18.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 391/110

—

üdvözli a közösen előterjesztett „Globális Európa” című csomagot, mivel az hozzájárulhat ahhoz, hogy a holisztikus megközelítés és a koherens fejlesztési politika az eddiginél nagyobb mértékben érvényesüljön. Egyetért azzal, hogy növelni kell a finanszírozást a „külső cselekvések” területén, ahol az EU fellépése egyértelmű többletértéket hoz;

—

megállapítja, hogy a helyi és regionális önkormányzatok – különösen azok, amelyek korlátozott adminisztrációs forrásaik ellenére részt kívánnak venni a fejlesztési együttműködésben – üdvözölnek egy, az uniós támogatásokra vonatkozó aktualizált keretet, és örömmel veszik az eszközök tervezésére és felhasználására vonatkozó szabályozás egyszerűsítését;

—

ezzel a véleménnyel a helyi és regionális önkormányzatoknak mint az uniós fejlesztési együttműködés résztvevőinek szerepét szeretné kiemelni, de arra is fel szeretné hívni a figyelmet, hogy milyen szerepet játszanak ezek a résztvevők a decentralizáció és a demokratizálás elősegítését célzó állami intézkedésekben, és mekkora a jelentőségük a szubnacionális szint szereplői közötti közvetlen, nemzetközi, határokon átnyúló együttműködésben;

—

úgy véli, hogy az Európai Bizottság „Globális Európa” című finanszírozási javaslatának megfelelő lépéseket kell magában foglalnia a helyi és regionális önkormányzatok részvételének és együttműködésének megerősítésére, például a társfinanszírozási követelmény korlátozása, sőt akár megszüntetése révén. A decentralizáció olyan célszerű tendencia, amelyben a helyi és regionális önkormányzatok szerepe világszerte erősödik;

—

rámutat, hogy a felelősség helyi szereplők általi vállalása és a helyi demokrácia támogatása feltételezi a politikai rendszerbe és annak képviselőibe vetett bizalmat. Egy decentralizált struktúra révén legitimebb és hatékonyabb intézmények jönnek létre, és ez a struktúra egyben a kormányzat egyes szintjei és a polgárok közti szorosabb kapcsolat megteremtésének legfontosabb eszköze. A szubszidiaritás elvének tiszteletben tartásával zajló, nyitott döntési folyamatok hozzájárulnak ahhoz, hogy a polgárok sajátjuknak érezzék a demokratikus alapelveket, ami előfeltétele egy pluralisztikus és toleráns társadalom kialakulásának.

Előadó

Lotta HÅKANSSON HARJU (SE/PES)

Referenciaszövegek

Közös közlemény az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak: Globális Európa: az EU külső tevékenységei finanszírozásának megújítása –

COM(2011) 865 final

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az Unió külső fellépési eszközeinek végrehajtására vonatkozó közös szabályok és eljárások megállapításáról –

COM(2011) 842 final

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak: A többéves pénzügyi keret előkészítése az EU afrikai, karibi és csendes-óceáni országokkal és a tengerentúli országokkal és területekkel folytatott együttműködésének finanszírozására vonatkozóan a 2014–2020 közötti időszakban (11. Európai Fejlesztési Alap) –

COM(2011) 837 final

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA II) létrehozásáról –

COM(2011) 838 final

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz létrehozásáról –

COM(2011) 839 final

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a fejlesztési együttműködés finanszírozási eszközének létrehozásáról –

COM(2011) 840 final

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a harmadik országokkal folytatott együttműködésre irányuló Partnerségi Eszköz létrehozásáról –

COM(2011) 843 final

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a demokrácia és az emberi jogok világszintű előmozdítása finanszírozási eszközének létrehozásáról –

COM(2011) 844 final

1.

üdvözli a fejlesztéspolitikai finanszírozási eszközök új generációját, amelyek a „Változtatási program” (1) átfogó stratégiájával összhangban és a javasolt többéves pénzügyi terv keretében meg kívánják könnyíteni a politikai párbeszédet és az intézkedések végrehajtását. Üdvözli a forrásoknak az Európai Bizottság által javasolt bővítését – ezek immár 70 milliárd eurót tesznek ki, ami az EU összes forrásának csaknem 7 %-át jelenti;

2.

üdvözli a közösen előterjesztett „Globális Európa” (2) című csomagot, mivel az hozzájárulhat ahhoz, hogy a holisztikus megközelítés és a koherens fejlesztési politika az eddiginél nagyobb mértékben érvényesüljön. A Régiók Bizottsága egyetért azzal, hogy növelni kell a finanszírozást a „külső cselekvések” területén, ahol az EU fellépése egészében véve egyértelmű többletértéket hoz. Sajnálja ezért, hogy a többéves uniós pénzügyi terv az Európai Fejlesztési Alapra (EFA) nem terjed ki. Az Európai Fejlesztési Alap bő 34 milliárd eurót mozgat, ezek az eszközök azonban nem képezik e költségvetés részét. Az EFA-nak az átláthatóság, a hatékonyság és az eredményekről történő beszámolás tekintetében ugyanolyan követelményeknek kellene megfelelnie, mint az „Európa a nagyvilágban” csomag egyéb finanszírozási eszközeinek;

3.

megállapítja, hogy a helyi és regionális önkormányzatok – különösen azok, amelyek korlátozott adminisztrációs forrásaik ellenére részt kívánnak venni a fejlesztési együttműködésben – üdvözölnek egy, az uniós támogatásokra vonatkozó aktualizált keretet, és örömmel veszik az eszközök tervezésére és felhasználására vonatkozó szabályozás egyszerűsítését. A jelenlegi programtervezési időszakban nyomatékos követelésként merült fel az eszközök egyszerűsítése és világosabbá tétele, és az RB örül, hogy figyelembe vették az európai bizottsági konzultáció eredményét;

4.

megállapítja, hogy a szabályozási keret egyszerűsítése, a részvételi költségek csökkentése, valamint a közbeszerzési és támogatás-odaítélési eljárások felgyorsítása már régóta várt fejlesztések. A nagyobb hatékonyság előfeltételeinek megteremtéséhez – ha a keretfeltételek ezt megkövetelik – esetleg hozzájárulhatna a nagyobb rugalmasság és a gyorsabb kiigazítás, illetve átdolgozás is;

5.

ezzel a véleménnyel a helyi és regionális önkormányzatoknak mint az uniós fejlesztési együttműködés résztvevőinek szerepét szeretné kiemelni, de arra is fel szeretné hívni a figyelmet, hogy milyen szerepet játszanak ezek a résztvevők a decentralizáció és a demokratizálás elősegítését célzó állami intézkedésekben, és mekkora a jelentőségük a szubnacionális szint szereplői közötti közvetlen, nemzetközi, határokon átnyúló együttműködésben. Rámutat ezért arra, hogy figyelembe kell venni a legkülső régiók sajátos esetét, amelyeket az EU-t a világgal összekapcsoló aktív határvidékekké és platformokká tesz geostratégiai helyzetük, és amelyek elősegíthetik az európai fejlesztéspolitika nagyobb hatékonyságát, amint azt a CdR 408/2010. és CDR 364/2011. sz. vélemények kifejtik;

6.

megállapítja, hogy az urbanizáció komoly kihívás elé állította a helyi és regionális önkormányzatokat: javítaniuk kell saját kapacitásaikat és hatékonyságukat, valamint erős és átlátható irányítási rendszereket kell megvalósítaniuk ahhoz, hogy meg tudjanak felelni a lakosság igényeinek. Ehhez más települések ismereteire és tapasztalataira van szükségük. A települési, illetve regionális partnerség különböző formáiban gyakran igen sokféle szereplő részt vesz. Kimutatták, hogy az együttműködés – különösen a közszektoron belüli és a köz-magán partnerségek közötti intenzívebb formában – csekély költséggel jár, de konkrét és fenntartható eredményeket hoz, többek között azért, mert az együttműködés célja a meglévő struktúráknak és azok törvényes feladatainak és felelősségeinek erősítése, valamint a helyi vagy regionális önkormányzatoknál dolgozó jelenlegi személyzet kapacitásainak erősítése. Az Európai Bizottság „Globális Európa” című finanszírozási javaslatának ezért megfelelő lépéseket kell magában foglalnia a helyi és regionális önkormányzatok részvételének és együttműködésének megerősítésére, például a társfinanszírozási követelmény korlátozása, sőt akár megszüntetése révén. A decentralizáció olyan célszerű tendencia, amelyben a helyi és regionális önkormányzatok szerepe világszerte erősödik;

7.

megjegyzi, hogy a fejlesztési együttműködés számára nyújtott támogatás révén, amelyet „a civil társadalomnak és a helyi önkormányzatoknak” juttatnak, ezeket a szereplőket – indokolt módon – konkrétan elismerik. A Régiók Bizottsága kifejezetten amellett foglal állást, hogy a helyi és regionális igazgatási szintek, illetve a közszolgáltatások tematikus vagy földrajzi szempontból más irányú eszközökből is vehessenek igénybe támogatást. A helyi és regionális önkormányzatok támogatása és a társadalom fejlesztésében való részvételük több területre kiterjedő feladat, amelyet nem kellene csupán az eszközök egy kis részére korlátozni;

8.

véleménye szerint – akár a „Migráció és menekültügy” tematikus program keretében is – fokozottabban ösztönözni kellene a helyi és regionális önkormányzatokat arra, hogy jobban működjenek közre, és vegyék igénybe a pénzügyi eszközöket. A migránsokat vagy menedékkérőket befogadó települések, illetve származási településeik közötti határokon átnyúló nemzetközi együttműködést javítani kell, és lényegesen ki kell bővíteni. A helyi szint fontos szerepet játszik a befogadási és visszatérési programok kialakításában és végrehajtásában;

9.

üdvözli, hogy kifejezetten elismerték a decentralizált nemzetközi fejlesztési együttműködést, és az egyre láthatóbb lesz – nem csupán az európai bizottsági közleményekben, hanem az utóbbi években más nemzetközi kontextusokban is (3). Nem lehet eléggé hangsúlyozni a helyi és regionális önkormányzatok szerepét az egészséges társadalmi fejlődés támogatásában, illetve az önkormányzatok jelentőségét a polgárok és a különböző igazgatási szintek közötti kapcsolatok megteremtésében;

10.

véleménye szerint a költségvetési vagy ágazati vonatkozású támogatás keretében kikötéseket kell rögzíteni a partnerországok számára annak érdekében, hogy a fejlesztési eszközök kellő volumenben valóban az illetékes igazgatási szinthez jussanak, és így a települések polgárai számára rendelkezésre álljanak a szükséges és igen keresett szolgáltatások. Nem fordulhat elő, hogy az eszközöket és a szakképzett személyzetet kizárólag a központi igazgatás szintje vegye igénybe, hanem el kell osztani őket a megfelelő szubnacionális önkormányzatok között;

11.

hangsúlyozza, hogy a polgárok számára az önkormányzatok és régiók jelentik a kommunikációs csatornát, és vezető szerepet töltenek be. A helyi és regionális önkormányzatok ezáltal lehetővé teszik a polgárok erőteljes és a mindennapi élethez konkrétan kapcsolódó részvételét. A települések és a régiók emellett számos különféle szolgáltatást nyújtanak. Gyakori, hogy a települések és a régiók összehangolják az együttműködést és támogatják a kooperációt a társadalom különböző kulcsfontosságú szereplői, például a nonprofit szervezetek, a magángazdaság, a vallási közösségek és a felsőoktatási körök között;

12.

rámutat, hogy az ENSZ globális fejlesztési céljai, az úgynevezett millenniumi célok nem csupán a tagállamok és az ENSZ számára, hanem természetesen a települések és a régiók számára is nagy jelentőségűek. A helyi és regionális önkormányzatok aktívan hozzájárulnak a társadalom fenntartható fejlődéséhez, az intézkedések helyi és regionális szintű végrehajtása pedig a millenniumi célok elérésének előfeltétele. A szubnacionális szereplők helyi – és nemzetközi – fejlődésben betöltött szerepét jobban előtérbe kell állítani. Hollandiában és Svédországban például jelenleg folynak olyan projektek, amelyek világossá teszik, hogy miben járulnak hozzá a települések a társadalom egészséges és fenntartható fejlődéséhez és az ENSZ fejlesztési céljaihoz való megfelelő kapcsolódáshoz, és ennek során milyen felelősséget vállalnak magukra;

13.

támogatja az Európai Parlamentnek az Unió fejlesztési politikájának jövőjéről szóló jelentésében megfogalmazott kérését, hogy a millenniumi fejlesztési célok megfelelő folytatásának előkészítése végett a 2015. évet nyilvánítsák a „Fejlesztés európai évévé”;

14.

üdvözli az Európai Bizottság közös, hét évre szóló programjavaslatát, és úgy véli, hogy ezzel jobb előfeltételek teremtődnek az átfogó társadalmi reformokhoz. Az RB ugyancsak üdvözli az egyértelműbb eredménycentrikusságot és az eszközöknél javasolt szigorúbb feltételeket. Az Európai Bizottságnak és a tagállamok képviselőinek ügyelniük kellene arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatok hozzájárulhassanak egy proaktív párbeszédhez, fontos impulzusokat adva ezzel az egyes eszközök programtervezéséhez;

15.

hangsúlyozza, hogy a decentralizációs reformok és a demokrácia kiépítése összetett, átfogó és jelentős változást hozó folyamatok, amelyek kitartást, előreláthatóságot és hosszú távú perspektívát igényelnek a pénz biztosítói és az együttműködő partnerek részéről;

16.

rámutat, hogy a felelősség helyi szereplők általi vállalása és a helyi demokrácia támogatása feltételezi a politikai rendszerbe és annak képviselőibe vetett bizalmat. Egy decentralizált struktúra révén legitimebb és hatékonyabb intézmények jönnek létre, és ez a struktúra egyben a kormányzat egyes szintjei és a polgárok közti szorosabb kapcsolat megteremtésének legfontosabb eszköze. A szubszidiaritás elvének tiszteletben tartásával zajló, nyitott döntési folyamatok hozzájárulnak ahhoz, hogy a polgárok sajátjuknak érezzék a demokratikus alapelveket, ami előfeltétele egy pluralisztikus és toleráns társadalom kialakulásának;

17.

megállapítja, hogy az uniós és a partnerországokbeli helyi és regionális önkormányzatok fontos szerepet játszhatnak – és kell is játszaniuk – a saját szintjük politikájának és stratégiáinak kialakításában, és ehhez hasonlóan lehetőséget lehet és kell adni számukra arra, hogy az országos és a nemzetközi szint eseményeihez is hozzájáruljanak. A helyi és regionális önkormányzatok szolgáltatásnyújtóként is illetékesek abban, hogy a meghatározott prioritásokat például az egészségügy, az oktatás és a kultúra terén hozott intézkedésekkel irányítsák, koordinálják és végrehajtsák;

18.

megállapítja, hogy a településeket és régiókat képviselő nemzeti szövetségek olyan szervezetek, amelyek szellemi tartalékaik révén az átfogó társadalmi reformok, különösen a decentralizáció és a demokrácia kiépítése során döntő és támogató szerepet játszhatnak. A települési és regionális szövetségek vagy hasonló szervek támogathatják az ilyen szervezetek tagjait azáltal, hogy módszereket és eszközöket fejlesztenek ki, fellépnek tagjaik nevében, képviselik a közös érdekeket, és a saját területükön összehangolják a különböző finanszírozók támogatási intézkedéseit. Fel kell használnunk e szövetségek tapasztalatait annak érdekében, hogy megerősíthessük a helyi és regionális demokráciát a fejlesztési együttműködés keretében. Ezért az RB arra kéri az EU-t, a tagállamokat és a szubnacionális kormányzati szinteket, hogy támogassák a helyi és regionális önkormányzatok országos szervezeteinek szerepét a partnerországokban;

19.

rámutat, hogy a helyi és regionális önkormányzatok a legtöbb területen rendelkeznek olyan szaktudással, amely fontos a gazdasági, társadalmi és ökológiai szempontból fenntartható fejlődéshez. Említésre méltó tapasztalatuk van mind a gyakorlati munka, mind pedig a politikai irányítás oldaláról, például a közegészségügy, az oktatás, a hulladék- és a vízgazdálkodás, a helyi vállalkozások, a kkv-k letelepedésének előfeltételei, a közlekedés és az infrastruktúra, a környezeti és természeti erőforrások – és ehhez kapcsolódóan a mezőgazdaság – terén, de olyan területeken is, amelyek átfogó felelősséggel járnak, továbbá a valódi demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartásának szavatolásában. Ezt a szakértelmet közvetlenül a helyi és regionális hatóságokon keresztül, továbbá a nemzeti, európai vagy világszintű szervezeteiken, illetve az RB-n keresztül lehet elérni és mozgósítani;

20.

megjegyzi, hogy 2008-ban az Európai Bizottság a helyi önkormányzatok mint globális, európai és nemzeti szintű fejlesztési szereplők holisztikus megközelítésmódjának kialakítását kérte, és ehhez három eszközt javasolt az RB égisze alatt, mivel az RB közvetíti uniós szinten a helyi önkormányzatok hangját; emlékeztet rá, hogy a tevékenységek és a bevált gyakorlatok feltérképezésére szolgáló Decentralizált együttműködés atlasza, a képességeket és kapacitásokat az igényekkel párosító internetes információcsere-platform, valamint a politikai párbeszéd helyszínéül szolgáló decentralizált együttműködés kongresszusa már működik az Európai Bizottság, valamint a legfontosabb uniós és partnerországokbeli helyi és regionális önkormányzati hálózatok – mint az Európai Települések és Régiók Tanácsa (CEMR) keretei közt működő PLATFORMA munkacsoport – közreműködésével. Arra kéri a helyi és regionális önkormányzatokat és az Unióban, valamint a partnerországokban működő képviseleti szervezeteiket, hogy használják ki ezeket az eszközöket a nagyobb koherencia és a támogatások hatékonyságának növelése érdekében;

21.

megállapítja, hogy a fejlesztési együttműködésről szóló strukturált párbeszéd nyomán, amelyet az uniós intézmények 2010. március és 2011. május között folytattak a civil társadalom, valamint a helyi és regionális önkormányzatok képviselőivel, az Európai Bizottság a fejlesztési kérdések kapcsán egy magas szintű állandó fórum létrehozását javasolja. Ezt a kezdeményezést az RB kifejezetten üdvözli, és arra számít, hogy folytatódik intézményi szerepe, mivel úgy véli, hogy egy hivatalos fórum hozzájárul majd ahhoz, hogy a párbeszéd intézményessé és tartalmilag igényesebbé váljon, illetve ahhoz, hogy egy rendszeres aktualizálásokat, szakértői állásfoglalásokat és tapasztalatcseréket magában foglaló, szisztematikus vitát lehessen folytatni a fejlesztési kérdésekről. Az RB emellett üdvözli a nem kormányzati szervezetekről, valamint a helyi önkormányzatoknak a fejlesztési együttműködésben betöltött szerepéről szóló közlemények bejelentését. Ezek formális alapot nyújtanak az Európai Bizottsággal folytatott együttműködés folytatásához és továbbfejlesztéséhez, amelynek jelentősége a decentralizált együttműködés évente kétszer megrendezett kongresszusán, valamint a strukturált párbeszéd során is megmutatkozott;

22.

megjegyzi, hogy demokrácia és az emberi jogok tematikus eszköze a jelenlegi programtervezési időszakhoz képest csaknem 35 %-kal több forráshoz jut, de így is csak az EU fejlesztési segélyeinek csekély részét (mintegy 2 %-át) teszi ki. Az RB sajnálja, hogy ez a horizontális eszköz nem kap még több forrást, hiszen minden földrajzi területen, különböző fejlettségi fázisok mellett is igénybe vehető, és elsősorban olyan elemi kérdésekre összpontosít, mint az alapvető emberi jogok tiszteletben tartása vagy a demokratikus reformok konszolidációja;

23.

hangsúlyozza, hogy a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartása az EU és a nemzetközi közösség univerzális értékei közé tartozik. Ezek az értékek erényt és erőt jelentenek, és védelmükről számos társadalomban a helyi és regionális önkormányzatok, egy működő igazságügyi apparátus, a civil társadalom, a sajtó és más szereplők gondoskodnak;

24.

véleménye szerint az emberi jogokat támogatni kell, és azoknak a társadalom minden szintjén jobban érvényre kell jutniuk. Az RB ezért indokoltnak tartja, hogy ennek az eszköznek a keretében a helyi és regionális önkormányzatok az intézményépítés kapcsán jobban előtérbe kerüljenek;

25.

úgy véli, hogy a polgárokhoz legközelebbi igazgatási szint arra is képes, hogy az országos szintű döntéseket helyben úgy hajtsa végre, hogy azok igazodjanak a helyi adottságokhoz vagy előfeltételekhez, illetve ez utóbbiakat figyelembe vegyék, elkerülve ezzel a helyi lakosok jogaira – például a nyelv vagy az etnikai identitás terén – gyakorolt esetleges negatív hatásokat. A helyi és regionális önkormányzatok ahhoz is a legjobb helyzetben vannak, hogy tudatosságnövelő intézkedéseket szervezzenek és koordináljanak helyi csoportok számára, amelyek például a fiatalokat vagy a nőket célozzák, tájékoztatva őket az emberi jogokról, illetve arról, hogy azoknak miként lehet érvényt szerezni;

26.

az általa képviselt helyi és regionális önkormányzatokkal együtt természetesen aktívan hozzá kíván járulni ahhoz, hogy megvalósuljon az Európai Bizottságnak az a szándéka, hogy a civil társadalommal, illetve a helyi és regionális önkormányzatokkal folytatott párbeszédet és együttműködést tovább bővítse az Európai Bizottsággal és a legfőbb uniós és partnerországokbeli helyi és regionális önkormányzatokat képviselő hálózatokkal közösen kifejlesztett eszközökkel, valamint az új, állandó magas szintű fejlesztési fórum révén;

27.

üdvözli, hogy a helyi és regionális önkormányzatok továbbra is részesülhetnek fejlesztési együttműködési finanszírozásban, hangsúlyozza azonban, hogy mind a politikai intézkedések, mind pedig az eszközök és a tényleges finanszírozás tekintetében célszerű volna egyértelműen különbséget tenni a civil társadalom, illetve a helyi és regionális önkormányzatok között;

28.

határozottan kiáll amellett, hogy a civil társadalmat és a helyi önkormányzatokat célzó fejlesztési együttműködési finanszírozási eszköz (angol megnevezéssel: NSA-LA, azaz non-state actors and local authorities) keretében több forrást bocsássanak a helyi és regionális önkormányzatok rendelkezésére. A jelenlegi programtervezési időszakban a forrásokat egyenlőtlenül osztották el a civil szervezetek, illetve a helyi és regionális önkormányzatok között. Ha a helyi és regionális önkormányzatok számára (a jelenlegi 15 %-kal szemben) legalább a források 25 %-át biztosítják, akkor tanácsadó szerepük és szaktudásuk jobban érvényre juthat majd;

29.

véleménye szerint a helyi és regionális önkormányzatok szavatolhatják a hosszú távú demokratikus fejlődést. Kellő forrásokat kell a kezükbe adni, hogy egy szinten legyenek a pénzügyileg erős nemzeti vagy nemzetközi nonprofit szervezetekkel. A partnerországok helyi és regionális önkormányzatai nélkülözhetetlenek, ha különböző szereplők kezdeményezéseit és intézkedéseit kell koordinálni és biztosítani ahhoz, hogy megfeleljenek a helyi és regionális szinten kidolgozott és politikailag is rögzített fejlesztési politikának, legalábbis ha ezek a kezdeményezések és intézkedések a közszolgáltatások nyújtására irányulnak;

30.

rámutat, hogy a helyi és regionális önkormányzatok a fejlesztési munka terén felbecsülhetetlen értékű szakismerettel és tapasztalattal rendelkeznek a helyi és regionális vezetés és igazgatás, a politikai párbeszéd rendszereinek és platformjainak kiépítése, az elmélyült és kiszélesített pártpolitikai munka, valamint a polgári részvétel és a civil párbeszéd erősítését lehetővé tévő feltételek biztosítása vonatkozásában – egyszóval: a szilárd és tartós demokrácia felépítése terén;

31.

megállapítja, hogy az Európai Unióban számos helyi és regionális önkormányzat van, amely sokéves demokratikus hagyományokkal rendelkezik, de a demokrácia több tagállamban még új és törékeny. Az Európai Unió helyi és regionális önkormányzatainak különböző tapasztalatait és látásmódjait ezért be kellene építeni az EU és a partnerországok közös fejlesztési együttműködésébe, és fel kellene használni a partnerországok közintézményeinek reformjához, illetve kiépítéséhez. Ennek során kiemelt figyelmet kellene fordítani a helyi önkormányzatokra, mint a polgárokhoz legközelebb álló kormányzási szintre, valamint támogatni és erősíteni kellene a civil társadalmat, amely minden demokráciának alapja;

32.

hangsúlyozza, hogy a partnerországokban működő, közvetlenül választott helyi és regionális politikusok, valamint tisztviselők erősítése központi jelentőségű a decentralizációt célzó reformok sikeres véghezviteléhez és a felelősségteljes kormányzás eléréséhez – a megfelelő kormányzást egyrészt eszköznek, másrészt az EU fejlesztési téren történő fellépése céljának kell tekinteni;

33.

véleménye szerint a jobban kiépített helyi szintű demokrácia és a jobb helyi szolgáltatások előfeltétele, hogy szükségesnek lássák és valóban akarják is a rendszereket érintő változtatásokat valamennyi szinten egyidejűleg meglépni. A politikai elkötelezettséghez, a szabad erőforrásokhoz, a hatáskörmegosztáshoz és a decentralizációhoz nemzeti, regionális és helyi szintű konszenzusra van szükség. Egy olyan jogi és pénzügyi nemzeti rendszer, amely lehetővé teszi a helyi és regionális szintű elszámolási kötelezettséget, megteremti az előfeltételeket a javításokhoz és a helyi szereplőknek a helyi környezet alakításához szükséges felelősségvállalásához;

34.

üdvözli a javasolt Európai Szomszédsági Támogatási Eszközt, és úgy véli, hogy a javaslat lényegében jól szolgálja a jelenlegi eszköz szükségessé vált reformját. Az eszköz hatásának és hatékonyságának további növelése érdekében szeretne ugyanakkor néhány változtatást javasolni;

35.

azt javasolja, hogy az EU által szorgalmazott mélyreható és tartós demokrácia megvalósítása érdekében fűzzenek a dokumentumhoz néhány olyan, konkrét szövegrészt, amely a decentralizáció és a helyi demokrácia, valamint a helyi és regionális közszolgáltatások nyújtását szolgáló kapacitásfejlesztés jelentőségének kiemelését szolgálja;

36.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy ennek az eszköznek az esetében bocsásson rendelkezésre forrásokat a demokrácia helyi és regionális szintű támogatását és a decentralizációt szolgáló programok számára. Egyértelművé kellene tenni, hogy a kifizetések lehetséges kedvezményezettjei és az együttműködésben részt vevő partnerek mindenképpen helyi és regionális önkormányzatok legyenek;

37.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy tegye világossá, hogy a határokon átnyúló együttműködés, a több ország közötti együttműködést is beleértve, nem korlátozódik az egymással közvetlenül szomszédos országokra, hanem földrajzi helyzetétől függetlenül az EU valamennyi tagállamára, régiójára és településére kiterjed. Fontos, hogy a tapasztalat, a tudás és a bevált eljárások például a földrajzi távolságtól függetlenül, a határokon átnyúlóan átadásra kerüljenek, illetve a legkülső régiók vonatkozásában el kell törölni az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszközre való jogosultság 150 km-es távolságra vonatkozó kritériumát;

38.

megjegyzi, hogy a szomszédságpolitikai projektek végrehajtásánál a társfinanszírozásra vonatkozó követelmények számos esetben akadályt jelenthetnek a helyi és regionális önkormányzatok részvétele előtt. A társfinanszírozás bizonyos országokban ellentmond a nemzeti jognak, amely nem teszi lehetővé a szubnacionális önkormányzatoknak a fejlesztési együttműködésben való részvételét;

39.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a rendeletben még inkább koncentráljon az intézményes partneri együttműködésre és a TAIEX-re (4), és behatóan vizsgálja meg, hogy miként lehetne ezeket tovább népszerűsíteni. Tény, hogy a helyi és regionális önkormányzatokért felelős minisztériumok közül nem soknál van meg az érdeklődés és a kapacitás ahhoz, hogy ilyen jellegű együttműködésre vagy a TAIEX-re tegyenek javaslatot;

40.

véleménye szerint az a tiszteletben tartott és egyre többre értékelt szerep, amelyet a helyi és regionális önkormányzatoknak, a civil társadalomnak és azok kölcsönös együttműködésének az egypártrendszerekből és diktatúrákból a demokrácia felé vezető átalakulási folyamatban tulajdonítanak, fontos és olyan többletértéket jelent, amelynek az EU szomszédságpolitikájában és a pénzügyi eszközök kezelésében egyre nagyobb jelentőséget kell kapnia;

41.

megállapítja, hogy tevékenysége keretében intenzív és konkrét véleménycsere és együttműködés zajlik például a keleti partnerséggel (CORLEAP) és a földközi-tengeri térséggel (ARLEM). Ennek során többek közt – az Unió határain túl is – felhívja a figyelmet a „Globális Európa” és a „Változtatási program” nevű európai uniós stratégiák célkitűzéseire;

42.

vélemények, workshopok, munkacsoportok és a helyi közigazgatást támogató eszköz (Local Administration Facility – LAF) stb. keretében már síkra szállt az előcsatlakozási támogatási eszköz kiterjedtebb alkalmazásáért. Az RB maradéktalanul üdvözli azt a kezdeményezést, hogy az eszközt eredménycentrikusabb, rugalmas és testreszabott támogatássá fejlesszék;

43.

megállapítja, hogy az EU egy többszintű, partnerségre alapozott megközelítéssel kívánja biztosítani egy hatékony és hatásosabb előcsatlakozási támogatás rendelkezésre bocsátását. Az RB ezt a törekvést konkrétan, például parlamenti konferenciákkal vagy a decentralizált fejlesztési együttműködés atlaszának elkészítésével is támogatja. Az RB az Európai Bizottsággal együtt felelős a települési közigazgatási programért, amelynek keretében a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országok politikusai és tisztviselői számára szerveznek szakmai utakat;

44.

azt szeretné, ha az Európai Bizottság több tapasztalatcserét tenne lehetővé és támogatna a helyi és regionális önkormányzatok között, nem hagyva, hogy ez a tapasztalatcsere elsősorban a tagállamok és a bővítésben érintett államok központi, állami szintjén történjen;

45.

megfigyelte, hogy a bővítésben érintett, illetve a szomszédos országok helyi és regionális önkormányzataival folytatott sokéves együttműködés egyre professzionálisabbá vált, és szeretne rámutatni, hogy milyen fontos, hogy a finanszírozási eszközök továbbra is támogassák ezt a fejlődést és lehetővé tegyék a munka intenzívebbé tételét;

46.

azt kéri, hogy mindenekelőtt a bővítésben érintett és a szomszédos országok esetében megfelelő eszközök és mutatók alkalmazása révén ügyeljenek arra, hogy szorosabb legyen a kapcsolat a támogatási eszközök odaítélése és a felhasználásukkal elért tényleges eredmények között, különös tekintettel a decentralizációra, a többszintű kormányzásra és ezzel a helyi és regionális önkormányzatok megfelelő döntési szinteken való részvételére;

47.

kéri az Európai Bizottságot annak biztosítására, hogy specifikus forrásokat bocsássanak rendelkezésre a bővítés által érintett országok helyi és regionális önkormányzatainak kapacitásépítésére és -bővítésére, és szélesítsék a szaktudást és -ismereteket. Ahelyett, hogy a településeket és régiókat passzív kedvezményezetteknek tekintenénk és eszerint kezelnénk, a proaktív résztvevő szerepét kell szánnunk nekik, mivel jól ismerik a szükségleteket és a feltételeket, és tudják, mely célok realisztikusak;

48.

véleménye szerint azáltal, hogy aktívabban megpróbálnak megfelelni a kapacitásépítési szükségletnek, amelyet például az IPA végrehajtásában való fokozottabb együttműködés von maga után, a helyi és regionális önkormányzatok lehetőséget kapnak arra, hogy gyakorlati munka révén még a tényleges uniós tagságot megelőzően tapasztalatokat gyűjtsenek. A forrásokat például arra lehet felhasználni, hogy ezeket a szereplőket projektek kidolgozására ösztönözzük és ennek során támogassuk. Az IPA-források decentralizált kezelése kapcsán több országban is pozitív tapasztalatok születtek;

49.

rámutat, hogy az IPA-eszközökből történő kifizetéseknél az egyik probléma például a korrupció, és e tekintetben minden – helyi, regionális és nemzeti – szintnek támogatást kell kapnia. Az „ellenőrző szervek”, például civil szervezetek, de emellett a helyi és regionális önkormányzatok folyamatos és szigorú ellenőrzése és támogatása a szükséges betekintés és az elszámoltatás lehetőségének szempontjából alapvetően fontos;

50.

véleménye szerint az IPA-eszközöknek a folyamatban lévő helyi és regionális szintű fejlesztési munkába történő jobb integrálása révén szilárd alapot biztosíthatunk a többszintű kormányzás számára, és fokozhatjuk a decentralizációt. A helyi és regionális önkormányzatoknak a programok és projektek kialakításába, a döntéshozatali eljárásokba, illetve a felügyeletbe és az irányításba történő bevonása megteremti az alapokat – külső támogatás nélkül is – a folyamatos fejlesztési munkához;

51.

rámutat, hogy számos nyugat-balkáni országban mélyreható társadalmi reformok zajlanak, amelyek a helyi és regionális politikai szint nagyobb mértékű közreműködésével megszilárdíthatók és felgyorsíthatók lennének. Helyi és regionális szinten sok esetben hiányoznak a megfelelő adminisztratív, pénzügyi és személyi erőforrások az IPA kezeléséhez. A források és kapacitások a központi szinten maradnak, amiáltal a már amúgy is eléggé központosított rendszer tovább erősödik, és a kisebbségek, illetve helyi és regionális politikai szereplők nagyobb mértékű bevonása késedelmet szenved;

52.

megfigyelései szerint a decentralizációt célzó reformok gyakran akadnak el a helyi és regionális szint kapacitáshiánya miatt, ha csak a hatáskörök decentralizációja történik meg, és ezt nem kíséri a pénzügyi erőforrások decentralizálása. Az EU az IPA irányítása révén felgyorsíthatja a szükséges párhuzamos folyamatokat, hogy a hatáskörök és az erőforrások igazodjanak egymáshoz;

53.

megjegyzi, hogy a Partnerségi Eszköz olyan országokra terjed ki, mint például Kína, Brazília, Dél-Afrika és Oroszország. Mindenekelőtt az a célja, hogy fejlessze és támogassa a kereskedelmet és a kapcsolatokat ezen országok és az EU között. Ennek során az éghajlat, a környezet és a kereskedelmi kapcsolatok kérdései állnak a középpontban;

54.

felhívja a figyelmet arra, hogy a szegénységi gócpontok az egy főre eső bruttó nemzeti jövedelemre összpontosító nemzeti statisztikákban nem tűnnek elő. Az expanzív országokban lévő hátrányos helyzetű régiók a partnerségi eszköz keretén belül nyújtott támogatáson túl más támogatást nem kérelmezhetnek. Az RB ezért azt javasolja, hogy vegyék figyelembe a regionális különbségeket, így például földrajzi szempontból a jövedelemeloszlás és a szegénység szintjét. Az Európai Bizottságnak párbeszédet kell folytatnia az érintett országokkal egy mindenre kiterjedő, általános fejlesztés jelentőségéről, és így a regionális kohéziót elősegítő teljesítményeket kell követelnie ahhoz, hogy az adott ország az EU pénzügyi támogatását igénybe vehesse;

55.

emlékeztet arra, hogy az eszközt társadalombiztosítási rendszerek kiépítésére, a jóléti szektor általános reformjára és arra is fel kell használni, hogy forrásokat bocsássunk rendelkezésre a helyi és regionális szintű állami intézmények erősítése és annak biztosítása érdekében, hogy az eszköz az említett országokban elősegítse a partnerséget és a demokratikus fejlődést.