13.9.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 277/23

—

üdvözli, hogy költségvetési javaslatok révén lépés történt a valóban a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozására, felismerve annak fontosságát, hogy biztosítani kell a bevándorlással, menekültüggyel és biztonsággal kapcsolatos költségvetéshez szükséges forrásokat;

—

megerősíti, hogy a javasolt változtatások jelentősek a helyi és regionális önkormányzatok szempontjából, mivel közvetlenül kihatnak feladataikra és az Európai Unióban élők mindennapi életére;

—

hangsúlyozza, hogy a fokozott globális mobilitás keltette biztonsági aggályokra fontos az alapvető jogok és szabadságok egyetemes védelmének keretében reagálni;

—

örvendetesnek tartja, hogy a hangsúly a rugalmasságra és az eredmények elérésére kerül, miközben kiemeli, hogy ehhez megfelelő tervezésre, valamint az érdekelt felek részvételére és felelősségvállalására van szükség. Ezért hangsúlyozza, hogy a tervezési szakasztól kezdve be kell vonni valamennyi helyi és regionális önkormányzatot, valamint más érdekelt feleket, például a nemzetközi szakmai szervezeteket, a civil társadalmat és magukat a kedvezményezetteket, mivel gyakran ők hajtják végre a programokat és projekteket;

—

úgy gondolja, hogy a javasolt reformok révén nagymértékben javul a finanszírozáshoz való hozzáférés. Ugyanakkor a finanszírozási lehetőségekről szóló információk terjesztésére szolgáló mechanizmusok további fejlesztésére ösztönöz. A nagyobb országokban a helyi és regionális önkormányzatok regionális és helyi konzultációkat szervezhetnek, hogy lehetővé tegyék a fontosabb városoktól távol működő szervezetek és érdekeltek részvételét.

Előadó

Samuel AZZOPARDI (MT/EPP) Victoria polgármestere (Gozo)

Referenciaszövegek

1.

üdvözli, hogy költségvetési javaslatok révén lépés történt a valóban a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozására, felismerve annak fontosságát, hogy biztosítani kell a bevándorlással, menekültüggyel és biztonsággal kapcsolatos költségvetéshez szükséges forrásokat; (1)

2.

támogatja a meglévő eszközök két alapba történő egyesítés révén történő egyszerűsítését;

3.

megerősíti, hogy a javasolt változtatások jelentősek a helyi és regionális önkormányzatok szempontjából, mivel közvetlenül kihatnak feladataikra és az Európai Unióban élők mindennapi életére;

4.

hangsúlyozza, hogy a fokozott globális mobilitás keltette biztonsági aggályokra fontos az alapvető jogok és szabadságok egyetemes védelmének keretében reagálni;

5.

kiemeli, hogy ez a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben érvényesülő olyan, koherens eszközök kidolgozásával valósítható meg, amelyek az emberi jogok, a szolidaritás és a felelősség tiszteletben tartásán alapulnak, és különös figyelmet fordítanak a nemek közötti egyenlőségre és a megkülönböztetésmentességre; (2)

6.

úgy gondolja, hogy egyensúlyt kell kialakítani a kiadások biztonsággal és a határokkal kapcsolatos részei, illetve az olyan területekkel kapcsolatos kiadások között, mint például a migránsok beilleszkedése vagy a menedékkérők fogadásának feltételei;

7.

támogatja egy olyan szükséglet alapú költségvetés létrehozását, amely elősegíti az uniós pénzügyi eszközök – különösen a strukturális alapok és a belügyekkel kapcsolatos pénzeszközök – közötti szinergiák kialakítását. Az uniós költségvetésnek elegendő forrásokat kell juttatnia a belügyek számára mind a strukturális alapok, mind a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségen belüli speciális eszközök segítségével;

8.

felhívja a figyelmet arra, hogy a 2007/125/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséből adódóan megszűnik a más uniós és közösségi eszközök egymást kiegészítő felhasználásának lehetősége, ami jelentősen korlátozza a pénzeszközök felhasználásának kívánt rugalmasságát, illetve veszélybe sodorja azoknak a belső biztonságra irányuló, határokon átnyúló regionális projekteknek az automatikus továbbfejlesztését, amelyeket eddig az ERFA keretében a 3. célhoz kapcsolódó támogatásból finanszíroztak. Ezért amellett szól, hogy őrizzék meg a közösségi eszközök egymást kiegészítő jellegét;

9.

rámutat arra, hogy a költségvetés és a pénzügyi eszközök működése terén bizonyos mértékű rugalmasságra van szükség, lehetővé téve egy valódi félidős felülvizsgálat elvégzését a meghatározott politikai prioritásoknak megfelelően, ugyanakkor hangsúlyozva, hogy az említett rugalmasságot úgy kell kialakítani, hogy összhangban legyen a méltányos forráselosztással;

10.

örvendetesnek tart egy olyan bevándorlási politikát, amely már a származási országokban kezdetét veszi, valamint az európai munkaerő-piaci elvárásokat és a demográfiai változásokat is figyelembe veszi, aminek következtében olyan rendszer jön létre, amely valamennyi fél – többek között az uniós pénzátutalásokból oly gyakran részesülő származási országok – számára előnyös; (3)

11.

kiemeli, hogy a tagállamok közötti, az Unió külső határainak igazgatása terén megvalósuló hatékonyabb koordináció eléréséhez, valamint a közös európai menekültügyi rendszer megvalósításához uniós szinten szilárd együttműködésre van szükség;

12.

hangsúlyozza, hogy a költségvetés felhasználása terén átláthatóságra van szükség, azaz olyan javaslatokra, projektekre és eredményekre, amelyek az átlagos polgárok számára is láthatóak, könnyen hozzáférhetőek és érthetőek;

13.

örvendetesnek tartja, hogy a hangsúly a rugalmasságra és az eredmények elérésére kerül, miközben kiemeli, hogy ehhez megfelelő tervezésre, valamint az érdekelt felek részvételére és felelősségvállalására van szükség. Ezért hangsúlyozza, hogy a tervezési szakasztól kezdve be kell vonni valamennyi helyi és regionális önkormányzatot, valamint más érdekelt feleket, például a nemzetközi szakmai szervezeteket, a civil társadalmat és magukat a kedvezményezetteket, mivel gyakran ők hajtják végre a programokat és projekteket;

14.

kiemeli, hogy az alapok hatékony felhasználásához független ellenőrzésre és értékelésre, a végrehajtó szervezetek részéről pedig határozott irányításra van szükség. Ez ösztönözheti az intézményi teljesítmény javítását. Részvételi alapon, az érdekelt felek bevonásával minőségi és mennyiségi mutatókat kell kiválasztani. A Régiók Bizottsága rámutat arra, hogy bizonyos minőségi mutatók eredményesek és költséghatékonyak lehetnek. Az RB ezenkívül felszólít arra, hogy az Európai Bizottság és a Parlament gyakoroljon megerősített felügyeletet az Alapok felett azért, hogy elősegítsék az ellenőrzés és az értékelés függetlenségének megteremtését;

15.

úgy gondolja, hogy a javasolt reformok révén nagymértékben javul a finanszírozáshoz való hozzáférés. Ugyanakkor a finanszírozási lehetőségekről szóló információk terjesztésére szolgáló mechanizmusok további fejlesztésére ösztönöz. A nagyobb országokban a helyi és regionális önkormányzatok regionális és helyi konzultációkat szervezhetnek, hogy lehetővé tegyék a fontosabb városoktól távol működő szervezetek és érdekeltek részvételét;

16.

rámutat arra, hogy az egyszerűsítés és a rugalmasság pozitív hozadéka mellett a javasolt reformok bizonytalanságot is előidéznek a források különböző ágazatok és tematikus ügyek közötti elosztása tekintetében. Ezért hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a pénzeszközöket a szükségletek alapján, jogokon alapuló módszert követő rangsorolással együtt végzett alapos szükségletelemzés segítségével kell elosztani. Ez a hatékony rangsorolás érdekében bevezetett mechanizmusok és biztosítékok révén valósítható meg, beleértve a helyi és regionális önkormányzatoknak és más érdekelteknek a nemzeti stratégiák kidolgozásában vállalt részvételét;

17.

kiemeli, hogy a pénzeszközöket igazságosan, az intézményi kapacitásnak és a projektjavaslatoknak megfelelően kell elosztani ahelyett, hogy a pénzeszközöket csupán néhány kedvezményezettnek juttatják;

18.

amennyiben a pénzeszközök nem elegendőek, úgy gondolja, hogy az emberek alapvető jogainak és szabadságainak védelmére szolgáló pénzeszközöket kell előnyben részesíteni, beleértve az alapvető életszínvonallal, a nemekhez fűződő kérdésekkel és a menedékjoggal kapcsolatosakat, valamint a helyi és regionális önkormányzatoknak a migrációs áramlások kezeléséhez szükséges kapacitásépítésére irányuló forrásokat;

19.

hangsúlyozza a részvételi alapú megközelítés tényleges eredmények elérésében játszott fontosságát, és támogatja azokat a javaslatokat, amelyek értelmében a tagállamok kötelesek valamennyi érintett hatósággal és érdekelttel – beleértve a civil társadalmat és a nemzetközi szervezeteket – partnerségeket kialakítani a nemzeti programok kidolgozásához, végrehajtásához és ellenőrzéséhez;

20.

arra ösztönöz ennélfogva, hogy az érdekeltek közötti partnerséget erősítsék meg és tegyék kötelezővé. Rámutat arra, hogy jelenleg az általános rendelkezések megállapításáról szóló rendelettervezetben (4) szereplő alapelv valószínűleg nem biztosítja, hogy a részvétel kellő mértékben kötelező legyen. Jóllehet a koordinációs mechanizmusok kötelezőek, más területeken nagy a választási lehetőség abban a tekintetben, hogy valóban sor kerül-e jelentős partnerség kialakítására;

21.

emlékeztet arra, hogy adott esetben nem megfelelő, hogy a pénzeszközök által támogatott valamennyi intézkedéshez egyetlen felelős hatóságot jelölnek ki annak ellenére, hogy ez egyszerűsítéssel járhat. A határozatok pártatlanságának biztosításához átláthatóságra, valamint fékekre és ellensúlyokra van szükség. Aggasztja, hogy előfordulhatnak olyan jogi kérdések, amelyek a megbízott hatóság számára nem teszik lehetővé, hogy a nemzeti felelős hatóság felügyelete mellett végezze munkáját, és ennélfogva azt javasolja, hogy a rendeletek legyenek elég rugalmasak ahhoz, hogy az Unión belül alkalmazott valamennyi nemzeti szabályt figyelembe vegyék; továbbá nem kényszeríthetik a tagállamokat alkotmányos struktúrájuk megváltoztatására, ha a célkitűzések partnerségi megközelítés keretében ugyanúgy megvalósíthatók;

22.

üdvözli a közös európai menekültügyi rendszer létrehozása érdekében tett lépéseket, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy e rendszernek a hatékonyabb rendszerekkel és struktúrákkal rendelkezők normáinak megvalósítására kell irányulnia, és a kevésbé szilárd rendszerekkel bírókhoz igazodva nem idézhet elő általános minőségcsökkenést;

23.

szeretné, ha egyértelműbb lenne, hogy az EMTH csak a számára közvetlenül juttatott pénzeszközöket fogja-e felhasználni, vagy a belügyi alapokhoz is hozzáférhet;

24.

helyesli annak elismerését, hogy a helyi és regionális önkormányzatok a befogadási és menekültügyi rendszerekben és a harmadik országbeli állampolgárok és legális migránsok beilleszkedésében egyaránt fontos szerepet játszanak;

25.

dicséri azt az elképzelést, hogy a figyelem középpontjába a leginkább kiszolgáltatottakat, többek között az emberkereskedelem áldozatait állítják;

26.

kiemeli, hogy a befogadásnak a hosszú távú, tartós intézkedésekre kell helyeznie a hangsúlyt, szem előtt tartva, hogy a befogadás kétirányú folyamat, amelynek során az intézkedések a befogadó és a migráns közösségekre irányulhatnak;

27.

javasolja, hogy a belügyi alapok támogassák az Európai Bizottság által ajánlott intézkedéseket is, elismerve az integráció 2. európai programjában foglalt, a többszintű kormányzásra vonatkozó megközelítést; (5)

28.

rámutat arra, hogy az EJEB és az emberjogi hatóságok alaposan megvizsgálták az Unió szomszédságában alkalmazott, idegenrendészeti őrizettel kapcsolatos gyakorlatokat, és hangsúlyozza, hogy az őrizetbe vételhez kapcsolódó projektek finanszírozásának biztosítania kell, hogy az őrizetbe vétel összhangban legyen az uniós joggal és az EJEB határozataival;

29.

hangsúlyozza, hogy a különböző tagállamokban nemzetközi védelemben részesülő családtagok számára lehetővé kell tenni, hogy együtt éljenek és ugyanazon tagállamban részesüljenek nemzetközi védelemben;

30.

hangsúlyozza, hogy a menekültügy és a migráció tekintetében az európai határ menti régióknak megfelelőbb támogatásban kell részesülniük, különösen rendkívüli nehézségek idején; (6)

31.

hangsúlyozza, hogy az áthelyezésre vonatkozó kritériumoknak és mechanizmusoknak megkülönböztetésmentesnek kell lenniük és a leginkább kiszolgáltatottakra kell helyezniük a hangsúlyt, ugyanakkor szem előtt tartva az uniós munkaerő-piaci szempontokat, főleg azok esetében, akik kevés munkaerő-piaci lehetőséget kínáló területen ragadtak. E kritériumok és mechanizmusok nem juttathatják előnyhöz a magasan képzetteket és azokat, akik már beilleszkedtek a befogadó társadalomba;

32.

rámutat arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatok megfelelő helyzetben vannak ahhoz, hogy részt vegyenek ilyen mechanizmusok létrehozásában; (7)

33.

véleménye szerint a terheket hordozó országok támogatásával kapcsolatban kialakult szolidaritást az emberi jogok és az uniós befogadási szabályok tiszteletben tartásától kell függővé kell tenni, ezáltal is ösztönözve a helyzet javítását;

34.

örvendetesnek tartja egy uniós letelepítési program létrehozását, és egy, az EMTH, az UNHCR és nem kormányzati szervezetek által közösen kidolgozandó egyértelmű keret létrehozására ösztönöz a világ más részein bevált gyakorlatok figyelembevételével. Az Uniónak jó példával kell elöl járnia, arra törekedve, hogy meghatározza, kik azok, akikről a nemzetközi közösség leginkább megfeledkezett, és védelmet nyújtson számukra;

35.

kiemeli, hogy a tagállamok által a letelepítéshez felajánlott helyek számának növeléséhez ösztönzőkre és az előnyökre vonatkozó információkra van szükség;

36.

hangsúlyozza, hogy egyértelmű különbséget kell tenni a harmadik országbeli letelepítés és az Unión belüli áthelyezés között, valamint a két programhoz tartozó személyek száma tekintetében;

37.

újólag megerősíti, hogy a programoknak elvileg teljesen önkéntes alapon, valamint a fejlesztési együttműködés céljaival összhangban kell működniük, aminek eredményeként megvalósulhat az érintettek hosszú távú társadalmi integrációja. (8) A visszatérésnek megvalósíthatónak kell lennie és biztosítania kell, hogy ne kerüljön sor új migrációs projekt megkezdésére. (9) Ez a szakosodott nemzetközi szervezetekkel, például az IOM-mel való partnerség révén érhető el;

38.

rámutat arra, hogy a sikeres visszatérési stratégiák méréséhez a pusztán a hazatelepülők számát jelző mennyiségi mutatók nem elegendőek. A mutatót a hazatelepülőknek az esetek számához viszonyított száma alapján és a hosszú távú minőségi tényezők figyelembevételével kell megválasztani;

39.

kiemeli az Európa belső biztonságának javítási folyamatában vállalt saját nélkülözhetetlen részvételét, valamint a helyi és regionális önkormányzatok kapacitásépítésének szükségességét;

40.

hangsúlyozza, hogy a Belső Biztonsági Alap nem feledkezhet meg arról, hogy a további kutatások érdekében beruházásokra van szükség, meg kell valósítani az innovációkat és meg kell osztani a szakértelmet például a kiberbiztonság, az igazságügyi orvostan, a létfontosságú infrastruktúra védelme és a városi biztonság terén, az Európai Bizottságnak az egyre specifikusabb és összetettebb problémák kezelésének fokozódó igényével összhangban kell mindezt támogatnia;

41.

újólag megerősíti a helyi és regionális önkormányzatok rendőrségi és biztonsági együttműködésben vállalt részvételének fontosságát, ami képzések, a bevált gyakorlatok és a megelőzésre szolgáló programok megosztása, a közös eszközök és IT-rendszerek fejlesztése, továbbá a hatékonyabb kommunikáció révén valósulhat meg;

42.

javasolja a helyi és regionális önkormányzatok meglévő hálózatainak megerősítését és valamennyi tagállamban való alkalmazását, szükség esetén újak létrehozását, hogy könnyebbé váljon a társadalmi integrációra, szakképzésre, valamint a helyi körzetekből és a környező területekről kiinduló erőszakos szélsőséges mozgalmakra vonatkozó szakmai ismeretek bevált gyakorlatának cseréje. Mindez támogathatná a nemrégiben létrehozott európai radikalizációellenes hálózat keretében végzett munkát;

43.

javasolja, hogy a Belső Biztonsági Alap keretében történő finanszírozás foglalja magában a tagállamokban tartott helyi szintű nyilvános konzultációt, és terjedjen ki azokra, aki a társadalomból kiszakítva érzik magukat. Ez segíthet a terrorizmussal, illetve a szélsőségességet tápláló motivációkkal kapcsolatos helyi tapasztalatok és koncepciók sokrétű megismerésében;

44.

kiemeli a banki és üzleti gyakorlatok fokozott ellenőrzésének fontosságát, hogy felismerjék és azonosítsák a terrorizmus és a szervezett bűnözés pénzmosásból, illetve a bűncselekmények jogszerű vállalkozásokkal való összekapcsolásából keletkező bevételeit;

45.

emlékeztet továbbá a bűncselekményekhez kapcsolódó eszközök elkobzásának fontosságára, ami a bűncselekmények minden formája elleni küzdelem kétségtelenül jelentős módja, és ezért örvendetesnek tartja, hogy az Európai Bizottság az elkobzásra vonatkozó uniós jogi keret megerősítése céljából jogszabályjavaslatot (10) terjesztett elő;

46.

rámutat arra, hogy jóllehet a köz- és magánszféra közötti partnerségnek lehetnek kedvező hatásai, a biztonság privatizációját el kell kerülni;

47.

kiemeli, hogy a határellenőrzés számára megfelelő finanszírozást kell biztosítani. (11) Ugyanakkor úgy véli, hogy az illegális migráció kezelésére való tekintettel bizonytalan, hogy a határellenőrzéssel kapcsolatos nagymértékű befektetés tényleg a legeredményesebb és leghatékonyabb módszer-e a tartós és érdemi változás előidézéséhez;

48.

kiemeli, hogy az alapvető jogok, többek között a nők és férfiak közötti különbségek tiszteletben tartásának biztosítása érdekében a határon történő intézkedések független ellenőrzését egy olyan szervezetnek kell ellátnia, mint például az UNHCR;

49.

hangsúlyozza, hogy az emberi élet minden más kérdésnél előrébbvaló, és az emberek megmentésének ösztönzése céljából a tagállamok közötti fokozottabb együttműködésre és a megmentettek iránti felelősség megosztására szólít fel. Úgy véli, hogy az automatikus felelősségmegosztással még több emberi életet lehetne megmenteni a tengereken;

50.

örvendetesnek tartja a vészhelyzetekre való reagálás gyorsaságának fokozására irányuló változtatásokat;

51.

sürgeti, hogy az Európai Bizottság mihamarabb kötelezze el magát olyan, határokon átnyúló műveletek tervezése és kidolgozása mellett, amelyek a határ menti régiók aktív szerepvállalását feltételezik. Ez lehetővé tenné a régiók számára, hogy összegyűjtsék a polgári védelemmel kapcsolatos tapasztalataikat, és szilárd műveleti alapot biztosítana egy európai készenléti erő létrehozásához;

52.

felszólítja az Európai Bizottságot arra, hogy a felügyelet színvonalának fenntartása és a határokon átnyúló koordináció elősegítése érdekében a sürgős helyzetekben vállalja magára a fokozott közvetlen irányítás szerepét;

53.

arra ösztönzi a tagállamokat, hogy hozzanak létre gyors vészhelyzet-reagálási multidiszciplináris csoportokat, főleg ha a vészhelyzet magában foglalja például a menedékjoggal és emberi jogokkal kapcsolatos szakértelmet szükségessé tevő vegyes összetételű migránscsoportok áramlását;

54.

rámutat arra, hogy bizonyos vészhelyzetek tartósak lehetnek, és hogy a pénzeszközöket a vészhelyzet fennállásáig rendelkezésre kell bocsátani;

55.

örvendetesnek tartja egy koherensebb megközelítés alkalmazását a migrációkezelés belső és külső vonatkozásai, valamint a belső biztonság tekintetében, miközben rámutat arra, hogy a harmadik országokkal való együttműködésre és párbeszédre az illegális bevándorlás kezeléséhez és a legális migráció előtérbe helyezéséhez is szükség van;

56.

rámutat arra, hogy az alapvető kapcsolódási pontokat az említett országokkal való uniós együttműködéshez a harmadik országokhoz legközelebb álló és velük legszorosabb kapcsolatban lévő helyi és regionális önkormányzatok biztosíthatják, jelentősen hozzájárulva a származási és tranzitvárosok és régiók kapcsolatainak fejlesztéséhez és életszínvonalának javításához. (12) A bővítésben érintett és a szomszédos országok helyi és regionális önkormányzataival való együttműködés (pl. munkacsoportok és konzultatív vegyes bizottságok, CORLEAP, ARLEM) révén a Régiók Bizottsága megfelelő helyzetben van ahhoz, hogy támogassa az alapok célkitűzéseit az Unió határain túl;

57.

nem lát egyértelmű választóvonalat a fejlesztési és nem fejlesztési tevékenységek között a harmadik országok tekintetében, és a harmadik országokkal való szolidaritás és felelősségmegosztás szellemében megvalósuló összhangra és koordinációra hív fel a segélyekkel és fejlesztésfinanszírozással kapcsolatos projektek, illetve a belügyi projektek között;

58.

biztosítékokat kér annak megakadályozására, hogy a tagállamok saját nemzeti érdekeik érvényesítésére törekedjenek a belügyi alapok külső vonatkozásán keresztül, valamint olyan mechanizmusokat, amelyek átláthatóságot biztosítanak a tagállamok és a harmadik országok közötti kétoldalú együttműködés terén.