8.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 298/17

(1)

Ez a közlemény megállapítja azt a keretet, amellyel jutalmazni lehet a Bizottság vizsgálatai során együttműködő olyan vállalkozásokat, amelyek a Közösséget érintő titkos kartellben vesznek vagy vettek részt. A kartellek olyan megállapodások és/vagy összehangolt magatartások két vagy több versenytárs között, amelyek célja, hogy koordinálják a versennyel kapcsolatos magatartásukat a piacon és/vagy befolyásolják a versenyre vonatkozó paramétereket olyan tevékenységeken keresztül, mint a vételi vagy eladási árak rögzítése vagy egyéb kereskedelmi feltételek, a termelési vagy értékesítési kvóták felosztása, a piac felosztása, beleértve az ajánlattételben való összejátszást, az import vagy export korlátozásokat és/vagy más versenytársak elleni verseny-ellenes cselekedeteket. Az ilyen gyakorlatok az EKSZ 81. cikkének legsúlyosabb megsértései közé tartoznak (1).

(2)

A köztük egyébként érvényesülő verseny mesterséges korlátozásával a vállalkozások pontosan azt a nyomást kerülik el, amely mind a termékfejlesztés, mind a hatékonyabb termelési módszerek bevezetése terén újításokra ösztönözné őket. E gyakorlat ezen kívül drágább nyersanyagokat és alkatrészeket eredményez azon közösségi vállalkozások számára, amelyek azokat a kartellben részt vevő termelőktől szerzik be. Az végső soron mesterséges árakat eredményez, a vásárlók számára pedig a választék csökkenését idézi elő. Hosszú távon a versenyképesség csökkenéséhez és a munkalehetőségek korlátozásához vezet.

(3)

Jellegüknél fogva, a titkos kartelleket gyakran nehéz felderíteni és vizsgálatot folytatni ellenük a hozzájuk tartozó vállalatok vagy egyének együttműködése nélkül. Ezért a Bizottság úgy véli, hogy a Közösség érdekében áll, hogy jutalmazza azokat a vállalatokat, amelyek részesei az ilyen típusú illegális tevékenységeknek, de készek véget vetni részvételüknek és együttműködni a Bizottság vizsgálatai során, függetlenül a kartellben részt vevő többi vállalkozástól. A fogyasztók és az állampolgárok titkos kartellek felderítésének és megbüntetésének biztosításához fűződő érdeke nagyobb, mint az azoknak a vállalkozásoknak a megbírságolásához fűződő érdek, amelyek lehetővé teszik a Bizottságnak az efféle gyakorlatok felderítését és megtiltását.

(4)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy egy vállalkozás együttműködése egy kartell felderítésében önmagában is értéket képvisel. A döntő hozzájárulás a vizsgálat megindításához vagy a jogsértés felfedéséhez indokolttá teheti a bírság alóli teljes mentesség biztosítását az adott vállalkozásnak, feltéve hogy bizonyos egyéb követelmények is teljesülnek.

(5)

Egy vagy több vállalkozás együttműködése indokolttá teheti azt is, hogy a Bizottság csökkentse a bírságot. A bírság csökkentésének tükröznie kell azt, hogy milyen minőségű volt a vállalkozás tényleges hozzájárulása és annak időzítése a jogsértés Bizottság általi megállapításához. A csökkentéseket azokra a vállalkozásokra kell korlátozni, amelyek olyan bizonyítékot szolgáltatnak a Bizottság számára, amely jelentős többletértéket képvisel a Bizottságnak már rendelkezésére álló bizonyítékok értékéhez képest.

(6)

Az előzőleg meglévő dokumentumok benyújtásán túl a vállalatok önként is benyújthatnak a speciálisan az engedékenységi program keretében való benyújtásra készített nyilatkozatokat a Bizottságnak a kartellről és az abban játszott szerepükről. Ezek a kezdeményezések hasznosnak bizonyultak a kartellek jogsértéseinek hatékony kivizsgálása és befejezése érdekében, ezért nemkívánatos, hogy ezeket elriasszák a polgári jogvita keretében hozott, az iratok felmutatására kötelező végzések. Az engedékenységi program potenciális jelentkezőit elrettentheti a Bizottsággal a Közlemény alapján történő együttműködéstől, ha ez hátrányosan befolyásolja helyzetüket a polgári eljárások során, az olyan vállalatokhoz viszonyítva, amelyek nem működnek együtt. Az ilyen nem kívánatos hatások jelentősen árthatnak az EKSZ 81. cikkének a kartellügyekben történő hatékony állami végrehajtása iránti közérdeknek és ezáltal a későbbi vagy párhuzamos, magánfelek általi hatékony végrehajtásnak.

(7)

A Szerződés alapján a versennyel kapcsolatos kérdésekben a Bizottságra ruházott felügyeleti feladatokba nemcsak az a kötelezettség tartozik bele, hogy kivizsgálja és megbüntesse az egyéni jogsértéseket, hanem az a feladat is, hogy általános politikát folytasson a tárgyban. A társasági nyilatkozatok védelme a köz érdekében nem jelent akadályt azok felfedése előtt a kifogásközlés más címzettei számára, annak céljából, hogy megőrizzék a jogukat a védelemre a Bizottság előtti eljárásban, feltéve, hogy technikailag lehetséges összekapcsolni mindkét fél érdekeit, a társasági nyilatkozatokat csak a bizottsági helyszíneken hozzáférhetővé téve és általában egyetlen alkalommal a kifogások hivatalos értesítését követően. Ezenfelül, a Bizottság a személyes adatok jelen közlemény alapján történő kezelése során eleget tesz a 2001/45/EK rendeletben foglalt kötelezettségeinek. (2)

(8)

A Bizottság mentességet biztosít az egyébként kiszabandó bírság alól egy vállalkozás számára, amely felfedi részvételét a Közösséget érintő állítólagos kartellben, ha a vállalkozás elsőként szolgáltat olyan információt és bizonyítékot, amely a Bizottság szerint lehetővé teszi, hogy:

(9)

Abból a célból, hogy lehetővé tegye a Bizottság számára, hogy célirányos helyszíni vizsgálatot folytasson a 8. pont a) alpontja értelmében, a vállalkozásnak a következő információkat és bizonyítékokat kell benyújtania a Bizottság számára, feltéve, hogy ezek a Bizottság véleménye szerint nem veszélyeztetik a helyszíni vizsgálat eredményes lefolytatását:

(10)

A 8. pont a) alpontja szerinti mentesség nem adható meg, ha a benyújtás időpontjában a Bizottságnak már kellő bizonyíték állt a rendekezésére, hogy határozatot hozzon helyszíni vizsgálat lefolytatásáról az állítólagos kartellel kapcsolatban vagy már végrehajtott egy ilyen helyszíni vizsgálatot.

(11)

A 8. pont b) alpontja szerinti mentesség csak azon halmozott feltételek mellett biztosítható, hogy a Bizottságnak a benyújtás időpontjában nem állt rendelkezésére kellő bizonyíték az EK-Szerződés 81. cikke megsértésének felfedésére az állítólagos kartellel kapcsolatban, és semmilyen más vállalkozásnak nem biztosítottak feltételes mentességet a bírság alól a 8. pont a) alpontja alapján az állítólagos kartellel kapcsolatban. Annak érdekében, hogy jogosultságot szerezzen, a vállakozásnak elsőként kell benyújtania az egyidejű, terhelő bizonyítékokat az állítólagos kartellről, valamint a 9. pont a) alpontjában meghatározott információt tartalmazó társasági nyilatkozatot – amelyek lehetővé teszik a Bizottság számára az EK-Szerződés 81. cikke megsértésének felfedését..

(12)

A 8. pont a) alpontjában és a 9. pontban, és a 10. pont vagy a 8. pont b) alpontjában és a 11. pontban meghatározott feltételeken kívül értelemszerűen az alábbi halmozott feltételeknek is teljesülniük kell a bírság alóli mentesség elnyeréséhez:

(13)

A vállalkozás, amely lépéseket tett, hogy egyéb vállalkozásokat kényszerítsen a kartellhez való csatlakozásra vagy abban való maradásra, nem jogosult a bírság alóli mentességre. Kérelmezheti azonban a jogosultságot a bírság csökkentésére, amennyiben teljesíti a vonatkozó követelményeket és megfelel a feltételeknek.

(14)

Ha egy vállalkozás bírság alóli mentességért kíván folyamodni, a Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságát kell megkeresnie. A vállalkozás először kérheti az ún. markert (az elengedést/mérséklést igénylők rangsorában elfoglalt helyzetét jelző visszaigazolást) vagy azonnal hivatalosan kérheti a bírság alóli mentességet, hogy adott esetben megfeleljen a 8. pont a) és a 8. pont b) alpontjainak. A Bizottság figyelmen kívül hagyhat bármely bírság alóli mentesség iránti kérelmet, azon az alapon, hogy azt a kifogásközlés kiadása után nyújtották be.

(15)

A Bizottság szolgálatai kiadhatnak egy markert, amely védi a mentességet kérelmező helyét a rangsorban, egy eseti alapon meghatározott időszakra, amelynek célja, hogy lehetővé tegye a szükséges információ és bizonyítékok összegyűjtését. A marker megerősítésének jogosultságához a kérelmezőnek be kell nyújtania a Bizottsághoz a nevét, címét és az állítólagos kartell résztvevőit, az érintett termék(ek)et és terület(ek)et, az állítólagos kartell becsült időtartamát és az állítólagos kartell-magatartás jellegét. A kérelmezőnek tájékoztatnia kell a Bizottságot egyéb múltbeli vagy jövőbeni engedékenységi kérelmekről más hatóságok felé az állítólagos kartellal kapcsolatosan és indokolnia kell a marker iránti kérelmét. Amikor a markert megadja, a versenyhatóság meghatározza azt az időszakot, amelyen belül a kérelmezőnek a markert érvényesítenie kell azáltal, hogy benyújtja a mentességhez szükséges nagyságú bizonyítékküszöb elérését biztosító információt és bizonyítékot. A markert elnyerő vállalkozások nem érvényesíthetik azt feltételes formájú hivatalos kérelem benyújtásával. Ha a kérelmező a Bizottság szolgálatai által megállapított időszakon belül érvényesíti a markert, a megadott információkat és bizonyítékokat azon a napon tekintik benyújtottnak, amikor a markert kiadták.

(16)

Egy vállalkozásnak, amely hivatalos mentességi kérelmet nyújt be a Bizottsághoz:

(17)

Kérelem esetén a Versenypolitikai Főigazgatóság a vállalkozás bírság alóli mentességére vonatkozó kérelméről elismervényt ad, megerősítve a benyújtás időpontját és adott esetben az idejét.

(18)

Amint a Bizottság kézhez vette a vállalkozás által a 16. pont a) alpontja szerint benyújtott információt és bizonyítékokat, és ellenőrizte, hogy ezek megfelelnek-e a 8. pont a) alpontjában vagy a 8. pont b) alpontjában meghatározott feltételeknek, írásban biztosítja a vállalkozásnak a bírság alóli feltételes mentességet.

(19)

Amennyiben a vállakozás az információt és bizonyítékokat feltételes formában nyújtotta be, a Bizottság ellenőrzi, hogy a 16. pont b) alpontjában említett jegyzékben leírt bizonyítékok jellege és tartalma megfelel-e a 8. pont a) alpontjában vagy a 8. pont b) alpontjában meghatározott feltételeknek, és ennek megfelelően értesíti a vállalkozást. A bizonyítékok nem később, mint az egyeztetett időpontban történő felfedését követően és annak ellenőrzése után, hogy azok megegyeznek-e a jegyzékben leírtakkal, a Bizottság írásban biztosítja a vállalkozásnak a bírság alóli feltételes mentességet.

(20)

Amennyiben látszik, hogy a mentesség nem adható meg vagy a vállalkozás nem felel meg a 8 pont a) alpontjában vagy a 8. pont b) alpontjában meghatározott feltételeknek, ennek megfelelően a Bizottság írásban tájékoztatja a vállalkozást. Ebben az esetben a vállalkozás visszavonhatja a mentességi kérelem céljából felfedett bizonyítékokat vagy kérheti, hogy a Bizottság vizsgálja meg azokat e közlemény III. szakasza alapján. Ez nem képezi akadályát annak, hogy a Bizottság általános vizsgálati hatásköre révén szerezzen információt.

(21)

A Bizottság csak azt követően vizsgál meg a bírság alóli mentességre vonatkozó további kérelmeket, miután az ugyanazzal a feltételezett jogsértéssel kapcsolatban már benyújtott kérelem tekintetében állást foglalt, függetlenül attól, hogy a mentesség iránti kérelmet közvetlenül hivatalosan nyújtják be, vagy marker útján.

(22)

Amennyiben a közigazgatási eljárás befejezésekor a vállalkozás megfelel a 12. pontban meghatározott feltételeknek, a Bizottság a vonatkozó határozatban biztosítja a bírság alóli mentességet. Amennyiben a közigazgatási eljárás befejezésekor a vállalkozás nem felel meg a 12. pontban meghatározott feltételeknek, a vállalkozás nem részesülhet semmilyen kedvező elbánásban a közlemény értelmében. Amennyiben a Bizottság a feltételes mentesség megadását követően úgy találja, hogy a kérelmező másokat a kartellbe kényszerített, visszavonja a mentességet.

(23)

Azok a vállalkozások, amelyek felfedik részvételüket a Közösséget érintő állítólagos kartellben, és amelyek nem felelnek meg a fenti II. szakasz feltételeinek, még jogosultak lehetnek az egyébként kiszabható bírság csökkentésére.

(24)

Annak érdekében, hogy jogosultságot szerezzen, a vállalkozásnak a Bizottság rendelkezésre kell bocsátania az állítólagos jogsértésre vonatkozó olyan bizonyítékait, amelyek jelentős hozzáadott értéket képviselnek a Bizottságnak már rendelkezésére álló bizonyítékokhoz képest és meg kell felelnie a 12. cikk a) alpontjától a c) alpontjáig meghatározott halmozott feltételeknek.

(25)

A „hozzáadott érték” fogalma arra vonatkozik, hogy a benyújtott bizonyíték jellege és/vagy részletessége folytán mennyiben segíti a Bizottságot a kérdéses tényállás bizonyításában. Ennek mérlegelésében a Bizottság általában értékesebbnek tekinti azokat az írásos bizonyítékokat, amelyek a bizonyítandó tényállás időszakából származnak. mint a később keletkezett bizonyítékokat. Ehhez hasonlóan a kérdéses tényállással kapcsolatos közvetlen terhelő bizonyítékokat általában nagyobb értékűnek tekinti, mint a közvetett vonatkozásúakat. Hasonlóképpen, az ügyben érintett más vállalkozások elleni bizonyítékok esetében a bizonyíték értékére hatást gyakorol, hogy milyen mértékben szükséges annak más forrásokból történő alátámasztása, ezért a meggyőző erejű bizonyítékokat nagyobb értékűnek fogják tekinteni, mint az olyanokat, mint például a nyilatkozatok, amelyek megerősítést igényelnek vitás esetekben.

(26)

A Bizottság a közigazgatási eljárás végén elfogadott végső határozatban eldönti, hogy a vállalkozásnak nyújtott csökkentés mértéke az egyébként kiszabható bírsághoz képest mekkora. A következők szerint:

Annak érdekében, hogy e tartományok mindegyikében meg tudja határozni a csökkentés mértékét, a Bizottság figyelembe veszi a 24. pont feltételeinek megfelelő bizonyíték benyújtásának időpontját, valamint a bizonyíték tényleges értékét.

Amennyiben a bírság alóli mentességet kérelmező elsőként nyújtja be a meggyőző erejű bizonyítékot a 25. pont értelmében, amelyet a Bizottság kiegészítésül felhasznál a jogsértés súlyosságának vagy időtartamának növeléséhez, a Bizottság nem fog ilyen kiegészítéseket számításba venni, amikor bírságot szab ki a bizonyítékot szolgáltató vállalkozás ellen.

(27)

Annak a vállakozásnak, amely a bírság csökkentéséért folyamodik, hivatalos kérelmet kell benyújtania a Bizottsághoz és elegendő bizonyítékot kell szolgáltatnia az állítólagos kartellről, hogy a közlemény 24. pontjával összhangban jogosulttá váljon a bírság csökkentésére. Az olyan bizonyítékok önkéntes benyújtását a Bizottsághoz, amelyeket a benyújtó vállakozás a közlemény III szakasza szerinti kivételes elbánáshoz tekintetbe kíván vétetni, a benyújtás időpontjában világosan kell meghatározni mint a bírság csökkentése iránt benyújtott hivatalos kérelem részét.

(28)

Kérésre a Versenypolitikai Főigazgatóság elismervényt ad a vállalkozás bírság csökkentésére vonatkozó kérelméről és a bizonyítékok azt követő benyújtásáról, megerősítve a dátumot és adott esetben mindenegyes benyújtás idejét. A Bizottság nem foglal állást a bírság csökkentésére vonatkozó kérelemről mindaddig, amíg állást nem foglalt az ugyanazzal a feltételezett jogsértéssel kapcsolatban már benyújtott, a bírság alóli feltételes mentességet igénylő kérelmek tekintetében.

(29)

Amennyiben a Bizottság arra az előzetes következtetésre jut, hogy a vállalkozás által benyújtott bizonyíték a 24. és 25. pont értelmében jelentős hozzáadott értéket képvisel, és a vállalkozás megfelel a 12. pont, valamint a 27. pont feltételeinek, legkésőbb a kifogásközlés elküldésének napján írásban értesíti a vállalkozást arról a szándékáról, hogy a 26. pontban meghatározott valamelyik tartomány szerint a bírság csökkentését kívánja alkalmazni. A Bizottság ugyaneddig a határidőig írásban tájékoztatni fogja a vállalkozást, ha arra az előzetes következtetésre jut, hogy a vállalkozás nem jogosult a bírság csökkentésére. A Bizottság figyelmen kívül hagyhatja a bírság csökkentése iránt benyújtott kérelmet azon az alapon, hogy azt a kifogásközlés kiadása után nyújtották be.

(30)

A Bizottság a közigazgatási eljárás végén hozott határozatban értékeli minden olyan vállalkozásnak a mérsékléssel kapcsolatos végleges helyzetét, amely a bírság csökkentésére vonatkozóan kérelmet nyújtott be. A Bizottság minden ilyen végleges határozatában meghatározza a következőket:

Amennyiben a közigazgatási eljárás befejezésekor a vállalkozás nem felel meg a 12. pontban meghatározott feltételeknek, a vállalkozás nem részesülhet semmilyen kedvező elbánásban a közlemény értelmében.

(31)

A társasági nyilatkozat a vállalkozás által – vagy annak nevében – a Bizottsághoz önként benyújtott nyilatkozat arról, hogy tudomása van egy kartell létezéséről és abban betöltött szerepéről, amely kifejezetten azért készül, hogy e közlemény értelmében nyújtsák be. A Bizottsághoz e közleménnyel kapcsolatban intézett bármely írásos nyilatkozat a Bizottság aktájának részét képezi és bizonyítéknak kell tekinteni.

(32)

A kérelmező kérésére a Bizottság elfogadhatja a társasági nyilatokozat szóbeli benyújtását, kivéve, ha a kérelmező már felfedte a társasági nyilatkozat tartalmát harmadik felek számára. A szóbeli nyilatkozattételt a Bizottság irodájában rögzítik és arról átirat készül. Az 1/2003/EK tanácsi rendelet (6) 19. cikkével és a 773/2004/EK (7) bizottsági rendelet 3. és 17. cikkével összhangban, a szóbeli nyilatkozatot tevő vállalkozásoknak megadják a lehetőséget, hogy ellenőrizzék a felvétel pontosságát – amely rendelkezésre áll a Bizottságirodájában – és helyesbítsék a szóbeli nyilatkozat tartalmát egy adott határidőn belül. A vállalkozások lemondhatnak erről a jogukról az említett határidőn belül, amely esetben attól az időtől kezdve a felvételt jóváhagyottnak kell tekinteni. A szóbeli nyilatkozat tényleges vagy hallgatólagos jóváhagyását vagy bármely helyesbítés benyújtását követően a vállalkozásnak meg kell hallgatnia a felvételt a bizottsági helyszínen és ellenőrizni az átirat pontosságát egy adott határidőn belül. Amennyiben ennek a követelménynek nem felelnek meg, az a közlemény szerinti kedvezményes elbánás elvesztéséhez vezethet.

(33)

A társasági nyilatkozathoz hozzáférést csak a kifogásközlés címzettjei részére hagynak jóvá, feltéve, hogy vállalják – a nevükben hozzáférést kapott jogi tanácsadójukkal együtt –, hogy nem készítenek mechanikus vagy elektronikus másolatot a társasági nyilatkozatról, amelyhez hozzáférést kaptak, biztosítva, hogy a társasági nyilatkozatról kapott információt kizárólag az alább meghatározott célból használják fel. Más résztvevők, mint például a panaszosok nem kapnak hozzáférést a társasági nyilatkozatokhoz. A Bizottság úgy véli, hogy a társasági nyilatkozat ilyen jellegű különleges védelme nem indokolt attól a pillanattól kezdve, mikor a kérelmező felfedi annak tartalmát harmadik felek számára.

(34)

A Bizottság aktájába való betekintés szabályairól szóló bizottsági közleménnyel (8) összhangban az aktába való betekintés azzal a feltétellel biztosítható, hogy az ily módon megszerzett információ csak olyan bírósági vagy közigazgatási eljárás céljaira használható fel, amely a Közösség ugyanazon versenyszabályainak alkalmazásásra irányul, mint a szóban forgóközigazgatási eljárás. Az ilyen információ felhasználását más célra az eljárás során a közlemény 12 pontja és 27. pontja szerint az együttműködés hiányának kell tekinteni. Amennyiben ilyen nem engedélyezett felhasználásra kerül sor az után, hogy az eljárás során a Bizottság már elfogadta a tiltó határozatot, a Bizottság a közösségi bíróságok előtt folyó bármely eljárásban kérheti a Bíróságtól a felelős vállalkozás számára kiszabott bírság megnövelését. Amennyiben az információt bármikor ettől eltérő célra használják fel külső jogász bevonásával, a Bizottság bejelentheti az esetet a külső jogász kamarájánál, fegyelmi eljárás indítása céljából.

(35)

A közlemény értelmében készített társasági nyilatkozatokat csak a tagállamok versenyhatóságainak fogják átadni a 2003/1 rendelet (9) 12. cikke értelmében, feltéve, hogy a hálózati együttműködésről szóló közleményben megállapított feltételeknek megfelelnek és a fogadó versenyhatóság által biztosított felfedés elleni védelem egyenértékű a Bizottság által biztosított védelemmel.

(36)

A Bizottság nem foglal állást a feltételes mentesség megadásáról vagy a kérelem jóváhagyásáról, amennyiben kiderül, hogy a kérelem olyan jogsértésre vonatkozik, amely meghaladja a 2003/1 rendelet 25. cikkének 1. bekezdése b) pontjában meghatározott öt éves büntetési időkorlátot, mert az ilyen kérelmek okafogyottá válnak.

(37)

A Hivatalos Lapban történő közzétételtől ez a közlemény lép a kartellügyek esetében a bírságok alóli mentességről és a bírságok csökkentéséről szóló 2002-es bizottsági közlemény helyébe minden olyan esetben, ahol egyetlen vállalkozás sem lépett kapcsolatba a Bizottsággal az abban a közleményben meghatározott kedvező elbánás igénybevétele céljából. E közlemény 31–35. pontjai azonban – a közzétételét követően – valamennyi, a bírságok alóli mentességre és a bírság összegének csökkentésére irányuló függőben lévő és új kérelemre alkalmazzák.

(38)

A Bizottság tisztában van azzal, hogy e közlemény jogos elvárásokat teremt, amellyel a vállalkozások számolhatnak, ha a Bizottságot kartell fennállásáról tájékoztatják.

(39)

A Bizottság gyakorlatának megfelelően azt a tényt, hogy egy vállalkozás a közigazgatási eljárás folyamán együttműködött a Bizottsággal, a határozatban jelzik a bírság alóli mentességnek vagy a bírság csökkentésének indoklása végett. Az a tény, hogy biztosított a bírság alóli mentesség vagy a bírság csökkentése, nem védi meg a vállalkozást az EK-Szerződés 81. cikkének megsértésében való részvételéből eredő polgári jogi következményektől.

(40)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy azoknak a dokumentumoknak és írásbeli vagy felvett nyilatkozatoknak a nyilvánosságra hozatala, amelyeket e közleménnyel összefüggésben kap, ellentétes lenne bizonyos magán, illetve közérdekekkel, mint például a helyszíni vizsgálatok és vizsgálati tevékenységek céljának az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke szerinti védelmével (10), a határozat elfogadása után is.