20.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 347/209

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1294/2013/EU RENDELETE

(2013. december 11.)

a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló, európai uniós vámügyi cselekvési program (Vám 2020) létrehozásáról, valamint a 624/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 33. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (1),

mivel:

(1)

A 2014 előtt alkalmazott többéves vámügyi cselekvési program jelentős mértékben hozzájárult az Unión belül a vámhatóságok közötti együttműködés megkönnyítéséhez és fokozásához. A vámügyek területén számos tevékenység határokon átnyúló jellegű, valamennyi tagállamra kiterjed, illetve valamennyi tagállamot érinti, ezért e tevékenységeket az egyes tagállamok önállóan nem képesek eredményesen és hatékonyan végezni. A Bizottság által végrehajtásra kerülő uniós szintű vám program uniós keretet kínál a tagállamoknak az említett együttműködési tevékenységek kidolgozására, ami költséghatékonyabb, mint ha az egyes tagállamok két- vagy többoldalú alapon külön-külön hoznák létre saját együttműködési keretüket. Ezért egy ugyanerre a területre irányuló új program, a Vám 2020 program (a továbbiakban: a program) létrehozásával helyénvaló biztosítani az előző többéves vámügyi cselekvési program folytatását.

(2)

A programtevékenységek, nevezetesen az európai informatikai rendszerek, a vámtisztviselők közös fellépései, valamint a közös képzési kezdeményezések – a belső piac működésének erősítése révén – hozzá fognak járulni az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégia végrehajtásához. Keretet biztosítva a hatékonyabb és korszerűbben működő vámhatóságokat előmozdító, az üzleti vállalkozások versenyképességét megerősítő, a foglalkoztatást elősegítő és a tagállamoknak a saját és az Unió gazdasági és pénzügyi érdekei védelmére irányuló fellépéseit racionalizáló és koordináló tevékenységekhez, a program aktívan erősíti a vámunió működését annak érdekében, hogy a vállalkozások és a polgárok teljes mértékben ki tudják használni a belső piac és a globális kereskedelem előnyeit.

(3)

A harmadik országok csatlakozási és társulási folyamatának támogatása érdekében a programnak – bizonyos feltételek teljesítése esetén – nyitva kell állnia a csatlakozó és a tagjelölt országok, valamint a potenciális tagjelöltek és az európai szomszédságpolitika partnerországai előtt. Figyelemmel a világgazdaság fokozódó összekapcsoltságára, a programnak továbbra is lehetőséget kell biztosítania bizonyos tevékenységek esetén külső szakértők, így harmadik országok tisztviselői, nemzetközi szervezetek képviselői vagy gazdasági szereplők bevonására. A külső szakértők részvétele kulcsfontosságúnak minősül minden esetben, amikor egy adott program célkitűzései e szakértők hozzájárulása nélkül nem lennének teljesíthetők. Az Európai Külügyi Szolgálatnak az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének irányítása alatt történő létrehozása elősegíti a szakpolitikai koordinációt és koherenciát egy olyan területen, amely két- és többoldalú alapon egyaránt fontos részét képezi az Unió külső stratégiáinak és fellépéseinek.

(4)

A program céljainak kitűzésekor figyelembe kell venni a vámügy területén az elkövetkező évtizedre vonatkozóan előrejelzett problémákat és kihívásokat. A programnak továbbra is szerepet kell játszania olyan létfontosságú területeken, mint az uniós vámügyi jog koherens végrehajtása és kapcsolódó kérdések. Emellett a program középpontjában az Unió pénzügyi és gazdasági érdekeinek a védelme, valamint a biztonság és a védelem fenntartása kell, hogy álljon. Ennek többek között magában kell foglalnia a piacfelügyeletért felelős nemzeti és uniós hatóságok, illetve a vámhatóságok közötti együttműködést és információmegosztást. A program célkitűzései között kell továbbá szerepelnie a kereskedelem megkönnyítésének, többek között a csalás elleni küzdelemre irányuló együttes erőfeszítések megtétele, valamint a vámhatóságok adminisztratív kapacitásainak növelése révén. Ennek keretében a korszerű vámellenőrzési eszközök 2020 utáni időszakra vonatkozó beszerzésének a vámhatóságok számára való megkönnyítése céljából költség-haszon elemzést kell készíteni a felderítési eszközökről és a kapcsolódó technológiáról. Meg kell vizsgálni emellett a korszerű vámellenőrzési eszközök beszerzésének megkönnyítésére alkalmazandó módszerek, így többek között a közös közbeszerzések lehetőségeit is.

(5)

A 2014 előtt alkalmazott programeszközök megfelelőnek bizonyultak, ezért azokat az új program ideje alatt is meg kell tartani. Tekintettel a strukturáltabb operatív együttműködés iránti igényre, az eszköztárat további eszközökkel kell kiegészíteni: ezek a speciális területek feladatainak, valamint a közigazgatási kapacitást fejlesztő intézkedéseknek az együttes végrehajtása céljából létrehozott, uniós és nemzeti szakértőkből álló szakértői csoportok, amelyek feladata, hogy célzott segítséget nyújtsanak az adminisztratív kapacitásépítést igénylő részt vevő országoknak.

(6)

Az európai informatikai rendszerek létfontosságú szerepet játszanak az uniós vámrendszerek megerősítésében, és ezért azokat a program keretében tovább kell finanszírozni. Emellett lehetővé kell tenni, hogy a program az uniós jog alapján létrehozott új vám vonatkozású informatikai rendszereket tartalmazzon. A vámigazgatás rugalmasságának és hatékonyságának növelése érdekében az európai informatikai rendszereknek szükség esetén közös fejlesztési modelleken és IT-architektúrán kell alapulniuk.

(7)

A humán kompetenciák fejlesztése szintén szükséges, és azt közös képzés formájában, a program keretében kell megvalósítani. A vámtisztviselőknek meg kell szerezniük és naprakésszé kell tenniük az Unió szükségleteinek kiszolgálásához szükséges tudásukat és készségeiket. A programnak alapvető szerepet kell játszania a humán kapacitások megerősítésében a vámtisztviselőket, valamint a gazdasági szereplőket célzó fokozott képzési támogatás révén. Ennek érdekében az Unió jelenlegi közös képzési módszerét, amely főként az elektronikus tanulás (eLearning) központi fejlesztésén alapul, egy sokrétű uniós képzéstámogatási programmá kell átalakítani.

(8)

A programban kellő fontosságot kell tulajdonítani a meglevő európai váminformatikai rendszerek működésének és az uniós vámkódex végrehajtásához szükséges új európai informatikai rendszerek kifejlesztésének, és e célokra megfelelő összeget kell elkülöníteni a program költségvetéséből. Ezzel párhuzamosan biztosítani kell a megfelelő eszközöket a vámtisztviselők közötti együttműködést elősegítő tevékenységek, illetve a humán kompetenciák fejlesztésének céljára. A programnak ezenkívül bizonyos mértékű költségvetési rugalmasságot is lehetővé kell tennie a szakpolitikai prioritások változásaira történő reagálás érdekében.

(9)

A programnak hétéves időszakot kell lefednie annak érdekében, hogy időtartama igazodjon a 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet (2) által létrehozott többéves pénzügyi keret időtartamához.

(10)

Ez a rendelet a program teljes időtartamára pénzügyi keretösszeget állapít meg, amely az éves költségvetési eljárás során elsődleges referenciaösszeget jelent az Európai Parlament és a Tanács számára a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, 2013. december 2-i intézményközi megállapodás (3) 17. pontja értelmében.

(11)

A Bizottság „Az Uniós költségvetés felülvizsgálata” című 2010. október 19-i közleményében szereplő, a finanszírozási programok koherenciájára és egyszerűsítésére vonatkozó bizottsági kötelezettségvállalással összhangban a forrásokat meg kell osztani más uniós finanszírozási eszközökkel, amennyiben a tervezett program szerinti tevékenységek céljai több finanszírozási eszköz tekintetében közösek; a kettős finanszírozást ugyanakkor el kell kerülni. Az e program keretében végzett tevékenységeknek biztosítaniuk kell a vámunió működését támogató uniós források felhasználásának koherenciáját.

(12)

Az e rendelet pénzügyi végrehajtásához szükséges intézkedéseket a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (4) és az 1268/2012/EU, Euratom bizottsági felhatalmazáson alapuló rendeletnek (5) megfelelően kell elfogadni.

(13)

Az Unió pénzügyi érdekeit megfelelő intézkedésekkel kell védeni a kiadási ciklus teljes időszakában, ideértve a szabálytalanságok megelőzését, feltárását és vizsgálatát, az eltűnt pénzeszközök, a jogtalanul kifizetett vagy helytelenül felhasznált források visszafizettetését és adott esetben a bírságokat.

(14)

Az intelligens kockázatértékelés terén folytatott együttműködés rendkívül fontos annak biztosításához, hogy a jogszabályokat betartó és megbízható vállalkozásoknak a lehető legnagyobb mértékben a hasznára váljanak az elektronikus vámügyintézés egyszerűsítéseinek előnyei, és hogy a szabálytalanságokat fel lehessen tárni.

(15)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az éves munkaprogramok kidolgozása tekintetében. Ezeket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (6) megfelelően kell gyakorolni.

(16)

Annak érdekében, hogy megfelelő módon lehessen reagálni a szakpolitikai prioritások változásaira, a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a különös célkitűzések megvalósulásának mérésére szolgáló mutatók listájának a kiigazítására, valamint az egyes tevékenységtípusokra elkülönített irányadó összegeknek a módosítására vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(17)

Mivel e rendelet célját – nevezetesen a vámunió működésének javítására irányuló többéves program létrehozását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, miután nem tudják hatékonyan megvalósítani a program végrehajtásához szükséges együttműködést és koordinációt, az Unió szintjén azonban a program léptéke és hatásai miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(18)

A Bizottságot a program végrehajtásában a Vám 2020 bizottság segíti.

(19)

A program értékelésének megkönnyítése érdekében a program által elért eredmények monitoringjára megfelelő keretet kell létrehozni és azt a kezdetektől alkalmazni. A program célkitűzései megvalósulásának, valamint a program hatékonyságának és európai szintű hozzáadott értékének elemzése céljából félidős értékelést kell végezni. Ezenkívül egy záró értékelés keretében a program hosszú távú következményeiről és a fenntarthatóságra gyakorolt hatásairól is be kell számolni. Teljes átláthatóságot kell továbbá biztosítani, amely a monitoringról és az értékelésről szóló, az Európai Parlament és a Tanács felé tett rendszeres jelentéstételt is magában foglal. Az említett értékeléseket a programnak az előre meghatározott bázisadatokhoz képest elért eredményeit mérő mutatókra kell alapozni. A mutatóknak többek között azt az időt is mérniük kell, amely alatt a közös kommunikációs hálózat rendszerhibákból adódó megszakítás nélkül elérhető, mivel ez feltétele annak, hogy a vámunión belül a vámhatóságok közötti hatékony együttműködést szolgáló európai informatikai rendszerek megfelelően működjenek.

(20)

A személyes adatoknak az e rendelettel összefüggésben a tagállamokban végzett, a tagállamok illetékes hatóságai, különösen a tagállamokban kijelölt független közjogi hatóságok felügyelete alatt történő feldolgozására vonatkozóan a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) az irányadó. A személyes adatoknak az e rendelet keretében a Bizottság által és az európai adatvédelmi biztos felügyelete alatt végzett feldolgozására vonatkozóan a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) az irányadó. Az illetékes hatóságok általi információcserének vagy információtovábbításnak meg kell felelnie a személyes adatok továbbítására vonatkozóan a 95/46/EK irányelvben rögzített szabályoknak, továbbá a Bizottság általi információcserének vagy információtovábbításnak meg kell felelnie a személyes adatok továbbítására vonatkozóan a 45/2001/EK rendeletben rögzített szabályoknak.

(21)

Ez a rendelet a 624/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (9) helyébe lép. Az említett határozatot ennek megfelelően hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.   FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

(1)   A vámunió működésének támogatására létrejön a „Vám 2020” többéves cselekvési program (a továbbiakban: a program).

(2)   A program a 2014. január 1-jétől2020. december 31-ig tartó időszakra vonatkozik.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.   „vámhatóságok”: a vámszabályok alkalmazásáért felelős hatóságok;

2.   „külső szakértők”:

a)

a kormányzati hatóságok képviselői, beleértve a 3. cikk (2) bekezdése alapján a programban részt nem vevő országok képviselőit is,

b)

gazdasági szereplők és a gazdasági szereplőket képviselő szervezetek,

c)

nemzetközi és egyéb érintett szervezetek képviselői.

3. cikk

Részvétel a programban

(1)   A részt vevő országok a tagállamok és a (2) bekezdésben említett országok, feltéve, hogy teljesülnek az említett bekezdésben szereplő feltételek.

(2)   A programban a következő országok vehetnek részt:

a)

az előcsatlakozási stratégiák által kedvezményezett csatlakozó országok, tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek, a megfelelő keretmegállapodások, társulási tanácsi határozatok vagy hasonló megállapodások által az ezen országok uniós programokban való részvételére megállapított általános alapelvekkel és feltételekkel összhangban;

b)

az európai szomszédságpolitika partnerországai, feltéve, hogy ezek az országok megfelelő szintet értek el vonatkozó jogszabályaiknak és közigazgatási gyakorlatuknak az Unióéhoz való közelítésében.

Az első albekezdés b) pontjában említett partnerországok a programban az uniós programokban való részvételükről szóló keretmegállapodások megkötését követően, a velük közösen megállapítandó rendelkezések alapján vesznek részt.

4. cikk

Hozzájárulás a programtevékenységekhez

A program keretében szervezett egyes kiválasztott tevékenységekhez való hozzájárulásra külső szakértők is felkérhetők, amennyiben ez alapvető fontossággal bír az 5. és 6. cikkben említett célok elérése szempontjából. E szakértőket a Bizottság a részt vevő országokkal együtt, az adott tevékenységekkel kapcsolatos képzettségük, tapasztalatuk és tudásuk alapján választja ki.

5. cikk

Általános és különös célkitűzések

(1)   A program általános célkitűzése a vámunió működésének és korszerűsítésének támogatása a belső piac megerősítése érdekében, a részt vevő országok, a vámhatóságaik és a vámtisztviselőik közötti együttműködés révén. Az általános célt konkrét célok megvalósítása útján kell elérni.

(2)   A különös célkitűzések között szerepel a vámhatóságok támogatása az Unió és a tagállamok pénzügyi és gazdasági érdekeinek védelmében – ideértve a csalás elleni küzdelmet és a szellemi tulajdonjogok védelmét is –, a biztonság és a védelem növelésében, a polgárok és a környezet védelmében, a vámhatóságok igazgatási kapacitásának javításában, valamint az európai vállalkozások versenyképességének erősítésében.

E különös célkitűzéseket különösen az alábbiak segítségével kell megvalósítani:

a)

számítógépesítés,

b)

a vámeljárások és ellenőrzések korszerű és összehangolt megközelítésének biztosítása,

c)

a legális kereskedelem megkönnyítése,

d)

a megfelelési költségek és az adminisztratív terhek csökkentése, valamint

e)

a vámhatóságok működésének erősítése.

(3)   A különös célkitűzések megvalósulásának mérése az I. mellékletben felsorolt mutatók alapján történik. Szükség esetén e mutatók a program időtartama alatt felülvizsgálhatók.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 15. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. mellékletben szereplő mutatók módosítása érdekében.

6. cikk

Operatív célok

A program operatív céljai a következők:

a)

a vámügy területét érintő uniós jogi aktusok és szakpolitikák előkészítésének, koherens alkalmazásának és eredményes végrehajtásának a támogatása;

b)

az európai váminformatikai rendszerek fejlesztése, tökéletesítése, működtetése és támogatása;

c)

a legjobb munkagyakorlatok és igazgatási eljárások azonosítása, fejlesztése, megosztása és alkalmazása, különösen a legjobb gyakorlatok összehasonlító elemzése nyomán;

d)

a vámtisztviselők készségeinek és kompetenciáinak a fejlesztése;

e)

a vámhatóságok és nemzetközi szervezetek, harmadik országok, egyéb kormányzati hatóságok – ideértve az uniós és nemzeti piacfelügyeleti hatóságokat is –, gazdasági szereplők és a gazdasági szereplőket képviselő szervezetek közötti együttműködés javítása.

II.   FEJEZET

TÁMOGATHATÓ TEVÉKENYSÉGEK

7. cikk

Támogatható tevékenységek

A program a 14. cikkben említett éves munkaprogramban meghatározott feltételek mellett a következő tevékenységtípusokhoz nyújt pénzügyi támogatást:

a)

Közös fellépések:

i.

szemináriumok és szakmai műhelyek;

ii.

projektcsoportok, amelyek általában korlátozott számú ország részvételével és korlátozott ideig működnek, céljuk pontosan meghatározott eredmény elérésére irányuló, előre definiált cél elérése, ideértve a koordinációt és legjobb gyakorlatok összehasonlító elemzését is;

iii.

munkalátogatások, amelyeket a résztvevő országok vagy egy másik ország által a tisztviselők vámügyi tapasztalatainak és szaktudásának bővítése, illetve mélyítése céljából szerveznek; a harmadik ország területén szervezett munkalátogatások tekintetében csak az utazási és tartózkodási (szállás és napidíj) költségek támogathatók a program keretében;

iv.

monitoring tevékenységek, amelyeket a Bizottság és a résztvevő országok tisztviselőiből álló közös csoportok által végeznek, és amelyek célja a vámügyi gyakorlatok elemzése, a szabályok végrehajtásával kapcsolatos nehézségek azonosítása, és adott esetben az uniós szabályok és munkamódszerek kiigazítására vonatkozó javaslattétel;

v.

szakértői csoportok, nevezetesen strukturált együttműködési formák – nem állandó vagy állandó jelleggel –, amelyek egyesítik a tapasztalatokat annak érdekében, hogy adott esetben online együttműködési szolgáltatások, közigazgatási segítség, valamint infrastrukturális és felszerelési segítség révén nyújtott támogatással, meghatározott területeken felmerülő feladatokat hajtsanak végre, vagy operatív tevékenységeket végezzenek;

vi.

a vámigazgatási kapacitás építése és támogató tevékenységek;

vii.

tanulmányok készítése;

viii.

közösen kidolgozott kommunikációs célú tevékenységek;

ix.

egyéb, az 5. és a 6. cikkben megállapított általános, különös és operatív célkitűzéseket támogató tevékenységek.

b)

IT- kapacitásfejlesztés: a II. melléklet A. szakaszában rögzített európai informatikai rendszerek uniós elemeinek, valamint az uniós jog alapján létrehozott új európai informatikai rendszereknek a fejlesztése, karbantartása, üzemeltetése és minőségellenőrzése.

c)

Humán kompetenciák fejlesztése: közös képzések a vámügyekkel kapcsolatban szükséges szakmai készségek és ismeretek támogatása érdekében.

8. cikk

A közös fellépésekre vonatkozó különös végrehajtási rendelkezések

(1)   A 7. cikk a) pontjában említett közös fellépésekben önkéntes alapon lehet részt venni.

(2)   A részt vevő országoknak biztosítaniuk kell, hogy a közös fellépésekben való részvételre megfelelő szakmai háttérrel és képesítéssel rendelkező tisztviselőket jelöljék ki.

(3)   A részt vevő országoknak adott esetben meg kell hozniuk a közös tevékenységek végrehajtásához szükséges intézkedéseket, különösen az ezen fellépésekkel kapcsolatos ismeretek terjesztése, illetve az elért eredmények optimális felhasználásának biztosítása révén.

9. cikk

Az informatikai rendszerek kapacitásfejlesztésére vonatkozó különös végrehajtási rendelkezések

(1)   A Bizottság és a részt vevő országok biztosítják a II. melléklet A. szakaszában említett európai informatikai rendszerek fejlesztését, üzemeltetését és megfelelő karbantartását.

(2)   A Bizottság a részt vevő országokkal együttműködve koordinálja a II. melléklet A. szakaszában említett európai informatikai rendszereknek a II. melléklet B. szakaszában meghatározott uniós, illetve a II. melléklet C. szakaszában ismertetett nem uniós elemei kialakításának és üzemeltetésének azon szempontjait, amelyek azok működőképességének, összekapcsolhatóságának és folyamatos fejlesztésének biztosításához szükségesek.

(3)   Az uniós elemek beszerzésének, fejlesztésének, üzembe helyezésének, karbantartásának és napi üzemeltetésének költségeit az Unió állja. A nem uniós elemek beszerzésének, fejlesztésének, üzembe helyezésének, karbantartásának és napi üzemeltetésének költségei a részt vevő országokat terhelik.

10. cikk

A humán kompetenciák fejlesztésére vonatkozó különös végrehajtási rendelkezések

(1)   A 7. cikk c) pontjában említett közös képzési tevékenységekben való részvétel önkéntes.

(2)   A részt vevő országoknak adott esetben integrálniuk kell nemzeti képzési programjaikba a közösen kifejlesztett képzési tartalmakat, beleértve az elektronikus tanulási (eLearning) modulokat, a képzési programokat és a közösen megállapított képzési standardokat.

(3)   A részt vevő országoknak gondoskodniuk kell arról, hogy tisztviselőik megkapják az ahhoz szükséges alap- és továbbképzést, hogy a képzési programokkal összhangban közös szakmai készségekre és szaktudásra tegyenek szert.

(4)   A részt vevő országoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a tisztviselők részesüljenek a programban való részvételhez kellő kielégítő szintű nyelvtudás elsajátításához szükséges nyelvi képzésben.

III.   FEJEZET

PÉNZÜGYI KERET

11. cikk

Pénzügyi keretösszeg

(1)   A program végrehajtására biztosított pénzügyi keretösszeg 2014-től 2020-ig terjedő időszakra: 522 943 000 EUR folyó árakon.

Az éves előirányzatokat az Európai Parlament és a Tanács engedélyezi a pénzügyi keretösszeg határain belül.

(2)   A program pénzügyi keretösszegén belül irányadó összegeket kell elkülöníteni a 7. cikkben felsorolt támogatható tevékenységekre, az egyes intézkedéstípusokra a III. mellékletben meghatározott százalékos arányokon belül. A Bizottság eltérhet a forrásoknak az említett melléklet szerinti elosztásától, ugyanakkor nem növelheti 10 %-nál nagyobb arányban az egyes tevékenységtípusokra a pénzügyi keretösszegből elkülönített részt.

Amennyiben szükségessé válik az említett határérték túllépése, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 15. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a forrásoknak a III. melléklet szerinti indikatív elosztására.

12. cikk

Az intervenció típusai

(1)   A Bizottság a 966/2012/EU, Euratom rendelet előírásaival összhangban hajtja végre a programot.

(2)   Az Unió által a 7. cikkben szereplő támogatható tevékenységekhez nyújtott támogatás a következő formákat öltheti:

a)

támogatások;

b)

közbeszerzési szerződések;

c)

a 4. cikkben említett külső szakértőknél felmerült költségek megtérítése.

(3)   Napidíjak, utazási költségek és szállásköltségek, illetve rendezvények szervezéséhez kapcsolódó költségek esetén a támogatások társfinanszírozási rátája a támogatható költségek 100 %-áig terjedhet.

A támogatást igénylő tevékenységek esetében az alkalmazandó társfinanszírozási rátát az éves munkaprogramokban meg kell határozni.

(4)   A programhoz rendelt pénzügyi erőforrások a következőket is fedezhetik:

a)

a program irányításához és az abban meghatározott célok eléréshez szükséges előkészítő, monitoring, ellenőrző, audit és értékelő tevékenységekre vonatkozó költségek, különösen a tanulmányok, szakértői értekezletek, tájékoztató és kommunikációs intézkedések költségeit, az Unió politikai prioritásairól szóló hivatalos kommunikációt is beleértve, amennyiben ezek az intézkedések az e programban megfogalmazott célok megvalósításához kapcsolódnak;

b)

az információfeldolgozásra és -cserére összpontosító információtechnológiai hálózatokhoz kapcsolódó kiadások, valamint

c)

minden egyéb technikai és igazgatási segítségnyújtással kapcsolatos költség, amely a Bizottságra hárul a program irányítása során.

13. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1)   A Bizottság megfelelő intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy az e rendelet alapján finanszírozott tevékenységek végrehajtásakor az Unió pénzügyi érdekeinek védelme – a csalással, korrupcióval és egyéb illegális tevékenységekkel szemben alkalmazott megelőző intézkedések, hathatós ellenőrzések, illetve szabálytalanságok észlelése esetén a jogtalanul kifizetett összegek visszafizettetése, adott esetben pedig hathatós, arányos és visszatartó erejű közigazgatási és pénzügyi szankciók révén – biztosított legyen.

(2)   A Bizottság, illetve képviselői, valamint a Számvevőszék jogosultak dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzést végezni az e program alapján uniós forrásból származó támogatások kedvezményezettjeinél, valamint az e rendelet alapján uniós forrásokban részesülő vállalkozóknál és alvállalkozóknál.

(3)   Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) – az 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanács rendeletben (10), valamint a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben (11) foglalt rendelkezéseknek és eljárásoknak megfelelően – nyomozásokat, többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat folytathat annak megállapítására, hogy elkövettek-e valamely támogatási megállapodással, támogatási határozattal vagy az e rendelet alapján finanszírozott szerződéssel összefüggésben az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást, korrupciót vagy más jogellenes cselekményt.

IV.   FEJEZET

VÉGREHAJTÁSI HATÁSKÖR

14. cikk

Munkaprogram

(1)   A program végrehajtása érdekében a Bizottság végrehajtási aktusok útján éves munkaprogramokat fogad el. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 16. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Valamennyi éves munkaprogram a program célkitűzéseinek végrehajtását szolgálja, az alábbiak meghatározása révén:

a)

az 5. és a 6. cikkben megállapított általános, különös és operatív célkitűzések szerinti tevékenységek, a végrehajtás módszerei, ideértve adott esetben a 7. cikk a) pontjának v. alpontjában említett szakértői csoportok létrehozására vonatkozó szabályokat is, valamint a várható eredmények;

b)

a költségvetés tevékenységtípusonkénti bontása;

c)

a támogatások 12. cikk (3) bekezdésében említett társfinanszírozási rátája.

(2)   Az éves munkaprogram összeállítása során a Bizottság figyelembe veszi a vámpolitikával kapcsolatos közös megközelítést. Ezt a megközelítést a Bizottság és a tagállamok – a tagállamok vámigazgatásainak vezetőiből vagy azok képviselőiből és a Bizottság képviselőiből álló Vámpolitikai Csoport keretében együttműködve – rendszeresen felülvizsgálják és alakítják.

A Bizottság rendszeresen tájékoztatja a Vámpolitikai Csoportot a program végrehajtásával kapcsolatos intézkedésekről.

15. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(2)   A Bizottság az 5. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében és a 11. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a 2014. január 1-jétől2020. december 31-ig tartó időszakra szól.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 5. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében és a 11. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5)   Az 5. cikk (3) bekezdésének második albekezdése és a 11. cikk (2) bekezdésének második albekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

16. cikk

Bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

V.   FEJEZET

MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉS

17. cikk

A program szerinti tevékenységek monitoringja

(1)   A Bizottság a részt vevő országokkal együttműködve – az I. mellékletben említett mutatók alapján – elvégzi a program és az annak keretében hozott tevékenységek végrehajtásának monitoringját.

(2)   A Bizottság közzéteszi a monitoring eredményét.

(3)   A monitoring eredményeit a 18. cikkel összhangban fel kell használni a program értékelése során.

18. cikk

Értékelés

(1)   A Bizottság a (2) és a (3) bekezdésben foglalt szempontok alapján félidős és végső értékelést nyújt be a programról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az értékelések eredményeit – ideértve az azonosított főbb hiányosságokat is – be kell építeni a programok további időtartamra való esetleges megújításáról, módosításáról vagy felfüggesztéséről szóló döntésekbe. Az értékeléseket független külső értékelő végzi.

(2)   A Bizottság 2018. június 30-ig félidős értékelési jelentést készít a program szerinti tevékenységek céljainak megvalósulásáról, a források felhasználásának hatékonyságáról, valamint a program európai szintű hozzáadott értékéről. A jelentésnek emellett ki kell térnie az egyszerűsítésre, a célkitűzések relevanciájára, valamint a programnak az Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló kiemelt célkitűzéseihez való hozzájárulására.

(3)   A Bizottság 2021. december 31-ig végső értékelési jelentést készít a (2) bekezdésben említett szempontokról, valamint a program hosszú távú következményeiről és hatásainak fenntarthatóságáról.

(4)   A Bizottság felhívására a részt vevő országok minden kapcsolódó adatot és információt átadnak a félidős és végső értékelési jelentésekhez való hozzájárulás céljából.

VI.   FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

19. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 624/2007/EK határozat 2014. január 1-jével hatályát veszti.

Az említett határozat hatálya alá tartozó tevékenységekhez kapcsolódó pénzügyi kötelezettségekre azonban teljesítésükig továbbra is az említett határozat vonatkozik.

20. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2013. december 11-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

V. LEŠKEVIČIUS

(1)  Az Európai Parlament 2013. november 21-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2)  A Tanács 1311/2013/EU, Euratom rendelete (2013. december 2.) a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keret létrehozásáról (Lásd e Hivatalos Lap 884. oldalát).

(3)  HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(5)  A Bizottság 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2012. október 29.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól (HL L 362., 2012.12.31., 1. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK irányelve (1995. október 24.) a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.; magyar nyelvű különkiadás, 13. fejezet, 5. kötet, 355. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás, 13. fejezet, 26. kötet, 102. o.).

(9)  A Bizottság 2007/624/EK határozata (2007. szeptember 27.) a Bulgáriában a vaddisznók klasszikus sertéspestisének felszámolására és a vaddisznók e betegség elleni sürgősségi vakcinázására irányuló tervek meghosszabbított alkalmazása céljából a 2006/800/EK határozat módosításáról (HL L 154., 2007.6.14., 25. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(11)  A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o., magyar nyelvű különkiadás: 9. fejezet, 1. kötet, 303. o.)

I. MELLÉKLET

Mutatók

Az 5. cikk (2) bekezdésében említett különös célkitűzések megvalósulását a következő mutatók alapján kell mérni:

a)

a „visszajelzések a program keretében végrehajtott tevékenységekben részt vevőktől és a program felhasználóitól” mutató, amely többek között az alábbi szempontok szerint méri a program keretében végrehajtott tevékenységek hatásának a programban érdekelt felek általi megítélését:

i.

a program keretében végrehajtott tevékenységek hálózatépítő hatása;

ii.

a program keretében végrehajtott tevékenységek együttműködést erősítő hatása;

b)

a vámeljárások korszerű és összehangolt megközelítéséhez kapcsolódó programtevékenységek nyomán kiadott iránymutatások és ajánlások száma;

c)

„a közös kommunikációs hálózat az európai informatikai rendszerek számára” mutató, amely az európai váminformatikai rendszer működtetéséhez elengedhetetlen közös hálózat rendelkezésre állását méri. A hálózatnak az idő 98 %-ban rendelkezésre kell állnia;

d)

„az uniós jog és szakpolitika alkalmazása és végrehajtása” mutató, amely a vám területét érintő uniós jog és szakpolitika előkészítésében, alkalmazásában és végrehajtásában elért előrelépést méri, többek között a következők alapján:

i.

a program keretében e területre irányulóan végrehajtott tevékenységek száma, különösen a szellemi tulajdonjogok védelmét, a biztonság és a védelem kérdését, a csalás elleni küzdelmet és az ellátási lánc biztonságát illetően;

ii.

az ezen tevékenységeket követően kiadott ajánlások száma;

e)

„az európai informatikai rendszer elérhetősége” mutató, amely a vámügyi IT-alkalmazások uniós elemeinek rendelkezésre állását méri. Ezen elemeknek hivatali időben az idő 97 %-ban, egyébként pedig 95 %-ban kell rendelkezésre állniuk;

f)

a „bevált gyakorlatok és iránymutatások” mutató, amely a legjobb munkagyakorlatok és igazgatási eljárások azonosításában, kidolgozásában, megosztásában és alkalmazásában elért fejlődést méri, többek között a következők alapján:

i.

az e területre irányulóan a program keretében végrehajtott tevékenységek;

ii.

a megosztott iránymutatások és bevált gyakorlatok száma;

g)

a tanulási mutató, amely a vámtisztviselők készségeinek és kompetenciáinak a fejlesztését célzó programtevékenységekből származó eredményeket méri, többek között a következők alapján:

i.

a közös uniós képzési anyag felhasználásával képzett tisztviselők száma;

ii.

a programhoz kapcsolódó e-tanulási modulok letöltésének száma;

h)

a „harmadik felekkel folytatott együttműködés” mutató, amely azt jelzi, hogy a program miként támogatja a tagállami vámhatóságoktól eltérő hatóságokat, az e célkitűzés támogatása érdekében a program keretében végrehajtott tevékenységek számának mérése alapján.

II. MELLÉKLET

Európai informatikai rendszerek és uniós, valamint nem uniós elemeik

A.

Az európai informatikai rendszerek a következők:

(1)

közös kommunikációs hálózat/közös rendszer-interfész (CCN/CSI – CCN2), CCN mail3, a CSI híd, a http híd, CCN LDAP és kapcsolódó eszközök, CCN webportál, CCN monitoring;

(2)

támogató rendszerek, különösen a CCN alkalmazás konfigurációs eszköze, a tevékenységjelentési eszköz (ART2), a Taxud online projektek elektronikus irányítása (TEMPO), a szolgáltatásirányítási eszköz (SMT), a felhasználókezelési rendszer (UM), a BPM-rendszer, az elérhetőségi irányítópult és az AvDB, az IT szolgáltatásirányítási portál, a jegyzék és felhasználói hozzáférés-kezelés,

(3)

a programinformációs és kommunikációs tér (PICS);

(4)

a vámárumozgási rendszerek, különösen az (új) számítógépesített árutovábbítási rendszer ((N)CTS), az NCTS TIR Oroszország, a kiviteli ellenőrzési rendszer (ECS) és a behozatali ellenőrzési rendszer (ICS). A következő alkalmazások/elemek támogatják ezeket a rendszereket: a harmadik országokkal történő adatcserét szolgáló rendszer (SPEED híd), a SPEED Edifact átváltó csomópont (SPEED-ECN), a standard SPEED tesztalkalmazás (SSTA), a standard árutovábbítási tesztalkalmazás (STTA), az árutovábbítási tesztalkalmazás (TTA), a központi szolgáltatások/referenciaadatok (CSRD2), valamint a központi szolgáltatások/irányítási informatikai rendszer (CS/MIS);

(5)

a közösségi kockázatkezelési rendszer (CRMS), amely tartalmazza a kockázati információs formanyomtatványokat (RIF) és a közös profilok CPCA funkcionális doméneket;

(6)

a gazdasági szereplők rendszere (EOS), amely tartalmazza a gazdasági szereplők nyilvántartását és azonosítását (EORI), az engedélyezett gazdálkodókat (AEO), a menetrend szerinti tengeri hajójáratokat (RSS) és a partnerországok funkcionális doménjeinek kölcsönös elismerését. A generikus webszolgáltatás e rendszer támogató eleme;

(7)

a tarifarendszer (TARIC3), amely egy referenciaadat-rendszer olyan más alkalmazások számára, mint a vámkontingens-kezelési rendszer (QUOTA2), a megfigyeléskezelési és -monitoring rendszer (SURV2), az európai kötelező érvényű tarifális felvilágosítás rendszer (EBTI3), a vegyi anyagok európai vámjegyzéke (ECICS2). A Kombinált Nómenklatúra (KN) és a vámfelfüggesztésekre vonatkozó (Suspensions) alkalmazások jogi információkat kezelnek, közvetlenül kapcsolódva a tarifarendszerhez;

(8)

az ellenőrzési célú alkalmazások, különösen az mintakezelő rendszer (SMS) és a feldolgozási eljárások informatikai rendszere (ISPP);

(9)

a hamisítás és kalózkodás elleni rendszer (COPIS);

(10)

az adatelosztási rendszer (DDS2), amely kezel minden, az Interneten keresztül a nyilvánosság számára hozzáférhető adatot;

(11)

a Csalás Elleni Informatikai Rendszer (AFIS); valamint

(12)

minden egyéb, a 70/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (1) 8. cikkének (2) bekezdésében meghatározott többéves stratégiai terv szerinti rendszer, és a terv helyébe lépő eszközök.

B.

Az európai informatikai rendszerek uniós összetevői a következők:

(1)

olyan IT-eszközök, mint a rendszerek hardvere, szoftvere, valamint hálózati kapcsolatai, beleértve a kapcsolódó adat-infrastruktúrát;

(2)

a rendszerek fejlesztéséhez, karbantartásához, tökéletesítéséhez, valamint üzemeltetéséhez szükséges IT-szolgáltatások;

(3)

és bármilyen más olyan elem, amelyet hatékonysági, biztonsági vagy racionalizálási okokból a Bizottság a résztvevő országok tekintetében közös elemként határoz meg.

C.

Az európai informatikai rendszerek nem uniós összetevői a B. szakaszban uniós összetevőként nem meghatározott minden egyéb összetevő.

(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 70/2008/EK Határozata (2008. január 15.) a papírmentes vám- és kereskedelmi környezetről (HL L 23., 2008.1.26., 21. o.).

III. MELLÉKLET

A források indikatív megosztása

A 7. cikkben felsorolt támogatható tevékenységek forrásainak indikatív megosztása a következő:

A tevékenység típusa

A pénzügyi keretösszeg aránya

(%-ban)

Közös fellépések

legfeljebb 20 %

IT-kapacitásépítés

legalább 75 %

A humán kompetenciák fejlesztése

legfeljebb 5 %