15.12.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 417/46


A Tanács következtetései a gyermekek (1) motoros készségeinek, testmozgásának és sporttevékenységeinek előmozdításáról

(2015/C 417/09)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA ÉS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK KÉPVISELŐI,

I.

EMLÉKEZTETVE A MELLÉKLETBEN VÁZOLT SZAKPOLITIKAI HÁTTÉRRE ÉS KÜLÖNÖSEN AZ ALÁBBIAKRA:

1.

a Tanács az egészségfejlesztő testmozgás népszerűsítéséről szóló 2012. november 27-i következtetéseiben (2) hangsúlyozza, hogy „a betegségek megelőzésében, valamint az egészségügyi kezelésben és rehabilitációban kifejtett jótékony hatásai miatt a testmozgás minden életkorban előnyökkel jár”;

2.

a Tanács az egészségvédő testmozgás ágazatközi előmozdításáról szóló 2013. november 26-i ajánlásában (3) felkérte a tagállamokat, hogy alakítsanak ki olyan ágazatközi szakpolitikákat és integrált stratégiákat, amelyek kiterjednek a sport, az oktatás, az egészségügy, a közlekedés, a környezetvédelem, a várostervezés területére és más releváns ágazatokra, valamint hangsúlyozta, hogy „az iskolai testnevelésben megvan a potenciál, hogy hatékony eszköz legyen abban, hogy felhívják a figyelmet az egészségvédő testmozgás fontosságára, és az iskolák könnyen és eredményesen rávehetők az ilyen célú tevékenységek végzésére”;

3.

a sportra vonatkozó második, 2014. május 21-én elfogadott uniós munkaterv (2014–2017) (4) a sport területén folytatott uniós együttműködés fő témáiként határozta meg az egészségvédő testmozgást, valamint a sport területét érintő oktatást és képzést, továbbá az egészségfejlesztő testmozgással foglalkozó szakértői csoportot hozott létre azzal a megbízatással, hogy dolgozzon ki ajánlásokat az iskolai testnevelés – ideértve a kisgyermekkori motoros készségeket is – előmozdítása céljából, és hogy értékes interakciókra kerüljön sor a sportágazattal, a helyi hatóságokkal és a magánszektorral;

II.

MEGÁLLAPÍTJÁK, HOGY

4.

a nemzetközi közösség már hosszú ideje elismeri, hogy a játék és a szabadidős tevékenységek fontos szerepet játszanak minden gyermek életében. A Gyermek Jogairól szóló 1989. évi ENSZ-egyezmény (UNCRC) 31. cikke kifejezetten kimondja, hogy „az Egyezményben részes államok elismerik a gyermeknek a pihenéshez és a szabadidő eltöltéséhez, a korának megfelelő játékhoz és szórakoztató tevékenységekhez való jogát, azt, hogy szabadon részt vehessen a kulturális és művészeti életben.” A gyermekeket célzó minden tevékenységet – a sporttevékenységeket és a testnevelést is beleértve – mindenkor a Gyermek Jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel összhangban kell végezni;

5.

a testmozgásra vonatkozó uniós iránymutatások (5) rámutattak arra, hogy a kisgyermekek mindennapi szokásai az elmúlt években az új szabadidős lehetőségek (TV, internet, videojátékok, okostelefonok stb.) miatt megváltoztak, és hogy ennek következtében kisebb mértékben végeznek testmozgást. Ezenkívül az idő szűkössége, a szociális és pénzügyi korlátok, az életmódbeli változások vagy a lakóhely közelében a megfelelő sportlétesítmények hiánya szintén magyarázata lehet ennek a tendenciának. Az uniós iránymutatások kiemelték, hogy komoly aggodalomra ad okot az, hogy a gyermekek és a fiatalok körében nőtt az ülő helyzetben végzett tevékenységek aránya a testmozgáshoz képest;

6.

a gyermekek testmozgásra való általános hajlama ellenére az elmúlt húsz évben csökkent az általuk végzett testmozgás mértéke. Ezzel párhuzamosan nőtt a túlsúlyos és kórosan elhízott, valamint egészségügyi problémákkal küzdő vagy testi fogyatékossággal élő, például váz- és izomrendszeri megbetegedésben szenvedő gyermekek aránya. A gyermekkori kóros elhízás megfigyelésére irányuló WHO-kezdeményezés (Childhood Obesity Surveillance Initiative, COSI) keretében készült becslés szerint az EU-ban a 6 és 9 év közötti életkorú gyermekek mintegy harmada volt túlsúlyos vagy kórosan elhízott 2010-ben (6). Ez aggasztó mértékű növekedés 2008-hoz képest, amikor a becslések szerint a gyermekek negyede volt érintett (7). Az iparosodott országokban az 5 év alatti korosztályban a túlsúlyos és kórosan elhízott gyermekek aránya az 1990. évi 8 %-ról 2010-re 12 %-ra nőtt, és 2020-ra várhatóan eléri a 14 %-ot (8). A testmozgás hiánya negatív hatásokat gyakorol az egészségügyi rendszerekre és a gazdaság egészére is. A becslések szerint az EU-ban a nemzeti egészségügyi költségvetéseknek évente mintegy 7 %-át fordítják a kóros elhízással összefüggő betegségekre (9);

7.

ezen gyermekkori egészségi és fejlődési problémák megelőzése érdekében minden gyermeket (a fogyatékossággal élő gyermekeket is) ösztönözni kell a testmozgásra. A kisgyermekkori nevelésben és gondozásban eltöltött évek fontosak, mivel kulcsfontosságú készségek alakulnak ki ebben az időszakban. A gyermekek a játékon és a testmozgáson keresztül elsajátítanak és gyakorolnak olyan készségeket, amelyekre egész életük során szükségük lesz. Ez a tanulási folyamat nem más, mint a motoros készségek fejlődése, amely nem minden esetben történik meg automatikusan. Ezért különösen fontos felhívni a figyelmet arra, és széles körben tudatosítani azt, hogy a gyermekek számára lehetőséget kell teremteni a testmozgásra;

8.

a WHO megállapította, hogy világszerte a kellő testmozgás hiánya jelenti a korai elhalálozás és a megbetegedések negyedik legfőbb kockázati tényezőjét (10). A testmozgás előnyei jól ismertek. A testmozgás az egyik leghatékonyabb módja a nem fertőző betegségek megelőzésének és a kóros elhízás elleni küzdelemnek, valamint egészséges életmód folytatásának (11). Emellett egyre több adat igazolja, hogy a testmozgás kedvezően befolyásolja a mentális egészséget és a kognitív folyamatokat (12).

A WHO jelentéseiből (13) kiderül, hogy a rendszeres, bármilyen – alacsony vagy magas – intenzitási fokú sporttevékenység vagy testmozgás (naponta legalább 60 perc az iskoláskorú gyermekek esetében és 3 óra a kisgyermekkori nevelésben és gondozásban részt vevő gyermekek esetében (14)) tartós hajlandóságot teremt a testmozgásra, amely a serdülőkor és a felnőttkor során erősödik (15). Különböző tanulmányok alátámasztották azt is, hogy azok a gyermekek, akik korai gyermekkortól kezdve sportolnak, általában jobb tanulmányi eredményeket érnek el, kevesebb magatartási és fegyelmi problémával küzdenek, és a tanórákon hosszabb ideig képesek figyelmüket fenntartani, mint kortársaik (16);

9.

az oktatási környezet különösen fontos szerepet játszik ebben az összefüggésben, mivel a gyermekek az iskolában is sportolnak és végeznek testmozgást. Ezáltal az iskolák és a tanárok elősegítik a gyermekek testmozgását, csakúgy mint a kisgyermekkori nevelésben és gondozásban részt vevő nevelők és a sportklubok. A gyermekek szempontjából a szülők, a család és a tágabb közösség is fontos szerepet játszik;

10.

a szakértők szerint a 12 éves kor alatti életkorú gyermekek számára megfelelő testmozgást korcsoportonként indokolt megszervezni (17). A kisgyermekkori nevelés és gondozás, valamint az alapfokú oktatás szintjén zajló tevékenységek strukturált és nem strukturált tevékenységeket foglalnak magukba, amelyek segítik a gyermekeket olyan készségek elsajátításában, mint a futás, az ugrás vagy a dobás;

11.

néhány tagállam már kidolgozott olyan nemzeti stratégiákat, amelyek célja, hogy – különböző mértékben – ösztönözzék a motoros készségek kisgyermekkori fejlesztését, valamint a 12 éves kor alatti életkorú gyermekek testmozgását és sporttevékenységét, a legtöbb esetben a sportágazattal és a sportklubokkal, vagy a sportszövetségekkel együttműködésben (18);

12.

az egészségfejlesztő testmozgással foglalkozó szakértői csoport (HEPA XG) 2015 júniusában ajánlásokat fogalmazott meg az iskolai testnevelés – ezen belül a motoros készségek kisgyermekkori fejlesztésének – ösztönzése érdekében;

III.

FELKÉRIK AZ UNIÓS TAGÁLLAMOKAT, HOGY:

13.

különösen az egészségfejlesztő testmozgással foglalkozó szakértői csoport alábbi ajánlásainak figyelembevételével mérlegeljék olyan, többek között az oktatási, az egészségügyi és a sportágazat részvételével megvalósuló ágazatközi szakpolitikák végrehajtását, amelyek révén elő lehet mozdítani a testnevelést és a motoros készségek kisgyermekkori fejlesztését:

Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az iskola előtti nevelésben és az iskolai oktatásban való részvételt megelőző időszak potenciális lehetőséget kínál a gyermekek testmozgásának előmozdítására, nevezetesen a motoros alapkészségek és az alapvető mozgáskészségek fejlesztése révén.

Az iskolai és a tanórán kívüli tevékenységekben közreműködő minden érdekelt fél (tanár, edző, szülő stb.) figyelmét fel kell hívni a gyermekek számára megfelelő testmozgás és sporttevékenységek kialakításának fontosságára.

Kapcsolatokat kell kialakítani az iskolák és a megfelelő szervezetek (sportágazat, szociális és magánszektor, valamint a helyi hatóságok) között a tanórán kívüli tevékenységek előmozdítása és rendelkezésre állásának növelése érdekében.

Az iskolákat ösztönözni kell helyi ismeretterjesztő kampányok lebonyolítására, valamint a sportszervezetekkel és más helyi (nemzeti) sportszolgáltatókkal való együttműködés keretének létrehozására, melynek célja a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységek előmozdítása, valamint a magas színvonalú, biztonságos infrastruktúrák és felszerelések biztosítása a testnevelés és a tanórán kívüli vagy tanítási idő utáni tevékenységek céljára.

Kezdeményezéseket kell mérlegelni a helyi hatóságok arra való ösztönzésére, hogy teremtsék meg a gyermekek iskolába és iskolából történő szállításának feltételeit;

14.

a megfelelő szinteken minden érintett fél (tanárok, szülők, iskolák, klubok, nevelők stb.) tekintetében ösztönözzenek és támogassanak olyan kezdeményezéseket, melyek célja a megfelelő motoros készségek és a testmozgás előmozdítása;

15.

ösztönözzenek megfelelő sport- és testmozgási tevékenységeket a gyermekkor legkorábbi szakaszától a kisgyermekkori nevelésen és gondozáson át az általános iskolás korig, a gyermekek sajátos igényeivel és életkorával összhangban, emellett adjanak iránymutatást az oktatóknak/nevelőknek;

16.

ösztönözzék az ismeretterjesztést és a tájékoztatást nemzeti, regionális és helyi szinten egyaránt annak érdekében, hogy növekedjen az érdeklődés a gyermekek motoros készségei és testmozgása iránt;

17.

ösztönözzék a szülőket, a családokat és a tágabb közösséget arra, hogy gyermekeikkel együtt aktívan vegyenek részt testmozgási tevékenységekben és vegyenek igénybe erre alkalmas létesítményeket (pl. kerékpárutak és biztonságos játszóterek);

18.

mérlegeljék olyan kezdeményezések támogatását, amelyek a gyermekeknek szánt sportinfrastruktúrák fejlesztését szolgálják, különösen az oktatási intézményeken belül, továbbá mozdítsák elő az iskolák és a sportklubok helyi szintű együttműködését a felszerelés és a létesítmények gyermekek számára történő rendelkezésre bocsátása terén;

19.

mérlegeljék olyan ösztönzők nyújtását sportszervezetek, klubok, iskolák, oktatási létesítmények, ifjúsági központok és más közösségi vagy önkéntes szervezetek számára, amelyek előmozdítják a gyermekek testmozgását;

IV.

FELKÉRIK AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSÁNAK ELNÖKSÉGÉT, A TAGÁLLAMOKAT ÉS A BIZOTTSÁGOT, HOGY SAJÁT HATÁSKÖRÜKBEN:

20.

vegyék tudomásul az egészségfejlesztő testmozgással foglalkozó szakértői csoport ajánlásait az EU és a tagállamok szintjén teendő további politikai intézkedések alapjaként, mivel azok kutatási eredményeken alapuló adatokat és gyakorlati pályalehetőségeket tartalmaznak;

21.

tegyék intenzívebbé az együttműködést a gyermekek motoros készségeinek és testnevelésének előmozdításáért felelős szakpolitikai területek – különösen a sport, az egészségügyi, az oktatási, az ifjúsági és a közlekedési ágazat – között az egészségfejlesztő testmozgással foglalkozó szakértői csoport ajánlásaival összhangban;

22.

a sport európai hetére tekintettel mérlegeljék, hogy különös hangsúlyt helyeznek az iskolai és a tanórán kívüli sporttevékenységek támogatását és előmozdítását célzó kezdeményezésekre;

23.

mozdítsák elő – adott esetben – nemzeti monitoringrendszerek létrehozását, illetve tanulmányok vagy értékelések készítését annak érdekében, hogy meghatározzák a gyermekek által végzett testmozgás mértékét és a gyermekek testmozgási szokásait;

24.

vizsgálják meg, hogy az uniós szinten folyó jövőbeli munka keretében miként lehetne hatékonyabban előmozdítani a motoros készségek kisgyermekkori fejlesztését és a gyermekek ülő életmódtól való eltántorítására irányuló stratégiákat;

25.

meglévő uniós programokon – például az Erasmus+ programon és az európai strukturális és beruházási alapokon – keresztül ösztönözzék a motoros készségekkel és a testneveléssel kapcsolatos kezdeményezések pénzügyi támogatását, és fogadják kedvezően a sport céljait szolgáló uniós finanszírozási programok felhasználásával kapcsolatban a Bizottság által nyújtott további információkat;

V.

FELKÉRIK AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGOT, HOGY:

26.

mozdítsa elő és támogassa a gyermekek motoros készségeire és testnevelésére vonatkozó legjobb gyakorlatok uniós szintű megosztását;

27.

a gyermekek által a kisgyermekkori nevelés és gondozás, illetve az iskolák keretén belül és kívül végzett testmozgással és sporttevékenységgel kapcsolatos, továbbá az erőnléti mutatóikra vonatkozó mennyiségi és minőségi adatok gyűjtésének támogatásával (19) javítsa a tényalapot, a WHO-val szoros együttműködésben;

28.

tudományos szakértőkkel – többek között a WHO-val – együttműködésben dolgozzon ki a kisgyermekkori nevelésben és gondozásban részesülő, illetve iskolába és sportklubokba járó gyermekek testmozgására vonatkozó iránymutatásokat, mindenekelőtt a szakpolitikai döntéshozók, a helyi hatóságok, a szülők, a család és a tágabb közösség számára;

VI.

FELKÉRIK A SPORTMOZGALMAT, HOGY MÉRLEGELJE:

29.

olyan, a gyermekek számára megfelelő, nem versenyszintű sporttevékenységek biztosítását, amelyek igazodnak a gyermekek megfelelő szintjéhez, a gyermekek egészségének és személyes fejlődésének javítása céljából;

30.

olyan tevékenységek szervezésének a támogatását, amelyek előmozdítják az iskolai és a tanórán kívüli sporttevékenységeket, illetve kisgyermekkorban a motoros készségeket, többek között a sport európai hetének összefüggésében;

31.

a településekkel és a közösségekkel, továbbá többek között az oktatási, az ifjúsági és az egészségügyi ágazattal együttműködve a közreműködést olyan szoros partnerségek, közös célok és tájékoztatási kampányok kialakításában, amelyek célja az ülő életmód elleni fellépés az iskolán belüli és kívüli sport előmozdítása révén;

32.

határozottabb elkötelezettség tanúsítását olyan sport- és testmozgási kezdeményezések iránt, amelyek célja a gyermekek ülő életmódja elleni fellépés, mégpedig a magán- és a közszektorral való partnerségek és együttműködés kialakítása révén.


(1)  Ezen következtetések összefüggésében a „gyermekek” szó a 0 és 12 év közötti életkorú gyermekeket jelenti.

(2)  HL C 393., 2012.12.19., 22. o.

(3)  HL C 354., 2013.12.4., 1. o.

(4)  HL C 183., 2014.6.14., 12. o.

(5)  Az uniós sportügyi miniszterek az egyik nem hivatalos ülésükön elfogadott elnökségi következtetésekben üdvözölték „Az EU testmozgásra vonatkozó iránymutatásai: Ajánlások az egészségjavító testmozgás támogatására irányuló politikai intézkedésekre” (2008) című dokumentumot; http://ec.europa.eu/sport/library/policy_documents/eu-physical-activity-guidelines-2008_hu.pdf

(6)  Az EU gyermekkori kóros elhízásra vonatkozó cselekvési terve (2014–2020) (http://ec.europa.eu/health/nutrition_physical_activity/docs/childhoodobesity_actionplan_2014_2020_en.pdf)

(7)  COM(2005)0637.

(8)  www.toybox-study.eu

(9)  Az EU gyermekkori kóros elhízásra vonatkozó cselekvési terve (2014–2020).

(10)  Az egészségvédő testmozgásra vonatkozó globális ajánlások (Global Recommendations on Physical Activity for Health), WHO, 2010.

(11)  Lee IM, Shiroma EJ, Lobelo F, Puska P, Blair SN, Katzmarzyk PT, Lancet Physical Activity Series Working Group. A testmozgás hatásai világszerte a legfőbb nem fertőző betegségekre: a betegségek okozta megterhelés és a várható élettartam elemzése (Effect of physical activity on major non-communicable disease worldwide: an analysis of burden of disease and life expectancy) 2012. július, Lancet.

(12)  Strong, WB, RM Malina, CJR Blimkie, SR Daniels, RK Dishman, B Gutin, AC Hergenroeder, A Must, PA Nixon, JM Pivarnik, T Rowland, S Trost, F Trudeau (2005), „Kutatási eredményeken alapuló testmozgás az iskoláskorú fiatalok tekintetében (Evidence Based Physical Activity for School-Age Youth)”, The Journal of Pediatrics, 146(6):732-737.

Az Amerikai Egyesült Államok Egészségügyi és Humán Szolgáltatásokkal Foglalkozó Minisztériuma (U.S. Department of Health and Human Services). A testmozgásra vonatkozó iránymutatásokkal foglalkozó tanácsadó bizottság jelentése (Physical Activity Guidelines Advisory Committee Report), 2008. (http://www.health.gov/paguidelines/Report/pdf/CommitteeReport.pdf)

A University Saint-Gallen által 2011-ben végzett vizsgálat.

(13)  Az egészségvédő testmozgásra vonatkozó globális ajánlások, Egészségügyi Világszervezet (Global recommendations on Physical Activity for Health, World Health Organisation), 2010. (http://apps.who.int/iris/bitstream/10665/44399/1/9789241599979_eng.pdf).

Az Amerikai Egyesült Államok Egészségügyi és Humán Szolgáltatásokkal Foglalkozó Minisztériuma (U.S. Department of Health and Human Services). A testmozgásra vonatkozó iránymutatásokkal foglalkozó tanácsadó bizottság jelentése (Physical Activity Guidelines Advisory Committee Report), 2008. (http://www.health.gov/paguidelines/Report/pdf/CommitteeReport.pdf)

A University Saint-Gallen által 2011-ben végzett vizsgálat.

(14)  pl.: Egészségügyi és Idősügyi Minisztérium (Department of Health and Aging): Nemzeti testmozgási iránymutató az ausztrál polgárok számára (National Physical Activity Guidelines for Australians) Canberra: Ausztrál Államszövetség, 2014. vagy az Egyesült Királyságban az Állami Egészségügyi Szolgálat (National Health Service (NHS)) testmozgásra vonatkozó iránymutatásai (Physical activity guidelines) és a gyermekek (öt évesnél fiatalabb gyermekek) testmozgására vonatkozó iránymutatásai (Physical activity guidelines for children (under five years)) (http://www.nhs.uk/Livewell/fitness/Pages/physical-activity-guidelines-for-children.aspx).

(15)  G.J. Welk, J.C. Eisenmann, et J. Dolman, Egészségvédő testmozgás a gyermekek és a serdülők körében: biológiai-viselkedéstani megközelítés (Health-related physical activity in children and adolescents: A bio-behavioural perspective), Testnevelési kézikönyv (The handbook of physical education), szerk.: D. Kirk, D. Macdonald and M. O'Sullivan, London: Sage Publications Ltd., 2006, 665–684. o.

(16)  A testmozgás javíthatja a gyermekek koncentrációs képességét (Physical Activity May Strengthen Children's Ability To Pay Attention) http://www.sciencedaily.com/releases/2009/03/090331183800.htm and Összefüggés az iskolai testmozgás – ezen belül az iskolai testnevelés – és a tanulmányi eredmények között („The Association between school-based physical activity, Including Physical education and academic performance”). Az Amerikai Egyesült Államok Egészségügyi és Humán Szolgáltatásokkal Foglalkozó Minisztériuma (U.S. Department of Health and human Services), 2010. július http://www.cdc.gov/healthyyouth/health_and_academics/pdf/pa-pe_paper.pdf

(17)  A hosszú távú sportoló-nevelésre (Long-Term Athlete Development (LTAD)) vonatkozó kanadai koncepcióban javasolt kategóriák.

(18)  Például: Franciaországban a különböző sportágakat (Ufolep, Usep) vagy egyetlen sportágat (tornát vagy úszást) átfogó szövetségek külön edzéseket biztosítanak a 0 és 6 év közötti életkorú gyermekek számára. Hollandiában külön foglalkozásokat kínálnak a kisgyermekek számára különböző sportágakban (például torna és úszás). Ausztriában a „Gyermekek egészséges testmozgása/Kinder gesund bewegen” elnevezésű program célja, hogy elősegítse a sportklubok és az óvodák/általános iskolák közötti együttműködést, valamint hogy a 2 és 10 év közötti gyermekeknek biztosított testmozgási lehetőségek révén ösztönözze az aktív életmódot.

(19)  Az egészségvédő testmozgásról szóló tanácsi ajánlásban (2013. november 26.) meghatározott ellenőrzési keret alapján.


MELLÉKLETE

Politikai háttér

1.

A sporton keresztül történő nevelés európai éve (EYES 2004), amely hangsúlyozta a sport szerepét az oktatásban, és felhívta a figyelmet a sport sokrétű társadalmi szerepére.

2.

A sportról szóló, az Európai Bizottság által 2007. július 11-én előterjesztett fehér könyv, amely hangsúlyozza a testmozgás fontosságát és kimondja, hogy „az iskolában és egyetemen sporttevékenységgel töltött idő egészségügyi és oktatási előnyökkel jár, amelyeket fokozni kell” (1).

3.

A táplálkozással, túlsúllyal és elhízással kapcsolatos egészségügyi kérdésekre vonatkozó európai stratégiáról szóló fehér könyv, amelyet az Európai Bizottság 2007-ben fogadott el (2), és amely ösztönözte a testmozgást, kiemelten kezelve a gyermekeket és az alacsony társadalmi-gazdasági csoportokat, továbbá hangsúlyozta, hogy „a gyermekkor fontos életszakasz az egészséges viselkedésminták előnyben részesítésére való nevelés és az egészséges életvitelhez szükséges képességek megszerzése szempontjából. Az iskolák szerepe e tekintetben kulcsfontosságú. (3)

4.

„A sport szerepéről az oktatásban” című, 2007. október 30-i európai parlamenti jelentés (4), és az ezt követő, azonos című állásfoglalás, amely felkéri „a tagállamokat és az illetékes hatóságokat, hogy biztosítsák, hogy az egészségfejlesztés kiemelt helyre kerüljön az iskolák és óvodák pedagógiai programjában, és ehhez bátorítsák az utóbbi korcsoportnak megfelelő testedzés adott formáit”.

5.

Az Európai Bizottság „A sport európai dimenziójának fejlesztése” című, 2011. január 18-i közleménye, amely rámutatott arra, hogy az iskolai fizikai aktivitáshoz kapcsolódóan támogatni kell az innovatív kezdeményezéseket az egész életen át tartó tanulás programja keretében (5).

6.

A sportügyi miniszterek 2013. május 28–30-i konferenciáján elfogadott berlini nyilatkozat (MINEPS V), amelyben a miniszterek kiemelték, hogy a testnevelés alapvető eszköze annak, hogy a gyermekek elsajátítsák az életben szükséges készségeket, kialakítsák az egész életen át tartó testmozgás mintáit és az egészséges életmódra jellemző viselkedésmintákat; elismerték továbbá a tanterven kívüli inkluzív sport szerepét a korai fejlesztésben, valamint a gyermekek és a fiatalok nevelésében.

7.

Az EU gyermekkori kóros elhízásra vonatkozó cselekvési terve (2014–2020), amelyet az Európai Bizottság 2014-ben indított el (6). A nyolc kiemelt cselekvési terület közül az Európai Bizottság külön hangsúlyt helyezett az egészségesebb környezet előmozdítására, különösen az iskolákban és az iskola előtti nevelési intézményekben, valamint a testmozgás ösztönzésére.


(1)  COM(2007) 391 végleges.

(2)  COM(2007) 279 végleges.

(3)  http://ec.europa.eu/health/ph_determinants/life_style/nutrition/documents/nutrition_wp_hu.pdf

(4)  A6-0415/2007.

(5)  COM(2011) 12 végleges.

(6)  2014. február 24. (aktualizálva 2014. március 12-én és július 28-án).