12.11.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 327/52


Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti a tanácsi rendeletre bizonyos közokiratok Európai Unión belüli elfogadásának egyszerűsítése révén a polgárok és a vállalkozások szabad mozgásának előmozdításáról és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról

(COM(2013) 228 final – 2013/119 (COD))

2013/C 327/11

Főelőadó: Vincent FARRUGIA

2013. május 13-án a Tanács, 2013. május 21-én pedig az Európai Parlament úgy határozott, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikkének (1) bekezdése értelmében kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre bizonyos közokiratok Európai Unión belüli elfogadásának egyszerűsítése révén a polgárok és a vállalkozások szabad mozgásának előmozdításáról és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról

COM(2013) 228 final – 2013/119 (COD).

Az EGSZB Elnöksége 2013. május 21-én megbízta az „Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekciót a bizottsági munka előkészítésével.

A munka sürgősségére való tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a 2013. július 10–11-én tartott, 491. plenáris ülésén (a 2013. július 11-i ülésnapon) főelőadót jelölt ki Vincent Farrugia személyében, és 96 szavazattal 2 ellenében, 2 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Következtetések és ajánlások

1.1

Az európai integráció főszereplői a polgárok. Az uniós polgárságról szóló jelentés hangsúlyozza, hogy az uniós polgárság új jogokkal és lehetőségekkel ruházza fel a polgárokat. Arra is felhívja a figyelmet, hogy a tagállamokban élő polgárok az uniós polgársággal leginkább az Unió területén belüli szabad mozgás jogát azonosítják: azt, hogy hosszabb-rövidebb időre munkavállalási, tanulási, képzési, üzleti vagy külföldi vásárlási céllal szabadon jöhetnek-mehetnek a tagállamok között (1).

1.2

Az uniós polgárságról szóló 2013. évi jelentés az alábbi hat kulcsterületen tizenkét új intézkedést terjeszt elő, melyeknek célja, hogy tovább haladjunk a polgárok uniós jogainak – köztük az Unión belüli szabad mozgáshoz való jog – élvezete útjában álló akadályok felszámolása útján. A hat kulcsterület a következő (2):

(01)

A munkavállalók, a diákok és a gyakornokok útjában álló akadályok megszüntetése az EU-ban az uniós munkaerőpiac megfelelő működését elősegítendő, hogy élni tudjanak a más uniós országokban kínált álláslehetőségekkel, és ezáltal hozzájárulhassanak az európai gazdasághoz.

(02)

A bürokrácia csökkentése a szabad mozgáshoz való jog kapcsán, mivel akik élnek a szabad mozgáshoz való jogukkal, gyakran a hosszadalmas vagy nem átlátható közigazgatási eljárások miatt problémákkal szembesülnek.

(03)

A kiszolgáltatottabbak védelme az EU-ban: a konzultációk során a polgárok rámutattak arra, hogy a fogyatékkal élők különleges nehézségekkel szembesülnek az EU-ban történő mozgás során.

(04)

Az egyre jelentősebb méreteket öltő online kereskedelem útjában álló akadályok megszüntetése: az uniós polgárok még mindig szembesülnek problémákkal az online vásárlás során.

(05)

Célzott és elérhető információk, hogy a polgárok tisztában legyenek uniós jogaikkal és értsék is azokat.

(06)

Az uniós polgárok részvétele az EU demokratikus életében.

1.3

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) üdvözli a bizonyos közokiratok Európai Unión belüli elfogadásának egyszerűsítése révén a polgárok és a vállalkozások szabad mozgásának előmozdításáról és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre vonatkozó európai bizottsági javaslatot (COM(2013) 228 final – 2013/119 (COD)).

1.4

Ez a javaslat összhangban van az uniós polgárságról szóló jelentéssel, mivel olyan intézkedéseket vezet be, amelyek révén az uniós polgárok könnyebben tudják valóban és kézzelfoghatóan élvezni az uniós polgárokként őket megillető jogokat.

1.5

Jóllehet a Lisszaboni Szerződés és az EU Alapjogi Chartája megerősítette a Maastrichti Szerződésben meghatározott uniós polgárjogokat, köztük az EU területén belüli szabad mozgás és tartózkodás jogát, a jogérvényesítést támogató adminisztratív eljárást nem újították meg ennek megfelelően. Például egy „apostille” tanúsítvány – a technológiamentes világban a nemzetközi határokon keresztüli szabad mozgást elősegíteni hivatott 1961. évi, a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről szóló hágai egyezményen alapuló alakiság – bemutatása nem éppen egy határok nélküli Uniót tükröz, így inkább akadályozza az Unión belüli szabad mozgásra vonatkozó uniós polgárjog gyakorlását, mintsem elősegítené azt.

1.6

Az alábbi uniós közokiratoknak a javaslatban ismertetett egyszerűsítése azon fontos intézkedések egyike, amelyek az Unión belüli mozgást elősegítő, egységesebb jogi keretet eredményeznek:

 

uniós polgárok közokiratai

anyakönyvi okmányok (születés, halálozás, névadás, házasság, bejegyzett élettársi kapcsolat, apaság, örökbefogadás stb.)

lakóhellyel, állampolgársággal és nemzetiséggel kapcsolatos okiratok

ingatlanokkal kapcsolatos okiratok

szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos okiratok;

erkölcsi bizonyítványok, illetve

 

uniós vállalatok (társaságok és vállalkozások) közokiratai

a jogállással és képviselettel kapcsolatos okiratok

ingatlanokkal kapcsolatos okiratok

szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos okiratok

a büntetlen előéletet igazoló okiratok

E közokiratok egyszerűsítése kétségtelenül elősegíti a polgárok és a vállalkozások szabad mozgásának előmozdítását, mivel tovább növeli a belső piaci kereskedelmi forgalmat, és minden tagállam polgárai számára megkönnyíti az ilyen iratok beszerzését.

1.7

A bizonyos közokiratok elfogadására vonatkozó egyszerűsített keretnek egészen a helyi közigazgatási szintig bezárólag történő bevezetése fontos politikai eszköznek tekintendő, mivel a fentiek mellett:

csökkenti a vállalkozások és a közigazgatási szervek költségeit: 2010-es adatok szerint a kkv-k közel 30 %-a végez import/exporttevékenységeket, és 2 %-uk rendelkezik külföldön közvetlen külföldi befektetéssel. Emellett az uniós kkv-k mintegy 7 %-a vesz részt nemzetközi alvállalkozói tevékenységekben, ahol mintegy 26 %-uknak vannak más tagállambeli ügyfelei (3).

a polgárok és a vállalkozások számára megkönnyíti a közigazgatási szervekkel való kapcsolattartást és csökkenti költségeiket: az apostille tanúsítványok beszerzése átlagosan évi 13,20 euróba kerül. A becslések szerint az uniós polgároknak és vállalkozásoknak több mint 25 millió eurójába kerül az Unión belüli használatra szánt apostille tanúsítványok beszerzése. Emellett az apostille-egyezmény hatályán kívül eső közokiratok felülhitelesítési költsége is jelentős: átlagosan 16,50 euróba kerül. Ezenfelül oldalanként 30 eurós árral számolva egy nemzetközi házassághoz szükséges hiteles fordítások a tagállamok többségében 120 eurós költséget jelentenek (4).

a tagállamok számára az apostille megszüntetése révén 5-7 millió eurós, a felülhitelesítés eltörlése révén pedig további mintegy 500 000-egymillió eurós nettó költségmegtakarítást jelent (5).

több tagállamot érintő helyzetekben megszünteti más tagállamok állampolgárainak közvetett megkülönböztetését a saját állampolgárokkal szemben, mivel a nemzeti hatóságok általában nem ismerik a származási tagállam közokirataival kapcsolatos követelményeket, ideértve az aláírásokat, a pecséteket és a bélyegzőlenyomatokat.

1.8

Az EGSZB sajnálja, hogy a polgárok és vállalkozások Unión belüli mozgáshoz való joga érvényesítésének megkönnyítését célzó javaslatban szereplő reformokat csak 20 évvel az uniós polgárság bevezetését követően és 42 évvel a hágai egyezményt követően terjesztették elő. Az EU tehát nem követte a technológiai fejlődést, amely pedig elősegíthette volna a polgárokra és vállalkozásokra a szabad mozgáshoz kapcsolódó jogaik gyakorlása kapcsán háruló terhek csökkentését vagy megszüntetését. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a belső piaci információs rendszer (IMI) fontos eszköz, amelyet erőteljesebben be kellene vetni annak érdekében, hogy az uniós polgárok gyakorolhassák alapvető jogaikat.

1.9

Az EGSZB ezért úgy véli, hogy az Európai Bizottság szakpolitikai ajánlása:

egy olyan jogalkotási intézkedésre, amely bizonyos közokiratok határokon átnyúló használatához és elfogadásához kapcsolódó jelenlegi adminisztratív alakiságok egyszerűsítése révén előmozdítja az uniós polgárok és vállalkozások szabad mozgáshoz való jogát,

kiegészítve a tagállamok közti, a belső piaci információs rendszeren (IMI) alapuló jobb közigazgatási együttműködéssel,

valamint a határon átnyúló esetekben függetlenül felhasznált, szabadon választható többnyelvű formanyomtatványokkal támogatva

kiváló javaslat. Hangsúlyozza azonban, hogy a javaslat egyes rendelkezései módosíthatók úgy, hogy tovább erősítsék az uniós polgárok szabad mozgáshoz való jogát, amely egyebek mellett kölcsönös gazdasági előnyökkel jár a vállalkozások és a polgárok számára.

1.10

Az EGSZB az alábbiakat javasolja:

1.10.1

A közokiratokat érintő további egyszerűsítési intézkedéseknek olyan fontos közokiratokra kellene irányulniuk, mint a munkavállalók (ami a határon átnyúló vállalkozás és kereskedelem fejlesztése szempontjából alapvető), illetve a kiszolgáltatott helyzetű, például fogyatékkal élő személyek Unión belüli mobilitásával kapcsolatos iratok, amennyiben ezek nem tartoznak más uniós irányelvek hatálya alá.

1.10.2

A polgároknak és a vállalkozásoknak teljességgel biztosnak kell lenniük abban, hogy a bemutatott közokiratok mentesek mindenféle felülhitelesítési vagy egyéb alakisági követelmény alól, ezért az „ésszerű kétség” fogalmának a javaslatban foglalt meghatározása a következőképpen módosítandó:

„2.

Az (1) bekezdésben említett ésszerű kétség a következőkhöz kapcsolódik:

a)

az aláírás valódisága,

b)

a dokumentumot aláíró személy eljárási minősége,

c)

a pecsét vagy bélyegzőlenyomat valódisága.”

1.10.3

Amennyiben egy tagállam ésszerű kétség indokával hivatalos kéréssel kíván fordulni az okiratot kiállító tagállam illetékes hatóságaihoz, kifejezetten tájékoztatnia kell az érintett személyt vagy vállalkozást a kérelem okairól.

1.10.4

Kiegyensúlyozott elszámoltathatósági rendszerre van szükség, ami úgy érhető el, hogy Európai Bizottság évente teljesítményértékelést végez annak felmérésére, hogy a tagállamok hogyan hajtják végre a javaslatot.

1.10.5

Ha a várt előnyök megvalósulnak, amint az IMI működése stabilizálódik, a közigazgatási együttműködési eljárás keretében legfeljebb két héten belül válaszolni kell a megkeresésekre. Ez határozottan azt jelzi a polgároknak és a vállalkozásoknak egyaránt, hogy az EU valóban igyekszik kézzelfoghatóvá tenni az uniós polgárságot, és a polgárokat állítja az uniós politikák középpontjába.

1.10.6

Az információk és dokumentumok tagállamok általi, a javaslat alapján végzett cseréje és továbbítása tükrözi az adatvédelemmel kapcsolatos uniós elveket.

2.   Bevezetés

2.1

A 2009-ben elfogadott „A stockholmi program – A polgárokat szolgáló és védő, nyitott és biztonságos Európa” című dokumentum (6) kiemelte az uniós polgárság valóságossá tételének fontosságát, és a jogérvényesülés terén a polgárokat helyezte az uniós szakpolitikák középpontjába. A kapcsolódó cselekvési terv (7) megerősítette ezt a megbízatást, és megállapította, hogy egy megfelelően működő, a jog érvényesülésén alapuló európai térséget „a polgárok és a vállalkozások szolgálatába kell állítani, hogy […] támogatást nyújtson az egységes piacon belüli gazdasági tevékenység részére”. Válaszul az Európai Bizottság – az uniós polgárságról szóló 2010. évi jelentésében – megerősítette a közokiratok Unión belüli szabad mozgásának megkönnyítése melletti elkötelezettségét, és 2010 decemberében, a „Kevesebb bürokrácia a polgárok számára: A közokiratok szabad áramlásának és az anyakönyvi okmányok joghatásai elismerésének elősegítése” című zöld könyvben konkrét elképzelést tárt a nyilvánosság elé (8).

2.2

Ezzel egyidejűleg bevezették az egységes piaci intézkedéscsomagot (9), amelynek célja a polgárok belső piacba vetett bizalmának növelése és az egységes piacban mint az európai gazdaság növekedésének motorjában rejlő lehetőségek maximalizálása. Ez egyebek mellett megkövetelte a belső piaci szabadságok uniós polgárok és vállalkozások általi teljes körű gyakorlásának útjában álló, aránytalan akadályok eltörlését. A polgárok és a vállalkozások unión belüli mobilitásának előmozdítása a második egységes piaci intézkedéscsomag egyik sarokköve (10).

2.3

Az európai társasági jogról és vállalatirányításról szóló európai bizottsági cselekvési terv (11) az európai vállalkozások támogatására összpontosít, különös tekintettel a jogbiztonság fokozására a vállalatok határokon átnyúló műveleteit illetően. Az európai digitális menetrend (12) utal az elektronikus azonosításra és az elektronikus aláírásra vonatkozó jogalkotási javaslatra (13), amelyben szerepel a polgárok és a vállalkozások elektronikus azonosítására vonatkozó közös adminisztratív eszközöket szabályozó keret bevezetése is.

2.4

A nemrégiben elfogadott „Vállalkozás 2020” cselekvési terv (14) hangsúlyozza, hogy a túlzott mértékű szabályozási terhek csökkentése továbbra is az Európai Bizottság politikai napirendjének kiemelt kérdése. A cselekvési terv felszólít arra, hogy minden lehetséges esetben fel kell számolni vagy csökkenteni kell a vállalkozásokat és különösen a mikrovállalkozásokat sújtó bürokráciát. Következésképpen a bürokrácia csökkentése, a közokiratok tagállamok közötti felhasználására és elfogadására irányuló eljárások egyszerűsítése, valamint a vonatkozó szabályok harmonizálása minden olyan intézkedéshez hozzájárul, amelynek célja a polgárok Európájának és az uniós vállalkozások jól működő egységes piacának kiépítése terén történő előrelépés.

2.5

Az uniós polgárságról szóló jelentés hangsúlyozza, hogy az uniós polgárság új jogokkal és lehetőségekkel ruházza fel a polgárokat. Arra is felhívja a figyelmet, hogy a tagállamokban élő polgárok az uniós polgársággal leginkább az Unió területén belüli szabad mozgás jogát azonosítják: azt, hogy hosszabb-rövidebb időre munkavállalási, tanulási, képzési, üzleti vagy külföldi vásárlási céllal szabadon jöhetnek-mehetnek a tagállamok között. Az uniós polgárságról szóló 2013. évi jelentés az alábbi hat kulcsterületen tizenkét új intézkedést terjeszt elő, melyeknek célja, hogy tovább haladjunk a polgárok uniós jogainak – köztük az Unión belüli szabad mozgáshoz és vállalkozáshoz való jog – élvezete útjában álló akadályok felszámolása útján. A hat kulcsterület a következő (15):

(01)

A munkavállalók, a diákok és a gyakornokok útjában álló akadályok megszüntetése.

(02)

A bürokrácia csökkentése.

(03)

A kiszolgáltatottabb személyek védelme.

(04)

Az online kereskedelem kapcsán az uniós polgárok útjában álló akadályok megszüntetése.

(05)

Célzott és elérhető információk.

(06)

Az uniós polgárok részvétele az EU demokratikus életében.

2.6

Jóllehet a Lisszaboni Szerződés és az EU Alapjogi Chartája megerősítette a Maastrichti Szerződésben meghatározott uniós polgárjogokat, köztük az EU területén belüli szabad mozgás és tartózkodás jogát, a jogérvényesítést támogató adminisztratív eljárást nem újították meg ennek megfelelően. Az Unióban valóban ma is fragmentált a jogi keret: a tagállamok ma is olyan adminisztratív alakiságokat alkalmaznak, mint az apostille tanúsítvány – a nemzetközi határokon keresztüli szabad mozgást elősegíteni hivatott 1961. évi hágai apostille-egyezményen alapuló alakiság – az okiratmásolatok és -fordítások hitelesítéséhez. Ez az alakiság nem éppen egy határok nélküli Uniót tükröz, így inkább akadályozza az Unión belüli szabad mozgásra vonatkozó uniós polgárjog gyakorlását, mintsem elősegítené azt.

2.7

Jelenleg például egy másik tagállamba költöző polgárnak rengeteg idejébe és pénzébe kerül annak bizonyítása, hogy a származási tagállam okiratai eredetiek. Elismert tény, hogy a vállalkozásoknak és a polgároknak kétségtelenül hasznára válik majd az áruk, szolgáltatások és személyek Unión és az egységes piacon belüli mozgásához elengedhetetlen bizonyos közokiratokra vonatkozó következetes, átlátható szabályok kerete.

2.8

Az EU nem követte a technológiai fejlődést, amely pedig elősegítheti a polgárokra és vállalkozásokra a szabad mozgáshoz kapcsolódó jogaik gyakorlása kapcsán háruló terhek csökkentését vagy megszüntetését. Az EGSZB úgy véli, hogy a nemzeti, regionális és helyi hatóságok más országokbeli kollégáikkal való gyors és egyszerű kommunikációját lehetővé tévő webalapú alkalmazás, az IMI megfelelő ikt-platform, amely a javaslat elfogadását követően megkönnyíti az igazgatási együttműködést. Az IMI emellett az egyes tagállamokban a leggyakrabban használt okiratok mintáinak fontos tára is lesz, amely a dokumentumokat az Unió összes hivatalos nyelvére lefordítva is tartalmazza, hogy a kellő nyelvtudással nem rendelkező hatóságokat támogassa annak elbírálásában, hogy a hozzájuk benyújtott okiratok helyesek-e vagy jól vannak-e lefordítva (16).

2.9

Az EGSZB sajnálja, hogy a polgárok és vállalkozások Unión belüli mozgáshoz való joga érvényesítésének megkönnyítését célzó javaslatban szereplő reformokat csak 20 évvel az uniós polgárság bevezetését követően és 42 évvel a hágai egyezményt követően terjesztették elő.

3.   A javaslat jogi elemei

Az EGSZB az alábbi észrevételeket teszi a javaslat főbb elemeivel kapcsolatban.

3.1   Tárgy, hatály és fogalommeghatározások

3.1.1

Az EGSZB egyetért azzal, hogy a „közokirat” fogalmának a javaslat 3. cikkének (1) bekezdésében szereplő meghatározása lefedi az uniós polgárok és vállalkozások uniós jogaival kapcsolatos fontos közokiratokat.

3.1.2

Hangsúlyozza azonban, hogy fontos, hogy a javaslatban megnevezett közokiratok az Unión belüli mozgásnak, a határon átnyúló tevékenységeknek és az egységes piac működésének javítására irányuló egyszerűsítési eljárás alá vont közokiratoknak csak az első „hullámát” jelentsék.

3.1.3

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a közokiratokat érintő további egyszerűsítési intézkedéseknek olyan fontos közokiratokra kellene irányulniuk, mint a munkavállalók (ami a határon átnyúló vállalkozás és kereskedelem fejlesztése szempontjából alapvető), illetve a fogyatékkal élő személyek Unión belüli mobilitásával kapcsolatos iratok, amennyiben ezek nem tartoznak más uniós irányelvek hatálya alá. Ilyen közokiratok például a tagállami oktatási akkreditációs tanúsítványok és a társadalombiztosítási okmányok.

3.2   Mentesítés a felülhitelesítés alól, egyéb alakiságok egyszerűsítése, tájékoztatás iránti megkeresések

3.2.1

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az apostille tanúsítvány bemutatását előíró jelenlegi követelmények nemzetközi eljárásokat tükröznek, és így nem tükrözik az EU mint egységes piac fejlődését. Mintegy 12,5 millió uniós polgár él saját országától eltérő tagállamban, és több mint 380 000 uniós mikro-, kis- és középvállalkozás (kkv) végez az Unión belüli határokon átnyúló alvállalkozói tevékenységeket. Ezek folyamatosan szükségtelen bürokráciával szembesülnek, ha másik tagállamba akarnak költözni, vagy határon átnyúló üzleti tevékenységet kívánnak folytatni. Ez a helyzet nem éppen egy határok nélküli Uniót tükröz.

3.2.2

Az EGSZB ezért egyetért az európai bizottsági javaslat azon célkitűzésével, hogy a közokiratokat mentesítsék a tagállamokban hatályos különféle jogi és adminisztratív követelmények alól. Az EGSZB ezt a közokiratok folyamatos egyszerűsítési programja első fázisának tekinti.

3.2.3

Az EGSZB egyetért azzal, hogy rendelkezések bevezetésével biztosítani kellene, hogy ésszerű kétségek felmerülése esetén sor kerüljön a szükséges szintű ellenőrzésre. Az EGSZB elismeri, hogy egyes esetekben a tagállamok közti igazgatási együttműködésre lehet szükség egy közokirat vagy hiteles másolata valódiságának biztosításához.

3.2.4

Az EGSZB határozottan támogatja azt az elvet, hogy a polgároknak és a vállalkozásoknak teljességgel biztosnak kell lenniük abban, hogy a bemutatott közokiratok mentesek mindenféle felülhitelesítési vagy egyéb alakisági követelmény alól. E bizonyosság birtokában a polgár, illetve vállalkozás proaktívan tervezheti tevékenységeit, és ezáltal biztosíthatja az Európai Bizottság hatásvizsgálatában említett materiális és immateriális nyereség és haszon felhalmozódását (17).

3.2.5

Az EGSZB megjegyzi, hogy a jelenlegi rendszerben az évi mintegy 1,4 millió Unión belüli felhasználásra kiadott apostille 99 %-a nem okoz problémákat. Ezért úgy véli, hogy az Európai Bizottság által az igazgatási együttműködéssel kapcsolatban javasolt szakpolitikai lehetőség (amely a közokiratok valódisága kapcsán ésszerű kétség felmerülése esetén az IMI-re alapul és többnyelvű formanyomtatványok támogatják) várhatóan jobb eredményeket hoz.

3.2.6

Az EGSZB azt ajánlja, hogy az „ésszerű kétség” fogalmának az európai bizottsági javaslatban szereplő meghatározását a bizonytalanság kiküszöbölése érdekében egyértelművé kellene tenni. Ennek kapcsán az EGSZB az alábbi módosításokat javasolja:

„2.

Az (1) bekezdésben említett ésszerű kétség a következőkhöz kapcsolódik:

a)

az aláírás valódisága,

b)

a dokumentumot aláíró személy eljárási minősége,

c)

a pecsét vagy bélyegzőlenyomat valódisága.”

3.2.7

Amennyiben egy tagállam az új definíció alapján értelmezett ésszerű kétség felmerülésének indokával hivatalos kéréssel kíván fordulni az okiratot kiállító tagállam illetékes hatóságaihoz, kifejezetten tájékoztatnia kell az érintett személyt a kérelem okairól.

3.2.8

Az EGSZB-nek meggyőződése, hogy amint az IMI-t minden tagállamban bevezették, és a rendszeres eredményjelentések a rendszer stabilitásáról és működőképességéről, valamint arról tanúskodnak, hogy a tagállami személyzet már rendelkezik a szükséges szaktudással, a tagállamok közötti igazgatási koordinációra vonatkozó felkérések sokkal hatékonyabbak lesznek, mint a javaslatban foglalt maximum egy hónapos időszak. Az EGSZB ezért azt ajánlja, hogy ha az eredmények ilyen jelentős javulásról árulkodnak, akkor az Európai Bizottságnak két hétre kellene csökkentenie az előírt maximális határidőt. Ez a módosítás határozottan azt jelzi a polgároknak és a vállalkozásoknak egyaránt, hogy az EU valóban igyekszik kézzelfoghatóvá tenni az uniós polgárságot, és a polgárokat állítja az uniós politikák középpontjába.

3.2.9

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy kiegyensúlyozott elszámoltathatósági rendszerre van szükség annak felmérésére, hogy a tagállamok hogyan haladnak a javaslat végrehajtásával. Az EGSZB azt ajánlja, hogy az Európai Bizottság évente értékelje a tagállamok teljesítményét a végrehajtás terén.

3.3   Igazgatási együttműködés

Az EGSZB egyetért azzal, hogy a belső piaci információs rendszert (8. cikk) kell igénybe venni, ha egy tagállam hatóságainak ésszerű kétségük van egy közokirat vagy hiteles másolatának valódiságát illetően, és ez más módon nem feloldható (7. cikk). Az EGSZB azzal is egyetért, hogy mindegyik tagállam legalább egy központi hatóságot jelöl ki, és minden központi hatóságról és elérhetőségeikről tájékoztatja az Európai Bizottságot (9. cikk), valamint hogy e központi hatóságok segítséget nyújtanak a 7. cikk szerinti, tájékoztatás iránti megkeresésekkel kapcsolatban, és az e rendelet alkalmazásának elősegítéséhez szükséges minden más intézkedést megtesznek (10. cikk).

3.4   Többnyelvű uniós formanyomtatványok

Az EGSZB egyetért azzal, hogy többnyelvű uniós formanyomtatványok kerülnek meghatározásra születés, halál, házasság, bejegyzett élettársi kapcsolat, valamint társaságok vagy egyéb vállalkozások jogállása és képviselete tekintetében, melyek a javaslat mellékletében találhatók (11. cikk), valamint hogy ezeket kérelemre állítják ki – az adott tagállamban létező megfelelő közokiratok alternatívájaként – a polgárok és társaságok vagy egyéb vállalkozások számára, és szerepel rajtuk kiállításuk dátuma, valamint a kiállító hatóság aláírása és pecsétje (12. cikk). Az EGSZB azzal is egyetért, hogy az Európai Bizottság részletes iránymutatást dolgoz ki a formanyomtatványok felhasználására vonatkozóan (13. cikk), és kidolgozza azok elektronikus változatát (14. cikk), illetve hogy a formanyomtatványok ugyanolyan formális bizonyító erővel rendelkeznek, mint a nekik megfelelő közokiratok, és a tagállamok hatóságai alakiságok nélkül elfogadják őket (15. cikk).

3.5   Más jogi aktusokhoz való viszony

Az EGSZB egyetért azzal, hogy ez a rendelet nem érint más uniós jogszabályokat vagy azok által létrehozott egyéb igazgatási együttműködési rendszerek használatát (16. cikk), és nem érinti az olyan nemzetközi egyezmények alkalmazását, amelyeknek egy vagy több tagállam a részese, viszont elsőbbséget élvez a tagállamok által megkötött egyezményekkel szemben, amennyiben ezek az egyezmények az e rendeletben szabályozott kérdésekre vonatkoznak (18. cikk). Az EGSZB szintén egyetért a 17. cikkben szereplő standard szöveg beillesztésével.

3.6   Általános és záró rendelkezések

3.6.1

Az EGSZB egyetért azzal, hogy az információk és dokumentumok tagállamok általi cseréje és továbbítása azt a célt szolgálja, hogy a hatóságok a belső piaci információs rendszeren keresztül ellenőrizhessék a közokiratok valódiságát (19. cikk). Az EGSZB azzal is egyetért, hogy a tagállamok tájékoztatják az Európai Bizottságot a központi hatóságok kijelöléséről és az ezzel kapcsolatos későbbi változásokról, az Európai Bizottság pedig nyilvánosságra hozza ezeket az információkat (20. cikk). Végül az EGSZB egyetért azzal, hogy az Európai Bizottság legalább háromévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek e rendelet alkalmazásáról (21. cikk).

3.6.2

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az „Adatvédelem” c. 19. cikknek biztosítania kell, hogy az információk és dokumentumok tagállamok általi, a javaslat alapján végzett cseréje és továbbítása tükrözze az adatvédelemmel kapcsolatos uniós elveket.

Kelt Brüsszelben, 2013. július 11-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Henri MALOSSE


(1)  COM(2013) 269 final.

(2)  uo.

(3)  SWD(2013) 144 final.

(4)  uo.

(5)  uo.

(6)  HL C 115., 2010.5.4., 1. o.

(7)  COM(2010) 171 final.

(8)  COM(2010) 747 final.

(9)  COM(2011) 206 final.

(10)  COM(2012) 573 final.

(11)  COM(2012) 740 final.

(12)  COM(2012) 784 final.

(13)  COM(2012) 238 final.

(14)  COM(2012) 795 final.

(15)  uo.

(16)  A belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 2012. október 25-i 1024/2012/EU rendelet, amelyet 2012. november 14-én tettek közzé a Hivatalos lapban, nagyfokú rugalmasságot tesz lehetővé a tekintetben, hogy az IMI-t a mellékletben még fel nem sorolt uniós jogi aktusokra is kiterjesszék (az IMI-rendelet 4. cikke), az Európai Bizottság által végzett kísérleti projektek és eredményeik értékelése alapján, ideértve az adatvédelmi kérdéseket és a hatékony fordítási funkciókat.

(17)  SWD(2013) 144 final.