[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 12.10.2005

COM(2005) 490 végleges

2005/0207 (CNS)

Javaslat

A TANÁCS KERETHATÁROZATA

a hozzáférhetőség elve alapján történő információcseréről

(előterjesztő: a Bizottság) {SEC(2005) 1270}

INDOKOLÁS

1. A javaslat háttere

- A javaslat indokolása és célkitűzései

A bűnüldözési együttműködés foka, amely a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése térségének erősítéséhez szükséges (vö. az EUSz 29. cikkével), sürgeti a bűnüldözési információk cseréjének új alapelvét, amelynek következményeként a bűnözés elleni küzdelemhez szükséges információk az EU belső határain keresztül akadálymentesen juthatnának át. Ez célból a hágai program III. fejezetének 2.1. pontja felkéri a Bizottságot, hogy legkésőbb 2005 végéig terjessze elő a „hozzáférhetőség elvének” végrehajtására vonatkozó, 2008. január 1-én hatályba lépő jogszabályt[1]. A 2005. június 2-3-i Bel- és Igazságügyi Tanács által elfogadott[2], a Tanács és a Bizottság hágai program végrehajtásáról szóló cselekvési tervének 3.1. fejezete megerősítette az erre vonatkozó jogalkotási javaslat előterjesztését a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében a személyes adatok átadásának megfelelő biztosítékairól és hatékony jogorvoslatáról szóló javaslattal összefüggésben. A 2005. július 13-i Bel- és Igazságügyi Tanács, amely a július 7-i londoni terrortámadás utáni rendkívüli ülésen találkozott, felkérte a Bizottságot, hozza előre a hozzáférhetőség elvére vonatkozó javaslatának előterjesztését 2005 októberére, hogy ezáltal biztosítsa az Unió számára a terrortámadások megelőzéséhez és a terrorizmus elleni hatékony küzdelemhez szükséges együttműködési eszközöket.

Az elv a bűnüldözési információk cseréjét az egész Unióban egységesített feltételeknek veti alá. Ha a bűnüldözési tisztviselőnek vagy az Europolnak tevékenysége végzése közben információra van szüksége, hozzájuthat ehhez az információhoz, és az információt ellenőrző tagállam köteles hozzáférhetővé tenni azt a megadott célra való felhasználáshoz.

- Általános összefüggések

Az információcserének az Unió biztonsági lépéseiben játszott központi szerepe a belső határok ellenőrzésének az 1990. évi Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény (a továbbiakban: Schengeni Egyezmény) alapján történő megszüntetését követően vált nyilvánvalóvá. A Schengeni Egyezmény megkönnyítette a más tagállam bűnüldözési hatóságaitól érkező kérésekre adott válaszokon alapuló információcserét, valamint a személyekkel és tulajdonnal kapcsolatos figyelmezető jelzésekre vonatkozó adatok elektronikus úton történő cseréjét. A Schengeni Egyezmény 1995. évi hatálybalépése óta a felkínált lehetőségeket jelentősen kiaknázták olyan mértékben, hogy igény alakult ki a részletesebb szabályok iránt, ahogyan ezt az egymást követő kétoldalú megállapodások nagy száma is mutatja.

A jelenlegi kerethatározat a tagállamok bűnüldözési hatóságai és az Europol tisztviselői számára bevezeti a rendelkezésre álló információkhoz való közvetlen online hozzáférést, és az online nem elérhető információkra vonatkozó adatok jegyzékét. Ez túllép a Schengeni Egyezmény által előírt információcserén, és ebben az értelemben az együttműködés eddig nem létező, új formáját jelenti, ezért nem része az 1997. évi Amszterdami Szerződéshez csatolt schengeni jegyzőkönyv által az Európai Unióban bevezetett schengeni vívmányoknak. Ezért e kerethatározat nem a schengeni vívmányok továbbfejlesztése.

E kerethatározat lehetővé teszi az Europol tevékenységének tökéletesítését az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló 1995. július 26-i egyezménnyel (Europol-egyezmény)[3] összhangban, és az információs stratégiák fejlesztését a fontos információk szélesebb körű hozzáférhetőségének alapján, a lehető legtöbb információs csatorna felhasználásával a szervezett bűnözés – beleértve a terrorizmust – elleni küzdelem és a megelőzés érdekében.

A közelmúltban szerte az EU-ban további innovatív megközelítések alakultak ki, melyek közül legfontosabbak a Svéd Királyság által kezdeményezett, az információ és hírszerzési adatok cseréjének egyszerűsítéséről szóló kerethatározat-tervezet, és a határokon átnyúló együttműködés, legfőképp a terrorizmus, a nemzetközi bűnözés és az illegális bevándorlás elleni küzdelem megerősítését célzó, hét tagállam által 2005. május 27-én Prümben aláírt szerződés.

Elemző megközelítésben hét fő akadálya létezik annak, hogy az információk unió-szerte általánosan elérhetők legyenek, ami ahhoz szükséges, hogy lehetővé tegyék, elősegítsék vagy meggyorsítsák a bűncselekmények megelőzését, felderítését vagy kivizsgálását:

- A tagállamok közötti két- és többoldalú megállapodások vagy földrajzi szempontból behatároltak, vagy nem kötelezik a tagállamokat az információ biztosítására, ezáltal az adatok cseréje a mérlegelési tényezőktől függ.

- A bűnüldözési együttműködés jelenlegi formái rendszerint megkövetelik a nemzeti egységek vagy központi kapcsolattartó pontok beavatkozását. A hatóságok közötti közvetlen információcsere még mindig kivételt képez.

- EU szinten az információ igénylésének és megszerzésének még nem létezik szabványosított eléjárása, azonban fejlődést jelent a Svéd Királyság kezdeményezése (lásd lent), amely e cél elérése felé tesz lépéseket.

- Nem létezik olyan hatékony EU-szintű mechanizmus, amely megállapítaná, hozzáférhető-e és ha igen, hol hozzáférhető az információ.

- Az információhoz való hozzáférés és az információcsere feltételei közötti eltérések, valamint a rendőrségi, a vámügyi és igazságügyi együttműködés megkülönböztetése akadályozza a hatékony információcserét.

- A különböző adatvédelmi normák meggátolják a bizalmas információk cseréjét, és

- hiányoznak a más tagállamból megszerzett információk jogszerű felhasználását ellenőrző közös szabályok, továbbá kevés a lehetőség az információ forrásának és eredeti rendeltetésének felderítésére.

E kerethatározat az adatvédelemről szóló kerethatározathoz kapcsolódva foglalkozni kíván ezekkel az akadályokkal.

- A javaslat által érintett területre vonatkozó hatályos rendelkezések

- A Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló 1990. évi egyezmény. Az Egyezmény 39. cikke rendelkezik a rendőrségi információk kérésre történő cseréjéről, de nem kötelezi a tagállamokat válaszadásra. Ezáltal az eljárás akadozó és hosszadalmas. A kérések és válaszok ráadásul a központi hatóságokon keresztül futnak, és csak ritkán kerül sor közvetlen információcserére az érintett tisztviselők között. E javaslat hangsúlyozza az információcsere közvetlen csatornáinak szerepét, és magában foglalja az általános válaszadási kötelezettséget, az elutasítás korlátozott számú, egyeztetett indokainak sérelme nélkül. Ez felgyorsítja az eljárást és általa könnyebb előre jelezni a végeredményt.

- Az 1995. évi Europol egyezmény és jegyzőkönyvei. A 2. cikk értelmében az Europol feladata a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai közötti együttműködés hatékonyságának növelése a terrorizmus, valamint más nemzetközi szintű és szervezett bűnözés elleni küzdelemben és ezek megelőzésében. Jelenleg az Europol mandátuma keretében új információcsere rendszer van kibontakozóban. Az információhiány az Europol legfőbb működési kihívása. A hozzáférhetőség elve alapján a mandátuma hatáskörében lehetővé tett információszerzés növelni fogja hatékonyságát.

- A Svéd Királyság által kezdeményezett, az információ és hírszerzési adatok cseréjének egyszerűsítéséről szóló kerethatározat-tervezet a Schengeni Egyezmény által létrehozott fenti mechanizmust kívánja tökéletesíteni. Az adatok cseréjének jogi keretrendszerét és a válaszadás idejének csökkentését hangolja össze. Másrészt e javaslat bevezeti a rendelkezésre álló információkhoz való közvetlen online hozzáférést, és az online nem elérhető információkra vonatkozó adatok jegyzékét, a tagállamoknak a joghatóságukban rendelkezésre álló információkról szóló bejelentését követően. Ezáltal elkerülhető az adatok utáni keresgélés, mivel már az információigénylés benyújtása előtt megtudható, rendelkezésre áll-e a keresett információ, valamint lehetőség nyílik hatékony és célzott kérések benyújtására. Ezen kívül egyezteti az elutasítás indokait, melyek szintén kötelező érvényűek azon hatóságok számára, amelyeknek – a nemzeti jog szerint – az információk továbbítását engedélyezniük kell. Így az információigénylésben rejlő bizonytalanság a minimumra csökken.

- A terrorizmus, a nemzetközi bűnözés és az illegális bevándorlás elleni küzdelem megerősítéséről szóló, 2005. május 27-én Prümben aláírt szerződés. Ezen eszköz (amelyet még nem ratifikáltak) többek között az információcsere fejlesztése érdekében messzeágazó intézkedéseket fog bevezetni. E javaslat és az említett szerződés között több hasonlóság van, mint például az adatjegyzék rendszer és a közvetlen hozzáférés a nemzeti adatbázisokhoz, azonban a szerződés hatályát tekintve korlátozottabb, és valójában csak hét tagállamot érint.

- Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel

E kerethatározat célja, hogy biztosítsa a szabadsághoz és a biztonsághoz való jog, a magán- és a családi élet tiszteletbentartásához való jog, a személyes adatok védelméhez való jog, valamint bűncselekmények és büntetések törvényességének és arányosságának elve teljes tiszteletbentartását (az Európai Unió alapjogi chartájának 6., 7., 8., 48. és 49. cikke).

Ezt oly módon valósítja meg, hogy csak a bűncselekmények megelőzésében, felderítésében és kivizsgálásában illetékes nemzeti hatóságoknak engedélyezi az adatok megszerzését, valamint azáltal, hogy a bevont hatóságokat kötelezi az információ szükségességének és minőségének ellenőrzésére. Ezen túlmenően egy bizottság előzetesen meghatározza, hogy az információ csak az egyenértékű hatáskörrel rendelkező hatóság számára hozzáférhető.

E kerethatározat alapján az információ feldolgozására a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló 2006/XX/IB tanácsi kerethatározattal, valamint az Europol-egyezménnyel összhangban kerül sor.

2. Konzultáció az érdekelt felekkel és hatásvizsgálat

- Konzultáció az érdekelt felekkel

A konzultáció módszerei, a megcélzott főbb szektorok és a hozzászóló felek általános bemutatása

A bűncselekmények megelőzésének, felderítésének vagy kivizsgálásának lehetővé tétele, elősegítése vagy meggyorsítása céljából történő információcsere kérdésében a Bizottság megszervezte az érdekelt felekkel történő konzultációk két sorozatát. A konzultációk a hozzáférhetőség elvének fogalmát vizsgálták, valamint visszajelzést adtak a végrehajtási stratégiákról és az alapvető jogok védelmének hatékonyabb módszereiről. A hatásvizsgálat keretében kifejlesztett különböző lehetőségek megvalósíthatóságát is vizsgálták. Az első körben a jelenlegi helyzetet vették számba egy kérdőív formájában. A második kör az analízisre épült és inkább a problémamegoldásra összpontosított.

2004. november 9-10-én és 2005. március 2-án találkozóra került sor a bűnüldözési szervezetekért felelős nemzeti minisztériumok, valamint az Europol és az Eurojust képviselői között.

2004. november 23-án és 2005. március 8-án konzultációkat szerveztek az emberjogi érdekcsoportok és az Európai Parlament Állampolgári Jogok Bizottságának képviselőivel, azzal a céllal, hogy visszajelzéseket kapjanak a civil társadalom aggodalmairól.

2004. november 22-én és 2005. január 11-én konzultációra került sor a nemzeti adatvédelmi hatóságok képviselőivel, beleértve az Európai Adatvédelmi Biztost és a közös ellenőrző hatóság titkárságát is.

A válaszok összefoglalása és figyelembevételük módja

A bűnüldözés területén érdekelt felekkel történő konzultáció megerősítette, hogy az információcsere lehetőségeinek támogatását innovatív módon szükséges megközelíteni. Ezen felül az említett érdekcsoport hangsúlyozta a pragmatizmusnak, az információk meghatározott típusai megcélzásának és az információcsere közös keretrendszere biztosításának szükségességét. E konzultáció hatására az azonos hozzáférés elvéből eredő elemek mellett a kölcsönös elismerés elemeit is bevezették, azaz az információigénylés kezelése a felkért tagállambeli feltételekkel történik. A konzultációkra hivatkozva az információcsere technikai részleteinek kidolgozására komitológiai mechanizmust vezettek be.

Az emberjogi érdekcsoportok és az Európai Parlament képviselőivel folytatott konzultációk főleg az információcsere egyes lépéseinek nyomon követhetőségére összpontosított a jogorvoslatok alátámasztása érdekében.

A minden szektorra alkalmazandó általános elvek és az információk bizonyos típusaira alkalmazandó meghatározott elvek közötti különbségtételt az adatvédelmi hatóságok képviselőivel folytatott konzultációk motiválták. Továbbá ez a hozzáférhetőség elve alapján feldolgozott információ nyomon követhetőségéről szóló cikkek létrejöttéhez, valamint a védelemnek az igényelt és megszerzett információ megismeréséhez való joga megfogalmazásához vezetett.

- Szakvélemények összegyűjtése és felhasználása

Az érintett tudományterületek vagy szakterületek

A Bizottság ajánlati felhívást tett közzé a bűnüldözési együttműködés terén megalkotott, a hozzáférhetőség elve alapján történő információcserére vonatkozó jogszabály szükséges hatályának, valamint ebben a vonatkozásban a személyes adatok feldolgozása során az alapvető jogok védelmének optimális stratégiáinak tanulmányozására, többek között a fennálló nemzeti helyzetek összehasonlítása alapján.

Alkalmazott módszertan

Korlátozott ajánlati felhívást tettek közzé a bűnüldözési hatóságoknak a bűncselekmények megakadályozását, felderítését és kivizsgálását szolgáló, az információcsere már létező rendszereire vonatkozó összehasonlító tanulmány elvégzésére. A tanulmány elemezte az információcsere akadályait, és megfogalmazta azok leküzdésének stratégiáit. Elemezték a szakirodalmat, valamint a nemzeti jogrendszereket és a fő európai eszközöket illetően megvizsgálták az információcsere módszereit. A bűnüldözési hatóságok adathozzáféréssel kapcsolatos önállóságáról a tagállamokhoz eljuttatott kérdőívre adott válaszok elemzése révén gyűjtöttek ismereteket. A második szakaszban az Europol összekötő tisztviselőivel és személyzetével folytatott 2005. május 11-i kerekasztal-tárgyalás során a kutatás hipotéziseit vizsgálták. A tanulmány tartalmazta az eltérések elemzését is, amely a kutatási hipotézisek következő vizsgálatának alapja lett.

A konzultációban részt vevő legfontosabb szervezetek/szakértők a következők voltak:

A nemzeti bűnüldözési szervekért felelős tagállami államigazgatási szervek, az adatvédelmi hatóságok képviselői, beleértve az Európai Adatvédelmi Biztost, az Europol, beleértve az Europol összekötő tisztviselőit, az emberjogi érdekcsoportok és az Európai Parlament Állampolgári Jogok Bizottsága.

A beérkezett és felhasznált vélemények összefoglalása

Visszafordíthatatlan következményekkel járó lehetséges súlyos kockázatokat nem említettek.

A javaslat követi az arra vonatkozó tanácsot, hogy a rendelkezésre álló információ megszerzésére vonatkozó hatáskört korlátozzák arra az információra, amelyhez a hatáskörrel rendelkező hatóságok önállóan hozzáférhetnek, miután – amennyiben szükséges – megszerezték a kijelölt hatósággal nem egyező hatóság engedélyét. Ezen kívül az „információigénylésre” irányuló javaslatot is elfogadták, amely elősegíti és nyomon követi az online nem hozzáférhető adatok feldolgozását, a tagállamok által rendelkezésre bocsátandó, az online nem hozzáférhető minden releváns információt felölelő jegyzékben fellelt találatot követően.

A szakértői vélemények nyilvános hozzáférhetőségének biztosítása

A végkövetkeztetéseket a korlátozott ajánlati felhívás alapján végzett összehasonlító tanulmány alapján hozták meg.

- Hatásvizsgálat

A következő négy jogalkotási lehetőséget a bűnüldözési hatóságok között a tárgyalás előtti szakaszban zajló információcsere tökéletesítésének vonatkozásában értékelték.

- Nincs új vagy kiegészítő jogalkotás:

A cselekvéstől való tartózkodás a jelenlegi helyzet fennmaradásához vezetne, ami az aktuális biztonsági kihívásoknak nem teljesen tesz eleget. A létező eszközök és projektek egyike sem vezet azokhoz a hasznos változtatásokhoz, melyeket e kerethatározat kíván bevezetni.

- Az azonos hozzáférés elvének alkalmazása:

Az azonos hozzáférés elvén alapuló információcsere lehetővé teszi az információigénylés nemzeti kezelését olyan feltételekkel, amelyek nem szigorúbbak a felkért tagállamban érvényes feltételeknél. Bár ezen elv – az előző lehetőséggel ellentétben – elismeri a közös felelősséget a biztonságért, nem orvosolja a benne rejlő hibákat, melyek a következők: a hosszú válaszadási idő, az információigénylés eredményének előre nem látható eredménye, a válaszadási kötelezettség hiánya, és a különböző feltételeknek való megfelelés tekintetében az igénylések kezelésének nehézségei.

- Az azonos hozzáférés feltételével enyhített kölcsönös elismerés elve, az információ megszerzésében hatáskörrel rendelkező hatóságok egyenértékűségét megállapító mechanizmussal együtt:

Ez a lehetőség, csakúgy, mint az előző, magában foglalja a más tagállam általi információigénylés nemzeti kezelését, de csökkenti a kezelési nehézségeket azáltal, hogy kötelezővé teszi a kérvény teljesítését, azzal a feltétellel, hogy az információt ellenőrző tagállamban információszerzésre jogosult hatóság és a másig tagállam hatósága között, amelynek bűnüldözési tevékenysége elvégzéséhez szüksége van az adott információra, előzetesen megállapítják az egyenértékűséget. Azonban ez a lehetőség nem gondoskodik arról a helyzetről, amikor nem lehet megbízható módon tudni, az információ valóban rendelkezésre áll-e. Ez csökkenti az információ hozzáféréséhez való jog gyakorlati érvényesülését.

- Az azonos hozzáférés feltételével enyhített kölcsönös elismerés elve, az információ megszerzésében hatáskörrel rendelkező hatóságok egyenértékűségét megállapító mechanizmussal együtt, valamint az online nem elérhető adatok jegyzékének rendszere:

Ez a lehetőség az előzőre épül, és megszünteti azokat az akadályokat, amelyek hátráltatják a rendelkezésre álló információhoz való hozzáférést azáltal, hogy kötelezik a tagállamokat arra, hogy tegyék hozzáférhetővé az információ megegyezés szerinti típusait más tagállamok egyenértékű hatáskörrel rendelkező hatóságai számára a saját nemzeti hatóságaikra vonatkozó körülményekkel azonos körülmények között. Biztosítja a hozzáférést a nemzeti adatbázisokhoz, amelyekhez az illetékes nemzeti hatóságok online hozzáféréssel rendelkeznek, és a tájékoztatást az online nem elérhető információk létezéséről. A javaslat leszögezi, hogy az online nem elérhető információk létezésével kapcsolatos ismeretek szolgáltatása céljából a tagállamoknak el kell juttatniuk egymáshoz az adatok online konzultációra szolgáló jegyzékét. A jegyzék adatai jelzik, az adat rendelkezésre áll-e vagy sem, valamint melyik hatóság ellenőrzi, illetve kezeli azt. A szóban forgó lehetőség ezen kívül bevezeti az „információigénylést”, amelyre hivatkozva a jegyzék adatai között meg lehet találni a keresett információt. Ezt az „igénylést” a kérvényező hatáskörrel rendelkező hatóság nyújtja be. Ezáltal elkerülhető az adatok utáni keresgélés, mivel már az információigénylés benyújtása előtt megtudható, rendelkezésre áll-e a keresett információ, továbbá lehetőség nyílik hatékony és célzott kérések benyújtására. Az igényléseknek és az információk cseréjének naplózása biztosítja az információ feldolgozásának nyomonkövethetőségét és a hatékony jogorvoslatot azon személyek számára, akiknek adatait feldolgozták.

Ami az alapvető jogokra gyakorolt hatást illeti, hangsúlyozni kell, hogy a kerethatározat hozzájárul az Alapjogi Charta 2. és 3. cikkének végrehajtásához, amely kijelenti, hogy minden embernek joga van az élethez és a testi épséghez. Azon személyek magánéletének fokozott védelméről, akiknek adatait e kerethatározat alapján dolgozzák fel, a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló kerethatározat gondoskodik.

E kerethatározat tiszteletben tartja továbbá az EU-Szerződés 6. cikkét, amely az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartását az Unió központi feladataként jelöli meg. E kerethatározat ezt a hatásvizsgálat során elemzett, a kitűzött cél elérését biztosító negyedik lehetséges eszköz alkalmazásával teszi meg.

A Bizottság lefolytatott egy (a munkaprogramban nem említett) hatásvizsgálatot, amelyet a következő internetes oldalon elérhető jelentés tartalmaz: http://europa.eu.int/comm/secretariat_general/impact/index_en.htm.

3. A javaslat jogi elemei

- A javasolt intézkedés összefoglalása

A kerethatározat kötelezi a tagállamokat arra, hogy a bűnüldözéssel kapcsolatos információkat, azaz a hatóságok vagy az e célra kijelölt magánfelek által ellenőrzött, a bűncselekmények megelőzését, felderítését vagy kivizsgálását lehetővé tevő, elősegítő vagy meggyorsító információkat más tagállamok egyenértékű hatáskörrel rendelkező hatóságaival megosszák, amennyiben azok számára ezek az információk szükségesek bűnüldözési tevékenységük végzéséhez, az Europol esetében pedig olyan mértékben, amennyiben az információhoz az Europol által való hozzáférés szükséges a szervezet tevékenységének végzéséhez, és amennyiben az megfelel az Europol-egyezménynek és jegyzőkönyveinek. A rendelkezésre álló információk vagy online hozzáférés útján kerülnek megosztásra, vagy az „információigénylésen” alapuló adattovábbítás révén, a kérvényezett információknak a tagállamok által biztosított, az online nem elérhető információkra vonatkozó jegyzék adataival való összeegyeztetését követően.

Nincs kötelezettség az információ kényszerítő intézkedések útján történő összegyűjtésére.

Amennyiben a nemzeti jog megköveteli, hogy az információ továbbítását az azt ellenőrző hatóságtól különböző hatóság engedélyezze, az információt ellenőrző vagy kezelő hatóság (a továbbiakban: kijelölt hatóság) szerzi be az engedélyt a más tagállam információt igénylő bűnüldözési szerve nevében.

Az információigénylés alapján történő adattovábbítás elutasítását a kerethatározatban lefektetett alapok korlátozzák, amelyek csak akkor kerülnek alkalmazásra, ha a kevésbé korlátozó lehetőségek nem bizonyultak hasznosnak. A kerethatározat a bűnvádi eljárás megindítását megelőző információcserére vonatkozik, és nem befolyásolja a kölcsönös jogsegély mechanizmusokat.

- Jogalap

Az EU-Szerződés 30. cikke (1) bekezdésének b) pontja és 34. cikke (2) bekezdésének b) pontja.

- A szubszidiaritás elve

A szubszidiaritás elve érvényesül, mivel a javaslat nem esik a Közösség kizárólagos hatáskörébe.

A javaslat célkitűzéseit a tagállamok nem tudják kielégítő mértékben megvalósítani a következő ok miatt.

Ezen a téren a tagállamok nem kielégítő módon tettek lépéseket. Még mindig túl sok jogi és igazgatási akadálya van az információ elérésének, ami többek között az információ visszatartásához vezető, a nemzeti szervek közötti versengésben gyökerezik; a nemzeti keretrendszerek közötti különbségek szintén lelassítják az adatok cseréjét; egyes esetekben az információ megszerzése céljából az érintett hatóságok kénytelenek voltak nemzeti partnereik jóindulatára hagyatkozni, mivel nincs egyértelmű jogi keret.

A súlyos és a szervezett bűnözés, a terrorizmussal együtt, nemzetközi jelenség, amellyel egyetlen tagállam sem képes elkülönülve megbirkózni. A hatékonyság érdekében szükség van a közös szabályokra és mechanizmusokra, az EU szinten zajló információcsere megkönnyítése érdekében.

A közösségi cselekvés a következő okból képes hatékonyabban megvalósítani a javaslat célkitűzéseit.

A szabályok EU szinten történő meghatározása csökkenteni fogja az információcseréhez szükséges forrásokat, mivel megszűnik a számos kétoldalú kapcsolat és többoldalú hálózat fenntartásának igénye. A kormányok közötti ad hoc együttműködések – az információ továbbításának 25 szabályrendszerével – fenntartásának költsége magasabb. Az Európai Unió a megfelelő szint, mivel a bűnüldöző hatóságok információigényét nagy mértékben meghatározza az országok közötti integráció szintje. Mivel az EU integráció magas szintű, ezért a tagállamos számára legfontosabb információk más tagállamok birtokában vannak. |

Egyetlen szabályrendszer megszünteti az információk továbbításáról szóló 25, egymástól nagyon különböző szabályrendszert. |

A releváns információk a hatáskörrel rendelkező hatóságok által uniószerte történő feldolgozása támogatni fogja a nemzeti és uniós szinten tett lépéseket a terrorizmus megelőzésének és az ellene folyó küzdelemnek a javítása céljából az Európai Unióban. Az intézkedés célja az, hogy felhatalmazza a bűnüldözési hatóságokat és az Europolt, hogy a más tagállamban hozzáférhető, bűnüldözéssel kapcsolatos releváns információkat megszerezzék. Az EU szinten tett intézkedés nélkül sem azt nem lehet teljes mértékben biztosítani, hogy az információ más tagállamban is hozzáférhető legyen, mint a kérelmező hatóság tagállama, sem azt, hogy az információ megszerzésére irányuló lépések egységesek és következetesek.

A javaslat ezért megfelel a szubszidiaritás elvének, és nem sérti az EU-Szerződés 33. cikkét.

- Az arányosság elve

A javaslat megfelel az arányosság elvének a következő okok miatt.

Az intézkedés megállapítja a minimumszabályokat, továbbá nem gátolja meg az információcserének a jelenlegi kerethatározaton túllépő, két- vagy többoldalú rendszereinek kialakulását. A nemzeti jogra való hivatkozás, mivel eljárási garanciákat kínál, továbbra is érvényes, amennyiben nem gátolja a rendelkezésre álló információ megszerzése mechanizmusának hatékonyságát és előreláthatóságát.

- Az eszközök megválasztása

Javasolt eszközök: Az EU-Szerződés 34. cikke (2) bekezdésének b) pontján alapuló kerethatározat.

Egyéb eszközök az alábbi ok miatt nem lennének megfelelőek:

Alternatívát jelenthetett volna az EU-Szerződés 34. cikke (2) bekezdésének c) pontja alapján hozott tanácsi határozat. Ez az eszköz azonban nem tette volna lehetővé sem az információigénylés benyújtása és a válaszadás feltételeinek összehangolását, sem az információhoz való hozzáférésre vagy annak továbbítására vonatkozó engedélyek megszerzését a kérvényező, illetve a megszólított tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságain keresztül.

4. Költségvetési hatások

A javasolt kerethatározat végrehajtása működési kiadást vonna magával az Európai Közösségek költségvetése terhére, amelyet az 5. és 19. cikk alapján felállítandó bizottság találkozóira és titkársági szolgálataira fordítanának.

5. További információk

- Megfelelési táblázat

A tagállamok kötelesek eljuttatni a Bizottsághoz a kerethatározat nemzeti átültetését érintő rendelkezések szövegét, valamint e rendelkezések és a kerethatározat közötti megfelelési táblázatott.

- A javaslat részletes magyarázata

Nincsenek.

2005/0207 (CNS)

Javaslat

A TANÁCS KERETHATÁROZATA

a hozzáférhetőség elve alapján történő információcseréről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 30. cikke (1) bekezdésének b) pontjára és 34. cikke (2) bekezdésének b) pontjára,

tekintettel a Bizottság javaslatára[4],

tekintettel az Európai Parlament véleményére[5],

mivel:

(1) Az Európai Unió célja, hogy a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén a tagállamok közös cselekvésének kidolgozásával biztosítsa a polgárok magas szintű biztonságát egy olyan térségben, amely a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapul.

(2) Az Európai Tanács 1999. október 15-16-i tamperei ülésének következtetései megerősítették a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai között a bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása céljából történő információcsere tökéletesítésének szükségességét.

(3) Az Európai Tanács által 2004. november 4-én elfogadott, az Európai Unióban a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése megerősítéséről szóló hágai program hangsúlyozta, hogy innovatív megközelítésre van szükség a bűnüldözési információk határokon átnyúló cseréjéhez a hozzáférhetőség elve alapján, és felkérte a Bizottságot, hogy legkésőbb 2005 végéig nyújtsa be az erre vonatkozó javaslatait. Az említett elv szerint, amennyiben egy tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának jogszerű tevékenysége végzéséhez információra van szüksége, akkor lehetővé kell tenni számára, hogy megszerezze az információt ellenőrző tagállamtól, amelynek azt a megállapított célra rendelkezésre kell bocsátania.

(4) Ezen felül az Europolnak feladatai keretében hozzáféréssel kell rendelkeznie minden elérhető információhoz az 1995. július 26-i egyezménnyel[6] (a továbbiakban: Europol-egyezmény) összhangban.

(5) Mechanizmusok révén ki kell egyensúlyozni az információcsere megnövekedett lehetőségeit, hogy megvédjék azon személyek alapvető jogait, akiknek személyes adatait feldolgozták e kerethatározat keretében. E kerethatározat alapján a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló 2006/XX/IB tanácsi kerethatározat[7] (a továbbiakban: a személyes adatok védelméről szóló 2006/XX/IB kerethatározat) kerül alkalmazásra a személyes adatok tagállamok általi feldolgozását illetően. Az Europol-egyezmény adatvédelmet érintő rendelkezései a személyes adatok Europol általi feldolgozására alkalmazandók, beleértve az Europol tevékenységét felügyelő, az Europol-egyezmény 24. cikke által felállított közös ellenőrző hatóság hatáskörét. Az Europol felelős a személyes adatok jogszerűtlen feldolgozásáért.

(6) E kerethatározat kötelezi a tagállamokat arra, hogy a saját hatóságaik számára hozzáférhető bizonyos információ-típusokat tegyék hozzáférhetővé, illetve biztosítsák más tagállamok egyenértékű hatóságai számára is, amennyiben azoknak erre a bűnvádi eljárás megindítását megelőzően szükségük van törvényes feladatuk elvégzése során a bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása terén.

(7) Ez a kötelezettség csak a II. mellékletben felsorolt információ-típusokra vonatkozik.

(8) A tagállamok értesítik a Bizottságot azokról a hatóságokról, amelyeket e kerethatározat alkalmazása érint, valamint az egyes tagállamokban rendelkezésre álló információkról, illetve azok felhasználásának feltételeiről és céljáról.

(9) A Bizottsághoz eljuttatott információ alapján szükség van a különféle információ-típusokhoz hozzáférő hatóságok közötti egyenértékűség, valamint az információ-felhasználás és a hozzáférés feltételeinek megállapítására.

(10) Az egyenértékű hatóság azt az információt, amelyhez e kerethatározat értelmében jutott hozzá, csak azzal a céllal használhatja fel, amellyel a rendelkezésére bocsátották. Az információt nem lehet bűncselekmény bizonyítékaként felhasználni az információt szolgáltató tagállam igazságügyi hatóságának előzetes engedélye nélkül.

(11) A kijelölt hatóságok és felek, amelyek az e kerethatározat hatálya alá eső információkat ellenőrzik, a személyes adatok védelméről szóló 2006/XX/IB kerethatározat értelmében ellenőrzik az információk minőségét azok rendelkezésre bocsátása előtt és után.

(12) A kerethatározat hatálya alá eső információ-típust tartalmazó elektronikus adatbázisok, amelyekhez a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai online hozzáférhetnek, más tagállamok egyenértékű hatáskörrel rendelkező hatóságai számára is online hozzáférhetőek.

(13) Amennyiben az információk hozzáférése online nem lehetséges, az egyenértékű hatáskörrel rendelkező hatóságok online hozzáférhetnek a jegyzék adataihoz, amelyek megkülönböztetően azonosítják az e kerethatározat hatálya alá eső információkat, és amelyek között keresőrutin segítségével ellenőrizhető, vajon egy másik tagállamban rendelkezésre áll-e a kerethatározat értelmében a hatóságok által hozzáférhető információ. A jegyzék adatainak tartalmaznia kell az információt ellenőrző vagy kezelő kijelölt hatóságokra vonatkozó utalást.

(14) A jegyzék adataival történő konzultálást követő valamennyi információigénylést az I. mellékletben található űrlapon kell eljuttatni a kijelölt hatósághoz. A kijelölt hatóság korlátozott időn belül vagy rendelkezésre bocsátja az információkat az egyenértékű hatóság számára, vagy megindokolja, miért nem tudja azt haladéktalanul megtenni.

(15) Az információigénylés alapján információt szolgáltató kijelölt hatóságnak lehetősége van az információk felhasználását a felhasználására vonatkozó utasításoknak alávetni, amelyek kötelező érvényűek a kérvényező hatáskörrel rendelkező hatóság számára.

(16) Amennyiben a nemzeti jog megköveteli az előzetes engedélyeztetést, az engedélyt az adatot ellenőrző hatóságnak kell kérvényeznie. Az engedélyezésért felelős hatóság a kérvényezést követően korlátozott időn belül köteles válaszolni. Amennyiben az információigénylés olyan információra vonatkozik, amelyet egy bűncselekmény bizonyítékaként kívánnak felhasználni, annak a tagállamnak az igazságügyi hatósága felelős az engedélyezésért, amelyben az információt ellenőrző hatóság található.

(17) Az információt ellenőrző kijelölt hatóságnak jogában áll elutasítani az igénylést az e kerethatározatban megállapított indokok miatt.

(18) Az információkat szolgáltató technikai infrastruktúra időleges hibája esetén az információk rendelkezésre bocsátását illető kötelezettség a kijelölt hatóságok helyett, amennyire ez csak lehetséges, a nemzeti kapcsolattartó pontokra hárul.

(19) Az egyenértékű hatáskörrel rendelkező hatóságok az e kerethatározat alapján megszerzett valamennyi információt nyilvántartják a személyes adatok védelméről szóló 2006/XX/IB kerethatározatban meghatározott feltételek szerint. A bizonyítékként való felhasználás céljából megszerzett információt az arra vonatkozó bűnügyi aktához kell csatolni.

(20) Az érintett személyek az őket érintő információigényléshez és az arra adott válaszhoz való jogukat a személyes adatok védelméről szóló 2006/XX/IB kerethatározat által előirányzott feltételek alapján érvényesíthetik.

(21) A kerethatározat hatálya alatt lehetőség van a tagállamok közti két- vagy többoldalú megállapodást vagy megállapodásokat kötni, annak érdekében, hogy a kerethatározatnak megfelelően tovább egyszerűsítsék vagy előmozdítsák az információszolgáltatás körülményeit.

(22) E kerethatározat meghatározza az információ különböző típusaihoz való hozzáféréssel rendelkező hatóságok közötti egyenértékűségre, a hozzáférést érintő feltételekre és az információ felhasználásra, valamint a jegyzék adatai vagy az információk továbbításának elektronikus formájára, az információigényléssel és az arra adott válasszal kapcsolatos technikai szükségletekre és az adattovábbítás eszközeire vonatkozó eljárást.

(23) Mivel a javasolt intézkedés célkitűzéseit, nevezetesen az Európai Unióban rendelkezésre álló információk cseréjének tökéletesítését, a tagállamok önállóan nem tudják elérni a határokon átnyúló biztonsági kérdésekre való tekintettel, a tagállamok önállósága miatt könnyebb azokat az Európai Unió szintjén megvalósítani. A Tanács intézkedéseket fogadhat el a szubszidiaritás elvével összhangban az EK-Szerződés 5. cikkében megállapított és az EU-Szerződés 2. cikkében említett módon. Az EK-Szerződés 5. cikkében meghatározott arányosság elvével összhangban ez a kerethatározat nem lépi túl az említett célok eléréséhez szükséges mértéket.

(24) E kerethatározat nem befolyásolja az Európai Unióról szóló szerződés VI. címében létrehozott, a hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti specifikus együttműködési rendszereket. Ezen kívül az Európai Unióról szóló szerződés 47. cikkével összhangban, e kerethatározatnak nincs hatása a közösségi jogban a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[8] révén biztosított személyes adatok védelmére.

(25) Ez a kerethatározat tiszteletben tartja az alapvető jogokat és betartja a különösen az Európai Unió alapjogi chartája által elismert elveket,

ELFOGADTA EZT A KERETHATÁROZATOT:

1. cikk

Tárgy

1. E kerethatározat meghatározza azokat a feltételeket és körülményeket, amelyek alapján a II. mellékletben felsorolt – egy tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai számára hozzáférhető – információ típusait más tagállamok egyenértékű hatáskörrel rendelkező hatóságai és az Europol számára hozzáférhetővé teszik, annak érdekében, hogy támogassák őket törvényes feladatuk végzésében a bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása terén.

2. A kerethatározat egyetlen intézkedése sem befolyásolja az EU-Szerződés 6. cikkében foglalt alapvető jogokat és a közösségi jog alapvető elveit biztosító eljárási biztosítékok betartását.

2. cikk

Hatály

1. E kerethatározatot alkalmazandó az információk feldolgozásakor a bűnvádi eljárás megindítását megelőző szakaszban.

2. E kerethatározat nem foglal magában semmilyen kötelezettséget, amely az információk más tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai és az Europol számára hozzáférhetővé tétele céljával, akár kényszerítő intézkedések útján, akár azok nélkül történő összegyűjtését és tárolását érinti. A kényszerítő intézkedések útján jogszerűen begyűjtött információkat rendelkezésre álló információkként kell kezelni, amelyek hozzáférhetőek az e kerethatározatban megállapított feltételek mellet.

3. E kerethatározat nem alkalmazandó, ha az EU-Szerződés VI. címe alapján a hatáskörrel rendelkező hatóságok között meghatározott együttműködési rendszert hoznak létre.

4. A kerethatározat tartalma nem befolyásolhatja sem a kölcsönös jogsegély-mechanizmusok alkalmazandó eszközeit, sem a büntetőügyeket érintő határozatok kölcsönös elismerését.

3. cikk

Meghatározások

E kerethatározat alkalmazásában:

(a) „információ”: a II. mellékletben felsorolt létező információ;

b) „hatáskörrel rendelkező hatóság”: az EU-Szerződés 29. cikkének első francia bekezdésében felsorolt nemzeti hatóságok, ahogy azt a 4. cikkben leírt eljárásnak megfelelően a Bizottság tudomására hozzák; valamint az Europol, az Europol-egyezmény és jegyzőkönyvei szerinti hatásköre keretében;

c) „egyenértékű hatáskörrel rendelkező hatóság”: az 5. cikkben megállapított eljárással összhangban meghatározott bármely hatáskörrel rendelkező hatóság, amely e kerethatározat alkalmazásában egyenértékű egy más tagállam hatóságával;

d) „kijelölt hatóság” és „kijelölt felek”: azon hatóságok és felek, amelyek az információkat, illetve a jegyzék adatait ellenőrzik, amelyekről értesítik a Bizottságot a 4. cikkben leírt eljárásnak megfelelően;

e) „nemzeti kapcsolattartó pont”: azon hatáskörrel rendelkező hatóságok, amelyek e kerethatározatot követően létrehozott technikai infrastruktúra időleges hibája esetén információkat bocsátanak rendelkezésre vagy információkhoz férnek hozzá, amiről értesítik a Bizottságot a 4. cikkben leírt eljárásnak megfelelően;

f) „online hozzáférés”: automatizált hozzáférés az elektronikus adatbázisokhoz tartalmuk konzultálása céljából, az adatbázis helyszínével nem egyező helyszínről, más hatóságok vagy felek bevonása nélkül;

g) „a jegyzék adatai”: azon adatok, amelyek célja megkülönböztetően azonosítani az információkat, és amelyek között keresőrutin segítségével ellenőrizhető, van-e rendelkezésre álló információ.

4. cikk

Értesítés

1. A tagállamok e kerethatározat hatályba lépését követő hat hónapon belül értesítik a Bizottságot:

a) e kerethatározat értelmében hatáskörrel rendelkező hatóságokról, azok nemzeti jog szerinti specifikus hatáskörének említésével;

b) a nemzeti kapcsolattartó pontokról, valamennyi információ-típust illetően;

c) a kijelölt hatóságokról, és amennyiben szükséges, a kijelölt felekről minden egyes információ-típus és a jegyzék ide vonatkozó adatai esetében, valamint minden egyes kijelölt hatóság esetében a megfelelő kijelölt hatóságról, amely az általa ellenőrzött információkkal kapcsolatos információigénylést nyújtja be;

d) az egyes információ-típusok archívumáról és a jegyzék adatairól, valamint az egyes információk típusaihoz és az adatokhoz való hozzáférés körülményeiről, különösen arra vonatkozóan, vajon az információ elérhető-e online;

e) arról, milyen céllal dolgoznák fel az információk egyes típusait, és a tagállamok azon hatóságainak hatásköréről, amelyek a nemzeti jog alapján az információkat megszerezhetik;

f) az érintett hatóságról és az alkalmazandó eljárásról, amennyiben az információszolgáltatáshoz előzetes hatósági engedélyre van szükség;

g) amennyiben szükséges, azon információk továbbításának csatornáiról, amelyekre a jegyzék adatai utalnak.

2. A tagállamok azonnal értesítik a Bizottságot az 1. bekezdéssel összhangban bejelentett elemek változásáról, és e bejelentés az előző bejelentés helyébe lép.

5. cikk

A hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti egyenlőség

1. E kerethatározat alapján a rendelkezésre álló információkhoz való hozzáférésre jogosult hatáskörrel rendelkező hatóságok megállapítása érdekében a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai közötti egyenértékűség értékelését a III. mellékletben felsorolt kritériumok és a 4. cikk értelmében kézhez kapott bejelentések alapján kell elvégezni, e kerethatározat hatályba lépését követő hat hónapon belül.

2. A hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti egyenértékűséget megállapító intézkedéseket a 19. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni. Ezen intézkedések a következőkre vonatkoznak:

a) a tagállamok hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságai számára online hozzáférhető információk minden egyes típusa esetében más tagállamok melyik, egyenértékű hatáskörrel rendelkező hatóságai kapnak jogosultságot, tiszteletben tartva az információnak az előbbi tagállamban történő feldolgozásának célját;

b) a tagállamok hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságai számára hozzáférhető jegyzék adatainak valamennyi típusára vonatkozóan, más tagállamok melyik, egyenértékű hatáskörrel rendelkező hatóságai kapnak jogosultságot, tiszteletben tartva az információnak az előbbi tagállamban történő feldolgozásának célját.

3. E cikk alapján elfogadott intézkedések „EU Confidential” („bizalmas”) besorolást kapnak.

4. A 4. cikk (2) bekezdésével összhangban történt értesítés kézhez vétele után az e cikk alapján elfogadott intézkedéseket hat hónapon belül kell átdolgozni.

6. cikk

Tájékoztatási kötelezettség

E kerethatározatban megállapított feltételek alapján a tagállamoknak biztosítaniuk kell az információszolgáltatást a tagállamok egyenértékű hatáskörrel rendelkező hatóságaiknak és az Europolnak, amennyiben az információkra e hatóságoknak szükségük van törvényes feladatuk végzése során a bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása terén.

7. cikk

A cél korlátozása

E kerethatározat értelmében az információkat csak a bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása céljából lehet felhasználni.

8. cikk

A kijelölt hatóságok és kijelölt felek kötelezettségei

1. A kijelölt hatóságok és felek a személyes adatok védelméről szóló 2006/XX/IB kerethatározat értelmében ellenőrzik az információk minőségét azok rendelkezésre bocsátása előtt és után, valamint azonnal értesítik az egyenértékű hatáskörrel rendelkező hatóságokat bármely olyan elemről, amely az információ minőségét befolyásolja.

2. Az információt azon a nyelven kell rendelkezésre bocsátani, amely nyelven az hozzáférhető.

3. Ha az információt a 11. cikk alapján az információigénylést követően bocsátották rendelkezésre, a személyes adatok védelméről szóló 2006/XX/IB kerethatározat 10. cikkének követelményein kívül a következő adatokat kell nyilvántartani:

a) az információigénylés részleteit;

b) az adattovábbítást engedélyező tisztviselő nevét.

4. A dokumentációt tartalmazó feljegyzést és/vagy a naplózási adatokat el kell juttatni az illetékes felügyeleti hatóságnak a személyes adatok védelméről szóló 2006/XX/IB kerethatározattal összhangban.

5. A naplózás és az adatrögzítés technikai részleteit a 19. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

9. cikk

Az információhoz való online hozzáférés

1. A tagállamok biztosítják, hogy más tagállamok egyenértékű hatáskörrel rendelkező hatóságai és az Europol online hozzáféréssel rendelkeznek azokhoz az információkat tartalmazó elektronikus adatbázisokhoz, amelyekhez a tagállamok saját hatáskörrel rendelkező hatóságai online hozzáféréssel rendelkeznek.

2. Amennyiben az online hozzáférés az első bekezdés alapján nem lehetséges, a 10. cikk alkalmazandó.

3. Az információkhoz való online hozzáférést lehetővé tételéhez szükséges technikai intézkedéseket a 19. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

10. cikk

A jegyzék adataival online történő konzultáció

1. A tagállamok biztosítják, hogy az online nem hozzáférhető információkra vonatkozó jegyzék adatai online konzultáció céljára rendelkezésre állnak más tagállamok egyenértékű illetékes hatóságai és az Europol számára.

2. A jegyzék adatainak tartalmazniuk kell legalább annak az információnak a típusára való utalást, amelyhez kapcsolódnak, valamint az információt ellenőrző vagy kezelő, továbbá az e kerethatározat értelmében a jegyzék adatait kezelő kijelölt hatóságra való utalást.

3. A jegyzék adatainak létrehozásához szükséges szabályokat, valamint az elektronikus formátumot a 19. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

11. cikk

Információigénylés

1. Amennyiben az egyenértékű hatáskörrel rendelkező hatóság a jegyzék adatai között megtalálja a keresett adatot, akkor az I. melléklettel összhangban benyújthatja információigénylését a kijelölt hatósághoz a jegyzék adatai által azonosított információ megszerzése érdekében.

2. A kijelölt hatóság köteles az információigénylés kézhezvételétől számított tizenkét órán belül válaszolni, miután szükséges esetben megszerezte a 13. cikkben említett engedélyt.

3. Abban az esetben, ha a kijelölt hatóság egyáltalán nem tud vagy azonnal nem tud információt rendelkezésre bocsátani, a válaszban ennek indokairól értesítenie kell az egyenértékű hatáskörrel rendelkező hatóságot. Továbbá, amennyiben erre szükség van, jeleznie kell, milyen eljárás alkalmazandó az információ megszerzése, illetve annak rövidebb idő alatti megszerzése érdekében.

4. Amennyiben a kijelölt hatóság nem illetékes az információigénylés kezelésében, azonnal értesítenie kell az egyenértékű hatáskörrel rendelkező hatóságot arról, melyik kijelölt hatóság kezeli vagy ellenőrzi az igényelt információt. Az érintett adatjegyzékben a kijelölt hatóságra vonatkozó utalásokat szükség esetén ki kell javítani.

5. Az információigénylést kézhez kapó kijelölt hatóság a rendelkezésre bocsátott információk felhasználását alávetheti a 12. cikk szerinti felhasználásra vonatkozó utasításoknak.

6. Valamennyi adat továbbítása olyan eszközök révén zajlik, amelyek biztosítják sértetlenségüket és valódiságukat.

7. Az információigénylés és az arra adott válasz elektronikus formájához kapcsolódó technikai specifikációkat és továbbításuk eszközeit a 19. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

12. cikk

Felhasználási utasítások

1. A kijelölt hatóság válaszában korlátozhatja az információ felhasználását az arra vonatkozó szükséges utasítások révén:

a) folyamatban lévő nyomozás sikere kockáztatásának elkerülése;

b) az információ forrásának és a természetes személy testi épségének védelme;

c) a feldolgozás bármelyik szakaszában az információ bizalmasságának védelme céljából.

2. Az utasítások kötelező érvényűek a kérvényező hatáskörrel rendelkező hatóság számára.

3. A 19. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően el kell fogadni a felhasználást érintő utasításokra vonatkozó kommunikáció egységes formátumát.

13. cikk

Előzetes engedélyezés

1. Amennyiben a nemzeti jog megköveteli, az információszolgáltatás előzetes engedélyezés tárgyát képezi, kivéve, ha az elutasítás a 14. cikkben meghatározott módon indokolt. Az engedélyt a kijelölt hatóság kérvényezi, és az engedélyezésért felelős hatóság köteles az igénylés kézhezvételétől számított tizenkét órán belül válaszolni.

2. Azokban az esetekben, amikor az információt bűncselekmény bizonyítékaként kívánják felhasználni, az információt szolgáltató tagállam igazságügyi hatóságától kell előzetes engedélyt kérni.

14. cikk

Az elutasítás alapja

1. A kijelölt hatóság a következő indokokkal utasíthatja el az információszolgáltatást:

a) folyamatban lévő nyomozás sikere kockáztatásának elkerülése;

b) az információ forrásának és a természetes személy testi épségének védelme;

c) a feldolgozás bármelyik szakaszában az információ bizalmasságának védelme;

d) azon személyek alapvető jogainak és szabadságainak védelme, akiknek adatait e kerethatározat értelmében dolgozzák fel.

2. A 19. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően el kell fogadni a felhasználást érintő utasításokra vonatkozó kommunikáció egységes formátumát.

15. cikk

Ideiglenes és válsághelyzeti lehetőségek

Az információkat szolgáltató technikai infrastruktúra időleges hibája esetén az információkat, amennyire csak lehetséges, a nemzeti kapcsolattartó pontok bocsátják rendelkezésre.

16. cikk

Nyomonkövethetőség

Az egyenértékű hatáskörrel rendelkező hatóságok:

a) a 8. cikkben meghatározott módon minden információt nyilvántartanak;

b) amennyiben a bizonyítékként való felhasználásra vonatkozó engedélyt megkapták, az e kerethatározat alapján megszerzett valamennyi információt csatolják a vonatkozó bűnügyi aktához, a 11. cikk értelmében benyújtott információigénylés másolatával együtt.

17. cikk

A tájékoztatáshoz való jog

A személyes adatok védelméről szóló 2006/XX/IB kerethatározat által előirányzott feltételek alapján az érintett személyeknek jogukban áll hozzáférni az őket érintő, a 11. cikknek megfelelő információigényléshez, valamint a 12. cikk alapján kiadott felhasználásra vonatkozó utasításokat tartalmazó válaszhoz.

18. cikk

A kerethatározat hatálya alá eső hatóságok közötti együttműködésről szóló kétoldalú megállapodások

1. Annak érdekében, hogy e kerethatározatnak megfelelően tovább egyszerűsítsék vagy előmozdítsák az információszolgáltatás körülményeit, lehetőség van e kerethatározat hatályát lefedő, tagállamok közötti két- vagy többoldalú megállapodás vagy megállapodások létrejöttére, amely vagy amelyek összeegyeztethetőek e kerethatározattal, valamint a személyes adatok védelméről szóló 2006/XX/IB kerethatározattal.

2. A tagállamok az ilyen megállapodásról vagy megállapodásokról értesítik a Bizottságot.

19. cikk

Bizottság

1. Az erre a cikkre tett hivatkozás esetén a Bizottságot egy olyan bizottság segíti, amelynek tagjai a tagállamok képviselői, elnöke a Bizottság képviselője.

2. A bizottság az elnök javaslatára az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett szabványos eljárási szabályzat alapján elfogadja eljárási szabályzatát.

3. A Bizottság képviselője tervezetet nyújt be a bizottsághoz a meghozandó intézkedésekről. A bizottság, az elnöke által az ügy sürgősségére tekintettel megállapított határidőn belül, véleményezi a tervezetet. A véleményt az Európai Közösséget létrehozó szerződés 205. cikkének (2) bekezdésében a Tanácsnak a Bizottság javaslata alapján elfogadandó határozataira előírt többséggel kell meghozni. A bizottságban a tagállamok képviselőinek szavazatait az említett cikkben meghatározott módon kell súlyozni. Az elnök nem szavazhat.

4. A tervezett intézkedéseket, amennyiben azok összhangban állnak a bizottság véleményével, a Bizottság elfogadja.

Ha a tervezett intézkedések nincsenek összhangban a bizottság véleményével, vagy a bizottság nem nyilvánított véleményt, a Bizottság a meghozandó intézkedésekről haladéktalanul javaslatot terjeszt a Tanács elé, és erről tájékoztatja az Európai Parlamentet.

5. A Tanács a javaslat beterjesztésétől számított két hónapon belül minősített többséggel határozhat a javaslatról.

Ha e határidőn belül a Tanács minősített többséggel jelzi, hogy ellenzi a javaslatot, azt a Bizottságnak újra meg kell vizsgálnia. A Bizottság a Tanácshoz módosított javaslatot nyújthat be, eredeti javaslatát ismételten előterjesztheti, vagy jogalkotási javaslatot terjeszthet elő.

Ha az említett határidőn belül a Tanács a javasolt végrehajtási jogi aktusokat nem fogadta el, vagy nem jelezte, hogy a végrehajtási intézkedésekre vonatkozó javaslatot ellenzi, a javasolt végrehajtási jogi aktust a Bizottság fogadja el.

6. A tagállamok képviselőit az e kerethatározat végrehajtásáért felelős hatóságok közül jelölik ki. Minden tagállam egy képviselőt jelöl ki.

20. cikk

Végrehajtás és alkalmazás

1. A tagállamok e kerethatározatban rögzített időbeli korlátozásoknak megfelelően legkésőbb 2007. június 30-ig minden lépést megtesznek annak érdekében, hogy az e kerethatározatban előírtaknak megfeleljenek.

2. Ugyaneddig az időpontig a tagállamok eljuttatják a Tanácshoz és a Bizottsághoz a kerethatározatnak a nemzeti jogba való átültetését érintő rendelkezések szövegét, valamint az e rendelkezések és a kerethatározat közötti megfelelési táblázatot.

3. Legkésőbb 2008 decemberéig, és azt követően minden második évben, a Tanács értékeli e kerethatározat végrehajtását, és megteszi a szükséges intézkedéseket az azzal való teljes megfelelés érdekében, a Bizottság által összeállított, a második bekezdéssel összhangban kézhez kapott információkra hivatkozó jelentés és a tagállamoktól származó, további, a kérdésre vonatkozó információk alapján, a személyes adatok védelméről szóló 2006/XX/IB kerethatározat 31. cikke szerint létrehozott munkacsoporttal történő konzultáció után.

21. cikk

Hatálybalépés

Ez a kerethatározat az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, […-án/-én].

a Tanács részéről

az elnök

I. MELLÉKLET

Információigénylés

[IGÉNYLÉS]

Alulírott [a hatáskörrel rendelkező hatóság neve] a(z) [a találat részletei] -ra/re hivatkozva [a kért információt ellenőrző vagy kezelő kijelölt hatóság neve] –hoz/hez/höz ezúttal benyújtom információigénylésemet az itt meghatározott adatokra vonatkozóan.

1) A kért információk típusa(i)

2) A kibocsátó hatáskörrel rendelkező hatóság:

Név :Cím :Tagállam :Telefon :Fax :e-mail cím :

3) A kijelölt hatóság:

Név :Cím :Tagállam :Telefon :Fax :e-mail cím :

4) Az érintett bűncselekmény(ek) vagy bűnöző tevékenység(ek) típusa :

5) Az igényelt információ felhasználásának célja:

6) Az intézkedés – amelyre a kért információ vonatkozik – tárgyát képező személy(ek) ismert azonossága(i):

7) Az információt bűncselekmény esetében bizonyítékként használják-e fel:

[A kiállítás helye], [dátum] <ALÁÍRÁS>

[VÁLASZ]

Tekintettel a [hatóság neve] által kérvényezett információra, az alulírott [a hatóság neve], felszólítja [a hatóság neve]-t az ezennel rendelkezésre bocsátott információ felhasználására vonatkozó következő utasítások tiszteletben tartására:

Felhasználási utasítások

1. E kerethatározat értelmében megszerzett információt csak a bűncselekmények megelőzésének, felderítésének és kivizsgálásának lehetővé tételére, elősegítésére vagy meggyorsítására lehet felhasználni.

2. [Egyéb]

[A kiállítás helye], [dátum] <ALÁÍRÁS>

II. MELLÉKLET

A bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekébenaz e határozat értelmében megszerezhető információk típusai

A kerethatározatban megállapított feltételek értelmében az információk következő típusai szerezhetők meg:

- DNS-profilok, azaz a DNS-analízis eredményeinek cseréjéről szóló, 2001. június 25-i 2001/C 187/01 tanácsi állásfoglalásban[9] meghatározott európai szabványban foglalt hét DNS marker alapján megállapított, számokból és betűkből álló kód. Ezek a markerek nem tartalmaznak specifikus öröklött tulajdonságokra vonatkozó információt.

- Ujjlenyomatok.

- Ballisztika.

- Járműnyilvántartási információ.

- Telefonszámok és egyéb hírközlési adatok, a tartalomra vonatkozó és a forgalmi adatok kizárásával, kivéve, ha az utóbbiakat kijelölt hatóság ellenőrzi.

- A polgári nyilvántartásban szereplő, a személyek azonosítására szolgáló minimális adatok.

III. MELLÉKLET

Az 5. cikk alapján az egyenértékű hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti megfelelőségértékelésének kritériumai

A 19. cikkben említett bizottság a hatáskörrel rendelkező hatóságok egyenértékűségét a II. mellékletben felsorolt információk minden egyes típusa esetében a következő elemek alapján értékeli:

I. Az információt ellenőrző tagállam hatóságának vagy hatóságainak neve, amely(ek) hozzáféréshez jogosult(ak) a II. mellékletben felsorolt információk egy vagy több típusa esetében

I.1 A hatóság vagy hatóságok illetékessége a következők tekintetében:

I.1.a információ gyűjtése vagy létrehozása

I.1.b hozzáférés

I.1.c felhasználás

I.1.d a II. mellékletben felsorolt egyes információk feldolgozásának egyéb formái

I.2 Az információt ellenőrző tagállam törvényei alapján az információknak a hatóság vagy hatóságok általi feldolgozásának lehetséges céljai:

I.2.a megelőzés

I.2.b felderítés

I.2.c kivizsgálás a II. mellékletben felsorolt minden egyes információ-típus esetében

II A 4. cikk (1) bekezdése a) pontjának megfelelően értesített minden egyes tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának vagy hatóságainak neve

II.1 A hatóság vagy hatóságok illetékessége a következők tekintetében:

II.1.a információ gyűjtése vagy létrehozása

II.1.b hozzáférés

II.1.c felhasználás

II.1.d a II. mellékletben felsorolt egyes információk feldolgozásának egyéb formái

II.2 A nemzeti törvények alapján az információk feldolgozásának lehetséges céljai:

II.2.a megelőzés

II.2.b felderítés

II.2.c kivizsgálás a II. mellékletben felsorolt minden egyes információ-típus esetében.

ANNEX IV

LEGISLATIVE FINANCIAL STATEMENT

Policy area(s): Justice and Home Affairs Activit(y/ies): 1806 – Establishing a genuine area in criminal and civil matters |

TITLE OF ACTION: PROPOSAL FOR A COUNCIL FRAMEWORK DECISION ON THE EXCHANGE OF INFORMATION UNDER THE PRINCIPLE OF AVAILABILITY |

1. BUDGET LINE(S) + HEADING(S)

NA

2. OVERALL FIGURES

2.1. Total allocation for action (Part B): € million for commitment

NA

2.2. Period of application:

Starting 2006.

2.3. Overall multi-annual estimate of expenditure:

(a) Schedule of commitment appropriations/payment appropriations (financial intervention) (see point 6.1.1)

€ million ( to three decimal places)

[2006] | [2007] | [2008] | [2009] | [2010] | [2011] | Total |

Commitments |

Payments |

(b) Technical and administrative assistance and support expenditure (see point 6.1.2)

Commitments |

Payments |

Subtotal a+b |

Commitments |

Payments |

(c) Overall financial impact of human resources and other administrative expenditure (see points 7.2 and 7.3)

Commitments/ payments | 0.362 | 0.362 | 0.362 | 0.362 | 0.362 | 0.362 | 2,172 |

TOTAL a+b+c |

Commitments | 0.362 | 0.362 | 0.362 | 0.362 | 0.362 | 0.362 | 2,172 |

Payments | 0.362 | 0.362 | 0.362 | 0.362 | 0.362 | 0.362 | 2,172 |

2.4. Compatibility with financial programming and financial perspective

NA

2.5. Financial impact on revenue:

Proposal has no financial implications

3. BUDGET CHARACTERISTICS

Type of expenditure | New | EFTA contribution | Contributions form applicant countries | Heading in financial perspective |

Non-comp | Non-diff | NA | NA | NA | No NA |

4. LEGAL BASIS

Article 30, and 34 (2)(b)TEU

5. DESCRIPTION AND GROUNDS

5.1. Need for Community intervention

5.1.1. Objectives pursued

The Framework Decision establishes an obligation for Member States to make existing information that is accessible to their competent authorities, also accessible to the competent authorities of other Member States and to Europol. It lays down the obligation to make information contained in electronic databases, and directly accessible to competent authorities via online access also accessible via the same means to the competent authorities of other Member States and to Europol. Where this information is indirectly accessible based on an authorisation of an authority other than the one that controls the data, the authorisation shall be given promptly unless a ground for refusal foreseen by this Framework Decision exists. It also lays down the obligation to provide online access to index data of information that is not accessible online, and to transfer that information further to a formal information demand. It furthermore lays down the limits to these obligations.

Furthermore, according to the Articles 5 and 19 of the Framework Decision a committee, composed of the representatives of the Member States and chaired by a representative of the Commission, shall assist the Commission in order to determine the equivalence between competent authorities of the Member States and to develop, where necessary, technical details of the exchange of information.

5.1.2. Measures taken in connection with ex ante evaluation

Representatives of the Governments and of the independent supervisory authorities of the Member States as well as of the European Data Protection Supervisor, Europol and Eurojust were consulted. In particular, taking into account different views the Commission proposes to establish the information exchange on the basis of the principle of availability. In order to estimate the possible cost caused by this measure, the Commission verified the cost (travel expenses, secretarial support for the preparation and organisation of meetings) estimated for the Committee proposed in Article 3(3) of the Proposal for a Council Decision on the improvement of police cooperation between the Member States of the European Union, especially at the internal borders and amending the Convention implementing the Schengen Agreement - COM (2005) 317, 18 July 2005 -, and those currently incurred by the Working Party established according Article 29 of Directive 95/46/EC.

5.2. Action envisaged and budget intervention arrangements

The above mentioned Committee will probably meet regularly, estimated three times a year, whenever necessary. One participant per Member State will have to be reimbursed.

5.3. Methods of implementation

All meetings will have to be organised and hosted by the Commission. The Commission will have to provide secretarial services for the above mentioned committee and to prepare/organise their meetings.

6. FINANCIAL IMPACT

6.1. Total financial impact on Part B - (over the entire programming period)

6.1.1. Financial intervention

NA

6.1.2. Technical and administrative assistance, support expenditure and IT expenditure (commitment appropriations)

NA

6.2. Calculation of costs by measure envisaged in Part B (over the entire programming period)

NA

7. IMPACT ON STAFF AND ADMINISTRATIVE EXPENDITURE

The impact on staff and administrative expenditure will be covered in the context of allocation of resources of the lead DG in the context of the annual allocation procedure.

The allocation of posts also depends on the attribution of functions and resources in the context of the financial perspectives 2007-2013.

7.1. Impact on human resources

Types of post | Staff to be assigned to management of the action using existing and/or additional resources | Total | Description of tasks deriving from the action |

Number of permanent posts | Number of temporary posts |

Officials or temporary staff | A B C | 0.25 A 0,50 B 1,00 C | 0,25A0,50B 1,00C | Providing secretarial support, preparing the meetings of the working party and the committee |

Other human resources |

Total |

7.2. Overall financial impact of human resources

Type of human resources | Amount (€) | Method of calculation * |

Officials Temporary staff | 1rst year: 189. 000 | 1 X 108 000 0.5 X 108 000 0,25 X 108.000 = 189 .000 |

Other human resources (specify budget line) |

Total | 189.000 |

The amounts are total expenditure for twelve months.

7.3. Other administrative expenditure deriving from the action

Budget line (number and heading) | Amount € | Method of calculation |

Overall allocation (Title A7) A0701 – Missions A07030 – Meetings A07031 – Compulsory committees A07032 – Non-compulsory committees A07040 – Conferences A0705 – Studies and consultations Other expenditure (specify) | 55.000 | 3 meetings * (25 * 740€) per annum |

Information systems (A-5001/A-4300) |

Other expenditure - Part A (specify) |

Total | 55.000 |

The amounts are total expenditure for twelve months.

Specify the type of committee and the group to which it belongs.

I. Annual total (7.2 + 7.3) II. Duration of action III. Total cost of action (I x II) | € 244.000 |

8. FOLLOW-UP AND EVALUATION

8.1. Follow-up arrangements

The working party and the committee will lay down their rules of procedure, including rules on confidentiality. The European Parliament will be informed analogous to Article 7 of Council Decision 99/468/EC of 28 June 1999 laying down the procedures for the exercise of implementing powers conferred on the Commission - OJ L 184, 17.7.1999, p. 23.

8.2. Arrangements and schedule for the planned evaluation

NA

9. ANTI-FRAUD MEASURES

NA[pic][pic][pic]

[1] HL C 53., 2005.3.3., 1. o.

[2] HL C 198., 2005.8.12., 1. o.

[3] HL C 316., 1995.11.27., 2. o.

[4] HL C ., , . o.

[5] HL C ., , . o.

[6] HL C 316., 1995.11.27., 2. o., legutóbb Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról szóló egyezmény 43. cikke (1) bekezdése alapján kidolgozott jegyzőkönyv által módosított egyezmény (HL C 2., 2004.1.6., 3. o.).

[7] HL L […]., […], […]. o.

[8] HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

[9] HL C 187., 2001.7.3., 1. o.