22.9.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 229/21

1.1

A Régiók Bizottsága úgy látja, hogy az egész életen át tartó tanulásra irányuló EU-stratégiának meghatározó eleme a részvétel, a korai gyermekkortól kezdve egész életünkön át. Ez a koncepció a tanulás legkülönbözőbb típusait foglalja magában, legyen szó formális, nem formális vagy informális tanulásról A Régiók Bizottsága már több helyütt is hangsúlyozta, hogy éppen a helyi és regionális szint az, amely nagyban hozzájárul az egész életen át tartó tanulás stratégiájához. Gyakran ez az a szint, amely politikai és pénzügyi hatáskörrel bír az oktatási és képzési területre nézve a tagállamokban. Nem ritkán a fejlődés és növekedés koordinátora, illetve egyfajta szociális hatóságként lép fel, amely polgárai számára biztosítja a szociális vívmányokat és az infrastruktúrát. Továbbá munkaadó is, aki abban érdekelt és azért felelős, hogy foglalkoztatottjai szaktudását tovább fejlessze (9).

1.2

Az oktatás kérdései döntő jelentőséggel bírnak Európa versenyképességének szempontjából a jóléti állam megőrzésének előfeltételeként. Európa legértékesebb erőforrásait, a polgárokat, fel kell készíteni egy olyan fajta pályafutásra és munkára, amely gyökeresen eltér a korábbi generációkra jellemzőtől, és amely a jövőben is gyors változásoknak lesz kitéve. Mind a vállalatok, mind pedig a munkavállalók olyan változások előtt állnak, melyeknek pontos jellegét előre nehéz meghatározni.

1.3

A helyi és regionális fejlődésnek természetesen többféle előfeltétele és kiindulási pontja is lehet. Azonban semmi esetre sem szabad környezetétől elválasztva szemlélni. A régióknak és közösségeknek produktív rendszerre van szükségük, amely olyan mértékben képes megújulni, ahogy a hagyományos munkahelyek megszűnnek: ellenkező esetben fenyeget a stagnálás, a munkanélküliség okozta társadalmi kirekesztődés, a megnövekedett betegállomány és a munkaerőpiac túl gyakran bekövetkező, idő előtti elhagyásának veszélye.

1.4

A humán kompetenciák és készségek fejlesztését tehát úgy kell alakítani, hogy megfeleljenek a tudásalapú társadalom követelményeinek. A megalapozott nyelvtudás és általában véve a kommunikációs készségek csakúgy, mint a csapatmunkára való alkalmasság, egyre fontosabbá válnak. A jelenlegi fejlődés mellett, amelyet mind gyorsabbá váló kereskedelmi áramlatok, globalizált piacok és szegmentáció jellemez, erősebben jelentkezik az együttműködés igénye. Ez vonatkozik a különböző helyi és regionális szintű vállalkozások és szervezetek, csakúgy, mint a régiók egymás közötti viszonyára. Európa különböző részei között, valamint Európa és a világ többi része között is egyre erősödő, kölcsönös függőségi viszony alakul ki.

1.5

A „pályafutás – társadalom – magasabb fokú képzettség” hármasa fontos alapját képezi az innovációnak és a növekedésnek, mind a helyi, mind pedig a regionális szinten. Ezenkívül a társadalmi kohézió és a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében olyan befogadó infrastruktúrára és megkülönböztetésmentes légkörre van szükség, amely tevékeny állampolgárságra, illetve közös felelősségvállalásra ösztönöz.

1.6

Az RB már korábban is hangsúlyozta tevékeny szerepvállalásának fontosságát az egész életen át tartó tanulás helyi és regionális szinten történő támogatását illetően (10). E szerepvállalás fontossága érvényes a képzési célok és a kulcskompetenciák kérdésének tekintetében is. Az RB rendkívül fontosnak tartja, hogy az Európai Bizottság által előterjesztett javaslatok a helyi és regionális szinten kibontakoztassák hatásukat.

1.7

Az RB szívesen végigkíséri és támogatja a további fejlődést, és e kérdések tekintetében (például kísérleti projektek, illetve vizsgálatok esetében) a jövőre nézve együttműködést szorgalmaz az Európai Bizottsággal.

1.8

A Régiók Bizottsága (az R3L-kezdeményezéssel összhangban) hangsúlyozza az egész életen át tartó tanulást elősegítő regionális hálózatok fejlesztésének jelentőségét annak érdekében, hogy megerősödjön a kapcsolatrendszer az alap- és felsőfokú oktatás, a szakképzés, illetve a kulturális intézmények és szervezetek között, mivel ez alapvető eleme a foglalkoztathatóság javításának és az aktív társadalmi szerepvállalásnak.

2.1

Az előző bekezdésben felvázolt gondolatok tükrében a mai társadalomban, illetve szakmai életben rendkívül fontos az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák előtérbe helyezése, és ez igaz a jövőre nézve is. Egy ilyesfajta előtérbe helyezés támogatja a helyi és regionális, illetve a nemzeti szinten zajló fejlődést az Európai Unió egészében. A Régiók Bizottsága üdvözli az Európai Bizottságnak a tagállamokhoz intézett, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákra vonatkozó ajánlásokra tett javaslatát.

2.2

Az RB különösen örvendetesnek találja, hogy az Európai Bizottság javaslata utal a regionális és helyi szint szerepére és jelentőségére, ami a korábbi bizottsági javaslatokhoz képest, melyek szinte kizárólag csak az európai és a nemzeti szintet tartották szem előtt, lényeges javulást jelent.

2.3

A Régiók Bizottsága az egész életen át tartó tanulás integrált programjában a képzési terület ösztönzésének fontos eszközét látja, amely az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák erősítésére szolgál. Az Unió régiói és városai közötti hatékony tudás- és szaktudástranszfer, amely a polgárok nagyobb mobilitása révén érhető el, hozzájárulhat a versenyképesség és a foglalkoztatás ösztönzéséhez.

2.4

Az Európai Bizottság ajánlásainak egyik sarkalatos pontja a kulcskompetenciák egész életen át – a felnőttkorban is – tartó frissítésére irányuló törekvés. Itt különleges figyelmet érdemelnek a nemzeti, regionális vagy helyi összefüggésben prioritásként meghatározott célcsoportok. Ebben az összefüggésben fontos szerep juthat a helyi és regionális szintű, alacsony szakképzettségű csoportokra irányuló motivációnövelő intézkedéseknek és információs munkának. Ezek lényege, hogy a polgárok tudására, tapasztalataira, és érdeklődési körére építenek, és nem gyenge pontjaikból vagy hiányosságaikból indulnak ki.

2.5

A nemzeti, regionális és helyi szinten végrehajtott konkrét és azonnali intézkedésektől függ, hogy az Európai Bizottság ajánlásainak milyen hatása lesz a gazdasági, társadalmi, kulturális és egyéb folyamatokban végbemenő változásokra. A Régiók Bizottsága ezért fontosnak tartja, hogy a formális, nem formális és informális oktatási rendszerek átalakítását valósítsák meg a gyakorlatban. Fontos, hogy e programok valamennyi szintet érintsék, és céljuk az adott oktatási rendszerek összehangolása legyen az uniós munkaerőpiac igényeivel és az egész életen át tartó tanulás stratégiájának követelményeivel.

2.6

Fontos jelenség, hogy a képzésben való részvételt, illetve a képzési eredményeket specifikusan a nemek tekintetében különbségek jellemzik. Ezt nemzeti, regionális és helyi szinten nyomon kell követni és meg kell szüntetni. A lányokat és asszonyokat arra kell biztatni, hogy képzettséget szerezzenek a műszaki, illetve természettudományos szakterületen. Más területeken pedig a férfiak szorulnak támogatásra. Számos régióban és településen éppen a férfiak azok, akik abbahagyják képzésüket és kevesebb motivációt, illetve hajlandóságot mutatnak a folyamatos képzési intézkedések tekintetében.

2.7

Az Régiók Bizottsága véleménye szerint az Európai Bizottság tagállamokhoz címzett javaslatai fontos katalizátor-szerepet tölthetnek be abban, hogy ösztönözzék Európa oktatási rendszereinek gyorsabbá és céltudatosabbá válását a versenyképesség, a szociális vívmányok és a részvétel terén kitűzött célok elérése érdekében. A Régiók Bizottsága támogatja ezt és ehhez az alábbiakban a következő észrevételeket szeretné hozzáfűzni:

2.8.1

A Régiók Bizottsága hangsúlyozza a gyermekek már korai gyermekkorukban elkezdődő, hatékony és céltudatos ösztönzésének különleges jelentőségét. Ennek azonban nem szabad a kudarctól való félelem kialakulásához vezetnie a gyermekek körében. Az iskolának ezenfelül meg kell teremtenie a folyamatos, az egész életen át tartó tanulás alapját a formális, nem formális és informális tanulás révén. Fontos annak tudatosítása, hogy a gyermekek vagy fiatalok más-más módon tanulnak; nem egyformán gyorsan érnek és eltérő időre van szükségük céljaik eléréséhez. Ez az egyik nagy kihívása az oktatási rendszerek alakításának és a tanárképzésnek.

2.8.2

Fontos, hogy a például fogyatékosságuk miatt különleges gondoskodást igénylő gyermekeknek és fiataloknak kiemelt figyelmet szenteljünk, hogy a többi gyermekkel együtt ők is szerves részeivé válhassanak a társadalomnak.

2.9.1

Az RB üdvözli, hogy az európai bizottsági szöveg külön utalást tesz a hátrányos helyzetű tanulókra, egyetértve azzal a véleménnyel, hogy az oktatásban tapasztalt hátrányok gyakran személyes, társadalmi, kulturális és gazdasági tényezők együtteséből jönnek létre és csak a társadalom egyéb területeivel való együttműködésben küzdhetők le. Az RB számára kulcsfontosságú a foglalkoztatáshoz, képzéshez és egyéb továbbképzési lehetőségekhez való hozzáférést megnehezítő akadályok megszüntetése.

2.9.2

Az RB rendkívül sürgősnek tartja, hogy – hátterétől függetlenül – minden tanuló hozzájusson a szükséges feltételekhez, következésképpen elérje a képzési célokat és ne hagyja abba idő előtt tanulmányait. Ezt kell megcéloznia az egyedi kezdeményezéseknek és ösztönző intézkedéseknek, melyek az egyes tanulók adottságaiból és szükségleteiből indulnak ki.

2.9.3

Az EU nem fogja elérni a maga elé kitűzött ambiciózus célokat, ha vannak még olyanok, akiket nemük, fogyatékosságuk, kulturális vagy etnikai hovatartozásuk, életkoruk vagy más okok alapján kirekesztenek a munkahelyekről, vagy további előmenetelükből. A megkülönböztetésmentesség és esélyegyenlőség stratégiájának ösztönzésében, valamint a mindenki számára egyenlő esélyek és jogok biztosításában a helyi és regionális önkormányzatokra nagyon fontos szerep hárul.

2.9.4

Az RB kívánatosnak tartja az európai régiók és települések határokon átnyúló, hálózatok kiépítésén alapuló együttműködését, melynek célja az R3L-kezdeményezéseknek megfelelő tapasztalatcsere, illetve ismeretbővítés. Ehhez azonban az ide vonatkozó kérdések napirendre tűzésére, a módszerek folyamatos fejlesztésére, a tudás átadására és társadalmi elfogadottságra van szükség.

2.10.1

A Régiók Bizottsága fontosnak tartja e javaslatot, azonban emlékeztet arra, hogy az igények régióról régióra és országról országra különbözőek, ezért különböző megközelítésmódokra van szükség, ha el akarjuk érni a polgárokat. Ezért utalni kell arra, hogy a prioritásként meghatározott csoportokat gyakran éppen a helyi és regionális szinten kell keresni. Például a felnőttképzésben tapasztalatokat szerzett szervezetekkel és a szociális partnerekkel fejleszteni lehetne az együttműködést;

2.10.2

úgy véli, hogy a prioritást élvező célcsoportok között különös figyelmet kell fordítani a helyi és regionális önkormányzatok által foglalkoztatottakra – tekintettel arra, hogy közszolgálati tevékenységet látnak el –, annak érdekében, hogy egész szakmai pályafutásuk során fejleszthessék és frissíthessék kulcskompetenciáikat.

2.11.1

A Régiók Bizottsága már korábban (11) is utalt arra, hogy az egész életen át tartó tanulás támogatása érdekében milyen fontos a helyi és regionális szintű erőforrások mozgósítása, hangsúlyozva, hogy vitákat kell kezdeményezni a helyi és regionális szinten. Véleményében figyelmeztetett arra is, hogy a földrajzi hozzáférhetőséget más intézkedésekkel összhangban kell szemlélni az egyén hozzáférésének javítása érdekében. Ez vonatkozik mind a formára, mind pedig a földrajzi helyzetre. Ez például úgy valósulhatna meg, ha napközben, esténként és hétvégeken is szerveznének programokat. Szóba jöhetne ebből a célból a nyári időszak vagy a hagyományos munkaszüneti időszakok is. További lehetőségeket jelentenének a sűrűbben kezdődő tanfolyamok, a levelező oktatás vagy az irányított, rugalmas tanulás. Ajánlatos volna az is, hogy a résztvevők számára megteremtsék azokat az anyagi feltételeket, amelyek lehetővé teszik, hogy tovább képezzék magukat. Figyelmet érdemel az iskolán kívüli tanulás is, amely különböző formákat öltve a formális iskolai struktúrák keretein kívül zajlik.

2.11.2

Az „infrastruktúrák” azonban ne jelentsék általános, szabványosított tanulási központok létrehozását. Ehelyett a helyi adottságokból és igényekből kiindulva, amennyire lehetséges, a már meglévő infrastruktúrákra kellene támaszkodni.

2.12.1

Ezt a pontot a Régiók Bizottsága a siker mérvadó tényezőjének tekinti a helyi és regionális szint fejlődését illetően, hiszen a „szemellenzős” látásmód elkerülése érdekében éppen ezen a szinten döntő fontosságú a különböző helyi és regionális vonatkozású politikai területek egybefogása: ilyenek például a gazdaságpolitika, az oktatáspolitika, a munkaerő-piaci politika, az integrációs és a szociálpolitika. Ezért fontos, hogy a felelősségek és hatáskörök szorosan összekapcsolódjanak. A Régiók Bizottsága szükségesnek tartja, hogy ezen a téren pénzügyi eszközöket vessenek be, melyek rugalmasabb felhasználásának biztosítania kellene az egész életen át tartó tanulás integrált cselekvési programjának keretén belül történő intézkedések végrehajthatóságát. A társadalom, a pályafutás és a magasabb fokú képzettség összjátéka a régiók és települések növekedésének kulcsfontosságú tényezője.

2.13.1

A Régiók Bizottsága üdvözli az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákra vonatkozó javaslatot. Ezáltal a figyelem középpontjába kerül a kérdés, hogy az egyénnek milyen alapvető képességekkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy megállja a helyét a tudásalapú társadalomban. Ezek a kulcskompetenciák irányadóként szolgálhatnak a jövőben szükséges kompetenciákról folytatott vitához mind európai és nemzeti, mind pedig regionális és helyi szinten. Ez a kérdés Európában különösen fontos a lisszaboni stratégia céljai elérésének szempontjából. Éppen a helyi és regionális szint az, ahol a kompetencia kérdésköre gyakorlati jelentőségre tesz szert.

2.13.2

A Régiók Bizottsága elismeri, hogy szükség van e kompetenciák folyamatos és elkötelezett vitájára, valamint a folyamatos párbeszéd és szakadatlan fejlődés keretein belül történő kezelésére. Így például a „szociális és állampolgári kompetencia” területe egy sor olyan szempontot is magában foglal, amely később mindenképp továbbfejlesztésre és differenciálásra szorul. Egyes kulcskompetenciák ezenkívül nagy mértékben összefonódnak egymással.

2.13.3

A Régiók Bizottsága üdvözli az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákra vonatkozó javaslat továbbfejlesztését az Európai Bizottságon belül. Támogatja az Európai Bizottság által kidolgozott javaslatot a kulcskompetenciákról.

2.13.4

A Régiók Bizottsága a következő bekezdésekben részletesebben foglalkozik a javasolt kulcskompetenciákkal.

—

Az anyanyelven folytatott kommunikáció

—

Az idegen nyelveken folytatott kommunikáció

—

Matematikai kompetencia és alapvető kompetenciák a természet- és műszaki tudományok terén

—

Digitális kompetencia

—

A tanulás megtanulása

—

Szociális kompetencia és állampolgári kompetencia

—

Kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia

—

Kulturális kifejezőkészség

3.1.1

Az Régiók Bizottsága egyetért az Európai Bizottsággal az anyanyelven folytatott írásbeli és szóbeli kommunikáció fontosságát illetően.

3.1.2

Az anyanyelv az alapja minden további tanulási folyamatnak, a kifejezőkészségnek és az identitásnak. Az anyanyelvi ismeretek és készségek tehát a tanulás alapját képezik. A nyelv teremti meg az információszerzés alapjait és teszi lehetővé a kommunikációt embertársainkkal. Ezáltal a részvétel és a felelősségvállalás alapvető eleme.

3.1.3

Az RB arra is szeretne rámutatni, hogy az olyan területeken, ahol kevésbé elterjedt és oktatott nyelveket beszélnek, fontos, hogy az Európai Bizottság, illetve a nemzeti ügynökségek szorosan együttműködjenek a helyi és regionális önkormányzatokkal, e nyelvek elsajátítására bátorítva a polgárokat. (12)

3.2.1

A jövő Európájában a több idegen nyelv tudása egyre nélkülözhetetlenebb. Más országok kultúrájának, szokásainak és életkörülményeinek alapvetőbb megértése révén megnyitja az utat a szorosabb kapcsolatok felé. Ez a magasabb szintű tanulmányok és a munkaerőpiac mobilitásának is az egyik előfeltétele. Európa nyelvterületei már ma is kölcsönösen egymásra vannak utalva. Az országok közötti cserekapcsolatok erősödnek, a gazdaságok egyre szorosabban összefonódnak egymással és az áruk és szolgáltatások piaca egyre gyakrabban nyúlik át az ország- és nyelvi határokon. A Régiók Bizottsága hangsúlyozza, hogy Európa nyelvi sokszínűségét pozitívumként kell értékelni.

3.3.1

Az RB lényegesnek tartja, hogy a matematikai, műszaki és természettudományos ismereteket a tanulóknak olyan módon közvetítsék, hogy ezek az ismeretek szemükben hasznosnak és ösztönzőnek tűnjenek. A matematika segíthet az olyan tárgyakban is, mint a fizika, kémia, biológia vagy a társadalomtudományok. Sőt mi több, a matematikai tudás, illetve ismeretek a modern oktatási koncepció magától értetődő alapelemévé is válhatnak. A természettudományok terén elsajátított kompetencia azért fontos, mert többek között segít az összefüggések, okok és okozatok, valamint az információ helyességének megértésében és felismerésében. Az aktív állampolgári kompetenciához elengedhetetlen a matematikai és természettudományos alapképzés. A műszaki kompetenciát a nők és férfiak tapasztalataiból kiindulva kellene fejleszteni. Fontos feltárni, hogy elképzeléseink és hagyományaink miként határozzák meg gondolkodásunkat arról, hogy a műszaki tudományok terén mi számít „nőknek való” és mi „férfiaknak való” területnek.

3.3.2

Az európai kutatási térség keretében különleges erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy több fiatal férfi és nő válassza a természettudományos és műszaki pályát. Fontos, hogy mindenki számára hozzáférhető legyen az információs társadalom technológiáinak biztos és kritikus használata. Az ún. tudományos parkok létrehozása érdekes módja az érdeklődés felkeltésének a természettudományi és műszaki tanulmányok iránt.

3.4.1

Fontos, hogy az Európai Unió egészében létrejöjjön egy minden csoport számára nyitva álló, megkülönböztetésmentes információs infrastruktúra a digitális kompetencia szolgálatában. Az RB nagy hangsúlyt fektet a szociálisan és földrajzi értelemben kiegyensúlyozott információs társadalom ösztönzésére, amely biztosítja, hogy a polgárok elsajátítsák életükhöz és munkájukhoz a digitális korban szükséges készségeket. A nagy mennyiségű információáradattal és az összetett problémákkal való megbirkózás egyre több ember számára elengedhetetlenül fontos képességgé válik.

3.5.1

A „tanulás megtanulása” alatt azt értjük, hogy a tanuló távlatot ad tanulásának, tudatosan viszonyul hozzá és kialakítja az új ismeretek megszerzésének módszertanát. Ez azt jelenti, hogy az adott tanuló tudatában van önmagának és tudja, hogyan kezelje a különféle tanulási szituációkat, melyik a neki legmegfelelőbb tanulási módszer, melyek az erős pontjai, és mely területeken érhet el javulást. A motiváció és az önbizalom is fontos tényezők, hiszen az egész életet végig kísérő tanulás stratégiája éppen a tanuló szemszögéből indul ki és azon a feltételezésen alapul, hogy a tanulási folyamat sokféle módon és különféle keretek közt megy végbe. Itt elsősorban az áttanulás és az újratanulás képességéről van szó. Az is fontos, hogy a már meglévő ismeretekre, képzettségre, illetve a korábbi élettapasztalatokra építsünk, és fejlesszük azt a képességünket, hogy ezeket különböző új kontextusokban is tudjuk használni és alkalmazni.

3.5.2

A Régiók Bizottsága ennek a ténynek nagyon nagy jelentőséget tulajdonít a tudásalapú társadalom szempontjából. Különösen fontos, hogy a leendő tanárokat képzésük során felkészítsék erre a munkamódszerre. A „tanulás megtanulásának” komplexuma lényegében különbözik a többi kulcskompetenciától, hiszen az összes többi kulcskompetencia fejlesztéséhez szükséges képességet érinti. A Régiók Bizottsága ezért úgy véli, hogy ezt a kulcskompetenciát mint legfontosabbat ki kell emelni a többiek közül.

3.6.1

A „szociális és állampolgári kompetencia” fogalma sokrétű kérdéskört érint, amely a Régiók Bizottsága szerint különös figyelmet érdemel. Itt egyrészt személyes tulajdonságok fejlesztéséről van szó, azaz annak a képességnek a fejlesztéséről, hogy embertársainkkal kapcsolatot tudjunk létesíteni. Általánosan fogalmazva, a fejlett kommunikációs készség a tudásalapú társadalomra jellemző pályafutás és társadalmi élet egyik mind fontosabbá váló tulajdonsága. Ide tartozik az interkulturális megértés is.

3.6.2

Ez a kompetenciaterület szociális aspektusokat is magában foglal, amennyiben az a központi kérdés, hogy az egyén milyen mértékben tekinti magát erőforrásként családja és környezete számára.

3.6.3

Az egészségügyi vonatkozásokra is utalhatunk itt, például az egészséges életmód jelentőségének felismerésére, a testi és lelki egészség kérdésére, valamint az aktív életmódra. Míg az orvostudomány egyre nagyobb léptekkel halad előre, sok társadalomban romlik a gyermekek és fiatalok egészségügyi állapota a hibás táplálkozás és a mozgáshiány következtében. Ha itt nem teszünk ellenlépéseket, a helyzet rendkívül kritikussá válhat.

3.6.4

Egy másik nagyon fontos szempont a polgár szerepe a társadalomban. Ezalatt a demokratikus viszonyok, valamint az egyén jogainak és kötelezettségeinek kérdéskörét kell érteni. E tényezők mindegyike ösztönözhető a helyi és regionális szinten. A Régiók Bizottsága a meghatározás kibővítését javasolja: meg kellene benne említeni annak szükségességét, hogy a polgárok ismerjék az EU történelmét, céljait, az alapszerződésekre vonatkozó lényeges tényeket, az Unió és tagállamai közötti kapcsolatokat, az európai alkotmány hatályba helyezésének problémáit és folyamatát, valamint a különböző politikai területek alapelveit.

3.6.5

A fenntartható fejlődés jelentősége, valamint a közös környezetünkért érzett felelősségvállalás olyan szempontok, amelyeket a Régiók Bizottsága nézete szerint ebben az összefüggésben nyomatékosan ki kell hangsúlyozni.

3.7.1

A vállalkozói kompetencia lényegében aktív hozzáállást jelent, tehát ötleteink megvalósításának képességét. Ezért fontos, hogy az iskolarendszer már korán ösztönözze egy ilyesfajta aktív gondolkodásmód kialakulását és ennek alapjait megteremtő munkamódszereket dolgozzon ki. Az RB rámutat, hogy mennyire fontos a reményteljes üzleti ötleteket felvető nők és etnikai kisebbségek potenciáljának kihasználása új vállalkozások létrehozására. Arra is szükség van, hogy a különböző kormányzati és közigazgatási szintek aktívan támogassák a nőket az új technológiákhoz való hozzáférésben. Az aktív munkaerő-piaci politikához társuló ilyesfajta erőfeszítések csökkenthetik a nemek között tátongó, Európában oly sok helyütt megfigyelhető rést a foglalkoztatásban. Az Európai Unió jóléte és gazdaságának jövője szempontjából ez döntő jelentőséggel bír (13).

3.8.1

Az RB is elengedhetetlenül fontosnak tartja megérteni és megőrizni Európa kulturális és nyelvi sokféleségét (14). Itt arról van szó, hogy a különböző kifejezési formákat, úgymint a zenét, művészetet, irodalmat és a nyelvet, hozzáférhetővé tegyük az emberi tanulásfolyamatok és fejlődés számára. Általánosabban fogalmazva, fontos, hogy a különböző emberi szemszögekből és látásmódokból létrehozzunk valamit.

3.8.2

Ebben az összefüggésben a Régiók Bizottsága utal a történelmi perspektívára, azaz arra, ahogy a különböző korszakokban az Európa egyes részei között szövődő kapcsolatok új lendületet adtak a fejlődésnek. Immár több mint öt évtizede létezik – vitathatatlan létjogosultsággal – az európai népek közösségének gondolata, amely ma az Európai Unióban jut kifejezésre.

3.9.1

Az Európai Bizottság ajánlásaiból kiindulva az RB kívánatosnak tartja a további fejlődés nyomon követését és támogatását, és e kérdések tekintetében a jövőre nézve együttműködést szorgalmaz az Európai Bizottsággal.

3.9.2

A Régiók Bizottsága támogatja az Európai Bizottság által javasolt, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákat, és amellett száll síkra, hogy ezeket a folyamatos párbeszéd és szakadatlan fejlődés keretein belül kezeljék.

3.9.3

Az RB amellett foglal állást, hogy a „tanulás megtanulása” kiemelt jelentőséggel bírjon, mivel e kompetencia a saját tanuláshoz való alapvető hozzáállást és ezért az új ismeretek megszerzésének különféle módszereit is magában foglalja és így az összes többi javasolt kulcskompetencia fejlesztésének előfeltétele.

3.9.4

A „szociális és állampolgári kompetencia” területének a fenntartható fejlődés jelentőségét, valamint a közös környezetünkért érzett felelősségvállalást is magában kell foglalnia.

3.9.5

A Régiók Bizottsága hangsúlyozza a kulturális érzékenység elsajátításának fontosságát, mely az európai nyelvek és kultúrák sokféleségére, megértésére való nyitottság alapja, illetve azé a gazdagodásé, amelyet azok minden európai polgár számára biztosíthatnak.