–

A. M. képviseletében A. Chołub adwokat,

–

a lengyel kormány képviseletében B. Majczyna, meghatalmazotti minőségben,

–

a belga kormány képviseletében S. Baeyens és P. Cottin, meghatalmazotti minőségben,

–

a dán kormány képviseletében J. Nymann‑Lindegren, S. Wolff és P. Z. L. Ngo, meghatalmazotti minőségben,

–

a görög kormány képviseletében L. Kotroni, S. Charitaki és S. Papaioannou, meghatalmazotti minőségben,

–

a litván kormány képviseletében K. Dieninis és K. Juodelytė, meghatalmazotti minőségben,

–

a holland kormány képviseletében M. Bulterman és M. Noort, meghatalmazotti minőségben,

–

az Európai Bizottság képviseletében M. Jáuregui Gómez és B. Sasinowska, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a kozmetikai termékekről szóló, 2009. november 30‑i 1223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2009. L 342., 59. o.) 19. cikke (1) bekezdése f) pontjának és 19. cikke (2) bekezdésének értelmezésére irányul.

2

E kérelmet A. M. és az E. M. között kozmetikai termékek adásvételére vonatkozóan az e felek között létrejött szerződés megszüntetése tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.

3

Az 1223/2009 rendelet (3), (4), (6), (7), (9) és (46) preambulumbekezdésének szövege a következő:

[…]

[…]

[…]

4

E rendelet 1. cikke szerint e rendelet meghatározza a valamennyi forgalmazott kozmetikai termékre vonatkozó szabályokat, ezzel biztosítva a belső piac működését és az emberi egészség magas szintű védelmét.

5

Az említett rendelet 2. cikke (1) bekezdésének a) pontja úgy határozza meg a „kozmetikai terméket”, mint amely „minden olyan anyag vagy keverék, amely azt a célt szolgálja, hogy az emberi test különböző külső részeivel (hámréteg, haj és testszőrzet, körmök, ajkak és külső nemi szervek) vagy a fogakkal és a szájüreg nyálkahártyájával érintkezésbe kerüljön, kizárólag vagy elsősorban azok tisztítása, illatosítása, kinézetük megváltoztatása, védelme, megfelelő állapotban tartása céljából, vagy a testszag megszüntetése érdekében”.

6

Az 1223/2009 rendelet „Biztonság” címet viselő 3. cikke előírja:

„A forgalmazott kozmetikai termékeknek biztonságosaknak kell lenniük az emberi egészségre, amennyiben rendeltetésszerűen vagy észszerűen, előrelátható feltételek mellett használják, figyelembe véve elsősorban a következőket:

[…]”

7

E rendeletnek „A fogyasztó tájékoztatása” című VI. fejezete tartalmazza a rendelet 19–21. cikkét. Az említett rendelet „Címkézés” című 19. cikke a következőket írja elő:

„(1)   Az e cikkben szereplő egyéb rendelkezések sérelme nélkül kozmetikai termékek csak akkor forgalmazhatók, ha azok tárolóedényén és csomagolásán letörölhetetlen, könnyen olvasható és jól látható formában szerepelnek a következő információk:

[…]

[…]

[…]

(2)   Amennyiben gyakorlati okoknál fogva nem lehetséges az előírásoknak megfelelően feltüntetni az (1) bekezdés d) és g) pontjában említett információkat a címkén az alábbiak alkalmazandók:

(3)   Szappan, fürdőgolyók vagy egyéb kisméretű termékek esetében, ahol gyakorlati okok miatt nem megoldható, hogy az (1) bekezdés g) pontjában említett információkat a mellékelt tájékoztatón, címkén, szalagon vagy kártyán tüntessék fel, ezeket az információkat az értékesítésre szánt tároló közvetlen közelében található tájékoztatón kell feltüntetni.

(4)   A nem előre csomagolt kozmetikai termékek, valamint azon termékek esetében, amelyeket a vevő kérésére a vásárláskor csomagolnak be, vagy azonnali eladásra előre csomagolnak, a tagállamok határozzák meg az (1) bekezdésben megjelölt információk jelölésének részletes szabályait.

(5)   Az (1) bekezdés b), c), d) és f) pontjában, valamint a (2)–(4) bekezdésben említett tájékoztatás nyelvét azon tagállamok joga határozza meg, ahol a terméket a végfelhasználó részére forgalmazzák.

[…]”

8

Az 1223/2009 rendeletnek „A termékre vonatkozó állítások” című 20. cikkének (1) és (2) bekezdése a következőket mondja ki:

„(1)   A kozmetikai termékek címkézésekor, forgalmazásakor és reklámozásakor tilos az olyan megszövegezés, valamint az olyan elnevezések, védjegyek, képek és egyéb képi vagy más megjelölések használata, amelyek olyan tulajdonságok vagy funkciók meglétére utalnak, amelyekkel az adott termék nem rendelkezik.

(2)   A Bizottság a tagállamokkal együttműködve cselekvési tervet készít az alkalmazott állításokról és meghatározza az állítások alkalmazása helytállóságának közös kritériumaira vonatkozó prioritásokat.

[…]”

9

E rendeletnek „A csomagoláson/tárolón használt jelölések” című VII. melléklete a következőket mondja ki:

„(1) A mellékelt vagy csatolt tájékoztatóra való utalás

[…]”

10

A 2001. március 30‑i ustawa o kosmetykach (a kozmetikai termékekről szóló törvény) (Dz. U. 42. szám, 473. alszám) 2. cikke az alapügy tárgyát képező adásvételi szerződés megkötésének időpontjában hatályos változatában (Dz. U. 2013, 475. alszám) a következőképpen rendelkezik:

„(1)   A jelen törvény alkalmazásában kozmetikai termék minden olyan anyag vagy keverék, amely azt a célt szolgálja, hogy az emberi test különböző külső részeivel: a hámréteggel, a hajjal és a testszőrzettel, a körmökkel, az ajkakkal, a külső nemi szervekkel, a fogakkal és a szájüreg nyálkahártyájával érintkezésbe kerüljön, kizárólag vagy elsősorban azok tisztítása, ápolása, védelme, illatosítása, a test kinézetének megváltoztatása vagy szagának kellemesebbé tétele érdekében.

(2)   Az egészségügyi miniszter az (1) bekezdésben meghatározott szempontokat figyelembe véve, rendeletben határozza meg a kozmetikai termékek leggyakoribb kategóriáit.”

11

E törvény 6. cikkének szövege a következő:

„(1)   A kozmetikai termék egyedi csomagolásán a címkét láthatóan és olvashatóan kell elhelyezni, olyan módszerrel, amely biztosítja, hogy a címkét ne lehessen könnyen eltávolítani.

(2)   A (3) bekezdés rendelkezéseire figyelemmel a kozmetikai termék egyedi csomagolásán elhelyezett címkének, amely a tárolóedényen és az egyedi külső csomagoláson szerepel, tartalmaznia kell többek között a következő információkat:

[…]

[…]

[…]

(4)   A (2) bekezdés 8. pontjában említett információk kizárólag a kozmetikai termék csomagolásán tüntethetők fel.

[…]

(6)   Amennyiben a csomagolás mérete és formája miatt az egyedi külső csomagoláson nem helyezhetők el a (2) bekezdés 5. és 8. pontjában említett óvintézkedések és információk, ezek a termékhez mellékelt tájékoztatón, címkén, szalagon vagy kártyán tüntethetők fel. Ilyen esetben a tárolóedényen vagy a csomagoláson szerepelnie kell az arra utaló rövidített formájú leírásnak vagy ábrának, hogy ezen információkat a termékhez mellékelik.

(7)   Ha a csomagolás mérete vagy alakja miatt a termék összetevőire vonatkozó információkat nem lehet feltüntetni a termékhez mellékelt tájékoztatón, címkén, szalagon vagy kártyán, ezen információknak közvetlenül a tárolóedényen, vagy olyan helyen kell szerepelniük, ahol az eladásra kínált termék a vásárló számára hozzáférhető.

(8)   Amennyiben a kozmetikai termék nem több tételből álló előre csomagolt termék, hanem azt a vevő kérésére a vásárlás helyén csomagolják, vagy amennyiben a több tételből álló terméket azonnali eladás céljából előre csomagolják, a (2) bekezdés 1., 2. és 4–8. pontjában foglalt információkat azon a tárolóedényen vagy csomagoláson kell feltüntetni, amelyben a kozmetikai terméket eladásra kínálják.

[…]”

12

A. M., aki többek között egy szépségszalon tulajdonosa, egy amerikai gyártótól származó kozmetikai termékeket vásárolt az említett termékek forgalmazójától, az E. M.‑től.

13

A Bírósághoz benyújtott iratokból konkrétabban kitűnik, hogy A. M. az E. M. által forgalmazott termékekre vonatkozóan részt vett az utóbbi kereskedelmi képviselője által nyújtott képzésen. E képzés során bemutatták neki e termékek címkézését, és minden egyes termék tulajdonságait elmagyarázták számára. E képviselő a fenti célból átadott részére egy lengyel nyelvű dokumentációt, valamint kiskereskedelmi katalógusokat és a képzés leírását. Ezenkívül A. M. tájékoztatást kapott arról, hogy amerikai kozmetikai termékekről van szó, amelyek csomagolásán nem tüntettek fel lengyel nyelven a kozmetikumok rendeltetésére vonatkozó információkat, hanem e csomagoláson egy nyitott könyvet tartó kezet ábrázoló szimbólum található, amely az e termékekre vonatkozó valamennyi információt tartalmazó, lengyel nyelvű termékkatalógusra utal.

14

E képzést követően A. M. 2016. január 28‑án és 29‑én 40 kiskereskedelmi katalógust vásárolt az E. M.‑től, 0,01 lengyel zloty (PLN) (hozzávetőleg 0,002 euró) egységáron és 10 üzleti katalógust, 0,01 PLN egységáron, valamint különböző kozmetikai termékeket, nevezetesen krémeket, szépségpakolásokat és púdereket bruttó 3184,25 PLN (711,61 euró) összegben. A termékek csomagolásán feltüntették a felelős személyre, a kozmetikai termék eredeti nevére, összetételére, lejárati idejére és sorozatszámára vonatkozó tájékoztatást, valamint a lengyel nyelvű katalógusra utaló, nyitott könyvet tartó kezet ábrázoló szimbólumot.

15

A. M. az értékesített dolog hibája miatt elállt a fenti termékekre vonatkozó adásvételi szerződéstől, arra hivatkozva, hogy a csomagolás nem tartalmazott lengyel nyelvű tájékoztatást a termék rendeltetéséről, ami nem tette lehetővé a hatásainak azonosítását és megismerését, mivel e tulajdonságok nem derültek ki egyértelműen a termék kiszereléséből. Megjegyezte, hogy az általa az utolsó szállítás során kapott kiskereskedelmi kozmetikai termékek csomagolásán nem szerepeltek azok a lengyel nyelvű információk, amelyeket a kozmetikai termékek kereskedelmére Lengyelországban alkalmazandó jognak megfelelően fel kell tüntetni, azaz amelyek az 1223/2009 rendelet 19. cikke (1) bekezdésének f) pontjából és 19. cikkének (5) bekezdéséből következnek. Arra is hivatkozott, hogy a törvény által előírt, lengyel nyelvű információkat csak a katalógusba foglalták bele, amelyet nem mellékeltek a termékhez.

16

Az E. M. a maga részéről azt állította, hogy a termékeket a hatályos nemzeti rendelkezéseknek és az 1223/2009 rendelet 19. cikkének megfelelően címkézik. Így rámutatott arra, hogy a termékeken szerepel a nyitott könyvet tartó kezet ábrázoló szimbólum, amely a termék végfelhasználóját egy tájékoztatóhoz, jelen esetben a minden egyes termékkel együtt szolgáltatott lengyel nyelvű katalógushoz irányítja. Kifejtette, hogy e katalógus lengyel nyelven tartalmazta a termékek és rendeltetésük teljes leírását, többek között azok ellenjavallatait, használati módját és összetevőit.

17

A. M. keresetet nyújtott be a Sąd Rejonowy dla m. st. Warszawy w Warszawiéhoz (varsói kerületi bíróság, Lengyelország) az említett termékek vételárának visszatérítése iránt. E bíróság elutasította a keresetet, azzal az indokkal, hogy A. M. nem tudta bizonyítani, hogy nem rendelkezett tudomással arról, hogy az árukon nem szerepeltek lengyel nyelvű információk. E bíróság többek között figyelembe vette a felek korábbi együttműködését, azt a tényt, hogy A. M. korábban nem említette az áru hibáit, valamint azt a körülményt, hogy a jelen ügyben az áruk egyéni külső csomagolásán a mellékelt információkra utaló szimbólum szerepel, mely szóban forgó szimbólum az olvashatóság és a fogyasztóval való kommunikáció javítására szolgál.

18

A. M. fellebbezést nyújtott be ezen ítélettel szemben a Sąd Okręgowy w Warszawie XXIII Wydział Gospodarczy Odwoławczy (varsói regionális bíróság, 23. kereskedelmi fellebbviteli kollégium, Lengyelország) előtt. Többek között az első fokon eljáró bíróság azon értékelését vitatta, amely szerint az a katalógus, amelyre hivatkoztak, a számára értékesített kozmetikai termékek helyes címkézésének minősül, annak megállapítása mellett, hogy a beszerzett bizonyítékokból nem tűnik ki egyértelműen, hogy az érintett termékeken nem lehet feltüntetni az előírt információkat.

19

E körülmények között a Sąd Okręgowy w Warszawie, XXIII Wydział Gospodarczy Odwoławczy (varsói regionális bíróság, 23. kereskedelmi fellebbviteli kollégium) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

20

Első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy az 1223/2009 rendelet 19. cikke (1) bekezdésének f) pontját úgy kell‑e értelmezni, hogy a „kozmetikai termék rendeltetésére” vonatkozó, az ilyen termék tárolóedényén és csomagolásán e rendelkezés értelmében feltüntetendő információnak kizárólag az érintett terméknek az e rendelet 2. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett felhasználási céljai – azaz a tisztítás, az illatosítás, a kinézet megváltoztatása, védelme és megfelelő állapotban tartása, valamint a testszag megszüntetése – tekintetében kell tájékoztatnia a fogyasztót, vagy valamennyi olyan rendeltetés tekintetében is, amelyek lehetővé teszik az érintett termék különös tulajdonságainak azonosítását.

21

Az 1223/2009 rendelet 19. cikke (1) bekezdésének f) pontja alapján a kozmetikai termékek csak akkor forgalmazhatók, ha azok tárolóedényén és csomagolásán letörölhetetlen, könnyen olvasható és jól látható formában szerepel „a kozmetikai termék rendeltetése, kivéve, ha az egyértelműen kiderül annak megjelenéséből”.

22

Az e rendelkezés értelmében vett, „a kozmetikai termék rendeltetése” kifejezés értelmezéséhez nemcsak annak kifejezéseit, hanem szövegkörnyezetét, és annak a szabályozásnak a célkitűzéseit is figyelembe kell venni, amelynek a részét képezi (2020. április 2‑ikunsthaus muerz ítélet, C‑20/19, EU:C:2020:273, 28. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

23

Először is az említett rendelkezés szövege nem határozza meg a „kozmetikai termék funkciójának” fogalmát. E kifejezést egyébiránt az 1223/2009 rendelet más rendelkezései sem tartalmazzák.

24

E rendelet 2. cikke (1) bekezdésének a) pontja az említett terméket három kritérium kimondásával határozza meg. Először is a szóban forgó termék jellegére vonatkozó kritériumot ír elő, nevezetesen azt, hogy annak valamely anyagnak vagy keveréknek kell lennie, majd az emberi test azon részeivel kapcsolatos kritériumot, amelyekkel e termék rendeltetése szerint érintkezésbe kerül, végül pedig egy olyan kritériumot, amely az említett termék használatának céljára vonatkozik (lásd ebben az értelemben: 2015. szeptember 3‑iColena ítélet, C‑321/14, EU:C:2015:540, 19. pont),

25

Az utóbbi kritériumot illetően az említett rendelkezés pontosítja, hogy ahhoz, hogy valamely termék ekként minősüljön, céljának kizárólag vagy főként az említett rendelkezésben felsorolt valamely testrész tisztítására, illatosítására, kinézetének megváltoztatására, védelmére, megfelelő állapotban tartására, vagy a testszag megszüntetésére kell irányulnia.

26

Másodszor, mind azon szövegösszefüggést illetően, amelybe az 1223/2009 rendelet 19. cikkének (1) bekezdése illeszkedik, mind pedig azon szabályozás célkitűzéseit illetően, amelynek az részét képezi, meg kell állapítani, hogy e cikk, amely e rendeletnek „A fogyasztók tájékoztatása” című VI. fejezetének első cikkét képezi, azon címkézési szabályokat tartalmazza, amelyeket az Európai Unió piacán forgalomba hozott valamennyi kozmetikai termék esetében tiszteletben kell tartani.

27

Az 1223/2009 rendelet – e rendelet (3) és (4) preambulumbekezdésére tekintettel értelmezett – rendelkezéseinek, és különösen 1. cikkének együttes olvasatából az következik, hogy e rendelet célja a hatályos uniós szabályok teljes körű harmonizálása a kozmetikai termékek belső piacának létrehozása és egyúttal az emberi egészség magas szintű védelmének biztosítása érdekében (lásd ebben az értelemben: 2018. április 12‑iFédération des entreprises de la beauté ítélet, C‑13/17, EU:C:2018:246, 23–25. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

28

E tekintetben, amint azt az 1223/2009 rendelet (9) preambulumbekezdése pontosítja, a kozmetikai termékeknek biztonságosaknak kell lenniük a rendeltetésszerű vagy észszerűen előrelátható körülmények mellett történő használat során. Márpedig, amint az e rendelet 3. cikke első bekezdésének a) és b) pontjából kitűnik, a forgalomba hozott kozmetikai termék akkor biztonságos az emberi egészségre, amennyiben azt „rendeltetésszerűen vagy észszerűen, előrelátható feltételek mellett” használják, figyelembe véve különösen a kiszerelésére és címkézésére vonatkozó körülményeket. Szoros kapcsolat áll tehát fenn egyrészt a forgalomba hozott kozmetikai termékek biztonsága, másrészt pedig a kiszerelésükre és címkézésükre vonatkozó követelmények között.

29

Az 1223/2009 rendelet 19. cikke ily módon a kozmetikai termékek csomagolására és címkézésére vonatkozó szabályok kimerítő harmonizálására törekszik, mivel azon túl, hogy megkönnyíti a kozmetikai termékek Unión belüli forgalmazására irányuló célkitűzés megvalósítását, az ilyen harmonizáció a személyek egészségének védelmére is irányul abban az értelemben, hogy egy olyan információ, amely alkalmas arra, hogy a fogyasztót valamely kozmetikai termék tulajdonságait illetően megtévessze, az emberi egészségre is hatással lehet.

30

E megfontolások összességéből az következik, hogy az 1223/2009 rendelet 19. cikke (1) bekezdésének f) pontjában előírt azon követelmény, hogy a kozmetikai termékek tárolóedényén és csomagolásán letörölhetetlen, könnyen olvasható és jól látható formában fel kell tüntetni a kozmetikai termék rendeltetésére vonatkozó információkat, nem korlátozódhat kizárólag a termék e rendelet 2. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett felhasználási céljainak – azaz a tisztítás, az illatosítás, a kinézet megváltoztatása, védelme és megfelelő állapotban tartása, valamint a testszag megszüntetése – feltüntetésére.

31

Ebből az is következik, hogy noha e célok lehetővé teszik annak meghatározását, hogy egy adott termék a felhasználásától és céljától függően kozmetikai terméknek minősíthető‑e (lásd ebben az értelemben: 2015. szeptember 3‑iColena ítélet, C‑321/14, EU:C:2015:540, 19. és 22. pont), és ennélfogva – amint az e rendelet (6) preambulumbekezdéséből kitűnik – e terméknek az 1223/2009 rendelet hatálya alá nem tartozó más termékektől való megkülönböztetését, az e rendelet 19. cikke (1) bekezdésének f) pontja értelmében vett „kozmetikai termék rendeltetése” e termék konkrétabb jellemzőinek megjelölésére vonatkozik.

32

Ez utóbbi információknak, amennyiben nem derül ki egyértelműen a termék kiszereléséből, lehetővé kell tenniük a fogyasztó számára, hogy a termék tárolóedényén és csomagolásán e termék használatról és használati módjáról teljesebb körű információval rendelkezzen. Ugyanezen információk tehát lehetővé teszik a fogyasztó számára, hogy a terméket a tények teljes ismeretében, a megtévesztést elkerülve válassza ki, és azt megfelelően használja az emberi egészség magas szintű védelmének biztosításában álló cél garantálása érdekében.

33

A „kozmetikai termék rendeltetésének” az 1223/2009 rendelet 19. cikke (1) bekezdésének f) pontja értelmében vett fogalma továbbá nem tévesztendő össze az e rendelet 20. cikkében említett, „termékre vonatkozó állításokkal”, amelyekre vonatkozóan a kozmetikai termékekről tett állítások indokolására vonatkozó közös kritériumok megállapításáról szóló, 2013. július 10‑i 655/2013/EU bizottsági rendelet (HL 2013. L 190., 31. o.) különös szabályokat ír elő, mivel ezen „állítások” célja, hogy a termékek jellemzőivel vagy tulajdonságaival kapcsolatban jelentősebb mennyiségű információt nyújtsanak.

34

Ennélfogva a kérdést előterjesztő bíróság által felvetett konkrét kérdésekre válaszolva meg kell jegyezni, hogy az 1223/2009 rendelet 19. cikke (1) bekezdésének f) pontjában előírt „kozmetikai termék rendeltetése” címén feltüntetendő információk között nem szerepelnek a kozmetikai termék tulajdonságaira vonatkozó részletes információk, amelyek többek között az elérni kívánt hatást vagy a termék címzettjeinek körébe tartozó célcsoportot érintik.

35

A kozmetikai termék rendeltetésével kapcsolatos azon információk jellegét és terjedelmét illetően, amelyeket e termék tárolóedényén és csomagolásán a fent említett rendelkezés alapján fel kell tüntetni, megállapítható, hogy azokat minden esetben az egyes termékek jellemzőire és tulajdonságaira tekintettel, valamint a szokásosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő átlagfogyasztó elvárását figyelembe véve kell értékelni (lásd ebben az értelemben: 2000. január 13‑iEstée Lauder ítélet, C‑220/98, EU:C:2000:8, 27. és 28. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2002. október 24‑iLinhart és Biffl ítélet, C‑99/01, EU:C:2002:618, 31. pont).

36

Az említett rendelkezés előírja, hogy a kozmetikai termék tárolóedényén és csomagolásán szereplő információk, amelyek adott esetben kizárólag a szóban forgó termék általános megnevezésére vagy szokásos megnevezésére korlátozódnak, alkalmasak legyenek arra, hogy egyértelműen tájékoztassák a szokásosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő átlagfogyasztót az érintett termék rendeltetéséről annak érdekében, anélkül hogy a használata és felhasználási módja tekintetében megtévesztenék, és ne kerüljön félrevezetésre a termék használata és felhasználási módja tekintetében, valamint hogy azt olyan módon használja, amely nem károsítja az egészségét.

37

A fenti megfontolásokra tekintettel az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy az 1223/2009 rendelet 19. cikke (1) bekezdésének f) pontját úgy kell értelmezni, hogy a „kozmetikai termék rendeltetésére” vonatkozó, az ilyen termék tárolóedényén és csomagolásán e rendelkezés értelmében feltüntetendő információnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy egyértelműen tájékoztassa fogyasztót a termék használatáról és felhasználási módjáról, annak biztosítása érdekében, hogy e terméket a fogyasztó biztonságosan, egészségének károsítása nélkül használhassa, és ezért nem korlátozódhat kizárólag a termék e rendelet 2. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett felhasználási céljainak megjelölésére. A kérdést előterjesztő bíróság feladata, hogy az érintett termék jellemzőire és tulajdonságaira, valamint a szokásosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő átlagfogyasztó elvárására tekintettel megvizsgálja azon információk jellegét és terjedelmét, amelyeknek e címen a termék tárolóedényén és csomagolásán szerepelniük kell annak érdekében, hogy azt az emberi egészségre veszélytelen módon lehessen használni.

38

Második kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra kíván választ kapni, hogy az 1223/2009 rendelet 19. cikkének (2) bekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy az e rendelet 19. cikke (1) bekezdésének d), f) és g) pontjában említett információk, azaz a kozmetikai termék használatára vonatkozó különleges óvintézkedésekkel, e termék rendeltetésével és összetevőivel kapcsolatos információk nem szerepelhetnek a más termékeket is bemutató vállalati katalógusban, amennyiben a kozmetikai termék csomagolásán vagy tárolóedényén a fent említett rendelet VII. mellékletének 1. pontjában előírt szimbólumot helyezték el.

39

Az 1223/2009 rendelet 19. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az e rendelet 19. cikke (1) bekezdésének d) és g) pontjában egyenként előírt, a termék használatára vonatkozó különleges óvintézkedésekre és az összetevőkre vonatkozó információk „a termékhez mellékelt vagy csatolt tájékoztatón, címkén, szalagon vagy kártyán” szerepelnek, amennyiben azokat gyakorlati okokból nem lehet a címkén feltüntetni. Ebben az esetben a fenti rendelkezés előírja, hogy hacsak gyakorlati okokból nem megvalósítható, ezekre az információkra rövidített formájú információs leírással vagy az említett rendelet VII. mellékletének 1. pontjában megadott szimbólummal kell utalni, amelynek az (1) bekezdés d) pontjában megadott információk esetében a tárolóedényen vagy a csomagoláson, az (1) bekezdés g) pontjában megadott információk esetében pedig kizárólag a csomagoláson kell szerepelnie.

40

Ebből először is az következik, hogy különbséget kell tenni egyrészt a termék rendeltetésére vonatkozó, az 1223/2009 rendelet 19. cikke (1) bekezdésének f) pontjában előírt információ, másrészt pedig az említett rendelet 19. cikke (1) bekezdésének d) és g) pontjában említett, a termék felhasználásra vonatkozó óvintézkedésekre és az összetevőkre vonatkozó információ között, mivel csak ez utóbbiak szerepelhetnek az e cikk (2) bekezdésében előírt feltételek mellett a termék címkéjétől eltérő eszközön.

41

Másodszor, az 1223/2009 rendelet 19. cikkének (2) bekezdésében szereplő, az e cikk (1) bekezdésében a címkézésre vonatkozóan előírt kötelezettségektől való eltérést e rendelet (46) preambulumbekezdésére tekintettel kell értelmezni, amely kimondja, hogy „[a]mennyiben gyakorlati okokból nem lehetséges az összetevők feltüntetése a csomagoláson, az összetevőkre vonatkozó információkat úgy kell mellékelni, hogy azok a fogyasztó számára hozzáférhetőek legyenek”.

42

Az 1223/2009 rendelet 19. cikkének (2) bekezdése ily módon az általános címkézési rendszertől eltérést engedő szabályozást vezet be, amelyet ezért szigorúan kell értelmezni (lásd analógia útján: 2001. szeptember 13‑iSchwarzkopf ítélet, C‑169/99, EU:C:2001:439, 31. pont).

43

Ami az alapügyet illeti, kizárólag a kérdést előterjesztő bíróság feladata annak eseti alapon, az előtte folyamatban lévő ügy tényállása alapján történő meghatározása, hogy teljesülnek‑e e rendelkezés alkalmazásának feltételei. Mindazonáltal megállapítható, hogy az olyan „több terméket bemutató vállalati katalógusra” történő utalás, amelyet a szóban forgó termékek értékesítése során szolgáltattak, nem tűnik összeegyeztethetőnek az 1223/2009 rendelet rendelkezéseivel.

44

Először is, amennyiben ilyen hivatkozásra kerül sor, a kozmetikai terméktől elkülönülő eszközként e rendelet 19. cikkének (2) bekezdése értelmében kizárólag „a termékhez mellékelt vagy csatolt tájékoztató[t], címké[t], szalago[t] vagy kártyá[t]” lehet használni. Az említett rendelet VII. melléklete, amelyben szerepel a termék csomagolásán vagy tárolóeszközén feltüntethető három szimbólum, kifejezetten rendelkezik, amint az az 1. pontjának címéből is kitűnik, „[a] mellékelt vagy csatolt tájékoztatóra való utalás”‑ról, amelynek egy nyitott könyvet tartó kezet ábrázoló szimbólum felel meg. A külön rendelkezésre bocsátott vállalati katalógust, amely tartalmazza a szóban forgó kozmetikai termék vagy termékek leírását, valamint a gyártó által kínált termékskálába tartozó más termékek leírását is, nem mellékelik vagy csatolják valamely konkrét termékhez.

45

Másodszor, az 1223/2009 rendelet 19. cikkének (2) bekezdéséből kitűnik, hogy az e cikk (1) bekezdésében említett információknak a kozmetikai terméken kívüli eszközön történő elhelyezése csak abban az esetben megengedett, ha „gyakorlati okból” nem lehet azokat a címkén feltüntetni. Ez a lehetetlenség olyan esetekre utal, amikor bizonyos információkat a termék jellege és megjelenése miatt gyakorlatilag lehetetlen feltüntetni.

46

Ebben az összefüggésben a kérdést előterjesztő bíróság által hivatkozott azon tény, hogy a szóban forgó kozmetikai termékeket importálták, ami azon követelményre tekintettel, hogy az 1223/2009 rendelet 19. cikkének (5) bekezdése értelmében az előírt információkat a megjelölt nyelven kell feltüntetni, olyan szervezési és pénzügyi nehézségeket okozhat, amelyek bizonyos információk lefordításának és az újracímkézési vagy akár újracsomagolási műveletek elvégzésének szükségességéhez kapcsolódnak, önmagában nem teszi gyakorlatilag lehetetlenné, hogy azokat a címkézés során feltüntessék. Az e termékek más tagállamokban történő forgalmazása érdekében más nyelven történő újracímkézéséből eredő költségek semmi esetre sem tekinthetők olyan oknak, amely igazolja a termék tárolóedényének és csomagolásának hiányos címkézését.

47

Az utóbbi rendelkezésben foglalt azon követelmény, amely szerint az említett 19. cikk (1) bekezdésének b)–d) és f) pontjában, valamint (2)–(4) bekezdésében említett információkat az azon tagállam jogszabályai által előírt nyelven tüntetik fel, amelyben a terméket a végfelhasználó rendelkezésére bocsátják, lehetővé teszi a fogyasztóvédelem magas szintjének biztosítását. Az emberi egészség védelme ugyanis nem lenne teljes mértékben biztosítható, ha a fogyasztók nem ismerhetnék meg teljeskörűen, és nem érthetnék meg többek között az érintett kozmetikai termék rendeltetésére és a használat során betartandó különleges óvintézkedésekre vonatkozó információt. Nincsen gyakorlati haszna azoknak az információknak, amelyeket az 1223/2009 rendeletben említett kozmetikai termékek gyártóinak vagy forgalmazóinak a termék tárolóedényén vagy csomagolásán kell feltüntetniük, ha azokat olyan nyelven szövegezték meg, amelyet nem értenek azok a személyek, akik részére e termékeket szánták, kivéve ha ezen információk piktogramok vagy szavaktól eltérő jelek használatával hatékonyan továbbíthatók (lásd analógia útján: 2001. szeptember 13‑iSchwarzkopf ítélet, C‑169/99, EU:C:2001:439, 40. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

48

Hasonlóképpen az a tény, hogy a kozmetikai termékek címkézése az alapügyben szóban forgó adásvételi szerződés tekintetében valamely harmadik személynek, azaz e termékek gyártójának, nem pedig e termékek forgalmazójának a feladata, szintén nem indokolja, hogy az említett termékek címkéjén az előírt információkat gyakorlatilag lehetetlen feltüntetni. E tekintetben, amint azt a Bíróság pontosította, az ilyen termékek gyártójának vagy forgalmazójának azon szándéka, hogy megkönnyítse azok Unión belüli mozgását, önmagában nem elegendő a kötelező információk hiányos feltüntetésének igazolásához. Mivel a „lehetetlenség” fogalma általánosságban olyan ténybeli adatra utal, amelyet az arra hivatkozó személy nem képes befolyásolni, azt nem lehet úgy értelmezni, hogy az lehetővé teszi a kozmetikai termékek gyártója vagy forgalmazója számára, hogy a választása szerint általa használt akár uniós, akár más nyelvek száma miatt, a saját belátása szerint az 1223/2009 rendelet 19. cikkének (2) bekezdése értelmében vett „gyakorlati lehetetlenségre” hivatkozzon. (lásd analógia útján: 2001. szeptember 13‑iSchwarzkopf ítélet, C‑169/99, EU:C:2001:439, 35. pont).

49

A második kérdésre tehát azt a választ kell adni, hogy az 1223/2009 rendelet 19. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az e rendelet 19. cikke (1) bekezdésének d), f) és g) pontjában említett információk, azaz a kozmetikai termék használatára vonatkozó különleges óvintézkedésekkel, e termék rendeltetésével és összetevőivel kapcsolatos információk nem szerepelhetnek azon vállalati katalógusban, amelyre a fent említett rendelet VII. mellékletének 1. pontjában előírt, az említett termék csomagolásán vagy tárolóedényén elhelyezett szimbólum utal.

50

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (harmadik tanács) a következőképpen határozott: