HATÁLYOS SZÖVEG

MÓDOSÍTÁS

(2)   A bizottság határozati javaslatot tesz, amelyben csupán a mentelmi jog felfüggesztésére vagy a mentesség és a kiváltságok fenntartására irányuló kérelem elfogadására vagy elutasítására tesz ajánlást.

(2)   A bizottság indokolt határozati javaslatot tesz, amelyben a mentelmi jog felfüggesztésére vagy a mentelmi jog és a kiváltságok fenntartására irányuló kérelem elfogadására vagy elutasítására tesz ajánlást.

A európai parlamenti képviselők statútumának végrehajtására vonatkozó szabályokat – eltérő rendelkezés hiányában – az Elnökség fogadja el .

Az európai parlamenti képviselők statútumát és annak bármilyen módosítását a Parlament fogadja el az illetékes bizottság javaslata alapján. A 138. cikk (1) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó. Az Elnökség feladata a szabályok alkalmazása és a pénzügyi keretek megállapítása az éves költségvetés alapján.

(2)   Az Elnökség a képviselőket és a Parlament belső szervezeti felépítését, a titkárságát és szerveit érintő pénzügyi, szervezeti és igazgatási határozatokat hoz.

(2)   Az Elnökség a Parlament belső szervezeti felépítését, a titkárságát és szerveit érintő pénzügyi, szervezeti és igazgatási határozatokat hoz.

(2a)     Az Elnökség a főtitkár vagy valamely képviselőcsoport javaslatára a képviselőket érintő ügyekben pénzügyi, szervezeti és igazgatási határozatokat hoz.

(11a)     Az Elnökség kijelöl két alelnököt, akiket megbíz a nemzeti parlamentekkel való kapcsolattartás megvalósításával.

Az alelnökök ezzel kapcsolatos tevékenységükről az Elnökök Értekezletének rendszeresen beszámolnak.

(A 25. cikk (3) bekezdésének második és harmadik mondata törlésre kerül.)

(2)    A független képviselők egy, szavazati joggal nem rendelkező képviselőt delegálnak az Elnökök Értekezletének üléseire

(2)    A Parlament elnöke felkér egy független képviselőt , hogy vegyen részt az Elnökök Értekezletének ülésein , szavazati jog nélkül.

37a. cikk

Jogalkotási felhatalmazás

(1)     Az olyan jogalkotási aktusokra irányuló javaslat vizsgálatakor, amelyek az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke értelmében jogalkotási felhatalmazást ad a Bizottságnak, az Európai Parlamentnek különös figyelmet kell fordítania a felhatalmazás céljaira, tartalmára, alkalmazási körére és időtartamára, valamint a felhatalmazás gyakorlásának feltételeire.

(2)     A téma szerint illetékes bizottság bármikor kikérheti az uniós jog értelmezése és alkalmazása terén illetékes bizottság véleményét.

(3)     Az uniós jog értelmezése és alkalmazása terén illetékes bizottság saját kezdeményezésére is kérdéseket vethet fel a jogalkotási felhatalmazás vonatkozásában. Ilyen esetekben megfelelően tájékoztatnia kell a téma szerint illetékes bizottságot.

Visszautalás esetén az illetékes bizottság a Parlament által meghatározott határidőn belül, amely a két hónapot nem haladhatja meg, szóban vagy írásban jelentést tesz a Parlamentnek.

Visszautalás esetén az illetékes bizottság döntést hoz a követendő eljárásról, és a Parlament által meghatározott határidőn belül, amely a két hónapot nem haladhatja meg, szóban vagy írásban jelentést tesz a Parlamentnek.

(1a)     Ha az Európai Unióról szóló szerződés 48. cikkének (3) bekezdése alapján a Parlamenttel konzultációt folytatnak a Szerződéseket érintő módosítások vizsgálatára irányuló európai tanácsi határozatra irányuló javaslatról, az ügyet az illetékes bizottság elé utalják. A bizottság jelentést készít, amely a következőket foglalja magában:

(1a)     Ha az Európai Unióról szóló szerződés 48. cikkének (6) bekezdése alapján a Parlamenttel konzultációt folytatnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik részének módosításáról szóló európai tanácsi határozatra irányuló javaslatról, a 74a. cikk (1a) bekezdése megfelelően alkalmazandó. Ilyen esetben az állásfoglalási indítvány kizárólag az Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik részében található rendelkezésekre vonatkozó módosító javaslatokat tartalmazhat.

(1)   Ha a Parlamenttel az Európai Unióról szóló szerződés 36. cikke alapján konzultálnak, az ügyet az illetékes bizottsághoz utalják, amely az eljárási szabályzat 97. cikke értelmében ajánlásokat tehet.

(1)   Ha a Parlamenttel az Európai Unióról szóló szerződés 36. cikke alapján konzultálnak, az ügyet az illetékes bizottsághoz utalják, amely az eljárási szabályzat 97. cikke értelmében ajánlásokat tehet.

(2)   Az érintett bizottságok törekednek arra, hogy a Bizottság alelnöke/az Unió közös kül- és biztonságpolitikai főképviselője , a Tanács és a Bizottság rendszeresen és időszerűen tájékoztassa őket az Unió közös kül- és biztonságpolitikájának alakulásáról és végrehajtásáról, minden alkalommal, amikor a közös kül- és biztonságpolitika keretében kiadásokkal járó határozatot fogadnak el, és a közös kül- és biztonságpolitikai intézkedések végrehajtásával kapcsolatos minden más pénzügyi megfontolásról. Kivételesen a Bizottság , a Tanács vagy a főképviselő kérésére, a bizottság az eljárás zárt ülésen történő lefolytatását rendelheti el.

(2)   Az érintett bizottságok törekednek arra, hogy a Bizottság alelnöke/az Unió közös kül- és biztonságpolitikai főképviselője rendszeresen és időszerűen tájékoztassa őket az Unió közös kül- és biztonságpolitikájának alakulásáról és végrehajtásáról, minden alkalommal, amikor a közös kül- és biztonságpolitika keretében kiadásokkal járó határozatot fogadnak el, és a közös kül- és biztonságpolitikai intézkedések végrehajtásával kapcsolatos minden más pénzügyi megfontolásról. Kivételesen, az alelnök/ főképviselő kérésére, a bizottság az eljárás zárt ülésen történő lefolytatását rendelheti el.

(3)   Az alelnök/főképviselő által készített, a közös kül- és biztonságpolitika fő szempontjairól és alapvető lehetőségeiről – beleértve a közös biztonság- és védelempolitikát, valamint az Unió költségvetését érintő pénzügyi vonatkozásokat – készült konzultációs dokumentumról évente kétszer vitát tartanak. A 110. cikkben meghatározott eljárások alkalmazandók.

(3)   Az alelnök/főképviselő által készített, a közös kül- és biztonságpolitika fő szempontjairól és alapvető lehetőségeiről – beleértve a közös biztonság- és védelempolitikát, valamint az Unió költségvetését érintő pénzügyi vonatkozásokat – készült konzultációs dokumentumról évente kétszer vitát tartanak. A 110. cikkben meghatározott eljárások alkalmazandók.

(Lásd a 121. cikk értelmezését is.)

(Lásd a 121. cikk értelmezését is.)

(4)    A Tanácsot, a Bizottságot és/vagy az alelnök/főképviselőt a kül-, biztonság-, illetve védelmi politikát érintő valamennyi plenáris vitára meghívják.

(4)   Az alelnök/főképviselőt a kül-, biztonság-, illetve védelmi politikát érintő valamennyi plenáris vitára meghívják.

(1)    Minden ülésen a Parlament által – az Elnökök Értekezletének javaslata alapján – meghatározott időpontban lehetőséget biztosítanak a Tanácshoz és a Bizottsághoz intézett kérdések feltevésére. A Bizottság elnökéhez és egyes tagjaihoz intézett kérdésekre külön időkeretet lehet biztosítani.

(1)   Minden ülésen a Parlament által – az Elnökök Értekezletének javaslata alapján – meghatározott időpontban lehetőséget biztosítanak a Tanácshoz és a Bizottsághoz intézett kérdések feltevésére.

(2)   Egy adott ülés során egy képviselő legfeljebb egy kérdést intézhet a Tanácshoz és egy kérdést a Bizottsághoz.

(2)   Egy adott ülés során egy képviselő legfeljebb egy kérdést intézhet a Tanácshoz és egy kérdést a Bizottsághoz.

(3)   A kérdéseket az elnöknél kell írásban benyújtani, aki dönt az elfogadhatóságról és a sorrendről. A kérdezőt haladéktalanul értesítik a döntésről.

(3)   A kérdéseket az elnöknél kell írásban benyújtani, aki dönt az elfogadhatóságról és a sorrendről. A kérdezőt haladéktalanul értesítik a döntésről.

(4)   A részletes eljárást az eljárási szabályzat mellékletében megállapított iránymutatások szabályozzák.

(4)   A részletes eljárást az eljárási szabályzat mellékletében megállapított iránymutatásokszabályozzák.

(5)     Az Elnökök Értekezlete által megállapított iránymutatásoknak megfelelően külön időkeretet lehet biztosítani a Bizottság elnökéhez, a Bizottság alelnökéhez/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez és az eurocsoport elnökéhez intézett kérdésekre.

(A II. melléklet 15. pontja (Forma) törlésre kerül.)

Írásbeli választ igénylő kérdések a Tanácshoz és a Bizottsághoz

Írásbeli választ igénylő kérdések

(1)   A Tanácsnak vagy a Bizottságnak bármely képviselő tehet fel írásbeli választ igénylő kérdéseket a mellékletben található iránymutatásoknak megfelelően. A kérdések tartalmáért teljes mértékben a kérdés megfogalmazója felelős.

(1)    Az Európai Tanács elnökének, a Tanácsnak , a Bizottságnak vagy a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének bármely képviselő tehet fel írásbeli választ igénylő kérdéseket a mellékletben található iránymutatásoknak megfelelően. A kérdések tartalmáért teljes mértékben a kérdés megfogalmazója felelős.

(2)   A kérdéseket írásban kell benyújtani az elnöknél, aki a kérdéseket az érintett intézményhez továbbítja. Ha a kérdés elfogadhatósága kétséges, az elnök dönt róla. Döntéséről értesíteni kell a kérdést benyújtó képviselőt.

(2)   A kérdéseket írásban kell benyújtani az Elnöknél, aki a kérdéseket a címzettekhez továbbítja. Ha a kérdés elfogadhatósága kétséges, az elnök dönt róla. Döntéséről értesíteni kell a kérdést benyújtó képviselőt.

(Az egész szöveget érintő módosítás. Az „érintett intézmények” szavak helyébe a „címzettek” szó lép az eljárási szabályzat 117. cikkének (2) és (4) bekezdésében, valamint III. mellékletének 1. és 3. pontjában.)

(1a)     A nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló jegyzőkönyv 9. cikkének megfelelően az Unión belüli hatékony és rendszeres parlamentközi együttműködés megszervezése és előmozdítása az Elnökök Értekezlete által adott megbízás alapján, a Bizottsági Elnökök Értekezletével folytatott konzultációt követően kerül megtárgyalásra.

A Parlament a 127. cikkben meghatározott eljárással összhangban hagyja jóvá az ilyen ügyekre vonatkozó megállapodásokat.

(1b)     Egy bizottság bizottsági szinten folytathat közvetlen párbeszédet a nemzeti parlamentekkel az e célra elkülönített költségvetési előirányzatok határain belül. Ez magában foglalhatja a jogalkotást megelőző és a jogalkotást követő együttműködés megfelelő formáit.

(1c)     Bármely, uniós szintű jogalkotási eljárást érintő dokumentumot, amelyet egy nemzeti parlament hivatalosan továbbít az Európai Parlament részére, a dokumentum tárgyában illetékes bizottságnak kell továbbítani.

(1)   A Parlament COSAC-ba delegált küldöttségének tagjait az elnök javaslatára az Elnökök Értekezlete nevezi ki, amely a küldöttségnek megbízást is adhat. A küldöttséget a nemzeti parlamentekkel való kapcsolattartásért felelős alelnökök egyike vezeti.

(1)   A Parlament COSAC-ba delegált küldöttségének tagjait az elnök javaslatára az Elnökök Értekezlete nevezi ki, amely a küldöttségnek megbízást is adhat. A küldöttséget az Európai Parlament nemzeti parlamentekkel való kapcsolattartásért felelős alelnökeinek egyike és az intézményi kérdésekben illetékes bizottság elnöke vezeti.

(2)   A küldöttség többi tagját a COSAC ülésén megvitatandó témák szerint választják, megfelelően figyelembe véve a Parlamenten belüli politikai erőviszonyokat . A küldöttség minden ülés után jelentést nyújt be.

(2)   A küldöttség többi tagját a COSAC ülésén megvitatandó témák szerint választják, akik lehetőség szerint az e témákért felelős bizottságok képviselői . A küldöttség minden ülés után jelentést nyújt be.

(3)     A Parlamenten belüli politikai erőviszonyokat megfelelően figyelembe kell venni.

(1)   A bizottsági tagok 186. cikk alapján történő megválasztását követő első bizottsági ülésen a bizottság elnökséget választ, amely egy elnökből és külön választási fordulók során megválasztott egy, két vagy három alelnökből áll.

(1)   A bizottsági tagok 186. cikk alapján történő megválasztását követő első bizottsági ülésen a bizottság elnökséget választ, amely egy elnökből és külön választási fordulók során megválasztott alelnökből áll. A megválasztandó alelnökök számát a Parlament határozza meg az Elnökök Értekezletének javaslata alapján.