6.11.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 288/1


A TANÁCS 1292/2007/EK RENDELETE

(2007. október 30.)

az Indiából származó polietilén-tereftalát (PET) fólia behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vámnak a 384/96/EK tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről és az ilyen behozataloknak a 384/96/EK rendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti részleges időközi felülvizsgálata lezárásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: az alaprendelet) és különösen annak 11. cikke (2) bekezdésére és 11. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a Bizottságnak a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtott javaslatára,

mivel:

A.   AZ ELJÁRÁS

1.   Hatályos intézkedések

(1)

A Tanács a legutóbb az 1424/2006/EK (2) rendelettel módosított 1676/2001/EK (3) rendelettel a többek között Indiából származó polietilén-tereftalát (PET) fólia behozatalára végleges dömpingellenes vámot vetett ki. E vizsgálatok tárgyát képező intézkedések az egyedileg megnevezett exportőröktől származó behozatalra kivetett 0 % és 18 % közötti ad valorem vám, míg minden más vállalat vonatkozásában 17,3 %-os maradványvám formáját öltötték. A módosított 1676/2001/EK rendelethez vezető vizsgálat a továbbiakban: eredeti vizsgálat.

(2)

Az eredeti vizsgálatban az Indiából származó behozatalra kivetett intézkedéseket az 1975/2004/EK tanácsi rendelet (4) kiterjesztette a Brazíliából és Izraelből szállított PET-fólia behozatalára is (függetlenül attól, hogy Brazíliából vagy Izraelből származóként jelölték-e meg).

(3)

A Bizottság a 2001/645/EK határozattal (5) elfogadta öt indiai gyártónak az eredeti vizsgálattal kapcsolatos kötelezettségvállalását. Ezeket a kötelezettségvállalásokat a 2006/173/EK határozat (6) hatályon kívül helyezte.

(4)

A Tanács a legutóbb az 1124/2007/EK tanácsi rendelettel (7) módosított 367/2006/EK rendelettel az Indiából származó PET-fólia behozatalára végleges kiegyenlítő vámot vetett ki. Az intézkedések az egyedileg megnevezett exportőröktől származó behozatalra kivetett, 7 % és 19,1 % közötti ad valorem vám, míg minden más vállalat vonatkozásában 19,1 %-os maradványvám formáját öltötték. A 367/2006/EK módosított rendelethez vezető vizsgálat a továbbiakban: az előző szubvencióellenes vizsgálat.

2.   Felülvizsgálati kérelem

(5)

A Bizottsághoz 2006. május 23-án, illetve 2006. július 3-án az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem, és az alaprendelet 11. cikkének (3) szerinti – a Jindal Poly Films Limited (a továbbiakban: Jindal) dömpingjének vizsgálatára korlátozódó – részleges időközi felülvizsgálat iránti kérelem érkezett az alábbi közösségi gyártóktól: a Du Pont Teijin Films, a Mitsubishi Polyester Film GmbH és a Nuroll SpA (a továbbiakban: kérelmezők). A kérelmezők a PET-fólia közösségi gyártásának jelentős részét képviselik.

(6)

A kérelmezők azt állították, és elegendő prima facie bizonyítékot szolgáltattak arra vonatkozólag, hogy: a) a dömping és a közösségi gazdasági ágazatnak okozott kár valószínűleg folytatódna vagy megismétlődne; valamint b) megváltoztak azok a dömpingre vonatkozó körülmények, melyek alapján a Jindal számára az intézkedéseket meghozták, és e változások tartós jellegűek.

3.   Vizsgálat

(7)

Miután a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálat, valamint az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti részleges időközi felülvizsgálat megindítására, a Bizottság 2006. augusztus 22-én (8), illetve 2006. augusztus 25-én (9) az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítésekkel bejelentette e két felülvizsgálat megindítását.

(8)

A részleges időközi felülvizsgálat hatálya a Jindal dömpingjének vizsgálatára korlátozódott. A felülvizsgálati időszak mindkét esetben a 2005. július 1-jétől2006. június 30-ig tartó időszakot foglalta magában. A kár folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének felmérése szempontjából jelentőséggel bíró tendenciák vizsgálata a 2003-tól a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: a figyelembe vett időszak) terjedt ki.

4.   Az érintett felek

(9)

A Bizottság a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról hivatalosan értesítette az exportáló gyártókat, az exportáló országok képviselőit, a közösségi gyártókat, az importőröket, valamint az ismert érintett felhasználókat. Az érdekelt felek mindkét felülvizsgálat során lehetőséget kaptak arra, hogy véleményüket írásban tudassák, és a vizsgálat megindításáról szóló értesítésben megadott időtartamon belül meghallgatást kérjenek.

(10)

Minden érdekelt fél, aki ilyen kérést nyújtott be, és igazolni tudta, hogy meghallgatását különleges okok indokolják, meghallgatási lehetőséget kapott.

(11)

A PET-fólia kétségtelenül nagyszámú indiai exportáló gyártójára való tekintettel, akiket megneveztek a kérelemben, a vizsgálat megindításáról szóló értesítésben az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételi technikák alkalmazását irányozták elő a hatályvesztés felülvizsgálatára. A mintavétel szükségességének eldöntésére és adott esetben a minta összeállításának céljából minden exportáló gyártót felkértek arra, hogy jelentkezzenek és bocsássák rendelkezésre a vizsgálat megindításáról szóló értesítésben megadott alapadataikat a PET-fóliával kapcsolatban a felülvizsgálati időszak során folytatott tevékenységükről. Hat indiai exportáló gyártó jelezte együttműködési szándékát. Ezek közül három vállalatot (Ester Industries Limited, Garware Polyester Limited, Jindal) vontak be a mintavételi eljárásba kérdőív segítségével. Úgy találták, hogy ezek a vállalatok felelnek a gyártás, az értékesítés és a PET-fólia Közösségbe történő exportjának olyan legnagyobb reprezentatív mennyiségéért, ami az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban a rendelkezésre álló időn belül a megfelelő módon megvizsgálható.

(12)

A Bizottság ezenkívül minden olyan érintett fél részére kérdőíveket küldött, akikről tudott, vagy akik a vizsgálat megindításáról szóló értesítésben megadott határidőkön belül jelentkeztek. A teljes kérdőívre négy közösségi gyártó, a mintavételi eljárásba bevont három exportáló gyártó, egy importőr/felhasználó és négy felhasználó adott választ.

(13)

A Bizottság felkutatott és ellenőrzött minden információt, amit szükségesnek tartott a dömping és az okozott kár meghatározására, valamint annak megállapítására, hogy fennáll-e a valószínűsége a dömping és a károkozás folytatódásának vagy megismétlődésének, továbbá hogy az intézkedések fenntartása a Közösség érdekében állna-e. A következő érdekelt felek telephelyein ellenőrző látogatásokra került sor:

a)

Közösségi gyártók

Dupont Teijin Films (Luxemburg),

Mitsubishi Polyester Film GmbH (Németország),

Nuroll SpA (Olaszország),

Toray Plastics Europe (Franciaország).

b)

Exportáló gyártók Indiában

Ester Industries Limited, Új-Delhi,

Garware Polyester Limited, Aurangabad,

Jindal Poly Films Limited, Új-Delhi.

c)

Kapcsolt importőrök/felhasználók a Közösségben

Rexor SAS (Franciaország).

d)

Importőr/felhasználó

Coverne SpA (Olaszország).

e)

Felhasználók

Safta SpA (Olaszország),

Metalvuoto SpA (Olaszország).

B.   AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK

1.   Az érintett termék

(14)

Az érintett termék ugyanaz, mint az eredeti vizsgálatban, mégpedig az Indiából származó és rendszerint az ex39206219 és az ex39206290 KN-kód alá tartozó polietilén-tereftalát (PET) fólia.

2.   A hasonló termék

(15)

Úgy találták, hogy – mint az eredeti vizsgálatban – az indiai belföldi piacon gyártott és értékesített PET-fólia és az Indiából a Közösségbe exportált PET-fólia, valamint a közösségi gyártók által gyártott és értékesített PET-fólia fizikai és műszaki jellemzői, valamint használata megegyezik. Ezért azokat az alaprendelet 1. cikke (4) bekezdésének értelmében hasonló termékeknek kell tekinteni.

C.   RÉSZLEGES IDŐKÖZI FELÜLVIZSGÁLAT: DÖMPING

1.   Rendes érték

(16)

A rendes érték meghatározásához elsőként ellenőrizték, hogy a Jindal teljes belföldi értékesítése reprezentatív volt-e az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében, vagyis, hogy elérte-e az érintett termék Közösségbe exportált teljes értékesítési mennyiségének legalább 5 %-át.

(17)

Ezt követően arról bizonyosodtak meg, hogy a belföldi összértékesítés elérte-e minden egyes termékfajta vonatkozásában ugyanezen termék Közösségbe exportált értékesítési mennyiségének legalább 5 %-át.

(18)

Azon termékfajták vonatkozásában, amelyek esetében a belföldi értékesítések a Közösségbe exportált azonos típusú áruk értékesítési mennyiségének legalább 5 %-át képviselték, ezt követően azt vizsgálták, hogy az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdése értelmében megfelelő mennyiség értékesítésére került-e sor a rendes kereskedelmi forgalom keretében. Minden egyes terméktípus esetében, melyből a belföldi értékesítési mennyiség a az értékesítések több mint 80 %-át tette ki, és azt az előállítási költségeknél magasabb áron adták el, a rendes értéket az összes belföldi értékesítésért ténylegesen kifizetett súlyozott átlagár alapján állapították meg. Amennyiben egy terméktípus esetében, ahol a nyereséges ügyletek aránya 80 % vagy annál alacsonyabb, azonban legalább 10 % volt, a rendes értéket kizárólag a nyereséges belföldi értékesítésért ténylegesen kifizetett súlyozott átlagár alapján határozták meg. Azon terméktípusok esetében, amelyeknél a belföldi piacon megvalósult értékesítés mennyiségének kevesebb mint 10 %-a nem az egységköltség alatt történt, úgy tekintették, hogy az érintett terméktípust nem a rendes kereskedelmi forgalom keretében értékesítették, és emiatt a rendes értéket az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdése értelmében kellett megállapítani.

(19)

Azon terméktípusok esetében, ahol az exportáló gyártó belföldi árai nem voltak alkalmasak a rendes érték megállapítására – mivel az értékesítések reprezentativitása vagy azok rendes kereskedelmi forgalomban megvalósuló aránya nem volt megfelelő –, a rendes értéket az alaprendelet 2. cikkének (3) és (6) bekezdése értelmében az érintett exportáló gyártó előállítási költségei, illetve az ahhoz hozzáadott ésszerű értékesítési, általános és adminisztratív költségek, valamint a nyereség alapján határozták meg.

(20)

Az értékesítési, általános és adminisztratív költségeket az exportáló gyártónak az érintett termék reprezentatívnak ítélt belföldi értékesítése során keletkezett ilyen jellegű költségei alapján határozták meg. A haszonkulcsot a vállalat által a belföldi piac rendes kereskedelmi forgalmában elegendő mennyiségben eladott kérdéses terméktípusok utáni súlyozott átlagos haszonkulcs alapján számították ki.

2.   Exportár

(21)

Az érintett termék egyéb Közösségbe irányuló exportforgalmának túlnyomó többségét a felülvizsgálati időszakban független vásárlókkal bonyolították le. Ennélfogva az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban a ténylegesen kifizetett vagy kifizetendő exportár alapján határozták meg.

(22)

Az exportforgalom egy részét egy közösségi kapcsolódó vállalattal bonyolították. A kapcsolódó vállalat az árukat nem közvetlenül viszonteladás során értékesítette, de lényegesen átalakította azokat, mégpedig olyan mértékben, hogy az exportált termék exportárának az alaprendelet 2. cikke (9) bekezdése szerinti kiszámítása az átalakított termék viszonteladói ára alapján megvalósíthatatlannak bizonyult. A felülvizsgálati időszak alatt összehasonlították ugyanazon terméktípus esetében a Jindal által a kapcsolódó vállalat és a közösségi független fogyasztók számára felszámított árakat. Mivel megállapították, hogy a két árlista minden terméktípus esetében összhangban volt egymással, arra a következtetésre jutottak, hogy a Jindal árszabása a közösségi kapcsolódó vállalat számára megbízható volt, és az exportár kiszámítására alkalmasnak bizonyult.

3.   Összehasonlítás

(23)

A rendes érték és az exportár összehasonlítása gyártelepi alapon történt. A tisztességes összehasonlítás céljából az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének értelmében kiigazítások formájában figyelembe vették azon eltéréseket, amelyek hatással vannak az árak összehasonlíthatóságára. Ennek megfelelően – adott esetben, hiteles igazolások bemutatása mellett – kiigazításokat végeztek az árengedmények és kedvezmények, a fuvarozás, biztosítás, kezelés, rakodási és kiegészítő költségek, a csomagolás, hitelezés és jutalékok eltérései vonatkozásában.

(24)

A Jindal a rendes érték kiigazítását igényelte azon importvám esetében, melyet nem szedtek be az előzetes engedélyezési rendszer (Advance Licence Scheme – ALS) keretében az exportra szánt áruk előállításában használt nyersanyagok importja után. Az előzetes engedélyezési rendszer lehetővé teszi a nyersanyagok vámmentes behozatalát, amennyiben a vállalat a hivatalosan rögzített szabványos nyersanyag-végtermék normák (standard input-output norms) alapján megfelelő mennyiségű és értékű készterméket exportál. Az előzetes engedélyezési rendszer keretében végrehajtott behozatalok vagy exportra szánt áruk előállítására vagy az ezen áruk gyártásához felhasznált belföldi anyagok utánpótlására szolgálnak. A vállalat azt állította, hogy az érintett terméket azért exportálta a Közösségbe, hogy a behozott nyersanyagokat illetően megfeleljen az előzetes engedélyezési rendszer keretében megszabott követelményeknek. Mivel a vállalat a felülvizsgálat eredményei szerint a felülvizsgálati időszakban nem dömpingelt, nem vontak le következtetéseket arra vonatkozólag, hogy a kiigazítás igénye jogos volt-e.

4.   Dömpingkülönbözet

(25)

A dömpingkülönbözet meghatározása az alaprendelet 2. cikkének (11) bekezdésével összhangban a rendes érték súlyozott átlagának és az exportár súlyozott átlagának az összehasonlítása alapján történt.

(26)

Ez az összehasonlítás negatív dömpingkülönbözetet eredményezett.

5.   A megváltozott körülmények tartós jellege

(27)

Az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdésével összhangban sor került annak vizsgálatára is, indokolt-e ezen vizsgálat megállapításait tartósnak tekinteni.

(28)

Ebben az összefüggésben emlékeztetni kell arra, hogy a Jindalról két egymást követő, az 1676/2001/EK és a 390/2005/EK (10) tanácsi rendelettel végzett vizsgálat azt állapította meg, hogy nem dömpingelt. Ezeket a dömping hiányára vonatkozó megállapításokat e felülvizsgálat is megerősítette, és nincsenek arra utaló jelek, hogy a dömping hiánya ne lenne tartós jellegű.

(29)

Úgy tekinthető tehát, hogy a Jindal tekintetében jelenleg alkalmazott intézkedésekkel a kívánt eredményeket el lehet érni, ezért ezek változatlan formában fenntarthatók.

D.   HATÁLYVESZTÉSI FELÜLVIZSGÁLAT

D.1.   A DÖMPING FOLYTATÓDÁSÁNAK VAGY MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

1.   Előzetes megjegyzések

(30)

Az Eurostat szerint az érintett termék Indiából a Közösségbe behozott mennyisége a felülvizsgálati időszak alatt 23 472 tonnát tett ki. Ennek a mennyiségnek a 97 %-a a felülvizsgálati időszak alatt a mintavételi eljárásba bevont három exportáló gyártóra jutott, melyek közül egyedül a Jindal a felülvizsgálati időszakban az érintett termék Indiából a Közösségbe irányuló teljes exportvolumenének 90 %-át gyártotta.

(31)

Az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakában (1999. április 1-jétől2000. március 31-ig) az Indiából származó behozatal mennyisége 50 590 tonnát tett ki. Az előző szubvencióellenes vizsgálat vizsgálati időszakában (2003. október 1-jétől2004. szeptember 30-ig) az Indiából származó behozatal mennyisége 12 679 tonnát tett ki.

2.   A behozatal dömpingje a felülvizsgálati időszak alatt

2.1.   Előzetes megjegyzés

(32)

Amint azt a fenti (11) preambulumbekezdés megemlíti, a mintavételi eljárásba három exportáló gyártó került bevonásra. A Jindal esetében a (16)–(26) preambulumbekezdésben megállapítottak érvényesek.

2.2.   Rendes érték

(33)

A rendes érték meghatározásához Garware és az Ester esetében elsőként ellenőrizték, hogy az egyes exportáló gyártók bejelentett belföldi értékesítése reprezentatív volt-e az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében, vagyis hogy elérte-e az érintett termék Közösségbe exportált teljes értékesítési mennyiségének legalább 5 %-át.

(34)

Ezt követően arról bizonyosodtak meg, hogy a belföldi összértékesítés elérte-e minden egyes termékfajta vonatkozásában ugyanezen termék Közösségbe exportált értékesítési mennyiségének legalább 5 %-át.

(35)

Azon termékfajták vonatkozásában, amelyek esetében a belföldi értékesítések a Közösségbe exportált azonos típusú áruk mennyiségének legalább 5 %-át képviselték, ezt követően azt vizsgálták, hogy az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdése értelmében megfelelő mennyiség értékesítésére került-e sor a rendes kereskedelmi forgalom keretében. Minden egyes terméktípus esetében, melyből a belföldi értékesítési mennyiség az értékesítések több mint 80 %-át tette ki, és azt az előállítási költségeknél magasabb áron adták el, a rendes értéket az összes belföldi értékesítésért ténylegesen kifizetett súlyozott átlagár alapján állapították meg. Amennyiben egy terméktípus esetében, ahol a nyereséges ügyletek aránya 80 % vagy annál alacsonyabb, azonban legalább 10 % volt, a rendes értéket kizárólag a nyereséges belföldi értékesítésért ténylegesen kifizetett súlyozott átlagár alapján határozták meg. Azon terméktípusok esetében, amelyeknél a belföldi piacon történő értékesítés mennyiségének kevesebb mint 10 %-a nem az egységköltség alatt történt, úgy tekintették, hogy az érintett terméktípust nem a rendes kereskedelmi forgalom keretében értékesítették, és emiatt a rendes értéket az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdése értelmében kellett megállapítani.

(36)

Azon terméktípusok esetében, ahol az exportáló gyártó belföldi árai nem voltak alkalmasak a rendes érték megállapítására – mivel az értékesítések reprezentativitása vagy azok rendes kereskedelmi forgalomban megvalósult aránya nem volt megfelelő -, a rendes értéket az alaprendelet 2. cikkének (3) és (6) bekezdése értelmében az érintett exportáló gyártó előállítási költségei, illetve az ahhoz hozzáadott ésszerű értékesítési, általános és adminisztratív költségek, valamint a nyereség alapján határozták meg.

(37)

Az értékesítési, általános és adminisztratív költségeket az exportáló gyártónak az érintett termék reprezentatívnak ítélt belföldi értékesítése során keletkezett ilyen jellegű költségei alapján határozták meg. A haszonkulcsot a vállalat által a belföldi piac rendes kereskedelmi forgalmában elegendő mennyiségben eladott kérdéses terméktípusok utáni súlyozott átlagos haszonkulcs alapján számították ki.

2.3.   Exportár

(38)

Az exportárak meghatározása tekintetében emlékeztetni kell arra, hogy e vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a dömping folytatódna vagy ismétlődne-e a védőintézkedések hatályon kívül helyezése esetén. Ebben az összefüggésben a dömping kiszámításakor használt exportárak meghatározása nem korlátozódhat az exportőr múltbeli magatartásának vizsgálatára, hanem vizsgálnia kell az exportárak jövőbeli lehetséges alakulását is. Más szóval meg kell határozni, hogy a múltbeli exportárak a jövőbeli exportárak megbízható jelzésére szolgálnak-e.

(39)

Mivel a felülvizsgálati időszak egy része alatt árra vonatkozó kötelezettségvállalások voltak hatályban, különösképpen azt vizsgálták meg, hogy az ilyen jellegű kötelezettségvállalások befolyásolták-e a múltbéli exportárak megbízhatóságát a jövőbeli exportárak előrejelzésének tekintetében. Meg kell jegyezni továbbá, hogy a Garware és az Ester 2006. március 9-én visszavonta az árra vonatkozó kötelezettségvállalásait, a felülvizsgálati időszak azonban 2005. július 1-jétől2006. június 30-ig tart. Mind a Garware, mind az Ester esetében megállapították, hogy azokat az exporttranzakciókat, melyeket a felülvizsgálati időszak azon szakaszában bonyolítottak le, amikor az árra vonatkozó kötelezettségvállalás érvényben volt, a minimum importárhoz olyan közeli szinten végezték, hogy megkérdőjeleződik, hogy ezek az árak tartós jellegűnek tekinthetők-e, és azokat a minimum importártól függetlenül határozták-e meg. A 366/2006/EK tanácsi rendelet (11) (28) preambulumbekezdésében is hasonló érvelés található.

(40)

A Garware esetében a teljes exportforgalom mintegy 20 %-át teszik ki azok a tranzakciók, melyeket a felülvizsgálati időszak azon szakaszában bonyolítottak, amikor már visszavonták az árra vonatkozó kötelezettségvállalásokat. Ezeket a tranzakciókat a kötelezettségvállalás visszavonását követően is folytonossággal végezték. Tekintettel a 2006. március 8-án lejárt, árra vonatkozó kötelezettségvállalás után bonyolított exportforgalom mértékére, az abban felszámított árakból következtetések vonhatóak le a Garware azon árpolitikájára, melyet a kötelezettségvállalások hiányában alkalmazott volna. Következésképpen a Garware által az egész felülvizsgálati időszakban exportált árumennyiség exportára az e tranzakciók során felszámított árak alapján lett kiszámítva.

(41)

Az Ester esetében a teljes exportforgalom mintegy 5 %-át teszik ki azok a tranzakciók, melyeket a felülvizsgálati időszak azon szakaszában bonyolítottak, amikor már visszavonták az árra vonatkozó kötelezettségvállalásokat. Ezek a tranzakciók a kötelezettségvállalás visszavonását közvetlenül követő nagyon rövid időszakra korlátozódtak. Ezért az ezekre a tranzakciók során felszámított árak nem tekinthetők reprezentatívnak a vállalat által a kötelezettségvállalás hiányában megszabott exportárakra nézve. Mint ahogy azt már a fenti (39) preambulumbekezdés jelezte, az Ester azon exportárainak színvonala, melyeket a kötelezettségvállalás visszavonása előtt alkalmazott a Közösségnek történő exportálás során, igen közel állt a minimum importárak színvonalához. Az is megállapítást nyert, hogy az Ester egyéb harmadik országokba irányuló exportjának árai – mind súlyozott átlagárukat, mind a típusonkénti árat tekintve – lényegesen a Közösségbe irányuló export árai alatt maradtak, ezzel valószínűsítve, hogy a kötelezettségvállalások hiányában a Közösségbe irányuló árak az adott típus egyéb harmadik országokba irányuló exportjára megállapított árakhoz igazodnának. Ezért az a következtetés került levonásra, hogy az Ester Közösségnek felszámított exportárai nem használhatók az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdése értelmében vett megbízható exportárak megállapításához, e hatályvesztési felülvizsgálattal összefüggésben. Mivel az Ester az érintett terméket a felülvizsgálati időszak alatt jelentős mennyiségben értékesítette a világpiacon, az a döntés született, hogy az exportár azon árak alapján kerül kiszámításra, melyeket a harmadik országokban ténylegesen fizettek vagy fizetniük kell a felülvizsgálati időszak során a Közösségben a kötelezettségvállalás ideje alatt értékesített terméktípusokért. A kötelezettségvállalás visszavonása utánra eső felülvizsgálati időszak tekintetében az exportárat a Közösség által ténylegesen fizetett vagy fizetendő árak alapján számították ki.

2.4.   Összehasonlítás

(42)

A rendes érték és az exportár összehasonlítása gyártelepi alapon történt. A tisztességes összehasonlítás céljából az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének értelmében kiigazítások formájában figyelembe vették azon eltéréseket, amelyek hatással vannak az árak összehasonlíthatóságára. Ennek megfelelően – adott esetben, hiteles igazolások bemutatása mellett – kiigazításokat végeztek a fuvarozás, biztosítás, kezelés, rakodási és kiegészítő költségek, a jutalékok, csomagolás és hitelezés eltérései vonatkozásában.

(43)

Az exportáló gyártó bizonyos számú export esetében az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének k) pontja értelmében az exportár kiigazítását kérte, a vámhitel-szabályozás (Duty Entitlement Passbook Scheme) által az exportot követően biztosított export utáni kedvezmények összegének megfelelően. E rendszer alapján az érintett termék kivitele után jóváírt összegeket bármilyen áru behozatala után járó vámok kiegyenlítésére fel lehet használni vagy szabadon el lehet adni más vállalatoknak. Ezenfelül nincs olyan kikötés, hogy az importált árukat csak az exportra kerülő áruk előállításához lehet felhasználni. A gyártók nem bizonyították be, hogy a vámhitel-szabályozás alapján az exportot követően biztosított kedvezmény befolyásolta volna az árak összehasonlíthatóságát, és azt sem, hogy a vásárlók a belföldi piacon a vámhitel-szabályozás kedvezményei miatt következetesen eltérő árakat fizettek volna. Ezért e kérelmet el kellett utasítani.

2.5.   Dömpingkülönbözet

(44)

A dömpingkülönbözet meghatározása az alaprendelet 2. cikkének (11) bekezdésével összhangban a rendes érték súlyozott átlagának és az exportár súlyozott átlagának az összehasonlítása alapján történt. Ahol az exportárak a harmadik országoknak felszámított árakon alapultak, a megfelelő CIF-értékeket úgy számították ki, hogy a harmadik országoknak felszámított gyártelepi árat terméktípusonként a Közösségbe irányuló gyártelepi és CIF-árak különbségének súlyozott átlagával növelték.

(45)

Ez az összehasonlítás 15–25 %-os dömpingkülönbözeteket mutatott ki. Emlékeztetni kell arra, hogy a felülvizsgálat a Jindal tekintetében negatív dömpingkülönbözetet mutatott ki (lásd a fenti (26) preambulumbekezdést).

3.   A behozatal alakulása az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén

3.1.   Kihasználatlan kapacitások

(46)

Az összes ismert indiai exportőr felülvizsgálati időszak alatti szabad kapacitása 32 000 tonnára becsülhető. Azonban meg kell jegyezni, hogy ebből az összesített adatból 25 000 tonna olyan indiai exportőröknek tulajdonítható, akik 0 % dömpingellenes vámot fizetnek. A dömpingellenes intézkedések esetleges visszavonása ezért valószínűleg kevésbé lenne hatással e vállalatok exportpolitikájára. Tehát csak 7 000 tonna tulajdonítható a 0 % dömpingellenes vámtól eltérő dömpingellenes vámot fizető indiai exportőröknek. Az imént említett szabad kapacitást, amely a felülvizsgálati időszak alatt az érintett termék Indiából a Közösségbe irányuló teljes importforgalmának kb. 30 %-át, a közösségi felhasználásnak pedig 3 %-át tette ki, az intézkedések hatályvesztése esetén a közösségi piacra lehetne átirányítani.

3.2.   Az értékesítési volumenek közösségi piacra való átirányításának ösztönzése

(47)

A mintavételbe bevont, a 0 %-ostól eltérő dömpingkülönbözetű indiai exportőrök harmadik országoknak felszámított exportárai a felülvizsgálati időszak alatt – terméktípusonkénti összehasonlításban – 20–30 %-kal alacsonyabbnak bizonyultak, mint ugyanazon exportáló gyártók által a Közösségnek felszámított exportárak. E két exportőr jelentős, azaz teljes exportforgalmuk 80–90 %-át kitevő mennyiségeket értékesített harmadik országokban. Ezért úgy tekintették, hogy az egyéb harmadik országoknak felszámított exportár szintjéből következtetni lehet a Közösségbe irányuló exportértékesítések valószínűsíthető árszintjére az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén.

(48)

A PET-fólia néhány legnagyobb exportpiacát magas vámokkal védik. Különösképpen érvényes ez a PET-fólia Indiából az USA-ba irányuló importjára, melyet az indiai exportőrtől függően 2,32–24,11 %-os dömpingellenes és 9–25,27 %-os kiegyenlítő vámokkal illetnek.

3.3.   Következtetés

(49)

Ezért az árak relatív színvonalára, a szabad kapacitásokra és a fenti ösztönzőkre való tekintettel megállapítást nyert, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető: i. a dömping folytatódása; és ii. a Közösségbe exportált mennyiségek növekedése.

D.2.   A KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGI ÁGAZAT MEGHATÁROZÁSA

(50)

Négy közösségi gyártó (a Dupont Teijin Films, a Mitsubishi Polyester Film GmbH, a Nuroll SpA és a Toray Plastics Europe) teljes mértékben együttműködött a vizsgálatban. A felülvizsgálati időszak során a közösségi gyártás mintegy 95 %-át képviselték. Ezért az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdésének és 5. cikke (4) bekezdésének értelmében ők alkotják a közösségi gazdasági ágazatot.

(51)

Meg kell jegyezni, hogy a PET-fólia közösségi gyártásának helyzete változott az eredeti vizsgálat óta. A Kodak Industrie (Franciaország) már nem gyárt PET-fóliát a Közösségben, a 3M pedig áthelyezte tevékenységét az olaszországi I.T.P. SpA-hoz, amely jelenleg új termékek gyártására alakítja át telephelyét. Arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy mivel a Cseh Köztársaság 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz, a cseh köztársaságbeli telephelyű Fatra a.s. vállalat már a közösségi gazdasági ágazat részét képezi.

D.3.   A KÖZÖSSÉGI PIAC HELYZETE

1.   Felhasználás a közösségi piacon

(52)

A teljes közösségi felhasználást az Eurostat importstatisztikái alapján, a közösségi gazdasági ágazat által a Közösségben bonyolított áruforgalom, valamint más közösségi gyártók áruforgalma alapján határozták meg.

1.   táblázat

Közösségi felhasználás

2003

2004

2005

Felülvizsgálati időszak (2005. július 1–2006. június 30.)

Mennyiség (tonna)

253 890

250 231

251 612

257 177

Index (2003 = 100)

100

99

99

101

(53)

A 2003-as évvel összehasonlítva a felülvizsgálati időszak alatt 1 %-kal (több mint 3 000 tonnával) nőtt a felhasználás.

2.   Indiából, Brazíliából és Izraelből származó behozatal: mennyiség, piaci részesedés és importárak

(54)

Az Indiából a Közösségbe irányuló behozatal mennyisége 2003 és a felülvizsgálati időszak között 86 %-kal nőtt, a piaci részesedés 5 %-ról 9 %-ra emelkedett, míg az árak 12 %-kal csökkentek. Az adatok az Eurostat statisztikáin alapulnak.

2.   táblázat

Indiából származó behozatal

2003

2004

2005

Felülvizsgálati időszak (2005. július 1–2006. június 30.)

Mennyiség (tonna)

12 597

15 972

23 912

23 472

Index (2003 = 100)

100

127

190

186

Piaci részesedés

5 %

6 %

10 %

9 %

Árak (EUR/tonna)

2 005

1 890

1 866

1 755

Index (2003 = 100)

100

94

93

88

(55)

A (2) preambulumbekezdésben említett, Brazíliából és Izraelből származó, az intézkedéseket megkerülő behozatalok drasztikusan visszaestek, amikor az Indiából származó behozatalra kivetett dömpingellenes intézkedéseket ezekre a behozatalokra is kiterjesztették. A vámok kijátszása elleni intézkedések meghozatala után az ezekből az országokból származó PET-fólia ára 219 %-kal növekedett.

3.   táblázat

Brazíliából és Izraelből származó behozatal

2003

2004

2005

Felülvizsgálati időszak (2005. július 1–2006. június 30.)

Mennyiség (tonna)

6 855

5 527

271

419

Index (2003 = 100)

100

91

5

6

Piaci részesedés

2 %

2 %

0 %

0 %

Árak (EUR/tonna – forrás: Eurostat)

1 581

1 741

4 170

3 461

Index (2003 = 100)

100

110

264

219

(56)

Figyelembe kell venni azonban azt a tényt, hogy e vizsgálat szerint a Jindal nem dömpingelt, és hogy a korábbi vizsgálatok azt állapították meg, hogy más vállalatok (elsősorban a Flex Industries Limited és a Polyplex Corporation Limited) sem dömpingeltek. Ennek megfelelően e vizsgálat csak az Indiából származó dömpingelt behozatalt és a vámokat megkerülő behozatalt veszi figyelembe. Az Indiából származó behozatal és a kijátszásellenes vámokkal illetett behozatal 2003 és a felülvizsgálati időszak között 70 %-kal csökkent – lásd a lenti 4. táblázatot. E behozatal drasztikus visszaesése nagy részben a Brazíliából és Izraelből származó behozatalra kivetett kijátszásellenes vámoknak köszönhető.

4.   táblázat

Indiából, Brazíliából és Izraelből származó importok

2003

2004

2005

Felülvizsgálati időszak (2005. július 1–2006. június 30.)

Mennyiség (tonna)

10 383

8 881

3 618

2 766

Index (2003 = 100)

100

86

35

27

Piaci részesedés

4 %

4 %

1 %

1 %

Ár (EUR/tonna)

1 855

1 852

1 891

1 785

Forrás: Eurostat és vállalati adatok.

3.   Egyéb harmadik országokból származó behozatal

(57)

Az egyéb harmadik országokból származó behozatal a figyelembe vett időszakban 24 %-kal nőtt – 62 000 tonnáról (2003) 77 000 tonnára (felülvizsgálati időszak) –, az ennek a behozatalnak megfelelő közösségi piaci részesedés pedig 5 %-kal emelkedett (25 %-ról 30 %-ra). A legjelentősebb behozatal Dél-Koreából, az USA-ból, Thaiföldről és az Egyesült Arab Emírségekből származik. 2003 és a felülvizsgálati időszak között 11 %-kal csökkent a tonnánkénti átlagár. A számok az Eurostat adatain alapulnak.

5.   táblázat

Ország

 

2003

2004

2005

Felülvizsgálati időszak (2005. július 1–2006. június 30.)

Dél-Korea

Behozatali mennyiség

(tonna)

25 895

23 983

22 225

23 878

Index (2003 = 100)

100

93

86

92

Piaci részesedés

10 %

10 %

9 %

9 %

Árak (EUR/tonna)

2 137

2 146

2 239

2 098

USA

Behozatali mennyiség

14 611

18 636

20 544

13 432

Index (2003 = 100)

100

128

141

92

Piaci részesedés

6 %

7 %

8 %

5 %

Árak (EUR/tonna)

7 575

6 067

4 974

6 690

Thaiföld

Behozatali mennyiség

2 858

6 511

8 647

8 647

Index (2003 = 100)

100

228

303

303

Piaci részesedés

1 %

3 %

3 %

3 %

Árak (EUR/tonna)

1 742

1 764

1 811

1 758

Arab Emirátusok

Behozatali mennyiség

(tonna)

1

26

2 478

5 898

Index (2004 = 100)

 

100

9 422

22 427

Piaci részesedés

 

0 %

1 %

2 %

Árak (EUR/tonna)

 

2 872

1 854

1 790

Összesen Dél-Korea, USA, Thaiföld, Arab Emirátusok

Behozatali mennyiség

(tonna)

43 366

49 157

53 894

51 855

Index (2003 = 100)

100

80

100

110

Piaci részesedés

17 %

20 %

21 %

20 %

Az Indián, Brazílián és Izraelen kívüli országok összesített adatai

Behozatali mennyiség

(tonna)

62 300

65 683

74 191

77 054

Index (2003 = 100)

100

105

119

124

Piaci részesedés

25 %

26 %

30 %

30 %

ár

Súlyozott átlagár

(EUR/tonna)

3 848

3 756

3 431

3 428

Index

100

98

90

89

4.   A közösségi gazdasági ágazat gazdasági helyzete

(58)

Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése alapján a Bizottság minden olyan lényeges gazdasági tényezőt és mutatót megvizsgált, amely hatást gyakorol a közösségi gazdasági ágazat helyzetére.

4.1.   Gyártás, gyártási kapacitás és kapacitáskihasználás

(59)

A figyelembe vett időszakban a kapacitás 190 000 tonnás szint körül stabilizálódott, a gyártás és a kapacitáskihasználás pedig 4 %-kal csökkent.

6.   táblázat

 

2003

2004

2005

Felülvizsgálati időszak (2005. július 1–2006. június 30.)

Gyártás tonnában

176 682

175 465

165 348

168 875

Index (2003 = 100)

100

99

94

96

Kapacitás tonnában

190 694

185 863

186 721

189 832

Index (2003 = 100)

100

97

98

100

Kapacitáskihasználás

93 %

94 %

89 %

89 %

Index (2003 = 100)

100

101

96

96

4.2.   Készletek

(60)

Az érintett termékből felhalmozott készletek 2003 és 2004 között 23 929 tonnáról 22 241 tonnára csökkentek, 2005-ben enyhe növekedést mutattak, majd a felülvizsgálati időszak alatt 21 272 tonnára estek vissza. Ez utóbbi változás főként a gyártás csökkenésével függ össze.

7.   táblázat

Készletek

2003

2004

2005

Felülvizsgálati időszak (2005. július 1–2006. június 30.)

Tonna

23 929

22 241

23 209

21 272

Index (2003 = 100)

100

93

97

89

4.3.   A közösségi független fogyasztók számára értékesített mennyiség és piaci részesedés

(61)

A közösségi gazdasági ágazat által a közösségi független fogyasztók számára értékesített mennyiség 2003 és 2005 között 5 %-kal csökkent (142 755 tonnáról 135 956 tonnára), és bár enyhe növekedést mutatott 2005 és a felülvizsgálati időszak között, a 2003-as értékesítési mennyiség csupán 98 %-át érte el. A kapcsolódó vállalatok számára történő értékesítés elhanyagolható (a figyelembe vett időszakban évi 200–300 tonna között mozgott). 2003 és a felülvizsgálati időszak között a közösségi gazdasági ágazat piaci részesedése 2 %-kal csökkent.

8.   táblázat

 

2003

2004

2005

Felülvizsgálati időszak (2005. július 1–2006. június 30.)

Értékesítési mennyiség (tonna)

142 755

144 282

135 956

139 212

Index (2003 = 100)

100

101

95

98

Piaci részesedés az összfelhasználásban

56 %

58 %

54 %

54 %

4.4.   Értékesítési árak és költségek

(62)

A figyelembe vett időszakban az értékesítési egységárak 2 891 EUR/tonnáról (2003) 2 %-kal 2 819 EUR/tonnára (felülvizsgálati időszak) csökkentek, csakúgy mint a tonnánkénti átlagköltség, amely a 2003-as 3 216 EUR/tonnáról a felülvizsgálati időszakra 3 137 EUR/tonnára csökkent. A költségek annak ellenére csökkentek, hogy a legtöbb nyersanyag átlagára (az olajárak emelkedése miatt) jelentősen megnőtt. Ezekből a számokból kiderül, hogy a közösségi gazdasági ágazat – hogy ne veszítsen túl sok piaci részesedést – nem engedhetett meg magának olyan értékesítési árakat, melyek az előállítási költségeket teljes mértékben lefedik.

9.   táblázat

 

2003

2004

2005

Felülvizsgálati időszak (2005. július 1–2006. június 30.)

Súlyozott átlagár

(EUR/tonna)

2 891

2 865

2 929

2 819

Index

100

99

101

98

Súlyozott átlagköltség

(EUR/tonna)

3 216

3 112

3 152

3 137

Index (2003 = 100)

100

97

98

98

4.5.   Növekedés

(63)

A figyelembe vett időszakban a közösségi gazdasági ágazat a kissé növekvő piacon veszített piaci részesedéseiből.

4.6.   Foglalkoztatás, termelékenység és bérek

(64)

A közösségi gazdasági ágazat foglalkoztatási szintje 2003 és a felülvizsgálati időszak között 13 %-kal csökkent. Bár az egy alkalmazottra jutó átlagbér 5 %-kal nőtt, a racionalizálási intézkedéseknek köszönhetően az egy alkalmazottra jutó termelékenység is emelkedett 9 %-kal. Tehát az előállított termék tonnánkénti munkabérköltségei 4 %-kal csökkentek.

10.   táblázat

 

2003

2004

2005

Felülvizsgálati időszak (2005. július 1–2006. június 30.)

Foglalkoztatás

2 263

2 112

2 027

1 978

Index (2003 = 100)

100

93

90

87

Termelékenység (tonna/alkalmazott)

78

83

82

85

Index (2003 = 100)

100

106

104

109

Munkabérek 1 000 EUR-ban

138 876

132 916

129 098

127 375

Index (2003 = 100)

100

96

93

92

Alkalmazottankénti átlagbér

61 362

62 922

63 669

64 407

Index (2003 = 100)

100

103

104

105

1 tonna előállított termékre jutó bérköltség (EUR)

786

758

781

754

Index (2003 = 100)

100

96

99

96

4.7.   Nyereségesség és a beruházások megtérülése

(65)

Az értékesítés nyereségessége az érintett termék közösségi értékesítése által termelt nyereséget képviseli. A beruházások megtérülését az eszközarányos nyereség alapján számították ki.

(66)

Az érintett termék nyereségessége és a közösségi független fogyasztók számára történő értékesítésére fordított beruházások megtérülése a 2004-ben és 2005-ben tapasztalt kisebb javulás ellenére a figyelembe vett időszakban negatív maradt. A felülvizsgálati időszak alatt mind a nyereségesség (–11 %) mind a beruházások megtérülése (–3,1 %) különösen alacsony volt, miután 2005-ben megint visszaestek.

11.   táblázat

 

2003

2004

2005

Felülvizsgálati időszak (2005. július 1–2006. június 30.)

Nyereségesség

–11,2 %

–8,6 %

–7,6 %

–11,3 %

Index (2003 = 100)

– 100

–77

–68

– 101

Beruházások megtérülése

–2,6 %

–2,1 %

–1,9 %

–3,1 %

Index (2003 = 100)

– 100

–81

–75

– 118

4.8.   Pénzáramlás

(67)

A pénzáramlás negatív irányban fejlődött, különösképpen a felülvizsgálati időszak alatt.

12.   táblázat

 

2003

2004

2005

Felülvizsgálati időszak (2005. július 1–2006. június 30.)

Pénzáramlás 1 000 EUR-ban

35 305

34 690

21 980

15 128

Index (2003 = 100)

100

98

62

43

4.9.   Beruházások és tőkebevonási képesség

13.   táblázat

 

2003

2004

2005

Felülvizsgálati időszak (2005. július 1–2006. június 30.)

Beruházások értéke 1 000 EUR-ban

21 745

18 131

16 772

17 724

Index (2003 = 100)

100

83

77

82

(68)

2003 és a felülvizsgálati időszak között a PET-fólia gyártására fordított beruházások értéke 18 %-kal csökkent. A felülvizsgálati időszak alatt a beruházások értéke 6 %-kal növekedett a 2005-ös helyzettel összehasonlítva, de 2003-hoz képest továbbra is alacsony szinten maradt. A vizsgálatból kiderült, hogy a beruházásokat főként a termék minőségének javítására és a gyártási kapacitás szinten tartására fordították.

(69)

A beruházások alacsony szintje nagyrészt azzal magyarázható, hogy a közösségi gazdasági ágazat anyavállalatai nem tűntek érdekeltnek az olyan nem jövedelmező tevékenységekbe történő beruházásban, illetve az ezen tevékenységek számára történő kezességvállalásban, mint a PET-fólia európai gyártása.

4.10.   A dömpingkülönbözet nagysága és a korábbi dömping hatásaiból való felépülés

(70)

A dömping nagyságának elemzése figyelembe veszi azt a tényt is, hogy léteznek a káros dömping megszüntetésére irányuló, hatályban lévő intézkedések. Mint az a fentiekből kitűnik, a rendelkezésre álló információk szerint a mintavételbe bevont exportáló gyártók egyike változatlanul dömpingárakon végzi a Közösségbe irányuló értékesítést. Bár a megállapított dömpingkülönbözet jelentős, a felülvizsgálati időszak alatt a közösségi gazdasági ágazatra gyakorolt hatása nem az, mivel az Indiából származó dömpingelt behozatal és a vámokat kijátszó behozatal piaci részesedése a teljes közösségi felhasználás 1 %-át tette ki. A Jindal kétségtelenül hozzájárult a közösségi gazdasági ágazat helyzetének súlyosbításához. Azonban azt is figyelembe kell venni, hogy még ha ki is zárnánk a Jindalt az elemzésből, a közösségi gazdasági ágazat a 2001-es dömpingellenes intézkedések bevezetését követően akkor sem lett volna képes felépülni a legutóbbi dömping hatásaiból, mivel az intézkedéseket kijátszották (ez ellen csak 2004 végén hoztak védintézkedéseket) és az árra vonatkozó kötelezettségvállalások nem bizonyultak megfelelőnek (ezek csak tavaly vesztették hatályukat). Meg kell jegyezni, hogy a kijátszásellenes intézkedések meghozatala és a kötelezettségvállalások hatályvesztése előtt az indiai vállalatoktól történő dömpingelt behozatal szintje háromszor olyan magas volt, mint a felülvizsgálati időszak alatt.

5.   A közösségi piac helyzetére vonatkozó következtetés

(71)

A közösségi piac által felhasznált PET-fólia mennyisége 1 %-kal nőtt, míg a közösségi gazdasági ágazat által értékesített mennyiség 2 %-kal csökkent.

(72)

A közösségi gazdasági ágazat gazdasági helyzete a legtöbb károkozó tényező tekintetében rosszabbodott: gyártás, gyártási kapacitás, kapacitáskihasználás (–4 %), értékesítési mennyiség (– 2 %) és érték (–5 %), piaci részesedés (–2 százalékpont), pénzáramlás és nyereségesség, beruházási tevékenység és a beruházások megtérülése.

(73)

A közösségi gazdasági ágazat által a foglalkoztatás, a költségek visszaszorítása és az egy alkalmazottra jutó termelékenység növelése terén végzett szerkezetátalakítás sem tudta kiegyenlíteni a nyersanyagok áremelkedését a figyelembe vett időszakban. Az előállítási költségek magasabbak voltak, mint az eladási ár. Ehhez jött még az Indiából és egyéb országokból származó dömpingelt behozatal alacsony ára, amellyel kijátszották a dömpingellenes intézkedéseket. A közösségi gazdasági ágazatra eső árleszorító hatást részben a Jindaltól származó behozatal is súlyosbította, és bár a vállalatról a vizsgálat azt állapította meg, hogy a felülvizsgálati időszak alatt nem dömpingelt, az Indiából behozott PET-fólia mintegy 90 %-a tőle származik.

(74)

A fentiekből kiderül, hogy a közösségi gazdasági ágazat helyzete még mindig instabil, és a dömpingelt behozatal növekedése minden valószínűség szerint csak súlyosbítaná a helyzetet.

D.4.   A KÁROKOZÁS FOLYTATÓDÁSÁNAK VAGY MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

(75)

Mint fent is megállapítást nyert, a közösségi gazdasági ágazat még mindig instabil helyzetben van. A dömpingellenes intézkedések megszüntetése esetén a dömpingelt behozatal mennyiségének jelentős növekedésével lehet számolni. Mint ahogy azt a (46) preambulumbekezdés említette, a dömpingellenes vámmal sújtott indiai exportőrök még jelentősen növelhetik exportvolumenüket, és amint azt a (48) preambulumbekezdés említette, a PET-fólia néhány legnagyobb exportpiacát – különösképpen az USA-ban – magas vámok védik.

(76)

A dömpingellenes vámok hiányában az Indiából származó dömpingelt behozatal jelentős árleszorító hatással lehetne a közösségi piacra. Ez egyértelműen a károkozás ismétlődésének valószínűségére utal.

(77)

A fentiekből kiderül, hogy ha a közösségi gazdasági ágazat még több Indiából származó dömpingelt árú behozatalnak lenne kitéve, gazdasági helyzete tovább romlana. Ennek alapján az a következtetés vonható le, hogy az India elleni intézkedések hatályon kívül helyezése minden bizonnyal a közösségi gazdasági ágazatot ért kár megismétlődését eredményezné.

D.5.   KÖZÖSSÉGI ÉRDEK

(78)

Az alaprendelet 21. cikkével összhangban mérlegelték, hogy vajon a jelenlegi dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e a Közösség egészének érdekeivel.

(79)

Az alaprendelet 21. cikke szerint megvizsgálták, hogy a közösségi érdek meghatározása valamennyi érintett érdekeltség (azaz a közösségi gazdasági ágazat, az importőrök és az érintett termék felhasználói érdekeinek) figyelembevételével történt-e.

(80)

Emlékeztetni kell arra, hogy az eredeti vizsgálatban az intézkedések elfogadása nem minősült a Közösség érdekével ellentétesnek. Továbbá e vizsgálat esetén felülvizsgálatról van szó, tehát az olyan helyzetet elemez, amelyben már alkalmaztak dömpingellenes intézkedéseket, így lehetőség van a jelenlegi dömpingellenes intézkedések érintett felekre gyakorolt nemkívánatos hatásainak felbecslésére.

(81)

Ennek alapján megvizsgálták, hogy a káros dömping várható megismétlődésére vonatkozó következtetések ellenére létezik-e olyan kényszerítő ok, amely alapján arra lehet következtetni, hogy ebben az adott esetben az intézkedések fenntartása ellentétes a közösségi érdekkel.

(82)

Annak érdekében, hogy az intézkedések bevezetésének vagy elhagyásának várható hatását felmérje, a Bizottság információt kért az összes érdekelt féltől, akikről tudott és azoktól, akik maguktól jelentkeztek. Ennek alapján a Bizottság kérdőíveket küldött ki a közösségi gazdasági ágazatnak, 9 független importőrnek és 23 felhasználónak. Ezenkívül a Bizottság kapcsolatba lépett az összes olyan közösségi gyártóval is, amelyek nem szolgáltattak információkat a felülvizsgálatban való együttműködéshez, és tőlük is kért a gyártásukra és értékesítésükre vonatkozó alapinformációkat.

1.   A közösségi gazdasági ágazatra gyakorolt hatás

(83)

Emlékeztetni kell arra, hogy a közösségi gazdasági ágazat még mindig bizonytalan helyzetben van, mint ahogy azt az (58)–(74) preambulumbekezdések is ismertették.

(84)

Az intézkedések folytatása várhatóan enyhíteni fogja a piac torzulását és a további árleszorítást. Az intézkedések lehetővé tennék a közösségi gazdasági ágazat számára, hogy legalább fenntarthassa az értékesítési mennyiséget és kihasználhassa a méretgazdaságosság előnyeit.

(85)

Másrészt, ha véget vetnek a dömpingellenes intézkedéseknek, a közösségi gazdasági ágazat pénzügyi helyzete valószínűleg nem javul, sőt még tovább romlik. A nyomott árakból és a csökkenő piaci részesedésből adódó bevételkiesés a közösségi gazdasági ágazatot különösen sújtja.

(86)

Ezért a dömpingellenes intézkedések a közösségi gazdasági ágazat érdekét szolgálnák.

2.   Az importőrökre és a felhasználókra gyakorolt hatás

(87)

Csak egy importőr/felhasználó és négy felhasználó működött közre a felülvizsgálat során hiánytalanul kitöltött kérdőívekkel. A PET-fólia teljes közösségi felhasználásának 16,3 %-át képviselik, és jelezték, hogy a dömpingellenes vámok meghosszabbítása nem lenne nagyobb hatással vállalataikra.

3.   Következtetés a közösségi érdekről

(88)

Valamennyi, az előbbiekben említett tényező figyelembevételét követően megállapítható, hogy az intézkedések nem gyakorolnának jelentős kedvezőtlen hatást – ha egyáltalán lenne ilyen hatásuk – az érintett termék felhasználói, illetve az importőrei helyzetére.

(89)

Tehát az a következtetés vonható le, hogy nem szólnak kényszerítő okok a közösségi érdek alapján az ideiglenes dömpingellenes intézkedések folytatása ellen.

E.   DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

(90)

Minden fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a meglévő intézkedések fenntartására vonatkozó ajánlást szándékoznak tenni. Egyúttal határidőt is biztosítottak számukra, hogy a nyilvánosságra hozatalt követően ismertessék észrevételeiket.

(91)

A fent említett tények és szempontok alapján az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése értelmében azt a következtetést vonják le, hogy a Jindalra vonatkozó, ezen részleges időközi felülvizsgálatot le kell zárni, továbbá a Jindal által előállított és az Európai Közösségbe exportált PET-fólia behozatalára az eredeti vizsgálatban kivetett 0 %-os dömpingellenes vámot továbbra fenn kell tartani.

(92)

A hatályvesztési felülvizsgálatot illetően az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően az Indiából származó PET-fólia behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani a fenti megállapítások alapján,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A többek között Indiából származó, rendszerint az ex39206219 és ex39206290 KN-kód alá tartozó polietilén-tereftalát (PET) fólia behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések részleges időközi felülvizsgálata az indiai Jindal Poly Films Limited exportáló gyártót illető intézkedések vonatkozásában lezárul.

2. cikk

(1)   Végleges dömpingellenes vám kivetésére kerül sor az ex39206219 (TARIC-kódok: 3920621903, 3920621906, 3920621909, 3920621913, 3920621916, 3920621919, 3920621923, 3920621926, 3920621929, 3920621933, 3920621936, 3920621939, 3920621943, 3920621946, 3920621949, 3920621953, 3920621956, 3920621959, 3920621963, 3920621969, 3920621976, 3920621978 és 3920621994) és az ex39206290 (TARIC-kódok: 3920629033 és 3920629094) KN-kód alá tartozó, Indiából származó polietilén-tereftalát (PET) fólia behozatalára.

(2)   A vámfizetés előtti, közösségi határparitáson számított nettó árra kivetendő végleges dömpingellenes vámok az alábbi vállalatok által előállított termékek tekintetében a következők:

Vállalat

Végleges vám

(%)

Kiegészítő TARIC kód

Ester Industries Limited

75-76, Amrit Nagar,

Behind South Extension Part-1,

Új-Delhi – 110 003,

India

17,3

A026

Flex Industries Limited

A-1, Sector 60,

Noida 201 301, (U.P.),

India

0,0

A027

Garware Polyester Limited

Garware House,

50-A, Swami Nityanand Marg,

Vile Parle (East),

Mumbai 400 057,

India

6,8

A028

Jindal Poly Films Limited

56 Hanuman Road,

Új-Delhi 110 001,

India

0,0

A030

MTZ Polyfilms Limited

New India Centre, 5th floor,

17 Co-operage Road,

Mumbai 400 039,

India

18,0

A031

Polyplex Corporation Limited

B-37, Sector-1,

Noida 201 301,

Dist. Gautam Budh Nagar, Uttar Pradesh,

India

0,0

A032

SRF Limited

Express Building 9-10 Bahadur Shah Zaraf Marg

Új-Delhi 110-002

India

3,5

A753

Minden egyéb vállalat

17,3

A999

(3)   Amennyiben bármelyik fél elegendő bizonyítékot szolgáltat a Bizottságnak arról, hogy

nem exportálta az (1) bekezdésben megnevezett termékeket 1999. április 1. és 2000. március 31. között, valamint 2005. július 1. és 2006. június 30. között,

nem kapcsolódik a 366/2006/EK rendelettel kivetett intézkedések hatálya alatt álló egy exportőrhöz vagy gyártóhoz sem, és

az érintett termékeket a 2005. július 1. és 2006. június 30. közötti időszak után exportálta, vagy visszavonhatatlan szerződéses kötelezettséget vállalt jelentős mennyiségnek a Közösségbe történő szállítására

a Tanács a Bizottságnak a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően beterjesztett javaslatára egyszerű többséggel módosíthatja a (2) bekezdést e félnek a dömpingellenes intézkedések hatálya alatt álló vállalatoknak a (2) bekezdésben található táblázatban szereplő listára történő felvételével, ahol a végleges vám a 3,5 %-os vámtétel súlyozott átlaga.

(4)   A (2) bekezdésben meghatározott, az Indiából származó behozatalra vonatkozó végleges maradványvám ezennel kiterjesztésre kerül a Brazíliából és Izraelből szállított, ugyanezen polietilén-tereftalát fólia behozatalára (függetlenül attól, hogy Brazíliából vagy Izraelből származóként jelentették be azokat) (TARIC-kódok: 3920621901, 3920621904, 3920621907, 3920621911, 3920621914, 3920621917, 3920621921, 3920621924, 3920621927, 3920621931, 3920621934, 3920621937, 3920621941, 3920621944, 3920621947, 3920621951, 3920621954, 3920621957, 3920621961, 3920621967, 3920621974, 3920621977, 3920621992, 3920629031, 3920629092) a következő vállalatok által gyártott termékek kivételével:

 

Terphane Ltda BR 101, km 101, City of Cabo de Santo Agostinho, Pernambuco állam, Brazília (kiegészítő TARIC-kód A569),

 

Jolybar Filmtechnic Converting Ltd (1987), Hacharutsim str. 7, Ind. Park Siim 2000, Natania South, 42504, POB 8380, Izrael (TARIC kiegészítő kód: A570)

 

Hanita Coatings Rural Cooperative Association Ltd., Kibbutz Hanita, 22885, Izrael (TARIC kiegészítő kód: A691).

(5)   Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Luxembourgban, 2007. október 30-án.

a Tanács részéről

az elnök

F. NUNES CORREIA


(1)  HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 2117/2005/EK rendelettel (HL L 340., 2005.12.23., 17. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 270., 2006.9.29., 1. o.

(3)  HL L 227., 2001.8.23., 1. o.

(4)  HL L 342., 2004.11.18., 1. o.

(5)  HL L 227., 2001.8.23., 56. o.

(6)  HL L 68., 2006.3.8., 37. o.

(7)  HL L 255., 2007.9.29., 1. o.

(8)  HL C 197., 2006.8.22., 2. o.

(9)  HL C 202., 2006.8.25., 16. o.

(10)  HL L 63., 2005.3.10., 1. o.

(11)  HL L 68., 2006.3.8., 6. o.