EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2024.2.2.
COM(2024) 75 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló (EU) 2019/1896 rendeletnek a készenléti alakulat felülvizsgálatát is tartalmazó értékeléséről
{SWD(2024) 75 final}
1.Bevezetés
A belső határellenőrzés nélküli térséghez olyan átfogó európai uniós szabályrendszerre van szükség, amellyel biztosítható a közös külső határaink közös és kiemelten hatékony igazgatása, amint azt a Bizottság 2021. évi schengeni stratégiája 1 is kiemeli. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) küldetése, hogy támogassa a tagállamokat a külső határok eredményes és hatékony igazgatásában, valamint az e határokon jelentkező veszélyek és migrációs nehézségek kezelésében, az alapjogok maradéktalan tiszteletben tartása mellett 2 .
Az Európai Tanács a 2023. október 26–27-i ülésén felhívta az uniós intézményeket és tagállamokat, hogy tegyenek összehangolt erőfeszítéseket arra, hogy nemzeti és uniós szinten is minden érintett szakpolitikai területen mozgósítsanak a belső biztonság fokozása érdekében, különösen a külső határok védelme, az embercsempészek elleni küzdelem és a harmadik országokkal folytatott szoros együttműködés révén 3 . Az Európai Határ- és Parti Őrségnek – ezen belül a Frontexnek – meghatározó szerepet kell betöltenie ebben a törekvésben.
Az elmúlt néhány évben az EU több meghatározó jelentőségű döntést hozott a külső határok megerősítése érdekében azzal a céllal, hogy az EU külső határigazgatása az egyik legjobban teljesítő rendszerré váljon a világon. Megerősítette a döntő fontosságú ügynökségek, például a Frontex és a nagyméretű informatikai rendszerekkel foglalkozó uniós ügynökség (eu-LISA) megbízatását, 2022 októberében új schengeni értékelési mechanizmust vezetett be 4 , emellett jelenleg zajlik az új informatikai infrastruktúra kiépítése a külső határokon, 2030-ra pedig befejeződik a vízumeljárások digitalizációja. Ezzel összefüggésben valódi példaként hozható fel a külső határok igazgatása terén végbemenő európai integrációra az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulata, amelyet az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló (EU) 2019/1896 rendelet 5 (a továbbiakban: az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet) hozott létre, felállítása pedig fokozatosan zajlik 2027 végéig. Az EU most először rendelkezik saját, egyenruhás szolgálattal. A tízezer Frontex- és nemzeti tisztviselőből álló készenléti alakulat mindenkor rendelkezésre áll majd, hogy támogassa a közös külső határokon nehézségekkel szembesülő tagállamokat és hatékonyabbá tenni a visszaküldéseket.
A Frontex, illetve a határigazgatásért, valamint a visszaküldésért és visszailleszkedésért felelős tagállami hatóságok az Európai Határ- és Parti Őrség keretében működnek együtt. Annak érdekében, hogy ez az együttműködés a lehető legeredményesebb legyen, az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet megbízza az Ügynökséget és a tagállamokat, hogy egymás között megosztott felelősséggel eredményesen valósítsák meg az európai integrált határigazgatást. Az erre irányuló erőfeszítések részeként a Bizottság 2023. március 14-én közleményt tett közzé az európai integrált határigazgatás többéves stratégiai szakpolitikájáról 6 . Ezt a Frontex saját 2023. szeptember 20-án elfogadott technikai és műveleti stratégiájában 7 kiegészítette.
Az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet 121. cikke előírja, hogy a Bizottság 2023. december 5-ig és azt követően négyévenként végezze el az említett rendelet értékelését. Ezen értékelésnek különösen a Frontex hatásával, eredményességével és hatékonyságával kell foglalkoznia 8 . A Bizottságnak be kell számolnia az értékelés megállapításairól az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Frontex igazgatótanácsának.
A Bizottságnak 2023. december 31-ig a készenléti alakulat felülvizsgálatát 9 is el kell végeznie, egyebek mellett az alakulat összetételére, valamint szakértelmére és szakmai felkészültségére vonatkozóan.
A Bizottság 2022. május és 2023. október között elvégezte az értékelést és a felülvizsgálatot. Mindegyik a tagállami hatóságok, az Európai Parlament, a Tanács, maga a Frontex és az érintett uniós ügynökségek, köztük az Alapjogi Ügynökség részvételével végzett széles körű konzultáción alapult 10 . Ez a munka külső tanulmányra 11 is támaszkodott.
Ez a jelentés a Bizottság által a rendelet értékeléséből és a készenléti alakulat felülvizsgálatából levont következtetéseket rögzíti. A jelentést kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum az értékelést és a felülvizsgálatot is részletesen ismerteti. Ugyanakkor, még ha figyelembe vesszük is, hogy a rendelet végrehajtását még nem kell befejezni, az értékelés és a felülvizsgálat jelentős késedelmeket és hiányosságokat tárt fel egyes területeken. Ezek kezelése céljából a jelentés emellett cselekvési terv formájában intézkedéseket is javasol a Frontex és az Európai Határ- és Parti Őrség célkitűzéseinek maradéktalan eléréséhez.
2.Az értékelés összefoglalása
A komoly nehézségek, például a Covid19-világjárvány, a migráció eszközként való felhasználása, Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja ellenére az értékelés kedvező képet adott az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendeletről, amely továbbra is elegendő az EU külső határain jelentkező jelenlegi és jövőbeli kihívások kezeléséhez.
Az irreguláris migráció még mindig jelentős nehézséget okoz, ami közös, összehangolt belső és külső válaszintézkedéseket igényel az EU-tól és annak tagállamaitól, a partnerországokkal együttműködésben. A Schengeni határellenőrzési kódex (6) preambulumbekezdése a következőképpen rendelkezik: „[a] határellenőrzésnek elő kell segítenie az illegális bevándorlás és az emberkereskedelem elleni küzdelmet, és meg kell előznie a tagállamok belső biztonságát, közrendjét, közegészségügyét és nemzetközi kapcsolatait fenyegető veszélyeket”. Az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet végrehajtása hozzájárult az uniós külső határok igazgatásának az alapvető jogok maradéktalan tiszteletben tartása melletti megerősítéséhez és az uniós visszaküldési politika eredményesebbé tételéhez. Egyúttal lehetővé tette az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatának fokozatos, de sikeres létrehozását.
Az Ügynökség 2019 óta fokozta a megbízatása különféle területein a tagállamoknak nyújtott műveleti támogatást, és nagymértékben kielégítette szükségleteiket. A 2020 és 2023 között végrehajtott közös műveletek száma folyamatosan nőtt. Az Ügynökség 2023-ban 24 közös műveletet indított, szemben a 2020. évi 15-tel, a 2021. évi 19-cel, valamint a 2022. évi 20-szal, és 2023. október közepéig 2 874 főt vetett be, szemben a 2020. évi 1 122-vel. Az értékelési időszak alatt az Ügynökség egyre proaktívabbá vált azáltal, hogy az operatív prioritások saját elemzése alapján operatív támogatást javasol a tagállamoknak.
A Frontex a tagállamoknak a visszaküldéssel kapcsolatos tevékenységekben nyújtott támogatást is fokozta. 2022-ben az Ügynökség 24 868 harmadik országbeli állampolgár tényleges visszaküldését támogatta, ami 36 %-os növekedést jelent az előző évhez képest. Ezzel egyidejűleg az Ügynökség a visszaküldés terén megerősített megbízatásával azon dolgozik, hogy tovább növelje a kitoloncolást végrehajtó hatósági kísérő és támogató tisztviselők bevetéseinek számát, és fokozza a közös reintegrációs szolgáltatások keretében végzett tevékenységeket.
A Frontex megbízatásának fontos részeként és nemzetközi együttműködési stratégiájával összhangban a partnerországokkal folytatott együttműködés is egyre élénkült. 2022-ben a Frontex megerősítette műveleti szerepvállalását a partnerországokban azzal, hogy kiterjesztette a műveleti területét, és bővítette műveleti kapacitását. 2023 októberéig a Frontex közel 600 főt telepített tíz közös művelet keretében nyolc harmadik országban 12 . Egy új művelet, az Észak-Macedónia közös művelet 2023-ban indult az Észak-Macedónia és az Európai Unió között 2023 áprilisában hatályba lépett, jogállásról szóló megállapodás alapján.
Ezenkívül az Ügynökség kockázatelemzési és sebezhetőségi értékelései bevett eszközzé váltak a helyzetismeret kialakításában, ezáltal pedig támogatják a megfelelő műveleti válaszintézkedéseket. Az értékelési időszak alatt az Ügynökség átfogó módszereket dolgozott ki, és folyamatosan javította kockázatelemzési termékei minőségét, amelyek egyre inkább az előrejelzésre és a megelőzésre, valamint a tagállamok külső határokon meglévő képességeinek értékelésére és nyomon követésére irányuló sebezhetőségi értékeléseire összpontosítanak.
Noha a Frontex Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendeletben foglalt megbízatásának gyakorlatba való átültetéséhez rendelkezésre álló végrehajtási időszak még folyamatban van, és egészen 2027-ig tart, az értékelés számos olyan kihívást azonosított, amelyek jelenleg korlátozzák a rendelet hatékonyságát. Bár a rendelet egyes rendelkezései (pl. az alapvető jogok tekintetében) nagyobb egyértelműséget biztosíthattak volna, az azonosított kihívások többsége nem magából a rendeletből, hanem szervezeti, technikai vagy működési hiányosságokból, főként a végrehajtás késedelméből ered (pl. a készenléti alakulat egyértelmű parancsnoki struktúrájának hiánya, a készenléti alakulat egyes profiljainak hiányosságai). Végezetül a végrehajtás hatékonyságát érintő problémák másik csoportja olyan korlátokból fakad, például abból, hogy egyes tagállamokban a készenléti alakulatra ruházott végrehajtási hatásköröket nem ismerik el a nemzeti jogszabályokban, vagy az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendeleten kívüli uniós jogszabályok rendelkezéseiből, mint például a személyes adatok Ügynökség általi kezelésével összefüggésben.
A legfontosabb megállapodások a főbb értékelési területeken
A Frontex irányítási struktúrájának elemzéséből kiderült, hogy egyértelmű feladatmegosztás van az igazgatótanács és az ügyvezető igazgató között. Az Ügynökségnek az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Bizottságot magában foglaló felügyeleti struktúrája is egyértelmű és hatékony. Mindazonáltal az értékelés feltárta, hogy a Frontex belső irányítása egymást átfedő feladatkörök és alkalmanként egymásnak ellentmondó megközelítések miatt még nem teljesen alkalmas arra, hogy eredményesen támogassa a 2019. évi megbízatásának végrehajtását. Az igazgatótanács által 2023 novemberében elfogadott új szervezeti struktúra 13 végrehajtásának foglalkoznia kell ezzel a kérdéssel. Arra is fény derült, hogy a visszaküldésért felelős hatóságok még nem rendelkeznek megfelelő képviselettel az igazgatótanácsban. Jelenleg az igazgatótanácsban tagsággal rendelkező tagállamokat változatlanul elsősorban nemzeti határigazgatási hatóságaik képviselik, amelyek feladatköre gyakran nem terjed ki a visszaküldésre.
A Frontex tevékenységeit tekintve a helyzetismeret és a kockázatelemzés olyan tevékenységek, amelyek uniós szinten a legnagyobb hozzáadott értéket nyújtják. A Frontex több kockázatelemzési terméket állít elő érdekelt felek széles köre számára az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendeletben meghatározott célkitűzésekkel összhangban, és a szerteágazó tematikus és földrajzi területeket fed le. Ezeket a kockázatelemzési termékeket a tagállamok arra használják, hogy beépítsék azokat saját nemzeti szintű elemzésükbe és bizonyos mértékig operatív tervezésükbe. Ugyanakkor a vonatkozó uniós mechanizmusokhoz is hozzájárulnak, és elengedhetetlenek a Frontex operatív tevékenységeinek megalapozásához.
Az EUROSUR, az Európai Határ- és Parti Őrségen belüli információcsere és operatív együttműködés integrált kerete jelentős szerepet játszott abban, hogy az Ügynökség a hét minden napján, napi 24 órában (közel) valós idejű helyzet- és válságfigyelés révén teljes mértékben naprakész, megbízható és hasznosítható információkat nyújtson. Hozzájárult az európai helyzetkép kialakításához, az információcsere közös keretének biztosításához, a helyzetismeret javításához és a reagálási képességek fokozásához. A cserélt adatok mennyisége, áramlása és gyorsasága jelentősen megnőtt az elmúlt években. Az EUROSUR azonban még mindig nem tud hiánytalan és teljesen naprakész helyzetismeretet biztosítani az EU külső határain. Ez mindenekelőtt végrehajtási problémáknak tudható be, köztük például annak, hogy nem minden tagállam jelenti ugyanolyan hiánytalanul és azonos rendszerességgel a határokon történő eseményeket.
Az alapvető jogok tiszteletben tartása az európai integrált határigazgatás szerves részét képezi. Az értékelés alapján az uniós és nemzetközi jog Ügynökség általi tiszteletben tartása, különösen a Frontexnél meglévő alapjogi keret eredményesen hozzájárul az alapjogok megsértésének megelőzéséhez a tagállamok és harmadik országok támogatásban részesítésével összefüggésben. 2021 óta a Frontex, igazgatótanácsának erőteljes támogatásával, aktívan és hatékonyan fejlesztette a készenléti alakulat belső szabályait, gyakorlatait és képzését annak érdekében, hogy valamennyi tevékenysége során fokozza az alapvető jogok tiszteletben tartását, védelmét és előmozdítását. Mindazonáltal az értékelés felveti azt a kérdést, mennyire tehető felelőssé a Frontex a tagállamok intézkedéseiért, és hogyan járulhat hozzá az Ügynökség eredményesen az intézkedéseivel annak biztosításához, hogy a fogadó tagállamok tiszteletben tartsák az alapjogokat a közös tevékenységek, például a közös műveletek során. Ezzel összefüggésben az ügynökségi keret szerint alkalmazható az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet 46. cikke, amely lehetővé teszi a műveleti tevékenységek felfüggesztését vagy megszüntetését valamely tagállamban. A 46. cikk ugyan nélkülözhetetlen eszközt bocsát az Ügynökség rendelkezésére, de csak végső esetben szabad alkalmazni, mivel az értékelés alapján a Frontex jelenléte kedvező hatást gyakorolhat az alapjogok fokozottabb általános tiszteletben tartása szempontjából. Az értékelés tehát arra a következtetésre jutott, hogy jelenleg nem szükséges módosítani a 46. cikket.
Megállapítást nyert, hogy a Frontex műveleti tevékenységei egyértelműen hozzáadott értéket képviselnek a tagállamok számár, mivel előmozdítják az uniós szakpolitikai prioritások megvalósítását. A Frontex közös műveletek és gyorsreagálású határvédelmi intervenciók révén széles körű technikai és műveleti segítséget nyújt a tagállamoknak, többek között a kutatási-mentési műveleteket támogató technikai és műveleti segítségnyújtás formájában. Az Ügynökség által nyújtott operatív támogatás hatékonyságát időnként némileg hátráltatja a készenléti alakulat egyes, a tagállamok által kért profiljainak és eszköztípusainak aktuális rendelkezésre állása. A készenléti alakulat új parancsnoki struktúrája, amely jelenleg kialakítás alatt áll, szintén növelni fogja az Ügynökség hatékonyságát. A Frontex által nyújtott műveleti támogatás a jelek szerint hozzájárult Európai Határ- és Parti Őrség célkitűzéseinek eléréséhez, azonban a Frontex és a nemzeti hatóságok közötti együttműködést lehetnek még fokozni a bevetések eredményesebbé tétele érdekében.
A Frontex más uniós ügynökségekkel, például az Europollal, valamint harmadik országokkal folytatott együttműködése némileg megsínylette, hogy késedelmek merültek fel az eredményes információcserét lehetővé tevő megfelelő személyesadat-védelmi keret kialakításában. A szükséges adatvédelmi szabályokat a Frontex igazgatótanácsa 2024 elején elfogadta. A harmadik országokat illetően jelenleg zajlik a Bizottság által 2021 decemberében harmadik országokra vonatkozóan elfogadott munkamegállapodás-mintában foglalt személyesadat-védelmi szabályok felülvizsgálata.
A Frontex tevékeny és pozitív szerepet tölt be parti őrségi feladatokkal kapcsolatos európai együttműködésben, különösen az Európai Halászati Ellenőrző Hivatallal és az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökséggel háromoldalú munkamegállapodás keretében folytatott ügynökségközi együttműködés révén.
Különösen a Frontex és az Europol közötti együttműködést kell elmélyíteni a migránscsempészés és az emberkereskedelem elleni küzdelem fokozása, ezáltal a migránscsempészés elleni küzdelem jogi keretének korszerűsítésére irányuló közelmúltbeli bizottsági javaslatok célkitűzéseinek megvalósítása érdekében 14 . A két ügynökség közötti munkamegállapodás – amelyről jelenleg folynak a tárgyalások – megkötésével többek között könnyebbé válik az említett célból történő adattovábbítás.
Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet a külső határok igazgatása mellett azzal is kifejezetten megbízza a Frontexet, hogy nyújtson technikai és műveleti segítséget a visszaküldési intézkedések végrehajtásához. Az értékelés azzal a következtetéssel zárult, hogy a Frontex a visszaküldési folyamat során minden tekintetben eredményesen támogatta a tagállamokat, különös tekintettel a közös visszaküldési műveletek és más, visszaküldéssel kapcsolatos támogatás, többek között a visszailleszkedés megszervezésére. Az értékelés azonban megállapítja, hogy javítani kell az Ügynökség, a visszaküldésért felelős nemzeti hatóságok és az Európai Bizottság közötti együttműködést.
3.A készenléti alakulat felülvizsgálatának összefoglalása
Az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet egyik legjelentősebb újítása az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatának, az első uniós egyenruhás szolgálatnak a létrehozása. A készenléti alakulat egyedi eszközt biztosít a Frontex számára, hogy a helyszínen támogassa a tagállamokat a külső határok védelme, a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelem (ideértve a migránscsempészést, az emberkereskedelemet, a terrorizmust és a hibrid fenyegetéseket), valamint az irreguláris migránsok tényleges és fenntartható visszaküldésének jelentős fokozása érdekében kifejtett munkájukban.
A készenléti alakulat létrehozására és bevetésére a rendelet értelmében fokozatosan kerül sor. Segít az Európai Határ- és Parti Őrség közös kultúrájának kialakításában, előmozdítja az alapjogok tiszteletben tartását, valamint támogatja a schengeni vívmányok és a bevált gyakorlatok legmagasabb színvonalon történő végrehajtását.
A készenléti alakulat felállítása még folyamatban van, célja pedig, hogy még megbízhatóbb, állandó támogatást biztosítson a tagállamok számára.
A felülvizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a változó migrációs tendenciákra tekintettel a tagállamoknak rugalmas és gyors támogatásra van szükségük, amely áthidalja a hiányosságokat, és segítséget nyújt a váratlan helyzetek kezelésében. Ezzel összefüggésben az irreguláris migráció közelmúltbeli növekedése is rávilágít arra, hogy eredményesebben kell küzdeni az embercsempészés és az emberkereskedelem ellen. Emellett a terrorizmustól a hibrid fenyegetésekig terjedő biztonsági kihívások is egyre nagyobbak, amint azt a legutóbbi támadások is bizonyítják Európában. A migráció eszközként való felhasználásának előfordulásairól is beszámoltak továbbá, amelyekkel megpróbálták destabilizálni az EU-t és tagállamait. Ugyanakkor folyamatosan növekszik a külső határokat engedéllyel átlépők száma, ami rámutat arra, hogy biztosítani kell az üzleti, turisztikai és nemzetközi együttműködési célú jóhiszemű utazás zökkenőmentességét a jelenleg is zajló globalizáció közepette. Ehhez az Ügynökségnek előretekintőbb szemléletet kell követnie, és pontosabban kell előre jeleznie az új tendenciákat. A tagállamok részéről arra van szükség, hogy hatékonyan reagáljanak az Ügynökség személyzet bevetésére vonatkozó felhívásaira. Ehhez egyúttal arra is szükség van, hogy a készenléti alakulat tisztviselőinek a műveleti szerepüket meghatározó egyedi profilja hozzáigazítható legyen a változó helyzethez.
A készenléti alakulat teljes létszáma és összetétele
Noha a készenléti alakulat felállítása még korai szakaszban van, hozzáadott értéke már bebizonyosodott, a tagállamok pedig méltányolják az általa biztosított műveleti támogatást. Jelenleg azon folyik a munka, hogy a készenléti alakulat létszáma 2027-re elérje az előírt 10 000 főt. Ez a szám eredetileg a készenléti alakulatra irányuló javaslat közzététele idején felmért operatív igényeken, valamint az EU külső határain bekövetkezett fejleményeken alapult, és összességében arányos a nemzeti képességekkel. Az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet támogatást nyújt a tagállamoknak a készenléti alakulatnak 15 a teljes Európai Határ- és Parti Őrség érdekében történő kiépítéséhez. Bár ez a folyamat jelentős erőfeszítéseket igényel az Ügynökségtől és a tagállamoktól, a felülvizsgálat eredményei – figyelembe véve az EU külső határain fennálló jelenlegi helyzetet is – ebben a szakaszban nem igényel kiigazításokat.
A készenléti alakulat jelenlegi összetételét azonban pontosítani kell, hogy jobban megfeleljen a műveleti igényeknek. Bizonyos különleges szakértők és profilok rendelkezésre állásában hiányosságok mutatkoznak. Míg a tagállamok arra számítanak, hogy bizonyos különleges területeken kiegészítő támogatást kapnak az 1. kategóriába tartozó személyzettől, addig sem az Ügynökség hivatali személyzete még nem tud ilyen különleges szakértelmet biztosítani minden olyan területen, ahol erre szükség van, sem a tagállamoknak nem áll rendelkezésére elégséges számú szakértő. Ez a helyzet idővel várhatóan javulni fog azáltal, hogy a készenléti alakulat képzését a leginkább keresett profilokra összpontosítják.
Emellett foglalkozni kell az uniós személyzeti szabályzatból 16 eredő bizonyos korlátozásokkal, amelyek hatással vannak a készenléti alakulat 1. kategóriájába tartozók bevetésének hatékonyságára, mint például a munkafeltételek, a juttatási jogosultságok, a besorolási fokozatok, valamint az átsorolási vagy bevetési szabályok, elsősorban új vagy módosított végrehajtási szabályok elfogadásával, a személyzeti szabályzat vonatkozó rendelkezéseivel összhangban. Ezenkívül feltétlenül orvosolni kell a sokféleség szempontjából mutatkozó hiányosságokat, különösen a készenléti alakulat 1. kategóriába tartozó személyzetén belül a nemzetek közötti egyensúly tekintetében. Az Ügynökség új humánerőforrás-stratégiájának 17 lehetővé kell tennie a Frontex számára, hogy javítsa a jelenlegi helyzetet, többek között a nemek közötti egyenlőség tekintetében is.
A készenléti alakulat hivatali személyzetének toborzását érintő kezdeti késedelmek után immár a lehető leggyorsabban zajlik a végrehajtás. A jövőre nézve elengedhetetlen az elegendő toborzási erőforrások biztosítása és a megfelelő folyamatok bevezetése. Továbbá döntő fontosságú a készenléti alakulat bevetése a külső határok mentén zajló műveleti feladatokban, harmadik országokban és visszaküldési műveletekben. Az Ügynökség varsói székhelyén csak a készenléti alakulat támogató szerepet betöltő, korlátozott létszámú személyzete lehet.
Az Ügynökség jelentős előrelépést tett a készenléti alakulat 1. kategóriába tartozó tisztviselőinek toborzásában: e kategória bevehető tisztviselőinek létszáma a 2022. év végi 678-ról 18 970-re bővült 2023 szeptemberére 19 . Az Ügynökség ezért 2023-ban majdnem elérte a szükséges számú bevethető személyzeti létszámot 20 . Az Ügynökség arról is beszámolt, hogy a készenléti alakulat 2. kategóriába tartozó, kirendelt személyzetének létszáma 450 fő, a 3. kategóriába tartozó, kinevezett személyzeté pedig 3 899 fő. A készenléti alakulat 4. kategóriába tartozó, kinevezett személyzet létszámára vonatkozó 2023. évi 1 500 fős célt sikerül elérni 21 .
A gyorsreagálású állomány (4. kategória) azzal a céllal jött létre, hogy kezelje a váratlanul felmerülő igényeket, amíg a készenléti alakulat eléri a kritikus tömeget. Egyelőre nem volt szükség ennek az állománynak az igénybevételére. 2025-re a készenléti alakulat egyéb kategóriákba tartozó személyzete, például a hivatali személyzet, valamint a tagállamokból hosszú távon kirendelt és rövid távon bevetett személyzet eléri azt a létszámot, amely váratlan vagy aránytalan igények felmerülése esetén lehetővé teszi az erőforrások átcsoportosítását. A gyorsreagálású állomány tervezett kivezetése továbbra is megfelelően halad.
A nemzeti hozzájárulások mértéke a nemzeti képességekkel összhangban lévőnek tekinthető. A tagállamok egyéni hozzájárulásai a nemzeti képességek 0,14–1,5 %-a között alakulnak. A jelenlegi elosztási kulcs eredményesnek bizonyult. Jelentős uniós finanszírozást fordítottak arra, hogy támogassák a tagállamokat kapacitásuk kiépítésében mind a személyzet, mind a technikai eszközök tekintetében. Az Európai Határ- és Parti Őrség fejlesztése azonban a tagállamok részéről is jelentős erőfeszítéseket igényel, és egyes tagállamok kihívásokkal néznek szembe saját kapacitásuk kiépítése terén. A készenléti alakulathoz a rendeletben foglaltak szerinti hozzájárulások mindent egybevetve elengedőnek tűnnek az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet célkitűzéseinek eléréséhez, mivel az Ügynökség a tagállamok szinte minden sürgős segítségnyújtási kérelmét kezelni tudta.
A készenléti alakulat szakmai felkészültsége és képzése
Az Ügynökség képzéseket indított a készenléti alakulat személyzete számára, hogy a személyzet tagjai megfeleljenek a legszigorúbb szakmai normáknak, és eredményesen bevethetők legyenek. Ez kiterjed a lényeges alapjogi kötelezettségeknek és normának, valamint az emberi jogok nemzetközi jogának és a nemzetközi humanitárius jognak az ismeretére és betartására. A felülvizsgálat azonban feltárta, hogy a készenléti alakulat képzési koncepcióját több tekintetben tovább kell fejleszteni, hogy a hivatali (1. kategóriába tartozó) személyzet mennyiségi, tartalmi és minőségi szempontból olyan képzésben részesüljön, amely felkészíti arra, hogy eredményesen nyújtson támogatást a tagállamoknak különleges területeken. Ennek keretében a képzési tanterveket is naprakésszé kell tenni, hogy elegendő gyakorlati képzést biztosítsanak a hivatali személyzet határokon végzendő munkára való felkészítéséhez. Az Ügynökségnek elegendő képzési erőforrásokról kell gondoskodnia.
A képzési rendszert az európai integrált határigazgatás megvalósításának figyelembevételével, az Európai Határ- és Parti Őrség kapacitási ütemtervének kidolgozása és végrehajtása keretében kell naprakésszé tenni, amely a rendelet egyik, az Európai Határ- és Parti Őrség integrált tervezését biztosító kulcsfontosságú eszköze. Az Ügynökség a tagállamok közreműködésével kidolgozza a kapacitásfejlesztési tervet azzal a céllal, hogy összehangolja a nemzeti képességfejlesztési terveket és az Ügynökség többéves erőforrás-tervezését annak érdekében, hogy optimalizálja az Európai Határ- és Parti Őrség hosszú távú beruházásait. Ennek célja, hogy iránymutatást adjon a tagállamoknak arra vonatkozóan, hogy miként fejlesszék személyzetüket és eszközeiket, beleértve a személyzetük – többek között a készenléti alakulat – toborzásának és képzésének szoros koordinációját.
A képzésével kapcsolatosan feltárt problémákon túlmenően a hivatali személyzet tagjai más nehézségekkel is szembesülnek, amelyek megakadályozzák őket abban, hogy maradéktalanul hasznosítsák a készségeiket. Ezekkel a kérdésekkel is foglalkozni kell annak érdekében, hogy a készenléti alakulat szakmailag felkészülten és eredményesen végezze a munkáját. Például a nemzeti adatbázisokhoz hozzáférést biztosító eljárások, nyelvi vonatkozású problémák és több igazgatási és eljárási kérdésben a fogadó tagállamtól való függés behatárolja a személyzet önálló munkavégzési képességét. Ezekre a nehézségekre nincs gyors és egyszerű megoldás, leküzdésük szoros és folyamatos együttműködést követel mindenkitől, az Ügynökségen belül és a tagállamokban egyaránt.
Ezenkívül a rendelet végrehajtása során több gyakorlati kérdés is felmerült, amelyet az Ügynökségnek rendeznie kell, hogy a készenléti alakulat maradéktalanul támogatni tudja a tagállamokat a lehető legmagasabb fokú szakmai felkészültség elérése mellett. Ennek keretében szükség van a tervezés, az irányítás, a szervezés (ideértve a bevetések és az átcsoportosítások szervezését is), az igazgatási megállapodások, az emberierőforrás-gazdálkodás, a foglalkoztatási feltételek, a belső kommunikáció, a logisztika, az eljárási standardok, valamint a fogadó tagállamokkal való egyeztetés és a számukra nyújtott támogatás fejlesztésére.
4. Következtetések
A fent felsorolt késedelmek és hiányosságok ellenére az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendeletben foglaltak tükrében az Európai Határ- és Parti Őrség jól működik, figyelembe véve a végrehajtás jelenlegi állását. A várakozásoknak megfelelően nagyrészt elérte célkitűzéseit, néhány főbb tevékenységet azonban még nem sikerült maradéktalanul végrehajtani. Az érdekelt felek egyetértenek abban, hogy az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet célkitűzéseit a tagállamok önállóan eljárva nem tudják volna kielégítően megvalósítani. Az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet tehát az EU külső határain jelenleg és a jövőben jelentkező helyzetek kezelése szempontjából változatlanul lényeges. Az irreguláris migráció még mindig komoly nehézséget okoz, és az összes tagállamtól közös, összehangolt válaszintézkedéseket igényel a belátható jövőben.
A rendelet az európai integrált határigazgatás összes elemének eredményes kifejlesztését és megvalósítását előmozdítja. Noha a rendelet végrehajtása még folyamatban van, eredményeként létrejött és bevetésre került az EU első egyenruhás szolgálata az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulata.
Az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendeletben meghatározott készenléti alakulat az európai integrált határigazgatás megvalósításának előnyös és szükséges részét képezi. Bizonyítottan hozzájárul az uniós külső határok eredményes igazgatásának és a schengeni térség biztonságának szavatolásához. A készenléti alakulat létszáma és összetétele, valamint a tagállamok által nyújtandó éves hozzájárulások változatlanul az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet mellékleteiben foglaltak szerint indokoltak és arányosak.
Mindazonáltal a készenléti alakulat felállítása még folyamatban van és több nehézségbe ütközött. E tekintetben fontos továbbra is figyelemmel kísérni a műveleti igényekkel kapcsolatos fejleményeket annak biztosítása érdekében, hogy a készenléti alakulat alkalmas maradjon az EU külső határain folyamatosan változó helyzetben szükséges válaszintézkedések meghozatalára. Ezenkívül alapvető fontosságú, hogy az Ügynökség és a tagállamok megvalósítsák az európai integrált határigazgatást célzó többéves stratégiai szakpolitikai ciklust és a kapcsolódó, műveletek integrált tervezésére és vészhelyzeti tervezésre vonatkozó folyamatot. A készenléti alakulatnak köszönhetően az illegális bevándorlás és a határokon átnyúló bűnözés felderítéséhez, megelőzéséhez és az ellene való küzdelemhez szükséges válaszintézkedési képességek is javulnak a külső határokon. Mindez a készenléti alakulat mindenkori műveleti igényeken alapuló, eredményes és rugalmas bevetése és átcsoportosítása révén elősegíti a migránsok életének megmentését és védelmük biztosítását.
A Bizottság megítélése szerint a rendelet értékelése és a készenléti alakulat felülvizsgálata megerősítette, hogy mindent egybevetve nem szükséges azonnal felülvizsgálni az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendeletet vagy annak mellékleteit. Az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló, 2019-ben elfogadott rendeletben az Ügynökségre ruházott, felülvizsgált megbízatás végrehajtása még folyamatban van, a Bizottság pedig úgy véli, hogy jelenleg az értékelésben és a felülvizsgálatban feltárt hiányosságok többsége a végrehajtási időszak hátralévő részében még orvosolható.
Az e megállapítások figyelembevételéhez, valamint az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet végrehajtásának támogatásához és maradéktalan érvényesülésének 2027-ig történő eléréséhez szükséges intézkedések észszerűsítése érdekében a Bizottság cselekvési tervet javasol, amelyet az Ügynökségnek, az igazgatótanácsnak, a tagállamoknak és a Bizottságnak kell végrehajtania.
Az értékelt területeken feltárt különféle problémákat illetően az alábbi intézkedések tekinthetők kiemelt jelentőségűnek:
Az Ügynökség új szervezeti felépítésének maradéktalan kialakítása különösen a készenléti alakulathoz kapcsolódóan minősül fontos lépésnek az Ügynökség alapvető megbízatásának végrehajtásában, amely a külső határokon végzett határellenőrzés eredményes működésének felügyeletét és a külső határok igazgatásának műveleti szempontból történő megvalósításához a tagállamok részére történő segítségnyújtást foglalja magában. Az egyértelmű jelentési útvonalakat és kommunikációs csatornákat tartalmazó új parancsnoki struktúra kidolgozása és megvalósítása döntő jelentőségűnek tekinthető a készenléti alakulat műveleti eredményességének javítása szempontjából.
Ezenkívül az Ügynökségnél és a tagállamokban a képességekbe történő kulcsfontosságú beruházások szempontjából elengedhetetlen a távlati stratégiai szemlélet, tervezés és kiszámíthatóság biztosítása. Ehhez egyértelműen szükséges a kapacitási ütemterv és a nemzeti képességfejlesztési tervek kidolgozása és rendszeres naprakésszé tétele. Az Európai Határ- és Parti Őrség integrált tervezési folyamatát is tovább kell fejleszteni és meg kell valósítani. Ez nélkülözhetetlen a műveleti igényeken alapuló, gyors és rugalmas bevetések biztosításához.
A visszaküldési tevékenységek egyre hangsúlyosabbá válnak az Ügynökség új megbízatásában. Következésképpen az igazgatótanácsnak feltétlenül gondoskodnia kell megfelelő stratégiai irányításról a visszaküldéssel kapcsolatos kérdésekben, szem előtt tartva e kérdések magas szintű kerekasztal-megbeszéléseken történő megvitatásának lehetőségét. A Bizottság, különösen a visszaküldéssel foglalkozó uniós koordinátor, és az Ügynökség, valamint az Ügynökség és az illetékes nemzeti hatóságok közötti egyeztetés és kommunikáció fejlesztése elengedhetetlen ahhoz, hogy az Ügynökség – többek között a visszaküldésekkel összefüggésben – eredményes műveleti támogatást tudjon nyújtani a tagállamoknak az alapjogok maradéktalan tiszteletben tartása mellett.
A célkitűzés változatlanul a készenléti alakulat felállítása a tervezett 10 000 fős, teljesen működőképes személyzettel 2027-ig. Különösen fontosak a műveleti igényekhez igazodó, kielégítő szintű képzés – főként a készenléti alakulat 1. kategóriába tartozó személyzete számára történő – biztosítására és az eredményes toborzási folyamatok kialakítására irányuló intézkedések. Emellett továbbra is foglalkozni kell azzal a kérdéssel is, hogyan számolhatók fel bizonyos, az uniós személyzeti szabályzatból, vagy annak végrehajtási szabályaiból fakadó, a készenléti alakulat 1. kategóriába tartozó személyzetét érintő problémák annak érdekében, hogy az Ügynökség egyenruhás hivatali személyzete teljesen működőképes legyen.
Végezetül a helyzetismeret terén olyan intézkedéseket fogunk mérlegelni, amelyekkel pontos, hiánytalan és naprakész helyzetkép és kockázatelemzés biztosítható. Ezt például a sebezhetőségi értékelések adatainak a kockázatelemzési termékekbe való jobb beépítése, valamint az EUROSUR továbbfejlesztése révén lehet elérni. Az ilyen intézkedéseket részletesebben is meg fogjuk vizsgálni annak érdekében, hogy ezek az elemzési termékek jobban támogassák a műveleti döntéshozatalt.
A Bizottság szorosan nyomon fogja követni az e jelentéshez mellékelt cselekvési terv végrehajtását, és szükség esetén a jövőben – akár jogalkotási jellegű – kiigazításokat javasolhat.
COM(2021) 277 final: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – A teljeskörűen működő és reziliens schengeni térség kialakítására vonatkozó stratégia.
Az Európai Határ- és Parti Őrségről, valamint az 1052/2013/EU és az (EU) 2016/1624 rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. november 13-i (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 295., 2019.11.14.) 1. cikke.
EUCO 14/23, 20241027-european-council-conclusions-hu.pdf (europa.eu) .
A Tanács (EU) 2022/922 rendelete (2022. június 9.) a schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési és monitoringmechanizmus létrehozásáról és működéséről, valamint az 1053/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 160., 2022.6.15., 1. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1896 rendelete (2019. november 13.) az Európai Határ- és Parti Őrségről, valamint az 1052/2013/EU és az (EU) 2016/1624 rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2019.11.14.).
COM(2023)146 final: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az európai integrált határigazgatásra vonatkozó többéves stratégiai szakpolitika létrehozásáról.
Az igazgatótanács 30/2023 határozata (2023. szeptember 20.) az európai integrált határigazgatásra vonatkozó technikai és műveleti stratégia elfogadásáról a 2023–2027 közötti időszakra.
A 121. cikk szerint a bizottsági értékelésnek a következőkre kell kiterjednie: a) az ügynökség által célkitűzései, megbízatása, erőforrásai és feladatai tekintetében elért eredmények; b) az ügynökség teljesítményének és munkamódszereinek hatása, eredményessége és hatékonysága az Ügynökség célkitűzéseivel, megbízatásával és feladataival összefüggésben; c) ügynökségközi együttműködés európai szinten, beleértve a parti őrségi feladatok terén folytatott európai együttműködés végrehajtását; d) az Ügynökség megbízatásának esetlegesen szükségesnek mutatkozó módosítása; e) az ilyen jellegű módosítások pénzügyi következményei; f) a készenléti alakulat működése; valamint g) készenléti alakulat képzettségi szintjének, különleges szaktudásának és szakmai felkészültségének szintje.
A felülvizsgálatnak (a rendelet 59. cikke szerint) az alábbiakra kell kiterjednie: a) a készenléti alakulat teljes létszáma és összetétele; b) az egyes tagállamok készenléti alakulathoz való hozzájárulásának mértéke; c) a készenléti alakulat és a számára nyújtott képzés szakértelme és szakmai felkészültsége; valamint d) a készenléti alakulat részeként a gyorsreagálású állomány fenntartásának szükségessége.
FRA (2023) The European Border and Coast Guard and fundamental rights (Az Európai Határ- és Parti Őrség és az alapvető jogok)
[A tanulmány közzétételekor aktualizálandó].
Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Grúzia, Koszovó*, Moldova, Montenegró és Szerbia. *Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244/1999 sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.
Az igazgatótanács 45/2023 határozata (2023. november 22.) az Ügynökség új szervezeti felépítéséről.
Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács irányelve az Unióba való jogellenes beutazáshoz, valamint az Unión belüli jogellenes átutazáshoz és tartózkodáshoz történő segítségnyújtás megelőzésére és az ellene folytatott küzdelemre vonatkozó minimumszabályok megállapításáról (COM/2023/755 final), és Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a migránscsempészés és az emberkereskedelem megelőzésével, felderítésével és kivizsgálásával kapcsolatos rendőrségi együttműködés megerősítéséről (COM/2023/754 final).
Pl. az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet 61. cikke.
31. EGK és 11. Euratom rendelet az Európai Közösség és az Európai Atomenergia-közösség tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről (HL P 045., 1962.6.14., 1 385. o.).
Az igazgatótanács 44/2023 határozata (2023. november 22.) a Frontex 2024–2027-es humánerőforrás-stratégiájának elfogadásáról.
Negyedéves jelentés az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség képességeiről, 2022. negyedik negyedév.
Az 1. kategóriába tartozó hivatali személyzet létszámára vonatkozóan az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet I. mellékletében megállapított átfogó cél 2022-re 1 000, 2023-ra pedig 1 500 fő. Ez a létszám azonban a csapatok tagjaként műveleti területeken bevetett hivatali személyzetet, az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) működéséért felelő személyzetet, valamint az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet 54. cikkének (7) és (8) bekezdésével összhangban legfeljebb 4 %-ot kitevő támogató személyzetet is magában foglalja.
Az igazgatótanács 20/2022 határozata (2022. március 16.) az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatának 2023. évi éves tervének és a profilok indikatív többéves tervezésének elfogadásáról.
Az Ügynökség által az igazgatótanács tájékoztatása céljából a képességekről készített jelentésből származó adatok, 2023.9.5.
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2024.2.2.
COM(2024) 75 final
MELLÉKLET
a következőhöz:
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló (EU) 2019/1896 rendeletnek a készenléti alakulat felülvizsgálatát is tartalmazó értékeléséről
{SWD(2024) 75 final}
I. melléklet
Az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet végrehajtását támogató cselekvési terv
Az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet értékelésből és a készenléti alakulat felülvizsgálatából ugyan megállapítást nyert, hogy a rendelet relevancia, koherencia és uniós hozzáadott érték szempontjából jó eredményeket hozott, de a végrehajtását illetően több olyan hiányosságra is fény derült, amellyel folyamatosan foglalkozni kell.
A rendelet végrehajtásával kapcsolatos munka még folyamatban van, ezért ez a cselekvési terv felsorolja azokat az értékelés során feltárt és a folyamat során orvosolandó legjelentősebb végrehajtási hiányosságokat, valamint a további lépéseket és a felelősöket. A cselekvési terv nem érinti az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendeletben és vonatkozó igazgatótanácsi határozatokban (például IKT-stratégia) az Ügynökség számára kijelölt feladatok végrehajtását. Ehelyett ezeknek az intézkedéseknek az Ügynökség egyéb feladataival egyidejűleg történő végrehajtása várhatóan lehetővé teszi, hogy a rendelet maradéktalanul érvényesüljön 2027-ig.
Az Ügynökség irányítási struktúrája és szervezeti felépítése
|
Probléma |
Intézkedések |
Felelős |
|
1.Az Ügynökség szervezeti felépítése még nincs teljesen összhangban a megbízatásával, különösen a készenléti alakulat irányítását illetően. |
1.1. Maradéktalanul meg kell valósítani az új szervezeti felépítést, ideértve a készenléti alakulat személyzetének az Ügynökség székhelyéről való fokozatos kivonását is. |
Frontex |
Műveletek
|
Probléma |
Intézkedések |
Felelős |
|
2.Az Ügynökség műveleti tervezési ciklusa nehézkes és lassú, a bevetések nem mindig igazodnak a változó műveleti igényekhez az adott határszakaszon. |
2.1. Tovább kell fejleszteni a határszakaszokon történő bevetések rövid, közép- és hosszú távú fontossági sorrendjének meghatározását és a kapcsolódó igényfelmérést a bevetések pontosabb megtervezése érdekében. |
Frontex |
|
2.2. Ki kell dolgozni és be kell vezetni a készenléti alakulat műveleti koncepcióját a bevetések eredményességének fokozása és az erőforrások elosztásának rugalmasabbá tétele érdekében. |
Frontex |
|
|
2.3. A műveleti tervezéshez elsősorban a folyamatosan naprakésszé tett és a műveleti döntéshozatal támogatásához megfelelő teljesítménymutatókkal kiegészített kockázatelemzést és sebezhetőségi értékelést kell alapul venni. |
Frontex |
|
|
2.4. Integrált tervezési folyamat keretében olyan műveleti és vészhelyzeti terveket kell kidolgozni és bevezetni, amelyek összeegyeztethetőséget és rugalmasságot biztosítanak közös műveletek fogadásához. |
Tagállamok Schengeni társult országok |
|
|
3.A készenléti alakulat parancsnoklási és ellenőrzési struktúrái bonyolultak és nem hatékonyak, egyebek mellett több jelentési útvonallal rendelkezik, ami korlátozza a műveleti eredményességét. |
3.1. Olyan új parancsnoki struktúrát kell kidolgozni és bevezetni, amely egyértelmű jelentési útvonalakat hoz létre, és lehetővé teszi a döntések gyors meghozatalát és végrehajtását készenléti alakulaton belül. |
Frontex |
|
3.2. Egyértelmű szerepköröket és kommunikációs csatornákat kell kialakítani az Ügynökség székhelye és a bevetett személyzet között. |
Frontex |
|
|
4.Bizonyos gyakorlati és logisztikai kérdések (például fegyverszállítás, kék fény használata, gépkocsibérlés és elszállásolás) jelentős nehézségeket okoznak a készenléti alakulat bevetett személyzete számára és a műszaki eszközök használata szempontjából (a Frontex járműveinek felismerése, nyilvántartásba vétel, karbantartás). |
4.1. Jegyzéket kell összeállítani azokról a tagállamokban, illetve schengeni társult országokban felmerülő gyakorlati és logisztikai kérdésekről, amelyek akadályozzák a készenléti alakulat bevetését és az eszközök telepítését. |
Frontex |
|
4.2. Szükség esetén módosítani kell a nemzeti jogszabályokat, hogy az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet maradéktalanul és eredményesen végrehajtható legyen ezen a területen. |
Tagállamok/schengeni társult országok |
|
|
4.3. Kapacitást kell létesíteni és folyamatokat kell kialakítani annak érdekében, hogy logisztikai és műszaki támogatást lehessen biztosítani a külső határokon bevetett készenléti alakulatnak és műszaki eszközökhöz, például képviseleti irodák létrehozásával. |
Frontex |
|
|
5.A készenléti alakulat bevetett személyzete nem rendelkezik hozzáféréssel sem az európai adatbázisokhoz (pl. SIS), sem a legtöbb fogadó tagállam nemzeti adatbázisaihoz, ami nagymértékben korlátozza a bevetések eredményességét (például határforgalom-ellenőrzés ellehetetlenülése). |
5.1. Hozzáférést kell biztosítani a készenléti alakulat személyzete számára a SIS-hez, hogy el tudja végezni az első vonalbeli munkáját. |
Frontex |
|
5.2. Meg kell vizsgálni és fel kell számolni azokat a nemzeti jogszabályokban fennálló, illetve technikai vagy igazgatási jellegű akadályokat, amelyek meggátolják, hogy a készenléti alakulat hozzáférjen az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendeletben és a műveleti tervekben meghatározott feladatai ellátásához szükséges adatbázisokhoz. |
Tagállamok/schengeni társult országok |
Visszaküldés
|
Probléma |
Intézkedések |
Felelős |
|
6.Az Ügynökség visszaküldéssel kapcsolatos kibővített megbízatására tekintettel az igazgatótanács nem gondoskodik megfelelő stratégiai irányításról és további intézkedésekről a visszaküldéssel foglalkozó magas szintű kerekasztal munkáját illetően. Az igazgatótanács napirendjének visszaküldéssel kapcsolatos pontjai jelenleg kizárólag az Ügynökség tevékenységeiről való beszámolásra szorítkoznak. |
6.1Felül kell vizsgálni az igazgatótanács tagjait és póttagjait. |
Tagállamok/schengeni társult országok |
|
6.2. Gondoskodni kell arról, hogy a visszaküldéssel kapcsolatos stratégiai megbeszélések rendszeresen napirendre kerüljenek az igazgatótanács ülésein. |
Igazgatótanács |
|
|
6.3. A visszaküldéssel foglalkozó magas szintű kerekasztal üléseinek, valamint a szakmai egyeztetéseknek az ütemezését és gyakoriságát úgy kell alakítani, hogy lehetővé tegye az igazgatótanács ülésein folytatott stratégiai megbeszélések eredményes előkészítés és az azt követő intézkedések meghozatalát. |
Frontex Európai Bizottság Tagállamok/schengeni társult országok |
|
|
7.Nincs megfelelő egyeztetés az Európai Bizottság és az Ügynökség között a visszaküldéssel kapcsolatos műveleti támogatás szervezésével összefüggésben. |
7.1. Rendszeres, felfelé irányuló egyeztetést kell folytatni az operatív tevékenységekről, valamint a harmadik országokban és harmadik országokkal folytatott együttműködés megválasztásáról annak biztosítása érdekében, hogy az Ügynökség operatív támogatása hozzájáruljon az uniós prioritások – többek között a visszaküldési koordinátor által vezetett, célzott visszatérési intézkedésekre vonatkozó ütemterv és a Vízumkódex 25a. cikke – végrehajtásához. Rendszeres találkozókat kell tartani annak biztosítása érdekében, hogy az Ügynökség a tagállamokkal és harmadik országokkal folytatott együttműködéssel kapcsolatos legfrissebb információk alapján működjön. |
Frontex Európai Bizottság |
|
8.A visszaküldés terén a hatáskörök gyakran különböző nemzeti hatóságok között oszlanak meg a tagállamokban. A visszaküldésért felelős nemzeti hatóságokkal a nemzeti kapcsolattartó pontokon keresztül folytatott kommunikáció nem mindig zökkenőmentes. |
8.1. Megfelelő együttműködést és információáramlást kell lehetővé tenni a nemzeti kapcsolattartó pontok és a visszaküldésért felelős nemzeti hatóságok között. |
Tagállamok/schengeni társult országok |
|
8.2. Erősíteni kell az európai integrált határigazgatás nemzeti irányítását a visszaküldésért felelős összes nemzeti hatóságot tömörítő megfelelő nemzeti fórum létrehozásával és a visszaküldéssel foglalkozó külön kapcsolattartók kijelölésével, hogy egységes nemzeti álláspontot lehessen képviselni az uniós szintű üléseken. |
Tagállamok/schengeni társult országok |
|
|
9.A visszaküldéssel kapcsolatos főbb fogalmak (például önkéntes visszatérés, önkéntes távozás) eltérő értelmezése azt eredményezte, hogy eltérő nézetek alakultak ki a Frontex által nyújtott támogatás terjedelmét illetően. |
9.1. A visszaküldéssel foglalkozó magas szintű kerekasztalnak külön megbeszéléseket kell folytatnia az Ügynökség visszaküldést támogató szolgáltatásainak terjedelméről, hogy csökkenjenek az eltérések, és könnyebbé váljon és az Ügynökség megbízatásának a visszaküldés terén történő gyakorlása. |
Frontex Európai Bizottság Tagállamok/schengeni társult országok |
|
10.A kitoloncolás végrehajtásának felügyeletét ellátó személyekből álló állomány nem elegendő az összes érintett visszaküldési művelet felügyeletéhez. |
10.1. Növelni kell a kitoloncolás végrehajtásának felügyeletét ellátó személyekből álló állomány létszámát és rendelkezésre állását, hogy felügyelhető legyen az összes érintett visszaküldési művelet. |
Frontex Tagállamok/schengeni társult országok |
Helyzetismeret
|
Probléma |
Intézkedések |
Felelős |
|
11.Az EU külső határairól az EUROSUR által adott helyzetkép nem teljesen pontos, hiánytalan és naprakész. Ennek oka részben az eltérő szintű együttműködés, az eltérő beszámolási gyakorlatok és az új képességek nemzeti hatóságok általi eltérő mértékű integrálása. |
11.1. Össze kell hangolni az adatszolgáltatási és minőségi követelményeket, és ellenőrizni kell a teljesítésüket annak érdekében, hogy a nemzeti hatóságok hiánytalan és összehasonlítható adatokat szolgáltassanak a külső határszakaszaikról. |
Frontex Tagállamok/schengeni társult országok |
|
12.Az EUROSUR kommunikációs hálózatának az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendeletben foglaltak szerint a „CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL” (EU bizalmas) minősítési szint elérése érdekében történő fejlesztése magas költségekkel jár, és csekély hozzáadott értéket kínál. |
12.1. Fel kell tárni a cserélendő információk jellegét és körét érintő tényleges igényeket annak érdekében, hogy az EUROSUR-ban és az EU-minősített adatok cseréjére szolgáló egyéb rendszerekben folytatott információcserét akár a „CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL” minősítési szintre lehessen emelni. |
Frontex Tagállamok/schengeni társult országok |
|
12.2. Megoldásokat kell kidolgozni, és ütemtervet kell végrehajtani arra vonatkozóan, hogy csekélyebb pénzügyi és logisztikai beruházás mellett lehetővé váljon az információcsere akár a „CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL” minősítési szinten. |
Frontex |
|
|
13.A kockázatelemzés nem terjed ki a visszaküldésre és a harmadik országokkal kapcsolatos információkra, noha ezek az európai integrált határigazgatás meghatározó elemei. |
13.1. Mutatókat és adatigényeket kell kialakítani, amelyek lehetővé teszik, hogy az Ügynökség kockázatelemzést végezzen a visszaküldésről és a harmadik országokból kiinduló migrációs áramlásokról. |
Frontex Tagállamok/schengeni társult országok |
|
14. |
13.2. Rendszeresen ellenőrizni kell, hogy a visszaküldésre és a harmadik országokból kiinduló migrációs áramlásokra vonatkozóan a Frontexnél rendelkezésre álló információk összhangban vannak-e a hivatalos európai statisztikákkal. Különbségek esetén együtt kell működni a tagállamokkal és az Európai Bizottsággal (Eurostattal) az adatok összhangjának javítása érdekében. |
Frontex Tagállamok/schengeni társult országok Európai Bizottság |
|
15.A sebezhetőségi értékelési adatokat nem használják fel maradéktalanul a kockázatelemzési termékekben, noha kulcsfontosságú eszközt kínálnak a sebezhetőségek azonosításához az EU külső határain, emiatt pedig romlik a kockázatértékelés pontossága. |
14.1. Meg kell vizsgálni és meg kell szüntetni a sebezhetőségi értékelési adatok kockázatelemzésben való felhasználásának akadályait. A vizsgálatnak a vonatkozó módszerekre és titoktartási követelményekre ki kell terjednie. |
Frontex Tagállamok/schengeni társult országok |
|
16.Az ügyvezető igazgató tagállamoknak szóló, sebezhetőségi értékeléseken alapuló ajánlásainak érvényesítésére szolgáló mechanizmust nem használják ki maradéktalanul, noha ezek az ajánlások a külső határokon jelentkező súlyos sebezhetőségeket érintenek, amelyek veszélyt jelentenek európai integrált határigazgatásra. |
15.1. Gyorsabban kell döntéseket hozni az ügyvezető igazgató tagállamoknak szóló ajánlásairól, hogy eredményesebben megszüntethetők legyenek a sebezhetőségek az EU külső határain. |
Igazgatótanács |
Európai integrált határigazgatás
|
Probléma |
Intézkedések |
Felelős |
|
17.Az európai integrált határigazgatás sikeres megvalósítása az európai integrált határigazgatás többéves szakpolitikai ciklusának az európai integrált határigazgatásra vonatkozó nemzeti stratégiákban történő eredményes és összehangolt megvalósításától függ, e stratégiák elfogadása viszont még folyamatban van. |
16.1. Össze kell hangolni az európai integrált határigazgatásra vonatkozó nemzeti stratégiákat az európai integrált határigazgatásra vonatkozó többéves stratégiai szakpolitika létrehozásáról szóló közleményben és az európai integrált határigazgatásra vonatkozó technikai és műveleti stratégiában meghatározott 15 elemre vonatkozó követelményekkel. |
Tagállamok/schengeni társult országok |
Képességfejlesztés
|
Probléma |
Intézkedések |
Felelős |
|
18.Az Ügynökségnél és a tagállamokban nem biztosított a távlati stratégiai szemlélet és a kiszámíthatóság a képességekbe történő kulcsfontosságú beruházások, például a toborzás, a képzés, a műszaki eszközök, valamint a kutatás és fejlesztés terén. |
17.1. Ki kell dolgozni a kapacitási ütemtervet, és évente tájékoztatni kell az igazgatótanácsot a végrehajtásának aktuális állásáról, hogy továbbfejleszthető és megvalósítható legyen az Európai Határ- és Parti Őrség integrált tervezési folyamata. |
Frontex |
|
17.2. El kell készíteni és naprakésszé kell tenni a nemzeti képességfejlesztési terveket az európai integrált határigazgatásra vonatkozó nemzeti stratégiával összhangban, kitérve a határigazgatáshoz és a visszaküldéshez szükséges nemzeti humán és technikai képességek közép- és hosszú távú alakulására. |
Tagállamok/schengeni társult országok |
|
|
19.Az Ügynökség beszerzési stratégiájának végrehajtása a tervezettnél lassabban halad, ami kedvezőtlen hatást gyakorol arra, hogy az Ügynökség hozzá tudjon jutni a többéves pénzügyi keret műszaki eszközök beszerzéséhez rendelkezésre álló pénzügyi forrásokhoz, ezáltal pedig az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet célkitűzéseinek elérését is hátrányosan érinti. |
18.1. Meg kell határozni és tartani kell a műszaki eszközök beszerzésére vagy bérlésére vonatkozó főbb mérföldköveket. |
Frontex |
|
18.2. Felül kell vizsgálni a közbeszerzési szabályok gyakorlati alkalmazását a nagyszámú sikertelen közbeszerzés mögött álló problémák feltárása és – lehetőség szerint – orvoslása érdekében. |
Frontex |
|
|
18.3. Olyan irányítási struktúrát kell kialakítani, amelyben az igazgatótanács és a tagállamok szorosan figyelemmel kísérhetik az Ügynökség által a végrehajtási terv tekintetében elért előrehaladást. |
Frontex Igazgatótanács |
|
|
20.Az Ügynökség által műszaki eszközökkel – különösen nagy méretű berendezésekkel – nyújtott támogatás iránti tagállami igények jóval meghaladják az Ügynökség rendelkezésére álló műszakieszköz-állományt, ami kedvezőtlenül hat arra, hogy az Ügynökség ki tudja elégíteni az EU külső határain jelentkező műveleti igényeket. |
19.1. Javítani kell a hosszú távú tervezést, és érvényt kell szerezni a tagállamok műszakieszköz-állományhoz való hozzájárulás iránti kötelezettségvállalásának, hogy lehetővé váljanak a tényleges műveleti igényeket tükröző, gyors bevetések. |
Frontex |
|
19.2. Az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendeletben rögzített jogi kötelezettségeknek megfelelően hozzá kell járulni a műszakieszköz-állományhoz. |
Tagállamok/schengeni társult országok |
Együttműködés
|
Probléma |
Intézkedések |
Felelős |
|
21. Az elmúlt években az Ügynökség több munkamegállapodást kötött vagy hosszabbított meg uniós szervekkel és ügynökségekkel. Azonban az általa (különösen az Europollal) folytatott együttműködés egyes meghatározó elemei az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet előtt létrejött megállapodásokon alapulnak, így nincsenek vele összhangban. |
20.1. Felül kell vizsgálni és szükség esetén újra kell tárgyalni a munkamegállapodásokat, hogy összhangba kerüljenek az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet műveleti követelményeivel az eredményes operatív együttműködés, ezen belül az információcsere érdekében. |
Frontex Igazgatótanács |
|
22. |
20.2. Az Europolnak és a Frontexnek megújított munkamegállapodásnak kell kötnie, hogy megkönnyítse többek között a migránscsempészés elleni küzdelem céljából folytatott adattovábbítást. |
Frontex Europol |
|
23.A más uniós ügynökségekkel fennálló szinergiákat nem használják ki maradéktalanul a harmadik országokkal az irreguláris migráció és a hozzá kapcsolódó, határokon átnyúló bűnözés, különösen a migránscsempészés leküzdése tekintetében folytatott együttműködésben. |
21.1. Szorosabb együttműködést kell kialakítani más uniós ügynökségekkel azok jogi megbízatásának keretein belül, hogy optimalizálható legyen az erőforrások, az információk és a szakismeretek felhasználása a harmadik országokkal az irreguláris migráció és a hozzá kapcsolódó, határokon átnyúló bűnözés leküzdésért folytatott együttműködés fokozása érdekében. |
Frontex Europol Eurojust |
|
24.Az Ügynökségnek több nemzetközi szervezettel van munkamegállapodása, egy részük az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet előtt jött létre, és nem szerepel a benne foglalt felsorolásban. |
22.1. Felül kell vizsgálni a nemzetközi szervezetekkel kötött hatályos munkamegállapodásokat, és összhangba kell hozni őket az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelettel. |
Frontex Igazgatótanács |
|
25.A jogállásról szóló megállapodások lehetővé teszik a Frontex-bevetéseket harmadik országokban a külső határaik védelmének megerősítése érdekében. Azonban még nem jöttek létre jogállásról szóló megállapodások az EU-ba irányuló migráció fontos származási vagy tranzitországaival. |
23.1. Fokozni kell a jogállásról szóló megállapodásokról kiemelt jelentőségű harmadik országokkal folytatott tárgyalásokkal és ilyen megállapodások kötésével kapcsolatos az erőfeszítéseket az EU ezen országokkal fennálló általános kapcsolataival összhangban, hogy lehetővé váljon a készenléti alakulat és műszaki eszközök műveleti igények szerinti bevetése. |
Európai Bizottság |
|
26.Az Ügynökség nem tudott új munkamegállapodásokat kötni harmadik országokkal az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet alapján, mivel az európai adatvédelmi biztos megítélése szerint a Bizottság munkamegállapodás-mintájának a személyes adatok védelméről szóló rendelkezései nem elégségesek. |
24.1. Naprakésszé kell tenni a munkamegállapodás-mintát olyan rendelkezésekkel, amelyek az alkalmazandó uniós jogi kerettel összhangban biztosítják a személyes adatok védelmét. |
Európai Bizottság |
|
24.2. Fokozni kell az erőfeszítéseket annak érdekében, hogy olyan munkamegállapodások jöjjenek létre harmadik országokkal, amelyek megfelelő rendelkezéseket tartalmaznak a személyes adatok védelmére vonatkozóan. |
Frontex Igazgatótanács |
Alapjogok
|
Probléma |
Intézkedések |
Felelős |
|
27.Az Ügynökség alapjogi stratégiáját még nem hajtották végre maradéktalanul. |
25.1. Az alapjogi stratégia cselekvési tervének összes elemét értelemszerűen végre kell hajtani az Ügynökség és az egész Európai Határ- és Parti Őrség valamennyi tevékenységében. |
Frontex Tagállamok/schengeni társult országok |
|
25.2. Rendszeresen be kell számolni az igazgatótanácsnak a végrehajtás előrehaladásáról és annak értékeléséről. |
Frontex |
|
|
28.Az alapjogi tisztviselő ugyan kivizsgálhatja az Ügynökség részvételével zajló műveletek során bekövetkező rendkívüli eseményeket, de a tagállami személyzet által elkövetett alapjogi jogsértésekkel kapcsolatosan csak nemzeti hatóságok hozhatnak további intézkedéseket és végeredményben szankciókat. A tagállamokban vegyesek a tapasztalatok az alapjogi tisztviselő jelentései nyomán hozott intézkedések és az alapjogi tisztviselővel való együttműködés eredményességét illetően. |
26.1. Meg kell vizsgálni, és szükség szerint fokozni kell a tagállamok nemzeti hatságainak személyzete által esetlegesen elkövetett alapjogi jogsértések kivizsgálásának eredményességét, függetlenségét és időszerűségét, és ennek keretében egyértelmű és átlátható eljárásokat kell kidolgozni. |
Tagállamok/schengeni társult országok |
|
26.2. Biztosítani kell, hogy minden műveleti terv egyértelmű eljárásokról és határidőkről rendelkezzen, amelyek szerint az Ügynökség és a fogadó tagállam hatóságai együttműködnek az alapjogi tisztviselő vizsgálataiban. |
Frontex Tagállamok/schengeni társult országok |
|
|
29.Az alapjogok tiszteletben tartását felügyelő személyeknek döntő szerepük van annak vizsgálatában, hogy a műveleti tevékenységek az alapjogok tiszteletben tartásával zajlanak-e. Egyes tagállamokban viszont nem jogosultak belépni bizonyos műveleti területekre, ami korlátozza őket az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendeletben meghatározott feladataik ellátásában. |
27.1. Gondoskodni kell arról, hogy minden műveleti terv belépési jogosultságot biztosítson az alapjogok tiszteletben tartását felügyelő személyeknek a műveleti területekre, ideértve a járőrözési területeket és a személyes meghallgatásokat is, amint azt az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet előírja. |
Frontex |
|
27.2. Az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendeletben előírt módon minden műveleti területre belépési jogosultságot kell biztosítani az alapjogok tiszteletben tartását felügyelő személyeknek. |
Tagállamok/schengeni társult országok |
|
|
30.A panaszkezelési mechanizmus és a súlyos rendkívüli események bejelentésére szolgáló mechanizmus szempontjából előnyös lenne bejelentés megkönnyítése, a bejelentők védelme és a mechanizmus ismertebbé tétele. |
28.1. A panaszkezelési és a súlyos rendkívüli események bejelentésére szolgáló mechanizmust felül kell vizsgálni, valamint olyan fejlesztéseket kell meghatározni és elfogadni, amelyek megkönnyítik a hozzáférést a potenciális panaszosok – köztük a gyermekek és a különleges bánásmódot igénylő személyek – számára, és felszámolják a bejelentés még meglévő akadályait. |
Frontex |
|
31.A 46. cikk szerinti mechanizmus nem rendelkezik kifejezetten azokról az eljárási lépésekről, amelyeket az Ügynökségnek az alapjogok fogadó tagállamban történő súlyos vagy tartós megsértésének orvoslása érdekében meg kell hoznia. |
29.1. Gondoskodni kell arról, hogy Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelettel összhangban minden műveleti terv előírja a Frontex mindegyik műveleti tevékenységével járó alapjogi kockázatoknak és az alapjogok e műveletek során történő tiszteletben tartásának rendszeres értékelését. |
Frontex |
|
29.2. Amennyiben az alapjogi tisztviselő által végzett vizsgálat alapján szükségesnek ítélt, kockázatcsökkentő intézkedéseket kell kidolgozni és végrehajtani, hogy eloszlatható legyen minden lényeges alapjogi aggály, és megelőzhető legyen az alapjogok megsértése az Ügynökség összes tevékenységével összefüggésben. |
Frontex Tagállamok/schengeni társult országok |
A személyes adatok védelme
|
Probléma |
Intézkedések |
Felelős |
|
32.Az Ügynökség hosszú késedelem után bevezeti azokat a végrehajtási szabályokat, amelyek minden tevékenysége személyesadat-védelmi szempontjainak feltérképezésére és kezelésére irányulnak. Az igazgatótanácsi határozatok szigorú végrehajtása ugyanakkor döntő fontosságú annak biztosításához, hogy az Ügynökség tevékenységei összhangban legyenek az uniós jogi kerettel. |
30.1. Az Ügynökség összes tevékenységében gondoskodni kell a személyes adatok kezeléséről szóló igazgatótanácsi határozatok gyors végrehajtásáról, és rendszeresen jelentést kell tenni az igazgatótanácsnak az elért előrehaladásról. Szoros együttműködést kell kialakítani a Frontex adatvédelmi tisztviselője és az európai adatvédelmi biztos között. |
Frontex |
|
30.2. Figyelemmel kell kísérni a személyes adatok kezeléséről szóló igazgatótanácsi határozatok végrehajtásának aktuális állását. |
Igazgatótanács |
|
|
33.Az adatvédelmi tisztviselő hivatala régóta létszámhiánnyal küzd, noha a személyes adatok védelmét az Ügynökség minden tevékenységében – így a helyszíni jelenlét során is – biztosítani kell. |
31.1. Elegendő humán erőforrást kell biztosítani az adatvédelmi tisztviselő hivatala számára, hogy eredményesen el tudja látni az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendeletből eredő feladatait. |
Frontex |
Készenléti alakulat
|
Probléma |
Intézkedések |
Felelős |
|
34.A fogadó tagállamok nem mindig találják kielégítőnek a készenléti alakulat 1. kategóriába tartozó személyzetének képzését ahhoz, hogy a bevetések során meg tudjanak felelni e tagállamok műveleti igényeinek. |
32.1. Felül kell vizsgálni a készenléti alakulat 1. kategóriába tartozó személyzetének toborzására vonatkozó feltételeket, és a próbaidő vége előtt időben gondoskodni kell a személyzet előmenetelének közbenső értékeléséről. |
Frontex |
|
32.2. Fel kell tárni az 1. kategóriába tartozó személyzet képzésének hiányosságait, és szükség esetén naprakésszé kell tenni a képzési tanterveket. |
Frontex Tagállamok/schengeni társult országok |
|
|
35.A készenléti alakulat bizonyos kategóriájú profiljainak rendelkezésre állása nincs teljes összhangban a tényleges bevetési igényekkel. A helyzet ugyan javult az idők során, de bizonyos profilok iránt komoly kereslet van, a Frontex pedig jelentős hiányról számolt be (például kutyavezetők, magas szintű okmánykezelő tisztségviselők). |
33.1. Fokozni kell a különleges profilú személyzet képzését, hogy a készenléti alakulat megfelelhessen a külső határokon és a visszaküldési intervenciók során felmerülő műveleti igényeknek. |
Frontex Tagállamok/schengeni társult országok |
|
33.2. Fokozni kell a képzést annak biztosítása érdekében, hogy az 1. kategóriába tartozó személyzet tagjai több profillal rendelkezzenek, ezzel növelve a bevetések rugalmasságát. |
Frontex |
|
|
36.Tartós hiányosságok vannak a készenléti alakulat azon, 2. és 3. kategóriába tartozó tisztviselőinek számában, akiket az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet alapján bizonyos tagállamok kötelesek az Ügynökséghez kirendelni vagy kinevezni. A jogilag előírt kvótát nem teljesítő tagállamok akadályozzák az Ügynökséget abban, hogy eredményesen megfeleljen az EU külső határain felmerülő műveleti igényeknek. |
34.1. Javítani kell a hosszú távú tervezést, és érvényt kell szerezni a tagállamok készenléti alakulathoz való hozzájárulás iránti kötelezettségvállalásának, hogy lehetővé váljanak a tényleges műveleti igényeket tükröző, gyors bevetések. |
Frontex |
|
34.2. Az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendeletben rögzített kötelezettségeknek megfelelően hozzá kell járulni a készenléti alakulat 2. és 3. kategóriába tartozó személyzetéhez. |
Tagállamok/schengeni társult országok |
|
|
37.A készenléti alakulat 1. kategóriába tartozó személyzete az uniós személyzeti szabályzat hatálya alá tartozik egyebek mellett a munkaidő, a váltott műszakban történő munkavégzés, a túlóra és a készenlét tekintetében. Az ebből fakadó korlátozások megakadályozzák, hogy a külső határokon szolgálatot teljesítő határőrcsapatok teljes értékű munkát végző tagjai legyenek, és korlátozzák a tagállamokban történő bevetésük műveleti értékét. |
35.1. Meg kell határozni azokat a problémákat, amelyek megoldásával eredményesebbé tehető a készenléti alakulat 1. kategóriába tartozó személyzetének bevetése, továbbá a személyzeti szabályzat és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek keretein belül meg kell vizsgálni a külső határokon jelentkező műveleti igények kielégítéséhez szükséges igazgatótanácsi határozatok és felhatalmazáson alapuló bizottsági jogi aktusok elfogadásának lehetőségét. |
Frontex Igazgatótanács Európai Bizottság |