EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2016.5.4.
COM(2016) 277 final
2016/0139(COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló 539/2001/EK rendelet módosításáról
(Koszovó*)
* Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat indokai és céljai
Az Európai Bizottság 2012. január 19-én vízumliberalizációról szóló tárgyalásokat kezdett Koszovóval. 2012. június 14-én ütemtervet terjesztett elő Koszovó számára, amelyben meghatározta a vízumliberalizáció irányába történő előlépés érdekében Koszovó által elfogadandó és végrehajtandó valamennyi jogszabályt és egyéb intézkedést. A Bizottság kötelezettségvállalása szerint, amint Koszovó megvalósítja a vízumliberalizációs ütemtervben meghatározott összes követelményt és egyéb intézkedést, javaslatot tesz arra, hogy a koszovói személyek az Európai Unióban történő rövid távú (azaz bármely 180 napos időszakon belül 90 napot meg nem haladó időtartamú) tartózkodás esetén vízummentesen utazhassanak.
A Bizottság ragaszkodott ahhoz, hogy a vízumliberalizációs párbeszéd megkezdése előtt megfelelő eredményeket valósítsanak meg a visszafogadás és a reintegráció tekintetében kötelezően teljesítendő elemek terén. A 2011 óta végrehajtott fontos reformoknak köszönhetően Koszovó kielégítő eredményeket ért el a hazatelepülők koszovói reintegrációjára vonatkozó, működőképes szakpolitikai keret kialakítása terén, a visszafogadás tekintetében már korábban megvalósított hasonló intézkedéseihez hasonlóan. A Bizottság rendszeres jelentéseiben folytatta a Koszovó által a visszafogadási keretének és a hazatelepülők hatékony reintegrációjának javítása terén megvalósított előrehaladás nyomon követését és értékelését.
A vízumliberalizációs ütemterv két részből állt: az I. rész a visszafogadással és a reintegrációval foglalkozott; a II. rész pedig a vízumliberalizációs párbeszéd négy témakörét tartalmazta. A vízumliberalizációs ütemterv négy témaköre a következő területeken határozott meg konkrét követelményeket: okmánybiztonság; határigazgatás és migrációkezelés, a menekültügyet is ideértve; közrend és közbiztonság; valamint a mozgás szabadságával kapcsolatos alapvető jogok. Koszovót először az ütemtervben meghatározott jogszabályoknak az uniós joganyaggal összhangban történő elfogadására vagy módosítására, majd pedig ezek maradéktalan végrehajtására kérték fel.
A Bizottság a Koszovóval való vízumliberalizációs párbeszédet a Tanáccsal fenntartott megerősített konzultáció mellett folytatta, bevonva a Tanácsot a vízumliberalizációs ütemterv kialakításába, továbbá lehetővé téve a tagállami szakértők teljes körű részvételét az ütemterv követelményeinek teljesítése terén Koszovó által elért előrehaladás értékelésében.
A Koszovóval való vízumliberalizációs párbeszédet a Koszovó jogállására vonatkozó tagállami álláspontok sérelme nélkül folytatták 1 .
Az Európai Unió koszovói jogállamiság-missziója (EULEX Koszovó) felhatalmazásával összhangban 2 fontos szerepet játszott a reformok elfogadását és végrehajtását, valamint az ütemtervben meghatározott követelményeknek való megfelelést illetően Koszovó számára biztosított nyomon követésben, mentorálásban és tanácsadásban. Elengedhetetlen volt Koszovó hatékony együttműködése az EULEX-szel, ideértve annak végrehajtó hatásköre alóli mentesítését is.
A vízumliberalizációs párbeszéd megkezdése óta a Bizottság rendszeres jelentéseket nyújtott be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a vízumliberalizációs ütemterv követelményeinek teljesítése terén Koszovó által tett előrelépés értékeléséről. E jelentések a visszafogadással és reintegrációval, illetve a vízumliberalizációs ütemterv különböző témaköreivel kapcsolatos követelményeket egyaránt tárgyalták. A jelentések a Koszovótól kapott információkra, a Bizottság és a tagállami szakértők által a vízumliberalizációs párbeszéd témakörei tekintetében elért koszovói eredmények értékelése céljából végzett értékelő kiküldetésekre, valamint az Europol, a Frontex, az EASO és az EULEX által szolgáltatott adatokra támaszkodtak.
A Bizottság eddig három jelentést fogadott el a Koszovó által a vízumliberalizációs párbeszéd keretében elért előrehaladásról – az elsőt 2013. február 8-án 3 , a másodikat 2014. július 24-én 4 , a harmadikat pedig 2015. december 18-án 5 – ezeket egészíti ki a mai napon elfogadott negyedik jelentés 6 . E jelentések értékelték a Koszovó által a vízumliberalizációs ütemterv követelményei teljesítése terén elért előrehaladást, ajánlásokat tettek Koszovónak, valamint értékelték a vízumliberalizáció lehetséges migrációs és biztonsági hatásait.
Harmadik jelentésében a Bizottság a vízumliberalizációs ütemterv nyolc teljesítetlen követelményével – ezen belül négy kulcsfontosságú prioritással – kapcsolatban nyolc ajánlást határozott meg. Megállapította, hogy Koszovónak meg kell erősítenie a Montenegróval kötött állam-/entitáshatár-körülhatárolásról szóló egyezményt, mielőtt a koszovói személyek vízummentes státuszt kaphatnak.
Az ezen javaslatot kísérő jelentésében a Bizottság megállapította, hogy Koszovó jelentős lépéseket tett a Montenegróval kötött, állam-/entitáshatár-körülhatárolásról szóló egyezmény megerősítésére vonatkozó követelmény teljesítése irányába, valamint kielégítő eredményeket ért el a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem hatékonyságának megerősítése terén.
Ezen az értékelésen, valamint a Koszovóval való vízumliberalizációs párbeszéd kezdete óta végzett folyamatos nyomon követés és jelentéstétel eredményeire figyelemmel a Bizottság megerősíti, hogy Koszovó teljesítette a vízumliberalizációs ütemtervében meghatározott követelményeket, feltételezve, hogy a javaslat európai parlamenti és tanácsi elfogadásának időpontjáig Koszovó ratifikálja a Montenegróval kötött, állam-/entitáshatár-körülhatárolásról szóló egyezményt, és megerősíti a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelmet.
Figyelembe véve az összes olyan kritériumot, amelyeket az 539/2001/EK rendelet (az 509/2014/EU rendelettel bevezetett) –1. cikkének rendelkezései szerint mérlegelni kell azon harmadik országok – eseti értékelés alapján történő – meghatározásánál, amelyek állampolgárai vízumkötelezettség alá esnek vagy e kötelezettség alól mentesek, a Bizottság úgy határozott, hogy az 539/2001/EK rendelet módosítására irányuló jogalkotási javaslatot terjeszt elő Koszovónak e rendelet I. melléklete 2. részéből a II. melléklete 4. részébe való átsorolása céljából. Az ütemtervben feltüntetetteknek megfelelően e módosítás csak azokra a koszovói személyekre vonatkozik, akik a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) előírásaival, valamint az útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó uniós előírásokkal összhangban kiállított biometrikus útlevéllel rendelkeznek 7 .
•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
Az 539/2001/EK tanácsi rendelet felsorolja a tagállamok külső határainak átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országait. Az 539/2001/EK rendeletet Írország és az Egyesült Királyság kivételével valamennyi tagállam, továbbá Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc alkalmazza. A rendelet az Unió a bármely 180 napos időszakon belül 90 napot meg nem haladó rövid tartózkodásokra vonatkozó közös vízumpolitikájának részét képezi.
Koszovó jelenleg az 539/2001/EK rendelet I. mellékletének 2. részében van felsorolva, vagyis azon entitások és területi hatóságok között szerepel, amelyeket legalább egy tagállam nem ismer el államként. Az ezen entitásokból származó személyeknek az uniós tagállamok területére való utazáskor vízummal kell rendelkezniük.
Az 539/2001/EK rendeletet legutóbb a 259/2014/EU rendelet 8 módosította, amikor Moldovát – az ország vízumliberalizációról szóló cselekvési tervének sikeres teljesítését követően – átsorolták azon országok listájára, amelyek állampolgárai mentesek a vízumkötelezettség alól; majd az 509/2014/EU rendelet 9 , amikor öt karib-tengeri térségi 10 és tizenegy csendes-óceáni térségi ország 11 , valamint Kolumbia, Peru és az Egyesült Arab Emírségek állampolgárai – feltételezve az EU és a megfelelő harmadik országok közötti vízummentességi megállapodások megkötését – a vízumkötelezettségre vonatkozó listák rendszeres felülvizsgálatát követően mentesültek a vízumkötelezettség alól. A Bizottság 2016. március 9-én és 2016. április 20-án javaslatokat terjesztett elő az 539/2001/EK rendelet arra irányuló módosítására, hogy Grúziát 12 és Ukrajnát 13 átsorolják azon országok listájára, amelyek állampolgárai mentesek a vízumkötelezettség alól.
Az 539/2001/EK rendelet –1. cikkében foglalt rendelkezések meghatározzák azokat a kritériumokat, amelyeket figyelembe kell venni azon harmadik országok – eseti értékelés alapján történő – meghatározásánál, amelyek állampolgárai vízumkötelezettség alá esnek vagy e kötelezettség alól mentesek. Ilyen kritériumok többek között „az illegális bevándorlás, a közérdek és a közbiztonság, valamint a gazdasági előnyök, ezen belül is különösen a turizmus és a külkereskedelem szempontjai, továbbá az Uniónak az érintett harmadik országokkal fenntartott külkapcsolatai, ezen belül is különösen az emberi jogokkal és az alapvető szabadságokkal kapcsolatos megfontolások, valamint a regionális koherencia és a viszonosság vonatkozásai” 14 . Különös figyelmet kell fordítani az érintett harmadik országok által kiállított úti okmányok biztonságára.
Koszovó már mentesítette az Unió valamennyi polgárát a hat hónapos időszakon belül 90 napot meg nem haladó tartózkodásokra vonatkozó vízumkötelezettség alól. E határozat visszavonása vagy a vízummentességgel való visszaélés esetén a xxx rendelet által módosított 539/2001/EK rendelet kölcsönösségi és felfüggesztési mechanizmusai alkalmazhatók.
•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
2016. április 6-án a Bizottság a schengeni térség külső határainak megerősítése céljából határregisztrációs rendszer létrehozására tett javaslatot 15 . A szóban forgó javaslat főbb céljai között szerepel a harmadik országbeli állampolgárok határforgalom-ellenőrzésének minőségjavítása, valamint a túltartózkodók következetes és megbízható azonosításának biztosítása. A jövőbeni határregisztrációs rendszer így fontos eszköz lesz annak biztosítására, hogy a harmadik országbeli állampolgárok jogszerűen élhessenek a schengeni térségen belüli vízummentes tartózkodás lehetőségével, és hozzájárul a vízummentességet élvező országokból érkező irreguláris migráció megelőzéséhez.
Ezenkívül a Bizottság 2016. április 6-i közleményében 16 bejelentette, hogy megvizsgálja egy uniós utazási információs és utazásengedélyezési rendszer (ETIAS) létrehozásának szükségességét, megvalósíthatóságát és arányosságát. A Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy még 2016-ban megvizsgálja, hogy a vízummentességet élvező állampolgárokra vonatkozó ilyen jellegű alternatív ellenőrzési szint megvalósítható és arányos lenne-e, és hatékonyan hozzájárulna-e a schengeni térség biztonságának fenntartásához és megerősítéséhez.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
Mivel a javaslat az Unió közös vízumpolitikájának módosítására irányul, jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 77. cikke (2) bekezdésének a) pontja. A javasolt rendelet a schengeni vívmányok továbbfejlesztését képezi.
•Szubszidiaritás, arányosság és a jogi aktus típusának megválasztása
Mivel az 539/2001/EK rendelet az Európai Unió jogi aktusa, csak egyenértékű jogi aktussal módosítható. A tagállamok nem léphetnek fel önállóan a politikai célkitűzés eléréséhez. A politikai célkitűzés eléréséhez nem áll rendelkezésre más (nem jogalkotási) alternatíva.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk
A vízumliberalizációs folyamatról a Tanács nyugat-balkáni régióval foglalkozó munkacsoportjának (COWEB) keretében a tagállamokkal rendszeres megbeszélésekre került sor, valamint rendszeres kapcsolattartás folytattak az Európai Parlamenttel.
•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása
A Bizottság átfogó adatokat szerzett be a vízumliberalizációs ütemtervben meghatározott valamennyi követelmény Koszovó általi teljesítéséről. A Bizottság negyedik jelentését bizottsági szolgálati munkadokumentum kíséri, amely a Koszovó számára nyújtott vízumliberalizáció várható migrációs és biztonsági hatásaival, valamint a Koszovó által 2015 decembere óta az irreguláris migrációval kapcsolatos válság megelőzése érdekében tett intézkedésekkel foglalkozik 17 .
•Hatásvizsgálat
Az említett szolgálati munkadokumentumban a Bizottság aktualizált elemzést és statisztikai információkat biztosított a koszovói személyek számára nyújtott vízumliberalizáció lehetséges migrációs és biztonsági hatásairól, valamint beszámolt a Koszovó által 2015 decembere óta az irreguláris migrációval kapcsolatos válság megelőzése érdekében tett intézkedésekről, a releváns uniós ügynökségektől és érdekelt felektől kapott tájékoztatásra támaszkodva. Nincs szükség további hatásvizsgálatra.
•Alapjogok
Ez a javaslat nem érinti hátrányosan az alapjogok Európai Unión belüli védelmét. A vízumliberalizációs ütemterv kritériumainak teljesítése javítja az emberi jogok védelmét Koszovóban.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
n.a.
5.EGYÉB ELEMEK
•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai
A módosított rendelet hatálybalépésének dátumától kezdődően közvetlenül alkalmazandó és a tagállamok által haladéktalanul végrehajtandó. Nincs szükség végrehajtási tervre.
A Bizottság továbbra is aktívan nyomon követi a Montenegróval kötött, állam-/entitáshatár-körülhatárolásról szóló egyezmény megerősítésének koszovói folyamatát, valamint a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem során elért eredményekkel kapcsolatos fejleményeket.
A vízumliberalizációs ütemterv négy témakörébe tartozó követelmények teljesítése, valamint a reintegráció és a visszafogadás terén Koszovó által nyújtott teljesítményt folyamatosan nyomon fogják követni a vízumliberalizáció utáni monitoringmechanizmus 18 , a stabilizációs és társulási folyamat, illetve – amennyiben indokolt – eseti alapú nyomonkövetési mechanizmusok keretében. Koszovónak biztosítania kell, hogy hatékony intézkedések maradjanak fenn a vízummentes rendszerrel való visszaélések megakadályozására. Koszovónak többek között célzott tájékoztatási kampányokat kell szerveznie annak érdekében, hogy tisztázzák a schengeni térségbe való vízummentes utazással kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket, valamint az EU munkaerőpiacára való belépést szabályozó szabályokat. A Bizottság folytatja a nyomon követést, és mindent megtesz annak érdekében, hogy támogassa Koszovót a vízumliberalizációs ütemterv követelményeinek folyamatos teljesítésében.
•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata
Az 539/2001/EK rendelet módosítása révén Koszovót az I. melléklet 2. részéből (azon országok listája, amelyek állampolgárai vízumkötelezettség alá esnek) átsorolják a II. melléklet 4. részébe (azon országok listája, amelyek állampolgárai mentesek a vízumkötelezettség alól). A szöveg kiegészül egy lábjegyzettel, amely szerint a vízummentesség a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) előírásaival, valamint az útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó uniós előírásokkal (2252/2004/EK tanácsi rendelet) összhangban kiállított biometrikus útlevéllel rendelkező személyekre korlátozódik.
2016/0139 (COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló 539/2001/EK rendelet módosításáról
(Koszovó*)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 77. cikke (2) bekezdésének a) pontjára,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
rendes jogalkotási eljárás keretében,
mivel:
(1)Az 539/2001/EK tanácsi rendelet 19 felsorolja a tagállamok külső határainak átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országait. A harmadik országokról készített, az I. és II. mellékletben szereplő listák összetételének összhangban kell lennie és maradnia az e mellékletekben meghatározott kritériumokkal. Azon harmadik országokat, amelyek tekintetében e kritériumok terén megváltozott a helyzet, ennek megfelelően át kell sorolni az egyik mellékletből a másikba.
(2)Az 539/2001/EK rendelet -1. cikkében foglalt rendelkezések meghatározzák azokat a kritériumokat, amelyeket figyelembe kell venni azon harmadik országok – eseti értékelés alapján történő – meghatározásánál, amelyek állampolgárai vízumkötelezettség alá esnek vagy e kötelezettség alól mentesek. Ilyen kritériumok többek között „az illegális bevándorlás, a közérdek és a közbiztonság, valamint a gazdasági előnyök, ezen belül is különösen a turizmus és a külkereskedelem szempontjai, továbbá az Uniónak az érintett harmadik országokkal fenntartott külkapcsolatai, ezen belül is különösen az emberi jogokkal és az alapvető szabadságokkal kapcsolatos megfontolások, valamint a regionális koherencia és a viszonosság vonatkozásai”.
(3)[Koszovó teljesítette a vízumliberalizációs ütemtervében meghatározott követelményeket. Ezen értékelés alapján és figyelemmel az 539/2001/EK rendelet –1. cikkében szereplő összes kritériumra, helyénvaló a koszovói személyeket mentesíteni az EU tagállamainak területére való utazásra vonatkozó vízumkövetelmény alól.]
(4)Ezért Koszovót át kell sorolni az 539/2001/EK rendelet I. mellékletének 2. részéből a rendelet II. mellékletének 4. részébe. Ennek a vízummentességnek a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) és a 2252/2004/EK tanácsi rendelet 20 előírásaival összhangban kiállított biometrikus útlevéllel rendelkező személyekre kell korlátozódnia.
(5)A vízummentesség a vízumliberalizációs ütemterv követelményei folyamatos végrehajtásának feltétele. A Bizottság a vízumliberalizáció utáni mechanizmus révén aktívan nyomon követi a követelmények végrehajtását. Az EU a vízummentességet az 539/2001/EK rendelet xxx rendelettel módosított 1a. cikkével létrehozott felfüggesztési mechanizmussal összhangban felfüggesztheti, amennyiben teljesülnek az abban meghatározott feltételek.
(6)Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek alkalmazásában az Egyesült Királyság a 2000/365/EK tanácsi határozattal 21 összhangban nem vesz részt. Az Egyesült Királyság tehát nem vesz részt e rendelet elfogadásában, és a rendelet vagy annak alkalmazása rá nézve nem kötelező.
(7)Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek alkalmazásában Írország a 2002/192/EK tanácsi határozattal 22 összhangban nem vesz részt. Írország tehát nem vesz részt e rendelet elfogadásában, és a rendelet vagy annak alkalmazása rá nézve nem kötelező.
(8)Izland és Norvégia tekintetében e rendelet az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között létrejött, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás értelmében vett schengeni vívmányok azon rendelkezéseit fejleszti tovább, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat 23 1. cikkének B. pontjában említett területhez tartoznak.
(9)Svájc tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2008/146/EK tanácsi határozat 24 3. cikkével összefüggésben értelmezett 1. cikkének B. pontjában említett területhez tartoznak.
(10)Liechtenstein tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2011/350/EU tanácsi határozat 25 3. cikkével összefüggésben értelmezett 1. cikkének B. pontjában említett területhez tartoznak.
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 539/2001/EK rendelet a következőképpen módosul:
a)az I. melléklet 2. részében („OLYAN ENTITÁSOK ÉS TERÜLETI HATÓSÁGOK, AMELYEKET LEGALÁBB EGY TAGÁLLAM NEM ISMER EL ÁLLAMKÉNT”) az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 1999. június 10-i 1244. határozatában meghatározottak szerinti Koszovóra való hivatkozást el kell hagyni.
b)a II. melléklet 4. része („OLYAN ENTITÁSOK ÉS TERÜLETI HATÓSÁGOK, AMELYEKET LEGALÁBB EGY TAGÁLLAM NEM ISMER EL ÁLLAMKÉNT”) a következő hivatkozással egészül ki:
„Koszovó* (**)”
______________
* Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.
** A vízumkötelezettség alóli mentesség a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról szóló, 2004. december 13-i 2252/2004/EK tanácsi rendelettel (HL L 385., 2004.12.29., 1. o.) összhangban kiállított biometrikus útlevéllel rendelkező személyekre korlátozódik.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
az Európai Parlament részéről a Tanács részéről
az elnök az elnök