C_2017342HU.01007901.xml

12.10.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 342/79

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Megújuló energia és a villamos energia belső piaca

(2017/C 342/12)

Előadó:

Daiva Matonienė (LT/ECR) Šiauliai város képviselőtestületének tagja

Referenciaszövegek:

Javaslat irányelvre a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának támogatásáról (átdolgozás)

COM(2016) 767 final

Javaslat rendeletre a villamos energia belső piacáról (átdolgozás)

COM(2016) 861 final

Javaslat irányelvre a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról (átdolgozás)

COM(2016) 864 final

Javaslat rendeletre az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége létrehozásáról (átdolgozás)

COM(2016) 863 final

Javaslat rendeletre a villamosenergia-ágazati kockázatokra való felkészülésről

COM(2016) 862 final

I. MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

1. módosítás

(7)

Javaslat irányelvre a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának támogatásáról (átdolgozás) – COM(2016) 767 final – 2016/0382 (COD)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
Ezért helyénvaló a megújuló energiaforrásokból előállított energia részarányára vonatkozó kötelező uniós célkitűzést legalább 27 %-ban meghatározni. A tagállamoknak az e cél eléréséhez történő hozzájárulásaikat integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveik részeként kell meghatározniuk, az [energiaunió irányításáról szóló] rendeletben előírt irányítási folyamat révén.	Ezért helyénvaló a megújuló energiaforrásokból előállított energia részarányára vonatkozó kötelező uniós célkitűzést legalább 27 %-ban meghatározni. A tagállamoknak az e cél eléréséhez történő hozzájárulásaikat integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveik részeként kell meghatározniuk, az [energiaunió irányításáról szóló] rendeletben előírt irányítási folyamat révén.
	A Párizsi Megállapodással való összhang érdekében a tagállamoknak olyan saját, kötelező érvényű célszámokat kell meghatározniuk, amelyek a megújuló energiaforrások nagyobb részarányát írják elő.

Indokolás

A tagállamoknak kellene tudniuk dönteni arról, hogy ambiciózusabb kötelező célokat határoznak-e meg a megújuló energiaforrások részarányára vonatkozóan. E folyamat során a megújuló energiaforrások 27 %-os uniós kötelező célkitűzésnél nagyobb részarányára is törekedhetnének. A nemzeti célkitűzés meghatározását azonban az egyes tagállamokra kellene bízni, miután kiértékelték lehetőségeiket, kötelezettségeiket és helyzetüket. Uniós szinten nem kellene szigorúbb, kötelező célszámokat kitűzni.

2. módosítás

(13)

Javaslat irányelvre a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának támogatásáról (átdolgozás) – COM(2016) 767 final – 2016/0382 (COD)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A Bizottságnak meg kell könnyítenie a legjobb gyakorlatok cseréjét az illetékes nemzeti vagy regionális hatóságok vagy szervek között, például rendszeres találkozók révén, amelyek célja a költséghatékony megújulóenergia-projektek nagyobb mértékű elterjedését elősegítő közös megközelítés kialakítása, a rugalmas és tiszta technológiákba történő új beruházások ösztönzése, valamint az átlátható kritériumokon és megbízható piaci jelzéseken alapuló, megfelelő stratégia felállítása azoknak a technológiáknak a termelésből való kivonására, amelyek nem járulnak hozzá a kibocsátáscsökkentéshez, vagy nem bizonyulnak kellően rugalmasnak.

A Bizottságnak meg kell könnyítenie a legjobb gyakorlatok cseréjét az illetékes nemzeti vagy regionális és helyi hatóságok vagy szervek között, például rendszeres találkozók révén, amelyek célja a költséghatékony megújulóenergia-projektek nagyobb mértékű elterjedését elősegítő közös megközelítés kialakítása, a rugalmas és tiszta technológiákba történő új beruházások ösztönzése, valamint az átlátható kritériumokon és megbízható piaci jelzéseken alapuló, megfelelő stratégia felállítása azoknak a technológiáknak a termelésből való kivonására, amelyek nem járulnak hozzá a kibocsátáscsökkentéshez, vagy nem bizonyulnak kellően rugalmasnak.

Indokolás

Az Európai Bizottság által javasolt szövegben a helyi önkormányzatokra is hivatkozni kellene. Ez nagyon fontos, mivel a települési önkormányzatok az energiaágazatban közvetlenül hozzájárulnak a megújuló energiák területükön való kiépítéséhez és a nemzeti energiacélok teljesítéséhez.

3. módosítás

(15)

Javaslat irányelvre a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának támogatásáról (átdolgozás) – COM(2016) 767 final – 2016/0382 (COD)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatását célzó programok hatékony eszköznek bizonyultak a megújuló villamosenergia-használat elterjedésének előmozdítására. A tagállamoknak, amennyiben és amikor úgy döntenek, hogy támogatási rendszereket alkalmaznak, ezeket a támogatásokat olyan formában kell nyújtaniuk, hogy az a lehető legkevésbé torzítsa a villamosenergia-piacok működését. E célból egyre több tagállam biztosít támogatást olyan formában, hogy azt a piacról származó bevételek kiegészítéseként nyújtja.

Indokolás

A megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának támogatásáról szóló irányelv megállapítja, hogy a megújuló energiaforrásokra vonatkozó támogatási rendszerek nem vezethetnek piaci torzulásokhoz. Ezért ösztönzőket kell adni a megújulóenergia-termelőknek, hogy reagálni tudjanak a piaci jelzésekre.

4. módosítás

(33)

Javaslat irányelvre a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának támogatásáról (átdolgozás) – COM(2016) 767 final – 2016/0382 (COD)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználásának minimumkövetelményeit az új és felújított épületek vonatkozásában megállapító szabályok és kötelezettségek nemzeti és regionális szinten a megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználásának jelentős emelkedéséhez vezettek. Ezeket az intézkedéseket az energiahatékonyabb megújuló energiaforrásból előállított energia alkalmazásait előmozdító építési előírások és szabályzatok kialakításával együtt bátorítani kell a szélesebb uniós környezetben.

A megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználásának minimumkövetelményeit az új és felújított épületek vonatkozásában megállapító szabályok és kötelezettségek nemzeti, regionális és helyi szinten a megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználásának jelentős emelkedéséhez vezettek. Ezeket az intézkedéseket az energiahatékonyabb megújuló energiaforrásból előállított energia alkalmazásait előmozdító építési előírások és szabályzatok kialakításával együtt bátorítani kell a szélesebb uniós környezetben.

Indokolás

Javasoljuk, hogy a szöveg a helyi önkormányzatokat is említse. A fenntartható energia kiépítését és a megújuló energiák használatát szolgáló tervek kidolgozásakor ugyanis települési szinten határozzák meg a megújuló energiák felhasználására vonatkozó minimumkövetelményeket.

5. módosítás

(54)

Javaslat irányelvre a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának támogatásáról (átdolgozás) – COM(2016) 767 final – 2016/0382 (COD)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
A helyi lakosok megújulóenergia-közösségek révén történő részvétele a megújulóenergia-projektekben jelentős hozzáadott értéket eredményezett a megújuló energia helyi elfogadottsága és a további magántőkéhez való hozzáférés szempontjából. Ez a helyi részvétel a növekvő megújulóenergia-kapacitásra figyelemmel egyre nagyobb jelentőségűvé válik a jövőben.	A helyi lakosok megújulóenergia-közösségek révén történő részvétele a megújulóenergia-projektekben jelentős hozzáadott értéket eredményezett a megújuló energia helyi elfogadottsága és a további magántőkéhez való hozzáférés szempontjából. Ez a helyi részvétel a növekvő megújulóenergia-kapacitásra figyelemmel egyre nagyobb jelentőségűvé válik a jövőben.
	Az ilyen jellegű közösségek létrejöttét nemzeti, regionális és helyi szinten is támogatni kellene.

Indokolás

Az európai bizottsági javaslatok kiemelik, hogy az új villamosenergia-piacon a fogyasztóknak aktív szereplőkké kell válniuk. A helyi energiaközösségek kialakítása jó módszer lehet a helyi szintű energiagazdálkodásra: e közösségek vagy közvetlenül maguk használják fel a termelt villamos energiát, vagy fűtésre és -hűtésre fordítják, ezért az ilyen jellegű közösségek létrejöttét minden kormányzási és közigazgatási szinten támogatni kellene.

6. módosítás

(55)

Javaslat irányelvre a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának támogatásáról (átdolgozás) – COM(2016) 767 final – 2016/0382 (COD)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A megújulóenergia-közösségek sajátos jellemzői – méretük, tulajdonosi szerkezetük és projektjeik száma – akadályozhatják őket abban, hogy a nagy szereplőkkel, azaz a nagyobb volumenű projektekkel és portfóliókkal megjelenő versenytársakkal szemben azonos esélyekkel lépjenek fel. E hátrányok ellensúlyozását szolgálja többek között az energiaközösségek számára az energiarendszerben való részvétel engedélyezése és piaci integrációjuk megkönnyítése. Javasoljuk, hogy a tagállamok az Európai Bizottsággal, valamint helyi és regionális önkormányzataikkal együttműködésben dolgozzanak ki ajánlásokat, amelyekben ismertetik a közösségek létrehozásának és működésének legfontosabb alapelveit.

Indokolás

Javaslataiban az Európai Bizottság azt az álláspontot képviseli, hogy a polgároknak felelősséget kellene vállalniuk az energiarendszer átalakításáért, új technológiák segítségével csökkenteniük kellene energiaszámláikat, és aktív szerepet kellene játszaniuk a piacon, és ebben a helyi energiaközösségek jó eszközt jelenthetnek a helyi szintű energiagazdálkodáshoz. A célok eléréséhez fontos, hogy a lakosságot részletesen tájékoztassák arról, hogy miként lehet ilyen közösségeket létrehozni, hogyan működnek ezek a közösségek, milyen lehetőségek rejlenek bennük és milyen előnyöket kínálnak.

7. módosítás

3. cikk (1), (2), (4)

Javaslat irányelvre a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának támogatásáról (átdolgozás) – COM(2016) 767 final – 2016/0382 (COD)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
(1) A tagállamok együttesen biztosítják, hogy 2030-ban az Unió teljes bruttó energiafogyasztásának legalább 27 %-át megújuló energiaforrásokból előállított energia képezze.	(1) A tagállamok együttesen biztosítják, hogy 2030-ban az Unió teljes bruttó energiafogyasztásának legalább 27 %-át megújuló energiaforrásokból előállított energia képezze. Az adott helyi feltételek és lehetőségek kiértékelését követően a tagállamok olyan kötelező célokat határozhatnak meg, amelyek nagyobb részarányt írnak elő.
(2) Az egyes tagállamoknak az átfogó 2030-as célhoz való hozzájárulását az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek keretében kell meghatározni és jelenteni a Bizottság felé az [energiaunió irányításáról szóló] rendelet 3–5. és 9–11. cikkének megfelelően.	(2) Azt, hogy az egyes tagállamok hogyan érik el ezt az átfogó 2030-as célt, az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek keretében határozzák meg és jelentik a Bizottság felé az [energiaunió irányításáról szóló] rendelet 3–5. és 9–11. cikkének megfelelően.
(4) A Bizottság támogató keret létrehozásával segíti a tagállamok ambiciózus munkáját, többek között elősegíti az uniós alapok, különösen a pénzügyi eszközök fokozottabb igénybevételét, kiemelt figyelmet fordítva a megújuló energiákkal kapcsolatos projektek tőkeköltségeinek csökkentésére.	(4) A Bizottság támogató keret létrehozásával segíti a tagállamok ambiciózus munkáját, többek között elősegíti az uniós alapok, különösen a pénzügyi eszközök fokozottabb igénybevételét, kiemelt figyelmet fordítva a megújuló energiákkal kapcsolatos projektek változó gazdasági költségeinek csökkentésére , valamint az európai gyártók és üzembe helyezők technológiai kapacitásának és versenyképességének, vagy a fogyasztók azzal kapcsolatos érdekeltségének növelésére, hogy megújuló forrásból származó energiát vásároljanak. Ehhez hasonlóan az uniós alapok igénybevétele kapcsán a Bizottság olyan mechanizmusokat hozhat létre, amelyek – különböző tényezők és körülmények figyelembevételével – ösztönözni fogják azokat a régiókat, illetve tagállamokat, amelyek a megújuló energiák területén az átlagnál nagyobbnak tekinthető haladást érnek el.
	(6) A tagállamok biztosítják, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a végső fogyasztásban betöltött, a jelen irányelvben foglaltaknak megfelelően számított részaránya 2030-ban legalább a (villamos energiára, hőfogyasztásra és közlekedésre lebontott) nemzeti átfogó célkitűzésükben erre az évre az I. mellékletben megállapított részarány.

Indokolás

3. cikk (1) bekezdés

3. cikk (4) bekezdés

A módosítás beépíti azt az elképzelést, hogy azok az országok (és esetleg régiók), amelyek a legeredményesebbek a megújuló energiaforrások előmozdítása terén, nagyobb összegeket kaphatnak az uniós alapokból. Egy ilyen mechanizmusnak figyelembe kellene vennie az egyes országok eltérő körülményeit, és ösztönöznie kellene őket. A kiegyensúlyozott és versenyképes fejlődés érdekében a közforrásokat nem csak egy célra kell fordítani.

3. cikk (6) bekezdés

A módosítás beépíti az előző irányelv szövegét, mely saját célkitűzések meghatározására és teljesítésének vállalására kötelezte a tagállamokat. Emellett javasolja, hogy ilyen célkitűzéseket a villamos energiára, a hőfogyasztásra és a közlekedésre vonatkozóan külön is határozzanak meg.

8. módosítás

4. cikk

Javaslat irányelvre a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának támogatásáról (átdolgozás) – COM(2016) 767 final – 2016/0382 (COD)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
(1) A 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott uniós cél elérése érdekében a tagállamok az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal összhangban támogatási programokat alkalmazhatnak. A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatását célzó programokat úgy kell megtervezni, hogy azok ne vezessenek a villamosenergia-piacok szükségtelen torzulásához, és biztosítsák, hogy a termelők figyelembe vegyék a villamosenergia-kínálat és -kereslet alakulását, valamint a hálózat esetleges korlátait.	(1) A 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott uniós cél elérése érdekében a tagállamok az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal összhangban támogatási programokat alkalmazhatnak. A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatását célzó programokat (és az idetartozó piaccal kapcsolatos összes szabályozást) úgy kell megtervezni, hogy ne torzuljanak a villamosenergia-piacok (figyelembe véve az összes költség internalizálását és a környezeti kockázatokat), és ne kerüljön veszélybe a megbízhatóság, az ellátásminőség, a versenyképesség és a megfizethetőség, garantálva, hogy a termelők figyelembe vegyék a villamosenergia-kínálat és -kereslet alakulását, valamint a hálózat esetleges korlátait.
(2) A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatását úgy kell megtervezni, hogy elősegítse a megújuló forrásokból előállított villamos energia villamosenergia-piaci integrációját, és biztosítsa, hogy az energiatermelők reagáljanak a piaci árjelzésekre és maximalizálják piaci bevételeiket.	(2) A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatását úgy kell megtervezni, hogy elősegítse a megújuló forrásokból előállított villamos energia villamosenergia-piaci integrációját, és biztosítsa, hogy az energiatermelők reagáljanak a piaci árjelzésekre és maximalizálják piaci bevételeiket.
(3) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatása nyílt, átlátható, versenyképes, megkülönböztetésmentes és költséghatékony legyen.	(3) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatása nyílt, átlátható, versenyképes, megkülönböztetésmentes és költséghatékony legyen.
(4) A tagállamok legalább négyévente értékelik a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia nemzeti támogatásának hatékonyságát . Az ilyen értékelések eredményei alapján kell dönteni a támogatások fenntartásáról vagy meghosszabbításáról, illetve az új támogatások szerkezetéről.	(4) A legkülső régiókban a tagállamok kiigazíthatják a pénzügyi támogatási rendszereket, figyelembe véve az ilyen régiók jellegzetességeiből vagy külső forrásoktól való függőségéből adódó valós termelési költségeket. Ennek célja, hogy egyre nagyobb legyen a megújuló energiahordozókból vagy másféle helyi és tiszta forrásokból előállított villamos energia részaránya.
	(5) A tagállamok legalább négyévente értékelik a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia nemzeti támogatásának hatékonyságát. Az ilyen értékelések eredményei alapján kell dönteni a támogatások fenntartásáról vagy meghosszabbításáról, illetve az új támogatások szerkezetéről.

Indokolás

4. cikk (1) bekezdés

Figyelembe véve a tagállami szabályozások, illetve az ezeknek megfelelően működő, fosszilis tüzelőanyagokkal foglalkozó vállalatok által okozott piaci torzulásokat, célszerű volna kontextusba helyezni az irányelvben említett piaci torzulást.

A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiát az egyes technológiák jellemzőit figyelembe véve kellene integrálni az árampiacba. Ha az ár jelenti az egyetlen vezérelvet, az hamis képet adhat a piaci helyzetről.

4. cikk (2) bekezdés

A megújuló energiaforrások integrációja az egyes technológiák sajátosságainak figyelembevétele mellett történne. Az ár egyetlen mutatóként való alkalmazása hamis képet festhet a tényleges helyzetről.

4. cikk (3) és 4. cikk (5) bekezdés

A központosítás ellentmond az Európai Bizottság céljának, mely szerint messzemenően a tagállamok saját felelőssége a nyílt, átlátható, a versenyt támogató, nem diszkriminatív és költséghatékony támogatás. Mivel a tagállamok saját maguk határozhatják meg a célok elérésének mércéit, itt nem helyénvaló az európai szintű kötelező követelményekre való utalás.

9. módosítás

5. cikk (2) bekezdés

Javaslat irányelvre a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának támogatásáról (átdolgozás) – COM(2016) 767 final – 2016/0382 (COD)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(2) A tagállamok biztosítják, hogy 2021 és 2025 között az egyes években az újonnan támogatott kapacitás legalább 10 %-ának, 2026 és 2030 között pedig az egyes években az újonnan támogatott kapacitás legalább 15 %-ának támogatása nyitva álljon a más tagállamokban található létesítmények előtt. Elő kell mozdítani azokat a határokon átnyúló együttműködésben megvalósított beruházásokat is, amelyek megfelelő összekapcsolási szintet terveznek biztosítani.

Indokolás

A határokon átnyúló pályázati kiírásokra vonatkozó követelmény lazítása révén a rendszer egészében csökken a versenykényszer. A költségcsökkentési lehetőségek nem szűnnek meg. Gondoskodni kell arról, hogy a tagállamok között megfelelő összekapcsolási kapacitások jöjjenek létre.

10. módosítás

6. cikk

Javaslat irányelvre a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának támogatásáról (átdolgozás) – COM(2016) 767 final – 2016/0382 (COD)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az állami támogatásokra vonatkozó szabályoknak való megfeleléshez szükséges kiigazítások sérelme nélkül a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a megújuló energiákkal kapcsolatos projektekhez nyújtott támogatások szintje és feltételei ne változzanak a támogatási jogosultságokat és a támogatott projektek gazdálkodását hátrányosan befolyásoló módon.

Az állami támogatásokra vonatkozó szabályoknak való megfeleléshez szükséges kiigazítások sérelme nélkül , illetve egyéb rendkívüli körülmények – vis maior – esetén, melyeket a tagállamoknak és az Európai Bizottságnak eseti alapon kell megállapítania, a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a megújuló energiákkal kapcsolatos projektekhez nyújtott támogatások szintje és feltételei ne változzanak a támogatási jogosultságokat és a támogatott projektek gazdálkodását hátrányosan befolyásoló módon.

Indokolás

Bizonyos fokú rugalmasságot kellene biztosítani a tagállamoknak vis maior esetén, illetve olyan esetekben, amikor a például oktatásra és egészségügyre szánt közforrásokat költségvetési megszorítások veszélye fenyegeti, miközben a megújuló energiaforrások népszerűsítésére szánt forrásokhoz nem nyúlnak.

11. módosítás

7. cikk (1) bekezdés

Javaslat irányelvre a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának támogatásáról (átdolgozás) – COM(2016) 767 final – 2016/0382 (COD)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A megújuló energiaforrásokból előállított energia teljes bruttó tagállami fogyasztásának kiszámításához az élelmiszer- vagy takarmánynövényekből előállított bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és a közlekedésben használt biomassza-tüzelőanyagok aránya nem haladhatja meg a tagállamban a közúti és vasúti közlekedés végső energiafogyasztásának 7 %-át. Ez a határérték 2030-ban 3,8 %-ra csökken a X. melléklet A. részében szereplő ütemtervnek megfelelően. A tagállamok alacsonyabb határértéket is meghatározhatnak, és különbséget tehetnek az élelmiszer- és takarmánynövényekből előállított különböző típusú bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok között, például alacsonyabb határértéket határozhatnak meg az élelmiszer- és takarmánynövényeken belül az olajnövényekből előállított bioüzemanyagok számára, figyelembe véve a földhasználat közvetett megváltozását.

A megújuló energiaforrásokból előállított energia teljes bruttó tagállami fogyasztásának kiszámításához az élelmiszer- vagy takarmánynövényekből előállított bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és a közlekedésben használt biomassza-tüzelőanyagok aránya – nem számítva 2. cikk u) pontjában meghatározott, a földhasználat közvetett megváltozása tekintetében alacsony kockázatot jelentő bioüzemanyagokat – nem haladhatja meg a tagállamban a közúti és vasúti közlekedés végső energiafogyasztásának 7 %-át. Ez a határérték 2030-ban 3,8 %-ra csökken a X. melléklet A. részében szereplő ütemtervnek megfelelően. A tagállamok alacsonyabb határértéket is meghatározhatnak, és különbséget tehetnek az élelmiszer- és takarmánynövényekből előállított különböző típusú bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok között, például alacsonyabb határértéket határozhatnak meg az élelmiszer- és takarmánynövényeken belül az olajnövényekből előállított bioüzemanyagok számára, figyelembe véve a földhasználat közvetett megváltozását.

Indokolás

Az éghajlatbarát, fenntartható – és ennek keretében a földhasználat közvetett megváltozása révén alacsony kibocsátásokat eredményező – hagyományos bioüzemanyagokat nem kellene fokozatosan megszüntetni. A FAO amellett száll síkra, hogy mind az élelmiszereket, mind a tüzelőanyagokat fenntartható módon termeljék. Jelentős mezőgazdasági területek hevernek parlagon az EU-ban, és a bioüzemanyagok fokozatos kivezetése akadályozza a rugalmas erőforrás-használatot és a technológiai fejlesztést.

12. módosítás

9. cikk (1) bekezdés

Javaslat irányelvre a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának támogatásáról (átdolgozás) – COM(2016) 767 final – 2016/0382 (COD)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
(1) Két vagy több tagállam együttműködhet bármilyen típusú olyan közös projektben, amely villamos energia, fűtőenergia vagy hűtőenergia megújuló energiaforrásokból való termelésével kapcsolatos. Az ilyen együttműködésben magánszereplők is részt vehetnek.	(1) Két vagy több tagállam együttműködhet bármilyen típusú olyan közös projektben, amely villamos energia, fűtőenergia vagy hűtőenergia megújuló energiaforrásokból való termelésével kapcsolatos. Az ilyen együttműködésben magánszereplők is részt vehetnek. Külön hangsúlyt érdemel a regionális együttműködés jelentette haszon.

Indokolás

Fontos, hogy világosan kiemeljük a regionális együttműködés hasznát a megújulóenergia-piacon. A regionális szintű együttműködés amellett, hogy előnyös lehet gazdaságilag, valós esélyt kínál a villamos energia belső piacának közös kiépítésére is.

13. módosítás

11. cikk (1) bekezdés

Javaslat irányelvre a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának támogatásáról (átdolgozás) – COM(2016) 767 final – 2016/0382 (COD)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Egy vagy több tagállam együttműködhet egy vagy több harmadik állammal bármilyen típusú olyan közös projektben, amely megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia termelésével kapcsolatos. Ebben az együttműködésben magánszereplők is részt vehetnek.

A közös projektekben részt vevő, harmadik országokban található megújulóenergia-termelő létesítményeknek egész életciklusuk során meg kell felelniük mindazon környezetvédelmi, szociális, munkaügyi és biztonsági előírásoknak, amelyek általában az Európai Unióban, konkrétan pedig abban a tagállamban érvényesek, amely a sajátjaként kívánja elszámolni ezt az energiatermelést.

Indokolás

Ez az esetleges dömpinghelyzetek elkerülését kívánja biztosítani a nem uniós államokkal való energiatranszferek esetében.

14. módosítás

16. cikk (1) bekezdés

Javaslat irányelvre a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának támogatásáról (átdolgozás) – COM(2016) 767 final – 2016/0382 (COD)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A tagállamok 2021. január 1-ig létrehoznak egy vagy több egyablakos hivatali kapcsolattartó pontot a teljes engedélyezési eljárás összehangolására, vagyis a megújuló energiaforrásokból származó energiát előállító létesítmények és a kapcsolódó átviteli és elosztó hálózati infrastruktúrák építési és üzemeltetési engedélyeinek kezelésére.

Indokolás

A cél az, hogy a helyi és regionális önkormányzatok nagyobb szerepet kapjanak a megújulóenergia-projektek irányításában. Egyes létesítménytípusok esetében ezeknek a hatóságoknak irányítási hatásköreik vannak.

15. módosítás

19. cikk (2), (7) bekezdés

Javaslat irányelvre a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának támogatásáról (átdolgozás) – COM(2016) 767 final – 2016/0382 (COD)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(2) […]

A tagállamok biztosítják , hogy a támogatási program keretében támogatásban részesülő termelő ne kapjon származási garanciát a megújuló energiaforrásokból előállított ugyanazon energiára. A származási garanciákat a tagállamok adják ki, és árverés útján értékesítik a piacon. Az árverések bevételeit a megújuló energiák támogatásának költségeibe kell visszaforgatni.

(7) A származási garancián legalább az alábbi információkat kell feltüntetni:

a)	az energia előállítására felhasznált energiaforrás és az előállítás kezdetének és befejezésének dátuma;

a)	az energia előállítására felhasznált energiaforrás és az előállítás kezdetének és befejezésének dátuma;

a származási garancia a következők közül melyikre vonatkozik:

i.	villamos energia; vagy

ii.

gáz; vagy

iii.	fűtő- és/vagy hűtőenergia;

a származási garancia a következők közül melyikre vonatkozik:

i.	villamos energia; vagy

ii.

gáz; vagy

iii.	fűtő- és/vagy hűtőenergia;

c)	az energiát előállító létesítmény neve, helye, típusa és kapacitása;

c)	az energiát előállító létesítmény neve, helye, típusa és kapacitása;

d)	a létesítmény részesült-e beruházási támogatásban, az energiaegység részesült-e bármilyen más formában valamilyen nemzeti támogatási rendszerből, valamint a támogatási rendszer típusa;

d)	a létesítmény részesült-e beruházási támogatásban, az energiaegység részesült-e bármilyen más formában valamilyen köztámogatási rendszerből, valamint a támogatási rendszer típusa;

e)	a létesítmény üzembe helyezésének dátuma;

e)	a létesítmény üzembe helyezésének dátuma;

f)	a kiállítás dátuma és országa és az egyedi azonosító szám.

f)	a kiállítás dátuma és országa és az egyedi azonosító szám.

A kis léptékű létesítmények származási garanciáin elegendő egyszerűsített információkat megadni.

Indokolás

19. cikk (2) bekezdés

Rendkívül fontos, hogy a megújuló energiaforrásokra épülő technológiákat alkalmazó villamosenergia-termelők nem támogathatók kétszer – állami támogatások révén és a származási garanciák árverésén keresztül.

19. cikk (7) bekezdés

A köztámogatás nem feltétlenül állami szintről származik.

16. módosítás

20. cikk

Javaslat irányelvre a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának támogatásáról (átdolgozás) – COM(2016) 767 final – 2016/0382 (COD)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(1) A tagállamok – adott esetben – felmérik a meglévő gázhálózati infrastruktúra bővítésének szükségességét a megújuló energiaforrásokból előállított gáz befogadásának lehetővé tétele érdekében.

(1) A távvezeték-hálózat megbízhatósága és biztonsága fenntartásához kapcsolódó követelményekre is figyelemmel, az illetékes nemzeti hatóságok által meghatározott átlátható, megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján:

a tagállamok biztosítják, hogy a szállítási rendszer és az elosztórendszer üzemeltetői saját ellátási területükön szavatolják a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia szállítását és elosztását, ideértve a villamos energia tárolására szolgáló és a teljesítményirányítási rendszerek kiépítését akkumulátorokkal, hogy elkerüljék a megújuló energiaforrások időszakos jellegéből adódó zavarokat és biztosítsák az elektromos hálózat stabilitását;

b)	a tagállamok rendelkeznek továbbá arról, hogy a távvezeték-hálózathoz való hozzáférésnél a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia vagy elsőbbséget élvezzen, vagy garantált hozzáféréssel rendelkezzen;

a tagállamok biztosítják, hogy a szállításirendszer-üzemeltetők a villamosenergia-termelő létesítményektől érkező hálózati terhelés elosztása során átlátható, megkülönböztetésmentes kritériumok alapján előnyben részesítsék a megújuló energiaforrásokat felhasználó villamosenergia-termelő létesítményeket, amennyiben ezt a nemzeti villamosenergia-rendszer biztonságos működése lehetővé teszi. A tagállamok biztosítják, hogy a távvezeték-hálózattal és a piaccal kapcsolatos megfelelő operatív intézkedésekre kerüljön sor a megújuló energiaforrásokból előállított villamosenergia-mennyiség csökkenésének minimalizálása érdekében. Ha jelentős intézkedések születnek a megújuló energiaforrások korlátozására a nemzeti villamosenergia-rendszer és az energiaellátás biztonságának garantálására, a tagállamok biztosítják, hogy az érintett rendszerüzemeltetők jelentést készítsenek az illetékes szabályozó hatóság részére ezekről az intézkedésekről, és jelezzék, hogy milyen korrekciós intézkedéseket szándékoznak hozni a nem megfelelő korlátozások megakadályozására;

a tagállamok biztosítják, hogy a megújuló energiák díjazása átlátható kritériumok alapján történjen, szem előtt tartva az ugyanabba a hálózatba táplált fosszilis eredetű villamos áram termelésének költségeit, különösen kisméretű, elszigetelt hálózatok esetén. Ennek célja, hogy elkerüljék a hagyományos termelési rendszerek és a fosszilis tüzelőanyaggal működő ellátórendszerek számára esetlegesen kiutalt támogatások vagy juttatások által okozott torzulásokat, hogy a fosszilis eredetű energia ne juthasson előnyhöz a megújuló energiákkal szemben;

a megújuló forrásokból elsősorban saját felhasználásra elektromos energiát termelő berendezések számára biztosítani kell, hogy a felesleges energiát betáplálhassák a közös hálózatba, és ehhez a teljesítmény- és energiakorlátot a tényleges fogyasztás alapján kell meghatározni, illetve könnyített engedélyezési folyamatokat és méltányos juttatást kell biztosítani a fogyasztónak szállított energia árának függvényében.

(2) A tagállamok – adott esetben – felmérik a meglévő gázhálózati infrastruktúra bővítésének szükségességét a megújuló energiaforrásokból előállított gáz befogadásának lehetővé tétele érdekében.

(3) Az [energiaunió irányításáról szóló] rendelet I. melléklete szerinti integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek keretében elvégzett, arra vonatkozó értékeléstől függően, hogy az e rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében előírt uniós cél elérése érdekében szükség van-e új infrastruktúrák kiépítésére a megújuló energiaforrásokat használó távfűtés és -hűtés számára, a tagállamok szükség esetén megteszik a megfelelő lépéseket egy olyan távfűtési infrastruktúra fejlesztésére, amely alkalmas a nagyméretű, biomasszát, napenergiát és geotermikus energiát felhasználó létesítményekből származó fűtés és hűtés növekedő termelésének befogadására.

(3) A tagállamok szükség esetén felmérik, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított üzemanyag befogadásának lehetővé tételéhez mennyiben van szükség a meglévő üzemanyag-hálózati infrastruktúra fejlesztésére.

(4) Az [energiaunió irányításáról szóló] rendelet I. melléklete szerinti integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek keretében elvégzett, arra vonatkozó értékeléstől függően, hogy a 3. cikk (1) bekezdésében előírt uniós cél elérése érdekében lehetséges és érdemes-e új infrastruktúrákat kiépíteni a megújuló energiaforrásokat használó távfűtés és -hűtés számára, a tagállamok szükség esetén megteszik a megfelelő lépéseket egy olyan , a hőenergia (például távfűtési rendszerek révén történő) hasznosítását célzó infrastruktúra fejlesztésére, amely alkalmas a nagyméretű, biomasszát, napenergiát és geotermikus energiát felhasználó létesítményekből származó fűtés és hűtés növekedő termelésének befogadására.

Indokolás

A korábbi 20. cikk (2) bekezdése

Az előző irányelvben szereplő bekezdés megtartását javasoljuk, mivel az előnyben részesíti a megújuló forrásból előállított villamos energia hozzáférését, szállítását és hálózatba kapcsolódását.

A vélemény 20. cikkének (3) bekezdése

Ahogy a biogáz esetében, elő kell segíteni a megújuló forrásból származó üzemanyagok elosztási infrastruktúrába történő betáplálását.

A vélemény 20. cikkének (4) bekezdése

A „szükség van-e” kifejezést kerülnénk, mivel azt sugallhatja, hogy az uniós célkitűzések csak a távfűtés és -hűtés révén teljesíthetők.

17. módosítás

A 20. cikk után új cikk illesztendő be

Javaslat irányelvre a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának támogatásáról (átdolgozás) – COM(2016) 767 final – 2016/0382 (COD)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Üzlet- és technológiafejlesztés

(1) Az Európai Unió jelenleg technológiai és üzleti értelemben is globális vezető szerepet játszik a megújuló energiaforrások terén, ami gyártó és szolgáltató vállalataink versenyképességén alapul, a berendezésgyártóktól kezdve a tanácsadó, szerelő és karbantartó cégeken át egészen a pénzügyi intézményekig.

Az Európai Bizottság kiemelt célja, hogy ezt a vezető szerepet 2030-ig megszilárdítsa és kibővítse.

(2) Mind az Európai Bizottságnak, mind pedig a tagállamoknak a megújuló energiaforrások támogatására szánt forrásaik legalább 15 %-át a kapacitás, az üzleti versenyképesség és különösen a technológiai fejlesztés fokozását célzó lépésekre kell fordítaniuk.

Ehhez hasonlóan az európai strukturális és beruházási alapok esetében az Európai Bizottságnak olyan mechanizmusokat kell létrehoznia, amely – különböző tényezők és körülmények figyelembevételével – lehetővé teszi az ezen a konkrét területen az átlagnál nagyobbnak tekinthető előrelépést mutató régiók, illetve tagállamok számára, hogy ösztönzőket nyújtsanak a megújuló energiaforrások területükön való alkalmazására.

(3) Az említett vezető szerep megőrzése érdekében a tagállamoknak és az Európai Bizottságnak – más prioritások kizárása nélkül – az alábbi prioritásokat kell felállítania:

(A)

Technológia:

(i)	a beruházási és üzemeltetési költségek folyamatos csökkentése, például információs és kommunikációs technológiák (IKT) segítségével;

(ii)	nagyobb energiahozamok és a létesítmények adaptálhatósága a különböző fogyasztók követelményeihez;

(iii)

a fotovoltaika, az energiatárolás, a hőszivattyúk, a harmadik generációs bioüzemanyagok és a tengeri energia kiemelt jelentősége, más technológiákat sem kizárva;

(iv)	a megújuló energiák termelésének és szállításának kezelhetősége;

(v)	kisebb és nagyobb technológiai javítások bevezetése a megújuló energiák szektorának valamennyi folyamatában és értékláncában.

(B)

Üzleti szféra:

(i)	különböző pénzügyi eszközök kidolgozása és terjesztése;

(ii)	a vállalatokon belüli folyamatok javítása az aktuális és potenciális ügyfelek érdekeihez és elvárásaihoz való igazításukkal, továbbá a piaci és marketingtanulmányok javítása;

(iii)

a különböző tagállamokban működő vállalatok metódusait és munkamódszereit érintő információcsere megkönnyítése, hosszú távú kereskedelmi megállapodások kialakításának támogatása, valamint a vállalatok méretének és kapacitásának növelése;

(iv)	a vállalatok, egyetemek és technológiai központok közötti információáramlás előmozdítása.

(4) Az Európai Bizottság a tagállamokkal együtt 2018. december 31-ig külön stratégiát készít erre a területre, amelyben szerepelnek a prioritások, valamint a megújuló energiák különböző szektorai, illetve az egyes földrajzi területek helyzetének alakulása alapján a szűk keresztmetszetek, a lehetőségek és azok az állami intézkedések, amelyekre az elkövetkező évtizedben sor kerülhet.

(5) A tagállamok szükség esetén felmérik, hogy a megújuló forrásokból előállított energia befogadásának elősegítéséhez mennyiben van szükség villamosenergia-tároló infrastruktúrák kifejlesztésére.

Indokolás

(1) – (4) bekezdés

Az, hogy minden utalás hiányzik ezekre a nagyon fontos tárgykörökre (üzlet- és technológiai fejlesztés), nem fogadható el egy európai uniós irányelvben, különösen hogy az irányelv a többi témakört alaposan tárgyalja.

(5) bekezdés

A megújuló forrásból származó energia termelésének ösztönzésével párhuzamosan mindenképen szükség van tároló infrastruktúrákra. Ez az igény különösen sürgető például a szigeti és legkülső régiókban, ahol jellemzően elszigetelt mikrohálózatok léteznek.

18. módosítás

22. cikk (1) bekezdés

Javaslat irányelvre a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának támogatásáról (átdolgozás) – COM(2016) 767 final – 2016/0382 (COD)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a megújulóenergia-közösségek aránytalan ügyintézés és a költségeket nem tükröző díjak teljesítése nélkül termelhessenek, fogyaszthassanak, tárolhassanak és értékesíthessenek megújuló energiaforrásokból előállított energiát, akár energia-adásvételi megállapodások keretében is.

Ezen irányelv alkalmazásában a megújulóenergia-közösség olyan kis-vagy középvállalkozás, illetve nonprofit szervezet, amelynek részvényesei vagy tagjai együttműködnek a megújuló energiaforrásokból előállított energia termelésében, elosztásában, tárolásában vagy szolgáltatásában, és a vállalkozás vagy szervezet megfelel az alábbiak közül legalább négy kritériumnak:

(a)	részvényesei vagy tagjai természetes személyek, helyi hatóságok, ideértve az önkormányzatokat, vagy megújuló energiákkal foglalkozó kis-és középvállalkozások;

(a)	részvényesei vagy tagjai természetes személyek, regionális vagy helyi hatóságok, ideértve az önkormányzatokat, vagy megújuló energiákkal foglalkozó kis-és középvállalkozások;

(b)	a részvényesek vagy a szavazati joggal rendelkező tagok legalább 51 %-a természetes személy;

(b)	a részvényesek vagy a szavazati joggal rendelkező tagok legalább 51 %-a természetes személy;

(c)	a részvények vagy a részvételi jogok legalább 51 %-a helyi tagokat illet meg, vagyis a helyi lakosság képviselőit, helyi társadalmi-gazdasági érdekeltségű szervezeteket vagy a közösség tevékenységében és annak következményeiben közvetlenül érdekelt polgárokat;

(c)	a részvények vagy a részvételi jogok legalább 51 %-a helyi tagokat illet meg, vagyis a helyi lakosság képviselőit, helyi társadalmi-gazdasági érdekeltségű szervezeteket vagy a közösség tevékenységében és annak következményeiben közvetlenül érdekelt polgárokat;

(d)	a szervezet igazgatótanácsában vagy vezetőtestületében a helyek legalább 51 %-a helyi tagokat illet meg, vagyis a helyi lakosság képviselőit, helyi társadalmi-gazdasági érdekeltségű szervezeteket vagy a közösség tevékenységében és annak következményeiben közvetlenül érdekelt polgárokat;

(d)	a szervezet igazgatótanácsában vagy vezetőtestületében a helyek legalább 51 %-a helyi tagokat illet meg, vagyis a helyi lakosság képviselőit, helyi társadalmi-gazdasági érdekeltségű szervezeteket vagy a közösség tevékenységében és annak következményeiben közvetlenül érdekelt polgárokat;

(e)	a közösség az előző öt év során átlagosan nem telepített több mint évi 18 MW, a villamosenergia-termelésben, a fűtésben, a hűtésben és a közlekedésben felhasználható megújulóenergia-kapacitást.

(e)	a közösség az előző öt év során átlagosan nem telepített több mint évi 30 MW, a villamosenergia-termelésben, a fűtésben, a hűtésben és a közlekedésben felhasználható megújulóenergia-kapacitást.

Indokolás

A megújulóenergia-közösségek lényeges eszközt jelenthetnek a helyi fenntartható energiatermelés elősegítésében. A regionális hatóságok szintén szerepet játszhatnak e tekintetben, és az ilyen közösségek energiatermelésére vonatkozó küszöb nem lehet nagyon korlátozó jellegű.

19. módosítás

23. cikk

Javaslat irányelvre a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának támogatásáról (átdolgozás) – COM(2016) 767 final – 2016/0382 (COD)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(1) A megújuló energiaforrásokból előállított energiának a fűtési és hűtési ágazatban való elterjesztése érdekében minden tagállamnak törekednie kell arra, hogy a 7. cikkben előírt módszernek megfelelően kiszámított teljes bruttó nemzeti energiafogyasztáson belül legalább évi 1 százalékponttal növelje a fűtésre és hűtésre használt energián belül a megújuló energiák részarányát.

(1) A megújuló energiaforrásokból és/vagy hulladékhőből vagy hulladék hűtőhatásból előállított energiának a fűtési és hűtési ágazatban való elterjesztése érdekében minden tagállamnak törekednie kell arra, hogy a 7. cikkben előírt módszernek megfelelően kiszámított teljes bruttó nemzeti energiafogyasztáson belül legalább évi 1 százalékponttal növelje a fűtésre és hűtésre használt energián belül a megújuló és/vagy hulladékhőből vagy hulladék hűtőhatásból előállított energiák részarányát.

(2) A tagállamok objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján jelölhetik és hirdethetik ki azokat az intézkedéseket és azokat a végrehajtó szerveket, például tüzelőanyag-forgalmazókat , amelyek hozzájárulnak az (1) bekezdésben előírt növekedéshez .

(2) A tagállamok objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján jelölhetik és hirdethetik ki azokat az intézkedéseket és azokat az együttműködő szerveket, például energiaszállítókat , amelyek hozzájárulnak az (1) bekezdésben előírt növekedés megvalósításához és felméréséhez .

(3) Az (1) bekezdésben előírt növekedés elérhető az alábbi lehetőségek közül egy vagy több igénybevételével :

(3) Az (1) bekezdésben előírt növekedés a következők révén érendő el :

a)	a megújuló erőforrásokból előállított energia fizikai beillesztése a fűtésre és hűtésre használt energiába ;

a)	a fűtő- és hűtőrendszerekből származó, megújuló erőforrásokból előállított új energia fizikai beillesztése;

b)	közvetlen fogyasztásmérséklő intézkedések, például megújuló energiát használó nagyon nagy hatásfokú fűtő-és hűtőrendszerek telepítése épületekbe, vagy megújuló energia használata ipari fűtési és hűtési eljárásokban;

b)	az épületekhez és az iparhoz kapcsolódó folyamatok, illetve néhány primer szektorbeli folyamat;

közvetett fogyasztásmérséklő intézkedések olyan értékesíthető tanúsítványok formájában, amelyek bizonyítják, hogy e követelménynek más gazdasági szereplő, például megújulóenergia-technológiákat telepítő független vállalkozó vagy energetikai szolgáltató vállalkozás által megvalósított közvetett mérséklő intézkedésekhez nyújtott támogatással tesznek eleget.

c)	egyéb politikai intézkedések, melyek hatásfoka azonos az (1) bekezdésben említettekkel, például nemzeti adóintézkedések vagy más gazdasági ösztönzők.

(4) A (2) bekezdésben említett intézkedések végrehajtásához és nyomon követéséhez a tagállamok használhatják a 2012/27/EU irányelv 7. cikkében előírt energiahatékonysági kötelezettségi rendszerek keretében létrehozott rendszereket.

(4) A végrehajtandó különböző intézkedések során figyelembe kell venni, hogy

a)	a fűtési és hűtési piac nagyon szétforgácsolt, és a fogyasztóhoz, a központosítás fokához, a korábban használt tüzelőanyaghoz stb. igazodik;

b)	a hatékonyabb, fenntartható fűtés és hűtés előtt álló akadályok leküzdéséhez helyi, regionális és országos szintű fellépésre van szükség egy támogató európai uniós keretben.

A tagállamok így felhasználhatják vagy kialakíthatják a következőket:

A finanszírozás, illetve a nyereségesség javítására irányuló kezdeményezések:

(i)

olyan értékesíthető tanúsítványok, amelyek bizonyítják, hogy e követelménynek más gazdasági szereplő, például megújulóenergia-technológiákat telepítő független vállalkozó vagy energetikai szolgáltató vállalkozás által megvalósított közvetett mérséklő intézkedésekhez nyújtott támogatással tesznek eleget;

(ii)	tulajdonjogi jogszabályaik felülvizsgálata annak kialakítása érdekében, hogy miként lehet megosztani a bérbeadók és a bérlők, illetve a többlakásos épületek lakói között a megújuló energiával kapcsolatos korszerűsítések hozta előnyöket;

(iii)

azoknak a helyi és regionális szereplőknek a támogatása, akik javítani tudják a megújuló energiát használó fűtést és hűtést célzó beruházások „bankképességét” azáltal, hogy az egyéni projekteket nagyobb beruházási csomagokká fűzik össze;

(iv)	egyablakos ügyintézés kialakítása a beruházási tanácsok esetében, amely kiterjed a tanácsadó szolgáltatásokra, a projektfejlesztési támogatásra és a projektfinanszírozásra);

(v)	a lakossági bankok ösztönzése arra, hogy kínáljanak a magánszférában bérbeadott épületek felújításához alkalmas termékeket (pl. késleltetett jelzálogok, határidős kölcsönök), amelyeket állami eszközökből lehetne támogatni;

(vi)	a beruházásokhoz nyújtott közvetlen támogatások elkerülése, kivéve ha a támogatott berendezésnek valamilyen innovációs, illetve magas hatékonyságból vagy elterjeszthetőségből eredő többletértéke van.

A lakosság technológiákkal és szállítókkal kapcsolatos ismereteinek és bizalmának javítására irányuló kezdeményezések:

(i)	a kazánok ellenőrzése alkalmával tájékoztatás a meglévő fűtő- és hűtőrendszer helyett telepíthető, megújuló energiát felhasználó rendszerek előnyeiről;

(ii)

olyan weboldalak kialakítása és népszerűsítése, amelyek árakról (továbbá a környezetvédelmi szempontokról, a műszaki megvalósíthatóságról és megbízhatóságról stb.) tájékoztatnak, és az egész életciklusra vonatkozó összehasonlítási eszközöket tartalmaznak, segítve a potenciális és a jelenlegi fogyasztókat a legalkalmasabb berendezés, kialakítás, tüzelőanyag-szállító stb. kiválasztásában;

(iii)

olyan, átlátható mechanizmusok kialakítása és népszerűsítése a felhasználók és a szállítók közötti konfliktusok megoldására, amelyek arra ösztönzik a szállítókat, hogy jobb szolgáltatásokat kínáljanak, illetve növeli a potenciális ügyfelek bizalmát;

(iv)	hosszú távú kommunikációs és reklámkampányok kidolgozása a potenciális ügyfél típusának, a választott, megújuló energiára épülő technológiának, illetve az ágazat érintett érdekcsoportjának megfelelően.

A szerelést, működtetést és karbantartást végző vállalatok jobb lehetőségeinek megteremtésére irányuló kezdeményezések:

(i)	a technológiai fejlesztésre irányuló más kezdeményezéseket sem kizárva ágazati kerekasztalok létrehozása a technológiai központok, a berendezésgyártó ipar, a mérnök- és szerelőcégek részvételével, hogy az utóbbiak javíthassák szolgáltatásaikat és termékeiket;

(ii)

együttműködés a különböző érdekeltekkel (mindenekelőtt a fogyasztók, a szerelők és az építészek szövetségeivel) ezek strukturálása, valamint a megújuló energiákkal kapcsolatos érdeklődésük és figyelmük felkeltése, prioritásaik alakítása érdekében, a szükséges széles körű kommunikációs kampány előzetes lépéseként.

Az ágazat erősítésére irányuló kezdeményezések:

(i)	a (2) bekezdésben említett intézkedések végrehajtásához és nyomon követéséhez használható, a 2012/27/EU irányelv 7. cikkében előírt energiahatékonysági kötelezettségi rendszerek keretében létrehozott rendszerek ;

(ii)	a helyi és regionális önkormányzatok támogatása a megújuló energiaforrásokra épülő fűtés és hűtés előmozdítására irányuló stratégiák kidolgozásában.

(5) A (2) bekezdés értelmében kijelölt szervek gondoskodnak arról, hogy hozzájárulásuk mérhető és ellenőrizhető legyen, és 2021. június 30-ától fogva évente jelentést tesznek a tagállam által kijelölt hatóság felé a következőkről:

a)	a fűtésre és hűtésre használt energia teljes mennyisége;

b)	a fűtésre és hűtésre használt megújuló energia teljes mennyisége;

c)	a fűtésre és hűtésre használt energia teljes mennyiségén belül a megújuló energiaforrásokból előállított energia aránya;

d)	a megújuló energiaforrás típusa.

a)	a fűtésre és hűtésre használt energia teljes mennyisége;

b)	a fűtésre és hűtésre használt megújuló energia és/vagy hulladékhő vagy hulladék hűtőhatás teljes mennyisége;

c)	a fűtésre és hűtésre használt energia teljes mennyiségén belül a megújuló energiaforrásokból és/vagy hulladékhőből vagy hulladék hűtőhatásból előállított energia aránya; és

d)	a megújuló energiaforrás típusa és a különböző fogyasztási helyeken található fűtő- és hűtőberendezések alapvető jellemzői .

Indokolás

23. cikk (1), (3), (5) bekezdés

A fosszilis tüzelőanyagok kiváltására és a primerenergia-fogyasztás csökkentésére való tekintettel fontos, hogy a fűtési és hűtési ágazatban ne csak a megújuló energiákat, hanem a hőfelesleget és a melléktermékeket is figyelembe vegyük. A kitűzött célok eléréséhez az is fontos, hogy lehetőséget teremtsünk gazdasági ösztönzőkre és adópolitikai intézkedésekre.

23. cikk (2) bekezdés

A korrekciónak csak az említett szervek pontosítása a célja. Az energiaszállítás olyan fogalom, amely nem csupán a tüzelőanyagokra terjed ki. Az energia lehet tüzelőanyag, villamos áram vagy napenergia is.

23. cikk (4) bekezdés

A fűtés és hűtés igen fontos kérdés az EU-ban. Tavaly az Európai Bizottság külön stratégiát tett közzé a tárgyban. Az ebben leírt számos elgondolás azonban nem tükröződik a szóban forgó irányelvben, ezért beépítettük őket a szövegbe. Emellett beillesztettünk néhány új elgondolást is, például a közvetlen támogatások elkerülésére vagy a fogyasztói bizalom erősítésére vonatkozóan.

23. cikk (5) bekezdés

Ahhoz, hogy több ismeretünk legyen az ágazatról és a jövőbeli fejlesztés lehetőségeiről, fontos ismernünk a meglévő berendezések állapotát és jellemzőit. Ezeket az információkat a tüzelőanyag-szállító gyűjtheti össze, ami lehetővé teszi egyúttal az adminisztráció által rögzített adatok ellenőrzését is.

20. módosítás

24. cikk (4) bekezdés

Javaslat irányelvre a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának támogatásáról (átdolgozás) – COM(2016) 767 final – 2016/0382 (COD)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A tagállamok meghozzák az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított hő vagy hűtőhatás és a hulladékhő vagy hulladék hűtőhatás megkülönböztetés nélkül bevezethető legyen a távfűtési és -hűtési rendszerekbe. Ez a megkülönböztetésmentes hozzáférés lehetővé teszi, hogy az említett forrásokból származó fűtést vagy hűtést a távfűtési vagy -hűtési hálózat üzemeltetőjétől eltérő szolgáltatók közvetlenül nyújthassák a távfűtési vagy -hűtési hálózathoz csatlakozott fogyasztók számára.

A tagállamok meghozzák az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított hő vagy hűtőhatás és a hulladékhő vagy hulladék hűtőhatás szabályozott módon bevezethető legyen a távfűtési és -hűtési rendszerekbe. Ez a hozzáférés lehetővé teszi, hogy az említett forrásokból származó fűtést vagy hűtést a távfűtési vagy -hűtési hálózat üzemeltetőjétől eltérő szolgáltatók nyújthassák a távfűtési vagy -hűtési hálózat számára.

Indokolás

Ha harmadik feleknek általános joga lenne arra, hogy fűtést és hűtést értékesítsenek közvetlenül a végfelhasználók számára, az kontraproduktív és kevéssé költséghatékony volna. Ez bizonytalanságot teremtene a beruházások szempontjából, és homályossá tenné a hosszú távú felelősségi köröket. A hálózat és az ellátás szétválasztása növelné a végfelhasználók költségeit.

21. módosítás

(6)

Javaslat rendeletre a villamos energia belső piacáról (átdolgozás) – COM(2016) 861 final

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A piac integráltságának növekedése és a villamosenergia-termelés ingadozóbbá válása miatt fokozottabban kell koordinálni a nemzeti energiapolitikákat a szomszédos országokkal, és ki kell használni a villamos energiával való határokon átnyúló kereskedés adta lehetőségeket.

Indokolás

Egyes tagállamok számára nagyon fontos lehet, hogy harmadik országok is szerepet kapjanak a villamos energia uniós belső piacán. Ezért rendkívül fontos, hogy a harmadik országokkal folytatott kereskedelemben egyenlő versenyfeltételeket biztosítsunk, és egyenlő piacrajutási feltételekről gondoskodjunk (a kölcsönösség elve).

22. módosítás

(8)

Javaslat rendeletre a villamos energia belső piacáról (átdolgozás) – COM(2016) 861 final

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Alapvető piaci elvként kell kimondani, hogy a villamos energia árának a keresleten és a kínálaton kell alapulnia. Az áraknak jelezniük kell, mikor van szükség villamos energiára, és piaci alapon ösztönzést kell biztosítaniuk a rugalmasság forrásaira, köztük a rugalmas termelőkapacitásokra, a rendszerösszekötőkre, a felhasználóoldali válaszra és az energiatárolásra irányuló beruházások számára.

Indokolás

Sok tagállamban a villamosenergia-árak egyáltalán nem követik a keresletet és a kínálatot, hanem hatósági szabályozás tárgyát képezik. Az árszabályozás visszafoghatja a hatékony verseny kialakulását, a beruházók kedvét szegheti és megakadályozhatja az új szereplők piacra jutását. A piaci szerkezetátalakítás egyik célja, hogy a villamosenergia-árakat semmiféle állami beavatkozás ne befolyásolja. Alapvetően üdvözöljük az árszabályozás kivezetésére vonatkozó európai bizottsági javaslatot, fontos azonban, hogy ez fokozatosan történjen.

23. módosítás

(25)

Javaslat irányelvre a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról (átdolgozás) – COM(2016) 864 final

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Minden fogyasztó számára lehetővé kell tenni, hogy közvetlenül élvezze a piaci részvétel előnyeit, különösen azáltal, hogy fogyasztásait a piaci jelzések szerint igazítja ki, és cserébe alacsonyabb villamosenergia-árakban vagy más ösztönző kifizetésekben részesül. Az aktív részvételből fakadó előnyök idővel várhatóan fokozódnak, amikor az elektromos meghajtású járművek, hőszivattyúk és egyéb, rugalmas terhelési egységek versenyképesebbé válnak. A fogyasztók számára lehetővé kell tenni, hogy részt vegyenek a felhasználóoldali válasz valamennyi formájában, valamint hogy az intelligens fogyasztásmérés és a dinamikus villamosenergia-árakat tartalmazó szerződés mellett döntsenek. Ezzel fogyasztásaikat olyan valós idejű árjelzések szerint igazíthatnák ki, amelyek tükrözik a villamos energia vagy a szállítás különböző időszakokban mért értékét és költségét, ugyanakkor a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a fogyasztók kellően ki legyenek téve a nagykereskedelmi árak jelentette kockázatnak. A tagállamoknak biztosítaniuk kell továbbá, hogy a piacon aktívan részt venni nem kívánó fogyasztókat ne érje hátrány, hanem a hazai piaci feltételek tekintetében a legmegfelelőbb módon segítsék elő számukra, hogy tájékozott döntést hozzanak a rendelkezésükre álló lehetőségekkel kapcsolatban. A nemzeti, regionális és helyi önkormányzatoknak meg kell teremteniük a megfelelő keretfeltételeket ahhoz, hogy a fogyasztók hozzáférjenek a piaci részvétel feltételeire és lehetőségeire vonatkozó részletes információkhoz. A tagállamoknak emellett ki kellene dolgozniuk az energiaszegénység kockázata által leginkább érintett fogyasztókat célzó, konkrét intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsák aktív piaci részvételüket, védjék az energiához való hozzáférési jogukat és lehetővé tegyék számukra, hogy élvezhessék az energiafogyasztást csökkentő, innovatív technológia előnyeit.

Indokolás

A módosítás az Európai Bizottság szövegét azzal a rendelkezéssel egészíti ki, hogy valamennyi önkormányzatnak a piacon való részvételre kellene ösztönöznie a fogyasztókat, és számukra részletes tájékoztatást kellene nyújtania az erre vonatkozó feltételekről és lehetőségekről.

24. módosítás

(30)

Javaslat irányelvre a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról (átdolgozás) – COM(2016) 864 final

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az elosztott energiaforrásokkal kapcsolatos technológiáknak és a tudatos fogyasztói magatartás kialakításának köszönhetően a közösségi energia és az energetikai szövetkezetek hatékony és költséghatékony eszközzé váltak a polgárok energiaforrásokkal, szolgáltatásokkal és helyi részvétellel kapcsolatos igényeinek és várakozásainak kielégítése terén. A közösségi energia valamennyi fogyasztó számára inkluzív választási lehetőséget kínál ahhoz, hogy közvetlen érdeke fűződjön a villamos energia előállításához, felhasználásához vagy egymás közötti megosztásához egy földrajzilag körülhatárolt közösségi hálózaton belül, amely működhet elszigetelten vagy a nyilvános elosztási hálózathoz kapcsolva. A közösségi energiával kapcsolatos kezdeményezések – a hagyományos energia-ipari vállalatoktól eltérően – nem a profitot helyezik előtérbe, hanem elsősorban arra helyezik a hangsúlyt, hogy egy adott megújulóenergia-forrásból megfizethető energiát biztosítsanak tagjaik vagy érdekelt feleik számára. A fogyasztók közvetlen bevonásának köszönhetően a közösségi energetikai kezdeményezések jól mutatják, hogy képesek integrált módon elősegíteni új technológiák és fogyasztási minták – többek között intelligens elosztóhálózatok és felhasználóoldali válasz – elterjedését. A közösségi energia a háztartási szintű energiahatékonyságot is előmozdíthatja, valamint a fogyasztás csökkentésével és az alacsonyabb szolgáltatási díjakkal segíthet leküzdeni az energiaszegénységet. A közösségi energia lehetővé teszi továbbá, hogy olyan háztartási fogyasztói csoportok is részt vehessenek az energiapiacon, amelyek egyébként nem tudnának. A sikeresen végrehajtott ilyen kezdeményezések az energetikai szolgáltatásnyújtás puszta előnyein túlmutató gazdasági, társadalmi és környezeti értéket teremtettek a közösség számára. A helyi energiaközösségek számára lehetővé kell tenni, hogy a piacon egyenlő versenyfeltételek mellett, a verseny torzítása nélkül működhessenek. A háztartási fogyasztók számára pedig lehetővé kell tenni, hogy önkéntesen részt vegyenek a közösségi energetikai kezdeményezésben, illetve azt a helyi energiaközösség által üzemeltetett hálózathoz való hozzáférésük vagy fogyasztói jogaik elveszítése nélkül hagyhassák el. A helyi energiaközösség hálózatához tisztességes és tényleges költséget tükröző feltételek mellett kell hozzáférést biztosítani.

Az elosztott energiaforrásokkal kapcsolatos technológiáknak és a tudatos fogyasztói magatartás kialakításának köszönhetően a közösségi energia és az energetikai szövetkezetek hatékony és költséghatékony eszközzé váltak a polgárok energiaforrásokkal, szolgáltatásokkal és helyi részvétellel kapcsolatos igényeinek és várakozásainak kielégítése terén. A közösségi energia valamennyi fogyasztó számára inkluzív választási lehetőséget kínál ahhoz, hogy közvetlen érdeke fűződjön a villamos energia előállításához, felhasználásához vagy egymás közötti megosztásához egy földrajzilag körülhatárolt közösségi hálózaton belül, amely működhet elszigetelten vagy a nyilvános elosztási hálózathoz kapcsolva. A közösségi energiával kapcsolatos kezdeményezések – a hagyományos energia-ipari vállalatoktól eltérően – nem a profitot helyezik előtérbe, hanem elsősorban arra helyezik a hangsúlyt, hogy egy adott megújulóenergia-forrásból megfizethető energiát biztosítsanak tagjaik vagy érdekelt feleik számára. A fogyasztók közvetlen bevonásának köszönhetően a közösségi energetikai kezdeményezések jól mutatják, hogy képesek integrált módon elősegíteni új technológiák és fogyasztási minták – többek között intelligens elosztóhálózatok és felhasználóoldali válasz – elterjedését. A közösségi energia a háztartási szintű energiahatékonyságot is előmozdíthatja, valamint a fogyasztás csökkentésével és az alacsonyabb szolgáltatási díjakkal segíthet leküzdeni az energiaszegénységet. A közösségi energia lehetővé teszi továbbá, hogy olyan háztartási fogyasztói csoportok is részt vehessenek az energiapiacon, amelyek egyébként nem tudnának. A sikeresen végrehajtott ilyen kezdeményezések az energetikai szolgáltatásnyújtás puszta előnyein túlmutató gazdasági, társadalmi és környezeti értéket teremtettek a közösség számára. A helyi energiaközösségek számára világosan meghatározott szabályok alapján lehetővé kell tenni, hogy a piacon egyenlő versenyfeltételek mellett, a verseny torzítása nélkül működhessenek. A háztartási fogyasztók számára pedig lehetővé kell tenni, hogy önkéntesen részt vegyenek a közösségi energetikai kezdeményezésben, illetve azt a helyi energiaközösség által üzemeltetett hálózathoz való hozzáférésük vagy fogyasztói jogaik elveszítése nélkül hagyhassák el. A helyi energiaközösség hálózatához tisztességes és tényleges költséget tükröző feltételek mellett kell hozzáférést biztosítani.

Indokolás

A helyi energiaközösségek kialakítása jó módszer lehet a helyi szintű energiagazdálkodásra. A közösségek létrehozásának és villamosenergia-piaci részvételének támogatásához nagyon fontos, hogy rendelkezésre álljon egy megfelelő jogi keret, amelyen belül világos szabályokat lehet meghatározni a közösségek energiapiaci működésére vonatkozóan.

25. módosítás

(38)

Javaslat irányelvre a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról (átdolgozás) – COM(2016) 864 final

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az intelligens fogyasztásmérés bevezetését követően jelenleg különböző adatgazdálkodási modelleket dolgoztak ki vagy dolgoznak ki a tagállamokban. Az adatgazdálkodási modelltől függetlenül fontos, hogy a tagállamok olyan átlátható szabályokat vezessenek, amelyek biztosítják az adatokhoz való megkülönböztetésmentes hozzáférést, a kiberbiztonság és adatvédelem legmagasabb fokát, valamint az adatkezelők pártatlanságát. Annak érdekében, hogy a felhasználói oldalról a fogyasztók reagálhassanak, és dinamikus árrendszert kínálhassunk számukra, a fogyasztóknak szabad hozzáférést kell kapniuk a forgalmazóktól az óránkénti áramfogyasztásukra vonatkozó információkhoz. Ajánljuk, hogy ezeket az információkat minden intelligens áramfogyasztás-mérő esetében tegyék elérhetővé, és ezt minden szerződésben vállalt teljesítménytartomány esetében telepítsék.

Indokolás

Az információkhoz való hozzáférést csak ajánlani, és nem kötelezően előírni kellene az összes intelligens áramfogyasztás-mérő esetében, de ezt minden szerződésben vállalt teljesítménytartomány esetében telepíteni kell.

26. módosítás

(3) bekezdés

Javaslat rendeletre az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége létrehozásáról (átdolgozás) – COM(2016) 863 final – 2016/0378 (COD)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az előrejelzések szerint az elkövetkező években egyre nagyobb szükség lesz a nemzeti szabályozó hatóságok közötti együttműködésre. Európa energiarendszere az utóbbi évtizedek legkomolyabb változásán megy keresztül. A piaci integráció fokozódása és a változatosabb forrásokon alapuló villamosenergia-termelés irányába való elmozdulás miatt egyre nagyobb szükség van arra, hogy a tagállamok összehangolják energiaügyi szakpolitikáikat a szomszédos tagállamokkal, és kihasználják a határokon keresztül történő villamosenergia-kereskedelemben rejlő lehetőségeket. Fontos továbbá a nemzeti szabályozó hatóságok megerősítése. A tagállamoknak gondoskodniuk kell nemzeti szabályozó hatóságaik függetlenségéről és zavartalan működéséről. A nemzeti szabályozó hatóságok megfelelő működéséhez biztosítani kell a szükséges forrásokat, és lehetővé kell tenni számukra, hogy valamennyi jogot élvezve részt vehessenek az uniós szintű együttműködésben.

Indokolás

Üdvözlendő a tagállamok közötti fokozott koordináció energiaügyben. Ugyanolyan fontos azonban a nemzeti szabályozó hatóság szerepe minden egyes uniós tagállamban. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a tagállamoknak gondoskodniuk kell nemzeti szabályozó hatóságaik függetlenségéről és zavartalan működéséről. Ráadásul elegendő forrást is biztosítani kell ahhoz, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok jó munkát végezhessenek.

27. módosítás

14. cikk

Javaslat rendeletre az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége létrehozásáról (átdolgozás) – COM(2016) 863 final – 2016/0378 (COD)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
A Bizottság [a COM(2016) 861/2 számon előterjesztett, átdolgozott villamosenergia-rendelet] 57. cikke vagy a 715/2009/EK rendelet 23. cikke szerinti iránymutatások értelmében megállapított, egyértelműen meghatározott körülmények között, az Ügynökség alapításának céljával összefüggő kérdésekben megbízhatja az Ügynökséget kiegészítő feladatokkal, tiszteletben tartva az uniós ügynökségek végrehajtási jogosultságokkal való felruházására vonatkozó korlátozásokat .	A Bizottság [a COM(2016) 861/2 számon előterjesztett, átdolgozott villamosenergia-rendelet] 57. cikke vagy a 715/2009/EK rendelet 23. cikke szerinti iránymutatások értelmében megállapított, egyértelműen meghatározott körülmények között, az Ügynökség alapításának céljával összefüggő kérdésekben megbízhatja az Ügynökséget kiegészítő feladatokkal, tiszteletben tartva az uniós ügynökségek végrehajtási jogosultságokkal való felruházására vonatkozó korlátozásokat .
	Az Európai Bizottságnak gondoskodnia kellene arról, hogy az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (ACER) megkapja a szükséges hatásköröket ahhoz, hogy a megfelelő tagállami intézményektől kikérhesse a rá bízott feladatok teljesítéséhez szükséges információkat.

Indokolás

A munkafolyamatok gördülékenysége érdekében gondoskodni kell arról, hogy az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége elegendő jogosultságot és hatáskört kapjon ahhoz, hogy a megfelelő tagállami intézményektől gyorsan megkaphassa a rá bízott feladatok teljesítéséhez szükséges információkat.

28. módosítás

16. cikk (2) bekezdés

Javaslat rendeletre az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége létrehozásáról (átdolgozás) – COM(2016) 863 final – 2016/0378 (COD)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
Az Ügynökség az (1) bekezdésben említett nyomon követési tevékenységének eredményeiről évente jelentést tesz közzé. Ebben a jelentésben azonosítja a fenti területek belső piacának megvalósítása előtt álló akadályokat.	Az Ügynökség az (1) bekezdésben említett nyomon követési tevékenységének eredményeiről évente jelentést tesz közzé. Ebben a jelentésben azonosítja a fenti területek belső piacának megvalósítása előtt álló akadályokat , és ajánlásokat tesz .

Indokolás

Az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége komolyabb felelősséget és több forrást kap. Szélesebb hatáskörrel rendelkezik majd a határon átnyúló, koordinációt igénylő kérdésekben is. Ezért a tagállamok számára hasznos lenne, ha az ügynökség a nyomonkövetési tevékenységének eredményeiről szóló jelentésében általános ajánlásokat is megfogalmazna.

29. módosítás

(13)

Javaslat rendeletre a villamosenergia-ágazati kockázatokra való felkészülésről és a 2005/89/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről – COM(2016) 862 final – 2016/0377 (COD)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Ezen közös módszertan alapján az ENTSO-E köteles rendszeresen regionális válságforgatókönyveket kidolgozni és naprakészen tartani, továbbá azonosítani a legrelevánsabb kockázatokat minden egyes régióban, mint például: szélsőséges időjárási körülmények, természeti katasztrófa, tüzelőanyaghiány vagy rosszindulatú támadások. A földgáz mint tüzelőanyag hiányának vizsgálatakor a földgázellátás megszakadásának kockázatát a Gázpiaci Szállításirendszer-üzemeltetők Európai Hálózata által a földgáz ellátásbiztonsági rendelet [javasolt földgáz ellátásbiztonsági rendelet] 6.6. cikke szerint készített földgázellátási és infrastruktúra-megszakadási forgatókönyvekre tekintettel kell értékelni. A tagállamok kötelesek erre alapuló nemzeti válságforgatókönyveket kidolgozni és alapesetben háromévente frissíteni. A forgatókönyveknek kell a kockázatokra való felkészülési tervek alapját képezniük. A kockázatok nemzeti szintű azonosítása során a tagállamoknak le kell írniuk azokat a lehetséges kockázatokat, amiket az ellátásbiztonság szempontjából releváns infrastruktúrák tulajdonával kapcsolatban látnak, továbbá az ilyen kockázatok kezelését célzó intézkedéseket (ha vannak ilyenek) (mint például: általános vagy ágazatspecifikus beruházás-előszűrési jogszabályok, különleges jogok bizonyos részvényeseknek, stb.), annak feltüntetésével, hogy véleményük szerint miért indokoltak az ilyen intézkedések.

Ezen közös módszertan alapján az ENTSO-E köteles rendszeresen regionális válságforgatókönyveket kidolgozni és naprakészen tartani, továbbá azonosítani a legrelevánsabb kockázatokat minden egyes régióban, mint például: szélsőséges időjárási körülmények, természeti katasztrófa, tüzelőanyaghiány vagy rosszindulatú támadások. A földgáz mint tüzelőanyag hiányának vizsgálatakor a földgázellátás megszakadásának kockázatát a Gázpiaci Szállításirendszer-üzemeltetők Európai Hálózata által a földgáz ellátásbiztonsági rendelet [javasolt földgáz ellátásbiztonsági rendelet] 6.6. cikke szerint készített földgázellátási és infrastruktúra-megszakadási forgatókönyvekre tekintettel kell értékelni. Ajánlatos a regionális együttműködés különböző típusainál ismertetni és megvitatni az adott régió energiaügyi helyzetét, és ennek során felmérni az esélyeket és fenyegetéseket. A tagállamok kötelesek ezen információk alapján nemzeti válságforgatókönyveket kidolgozni és alapesetben háromévente frissíteni. A forgatókönyveknek kell a kockázatokra való felkészülési tervek alapját képezniük. A kockázatok nemzeti szintű azonosítása során a tagállamoknak le kell írniuk azokat a lehetséges kockázatokat, amiket az ellátásbiztonság szempontjából releváns infrastruktúrák tulajdonával kapcsolatban látnak, továbbá az ilyen kockázatok kezelését célzó intézkedéseket (ha vannak ilyenek) (mint például: általános vagy ágazatspecifikus beruházás-előszűrési jogszabályok, különleges jogok bizonyos részvényeseknek, stb.), annak feltüntetésével, hogy véleményük szerint miért indokoltak az ilyen intézkedések.

Indokolás

Észszerű és hasznos arról rendelkezni, hogy az ENTSO-E köteles rendszeresen regionális válságforgatókönyveket kidolgozni és naprakészen tartani, továbbá azonosítani a legrelevánsabb kockázatokat minden egyes régióban, mint például: szélsőséges időjárási körülmények, természeti katasztrófa, tüzelőanyaghiány vagy rosszindulatú támadások. Fontos azonban, hogy megerősítsük a tagállamok közötti regionális együttműködést. A tagállamok számára hasznos, ha az adott nemzeti válságforgatókönyv kidolgozása előtt ismertetik és megvitatják a regionális szintű körülményeket. Így a tagállamok jobban elismernék és megértenék a minél eredményesebb és gördülékenyebb válságkezeléshez szükséges nemzeti és regionális intézkedéseket.

30. módosítás

(18)

Javaslat rendeletre a villamosenergia-ágazati kockázatokra való felkészülésről és a 2005/89/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről – COM(2016) 862 final – 2016/0377 (COD)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A válságmegelőzés és -kezelés közös megközelítésének biztosítása érdekében minden tagállam illetékes hatósága köteles kockázatokra való felkészülési tervet kidolgozni az érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően. A terveknek hatékony, arányos és megkülönböztetésmentes intézkedéseket kell leírniuk, amelyek minden azonosított válságforgatókönyvre vonatkoznak. A terveknek biztosítaniuk kell az átláthatóságot, különösen a tekintetben, hogy milyen feltételek tehetők nem piaci intézkedések a válsághelyzetek enyhítésére. Minden tervezett nem piaci intézkedésnek összhangban kell lennie az e rendeletben meghatározott szabályokkal.

A válságmegelőzés és -kezelés közös megközelítésének biztosítása érdekében minden tagállam illetékes hatósága köteles kockázatokra való felkészülési tervet kidolgozni az érdekelt felekkel , köztük – amennyiben lehetséges – a helyi és regionális önkormányzatokkal folytatott konzultációt követően. A terveknek hatékony, arányos és megkülönböztetésmentes intézkedéseket kell leírniuk, amelyek minden azonosított válságforgatókönyvre vonatkoznak. A terveknek biztosítaniuk kell az átláthatóságot, különösen a tekintetben, hogy milyen feltételek tehetők nem piaci intézkedések a válsághelyzetek enyhítésére. Minden tervezett nem piaci intézkedésnek összhangban kell lennie az e rendeletben meghatározott szabályokkal.

Indokolás

Fontos, hogy minden tagállamban létezzen közös megközelítés a válságmegelőzést és -kezelést illetően.

Ennek megfelelően itt minden érdekelt fél szoros együttműködésére szükség van, és a hangsúlyt a – többek között, adott esetben, a regionális és helyi önkormányzatokkal folytatott – közvetlen kommunikációra kell helyezni.

31. módosítás

16. cikk (1) bekezdés

Javaslat rendeletre a villamosenergia-ágazati kockázatokra való felkészülésről és a 2005/89/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről – COM(2016) 862 final – 2016/0377 (COD)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
A lehető leghamarabb, de mindenképpen a villamosenergia-válsághelyzet kihirdetését követő hat héten belül, az érintett illetékes hatóságok – a saját nemzeti szabályozó hatóságukkal (ahol nem az az illetékes hatóság) egyeztetve – értékelő jelentést küldenek a villamosenergia-ügyi koordinációs csoportnak és a Bizottságnak.	A lehető leghamarabb, de mindenképpen a villamosenergia-válsághelyzet kihirdetését követő négy héten belül, az érintett illetékes hatóságok – a saját nemzeti szabályozó hatóságukkal (ahol nem az az illetékes hatóság) egyeztetve – értékelő jelentést küldenek a villamosenergia-ügyi koordinációs csoportnak és a Bizottságnak.

Indokolás

A villamosenergia-válsághelyzet kihirdetése mind az érintett tagállam, mind az egész EU számára komoly kihívást jelent. Ezért egy ilyen esetben gyors reakcióra, gyors cselekvésre van szükség. Az értékelő jelentés előterjesztésére a módosításban javasolt négyhetes határidő elegendő, és gyorsabb információáramlást biztosít.

32. módosítás

18. cikk

Javaslat rendeletre a villamosenergia-ágazati kockázatokra való felkészülésről és a 2005/89/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről – COM(2016) 862 final – 2016/0377 (COD)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

E tekintetben az Energiaközösség szerződő felei a Bizottság meghívására részt vehetnek a villamosenergia-ügyi koordinációs csoportban minden olyan ügy tekintetében, amelyben érintettek.

A tagállamokat és az Energiaközösség szerződő feleit felkérik, hogy szorosan működjenek együtt a villamosenergia-válsághelyzetek azonosításának folyamatában és a kockázatokra való felkészülési tervel létrehozásában, hogy ne tegyenek olyan intézkedéseket, amelyek veszélyeztethetik a tagállamok, a szerződő felek vagy az Unió ellátásbiztonságát. Az energiaágazat minél hatékonyabb irányítása érdekében elsősorban a regionális együttműködés jelent kiemelendő és ajánlott megoldást. E tekintetben az Energiaközösség szerződő felei a Bizottság meghívására részt vehetnek a villamosenergia-ügyi koordinációs csoportban minden olyan ügy tekintetében, amelyben érintettek.

Indokolás

A villamosenergia-válsághelyzetek minél eredményesebb és hatékonyabb kezelésére való tekintettel fontos, hogy felhívjuk a figyelmet a tagállamok közötti regionális szintű együttműködés jelentőségére. A regionális együttműködésnek köszönhetően gyors megoldásokat lehet találni kevés költséggel.

II. POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA (RB)

Általános észrevételek

üdvözli az Európai Bizottság tiszta energiáról szóló csomagját, és utal arra, hogy az abban meghatározott súlypontok – az épületek, az ipar és a közlekedés energiahatékonysága és fenntarthatósága, a megújuló energiahordozók elterjesztése, valamint azok a feltételek (és ezek észszerű alakítása), amelyek az energiaszükséglet ellenőrzése révén lehetővé teszik a fogyasztói részvételt –, valamint a belső energiapiac létrehozása és új felelősségi körök meghatározása a villamosenergia-elosztó hálózatok, az átvitelirendszer-üzemeltetők és a nemzeti jogalkotók számára mind-mind hozzájárulnak majd ahhoz, hogy biztosítsák az energetikai függetlenséget, az energiaellátás biztonságát, az éghajlatvédelmi célok megvalósítását és mindenekelőtt az energiaárak megfizethetőségét a fogyasztók számára;

hangsúlyozza azonban, hogy egyértelmű jelek utalnak arra, hogy a 2030-ig szóló energetikai és éghajlat-változási csomag uniós célkitűzései nem lesznek elegendőek azon kötelezettségek teljesítésére, melyeket a tagállamok és az EU vállaltak a Párizsi Megállapodás aláírásával; egészen konkrétan meggyőződése, hogy az uniós szintű 27 %-os megújulóenergia-célkitűzés nem elég ambiciózus, ezért kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy tűzzenek ki magasabb célt;

üdvözli a regionális szintű, szoros, határokon átnyúló együttműködésre irányuló javaslatokat, és egyidejűleg sürgeti az Európai Bizottságot, hogy mutasson be lehetőségeket arra vonatkozóan, miként lehetne egy ilyenfajta együttműködést oly módon támogatni, hogy bővítik a mikroszinten történő részvételhez való jogokat, lehetővé teszik a helyi és regionális önkormányzatok szoros együttműködését, és a szomszédos régiók számára valódi esélyeket teremtenek egy olyan közös energia-infrastruktúra felépítésére, amely túlmutat a nemzeti határokon;

sajnálattal látja, hogy a helyi és regionális önkormányzatok szerepe a javaslatban csak elnagyoltan körvonalazódik, és hangsúlyozza a helyi és regionális önkormányzatoknak az éghajlatváltozási célok megvalósításához tett fontos hozzájárulását. Számos uniós kis- és nagyváros már hosszú évek óta rendelkezik olyan éghajlat-politikára és fenntartható energiára vonatkozó cselekvési tervekkel, amelyekben központi szerepet kap az alacsony szén-dioxid-kibocsátású hő- és energiatermelés, a megújuló energiahordozók használata, az energiahatékonyság fokozását célzó intézkedések és a fenntartható közlekedés fejlesztése;

támogatja az Európai Bizottság arra irányuló célkitűzéseit, hogy rugalmas, piacorientált keretet hozzanak létre, amely előmozdítja a megújuló energiahordozók elterjedését, ugyanakkor elkerüli a piaci torzulásokat, és különösen üdvözli azokat a javaslatokat, amelyek erősebb ösztönzőket teremtenek azon fogyasztók számára, akik a villamosenergia-piac szereplőivé kívánnak válni; hangsúlyozza, hogy energiaközösségek létrehozása révén a helyi és regionális önkormányzatok ehhez hozzájárulhatnak;

úgy véli, hogy a nemzeti tervek kidolgozásának keretében erősíteni kell a regionális együttműködést azokon a területeken, amelyek esetében egyértelmű a határokon átnyúló hatás; nagyon fontosnak tartja, hogy az intézkedéseket még a nemzeti tervek kidolgozása előtt időben összehangolják a szomszédos uniós tagállamokkal, és a helyi és regionális önkormányzatokat is bevonják a folyamatba;

úgy véli, hogy a tagállamoknak fokozniuk kell erőfeszítéseiket az adminisztratív akadályok megszüntetése érdekében, csökkenteniük kell a még nem elég érett, alacsony kibocsátású technológiák árát, és nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a tervezés, végrehajtás és jelentéstétel hatékony összehangolására nemzeti, regionális és helyi szinten;

A megújuló energiahordozók elterjesztése és a piaci integráció

osztja azt a nézetet, hogy az EU-nak több figyelmet kell szentelnie a megújuló energiahordozókkal kapcsolatos technológiák fejlesztésére és alkalmazására, és megállapítja, hogy az új technológiák (az ipari vállalatoktól a háztartásokig) az összes fogyasztó számára lehetőséget teremtenek arra, hogy intelligensebben és takarékosabban használják az energiát, és az energiatermelés tiszta és hatékony eljárásai mellett döntsenek;

úgy véli, hogy az, hogy a tagállamoknak nincsenek célkitűzéseik a közlekedés területén alkalmazott megújuló energiaforrásokat illetően, nagyon súlyos hiányosság, különösen mivel a jelenlegi irányelvben szereplő, 2020-ra kitűzött 10 %-os cél elérése a bioüzemanyagok fejlesztésének fő ösztönzője. Ezért javasolja egy, a bioüzemanyagokra (köztük a fenntartható módon előállított hagyományosakra) vonatkozó célszám kitűzését, amely 14 % lehetne;

10.

úgy véli, hogy a megújuló forrásokból nyert energia versenyképes lehet, és utal arra, hogy bizonyos megújuló energiahordozók, mint például a szárazföldi szélparkok, mindenképpen konkurenciát jelenthetnek a fosszilis energiaforrások számára, és hogy a szélenergia ára tovább csökken majd, ha bővítik a szélenergia-kapacitásokat, és fejlesztik a technológiát;

11.

osztja azt a nézetet, hogy a tiszta energiahordozók terén megvalósított innovációkhoz zavartalanul működő belső piacra és tisztességes versenyre van szükség, mivel ezek lehetővé teszik, hogy új piaci szereplők megújuló energiával kapcsolatos innovatív projekteket valósítsanak meg; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az innovatív projektek megvalósítására ugyanolyan feltételek kell, hogy vonatkozzanak, mint a már piacon lévő szereplők esetében;

12.

megállapítja, hogy a megújuló energiahordozókra vonatkozó támogatási rendszerek kidolgozásakor a tagállamoknak ügyelniük kellene a megújuló energiákkal kapcsolatos különféle technológiák sajátosságaira (pl. árszínvonal, kockázatok, rendszerszolgáltatások nyújtásának lehetősége). Ez magasabb költséghatékonyságot biztosítana, és hozzájárulna a szén-dioxid-kibocsátások csökkentésére vonatkozó hosszú távú célkitűzés megvalósításához;

13.

úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak a tagállamokat arra kellene ösztönöznie, hogy megfelelő intézkedéseket hozzanak a megújuló energiahordozók elterjedésének ösztönzésére. Ami az új generációs technológiák megújuló energiahordozók számára való kifejlesztését és a kis projektek védelmét illeti, ideértve az olyan kapcsolt energiatermelő létesítményeket is, amelyek helyi távfűtési és -hűtési rendszerekhez vannak kapcsolva, a tagállamokkal szemben nagyobb fokú rugalmasságot kell tanúsítani;

14.

utal arra, hogy a megújuló energiahordozók elterjesztéséhez és a piac integrációjához jelentős pénzügyi források szükségesek, és hogy következésképpen rendkívül fontos, hogy kiemelt jelentőséget tulajdonítsunk ennek, és gondoskodjunk arról, hogy európai, nemzeti, regionális és helyi szinten közös megközelítést alkalmazzanak a különféle finanszírozási források összekapcsolása és a multiplikátorhatás elérése érdekében;

15.

sürgeti az Európai Bizottságot, hogy a tagállamok hatályos támogatási programjainak figyelembevétele mellett és a jogszabályok harmonizációjára és a beruházások ágazati mobilizálására való tekintettel egyértelműen határozza meg a megújuló energiákról szóló irányelvben, hogy melyik legyen a követendő megközelítés a támogatási programok esetében;

16.

megállapítja, hogy az ambiciózus célok megvalósításához ugyanolyan fontos, hogy egyértelmű és pontos információkkal rendelkezzünk az uniós pénzügyi eszközök 2020 utáni felhasználási lehetőségeiről; azt is hangsúlyozza, hogy fejlett finanszírozási technikákat kell alkalmazni annak biztosítása érdekében, hogy a legfontosabb beruházások a magánszektorból jöjjenek. E tekintetben megjegyzi, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) által finanszírozott projektek 25 %-a energiával kapcsolatos, és nagymértékben hozzájárul az energiaágazat fellendítéséhez;

17.

osztja azt a nézetet, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatását célzó programok hatékony eszköznek bizonyultak a megújuló villamosenergia-használat elterjedésének előmozdítására, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a 2014. július 1-től alkalmazandó, a környezeti és energiaágazat állami támogatásáról szóló, a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó iránymutatások szerint a kiforrott megújulóenergia-termelést fokozatosan integrálni kell a belső energiapiacba, és az állami támogatások nem tükrözhetik a csökkenő termelési költségeket, a piaci torzulásokat pedig el kell kerülni; utal továbbá arra, hogy a fosszilis energiaforrásokhoz kapcsolódó külső költségeket átláthatóvá kell tenni;

18.

elvben egyetért a támogatási programok egyéb tagállamokban folytatott projektek számára történő megnyitásával, ugyanakkor a tagállamoknak alaposan meg kellene vizsgálniuk egy ilyen piacnyitás lehetőségeit, elkerülendő, hogy egy ilyen kötelezettségvállalás a támogatási források elosztásában részt vevő többi uniós tagállam nagyobb pénzügyi kapacitásai miatt a helyi termelés csökkenéséhez vezessen; ezért úgy véli, hogy a határokon átnyúló együttműködésre épülő támogatási programokat kellene előnyben részesíteni, és kiemelt figyelmet kell fordítani az összeköttetésekre;

A villamos energia belső piaca és a kockázatok kezelése

19.

hangsúlyozza, hogy egy integrált energiapiac a legjobb eszköze a megfizethető energiaárak és a biztos energiaellátás biztosításának, valamint annak, hogy költséghatékonyan lehetővé tegyük a megújuló energiaforrásokból előállított nagyobb mennyiségű villamos energia rendszerbe történő integrációját; üdvözli ezért az Európai Bizottság egy olyan villamosenergia-piac létrehozására irányuló javaslatait, amely ösztönzi a megújuló energiák bevezetését, javítja a kereslet kezelését, integrált energiapiacot hoz létre regionális szinten és erősíti a fogyasztók helyzetét.

20.

kiemeli, hogy sok tagállamban a villamosenergia-árak egyáltalán nem követik a keresletet és a kínálatot, hanem hatósági szabályozás tárgyát képezik. Ez akadályozhatja a versenyt, és fékezheti a beruházások mobilizálását, valamint az új szolgáltatók piacra lépését. Ezért ezt mindig megfelelően indokolni kell, rámutatva a konkrét politikai célokra, például a legkiszolgáltatottabb fogyasztók védelmére. A Régiók Bizottsága ezért támogatja a piac javasolt liberalizálását és az árak csökkentésére irányuló állami beavatkozások visszafogását, ugyanakkor utal arra, hogy a tagállamoknak fokozatosan kellene megvalósítaniuk az energiaárak deregulációját, megfelelően figyelembe véve az energia mint általános érdekű szolgáltatás sajátos jellegét;

21.

osztja azt a nézetet, hogy a helyi energiaközösségek hasznos eszközei lehetnek a helyi szintű energiagazdálkodásnak; sürgeti az Európai Bizottságot, hogy hozzon létre olyan technikai és pénzügyi eszközöket, amelyek lehetővé teszik a helyi és regionális önkormányzatok számára e közösségek széles körű támogatását;

22.

osztja azt a nézetet, hogy a tagállamoknak a válsághelyzetek elkerülése érdekében olyan terveket kell kidolgozniuk, amelyek felkészítenek a kockázatokra, és hangsúlyozza, hogy milyen fontos a regionális együttműködés az energiaágazat hatékony igazgatása szempontjából; úgy véli továbbá, hogy e tervek kidolgozása során konzultálni kell a helyi és regionális önkormányzatokkal;

23.

hangsúlyozza, hogy az energiaszegénység elleni küzdelem szükségessé teszi a probléma közös, uniós szintű fogalommeghatározását, a releváns adatok összegyűjtését és cseréjét a kormányzás különböző szintjei közötti együttműködéssel, valamint olyan célzott politikák és intézkedések kidolgozását, amelyek elősegítik a legkiszolgáltatottabb energiafogyasztók részvételét a piacon és a magas energiaárak okozta terhek enyhítését;

Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (ACER)

24.

üdvözli, hogy a jogi szabályozást átfogó felülvizsgálatnak vetik alá, és hogy így nemcsak az energiapiac egyes szempontjait, hanem azok egymáshoz való viszonyát, a szóban forgó célok megvalósításán dolgozó résztvevők közötti kölcsönhatást és a hatáskörök megosztását is figyelembe veszik. Üdvözli, hogy az ACER az üzemi és kereskedelmi szabályzatok kidolgozásakor és megvalósításakor nagyobb szerepet kap, hangsúlyozza ugyanakkor, hogy az Európai Bizottságnak biztosítania kell, hogy az ACER rendelkezzen a szükséges jogosultságokkal ahhoz, hogy a tagállamokban működő legfontosabb intézményektől megkaphassa az információkat, és egyéb koordinációs feladatokat is elláthasson;

25.

utal arra, hogy az arányosság elvének megfelelően az ACER szabályozási intézkedései nem helyettesítik a nemzeti szinten hozott döntéseket; ajánlja a nemzeti szabályozó hatóságok erősítését is. A tagállamoknak gondoskodniuk kell nemzeti szabályozó hatóságaik függetlenségéről és zavartalan működéséről. A nemzeti szabályozó hatóságok megfelelő működéséhez biztosítani kell a szükséges forrásokat, és lehetővé kell tenni számukra, hogy valamennyi jogot élvezve részt vehessenek az uniós szintű együttműködésben;

A fogyasztók, valamint a tájékoztatás és felvilágosítás jelentősége

26.

üdvözli az Európai Bizottság arra vonatkozó javaslatát, hogy újítsák meg az energiapiacot, és ennek során biztosítsanak nagyobb befolyást a fogyasztóknak annak érdekében, hogy egyenrangú piaci résztvevővé válhassanak; támogatja az intelligens fogyasztásmérők önkéntes alapon és az adatvédelmi alapelvek tiszteletben tartása mellett történő bevezetésének ösztönzésére irányuló európai bizottsági javaslatot, hogy a fogyasztók érthetőbb számlákat kapjanak, és könnyebben válthassanak szolgáltatót;

27.

utal arra, hogy további kutatásra és a helyi önkormányzati képviselőkkel folytatott szorosabb együttműködésre van szükség ahhoz, hogy jobban megértsük a fogyasztók villamosenergia-piacon való részvételének indítóokait. A fogyasztói magatartást megváltoztató tényezők jobb megértése fontos információkat szolgáltathat arról, hogy a fogyasztókat hogyan lehet rábírni arra, hogy az új villamosenergia-piac erős és felelősségteljes szereplőiként lépjenek fel;

28.

utal arra, hogy bizonyos kutatások szerint a fogyasztók nehezményezik, hogy a villamosenergia-piacokkal kapcsolatos információk nem transzparensek, ami megnehezíti a verseny jelentette előnyökből való profitálást és a piacokon való aktív részvételt. A fogyasztók úgy érzik, nincsenek kellően tájékoztatva az alternatív szolgáltatókról és választási lehetőségeikről; hangsúlyozza ezért, hogy meg kell oldani a magánélet védelmével és az ügyféladatok biztonságával kapcsolatos problémákat, és sürgeti az Európai Bizottságot, hogy terjesszen elő technikai jellegű javaslatokat arra vonatkozóan, hogy miként biztosítható a biztonsági normák magas szintje;

29.

hangsúlyozza a helyi és regionális önkormányzatok jelentőségét az energiaközösségek létrehozásának ösztönzése szempontjából; úgy véli, hogy a helyi önkormányzatok képviselői a következő területeken nyújthatnak támogatást: a kapacitások kiépítése, a pénzügyi forrásokhoz való hozzáférés támogatása, képzések, pozitív tapasztalatok cseréje, műszaki segítségnyújtás és a partnerségek ösztönzése;

30.

hangsúlyozza az olyan felvilágosító intézkedések jelentőségét, amelyek a fogyasztókat arra késztetik, hogy az energiaágazat aktív szereplőivé váljanak. Ebben a tekintetben fontos a Régiók Bizottságának aktív szerepe, amelyet támogatni kell, mivel jelentős mértékben hozzájárulhatna a tájékoztatáshoz, az ötletek terjesztéséhez a helyi közösségekben, valamint a példaértékű gyakorlati tapasztalatok cseréjéhez;

A helyi és regionális önkormányzatok szerepe

31.

utal arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatok fontos szerepet játszanak az energiaszektorban: fellépésükkel befolyást gyakorolhatnak az energia-infrastruktúrára és a piac működésére, megszervezik a szolgáltatásnyújtást, illetékesek a területrendezéssel és földhasználattal kapcsolatos kérdésekben, felelősek a közvilágításért, a közlekedési szolgáltatásokért, valamint a lakóhelyek igazgatásáért, ők döntenek az engedélyek kiadásáról és szervezik meg a lakosok felvilágosítását és tájékoztatását. Ezenkívül jelentős költségvetések felett rendelkeznek az energiaigényes termékek és szolgáltatások közbeszerzése terén. A helyi és regionális önkormányzatok sok esetben egyúttal energiatermelők is;

32.

utal arra, hogy az európai bizottsági javaslatokban a helyi és regionális önkormányzatokat nem nevezik meg az energiaágazat fontos szereplőiként, és arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az e téren hozott további intézkedések végrehajtása során a központi kormányzat egyenrangú partnereiként kezelje a helyi és regionális önkormányzatokat;

33.

megjegyzi, hogy a helyi és regionális önkormányzatok hozzá tudnak járulni a megújuló energia felhasználásának népszerűsítéséhez és az energiahatékonyság fokozásához helyi és regionális szinten, például ambiciózus célok és cselekvési tervek meghatározásával, adminisztratív eljárások és szabályok egyszerűsítésével vagy pénzügyi támogatás nyújtásával, illetve az oktatás keretében is. E tekintetben felhívja a figyelmet arra, hogy már több mint 6 600 helyi és regionális önkormányzat csatlakozott a Polgármesterek Szövetségéhez, és másokat is arra kell ösztönözni, hogy önkéntesen csatlakozzanak ehhez és más hasonló nemzetközi kezdeményezésekhez;

34.

úgy véli, hogy a helyi és regionális önkormányzatokkal – tekintve az infrastruktúra tervezésében, a beruházók megnyerésében, valamint a fogyasztók tájékoztatásában és a velük való konzultációban betöltött szerepüket – konzultálni kell a jövőben hozandó konkrét intézkedésekről;

35.

felajánlja segítségét a helyi és regionális önkormányzatoknak abban, hogy kapcsolatba lépjenek az illetékes szakértőkkel, és így javíthassák képességeiket és jobban összehangolhassák a közös megközelítéseket;

Szubszidiaritás és arányosság

36.

utal arra, hogy az Európai Bizottság javaslatával szemben néhány nemzeti parlament kifejezte aggályát a szubszidiaritási elvnek való megfelelés szempontjából. A helyi és regionális önkormányzatok nagy felelősséggel bírnak a hatékony uniós jogszabályok biztosítása terén; ezért úgy véli, hogy a szubszidiaritás és az arányosság elve tiszteletben tartásának kérdését esetleg alaposabban meg kellene vizsgálni.

Kelt Brüsszelben, 2017. július 13-án.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Markku MARKKULA