20.7.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 236/31


A Törvényszék (első tanács) T-89/09. sz., Pollmeier Massivholz GmbH & CO. KG kontra Európai Bizottság ügyben 2015. március 17-én hozott ítélete ellen a Pollmeier Maasivholz GmbH & Co. KG által 2015. május 28-án benyújtott fellebbezés

(C-246/15. P. sz. ügy)

(2015/C 236/42)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Fellebbező: Pollmeier Maasivholz GmbH & Co. KG (képviselők: J. Heithecker, J. Ylinen ügyvédek.)

A többi fél az eljárásban: Európai Bizottság, Land Hessen

A fellebbező kérelmei

A fellebbező kéri, hogy a Bíróság:

helyezze hatályon kívül a megtámadott ítélet rendelkező részének 2. pontját abban a részében, amelyben az a befektetési támogatás és az állami földterület eladása tekintetében elutasítja a harmadik jogalapot;

helyezze hatályon kívül a megtámadott ítélet rendelkező részének 3., 4. és 5. pontját;

a Bizottságot és land Hessent kötelezze a fellebbezési eljárás költségeinek a viselésére.

Ezenfelül adjon helyt a fellebbező által az elsőfokú eljárás keretében előterjesztett kérelmeknek, amelyek keretében a fellebbező a következőket kéri:

semmisítse meg az N 512/2007. sz. állami támogatás – Németország, Abalon Hardwood Hessen GmbH-ról szóló, 2008. október 21-i C(2008) 6017 végleges bizottsági határozatot abban a részében, amelyben az megállapítja, hogy a bejelentett regionális támogatás a 659/1999/EK rendelet 1. cikke b) pontjának ii. alpontja értelmében vett létező támogatás;

semmisítse meg az N 512/2007. sz. állami támogatás – Németország, Abalon Hardwood Hessen GmbH-ról szóló, 2008. október 21-i C(2008) 6017 végleges bizottsági határozatot abban a részében, amelyben az megállapítja, hogy az állami földterület eladása az EK 87. cikk (1) bekezdése értelmében nem minősül támogatásnak;

a Bizottságot kötelezze az elsőfokú eljárás valamennyi költségének a viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jelen kereset tárgyát azok a feltételek képezik, amelyek mellett a Bizottság a támogatás kedvezményezettjének közvetlen versenytársa által egy az állami támogatások jogának területét érintő panaszban előterjesztett kifogásokat elutasíthatja anélkül, hogy az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdésében előírt hivatalos vizsgálati eljárást megindítaná.

A fellebbezőnek az az álláspontja, hogy a megtámadott ítéletben a Törvényszéknek a harmadik jogalapnak, amelyben a fellebbező a hivatalos vizsgálati eljárás megindításának az elmulasztását kifogásolta, nem csak a kezességvállalásra vonatkozó támogatási intézkedések tekintetében kellett volna helyt adnia, ahogyan azt tette, hanem a többi, a befektetési támogatásra és az állami földterület eladására vonatkozó, kifogásolt támogatási intézkedések tekintetében is. .

A fellebbező öt jogalapra hivatkozik:

1.

A Törvényszék a befektetési támogatás tekintetében tévesen alkalmazta a jogot, mikor megállapította, hogy a 2007. december 6-i értesítés vizsgálata a harmadik jogalap vizsgálata szempontjából irreleváns, mivel a Bizottság a közigazgatási eljárás során elvégzett gondos vizsgálat ellenére nem tudhatott ezen értesítés létezéséről, és ezenfelül ezen értesítés nem gyakorolhatott volna semmilyen hatást a bizottsági vizsgálat eredményére.

2.

A Törvényszék nyilvánvaló értékelési hibát, és számos más esetben tévesen alkalmazta a jogot, mikor megállapította, hogy a támogatás kedvezményezettje részére átruházott földterület értékére vonatkozó szakértői vélemény olyan szakértői nyilatkozatnak fele meg, amely szerint a földterületen található épületek értéktelenek.

3.

A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, mikor megállapította, hogy a Bizottság a közigazgatási eljárás során jogosan feltételezte, hogy az 1 4 00  000 eurós összeg, amelyet a szakértői véleményben foglalt vételárból levontak, megfelelt a támogatás kedvezményezettje részére átruházott földterületen található összes épület lebontásáért fizetendő piaci árnak.

4.

A Törvényszék számos alkalommal tévesen alkalmazta a jogot a földterületre vonatkozó adásvételi szerződés 4. § -a 6. pontjának értelmezése során, mely rendelkezés előírja, hogy a támogatás kedvezményezettjének le kell bontania a földterületen található valamennyi épületet, és a földterület átruházója számára utólagos kifizetést kell teljesítenie abban az esetben, ha a földterület átruházását követő tíz éven belül a lebontásra egyáltalán nem került sor, vagy azt csak részben teljesítették, vagy bebizonyosodik, hogy a lebontásnak a szokásos piaci költségei a fent említett, 1 4 00  000 eurós összegnél alacsonyabbak.

5.

A Törvényszék jogellenes módon kötelezte a fellebbezőt az eljárás költségeinek részleges viselésére, mivel a kereset az öt kifogásolt támogatási intézkedés közül három esetében megalapozott volt, és a fellebbező a két további támogatási intézkedés tekintetében csak azért indított keresetet, mert sem a közigazgatási eljárás során a részére megküldött dokumentumok, sem pedig a bizottsági határozat nem tartalmazott részletes információt.