeket nem szabad figyelmen kívül hagyni.

A folyosókhoz és az átrakodóhelyekhez való tisztességes és megkülönböztetés-mentes hozzáférés a módközi szállítás egyik előfeltétele, ezért a vele kapcsolatos kérdéseket érinteni kell. Többek között a kikötői és rendező pályaudvari árufuvarozási terminálokkal kapcsolatos szolgáltatások piacához való hozzáférés korlátozása kihatással lehet e létesítmények ügyfeleinek számára. E létesítmények üzemeltetőinek és ügyfeleinek nyílt és megkülönböztetés-mentes hozzáférését a Szerződésnek megfelelően kell biztosítani.

A zöld szállítási folyosók meghatározása, illetve a hatóságok és a teherszállítási logisztikai szolgáltatók közötti együttműködés megszervezése a fenntartható szállítás számára megfelelő infrastruktúrát biztosító fejlesztési területek beazonosítása céljából.

Határidő: 2008.

A zöld folyosók megerősítése a transzeurópai közlekedési hálózatokban és a Marco Polo program kiemelt fontosságú területei között.

Határidő: 2010

Teherforgalom-orientált vasúti hálózat kidolgozása.

Határidő: Javaslat benyújtása 2008-ig. Folyosóstruktúra 2012-ig.

A tengeri autópályák létrehozásának és elismerésének elősegítése többek között a különféle finanszírozási források jobb koordinációja révén.

Határidő: 2008.

A NAIADES program megvalósítása a belvízi szállítás tekintetében.

Határidő: Teljes megvalósítás 2013-ig.

Városi teherszállítási logisztika

A teherszállítási logisztika alapvető városi vetülettel rendelkezik. A városi agglomerációban végzett elosztáshoz hatékony kapcsolódási pontokra van szükség a nagy mennyiségű hosszú távolságra történő szállítás és a rövidebb távú a végső rendeltetési helyre történő elosztás között. Ezen túlmenően a termelési központok és a városi területek fogyasztói közötti elosztási folyamatnak hatékonynak és átláthatónak kell lennie.

A teherfuvarozás esetében holisztikus megközelítést kell alkalmazni, és számos más tényező mellet figyelmet kell fordítani a földhasználat megtervezésére, a környezeti szempontokra és a forgalomirányításra. A teher- és személyszállítási keresletgazdálkodás előmozdítása a várostervezés szerves részét alkotja, és lehetőséget nyújt az innovatív IKT-alapú megoldások alkalmazására.

A Bizottság támogatja a városi területek képviselői által gyűjtött tapasztalatok cseréjét a teherszállításokat és a szállítójárműveket is magában foglaló városi szállítási logisztikára vonatkozó ajánlások, legjobb gyakorlatok, mutatók vagy szabványok körének meghatározása céljából.

Határidő: A városi közlekedésre vonatkozó 2008. évi cselekvési terv.

A szállítás és a terminálok, illetve általánosabban a városi közlekedési logisztika és tervezés hatékonyságának és fenntarthatóságának mérésére szolgáló közösen elfogadott mérőszámokra vagy teljesítménymutatókra vonatkozó ajánlások megtétele.

Határidő: 2011.

A CIVITAS kezdeményezés teherszállítási vetületének megerősítése a személy- és teherszállítás, a helyközi (távolsági) és a városi közlekedési logisztika közötti jobb koordináció vagy integráció érdekében. Ennek eredményeképpen létrejöhet az integrált „CIVITAS Teherszállítás” program.

Határidő: 2010.

ELŐRETEKINTÉS

A fent felvázolt lépések a teherszállítási logisztikai ágazatot a hosszú távú hatékonyság és növekedés irányába vezetik olyan kérdések tárgyalása révén mint a forgalomtorlódás, a szennyezés és zajártalom, a CO2-kibocsátás és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés, amely ellenőrzés nélkül a hatékonyság egyik kockázati tényezője lenne. E lépéseket hosszú távú perspektívával bíró munkának kell kísérnie, amelyet a tagállamokkal közösen kell végezni a jövő teherszállítási rendszereibe történő beruházás közös alapjának megteremtése érdekében.

Az Európai Bizottság 2010-ben jelentést nyújt be a cselekvési terv végrehajtásában elért haladásról. Ez a jelentés ugyanakkor lehetőséget nyújt majd a fent körvonalazott területeken szükséges jövőbeli lépések meghatározására, illetve az unió teherszállítási logisztikai politikájának a gazdasági környezettel és a technológiai fejlődéssel összhangban álló kiteljesítésére.

[1] COM(2006) 314

[2] Az Európai Unió teherszállítási stratégiája, COM(2007) 606.

[3] COM(2006) 336

[4] 2006. december 12.

[5] P6_TA(2007)0375.

[6] TEN/262.

[7] COM(2007) 96 végleges.

[8] 2004/52/EK irányelv.

[9] 1600/2002/EK határozat.

[10] COM(2005) 609

[11] A 11/60/EGK rendelet, és a 92/106/EGK irányelv.

[12] 648/2005/EK rendelet.

[13] A 96/53/EK irányelv.

[14] COM(2003) 155 végleges.