EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2022.10.26.

COM(2022) 540 final

2022/0344(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2000/60/EK irányelv, a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről szóló 2006/118/EK irányelv és a vízpolitika területén a környezetminőségi előírásokról szóló 2008/105/EK irányelv módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

{SEC(2022) 540 final} - {SWD(2022) 540 final} - {SWD(2022) 543 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Az uniós vízügyi jogszabályok átfogó célja az emberi egészség és a környezet védelme a mérgező és/vagy a környezetben tartósan megmaradó szennyező anyagok együttes hatásaival szemben. Ez a kezdeményezés a 2000/60/EK irányelvre 1 (víz-keretirányelv) és azt kiegészítő két egyedi irányelvre, a 2006/118/EK irányelvre 2 (a felszín alatti vizekről szóló irányelv) és a 2008/105/EK irányelvre 3 (a környezetminőségi előírásokról szóló irányelv) vonatkozik, amelyek együttes feladata a felszín alatti és a felszíni vizek védelme 4 . Ezek egyéb vonatkozó vízügyi jogszabályokat is kiegészítenek, vagyis az (EU) 2020/2184 irányelvet 5 (az ivóvíz-irányelvet), a 91/271/EGK tanácsi irányelvet 6 (a települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelvet), a 2008/56/EK irányelvet 7 (a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelvet), a 2006/7/EK irányelvet 8 (a fürdővízminőségi irányelvet), a 2007/60/EK irányelvet 9 (az árvízvédelmi irányelvet) és a 91/676/EGK tanácsi irányelvet 10 (a nitrátirányelvet).

Az említett jogszabályok tartalmazzák a szennyező anyagok jegyzékeit és a minőségi előírásokat, valamint az ezek rendszeres felülvizsgálatára vonatkozó követelményeket 11 . A víz-keretirányelv 16. cikkének (4) bekezdése előírja a Bizottság számára, hogy rendszeresen, legalább négyévente felülvizsgálja a vízi környezetre – azaz a felszíni és a felszín alatti vizekre egyaránt – kockázatot jelentő elsőbbségi anyagok jegyzékét. Konkrétabban, a felszíni vizek esetében a környezetminőségi előírásokról szóló irányelv 8. cikke előírja a Bizottság számára, hogy felülvizsgálja a víz-keretirányelv X. mellékletét (az elsőbbségi anyagok jegyzékét), míg a felszín alatti vizek esetében a felszín alatti vizekről szóló irányelv 10. cikke szerint a Bizottságnak hatévente felül kell vizsgálnia a szóban forgó irányelv I. és II. mellékletét. Az említett felülvizsgálat és a hatásvizsgálat az Európai Parlament és a Tanács felé történő, a környezetminőségi előírásokról szóló irányelv 8. cikke szerinti jelentéstétel alapjául is szolgál.

A 2019. évi célravezetőségi vizsgálat 12 megerősítette, hogy naprakésszé kell tenni a jegyzékeket, és azt is megállapította, hogy a jogszabályok módosítása révén javítani lehetne azok eredményességét, hatékonyságát és koherenciáját. Figyelembe véve az uniós vízpolitika átfogó célkitűzését, e kezdeményezés általános célkitűzései a következők:

1.az uniós lakosság és a természetes ökoszisztémák védelmének fokozása az európai zöld megállapodásban 13 foglalt biodiverzitási stratégiával 14 és szennyezőanyag-mentességi cselekvési tervvel összhangban 15 ;

2.a jogszabályok hatékonyságának növelése és a velük járó adminisztratív terhek csökkentése annak érdekében, hogy az EU gyorsabban tudjon reagálni a felmerülő kockázatokra.

A vegyi anyagoknak való, ivóvízen keresztüli expozíció számos rövid és hosszú távú egészségügyi hatással járhat. A vegyi anyagok veszélyeztetik a vízi környezetet is, ami a domináns fajok összetételének megváltozását eredményezi, továbbá a biológiai sokféleség csökkenéséhez, illetve visszaszorulásához vezet. A víztestekben fellelhető vegyi anyagokra vonatkozó környezetminőségi előírások meghatározása és ellenőrzése kiegészíti a forrás–útvonal tekintetében alkalmazandó jogszabályokat azáltal, hogy szükség esetén szigorúbb előírásokat szorgalmaz a termelésre, a kibocsátásra és a használatra vonatkozóan, továbbá csökkenti az ivóvízkezelés költségeit.

1.a felszíni és a felszín alatti vizeket szennyező anyagok jegyzékének frissítése egyes anyagok hozzáadásával, illetve eltávolításával, valamint a meglévő minőségi előírások naprakésszé tétele révén;

2.a vegyi keverékek nyomon követésének javítása az együttes hatások jobb értékelése és a szennyezőanyag-koncentrációk szezonális változásainak figyelembevétele érdekében;

3.adott esetben a felszíni és a felszín alatti vizekben található szennyező anyagok kezelési módjának harmonizálása az EU-ban;

4.annak biztosítása, hogy a jogi keretet gördülékenyebben a tudományos eredményekhez lehessen igazítani, valamint hogy gyorsabban lehessen reagálni az újonnan megjelenő, aggodalomra okot adó szennyező anyagokra;

5.hozzáférhetőbb, átláthatóbb és további felhasználásra alkalmasabb adatok elérhetővé tétele a jogszabályoknak való fokozott megfelelés, az adminisztratív terhek csökkentése és a vegyi anyagokkal foglalkozó tágabb uniós jogi kerettel való koherencia javítása érdekében.  

A kezdeményezés végső célja, hogy új előírásokat határozzon meg egy sor aggodalomra okot adó vegyi anyagra vonatkozóan a vegyi vízszennyezés kérdésének kezelése érdekében, hogy egyszerűsített és koherensebb jogi keret kialakítása révén megkönnyítse a végrehajtást, hogy az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel (EEA) együttműködésben dinamikusabb és naprakészebb tájékoztatást biztosítson a vizek állapotára vonatkozóan, valamint hogy rugalmasabb keretet teremtsen az új szennyező anyagok kezelésére. Mindez az érdekelt felek széles körű bevonásával, valamint az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) megalapozott tudományos támogatásával valósulna meg a vegyi anyagokra vonatkozó uniós jogszabályok közötti maximális mértékű szinergia és koherencia biztosítása érdekében.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

·A biodiverzitási stratégia és „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia 18 , amelyek célja, hogy 2030-ig csökkenjen a növényvédő szerek és a műtrágyák használata, a tápanyagveszteség és az antimikrobiális szerek értékesítése. A növényvédő szerek használatának csökkentését leginkább a növényvédő szerek fenntartható használatáról és az (EU) 2021/2115 rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló bizottsági javaslat 19 révén kell majd elérni. Ebben a tekintetben a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK rendelet 20 jövőbeli felülvizsgálata szintén szerepet játszhat;

·A műanyagokra vonatkozó uniós stratégia 21 és a mikroműanyagokkal foglalkozó, küszöbön álló uniós kezdeményezés – melyek a szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv megvalósítására irányulnak – célul tűzi ki, hogy 2030-ig csökkenjen a hulladék, a tengeri műanyaghulladék és a környezetbe jutó mikroműanyagok mennyisége;

·Az (EU) 2019/904 irányelv 22 (az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelv), amelynek célja az egyszer használatos műanyagtermékek használatának korlátozása, hulladékgazdálkodási és tisztítási kötelezettségek vezet be a gyártók számára (beleértve a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszereket is);

·A körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv 23 , amely elsősorban a mikroműanyagok csökkentésére irányuló intézkedéseket jelöl ki, valamint a mezőgazdaságban felhasznált szennyvíziszap minőségét szabályozó 86/278/EGK tanácsi irányelv 24 (a szennyvíziszapról szóló irányelv) értékelése;

·A vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégia 25 , amely elismeri, hogy a vegyi anyagok elengedhetetlenek a modern társadalom jóllétéhez, de célja, hogy magasabb fokú védelmet biztosítson a lakosság és a környezet számára a vegyi anyagok esetleges veszélyes tulajdonságaival szemben. A stratégia azt is célul tűzi ki, hogy a vegyi anyagokra vonatkozó biztonsági értékelések hatékonyságának, eredményességének, koherenciájának és átláthatóságának javítása révén előrelépés történjen az „egy anyag, egy értékelés” megközelítés felé valamennyi releváns jogszabályban. Ezért ez a javaslat központi szereppel ruházza fel ECHA-t abból a célból, hogy tudományos támogatást nyújtson a vízszennyező anyagok jövőbeli azonosításához, valamint hogy javaslatot tegyen a vonatkozó minőségi előírásokra; A környezetbe kerülő gyógyszerekkel kapcsolatos 2019. évi stratégiai megközelítés 26 (amely közvetlenül a környezetminőségi előírásokról szóló irányelv 2013-as felülvizsgálatára épít) és az európai gyógyszerstratégia 27 , amelyek a gyógyszermaradványokból származó szennyezés környezeti és potenciális egészségügyi hatásait hangsúlyozzák, és számos intézkedést sorolnak fel e kihívások kezelésére. Az emberi felhasználásra szánt gyógyszerekre vonatkozó jogszabályok közelgő felülvizsgálata várhatóan biztosítja majd a megfelelő nyomon követést. Hasonlóképpen, azáltal, hogy több antimikrobiális szert és az ezüstöt mint fémet is jegyzékbe veszi, a javaslat összhangban van az antimikrobiális rezisztencia területét érintő uniós stratégiával;

·Az európai adatstratégia 28 , amely kiemeli annak fontosságát, hogy az állami szféra által generált adatok elérhetők legyenek a közjó érdekében, hogy azokat például a kutatók, más közintézmények, valamint a kis- és középvállalkozások (kkv-k) megfelelően fel tudják használni;

·Ez a javaslat összhangban van az Európa jövőjéről szóló konferencia zárójelentésében foglaltakkal és a lakosság által megfogalmazott, általánosságban a szennyezőanyag-mentességre vonatkozó kifejezett ajánlásokkal, és mindenekelőtt a szennyezés kezelésére vonatkozó javaslatokkal. E tekintetben különösen a következő végleges javaslatok relevánsak:

oaz 1.4. javaslat, miszerint a meglévő célokkal összhangban jelentősen csökkenteni kell a vegyi növényvédő szerek és műtrágyák használatát, ugyanakkor továbbra is biztosítani kell az élelmezésbiztonságot, valamint támogatni kell a fenntarthatóbb és természetes alapú alternatívák kifejlesztésére irányuló kutatást;

oa 2.7. javaslat, miszerint biztosítani kell a vízforrások védelmét, valamint fel kell lépni a folyók és az óceánok szennyezésével szemben, többek között a mikroműanyag-szennyezésre irányuló kutatás és az ellene folytatott küzdelem révén.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Az EU területén található felszíni és felszín alatti víztesteket számos különböző szennyező anyag szennyezi. A szennyezés folyásirányban és a felszín alatt halad, ráadásul az európai vízgyűjtő területek 60 %-án több ország osztozik (vagy tagállamok egymás között, vagy valamely tagállam egy nem uniós országgal). Ezért elengedhetetlen a tagállamok közötti együttműködés, és uniós szintű fellépésre van szükség ahhoz, hogy harmonizált előírások kidolgozása, valamint harmonizált adatgyűjtési és -megosztási rendszerek létrehozása révén kezelni lehessen a szennyezést és más, országhatárokon átterjedő hatásokat. Uniós szintű fellépés hiányában a szennyezés kezelése – különösen az alsó folyamszakaszokon elhelyezkedő tagállamok számára – mértéktelenül drága lenne.

Az uniós vízügyi jogszabályok 2019. évi célravezetőségi vizsgálata megerősítette, hogy a víz-keretirányelv és annak két egyedi irányelve a vízgyűjtők szintjén – nemzeti és nemzetközi viszonylatban egyaránt – ösztönzést, illetve lendületet adott a vízkészletekre nehezedő, országhatárokon átterjedő terhelés kezelésére irányuló fellépésnek.

Konkrétan a szennyező anyagok tekintetében a jogszabály különbséget tesz az uniós szinten kockázatot jelentő anyagok és a regionális vagy nemzeti szinten aggodalomra okot adó anyagok között, és eltérően kezeli azokat. E kezdeményezés célja, hogy a tagállamok jobban tudják kezelni a regionális és nemzeti szinten aggodalomra okot adó anyagokat.

Amennyiben uniós környezetminőségi előírások vannak érvényben, az EU közös célokat vezet be a szennyezőanyag-mentességi célkitűzés tudományos bizonyítékok alapján történő elérése érdekében, ugyanakkor rugalmasságot biztosít a tagállamok számára, hogy maguk dönthessenek e célok teljesítésének legköltséghatékonyabb módjáról, figyelembe véve a vonatkozó, forrásalapú uniós jogszabályokat. Azzal, hogy rugalmasságot biztosít a közös célok elérésének módja tekintetében, kapcsolatot teremt a forrásalapú uniós szintű jogszabályokkal (például a növényvédő szerek fenntartható használatával), és hozzájárul az említett jogszabályokban meghatározott célok hatékony megvalósításához.

•Arányosság

•A jogi aktus típusának megválasztása

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

2019-ben lezárult az uniós vízügyi jogszabályok célravezetőségi vizsgálata, amely kiterjedt a víz-keretirányelvre, a környezetminőségi előírásokról szóló irányelvre, a felszín alatti vizek védelméről szóló irányelvre és az árvízvédelmi irányelvre. A célravezetőségi vizsgálat megállapította, hogy bár a jogszabályok nagyrészt célravezetőek, a vegyi szennyezés kezelése terén van még mit javítani. A célravezetőségi vizsgálat alapján összességében három oka van annak, hogy csak korlátozott előrelépés történt a jogszabály átfogó célkitűzéseinek megvalósítása terén:

a vízügyi célkitűzések nem megfelelő beépítése más vonatkozó szakpolitikákba;

a vízzel kapcsolatos projektekbe és programokba történő tagállami beruházások nem megfelelő mértéke;

nem megfelelő végrehajtási erőfeszítések.

A végrehajtást illetően a vizsgálat számos hiányosságot emelt ki a vegyi szennyezéssel összefüggésben: a nemzeti szinten releváns szennyező anyagokra vonatkozó minőségi előírások sokfélesége, a jelentéstételhez kapcsolódó adminisztratív terhek, a bejelentett információk általános jellege és időszerűtlensége, valamint a szennyezőanyag-jegyzékek frissítésének erőforrás- és időigényes folyamata. Ez a javaslat az említett hiányosságokat kívánja orvosolni. Emellett figyelembe veszi a vegyi anyagokra vonatkozó legrelevánsabb jogszabályok 2019. évi célravezetőségi vizsgálatának megállapításait 30 és a vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégiában tett kötelezettségvállalásokat. Mindenekelőtt a holisztikusabb (kombinált) monitoring felé tesz lépéseket a hatásalapú módszerek bevezetésével, és rendelkezéseket tartalmaz a veszély- és kockázatértékelés időszerűségének, hatékonyságának és koherenciájának javítására (például az adatmegosztás megkönnyítése és az „egy anyag, egy értékelés” megközelítés alkalmazása révén).

Célravezető szabályozás és egyszerűsítés (REFIT)

A hatásvizsgálat az egyszerűsítés és a terhek csökkentésének lehetőségeit vizsgálta. Egyes anyagoknak a felszíni vizekre vonatkozó szennyezőanyag-jegyzékből való törlése korlátozott mértékben csökkenti a terheket, csakúgy, mint a megfigyelési lista kétévente esedékes felülvizsgálatának háromévenkénti gyakoriságra történő módosítása. Ugyanez mondható el a felszíni és felszín alatti vizekre vonatkozó szennyezőanyag-jegyzékek felülvizsgálatáról, amelyre együttdöntési eljárás helyett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén kerül majd sor. A víz-keretirányelv és a környezetminőségi előírásokról szóló irányelv szerinti automatikus adatszolgáltatási mechanizmus létrehozása, valamint a víz-keretirányelv 15. cikkének (3) bekezdésében említett, az intézkedési programra vonatkozó időközi jelentés eltörlése csökkenteni fogja a tagállamok jelentéstételi terheit. A hatásalapú módszerekre vonatkozó meglévő iránymutatások javítása és a mikroműanyagok nyomon követésére szolgáló harmonizált módszertan kidolgozása egyszerűsíteni fogja a tagállamok munkáját ezeken a területeken.

A hatásvizsgálat kidolgozása során a Bizottság alkalmazta a kkv-tesztet az alapvető jellemzők tekintetében, és az eredmények nagyrészt a 6. szakaszban kerültek bemutatásra. A releváns szennyező anyagok előállításának és felhasználásának nagy része a kkv-khoz köthető. Meg kell jegyezni, hogy általában nem lehet pontosan meghatározni és számszerűsíteni a hatásokat, mivel azok a jogszabályi célkitűzések elérése érdekében hozott tagállami intézkedésektől függenek.

A Szabályozói Ellenőrzési Testület véleménye

A Szabályozói Ellenőrzési Testület 2022. június 24-én fenntartásokkal ugyan, de pozitív véleményt adott ki. Elsősorban az alábbi három szempont orvoslása érdekében kért módosításokat: 1. az alternatívák kialakítása, amely a Testület szerint túlságosan összetett és nem emeli ki egyértelműen a kulcsfontosságú szakpolitikai lehetőségeket; 2. a kkv-kra és a lakosságra gyakorolt hatások, amelyek nem minősültek kellőképpen megalapozottnak, a jelentés pedig nem terjedt ki annak értékelésére, hogy e hatások minként érinthetik az egyes tagállamokat; 3. a jelentés nem volt egyértelmű a várható hatások nagyságrendjét illetően, nem értékelte kritikusan a szemléltetés gyanánt bemutatott költség-haszon becslések helytállóságát és azok relevanciáját a kezdeményezés szempontjából, az alternatívák összehasonlítása pedig nem azok eredményessége, hatékonysága és koherenciája alapján történt.

A fenntartásokra válaszul a lehetséges alternatívák számának csökkentése és egyes alternatívák összevonása révén egyszerűsítették a szakpolitikai alternatívákat. A szövegtervezet további információkkal egészült ki a kkv-kra gyakorolt hatásokat, valamint a fogyasztói és tagállami érintettséget illetően. A költség-haszon adatok értelmezését pontosították annak érdekében, hogy azokat ne lehessen kizárólag e kezdeményezéshez kapcsolódónak tekinteni. Az „egy be, egy ki” elvre vonatkozó szöveg véglegesítésre került. Végezetül a szöveg kiegészült az alternatívák eredményességére, hatékonyságára és koherenciájára vonatkozó értékeléssel.

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

A belső szakértelmet a JRC biztosította, elsősorban a felszíni vizeket szennyező anyagok kiválasztása és a kapcsolódó környezetminőségi előírások meghatározása terén. Külső technikai szakértelmet – többek között a felszín alatti vizek szennyező anyagaival kapcsolatban – a vegyi anyagokkal és a felszín alatti vizekkel foglalkozó munkacsoportok szakértői nyújtottak. A bizottsági hatásvizsgálatot külső tanácsadók által készített tanulmány támasztotta alá, amely áttekintette több szakpolitikai alternatíva gazdasági, társadalmi és környezeti hatásait, figyelembe véve a meglévő és tervezett uniós szintű szakpolitikák várható hatásait és az érdekelt felektől származó észrevételeket. A JRC anyagdokumentációi, a felszín alatti vizekkel foglalkozó munkacsoport jelentései, a tanácsadók vizsgálati jelentése és az érdekelt felek munkaértekezleteiről készült jelentések elérhetők a CIRCABC-ben 31 .

•Hatásvizsgálat

A javasolt szakpolitikai csomag biztosítja, hogy a jogszabályi változások arányosak maradjanak, miközben a gazdasági, társadalmi és környezeti előnyök meghaladják a módosítás nyomán fellépő költségeket, és hogy a jogszabályok azokra a kérdésekre összpontosítsanak, amelyekkel a leghatékonyabban uniós szinten lehet foglalkozni.

E kezdeményezés járulékos költségeinek és mindenekelőtt előnyeinek számszerűsítése nehéz feladat, tekintettel arra, hogy bizonyos uniós szintű intézkedések esetében kölcsönhatás áll fenn más szakpolitikai kezdeményezésekkel (és ez a kezdeményezés azokra támaszkodik). Ezen túlmenően a tagállamok jórészt megválaszthatják, hogy milyen intézkedéseket hajtanak végre a megfelelés érdekében, így a költségek és az előnyök a nemzeti, illetve helyi körülményektől függően változnak.

A felszíni vizek esetében jelentős közvetlen költségek várhatók például az ibuprofén, a glifozát, a PFAS anyagok és a biszfenol-A elsőbbségi anyagok jegyzékébe való felvétele, valamint a többgyűrűs aromás szénhidrogénekre (PAH-ra), a higanyra és a nikkelre vonatkozó környezetminőségi előírások módosítása nyomán. Ez valószínűleg ipari termékfejlesztési költségeket eredményez, és helyettesítési költségekkel jár ezen anyagok felhasználói számára, beleértve a mezőgazdasági ágazatot is.

A felszín alatti vizekkel kapcsolatban a legjelentősebb költségek valószínűleg a PFAS anyagokra vonatkozó minőségi előírások bevezetéséből adódnak. A költségek kapcsolódhatnak a növényvédő szerek vagy ipari vegyi anyagok használatának korlátozásához, például a szennyezett szilárd szerves anyagok kezeléséhez és a fokozottabb szennyvízkezeléshez. Az előnyben részesített alternatíva szerinti digitalizáció, adminisztratív észszerűsítés és jobb kockázatkezelési lehetőségek költségei adminisztratív jellegűek, kezdetben uniós szinten jelentkeznének, és – az automatizált adattovábbítási mechanizmussal járó költségek kivételével – általában alacsonyak lennének. Tekintettel arra, hogy ugyanazzal az anyaggal több más uniós szakpolitika is foglalkozik, az így meglévő óhatatlan kölcsönhatások és szinergiák miatt a költségek nem tulajdoníthatók kizárólag ennek a kezdeményezésnek. A szennyezési költségeket főként az ipari kibocsátásokról szóló irányelv és a települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelv, a PFAS anyagokra – a nem helyettesíthető felhasználás kivételével – bevezetendő tilalom, a mikroműanyagokra vonatkozó, küszöbön álló kezdeményezés végrehajtása és egyebek révén lehet internalizálni. A települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelv felülvizsgálata például ösztönözni fogja a települési szennyvíztisztító telepek korszerűsítését, és kiterjesztett gyártói felelősséget vezet be a költségek fedezésére, ami jelentősen csökkenti majd a felszíni és a felszín alatti vizek mikroszennyezőanyag-terhelését.

•Alapjogok

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

•Magyarázó dokumentumok

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

(1)A 2000/60/EK irányelv módosításai

Az 1. cikk, a 7. cikk (2) bekezdése, a 11. cikk (3) bekezdésének k) pontja, a 4. cikk (1) bekezdése, valamint az V. melléklet (1.4.3., 2.3.2. és 2.4.5. pont) és a VII. melléklet (7.7. pont) a 16. és 17. cikk javasolt törlése miatt módosul (lásd alább).

A fogalommeghatározásokat tartalmazó 2. cikk „A felszíni víz jó kémiai állapota”, az „Elsőbbségi anyagok” és a „Környezetminőségi előírások” fogalommeghatározások aktualizálása, valamint az „Elsőbbségi veszélyes anyagok” és a „Vízgyűjtő-specifikus szennyező anyagok” fogalommeghatározásának bevezetése érdekében módosul. Ezekre a változtatásokra a következők céljából van szükség: 1. azon javaslat figyelembevétele, hogy a környezetminőségi előírások elfogadása a jelenlegi együttdöntési eljárás helyett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok alapján történjen; 2. a „kémiai állapot” fogalmának kiterjesztése a „vízgyűjtő-specifikus szennyező anyagokra” is, amelyek eddig az „ökológiai állapot” V. mellékletben szereplő meghatározásának részét képezték; 3. annak figyelembevétele, hogy az esetleges hatásalapú cselekvési küszöbértékek a jövőben a „környezetminőségi előírások” fogalommeghatározásának részét képezik.

A vízgyűjtő kerületeken belüli közigazgatási koordinációról szóló 3. cikk módosításának célja egy arra vonatkozó előírás bevezetése, amelynek értelmében rendkívüli természeti körülmények vagy vis maior – különösen szélsőséges árvizek, elhúzódó aszályok vagy jelentős szennyezési események – esetén a folyó alsó szakaszán fekvő tagállamok területén található potenciálisan érintett víztestek tekintetében illetékes hatóságok figyelmeztessék egymást és működjenek együtt a károk minimalizálása és a következmények kezelése érdekében.

A 16. cikk törlése miatt indokolt, fent említett kiigazítás mellett a célkitűzésekről szóló 4. cikk módosítása annak biztosítására irányul, hogy az a) pont iv. alpontja kifejezett kötelezettséget írjon elő a tagállamok számára, hogy az elsőbbségi anyagokból származó szennyezés mellett fokozatosan csökkentsék a vízgyűjtő-specifikus szennyező anyagokból származó szennyezést is.

A 8. cikk vízállapot-elemzési és -megfigyelési módszerekről szóló (3) bekezdésére irányuló módosítás célja, hogy a bizottsági eljárásrendet összhangba hozza a Lisszaboni Szerződéssel és ennek megfelelően az eddigi „ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás” helyébe a 21. cikkben meghatározott „vizsgálóbizottsági eljárás” lépjen. Emellett e bekezdés egy új felhatalmazással egészül ki annak érdekében, hogy végrehajtási jogi aktusokat lehessen elfogadni azon új kötelezettségekkel kapcsolatos további részletek meghatározására, amelyek értelmében a monitoringadatokat az EEA rendelkezésére kell bocsátani, az állapotadatokat pedig rendszeresebb időközönként kell elérhetővé tenni, összhangban az újonnan beillesztésre kerülő (4) és (5) bekezdéssel. Ezek a módosítások teljes mértékben összhangban vannak a 2007/2/EK irányelv (INSPIRE) szerinti meglévő kötelezettségekkel, amelyek szerint a tagállamoknak nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenniük a téradatkészleteket, többek között a környezetvédelmi megfigyelő létesítmények elhelyezkedésére és működésére, a releváns kibocsátásmérésekre és a környezeti elemek (levegő, víz, talaj) állapotára vonatkozóan. Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében tovább kell egyszerűsíteni az adatterjesztést is, összhangban az EU digitális stratégiájával, a nyílt hozzáférésű adatokról szóló (EU) 2019/1024 irányelvvel és a vegyi anyagokra vonatkozó fenntartható stratégia szerinti „egy anyag, egy értékelés” megközelítéssel.

A pontszerű és a diffúz forrásokra vonatkozó kombinált megközelítésről szóló 10. cikk annak érdekében módosul, hogy aktualizálni lehessen a pontszerű és a diffúz szennyezéssel foglalkozó különböző irányelvekre való hivatkozásokat (azok hatályon kívül helyezését és helyettesítését követően).

A tagállamok által nem kezelhető kérdésekről szóló 12. cikk a tagállamok közötti együttműködési eljárás megerősítése és formalizálása érdekében módosul.

A 15. cikk (3) bekezdését, amely az intézkedési programok tekintetében elért haladást háromévente bemutató közbenső jelentéstételről rendelkezik, el kell hagyni, mivel az ezzel járó adminisztratív teher a végrehajtás jobb ellenőrzése és irányítása biztosította előnyökhöz képest aránytalannak tekinthető.

A 16. és a 17. cikket, amelyek értelmében a Bizottságnak jogalkotási javaslatokat kellett kidolgoznia a felszíni és a felszín alatti víztestekre vonatkozó környezetminőségi előírások jegyzékbe vételére és meghatározására, el kell hagyni, mivel e cikkek elavulttá váltak.

A 18. cikk (2) bekezdésének e) pontja a 16. cikk javasolt törlésére, a 18. cikk (4) bekezdése pedig a 15. cikk (3) bekezdésének javasolt törlésére tekintettel módosul.

A technikai kiigazításokról szóló 20. cikk a következők érdekében módosul: 1. az I. és a III. melléklet kiigazítására jelenleg szolgáló, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás felváltása felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra vonatkozó eljárással; 2. a II. és V. melléklet végrehajtásáról szóló iránymutatások elfogadására, valamint az adattovábbítás és -feldolgozás formátumának meghatározására jelenleg szolgáló, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás felváltása vizsgálóbizottsági eljárással.

Az új 20a. cikk a Lisszaboni Szerződéssel összhangban bevezeti a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó eljárással kapcsolatos rendelkezéseket.

A bizottsági eljárásról szóló 21. cikk módosításának célja, hogy az eddigi „komitológiai határozatra” való hivatkozást a jelenleg alkalmazandó „bizottsági eljárásrendről szóló rendeletre” való hivatkozással váltsa fel.

A hatályon kívül helyezésekről és átmeneti rendelkezésekről szóló 22. cikk a hivatkozások aktualizálása érdekében módosul, figyelembe véve a 2000/60/EK és a 2008/105/EK irányelv vonatkozó mellékleteinek javasolt módosításait.

A 16. cikk törlése révén indokolt, fent említett kiigazítások mellett az V. melléklet a következők érdekében módosul: 1. a vízgyűjtő-specifikus szennyező anyagok törlése az ökológiai állapot fogalommeghatározásából és felvételük a kémiai állapot fogalommeghatározásába annak biztosítására, hogy az elsőbbségi anyagok és a vízgyűjtő-specifikus szennyező anyagok nyomon követésére ne csak vízbe történő kibocsátás, hanem légköri lerakódás esetén is sor kerüljön; 2. a Bizottság felhatalmazása az interkalibrációs eljárás eredményeinek felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén történő elfogadására; 3. annak lehetővé tétele a tagállamok számára, hogy új monitoringtechnikákat alkalmazzanak, ideértve a Föld-megfigyelést és a távérzékelést is.

A fő szennyező anyagok nem kimerítő felsorolását tartalmazó VIII. melléklet a mikroműanyagok és az antimikrobiális rezisztenciagének felvétele érdekében módosul.

A X. mellékletet el kell hagyni, mivel az abban szereplő jegyzék helyébe a 2008/105/EK irányelv I. mellékletének A. részében szereplő jegyzék lép.

(2)A felszín alatti vizekről szóló 2006/118/EK irányelv módosításai

A cím módosítása egyértelművé teszi, hogy ez az irányelv csak a szennyezésre vonatkozik, a felszín alatti vizek mennyiségi állapotára nem.

Az irányelv célkitűzését ismertető 1. cikk a víz-keretirányelv 17. cikkére való hivatkozás törlése érdekében módosul, amely a felszín alatti vizekről szóló irányelv elfogadásának alapját képezte, ezért elavulttá vált.

A fogalommeghatározásokat tartalmazó 2. cikk úgy módosul, hogy a tagállamok által megállapított küszöbértékek mellett tartalmazza az uniós szintű küszöbértékek meghatározását is.

A felszín alatti vizek kémiai állapotának megítélésére szolgáló kritériumokról szóló 3. cikk az „uniós szinten meghatározott küszöbértékek” új fogalommeghatározásának figyelembevétele érdekében módosul.

A felszín alatti vizek kémiai állapotának meghatározására szolgáló eljárást ismertető 4. cikk a 3. cikk kapcsán említettek miatt módosul.

A szöveg egy új 6a. cikkel egészül ki, amely kötelezővé teszi a felszín alatti víztestekre vonatkozó „megfigyelésilista-mechanizmust”, összhangban a környezetminőségi előírásokról szóló irányelv 8b. cikkében foglalt rendelkezéssel. Ez a mechanizmus tulajdonképpen egy hároméves folyamatot alakít ki, amelynek során a Bizottság az ECHA közreműködésével és a tagállamokkal szoros konzultációt folytatva rangsorolja a felszín alatti vizekben nyomon követendő anyagokat. Az így kapott információk beépülnek majd az I. mellékletbe foglalandó minőségi előírások hatévente sorra kerülő felülvizsgálatába. A rendelkezés kötelezettséget állapít meg továbbá az ECHA számára arra vonatkozóan, hogy tegye nyilvánosan hozzáférhetővé a megfigyelési listával kapcsolatban készített tudományos jelentéseket.

A technikai kiigazításokról szóló 8. cikk a következők érdekében módosul: 1. a végrehajtási aktusokra vonatkozó eljárás felváltása felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal a II. melléklet A. és C. részének, valamint a III. és IV. mellékletnek a tudományos és műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítása céljából; 2. a Bizottság felhatalmazása arra, hogy az I. mellékletet a felszín alatti vizeket szennyező új anyagokkal egészítse ki és meghatározza a hozzájuk tartozó új, uniós szintű minőségi előírásokat, valamint hogy a II. melléklet B. részét olyan szennyező anyagokkal egészítse ki, amelyek tekintetében a tagállamoknak mérlegelniük kell nemzeti szintű küszöbértékek megállapítását; 3. a Bizottság felhatalmazása arra, hogy az emberi egészség és a környezetvédelem szintjének növelése és az összehangoltabb végrehajtás érdekében szükség esetén akár olyan szennyező anyagok vagy azok csoportjai esetében is uniós szintű küszöbértékeket állapítson meg, amelyek nem minősülnek az EU egészére nézve aggodalomra okot adó anyagnak; 4. annak egyértelművé tétele, hogy az ECHA-ra központi szerep hárul ebben a folyamatban, valamint hogy köteles nyilvánosan hozzáférhetővé tenni az esetleges módosításokkal összefüggő tudományos jelentéseket.

Az újonnan beillesztett 8a. cikk célja a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó eljárással kapcsolatos rendelkezések bevezetése a Lisszaboni Szerződéssel összhangban.

A bizottsági eljárásról szóló 9. cikk annak érdekében módosul, hogy az eddigi „komitológiai határozat” kifejezést az újabb keletű „bizottsági eljárásrendről szóló rendelet” kifejezés váltsa fel.

Az I. és a II. melléklet együttdöntési eljárással történő felülvizsgálatáról szóló 10. cikket el kell hagyni a 8. és a 8a. cikkben a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra vonatkozóan meghatározott új eljárásra tekintettel.

A felszín alatti vízre vonatkozó uniós szintű minőségi előírásokról szóló I. melléklet új szennyező anyagokkal, valamint egyes poli- és perfluorozott alkilátokra (PFAS), gyógyszerekre és nem releváns növényvédőszer-metabolitokra vonatkozó kapcsolódó minőségi előírásokkal egészül ki.

A felszín alatti vizek szennyező anyagaira vonatkozó nemzeti szintű küszöbértékekről szóló II. melléklet a következők érdekében módosul: 1. a primidon gyógyszeripari anyag felvétele azon szintetikus anyagok jegyzékébe, amelyek tekintetében a tagállamoknak mérlegelniük kell nemzeti szintű küszöbértékek megállapítását; 2. annak egyértelművé tétele, hogy a B. és a C. rész kizárólag a küszöbértékek nemzeti szintű meghatározásának mechanizmusára vonatkozik; 3. annak biztosítása, hogy a tagállamok tájékoztatást nyújtsanak az ECHA-nak, lehetővé téve számára az információk nyilvánosan hozzáférhetővé tételét; valamint 4. a szöveg kiegészítése egy új D. résszel a „triklór-etilén és tetraklór-etilén összege” anyagcsoportra vonatkozó harmonizált küszöbértékek beillesztése céljából.

A felszín alatti vizek kémiai állapotának meghatározásáról szóló III. melléklet, valamint a jelentős és tartósan emelkedő tendenciák azonosításáról és megfordításáról szóló IV. melléklet az „uniós szinten meghatározott küszöbértékek” új koncepciójának figyelembevétele érdekében módosul.

(3)A környezetminőségi előírásokról szóló 2008/105/EK irányelv módosításai

A cím módosítása egyértelművé teszi, hogy az irányelv a felszíni vizeket érintő szennyezésre vonatkozik.

A környezetminőségi előírásokról szóló 3. cikk az új és felülvizsgált környezetminőségi előírások alkalmazási kezdőnapjának pontosítása érdekében módosul. A (2) bekezdés szerinti biótamonitoringra, valamint a (6) bekezdés szerinti hosszú távú tendenciaelemzésre vonatkozó kötelezettségek is egyszerűsödnek azáltal, hogy alkalmazási körüket pontosítja a melléklet. A (7) bekezdést el kell hagyni tekintettel arra, hogy a javaslat az elsőbbségi anyagok jegyzékének módosítása tekintetében az együttdöntési eljárás felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal való felváltását szorgalmazza.

A kibocsátások nyilvántartásáról szóló 5. cikk annak érdekében módosul, hogy egyszerűsödjön a jelentéstételi kötelezettség, és az lehetőség szerint összhangban legyen a nagy ipari létesítmények kibocsátásaira vonatkozó (jelenleg felülvizsgálat alatt álló) uniós jogszabályokkal, továbbá hogy lehetővé váljon az ipari kibocsátások portáljára történő egyszerűsített jelentéstétel, amelynek részleteit egy jövőbeli végrehajtási jogi aktusban kell meghatározni. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek keretében történő jelentéstétel ezért a továbbiakban csak a diffúz kibocsátásokra vonatkozik.

A vegyi anyagokra vonatkozó különböző uniós jogszabályok koordinációjáról szóló 7a. cikk módosításának célja a gyógyszerekről szóló uniós jogszabályokra való hivatkozás beillesztése, és annak a javaslatnak a figyelembevétele, hogy a környezetminőségi előírások aktualizálása, illetve új előírások meghatározása együttdöntési eljárás helyett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok alapján történjen.

A 8. cikk a következők érdekében módosul: 1. az Európai Bizottság felhatalmazása arra, hogy hatévente felülvizsgálja az I. mellékletet abból a célból, hogy az ECHA észrevételei alapján mérlegelni lehessen új elsőbbségi anyagok és a kapcsolódó környezetminőségi előírások jegyzékbe vételét; 2. a Bizottság felhatalmazása arra, hogy rendszeresen felülvizsgálja a vízgyűjtő-specifikus szennyezőanyag-kategóriák jegyzékét, mely anyagok mostantól az új II. melléklet B. részében szerepelnek (ebből a célból a szóban forgó II. melléklet a víz-keretirányelv 1.2.6. pontjának és VIII. mellékletének helyébe lép, amelyek ennek megfelelően módosulnak azért, hogy a vízgyűjtő-specifikus szennyező anyagok az ökológiai állapot fogalommeghatározása helyett a kémiai állapotra alkalmazandó szabályok között szerepeljenek); 3. a Bizottság felhatalmazása arra, hogy szükség esetén uniós szintű környezetminőségi előírásokat fogadjon el a vízgyűjtő-specifikus szennyező anyagokra vonatkozóan, és ezeket felvegye a II. melléklet C. részébe (a javaslat a C. részben négy olyan elsőbbségi anyagot sorol fel, amelyek korábban az I. mellékletben szerepeltek, de amelyeket töröltek a jegyzékből, mivel azok már nem minősülnek az EU egészére nézve aggodalomra okot adó anyagnak); 4. annak egyértelművé tétele, hogy az ECHA-nak – a tagállamokkal és az érdekelt felekkel szoros együttműködésben – központi szerepet kell játszania a környezetminőségi előírások kidolgozásában, valamint hogy köteles nyilvánosan hozzáférhetővé tenni a mellékletek módosításával összefüggő tudományos jelentéseket.

A 8a. cikk a következők érdekében módosul: 1. a mindenütt előforduló PBT anyagok kémiai állapotára vonatkozó tagállami jelentéstétel egyszerűsítése azáltal, hogy az általános kémiai állapottól elkülönítve lehet feltüntetni őket; 2. egyes anyagok esetében kevésbé intenzív monitoring lehetővé tétele a tagállamok számára; 3. előírás a tagállamok számára, hogy hatásalapú monitoringot végezzenek az ösztrogén hormonok víztestekben való jelenlétének értékelésére, tekintettel a hatásalapú cselekvési küszöbértékek lehetséges jövőbeli meghatározására.

A 8b. cikk a következők érdekében módosul: 1. a megfigyelésilista-mechanizmus monitoringjának és felülvizsgálati ciklusának javítása azáltal, hogy hároméves ciklus kerül megállapításra a jelenlegi kétéves ciklus helyett. Ez és az ellenőrzési ciklus 12 hónapról 24 hónapra történő javasolt meghosszabbítása több időt hagy az adatok feldolgozására a lista felülvizsgálata előtt, hogy így jobban figyelembe lehessen venni a szezonális kibocsátási profilú szennyező anyagok (pl. növényvédő szerek/biocidok) váltakozó gyakoriságát; 2. a mikroműanyagok és egyes antimikrobiális rezisztenciagének felvételének lehetővé tétele a következő megfigyelési listára, feltéve, hogy az ECHA észrevételei alapján megfelelő monitoring- és elemzési módszerek kerülnek meghatározásra.

Az új 8d. cikk előírja a tagállamok számára, hogy az új II. melléklet A. részében felsorolt vízgyűjtő-specifikus szennyező anyagokra vonatkozóan környezetminőségi előírásokat határozzanak meg. Ez a víz-keretirányelv V. mellékletének 1.2.6. pontjában jelenleg megfogalmazott kötelezettség helyébe lép, összhangban azzal a javaslattal, hogy a vízgyűjtő-specifikus szennyező anyagok a felszíni víztestek kémiai állapota, nem pedig ökológiai állapota értékelésének részét képezzék. A rendelkezés célja továbbá annak biztosítása, hogy amennyiben bizonyos vízgyűjtő-specifikus szennyező anyagok tekintetében uniós szintű környezetminőségi előírások kerültek megállapításra, azok elsőbbséget élvezzenek a nemzeti szinten meghatározott környezetminőségi előírásokkal szemben. Végezetül a módosítás az ECHA tájékoztatására kötelezi a tagállamokat, hogy az az átláthatóság és a szinergiák növelése érdekében közzétehesse a szennyező anyagok jegyzékbe vételére és/vagy a környezetminőségi előírások meghatározására vonatkozó szándékokat.

A 10. cikket, amely kimondja, hogy a víz-keretirányelv X. mellékletének helyébe a 2008/105/EK irányelv II. mellékletében foglalt szöveg lép, el kell hagyni, mivel a 2008/105/EK irányelv II. mellékletét is el kell hagyni, a X. mellékletet pedig az elsőbbségi anyagok jegyzékének kiigazítására és a hozzájuk tartozó környezetminőségi előírások meghatározására szolgáló, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra vonatkozó eljárás 2008/105/EK irányelvbe történő beillesztése nyomán kell elhagyni.

Az I. melléklet címe az „egyéb szennyező anyagok” szövegrész törlése érdekében módosul, amely elavulttá vált, hiszen olyan anyagokra vonatkozik, amelyek a környezetminőségi előírásokról szóló irányelv elfogadása előtt más jogszabályok hatálya alá tartoztak; nem indokolt többé különbséget tenni az elsőbbségi anyagok és az „egyéb szennyező anyagok” között. Az egyes anyagokat és a hozzájuk tartozó környezetminőségi előírásokat felsoroló A. rész helyébe egy új melléklet lép, amelyben az elsőbbségi anyagok jegyzéke további 23 anyaggal, köztük gyógyszerekkel, ipari anyagokkal, növényvédő szerekkel és fémekkel egészül ki. A melléklet megjelöli továbbá a veszélyes anyagokat, a mindenütt előforduló PBT-ket, valamint azokat, amelyek hosszú távú tendenciaértékelést igényelnek.

A szöveg egy új II. melléklettel egészül ki, amely az A. részben azon vízgyűjtő-specifikus szennyező anyagok nem kimerítő felsorolását tartalmazza, amelyekre vonatkozóan a tagállamoknak fontolóra kell venniük környezetminőségi előírások meghatározását és alkalmazását, ha azok aggodalomra adnak okot. A B. rész tartalmazza az általános elveket és a releváns iránymutatásokat, míg a C. rész a vízgyűjtő-specifikus szennyező anyagokra vonatkozó harmonizált környezetminőségi előírások adattárát tartalmazza. Ez utóbbi felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén kiigazításra kerül a jövőben. E jogi aktusok révén a Bizottság – amennyiben a környezet megfelelő és harmonizált védelmének biztosításához szükséges – harmonizált környezetminőségi előírásokat fog megállapítani bizonyos egyéb vízgyűjtő-specifikus szennyező anyagokra vonatkozóan, még az olyan szennyező anyagok esetében is, amelyek az EU egészére nézve nem vagy még nem minősülnek aggodalomra okot adónak.

2022/0344 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2000/60/EK irányelv, a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről szóló 2006/118/EK irányelv és a vízpolitika területén a környezetminőségi előírásokról szóló 2008/105/EK irányelv módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 192. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 33 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 34 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)A felszíni és felszín alatti vizek kémiai anyagokkal történő szennyezése olyan hatásokkal fenyegeti a vízi környezetet, mint a vízi szervezetekre jelentett akut és krónikus toxicitás, a szennyező anyagok ökoszisztémában való felhalmozódása, valamint az élőhelyek pusztulása és a biológiai sokféleség csökkenése; mindemellett veszélyt jelent az emberi egészségre is. Környezetminőségi előírások meghatározásával elő lehet segíteni a toxikus anyagoktól mentes környezet megteremteni kívánó szennyezőanyag-mentességi célkitűzés teljesítését.

(2)Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 191. cikke (2) bekezdésének második mondata alapján az Unió környezetvédelmi politikájának az elővigyázatosság és a megelőzés elvein, a környezeti károk elsődlegesen a forrásuknál történő elhárításának elvén, valamint a „szennyező fizet” elvén kell alapulnia.

(3)Az európai zöld megállapodás 35 az Unió arra irányuló stratégiája, hogy 2050-re klímasemleges, tiszta és körforgásos gazdaságot biztosítson, optimalizálva az erőforrás-gazdálkodást, ugyanakkor minimálisra csökkentve a szennyezést. A vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégia 36 és a szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv 37 kifejezetten az európai zöld megállapodás környezetszennyezési aspektusaival foglalkozik. A különleges jelentőséggel bíró és kapcsoló egyéb szakpolitikák közé tartozik a 2018. évi, műanyagokkal kapcsolatos uniós stratégia 38 , a 2021. évi európai gyógyszerstratégia 39 , a biodiverzitási stratégia 40 , a „termelőtől a fogyasztóig” stratégia 41 , a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó uniós talajvédelmi stratégia 42 , az EU digitális stratégiája 43 és az EU adatstratégiája 44 .

(4)A 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 45 keretet hoz létre a szárazföldi felszíni vizek, az átmeneti vizek, a parti tengervizek és felszín alatti vizek védelmére. E keret részét képezi azoknak az elsőbbségi anyagoknak a meghatározása, amelyek a vízi környezetre vagy azon keresztül uniós szinten jelentős kockázatot jelentenek. A 2008/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 46 uniós szintű környezetminőségi előírásokat állapít meg a 2000/60/EK irányelv X. mellékletében felsorolt 45 elsőbbségi anyagra és további nyolc olyan szennyező anyagra vonatkozóan, amelyeket a 2455/2001/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 47 már az említett X. melléklet alkalmazása előtt uniós szinten szabályozott. A 2006/118/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 48 meghatározza a felszín alatti vizekre vonatkozó uniós szintű minőségi előírásokat a nitrátokra és a növényvédő szerek hatóanyagaira vonatkozóan, valamint azokat a kritériumokat, amelyek alapján a felszín alatti vizek egyéb szennyező anyagaira vonatkozó nemzeti szintű küszöbértékeket kell megállapítani. Meghatározza továbbá annak a 12 szennyező anyagnak a minimumlistáját – a hozzájuk tartozó indikátorokkal együtt –, amelyek tekintetében a tagállamoknak mérlegelniük kell nemzeti szintű küszöbértékek megállapítását. A felszín alatti vizekre vonatkozó minőségi előírásokat a 2006/118/EK irányelv I. melléklete tartalmazza.

(5)Az egyes anyagok az általuk az emberekre és a vízi környezetre jelentett kockázat értékelése alapján vagy a 2000/60/EK irányelv X. mellékletébe vagy a 2006/118/EK irányelv I., illetve II. mellékletébe kerülnek felvételre. Az értékelés kulcsfontosságú szempontjai a következők: az anyagok környezeti koncentrációjának ismerete, többek között a megfigyelési listán alapuló monitoring során szerzett információk, valamint az anyagok (öko)toxikológiájára, perzisztens és bioakkumulatív jellegére, rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító hatására és endokrin károsító képességére vonatkozó ismeretek.

(6)A Bizottság a 2000/60/EK irányelv 16. cikkének (4) bekezdésével és a 2008/105/EK irányelv 8. cikkével összhangban elvégezte a 2000/60/EK irányelv X. mellékletében szereplő elsőbbségi anyagok jegyzékének felülvizsgálatát, valamint a 2006/118/EK irányelv 10. cikkével összhangban az ugyanezen irányelv I. és II. mellékletében felsorolt anyagok felülvizsgálatát, és az újabb tudományos ismeretek fényében arra a következtetésre jutott, hogy helyénvaló módosítani ezeket a jegyzékeket új anyagok hozzáadásával, az újonnan hozzáadott anyagokra alkalmazandó környezetminőségi előírások vagy a felszín alatti vizekre vonatkozó minőségi előírások meghatározásával, az egyes meglévő anyagokra vonatkozó környezetminőségi előírások tudományos fejlődéssel összhangban történő felülvizsgálatával, valamint egyes meglévő és újonnan hozzáadott anyagok esetében a biótára vonatkozó környezetminőségi előírások meghatározásával. A felülvizsgálat feltárta, hogy mely további anyagok kapcsán valószínűsíthető az üledékben, illetve a biótában való felhalmozódás, és a Bizottság egyértelművé tette, hogy az ilyen anyagok tendenciaelemzését az üledékben vagy a biótában kell végezni. A kérdéses anyagok jegyzékeinek felülvizsgálatát a bizottsági szolgálatok, a tagállamok, az érdekelt felek csoportjainak, valamint az Egészségügyi, Környezeti és Újonnan Felmerülő Kockázatok Tudományos Bizottságának szakértőivel folytatott, széles körű konzultáció segítette.

(7)A legtöbb szennyező anyag hatékony kezelése forráskorlátozási és folyamatvégi intézkedések együttes alkalmazását teszi szükségessé a teljes életciklus során, ideértve adott esetben a kémiai tervezést, az engedélyezést vagy jóváhagyást, a gyártás és a használat vagy más folyamatok során történő kibocsátások ellenőrzését, valamint a hulladékkezelést. A víztestekre vonatkozó új vagy szigorúbb minőségi előírások megállapítása ezért kiegészít más olyan uniós jogszabályokat – és összhangban van velük –, amelyek egy vagy több szakaszban kezelik, illetve kezelni képesek a szennyezés problémáját, úgy mint az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 49 , az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 50 , az 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 51 , az (EU) 2019/6 európai parlamenti és tanácsi rendelet 52 , a 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 53 , a 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 54 , a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 55 és a 91/271/EGK tanácsi irányelv 56 .

(8)Az újabb tudományos ismeretek rámutatnak, hogy a már szabályozás alatt álló anyagokon kívül számos más szennyező anyag is jelentős kockázatot jelent a víztestekre nézve. A felszín alatti vizekben a per- és polifluor-alkil anyagok (PFAS) és a gyógyszerek önkéntes monitoringja különleges problémát tárt fel. Az Unió területén található mérési pontok több mint 70 %-ánál ki lehetett mutatni PFAS anyagok jelenlétét a felszín alatti vizekben, és a mért érték sok helyen egyértelműen túllépte a meglévő nemzeti szintű küszöbértékeket; a gyógyszeripari anyagok szintén gyakran előfordulnak a vízben. A felszíni vizek esetében a perfluoroktán-szulfonsav és származékai már szerepelnek az elsőbbségi anyagok között, de más PFAS anyagok is kockázatosnak minősültek. A 2008/105/EK irányelv 8b. cikke szerinti, megfigyelési listán alapuló monitoring megerősítette, hogy számos gyógyszeripari anyag kockázatot jelent a felszíni vizekben, amelyeket ezért fel kell venni az elsőbbségi anyagok jegyzékébe.

(9)A 2000/60/EK irányelv előírja a tagállamok számára, hogy kijelöljék és megfigyeljék az emberi fogyasztásra szánt víz kivételére használt víztesteket, valamint hogy megtegyék a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az említett víztestek minőségének romlása és csökkenjen az emberi fogyasztásra alkalmas víz kitermelése során szükséges vízkezelés mértéke. Ebben az összefüggésben a mikroműanyagok potenciális kockázatot jelentenek az emberi egészségre, de több monitoringadatra van szükség annak megerősítéséhez, hogy környezetminőségi előírásokat kell megállapítani a felszíni és felszín alatti vizekben található mikroműanyagokra vonatkozóan. A mikroműanyagokat ezért fel kell venni a felszíni és felszín alatti vizek megfigyelési listáira, és nyomon kell követni őket, amint a Bizottság meghatározta a megfelelő monitoringmódszereket. Figyelembe kell venni e tekintetben az ivóvízben található mikroműanyagokból eredő kockázatok monitoringjára és értékelésére szolgáló, az (EU) 2020/2184 európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján kidolgozott módszereket 57 .

(10)Aggályok merültek fel az antimikrobiális szerekkel szemben rezisztens mikroorganizmusok és az antimikrobiális rezisztenciagének vízi környezetben való jelenlétéből eredő antimikrobiális rezisztencia kialakulásának kockázatával kapcsolatban, az eddig elvégzett monitoring pedig nem elegendő. A releváns antimikrobiális rezisztenciagéneket szintén fel kell venni a felszíni és a felszín alatti vizek megfigyelési listáira, és a megfelelő monitoringmódszerek kifejlesztését követően nyomon kell követni őket. Ez összhangban van az antimikrobiális rezisztencia leküzdésére irányuló, a Bizottság által 2017 júniusában elfogadott cselekvési tervvel, valamint az európai gyógyszerstratégiával, amely szintén foglalkozik ezzel a problémával.

(11)Tekintettel a keverékek relevanciájának növekvő felismerésére, és ennek megfelelően a hatásalapú monitoring fontosságára a kémiai állapot meghatározása szempontjából, valamint figyelembe véve, hogy az ösztrogénhatású anyagok esetében már léteznek kellően megbízható, hatásalapú monitoringmódszerek, a tagállamoknak legalább két éven keresztül ezeket a módszereket alkalmazva kell értékelniük a felszíni vizekben található ösztrogénhatású anyagok kumulatív hatásait. Ez lehetővé teszi a hatásalapú eredmények és a 2008/105/EK irányelv I. mellékletében felsorolt három ösztrogénhatású anyag monitoringját szolgáló hagyományos módszerek alkalmazásával kapott eredmények összehasonlítását. Ez az összehasonlítás pedig annak értékelésére szolgál majd, hogy a hatásalapú monitoringmódszerek megbízható szűrőmódszerekként alkalmazhatók-e. E szűrőmódszerek alkalmazásának előnye az lenne, hogy le lehetne fedni valamennyi, hasonló ösztrogénhatású anyagot, így a monitoring nem kizárólag a 2008/105/EK irányelv I. mellékletében felsorolt anyagokra terjedne ki. A környezetminőségi előírás 2000/60/EK irányelvben szereplő fogalommeghatározását módosítani kell annak érdekében, hogy az a jövőben a hatásalapú monitoring során kapott eredmények értékelése céljából esetlegesen meghatározott cselekvési küszöbértékekre is kiterjedhessen.

(12)Az uniós vízügyi jogszabályok értékelése 58 (a továbbiakban: az értékelés) arra a következtetésre jutott, hogy fel lehetne gyorsítani a felszíni és a felszín alatti vizeket szennyező anyagok azonosításának és jegyzékbe vételének, valamint a vonatkozó minőségi előírások új tudományos ismeretek fényében történő meghatározásának, illetve felülvizsgálatának folyamatát. Ha a 2000/60/EK irányelv 16. és 17. cikkében, valamint a 2006/118/EK irányelv 10. cikkében jelenleg előírt rendes jogalkotási eljárás követése helyett ezeket a feladatokat a Bizottság látná el, javítani lehetne a felszíni és a felszín alatti vizek megfigyelési listáján alapuló mechanizmusok működését – különösen ami a jegyzékbe vétel, a monitoring és az eredmények értékelésének időzítését és sorrendjét illeti –, meg lehetne erősíteni a megfigyelésilista-mechanizmus és a szennyező anyagok jegyzékének felülvizsgálata közötti kapcsolatokat, a szennyező anyagok jegyzékeit pedig gyorsabban hozzá lehetne igazítani a tudományos fejlődéshez. Ezért, valamint tekintettel arra, hogy az új tudományos és műszaki ismeretek fényében haladéktalanul módosítani kell a szennyező anyagok jegyzékeit és a hozzájuk tartozó környezetminőségi előírásokat, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa a 2008/105/EK irányelv I. mellékletét az említett melléklet A. részében meghatározott elsőbbségi anyagok jegyzéke és a hozzájuk tartozó környezetminőségi előírások tekintetében, valamint hogy módosítsa a 2006/118/EK irányelv I. mellékletét a felszín alatti vizek szennyező anyagainak jegyzéke és az említett mellékletben foglalt minőségi előírások tekintetében. Ebben az összefüggésben a Bizottságnak figyelembe kell vennie a felszíni és a felszín alatti vizek megfigyelési listáin szereplő anyagok monitoringjának eredményeit. Következésképpen a 2000/60/EK irányelv 16. és 17. cikkét, X. mellékletét, valamint a 2006/118/EK irányelv 10. cikkét el kell hagyni.

(13)Az értékelés azt is megállapította, hogy túl nagy eltérések vannak a tagállamok között a vízgyűjtő-specifikus szennyező anyagokra, illetve a felszín alatti vizekre vonatkozóan nemzeti szinten meghatározott minőségi előírások és küszöbértékek tekintetében. Eddig a 2000/60/EK irányelv alapján elsőbbségi anyagként nem azonosított vízgyűjtő-specifikus szennyező anyagok nemzeti környezetminőségi előírások hatálya alá tartoztak, és azokat a felszíni vizek ökológiai állapotának értékelését alátámasztó fizikai-kémiai minőségi elemként vették figyelembe. A felszín alatti vizeket illetően a tagállamok egyedi küszöbértékeket állapíthattak meg még a szintetikus anyagokra vonatkozóan is. Ez a rugalmasság azonban ahhoz vezetett, hogy nem sikerült optimális eredményeket elérni sem a víztestek állapotának tagállamok közötti összehasonlíthatósága, sem a környezetvédelem tekintetében. Ezért rendelkezni kell egy olyan eljárásról, amely lehetővé teszi, hogy uniós szintű megállapodás szülessen a nemzeti szinten aggodalomra okot adó anyagokra alkalmazandó környezetminőségi előírásokról és küszöbértékekről, továbbá létre kell hozni az alkalmazandó környezetminőségi előírások és küszöbértékek adattárát.

(14)Ezenkívül a vízgyűjtő-specifikus szennyező anyagoknak a felszíni vizek kémiai állapotának fogalommeghatározásába történő integrálása összehangoltabb, koherensebb és átláthatóbb megközelítést biztosít a felszíni víztestek kémiai állapotának monitorozása és értékelése, valamint a nyilvánosság ezzel kapcsolatos tájékoztatása tekintetében. Emellett célzottabb megközelítést tesz lehetővé a „vegyi anyagokkal összefüggő” kérdések holisztikusabb, eredményesebb és hatékonyabb kezelését célzó intézkedések meghatározásához és végrehajtásához. Ezért az „ökológiai állapot” és a „kémiai állapot” fogalommeghatározását módosítani kell, és a „kémiai állapot” hatályát ki kell terjeszteni a vízgyűjtő-specifikus szennyező anyagokra is, amelyek eddig a 2000/60/EK irányelv V. mellékletében az „ökológiai állapot” fogalommeghatározásának részeként szerepeltek. Következésképpen a vízgyűjtő-specifikus szennyező anyagokra vonatkozóan meghatározandó környezetminőségi előírásokat és a kapcsolódó eljárásokat bele kell foglalni a 2008/105/EK irányelvbe.

(15)A harmonizált megközelítés és az Unión belüli egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa a 2006/118/EK irányelv II. mellékletének B. részét azon szennyező anyagok jegyzékének kiigazítása révén, amelyek tekintetében a tagállamoknak mérlegelniük kell nemzeti szintű küszöbértékek megállapítását.

(16)Tekintettel arra, hogy mielőbb alkalmazkodni kell a tudományos és műszaki ismeretekhez, valamint hogy harmonizált megközelítést és egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítani az Unión belül a vízgyűjtő-specifikus szennyező anyagok tekintetében, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy kiigazítsa a 2008/105/EK irányelv II. mellékletét az említett melléklet A. részében meghatározott szennyezőanyag-kategóriák jegyzéke tekintetében, valamint hogy kiigazítsa a II. melléklet C. részét a vízgyűjtő-specifikus szennyező anyagokra vagy azok csoportjaira vonatkozó harmonizált környezetminőségi előírások tekintetében. A tagállamoknak ezeket a harmonizált környezetminőségi előírásokat kell alkalmazniuk a felszíni víztestek állapotának értékelésekor, amennyiben arra a megállapításra jutnak, hogy az adott szennyező anyag kockázatot jelent.

(17)A 2008/105/EK irányelv I. mellékletének A. részében szereplő elsőbbségi anyagok jegyzékének felülvizsgálata alapján több elsőbbségi anyag már nem ad okot aggodalomra az EU egészére nézve, ezért azokat a továbbiakban nem indokolt az említett irányelv I. mellékletének A. részében szerepeltetni. E szóban forgó anyagokat vízgyűjtő-specifikus szennyező anyagoknak kell tekinteni, és fel kell venni őket a 2008/105/EK irányelv II. mellékletének C. részébe a hozzájuk tartozó környezetminőségi előírásokkal együtt. Tekintettel arra, hogy ezek a szennyező anyagok már nem tekintendők az EU egészére nézve aggodalomra okot adó anyagnak, a környezetminőségi előírásokat csak akkor kell alkalmazni, ha e tekintetben nemzeti, regionális vagy helyi jelentőséggel bírnak.

(18)Az egyenlő versenyfeltételek biztosítása és a víztestek állapotának tagállamok közötti összehasonlíthatósága érdekében harmonizálni kell a felszín alatti vizek egyes szennyező anyagaira vonatkozó nemzeti szintű küszöbértékeket. Ezért a 2006/118/EK irányelv II. mellékletének újonnan beillesztendő D. része révén létre kell hozni a felszín alatti vizek nemzeti, regionális vagy helyi jelentőségű szennyező anyagaira vonatkozó harmonizált küszöbértékek adattárát. Az adattárban meghatározott harmonizált küszöbértékeket csak azokban a tagállamokban kell alkalmazni, amelyekben az e küszöbértékekhez kötött szennyező anyagok befolyásolják a felszín alatti vizek állapotát. A triklór-etilén és a tetraklór-etilén két szintetikus szennyező anyag összege tekintetében harmonizálni kell a nemzeti szintű küszöbértékeket, mivel nem minden olyan tagállam alkalmaz küszöbértéket e szennyező anyagok összegére, ahol a szennyező anyagok relevánsak, és a nemzeti szintű küszöbértékek sem azonosak. A harmonizált küszöbértéknek összhangban kell lennie az (EU) 2020/2184 irányelv értelmében az ivóvízben található szennyező anyagok összegére vonatkozóan meghatározott parametrikus értékkel.

(19)A harmonizált megközelítés és az Unión belüli egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a 2006/118/EK irányelv II. melléklete D. részének módosítására abból a célból, hogy a harmonizált küszöbértékek adattárát az abban szereplő szennyező anyagok tekintetében, valamint a harmonizált küszöbértékeket hozzáigazítsa a műszaki és tudományos fejlődéshez.

(20)A 2006/118/EK irányelv felszín alatti vizek kémiai állapotának értékelésére vonatkozó valamennyi rendelkezését módosítani kell tekintettel arra, hogy az említett irányelv II. mellékletének D. része – az említett irányelv I. mellékletében meghatározott minőségi előírásokon és az említett irányelv II. mellékletének A. részében meghatározott módszertannal összhangban meghatározott nemzeti szintű küszöbértékeken felül – a harmonizált küszöbértékek harmadik kategóriájával egészül ki.

(21)A hatékony és koherens döntéshozatal biztosítása, valamint a vegyi anyagokra vonatkozó egyéb uniós jogszabályok keretében végzett munkával való szinergiák kialakítása érdekében az Európai Vegyianyag-ügynökségnek (a továbbiakban: ECHA) állandó és egyértelműen körülhatárolt szerepet kell kapnia a megfigyelési listákra és a 2008/105/EK irányelv I. és II. mellékletében, továbbá a 2006/118/EK irányelv I. és II. mellékletében szereplő jegyzékekbe felveendő anyagok rangsorolásában, valamint a megfelelő, tudományosan megalapozott minőségi előírások meghatározásában. Az ECHA kockázatértékelési bizottságának (RAC) és társadalmi-gazdasági elemzéssel foglalkozó bizottságának (SEAC) véleményformálással kell segítenie az ECHA-ra ruházott egyes feladatok végrehajtását. A vonatkozó tudományos jelentések nyilvánosságra hozatala révén emellett az ECHA-nak biztosítania a különböző környezetvédelmi jogszabályok jobb összehangolását azáltal, hogy javítja a megfigyelési listán szereplő szennyező anyagok átláthatóságát, illetve uniós vagy nemzeti környezetminőségi előírásokat vagy küszöbértékeket dolgoz ki.

(22)Az értékelés arra a következtetésre jutott, hogy gyakoribb és egyszerűbb elektronikus jelentéstételre van szükség az uniós vízügyi jogszabályok jobb végrehajtása és érvényesítése érdekében. Tekintettel az Európai Környezetvédelmi Ügynökségre (EEA) a szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv értelmében háruló azon szerepre, miszerint rendszeresebben figyelemmel kell kísérnie a szennyezés állapotát, az EEA feladata, hogy elősegítse a gyakoribb és egyszerűbb tagállami jelentéstételt. Fontos, hogy az Unió felszíni és felszín alatti vizeinek állapotára vonatkozó környezeti információk kellő időben a nyilvánosság és a Bizottság rendelkezésére álljanak. A tagállamok számára ezért elő kell írni, hogy a 2000/60/EK irányelv keretében gyűjtött monitoringadatokat a Bizottság és az EEA rendelkezésére bocsássák, amihez alkalmazásprogramozási felület vagy azzal egyenértékű mechanizmusok használatával működő automatizált jelentéstételi és adatszolgáltatási mechanizmusokat kell igénybe venniük. Az adminisztratív terhek várhatóan korlátozottak lesznek, mivel a tagállamok már most is kötelesek nyilvánosan hozzáférhetővé tenni a 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 59 , valamint az (EU) 2019/1024 európai parlamenti és tanácsi irányelv 60 hatálya alá tartozó téradattémákat. E téradattémák közé tartozik a környezeti monitoringlétesítmények elhelyezkedése és működése, ehhez kapcsolódóan a kibocsátások mérése és a környezeti elemek állapota.

(23)Ha az uniós vízügyi jogszabályokkal összhangban az EEA felé irányuló adatáramlásokat – és különösen a 2008/105/EK irányelvben előírt, kibocsátásokra vonatkozó nyilvántartásokat – szorosabban integrálják a 2010/75/EU irányelv és a 166/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 61 alapján az ipari kibocsátási portálra bejelentett adatáramlásokkal, az egyszerűbbé és hatékonyabbá teszi a 2008/105/EK irányelv 5. cikkének megfelelő, nyilvántartásokra vonatkozó jelentéstételt. Ezzel együtt csökkenteni fogja az adminisztratív terheket és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek előkészítési szakaszára jellemző kiemelkedően magas munkaterhet. Az intézkedési programok végrehajtása terén elért eredményekről szóló – hatékonynak nem bizonyuló – közbenső jelentéstétel eltörlésével együtt az új egyszerűsített jelentéstétel lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak azon kibocsátások jelentésére, amelyek nem tartoznak az ipari kibocsátásokra vonatkozó jogszabályok hatálya alá, ugyanakkor szerepelniük kell a 2008/105/EK irányelv 5. cikke szerinti kibocsátási jelentésekben.

(24)A Lisszaboni Szerződés bevezette a Bizottságra ruházott hatáskörök közötti különbségtételt aszerint, hogy a jogalkotási aktusok egyes nem alapvető rendelkezéseit kiegészítő, illetve módosító általános hatályú nem jogalkotási aktusok (felhatalmazáson alapuló jogi aktusok), vagy a kötelező erejű uniós jogi aktusok végrehajtásának egységes feltételeit biztosító aktusok (végrehajtási jogi aktusok) elfogadására vonatkoznak-e. A 2000/60/EK és a 2006/118/EK irányelvet hozzá kell igazítani a Lisszaboni Szerződéssel bevezetett jogi kerethez.

(25)A 2000/60/EK irányelv 20. cikke (1) bekezdésének első albekezdése és V. melléklete 1.4.1. pontjának ix. alpontja szerinti, az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás alkalmazását előíró felhatalmazások megfelelnek az EUMSZ 290. cikkének (1) bekezdésében foglalt kritériumoknak, mivel az említett irányelv mellékleteinek kiigazítására és az azt kiegészítő szabályok elfogadására vonatkoznak. Ezért ezeket a felhatalmazásokat felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó bizottsági felhatalmazássá kell átalakítani.

(26)A 2006/118/EK irányelv 8. cikke szerinti, az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás alkalmazását előíró felhatalmazás megfelel az EUMSZ 290. cikkének (1) bekezdésében foglalt kritériumoknak, mivel az említett irányelv mellékleteinek kiigazítására vonatkozik. Ezért ezt a felhatalmazást felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó bizottsági felhatalmazássá kell átalakítani.

(27)Különösen fontos, hogy a Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok kidolgozása és előkészítése során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(28)A 2000/60/EK irányelv 8. cikkének (3) bekezdése szerinti, az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás alkalmazását előíró felhatalmazás megfelel az EUMSZ 290. cikkének (2) bekezdésében foglalt kritériumoknak, mivel a vizek állapotának elemzésére és figyelemmel kísérésére vonatkozó műszaki előírások és szabványosított módszerek elfogadására vonatkozik, és ezért célja az említett irányelv harmonizált végrehajtásához szükséges egységes feltételek biztosítása. Ezért ezt a felhatalmazást végrehajtási jogi aktusok elfogadására vonatkozó bizottsági felhatalmazássá kell átalakítani. Az adatok összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében a felhatalmazást ki kell terjeszteni a monitoring- és állapotadatok bejelentésére szolgáló formátumok 8. cikk (4) bekezdésével összhangban történő létrehozására is. A Bizottságra ruházott hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 62 megfelelően kell gyakorolni.

(29)A 2000/60/EK irányelv végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni, hogy a 2000/60/EK irányelv 8. cikkének (3) bekezdésével összhangban technikai formátumokat fogadjon el a monitoringra és a vizek állapotára vonatkozó adatok jelentéstételhez. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

(30)A 2008/105/EK irányelv végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni, hogy egységes formátumokat fogadjon el az (EU) .../... európai parlamenti és tanácsi rendelet 63 + hatálya alá nem tartozó pontszerű kibocsátások EEA felé történő jelentésére vonatkozóan. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

(31)A 2000/60/EK irányelv V. mellékletében meghatározott monitoringkövetelményekkel összhangban figyelembe kell venni a tudományos és műszaki fejlődést a víztestek állapotának megfigyelése területén. Ezért a tagállamok számára lehetővé kell tenni a távérzékelési technológiák, a Föld-megfigyelés (Kopernikusz-szolgáltatások), a helyszíni érzékelők és eszközök, illetve a civil tudomány révén nyert adatok és szolgáltatások használatát, kiaknázva a mesterséges intelligencia, valamint a fejlett adatelemzés és -feldolgozás kínálta lehetőségeket.

(32)Tekintettel az előre nem látható időjárási események – különösen a szélsőséges árvizek és az elhúzódó aszályok –, valamint az országhatárokon átterjedő véletlenszerű szennyezést okozó vagy azt súlyosbító jelentős szennyezési események növekedő számára, a tagállamokat kötelezni kell arra, hogy haladéktalanul értesítsék a potenciálisan érintett többi tagállamot az ilyen eseményekről és hatékonyan működjenek együtt velük az esemény hatásainak enyhítése érdekében. A 2000/60/EK irányelv 12. cikkével összhangban meg kell erősíteni a tagállamok közötti együttműködést, és egyszerűsíteni kell a határokon átnyúló együttműködésre vonatkozó eljárásokat olyan strukturálisabb, azaz nem véletlenszerű és hosszabb távon fennálló, nemzetközi kérdések esetében, amelyek tagállami szinten nem oldhatók meg. Amennyiben európai segítségnyújtásra van szükség, az illetékes nemzeti hatóságok segítségnyújtás iránti kérelmet intézhetnek a Bizottság Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központjához, amely az 1313/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat 64 15. cikkével összhangban koordinálja a segítségnyújtási felajánlásokat és azok uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül történő operatív telepítését.

(33)A 2000/60/EK, a 2006/118/EK és a 2008/105/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(34)Mivel ezen irányelv célkitűzéseit, nevezetesen a környezet magas szintű védelmét és az európai édesvizek környezetminőségének javítását a tagállamok önállóan nem tudják kielégítően megvalósítani, ezzel szemben a vízszennyezés országhatárokon átterjedő természetéből fakadóan azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket fogadhat el az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvével összhangban. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2000/60/EK irányelv módosításai

A 2000/60/EK irányelv a következőképpen módosul:

1.Az 1. cikkben a negyedik franciabekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„— a vonatkozó nemzetközi egyezmények célkitűzéseinek eléréséhez, beleértve azokat is, amelyek célja a tengeri környezet szennyezésének megelőzése és kiküszöbölése, olyan uniós intézkedéseken keresztül, amelyek az elsőbbségi veszélyes anyagok bevezetéseinek, kibocsátásának és veszteségeinek megszüntetésére vagy fokozatos csökkentésére irányulnak azzal a végső céllal, hogy a tengeri környezetben elérjék a természetben előforduló anyagok koncentrációja a háttér értékhez közeli értéket és a mesterséges szintetikus anyagoknál a nullához közeli koncentrációt.”  

2.A 2. cikk a következőképpen módosul:

a)a 24. pont helyébe a következő szöveg lép:

„24. »A felszíni víz jó kémiai állapota«: az ezen irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában a felszíni vizekre meghatározott környezeti célkitűzéseket elérő kémiai állapot, azaz egy olyan, a felszíni víztest által elért kémiai állapot, ahol a szennyező anyagok koncentrációja nem haladja meg a 2008/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv* I. mellékletének A. részében az elsőbbségi anyagokra vonatkozóan felsorolt környezetminőségi előírásokat, valamint ugyanazon irányelv 8. cikke (2) bekezdésének c) pontjával és 8d. cikkének (1) bekezdésével összhangban a vízgyűjtő-specifikus szennyező anyagokra vonatkozóan meghatározott környezetminőségi előírásokat.”;

b)a 30. pont helyébe a következő szöveg lép:

„30. »Elsőbbségi anyagok«: a 2008/105/EK irányelv I. mellékletének A. részében felsorolt anyagok, azaz olyan anyagok, amelyek a vízi környezetre vagy azon keresztül a tagállamok nagy részében jelentős kockázatot jelentenek.”;

c)a szöveg a következő 30a. és 30b. ponttal egészül ki:

„30a. »Elsőbbségi veszélyes anyagok«: olyan elsőbbségi anyagok, amelyek megjelölése »veszélyes« azon az alapon, hogy a tudományos jelentések, a vonatkozó uniós jogszabályok vagy a vonatkozó nemzetközi megállapodások alapján elismerten mérgező, perzisztens és bioakkumulációra hajlamos vagy ezzel egyenértékű mértékű aggodalomra okot adó anyagok, amennyiben ez az aggodalom releváns a vízi környezet szempontjából.

30b. »Vízgyűjtő-specifikus szennyező anyagok«: olyan szennyező anyagok, amelyek nem vagy már nem minősülnek elsőbbségi anyagnak, de amelyeket a tagállamok a felszíni víztesteket érintő terheléseknek és hatásoknak az ezen irányelv II. mellékletével összhangban elvégzett értékelése alapján az adott tagállam területén a vízi környezetre vagy azon keresztül jelentős kockázatot jelentő anyagként azonosítottak.”;

d)a 35. pont helyébe a következő szöveg lép:

„35. »Környezetminőségi előírás«: egy bizonyos szennyező anyag vagy a szennyező anyagok egy csoportjának koncentrációja a vízben, üledékben vagy biótában, amelyet az emberi egészség és a környezet védelme érdekében nem szabad meghaladni, vagy az ilyen szennyező anyagnak vagy a szennyező anyagok egy csoportjának az emberi egészségre vagy a környezetre gyakorolt káros hatásának cselekvési küszöbértéke, megfelelő hatásalapú módszerrel mérve.”;

* Az Európai Parlament és a Tanács 2008/105/EK irányelve a felszíni vizek szennyezésének megelőzéséről és csökkentéséről, a 82/176/EGK, a 83/513/EGK, a 84/156/EGK, a 84/491/EGK és a 86/280/EGK tanácsi irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről, valamint a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról (HL L 348., 2008.12.24., 84. o.).”

3.A 3. cikk a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„4a. Rendkívüli természeti körülmények vagy vis maior, különösen szélsőséges árvizek és hosszan tartó aszályok, vagy olyan jelentős szennyezési események esetén, amelyek érinthetik a más tagállamok területén található víztestek alsó szakaszát, a tagállamok biztosítják, hogy haladéktalanul értesítik az érintett víztestek alsó szakasza tekintetében illetékes tagállami hatóságokat és a Bizottságot, továbbá kialakítják a szükséges együttműködést a rendkívüli körülmények vagy események okainak kivizsgálása és következményeik kezelése érdekében.”

4.A 4. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a)az a) pont iv. alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„iv. a tagállamok végrehajtják a szükséges intézkedéseket az elsőbbségi anyagok és a vízgyűjtő-specifikus szennyező anyagok általi szennyezés fokozatos csökkentésének céljából, valamint az elsőbbségi veszélyes anyagok kibocsátásainak, bevezetéseinek és veszteségeinek megszüntetése vagy fokozatos csökkentése érdekében.”; 

b)a b) pont iii. alpontjának második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A tendencia visszafordításához szükséges intézkedéseket a 2006/118/EK irányelv 5. cikkének és IV. mellékletének megfelelően teszik meg, figyelemmel e cikk (6) és (7) bekezdésének alkalmazására, e cikk (8) bekezdésének sérelme nélkül.”

5.A 7. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben meghatározott víztestek nemcsak a 4. cikk ezen irányelv felszíni vizekre vonatkozó követelményeinek megfelelő célkitűzéseit teljesítik, ide értve az uniós szinten megállapított minőségi követelményeket is, hanem, hogy az alkalmazott vízkezelési módszer figyelembevételével és az uniós joganyagnak megfelelően, a keletkező víz megfelel az (EU) 2020/2184 európai parlamenti és tanácsi irányelv* követelményeinek.  

* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/2184 irányelve (2020. december 16.) az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről (HL L 435., 2020.12.23., 1. o.).”

6.A 8. cikk a következőképpen módosul:

a)a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza a vizek állapotának az V. melléklettel összhangban történő elemzésére és megfigyelésére vonatkozó műszaki előírásokat és szabványosított módszereket, valamint a megfigyelési és az állapotra vonatkozó adatok (4) bekezdés szerinti bejelentésére szolgáló formátumokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 21. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”;  

b)a szöveg a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A tagállamok biztosítják, hogy az V. melléklet 1.3.4. pontjával összhangban gyűjtött, rendelkezésre álló egyedi megfigyelési adatokat és az V. melléklet szerinti állapotot évente legalább egyszer, a 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel*, a 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel** és az (EU) 2019/1024 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel*** összhangban géppel olvasható formátumban elektronikusan hozzáférhetővé teszik a nyilvánosság és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) számára. E célra a tagállamok az e cikk (3) bekezdésével összhangban meghatározott formátumokat használják.

(5) Az EEA biztosítja, hogy a (4) bekezdéssel összhangban rendelkezésére bocsátott információkat rendszeresen feldolgozza és elemezi abból a célból, hogy azokat a megfelelő uniós portálokon keresztül további felhasználás céljából a Bizottság és az érintett uniós ügynökségek rendelkezésére bocsássa, valamint hogy a 401/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek**** megfelelően naprakész, objektív, megbízható és összehasonlítható információkat nyújtson a Bizottságnak, a tagállamoknak és a nyilvánosságnak, különösen az állapotra vonatkozóan.  

* Az Európai Parlament és a Tanács 2003/4/EK irányelve (2003. január 28.) a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 41., 2003.2.14., 26. o.).

** Az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról (HL L 108., 2007.4.25., 1. o.).

*** Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1024 irányelve (2019. június 20.) a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról (HL L 172., 2019.6.26., 56. o.).

**** Az Európai Parlament és a Tanács 401/2009/EK rendelete (2009. április 23.) az Európai Környezetvédelmi Ügynökségről és az európai környezeti információs és megfigyelőhálózatról (HL L 126., 2009.5.21., 13. o.).”

7.A 10. cikk a következőképpen módosul:

a)a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az ezen irányelv alapján megállapított célkitűzéseknek, minőségi előírásoknak és küszöbértékeknek való megfelelés érdekében a tagállamok biztosítják a következők kialakítását és végrehajtását:

a) a kibocsátások elérhető legjobb technológiákon alapuló szabályozása;

b) megfelelő kibocsátási határértékek;

c) diffúz hatások esetében korlátozások, amelyek adott esetben a legjobb környezeti gyakorlatot is magukban foglalják, megfelelve:

–az Európai Parlament és a Tanács 2009/128/EK irányelvének*;

–az Európai Parlament és a Tanács 2010/75/EU irányelvének**;

–a Tanács 91/271/EGK irányelvének***;

–a Tanács 91/676/EGK irányelvének****;

–bármely más olyan uniós joganyagnak, amely a pontszerű szennyezőforrás vagy a diffúz szennyezés kezelésére vonatkozik.

* Az Európai Parlament és a Tanács 2009/128/EK irányelve (2009. október 21.) a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 309., 2009.11.24., 71. o.).

** Az Európai Parlament és a Tanács 2010/75/EU irányelve (2010. november 24.) az ipari kibocsátásokról (HL L 334., 2010.12.17., 17. o.).

*** A Tanács 91/271/EGK irányelve (1991. május 21.) a települési szennyvíz kezeléséről (HL L 135., 1991.5.30., 40. o.).

**** A Tanács 91/676/EGK irányelve (1991. december 12.) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről (HL L 375., 1991.12.31., 1. o.).”;

b)a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Ha ezen irányelvnek, a 2006/118/EK vagy a 2008/105/EK irányelvnek, vagy bármely más uniós joganyagnak megfelelően megállapított vízminőségi célkitűzés, vízminőségi előírás vagy küszöbérték szigorúbb feltételeket követel meg, mint amilyeneket a (2) bekezdés alkalmazása eredményezne, a szigorúbb kibocsátásszabályozást kell alkalmazni.”

8.A 11. cikk (3) bekezdésének k) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„k) azokat az intézkedéseket, amelyek a felszíni vizek elsőbbségi veszélyes anyagok általi szennyeződésének kiküszöbölésére szolgálnak, továbbá arra, hogy folyamatosan csökkentsék a más anyagok által okozott olyan szennyeződéseket, amelyek egyébként akadályoznák a tagállamokat a felszíni víztestekre vonatkozó, 4. cikkben foglalt célkitűzések teljesítésében;”.

9.A 12. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„12. cikk

 Tagállami szinten megoldhatatlan problémák

(1) Ha egy tagállam olyan problémát azonosít, amely hatással van a vizeivel való gazdálkodásra, de a tagállam által nem oldható meg, értesíti a Bizottságot és az összes érintett tagállamot, és ajánlásokat tesz annak megoldására.

(2) Az érintett tagállamok együttműködnek annak érdekében, hogy azonosítsák az (1) bekezdésben említett problémák forrását és az azok kezeléséhez szükséges intézkedéseket.

A tagállamok időben, legkésőbb a másik tagállamtól az (1) bekezdésnek megfelelően kapott értesítéstől számított 3 hónapon belül válaszolnak egymásnak.

10.(3) A Bizottság tájékoztatást kap a (2) bekezdésben említett bármilyen együttműködésről, és felkérést kap az abban való részvételre. Adott esetben a Bizottság – figyelembe véve a 13. cikk szerint elkészített jelentéseket – mérlegeli, hogy szükség van-e további uniós szintű intézkedésekre a víztesteket érintő, országhatárokon átterjedő hatások csökkentése érdekében.”

11.A 15. cikkben a (3) bekezdést el kell hagyni.

12.A 16. és a 17. cikket el kell hagyni.

13.A 18. cikk a következőképpen módosul:

a)a (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„e) a vegyi szennyezés csökkentésére, illetve a veszélyes anyagok megszüntetésére vagy fokozatos csökkentésére irányuló minden javaslat, szabályozási intézkedés és stratégia összefoglalása;” 

b)a (4) bekezdést el kell hagyni.  

14.A 20. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„20. cikk

Ezen irányelv technikai kiigazításai és végrehajtása

(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 20a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. és a III. melléklet, valamint az V. melléklet 1.3.6. szakaszának módosítása céljából annak érdekében, hogy az illetékes hatóságokra vonatkozó tájékoztatási követelmények, a gazdasági elemzés tartalma és a megfigyelés kiválasztott előírásai igazodjanak a tudományos és a műszaki fejlődéshez.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 20a. cikknek megfelelően ezen irányelvet kiegészítő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az V. melléklet 1.4.1. pontja szerinti interkalibrációs eljárással összhangban meghatározza a tagállamok megfigyelőrendszereinek osztályozásához megállapított értékeket.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el a 8. cikk (4) bekezdésében említett adattovábbítás technikai formátumainak meghatározása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 21. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. E formátumok meghatározásakor a Bizottságot munkájában szükség esetén az Európai Környezetvédelmi Ügynökség segíti.”

15.A szöveg a következő 20a. cikkel egészül ki:

„20a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 20. cikk (1) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól, [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be ezen irányelv hatálybalépésének időpontját]-tól kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács bármikor visszavonhatja a 20. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 20. cikk (1) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.”

16.A 21. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„21. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot munkájában egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet* értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.

* Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).”

17.A 22. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

 „(4) A 4. cikkben foglalt környezeti célkitűzéseket, a 2008/105/EK irányelv I. mellékletének A. részében meghatározott környezetminőségi előírásokat, valamint az említett irányelv 8. és 8d. cikke alapján a vízgyűjtő-specifikus szennyező anyagokra vonatkozóan megállapított küszöbértékeket a 2010/75/EU irányelv alkalmazásában környezetminőségi előírásoknak kell tekinteni.”

18.Az V. melléklet ezen irányelv I. mellékletének megfelelően módosul.

19.A VII. melléklet A. részének 7.7. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„7.7. az elsőbbségi anyagok kibocsátásának csökkentésére és az elsőbbségi veszélyes anyagok kibocsátásának fokozatos csökkentésére tett intézkedések összefoglalása;”.   

20.A VIII. melléklet ezen irányelv II. mellékletének megfelelően módosul.

21.A X. mellékletet el kell hagyni.

2. cikk

A 2006/118/EK irányelv módosításai

A 2006/118/EK irányelv a következőképpen módosul:

1.A cím helyébe a következő szöveg lép:

„Az Európai Parlament és a Tanács 2006/118/EK irányelve (2006. december 12.) a felszín alatti vizek szennyezésének megelőzéséről és csökkentéséről”

2.Az 1. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Ez az irányelv egyedi intézkedéseket állapít meg a felszín alatti vizek szennyezésének megelőzésére és csökkentésére a 2000/60/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott környezetvédelmi célkitűzések teljesítése céljából. Ezen intézkedések az alábbiakat foglalják magukban:

a) a felszín alatti vizek jó kémiai állapotának megítélésére szolgáló kritériumok;

b) a jelentős és tartósan emelkedő tendenciák azonosítására és megfordítására, valamint megfordulási pontjuk meghatározására szolgáló kritériumok.”

3.A 2. cikkben a 2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2. »küszöbérték«: a felszín alatti vizek minőségére vonatkozó, a tagállamok által a 3. cikk (1) bekezdésének b) pontjával összhangban vagy uniós szinten a 8. cikk (3) bekezdésével összhangban meghatározott előírás;” 

4.A 3. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdés első albekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

„c) az ezen irányelv 8. cikkének (3) bekezdésével összhangban uniós szinten meghatározott és az ezen irányelv II. mellékletének D. részében felsorolt küszöbértékek.”;

b)a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett küszöbértékeket meg lehet határozni nemzeti szinten, a vízgyűjtő kerület vagy a nemzetközi vízgyűjtő kerületnek a tagállam területére eső részének szintjén, illetve a felszín alatti víztest vagy felszín alatti víztest-csoport szintjén.”;

c)az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5) Az (1) bekezdésben említett valamennyi küszöbértéket – az ezen irányelv II. mellékletének C. részében meghatározott információk összefoglalásával együtt – közzé kell tenni a 2000/60/EK irányelv 13. cikkével összhangban kidolgozandó vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben.

A tagállamok [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az ezen irányelv hatálybalépését 18 hónappal követő hónap első napját]-ig tájékoztatják az Európai Vegyianyag-ügynökséget (ECHA) az (1) bekezdés b) pontjában említett nemzeti szintű küszöbértékekről. Az ECHA ezeket az információkat nyilvánosan hozzáférhetővé teszi.”;

d)a (6) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A tagállamok minden olyan esetben módosítják a területükön alkalmazott küszöbértékek listáját, amennyiben a szennyező anyagokra, a szennyező anyagok csoportjaira vagy a szennyezési indikátorokra vonatkozó új információk azt jelzik, hogy további anyagokra kell küszöbértéket meghatározni, vagy a már létező küszöbértéket módosítani kell, illetve a felsorolásból korábban törölt küszöbértéket vissza kell állítani. Amennyiben a vonatkozó küszöbértékeket uniós szinten állapítják meg vagy módosítják, a tagállamok a területükön alkalmazott küszöbértékek listáját ezekhez az értékekhez igazítják.”

5.A 4. cikk (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b) a felszín alatti vizek minőségi előírásainak I. mellékletben felsorolt értékeit, valamint a 3. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett küszöbértékeket az adott felszín alatti víztest vagy felszín alatti víztest-csoport egyetlen mintavételi ponton sem lépték túl; vagy”.

6.A szöveg a következő 6a. cikkel egészül ki:

„6a. cikk

Megfigyelési lista

(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az ECHA által készített tudományos jelentésekre tekintettel összeállítsa azon anyagok megfigyelési listáját, amelyekre vonatkozóan a tagállamoknak uniós szintű megfigyelési adatokat kell gyűjteniük, valamint hogy meghatározza azokat a formátumokat, amelyeket a tagállamoknak a megfigyelés eredményeiről és a kapcsolódó információkról a Bizottság felé történő jelentéstételhez használniuk kell. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 9. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

A megfigyelési lista legfeljebb öt anyagot vagy anyagcsoportot tartalmaz, és minden egyes anyag esetében feltünteti a monitoringmátrixokat és a lehetséges elemzési módszereket. Ezek a monitoringmátrixok és -módszerek nem róhatnak aránytalan költségeket az illetékes hatóságokra. A megfigyelési listán feltüntetendő anyagokat azok közül választják ki, amelyekkel kapcsolatban a rendelkezésre álló információk arra utalnak, hogy a vízi környezetre vagy azon keresztül uniós szinten jelentős kockázatot jelenthetnek, és amelyek tekintetében nem áll rendelkezésre elegendő megfigyelési adat. Ez a megfigyelési lista tartalmazza az újonnan megjelenő, aggodalomra okot adó szennyező anyagokat.

Amint a mikroműanyagok és a kiválasztott antimikrobiális rezisztenciagének megfelelő monitoringmódszerei meghatározásra kerültek, ezeket az anyagokat fel kell venni a megfigyelési listára.

Az ECHA tudományos jelentések készítésével segíti a Bizottságot a megfigyelési listára felveendő anyagok kiválasztásában, figyelembe véve a következő információkat:

a)a 2008/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv* I. melléklete és az említett melléklet legutóbbi felülvizsgálatának eredményei;

b)a 2008/105/EK és az (EU) 2020/2184 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel** összhangban összeállított megfigyelési listák;

c)a talajszennyezés kezelésére vonatkozó követelmények, beleértve a kapcsolódó megfigyelési adatokat is;

d)a vízgyűjtő kerületek tagállamok általi jellemzése a 2000/60/EK irányelv 5. cikkével összhangban, valamint az említett irányelv 8. cikkével összhangban létrehozott megfigyelési programok eredményei;

e)egy adott anyag vagy anyagcsoport tekintetében a termelési mennyiségekre, felhasználási módokra, lényegi tulajdonságokra (beleértve a talajban való mobilitást és adott esetben a részecskeméretet is), környezeti koncentrációkra, valamint az emberi egészségre és a vízi környezetre gyakorolt káros hatásokra vonatkozó információk, az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet***, az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet****, az 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet*****, az (EU) 2019/6 európai parlamenti és tanácsi rendelet******, a 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv******* és a 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv******** szerint gyűjtött információkat is beleértve;

f)kutatási projektek és tudományos publikációk, beleértve a modellezésen vagy más prediktív értékeléseken alapuló tendenciákra és előrejelzésekre vonatkozó információkat, valamint a távérzékelési technológiák, a Föld-megfigyelés (Kopernikusz-szolgáltatások), a helyszíni érzékelők és eszközök, illetve a civil tudomány révén nyert adatok és információk, kihasználva a mesterséges intelligencia, valamint a fejlett adatelemzés és -feldolgozás kínálta lehetőségeket;

g)az érdekelt felek ajánlásai.

Az ECHA háromévente jelentést készít, amelyben összefoglalja a negyedik albekezdés alapján elkészített tudományos jelentések megállapításait, és ezt a jelentést nyilvánosan hozzáférhetővé teszi. Az első jelentést [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az ezen irányelv hatálybalépését követő huszonegyedik hónap első napját]-ig rendelkezésre kell bocsátani.

(2) Az első megfigyelési listát [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az ezen irányelv hatálybalépését követő 24 hónapot követő hónap első napját]-ig kell összeállítani. A megfigyelési listát ezt követően 36 havonta naprakésszé kell tenni.

A megfigyelési lista naprakésszé tételekor a Bizottság töröl a meglévő megfigyelési listáról minden olyan anyagot vagy anyagcsoportot, amelyre vonatkozóan a vízi környezetre jelentett kockázat értékelése további megfigyelési adatok nélkül is elvégezhető. A megfigyelési lista naprakésszé tételét követően egy adott anyag vagy anyagcsoport három évig szerepelhet a megfigyelési listán, amennyiben a vízi környezetre jelentett kockázat értékeléséhez további megfigyelési adatokra van szükség. A naprakésszé tett megfigyelési listának tartalmaznia kell egy vagy több olyan további anyagot is, amelyek esetében a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az ECHA tudományos jelentéseire tekintettel kockázatot jelenthetnek a vízi környezetre nézve.

(3) A tagállamok a megfigyelési listán szereplő minden egyes anyagot vagy anyagcsoportot legalább 24 hónapon át, kijelölt, reprezentatív monitoringállomásokon figyelik meg. A megfigyelési időszak a megfigyelési lista elkészítésétől számított hat hónapon belül kezdődik meg.

Minden tagállam kijelöl legalább egy monitoringállomást, továbbá minden 60 000 km2-nyi felszín alatti víztest után (a legközelebbi egész számra kerekítve) további egy monitoringállomást.

Az egyes anyagok vagy anyagcsoportok vonatkozásában a reprezentatív monitoringállomások, valamint a megfigyelés gyakoriságának és szezonális ütemezésének kiválasztása során a tagállamok figyelembe veszik az anyag vagy anyagcsoport felhasználási módjait és lehetséges előfordulását. A megfigyelést legalább évente egyszer kell végezni.

Amennyiben egy tagállam meglévő megfigyelési programok vagy tanulmányok alapján elegendő, összehasonlítható, reprezentatív és friss megfigyelési adatot tud szolgáltatni egy bizonyos anyagra vagy anyagcsoportra vonatkozóan, dönthet úgy, hogy arra az anyagra vagy anyagcsoportra vonatkozóan nem végez kiegészítő megfigyelést a megfigyelésilista-mechanizmus keretében, feltéve, hogy a szóban forgó anyagot vagy anyagcsoportot a megfigyelési listát létrehozó végrehajtási jogi aktusban említett monitoringmátrixoknak és elemzési módszereknek megfelelő módszerrel figyelték meg.

(4) A tagállamok a 2000/60/EK irányelv 8. cikkének (4) bekezdésével és a megfigyelési listát létrehozó, az (1) bekezdés szerint elfogadott végrehajtási jogi aktussal összhangban rendelkezésre bocsátják az e cikk (3) bekezdésében említett megfigyelés eredményeit. Rendelkezésre bocsátják továbbá a monitoringállomások reprezentativitására és a monitoringstratégiára vonatkozó információkat is.

(5) Az ECHA a (3) bekezdésben említett 24 hónapos időszak végén felülvizsgálja a megfigyelés eredményeit, és értékeli, hogy mely anyagokat vagy anyagcsoportokat kell további 24 hónapon keresztül megfigyelni, és ennek megfelelően mely anyagokat vagy anyagcsoportokat kell a megfigyelési listán tartani, illetve mely anyagokat vagy anyagcsoportokat lehet törölni a listáról.

Amennyiben a Bizottság az ECHA első albekezdésben említett értékelésére tekintettel arra a következtetésre jut, hogy a vízi környezetre jelentett kockázat további értékeléséhez már nincs szükség megfigyelésre, az említett értékelést figyelembe kell venni az I. vagy a II. melléklet 8. cikk szerinti felülvizsgálata során.

* Az Európai Parlament és a Tanács 2008/105/EK irányelve a felszíni vizek szennyezésének megelőzéséről és csökkentéséről, a 82/176/EGK, a 83/513/EGK, a 84/156/EGK, a 84/491/EGK és a 86/280/EGK tanácsi irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről, valamint a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról (HL L 348., 2008.12.24., 84. o.).

** Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/2184 irányelve (2020. december 16.) az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről (HL L 435., 2020.12.23., 1. o.).

*** Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).

**** Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.).

***** Az Európai Parlament és a Tanács 528/2012/EU rendelete (2012. május 22.) a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról (HL L 167., 2012.6.27., 1. o.).

****** Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/6 rendelete (2018. december 11.) az állatgyógyászati készítményekről (HL L 4., 2019.1.7., 43. o.).

******* Az Európai Parlament és a Tanács 2001/83/EK irányelve (2001. november 6.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről (HL L 311., 2001.11.28., 67. o.).

******** Az Európai Parlament és a Tanács 2009/128/EK irányelve (2009. október 21.) a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 309., 2009.11.24., 71. o.).

7.A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„8. cikk

Az I–IV. melléklet felülvizsgálata

(1) A Bizottság első alkalommal [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az ezen irányelv hatálybalépését hat évvel követő dátumot]-ig és azt követően hatévente felülvizsgálja az I. mellékletben meghatározott szennyező anyagok jegyzékét és az e szennyező anyagokra vonatkozóan az említett mellékletben meghatározott minőségi előírásokat, valamint a II. melléklet B. részében meghatározott szennyező anyagok és mutatók jegyzékét.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 8a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásával módosítsa az I. mellékletet a műszaki és tudományos fejlődéshez való hozzáigazítás céljából, a felszín alatti vizekben található szennyező anyagok és az említett mellékletben a szennyező anyagokra vonatkozóan meghatározott minőségi előírások hozzáadásával vagy törlésével, valamint a B. részt a műszaki és tudományos fejlődéshez való hozzáigazítás céljából, olyan szennyező anyagok vagy mutatók hozzáadásával, illetve törlésével, amelyekre vonatkozóan a tagállamoknak mérlegelniük kell nemzeti szintű küszöbértékek megállapítását.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 8a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásával módosítsa a II. melléklet D. részét a tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítás céljából, az említett melléklet B. részében felsorolt egy vagy több szennyező anyagra vonatkozó harmonizált küszöbértékek hozzáadásával vagy módosításával.

(4) A (2) és (3) bekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor a Bizottság figyelembe veszi az ECHA e cikk (6) bekezdése alapján elkészített tudományos jelentéseit.

(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 8a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásával módosítsa a II. melléklet A. és C. részét, valamint a III. és a IV. mellékletet a tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítás céljából.

(6) Az ECHA tudományos jelentéseket készít, ezzel segítve a Bizottságot az I. és a II. melléklet felülvizsgálatában. Ezeknek a jelentéseknek a következőket kell figyelembe venniük:

a) az ECHA kockázatértékelési bizottságának és társadalmi-gazdasági elemzéssel foglalkozó bizottságának véleménye;

b) a 2000/60/EK irányelv 8. cikkével összhangban kidolgozott megfigyelési programok eredményei;

c) az ezen irányelv 6a. cikkének (4) bekezdésével összhangban gyűjtött megfigyelési adatok;

d) a 2008/105/EK irányelv és az (EU) 2020/2184 irányelv mellékleteit érintő felülvizsgálatok eredményei;

e) a talajszennyezés kezelésére vonatkozó információk és követelmények;

f) uniós kutatási programok és tudományos publikációk, beleértve a távérzékelési technológiák, a Föld-megfigyelés (Kopernikusz-szolgáltatások), a helyszíni érzékelők és eszközök és/vagy a civil tudomány révén nyert információkat, kihasználva a mesterséges intelligencia, a fejlett adatelemzés és -feldolgozás kínálta lehetőségeket;

g) az érdekelt felektől érkező észrevételek és információk.

(6) Az ECHA hatévente jelentést készít és tesz nyilvánosan hozzáférhetővé, amely összefoglalja a (2) és (3) bekezdésben említett felülvizsgálat megállapításait. Az első jelentést [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az ezen irányelv hatálybalépését öt évvel követő dátumot]-án/-én kell benyújtani a Bizottságnak.”

8.A szöveg a következő 8a. cikkel egészül ki:

„8a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 8. cikk (1) és (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól, [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be ezen irányelv hatálybalépésének időpontját]-tól kezdődő hatállyal.

(3) A 8. cikk (1) és (2) bekezdésében említett felhatalmazást az Európai Parlament és a Tanács bármikor visszavonhatja. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 8. cikk (1) vagy (2) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.”

9.A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„9. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot munkájában egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet* értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó. 

* Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).” 

10.A 10. cikket el kell hagyni.

11.Az I. melléklet helyébe ezen irányelv III. mellékletének a szövege lép.

12.A II. melléklet ezen irányelv IV. mellékletének megfelelően módosul.

13.A III. melléklet 2. pontjának c) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„c) bármely egyéb vonatkozó információt, beleértve valamely mintavételi pontnál a vonatkozó szennyező anyagok éves átlagkoncentrációjának a felszín alatti vizek I. mellékletben meghatározott minőségi előírásaival és a 3. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett küszöbértékekkel való összehasonlítását.”

14.A IV. melléklet B. része 1. pontjának bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép:

„a jelentős és tartósan emelkedő tendenciák megfordítására irányuló intézkedések végrehajtásának kezdőpontja az a pont, amikor a szennyező anyag koncentrációja eléri az I. mellékletben a felszín alatti vizek vonatkozásában meghatározott minőségi előírások és a 3. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett küszöbértékek parametrikus értékének 75 %-át, az alábbiak kivételével:”.

3. cikk

A 2008/105/EK irányelv módosításai

A 2008/105/EK irányelv a következőképpen módosul:

1.A cím helyébe a következő szöveg lép:

„Az Európai Parlament és a Tanács 2008/105/EK irányelve (2008. december 16.) a felszíni vizek szennyezésének megelőzéséről és csökkentéséről, a 82/176/EGK, a 83/513/EGK, a 84/156/EGK, a 84/491/EGK és a 86/280/EGK tanácsi irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről, valamint a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról”.

2.A 3. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1a) bekezdés első albekezdése a következő iii. alponttal egészül ki:

„iii. az I. melléklet A. részének 5., 9., 13., 15., 17., 21., 23., 24., 28., 30., 34., 37., 41. és 44. sorszámú anyagai, valamint az I. melléklet A. részének 46–70. sorszámú, újonnan azonosított anyagai, amelyek tekintetében [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az ezen irányelv hatálybalépését 18 hónappal követő hónap első napját]-i hatállyal felülvizsgált környezetminőségi előírások lesznek érvényesek azzal a céllal, hogy megelőzzék a felszíni víztestek kémiai állapotának romlását, és ezen anyagok tekintetében elérjék a felszíni vizek jó kémiai állapotát.”;

b)a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Azon anyagok tekintetében, amelyekre az I. melléklet A. része biótára vonatkozó környezetminőségi előírásokat vagy üledékre vonatkozó környezetminőségi előírásokat állapít meg, a tagállamok ezeket a biótára vonatkozó környezetminőségi előírásokat vagy üledékre vonatkozó környezetminőségi előírásokat alkalmazzák.

Az első albekezdésben hivatkozott anyagoktól eltérő anyagok tekintetében a tagállamok az I. melléklet A. részében meghatározott vizekre vonatkozó környezetminőségi előírásokat alkalmazzák.”;  

c)a (6) bekezdés első albekezdésének első mondata helyébe a következő szöveg lép:

„A tagállamok a felszíni víz állapotának a 2000/60/EK irányelv 8. cikke szerint elvégzett monitoringja részeként az üledék vagy a bióta monitoringja alapján gondoskodnak az üledékben és/vagy a biótában jellemzően felhalmozódó, az I. melléklet A. részében meghatározott elsőbbségi anyagok koncentrációinak hosszú távú tendenciaelemzéséről.”; 

d)a (7) bekezdést el kell hagyni;

e)a (8) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(8) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 9a. cikknek megfelelően az I. melléklet B. részének 3. pontját módosító, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy azt a tudományos, illetve műszaki fejlődés szerint kiigazítsa.”

3.Az 5. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A 2000/60/EK irányelv 5. és 8. cikkével összhangban összegyűjtött információk, valamint más rendelkezésre álló adatok alapján a tagállamok a területükön levő minden vízgyűjtőkerület vagy vízgyűjtőkerület-rész tekintetében nyilvántartást készítenek, ha rendelkezésre állnak térképek, akkor ezekkel együtt, az ezen irányelv I. mellékletének A. részében felsorolt minden elsőbbségi anyag és az ezen irányelv II. mellékletének A. részében felsorolt minden szennyező anyag kibocsátásáról, bevezetéséről és veszteségéről, beleértve adott esetben az üledékben és biótában meglévő koncentrációjukat.

Az első albekezdés nem alkalmazandó a Bizottságnak az (EU) .../... európai parlamenti és tanácsi rendelettel 65+ összhangban elektronikus úton bejelentett kibocsátásokra, bevezetésekre és veszteségekre. ”;

b)a (2) és a (3) bekezdést el kell hagyni;

c)a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A tagállamok a 2000/60/EK irányelv 5. cikkének (2) bekezdésében meghatározott elemzések felülvizsgálata során frissítik nyilvántartásaikat, és biztosítják, hogy az említett irányelv 13. cikkének (7) bekezdésével összhangban naprakésszé tett vízgyűjtő-gazdálkodási terveikben közzéteszik az (EU) .../... rendelettel++ létrehozott ipari kibocsátási portálra be nem jelentett kibocsátásokat.

A frissített nyilvántartásokban szereplő értékek megállapítására vonatkozó referencia-időszak az első albekezdésben említett elemzések elkészítésére kitűzött évet megelőző év.

Az 1107/2009/EK rendelet által szabályozott elsőbbségi anyagok vagy szennyező anyagok tekintetében az adatokat az első albekezdésben említett elemzés elkészítését megelőző három év átlagában is lehet számolni.

Az (EU) .../... rendeletnek+++ megfelelően amiatt be nem jelentett pontszerű kibocsátások esetében, mert azok vagy nem tartoznak az említett rendelet hatálya alá, vagy mert nem érik el az említett rendeletben meghatározott éves jelentéstételi küszöbértékeket, az e cikk első albekezdésében meghatározott jelentéstételi kötelezettséget az említett rendelet alapján létrehozott ipari kibocsátási portálra történő elektronikus jelentéstétellel kell teljesíteni.

A Bizottság az Európai Környezetvédelmi Ügynökség segítségével végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben meghatározza a negyedik albekezdésben említett jelentéstétel formátumát, részletességét és gyakoriságát. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 9. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”;

d)az (5) bekezdést el kell hagyni.

4.A 7a. cikk (1) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az 1907/2006/EK rendelet, az 1107/2009/EK rendelet, az 528/2012/EU rendelet, az (EU) 2019/6 európai parlamenti és tanácsi rendelet* vagy a 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv**, a 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv*** vagy a 2010/75/EU irányelv hatálya alá tartozó elsőbbségi anyagok tekintetében a Bizottság – a 2000/60/EK irányelv 18. cikkének (1) bekezdésében említett jelentés keretében – értékeli, hogy az uniós és a tagállami szinten meglévő intézkedések elegendőek-e ahhoz, hogy az elsőbbségi anyagok vonatkozásában el lehessen érni a környezetminőségi előírásokat, illetve az egyes elsőbbségi veszélyes anyagok bevezetésére, kibocsátására és veszteségére vonatkozó megszüntetési vagy fokozatos kivezetési célkitűzést a 2000/60/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelően.

* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/6 rendelete (2018. december 11.) az állatgyógyászati készítményekről és a 2001/82/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 4., 2019.1.7., 43. o.).

** Az Európai Parlament és a Tanács 2001/83/EK irányelve (2001. november 6.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről (HL L 311., 2001.11.28., 67. o.).

*** Az Európai Parlament és a Tanács 2009/128/EK irányelve (2009. október 21.) a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 309., 2009.11.24., 71. o.).”

5.A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„8. cikk

Az I–II. melléklet felülvizsgálata

„(1) A Bizottság első alkalommal [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az ezen irányelv hatálybalépését hat évvel követő dátumot]-ig és azt követően hatévente felülvizsgálja az I. melléklet A. részében meghatározott elsőbbségi anyagok jegyzékét és a hozzájuk tartozó környezetminőségi előírásokat, valamint a II. melléklet A. részében meghatározott szennyező anyagok jegyzékét.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) által az e cikk (6) bekezdésének megfelelően készített tudományos jelentésekre tekintettel a 9a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásával módosítsa az I. mellékletet a tudományos és technológiai fejlődéshez való hozzáigazítás céljából, az alábbiak révén:

a)    anyagok felvétele az elsőbbségi anyagok jegyzékébe, illetve onnan való törlése;

b)    a kiválasztott anyagok elsőbbségi veszélyes anyagként és/vagy mindenütt előforduló perzisztens, bioakkumulatív és toxikus anyagént (PBT) és/vagy az üledékben és/vagy a biótában jellemzően felhalmozódó anyagként való megjelölése az említett jegyzékben, illetve a megjelölés visszavonása;

c)    adott esetben a felszíni vizekre, az üledékre vagy a biótára vonatkozó kapcsolódó környezetminőségi előírások meghatározása.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) e cikk (6) bekezdésének megfelelően készített tudományos jelentéseire tekintettel a 9a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásával módosítsa a II. mellékletet a tudományos és technológiai fejlődéshez való hozzáigazítás céljából, az alábbiak révén:

a)szennyező anyagok felvétele a II. melléklet A. részében meghatározott szennyezőanyag-kategóriák jegyzékébe, illetve onnan való törlése;

b)a II. melléklet B. részében meghatározott módszertan naprakésszé tétele;

c)azon vízgyűjtő-specifikus szennyező anyagok felvétele ezen irányelv II. mellékletének C. részébe, amelyek tekintetében a Bizottság megállapította, hogy a 2000/60/EK irányelv 4. cikkében meghatározott célkitűzések összehangolt és tudományosan megalapozott végrehajtásának biztosítása érdekében adott esetben uniós szinten meghatározott környezetminőségi előírásokat kell alkalmazni, valamint a szóban forgó szennyező anyagokhoz tartozó környezetminőségi előírások felvétele ezen irányelv II. mellékletének C. részébe.

(4) Azon vízgyűjtő-specifikus szennyező anyagok meghatározása során, amelyekre vonatkozóan uniós szintű környezetminőségi előírások megállapítására lehet szükség, a Bizottság a következő kritériumokat veszi figyelembe:

a) a szennyező anyagok által jelentett kockázat, beleértve azok veszélyességét, környezeti koncentrációit és azt a koncentrációt, amely felett hatások léphetnek fel;

b) a vízgyűjtő-specifikus szennyező anyagokra vonatkozóan az egyes tagállamok által meghatározott nemzeti környezetminőségi előírások közötti eltérések, és hogy mennyire indokoltak a szóban forgó eltérések;

c) a vizsgált vízgyűjtő-specifikus szennyező anyagokra vonatkozóan környezetminőségi előírást már alkalmazó tagállamok száma.

(5) Azokat az elsőbbségi anyagokat, amelyekről az (1) bekezdésben említett felülvizsgálat eredményeként megállapítást nyert, hogy már nem jelentenek uniós szintű kockázatot, ezért törölték őket az elsőbbségi anyagok jegyzékéből, fel kell venni a II. melléklet C. részébe, amely felsorolja azokat a vízgyűjtő-specifikus szennyező anyagokat és a hozzájuk tartozó harmonizált környezetminőségi előírásokat, amelyeket a 8d. cikkel összhangban abban az esetben kell végrehajtani, ha a szennyező anyagok nemzeti vagy regionális szinten aggodalomra okot adó anyagnak minősülnek.

(6) Az ECHA tudományos jelentéseket készít, ezzel segítve a Bizottságot az I. és a II. melléklet felülvizsgálatában. Ezeknek a tudományos jelentéseknek a következőket kell figyelembe venniük:

a) az ECHA kockázatértékelési bizottságának és társadalmi-gazdasági elemzéssel foglalkozó bizottságának véleményei;

b) a 2000/60/EK irányelv 8. cikkével összhangban kidolgozott megfigyelési programok eredményei;

c) az ezen irányelv 8b. cikkének (4) bekezdésével összhangban gyűjtött monitoringadatok;

d) a 2006/118/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv* és az (EU) 2020/2184 európai parlamenti és tanácsi irányelv** mellékleteit érintő felülvizsgálatok eredménye;

e) a talajszennyezés kezelésére vonatkozó követelmények, beleértve a kapcsolódó monitoringadatokat is;

f) uniós kutatási programok és tudományos publikációk, beleértve a távérzékelési technológiák, a Föld-megfigyelés (Kopernikusz-szolgáltatások), a helyszíni érzékelők és eszközök és/vagy a civil tudomány révén nyert adatokat és információkat, kihasználva a mesterséges intelligencia, a fejlett adatelemzés és -feldolgozás kínálta lehetőségeket;    

g) az érdekelt felektől érkező észrevételek és információk.

(7) Az ECHA hatévente jelentést készít és tesz nyilvánosan hozzáférhetővé, amely összefoglalja a (6) bekezdés szerinti tudományos jelentések megállapításait. Az első jelentést [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az ezen irányelv hatálybalépését öt évvel követő dátumot]-án/-én kell benyújtani a Bizottságnak.

* Az Európai Parlament és a Tanács 2006/118/EK irányelve (2006. december 12.) a felszín alatti vizek szennyezésének megelőzéséről és csökkentéséről (HL L 372., 2006.12.27., 19. o.).

** Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/2184 irányelve (2020. december 16.) az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről (HL L 435., 2020.12.23., 1. o.).”

6.A 8a. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„8a. cikk

Bizonyos anyagokra vonatkozó különös rendelkezések

(1) A 2000/60/EK irányelv V. mellékletének 1.4.3. szakaszában foglalt, az általános kémiai állapot bemutatására vonatkozó követelmények, valamint az említett irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglalt célkitűzések és kötelezettségek sérelme nélkül, a tagállamok a 2000/60/EK irányelv 13. cikkének megfelelően elkészített vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben további térképeket nyújthatnak be, amelyek a következő anyagok közül egy vagy több vonatkozásában az ezen irányelv I. mellékletének A. részében meghatározott többi anyagra vonatkozó információtól elkülönítve tüntetik fel a kémiai állapotra vonatkozó információkat:

a)az I. melléklet A. részében mindenütt előforduló PBT-ként viselkedő anyagként azonosított anyagok;

b)a 8. cikk szerinti legutóbbi felülvizsgálat során újonnan azonosított anyagok;

c)azok az anyagok, amelyekre vonatkozóan a 8. cikkel összhangban a legutóbbi felülvizsgálatban szigorúbb környezetminőségi előírások kerültek meghatározásra.

A tagállamok a 2000/60/EK irányelv 13. cikkével összhangban elkészített vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben az első albekezdés a), b) és c) pontjában említett anyagok tekintetében ismertethetik a környezetminőségi előírásokban meghatározott értéktől való eltérés mértékét. Az első albekezdésben említett további térképeket benyújtó tagállamok törekednek annak biztosítására, hogy azok a vízgyűjtő terület szintjén és uniós szinten összehasonlíthatók legyenek egymással, és az adatokat a 2003/4/EK irányelvvel, a 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel* és az (EU) 2019/1024 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel** összhangban bocsátják rendelkezésre.

(2) A tagállamok – az I. melléklet A. részében mindenütt előforduló PBT-ként viselkedő anyagként azonosított anyagok tekintetében – az ezen irányelv 3. cikkének (4) bekezdésében, valamint a 2000/60/EK irányelv V. mellékletében az elsőbbségi anyagok tekintetében előírtnál kevésbé intenzív monitoringot folytathatnak, feltéve, hogy a monitoring reprezentatív, és statisztikailag megbízható viszonyítási alap áll rendelkezésre az adott anyagok vízi környezetben való jelenlétére vonatkozóan. Az iránymutatás az, hogy az ezen irányelv 3. cikke (6) bekezdésének második albekezdésével összhangban a monitoringot háromévente kell elvégezni, kivéve, ha a műszaki ismeretek és a szakértői vélemények alapján más időközök indokoltak.

(3) A tagállamok [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az ezen irányelv hatálybalépését 18 hónappal követő hónap első napját]-tól/-től két éven keresztül hatásalapú monitoringmódszereket alkalmazva figyelemmel kísérik az ösztrogénhatású anyagok víztestekben való jelenlétét. A tagállamok minden kétéves időszak során legalább négy alkalommal monitoringot végeznek azokon a helyszíneken, ahol az ezen irányelv I. mellékletének A. részében felsorolt három ösztrogén hormon – a 17-béta-ösztradiol (E2), az ösztron (E1) és az alfa-etinil-ösztradiol (EE2) – megfigyelése a 2000/60/EK irányelv 8. cikkével és V. mellékletével összhangban hagyományos analitikai módszerekkel történik. A tagállamok felhasználhatják a 2000/60/EK irányelv V. mellékletének 1.3.1. pontjával összhangban a reprezentatív felszíni víztestek feltáró megfigyelésére kiválasztott megfigyelési helyszínek hálózatát.

* Az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról (HL L 108., 2007.4.25., 1. o.).

** Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1024 irányelve (2019. június 20.) a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról (HL L 172., 2019.6.26., 56. o.).”

7.A 8b. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„8b. cikk

Megfigyelési lista

„(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az ECHA által készített tudományos jelentésekre tekintettel összeállítsa azon anyagok megfigyelési listáját, amelyekre vonatkozóan uniós szintű monitoringadatokat kell gyűjteni a tagállamoktól, valamint hogy meghatározza azokat a formátumokat, amelyeket a tagállamoknak a monitoring eredményeiről és a kapcsolódó információkról a Bizottság felé történő jelentéstételhez használniuk kell. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 9. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

A megfigyelési lista egyidejűleg legfeljebb tíz anyagot vagy anyagcsoportot tartalmaz, és minden egyes anyag esetében feltünteti a monitoringmátrixokat és a lehetséges elemzési módszereket. Ezek a monitoringmátrixok és -módszerek nem róhatnak aránytalan költségeket az illetékes hatóságokra. A megfigyelési listán feltüntetendő anyagokat azon anyagok közül választják ki, amelyekkel kapcsolatban a rendelkezésre álló információk arra utalnak, hogy a vízi környezetre vagy azon keresztül uniós szinten jelentős kockázatot jelenthetnek, és amelyek tekintetében nem áll rendelkezésre elegendő monitoringadat. A megfigyelési lista tartalmazza az új szennyező anyagokat.

Amint a mikroműanyagok és a kiválasztott antimikrobiális rezisztenciagének megfelelő monitoringmódszerei meghatározásra kerültek, ezeket az anyagokat fel kell venni a megfigyelési listára.

Az ECHA tudományos jelentések készítésével segíti a Bizottságot a megfigyelési listára felveendő anyagok kiválasztásában, figyelembe véve a következő információkat:

a)az ezen irányelv I. mellékletét érintő legutóbbi rendszeres felülvizsgálat eredményei;

b)a 2008/105/EK irányelv 8. cikkében említett érdekelt felek ajánlásai;

c)a vízgyűjtő kerületek tagállamok általi jellemzése a 2000/60/EK irányelv 5. cikkével összhangban, valamint az említett irányelv 8. cikkével összhangban létrehozott megfigyelési programok eredményei;

d)egy adott anyag tekintetében a termelési mennyiségekre, felhasználási módokra, lényegi tulajdonságokra (beleértve adott esetben a részecskeméretet is), környezeti koncentrációkra, valamint az emberi egészségre és a vízi környezetre gyakorolt káros hatásokra vonatkozó információk, az 1907/2006/EK rendelet, az 1107/2009/EK rendelet, az 528/2012/EU rendelet, az (EU) 2019/6 rendelet, a 2001/83/EK irányelv és a 2009/128/EK irányelv szerint gyűjtött információkat is beleértve;

e)kutatási projektek és tudományos publikációk, beleértve a modellezésen vagy más prediktív értékeléseken alapuló tendenciákra és előrejelzésekre vonatkozó információkat, valamint a távérzékelési technológiák, a Föld-megfigyelés (Kopernikusz-szolgáltatások), a helyszíni érzékelők és eszközök, illetve a civil tudomány révén nyert adatok és információk, kihasználva a mesterséges intelligencia, valamint a fejlett adatelemzés és -feldolgozás kínálta lehetőségeket.

Az ECHA háromévente jelentést készít, amelyben összefoglalja a negyedik albekezdés alapján elkészített tudományos jelentések megállapításait, és ezt a jelentést nyilvánosan hozzáférhetővé teszi. Az ECHA első jelentését [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az ezen irányelv hatálybalépését követő huszonegyedik hónap első napját]-ig rendelkezésre kell bocsátani.

(2) A megfigyelési listát [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az ezen irányelv hatálybalépését követő huszonharmadik hónap utolsó napját]-ig, majd ezt követően 36 havonta naprakésszé kell tenni. A megfigyelési lista naprakésszé tételekor a Bizottság töröl a meglévő megfigyelési listáról minden olyan anyagot, amelyre vonatkozóan a vízi környezetre jelentett kockázat értékelése további monitoringadatok nélkül is elvégezhető. A megfigyelési lista naprakésszé tételét követően egy adott anyag vagy anyagcsoport legfeljebb három évig szerepelhet a megfigyelési listán, amennyiben a vízi környezetre jelentett kockázat értékeléséhez további monitoringadatokra van szükség. Valamennyi naprakésszé tett megfigyelési listának tartalmaznia kell egy vagy több olyan új anyagot is, amelyek esetében az ECHA tudományos jelentései alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy kockázatot jelentenek a vízi környezetre nézve.

(3) A tagállamok a megfigyelési listán szereplő minden egyes anyagot vagy anyagcsoportot legalább 24 hónapon át, kijelölt, reprezentatív monitoringállomásokon figyelik meg. A megfigyelési időszak az adott anyag megfigyelési listára való felvételétől számított hat hónapon belül kezdődik meg.

Minden tagállam kijelöl legalább egy monitoringállomást, továbbá, amennyiben a tagállam lakosainak száma meghaladja az egymilliót, további egy, továbbá, minden 60 000 km2-nyi földrajzi terület után (a legközelebbi egész számra kerekítve) további egy, továbbá minden ötmillió lakos után (a legközelebbi egész számra kerekítve) további egy monitoringállomást.

Az egyes anyagok vagy anyagcsoportok vonatkozásában a reprezentatív monitoringállomások, valamint a megfigyelés gyakoriságának és szezonális ütemezésének kiválasztása során a tagállamok figyelembe veszik az anyag vagy anyagcsoport felhasználási módjait és lehetséges előfordulását. A monitoringot legalább évente kétszer kell végezni, kivéve az éghajlati vagy szezonális variabilitást mutató anyagokat, amelyek esetében – az (1) bekezdés alapján elfogadott, a megfigyelési listát létrehozó végrehajtási jogi aktusban meghatározottak szerint – gyakoribb monitoringra van szükség.

Amennyiben egy tagállam meglévő megfigyelési programok vagy tanulmányok alapján elegendő, összehasonlítható, reprezentatív és friss monitoringadatot tud szolgáltatni és a Bizottság rendelkezésére bocsátani egy bizonyos anyagra vagy anyagcsoportra vonatkozóan, dönthet úgy, hogy arra az anyagra vagy anyagcsoportra vonatkozóan nem végez kiegészítő megfigyelést a megfigyelésilista-mechanizmus keretében, feltéve, hogy a szóban forgó anyagot vagy anyagcsoportot a megfigyelési listát létrehozó végrehajtási jogi aktusban említett monitoringmátrixoknak és elemzési módszereknek, valamint a 2009/90/EK irányelvnek* megfelelő módszerrel figyelték meg.

(4) A tagállamok a 2000/60/EK irányelv 8. cikkének (4) bekezdésével és a megfigyelési listát létrehozó, az (1) bekezdés szerint elfogadott végrehajtási jogi aktussal összhangban rendelkezésre bocsátják az e cikk (3) bekezdésében említett megfigyelés eredményeit. Rendelkezésre bocsátják továbbá a monitoringállomások reprezentativitására és a monitoringstratégiára vonatkozó információkat is.

(5) Az ECHA a (3) bekezdésben említett 24 hónapos időszak végén felülvizsgálja a megfigyelés eredményeit, és értékeli, hogy mely anyagokat vagy anyagcsoportokat kell további 24 hónapon keresztül megfigyelni, és ennek megfelelően mely anyagokat vagy anyagcsoportokat kell a megfigyelési listán tartani, illetve mely anyagokat vagy anyagcsoportokat lehet törölni a listáról.

Amennyiben a Bizottság az ECHA első albekezdésben említett értékelésére tekintettel arra a következtetésre jut, hogy a vízi környezetre jelentett kockázat további értékeléséhez már nincs szükség megfigyelésre, a szóban forgó értékelést figyelembe kell venni az I. vagy a II. melléklet 8. cikk szerinti felülvizsgálata során.

* A Bizottság 2009/90/EK irányelve (2009. július 31.) a vizek állapotának kémiai elemzésére és figyelemmel kísérésére vonatkozó műszaki előírásoknak a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti megállapításáról (HL L 201., 2009.8.1., 36. o.).”

8.A szöveg a következő 8d. cikkel egészül ki:

„8d. cikk

Vízgyűjtő-specifikus szennyező anyagok

„(1) A tagállamok az ezen irányelv II. mellékletének A. részében felsorolt kategóriákba tartozó vízgyűjtő-specifikus szennyező anyagokra vonatkozóan, az ezen irányelv II. mellékletének B. részében meghatározott eljárással összhangban, környezetminőségi előírásokat határoznak meg és alkalmaznak, amennyiben ezek a szennyező anyagok – a 2000/60/EU irányelv 5. cikke szerinti elemzések és felülvizsgálatok alapján – kockázatot jelentenek egy vagy több vízgyűjtő kerület víztesteire.

A tagállamok [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az ezen irányelv hatálybalépését 18 hónappal követő hónap első napját]-ig tájékoztatják az ECHA-t az első albekezdésben említett környezetminőségi előírásokról. Az ECHA ezeket az információkat nyilvánosan hozzáférhetővé teszi.

(2) Amennyiben a vízgyűjtő-specifikus szennyező anyagokra vonatkozó környezetminőségi előírások a 8. cikkel összhangban uniós szinten kerültek meghatározásra és azok szerepelnek a II. melléklet C. részében, ezek a környezetminőségi előírások elsőbbséget élveznek az (1) bekezdéssel összhangban nemzeti szinten meghatározott vízgyűjtő-specifikus szennyező anyagokra vonatkozó környezetminőségi előírásokkal szemben. Az uniós szinten meghatározott környezetminőségi előírásokat a tagállamok annak megállapítására is alkalmazzák, hogy a II. melléklet C. részében felsorolt vízgyűjtő-specifikus szennyező anyagok kockázatot jelentenek-e.

(3) Ahhoz, hogy egy víztestet a 2000/60/EK irányelv 2. cikke 24. pontjában szereplő fogalommeghatározással összhangban jó kémiai állapotúnak lehessen tekinteni, kötelező az alkalmazandó nemzeti környezetminőségi előírásoknak, illetve adott esetben az uniós szinten meghatározott környezetminőségi előírásoknak való megfelelés.”  

9.A 10. cikket el kell hagyni.

10.Az I. melléklet ezen irányelv V. mellékletének megfelelően módosul.

11.Az irányelv kiegészül a II. melléklettel, amelynek szövegét ezen irányelv VI. melléklete tartalmazza.

4. cikk

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek [Kiadóhivatal: kérjük a dátum beillesztését = annak a hónapnak az első napja, amely az ezen irányelv hatálybalépésétől számított 18 hónap eltelte után következik]-ig megfeleljenek.

(2) E rendelkezések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal. Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg. A tagállamok közlik a Bizottsággal belső joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

5. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

6. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS A SZENNYEZŐANYAG-MENTESSÉGI CSOMAGHOZ

A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

A javaslat/kezdeményezés címe

Az érintett szakpolitikai terület(ek) 

A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

 új intézkedés 

 kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés 66  

 jelenlegi intézkedés meghosszabbítása 

 egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé 

Célkitűzés(ek)

Általános célkitűzések

Konkrét célkitűzések

Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Teljesítménymutatók

A javaslat/kezdeményezés indoklása

Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

 határozott időtartam

    időtartam: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

    pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kifizetési előirányzatok esetében

 határozatlan időtartam

beindítási időszak: 2024-től (a települési szennyvíz kezelése esetében), 2024-től 2025-ig (az integrált vízgazdálkodás esetében) 2024-től 2027-ig (a levegőminőségre vonatkozó jogszabályok esetében),

azt követően: rendes ütem

Tervezett irányítási módszer(ek) 67  

 Bizottság általi közvetlen irányítás

 a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

    végrehajtó ügynökségen keresztül

 Megosztott irányítás a tagállamokkal

 Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

 harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

 nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

 az EBB és az Európai Beruházási Alap

 a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

 közjogi szervek

 magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

 valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

 az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek

Irányítási és kontrollrendszer(ek)

Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

Jelenlegi költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében. 

Létrehozandó új költségvetési sorok

A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

    A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

Főigazgatóság: ENV				2023	2024	2025	2026	2027 és azt követően	ÖSSZESEN
□ Operatív előirányzatok
09 02 02 – Körforgásos gazdaság és életminőség	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1)		0,100	0,100	0,100	0,100	0,100	0,500
	Kifizetési előirányzatok	(2)		0,100	0,100	0,100	0,100	0,100	0,500
Az ENV Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=(1)		0,100	0,100	0,100	0,100	0,100	0,500
	Kifizetési előirányzatok	=(2)		0,100	0,100	0,100	0,100	0,100	0,500

A 09.02.02. költségvetési sorban szereplő fenti összegre a JRC-vel kötött igazgatási megállapodás és egy évente további 100 000 EUR nagyságrendű pénzügyi támogatás finanszírozásához lesz szükség a következő feladatok elvégzése érdekében:

a levegőszennyezés nyomon követésével és a levegőminőség modellezésével kapcsolatos továbbfejlesztett megközelítések kidolgozásának támogatása és irányítása;

a levegőminőség nyomon követésének térbeli reprezentativitásával, a harmonizált levegőminőség-értékelésekkel és a forráselosztással kapcsolatos módszertani fejlesztések támogatása;

a környezeti levegő minőségéről szóló irányelv végrehajtására vonatkozó gyakorlati iránymutatás kidolgozásának támogatása a levegőminőség nyomon követése és modellezése tekintetében;

kulcsfontosságú támogató hálózatok (pl. AQUILA és FAIRMODE) megszervezése és elnökségi feladatainak ellátása a levegővel kapcsolatos szakpolitika nemzeti, regionális és települési szintű végrehajtásának előmozdítása érdekében;

a levegőminőség nyomon követésével és modellezésével kapcsolatos előírások kidolgozásának támogatása az Európai Szabványügyi Bizottsággal (CEN) együttműködésben.

Ügynökség: ECHA – Környezetvédelmi irányelvek			2024	2025	2026	2027	ÖSSZESEN
1. cím: Személyzeti kiadások	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1a)	0,734	1,498	1,528	1,559	5,319
	Kifizetési előirányzatok	(2a)	0,734	1,498	1,528	1,559	5,319
2. cím: Infrastruktúra	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1b)	0,189	0,193	0,201	0,201	0,779
	Kifizetési előirányzatok	(2b)	0,189	0,193	0,201	0,201	0,779
3. cím: Operatív előirányzatok	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1c)	0,673	0,686	0,702	0,718	2,779
	Kifizetési előirányzatok	(2c)	0,673	0,686	0,702	0,718	2,779
Az ECHA ügynökséghez tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=1a+1b +1c	1,596	2,377	2,427	2,477	8,878
	Kifizetési előirányzatok	=2a+2b+2c	1,596	2,377	2,427	2,477	8,878

Az ECHA költségei magukban foglalják további 11 teljes munkaidős egyenérték – 7 ideiglenes alkalmazott és 4 szerződéses alkalmazott – költségét, a következők céljából:

 a jelenleg a JRC és a DG ENV alvállalkozói, valamint a SANTE irányítása alatt álló SCHEER által végzett tudományos támogatás (ez jelenleg évi 6,35 teljes munkaidős egyenértéknek megfelelő személyzetet igényel, amely az ECHA-javaslat szerint 5,15 teljes munkaidős egyenértékre csökkenne: ez a források hatékony átcsoportosítását jelenti)

 a javaslat szerinti új kötelezettségekből adódó tudományos támogatás:

-    a „nemzeti/regionális” vonatkozású szennyező anyagokra alkalmazandó uniós szintű környezetminőségi előírások meghatározása (évente 1 teljes munkaidős egyenérték a felszín alatti vizek, 1 teljes munkaidős egyenérték a felszíni vizek esetében)

-    a felszín alatti vizekről szóló irányelv I. mellékletének frissítése (évente 1 teljes munkaidős egyenérték)

-    a felszín alatti vizek megfigyelési listájához nyújtott támogatás (évente 0,6 teljes munkaidős egyenérték)

-    a mikroműanyagok és az antimikrobiális rezisztenciagének nyomon követésére és elemzésére szolgáló módszerek azonosítása/fejlesztése (körülbelül 0,5 teljes munkaidős egyenérték + körülbelül 1 teljes munkaidős egyenérték az informatikai támogatáshoz + 1,5 teljes munkaidős egyenérték az irányításhoz)

Ügynökség: EEA			2024	2025	2026	2027	ÖSSZESEN
1. cím: Személyzeti kiadások	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1a)	0,697	1,423	1,451	1,480	5,052
	Kifizetési előirányzatok	(2a)	0,697	1,423	1,451	1,480	5,052
2. cím: Infrastruktúra	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1b)
	Kifizetési előirányzatok	(2b)
3. cím: Operatív előirányzatok	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1c)	0,490	0,620	0,420	0,420	1,950
	Kifizetési előirányzatok	(2c)	0,490	0,620	0,420	0,420	1,950
Az EEA ügynökséghez tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=1a+1b +1c	1,187	2,043	1,871	1,900	7,002
	Kifizetési előirányzatok	=2a+2b +2c	1,187	2,043	1,871	1,900	7,002

Az EEA költségei magukban foglalják 8 további teljes munkaidős egyenérték (5 ideiglenes alkalmazott és 3 szerződéses alkalmazott) költségeit, valamint a működési kiadásokat, a következők céljából:

A megfigyelési és állapotadatoknak az EEA részére „rendszerek közötti jelentéstétel” (automatizált adatszolgáltatási mechanizmus) révén történő éves jelentésére vonatkozó további kötelezettségnek való megfelelés: 4 teljes munkaidős egyenérték (ebből 3 újonnan felvett ideiglenes alkalmazott, 1 ideiglenes alkalmazottat pedig az EEA-n belül csoportosítanak át a feladatra), ezenfelül 130 000 EUR tanácsadói támogatás az 1. évben, majd 80 000 EUR a 2. évben és az azt követő években. szabványosított adatbázis kifejlesztése a víz újrafelhasználására vonatkozóan (a víz újrafelhasználásáról szóló (EU) 2020/741 rendelet végrehajtása keretében) és a kapcsolódó adatsorok kezelése, valamint uniós szintű áttekintések készítése. Az EEA-nak minőségi ellenőrzésről kell gondoskodnia annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok rendszeresen, összehangolt és összehasonlítható módon tegyenek jelentést (2 további szerződéses alkalmazott). Az integrált vízügyi jelentéstételre és a víz újrafelhasználásával kapcsolatos munkára fordítandó kiegészítő EEA-erőforrások összesen 5 további teljes munkaidős egyenértéket – 3 ideiglenes alkalmazott és 2 szerződéses alkalmazott – tesznek ki.

Egy, a települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelvben járatos szakértő (1 további szerződéses alkalmazott) és informatikai támogatás az adatbázisok létrehozásához és kiigazításához, a települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelv javasolt átdolgozásának 20. cikkével összefüggésben. A szakértő hozzájárul majd az új megfelelési mutatók kidolgozásához is, például az energiára és a mikroszennyező anyagokra vonatkozóan, amint azt az irányelvre irányuló új jogalkotási javaslat jelenleg is jelzi. Emellett a települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelv szerinti, a nemzeti jelentések (https://water.europa.eu/freshwater/countries/uwwt) helyébe lépő országprofilok felülvizsgálatát és aktualizálását is végzi, és a meglévő adatsorokat is felülvizsgálja, hogy azok megfeleljenek az új jelentéstételi követelményeknek. További egyszerűsítésre kerül sor a kapcsolódó adatsorok vonatkozásában (pl. az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás és az Európai Vízügyi Információs Rendszer). Az informatikai támogatás iránti igény összesen 760 000 EUR: az 1. évben 240 000 EUR, a 2. évben 260 000 EUR, majd azt követően 130 000 EUR.

A levegőminőségi adatok jelentésével és cseréjével kapcsolatos feladatokhoz erőforrásokra lesz szükség, mivel a meglévő környezeti levegőminőségi portál és adattár bővítést, a későbbiekben pedig karbantartást igényel. A környezeti levegő minőségének értékelésével kapcsolatos feladatokhoz is erőforrásokra lesz szükség a jelenleg évente végzett levegőminőség-értékelések szélesebb körben való elvégzéséhez, különös tekintettel az új szennyező anyagokra, valamint a légszennyezés, az éghajlatváltozás, az emberi egészség és az ökoszisztémák egészsége közötti összefüggésekre. Ehhez további speciális kompetenciákra, és ezáltal további hosszú távú szakértői személyzetre van szükség (2 teljes munkaidős egyenérték, mindkettő ideiglenes alkalmazott).

□ Operatív előirányzatok ÖSSZESEN			2023	2024	2025	2026	2027	ÖSSZESEN
	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(4)
	Kifizetési előirányzatok	(5)
□ Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN		(6)
A többéves pénzügyi keret 3. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=4+6	0,100	2,774	4,297	4,170	4,245	15,587
	Kifizetési előirányzatok	=5+6	0,100	2,774	4,297	4,170	4,245	15,587

A többéves pénzügyi keret fejezete

7

„Igazgatási kiadások”

Ezt a részt az igazgatási jellegű költségvetési adatok táblázatában kell kitölteni, melyet először a pénzügyi kimutatás mellékletébe (a belső szabályzat V. melléklete) kell bevezetni; a mellékletet a szolgálatközi konzultációhoz fel kell tölteni a DECIDE rendszerbe.

millió EUR (három tizedesjegyig)

A DG ENV bővített személyi állománya (1 tisztviselő az integrált vízgazdálkodás és 1 tisztviselő a levegőminőség területén):

a felszíni és a felszín alatti vizek új szennyező anyagokra vonatkozó megfigyelési listáit létrehozó új bizottsági végrehajtási jogi aktusok kidolgozása és elfogadásra előkészítése az említett anyagok nyomon követése és annak felmérése céljából, hogy szükség van-e uniós előírások meghatározására;

hatévente olyan új, felhatalmazáson alapuló bizottsági jogi aktusok kidolgozása és elfogadásra előkészítése, amelyek célja, hogy az emberi egészség védelme és a környezet megóvása érdekében felülvizsgálják és aktualizálják a szennyező anyagok jegyzékét és a kapcsolódó uniós szintű előírásokat;

a vízgazdálkodásról folytatott párbeszéd fenntartása a tagállamokkal, az EEA-val és az ECHA-val, többek között az érintett szakértői csoportok és bizottságok keretében;

a levegőminőségről szóló új irányelv végrehajtásához kapcsolódó új bizottsági végrehajtási jogi aktusok és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok kidolgozása és elfogadásra előkészítése;

a csoport támogatása a felülvizsgált levegőminőségi irányelv végrehajtásában, különösen az illetékes hatóságokkal való megerősített együttműködést igénylő új rendelkezések tekintetében;

a felülvizsgálat nyomán technikai iránymutatás kidolgozása és előkészítése a nyomon követés, a modellezés és a levegőminőségi tervek területén.

A humánerőforrással kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

millió EUR (három tizedesjegyig)

Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Az ECHA, az EEA és a Bizottság igazgatási előirányzataira gyakorolt becsült hatás

Az ECHA humán erőforrására gyakorolt becsült hatás

    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

Ideiglenes alkalmazottak (AD besorolási fokozat) környezetvédelmi irányelvek	0,535	1,091	1,112	1,135	3,872
Ideiglenes alkalmazottak (AST besorolási fokozat)
Szerződéses alkalmazottak	0,200	0,407	0,416	0,424	1,447
Kirendelt nemzeti szakértők

ÖSSZESEN

0,734

1,498

1,528

1,559

5,319

Létszámigény (teljes munkaidős egyenértékben):

Ideiglenes alkalmazottak (AD besorolási fokozat) környezetvédelmi irányelvek	7	7	7	7
Ideiglenes alkalmazottak (AST besorolási fokozat)
Szerződéses alkalmazottak REACH/CLP-rendelet	4	4	4	4
Kirendelt nemzeti szakértők

ÖSSZESEN

11

11

11

11

Az EEA humánerőforrására gyakorolt becsült hatás

    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

Ideiglenes alkalmazottak (AD besorolási fokozat)	0,526	1,074	1,095	1,117	3,813
Ideiglenes alkalmazottak (AST besorolási fokozat)
Szerződéses alkalmazottak	0,171	0,349	0,356	0,363	1,239
Kirendelt nemzeti szakértők

ÖSSZESEN

0,697

1,423

1,451

1,480

5,052

Létszámigény (teljes munkaidős egyenértékben):

Ideiglenes alkalmazottak (AD besorolási fokozat)	5	5	5	5
Ideiglenes alkalmazottak (AST besorolási fokozat)
Szerződéses alkalmazottak	3	3	3	3
Kirendelt nemzeti szakértők

ÖSSZESEN

8

8

8

8

Az igazgatási előirányzatokra vonatkozó becsült igények a Bizottságnál

Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

     A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETE
Humánerőforrás		0,314	0,314	0,314	0,314	1,256
Egyéb igazgatási kiadások
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉNEK részösszege		0,314	0,314	0,314	0,314	1,256

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉBE 73 bele nem tartozó előirányzatok	Tárgytalan	Tárgytalan	Tárgytalan	Tárgytalan	Tárgytalan	Tárgytalan
Humánerőforrás
Egyéb igazgatási jellegű kiadások
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege	Tárgytalan	Tárgytalan	Tárgytalan	Tárgytalan	Tárgytalan	Tárgytalan

ÖSSZESEN

0,314

0,314

0,314

0,314

1,256

A humánerőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

Becsült humánerőforrás-szükségletek

    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

A javaslat/kezdeményezés

    teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén.

A LIFE-keretet (09.02.02. költségvetési sor) az ECHA és az EEA számára nyújtott megnövelt támogatás ellentételezésére fogják felhasználni.

    a többéves pénzügyi keret lekötetlen mozgásterének és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott különleges eszközök felhasználását teszi szükségessé.

    a többéves pénzügyi keret módosítását teszi szükségessé.

Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

A javaslat/kezdeményezés

    nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

    előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

A bevételre gyakorolt becsült hatás 

    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

    a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

    a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

kérjük adja meg, hogy a bevétel kiadási sorhoz van-e rendelve     

millió EUR (három tizedesjegyig)

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételre gyakorolt hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

(1)    Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).

(2)    Az Európai Parlament és a Tanács 2006/118/EK irányelve (2006. december 12.) a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről (HL L 372., 2006.12.27., 19. o.).

(3)    Az Európai Parlament és a Tanács 2008/105/EK irányelve (2008. december 16.) a vízpolitika területén a környezetminőségi előírásokról, a 82/176/EGK, a 83/513/EGK, a 84/156/EGK, a 84/491/EGK és a 86/280/EGK tanácsi irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről, valamint a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról (HL L 348., 2008.12.24., 84. o.).

(4)    A Tanács 91/676/EGK irányelve (1991. december 12.) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről (HL L 375., 1991.12.31., 1. o.).

(5)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/2184 irányelve (2020. december 16.) az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről (HL L 435., 2020.12.23., 1. o.).

(6)    A Tanács 91/271/EGK irányelve (1991. május 21.) a települési szennyvíz kezeléséről (HL L 135., 1991.5.30., 40. o.).

(7)    Az Európai Parlament és a Tanács 2008/56/EK irányelve (2008. június 17.) a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 164., 2008.6.25., 19. o.).

(8)    Az Európai Parlament és a Tanács 2006/7/EK irányelve (2006. február 15.) a fürdővizek minőségéről és a 76/160/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 64., 2006.3.4., 37. o.).

(9)    Az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK irányelve (2007. október 23.) az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről (HL L 288., 2007.11.6., 27. o.).

(10)    A Tanács 91/676/EGK irányelve (1991. december 12.) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről (HL L 375., 1991.12.31., 1. o.).

(11)    A 2000/60/EK irányelv (a víz-keretirányelv) 16. cikkének (4) bekezdése és 16. cikkének (7) bekezdése; a 2008/105/EK irányelv (a környezetminőségi előírásokról szóló irányelv) 7. cikke és a 2006/118/EK irányelv (a felszín alatti vizek védelméről szóló irányelv) 10. cikke.

(12)    Bizottsági szolgálati munkadokumentum – A víz-keretirányelv, a felszín alatti vizekről szóló irányelv, a környezetminőségi előírásokról szóló irányelv és az árvízvédelmi irányelv célravezetőségi vizsgálata (SWD(2019) 439).

(13)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az európai zöld megállapodás COM(2019) 640 final.

(14)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia: Hozzuk vissza a természetet az életünkbe!, COM(2020) 380 final.

(15)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Bolygónk egészségessé tétele mindenki számára – Uniós cselekvési terv: Út a szennyezőanyag-mentes levegő, víz és talaj felé, COM(2021) 400 final.

(16)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/741 rendelete (2020. május 25.) a víz újrafelhasználására vonatkozó minimumkövetelményekről (HL L 177., 2020.6.5., 32. o.).

(17)        COM(2022) 156 final és COM(2022) 157 final.

(18)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A „termelőtől a fogyasztóig” stratégia a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerért, COM(2020) 381 final.

(19)    COM(2022) 305 final.

(20)    Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.).

(21)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos európai stratégia, COM(2018) 028 final.

(22)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/904 irányelve (2019. június 5.) egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről (HL L 155., 2019.6.12., 1. o.).

(23)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A tisztább és versenyképesebb Európát szolgáló, körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv (COM(2020) 98 final).

(24)    A Tanács 86/278/EGK irányelve (1986. június 12.) a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása során a környezet és különösen a talaj védelméről (HL L 181., 1986.7.4., 6. o.).

(25)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégia a toxikus anyagoktól mentes környezetért, COM(2020) 667 final.

(26)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak – Az Európai Unió környezetbe kerülő gyógyszerekkel kapcsolatos stratégiai megközelítése, COM(2019) 128 final.

(27)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Európai gyógyszerstratégia, COM(2020) 761 final.

(28)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Európai adatstratégia, COM/2020/66 final.

(29)    Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).

(30)    A vegyi anyagokra vonatkozó legrelevánsabb jogszabályoknak (kivéve a REACH-rendeletet), valamint a feldolgozó iparágakra alkalmazott jogszabályok kapcsolódó szempontjainak célravezetőségi vizsgálatáról szóló bizottsági munkadokumentum, SWD(2019) 199 final.

(31)     wfd - Library (europa.eu)

(32)    Ares(2022)4634431, 2022. június 24.

(33)    HL C ., ., . o.

(34)    HL C ., ., . o.

(35)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az európai zöld megállapodás (COM(2019) 640 final).

(36)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégia a toxikus anyagoktól mentes környezetért, COM(2020) 667 final.

(37)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Bolygónk egészségessé tétele mindenki számára – Uniós cselekvési terv: „Út a szennyezőanyag-mentes levegő, víz és talaj felé”, COM(2021) 400 final.

(38)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos európai stratégia, COM(2018) 028 final.

(39)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Európai gyógyszerstratégia, COM(2020) 761 final.

(40)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia: Hozzuk vissza a természetet az életünkbe!, COM(2020) 380 final.

(41)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A „termelőtől a fogyasztóig” stratégia a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerért, COM(2020) 381 final.

(42)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó uniós talajvédelmi stratégia – Az egészséges talaj előnyeinek kihasználása az emberek, az élelmiszerek, a természet és az éghajlat szempontjából, COM(2021) 699 final.

(43)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Európa digitális jövőjének megtervezése,     COM(2020) 67 final.

(44)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Európai adatstratégia, COM/2020/66 final.

(45)    Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).

(46)    Az Európai Parlament és a Tanács 2008/105/EK irányelve (2008. december 16.) a vízpolitika területén a környezetminőségi előírásokról, a 82/176/EGK, a 83/513/EGK, a 84/156/EGK, a 84/491/EGK és a 86/280/EGK tanácsi irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről, valamint a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról (HL L 348., 2008.12.24., 84. o.).

(47)    Az Európai Parlament és a Tanács 2455/2001/EK határozata (2001. november 20.) a vízpolitika területén az elsőbbségi anyagok jegyzékének megállapításáról és a 2000/60/EK irányelv módosításáról (HL L 331., 2001.12.15., 1. o.).

(48)    Az Európai Parlament és a Tanács 2006/118/EK irányelve (2006. december 12.) a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről (HL L 372., 2006.12.27., 19. o.).

(49)    Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) és az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).

(50)    Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.).

(51)    Az Európai Parlament és a Tanács 528/2012/EU rendelete (2012. május 22.) a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról (HL L 167., 2012.6.27., 1. o.).

(52)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/6 rendelete (2018. december 11.) az állatgyógyászati készítményekről és a 2001/82/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 4., 2019.1.7., 43. o.).

(53)    Az Európai Parlament és a Tanács 2001/83/EK irányelve (2001. november 6.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről (HL L 311., 2001.11.28., 67. o.).

(54)    Az Európai Parlament és a Tanács 2009/128/EK irányelve (2009. október 21.) a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 309., 2009.11.24., 71. o.).

(55)    Az Európai Parlament és a Tanács 2010/75/EU irányelve (2010. november 24.) az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) (HL L 334., 2010.12.17., 17. o.).

(56)    A Tanács 91/271/EGK irányelve (1991. május 21.) a települési szennyvíz kezeléséről (HL L 135., 1991.5.30., 40. o.).

(57)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/2184 irányelve (2020. december 16.) az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről (átdolgozás) (HL L 435., 2020.12.23., 1. o.).

(58)    Bizottsági szolgálati munkadokumentum – A víz-keretirányelv, a felszín alatti vizekről szóló irányelv, a környezetminőségi előírásokról szóló irányelv és az árvízvédelmi irányelv célravezetőségi vizsgálata (SWD(2019) 439).

(59)    Az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról (HL L 108., 2007.4.25., 1. o.).

(60)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1024 irányelve (2019. június 20.) a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról (HL L 172., 2019.6.26., 56. o.).

(61)    Az Európai Parlament és a Tanács 166/2006/EK rendelete (2006. január 18.) az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 33., 2006.2.4., 1. o.).

(62)    Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(63) +    Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be a szövegbe a COM(2022) 157 dokumentumban szereplő rendelet számát, a lábjegyzetbe pedig az említett irányelv számát, dátumát, címét és HL-hivatkozását).

(64)    Az Európai Parlament és a Tanács 1313/2013/EU határozata (2013. december 17.) az uniós polgári védelmi mechanizmusról (HL L 347., 2013.12.20., 924. o.).

(65) +    Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a szövegbe a COM(2022) 157 dokumentumban szereplő rendelet számát.++    Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a szövegbe a COM(2022) 157 dokumentumban szereplő rendelet számát.+++    Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a szövegbe a COM(2022) 157 dokumentumban szereplő rendelet számát.

(66)    A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(67)    Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a BudgWeb oldalon: https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/EN/man/budgmanag/Pages/budgmanag.aspx  

(68)    Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(69)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(70)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(71)    A kimenetek a nyújtandó termékek és szolgáltatások (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(72)    Az 1.4.2. szakaszban („Konkrét célkitűzések…”) feltüntetett célkitűzés.

(73)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(74)    Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(75)    Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. Az „N” helyére a végrehajtás várható első évét kell beírni (például: 2021). A következő évek esetében ugyanígy kell eljárni.

(76)    A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összeget kell megadni, amely a 20 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegnek felel meg.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2022.10.26.

COM(2022) 540 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

Javaslat
Az Európai Parlament és a Tanács irányelve

a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2000/60/EK irányelv, a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről szóló 2006/118/EK irányelv és a vízpolitika területén a környezetminőségi előírásokról szóló 2008/105/EK irányelv módosításáról

{SEC(2022) 540 final} - {SWD(2022) 540 final} - {SWD(2022) 543 final}

I. MELLÉKLET

A 2000/60/EK irányelv V. melléklete a következőképpen módosul:

1.Az 1.1.1–1.1.4. pont a helyébe a következő szöveg lép:

1.1.1.   Vízfolyások

Biológiai elemek

A vízi flóra összetétele és abundanciája

A bentikus gerinctelen fauna összetétele és abundanciája

A halfauna összetétele, abundanciája és korszerkezete

A biológiai elemeket támogató hidromorfológiai elemek

A hidrológiai rendszer

az áramlás mértéke és dinamikája

kapcsolat a felszín alatti víztestekkel

A vízfolyás folytonossága

Morfológiai viszonyok

a folyó mélységének és szélességének változékonysága

a mederágy szerkezete és anyaga

a parti sáv szerkezete

A biológiai elemeket támogató általános fizikai-kémiai elemek

Hőmérsékleti viszonyok

Oxigénháztartási viszonyok

Sótartalom

Savasodási állapot

Tápanyagviszonyok

1.1.2.   Tavak

Biológiai elemek

A fitoplankton összetétele, abundanciája és biomasszája

Az egyéb vízi növényzet összetétele és abundanciája

A bentikus gerinctelen fauna összetétele és abundanciája

A halfauna összetétele, abundanciája és korszerkezete

A biológiai elemeket támogató hidromorfológiai elemek

A hidrológiai rendszer

az áramlás mértéke és dinamikája

tartózkodási idő

kapcsolat a felszín alatti víztesttel

Morfológiai viszonyok

a tómélység változékonysága

a tómeder mennyisége, szerkezete és altalaja

a tópart szerkezete

A biológiai elemeket támogató általános fizikai-kémiai elemek

Átlátszóság

Hőmérsékleti viszonyok

Oxigénháztartási viszonyok

Sótartalom

Savasodási állapot

Tápanyagviszonyok

1.1.3.   Átmeneti vizek

Biológiai elemek

A fitoplankton összetétele, abundanciája és biomasszája

Az egyéb vízi növényzet összetétele és abundanciája

A bentikus gerinctelen fauna összetétele és abundanciája

A halfauna összetétele és abundanciája

A biológiai elemeket támogató hidromorfológiai elemek

Morfológiai viszonyok

a mélység változékonysága

a mederágy mennyisége, szerkezete és altalaja

az árapály közti zóna szerkezete

Árapályrezsim

édesvízáramlás

kitettség a hullámzásnak

A biológiai elemeket támogató általános fizikai-kémiai elemek

Átlátszóság

Hőmérsékleti viszonyok

Oxigénháztartási viszonyok

Sótartalom

Tápanyagviszonyok

1.1.4.   Parti tengervizek

Biológiai elemek

A fitoplankton összetétele, abundanciája és biomasszája

Az egyéb vízi növényzet összetétele és abundanciája

A bentikus gerinctelen fauna összetétele és abundanciája

A biológiai elemeket támogató hidromorfológiai elemek

Morfológiai viszonyok

a mélység változékonysága

a parti fenékanyag szerkezete és altalaja

az árapály közti zóna szerkezete

Árapályrezsim

a domináns áramlatok iránya

kitettség a hullámzásnak

A biológiai elemeket támogató általános fizikai-kémiai elemek

Átlátszóság

Hőmérsékleti viszonyok

Oxigénháztartási viszonyok

Sótartalom

Tápanyagviszonyok”.

2.Az 1.2.1. pontban a „Fizikai-kémiai minőségi elemek” táblázat helyébe a következő szöveg lép:

„Általános fizikai-kémiai minőségi elemek 

3.Az 1.2.2. pontban a „Fizikai-kémiai minőségi elemek” táblázat helyébe a következő szöveg lép:

„Általános fizikai-kémiai minőségi elemek

Elem	Kiváló állapot	Jó állapot	Mérsékelt állapot
Általános viszonyok	Az általános fizikai-kémiai elemek értékei teljesen vagy közel teljesen megfelelnek a zavartalan viszonyoknak. A tápanyag-koncentrációk a zavartalan viszonyokkal általában együtt járó tartományon belül maradnak. A sótartalom, a pH-érték, az oxigénegyensúly, a savközömbösítő kapacitás, az átlátszóság és a hőmérséklet szintjei nem mutatják antropogén eredetű zavartság jeleit, és a zavartalan viszonyokkal általában együtt járó tartományon belül maradnak.	A hőmérséklet, az oxigénegyensúly, a pH-érték, a savközömbösítő kapacitás, az átlátszóság és a sótartalom nem lépnek túl azon a tartományon, amelyben az ökoszisztéma működése és a fent előírt biológiai minőségi elemek értékeinek betartása biztosított. A tápanyag-koncentrációk nem haladják meg azon értékeket, amely mellett a típusspecifikus ökoszisztéma működése és a fent előírt biológiai minőségi elemek értékeinek betartása biztosított.	Olyan viszonyok, amelyek között a biológiai minőségi elemek fent előírt értékeinek teljesítése megvalósítható.”

4.Az 1.2.3. pontban a „Fizikai-kémiai minőségi elemek” táblázat helyébe a következő szöveg lép:

„Általános fizikai-kémiai minőségi elemek

5.Az 1.2.4. pontban a „Fizikai-kémiai minőségi elemek” táblázat helyébe a következő szöveg lép:

   „Általános fizikai-kémiai minőségi elemek

6. Az 1.2.5. pontban található táblázat a következőképpen módosul:

a)a „Specifikus szintetikus szennyező anyagok” bejegyzést tartalmazó ötödik sort el kell hagyni;

b)a „Specifikus nem szintetikus szennyező anyagok” bejegyzést tartalmazó hatodik sort el kell hagyni;

c)a táblázat hetedik sorában található (1) megjegyzést el kell hagyni.

7.Az 1.2.6. pontot el kell hagyni.

8.Az 1.3. pont a következő negyedik és ötödik bekezdéssel egészül ki:

„Amennyiben a megfigyelő hálózat helyi mintavételi pontok helyett Föld-megfigyelésre és távérzékelésre, illetve más innovatív technikára támaszkodik, a megfigyelő hálózat térképén fel kell tüntetni az ilyen típusú módszerekkel megfigyelt minőségi elemekre és a víztestekre vagy víztestcsoportokra vonatkozó információkat. Hivatkozni kell a CEN-, az ISO- vagy más olyan nemzetközi, illetve nemzeti szabványokra, amelyek alkalmazására annak biztosítása érdekében került sor, hogy a kapott időbeli és térbeli adatok ugyanolyan megbízhatóak legyenek, mint a helyi mintavételi pontokon a hagyományos megfigyelési módszerek alkalmazásával nyert adatok.

A tagállamok – adott esetben, elsősorban szűrővizsgálat céljából – passzív mintavételi módszereket is alkalmazhatnak a vegyi szennyező anyagok megfigyelésére, azzal a feltétellel, hogy ezek a mintavételi módszerek nem becsülik alá a környezetminőségi előírások hatálya alá tartozó szennyező anyagok koncentrációját, így megbízhatóan képesek azonosítani a »jó állapot elérésének hiányát«, továbbá hogy az alkalmazott környezetminőségi előírásoknak megfelelően elvégzik a víz-, bióta- vagy üledékminták kémiai elemzését, amennyiben ilyen hiányosságot észlelnek. A tagállamok azonos feltételek mellett alkalmazhatnak hatásalapú mintavételi módszereket is.”

9.Az 1.3.1. pontban „A minőségi elemek megválasztása” című utolsó bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A minőségi elemek megválasztása

A feltáró megfigyelést (monitoring) minden megfigyelési ponton egyéves időszakon át végzik a vízgyűjtő-gazdálkodási terv által lefedett időtartamon belül. A feltáró megfigyelés a következőkre terjed ki:

a) az összes biológiai minőségi elemre nézve meghatározó/jellemző paraméter;

b) az összes hidromorfológiai minőségi elemre nézve meghatározó/jellemző paraméter;

c) az összes általános fizikai-kémiai minőségi elemre nézve meghatározó/jellemző paraméter;

d) az elsőbbségi anyagok listáján szereplő, a vízgyűjtőbe vagy a részvízgyűjtőbe bevezetett, illetve más módon lerakott szennyező anyagok;

e) a vízgyűjtőbe vagy a részvízgyűjtőbe jelentős mennyiségben bevezetett, illetve más módon lerakott egyéb szennyező anyagok.

Ha azonban a korábbi feltáró megfigyelés (monitoring) azt mutatta, hogy az érintett víztest elérte a jó állapotot, és az emberi tevékenység hatásainak a II. melléklet szerinti vizsgálata alapján nincs bizonyíték arra nézve, hogy a víztestre gyakorolt hatások megváltoztak, a feltáró megfigyelést három egymást követő vízgyűjtő-gazdálkodási terv által lefedett időszak alatt egyszer kell elvégezni.”

10.Az 1.3.2. pont a következőképpen módosul:

a) „A megfigyelési pontok megválasztása” című harmadik bekezdés első mondata helyébe a következő szöveg lép:

„Operatív megfigyelést (monitoring) végeznek minden olyan víztesten, amelyet akár a II. mellékletnek megfelelően elvégzett hatásvizsgálat, akár a feltáró megfigyelés (monitoring) eredményei alapján úgy határoztak meg, mint amelynél megvan a kockázata annak, hogy nem teljesíti a 4. cikk szerinti környezeti célkitűzéseket és minden olyan víztesten, amelybe elsőbbségi szennyező anyagot vezetnek be vagy raknak le más módon, illetve amelybe jelentős mennyiségű vízgyűjtő-specifikus szennyező anyagot vezetnek be vagy raknak le más módon.”;

b) „A minőségi elemek megválasztása” című negyedik bekezdés második franciabekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„– a víztestekbe bevezetett vagy más módon lerakott minden elsőbbségi szennyező anyagot és a víztestekbe jelentős mennyiségben bevezetett vagy más módon lerakott minden vízgyűjtő-specifikus szennyező anyagot,”.

11.Az 1.3.4. pont táblázatában a „Fizikai-kémiai elemek” cím alatti hatodik sorban az „Egyéb szennyező anyagok” szövegrész helyébe a „Vízgyűjtő-specifikus szennyező anyagok” szöveg lép.

12.Az 1.4.1. pont a következőképpen módosul:

a)a vii. alpont második mondatát el kell hagyni;

b)a viii. alpontot el kell hagyni;

c)a ix. alpont helyébe a következő szöveg lép:

„ix. Az interkalibrációs eljárás eredményeit és a tagállamok megfigyelőrendszereinek osztályozásához az i–viii. alpontoknak megfelelően megállapított értékeit a felhatalmazáson alapuló jogi aktus 20. cikk szerinti elfogadásától számított hat hónapon belül közzé kell tenni.”

13.Az 1.4.2. pont iii. alpontját el kell hagyni.

14.Az 1.4.3. pontban az első bekezdés első mondatának helyébe a következő szöveg lép:

„Egy víztestet akkor minősítenek úgy, mint ami eléri a »jó« kémiai állapotot, ha megfelel a 2008/105/EK irányelv I. mellékletének A. részében meghatározott valamennyi környezetminőségi előírásnak, valamint az említett irányelv 8. és 8d. cikke alapján meghatározott környezetminőségi előírásoknak.”

15.A 2.2.1. pont a következő bekezdéssel egészül ki:

„Amennyiben a megfigyelő hálózat helyi mintavételi pontok helyett Föld-megfigyelésre és távérzékelésre, illetve más innovatív technikára támaszkodik, hivatkozni kell a CEN-, az ISO- vagy más olyan nemzetközi, illetve nemzeti szabványokra, amelyek alkalmazására annak biztosítása érdekében került sor, hogy a kapott időbeli és térbeli adatok ugyanolyan megbízhatóak legyenek, mint a helyi mintavételi pontokon a hagyományos megfigyelési módszerek alkalmazásával nyert adatok.”

16.A 2.3.2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.3.2.   A felszín alatti víz jó állapotának meghatározása

17.A 2.4.1. pont a következő bekezdéssel egészül ki:

„Amennyiben a megfigyelő hálózat helyi mintavételi pontok helyett Föld-megfigyelésre és távérzékelésre, illetve más innovatív technikára támaszkodik, hivatkozni kell a CEN-, az ISO- vagy más olyan nemzetközi, illetve nemzeti szabványokra, amelyek alkalmazására annak biztosítása érdekében került sor, hogy a kapott időbeli és térbeli adatok ugyanolyan megbízhatóak legyenek, mint a helyi mintavételi pontokon a hagyományos megfigyelési módszerek alkalmazásával nyert adatok.”

18.A 2.4.5. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.4.5. A felszín alatti vizek kémiai állapotának értelmezése és bemutatása

A felszín alatti vizek kémiai állapotának értékelésekor a felszín alatti víztesten belüli egyedi megfigyelési pontok eredményeit összegzik a víztestre, mint egészre. Kiszámítják az egyes felszín alatti víztest vagy víztestcsoport megfigyelési pontjain mért megfigyelési eredmények átlagértékét a következő paraméterekre:

a) kémiai paraméterek, amelyekre vonatkozóan a 2006/118/EK irányelv I. melléklete minőségi előírásokat határoz meg;

b) kémiai paraméterek, amelyekre vonatkozóan a 2006/118/EK irányelv 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján nemzeti küszöbértékek kerültek megállapításra;

c) kémiai paraméterek, amelyekre vonatkozóan a 2006/118/EK irányelv 8. cikke (3) bekezdése alapján uniós szintű küszöbértékek kerültek megállapításra.

Az első bekezdésben említett átlagértékeket használják a felszín alatti víz jó kémiai állapotának való megfelelés igazolására, amely állapot az első bekezdésben említett minőségi előírásokra és küszöbértékekre való hivatkozások alapján kerül meghatározásra.

A 2.5. pontra is tekintettel a tagállamok térképet biztosítanak a felszín alatti víz kémiai állapotáról, a következő színkódokkal:

jó: zöld,

gyenge: piros.

A tagállamok a térképen fekete ponttal jelzik azokat a felszín alatti víztesteket, amelyekben bármely emberi tevékenységből származó szennyezőanyag-koncentrációjának jelentős és tartós növekvő tendenciája tapasztalható. A tendencia megfordulását egy kék ponttal jelzik a térképen.

Ezeket a térképeket a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekbe foglalják.”

II. MELLÉKLET

A 2000/60/EK irányelv VIII. melléklete a következőképpen módosul:

1. A 10. pont helyébe a következő szöveg lép:

„10. Szuszpenzióban lévő anyagok, beleértve a mikro-/nanoműanyagokat is”.

2. A melléklet a következő 13. ponttal egészül ki:

„13. Az antimikrobiális hatóanyagokkal szemben rezisztens mikroorganizmusok, különösen az emberekre vagy állatokra patogén mikroorganizmusok jelenlétét tükröző mikroorganizmusok, gének vagy genetikai anyagok.”

III. MELLÉKLET

„I. MELLÉKLET

A FELSZÍN ALATTI VIZEKRE VONATKOZÓ MINŐSÉGI ELŐÍRÁSOK (QS)

1. megjegyzés: A 3–7. pontban felsorolt szennyező anyagokra vonatkozó minőségi előírások [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az e módosító irányelv hatálybalépését 18 hónappal követő hónap első napját]-tól/-től alkalmazandók azzal a céllal, hogy legkésőbb 2033. december 22-ig el lehessen érni a víz jó kémiai állapotát.

(1)	(2)	(3)	(4)	(5)	(6)
[Bejegyzés] Sorszám	Anyag neve	Anyag kategóriája	CAS-szám (1)	EU-szám (2)	Minőségi előírás (3) [µg/l, eltérő megjelölés hiányában]
1.	Nitrátok	Tápanyagok	nem alkalmazható	nem alkalmazható	50 mg/l
2.	Növényvédő szerek aktív anyagai, beleértve megfelelő anyagcseretermékeiket, bomlástermékeiket és reakciótermékeiket (4)	Növényvédő szerek	nem alkalmazható	nem alkalmazható	0,1 (egyedi)
					0,5 (összes) (5)
3.	Per- és polifluoralkil-anyagok (PFAS) – 24 anyag összege (6)	Ipari anyagok	Lásd a táblázathoz tartozó (6) megjegyzést	Lásd a táblázathoz tartozó (6) megjegyzést	0,0044 (7)
4.	Karbamazepin	Gyógyszerek	298-46-4	nem alkalmazható	0,25
5.	Szulfametoxazol	Gyógyszerek	723-46-6	nem alkalmazható	0,01
6.	Gyógyszerhatóanyagok – összes (8)	Gyógyszerek	nem alkalmazható	nem alkalmazható	0,25
7.	Nem releváns növényvédőszer-metabolitok (nrM-ek)	Növényvédő szerek	nem alkalmazható	nem alkalmazható	0,1 (9) vagy 1 (10) vagy 2,5 vagy 5 (11) (egyedi)
					0,5 (9) vagy 5 (10) vagy 12,5 (11) (összes) (12)

(1)CAS: Vegyianyag Nyilvántartási Szolgálat (Chemical Abstracts Service).

(2)EU-szám: Létező Kereskedelmi Vegyi Anyagok Európai Jegyzéke (EINECS) vagy Törzskönyvezett Vegyi Anyagok Európai Jegyzéke (ELINCS).

(3)Ez a paraméter az éves átlagértékben kifejezett QS. Más előírás hiányában az összes anyag és izomer koncentrációjára vonatkozik.

(4)»Növényvédő szerek«: a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkében, illetve a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról szóló, 2012. május 22-i 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikkében említett növényvédő szerek és biocid termékek.

(5)»Összes«: minden egyes, a nyomon követési eljárás során kimutatott és számszerűsített növényvédő szer összege, beleértve anyagcseretermékeiket, lebontási termékeiket és reakciótermékeiket.

(6)Ez a következő – CAS-számmal, EU-számmal és relatív hatáserősségi tényezővel (RPF) együtt felsorolt – vegyületekre vonatkozik: perfluoroktánsav (PFOA) (CAS 335-67-1, EU 206-397-9) (RPF 1), perfluoroktán-szulfonsav (PFOS) (CAS 1763-23-1, EU 217-179-8) (RPF 2), perfluorhexán-szulfonsav (PFHxS) (CAS 355-46-4, EU 206-587-1) (RPF 0,6)), perfluornonánsav (PFNA) (CAS 375-95-1, EU 206-801-3) (RPF 10), perfluorbután-szulfonsav (PFBS) (CAS 375-73-5, EU 206-793-1) (RPF 0,001), perfluorhexánsav (PFHxA) (CAS 307-24-4, EU 206-196-6) (RPF 0,01), perfluorbutánsav (PFBA) (CAS 375-22-4, EU 206-786-3) (RPF 0,05), perfluorpentánsav (PFPeA) (CAS 2706-90-3, EU 220-300-7) (RPF 0,03), perfluorpentán-szulfonsav (PFPeS) (CAS 2706-91-4, EU 220-301-2) (RPF 0,3005), perfluordekánsav (PFDA) (CAS 335-76-2, EU 206-400-3) (RPF 7), perfluordodekánsav (PFDoDA vagy PFDoA) (CAS 307-55-1, EU 206-203-2) (RPF 3), perfluorundekánsav (PFUnDA vagy PFUnA) (CAS 2058-94-8, EU 218-165-4) (RPF 4), perfluorheptánsav (PFHpA) (CAS 375-85-9, EU 206-798-9) (RPF 0,505), perfluortridekánsav (PFTrDA) (CAS 72629-94-8, EU 276-745-2) (RPF 1,65), perfluorheptán-szulfonsav (PFHpS) (CAS 375-92-8, EU 206-800-8) (RPF 1,3), perfluordekán-szulfonsav (PFDS) (CAS 335-77-3, EU 206-401-9) (RPF 2), perfluortetradekánsav (PFTeDA) (CAS 376-06-7, EU 206-803-4) (RPF 0,3), perfluorhexadekánsav (PFHxDA) (CAS 67905-19-5, EU 267-638-1) (RPF 0,02), perfluoroktadekánsav (PFODA) (CAS 16517-11-6, EU 240-582-5) (RPF 0,02), ammónium-perfluor(2-metil-3-oxahexanoát) (HFPO-DA vagy GenX) (CAS 62037-80-3) (RPF 0,06), propánsav / ammónium-(2,2,3-trifluor-3-[1,1,2,2,3,3-hexafluor-3-(trifluormetoxi)propoxi]propanoát (ADONA) (CAS 958445-44-8) (RPF 0,03), 2-(perfluor-hexil)-etil-alkohol (6:2 FTOH) (CAS 647-42-7, EU 211-477-1) (RPF 0,02), 2-(perfluoroktil)etanol (8:2 FTOH) (CAS 678-39-7, EU 211-648-0) (RPF 0,04) és ecetsav / 2,2-difluor-2-((2,2,4,5-tetrafluor-5-(trifluormetoxi)-1,3-dioxolán-4-il)oxi)- (C6O4) (CAS 1190931-41-9) (RPF 0,06).

(7)A QS a (6) megjegyzésben felsorolt 24 PFAS anyag összegére vonatkozik, PFOA-egyenértékben kifejezve, az anyagoknak a PFOA-éhoz viszonyított hatáserőssége, azaz a (6) megjegyzésben szereplő RPF-ek alapján.

(8)»Összes«: minden egyes, a nyomon követési eljárás során kimutatott és számszerűsített gyógyszer összege, beleértve anyagcseretermékeiket és lebontási termékeiket.

(9)Azokra a gyér adatellátottságú nrM-ekre alkalmazható, amelyek esetében nem állnak rendelkezésre megbízható kísérleti adatok az adott nrM krónikus vagy akut hatásaira vonatkozóan a bizonyára legérzékenyebb rendszertani csoport tekintetében.

(10)Azokra a viszonylag jó adatellátottságú nrM-ekre alkalmazható, amelyek esetében megbízható kísérleti adatok állnak rendelkezésre az adott nrM krónikus vagy akut hatásaira vonatkozóan a bizonyára legérzékenyebb rendszertani csoport tekintetében, de az adatok nem elegendőek ahhoz, hogy az anyagokat jó adatellátottságúnak lehessen minősíteni.

(11)Azokra a jó adatellátottságú nrM-ekre alkalmazható, amelyek esetében megbízható kísérleti adatok vagy alternatív, tudományosan igazolt módszerekkel nyert, hasonlóan megbízható adatok állnak rendelkezésre az adott nrM-nek az algák, a gerinctelenek és a halak legalább egy fajára gyakorolt krónikus vagy akut hatásaira vonatkozóan, és így megerősítést nyerhet, hogy melyik a legérzékenyebb rendszertani csoport, amelyre a rendszertani csoportra vonatkozó megbízható, a krónikus toxicitást vizsgáló kísérleti adatok alapján determinisztikus megközelítést alkalmazva ki lehet számítani a QS-t. A tagállamok e célból alkalmazhatják a 2000/60/EK irányelv közös végrehajtási stratégiája keretében készült legújabb iránymutatást (a 27. sz. aktualizált útmutatót). Az egyedi nrM-ekre vonatkozóan a 2,5-ös QS-t kell alkalmazni, kivéve, ha a determinisztikus megközelítéssel kiszámított QS ennél magasabb, amely esetben az 5-ös QS alkalmazandó.

(12)»Összes«: minden egyes, a nyomon követési eljárás során valamennyi adatkategóriához tartozóan kimutatott és számszerűsített nrM összege.”

IV. MELLÉKLET

A 2006/118/EK irányelv II. melléklete a következőképpen módosul:

1.Az A. rész az első bekezdés után a következő bekezdéssel egészül ki:

„A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok tájékoztassák az Európai Vegyianyag-ügynökséget (ECHA) a szennyező anyagokra és a szennyezési indikátorokra vonatkozó küszöbértékekről. Az ECHA az említett információkat haladéktalanul közzéteszi.”   

2.A B. részben, a 2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.    szintetikus anyagok

primidon

triklór-etilén

tetraklór-etilén”.

3.A C. rész címe helyébe a következő szöveg lép:

„A tagállamok által azon szennyező anyagokról és indikátoraikról biztosítandó információk, amelyekre vonatkozóan a tagállamok küszöbértékeket határoztak meg”.

4.A szöveg a következő D. résszel egészül ki:

„D. rész

A felszín alatti vizek nemzeti, regionális vagy helyi jelentőségű szennyező anyagaira vonatkozó harmonizált küszöbértékek adattára

(1)CAS: Vegyianyag Nyilvántartási Szolgálat (Chemical Abstracts Service).

(2) EU-szám: Létező Kereskedelmi Vegyi Anyagok Európai Jegyzéke (EINECS) vagy Törzskönyvezett Vegyi Anyagok Európai Jegyzéke (ELINCS).

(3) »Összes«: a triklór-etilén és a tetraklór-etilén koncentrációinak összege.”

V. MELLÉKLET

A 2008/105/EK irányelv I. melléklete a következőképpen módosul:

1.A cím helyébe a következő szöveg lép:

„A FELSZÍNI VIZEKBEN TALÁLHATÓ ELSŐBBSÉGI ANYAGOKRA VONATKOZÓ KÖRNYEZETMINŐSÉGI ELŐÍRÁSOK (EQS)”.

2.Az A. rész helyébe a következő szöveg lép:

„A. RÉSZ: KÖRNYEZETMINŐSÉGI ELŐÍRÁSOK

1. megjegyzés: Amennyiben az EQS [szögletes zárójelben] szerepel, az adott érték az Egészségügyi, Környezeti és Újonnan Felmerülő Kockázatok Tudományos Bizottságától kért vélemény alapján megerősítendő.

(1)		(2)			(3)			(4)		(5)			(6)		(7)		(8)		(9)		(10)	(11)	(12)		(13)
[Bejegyzés] Sorszám		Anyag neve			Anyag kategóriája			CAS-szám (1)		EU-szám (2)			AA‑EQS (3) Szárazföldi felszíni vizek (4) [µg/l]		AA‑EQS (3) Egyéb felszíni vizek [µg/l]		MAC‑EQS (5) Szárazföldi felszíni vizek (4) [µg/l]		MAC‑EQS (5) Egyéb felszíni vizek [µg/l]		Biótára vonatkozó EQS (6) [µg/kg nedves tömeg] vagy üledékre vonatkozó EQS [µg/kg száraz tömeg], ha így van megadva	Elsőbbségi veszélyes anyagként azonosítva	Mindenütt jelen lévő perzisztens, bioakkumulatív és mérgező (uPBT) anyagként azonosítva		Az üledékben és/vagy a biótában felhalmozódni hajlamos anyagként azonosítva
1.			Az alaklór anyag átkerült a II. melléklet C. részébe.
2.			Antracén			Ipari anyagok			120‑12‑7		204-371-1	0,1		0,1		0,1		0,1				X			X
3.			Atrazin			Gyomirtók			1912‑24‑9		217-617-8	0,6		0,6		2,0		2,0
4.			Benzol			Ipari anyagok			71‑43‑2		200-753-7	10		8		50		50
5.			Brómozott difeniléterek			Ipari anyagok			nem alkalmazható		nem alkalmazható					0,14 (7)		0,014 (7)		[0,00028] (7)		X (8)	X		X
6.			Kadmium és vegyületei (a vízkeménységi osztályoktól függően) (9)			Fémek			7440‑43‑9		231-152-8	≤ 0,08 (1. osztály) 0,08 (2. osztály) 0,09 (3. osztály) 0,15 (4. osztály) 0,25 (5. osztály)		0,2		≤ 0,45 (1. osztály) 0,45 (2. osztály) 0,6 (3. osztály) 0,9 (4. osztály) 1,5 (5. osztály)		≤ 0,45 (1. osztály) 0,45 (2. osztály) 0,6 (3. osztály) 0,9 (4. osztály) 1,5 (5. osztály)				X			X
6a.			A széntetraklorid anyag átkerült a II. melléklet C. részébe.
7.			C10‑13 Klóralkánok (10)			Ipari anyagok			85535‑84‑8		287-476-5	0,4		0,4		1,4		1,4				X			X
8.			A klórfenvinfosz anyag átkerült a II. melléklet C. részébe.
9.			Klórpirifosz (etilklórpirifosz)			Szerves foszfátot tartalmazó peszticidek			2921‑88‑2		220-864-4	4,6 × 10-4		4,6 × 10-5		0,0026		5,2 × 10-4				X	X		X
9a.			Ciklodién peszticidek: Aldrin Dieldrin Endrin Izodrin			Szerves klórt tartalmazó peszticidek			309‑00‑2 60‑57‑1 72‑20‑8 465‑73‑6		206-215-8 200-484-5 200-775-7 207-366-2	Σ = 0,01		Σ = 0,005		nem alkalmazható		nem alkalmazható				X
9b.			Összes DDT (11)			Szerves klórt tartalmazó peszticidek			nem alkalmazható		nem alkalmazható	0,025		0,025		nem alkalmazható		nem alkalmazható				X
			para-para‑DDT						50‑29‑3		200-024-3	0,01		0,01		nem alkalmazható		nem alkalmazható				X
10.			1,2‑diklóretán			Ipari anyagok			107‑06‑2		203-458-1	10		10		nem alkalmazható		nem alkalmazható				X
11.			Diklór-metán			Ipari anyagok			75‑09‑2		200-838-9	20		20		nem alkalmazható		nem alkalmazható
12.			Di(2‑etilhexil)-ftalát (DEHP)			Ipari anyagok			117‑81‑7		204-211-0	1,3		1,3		nem alkalmazható		nem alkalmazható				X			X
13.			Diuron			Gyomirtók			330‑54‑1		206-354-4	0,049		0,0049		0,27		0,054
14.			Endoszulfán			Szerves klórt tartalmazó peszticidek			115‑29‑7		204-079-4	0,005		0,0005		0,01		0,004				X
15.			Fluorantén			Ipari anyagok			206‑44‑0		205-912-4	7,62 × 10-4		7,62 × 10-4		0,12		0,012		6,1		X	X		X
16.			Hexaklór-benzol			Szerves klórt tartalmazó peszticidek			118‑74‑1		204-273-9					0,5		0,05		20		X			X
17.			Hexaklór-butadién			Ipari anyagok (oldószerek)			87‑68‑3		201-765-5	9 × 10-4				0,6		0,6		21		X			X
18.			Hexaklór-ciklohexán			Rovarölők			608‑73‑1		210-168-9	0,02		0,002		0,04		0,02				X			X
19.			Izoproturon			Gyomirtók			34123‑59‑6		251-835-4	0,3		0,3		1,0		1,0
20.			Ólom és vegyületei			Fémek			7439‑92‑1		231-100-4	1,2 (12)		1,3		14		14				X			X
21.			Higany és vegyületei			Fémek			7439‑97‑6		231-106-7					0,07		0,07		[10] (13)		X	X		X
22.			Naftalin			Ipari anyagok			91‑20‑3		202-049-5	2		2		130		130
23.			Nikkel és vegyületei			Fémek			7440‑02‑0		231-111-4	2 (12)		3,1		8,2		8,2
24.			Nonilfenolok (14) (4-nonilfenol)			Ipari anyagok			84852-15-3		284-325-5	0,037		0,0018		2,1		0,17				X
25.			Oktilfenolok (15) ((4-(1,1',3,3'-tetrametil-butil)fenol))			Ipari anyagok			140‑66‑9		205-426-2	0,1		0,01		nem alkalmazható		nem alkalmazható				X
26.			Pentaklórbenzol			Ipari anyagok			608‑93‑5		210-172-0	0,007		0,0007		nem alkalmazható		nem alkalmazható				X			X
27.			Pentaklórfenol			Szerves klórt tartalmazó peszticidek			87‑86‑5		201-778-6	0,4		0,4		1		1				X
28.			Poliaromás szénhidrogének (PAH) (16)			Égéstermékek			nem alkalmazható		nem alkalmazható	nem alkalmazható		nem alkalmazható		nem alkalmazható		nem alkalmazható		Benzo(a)pirén-egyenértékek összege [0,6] (17)		X	X		X
			Benzo(a)pirén						50-32-8		200-028-5					0,27		0,027		[0,6]
			Benzo(b)fluorantén						205‑99‑2		205-911-9					0,017		0,017		lásd a (17) megjegyzést
			Benzo(k)fluorantén						207‑08‑9		205-916-6					0,017		0,017		lásd a (17) megjegyzést
			Benzo(g,h,i)perilén						191‑24‑2		205-883-8					8,2 × 10-3		8,2 × 10-4		lásd a (17) megjegyzést
			Indeno(1,2,3-cd)pirén						193-39-5		205-893-2					nem alkalmazható		nem alkalmazható		lásd a (17) megjegyzést
			Krizén						218-01-9		205-923-4					0,07		0,007		lásd a (17) megjegyzést
			Benzo(a)antracén						56-55-3		200-280-6					0,1		0,01		lásd a (17) megjegyzést
			Dibenz(a,h)antracén						53-70-3		200-181-8					0,014		0,0014		lásd a (17) megjegyzést
29.			A szimazin átkerült a II. melléklet C. részébe.
29a.			Tetraklór-etilén			Ipari anyagok			127‑18‑4		204-825-9	10		10		nem alkalmazható		nem alkalmazható
29b.			Triklór-etilén			Ipari anyagok			79‑01‑6		201-167-4	10		10		nem alkalmazható		nem alkalmazható				X
30.			Tributil-ón vegyületek (18) (tributil-ón-kation)			Biocidok			36643-28-4		nem alkalmazható	0,0002		0,0002		0,0015		0,0015		[1,3] (19)		X	X		X
31.			Triklór-benzolok			Ipari anyagok (oldószerek)			12002-48-1		234-413-4	0,4		0,4		nem alkalmazható		nem alkalmazható
32.			Triklór-metán			Ipari anyagok			67-66-3		200-663-8	2,5		2,5		nem alkalmazható		nem alkalmazható
33.			Trifluralin			Gyomirtók			1582-09-8		216-428-8	0,03		0,03		nem alkalmazható		nem alkalmazható				X
34.			Dikofol			Szerves klórt tartalmazó peszticidek			115-32-2		204-082-0	[4,45 × 10-3]		[0 185 × 10-3]		nem alkalmazható (20)		nem alkalmazható (20)		[5,45]		X			X
35.			Perfluoroktán-szulfonát és származékai (PFOS)			Ipari anyagok			1763-23-1		217-179-8	Az anyagra a 65. sorszámú anyagcsoportra (per- és polifluoralkil-anyagok (PFAS) – 24 anyag összege) vonatkozóak érvényesek.
36.			Kinoxifen			Növényvédő szerek			124495-18-7		nem alkalmazható	0,15		0,015		2,7		0,54				X			X
37.				Dioxinok és dioxin jellegű vegyületek (21)	Ipari melléktermékek					nem alkalmazható		nem alkalmazható					nem alkalmazható		nem alkalmazható		PCDD + PCDF + PCB-DL- egyenértékek összege [3,5 10-5] (22)		X	X		X
38.			Aklonifen			Gyomirtók			74070-46-5		277-704-1	0,12		0,012		0,12		0,012
39.			Bifenox			Gyomirtók			42576-02-3		255-894-7	0,012		0,0012		0,04		0,004
40.			Cibutrin			Biocidok			28159-98-0		248-872-3	0,0025		0,0025		0,016		0,016
41.			Cipermetrin (23)			Piretroid peszticidek			52315-07-8		257-842-9	3 × 10-5		3 × 10-6		6 × 10-4		6 × 10-5							X
42.			Diklórfosz			Szerves foszfátot tartalmazó peszticidek			62-73-7		200-547-7	6 × 10-4		6 × 10-5		7 × 10-4		7 × 10-5
43.			Hexabróm-ciklododekán (HBCDD) (24)			Ipari anyagok			Lásd a (24) megjegyzést		Lásd a (24) megjegyzést	[4,6 × 10-4]		[2 × 10-5]		0,5		0,05		[3,5]		X	X		X
44.			Heptaklór és heptaklór-epoxid			Szerves klórt tartalmazó peszticidek			76-44-8 / 1024-57-3		200-962-3 / 213-831-0	[1,7 × 10-7]		[1,7 × 10-7]		3 × 10-4		3 × 10-5		[0,013]		X	X		X
45.			Terbutrin			Gyomirtók			886-50-0		212-950-5	0,065		0,0065		0,34		0,034
46.			17-alfa-etinil-ösztradiol (EE2)			Gyógyszerek (ösztrogénhatású hormonok)			57-63-6		200-342-2	1,7 × 10-5		1,6 × 10-6		nem származtatott		nem származtatott
47.			17-béta-ösztradiol (E2)			Gyógyszerek (ösztrogénhatású hormonok)			50-28-2		200-023-8	0,00018		9 × 10-6		nem származtatott		nem származtatott
48.			Acetamiprid			Neonikotinoid peszticidek			135410-20-7 / 160430-64-8		603-921-1	0,037		0,0037		0,16		0,016
49.			Azitromicin			Gyógyszerek (makrolid antibiotikumok)			83905-01-5		617-500-5	0,019		0,0019		0,18		0,018							X
50.			Bifentrin			Piretroid peszticidek			82657-04-3		617-373-6	9,5 × 10-5		9,5 × 10-6		0,011		0,001							X
51.			Biszfenol-A (BPA)			Ipari anyagok			80-05-7		201-245-8	3,4 × 10-5		3,4 × 10-5		130		51		0,005		X
52.			Karbamazepin			Gyógyszerek			298-46-4		206-062-7	2,5		0,25		1,6 × 103		160
53.			Klaritromicin			Gyógyszerek (makrolid antibiotikumok)			81103-11-9		658-034-2	0,13		0,013		0,13		0,013							X
54.			Klotianidin			Neonikotinoid peszticidek			210880-92-5		433-460-1	0,01		0,001		0,34		0,034
55.			Deltametrin			Piretroid peszticidek			52918-63-5		258-256-6	1,7 × 10-6		1,7 × 10-7		1,7 × 10-5		3,4 × 10-6							X
56.			Diklofenák			Gyógyszerek			15307-86-5 / 15307-79-6		239-348-5 / 239-346-4	0,04		0,004		250		25							X
57.			Eritromicin			Gyógyszerek (makrolid antibiotikumok)			114-07-8		204-040-1	0,5		0,05		1		0,1							X
58.			Eszfenvalerát			Piretroid peszticidek			66230-04-4		613-911-9	1,7 × 10-5		1,7 × 10-6		0,0085		0,00085							X
59.			Ösztron (E1)			Gyógyszerek (ösztrogénhatású hormonok)			53-16-7		200-164-5	3,6 × 10-4		1,8 × 10-5		nem származtatott		nem származtatott
60.			Glifozát			Gyomirtók			1071-83-6		213-997-4	0,1 (25) 86,7 (26)		8,67		398,6		39,86
61.		Ibuprofén				Gyógyszerek		15687-27-1		239-784-6	0,22		0,022											X
62.			Imidakloprid			Neonikotinoid peszticidek			138261-41-3 / 105827-78-9		428-040-8	0,0068		6,8 × 10-4		0,057		0,0057
63.			Nikoszulfuron			Gyomirtók			111991-09-4		601-148-4	0,0087		8,7 × 10-4		0,23		0,023
64.			Permetrin			Piretroid peszticidek			52645-53-1		258-067-9	2,7 × 10-4		2,7 × 10-5		0,0025		2,5 × 10-4							X
65.			Per- és polifluoralkil-anyagok (PFAS) – 24 anyag összege (27)			Ipari anyagok			nem alkalmazható		nem alkalmazható	A PFOA-egyenértékek összege 0,0044 (28)		A PFOA-egyenértékek összege 0,0044 (28)		nem alkalmazható		nem alkalmazható		A PFOA-egyenértékek összege 0,077 (28)		X	X		X
66.			Ezüst			Fémek			7440-22-4		231-131-3	0,01		0,006 (10 % sótartalom) 0,17 (30 % sótartalom)		0,022		nem származtatott
67.			Tiakloprid			Neonikotinoid peszticidek			111988-49-9		601-147-9	0,01		0,001		0,05		0,005
68.			Tiametoxam			Neonikotinoid peszticidek			153719-23-4		428-650-4	0,04		0,004		0,77		0,077
69.			Triklozán			Biocidok			3380-34-5		222-182-2	0,02		0,002		0,02		0,002
70.			Peszticidek összes hatóanyaga, beleértve megfelelő anyagcseretermékeiket, bomlástermékeiket és reakciótermékeiket (29)			Növényvédő szerek és biocidok						0,5 (30)		0,5 (30)