A Tanács irányelve

(1991. július 29.)

a vezetői engedélyekről

(91/439/EGK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 75. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel az Európai Parlament véleményére [2],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [3],

mivel a közös közlekedéspolitika értelmében, a közúti forgalombiztonság javításának és a közlekedés megkönnyítésének elősegítéseként, valamint azon személyek mozgásának megkönnyítésére, akik a letelepedési helyüktől eltérő tagállamban tették le a járművezetői vizsgát, kívánatos a közösségi minta szerinti nemzeti vezetői engedély kölcsönös elismerése a tagállamok részéről az engedélyek cseréjének bárminemű kötelezettsége nélkül;

mivel ebben az irányban az első lépés megtételét a közösségi vezetői engedély bevezetéséről szóló, 1980. december 4-i 80/1263/EGK első tanácsi irányelv [4] jelentette, amely létrehozta a nemzeti vezetői engedély közösségi mintáját, és biztosította a nemzeti vezetői engedélyek kölcsönös elismerését a tagállamok részéről, továbbá lehetővé tette azon jogosultak vezetői engedélyeinek cseréjét, akik szokásos tartózkodási helyüket vagy munkahelyüket egyik tagállamból egy másikba helyezik át; mivel a megkezdett folyamatot folytatni kell;

mivel a nemzeti vezetői engedélynek a 80/1263/EGK irányelvvel létrehozott közösségi mintáját többek között a járműkategóriák és alkategóriák összehangolásának figyelembevétele, valamint az engedélyek Közösségen belüli és kívüli könnyebb érthetőségének érdekében ki kell igazítani;

mivel a közúti közlekedésbiztonság érdekében a vezetői engedély kiállítására vonatkozó minimumkövetelményeket rögzíteni kell;

mivel 80/1263/EGK irányelv 3. cikke kiköti, hogy az e cikkben említett járműkategóriák közösségen belüli általánosítására vonatkozó végső rendelkezéseket eltérés lehetősége nélkül kell elfogadni, csakúgy mint a vezetői engedélyek érvényességi feltételeit;

mivel rendelkezni kell az említett járműkategóriák további felosztásának lehetőségéről, különösen az ilyen járművek vezetéséhez való, a közúti közlekedésbiztonság szempontjait figyelembe vevő, fokozatos hozzáférés előmozdítása, valamint az egyes országokban kialakult helyzet figyelembevétele érdekében;

mivel különleges rendelkezéseket kell elfogadni annak érdekében, hogy a testi fogyatékos személyek számára könnyebb legyen a járművezetés;

mivel a 80/1263/EGK irányelv 10. cikke rendelkezik a járművezetői vizsgákra és a vezetői engedélyek kiadására vonatkozó szabályok részletesebb összehangolásáról; mivel ebből a célból meg kell határozni a gépi meghajtású járművek vezetésével kapcsolatos ismereteket, jártasságot és magatartást, és a vezetői vizsgát ezekre a koncepciókra kell alapozni, mivel újra kell fogalmazni az ilyen járművek vezetéséhez szükséges testi és szellemi alkalmassággal szemben támasztott minimumszabályokat;

mivel a 80/1263/EGK irányelv 8. cikkében foglalt rendelkezések és különösen a vezetői engedélyeknek a szokásos tartózkodási hely megváltoztatásától számított egy éven belüli kötelező cseréje akadályát képezi a személyek szabad mozgásának; mivel az európai integráció irányába mutató folyamat szempontjából ez megengedhetetlen;

mivel ezenkívül a közúti közlekedésbiztonsággal és forgalommal kapcsolatos okokból a tagállamoknak képesnek kell lenniük alkalmazni a vezetői engedélyek visszavonására, valamint ideiglenes és végleges bevonására vonatkozó nemzeti rendelkezéseiket minden olyan engedély jogosultjára, aki szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik azok területén,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

(1) A tagállamok ezen irányelv rendelkezéseivel összhangban nemzeti vezetői engedélyt vezetnek be, az I. mellékletben leírt közösségi mintának megfelelően.

(2) A tagállamok az általuk kiállított vezetői engedélyeket kölcsönösen elismerik.

(3) Ha egy érvényes nemzeti vezetői engedély jogosultja szokásos tartózkodási helyre tesz szert az engedélyt kiállító tagállamtól eltérő tagállamban, akkor a fogadó tagállam az engedélyek érvényességi idejéről, az orvosi vizsgálatokról és az adózási rendelkezésekről szóló saját nemzeti szabályait alkalmazhatja az engedély jogosultjára, és rávezetheti az engedélyre az igazgatási szempontból nélkülözhetetlen információkat.

2. cikk

(1) A közösségi minta szerinti vezetői engedély első oldalán látható embléma tartalmazza az engedélyt kiállító tagállam megkülönböztető jelét.

(2) A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést, hogy a vezetői engedélyek hamisításának veszélyét kizárják.

(3) A tagállamok, a Bizottság egyetértésével, az I. mellékletben foglalt mintán mindazokat a kiigazításokat végrehajthatják, amelyek a vezetői engedélyek számítógépes feldolgozásához szükségesek.

3. cikk

(1) Az 1. cikkben előírt vezetői engedély az alábbi kategóriákba tartozó járművek vezetésére jogosít fel:

A kategória:

- motorkerékpárok oldalkocsival vagy anélkül;

B kategória:

- 3500 ot meg nem haladó megengedett legnagyobb össztömegű és a vezetői ülésen kívül legfeljebb nyolc ülőhellyel rendelkező gépkocsik; az ilyen kategóriába tartozó gépkocsikra rá lehet kapcsolni olyan pótkocsit, amelynek megengedett legnagyobb össztömege a 750 kg-ot nem haladja meg,

- egy B kategóriájú vonójárműből és egy pótkocsiból álló járműszerelvény, ahol a szerelvény megengedett legnagyobb össztömege a 3500 kg-ot nem haladhatja meg, és a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a vonójármű saját tömegét;

B + E kategória:

- egy B kategóriába tartozó vonójárműből és pótkocsiból álló járműszerelvény, ahol maga a szerelvény nem tartozik a B kategóriába;

C kategória:

- a D kategóriától eltérő gépkocsik, amelyek megengedett legnagyobb össztömege a 3500 kg-ot meghaladja; az ilyen kategóriába tartozó gépkocsikhoz pótkocsit lehet kapcsolni, amelynek megengedett legnagyobb össztömege a 750 kg-ot nem haladja meg;

C + E kategória:

- olyan járműszerelvény, amelyben a vonójármű a C kategóriába tartozik, és a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege a 750 kg-ot meghaladja;

D kategória:

- személyek szállítására szolgáló gépkocsik, amelyek a vezetői ülésen kívül nyolcnál több ülőhellyel rendelkeznek; az ilyen kategóriába tartozó gépkocsikhoz hozzá lehet kapcsolni egy pótkocsit, amelynek megengedett legnagyobb össztömege a 750 kg-ot nem haladja meg;

D + E kategória:

- olyan járműszerelvény, amelyben a vonójármű a D kategóriába tartozik, és a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege a 750 kg-ot meghaladja.

(2) Az A, B, B+E, C, C+E, D és D+E kategóriákon belül az alábbi alkategóriákba tartozó járművek vezetésére feljogosító egyedi vezetői engedély állítható ki:

A1 alkategória:

- kismotorkerékpárok, amelyek hengerűrtartalma a 125 cm3-t és a teljesítménye a 11 kW-ot nem haladja meg;

B1 alkategória:

- három- és négykerekű gépi meghajtású járművek;

C1 alkategória:

- a D kategóriától eltérő gépkocsik, amelyek megengedett legnagyobb össztömege a 3500 kg-ot meghaladja, de 7500 kg-nál kisebb; az ilyen alkategóriába tartozó gépkocsikra pótkocsit lehet kapcsolni, amelynek megengedett legnagyobb össztömege a 750 kg-ot nem haladja meg;

C1 + E alkategória:

- járműszerelvény, amelyben a vonójármű a C1 alkategóriába tartozik és a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege a 750 kg-ot meghaladja, feltéve hogy e járműszerelvény megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a 12000 kg-ot, és a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a vonójármű saját tömegét;

D1 alkategória:

- személyek szállítására szolgáló gépkocsik a vezetői ülésen kívül nyolcnál több, de 16-nál kevesebb ülőhellyel; az ilyen alkategóriába tartozó gépkocsikra rá lehet kapcsolni azt a pótkocsit, amelynek megengedett legnagyobb össztömege a 750 kg-ot nem haladja meg;

D1 +E alkategória:

- járműszerelvény, amelyben a vonójármű a D1 alkategóriába tartozik, és a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege a 750 kg-ot meghaladja, feltéve hogy:

- először, e járműszerelvény megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a 12000 kg-ot, és a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a vonójármű saját tömegét,

- másodszor, a pótkocsit nem használják személyszállításra.

3. E cikk alkalmazásában:

- a "gépi meghajtású jármű" az az önjáró jármű, amelyet az úton saját motorja mozgat, a síneken közlekedő járművek kivételével,

- a "háromkerekű" és "négykerekű" az a B kategóriába tartozó olyan három- és négykerekű gépi meghajtású jármű, amelynek legnagyobb tervezési sebessége az 50 km/h-t meghaladja vagy amely 50 cm3-t meghaladó hengerűrtartalmú, szikragyújtásos belsőégésű motorral, vagy bármely más ezzel egyenértékű teljesítményt biztosító motorral rendelkezik. A saját tömeg nem haladhatja meg az 550 kg-ot. Az elektromos árammal meghajtott járművek saját tömegébe az akkumulátortelep tömege nem számít bele.

A tagállamok a saját tömeg vonatkozásában alacsonyabb értékeket, valamint más szabályokat is megállapíthatnak, mint a legnagyobb hengerűrtartalom vagy teljesítmény.

- a "motorkerékpár" az a kétkerekű jármű, amelynek a legnagyobb tervezési sebessége az 50 km/h-t meghaladja vagy amelynek, amennyiben belsőégésű motorral rendelkezik, hengerűrtartalma nagyobb mint 50 cm3; a motorkerékpárból és oldalkocsiból álló járműszerelvényt ugyanúgy kell kezelni, mint az ilyen járműveket,

- a "gépkocsi" az a gépi meghajtású jármű, a motorkerékpár kivételével, amelyet rendes körülmények között személyszállításra vagy árufuvarozásra, illetve a közúti forgalomban személyszállításra vagy árufuvarozásra szolgáló járművek vontatására használnak. Ez a kifejezés magában foglalja a trolibuszokat, vagyis azokat a sínhez nem kötött járműveket, amelyek energiájukat elektromos vezeték útján kapják. A mezőgazdasági és erdészeti vontatókat nem tartalmazza,

- a "mezőgazdasági és erdészeti vontató" az a kerekeken vagy lánctalpakon mozgó, legalább kéttengelyes gépi meghajtású jármű, amely alapvető szerepe a vontató erején alapszik, amely különösképpen mezőgazdasági vagy erdészeti üzemeltetésre szolgáló egyes eszközök, gépek vagy pótkocsik vontatására, tolására, hordására vagy működtetésére tervezett, és amely közúti forgalomban való használata a személyszállításban vagy árufuvarozásban, illetve személyszállításra vagy árufuvarozásra rendelt járművek vontatásában csak másodlagos szerepet tölt be.

(4) A tagállamok a Bizottsággal folytatott konzultációt követően, amennyiben alacsonyabb sebességhatárt állapítanak meg, eltérhetnek a (3) bekezdés második és harmadik francia bekezdésében említett sebességhatároktól, feltéve hogy ezt a vezetői engedélyre is rávezetik.

(5) Az A1 alkategóriára vonatkozóan a tagállamok további korlátozó szabályokat is kiköthetnek.

(6) A tagállamok, a Bizottság egyetértésével, kivonhatják a gépi meghajtású járművek egyes sajátos típusait e cikk alkalmazási köréből, pl. a rokkantak számára készülő különleges járműveket.

4. cikk

(1) A vezetői engedélyeknek fel kell tüntetniük azokat a feltételeket, amelyek alapján a vezető vezetésre jogosult.

(2) Amennyiben testi fogyatékosság miatt a vezetés csak bizonyos járműtípusokon, vagy erre a célra átalakított járműveken engedélyezett, úgy a 7. cikk szerinti vezetői jártasság és magatartás tekintetében ilyen járműben kell vizsgát tenni.

5. cikk

(1) A vezetői engedélyek kiadását az alábbi feltételekhez kell kötni:

a) a C és D kategóriába tartozó járművekre vonatkozó vezetői engedélyek csak azoknak a személyeknek adhatók ki, akik már jogosultak a B kategóriájú járművek vezetésére;

b) a B+E, C+E és D+E kategóriájú járművekre vonatkozó vezetői engedélyek csak azoknak a személyeknek adhatók ki, akik már jogosultak a B, C, illetve D kategóriájú járművek vezetésére.

(2) A vezetői engedélyek érvényességének meghatározása az alábbiak szerint történik:

a) a C+E vagy a D+E kategóriákra megadott engedélyek érvényesek a B+E kategóriába tartozó járműszerelvényekre is;

b) a C+E kategóriákra megadott engedélyek mindaddig érvényesek a D+E kategóriára is, amíg azok jogosultjai a D kategóriába tartozó járművek vezetésére is jogosultak.

(3) A tagállamok a területükön való járművezetéshez az alábbi egyenértékűségeket adhatják meg:

a) a három- és négykerekű gépi meghajtású járművekre az A vagy A1 kategóriára vonatkozó engedélyt;

b) a kismotorkerékpárokra a B kategóriára vonatkozó engedélyt.

(4) A tagállamok, a Bizottsággal folytatott konzultációt követően, területükön engedélyezhetik:

a) a D1 kategóriába tartozó (a vezetői ülésen kívül legfeljebb 16 üléssel rendelkező, 3500 kg megengedett legnagyobb össztömegű, kivéve a rokkant utasok szállítására szolgáló felszerelést) járművek vezetését 21 évesnél idősebb, már legalább két évvel korábban megszerzett B kategóriás engedéllyel rendelkező személyeknek, feltéve hogy a járműveket nem kereskedelmi tevékenységet végző intézmények szociális célokra használják és a vezető önkéntes alapon nyújtja szolgáltatásait;

b) 3500 kg feletti megengedett legnagyobb össztömeggel rendelkező jármű vezetését 21 évesnél idősebb, legalább két évvel korábban szerzett B kategóriás engedéllyel rendelkező személynek, feltéve hogy a jármű fő rendeltetése, hogy azt álló helyzetben oktatási, illetve szabadidős célra használják, illetve azokat nem kereskedelmi tevékenységet végző intézmények szociális célokra használják, és a járműveket úgy alakították át, hogy azok nem használhatóak fel kilencnél több személy szállítására vagy kizárólag a rendeltetési céljaikat szolgáló árukon kívül más áruk fuvarozására.

6. cikk

(1) A vezetői engedélyek kiadásának minimális életkori feltételei a következők:

a) 16. életév:

- A1 alkategóriánál,

- B1 alkategóriánál;

b) 18. életév:

- az A kategóriánál; azonban a 25 kW-ot meghaladó teljesítményű, illetve 0,16 kW/kg-ot meghaladó teljesítmény/tömeg hányadossal rendelkező (vagy 0,16 kW/kg-ot meghaladó teljesítmény/tömeg hányadossal rendelkező oldalkocsival ellátott) motorkerékpárok vezetésének engedélyezése a fentiekben az A kategóriájú engedélynél előírtaknál kisebb értékekkel rendelkező motorkerékpáron szerzett legalább kétéves gyakorlathoz kötött; e korábbi gyakorlattal kapcsolatos követelménytől el lehet tekinteni, ha a jelölt legalább 21. életévét betöltötte és külön vizsgát tett vezetői jártasságáról és magatartásáról,

- a B és a B+E kategóriákra,

- a C, C+E kategóriákra és a C1 és C1 +E alkategóriákra a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló, 1985. december 20-i 3820/85/EGK tanácsi rendeletnek az ilyen járművek vezetésére vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül [5];

c) 21. életév:

- a D és D+E kategóriákra és D és D1 +E alkategóriákra, a 3820/85/EGK rendelet ilyen járművek vezetésére vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül.

(2) A tagállamok eltérhetnek az A, B és B+E kategóriákra meghatározott minimális életkori feltételektől, és a 17. életévtől kezdődően kiadhatnak ilyen vezetői engedélyeket, kivéve az (1) bekezdés b) pontjának első francia bekezdésében foglalt utolsó mondat szerinti, A kategóriára meghatározott rendelkezések esetén.

(3) A tagállamok megtagadhatják az olyan vezetői engedélyek érvényességének elismerését a területükön, amelyeket 18 év alatti vezetőknek adtak ki.

7. cikk

(1) Vezetői engedélyt ezenkívül csak azoknak a kérelmezőknek adhatnak ki:

a) akik jártassági és magatartási, valamint elméleti vizsgát tettek, valamint megfeleltek az egészségügyi követelményeknek a II. és III. melléklet rendelkezéseivel összhangban;

b) akiknek szokásos tartózkodási helye annak a tagállamnak a területén található, amelyik a vezetői engedélyt kiadja vagy aki bizonyítani tudja, hogy tanulmányi céllal ott töltött legalább hat hónapot.

(2) A Tanács által e tekintetben elfogadandó rendelkezések sérelme nélkül, minden egyes tagállam fenntartja magának a jogot arra, hogy a nemzeti követelmények alapján határozza meg az általa kiadott vezetői engedélyek érvényességi időtartamát.

(3) A tagállamok, a Bizottság egyetértésével, eltérhetnek a III. melléklet rendelkezéseitől, ha az ilyen eltérések összeegyeztethetők az orvostudomány fejlődésével és az említett mellékletben rögzített alapelvekkel.

(4) A nemzeti büntetőjogi és a rendőrségre vonatkozó jogszabályok sérelme nélkül, a tagállamok, a Bizottsággal folytatott konzultációt követően, az irányelvben említettektől eltérő feltételekre vonatkozó nemzeti jogszabályaik rendelkezéseit alkalmazhatják a vezetői engedély kiadására.

(5) Senki nem rendelkezhet több, mint egy tagállam által kiállított vezetői engedéllyel.

8. cikk

(1) Amennyiben valamelyik tagállam által kiállított érvényes nemzeti vezetői engedély jogosultja egy másik tagállamban tesz szert szokásos tartózkodási helyre, kérheti vezetői engedélyének lecserélését azzal egyenértékű engedélyre; a cserét végző tagállamra tartozik, ha szükséges, annak az ellenőrzése, hogy a benyújtott engedély valóban érvényes-e még.

(2) A büntetőjogi és a rendőrségi jogszabályok területiségére vonatkozó alapelvre is figyelemmel a szokásos tartózkodási hely szerinti tagállam a vezetés jogának korlátozására, felfüggesztésére, valamint visszavonására vagy megszüntetésére vonatkozó nemzeti rendelkezéseit alkalmazhatja egy másik tagállam által kiállított vezetői engedély jogosultjára, és szükség esetén e célból lecserélheti az engedélyt.

(3) A cserét végrehajtó tagállam visszaküldi a régi vezetői engedélyt a kiállító tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságához, és eljárását megindokolja.

(4) Egy tagállam megtagadhatja egy másik tagállam által olyan személy részére kiállított vezetői engedély érvényességének elismerését, akivel szemben az előbbi állam területén a (2) bekezdésben említett egyik intézkedést alkalmazták.

Egy tagállam hasonlóképpen megtagadhatja a vezetői engedély kiállítását olyan kérelmező részére, akivel szemben ilyen intézkedést alkalmaztak egy másik tagállamban.

(5) Annak a vezetői engedélynek a cseréjét, amelyik pl. elveszett, vagy amelyet elloptak, annak a tagállamnak a hatáskörrel rendelkező hatóságától lehet kérni, ahol a jogosult szokásos tartózkodási helye található; e hatóságok a cserét a rendelkezésükre álló információ, vagy indokolt esetben, az eredeti engedélyt kiállító tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságától kapott igazolás alapján végzik.

(6) Ha egy tagállam egy harmadik ország által kiadott vezetői engedélyt cserél le egy közösségi minta szerinti vezetői engedélyre, akkor az ilyen cserét, miként minden további megújítást vagy cserét is, ez utóbbi államban nyilvántartásba veszik.

Ilyen cserére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a harmadik ország által kiállított engedélyt a cserét végző tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságánál benyújtották. Amennyiben az ilyen engedély jogosultja szokásos tartózkodási helyét egy másik tagállamba helyezi át, ez utóbbinak nem kell alkalmaznia az 1. cikk (2) bekezdésében foglaltakat.

9. cikk

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában "szokásos" tartózkodási hely az a hely, ahol az adott személy általában él, vagyis ahol egy naptári évben legalább 185 napot tölt, személyes és foglalkozásával összefüggő kötöttségei miatt, vagy foglalkozási kötöttségekkel nem rendelkező személy esetén, olyan személyes kötöttségei miatt, amelyek szoros kapcsolatra utalnak az adott személy és azon hely között, ahol él.

Mindazonáltal azon személy esetében, akinek a foglalkozással kapcsolatos, illetve személyes kötöttségei eltérő helyekhez kapcsolódnak, és ennek következtében felváltva két vagy több tagállamban található különböző helyeken él, a szokásos tartózkodási helynek a személyes kötődések szerinti tagállamot kell tekinteni, feltéve hogy az ilyen személy rendszeresen visszatér oda. Ez utóbbi feltételnek nem kell teljesülnie, ha a személy egy meghatározott időtartamra szóló feladat végrehajtása céljából él valamely tagállamban. Az egyetemi, illetve iskolai tanulmányok nem jelentik a szokásos tartózkodási hely áthelyezését.

10. cikk

A Bizottság egyetértésével, a tagállamok megfeleltetik egymásnak az irányelv végrehajtása előtt kiadott és a 3. cikkben meghatározott engedélykategóriákat.

A tagállamok a Bizottság egyetértésével a 8. cikk (4), (5) és (6) bekezdéseinek végrehajtása céljából kiigazításokat hajthatnak végre nemzeti jogszabályaikon.

11. cikk

A Tanács, a Bizottság javaslata alapján, az irányelv hatálybalépését követő öt év elteltével felülvizsgálja a 3. cikkel összhangban kialakított alkategóriákra vonatkozó nemzeti rendelkezéseket, tekintettel azok lehetséges összehangolására vagy megszüntetésére.

12. cikk

(1) A tagállamok, a Bizottsággal folytatott konzultációt követően, 1994. július 1-jéig elfogadják azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 1996. július 1-jétől megfeleljenek.

(2) Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(3) A tagállamok segítik egymást ennek az irányelvnek a végrehajtásában, és szükség esetén információcserét folytatnak az általuk nyilvántartott engedélyekről.

13. cikk

A 80/1263/EGK irányelv 1996. július 1-jén hatályát veszti.

14. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 1991. július 29-én.

a Tanács részéről

az elnök

H. van den Broek

[1] HL C 48., 1989.2.27., 1. o.

[2] HL C 175., 1990.7.16., 40. o.

[3] HL C 159., 1989.6.26., 21. o.

[4] HL L 375., 1980.12.31., 1. o.

[5] HL L 370., 1985.12.31., 1. o.

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

A KÖZÖSSÉGI VEZETŐI ENGEDÉLYEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

1. A közösségi minta szerinti vezetői engedély színe rózsaszínű és befoglaló méretei a következők:

magasság : 106 mm,

szélesség : 222 mm.

2. Az engedély hat oldalból áll:

Az 1. oldal a következőket tartalmazza:

- az engedélyt kiállító tagállam megkülönböztető jele,

- az engedélyt kiállító tagállam megnevezése (tetszőleges),

- az engedélyt kiállító tagállam megkülönböztető jele, amelyek a következők:

B : Belgium

DK : Dánia

D : Németország

GR : Görögország

E : Spanyolország

F : Franciaország

IRL : Írország

I : Olaszország

L : Luxemburg

NL : Hollandia

P : Portugália

UK : Egyesült Királyság,

- a "Vezetői engedély" szavak az engedélyt kiállító tagállam hivatalos nyelvén vagy nyelvein nyomtatott nagybetűvel; ezt követően megfelelő helyközt hagyva az Európai Közösségek más nyelvein nyomtatott kisbetűvel,

- az "Európai Közösségi Minta" szavak az engedélyt kiállító tagállam hivatalos nyelvén vagy nyelvein nyomtatva;

A 2 oldal a következőket tartalmazza:

1. a jogosult családi neve;

2. a jogosult utónevei;

3. a jogosult születési ideje és helye;

4. az engedélyt kiállító illetékes hatóság megnevezése (feltüntetve a kiállítás helyét és időpontját, valamint a hatóság pecsétjét);

5. a vezetői engedély száma;

6. a jogosult fényképe;

7. a jogosult aláírása;

8. állandó lakóhely vagy levelezési cím (tetszőlegesen);

A 3. és 4. oldal a következőket tartalmazza:

a jármű (al)kategóriák, az adott (al)kategóriára kiadott engedély kiállításának időpontja, érvényességi ideje, a hatóság pecsétje, az adott (al)kategóriára vonatkozó további információk, illetve korlátozások kódolt formában.

A tagállamok nemzeti jogszabályaiban nem részletezett alkategóriákat az adott tagállamnak nem szükséges feltüntetnie a vezetői engedélyben.

A 4. oldalon használt kódok jelentése a következő:

1 - 99 : harmonizált közösségi kódok,

100-tól felfelé : nemzeti kódok, amelyek csak annak az államnak a területén jogosítanak fel vezetésre, amelyikben az engedélyt kiállították.

Az egyes kategóriákra vonatkozó engedély első kiadásának időpontját a későbbi pótlás vagy csere esetén át kell vezetni a 3. oldalra;

Az 5. oldal az alábbi információkat tartalmazhatja:

- valamennyi időszak, amikor a vezetői engedélyt ideiglenesen bevonták,

- a szokásos tartózkodási hely szerinti állam területén elkövetett olyan súlyos jogsértések, amelyeket figyelembe vesznek az ezen államban hatályos, a járművezetők megfigyelésére vonatkozó rendszer keretében;

A 6. oldal a következőket tartalmazza:

- egyenértékűség vagy ebben az irányelvben nem szereplő járműkategóriák alapján egy tagállam által a területére korlátozottan adott érvényesség (a kiállítás időpontjainak és az érvényesség tartamának a feltüntetésével),

- a jogosult szokásos tartózkodási helyében bekövetkező változások (esetleges) bevezetésére fenntartott hely.

3. Az 1. oldalon kívül a többi oldalon a bejegyzések nyelve az engedélyt kiállító tagállam hivatalos nyelve (nyelvei).

Annak a tagállamnak, amely a bejegyzéseket az itt felsorolt angol, dán, francia, görög, holland, német, olasz, portugál vagy spanyol nyelveken kívül valamely más nemzeti nyelven kívánja megszövegezni, e melléklet egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül olyan kétnyelvű engedélyt kell készítenie, amelyben a fenti nyelvek egyikét használja.

4. Ha az egyik tagállamban kiállított vezetői engedély jogosultja egy másik tagállamba helyezi át szokásos tartózkodási helyét, akkor az utóbbi állam feltüntetheti a következőket:

- lakóhely változása(i) a 6. oldalon,

- igazgatási szempontból lényeges információk, pl. az állam területén elkövetett súlyos jogsértések, az 5. oldalon,

feltéve hogy az állam azokban az engedélyekben is feltünteti ezeket az információkat, amelyeket maga állít ki, és ehhez megfelelő hely áll rendelkezésre.

A melléklet 2. pontjától eltérően, az ennek az irányelvnek az elfogadásától számított maximum 10 éven keresztül az Egyesült Királyságban kiadott vezetői engedélyekben nem kell elhelyezni a jogosult fényképét.

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

--------------------------------------------------

II. MELLÉKLET

I. GÉPI MEGHAJTÁSÚ JÁRMŰ VEZETÉSÉHEZ MEGKÍVÁNT ISMERETEK, JÁRTASSÁG ÉS MAGATARTÁS

E melléklet alkalmazásában, a következő rendelkezések kiterjednek mind a kategóriákra, mind pedig az alkategóriákra, kivéve ha a későbbiekben ez utóbbiakra kifejezett utalás történik.

1. Bevezetés

A biztonságos vezetés előfeltételeként valamennyi motoros jármű vezetőjének rendelkeznie kell megfelelő ismeretekkel, jártassággal és magatartással annak érdekében, hogy képes legyen:

- a közlekedési veszélyhelyzetek felismerésére és azok súlyosságának megítélésére,

- a járműve felett kellő uralom gyakorlására annak érdekében, hogy ne idézzen elő veszélyhelyzetet, továbbá hogy megfelelően tudjon reagálni ilyen helyzetben,

- a közúti közlekedési szabályok, különösen a közúti balesetek megelőzésére és a forgalom folyamatosságának fenntartására szolgáló szabályok betartására,

- minden jelentős műszaki hiba észlelésére a járművén, különösen azokéra, amelyek a biztonságot veszélyeztetik, valamint azok megfelelő módon történő kijavítására,

- a vezetői magatartást befolyásoló összes tényező figyelembevételére (pl. alkohol, fáradtság, gyenge látás stb.) a biztonságos vezetéshez szükséges képességek teljes körű megőrzése érdekében,

- a közlekedésben résztvevők biztonságának elősegítésére, különös tekintettel a gyengékre és a leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévőkre, a mások iránt tanúsított kellő tisztelettel.

2. Ismeretek

A járművezetőknek képesnek kell lenni ismereteik és megfelelő tájékozottságuk bizonyítására az alábbi területeken:

2.1. az éberség és a közlekedésben résztvevőkkel szemben tanúsított magatartás fontossága;

2.2. a közúti közlekedésbiztonsággal összefüggő mechanikai szempontok; a járművezetőknek képesnek kell lenniük a leggyakoribb meghibásodások észlelésére, különösen a kormány-, a felfüggesztési és a fékrendszerben, az abroncsokban, a lámpákban és irányjelzőkben, a fényvisszaverőkben, a visszapillantó tükrökben, a szélvédőben és az ablaktörlőkben, továbbá a kipufogórendszerben és a biztonsági övekben;

2.3. a különböző időjárási és útviszonyok mellett a járművek közötti biztonságos távolság és féktávolságok, valamint a biztonságos úttartást érintő legfontosabb elvek;

2.4. észlelés, ítélőképesség és döntéshozatal, különösen a reakcióidő, valamint a vezetői magatartás megváltozása alkohol, kábítószerek, gyógyszerek, adott lelkiállapot vagy fáradtság hatására;

2.5. a közlekedésben résztvevők tapasztalatlanságával, valamint leginkább sérülékeny csoportjaival, pl. a gyermekekkel, gyalogosokkal, kerékpárosokkal és a mozgásukban korlátozott személyekkel összefüggő sajátos kockázati tényezők;

2.6. járművek különböző típusainak vezetésével, továbbá vezetőik eltérő látóterével járó kockázati tényezők;

2.7. az eltérő útviszonyokkal, különösen azoknak az időjárás, valamint az út adott napszak hatására bekövetkező változásaival összefüggő vezetési kockázati tényezők;

2.8. a különböző úttípusok jellemzői és az ezzel összefüggő jogszabályi követelmények;

2.9. a jármű biztonsági felszerelései, különösen a biztonsági övek és a gyermekek biztonságát szolgáló eszközök használata;

2.10. a járműnek a környezettel összefüggő használatát érintő szabályok (a hangjelzést adó eszközök megfelelő használata, mérsékelt üzemanyag-fogyasztás, a szennyező anyagok kibocsátásának korlátozása stb.);

2.11. közúti közlekedési szabályok, különösen amelyek a közúti jelzőtáblákat, beleértve a jelöléseket, jelzéseket, elsőbbségadást és sebességkorlátozást illetik;

2.12. a járművek használatához szükséges adminisztratív dokumentumokra vonatkozó szabályok;

2.13. a vezetőnek baleset esetén tanúsítandó magatartását meghatározó általános szabályok (figyelmeztető eszközök kihelyezése és riasztás), valamint azok az intézkedések, amelyeket szükség esetén megtehet a közúti balesetekben sérülést szenvedett személyek érdekében;

2.14. a szállított teherre és személyekre vonatkozó biztonsági tényezők.

3. Jártasság

Az alábbiakban részletezett szabályok csak olyan mértékben alkalmazandók, amennyiben összeegyeztethetők a jármű jellemzőivel.

3.1 A vezetőknek képesnek kell lenniük a biztonságos vezetésre való felkészülésre az alábbiak szerint:

3.1.1. a gumiabroncsok, a lámpák, a fényvisszaverők, a kormány, a fékek, az irányjelzők és a hangjelzést adó eszköz állapotának ellenőrzésével;

3.1.2. az ülés legmegfelelőbb testhelyzetet biztosító beállításával;

3.1.3. a visszapillantó tükrök és a biztonsági övek beállításával;

3.1.4. az ajtók zárt állapotának ellenőrzésével.

3.2. A járművezetőnek képesnek kell lennie a jármű vezérlő berendezéseinek, azaz az alábbiak használatára:

- kormánykerék,

- gázpedál,

- tengelykapcsoló,

- a sebességváltó,

- a kézifék és a lábfék

az alábbi feltételek szerint:

3.2.1. a motor beindítása és a jármű rángatásmentes elindítása (hegymenetben, lejtőn lefelé, illetve vízszintes terepen);

3.2.2. a jármű felgyorsítása a megfelelő sebességre az egyenes irány tartásával sebességváltás közben is;

3.2.3. a megfelelő sebesség megválasztása kereszteződésekben balra vagy jobbra kanyarodáshoz, esetleg szűk helyen, miközben a járművezető megőrzi uralmát a jármű felett;

3.2.4. tolatás egyenes vonalban, valamint az utcasarkon tolatás jobbra, illetve balra kanyarodva, miközben a járművezető a megfelelő forgalmi sávban marad;

3.2.5. visszafordulás a járművel az előre-, illetve a hátramenet alkalmazásával;

3.2.6. megfelelően végrehajtott fékezés a jármű megállásáig, ha szükséges vészfékezés alkalmazásával;

3.2.7. parkolás a járművel, valamint a parkolóhely elhagyása (párhuzamosan, ferdén, illetve merőlegesen) mind előre-, mind hátramenetben sík terepen, hegymenetben és lejtőn.

3.3. A 3.2. pontban részletezett feltételek mellett a járművezetőnek képesnek kell lennie a jármű másodlagos vezérlő berendezéseinek: az ablaktörlők, az ablakmosó szerkezet, a páramentesítő, a légkondicionáló berendezés, világítás stb. használatára.

4. Magatartás

4.1. A járművezetőknek képesnek kell lenniük teljes biztonsággal minden szokásos manőver elvégzésére a szokásos forgalmi helyzetekben, kellő elővigyázatossággal:

4.1.1. az út vonalvezetésének, a jeleknek és a lehetséges, illetve tényleges veszélyeknek a megfigyelésére (beleértve a visszapillantó tükrök használatát is);

4.1.2. az engedélyezett eszközök használatával kapcsolatba lépni a közlekedés többi résztvevőjével;

4.1.3. megfelelően reagálni a tényleges veszélyhelyzetekben;

4.1.4. betartani a közúti közlekedési szabályokat, valamint a közlekedési rendőrök és forgalomirányítók stb. utasításait;

4.1.5. kellő tiszteletet tanúsítani a közlekedés többi résztvevőjével szemben.

4.2. A járművezetők rendelkezniük kell a szükséges jártassággal, hogy az egyes forgalmi helyzetekben biztonságosan tudjanak:

4.2.1. elindulni a járdaszegélytől, illetve a parkolóhelyről;

4.2.2. az úttest megfelelő részén vezetni a járművet, a sebességet helyesen megválasztani a forgalmi viszonyoknak és az út vonalvezetésének megfelelően;

4.2.3. megfelelő távolságot tartani a járművek között;

4.2.4. sávot váltani;

4.2.5. elhaladni a parkoló vagy álló járművek, illetve közúti akadályok mellett;

4.2.6. elhaladni a szembejövő járművek mellett, beleértve a szűk helyeket is;

4.2.7. előzni különböző forgalmi helyzetekben;

4.2.8. szintbeli útkereszteződést megközelíteni és áthaladni rajta;

4.2.9. forgalmi csomópontot megközelíteni és áthaladni rajta;

4.2.10. jobbra és balra kanyarodni útkereszteződésnél, illetve az úttest elhagyásakor;

4.2.11. kellő elővigyázatosságot tanúsítani a járműből való kiszálláskor.

5. Az A, B, C, D, B+E, C+E és a D+E kategóriájú járművek vezetéséhez előírt különös követelmények

5.1. A kategória:

Az A kategóriába tartozó járművek vezetőinek tudni kell azt is, hogy hogyan:

5.1.1. helyezzék fel a bukósisakot, és ellenőrizzék a jármű többi biztonsági berendezését;

5.1.2. vegyék le a motorkerékpárt a kitámasztó lábról, és hozzák mozgásba a motor igénybevétele nélkül a jármű mellett haladva;

5.1.3. parkoljanak a motorkerékpárral a kitámasztó láb segítségével;

5.1.4. forduljanak meg (U-kanyar);

5.1.5. tartsák egyensúlyban a járművet különböző sebességek mellett, beleértve az alacsony sebességeket is, valamint különféle vezetési helyzetekben, továbbá utas szállításakor;

5.1.6. döntsék meg a járművet kanyarodásnál.

5.2. C, D, C+E és D+E kategóriák:

Az ebbe a kategóriába tartozó járművezetőknek képesnek kell lenni ismereteik és megfelelő tájékozottságuk bizonyítására az alábbi területeken:

5.2.1. a vezető és a közlekedés többi résztvevőjének látómezejében járműveik jellemző tulajdonságai miatt keletkezett akadály;

5.2.2. a szél által a jármű menetirányára kifejtett hatás;

5.2.3. a járművek tömegére és méreteire vonatkozó szabályok;

5.2.4. a vezetési időre, a pihenőidőre és a tachográf használatára vonatkozó szabályok;

5.2.5. a fékrendszerek és a fordulatszám-szabályozók működési elvei;

5.2.6. előzéskor a freccsenő víz és sár okozta veszély miatt tanúsítandó elővigyázatosság;

5.2.7. az autóstérképek használatának ismerete.

Ezenkívül a vezetőknek képesnek kell lenniük:

5.2.8. ellenőrizni a szervoféket és szervokormányművet;

5.2.9. használni a különböző fékrendszereket;

5.2.10. használni a féken kívüli többi sebességcsökkentő rendszert;

5.2.11. a kanyarvétel helyes vonalát megválasztani, tekintettel a jármű hosszára és kinyúló részeire.

5.3. B, B+E, C, C+E és +E kategóriák:

Az ezekbe a kategóriákba tartozó járművek vezetőinek:

5.3.1. ismerniük kell a jármű terhelésére vonatkozó biztonsági tényezőket.

5.4. B+E, C+E és D+E kategóriák:

Az ezekbe a kategóriákba tartozó járművek vezetőinek képesnek kell lenniük:

5.4.1. a pótkocsit, illetve a félpótkocsit rákapcsolni a vonójárműre, illetve lekapcsolni arról.

5.5. D kategória:

Az ebbe a kategóriába tartozó járművek vezetőinek számot kell adniuk az alábbiak ismeretéről:

5.5.1. a szállított személyekre vonatkozó szabályok;

5.5.2. baleset során tanúsítandó magatartás;

5.5.3. ezenkívül legyenek képesek speciális járműbiztonsági intézkedések végrehajtására.

6. A jármű használata

A vezetőknek képesnek kell lenniük járműveik vezetésére különböző típusú utakon, lakott területeken és lakott területen kívül egyaránt, eltérő feltételek mellett (időjárás, fényviszonyok, a forgalom sűrűsége stb.).

II. A JÁRMŰVEZETŐI VIZSGA MINIMUMKÖVETELMÉNYEI

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a vezetői engedélyt kérelmezők rendelkezzenek a gépi meghajtású járművek vezetéséhez szükséges ismeretekkel és jártassággal, valamint ennek megfelelő magatartást tanúsítsanak. Ennek értelmében a vizsgának az alábbiakat kell tartalmaznia:

- elméleti vizsga,

- a jártasságra és magatartásra vonatkozó gyakorlati vizsga.

A vizsga lebonyolításának feltételeit az alábbiak határozzák meg.

7. Elméleti vizsga

7.1. Forma

A formát úgy kell megválasztani, hogy meg lehessen bizonyosodni arról, hogy rendelkezik-e a kérelmező a megkívánt ismeretekkel az e melléklet 2. és 5. pontjában felsorolt területeken.

Azok az egy adott kategóriában engedélyt igénylő kérelmezők, akik egy másik kategóriában már rendelkeznek vezetői engedéllyel, mentesülhetnek az e melléklet 7. pontjában foglalt közös rendelkezések alól.

7.2. A vizsgának valamennyi járműkategóriára vonatkozó tartalma:

az alábbiakban felsorolt pontok e melléklet 2. pontjára vonatkoznak.

7.2.1. Kérdéseket kell feltenni az alábbiakban felsorolt összes pontra vonatkozólag. A kérdések konkrét tartalmának megválasztása az egyes tagállamok mérlegelésére van bízva.

7.2.1.1. Közúti közlekedési szabályok:

2.11. pont.

7.2.1.2. A vezető

2.1. és 2.4. pont.

7.2.1.3. Az út

2.3., 2.7. és 2.8. pont.

7.2.1.4. A közlekedés más résztvevői

2.5. és 2.6. pont.

7.2.1.5. Általános szabályok és egyéb kérdések

2.12., 2.13. és 2.14. pont.

7.2.2. A 7.2.1. pont szerinti vizsgát a járműre vonatkozóan a 2.2., 2.9. és 2.10. pont szúrópróbaszerű ellenőrzésével kell kiegészíteni.

7.3. A C, D, C+E és D+E kategóriákra vonatkozó különleges rendelkezések:

ha a kérelmező a C, D, C+E és D+E kategóriákba tartozó járművekre kívánja kiváltani a vezetői engedélyt, a 7.2. pont szerinti vizsgát ki kell egészíteni:

7.3.1. az e melléklet 5. pontja szerint az alábbi pontokra vonatkozó kötelező ellenőrzéssel;

7.3.1.1. C, D, C+E és D+E kategóriák

5.2.3. pont (a C1, C1 +E, D1 és D1 +E alkategóriáktól eltekintve), 5.2.4. pont (a tachográf használatától eltekintve, amelyről a 9.3.1. pont rendelkezik), valamint 5.2.5. pont (a C1, C1 +E, D1 és D1 +E alkategóriák kivételével);

7.3.1.2. D kategória

5.5.1. és 5.5.2. pont;

7.3.2. az 5.2.1., 5.2.2. és 5.2.6. pontok egyikének szúrópróbaszerű ellenőrzésével.

8. Jártassági és magatartásvizsga

8.1. A jármű és felszerelése

8.1.1. Kézi sebességváltóval rendelkező járművet kizárólag az vezethet, aki kézi sebességváltóval rendelkező járművön tette le a jártassági- és magatartásvizsgát.

Ha a kérelmező a jártassági- és magatartásvizsgát automata sebességváltóval rendelkező járművön teszi le, ezt a tényt az e vizsga alapján kiállított összes engedélyen fel kell tüntetni. Az ilyen jelöléssel ellátott engedélyek csak automata sebességváltóval rendelkező járművek vezetéséhez használhatók.

Az "automata sebességváltóval rendelkező jármű" az a jármű, amelyiknél a motor és a kerekek közötti áttétel kizárólag a gázpedál, illetve a fékpedál használatával változtatható.

8.1.2. A jártassági és magatartásvizsgán alkalmazott járműveknek meg kell felelniük az alábbiakban megadott minimumkövetelményeknek. A tagállamok megállapíthatnak az alábbiaknál szigorúbb követelményeket, vagy azokat kiegészíthetik egyéb követelményekkel.

A-kategória:

- progresszív megközelítés [a 6. cikk (1) bekezdése b) pontja első francia bekezdésének első mondata]: oldalkocsi nélküli motorkerékpárok 120 cm3-t meghaladó hengerűrtartalommal, amelyek legalább 100 km/h sebesség elérésére alkalmasak,

- közvetlen megközelítés a [6. cikk (1) bekezdése b) pontja első francia bekezdésének második mondata]: oldalkocsi nélküli motorkerékpárok, amelyek motorjának teljesítménye legalább 35 kW.

B kategória:

A B kategóriába tartozó négykerekű járművek, amelyek legalább 100 km/h sebesség elérésére alkalmasak;

B+E kategória:

Egy B kategóriába tartozó vizsgajárműből és egy legalább 1000 kg megengedett legnagyobb össztömeggel rendelkező pótkocsiból álló járműszerelvény, amely legalább 100 km/h sebesség elérésére alkalmas és nem tartozik a B kategóriába;

C kategória:

A C kategóriába tartozó járművek, amelyek megengedett legnagyobb össztömege legalább 10000 kg, és hossza legalább 7 méter, továbbá legalább 80 km/h sebesség elérésére alkalmasak.

C+E kategória:

Vagy nyergesjármű, amelynek megengedett legnagyobb össztömege legalább 18000 kg, hossza legalább 12 méter és legalább 80 km/h sebesség elérésére alkalmas; vagy olyan járműszerelvény, amelynek egy C kategóriába tartozó vizsgajárműből és egy legalább 4 méter hosszú pótkocsiból áll, amely szerelvény megengedett legnagyobb együttes össztömege legalább 18000 kg, együttes hosszuk legalább 12 méter és a szerelvény legalább 80 km/h sebesség elérésére alkalmas.

D kategória:

A D kategóriába tartozó járművek, amelyek hossza legalább 9 méter és legalább 80 km/h sebesség elérésére alkalmasak;

D+E kategória:

Egy D kategóriába tartozó vizsgajárműből és egy legalább 1250 kg megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsiból álló járműszerelvény, amely legalább 80 km/h sebesség elérésére alkalmas.

Tetszőleges alkategóriák

A1 alkategória:

oldalkocsi nélküli motorkerékpár, amelynek hengerűrtartalma legalább 75 cm3;

B1 alkategória:

három- vagy négykerekű gépi meghajtású járművek, amelyek legalább 60 km/h sebesség elérésére alkalmasak;

C1 alkategória:

C1 alkategóriába tartozó járművek, amelyek legnagyobb megengedett össztömege legalább 4000 kg, és legalább 80 km/h sebesség elérésére alkalmasak;

C1 +E alkategória:

egy C1 kategóriába tartozó vizsgajárműből és egy legalább 2000 kg megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsiból álló járműszerelvény, amelynek hossza legalább 8 méter és legalább 80 km/h sebesség elérésére alkalmas;

D1 alkategória:

a D1 alkategóriába tartozó járművek, amelyek legalább 80 km/h sebesség elérésére alkalmasak;

D1 +E alkategória:

egy D1 alkategóriába tartozó vizsgajárműből és egy legalább 1250 kg megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsiból álló járműszerelvény, amely legalább 80 km/h sebesség elérésére alkalmas.

8.2. A vizsga tárgyát képező gyakorlati jártasság és magatartás

Az alábbiakban részletezett szabályokat csak azokban az esetekben kell alkalmazni, ahol azok összeegyeztethetők a jármű jellemző tulajdonságaival.

8.2.1. A jármű előkészítése

A vizsgázóknak számot kell adniuk arról, hogy képesek megtenni a biztonságos vezetéshez szükséges előkészületeket e melléklet 3.1 pontjában foglalt, következő követelmények teljesítésével: 3.1.2., 3.1.3. pont (a biztonsági övekre vonatkozó pontot csak akkor kell alkalmazni, ha a biztonsági öv használatát jogszabály írja elő) és 3.1.4. pont.

8.2.2. A jármű műszaki ellenőrzése

A vizsgázóknak számot kell adniuk arról, hogy képesek a jármű vezérlőberendezéseinek használatára e melléklet 3.2 pontjában foglalt, következő manőverek végrehajtásával:

3.2.1. pont (elindulás vízszintes terepen és - ahol lehetséges - hegymenetben), 3.2.2., 3.2.3. és 3.2.6. pont (kivéve a veszélyhelyzetben történő megállást, amelyről a 10.1.1. pont rendelkezik).

A vizsgához a 3.2.4., 3.2.5. és 3.2.7. pontban említett manőverek közül kell választani (mindhárom pontból legalább két manővert, beleértve a hátramenetet is). A 3.2.5. pontban említett manőverek végrehajtása a C, D, B+E, C+E és D+E kategóriák vizsgaanyagát képezi. Az e kategóriára vonatkozó vezetői engedélyt kérelmezőknek tolatást kell végrehajtaniuk kanyarban, amely vonalvezetésének megválasztása a tagállam mérlegelésétől függ.

8.2.3. Magatartás a forgalomban

A vizsgázóknak az összes, e melléklet 4. pontjában említett alábbi manővert teljes biztonsággal és kellő elővigyázatossággal teljesíteniük kell normál forgalmi helyzetekben: 4.1.1., 4.1.2., 4.1.3., 4.1.4., 4.1.5., 4.2.1., 4.2.2., 4.2.3., 4.2.4., 4.2.5., 4.2.9. és 4.2.10. pont, továbbá a 4.2.6., 4.2.7. és a 4.2.8. pontban említett manőverek, ha azok lehetősége adott.

8.3. A C, D, C+E és D+E kategóriákra vonatkozó különleges rendelkezések

A fent említett manőverek mellett az A, D, C+E és a D+E kategóriájú engedélyeket kérelmezőknek az e melléklet 5. pontjában említett, következő manővereket is végre kell hajtaniuk:

8.3.1. A kategória:

5.1.2. pont (a motorkerékpár levétele a kitámasztó lábról és adott esetben mozgatása a motor segítsége nélkül, mellette haladva), 5.1.3. és 5.1.6. pont. Amennyiben jogszabály írja elő a bukósisak viselését, úgy a sisak helyes beállítását ellenőrizni kell. Az 5.1.1. pontban felsorolt ellenőrzések közül kiválasztottakat ellenőrizni kell. Vizsgálni kell az egyensúlyozó képességet (5.1.5. pont) különböző sebességek mellett, ideértve az alacsony sebességet is, továbbá különböző vezetési helyzetekben, eltekintve utas szállításától, amiről a 9.1.2.1. pont rendelkezik.

8.3.2. C, D, C+E és D+E kategóriák:

Az 5.2.8., 5.2.9. pont (a C1 és D1 kivételével), 5.2.10 pont (a C1 és D1 kivételével), valamint az 5.2.11. pont (a C1 és D1 kivételével).

8.3.3. D kategória:

Az 5.5.3. pont.

9. Elméleti vizsga vagy jártassági és magatartásvizsga

9.1. A kérelmező jártasságát és magatartását az alábbiakban felsorolt területeken a tagállam mérlegelése szerint vagy elméleti vizsga vagy gyakorlati vizsga keretében kell ellenőrizni.

9.1.1. Valamennyi kategória:

9.1.1.1. a gumiabroncsok, a lámpák, a fényvisszaverők, a kormány, a fékek, az irányjelzők és a hangjelzést adó figyelmeztető berendezések állapotának szúrópróbaszerű ellenőrzése;

9.1.1.2. a jármű elhagyásakor szükséges óvintézkedések;

9.1.2. A kategória:

9.1.2.1 egyensúlytartás utas szállítása közben;

9.1.3. C, D, C+E és D+E kategóriák:

9.1.3.1. a tachográf használata;

9.1.4. C+E kategória:

9.1.4.1. pótkocsi vagy félpótkocsi rákapcsolása a vonójárműre, illetve lekapcsolása arról;

9.1.4.2. a jármű megrakodására vonatkozó biztonsági tényezők.

10. Tetszőleges jártassági és magatartásvizsga

A vizsgázó alábbiakban részletezett gyakorlati jártasságának és magatartásának egyes vonatkozásai szintén vizsgálhatóak a gyakorlati vizsga során.

10.1. Valamennyi kategória:

10.1.1. veszélyhelyzetben történő megállás;

10.2. A kategória:

10.2.1. teljes megfordulás;

10.3. Az autótérkép használata vizsgálható akár az elméleti, akár a gyakorlati vizsga keretében (a C1, C1 +E, D1 és D1 +E kivételével).

11. A jártassági és magatartásvizsga értékelése

A fentiekben említett valamennyi forgalmi helyzetre vonatkozóan az értékelésnek tükröznie kell, hogy a vizsgázó a készség milyen fokán használja a jármű vezérlőberendezéseit, továbbá milyen képességekről adott számot a forgalomban történő biztonságos vezetés szempontjából. A vizsgáztatónak a vizsga folyamán biztonságban kell éreznie magát. Ha a vizsgázó a vizsgajármű, illetve a benne utazók vagy a közlekedés más résztvevői biztonságát közvetlenül veszélyeztető vezetési hibákat vét, vagy veszélyes magatartást tanúsít, akkor a vizsga sikertelennek minősül függetlenül attól, hogy a vizsgáztatónak vagy a kísérő személynek közbe kellett-e avatkoznia, vagy sem. A vizsgáztató mindazonáltal szabadon eldöntheti, hogy a jártassági és magatartásvizsgát be kell-e fejezni.

A járművezetői vizsga vizsgáztatóit ki kell képezni a kérelmezők biztonságos vezetési képességének helyes felmérésére. A vizsgáztatók munkáját - a hibaértékelés e mellékletben meghatározott szabályainak megfelelő, helyes és következetes alkalmazásának biztosítása érdekében - az adott tagállam által erre felhatalmazott testületnek kell figyelemmel kísérnie és felügyelnie.

12. A vizsga időtartama

A vizsga időtartamának és a megtett távolságnak elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy az ennek a mellékletnek a 8. és 9. pontjában meghatározott jártasság és magatartás felmérhető legyen. Az A, B és B+E kategóriák esetén az úton vezetéssel töltött idő semmi esetre sem lehet rövidebb 25 percnél, illetve a többi kategória esetében 45 percnél.

13. A vizsga helyszíne

A vizsgázónak a jármű műszaki irányítására vonatkozó képességét felmérő vizsgarész lefolytatható különleges vizsgaterepen. Amennyiben lehetséges, a forgalomban tanúsított magatartást felmérő vizsgarészt a települések beépített területén kívüli utakon, gyorsforgalmi úton és autópályán, valamint városi forgalomban kell végrehajtani, amelyeknek a nehézségek mindazon típusát képviselniük kell, amellyel a járművezetők valószínűleg találkoznak. Az is kívánatos, hogy a vizsgára különböző sűrűségű forgalomban kerüljön sor.

14. Azok a gyakorlati vizsgán használt járművek, amelyek 1991. július 31-e előtt kerültek forgalomba, a fenti időponttól számított legfeljebb 3 éves időtartamra alkalmazhatóak erre a célra, amennyiben nem felelnek meg az e melléklet 8.1.2. pontjában az ilyen járművekre meghatározott kritériumoknak.

--------------------------------------------------

III. MELLÉKLET

A GÉPI MEGHAJTÁSÚ JÁRMŰVEK VEZETÉSÉRE VONATKOZÓ TESTI ÉS SZELLEMI ALKALMASSÁGI MINIMUMKÖVETELMÉNYEK

FOGALOMMMEGHATÁROZÁSOK

1. E melléklet alkalmazásában a járművezetők két csoportba sorolhatók:

1.1. 1. csoport:

az A, B és B+E kategóriákba és az A1 és B1 alkategóriába tartozó járművek vezetői;

1.2. 2. csoport:

a C, C+E, D, D+E kategóriába és a C1, C1 +E, D1 és D1 +E alkategóriába tartozó járművek vezetői.

1.3. A nemzeti jogszabályok előírhatják, hogy a 2. csoportba tartozó vezetőkre e mellékletben megállapított rendelkezéseket alkalmazza a B kategóriájú járművek vezetői közül azokra, akik vezetői engedélyüket hivatásos vezetőként használják (taxi, mentő stb.).

2. Hasonlóképpen, a vezetői engedély első ízben történő megadását vagy megújítását kérőket ennek megfelelően abba a csoportba sorolják, amelyikhez ők a vezetői engedély kiadását vagy megújítását követően tartozni fognak.

ORVOSI VIZSGÁLATOK

3. 1. csoport:

A kérelmezőket orvosi vizsgálatra kell kötelezni, amennyiben a vezetői engedély megszerzéséhez előírt eljárások vagy vizsgák során kitűnik, hogy e mellékletben említett egy vagy több egészségi probléma áll fenn az esetükben.

4. 2. csoport:

A vezetői engedély első ízben történő kiadása előtt a kérelmezőket orvosi vizsgálatra kell kötelezni, és azt követően a járművezetőket időszakos orvosi felülvizsgálatnak kell alávetni, amint ezt a nemzeti jogszabályok előírják.

5. A tagállamok által a vezetői engedélyek kiadására vagy további megújítására megállapított követelmények szigorúbbak is lehetnek az e mellékletben felsoroltaknál.

LÁTÁS

6. A vezetői engedélyek kérelmezőit megfelelő vizsgálatnak kell alávetni annak megállapítása céljából, hogy megfelelő látásélességgel rendelkeznek-e a gépi meghajtású járművek vezetéséhez. Kétséges esetekben a pályázót a hatáskörrel rendelkező egészségügyi hatóságnak kell megvizsgálnia. Ennél a vizsgálatnál különös figyelmet kell fordítani a látásélességre, a látómezőre, a szürkületi látásra és az előrehaladott szembetegségekre.

E melléklet alkalmazásában a szembe ültetett lencsét nem kell korrekciós lencsének tekinteni.

1. csoport:

6.1. A vezetői engedély első ízben történő kiadását vagy megújítását kérőknek, ha szükséges korrekciós lencsével, legalább 0,5-es binokuláris látásélességgel kell rendelkezniük, ha mindkét szemüket együtt használják. A vezetői engedély nem adható ki, illetve nem hosszabbítható meg, ha az orvosi vizsgálat szerint a kérelmező, vagy a járművezető horizontális látómezeje 120°-nál kisebb - eltekintve az olyan kivételes és kellően indokolt esetektől, amikor ez kedvező orvosi vélemény és sikeres gyakorlati vizsga alapján mégis megengedett -, vagy ha az érintett személy más olyan szembántalomban szenved, amely veszélyeztetheti a vezetés biztonságát. Előrehaladott szembetegség észlelése esetén vezetői engedély csak akkor adható ki, illetve újítható meg, ha a kérelmező rendszeres időközönként a hatáskörrel rendelkező egészségügyi hatóság által végzett vizsgálatnak veti alá magát.

6.2. Az olyan vezetői engedély kiadását vagy meghosszabbítását kérő személyek, akiknek az egyik szemén teljes funkcionális látásvesztés állt be, vagy akik csak az egyik szemüket használják (pl. diplopia esetén), legalább szükség esetén korrekciós lencsével, 0,6-es látásélességgel kell rendelkezniük. A hatáskörrel rendelkező egészségügyi hatóságnak igazolnia kell, hogy az egy szemmel való látás elég ideje áll-e fenn ahhoz, hogy lehetővé tegye az alkalmazkodást, valamint azt, hogy az egészséges szem látómezeje normális.

2. csoport:

6.3. A vezetői engedély kiadását, vagy megújítását kérőknek, ha szükséges, korrekciós lencsével, a jobbik szemükkel legalább 0,8-es, míg a rosszabbik szemükkel legalább 0,5-es látásélességgel kell rendelkezniük. Ha korrekciós lencsét viselnek a 0,8-es, illetve 0,5-es érték elérése érdekében, akkor a nem korrigált látásélesség nem lehet kisebb 0,05-nál, különben a minimális látásélességet (0,8 és 0,5) vagy plusz/mínusz 4 dioptria erősséget meg nem haladó szemüveg által biztosított korrekcióval vagy kontaktlencse használatával (korrigálatlan látás = 0,05) kell elérni. A korrekciónak jól elviselhetőnek kell lennie. Nem szabad a vezetői engedélyt sem kiadni, sem meghosszabbítani, ha a kérelmező vagy járművezető látómezeje korlátozott, illetve ha diplopia áll fenn.

HALLÁS

7. A 2. csoportba tartozó kérelmezők vagy vezetők számára a vezetői engedély a hatáskörrel rendelkező egészségügyi hatóságok véleménye alapján adható ki, illetve újítható meg. Ezek a hatóságok különös figyelmet szentelnek az orvosi vizsgálatoknál a kompenzáció mértékére.

MOZGÁSKORLÁTOZOTTAK

8. Vezetői engedély nem adható ki és nem újítható meg azoknak a kérelmezőknek, akik olyan mozgásszervi betegségekben, illetve rendellenességekben szenvednek, amelyek veszélyessé teszik a gépi meghajtású járművek vezetését.

1. csoport:

8.1. Adott esetben korlátozott vezetői engedély adható ki a testi fogyatékossággal rendelkező kérelmezőnek vagy vezetőnek a hatáskörrel rendelkező egészségügyi hatóság véleményének ismeretében. Az állásfoglalásnak a szóban forgó betegség vagy rendellenesség orvosi felmérésén, illetve szükség esetén, gyakorlati vizsgán kell alapulnia. A véleményben azt is fel kell tüntetni, hogy a járművön milyen módosításokat kell végrehajtani, valamint azt, hogy a járművezetőt el kell-e látni ortopéd eszközökkel, amennyiben a gyakorlati vizsga azt igazolja, hogy az ilyen eszközzel végzett vezetés nem jár veszéllyel.

8.2. Előrehaladott betegségben szenvedő bármely kérelmező számára vezetői engedély csak azzal a feltétellel adható ki, illetve újítható meg, hogy a fogyatékos személy rendszeres orvosi vizsgálatnak veti alá magát annak ellenőrzése céljából, hogy továbbra is alkalmas-e a jármű teljesen biztonságos vezetésére.

Amennyiben a fogyatékosság változatlan, úgy az engedélyek a kérelmező rendszeres orvosi vizsgálata nélkül kiadhatóak, illetve megújíthatóak.

2. csoport:

8.3. A hatáskörrel rendelkező egészségügyi hatóságnak kellő megfontolás tárgyává kell tennie azokat a járulékos kockázatokat és veszélyeket, amelyek erre a csoportra vonatkozó meghatározás által érintett járművek vezetésével járnak.

SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI BETEGSÉGEK

9. Azok a betegségek, amelyek a vezetői engedély kiadását vagy annak megújítását kérőknek hirtelen olyan szív- és érrendszeri panaszokat okozhatnak, amelyek az agyi funkció hirtelen károsodásával járnak, veszélyt jelentenek a közúti közlekedésbiztonságra.

1. csoport:

9.1. Súlyos szívritmuszavarban szenvedő kérelmezők, illetve járművezetők számára nem lehet kiadni, illetve megújítani a vezetői engedélyt.

9.2. Szívritmus-szabályozó készülékkel élő kérelmezők, illetve vezetők részére vezetői engedélyt csak akkor szabad kiadni vagy megújítani, ha azok kérelmét a hatáskörrel rendelkező egészségügyi hatóság véleménye támasztja alá, és rendszeres orvosi felülvizsgálaton vesznek részt.

9.3. A vezetői engedély kiadásának vagy megújításának kérdését olyan kérelmezők, illetve járművezetők esetében, akik rendellenes arteriális vérnyomás betegségben szenvednek, a vizsgálat egyéb eredményeire, az esetleg felmerülő komplikációkra és a közúti közlekedésbiztonság tekintetében esetleg okozott veszélyekre való tekintettel kell kezelni.

9.4. Általában véve vezetői engedély nem adható ki, illetve nem újítható meg az olyan kérelmezők, illetve vezetők részére, akik pihenés alatt vagy érzelmi hatásra szívpanaszokról számolnak be. Szívinfarktuson átesett kérelmezők vagy vezetők részére vezetői engedélyt csak akkor szabad kiadni vagy megújítani, ha a kérelmet a hatáskörrel rendelkező egészségügyi hatóság szakvéleménye támasztja alá, és amennyiben szükséges, az érintettek rendszeres orvosi felülvizsgálaton vesznek részt.

2. csoport:

9.5. A 2. csoportba tartozó kérelmezőknél vagy járművezetőknél a hatáskörrel rendelkező egészségügyi hatóságnak különösen figyelembe kell vennie azokat a járulékos kockázatokat és veszélyeket, amelyek erre a csoportra vonatkozó meghatározás által érintett járművek vezetésével járnak.

CUKORBETEGSÉG

10. Cukorbetegségben szenvedő kérelmezők, illetve járművezetők részére vezetői engedélyt csak akkor szabad kiadni vagy megújítani, ha a kérelmet a hatáskörrel rendelkező egészségügyi hatóság véleménye támasztja alá, és az érintettek rendszeres orvosi felülvizsgálaton vesznek részt.

2. csoport:

10.1. A csoportba tartozó, cukorbetegségben szenvedő és inzulinkezelést igénylő kérelmezők, illetve vezetők részére vezetői engedélyt csak rendkívül kivételes esetekben szabad kiadni vagy megújítani, ha azt a hatáskörrel rendelkező egészségügyi hatóság véleménye támasztja alá, és az érintettek rendszeres orvosi felülvizsgálaton vesznek részt.

IDEGRENDSZERI BETEGSÉGEK

11. Súlyos idegrendszeri betegségekben szenvedő kérelmezők, illetve járművezetők részére vezetői engedélyt kiadni vagy megújítani csak abban az esetben lehet, ha a kérelmet a hatáskörrel rendelkező egészségügyi hatóság véleménye támasztja alá.

A központi vagy perifériális idegrendszert befolyásoló betegségekkel vagy sebészi beavatkozással összefüggő olyan idegrendszeri zavarokat, amelyek érzékelési, illetve mozgásszervi hiányosságokat idéznek elő, továbbá befolyásolják az egyensúly-, valamint a koordinációs érzéket, funkcionális hatásaik és a súlyosbodás kockázatának megfelelő figyelembevételével kell vizsgálni. Ilyen esetekben az engedély kiadását, illetve megújítását az állapot romlásának kockázata esetén rendszeres időközönként végzett vizsgálathoz kell kötni.

12. Az epilepsziás rohamok, illetve a tudatállapot más hirtelen beálló zavarai veszélyt jelentenek a közúti közlekedésbiztonságra, ha gépi meghajtású jármű vezetése közben állnak elő.

1. csoport:

12.1. A vezetői engedély csak a hatáskörrel rendelkező egészségügyi hatóság által végzett vizsgálat, illetve rendszeres orvosi felülvizsgálat esetén adható ki vagy újítható meg. A hatáskörrel rendelkező hatóság dönt az epilepszia és az egyéb tudatzavar állapotáról, annak klinikai formájáról és előrehaladottságáról (pl. roham nem fordult elő az utóbbi két évben), az alkalmazott kezelésről és annak eredményéről.

2. csoport:

12.2. Epilepsziás rohamokban, valamint a tudatállapot hirtelen megváltozásával járó egyéb idegrendszeri zavarokban szenvedő vagy ezekre hajlamos kérelmezők, illetve vezetők részére vezetői engedély nem adható ki, illetve nem újítható meg.

MENTÁLIS RENDELLENESSÉGEK

1. csoport:

13.1. Vezetői engedélyt nem adható ki vagy nem újítható meg az olyan kérelmezők vagy járművezetők részére, akik:

- veleszületett, illetve betegség, trauma vagy idegsebészeti műtét következtében súlyos elmezavarban,

- jelentős fokú gyengeelméjűségben,

- korral járó, súlyos viselkedési problémákban szenvednek; illetve személyiségi zavaruk súlyosan meggyengíti ítélőképességüket, magatartásukat és alkalmazkodóképességüket,

kivéve ha a kérelmet a hatáskörrel rendelkező orvosi hatóság véleménye támasztja alá, és szükség esetén az érintettek rendszeres orvosi felülvizsgálaton vesznek részt.

2. csoport:

13.2. A hatáskörrel rendelkező egészségügyi hatóságnak különösen figyelembe kell vennie azokat a járulékos kockázatokat és veszélyeket, amelyek erre a csoportra vonatkozó meghatározás által érintett járművek vezetésével járnak.

ALKOHOL

14. Az alkoholfogyasztás súlyos veszélyt jelent a közúti közlekedésbiztonságra. A probléma mértékének figyelembevételével az orvostudomány szakembereinek igen nagyfokú körültekintést kell tanúsítaniuk.

1. csoport:

14.1. Azoknak a kérelmezőknek vagy járművezetőknek, akik alkoholfüggőségben szenvednek, vagy nem képesek tartózkodni az egyidejű alkoholfogyasztástól és vezetéstől, nem adható ki, illetve nem újítható meg a vezetői engedély.

Olyan kérelmezők vagy járművezetők részére, akik korábban alkoholfüggőségben szenvedtek, vezetői engedély csak akkor adható ki, illetve újítható meg, ha egy bizonyos idő igazoltan absztinenciában telt, továbbá ha a kérelmet a hatáskörrel rendelkező egészségügyi hatóság véleménye alátámasztja és az érintettek rendszeres orvosi felülvizsgálaton vesznek részt.

2. csoport:

14.2. A hatáskörrel rendelkező egészségügyi hatóságnak különösen figyelembe kell vennie azokat a járulékos kockázatokat és veszélyeket, amelyek erre a csoportra vonatkozó meghatározás által érintett járművek vezetésével járnak.

KÁBÍTÓSZEREK ÉS GYÓGYSZEREK

15. Visszaélés:

Az olyan kérelmezőknek vagy járművezetőknek, akik pszichotróp anyagoktól függenek, vagy bár függőségük nem áll fenn az ilyen anyagok vonatkozásában, de rendszeresen visszaélnek azokkal, vezetői engedély nem adható ki, illetve nem újítható meg egyik járműkategóriában sem.

Rendszeres fogyasztás:

1. csoport:

15.1. Vezetői engedély nem adható ki, illetve nem újítható meg olyan kérelmezők vagy járművezetők részére, akik bármilyen formában rendszeresen fogyasztanak a jármű biztonságos vezetéséhez szükséges képességeket károsító pszichotróp anyagokat, ha a felszívódó mennyiség akkora, hogy káros befolyást gyakorol a vezetésre. Ez alkalmazandó minden olyan egyéb gyógyszerre, illetve gyógyszerkombinációra, amelyek befolyást gyakorolnak a vezetési képességekre.

2. csoport:

15.2. A hatáskörrel rendelkező egészségügyi hatóságnak különösen figyelembe kell vennie azokat a járulékos kockázatokat és veszélyeket, amelyek erre a csoportra vonatkozó meghatározás által érintett járművek vezetésével járnak.

VESEBETEGSÉGEK

1. csoport:

16.1. Olyan kérelmezőknek vagy járművezetőknek, akik súlyos veseelégtelenségben szenvednek, vezetői engedély csak akkor adható ki, illetve újítható meg, ha a kérelmet a hatáskörrel rendelkező egészségügyi hatóság véleménye alátámasztja, és az érintettek rendszeres orvosi felülvizsgálaton vesznek részt.

2. csoport:

16.2. A hatáskörrel rendelkező egészségügyi hatóság véleményében kellően indokolt és rendszeres orvosi felülvizsgálattal járó kivételes esetektől eltekintve, vezetői engedély nem adható ki, illetve nem újítható meg olyan kérelmezők vagy járművezetők részére, akik súlyos és visszafordíthatatlan veseelégtelenségben szenvednek.

VEGYES RENDELKEZÉSEK

1. csoport:

17.1. Az olyan kérelmezők vagy járművezetők részére, akik a vezetési képességüket befolyásoló szervátültetésen estek át vagy szervezetükben mesterséges implantátum található, vezetői engedély csak akkor adható ki, illetve újítható meg, ha a kérelmet a hatáskörrel rendelkező egészségügyi hatóság véleménye támasztja alá, és az érintettek, amennyiben szükséges, rendszeres orvosi felülvizsgálaton vesznek részt.

2. csoport:

17.2. A hatáskörrel rendelkező egészségügyi hatóságnak különösen figyelembe kell vennie azokat a járulékos kockázatokat és veszélyeket, amelyek erre a csoportra vonatkozó meghatározás által érintett járművek vezetésével járnak.

18. Ha a kérelmezők vagy járművezetők a fenti pontokban nem említett olyan betegségekben szenvednek, amelyek a vezetés biztonságát hátrányosan befolyásoló funkcionális alkalmatlanságot idéznek vagy idézhetnek elő, akkor általános szabályként vezetői engedély csak akkor adható ki, illetve újítható meg, ha a kérelmet a hatáskörrel rendelkező egészségügyi hatóság véleménye alátámasztja, és az érintettek szükség esetén rendszeres orvosi felülvizsgálaton vesznek részt.

--------------------------------------------------