Előrehaladási jelentés a TEN-T hálózat 2016-ban és 2017-ben történt megvalósításáról

1.Bevezetés

A közlekedés az európai integrációs folyamat sarokköve, amely összeköttetést, konvergenciát és kohéziót tesz lehetővé az Unió egész területén. Az intelligens, fenntartható és teljesen összekapcsolt közlekedési hálózat kulcsfontosságú feltétele az európai egységes piac kiteljesedésének és jó működésének, valamint Európa és a világ piacai közötti összeköttetésnek. Hozzájárul tehát a gazdasági növekedés, munkahelyteremtés és versenyképesség európai programjához. Ezenfelül a tisztább közlekedési módok, mint például a vasút és a belvízi utak fejlesztésén, valamint az alternatív üzemanyagoknak a közúti és tengeri közlekedésben történő bevezetésén keresztül központi szerepet játszik a széntelenítésben, és így az európai zöld megállapodás 1 céljainak elérésében is.

A transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó iránymutatásokban (1315/2013/EU rendelet, a továbbiakban: TEN-T rendelet 2 ) 2013-ban megfogalmazott célkitűzések és normák megvalósítása tehát kulcsfontosságú a fenntarthatóbb, akadálymentesebb és intelligensebb európai közlekedési hálózat kialakításához. A TEN-T iránymutatásai lényegében egy átfogó és egy törzshálózat létrehozását célozzák, amelyek egyrészt lehetővé tennék az összes régió jobb hozzáférhetőségét az európai és a globális piacokhoz, másrészt ráirányítanák a figyelmet a stratégiai fontosságú infrastruktúrára. Mind a törzs-, mind az átfogó hálózat a modális integrációra, az átjárhatóságra és az infrastruktúra koordinált fejlesztésére összpontosít, különösen a határokon átnyúló szakaszokon, a hiányzó összeköttetések megteremtése és a szűk keresztmetszetek megszüntetése érdekében. A TEN-T politika egyben lerakja a jövőbeni közlekedési rendszer alapjait is, mégpedig olyan létesítményekkel, amelyek ösztönzik az alacsony kibocsátású megoldásokat, az új generációs szolgáltatási koncepciókat és a technológiai innováció egyéb területeit. A TEN-T rendelet világos határidőket szab a törzshálózat (2030-ig történő) és az átfogó hálózat (2050-ig történő) kiépítésére.

Az 1316/2013/EU rendelettel 3 létrehozott Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) elnevezésű pénzügyi eszköz támogatja a TEN-T megvalósítását. Ezenfelül jelentős beruházások valósulnak meg a TEN-T hálózatban a Kohéziós Alapból és az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) nyújtott uniós támogatásokon, valamint az Európai Beruházási Bank (EBB) által nyújtott különböző pénzügyi eszközökön keresztül.

Annak érdekében, hogy az európai polgárokat és a döntéshozókat tájékoztatni lehessen a TEN-T politika eredményességéről, fel kell mérni és jelenteni kell a köztes eredményeket. Ennek érdekében a TEN-T rendelet 49. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy a Bizottságnak minden második évben előrehaladási jelentést kell közzétennie a transzeurópai közlekedési hálózat megvalósításáról, és be kell azt nyújtania az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának. A 2014. és 2015. jelentéstételi évekről készült első jelentést 2017 júniusában fogadták el 4 . Ez az előrehaladási jelentés tehát már a második olyan kétéves jelentés, amelyet a Bizottság benyújtott az uniós társintézményeknek.

A második jelentés a 2016. és a 2017. év adataira támaszkodik 5 . Arról a helyzetről ad tehát képet, amely – különösen a technikai megfelelés tekintetében – a mai napig folyamatosan fejlődik. Az az előrehaladás, amely már 2016-ban és 2017-ben is látható volt, biztató jelnek tekinthető, és megerősíti a TEN-T politika jelentőségét, amely ma még nagyobb, mint a 2013-ban történő kidolgozásakor volt, többek között a szénmentesítés és az európai zöld megállapodás vonatkozásában, melyekben a közlekedés rendkívül fontos szerepet játszik.

2.Főbb eredmények

A TENtec Információs Rendszer alapján a TEN-T közlekedési infrastruktúra megvalósításának jelenlegi állapota a törzshálózati folyosók szintjén a TEN-T rendeletben foglalt követelmények teljesítése szempontjából a rendelkezésre álló mutatók többségénél (13-ból 10-nél) 81 % és 100 % közötti szintet ért el, míg a fennmaradó három követelmény vonatkozásában a megfelelési arány 11 % és 67 % között mozog.

Bár a korábbi évekhez képest 2017-ben előrelépés volt megfigyelhető a TEN-T normáknak való megfelelési arányokban, ki kell emelni, hogy ezek a megfelelési arányok a közlekedési hálózat minőségét vagy működési funkcióit tekintve nem mindig tükrözik pontosan a valóságot. Ezt az elemzést lényegében úgy kell tekinteni, mint a részben korlátozott műszaki TEN-T normáknak a valódi helyszíni igényekkel történő összehasonlítását. A normák tehát a TEN-T rendelet következő felülvizsgálata során további pontosítást és fejlesztést igényelhetnek, hogy jobban megragadják a hálózat tényleges potenciálját és korlátait.

Egy konkrét példa: a vasúti infrastruktúra hálózat esetében a megfelelés magas szintet ért el a villamosítás (89 %), a nyomtáv (86 %), a tehervonalak sebessége (86 %) és a tehervonatok tengelyterhelése (81 %) terén, míg a tehervonatok hossza (43 %), és különösen az ERTMS üzembe helyezése (11 %) terén még jelentős elmaradás tapasztalható. Előfordulhat azonban, hogy egy vonal alkalmas a 740 méteres vonathosszra, de nem rendelkezik elég mellékvonallal ahhoz, hogy a gyakorlatban biztosítsa a teljes átjárhatóságot.

Ami a közutakat illeti, a gyorsforgalmi utakra/autópályákra vonatkozó megfelelési kritériumok teljes mértékben teljesültek (100 %). Ugyanakkor a fentiek szerint szem előtt kell tartani azt is, hogy a TEN-T rendeletben alkalmazott útkategória-definíciók nem azonosak az ENSZ EGB/EUROSTAT/ITF által használt meghatározásokkal, ezért nem mindig derül ki, hogy az utak helyenként nem érik el a megfelelő minőséget. Az is előfordulhat, hogy a hálózat egyes részeit bizonyos ideig nem tartották megfelelően karban, így egy névlegesen megfelelő út nem felel meg az üzemeltetési és biztonsági előírásoknak.

A belvízi utak szinte teljes mértékben megfelelőek a folyami információs szolgáltatások megvalósítása (98 %) és a IV. vagy annál magasabb osztályra vonatkozó ECMT-követelmények (97 %) tekintetében. Mind a 2,5 méteres vagy annál nagyobb megengedett merülés, mind a hidak alatti 5,25 méteres vagy annál nagyobb megengedett magasság már 85 %-ban teljesül. Ez azonban nem kendőzheti el azt a tényt, hogy a névlegesen megfelelő helyeken is előfordulhatnak olyan rövidebb szakaszok, amelyek nem teljesítik a feltételeket, de komolyan befolyásolják egy szélesebb szakasz hajózhatóságát. A Dunán például pontosan ez a helyzet.

Végül a tengeri kikötők 89 %-a rendelkezik vasúti összeköttetéssel, míg a repülőterek ettől némileg elmaradnak, mivel csak 67 %-uk rendelkezik ilyen összeköttetéssel. A kedvező adatok tehát időnként kevésbé kedvező helyzetet is takarhatnak bizonyos csomópontok, különösen kikötők esetében: a meglévő vasúti összeköttetés kapacitása vagy minősége sok esetben nem elegendő, vagy egyszerűen hiányzik az utolsó/első mérföld.

A TEN-T technikai megvalósításának állapota mellett ez a jelentés a TEN-T egészére vonatkozó pénzügyi beruházásokkal kapcsolatos erőfeszítéseket is elemzi. 2016 és 2017 során a TEN-T hálózatra fordított beruházások teljes összege meghaladta a 91 milliárd eurót. A beruházások többségét nemzeti forrásokból valósították meg (73 %). A 91 milliárd euróból 11,5 milliárd eurót az EBB által nyújtott hitelekből finanszíroztak, 9,8 milliárd eurót az európai strukturális és beruházási alapok (ERFA és Kohéziós Alap) társfinanszíroztak, 3,1 milliárd eurót pedig a CEF biztosított.

A modális részesedéseket tekintve a tagállamok által jelentett összes beruházás (80 milliárd euró, amely magában foglalja az EU által társfinanszírozott összegeket is, ahol voltak) legnagyobb részét a törzshálózatra fordították (71 %). Ugyanígy, a legtöbb forrást a TEN-T vasúti rendszere kapta (ideértve az ERTMS-t is) (45 %).

3.Hatály és módszertan

A Bizottság jelentéstételi kötelezettségének hatályát a TEN-T rendelet 49. cikkének (3) bekezdése határozza meg. A Bizottságnak a tagállamok által a projekt megvalósításának előrehaladásáról – különösen a transzeurópai közlekedési hálózat interaktív térinformatikai és műszaki információs rendszerén keresztül (TENtec) – szolgáltatott információk alapján kell elemeznie a transzeurópai közlekedési hálózat fejlődését. Ezenfelül a Bizottságnak tájékoztatást kell adnia a pénzügyi támogatás különböző formáinak az egyes tagállamokban történő felhasználásáról minden közlekedési mód, valamint a törzs- és az átfogó hálózat egyéb elemei vonatkozásában. A jelentésnek azt is vázolnia kell, hogy a Bizottság miként koordinálja a különböző pénzügyi támogatási formákat annak érdekében, hogy támogatni tudja a TEN-T rendelet következetes alkalmazását összhangban annak célkitűzéseivel és prioritásaival.

A 2014. és 2015. jelentéstételi évekről készült első megvalósítási jelentést 2017 júniusában fogadták el. Az első jelentés készítése során azonban még különböző nehézségekkel kellett megküzdeni az adatok rendelkezésre állása, a módszertan korlátai és egyéb kérdések vonatkozásában. A második jelentés készítése során ezért már módosított adatkutatási módszertant alkalmaztak. Ennek következtében a 2014-2015. évi jelentésben szereplő adatokat nem lehet teljes egészében és minden szempontból közvetlenül összehasonlítani a második jelentésben szereplő elemzéssel.

A 2016-2017. évi jelentés a TEN-T technikai paramétereinek megvalósítását elemzi. Az elemzés alapjául a TENtec információs rendszerbe feltöltött adatok, valamint a TEN-T rendeletben vázolt közlekedési infrastruktúrára vonatkozó követelmények alapján meghatározott fő teljesítménymutatók szolgáltak. A 2016-ra és 2017-re vonatkozó adatok azonban a törzshálózati folyosók hálózatára korlátozódnak. Mindazonáltal már a törzshálózati folyosókra vonatkozó adatok is fontos jelzést adnak a TEN-T hálózaton elért előrehaladásról, mivel a beruházások (mind uniós, mind tagállami szinten) az első években a legtöbb esetben a törzshálózati folyosókra koncentrálódtak, mert ezeknek 2030 a befejezési határideje, és nem 2050, mint az átfogó hálózaté.

Ezenfelül, valamint a fentiek szerint, ez a jelentés pusztán olyan szemszögből mutatja be a képet, hogy az infrastruktúra mennyire felel meg a TEN-T rendeletben meghatározott TEN-T normáknak. A teljes megfelelés nem feltétlenül jelent garanciát arra, hogy nincsenek üzemeltetési vagy kapacitásbeli hiányosságok egy adott helyen. Az Európai Bizottság ezért részletesen tanulmányozza mind a kilenc törzshálózati folyosót, valamint a két horizontális prioritást, amelyek részletesebben elemzik az infrastruktúrát, tehát nem csak a statisztikai megfelelés szempontjából, hanem minőségi értékelést is adnak egy szélesebb hálózati perspektívában. Az elemzés alapján azonosított hiányosságokat és szűk keresztmetszeteket a vonatkozó folyosó munkatervek, valamint az ERTMS és az európai koordinátorok tengeri gyorsforgalmi utakra vonatkozó tervei tartalmazzák.

Végül a jelentés kitér a nemzeti költségvetésekre és a különböző uniós forrásokból történő társfinanszírozásokra és finanszírozásokra is a TEN-T hálózati infrastruktúrán 2016 és 2017 során végrehajtott beruházások vonatkozásában, főleg az ERFA, a Kohéziós Alap, a CEF és az EBB hiteleit illetően. Míg a 2014. és 2015. évi jelentés az analitikai és módszertani korlátok miatt még nem tartalmazott semmilyen információt arról, hogy a tagállamok a saját költségvetésükből mennyit fordítottak a TEN-T-re, ez a jelentés – most először – bemutatja a tagállamok által végrehajtott beruházásokat 6 . Ezeket az adatokat a tagállamok egy egységes felmérés keretében közvetlenül jelentették.

Az EU által történő társfinanszírozásra vonatkozó adatokat az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség (INEA), a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság (DG REGIO) és az Európai Beruházási Bank szolgáltatta.

4.A TEN-T megvalósításának állapota: A TEN-T hálózaton 2016-ban és 2017-ben elért műszaki előrehaladás

A TEN-T rendelet olyan objektív kritériumokra és mennyiségi küszöbértékekre támaszkodó módszertan alapján hozza létre az átfogó és a törzshálózatokat, amelyeket az Európai Bizottság, az Európai Parlament és a Tanács is alkalmazott jogalkotási eljárásaiban 7 . A törzs- és az átfogó hálózathoz meghatározott műszaki követelmények és prioritási célok tartoznak.

A TEN-T megvalósításában elért előrehaladást a fő teljesítménymutatók segítségével ezekhez a műszaki szabványokhoz kell hasonlítani. Az előrehaladási jelentéseknek a TEN-T hálózat definíciójának rendszeres aktualizálása és a teljesítendő mennyiségi küszöbértékek nyomon követése is szerves részét képezik.

5.A TENtec információs rendszerben alkalmazott fő teljesítménymutatók

A TENtec összekapcsolja egymással a TEN-T infrastruktúrával kapcsolatos földrajzi információkat és műszaki paraméteradatokat, és lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy könnyedén összeállítson bármilyen információkat, és jelentéseket és térképeket készítsen mind a TEN-T törzs- és átfogó hálózatairól, mind pedig egyéb tematikus adatrétegekről. Ezek az adatbázisok a tagállamoktól, a folyosók tanulmányozásából és egyéb adatgyűjtési tevékenységekből származó adatokat tartalmaznak, melyek segítségével a Bizottság meghatározhatja a kritikus kérdéseket, így például a szűk keresztmetszeteket és a határon átnyúló átjárhatósággal kapcsolatos problémákat.

Az előző kétéves jelentéssel összehasonlítva a törzshálózati folyosók szintjén sokat javult az adatmennyiség, a feltöltési arány és a minőség, ami lehetővé teszi részletes megfelelési térképek készítését a fő műszaki paraméterek szerint.

6.A TEN-T hálózat műszaki megvalósítása a fő teljesítménymutatók szerint

A TEN-T rendelet előírásainak a törzshálózati folyosó szintjén való megfelelés tekintetében a jelenlegi TENtec információs rendszer alapján a TEN-T közlekedési infrastruktúra megvalósításának jelenlegi állapota a legtöbb (13-ból 10) rendelkezésre álló mutató esetében 81 % és 100 % közötti szintet ért el. Ugyanakkor a magas megfelelési százalék mögött még olyan esetekben is előfordulhat kevésbé kedvező valós helyzet, amelyekben jelentős fejlődés történt 2017 óta, mivel a TEN-T rendelet kritériumai nem eléggé kidolgozottak és pontosak (lásd a fenti 1.1 szakasz).

1. ábra: Megfelelés %-ban a törzshálózati folyosóhálózaton

Forrás: TENtec

Vasút

A vasút villamosítása tekintetében a megfelelés már a 2017-es adatok szerint is magas szinten, 89 %-on állt. Bizonyos elszigetelt hálózatokra, főleg Írországban, az Egyesült Királyságban, a Balti államokban, Spanyolországban és Portugáliában azonban ez nem vonatkozott. 8 A vasúti nyomtáv tekintetében a megfelelés már a 2017-es adatok szerint is magas, 86 %-os volt. A három fő kivételt az Ibériai-félszigeten még mindig domináns ibériai nyomtáv, az ír nyomtáv – amely még mindig az egyetlen nyomtáv Írországban – és a Balti államokban és Finnországban szinte kizárólagosan alkalmazott széles nyomtáv képezik. A 2017-es adatok óta tovább javult a helyzet, és a változtatható nyomtávú gördülőállományon végzett fejlesztéseknek köszönhetően némileg csökkent a jelentősége ennek a paraméternek a vasúti átjárhatóság szempontjából. A TEN-T rendelet felülvizsgálata során erre is érdemes lehet kitérni. Az ERTMS (pálya menti) megvalósítása a 2017-es adatok szerint még mindig alacsony mértékű, mindössze 11 %-os. A TEN-T paraméterek vonatkozásában az ERTMS megvalósítása jelenti a legnagyobb kihívást, mivel a vártnál és a kívánatosnál kisebb mértékben haladt előre. A helyzet kezelésére már készültek tervek. Az ERTMS-t eddig főleg a spanyol, a francia, a belga, a luxemburgi, a holland, a szlovén és a lengyel hálózatok bizonyos részein helyezték üzembe. A 2017-ben mért adatokhoz képest tehát javult a helyzet, amit a következő jelentés is tükrözni fog, és Németország például a közelmúltban ambiciózus fejlesztéseket jelentett be az ERTMS terén, miközben más tagállamok szintén jelentősen fokozzák erőfeszítéseiket. A tehervonalak sebességét illetően a 100 vagy annál magasabb km/h paraméter teljesítése már a 2017-es adatok szerint is magas, 86 %-os volt. Elsősorban a Balti államokban, Lengyelországban és Bulgáriában találhatók hiányosságok. A tehervonatok tengelyterhelését illetően a tengelyenként 22,5 vagy annál több tonna paraméter teljesítése már a 2017-es adatok szerint is magas, 81 %-os volt. Ezen a téren elsősorban Romániában, Magyarországon, Lengyelországban és Írországban tapasztalhatók hiányosságok. Végül a tehervonatok hosszát illetően a 740 méteres vagy annál hosszabb mellékvonalakra vonatkozó paraméter teljesítése a 2017-es adatok szerint átlagosan 43 % volt. Franciaországban, a Benelux-államokban, Németországban és Dániában már teljesült ez az előírás. Ezt azonban azzal a már említett fenntartással kell kezelni, hogy a helyzet 2017 óta tovább javult, és itt-ott eltérések láthatók a névleges megfelelés és a tényleges üzemeltetési lehetőségek között. Előfordulhat például, hogy egy vonal alkalmas a 740 méteres vonathosszra, de nem rendelkezik elegendő mellékvonallal ahhoz, hogy a valóságban is biztosítsa ezt a lehetőséget.

Közutak

Közutak esetében a fő vizsgált mutató azon kilométerek teljes száma, amelyek megfelelnek a gyorsforgalmi út/autópálya úttípusnak. Az eredmények szerint a megfelelés már 100 %-os. A TENtec jelenleg nem tartalmaz teljes körű információkat a tiszta üzemanyagok rendelkezésre állásáról. A 2018–2019-as jelentéstételi évekről készített harmadik előrehaladási jelentés várhatóan részletesebb információkat fog közölni.

Kikötők

A tengeri kikötők vasúti összeköttetéseire vonatkozó előírás a 2017-es adatok szerint már 89 %-ban teljesült. A hiányosságok mindössze 14 kikötőt érintenek, melyeknek több mint a fele déli tagállamokban található, többek között Olaszországban és Görögországban. Ismételten ki kell azonban emelni azt, hogy a TEN-T norma csak a vasúti összeköttetés létrehozását írja elő, de nem rendelkezik annak minőségéről. Ezért még mindig előfordulhatnak korlátozások, például egy kikötőhöz vezető utolsó mérföldön hiányzik a csatlakozás, még akkor is, ha az adott kikötő hivatalosan megfelel a TEN-T előírásainak.

Belvízi utak

A folyami információs szolgáltatások megvalósítása tekintetében a megfelelés már a 2017-es adatok szerint is nagyon magas, 98%-os. A még meglévő hiányosságok Franciaországban és Olaszországban találhatók. Az ECMT IV. vagy annál magasabb osztályára vonatkozó paraméternek való megfelelés a 2017-es adatok szerint szintén nagyon magas, 97%-os. A fő hiányosság Horvátországban a Száva-folyón található. A 2017-es adatok szerint a hidak alatt előírt legalább 5,25 méteres megengedett magasság teljesítése 85 %-os. E téren főleg Németországban találhatók hiányosságok. A 2017-es adatok szerint a legalább 2,5 méteres megengedett merülés teljesítése 85 %-os. Hiányosságok főleg Németországban, a Cseh Köztársaságban és Horvátországban találhatók.

Repülőterek

Ami a repülőtereket illeti, a TEN-T rendelet úgy rendelkezik, hogy csak a rendelet 2. mellékletében csillaggal jelölt központi repülőtereknek (tehát 38 repülőtérnek) kell teljesíteniük a 41. cikk (3) bekezdésében foglalt kötelezettséget, tehát azt, hogy 2050-ig kapcsolódniuk kell a transzeurópai közlekedési hálózat vasúti és közúti közlekedési infrastruktúrájához (kivéve, ahol fizikai akadályok lehetetlenné teszik a csatlakozást), és lehetőség szerint integrálódniuk kell a nagysebességű vasúti hálózatba, a potenciális forgalom figyelembe vételével. Ebben a vonatkozásban a megfelelés bíztató, 67 %-os értéket mutat a 2017-es adatok szerint. Az EU területén elszórtan találhatók még nem megfelelő repülőterek, ami általános igényt jelez a repülőterek teljes összeköttetésének kiépítésére.

7.A TEN-T megvalósításának állapota: A TEN-T hálózaton 2016-ban és 2017-ben végrehajtott pénzügyi beruházásokban elért előrehaladás

2016 és 2017 során a TEN-T hálózatra fordított beruházások teljes összege némileg meghaladta a 91 milliárd eurót. Ebből a 91 milliárd euróból 11,5 milliárd eurót az EBB által nyújtott hitelekből finanszíroztak, 9,8 milliárd eurót az európai strukturális és beruházási alapok (nevezetesen az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és a Kohéziós Alap) társfinanszíroztak, 3,1 milliárd eurót pedig a CEF. Ahol uniós társfinanszírozás is történik, annak mértéke 20 % és 85 % között mozog. A többit és a források nagyobb részét nemzeti forrásokból fedezték.

Meg kell jegyezni továbbá, hogy a tagállamok által jelentett teljes beruházási összeg (tehát 80 milliárd euró) kizárólag a törzs- vagy az átfogó TEN-T hálózaton végzett munkákkal vagy egyéb eszközökkel és/vagy vegyes projektekkel kapcsolatos beruházásokat tartalmazza (tehát a kizárólag tanulmányokkal kapcsolatos beruházásokat nem). A munkák alatt a TEN-T rendelet 4. cikkében foglalt célokat (tehát a kohéziót, a hatékonyságot, a fenntarthatóságot, az előnyök számának növelését a használók számára) elősegítő minden projekt szerepel. Ezen felül kizárólag az új infrastrukturális fejlesztésekhez vezető vagy a meglévő infrastruktúra bővítésével/rehabilitálásával kapcsolatos munkákat vettük számba. Az aktuális karbantartási költségeket nem vettük figyelembe. Végül, de nem utolsósorban a jelentés minden olyan 1 millió euró feletti projektet tartalmaz, amely 2016-ban és 2017-ben futott, a kezdési dátumától függetlenül.

A tagállamok által jelentett 80 milliárd eurós teljes beruházásnak (ami magában foglalja az EU társfinanszírozási szerepét is, ahol volt ilyen) a legnagyobb részét a törzshálózatra fordították (71 %). Ugyanígy, a legtöbb forrást a TEN-T vasúti rendszere kapta (ideértve az ERTMS-t is) (45 %).

1. táblázat: TEN-T ráfordítás 2016+2017 millió EUR

EU28	TEN-T ráfordítás 2016+2017 millió EUR
	Átfogó hálózat	Törzs- hálózat	Összes TEN-T hálózat
TEN-T vasutak (ERTMS)	7 546	28 632	36 178
TEN-T közutak (intelligens közlekedési rendszerek is)	14 410	16 644	31 054
TEN-T belvízi utak (folyami információs szolgáltatások is)	(-)	2 374	2 374
TEN-T kikötők (hajómegfigyelési és információs rendszer is)	870	3 876	4 746
TEN-T repülőterek (légiforgalmi szolgáltatások is)	790	5 041	5 831
Összesen millió EUR	23 616	56 567	80 183

Forrás: Tagállami felmérés 2019

CEF (Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz)

Az aktuális Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz közlekedési ráfordításai tekintetében a 2016-ban és 2017-ben a TEN-T hálózatra fordított támogatások 3,14 milliárd eurót tettek ki 793 projekt keretében, ami jelentős emelkedést mutat a 2014. és 2015. évi adatokhoz képest (2,1 milliárd euró). A CEF által biztosított finanszírozás legnagyobb részét (kb. 77 %-ot) fenntartható közlekedési infrastruktúra projektekre fordították. Megközelítőleg 65 %-ot fordítottak vasúti infrastruktúra projektekre és megközelítőleg 12 %-ot a belvízi utakra és a tengeri közlekedési infrastruktúrára.

2. táblázat: CEF közlekedés-finanszírozás, 2016+2017, millió EUR

CEF közlekedés-finanszírozás, 2016+2017		Projektek száma
közlekedési módok szerint	millió EUR
Légi	502	74
Belvízi	156	64
Tengeri	235	147
Vasúti	2 031	323
Egyéb*	-	3
Közúti	217	182
Összesen millió EUR	3 141	793

Forrás: Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség (INEA). Csak olyan projektek, amelyeknek a kedvezményezettje a 27 tagállam egyikéből vagy az Egyesült Királyságból kerül ki.

*Multimodális Közlekedés Digitalizációja

ESB-alapok (európai strukturális és beruházási alapok)

2016-ban és 2017-ben az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és a Kohéziós Alap 9,85 milliárd eurót (bejelentett ráfordítások) fordított a TEN-T-re, így együttesen 40 %-át adták az EU által támogatott összes TEN-T beruházásnak (beleértve az EBB hiteleket is). Meg kell jegyezni, hogy a Kohéziós Alap jelzett részesedése nem tartalmazza a Kohéziós Alapból a törzshálózaton a CEF keretében végrehajtott közlekedési projektek támogatására juttatott összegeket 9 . Megjegyezzük továbbá, hogy a kohéziós politikai támogatás nem évente adható, hanem hét éves periódusokra programozzák. A 2016-ra és 2017-re bejelentett összegek a kedvezményezetteknél felmerült ráfordításokat jelentik, melyeket a jelentéstételi időszakban igazoltak és bejelentettek a Bizottság számára.

3. táblázat: ERFA+ Kohéziós Alap (bejelentett ráfordítások) 2016+2017, millió EUR

ERFA+ Kohéziós Alap (bejelentett ráfordítások*) 2016+2017
közlekedési módok szerint	millió EUR
Légi	79
Belvízi utak + belvízi kikötők	10
Tengeri kikötők	25
Vasúti	2 003
Közúti	7 709
Multimodális	19
Összesen millió EUR	9 845

Forrás: DG REGIO, https://cohesiondata.ec.europa.eu/d/3kkx-ekfq

*A kedvezményezetteknél felmerült ráfordítások, amelyeket igazoltak és bejelentettek a Bizottságnak.
Összesített számok.

EBB (Európai Beruházási Bank)

2016-ban és 2017-ben a közlekedési infrastruktúra ágazatban az EBB összesen 13 milliárd euró összegben finanszírozott beruházásokat 74 közlekedési műveletben (TEN-T és nem TEN-T, kivéve a mobil eszközöket), és 51 milliárd euró értékű beruházást mobilizált. A közlekedési infrastruktúrára fordított beruházások legnagyobb részét (89 %) a TEN-T céljaira használták fel, ennek keretében 51 művelet kapott támogatást a 2016-ban és 2017-ben aláírt 11,5 milliárd eurós EBB hitelekből.

A 2016-ban és 2017-ben finanszírozott 74 közlekedési műveletből 18 művelet az ESBA égisze alatt valósult meg. Ez megközelítőleg 2,5 milliárd euró, az Európai Stratégiai Beruházási Alap által garantált EBB hitelösszeget jelent, amivel összesen 10,2 milliárd eurónyi beruházás vált lehetővé a közlekedési ágazatban (infrastruktúra, kivéve mobil eszközök). Ugyanebben az időszakban a CEF adósságinstrumentuma keretében 5 műveletet írtak alá. Ez megközelítőleg 338 millió eurós, a CEF adósságinstrumentumával támogatott EBB hitelnek felel meg, amivel összesen 1,9 milliárd eurónyi beruházás vált lehetővé a TEN-T keretében a közutak, kikötők és zöld hajók számára. 10

4. táblázat: TEN-T ráfordítások finanszírozási forrás szerint tagállamonként, 2016+2017, millió EUR

TEN-T ráfordítások finanszírozási forrás szerint tagállamonként, 2016+2017, millió EUR*
Tagállamok	Nemzeti költségvetések a kapott uniós forrásokkal (2016+2017)			EBB hitelek (2016+2017)	Összesen millió EUR
		CEF finanszírozás	ERFA+Kohéziós Alap bejelentett ráfordítások
AT (Ausztria)	3 931	174,2		1 200	5 131
BE (Belgium)	1 707	124,5			1 707
BG (Bulgária)	196	8,6	168		196
CY (Ciprus)	32	1,6	14		32
CZ (Cseh Köztársaság)	1 274	66,8	529		1 274
DE (Németország)	22 429	777,1		1 263	23 692
DK (Dánia)	1 015	37,8		168	1 183
EE (Észtország)	303	18,4	276	30	333
EL (Görögország)	1 157	211,1	271	617	1 775
ES (Spanyolország)	5 978	188,3	146	1 261	7 239
FI (Finnország)	1 304	61,1		230	1 534
FR (Franciaország)	8 315	315,0		740	9 055
HR (Horvátország)	319	16,7	48	15	334
HU (Magyarország)	1 169	99,1	655	40	1 209
IE (Írország)	794	20,5		48	842
IT (Olaszország)	12 490	273,8	45	1 926	14 416
LT (Litvánia)	226	26,7	484		226
LU (Luxemburg)	584	4,0			584
LV (Lettország)	315	4,8	259		315
MT (Málta)	61	2,9	20		61
NL (Hollandia)	4 075	93,2	0	254	4 329
PL (Lengyelország)	7 018	307,3	5 542	2 040	9 058
PT (Portugália)	233	31,5	23		233
Regionális - EU országai				71	71
RO (Románia)	1 116	12,3	603	790	1 906
SE (Svédország)	2 972	63,3			2 972
SI (Szlovénia)	279	33,2	77		279
SK (Szlovákia)	892	18,2	681	427	1 319
TE**			2		2
UK (Egyesült Királyság)	nem jelentették	148,6	4	351	504
Összesen millió EUR	80 184	3 140,5	9 846	11 471	91 810

Forrás: Tagállami felmérés 2019, DG REGIO, INEA, EBB

8.Következtetés

A 2016. és a 2017. év folyamán jelentős előrehaladás történt a TEN-T hálózat fejlesztésében mind a technikai megfelelés, mind pedig a hálózaton végrehajtott pénzügyi beruházások vonatkozásában.

A TEN-T rendelet előírásainak való megfelelés tekintetében a törzshálózati folyosók hálózata a rendelkezésre álló mutatók többsége (13-ból 10) szerint valóban 81 % és 100 % közötti szintet ért el. Szem előtt kell tartani azonban azt a tényt, hogy a megfelelési paraméterek jelenlegi definíciói nem minden esetben olyan kidolgozottak és pontosak, hogy megfelelően tükrözzék a hálózat üzemeltetési lehetőségeit. Ennek alapján a meglehetősen kedvező megfelelési adatok mellett azt a tényt is figyelembe kell venni, hogy a tagállamok által jelentett összes beruházás (ami adott esetben magában foglalja az EU társfinanszírozási szerepét is) legnagyobb részét (80 milliárd EUR) a törzshálózatra fordították (71 %). Ugyanígy, a legtöbb forrást a TEN-T vasúti rendszerére fordították (ideértve az ERTMS-t is) (45 %), hogy pótolják a megfelelési hiányosságokat.

Emellett világossá vált az is, hogy a TEN-T infrastruktúra hálózat előtt álló legnagyobb kihívásokat kizárólag a finanszírozás és a pénzügyi eszközök megfelelő kombinációjával lehet megoldani. A 2016. és a 2017. jelentéstételi évek ebben a vonatkozásban sikeresek voltak, mivel különösen a CEF részéről a korábbinál több finanszírozás valósult meg, és széles körben alkalmaztak egyéb eszközöket is (különösen ERFA, Kohéziós Alap és EBB hiteleket).

Az elkövetkező évek során minden bizonnyal további előrehaladás várható, ahogyan közeledik a 2030-as és a 2050-es határidő, és közelebb kerül a tervezett projektek lejárata. Ennek érdekében a TEN-T európai koordinátorai minden lehetséges erőfeszítést megtesznek annak érdekében, hogy biztosítsák a tervezett TEN-T projektek stabil, kidolgozott és látható megvalósítását, melyekhez már ma több mint 2500 projektberuházás kapcsolódik. Ezzel párhuzamosan a Bizottság a társjogalkotókkal olyan kezdeményezéseken dolgozik, amelyek észszerűsítik az engedélyezési és beszerzési eljárásokat annak érdekében, hogy fel lehessen gyorsítani a TEN-T megvalósításának előrehaladását.