[pic] | EURÓPAI BIZOTTSÁG |

Brüsszel, 2010.5.27.

COM(2010)256 végleges

2010/0137 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló 539/2001/EK rendelet módosításáról

INDOKOLÁS

1. A javaslat háttere

A legutóbb az 1244/2009/EK rendelettel[1] módosított 539/2001/EK rendelet[2] jelenlegi módosításáról szóló e javaslatban a Bizottság a rendelet mellékleteinek módosítását célozza meg, figyelembe véve az Albániával, valamint Bosznia és Hercegovinával az utóbbi hét hónapban a vízumliberalizációról folytatott tárgyalások terén történt előrelépést, és e két országot a rendelet I. mellékletében szereplő listáról (azon harmadik országok listája, amelyek állampolgárainak a külső határok átlépésekor vízummal kell rendelkezniük) a II. mellékletben szereplő listára (azon harmadik országokét, amelyek állampolgárai mentesek e kötelezettség alól) kívánja áthelyezni. Ez az áthelyezés összhangban van azon politikai kötelezettséggel, amelyet az Európai Unió a theszaloníki cselekvési program keretében vállalt a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumkötelezettség valamennyi nyugat-balkáni állampolgár tekintetében történő liberalizációjára vonatkozóan.

Általános háttér és a javaslat indokolása

Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 62. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontjával összhangban a Tanács elfogadta az 539/2001/EK tanácsi rendeletet, amely tartalmazza a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolását (az ún. negatív lista), valamint az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolását (az ún. pozitív lista). Az EK-Szerződés 61. cikke szerint e listák meghatározása azokhoz a kísérő intézkedésekhez tartozik, amelyek közvetlenül összefüggnek a személyek szabad mozgásával a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben.

Azoknak a harmadik országoknak a meghatározása, amelyeknek állampolgárait vízumkötelezettség terheli, és azon harmadik országoké, amelyek mentesek e kötelezettség alól, számos kritérium – különösen az illegális bevándorlás, a közérdek és a közbiztonság, továbbá az Európai Uniónak harmadik országokkal fenntartott külkapcsolatai – megfontolt, esetenkénti mérlegelése alapján történik, figyelembe véve a regionális összefüggéseket és a viszonosságot is. Tekintettel a közrend és az illegális bevándorlás szempontjaira, különös figyelmet kell fordítani az érintett harmadik országok által kibocsátott útiokmányok biztonságára.

Mivel az 539/2001/EK rendeletben foglalt kritériumok egyes harmadik országok vonatkozásában idővel változhatnak, a negatív és a pozitív lista összetételét adott esetben felül kell vizsgálni.

A vízumliberalizációs párbeszéd eredményére figyelemmel az 539/2001/EK rendelet legutóbb Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak, Montenegrónak és Szerbiának a pozitív listára történő áthelyezésével módosult.

A rendelet jelen felülvizsgálata azt kívánja biztosítani, hogy a harmadik országok listája megfeleljen a rendelet (5) preambulumbekezdésében meghatározott feltételeknek, azon előrelépés fényében, amelyet Albánia, valamint Bosznia és Hercegovina ért el a velük folytatott vízumliberalizációs párbeszéd keretében.

2. A javaslat elemei

A 2003. júniusi thesszaloníki csúcstalálkozó óta az Európai Unió többször megerősítette a nyugat-balkáni országokra vonatkozó vízumliberalizációra irányuló politikai kötelezettségvállalását, hangsúlyozva, hogy e célkitűzés összekapcsolódik az érintett országok által az olyan területekre irányuló jelentős reformok végrehajtásában tett előrelépéssel, mint a jogállamiság erősítése, a szervezett bűnözés, a korrupció és az illegális bevándorlás elleni küzdelem, valamint adminisztratív kapacitásuk megerősítése a határellenőrzés és az úti okmányok biztonsága terén. A vízummentes utazás felé vezető út első konkrét lépéseként az Európai Unió 2007-ben (visszafogadási megállapodásokkal párhuzamosan) vízumkönnyítési megállapodásokat[3] kötött Albániával, Bosznia és Hercegovinával, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal, Montenegróval és Szerbiával, valamint vízumliberalizációról szóló strukturált párbeszédeket kezdett a vízumliberalizáció felé való fokozatos haladás érdekében a térség öt országa által teljesítendő világos kritériumokat meghatározó részletes menetrendek alapján.

E vízummentességről szóló eredményorientált párbeszédet Albániával 2008 márciusában, Bosznia és Hercegovinával pedig 2008 májusában kezdték meg hivatalosan, a párbeszédekre az egyes országok egyedi helyzetéhez igazodó menetrendek alapján került sor, amelyeket a Bizottság a tagállamokkal egyetértésben és az érintett országgal folytatott konzultáció alapján állapított meg. A menetrendek különösen négy kérdéscsoporttal foglalkoztak: az úti okmányok biztonságával, az illegális bevándorlással, a közrenddel és a közbiztonsággal, valamint a személyek mozgásához kapcsolódó egyes külkapcsolati kérdésekkel.

A 2009. július 15-i javaslatában[4] a Bizottság részletesen bemutatta a vízumliberalizációs folyamat módszereit, amelyeket a nyugat-balkáni országok esetében követett, valamint javasolta, hogy Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságot, Montenegrót és Szerbiát helyezzék át a negatív listáról a pozitív listára. A Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően a Tanács 2009. november 30-án úgy határozott, hogy Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró és Szerbia állampolgárai esetében 2009. december 19-től megszünteti a vízumkötelezettséget.

Albánia és Bosznia és Hercegovina esetében úgy ítélték, hogy a jelentős elért haladás ellenére még számos kritérium lezáratlan maradt. A 2009 novemberében elfogadott együttes nyilatkozatban az Európai Parlament és a Tanács hangsúlyozta, hogy politikailag támogatják az e két ország állampolgáraira vonatkozó vízumkényszer gyors megszüntetését, és szorgalmazták, hogy Albánia, valamint Bosznia és Hercegovina hatóságai növeljék erőfeszítéseiket a Bizottság által meghatározott menetrendekben szereplő kritériumok teljesítése érdekében.

Ezen felül az Európai Parlament és a Tanács felkérte a Bizottságot, hogy amint úgy értékeli, hogy mindkét ország megfelel a menetrendek kritériumainak, nyújtson be jogalkotási javaslatot az 539/2001/EK rendelet módosítására, valamint kötelezettséget vállalt arra, hogy a bizottsági javaslatot haladéktalanul megvizsgálja.

Ezzel összefüggésben a Bizottság 2009 novembere óta továbbra is szorosan figyelemmel kísérte az Albánia, valamint Bosznia és Hercegovina esetében zajló vízumliberalizációs folyamatot. E két ország által készített részletes felkészültségi jelentések és a 2009 decembere és 2010 februárja között (a tagállami szakértők tevékeny részvételével) lezajlott hat szakértői kiküldetés eredménye alapján a Bizottság 2010 áprilisában – az érintett országoknak való megküldés előtt – benyújtotta az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak azon előrelépés értékelését, amelyet e két ország a vízumliberalizációra vonatkozó menetrendben szereplő fennmaradó kritériumok teljesítése terén tett.

Ezen értékelések benyújtásakor a Bizottság bejelentette azon szándékát, hogy valamennyi nyugat-balkáni ország esetében a vízumkényszer feloldása után megfelelően nyomon követi azon intézkedések hatékony és fenntartható végrehajtását, amelyeket ezen országok a vízumliberalizációs folyamat keretében tettek.

Az Albániára, valamint Bosznia és Hercegovinára vonatkozó értékelő jelentéseket Albánia, valamint Bosznia és Hercegovina hatóságaihoz 2010. május 6-án nyújtották be.

Ezen értékelő jelentésekben különösen arra a következtetésre jutottak, hogy Albánia, valamint Bosznia és Hercegovina jelentős haladást ért el, és már csak igen kevés kritérium marad nyitva.

Ez a javaslat a fent említett folyamat eredményét tükrözi: figyelembe véve azt is, hogy e két országgal kötött vízumkönnyítési és visszafogadási megállapodásokat megfelelően végrehajtják, a Bizottság javasolja, hogy Albániát, valamint Bosznia és Hercegovinát, amelyek nagyon közel állnak hozzá, hogy az összes kritériumot teljesítsék, helyezzék át a negatív listáról a pozitív listára, abból kiindulva, hogy a javaslatnak az Európai Parlament és a Tanács általi elfogadásának időpontjáig valóban teljesítik az összes kritériumot.

Figyelembe véve, hogy biometrikus útlevelek bevezetése a nyugat-balkáni országokban alapvető fontosságú volt a regionális vízumliberalizációs folyamat sikeres befejezése szempontjából, és ahogyan az 1244/2009/EK rendelet is, a jelen javaslat – biztonsági okokból és az illegális bevándorlás megelőzése érdekében – korlátozza a vízummentességet Albánia, valamint Bosznia és Hercegovina azon állampolgáraira, akik az ezen országok által kibocsátott új biometrikus útlevéllel rendelkeznek.

3. Következő lépések

Miközben az Európai Parlament és a Tanács vizsgálja javaslatát, a Bizottság tovább folytatja a nyitott kritériumok végrehajtásának értékelését Albánia, valamint Bosznia és Hercegovina esetében, és értékeléséről kellő időben tájékoztatja majd az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

Albánia esetében a fennmaradó nyitott kritériumok az alábbiakhoz kapcsolódnak:

- az albániai hazatérők visszailleszkedését támogató stratégia és politika kialakítása;

- a bűnüldözési kapacitások erősítése és a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem jogi kereteinek hatékony végrehajtása, többek között a megfelelő pénzügyi, emberi és technikai források biztosításán keresztül.

- a jogi keretek hatékony végrehajtása a szervezett bűnözésből származó vagyoni eszközök elkobzása terén.

Bosznia és Hercegovina esetében a fennmaradó nyitott kritériumok az alábbiakhoz kapcsolódnak:

- a bűnüldözési kapacitások erősítése és a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem jogi kereteinek hatékony végrehajtása, többek között a megfelelő pénzügyi, emberi és technikai források biztosításán keresztül.

- a rendőrség és a bűnüldöző szervek közötti elektronikus adatcsere létrehozásáról szóló cselekvési terv fokozatos megvalósítása 2010 márciusától;

- a közigazgatási egységi szintű és Brcko körzetbeli büntető törvények harmonizációja az állami büntető törvényekkel.

E két ország európai elkötelezettségére, valamint arra a tényre figyelemmel, hogy ezek az országok már valamennyi uniós polgár számára vízummentességet biztosítottak, nem indokolt az e két országnak biztosítandó vízummentesség végrehajtását a Közösséggel létrejövő vízummentességi megállapodások megkötésétől függővé tenni, az 1244/2009/EK rendelethez hasonlóan.

4. A konzultációba bevont főbb szervezetek/szakértők

A tagállamokkal konzultáltak.

5. Hatásvizsgálat

Nem szükséges.

6. Jogalap

Az EUMSz. fényében e javaslat az EUMSz. 77. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelően a közös vízumpolitika továbbfejlesztését jelenti.

7. Az arányosság és a szubszidiaritás elve

Az 539/2001/EK rendelet felsorolja azokat a harmadik országokat, amelynek állampolgárai a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá esnek (negatív lista), illetve amelyek állampolgárai mentesek e kötelezettség alól (pozitív lista).

Az e listák módosításáról, valamint az egyes országoknak a negatív listáról a pozitív listára vagy fordítva történő áthelyezéséről hozott döntés az Európai Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik az EUMSz. 77. cikke (2) bekezdésének a) pontjának megfelelően.

8. A jogi aktus típusának megválasztása

Az 539/2001/EK rendeletet rendelettel kell módosítani.

9. Költségvetési vonzatok

A javasolt módosításnak nincsenek az Európai Unió költségvetést érintő vonzatai.

2010/0137 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló 539/2001/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 77. cikke (2) bekezdésének a) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a javaslat nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

10. A harmadik országokról készített, az 539/2001/EK rendelet[5] I. és II. mellékletében szereplő felsorolás összetételének összhangban kell lennie és maradnia az (5) preambulumbekezdésében felsorolt kritériumokkal. Azon harmadik országot, amely esetében e kritériumok terén megváltozott a helyzet, át kell sorolni az egyik mellékletből a másikba.

11. Összhangban azon politikai kötelezettséggel, amelyet az Európai Unió theszaloníki cselekvési program keretében vállalt a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumkötelezettség valamennyi nyugat-balkáni állampolgár tekintetében történő liberalizációjára vonatkozóan, valamint figyelemmel az Albániával, valamint Bosznia és Hercegovinával folytatott vízumliberalizációs párbeszédben 2009 decembere óta elért haladásra, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy e két ország teljesítette a menetrendjében szereplő kritériumok nagy többségét.

12. Ezért Albániát, valamint Bosznia és Hercegovinát [e két országnak e rendelet hatályba lépéséig teljesítenie kell az összes kritériumot] indokolt áthelyezni az 539/2001/EK rendelet II. mellékletébe. Indokolt, hogy a vízummentesség csak e két ország által kiadott biometrikus útlevéllel rendelkező személyekre vonatkozzon.

13. Izland és Norvégia tekintetében ez a rendelet az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás értelmében a schengeni vívmányok[6] azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyek a megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról szóló, 1999. május 17-i 1999/437/EK tanácsi határozat[7] 1. cikke B. pontjában említett területhez tartoznak.

14. Svájc tekintetében a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között megkötött, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás értelmében a schengeni vívmányok[8] azon rendelkezéseit fejleszti tovább, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat 1. cikkének B. és C. pontjában említett területhez tartoznak, összefüggésben a 2008/146/EK tanácsi határozat[9] 3. cikkével.

15. Liechtenstein tekintetében e rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség között a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról aláírt jegyzőkönyv értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat 1. cikkének B. és C. pontjában említett terület alá tartoznak, összefüggésben a 2008/261/EK tanácsi határozat[10] 3. cikkével.

16. Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek végrehajtásában az Egyesült Királyság a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozatnak[11] megfelelően nem vesz részt. ennélfogva az Egyesült Királyság nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, amely így rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

17. Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyekben Írország nem vesz részt, Írországnak a schengeni vívmányok bizonyos rendelkezéseiben való részvételi kérésére vonatkozó, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozattal[12] összhangban; Írország ezért nem vesz részt annak elfogadásában, és a rendelet vagy annak alkalmazása rá nézve nem kötelező.

18. E rendelet, a schengeni vívmányokat az Európai Unió keretébe beillesztő jegyzőkönyvnek megfelelően, a Schengeni vívmányok továbbfejlesztését jelenti; ezeket a vívmányokat az Európai Közösséget létrehozó szerződés és az Európai Unióról szóló szerződés vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően a schengeni vívmányokat alkotó valamennyi rendelkezés, illetve határozat jogalapjának megállapítása céljából a schengeni vívmányok meghatározásáról szóló, 1999. május 20-i 1999/435/EK tanácsi határozat[13] A. melléklete határozza meg.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 539/2001/EK rendelet a következőképpen módosul:

19. Az I. melléklet a következőképpen módosul:

a) az 1. részben az Albániára, valamint Bosznia és Hercegovinára vonatkozó hivatkozásokat el kell hagyni;

20. A II. melléklet 1. része az alábbi hivatkozásokkal egészül ki:

„Albánia (*)

Bosznia és Hercegovina (*)

(*) A vízummentesség csak a biometrikus útlevéllel rendelkező személyekre vonatkozik”.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban a szerződéseknek megfelelően.

Kelt Brüsszelben,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

[1] HL L 336., 2009.12.18., 1. o.

[2] HL L 81., 2001.3.21., 1. o.

[3] Lásd az Albániával (HL L 334., 2007.12.19., 85. o.), Bosznia és Hercegovinával (HL L 334., 2007.12.19., 97. o.), Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal (HL L 334., 2007.12.19., 125. o.), Montenegróval (HL L 334., 2007.12.19., 169. o.) és Szerbiával (HL L 334., 2007.12.19., 109. o.) kötött megállapodás preambulumát.

[4] COM(2009)366 végleges

[5] HL L 81., 2001.3.21., 1. o.

[6] HL L 176.,1999.7.10., 36. o.

[7] HL L 176.,1999.7.10., 31. o.

[8] HL L 53., 2008.2.27., 52. o.

[9] HL L 53., 2008.2.27., 1. o.

[10] HL L 83., 2008.3.26., 3. o.

[11] HL L 131., 2000.6.1., 43. o.

[12] HL L 64., 2002.3.7., 20. o.

[13] HL L 176.,1999.7.10., 1. o.