A Bizottság határozata

(2001. május 23.)

egyes versenyjogi eljárásokban a meghallgatási tisztviselők megbízásáról

(az értesítés a C(2001) 1461. számú dokumentummal történt)

(EGT vonatkozású szöveg)

(2001/462/EK, ESZAK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra,

tekintettel a Bizottság eljárási szabályzatára [1] és különösen annak 20. cikkére,

mivel:

(1) Az érintett feleknek és harmadik feleknek az érdekeiket érintő végleges határozat megszületése előtti meghallgatásához való jog a közösségi jog általános alapelve. Erről a jogról rendelkezik többek között a legutóbb az 1310/97/EK rendelettel [2] módosított, a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 1989. december 21-i 4064/89/EGK tanácsi rendelet [3], az EK-szerződés 85. és 86. cikke alapján kezdeményezett eljárásokban a felek meghallgatásáról szóló, 1998. december 22-i 2842/98/EK bizottsági rendelet [4] és a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 4064/89/EGK tanácsi rendeletben előírt bejelentésekről, határidőkről és meghallgatásokról szóló, 1998. március 1-jei 447/98/EK bizottsági rendelet [5].

(2) Különösen az Európai Unió alapjogi chartájára [6] való tekintettel a Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy versenyeljárásaiban biztosított legyen a meghallgatáshoz való jog.

(3) A közigazgatási eljárások lefolytatását ezért egy olyan, a gazdasági verseny kérdéseiben tapasztalt, független személyre kell bízni, aki rendelkezik szükséges integritással ahhoz, hogy hozzájáruljon az ilyen eljárások tárgyilagosságához, áttekinthetőségéhez és hatékonyságához.

(4) A Bizottság ebből a célból 1982-ben létrehozta a meghallgatási tisztviselői munkakört, és legutóbb a Bizottság előtti, versennyel kapcsolatos eljárásokban a meghallgatási tisztviselők megbízásáról szóló, 1994. december 12-i 94/810/ESZAK, EK bizottsági határozatban [7] határozta meg a munkakörre vonatkozó írásbeli megbízást.

(5) Szükség van a meghallgatási tisztviselő szerepének megerősítésére és a versenyjog fejlődésének ismeretében e megbízás kiigazítására és egységesítésére.

(6) A meghallgatási tisztviselő függetlenségének biztosítása érdekében a tisztviselőnek – igazgatási okból kifolyólag – a Bizottságban a gazdasági verseny kérdéseit felügyelő bizottsági tag mellett látja el feladatát. Fokozni szükséges a kinevezésre, a megbízás megszüntetésére és a tisztviselők áthelyezésére vonatkozó eljárások áttekinthetőségét.

(7) A meghallgatási tisztviselőt az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatában és a Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételeiben meghatározott szabályokkal összhangban kell kinevezni. Ezekkel a szabályokkal összhangban mérlegelni lehet olyan személyek kinevezését is, akik nem a Bizottság tisztviselői.

(8) A versenyeljárásokban a meghallgatási tisztviselő megbízását olyan módon kell meghatározni, hogy a meghallgatáshoz való jog az egész eljárás folyamán biztosított legyen.

(9) A természetes személyekre vonatkozó információk közlése során különös figyelmet kell szentelni a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő kezelése tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek [8].

(10) Ez a határozat nem érinti a Bizottság dokumentumaihoz való hozzáférés engedélyezéséről vagy tilalmáról szóló általános szabályokat.

(11) A 94/810/ESZAK, EK határozat hatályát veszti,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A Bizottság kinevez egy vagy több meghallgatási tisztviselőt (a továbbiakban: "meghallgatási tisztviselő"), aki gondoskodik arról, hogy a Bizottság előtt az EK-Szerződés 81. és 82. cikke, az ESZAK-Szerződés 65. és 66. cikke és a 4064/89/EGK rendelet alapján folyó versenyeljárásokban tiszteletben tartják a meghallgatáshoz való jog tényleges gyakorlását.

2. cikk

(1) A meghallgatási tisztviselő kinevezését az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni . A megbízás megszakítására, megszüntetésére vagy bármely eljárás keretében történő átruházására csak a Bizottság kellően indokolt döntése alapján kerülhet sor. A Bizottság határozatát az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni .

(2) A meghallgatási tisztviselő igazgatási okból kifolyólag a Bizottságnak a gazdasági verseny kérdéseit felügyelő tagja (a továbbiakban: "a Bizottság illetékes tagja") mellett látja el feladatát.

(3) A meghallgatási tisztviselő akadályoztatása esetén a Bizottság illetékes tagja – adott esetben a meghallgatási tisztviselővel folytatott konzultációt követően – kinevez egy másik, az ügyben nem érintett tisztviselőt, aki ellátja a meghallgatási tisztviselő feladatait.

3. cikk

(1) Feladatainak ellátása során a meghallgatási tisztviselőnek tekintettel kell lennie a versenyszabályok hatékony, az érvényes közösségi jogszabályokkal összhangban történő alkalmazásának, valamint az Európai Közösségek Bírósága és Elsőfokú Bírósága által megfogalmazott elvek érvényesítésének szükségességére.

(2) Az ügy kivizsgálásáért felelős igazgató (a továbbiakban "a felelős igazgató") tájékoztatja a meghallgatási tisztviselőt az eljárás menetéről egészen a Bizottság illetékes tagjának előterjesztendő határozattervezet elkészültéig.

(3) A meghallgatási tisztviselő a Bizottság illetékes tagja elé terjesztheti a Bizottság bármely versenyeljárásával kapcsolatos ügyre vonatkozó észrevételeit.

4. cikk

(1) A meghallgatási tisztviselő – ennek a határozatnak az 5-13. cikkével összhangban – megszervezi és lebonyolítja az EK-szerződés 81. és 82. cikke, az ESZAK-szerződés 65. és 66. cikke és a 4064/89/EGK rendelet végrehajtásáról szóló rendelkezések szerinti meghallgatásokat.

(2) Az (1) bekezdésben említett rendelkezések a következők:

a) az ESZAK-Szerződés 36. cikkének első bekezdése;

b) a 2842/98/EK rendelet;

c) a 447/98/EK rendelet.

5. cikk

A meghallgatási tisztviselő gondoskodik a meghallgatás szabályszerű lebonyolításáról, valamint hozzájárul a meghallgatás és az annak alapján hozott döntések tárgyilagosságáról. A meghallgatási tisztviselő különösen arról gondoskodik, hogy a Bizottság határozattervezeteinek elkészítése során kellően figyelembe vegyék a tárgyhoz tartozó valamennyi tényt – legyenek azok az érdekeltek szempontjából akár kedvezőek, akár kedvezőtlenek –, beleértve az esetleges jogsértés súlyosságára vonatkozó tényállításokat.

6. cikk

(1) Harmadik személyek – magánszemélyek, vállalkozások, illetve magánszemélyek vagy vállalkozások társulásai – meghallgatás iránti kérelmeit írásban kell előterjeszteni; a kérelemhez mellékelni kell a kérelmezőnek az eljárás kimeneteléhez fűződő érdekét megmagyarázó írásbeli nyilatkozatot.

(2) Harmadik személyek meghallgatására vonatkozó döntéseket a felelős igazgatóval történt konzultációt követően hozzák meg.

(3) Amennyiben megállapítást nyer, hogy a kérelemből nem derült ki olyan mértékű érdek, amely a meghallgatáshoz elegendő volna, a kérelmezőt írásban tájékoztatják ennek a megállapításnak az indokairól. Meg kell állapítani egy határidőt, amelyen belül a személy további írásbeli észrevételeket terjeszthet elő.

7. cikk

(1) A szóbeli meghallgatásra vonatkozó kérelmeket a Bizottság által a kérelmező részére küldött levelek alapján közölt írásbeli észrevételekben kell előterjeszteni.

(2) Az (1) bekezdésben említett levelek a következők:

a) a kifogásközlést megtevő levél;

b) a meghallgatásra vonatkozó elégséges érdekkel rendelkező harmadik személy írásbeli észrevételeinek előterjesztésére vonatkozó felhívás;

c) a bejelentő tájékoztatása arról, hogy a Bizottság álláspontja szerint nincs kielégítő jogalapja a jogsértés megállapításának, és a bejelentő felhívása további észrevételek előterjesztésére.

(3) A kérelmezők szóbeli meghallgatására vonatkozó döntéseket a felelős igazgatóval történt konzultációt követően hozzák meg.

8. cikk

(1) Amennyiben egy magánszemély, vállalkozás, illetve magánszemélyek vagy vállalkozások társulása a 7. cikk (2) bekezdésében felsorolt egy vagy több levelet kapott és okkal feltételezheti, hogy a Bizottság rendelkezik olyan dokumentumokkal, amelyeket nem bocsátottak rendelkezésére, és ezek a dokumentumok szükségesek a meghallgatás jogának megfelelő gyakorlásához, indokolt kérelemben igényelheti az említett dokumentumokhoz való hozzáférést.

(2) A kérelem alapján hozott indokolt döntést közölni kell a kérelmet előterjesztő személlyel, vállalkozással vagy társulással, továbbá az eljárás által esetleg érintett személlyel, vállalkozással vagy társulással.

9. cikk

Amennyiben egy vállalkozás vonatkozásában esetleg üzleti titoknak minősülő információ nyilvánosságra hozatalának szándéka merül fel, erről a szándékról és annak okairól írásban tájékoztatják az érintett vállalkozást. Meghatároznak egy határidőt, ameddig az érintett vállalkozás írásbeli észrevételeit előterjesztheti.

Amennyiben az érintett vállalkozás kifogást emel az információk nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban, de megállapítást nyer, hogy az információ nem védett, és ennélfogva nyilvánosságra hozható, erről a megállapításról indokolt határozatban értesíteni kell az érintett vállalkozást. A határozat meghatározza azt az időpontot, amelyet követően az információt nyilvánosságra hozzák. Az értesítés és a nyilvánosságra hozatal között legalább egy hétnek kell eltelnie.

Az első és második bekezdés értelemszerűenvonatkozik az információnak az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való közzétételére is.

10. cikk

Amennyiben egy magánszemély, vállalkozás, illetve magánszemélyek vagy vállalkozások társulása úgy véli, hogy a 7. cikk (2) bekezdésében említett levélre vonatkozó válaszadás határideje túl rövid, az eredeti határidőn belül egy indoklással ellátott kérelemben igényelheti az időtartam meghosszabbítását. A kérelmezőt írásban tájékoztatják a kérelem esetleges elfogadásáról.

11. cikk

Adott esetben – a meghallgatás megfelelő előkészítése és különösen a tények lehető legpontosabb tisztázása érdekében – a meghallgatási tisztviselő a felelős igazgatóval történő konzultációt követően előzetesen megküldi a meghallgatásra meghívott felek részére azoknak a kérdéseknek a jegyzékét, amelyekről szeretné megismerni az érintettek véleményét.

Ebből a célból a meghallgatási tisztviselő a felelős igazgatóval folytatott konzultációt követően tárgyalhat a meghallgatásra meghívott személyekkel és – adott esetben – a Bizottság alkalmazottaival a meghallgatás előkészítése érdekében.

A meghallgatási tisztviselő előzetes írásbeli értesítést is kérhet a meghallgatásra meghívott felek által meghallgatásra javasolt személyek tervezett nyilatkozatának lényegi tartalmáról.

12. cikk

(1) A felelős igazgatóval folytatott konzultációt követően a meghallgatási tisztviselő meghatározza a meghallgatás dátumát, időtartamát és helyét. Elnapolás iránti kérelem esetében a meghallgatási tisztviselő dönt annak engedélyezéséről vagy elutasításáról.

(2) A meghallgatási tisztviselő felelős a meghallgatás lebonyolításáért.

(3) A meghallgatási tisztviselő dönt arról, hogy a meghallgatás során új dokumentumok előterjesztése elfogadható-e, egy fél nevében kik hallgathatók meg, illetve, hogy az érintett személyeket külön hallgatják-e meg vagy a meghallgatáson részt vevő többi személy jelenlétében.

(4) Adott esetben a meghallgatáshoz való jog érvényesítése érdekében a meghallgatási tisztviselő a felelős igazgatóval folytatott konzultációt követően lehetővé teheti a magánszemélyek, vállalkozások, illetve magánszemélyek vagy vállalkozások társulásai számára, hogy a szóbeli meghallgatást követően további írásbeli dokumentumokat terjesszenek elő. A meghallgatási tisztviselő meghatározza az ilyen dokumentumok előterjesztésének határidejét. A Bizottság nem köteles figyelembe venni az említett határidőt követően beérkezett írásbeli észrevételeket.

13. cikk

(1) A meghallgatási tisztviselő jelentést tesz a Bizottság illetékes tagjának a meghallgatásról és az annak alapján általa levont következtetésekről, figyelemmel a meghallgatásra való jog tiszteletben tartására. Az ebben a jelentésben közölt megállapítások érintik az eljárással kapcsolatos kérdéseket, többek között a dokumentumok nyilvánosságra hozatalát és az ügyirathoz való hozzáférést, a kifogásközlés megválaszolásának határidejét és a szóbeli meghallgatás szabályos lefolytatását.

A jelentés egy példányát meg kell küldeni a versenyért felelős főigazgatónak és a felelős igazgatónak.

(2) Az (1) bekezdésben említett jelentésen túl a meghallgatási tisztviselő megállapításokat tehet az eljárások további bonyolításával kapcsolatban. Az ilyen megállapítások vonatkozhatnak többek között további információk összegyűjtésének szükségességére, bizonyos kifogások visszavonására vagy további kifogások megfogalmazására.

14. cikk

A meghallgatási tisztviselő adott esetben jelentést tehet a Bizottság által az 1. cikkben említett rendelkezések alkalmazása során kezdeményezett bármely eljárás vonatkozásában ajánlott kötelezettségek gazdasági versenyre gyakorolt hatásának értékelése céljából indított vizsgálat tárgyilagosságáról. Ez felöleli különösen a válaszadók kiválasztását és az alkalmazott módszert.

15. cikk

A meghallgatási tisztviselő az ügyben a tanácsadó bizottság elé terjesztendő határozattervezet alapján elkészít egy írásbeli zárójelentést a 13. cikk (1) bekezdésében említett, meghallgatáshoz való jog tiszteletben tartásáról. Ebben a jelentésben mérlegelni kell többek között azt is, vajon a határozattervezet csak azokkal a kifogásokkal foglalkozik-e, amelyek vonatkozásában a felek lehetőséget kaptak álláspontjaik ismertetésére, valamint adott esetben ki kell térni a 14. cikk szerinti vizsgálat tárgyilagosságára.

A zárójelentést meg kell küldeni a Bizottság illetékes tagjának, a versenyért felelős főigazgatónak és a felelős igazgatónak. A zárójelentést el kell juttatni a tagállamok illetékes hatóságainak, valamint – az EGT-megállapodás 23. és 24. jegyzőkönyvében meghatározott, együttműködésre vonatkozó rendelkezésekkel összhangban – az EFTA Felügyeleti Hatóságának.

16. cikk

(1) A meghallgatási tisztviselő zárójelentését csatolják a Bizottság elé terjesztett határozattervezethez annak érdekében, hogy a Bizottság egyedi ügyben hozott döntése során tájékozott legyen az eljárás bonyolításával és a meghallgatáshoz való jog tiszteletben tartásával kapcsolatos valamennyi lényeges információról.

(2) A meghallgatási tisztviselő a határozat tervezetében történt esetleges módosítások ismeretében a Bizottság határozatának megszületéséig módosíthatja a zárójelentést.

(3) A Bizottság a határozattal együtt megküldi a meghallgatási tisztviselő zárójelentését a határozat címzettjeinek. A Bizottság a határozattal együtt a meghallgatási tisztviselő zárójelentését az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában kihirdeti, figyelembe véve a vállalkozások üzleti titkainak védelméhez fűződő jogos érdekét.

17. cikk

A 94/810/ESZAK, EK határozat hatályát veszti.

Az említett határozat alapján már megtett eljárási intézkedések továbbra is hatályban maradnak.

Kelt Brüsszelben, 2001. május 23-án.

a Bizottság részéről

Mario Monti

a Bizottság tagja

[1] HL L 308., 2000.12.8., 26. o.

[2] HL L 180., 1997.7.9., 1. o.

[3] HL L 395., 1989.12.30., 1. o. (helyesbített változat a HL L 257., 1990.9.21., 13. o.).

[4] HL L 354., 1998.12.30., 18. o.

[5] HL L 61., 1998.3.2., 1. o.

[6] HL C 364., 2000.12.18., 1. o.

[7] HL L 330., 1994.12.21., 67. o.

[8] HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

--------------------------------------------------