Az Európai Parlament és a Tanács 1774/2002/EK rendelete

(2002. október 3.)

a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 152. cikke (4) bekezdésének b) pontjára,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [2],

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően [3], az egyeztetőbizottság által 2002. szeptember 12-én jóváhagyott közös szövegtervezet figyelembevételével,

mivel:

(1) Az állati hulladékok ártalmatlanítására, feldolgozására és forgalomba hozatalára, továbbá az állati eredetű, illetve halból készült takarmányok kórokozókkal szembeni védelmére vonatkozó állat-egészségügyi előírásokról, valamint a 90/425/EGK irányelv módosításáról szóló, 1990. november 27-i 90/667/EGK tanácsi irányelv [4] rögzítette azon alapelvet, miszerint megfelelő kezelést követően – származásától függetlenül – valamennyi állati hulladék felhasználható takarmányanyagok előállítása céljából.

(2) A fenti irányelv elfogadása óta a Tudományos Operatív Bizottság számos véleményt fogadott el. Ezek lényegi következtetése, hogy az egészségügyi vizsgálatot követően emberi fogyasztásra alkalmatlannak bizonyuló állati melléktermékek nem kerülhetnek be a táplálékláncba.

(3) A fenti tudományos vélemények alapján – a felhasznált állati melléktermékek jellegétől függően – különbséget kell tenni a végrehajtandó intézkedések között. Bizonyos állati anyagok lehetséges felhasználási körét korlátozni kell. Szabályokat kell megállapítani az állati melléktermékek nem takarmányozási célú felhasználására és ártalmatlanítására.

(4) Az utóbbi évek során szerzett tapasztalatok fényében tisztázni kell a 90/667/EGK irányelv és a közösségi környezetvédelmi jogszabályok közötti kapcsolatot. E rendelet nem érintheti a meglevő környezetvédelmi jogszabályok alkalmazását, illetve nem akadályozhatja új környezetvédelmi – különös tekintettel a biológiailag lebontható hulladékra vonatkozó – szabályok kidolgozását. E tekintetben a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy 2004 végéig irányelvet dolgoz ki a biológiai hulladékra – beleértve az élelmiszer-hulladékot is – vonatkozóan az ilyen hulladék biztonságos felhasználásának, hasznosításának, újrafeldolgozásának és ártalmatlanításának szabályozása és a lehetséges környezetszennyezés ellenőrzése céljából.

(5) A Bizottság és az Európai Parlament által szervezett, 1997. július 1-jén és 2-án Brüsszelben tartott, a hús- és csontlisztről szóló nemzetközi tudományos konferencia vitát indított a hús- és csontliszt előállításával és takarmányként történő felhasználásával kapcsolatban. A konferencia további véleménynyilvánításra szólított fel e terület jövőbeni politikájával kapcsolatban. 1997 novemberében – a takarmányokra vonatkozó közösségi jogszabályok jövőjével kapcsolatos lehető legszélesebb körű nyilvános vita elindítása érdekében – a Bizottság véglegesítette a hús- és csontlisztről szóló konzultációs anyagot. E konzultációt követően úgy tűnik, hogy általánosan elismert a 90/667/EGK irányelv módosításának szükségessége a legújabb tudományos információkkal történő összhangba hozatal céljából.

(6) Az Európai Parlament a BSE-ről és az állati takarmányok biztonságáról szóló, 2000. november 16-i állásfoglalásában [5] arra szólított fel, hogy e rendelet hatálybalépéséig az állati fehérjék takarmányokban történő felhasználását tiltsák meg.

(7) Tudományos megfontolások arra utalnak, hogy betegségek terjedésének a veszélyével jár, ha egy állatfaj takarmányozása olyan fehérjével történik, amely ugyanazon faj egyedeinek testéből vagy testrészeiből származik. E gyakorlatot ezért elővigyázatosságból be kell tiltani. Végrehajtási szabályokat kell elfogadni annak érdekében, hogy a feldolgozás, tárolás és szállítás valamennyi szakaszában biztosított legyen a takarmányozási célú felhasználásra szánt állati melléktermékek szükséges elkülönítése. Halak és prémes állatok vonatkozásában azonban lehetőséget kell biztosítani ezen általános tilalomtól történő eltérésre, amennyiben azt tudományos megfontolás indokolja.

(8) Az állati eredetű termékeket tartalmazó élelmiszer-hulladék szintén hozzájárulhat a betegségek terjedéséhez. A nemzetközi viszonylatban működő közlekedési eszközökön keletkező összes élelmiszer-hulladékot biztonságos módon kell ártalmatlanítani. A Közösségen belül keletkező élelmiszer-hulladék – a prémes állatok kivételével – haszonállatok takarmányozásához nem használható fel.

(9) 1996 októberétől kezdve a Bizottság Élelmiszerügyi és Állat-egészségügyi Hivatala (ÉÁH) több vizsgálatot hajtott végre a tagállamokban a BSE-vel kapcsolatos lényegi kockázati tényezők és vizsgálati eljárások meglétének és kezelésének felmérése céljából. A felmérés részben a kereskedelmi célú kiolvasztás rendszereivel és az állati eredetű hulladék ártalmatlanításának egyéb módszereivel foglalkozott. A vizsgálatokat követően általános következtetések és különböző ajánlások születtek, különös tekintettel az állati melléktermékek nyomon követhetőségére.

(10) A kórokozók elterjedése és/vagy a szermaradványok szétszórása veszélyének elkerülése érdekében az állati melléktermékeket az érintett tagállam által kijelölt, engedélyezett és felügyelt üzemben kell feldolgozni, tárolni és elkülönítve tartani vagy megfelelő módon ártalmatlanítani. Bizonyos körülmények között – különösen, ha azt a távolság, szállítási idő vagy kapacitási problémák indokolják – a kijelölt feldolgozóüzem, égető- vagy együttégető mű egy másik tagállam területén is lehet.

(11) A hulladékok égetéséről szóló, 2000. december 4-i 2000/76/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet [6] nem kell alkalmazni a hulladékégető művekre akkor, ha a kezelt hulladék kizárólag állati tetemekből áll. Az állat- és a közegészség védelme érdekében az ilyen égetőművekre vonatkozóan minimumkövetelményeket kell megállapítani. A közösségi követelmények elfogadásáig a tagállamok környezetvédelmi jogszabályokat fogadhatnak el az ilyen művekre vonatkozóan. Kevésbé szigorú követelményeket kell alkalmazni – a kezelt anyag által képviselt alacsonyabb veszélynek megfelelően és elkerülve az állati melléktermékek felesleges szállítását – az olyan kis kapacitású hulladékégető művekre, amelyek például a gazdaságokban és a kedvtelésből tartott állatok számára kialakított krematóriumokban találhatók.

(12) Különleges szabályokat kell megállapítani a feldolgozóüzemek ellenőrzésére vonatkozóan, különös tekintettel a feldolgozási módszerek validálási eljárásaira és az önellenőrzésre vonatkozóan.

(13) A nem emberi fogyasztásra szánt állatok takarmányozásának megkönnyítése érdekében az állati melléktermékek felhasználására vonatkozó szabályoktól eltéréseket lehet biztosítani. Az ilyen felhasználásokat az illetékes hatóságoknak kell ellenőrizniük.

(14) Eltérések biztosíthatók annak érdekében is, hogy lehetővé váljék az állati melléktermékek helyszíni, ellenőrzött körülmények között történő ártalmatlanítása. A Bizottságnak meg kell kapnia azon információkat, amelyek lehetővé teszik számára a helyzet megfigyelését és adott esetben a végrehajtási szabályok meghatározását.

(15) Az egészségügyi követelmények egységes alkalmazásának biztosítása érdekében a tagállamokban közösségi vizsgálatokat kell végezni. Az ilyen vizsgálatoknak ellenőrzési eljárásokat is magukban kell foglalniuk.

(16) Az egészségügyi kérdésekkel kapcsolatos közösségi jogszabályok tudományosan megalapozottak. Ennek folytán – szükség esetén – a 97/404/EK [7] és a 97/579/EK bizottsági határozatokkal [8] létrehozott, megfelelő tudományos bizottságokkal kell konzultálni. További tudományos megfontolásra van szükség különösen az állati eredetű termékek szerves műtrágyákban és talajjavító szerekben történő felhasználását illetően. A közösségi szabályok e megfontolástól függő elfogadásáig a tagállamok megtarthatnak vagy elfogadhatnak e rendeletben előírtnál szigorúbb nemzeti szabályokat is, amennyiben e szabályok az alkalmazandó közösségi jogszabályoknak megfelelnek.

(17) Az állati melléktermékek feldolgozásának, összegyűjtésének, tárolásának és ártalmatlanításának pénzügyi támogatását illetően a tagállamokban a különböző megközelítések széles skálája létezik. Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termékek közötti verseny feltételeit ez ne befolyásolja, elemzést kell végezni, és szükség esetén a megfelelő közösségi szintű intézkedéseket meg kell tenni.

(18) Az említettek fényében úgy tűnik, hogy az állati melléktermékekre alkalmazandó közösségi szabályokat alapvetően felül kell vizsgálni.

(19) A nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékek (így különösen a feldolgozott állati fehérje, a kiolvasztott zsírok, a kedvtelésből tartott állatok eledele, a nyersbőr és az irha, valamint a gyapjú) szerepelnek a Szerződés I. mellékletében található termékjegyzékben. E termékek forgalomba hozatala fontos bevételi forrást képvisel a mezőgazdasági népesség egy része számára. Ezen ágazat ésszerű fejlődésének biztosítása és termelékenységének növelése érdekében az érintett termékekre vonatkozó állat-egészségügyi és közegészségügyi szabályokat közösségi szinten kell megállapítani. Az állatbetegségek elterjedésének jelentős veszélyére tekintettel bizonyos állati melléktermékek forgalomba hozatalára vonatkozóan – különösen a magas egészségügyi minősítésű régiókban – különleges követelményeket kell megállapítani.

(20) Annak biztosítása érdekében, hogy a harmadik országokból behozott termékek higiéniai szabványai legalább egyenlőek vagy egyenértékűek legyenek a Közösség által alkalmazott higiéniai szabványokkal, a harmadik országok és azok létesítményei számára be kell vezetni egy engedélyezési rendszert, valamint egy közösségi vizsgálati eljárást annak biztosítására, hogy az engedélyezési feltételek betartásra kerüljenek. A kedvtelésből tartott állatok eledelének és a kedvtelésből tartott állatok eledele nyersanyagának harmadik országokból történő behozatalára más feltételek vonatkoznak, mint a Közösségben előállított ilyen anyagokra, különösen azon biztosítékok tekintetében, amelyek az egyes hormon- vagy tireosztatikus hatású anyagoknak és a ß-agonistáknak az állattenyésztésben történő felhasználására vonatkozó tilalomról és a 81/602/EGK, 88/146/EGK és 88/299/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 1996. április 29-i 96/22/EK tanácsi irányelvvel [9] összhangban betiltott anyagok szermaradványaira vonatkoznak. Annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen kedvtelésből tartott állatok eledelét és az ilyen nyersanyagot csak rendeltetési céljára használják fel, megfelelő ellenőrzési intézkedéseket kell megállapítani ezen eltérések hatálya alá tartozó anyagok behozatalára vonatkozóan.

(21) A Közösségen áthaladó, valamint a Közösségből származó és kivitelre szánt állati melléktermékek állat- és közegészségügyi veszélyt jelenthetnek a Közösségen belül. E mozgásokra ezért alkalmazni kell az e rendeletben megállapított bizonyos követelményeket.

(22) Az állati termékeket kísérő okmány a legjobb eszköz arra, hogy biztosítsák a rendeltetési hely illetékes hatóságát azt illetően, hogy az adott szállítmány az e rendeletben foglalt rendelkezéseknek megfelel. Az egészségügyi bizonyítványt meg kell őrizni bizonyos behozott termékek rendeltetésének igazolása céljából.

(23) A 89/662/EGK irányelv, illetve a kórokozók tekintetében a 90/425/EGK irányelv A. mellékletének I. pontjában felsorolt külön közösségi szabályokban megállapított állat-egészségügyi és közegészségügyi követelmények hatálya alá nem tartozó termékek Közösségen belüli kereskedelmére és a Közösségbe történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi és közegészségügyi követelmények megállapításáról szóló, 1992. december 17-i 92/118/EGK tanácsi irányelv [10] a fenti célok elérésére törekszik.

(24) A Tanács és a Bizottság számos határozatot fogadott el a 90/667/EGK és a 92/118/EGK irányelv végrehajtására vonatkozóan. Ezenkívül a 92/118/EGK irányelv lényegi módosításon esett át, és további módosításokra is sor fog kerülni. Ebből következően jelenleg számos közösségi jogi aktus szabályozza az állati melléktermékek ágazatát, és egyszerűsítésre van szükség.

(25) Egy ilyen egyszerűsítés nagyobb átláthatóságot eredményez a nem emberi fogyasztásra szánt, állati termékekre vonatkozó különös egészségügyi szabályok terén. Ez azonban nem eredményezheti a szabályozás hiányát. Ezért fenn kell tartani és – a köz- és állat-egészségügyi védelem biztosításának érdekében – szigorítani kell a nem emberi fogyasztásra szánt, állati termékekre vonatkozó részletes egészségügyi szabályokat.

(26) Az érintett termékekre az állat-egészségügyi vizsgálatok szabályait – a Bizottság szakértői által végzett vizsgálatokat is beleértve – és a belső piac kiteljesítésének célját figyelembe vevő, egyes élő állatok és állati termékek Közösségen belüli kereskedelmében alkalmazandó állat-egészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenőrzésekről szóló, 1990. június 26-i 90/425/EGK tanácsi irányelv [11] védőintézkedéseit kell alkalmazni.

(27) A Közösségbe hozott termékeket hatékonyan kell ellen- őrizni. Ezt a harmadik országokból a Közösségbe behozott termékek állat-egészségügyi ellenőrzésének megszervezésére irányadó elvek megállapításáról szóló, 1997. december 18-i 97/78/EK tanácsi irányelvben [12] megállapított ellenőrzések végrehajtásával lehet elérni.

(28) Ezért hatályon kívül kell helyezni a 90/667/EGK irányelvet, az egyes állatkategóriák takarmányozása céljából helyi forgalomba hozatalra szánt egyes hulladékok kezelésére vonatkozó, az Egyesült Királyságban és Írországban alkalmazandó állatorvosi és állat-egészségügyi szabályok megállapításáról szóló, 1995. június 22-i 95/348/EK tanácsi határozatot [13], valamint az egyes állati hulladékok feldolgozása során a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak elleni védekezést célzó intézkedésekről és a 97/735/EK bizottsági határozat módosításáról szóló, 1999. július 19-i 1999/534/EK tanácsi határozatot [14].

(29) A technikai és tudományos fejlődés figyelembevétele érdekében a Bizottság és a tagállamok között szoros és hatékony együttműködést kell biztosítani azon Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottságon belül, amelyet az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet [15] hozott létre.

(30) Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal [16] összhangban kell elfogadni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Hatály

(1) E rendelet állat- és közegészségügyi szabályokat állapít meg a következőkre:

a) az állati melléktermékek összegyűjtése, szállítása, tárolása, kezelése, feldolgozása és felhasználása vagy ártalmatlanítása annak érdekében, hogy e termékek ne jelentsenek állat- vagy közegészségügyi veszélyt;

b) az állati melléktermékek és az azokból származó, a VII. és VIII. mellékletben említett termékek forgalomba hozatala és – bizonyos különös esetekben – kivitele és tranzitforgalma.

(2) E rendeletet nem kell alkalmazni az alábbiakra:

a) a kedvtelésből tartott állatok kiskereskedésekből vagy az elárusítóhelyekkel szomszédos telepekről származó nyers eledele, amennyiben a darabolás és tárolás kizárólag a vásárlók közvetlen helyszíni kiszolgálása céljából történik;

b) a származási gazdaságban ártalmatlanított vagy felhasznált folyékony tej vagy kolosztrum;

c) vadon élő állatok teljes teste vagy részei, amelyek esetében nem áll fenn annak gyanúja, hogy emberre vagy állatra átvihető betegségekkel fertőzöttek, kivéve a kereskedelmi céllal kifogott halakat, valamint a vadon élő állatok vadásztrófeák készítéséhez felhasznált teste vagy testrészei;

d) kedvtelésből tartott állatok helyszíni felhasználásra szánt nyers eledele, amely – a nemzeti jogszabályokkal összhangban – a származási hely szerinti gazdaságban levágott állatokból és azoknak kizárólag a mezőgazdasági termelő és családja élelmezésére szánt húsából származik;

e) élelmiszer-hulladék, kivéve, ha az(t)

i. nemzetközi viszonylatban működő közlekedési eszközökről származik;

ii. állati fogyasztásra szánják; vagy

iii. biogázüzemben történő felhasználásra vagy komposztálásra szánják;

f) tenyésztési célra szánt petesejtek, embriók és sperma; és

g) tengeri vagy légi tranzitforgalom.

(3) E rendelet nem érinti a bizonyos betegségek felszámolását és ellenőrzését célzó állat-egészségügyi jogszabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

(1) E rendelet alkalmazásában:

"állati melléktermékek" : a 4., 5. és 6. cikkben említett, nem emberi fogyasztásra szánt állatok teljes teste vagy annak részei vagy állati eredetű termékek, beleértve a petesejteket, embriókat és spermát is;

"1. kategóriába tartozó anyag" : a 4. cikkben említett állati melléktermékek;

"2. kategóriába tartozó anyag" : az 5. cikkben említett állati melléktermékek;

"3. kategóriába tartozó anyag" : a 6. cikkben említett állati melléktermékek;

"állat" : bármilyen, gerinces vagy gerinctelen állat (a halakat, hüllőket és kétéltűeket is beleértve);

"haszonállat" : bármilyen, az ember által tartott, hizlalt vagy tenyésztett és élelmiszer (a tejet, húst és tojást is beleértve), gyapjú, prém, toll, irha vagy bármilyen más állati eredetű termék előállítására használt állat;

"vadon élő állat" : bármilyen, nem ember által tartott állat;

"kedvtelésből tartott állat" : bármilyen, ember által gazdálkodáson kívüli célból és szokványosan táplált és tartott – de fogyasztásra nem kerülő – fajhoz tartozó állat;

"illetékes hatóság" : egy tagállam azon központi hatósága, amely e rendeletben meghatározott követelmények betartatásának biztosítására illetékes, vagy bármely más olyan hatóság, amelyre a központi hatóság ezen illetékességet – különös tekintettel a takarmányok ellenőrzésére – átruházta; adott esetben e körbe tartozik a harmadik országok megfelelő hatósága;

"forgalomba hozatal" : bármely tevékenység, amelynek célja az e rendelet hatálya alá tartozó állati melléktermékek vagy az azokból előállított termékek harmadik félnek történő eladása a Közösségben, vagy az ilyen harmadik félnek – fizetés ellenében vagy díjmentesen – történő szállítás bármely más formája, vagy raktározás az ilyen harmadik félnek történő későbbi szállítás céljával;

"kereskedelem" : áruk tagállamok közötti kereskedelme a Szerződés 23. cikkének (2) bekezdése szerint;

"tranzitforgalom" : egyik harmadik országból a másikba a Közösségen keresztül történő mozgás;

"termelő" : bármely olyan személy, akinek tevékenysége állati melléktermékeket eredményez;

"TSE-k" : minden fertőző szivacsos agyvelőbántalom, kivéve annak az emberben előforduló formáit;

"különleges fertőzési veszélyt jelentő anyag" : az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2001. május 22-i 999/2001/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet (1) [17]V. mellékletében említett anyag.

(2) Az I. mellékletben szereplő egyedi fogalommeghatározásokat is alkalmazni kell.

3. cikk

Általános kötelezettségek

(1) Az állati melléktermékek és az azokból előállított termékek összegyűjtését, szállítását, tárolását, kezelését, feldolgozását, ártalmatlanítását, forgalomba hozatalát, kivitelét, tranzitforgalmát és felhasználását e rendelettel összhangban kell végezni.

(2) A tagállamok azonban a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban álló határozat elfogadásáig nemzeti jogszabályaikban szabályozhatják a VII. és VIII. mellékletben nem említett termékek behozatalát és forgalomba hozatalát. E lehetőség igénybevételéről azonnal értesítik a Bizottságot.

(3) A tagállamok – akár egyénileg, akár együttműködésben – az (1) bekezdés szerinti követelmény betartásának érdekében gondoskodnak arról, hogy megfelelő intézkedések szülessenek és kielégítő infrastruktúra álljon rendelkezésre.

II. FEJEZET AZ ÁLLATI MELLÉKTERMÉKEK OSZTÁLYOZÁSA, ÖSSZEGYŰJTÉSE, SZÁLLÍTÁSA, ÁRTALMATLANÍTÁSA, FELDOLGOZÁSA, FELHASZNÁLÁSA ÉS KÖZBENSŐ TÁROLÁSA

4. cikk

1. kategóriába tartozó anyagok

(1) Az 1. kategóriába tartozó anyagok közé az alábbiakban leírt állati melléktermékek vagy az ilyen melléktermékeket tartalmazó anyagok tartoznak:

a) a következő állatok valamennyi testrésze, beleértve a nyersbőrt és irhát is:

i. a 999/2001/EK rendelettel összhangban TSE-fertőzésre gyanús állatok vagy olyan állatok, amelyeknél a TSE jelenléte hivatalos megerősítést nyert;

ii. a TSE-mentesítési intézkedések keretében leölt állatok;

iii. a haszonállatnak és vadon élő állatnak nem minősülő állatok, beleértve különösen a kedvtelésből tartott állatokat, az állatkerti állatokat és a cirkuszi állatokat;

iv. a kísérleti és egyéb tudományos célokra felhasznált állatok védelmére vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1986. november 24-i 86/609/EGK tanácsi irányelv [18] 2. cikkében meghatározott kísérleti állatok; és

v. vadon élő állatok, amennyiben fennáll annak gyanúja, hogy azok az emberre vagy állatra átvihető betegségekkel fertőzöttek;

b) i. különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok; és

ii. a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagot tartalmazó elhullott állatok teljes teteme, amennyiben az ártalmatlanítás időpontjában a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagot nem távolították el;

c) a 96/22/EK irányelv szerint betiltott anyagokkal kezelt állatokból származó termékek, valamint olyan állati eredetű termékek, amelyek az egyes élő állatokban és állati termékekben lévő anyagok és azok maradványainak ellenőrzésére szolgáló intézkedésekről, valamint a 85/358/EGK és 86/469/EGK irányelvek, továbbá a 89/187/EGK és 91/664/EGK határozatok hatályon kívül helyezéséről szóló, 1996. április 29-i 96/23/EK tanácsi irányelv [19] I. mellékletének B. csoportja 3. pontjában felsorolt környezetszennyező anyagok és egyéb anyagok szermaradványait tartalmazzák, amennyiben e szermaradványok a közösségi jogszabályok vagy – ezek hiányában – a nemzeti jogszabályok által megengedett szintet meghaladják;

d) az 1. kategóriába tartozó anyagok feldolgozására szolgáló üzemekből és a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyag eltávolítását végző más üzemekből származó szennyvíz kezelése során összegyűjtött minden állati eredetű anyag, beleértve a rácsszemetet, a homokfogóból származó hulladékokat, a zsír- és olajkeverékeket, a szennyvíziszapot és az említett üzemekről kivezető szennyvízcsatornákból eltávolított anyagokat, kivéve ha az ilyen anyag nem tartalmaz különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagot vagy annak részeit;

e) a nemzetközi viszonylatban működő közlekedési eszközökről származó élelmiszer-hulladék; és

f) az 1. kategóriába tartozó anyag akár 2. kategóriába tartozó anyaggal, akár 3. kategóriába tartozó anyaggal vagy akár mindkettővel alkotott keverékei, beleértve a valamely 1. kategóriába tartozó anyag feldolgozására szolgáló üzemben történő feldolgozásra szánt bármilyen anyagot is.

(2) Az 1. kategóriába tartozó anyag összegyűjtését, szállítását és azonosítását indokolatlan késedelem nélkül, a 7. cikkel összhangban kell elvégezni, és – amennyiben a 23. és 24. cikk másként nem rendelkezik –:

a) hulladékként égetéssel közvetlenül ártalmatlanítani kell egy, a 12. cikkel összhangban engedélyezett égetőműben;

b) egy, a 13. cikkel összhangban engedélyezett feldolgozóüzemben kell feldolgozni az 1–5. feldolgozási módszerek bármelyikével vagy – az illetékes hatóság ilyen kérése alapján – az 1. feldolgozási módszerrel, amely esetben a kapott anyagot a VI. melléklet I. fejezetével összhangban tartós módon – amennyiben ez technikailag megoldható, szagosítással – kell megjelölni, és végül hulladékként égetéssel vagy együttégetéssel kell ártalmatlanítani egy, a 12. cikkel összhangban engedélyezett égető- vagy együttégető műben;

c) az (1) bekezdés a) pontjának i. és ii. alpontjában említett anyag kivételével a 13. cikkel összhangban engedélyezett feldolgozóüzemben kell feldolgozni az 1. feldolgozási módszerrel, amely esetben a kapott anyagot a VI. melléklet I. fejezetével összhangban tartós módon – amennyiben ez technikailag megoldható, szagosítással – kell megjelölni, és végül hulladékként elföldeléssel ártalmatlanítani kell egy, a hulladéklerakókról szóló, 1999. április 26-i 1999/31/EK tanácsi irányelv [20] alapján engedélyezett hulladéklerakóban;

d) az (1) bekezdés e) pontjában említett élelmiszer-hulladék esetében hulladékként elföldeléssel kell ártalmatlanítani egy, az 1999/31/EK irányelv alapján engedélyezett hulladéklerakóban; vagy

e) a tudományos ismeretek fejlődésének megfelelően a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban engedélyezett egyéb módszerekkel – a megfelelő tudományos bizottsággal történő konzultációt követően – kell ártalmatlanítani. E módszerek kiegészíthetik vagy helyettesíthetik az a)–d) pontban előírt módszereket.

(3) Az 1. kategóriába tartozó anyag közbenső kezelése vagy tárolása csak a 10. cikkel összhangban engedélyezett, 1. kategóriába tartozó anyag közbenső kezelésére szánt üzemekben történhet.

(4) Az 1. kategóriába tartozó anyag behozatala vagy kivitele csak e rendelettel vagy a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárás szerint megállapított szabályokkal összhangban történhet. Különleges fertőzési veszélyt jelentő anyag behozatala vagy kivitele azonban csak a 999/2001/EK rendelet 8. cikkének (1) bekezdésével összhangban történhet.

5. cikk

2. kategóriába tartozó anyagok

(1) A 2. kategóriába tartozó anyagok közé az alábbiakban leírt állati melléktermékek vagy az ilyen melléktermékeket tartalmazó anyagok tartoznak:

a) a trágya és az emésztőtraktus tartalma;

b) a vágóhidakról – a 4. cikk (1) bekezdése d) pontjának hatálya alá tartozó vágóhidak kivételével – vagy a 2. kategóriába tartozó anyag feldolgozására szánt üzemekből származó szennyvíz kezelése során összegyűjtött minden állati eredetű anyag, beleértve a rácsszemetet, a homokfogóból származó hulladékokat, a zsír- és olajkeverékeket, a szennyvíziszapot és az ilyen üzemekről kivezető szennyvízcsatornákból eltávolított anyagokat;

c) az olyan állatorvosi gyógyszerek és szennyezőanyagok szermaradványait tartalmazó állati eredetű termékek, amelyek a 96/23/EK irányelv I. melléklete B. csoportja (1) és (2) bekezdésében szerepelnek, amennyiben az ilyen szermaradványok szintje a közösségi jogszabályok által megengedett szintet meghaladja;

d) a harmadik országokból behozott olyan, nem 1. kategóriába tartozó anyagnak minősülő állati eredetű termékek, amelyek a közösségi jogszabályokban előírt vizsgálatok során nem feleltek meg a Közösségbe történő behozatalra vonatkozó állat-egészségügyi követelményeknek, kivéve ha e termékek visszaküldött termékek, vagy ha behozataluk a közösségi jogszabályok szerint megállapított korlátozások alapján megengedhető;

e) a 4. cikkben említettek közé nem tartozó állatok vagy azok részei, amelyek nem az emberi fogyasztás céljából történő vágás útján pusztulnak el, beleértve a valamely járványos állatbetegség felszámolása végett leölt állatokat is;

f) a 2. kategóriába tartozó anyagok 3. kategóriába tartozó anyaggal alkotott keverékei, beleértve a 2. kategóriába tartozó anyag feldolgozására szolgáló üzemben történő feldolgozásra szánt bármely anyagot is; és

g) az 1. vagy 3. kategóriába tartozó anyagok közé nem tartozó állati melléktermékek.

(2) A 2. kategóriába tartozó anyag összegyűjtését, szállítását és azonosítását indokolatlan késedelem nélkül, a 7. cikkben foglaltakkal összhangban kell végezni, és – amennyiben a 23. és 24. cikk másként nem rendelkezik –:

a) hulladékként égetéssel közvetlenül kell ártalmatlanítani egy, a 12. cikkel összhangban engedélyezett égetőműben;

b) egy, a 13. cikkel összhangban engedélyezett feldolgozóüzemben kell feldolgozni az 1–5. feldolgozási módszerek bármelyikével vagy – az illetékes hatóság ilyen kérése alapján – az 1. feldolgozási módszerrel, amely esetben a kapott anyagot a VI. melléklet I. fejezetével összhangban tartós módon – amennyiben ez technikailag megoldható, szagosítással – kell megjelölni; és

i. hulladékként égetéssel vagy együttégetéssel kell ártalmatlanítani a 12. cikkel összhangban engedélyezett égető- vagy együttégető műben; vagy

ii. kiolvasztott zsírok esetében a 14. cikkel összhangban engedélyezett 2. kategóriába tartozó anyag feldolgozására szánt olajkémiai üzemben kell további zsírszármazékká történő feldolgozásnak alávetni szerves trágyákhoz, talajjavító szerekhez vagy egyéb technikai célra – kivéve kozmetikumokat, gyógyszereket vagy gyógyászati eszközöket – történő felhasználás érdekében;

c) a 13. cikkel összhangban engedélyezett feldolgozóüzemben kell feldolgozni az 1. feldolgozási módszerrel, amely esetben a kapott anyagot a VI. melléklet I. fejezetével összhangban tartós módon – ha technikailag megoldható, szagosítással – kell megjelölni; és

i. amennyiben a keletkezett anyag fehérjetermészetű, a megfelelő tudományos bizottsággal folytatott egyeztetést követően szerves trágyaként vagy talajjavító szerként kell felhasználni a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban megállapított esetleges követelmények szerint;

ii. a 15. cikkel összhangban engedélyezett biogázüzemben vagy komposztálóüzemben át kell alakítani; vagy

iii. hulladékként kell elföldeléssel ártalmatlanítani az 1999/31/EK irányelv alapján engedélyezett hulladéklerakóban;

d) halból származó anyag esetében a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadott szabályok szerint kell silózni vagy komposztálni;

e) trágya, az emésztőtraktustól elkülönített emésztőtraktus-tartalom, tej és kolosztrum esetében, ha az illetékes hatóság véleménye szerint azok nem jelentenek veszélyt semmilyen súlyos fertőző betegség terjesztése tekintetében:

i. nyersanyagként kell feldolgozás nélkül felhasználni a 15. cikkel összhangban engedélyezett biogázüzemben vagy komposztálóüzemben vagy a 18. cikkel összhangban e célra engedélyezett szaküzemben kell kezelni;

ii. e rendelettel összhangban kell a talajra kijuttatni; vagy

iii. a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárás szerint megállapított szabályokkal összhangban biogázüzemben kell átalakítani vagy komposztálni;

f) azon vadon élő állatok teljes teteme vagy testrészei esetében, amelyeknél nem áll fenn az emberre vagy állatra átvihető betegségekkel való fertőzöttség gyanúja, a 18. cikkel összhangban e célra engedélyezett műszaki üzemben vadásztrófeák előállítására kell használni; vagy

g) a megfelelő tudományos bizottsággal folytatott egyeztetést követően – a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárás szerint megállapított szabályokkal összhangban – más módszerekkel kell ártalmatlanítani vagy más módon kell felhasználni. E módszerek vagy módok kiegészíthetik vagy helyettesíthetik az a)–f) pontban előírtakat.

(3) A 2. kategóriába tartozó anyag – a trágya kivételével – közbenső kezelése vagy tárolása csak a 10. cikkel összhangban engedélyezett, 2. kategóriába tartozó anyag közbenső kezelésére szánt üzemekben történhet.

(4) A 2. kategóriába tartozó anyag forgalomba hozatala vagy kivitele csak e rendelettel vagy a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárás szerint megállapított szabályokkal összhangban történhet.

6. cikk

3. kategóriába tartozó anyagok

(1) A 3. kategóriába tartozó anyagok közé az alábbiakban leírt állati melléktermékek vagy az ilyen melléktermékeket tartalmazó anyagok tartoznak:

a) a vágott állatok azon részei, amelyek a közösségi jogszabályokkal összhangban emberi fogyasztásra alkalmasak, de azokat kereskedelmi okokból nem emberi fogyasztásra szánják;

b) levágott állatok azon részei, amelyeket emberi fogyasztásra alkalmatlanként visszautasítottak, de amelyek emberre vagy állatra átvihető betegségek semmilyen tünetét nem mutatják, és amelyek a közösségi jogszabályokkal összhangban emberi fogyasztásra alkalmas hasított testekből származnak;

c) az olyan állatokból származó nyersbőr és irha, pata és szarv, sertéssörte és toll, amelyek ante mortem vizsgálatot követően vágóhídon kerülnek levágásra, és e vizsgálat eredménye alapján a közösségi jogszabályokkal összhangban emberi fogyasztás céljára történő vágásra alkalmasak voltak;

d) az olyan – nem kérődző – állatokból nyert vér, amelyek ante mortem vizsgálatot követően vágóhídon kerülnek levágásra, és e vizsgálat eredménye alapján a közösségi jogszabályokkal összhangban emberi fogyasztás céljára történő vágásra alkalmasak voltak;

e) az emberi fogyasztásra szánt termékek előállításából származó állati melléktermékek, beleértve a zsírtalanított csontokat és töpörtyűt is;

f) élelmiszer-hulladékok közé nem tartozó állati eredetű korábbi élelmiszerek vagy állati eredetű termékeket tartalmazó korábbi élelmiszerek, amelyeket kereskedelmi okokból, illetve gyártási, csomagolási vagy egyéb hibákból kifolyólag már nem szánnak emberi fogyasztásra, de emberekre vagy állatokra nézve semmilyen veszélyt nem jelentenek;

g) az olyan állatok nyers teje, amelyek semmilyen, e terméken keresztül emberre vagy állatra átvihető betegség klinikai tünetét nem mutatják;

h) halliszt előállítása céljából a nyílt tengeren kifogott halak vagy más tengeri állatok, a tengeri emlősök kivételével;

i) az emberi fogyasztásra szánt haltermékeket gyártó üzemekből származó, friss, halból keletkező melléktermékek;

j) az olyan állatoktól származó héjak, keltetési melléktermékek és repedttojás-melléktermékek, amelyek semmilyen, e termékeken keresztül emberre vagy állatra átvihető betegség klinikai tüneteit nem mutatták;

k) az olyan állatokból származó vér, nyersbőr és irha, pata, toll, gyapjú, szarv, szőr és prém, amelyek semmilyen, e termékeken keresztül emberre vagy állatra átvihető betegség klinikai tüneteit nem mutatták; és

l) a 4. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említettől eltérő élelmiszer-hulladék.

(2) A 3. kategóriába tartozó anyag összegyűjtését, szállítását és azonosítását indokolatlan késedelem nélkül, a 7. cikkben foglaltakkal összhangban kell végezni, és – amennyiben a 23. és 24. cikk másként nem rendelkezik –:

a) hulladékként égetéssel kell közvetlenül ártalmatlanítani a 12. cikkel összhangban engedélyezett égetőműben;

b) egy, a 13. cikkel összhangban engedélyezett feldolgozóüzemben kell feldolgozni az 1–5. feldolgozási módszerek bármelyikével, amely esetben a kapott anyagot a VI. melléklet I. fejezetével összhangban tartós módon – amennyiben ez technikailag megoldható, szagosítással – kell megjelölni, és végül hulladékként égetéssel vagy együttégetéssel kell ártalmatlanítani a 12. cikkel összhangban engedélyezett égető- vagy együttégető műben vagy az 1999/31/EK irányelv alapján engedélyezett hulladéklerakóban;

c) a 17. cikkel összhangban engedélyezett feldolgozóüzemben kell feldolgozni;

d) a 18. cikkel összhangban engedélyezett műszaki üzemben kell átalakítani;

e) a 18. cikkel összhangban engedélyezett állateledel-üzemben kell nyersanyagként felhasználni;

f) a 15. cikkel összhangban engedélyezett biogázüzemben vagy komposztálóüzemben kell átalakítani;

g) az (1) bekezdés l) pontjában említett élelmiszer-hulladék esetében vagy a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárás szerint megállapított szabályokkal vagy – e szabályok elfogadásáig – a nemzeti jogszabályokkal összhangban kell biogázüzemben átalakítani vagy komposztálni;

h) halból származó anyag esetében a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadott szabályok szerint kell silózni vagy komposztálni;

i) a megfelelő tudományos bizottsággal folytatott egyeztetést követően – a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárás szerint megállapított szabályokkal összhangban – más módszerekkel kell ártalmatlanítani vagy más módon kell felhasználni. E módszerek vagy módok kiegészíthetik vagy helyettesíthetik az a)–h) pontban előírtakat.

(3) A 3. kategóriába tartozó anyag közbenső kezelése vagy tárolása csak a 10. cikkel összhangban engedélyezett 3. kategóriába tartozó anyag közbenső kezelésére szánt üzemekben történhet.

7. cikk

Összegyűjtés, szállítás és tárolás

(1) A 3. kategóriába tartozó élelmiszer-hulladék kivételével az állati melléktermékek és feldolgozott termékek összegyűjtését, szállítását és azonosítását a II. melléklettel összhangban kell végezni.

(2) Szállítás közben kereskedelmi okmánynak vagy – amennyiben azt e rendelet előírja – egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie az állati melléktermékeket és a feldolgozott termékeket. A kereskedelmi okmányoknak és az egészségügyi bizonyítványoknak meg kell felelniük a II. mellékletben előírt követelményeknek és azokat az ugyanott meghatározott ideig meg kell őrizni. Tartalmazniuk kell különösen a mennyiségre vonatkozó információkat, valamint az anyag leírását és megjelölését.

(3) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy megfelelő intézkedések álljanak rendelkezésre az 1. és 2. kategóriába tartozó anyag II. melléklettel összhangban történő összegyűjtésének és szállításának biztosítására.

(4) A hulladékokról szóló, 1975. július 15-i 75/442/EGK tanácsi irányelv [21] 4. cikkével összhangban a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a 3. kategóriába tartozó élelmiszer-hulladék összegyűjtése, szállítása és ártalmatlanítása az emberi egészség veszélyeztetése és a környezet károsítása nélkül történjék.

(5) A feldolgozott termékek tárolása csak a 11. cikkel összhangban engedélyezett tárolóüzemekben történhet.

(6) A tagállamok azonban dönthetnek úgy, hogy e cikk rendelkezéseit nem alkalmazzák trágya szállítására ugyanazon gazdaság két pontja vagy az ugyanazon tagállamban található gazdaságok és felhasználók között.

8. cikk

Állati melléktermékek és feldolgozott termékek más tagállamokba történő szállítása

(1) Állati melléktermékeket és feldolgozott termékeket csak a (2)–(6) bekezdésben megállapított feltételek szerint lehet más tagállamokba szállítani.

(2) A rendeltetési hely szerinti tagállam előzetesen engedélyezi az 1. kategóriába tartozó anyagok, a 2. kategóriába tartozó anyagok, az 1. vagy 2. kategóriába tartozó anyagokból származó feldolgozott termékek és a feldolgozott állati fehérje átvételét. A tagállamok az engedélyezés feltételeként szabhatják, hogy az elszállítást megelőzően az 1. feldolgozási módszert alkalmazzák.

(3) Az állati eredetű melléktermékeket és a (2) bekezdésben említett feldolgozott termékeket:

a) kereskedelmi okmány vagy – amennyiben azt e rendelet előírja – egészségügyi bizonyítvány kíséri; és

b) közvetlenül a rendeltetési hely szerinti üzemig szállítják, amelyet e rendelettel összhangban engedélyeztek.

(4) Amennyiben a tagállamok 1. kategóriába tartozó anyagot, 2. kategóriába tartozó anyagot, 1. vagy 2. kategóriába tartozó anyagból származó feldolgozott terméket és feldolgozott állati fehérjét küldenek más tagállamokba, a származási hely szerint illetékes hatóság az ANIMO-rendszer vagy más, közös megegyezésen alapuló módszer segítségével értesíti a rendeltetési hely szerint illetékes hatóságot minden egyes szállítmányról. A jelentésnek a II. melléklet I. fejezetének (2) bekezdésében szereplő információkat kell tartalmaznia.

(5) A rendeltetési hely szerint illetékes hatóság – az elszállításról a (4) bekezdéssel összhangban kapott értesítést követően – az ANIMO-rendszer vagy más, közös megegyezésen alapuló módszer segítségével értesíti a származási hely szerint illetékes hatóságot minden egyes szállítmány megérkezéséről.

(6) A rendeltetési hely szerinti tagállamok rendszeres ellenőrzések útján biztosítják, hogy a területükön levő kijelölt üzemek csak az engedélyezett célokra használják fel a szállítmányokat és olyan teljes nyilvántartásokat vezetnek, amelyek bizonyítják e rendelet betartását.

9. cikk

Nyilvántartások

(1) Az állati melléktermékek fuvarozását, szállítását vagy fogadását végző valamennyi személy nyilvántartást vezet a szállítmányokról. E nyilvántartásoknak a II. mellékletben meghatározott információkat kell tartalmazniuk és azokat az ugyanott előírt időtartamon keresztül meg kell őrizni.

(2) E cikket azonban nem kell alkalmazni trágya szállítására ugyanazon gazdaság két pontja vagy az ugyanazon tagállamban található gazdaságok és felhasználók között.

III. FEJEZET A KÖZBENSŐ KEZELÉSRE SZÁNT ÜZEMEK, A TÁROLÓÜZEMEK, A HULLADÉKÉGETŐ ÉS HULLADÉK-EGYÜTTÉGETŐ MŰVEK, AZ 1. ÉS 2. KATEGÓRIÁBA TARTOZÓ ANYAGOK FELDOLGOZÁSÁRA SZÁNT ÜZEMEK, A 2. ÉS 3. KATEGÓRIÁBA TARTOZÓ ANYAGOK FELDOLGOZÁSÁRA SZÁNT OLAJKÉMIAI ÜZEMEK, A BIOGÁZ- ÉS KOMPOSZTÁLÓÜZEMEK ENGEDÉLYEZÉSE

10. cikk

A közbenső kezelésre szánt üzemek engedélyezése

(1) Az 1., 2. és 3. kategóriába tartozó anyagok közbenső kezelésére szánt üzemeket az illetékes hatóság engedélyezi.

(2) Az engedélyezéshez az 1. és 2. kategóriába tartozó anyagok közbenső kezelésére szánt üzemeknek:

a) teljesíteniük kell a III. melléklet I. fejezetének követelményeit;

b) az 1. vagy 2. kategóriába tartozó anyagokat a III. melléklet II. fejezetének B. részében foglaltakkal összhangban kell kezelniük és tárolniuk;

c) el kell végezniük az üzem saját, a 25. cikkben előírt önellenőrzéseit; és

d) alá kell vetniük magukat az illetékes hatóság által a 26. cikkel összhangban elvégzett ellenőrzésnek.

(3) Az engedélyezéshez a 3. kategóriába tartozó anyagok közbenső kezelésére szánt üzemeknek:

a) teljesíteniük kell a III. melléklet I. fejezetének követelményeit;

b) a 3. kategóriába tartozó anyagokat a III. melléklet II. fejezetének A. részében foglaltakkal összhangban kell kezelniük és tárolniuk;

c) el kell végezniük az üzem 25. cikkben előírt önellenőrzéseit; és

d) alá kell vetniük magukat az illetékes hatóság által a 26. cikkel összhangban elvégzett ellenőrzésnek.

11. cikk

A tárolóüzemek engedélyezése

(1) A tárolóüzemeket az illetékes hatóság engedélyezi.

(2) Az engedélyezéshez a tárolóüzemeknek:

a) teljesíteniük kell a III. melléklet III. fejezetének követelményeit; és

b) alá kell vetniük magukat az illetékes hatóság által a 26. cikkel összhangban elvégzett ellenőrzésnek.

12. cikk

A hulladékégető és hulladék-együttégető művek engedélyezése

(1) A feldolgozott termékek égetése és együttégetése a 2000/76/EK irányelv rendelkezéseivel összhangban történik. Az állati melléktermékek égetése vagy együttégetése vagy a 2000/76/EK irányelv rendelkezéseivel összhangban, vagy – amennyiben ezen irányelvet nem lehet alkalmazni – e rendelet rendelkezéseivel összhangban történik. A hulladékégető és hulladék-együttégető műveket a fenti irányelv szerint vagy a (2) vagy (3) bekezdéssel összhangban engedélyezik.

(2) Az illetékes hatóság által, az állati melléktermékek ártalmatlanítása céljából történő engedélyezéshez a 2000/76/EK irányelv hatálya alá nem tartozó nagy teljesítményű hulladékégető vagy hulladék-együttégető műnek teljesítenie kell:

a) a IV. melléklet I. fejezetében megállapított általános feltételeket;

b) a IV. melléklet II. fejezetében megállapított üzemi feltételeket;

c) a IV. melléklet III. fejezetében a vízkibocsátásokra vonatkozóan megállapított követelményeket;

d) a IV. melléklet IV. fejezetében a szermaradványokra vonatkozóan megállapított követelményeket;

e) a IV. melléklet V. fejezetében a hőmérsékletmérésre vonatkozóan megállapított követelményeket; és

f) a IV. melléklet VI. fejezetében a rendellenes működésre vonatkozóan megállapított feltételeket.

(3) Az illetékes hatóság által, az állati melléktermékek ártalmatlanítása céljából történő engedélyezéshez a 2000/76/EK irányelv hatálya alá nem tartozó kis teljesítményű hulladékégető vagy hulladék-együttégető műnek:

a) csak elhullott kedvtelésből tartott állatok és/vagy 2. és 3. kategóriába tartozó anyagok ártalmatlanítását szabad végeznie;

b) ha egy mezőgazdasági üzemben található, akkor csak az ezen üzemből származó anyagok ártalmatlanítását végezheti;

c) teljesítenie kell a IV. melléklet I. fejezetében megállapított általános feltételeket;

d) teljesítenie kell a IV. melléklet II. fejezetében megállapított, alkalmazható üzemi feltételeket;

e) teljesítenie kell a IV. melléklet IV. fejezetében a szermaradványokra vonatkozóan megállapított követelményeket;

f) teljesítenie kell a IV. melléklet V. fejezetében a hőmérsékletmérésre vonatkozóan megállapított követelményeket; és

g) teljesítenie kell a IV. melléklet VI. fejezetében a rendellenes működésre vonatkozóan megállapított feltételeket.

(4) Az engedélyt azonnal felfüggesztik, amennyiben az annak alapjául szolgáló feltételeket nem teljesítik.

(5) A (2) és (3) bekezdés követelményei a tudományos ismeretek alakulásától függően – a megfelelő tudományos bizottsággal történő konzultációt követően – a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban módosíthatók.

13. cikk

Az 1. és 2. kategóriába tartozó anyagok feldolgozására szánt üzemek engedélyezése

(1) Az 1. és 2. kategóriába tartozó anyagok feldolgozására szánt üzemeket az illetékes hatóság engedélyezi.

(2) Az engedélyezéshez az 1. és 2. kategóriába tartozó anyagok feldolgozására szánt üzemeknek:

a) teljesíteniük kell az V. melléklet I. fejezetének követelményeit;

b) az 1. vagy 2. kategóriába tartozó anyagot az V. melléklet II. fejezetében és a VI. melléklet I. fejezetében foglaltakkal összhangban kell kezelniük, feldolgozniuk és tárolniuk;

c) a validálást az illetékes hatóság az V. melléklet V. fejezetével összhangban végzi;

d) el kell végezniük az üzem 25. cikkben előírt önellenőrzéseit;

e) alá kell vetniük magukat az illetékes hatóság által a 26. cikkel összhangban elvégzett ellenőrzésnek; és

f) biztosítaniuk kell, hogy a termékek a feldolgozást követően kielégítik a VI. melléklet I. fejezetének követelményeit.

(3) Az engedélyt azonnal felfüggesztik, amennyiben az annak alapjául szolgáló feltételeket nem teljesítik.

14. cikk

A 2. és 3. kategóriába tartozó anyagok feldolgozására szánt olajkémiai üzemek engedélyezése

(1) Az olajkémiai üzemeket az illetékes hatóság engedélyezi.

(2) Az engedélyezéshez a 2. kategóriába tartozó anyagok feldolgozására szánt olajkémiai üzemeknek:

a) a 2. kategóriába tartozó anyagokból származó kiolvasztott zsírokat a VI. melléklet III. fejezetében megállapított szabványokkal összhangban kell feldolgozniuk;

b) az alkalmazott feldolgozási folyamat alapján kell megállapítaniuk és végrehajtaniuk a kritikus ellenőrzési pontok figyelemmel kísérésére és ellenőrzésére szolgáló módszereket;

c) a b) pontnak megfelelően nyert információkról nyilvántartást kell vezetniük az illetékes hatóságnak történő bemutatás céljából; és

d) alá kell vetniük magukat az illetékes hatóság által a 26. cikkel összhangban elvégzett ellenőrzésnek.

(3) Az engedélyezéshez a 3. kategóriába tartozó anyagok feldolgozására szánt olajkémiai üzemek csak 3. kategóriába tartozó anyagokból származó kiolvasztott zsírokat dolgozhatnak fel, és teljesíteniük kell a (2) bekezdésben említett vonatkozó követelményeket.

(4) Az engedélyt azonnal felfüggesztik, amennyiben az annak alapjául szolgáló feltételeket nem teljesítik.

15. cikk

A biogáz- és komposztálóüzemek engedélyezése

(1) A biogáz- és komposztálóüzemeket az illetékes hatóság engedélyezi.

(2) Az engedélyezéshez a biogázüzemeknek és a komposztálóüzemeknek:

a) teljesíteniük kell a VI. melléklet II. fejezetének A. részében foglalt követelményeket;

b) az állati melléktermékeket a VI. melléklet II. fejezetének B. és C. részében foglaltakkal összhangban kell kezelniük és átalakítaniuk;

c) alá kell vetniük magukat az illetékes hatóság által a 26. cikkel összhangban elvégzett ellenőrzésnek;

d) meg kell állapítaniuk és végre kell hajtaniuk a kritikus ellenőrzési pontok figyelemmel kísérésére és ellenőrzésére szolgáló módszereket; és

e) biztosítaniuk kell, hogy az emésztési maradványok vagy a komposzt – adott esetben – a VI. melléklet II. fejezetének D. részében megállapított mikrobiológiai szabványoknak megfeleljen.

(3) Az engedélyt azonnal felfüggesztik, amennyiben az annak alapjául szolgáló feltételeket nem teljesítik.

IV. FEJEZET A FELDOLGOZOTT ÁLLATI FEHÉRJÉK, VALAMINT A TAKARMÁNYKÉNT, KEDVTELÉSBŐL TARTOTT ÁLLATOK ELEDELEKÉNT, MŰCSONTKÉNT ÉS MŰSZAKI TERMÉKKÉNT FELHASZNÁLHATÓ EGYÉB FELDOLGOZOTT TERMÉKEK FORGALOMBA HOZATALA ÉS FELHASZNÁLÁSA ÉS A KAPCSOLÓDÓ ÜZEMEK ENGEDÉLYEZÉSE

16. cikk

Általános állat-egészségügyi rendelkezések

(1) A tagállamok megteszik valamennyi szükséges intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy az állati melléktermékeket és a belőlük származó, a VII. és VIII. mellékletben említett termékeket ne szállítsák el az olyan övezetben található mezőgazdasági üzemekről, amelyek korlátozások alatt állnak olyan betegség előfordulása miatt, amelyre a termék alapjául szolgáló állatfaj fogékony, vagy az olyan üzemekből vagy övezetekből, amelyek esetében a termékek mozgatása vagy kereskedelme a tagállamok vagy a tagállamok részeinek állat-egészségügyi állapotát veszélyeztetné, kivéve ha a termékek kezelése e rendelettel összhangban történik.

(2) Az (1) bekezdésben említett intézkedések biztosítják, hogy a termékek olyan állatokból származnak, amelyek:

a) olyan mezőgazdasági üzemből, területről vagy terület egy részéből vagy – akvakultúra-termékek esetében – olyan gazdaságból, övezetből vagy övezet egy részéből származnak, amely az érintett állatokkal és termékekkel kapcsolatban nem esik állat-egészségügyi korlátozások alá, és nincsenek különösen olyan járványvédelmi intézkedések érvényben, amelyeket a közösségi jogszabályok alapján vagy az egyes állatbetegségek elleni védekezésre irányuló általános közösségi intézkedések, valamint a sertések hólyagos betegségére vonatkozó külön intézkedések bevezetéséről szóló, 1992. december 17-i 92/119/EGK tanácsi irányelv [22] értelmében írtak elő;

b) vágása nem olyan üzemben történt, amelyben a vágás időpontjában az a) pontban említett szabályok szerinti betegségek valamelyikével fertőzött vagy ilyen fertőzöttség gyanúja alatt álló állatok tartózkodtak.

(3) A (2) bekezdés a) pontjában említett járványvédelmi intézkedések alkalmazására figyelemmel engedélyezett az olyan állati melléktermékek és a belőlük származó, a VII. és VIII. mellékletben említett termékek forgalomba hozatala, amelyek állat-egészségügyi korlátozások alá eső területről vagy területrészről származnak, de nem fertőzöttek vagy a fertőzöttség gyanúja nem áll fenn, ha – az esettől függően – a termékek:

a) előállítása, kezelése, szállítása és tárolása a valamennyi állat-egészségügyi feltételnek megfelelő termékektől elkülönítetten vagy azokétól eltérő időpontban történik;

b) e rendelettel összhangban, az érintett állat-egészségügyi probléma felszámolásához elegendő mértékű kezelésen mentek keresztül olyan üzemben, amelyet e célra az állat-egészségügyi probléma felmerülésének helye szerinti tagállam engedélyezett;

c) megfelelő azonosítása megtörtént;

d) a VII. és VIII. mellékletben megállapított követelményeknek vagy a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban megállapítandó végrehajtási szabályoknak megfelelnek.

Különös körülmények között az első albekezdésben szereplőktől eltérő feltételek is megállapíthatók a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadott határozatok útján. E határozatoknak figyelembe kell venniük az állatokat vagy az azokon elvégzendő vizsgálatokat érintő intézkedéseket és a betegség jellemzőit az érintett faj esetében, rögzíteniük kell az állategészségügy védelmének a Közösségben történő biztosításához szükséges intézkedéseket.

17. cikk

A 3. kategóriába tartozó anyagok feldolgozóüzemeinek engedélyezése

(1) A 3. kategóriába tartozó anyagok feldolgozóüzemeit az illetékes hatóság engedélyezi.

(2) Az engedélyezéshez a 3. kategóriába tartozó anyagok feldolgozóüzemeinek:

a) teljesíteniük kell az V. melléklet I. fejezetének és a VII. melléklet I. fejezetének követelményeit;

b) csak 3. kategóriába tartozó anyagot szabad kezelniük, feldolgozniuk és tárolniuk az V. melléklet II. fejezetében és a VII. mellékletben foglaltakkal összhangban;

c) a validálást az illetékes hatóság az V. melléklet V. fejezetével összhangban végzi;

d) el kell végezniük az üzem 25. cikkben előírt önellenőrzéseit;

e) alá kell vetniük magukat az illetékes hatóság által a 26. cikkel összhangban elvégzett ellenőrzésnek; és

f) biztosítaniuk kell, hogy a feldolgozást követően a termékek a VII. melléklet I. fejezete követelményeinek megfelelnek.

(3) Az engedélyezést azonnal felfüggesztik, amennyiben az annak alapjául szolgáló feltételeket nem teljesítik.

18. cikk

Az állateledel-üzemek és a műszaki üzemek engedélyezése

(1) Az állateledel-üzemeket és a műszaki üzemeket az illetékes hatóság engedélyezi.

(2) Az engedélyezéshez az állateledel-üzemnek és a műszaki üzemnek:

a) vállalnia kell az üzem által előállított termékekre vonatkozóan a VIII. mellékletben megállapított különös követelmények alapján

i. az e rendeletben rögzített, különös előállítási követelmények betartását;

ii. a kritikus ellenőrzési pontok figyelemmel kísérésére és ellenőrzésére szolgáló módszerek megállapítását és végrehajtását;

iii. a termékektől függően minták vételét az illetékes hatóság által elismert laboratóriumban történő elemzéshez az e rendelettel rögzített szabványok betartásának ellenőrzése céljából;

iv. nyilvántartás vezetését a ii. és iii. alpont alapján nyert információkról az illetékes hatóságnak történő bemutatás céljából. Az ellenőrzések és vizsgálatok eredményét legalább két évig meg kell őrizni;

v. az illetékes hatóság tájékoztatását, amennyiben a iii. alpontban említett laboratóriumi elemzés eredménye vagy a rendelkezésre álló bármilyen más információ súlyos állat-egészségügyi vagy közegészségügyi veszély fennállását jelzi; és

b) alá kell vetnie magát az illetékes hatóság által a 26. cikkel összhangban elvégzett ellenőrzésnek.

(3) Az engedélyt azonnal felfüggesztik, amennyiben az annak alapjául szolgáló feltételeket nem teljesítik.

19. cikk

A feldolgozott állati fehérje és a takarmányként hasznosítható egyéb feldolgozott termékek forgalomba hozatala és kivitele

A tagállamok biztosítják, hogy a feldolgozott állati fehérje és a takarmányként hasznosítható egyéb feldolgozott termékek forgalomba hozatala vagy kivitele csak abban az esetben történik meg, ha azok:

a) a 17. cikkel összhangban engedélyezett és felügyelt, 3. kategóriába tartozó anyag feldolgozására szolgáló üzemben készültek;

b) kizárólag 3. kategóriába tartozó anyagból készültek a VII. mellékletben meghatározott módon;

c) kezelése, feldolgozása, tárolása és szállítása a VII. melléklettel összhangban és a 22. cikkben foglaltak teljesülését biztosító módon történt; és

d) a VII. mellékletben megállapított konkrét követelményeknek megfelelnek.

20. cikk

A kedvtelésből tartott állatok eledele, a műcsontok és a műszaki termékek forgalomba hozatala és kivitele

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a kedvtelésből tartott állatok eledele, a műcsontok és a műszaki termékek – a (2) és (3) bekezdésben említettek kivételével –, valamint a VIII. mellékletben említett állati melléktermékek forgalomba hozatala vagy kivitele csak abban az esetben történik meg, ha azok:

a) teljesítik:

i. vagy a VIII. mellékletben megállapított különös követelményeket;

ii. vagy – ha egy termék műszaki termékként és takarmányként egyaránt felhasználható és a VIII. melléklet nem tartalmaz különös követelményeket – a VII. melléklet vonatkozó fejezetében megállapított követelményeket; és

b) a 18. cikkel összhangban engedélyezett és felügyelt üzemekből vagy – a VIII. mellékletben említett állati melléktermékek esetében – a Közösség állat-egészségügyi jogszabályaival összhangban engedélyezett egyéb üzemekből származnak.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a feldolgozott termékekből – de nem trágyából és emésztőtraktus-tartalomból – előállított szerves trágyák és talajjavító szerek forgalomba hozatala vagy kivitele csak akkor történik meg, ha azok teljesítik az adott esetben a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban – a megfelelő tudományos bizottsággal történő konzultációt követően – megállapított követelményeket.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy a 2. kategóriába tartozó anyagból előállított zsírszármazékok forgalomba hozatala vagy kivitele csak akkor történik meg, ha azok:

a) a 14. cikkel összhangban engedélyezett, 2. kategóriába tartozó anyag feldolgozására szolgáló olajkémiai üzemben készültek a 13. cikkel összhangban engedélyezett, 2. kategóriába tartozó anyag feldolgozására szolgáló üzemben feldolgozott 2. kategóriába tartozó anyagból kiolvasztott zsírból az 1–5. feldolgozási módszerek bármelyikének alkalmazását követően;

b) kezelése, feldolgozása, tárolása és szállítása a VI. melléklettel összhangban történt; és

c) a VIII. mellékletben megállapított bármilyen különös követelménynek megfelelnek.

21. cikk

Védőintézkedések

Az e rendelet VII. és VIII. mellékletének hatálya alá tartozó termékekre a 90/425/EGK irányelv 10. cikkét kell alkalmazni.

22. cikk

Felhasználásra vonatkozó korlátozások

(1) Az állati melléktermékeket és a feldolgozott termékeket tilos az alábbi célokra felhasználni:

a) valamely állatfaj takarmányozása az ugyanazon fajhoz tartozó állatok testéből vagy testrészeiből származó feldolgozott állati fehérjével;

b) haszonállatok – a prémes állatok kivételével – takarmányozása élelmiszer-hulladékkal vagy élelmiszer-hulladékot tartalmazó vagy abból származó takarmánnyal; és

c) szerves trágyák és talajjavító szerek – a trágya kivételével – alkalmazása legelőkön.

(2) E cikk végrehajtási szabályait – beleértve az ellenőrzési intézkedésekre vonatkozó szabályokat – a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni. Az (1) bekezdés a) pontjától való eltérések a halakkal és prémes állatokkal kapcsolatban ugyanezen eljárás szerint – a megfelelő tudományos bizottsággal folytatott konzultációt követően – engedélyezhetőek.

V. FEJEZET ELTÉRÉSEK

23. cikk

Az állati melléktermékek felhasználására vonatkozó eltérések

(1) Az illetékes hatóságok felügyelete mellett a tagállamok engedélyezhetik:

a) az állati melléktermékek diagnosztikai, oktatási és kutatási célú felhasználását; és

b) az állati melléktermékek állatpreparátori célú felhasználását az e célra a 18. cikk szerint engedélyezett műszaki üzemekben.

(2) a) a) A tagállamok engedélyezhetik továbbá a c) pontban meghatározott állatok takarmányozását a b) pontban meghatározott állati melléktermékekkel, az illetékes hatóságok felügyelete mellett és a IX. mellékletben megállapított szabályokkal összhangban.

b) Az a) pontban említett állati melléktermékek a következők:

i. a 2. kategóriába tartozó anyag, feltéve ha az nem valamilyen, az emberre vagy állatra átvihető betegség megléte vagy meglétének gyanúja miatt leölt vagy elpusztult állatokból származik; és

ii. a 6. cikk (1) bekezdésének a)–j) pontjában és – a 22. cikkre is figyelemmel – a 6. cikk (1) bekezdésének l) pontjában említett 3. kategóriába tartozó anyag.

c) Az a) pontban említett állatok a következők:

i. állatkerti állatok;

ii. cirkuszi állatok;

iii. hüllők és ragadozó madarak, kivéve az állatkerti és a cirkuszi állatokat;

iv. prémes állatok;

v. vadon élő állatok, amelyek húsát nem emberi fogyasztásra szánták;

vi. elismert kennelekből vagy vadászfalkákból származó kutyák; és

vii. horgászcsalinak használt gerinctelenek.

d) A tagállamok engedélyezhetik továbbá – az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatósággal történő konzultációt követően és az illetékes hatóságok felügyelete mellett – a 4. cikk (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában említett 1. kategóriába tartozó anyagnak a veszélyeztetett vagy védett dögevő madárfajok etetésére való felhasználását a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárás szerint megállapított szabályokkal összhangban.

(3) A tagállamok értesítik a Bizottságot:

a) a (2) bekezdésben említett eltérések alkalmazásáról; és

b) az annak biztosítása végett bevezetett igazolási megoldásokról, miszerint az érintett állati melléktermékek felhasználása csak engedélyezett célokra történik.

(4) A tagállamok jegyzéket állítanak össze a területükön a (2) bekezdés c) pontjának iv., vi. és vii. alpontja szerint engedélyezett és nyilvántartásba vett felhasználókról és gyűjtőközpontokról. Ellenőrzési célokból és az érintett termékek eredetének nyomon követhetősége céljából valamennyi felhasználó és gyűjtőközpont egy hivatalos számot kap.

Az előző albekezdésben említett felhasználók és gyűjtőközpontok telephelyét az illetékes hatóság felügyeli és a telephelyek valamennyi részéhez hozzáférési jogosultsággal rendelkezik bármely időpontban a (2) bekezdésben említett követelmények betartatása érdekében.

Ha a fenti ellenőrzések során kiderül, hogy a követelményeket nem tartják be, az illetékes hatóság megteszi a szükséges lépéseket.

(5) Az igazolási intézkedésekkel kapcsolatos végrehajtási szabályokat a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

24. cikk

Az állati melléktermékek ártalmatlanítására vonatkozó eltérések

(1) Az illetékes hatóság – szükség esetén – határozhat úgy, hogy:

a) a kedvtelésből tartott állatok tetemét elföldeléssel hulladékként közvetlenül ártalmatlanítani lehet;

b) az alábbi, távoli területekről származó állati melléktermékeket égetéssel vagy helyszíni elföldeléssel lehet ártalmatlanítani:

i. a 4. cikk (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában említett 1. kategóriába tartozó anyagok;

ii. a 2. kategóriába tartozó anyagok; és

iii. a 3. kategóriába tartozó anyagok; és

c) a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) A. jegyzékében említett betegségek valamelyikének kitörése esetén az állati melléktermékeket égetéssel vagy helyszíni elföldeléssel lehet ártalmatlanítani, ha az illetékes hatóság megtagadja a legközelebbi égetőműbe vagy legközelebbi feldolgozóüzembe történő szállítást az egészségügyi kockázatok elterjedésének veszélye miatt, illetve e művek vagy üzemek valamely járványos betegség kitörése következtében fellépő kapacitáshiánya miatt.

(2) A 4. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában említett 1. kategóriába tartozó anyag vonatkozásában nem engedélyezhető eltérés.

(3) A 4. cikk (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában említett 1. kategóriába tartozó anyag az (1) bekezdés b) vagy c) pontjával összhangban csak akkor földelhető vagy égethető el, ha az illetékes hatóság engedélyezi és felügyeli az alkalmazott módszert és meggyőződik arról, hogy az kizárja a TSE-k terjedésének minden veszélyét.

(4) A tagállamok értesítik a Bizottságot:

a) az 1. és 2. kategóriába tartozó anyag vonatkozásában az (1) bekezdés b) pontjában előírt lehetőségek igénybevételének módjáról; és

b) az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában az általuk távoli területként besorolt területekről és a besorolás indokairól.

(5) Az illetékes hatóság megteszi a szükséges intézkedéseket:

a) annak biztosítására, hogy az állati melléktermékek égetése vagy elföldelése ne veszélyeztesse állatok vagy emberek egészségét; és

b) az állati melléktermékek ellenőrizetlen elvezetésének, lerakásának vagy ellenőrizetlen módon történő ártalmatlanításának megelőzése érdekében.

(6) Az e cikk részletes végrehajtási intézkedéseit a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárás szerint lehet megállapítani.

VI. FEJEZET ELLENŐRZÉSEK ÉS VIZSGÁLATOK

25. cikk

Önellenőrzések

(1) A közbenső és a feldolgozóüzemek működtetői és tulajdonosai, illetve ezek képviselői minden szükséges intézkedést elfogadnak annak érdekében, hogy e rendelet követelményeinek megfeleljenek. A veszélyelemzés és a kritikus ellenőrzési pontok (HACCP) rendszerének alapelveivel összhangban kialakított állandó eljárást vezetnek be, hajtanak végre és tartanak fenn. Különösen:

a) azonosítják és ellenőrzik a kritikus ellenőrzési pontokat az üzemekben;

b) kidolgozzák és végrehajtják e kritikus ellenőrzési pontok figyelemmel kísérésére és ellenőrzésére szolgáló módszereket;

c) a feldolgozóüzemek esetében reprezentatív mintákat vesznek annak ellenőrzésére, hogy

i. minden egyes feldolgozott tétel megfelel a termékekre vonatkozó, e rendeletben rögzített szabványoknak; és

ii. a közösségi jogszabályokban a fiziko-kémiai szermaradványokra vonatkozóan megállapított maximálisan engedélyezett szinteket betartották;

d) nyilvántartják a b) és c) pontban említett ellenőrzések és vizsgálatok eredményeit és azokat legalább két évig megőrzik az illetékes hatóságnak történő bemutatás céljából;

e) olyan rendszert vezetnek be, amellyel biztosítható minden elszállított tétel nyomon követhetősége.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés c) pontjának megfelelően vett minták vizsgálati eredményei nem felelnek meg e rendelet rendelkezéseinek, a feldolgozóüzem működtetője köteles:

a) azonnal értesíteni az illetékes hatóságot a minta jellegének minden részletéről és arról, hogy a minta melyik tételből származik;

b) megállapítani az eltérés okait;

c) a fertőzött tételt az illetékes hatóság felügyelete mellett ismételten feldolgozni vagy ártalmatlanítani;

d) biztosítani, hogy semmilyen fertőzött vagy fertőzöttséggel gyanúsítható anyag ne kerüljön ki az üzemből, mielőtt azt az illetékes hatóság felügyelete mellett ismételten feldolgozzák, és mielőtt hivatalos körülmények között ismételten mintavételre kerül sor az e rendeletben megállapított szabványok betartása érdekében, kivéve ha az anyagok ártalmatlanítása a cél;

e) növelni a gyártás során végzett mintavételek és vizsgálatok gyakoriságát;

f) megvizsgálni a végtermék mintáinak megfelelő állati melléktermékek nyilvántartásait; és

g) megfelelő fertőtlenítési és tisztítási eljárásokat kezdeményezni az üzemben.

(3) E cikk részletes végrehajtási intézkedéseinek megállapítása – beleértve az ellenőrzések gyakoriságára és a mikrobiológiai elemzések referenciamódszereire vonatkozó szabályokat is – a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban történhet.

26. cikk

Az engedélyezett üzemek hivatalos ellenőrzései és jegyzékei

(1) Az illetékes hatóság az e rendelettel összhangban engedélyezett üzemekben rendszeres időközönként vizsgálatokat végez és felülvizsgálatot tart. A feldolgozóüzemek ellenőrzését és felülvizsgálatát az V. melléklet IV. fejezetével összhangban kell végezni.

(2) A vizsgálat és felülvizsgálat gyakorisága az üzem méretétől, az előállított termékek típusától, a kockázatértékeléstől és a veszélyelemzés és a kritikus ellenőrzési pontok (HACCP) rendszerének alapelveivel összhangban nyújtott biztosítékoktól függ.

(3) Amennyiben az illetékes hatóság által végzett vizsgálat során kiderül, hogy e rendelet követelményeinek valamelyikét nem tartják be, az illetékes hatóság megteszi a megfelelő intézkedéseket.

(4) Minden tagállam jegyzéket állít össze a területén az e rendelettel összhangban engedélyezett üzemekről. Minden üzem hivatalos számot kap, amellyel az egyes üzemek tevékenységük szerint azonosíthatók. A tagállamok megküldik a jegyzék másolatát és annak frissített változatait a Bizottságnak és a többi tagállamnak.

(5) E cikk részletes végrehajtási intézkedéseinek megállapítása – beleértve az ellenőrzések gyakoriságát és a mikrobiológiai elemzések referenciamódszereit is – a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban történhet.

VII. FEJEZET KÖZÖSSÉGI ELLENŐRZÉSEK

27. cikk

Közösségi ellenőrzések a tagállamokban

(1) A Bizottság szakértői – a tagállamok illetékes hatóságaival együttműködve – helyszíni ellenőrzéseket tarthatnak, amennyiben erre e rendelet egységes alkalmazása érdekében szükség van. Az ellenőrzések helye szerinti tagállam minden szükséges segítséget megad a szakértőknek munkájuk elvégzéséhez. Az elvégzett ellenőrzések eredményéről a Bizottság tájékoztatja az illetékes hatóságot.

(2) E cikk végrehajtási szabályait – különös tekintettel az illetékes nemzeti hatóságokkal történő együttműködés eljárását rögzítő szabályokra – a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárás szerint kell megállapítani.

VIII. FEJEZET A BIZONYOS ÁLLATI MELLÉKTERMÉKEK ÉS AZ AZOKBÓL SZÁRMAZÓ TERMÉKEK BEHOZATALÁRA ÉS TRANZITFORGALMÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

28. cikk

Általános rendelkezések

A VII. és VIII. mellékletben említett termékeknek a harmadik országokból történő behozatalára alkalmazandó rendelkezések nem lehetnek sem kevésbé szigorúak, sem szigorúbbak azoknál, amelyeket ugyanezen termékek Közösségben történő előállítására és forgalmazására kell alkalmazni.

A kedvtelésből tartott állatok egyes – a 96/22/EK irányelvvel összhangban betiltott – anyagokkal kezelt állatokból származó eledele és az ilyen eledel előállításához használt nyersanyag behozatala azonban csak az ilyen nyersanyagok tartós megjelölése, valamint a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárás szerint megállapított különös feltételek mellett lehetséges.

29. cikk

Tilalmak és a közösségi szabályok betartása

(1) Az állati melléktermékek és a feldolgozott termékek behozatala és tranzitforgalma tilos, kivéve ha az e rendelettel összhangban történik.

(2) A VII. és VIII. mellékletben említett termékek Közösségbe történő behozatala és Közösségen keresztüli tranzitforgalma csak abban az esetben történhet meg, ha e termékek kielégítik a (3)–(6) bekezdésben megállapított követelményeket.

(3) A VII. és VIII. mellékletben említett termékeknek – amennyiben e mellékletek másként nem rendelkeznek – a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kidolgozandó és frissítendő jegyzéken szereplő harmadik országokból vagy harmadik országok részeiből kell érkezniük.

A jegyzék más, köz- és állat-egészségügyi célokból összeállított jegyzékekkel kombinálható.

A jegyzék kidolgozásakor különös figyelmet kell fordítani az alábbiakra:

a) az érintett harmadik ország jogszabályai;

b) az illetékes hatóság és az ellenőrzést végző szolgálat szervezeti felépítése a harmadik országban, e szolgálat hatásköre és a felügyelet, amely alatt áll, valamint e szolgálat jogosítványai a jogszabályok alkalmazásának hatékony figyelemmel kísérése érdekében;

c) a Közösségbe szánt állati eredetű termékek előállítására, gyártására, kezelésére, tárolására és elszállítására vonatkozó egészségügyi feltételek;

d) az érintett harmadik ország által a vonatkozó egészségügyi feltételek betartása tekintetében nyújtható biztosítékok;

e) a harmadik országból származó termék forgalmazásával kapcsolatos tapasztalatok és az elvégzett behozatali ellenőrzések eredményei;

f) a harmadik országban lefolytatott esetleges közösségi ellenőrzések eredménye;

g) az érintett állatállomány, valamint a harmadik országban található egyéb háziasított állatok és vadon élő állatok egészségügyi állapota, különös tekintettel az egzotikus állatbetegségekre és az ország általános egészségügyi helyzetének azon vonatkozásaira, amelyek a Közösségben veszélyeztethetik a közegészséget vagy állategészséget;

h) az a rendszeresség és gyorsaság, amellyel a harmadik ország információt szolgáltat a területén előforduló fertőző vagy járványos állatbetegségekről, különösen az OIE A. és B. jegyzékében említett betegségekről vagy – a tenyésztett víziállatok betegségei esetében – az OIE Víziállat-egészségügyi Kódexében felsorolt, bejelentésköteles betegségekről;

i) a fertőző vagy járványos állatbetegségek megelőzésére és ellenőrzésére vonatkozóan a harmadik országban érvényes szabályok és azok végrehajtása, beleértve a más országokból történő behozatalokra vonatkozó szabályokat is.

(4) A VII. és VIII. mellékletben említett termékeknek – a műszaki termékek kivételével – olyan üzemekből kell származniuk, amelyek a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárás szerint összeállított közösségi jegyzékben szerepelnek, amelyet a harmadik ország illetékes hatóságai által a Bizottságnak benyújtott közlemény alapján állítanak össze, amely szerint az üzem eleget tesz a közösségi követelményeknek és a harmadik ország valamely hivatalos ellenőrző szolgálatának felügyelete alá tartozik.

Az engedélyezett jegyzékek a következőképpen módosíthatóak:

a) a Bizottságnak a tervezett módosítások kézhezvételétől számított öt munkanapon belül értesítenie kell a tagállamokat az üzemek jegyzékeinek az érintett harmadik ország által javasolt módosításairól;

b) a tagállamoknak az a) pontban említett üzemek jegyzékéhez javasolt módosítások kézhezvételétől számítva hét munkanap áll rendelkezésükre, hogy írásos véleményt küldjenek a Bizottságnak;

c) ha legalább egy tagállam írásos megjegyzést tesz, a Bizottság öt munkanapon belül értesíti a tagállamokat és az ügyet felveszi az Élelmiszerlánc és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság következő ülésének napirendjére annak érdekében, hogy a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban határozat szülessen;

d) ha a b) pontban említett határidőn belül egy tagállam sem nyújt be a Bizottságnak írásos megjegyzést, a jegyzék módosításai elfogadottnak tekinthetők. A Bizottság öt munkanapon belül értesíti a tagállamokat, az érintett üzemekből történő behozatalt a tagállamok az értesítés kézhezvételétől számított ötödik munkanapon engedélyezik.

(5) A VIII. mellékletben említett műszaki termékeknek a harmadik országok illetékes hatóságai által engedélyezett és nyilvántartásba vett üzemekből kell származniuk.

(6) A VII. és VIII. mellékletben felsorolt termékek szállítmányaihoz – amennyiben az említett mellékletek másként nem rendelkeznek – a X. mellékletben meghatározott mintának megfelelő egészségügyi bizonyítványt kell csatolni, amely igazolja, hogy a termékek a fenti mellékletekben említett feltételeknek megfelelnek, és azok a megfelelő feltételeket teljesítő üzemekből származnak.

(7) A (4) bekezdésben előírt jegyzék összeállításáig és a (6) bekezdésben említett bizonyítványminták elfogadásáig a tagállamok fenntarthatják a 97/78/EK irányelvben előírt ellenőrzéseket és a hatályos nemzeti jogszabályokban előírt bizonyítványokat.

30. cikk

Egyenértékűség

(1) A 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban határozattal lehet elismerni, hogy a VII. és VIII. mellékletben említett termékkategóriák előállítására, gyártására, kezelésére, tárolására és szállítására egy harmadik ország, harmadik országok egy csoportja vagy egy harmadik ország valamely régiója által alkalmazott egészségügyi intézkedések egyenértékűek a Közösségben alkalmazottakkal, amennyiben erről a harmadik ország objektív bizonyítékkal szolgál.

A határozat megállapítja az állati melléktermék e régióból, ezen országból vagy az országok e csoportjából történő behozatalára és/vagy tranzitforgalmára vonatkozó feltételeket.

(2) Az (1) bekezdésben említett feltételek az alábbiakat foglalják magukban:

a) a termékhez mellékelendő egészségügyi bizonyítvány jellege és tartalma;

b) a Közösségbe történő behozatalra és/vagy a Közösségen keresztüli tranzitforgalomra alkalmazandó különös egészségügyi követelmények; és

c) szükség esetén, azon régiók vagy üzemek jegyzékének kidolgozására és módosítására vonatkozó eljárások, amelyekből a behozatal és/vagy a tranzitforgalom engedélyezett.

(3) E cikk végrehajtási szabályainak megállapítása a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban történik.

31. cikk

Közösségi vizsgálatok és ellenőrzések

(1) A Bizottság szakértői – adott esetben a tagállamok szakértőivel együttműködve – helyszíni ellenőrzéseket végezhetnek az alábbi célokkal:

a) harmadik országok vagy azok részei jegyzékének kidolgozása és a behozatalra és/vagy tranzitforgalomra vonatkozó feltételek megállapítása;

b) az alábbiak betartásának ellenőrzése:

i. harmadik országok közösségi jegyzékébe történő felvétel feltételei;

ii. a behozatal és/vagy tranzitforgalom feltételei;

iii. az intézkedések egyenértékűsége elismerésének feltételei;

iv. a közösségi jogszabályok alapján alkalmazott járványügyi intézkedések.

A fenti ellenőrzésekért felelős tagállami szakértőket a Bizottság jelöli ki.

(2) Az (1) bekezdésben említett ellenőrzéseket a Közösség nevében végzik, így annak költségeit is a Közösség viseli.

(3) Az (1) bekezdésben említett ellenőrzések gyakorisága és a megfelelő eljárási szabályok a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban határozhatók meg.

(4) Ha az (1) bekezdés szerinti valamely ellenőrzés az egészségügyi szabályok súlyos megsértését állapítja meg, a Bizottság azonnal felkéri az érintett harmadik országot a megfelelő korrekciós intézkedések megtételére, vagy felfüggeszti az érintett termékek szállítását és haladéktalanul tájékoztatja arról a tagállamokat.

IX. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

32. cikk

A mellékletek módosításai és átmeneti intézkedések

(1) A megfelelő tudományos bizottsággal – az állategészségügyre vagy közegészségügyre esetlegesen kihatással lévő bármilyen kérdéssel kapcsolatban – történő konzultációt követően a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kerülhet sor a mellékletek módosítására vagy kiegészítésére, valamint a megfelelő átmeneti intézkedések elfogadására.

(2) Az élelmiszer-hulladék takarmánycélú felhasználásának 22. cikkben említett tilalmát figyelembe véve – amennyiben e rendelet alkalmazását megelőzően a tagállamokban megfelelő ellenőrzési rendszerek működnek – az (1) bekezdéssel összhangban átmeneti intézkedéseket kell elfogadni ahhoz, hogy szigorúan ellenőrzött körülmények között – 2002. november 1-jétől kezdődően legfeljebb négy éven keresztül – továbbra is engedélyezzék az élelmiszer-hulladék bizonyos típusainak takarmánycélú felhasználását. Ezen intézkedések biztosítják, hogy az átmeneti időszakban az állategészségügyre vagy közegészségügyre nézve semmilyen indokolatlan veszély ne merüljön fel.

33. cikk

Szabályozási eljárás

(1) A Bizottság munkáját az Élelmiszerlánc és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság (a továbbiakban: a bizottság) segíti.

(2) Amennyiben e bekezdésre történik hivatkozás, az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, figyelembe véve ugyanezen határozat 8. cikkének a rendelkezéseit.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határidő 15 nap.

(3) A bizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát.

34. cikk

Konzultáció a tudományos bizottságokkal

Az e rendelet hatálya alá tartozó, az állat- vagy közegészségügyre esetlegesen kihatással lévő bármely üggyel kapcsolatban a megfelelő tudományos bizottságokkal kell konzultálni.

35. cikk

Nemzeti rendelkezések

(1) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azon rendelkezéseit, amelyeket az e rendelet által szabályozott területen fogadnak el.

(2) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot – a hatálybalépéstől számított egy éven belül – különösen azon általuk elfogadott intézkedésekről, amelyek célja az e rendelet betartásának biztosítása. A kapott tájékoztatás alapján a Bizottság jelentést, valamint – adott esetben – jogalkotási javaslatokat nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(3) A tagállamok nemzeti szabályokat fogadhatnak el vagy tarthatnak fenn a szerves trágyák és a talajjavító szerek felhasználásának az e rendeletben előírtnál nagyobb mértékű korlátozására, amíg a 20. cikk (2) bekezdése szerint meg nem történik a felhasználásra vonatkozó közösségi szabályok elfogadása. A tagállamok nemzeti szabályokat fogadhatnak el vagy tarthatnak fenn a 2. kategóriába tartozó anyagból előállított zsírszármazékok felhasználásának az e rendeletben előírtnál nagyobb mértékű korlátozására, amíg a 32. cikkel összhangban meg nem történik a VIII. melléklet kiegészítése a felhasználásra vonatkozó közösségi szabályokkal.

36. cikk

Pénzügyi szabályok

A Bizottság – megfelelő javaslatokkal kiegészített – jelentést készít arról, hogy a tagállamokban milyen pénzügyi szabályok vonatkoznak az állati melléktermékek feldolgozására, összegyűjtésére, tárolására és ártalmatlanítására.

37. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 90/667/EGK irányelv és a 95/348/EK és az 1999/534/EK határozat e rendelet hatálybalépésétől számított hat hónap elteltével hatályát veszti.

Ezen időponttól kezdve a 90/667/EK irányelvre történő hivatkozást e rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni.

38. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet a hatálybalépésétől számított hat hónap múlva kell alkalmazni. A 12. cikk (2) bekezdését azonban a 2000/76/EK irányelv 20. cikkében meghatározottak szerint, a 22. cikk (1) bekezdésének b) pontját és a 32. cikket 2002. november 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Luxembourgban, 2002. október 3-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

P. Cox

a Tanács részéről

az elnök

F. Hansen

[1] HL C 96. E, 2001.3.27., 40. o.

[2] HL C 193., 2001.7.10., 32. o.

[3] Az Európai Parlament 2001. június 12-i véleménye (HL C 53. E, 2002.2.28., 84. o.), a Tanács 2001. november 20-i közös álláspontja (HL C 45. E, 2002.2.19., 70. o.) és az Európai Parlament 2002. március 13-i határozata (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). Az Európai Parlament 2002. szeptember 24-i határozata és a Tanács 2002. szeptember 23-i határozata.

[4] HL L 363., 1990.12.27., 51. o. A legutóbb az 1994. évi csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.

[5] HL C 223., 2001.8.8., 281. o.

[6] HL L 332., 2000.12.28., 91. o.

[7] HL L 169., 1997.6.27., 85. o. A 2000/443/EK határozattal (HL L 179., 2000.7.18., 13. o.) módosított határozat.

[8] HL L 237., 1997.8.28., 18. o. A 2000/443/EK határozattal módosított határozat.

[9] HL L 125., 1996.5.23., 3. o.

[10] HL L 62., 1993.3.15., 49. o. A legutóbb a 2001/7/EK bizottsági határozattal (HL L 2., 2001.1.5., 27. o.) módosított irányelv.

[11] HL L 224., 1990.8.18., 29. o. A legutóbb a 92/118/EGK irányelvvel módosított irányelv.

[12] HL L 24., 1998.1.30., 9. o.

[13] HL L 202., 1995.8.26., 8. o.

[14] HL L 204., 1999.8.4., 37. o.

[15] HL L 31., 2002.2.1., 1. o.

[16] HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

[17] HL L 147., 2001.5.31., 1. o. A legutóbb az 1326/2001/EK bizottsági rendelettel (HL L 177., 2001.6.30., 60. o.) módosított rendelet.

[18] HL L 358., 1986.12.18., 1. o.

[19] HL L 125., 1996.5.23., 10. o.

[20] HL L 182., 1999.7.16., 1. o.

[21] HL L 194., 1975.7.25., 39. o. A legutóbb a 96/350/EK bizottsági határozattal (HL L 135., 1996.6.6., 32. o.) módosított határozat.

[22] HL L 62., 1993.3.15., 69. o. A legutóbb az 1994. évi csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

EGYEDI FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

E rendelet alkalmazásában:

1. "méhészeti termékek": a méhészetben használt méz, méhviasz, méhpempő, propolisz vagy virágpor;

2. "gyártási tétel": egyetlen üzemben egységes előállítási paraméterek felhasználásával előállított termelési egység vagy – amennyiben azokat együtt tárolják – több ilyen egység, amelyet visszahívás és ismételt kezelés vagy ártalmatlanítás céljából azonosítani lehet, ha a vizsgálatok ezt szükségessé teszik;

3. "biogázüzem": olyan üzem, amelyben biogáz előállítása és összegyűjtése céljából állati eredetű termékek biológiai lebontása történik anaerob körülmények között;

4. "vértermékek": vérből vagy vérfrakciókból nyert termékek – a vérliszt kivételével –, idetartozik a szárított/fagyasztott/folyékony plazma, a szárított teljes vér, a szárított/fagyasztott/folyékony vörösvérsejtek vagy ezek frakciói és keverékei;

5. "vér": friss teljes vér;

6. "vérliszt": a vér hőkezeléséből a VII. melléklet II. fejezetével összhangban nyert és állatok takarmányozására vagy szerves trágyaként történő felhasználásra szánt termékek;

7. "kedvtelésből tartott állatok konzervált eledele": kedvtelésből tartott állatok légmentesen zárt tárolóedényben lévő hőkezelt eledele;

8. "az 1. vagy 2. kategóriába tartozó anyag közbenső kezelésére szolgáló üzem": olyan üzem, amelyben 1. vagy 2. kategóriába tartozó, feldolgozatlan anyagot kezelnek és/vagy átmenetileg tárolnak a végső rendeltetési helyre történő továbbszállítás előtt, és amelyben bizonyos előkészítő tevékenységekre – például nyersbőrök és irhák eltávolítására és post mortem vizsgálatok elvégzésére – kerülhet sor;

9. "az 1. kategóriába tartozó anyag feldolgozására szolgáló üzem": olyan üzem, amelyben 1. kategóriába tartozó anyagot dolgoznak fel a végleges ártalmatlanítás előtt;

10. "a 2. kategóriába tartozó anyag feldolgozására szolgáló olajkémiai üzem": olyan üzem, amelyben 2. kategóriába tartozó anyagból származó kiolvasztott zsírokat dolgoznak fel a VI. melléklet III. fejezetében rögzített feltételek mellett;

11. "a 2. kategóriába tartozó anyag feldolgozására szolgáló üzem": olyan üzem, amelyben 2. kategóriába tartozó anyagot dolgoznak fel végleges ártalmatlanítása, további átalakítása vagy felhasználása előtt;

12. "a 3. kategóriába tartozó anyag közbenső kezelésére szolgáló üzem": olyan üzem, amelyben 3. kategóriába tartozó, feldolgozatlan anyagot osztályoznak és/vagy darabolnak és/vagy hűtenek vagy tömbökben történő mélyhűtést végeznek és/vagy átmenetileg tárolnak a végső rendeltetési helyre történő továbbszállítás előtt;

13. "a 3. kategóriába tartozó anyag feldolgozására szolgáló olajkémiai üzem": olyan üzem, amelyben 3. kategóriába tartozó anyagból származó kiolvasztott zsírokat dolgoznak fel;

14. "a 3. kategóriába tartozó anyag feldolgozására szolgáló üzem": olyan üzem, amelyben 3. kategóriába tartozó anyagból feldolgozott állati fehérjét és más feldolgozott termékeket állítanak elő takarmányanyagként történő hasznosítás céljából;

15. "élelmiszer-hulladék": az éttermekben, vendéglátó-ipari egységekben és konyhákon – a központi konyhákat és a háztartások konyháit is beleértve – keletkező valamennyi élelmiszer-hulladék;

16. "hulladék-együttégető mű": a 2000/76/EK irányelv 3. cikke (5) bekezdésében meghatározott ártalmatlanító hely;

17. "hulladék-együttégetés": az állati melléktermékek vagy az azokból származó termékek hulladék-együttégető műben történő ártalmatlanítása;

18. "gyűjtőközpontok": a 23. cikk (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott állatok takarmányozására szánt bizonyos állati melléktermékeket gyűjtő és kezelő létesítmények;

19. "komposztálóüzem": olyan üzem, amelyben állati eredetű termékek biológiai lebontása történik aerob körülmények között;

20. "emésztőtraktus-maradványok": az állati melléktermékek biogázüzemben történő átalakításából származó maradványok;

21. "emésztőtraktus-tartalom": az emlősök és a laposmellű futómadarak emésztőtraktusának tartalma, attól függetlenül, hogy azt elkülönítették-e az emésztőtraktustól vagy nem;

22. "műcsont": a kedvtelésből tartott állatok számára patás állatok bőréből vagy állati anyagból – rágcsálás céljára – készített, cserzetlen termékek;

23. "takarmányanyag": a 96/25/EK irányelvben [1] A Tanács 1996. április 29-i 96/25/EK irányelve a takarmány-alapanyagok forgalmáról, a 70/524/EGK, a 74/63/EGK, a 82/471/EGK és a 93/74/EGK irányelv módosításáról, valamint a 77/101/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 125., 1996.5.23., 35. o.). A legutóbb a 2001/46/EK irányelvvel (HL L 234., 2001.9.1., 55. o.) módosított irányelv. meghatározott, állati eredetű takarmányanyagok, a feldolgozott állati fehérjéket, vértermékeket, kiolvasztott zsírokat, halolajat, zsírszármazékokat, zselatint és hidrolizált fehérjéket, dikalcium-foszfátot, tejet, tejalapú termékeket és kolosztrumot is beleértve;

24. "halliszt": tengeri állatokból – a tengeri emlősöket kivéve – származó feldolgozott állati fehérje;

25. "prémes állatok": a prémjéért tartott vagy tenyésztett, nem emberi fogyasztásra szánt állatok;

26. "zselatin": természetes és oldható – zselésítő vagy nem zselésítő – fehérje, amelyet az állatok (a halat és baromfit is beleértve) csontjaiból, nyersbőréből és irhájából, inaiból és ínhüvelyeiből származó kollagén részleges hidrolízisével nyernek;

27. "töpörtyű": fehérjetartalmú nyerszsír-olvasztási maradvány, a zsír és a víz részleges szétválasztását követően;

28. "légmentesen zárt tárolóedény": a mikroorganizmusok bejutásának megakadályozására szánt tárolóedény;

29. "nyersbőr és irha": az összes bőr- és bőr alatti szövet;

30. "nagy kapacitású hulladékégető mű": az alacsony kapacitású hulladékégető műveken kívüli hulladékégető művek;

31. "hidrolizált fehérjék": az állati melléktermékek hidrolízise útján nyert polipeptidek, peptidek és aminosavak, valamint ezek keverékei;

32. "hulladékégető mű": a 2000/76/EK irányelv 3. cikkének (4) bekezdésében meghatározott ártalmatlanítóhely;

33. "hulladékégetés": állati melléktermékek vagy az azokból származó termékek hulladékégető műben történő ártalmatlanítása;

34. "laboratóriumi reagens": valamilyen vérterméket tartalmazó csomagolt, a végfelhasználó általi alkalmazásra kész termék, amelyet – akár önmagában, akár kombináltan – reagensként vagy reagenstermékként történő laboratóriumi felhasználásra szánnak;

35. "hulladéklerakó": az 1999/31/EK irányelvben meghatározott ártalmatlanítóhely;

36. "alacsony kapacitású hulladékégető mű": olyan hulladékégető mű, amely kevesebb, mint óránként 50 kg állatimelléktermék-áteresztőképességgel rendelkezik;

37. "trágya": a haszonállatok ürüléke és/vagy vizelete alommal vagy anélkül, valamint madárürülék;

38. "szerves trágyák" és "talajjavító szerek": a növényi tápanyagellátás, valamint a talajok fizikai és kémiai tulajdonságainak és biológiai aktivitásának fenntartására és javítására – akár külön-külön, akár együttesen – felhasznált állati eredetű anyagok; a trágyát, az emésztőtraktus-tartalmat, a komposztot és a lebomlási maradékokat is beleértve;

39. "legelő": fűvel vagy más növényzettel borított, a haszonállatok legeltetésére használt terület;

40. "kedvtelésből tartott állatok eledelét előállító üzem": olyan üzem, amelyben bizonyos állati melléktermékeket kedvtelésből tartott állatok eledele vagy műcsontok előállításához használnak fel;

41. "kedvtelésből tartott állatok eledele": kedvtelésből tartott állatok 3. kategóriába tartozó anyagot tartalmazó eledele;

42. "feldolgozott állati fehérje": a kizárólag 3. kategóriába tartozó anyagból származó állati fehérje, amely kezelése e rendelettel összhangban történt annak érdekében, hogy közvetlenül takarmányanyagként vagy egyéb, takarmányokban – beleértve a kedvtelésből tartott állatok eledelét – vagy szerves trágyákban, valamint talajjavító szerekben történő felhasználásra alkalmassá váljanak; nem tartoznak ide a vértermékek, tej, tejalapú termékek, kolosztrum, zselatin, hidrolizált fehérjék és dikalcium-foszfát;

43. "kedvtelésből tartott állatok feldolgozott eledele": a kedvtelésből tartott állatok nyers eledelének kivételével olyan kedvtelésből tartott állatok eledele, amely a VIII. melléklet követelményeivel összhangban lévő kezelésen ment keresztül;

44. "feldolgozott termékek": olyan állati melléktermékek, amelyek a VII. vagy VIII. melléklet szerinti feldolgozási módszerek valamelyikén vagy egyéb kezelésen ment keresztül;

45. "feldolgozási módszerek": az V. melléklet III. fejezetében felsorolt módszerek;

46. "feldolgozóüzem": állati melléktermékeket feldolgozó üzem;

47. "in vitro diagnózishoz használt termék": vérterméket tartalmazó, a végfelhasználó általi alkalmazásra kész termék, amelyet – akár önmagában, akár kombináltan – reagensként, reagenstermékként, kalibrálószerként, komponensként vagy bármilyen más rendszerként és emberi vagy állati eredetű minták in vitro vizsgálatához – a donortól származó szervek vagy vér kivételével – használnak, és kizárólagosan vagy lényegét tekintve az élettani állapot, az egészségi, betegségi vagy genetikai rendellenességi állapot diagnosztizálására, illetve a biztonságosság és a reagensekkel való összeférhetőség meghatározására szolgál;

48. "kedvtelésből tartott állatok nyers eledele": kedvtelésből tartott állatok olyan eledele, amely hűtésen, fagyasztáson vagy gyorsfagyasztáson kívül semmilyen egyéb tartósítási eljáráson nem ment keresztül;

49. "távoli területek": azon területek, amelyeken az állatpopuláció olyan kicsi és a létesítmények olyan távol vannak egymástól, hogy az összegyűjtéshez és a szállításhoz szükséges intézkedések a helyszíni ártalmatlanításhoz képest elfogadhatatlan terhet jelentenének;

50. "kiolvasztott zsírok": a 2. vagy 3. kategóriába tartozó anyag feldolgozásából származó zsírok;

51. "tárolóüzem": olyan üzem – a 95/69/EK irányelv [1] A Tanács 1995. december 22-i 95/69/EK irányelve a takarmányozási ágazatban működő egyes létesítmények és közvetítők engedélyezésére és nyilvántartására vonatkozó feltételek és szabályok megállapításáról, valamint a 70/524/EGK, 74/63/EGK, 79/373/EGK és 82/471/EGK irányelvek módosításáról (HL L 332., 1995.12.30., 15. o.). A legutóbb az 1999/29/EK irányelvvel (HL L 115., 1999.5.4., 32. o.) módosított irányelv. által szabályozott létesítmények és közvetítők kivételével –, amely a feldolgozott termékek átmeneti tárolását végzi azok végső felhasználása vagy ártalmatlanítása előtt;

52. "cserzés": bőrök keményítése növényi cserzőanyagokkal, krómsókkal vagy egyéb olyan anyagokkal, mint az alumíniumsók, vassók, szilíciumsók, aldehidek és kinonok, illetve más szintetikus keményítőanyagok;

53. "műszaki üzem": olyan üzem, amelyben állati melléktermékekből műszaki termékeket állítanak elő;

54. "műszaki termékek": közvetlenül bizonyos állati melléktermékekből nyert, nem emberi vagy állati fogyasztásra szánt termékek, mint cserzett és kezelt bőrök és irhák, vadásztrófeák, feldolgozott gyapjú, szőr, sörte, toll és tollrészek, lósavó, vértermékek, gyógyszerek, orvostechnikai eszközök, kozmetikai termékek, csontkészítmények porcelángyártáshoz, zselatin és enyv, szerves trágyák, talajjavító szerek, kiolvasztott zsírok, zsírszármazékok, feldolgozott trágya, valamint tej és tejalapú termékek;

55. "feldolgozatlan tollak és tollrészek": olyan tollak és tollrészek, amelyek nem mentek keresztül gőzsugárral vagy a kórokozók terjedését megakadályozó más módszerrel történő kezelésen;

56. "feldolgozatlan gyapjú": olyan juhgyapjú, amelyet nem vetettek alá gyári mosásnak és nem cserzésből nyertek;

57. "feldolgozatlan szőr": kérődzők szőre, amelyet nem vetettek alá gyári mosásnak és nem cserzésből nyertek;

58. "feldolgozatlan sertéssörte": olyan sertéssörte, amelyet nem vetettek alá gyári mosásnak és nem cserzésből nyertek.

--------------------------------------------------

II. MELLÉKLET

HIGIÉNIAI KÖVETELMÉNYEK AZ ÁLLATI MELLÉKTERMÉKEK ÉS A FELDOLGOZOTT TERMÉKEK ÖSSZEGYŰJTÉSÉHEZ ÉS SZÁLLÍTÁSÁHOZ

I. FEJEZET

Azonosítás

1. Valamennyi szükséges intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy:

a) az 1., 2. és 3. kategóriába tartozó anyagok azonosíthatók legyenek, valamint az összegyűjtés és a szállítás során elkülönítettek és azonosíthatók maradjanak; és

b) a feldolgozott termékek azonosíthatók legyenek, valamint a szállítás során elkülönítettek és azonosíthatók maradjanak.

2. A szállítás során egy, a járművön, konténeren, kartondobozon vagy egyéb csomagolóanyagon elhelyezett címkén egyértelműen fel kell tüntetni az alábbiakat:

a) az állati melléktermékek kategóriája vagy – feldolgozott termékek esetében – a feldolgozott termékek alapjául szolgáló állati melléktermékek kategóriája; és

b) i. a 3. kategóriába tartozó anyag esetében a "nem emberi fogyasztásra" felirat;

ii. a 2. kategóriába tartozó anyag – a trágya és az emésztőtraktus-tartalom kivételével – és az abból származó feldolgozott termékek esetében a "nem állati takarmányozásra" felirat; vagy

iii. az 1. kategóriába tartozó anyag és az abból származó feldolgozott termékek esetében a "csak ártalmatlanításra" felirat.

II. FEJEZET

Járművek és konténerek

1. Az állati melléktermékek és a feldolgozott termékek összegyűjtéséhez és szállításához légmentesen zárt, új csomagolóanyagot vagy szivárgásmentesen fedett konténereket vagy járműveket kell használni.

2. A járműveket és az újrahasználható konténereket, valamint az állati melléktermékekkel vagy feldolgozott termékekkel érintkező berendezések vagy készülékek valamennyi újrahasználható elemét:

a) minden használat után meg kell tisztítani, el kell mosni és fertőtleníteni kell;

b) tiszta állapotban kell tartani; és

c) használat előtt meg kell tisztítani és meg kell szárítani.

3. Amennyiben az a keresztfertőződések elkerülése érdekében szükséges, az újrahasználható konténereket csak egy bizonyos termék fuvarozására kell kijelölni.

III. FEJEZET

Kereskedelmi okmányok és egészségügyi bizonyítványok

1. A szállítás során az állati melléktermékeket és a feldolgozott termékeket kereskedelmi okmánynak vagy – amennyiben azt e rendelet előírja – egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie.

2. A kereskedelmi okmányokon az alábbiaknak kell szerepelnie:

a) az anyag létesítményből történő elszállításának dátuma;

b) az anyag megnevezése – az I. fejezetben említett információt is beleértve –, az állatfaj megnevezése a takarmányanyagnak szánt, 3. kategóriába tartozó anyag és az abból származó feldolgozott termékek esetében és adott esetben a füljelző száma;

c) az anyag mennyisége;

d) az anyag származási helye;

e) a fuvarozó neve és címe;

f) a címzett neve és címe, adott esetben engedélyezési száma; és

g) adott esetben:

i. a származási üzem engedélyezési száma; és

ii. a kezelés jellege és módszerei.

3. A kereskedelmi okmányt legalább három (egy eredeti és két másolati) példányban kell kiállítani. Az eredeti a végső rendeltetési helyig kíséri a szállítmányt. A címzettnek azt meg kell őriznie. A termelő az egyik, a szállító a másik másolati példányt őrzi meg.

4. A kereskedelmi okmány mintája a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárás szerint állapítható meg.

5. Az egészségügyi bizonyítványokat az illetékes hatóságnak kell kiállítania és aláírnia.

IV. FEJEZET

Nyilvántartások

A 9. cikkben említett nyilvántartásoknak az alábbiakban felsorolt, a III. fejezet (2) bekezdésében említett információkat kell tartalmazniuk:

a) a b) és c) pontban említett információkat; és

b) az állati melléktermékek feladója által vezetett nyilvántartások esetében az a), e) és – ha az ismert – az f) pontban említett információkat;

c) az állati melléktermékek szállítója által vezetett nyilvántartások esetében az a), d) és f) pontban említett információkat; vagy

d) az állati melléktermékek átvevője által vezetett nyilvántartások esetében az átvétel dátumát és a d) és e) pontban említett információkat.

V. FEJEZET

A dokumentumok megőrzése

A III. fejezetben említett kereskedelmi okmányt és egészségügyi bizonyítványt, valamint a IV. fejezetben említett nyilvántartásokat az illetékes hatóságnak történő bemutatás céljából legalább két éven át meg kell őrizni.

VI. FEJEZET

Hőmérsékleti viszonyok

1. Az állati melléktermékek szállításának az állat-egészségügyi vagy közegészségügyi veszélyek elkerülése érdekében megfelelő hőmérsékleten kell történnie.

2. A takarmányanyag vagy a kedvtelésből tartott állatok eledele előállítására szánt, 3. kategóriába tartozó, feldolgozatlan anyagot hűtve vagy fagyasztva kell szállítani, kivéve ha azt az indulástól számított 24 órán belül feldolgozzák.

3. A hűtve szállításhoz használt járműveket úgy kell kialakítani, hogy azok a szállítás teljes időtartama alatt biztosítsák a megfelelő hőmérséklet fenntartását.

VII. FEJEZET

A tranzitforgalomra vonatkozó különös szabályok

Az állati melléktermékek és a feldolgozott termékek tranzitforgalomban történő szállításának teljesítenie kell az I., II., III. és VI. fejezet követelményeit.

VIII. FEJEZET

Ellenőrzési intézkedések

Az illetékes hatóság megteszi a szükséges intézkedéseket az állati melléktermékek és a feldolgozott termékek összegyűjtésének, szállításának, felhasználásának és ártalmatlanításának ellenőrzése érdekében, többek között a szükséges nyilvántartások és dokumentumok vezetésének ellenőrzésével és – amennyiben azt e rendelet előírja vagy azt az illetékes hatóság szükségesnek tartja – zárolás útján.

Amennyiben az illetékes hatóság zárat helyez el egy állati melléktermékekből vagy feldolgozott termékekből álló szállítmányon, erről értesíti a rendeltetési hely szerint illetékes hatóságot.

--------------------------------------------------

III. MELLÉKLET

HIGIÉNIAI KÖVETELMÉNYEK A KÖZBENSŐ ÉS A TÁROLÓÜZEMEKRE VONATKOZÓAN

I. FEJEZET

A közbenső üzemek engedélyezésére vonatkozó követelmények

1. A létesítményeknek és a berendezéseknek legalább az alábbi követelményeket kell teljesíteniük.

a) A létesítménynek a közúttól és az egyéb helyszínektől (pl. vágóhidak) megfelelően elkülönítettnek kell lennie. Az üzemek elrendezésének biztosítania kell, hogy az 1. és 2. kategóriába tartozó anyag – beérkezésétől kezdve egészen a feladásáig – teljes mértékben elkülöníthető legyen a 3. kategóriába tartozó anyagtól.

b) Az üzemnek fedett térrel kell rendelkeznie az állati melléktermékek átvételéhez.

c) Az üzemet úgy kell kialakítani, hogy az könnyen tisztítható és fertőtleníthető legyen. A padlót úgy kell lefektetni, hogy könnyű legyen a folyadékok elvezetése.

d) Az üzemnek a személyzet számára megfelelő mellékhelyiségekkel, öltözőkkel és mosdókagylókkal kell rendelkeznie.

e) Az üzemben megfelelő intézkedéseket kell tenni a kártevők, például rovarok, rágcsálók és madarak elleni védekezés érdekében.

f) Az üzemnek a higiéniai követelményeknek megfelelő szennyvízelvezető rendszerrel kell rendelkeznie.

g) Ha arra e rendelet célkitűzéseinek elérése érdekében szükség van, az üzemeknek olyan elegendő kapacitású, szabályozható hőmérsékletű tárolóval kell rendelkezniük az állati melléktermékek megfelelő hőmérsékleten tartásához, amely biztosítja az adott hőmérsékleti értékek figyelemmel kísérését és rögzítését.

2. Az üzemben megfelelő létesítményeknek kell rendelkezésre állniuk az állati melléktermékek fogadására szolgáló tárolóedények vagy konténerek és – a hajók kivételével – a szállítást végző járművek tisztításához és fertőtlenítéséhez. Megfelelő lehetőségnek kell rendelkezésre állnia a járművek kerekeinek fertőtlenítéséhez.

II. FEJEZET

Általános higiéniai követelmények

A. A 3. kategóriába tartozó anyagok közbenső kezelésére szolgáló üzemek

1. Az üzem kizárólag 3. kategóriába tartozó anyag behozatalával, gyűjtésével, válogatásával, darabolásával, hűtésével, tömbökbe fagyasztásával, átmeneti tárolásával és elszállításával foglalkozhat.

2. A 3. kategóriába tartozó anyag válogatását úgy kell végezni, hogy az állatbetegségek terjedésének valamennyi veszélye elkerülhető legyen.

3. A válogatás vagy tárolás teljes időtartama alatt a 3. kategóriába tartozó anyagot a 3. kategóriába tartozó anyagon kívüli termékektől elkülönítetten kell kezelni és tárolni úgy, hogy elkerülhető legyen a kórokozók terjedése, és biztosítható legyen a 22. cikk betartása.

4. A 3. kategóriába tartozó anyagot a továbbszállítás időpontjáig rendeltetésszerűen kell tárolni, adott esetben hűteni vagy fagyasztani.

5. A csomagolóanyagot el kell égetni vagy – az illetékes hatóság utasításaival összhangban – egyéb módon kell ártalmatlanítani.

B. Az 1. vagy 2. kategóriába tartozó anyagok közbenső kezelésére szolgáló üzemek

6. Az üzem kizárólag az 1. vagy 2. kategóriába tartozó anyag gyűjtésével, kezelésével, átmeneti tárolásával és elszállításával foglalkozhat.

7. Az 1. vagy 2. kategóriába tartozó anyag válogatását úgy kell végezni, hogy az állatbetegségek terjedésének valamennyi veszélye elkerülhető legyen.

8. A tárolás teljes időtartama alatt az 1. vagy 2. kategóriába tartozó anyagot az egyéb termékektől elkülönítetten kell kezelni és tárolni úgy, hogy elkerülhető legyen a kórokozók terjedése.

9. Az 1. vagy 2. kategóriába tartozó anyagot a továbbszállítás időpontjáig rendeltetésszerűen – a megfelelő hőmérsékleti viszonyokat is beleértve – kell tárolni.

10. A csomagolóanyagot el kell égetni vagy – az illetékes hatóság utasításaival összhangban – egyéb módon kell ártalmatlanítani.

11. A szennyvizet úgy kell kezelni, hogy – amennyiben ez gyakorlatilag lehetséges – biztosítható legyen, hogy abban kórokozók nem maradtak. Az 1. és 2. kategóriába tartozó anyagok közbenső kezelésére szolgáló üzemekből származó szennyvíz kezelésére vonatkozó különös követelményeket a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban lehet megállapítani.

III. FEJEZET

A tárolóüzemek engedélyezésére vonatkozó követelmények

A létesítményeknek és a berendezéseknek legalább az alábbi követelményeket kell teljesíteniük.

1. A 3. kategóriába tartozó anyagból származó, feldolgozott termékeket tároló helyiség nem lehet ugyanazon telephelyen, mint az 1. vagy 2. kategóriába tartozó anyagból származó, feldolgozott termékeket tároló helyiség, kivéve ha az nem egy teljesen elkülönített épületben található.

2. Az üzemnek:

a) fedett térrel kell rendelkeznie a termékek átvételéhez;

b) olyan kialakításúnak kell lennie, amely biztosítja a könnyű tisztíthatóságot és fertőtleníthetőséget. A padlót úgy kell lefektetni, hogy könnyű legyen a folyadékok elvezetése;

c) elegendő mellékhelyiséggel, öltözővel és mosdókagylóval kell rendelkeznie a személyzet számára; és

d) megfelelő intézkedéseket kell tennie a kártevők, például rovarok, rágcsálók és madarak elleni védekezés érdekében.

3. Az üzemnek megfelelő létesítményekkel kell rendelkeznie a termékek átvételére szolgáló tárolóedények vagy konténerek és – a hajók kivételével – a szállítást végző járművek tisztításához és fertőtlenítéséhez. Ezenkívül megfelelő lehetőségnek kell rendelkezésre állnia a járművek kerekeinek fertőtlenítéséhez.

4. A termékeket a továbbszállítás időpontjáig megfelelően kell tárolni.

--------------------------------------------------

IV. MELLÉKLET

AZ OLYAN HULLADÉKÉGETŐ ÉS HULLADÉK-EGYÜTTÉGETŐ MŰVEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK, AMELYEKRE A 2000/76/EK IRÁNYELVET NEM KELL ALKALMAZNI

I. FEJEZET

Általános feltételek

1. A hulladékégető és hulladék-együttégető műveket úgy kell kialakítani, felszerelni és üzemeltetni, hogy azok megfeleljenek e rendelet követelményeinek.

2. Az égető- és együttégető mű üzemeltetője az állati melléktermékek átvételével kapcsolatban valamennyi szükséges óvintézkedést megteszi a köz- vagy állategészség közvetlen veszélyeinek elkerülése vagy lehetőség szerinti korlátozása érdekében.

II. FEJEZET

Működési feltételek

3. A hulladékégető vagy hulladék-együttégető műveket úgy kell kialakítani, felszerelni, megépíteni és üzemeltetni, hogy a folyamatból származó gáz hőmérséklete ellenőrzött és egyenletes módon, még a legkedvezőtlenebb körülmények között is 850 °C-ra hevüljön, a mérést – az illetékes hatóság engedélye szerint – két másodpercen keresztül az égetőkamra belső fala közelében vagy annak más reprezentatív pontján kell végezni.

4. A nagy kapacitású hulladékégető művek valamennyi egységét legalább egy segédégetővel kell felszerelni. Ezen égetőnek automatikusan be kell kapcsolnia akkor, ha az égési levegő utolsó befújását követően az égési gázok hőmérséklete 850 °C alá esik. Használni kell továbbá az üzem tevékenységének megkezdése és leállítása során is annak biztosítása érdekében, hogy a 850 °C-os hőmérséklet állandó legyen e műveletek teljes időtartama alatt és mindaddig, amíg elégetetlen anyag található az égetőkamrában.

5. A nagy kapacitású égető- vagy együttégető műveknek olyan automata rendszerrel kell rendelkezniük, amely megakadályozza az állati melléktermékek bejutását:

a) a tevékenység megkezdésekor a 850 °C-os hőmérséklet eléréséig; és

b) minden esetben, amikor a hőmérséklet 850 °C-ra süllyed.

6. Az állati melléktermékeket – lehetőség szerint – közvetlen kezelés nélkül kell közvetlenül a kemencébe helyezni.

III. FEJEZET

Vízelvezetés

7. A hulladékégető vagy hulladék-együttégető művek területeit – az állati melléktermékek tárolására szolgáló területeket is beleértve – úgy kell kialakítani, hogy a vonatkozó közösségi jogszabályokban előírt rendelkezésekkel összhangban elkerülhető legyen a szennyezőanyagok engedély nélküli vagy véletlenszerű kijutása a talajba, a felszíni vizekbe és a talajvízbe. Emellett tárolókapacitásról kell gondoskodni a hulladékégető mű területéről elfolyó szennyezett esővíz, illetve a túlfolyásból vagy a tűzoltási műveletekből származó szennyezett víz számára.

8. A tárolókapacitásnak elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy szükség esetén az ilyen vizet vizsgálni és – az elvezetést megelőzően – kezelni lehessen.

IV. FEJEZET

Szermaradványok

9. E fejezet alkalmazásában a "szermaradványok" alatt olyan folyékony vagy szilárd anyagokat kell érteni, amelyek a hulladékégető vagy hulladék-együttégető művön belüli égetési vagy együttégetési, szennyvízkezelési vagy más folyamatokból származnak. Idetartozik a visszamaradó hamu és salak, a szállóhamu és a kazánpor.

10. A hulladékégető vagy hulladék-együttégető művek működéséből származó szermaradványok mennyiségét és ártalmasságát a lehető legkisebbre kell csökkenteni. A szermaradványok újrahasznosítását – amennyiben az célszerű – a vonatkozó közösségi jogszabályokkal összhangban közvetlenül az üzemben vagy azon kívül kell elvégezni.

11. A száraz szermaradványok por alakban történő szállítását és közbenső tárolását úgy kell végezni, hogy megakadályozható legyen szétszóródásuk a környezetben (pl. zárt tárolóedények alkalmazásával).

V. FEJEZET

Hőmérsékletmérés

12. A hulladékégetési és hulladék-együttégetési folyamathoz tartozó paraméterek és körülmények figyelemmel kíséréséhez különböző technikákat kell alkalmazni. A nagy kapacitású hulladékégető és hulladék-együttégető műveknek hőmérsékletmérő berendezéssel kell rendelkezniük és üzemelniük.

13. Az illetékes hatóság által kiadott engedélyben vagy az ahhoz csatolt feltételekben meg kell állapítani a hőmérséklet mérésére vonatkozó követelményeket.

14. Az automata megfigyelőberendezések megfelelő üzembe helyezését és működését ellenőrzésnek és évenkénti felügyeleti vizsgálatnak kell alávetni. A kalibrálást legalább háromévenként a referenciamódszereken alapuló párhuzamos mérésekkel kell elvégezni.

15. A hőmérséklet-mérési eredményeket úgy kell nyilvántartani és bemutatni, hogy az illetékes hatóság – az általa meghatározott eljárásokkal összhangban – ellenőrizhesse az e rendelet szerint engedélyezett működési feltételek betartását.

VI. FEJEZET

Rendellenes működés

16. Üzemzavar vagy rendellenes működés esetén az üzemeltetőnek a lehető leghamarabb csökkentenie kell vagy le kell állítania a működést mindaddig, amíg helyre nem állnak a rendes működési feltételek.

--------------------------------------------------

V. MELLÉKLET

ÁLTALÁNOS HIGIÉNIAI KÖVETELMÉNYEK AZ 1., 2. ÉS 3. KATEGÓRIÁBA TARTOZÓ ANYAGOK FELDOLGOZÁSÁRA VONATKOZÓAN

I. FEJEZET

Általános követelmények az 1., 2. és 3. kategóriába tartozó anyagok feldolgozására szolgáló üzemek engedélyezésére

1. A létesítményeknek és a berendezéseknek legalább az alábbi követelményeket kell teljesíteniük:

a) az állati melléktermékek feldolgozására szolgáló létesítmény nem lehet ugyanazon területen, mint a vágóhidak, kivéve ha az egy teljesen külön épületben található. Engedéllyel nem rendelkező személyek, illetve állatok nem juthatnak be az üzembe;

b) a feldolgozóüzemben megfelelően elkülönített tiszta és nem tiszta körzetnek kell lennie. A nem tiszta körzetnek fedett térrel kell rendelkeznie az állati melléktermékek átvételéhez, és olyan kialakításúnak kell lennie, hogy az könnyen tisztítható és fertőtleníthető legyen. A padlót úgy kell lefektetni, hogy könnyű legyen a folyadékok elvezetése. A feldolgozóüzemnek a személyzet számára megfelelő mellékhelyiségekkel, öltözőkkel és mosdókagylókkal kell rendelkeznie;

c) a feldolgozóüzemnek elegendő forróvíz- és gőztermelő kapacitással kell rendelkeznie az állati melléktermékek feldolgozásához;

d) a nem tiszta körzetet – amennyiben az szükséges – az állati melléktermékek méretének csökkentésére szolgáló berendezéssel és a felaprított állati melléktermékeknek a feldolgozóegységbe történő betöltését végző berendezéssel kell felszerelni;

e) az állati melléktermékek feldolgozását végző valamennyi berendezésnek a II. fejezet követelményeivel összhangban kell működnie. Amennyiben hőkezelésre van szükség, ott valamennyi berendezést el kell látni:

i. a hőmérsékletet az idő és – szükség esetén – a kritikus pontokon a nyomás függvényében ellenőrző mérőberendezéssel;

ii. adatrögzítő készülékekkel, amelyek a fenti mérések eredményeit folyamatosan nyilvántartják; és

iii. megfelelő biztonsági rendszerrel az elégtelen hevítés megakadályozására;

f) annak elkerülése érdekében, hogy a beérkező állati melléktermékek újrafertőzzék a készterméket, egyértelműen el kell különíteni a feldolgozásra beszállított anyag kirakodási területét és az anyag feldolgozására és a feldolgozott termék tárolására szolgáló területeket.

2. Az üzemnek megfelelő létesítményekkel kell rendelkeznie az állati melléktermékek átvételére szolgáló tárolóedények vagy konténerek és – a hajók kivételével – a szállítást végző járművek tisztításához és fertőtlenítéséhez.

3. Megfelelő lehetőségnek kell rendelkezésre állnia a feldolgozóüzem nem tiszta körzetéből való távozáskor a járművek kerekeinek fertőtlenítéséhez.

4. Valamennyi feldolgozóüzemnek az illetékes hatóság követelményeinek megfelelő szennyvízelvezető rendszerrel kell rendelkeznie.

5. A feldolgozóüzemnek saját laboratóriummal kell rendelkeznie vagy egy külső laboratórium szolgáltatásait kell igénybe vennie. A laboratórium felszereltségének elegendőnek kell lennie a szükséges elemzések elvégzéséhez, és az illetékes hatóság engedélyével kell rendelkeznie.

II. FEJEZET

Általános higiéniai követelmények

1. Az állati melléktermékeket a beszállítást követően a lehető leghamarabb fel kell dolgozni. Feldolgozásukig azokat rendeltetésszerűen kell tárolni.

2. A feldolgozatlan anyag szállításához használt tárolóedények, konténerek vagy járművek tisztítását egy erre kijelölt területen kell végezni. A terület elhelyezkedésének, illetve kialakításának olyannak kell lennie, hogy elkerülhető legyen a feldolgozott termékek fertőződésének veszélye.

3. A nem tiszta körzetben dolgozó személyek csak úgy léphetnek be a létesítmény tiszta körzetébe, ha előtte lecserélik munkaruhájukat és lábbelijüket, vagy ez utóbbit fertőtlenítik. Berendezéseket és eszközöket csak előzetes tisztítás és fertőtlenítés után szabad a nem tiszta körzetből a tiszta körzetbe vinni. A személyzet különböző munkaterületek közötti mozgásának ellenőrzésére eljárásokat kell kidolgozni, és elő kell írni a lábfürdők és kerékmosók helyes használatát.

4. A nem tiszta körzetben keletkező szennyvizet úgy kell kezelni, hogy – amennyire ez gyakorlatilag lehetséges – biztosítható legyen, hogy kórokozók nem maradnak. A feldolgozóüzemekből származó szennyvíz kezelésére vonatkozó különös követelményeket a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárás szerint lehet megállapítani.

5. Rendszeres védőintézkedéseket kell tenni a madarak, rágcsálók, rovarok vagy egyéb kártevők ellen. E célra kártevők elleni dokumentált védekezési tervet kell használni.

6. Az üzem minden részére vonatkozóan tisztítási eljárásokat kell kidolgozni és dokumentálni. A tisztításhoz megfelelő eszközöket és tisztítószereket kell biztosítani.

7. A higiéniai ellenőrzésnek a munkakörnyezet és a berendezések rendszeres ellenőrzését is magában kell foglalnia. Az ellenőrzések menetét és eredményeit dokumentálni kell és legalább két éven át meg kell őrizni.

8. A létesítményeket és berendezéseket jó állapotban kell tartani, a mérőberendezéseket rendszeres időközönként kalibrálni kell.

9. A feldolgozott termékeket úgy kell kezelni és tárolni a feldolgozóüzemben, hogy az újrafertőződés elkerülhető legyen.

III. FEJEZET

Feldolgozási módszerek

1. módszer

Aprítás

1. Ha a feldolgozandó állati melléktermékek darabjainak mérete meghaladja az 50 millimétert, az állati melléktermékek méretét megfelelő berendezés segítségével úgy kell csökkenteni, hogy az aprítást követően a darabok mérete ne haladja meg az 50 millimétert. A berendezés hatékonyságát naponta kell ellenőrizni, állapotát fel kell jegyezni. Ha az ellenőrzések 50 milliméternél nagyobb darabok jelenlétét mutatják, az aprítási folyamatot le kell állítani, és a berendezést a működés újrakezdése előtt meg kell javítani.

Időtartam, hőmérséklet és nyomás

2. Az aprítást követően az állati melléktermékeket legalább 20 percen keresztül folyamatosan 133 °C-os belső hőmérséklet fölé kell hevíteni telített gőzzel [1] előállított, legalább 3 bar értékű (abszolút) nyomáson; a hőkezelés egyedüli folyamatként vagy folyamat előtti vagy utáni sterilizációs fázisként alkalmazható.

3. A feldolgozás történhet gyártási tételenként vagy folyamatos rendszerben.

2. módszer

Aprítás

1. Ha a feldolgozandó állati melléktermékek darabjainak mérete meghaladja a 150 millimétert, az állati melléktermékek méretét megfelelő berendezés segítségével úgy kell csökkenteni, hogy az aprítást követően a darabok mérete ne haladja meg a 150 millimétert. A berendezés hatékonyságát naponta kell ellenőrizni, állapotát fel kell jegyezni. Ha az ellenőrzések 150 milliméternél nagyobb darabok jelenlétét mutatják, az aprítási folyamatot le kell állítani, és a berendezést a működés újrakezdése előtt meg kell javítani.

Időtartam, hőmérséklet és nyomás

2. Az aprítást követően az állati melléktermékeket legalább 125 percen keresztül 100 °C-os belső hőmérséklet fölé, legalább 120 percen keresztül 110 °C-os belső hőmérséklet fölé és legalább 50 percen keresztül 120 °C-os belső hőmérséklet fölé kell hevíteni.

3. A feldolgozást gyártási tételenként kell végezni.

4. Az állati melléktermékeket úgy kell hevíteni, hogy az időtartamra és a hőmérsékletre vonatkozó követelmények egyszerre teljesüljenek.

3. módszer

Aprítás

1. Ha a feldolgozandó állati melléktermékek darabjainak mérete meghaladja a 30 millimétert, az állati melléktermékek méretét megfelelő berendezés segítségével úgy kell csökkenteni, hogy az aprítást követően a darabok mérete ne haladja meg a 30 millimétert. A berendezés hatékonyságát naponta kell ellenőrizni, állapotát fel kell jegyezni. Ha az ellenőrzések 30 milliméternél nagyobb darabok jelenlétét mutatják, az aprítási folyamatot le kell állítani, és a berendezést a működés újrakezdése előtt meg kell javítani.

Időtartam, hőmérséklet és nyomás

2. Az aprítást követően az állati melléktermékeket legalább 95 percen keresztül 100 °C-os belső hőmérséklet fölé, legalább 55 percen keresztül 110 °C-os belső hőmérséklet fölé és legalább 13 percen keresztül 120 °C-os belső hőmérséklet fölé kell hevíteni.

3. A feldolgozás történhet gyártási tételenként vagy folyamatos rendszerben.

4. Az állati melléktermékeket úgy hevíthetők, hogy az időtartamra és a hőmérsékletre vonatkozó követelmények egyszerre teljesülnek.

4. módszer

Aprítás

1. Ha a feldolgozandó állati melléktermékek darabjainak mérete meghaladja a 30 millimétert, az állati melléktermékek méretét megfelelő berendezés segítségével úgy kell csökkenteni, hogy az aprítást követően a darabok mérete ne haladja meg a 30 millimétert. A berendezés hatékonyságát naponta kell ellenőrizni, állapotát fel kell jegyezni. Ha az ellenőrzések 30 milliméternél nagyobb darabok jelenlétét mutatják, az aprítási folyamatot le kell állítani, és a berendezést a működés újrakezdése előtt meg kell javítani.

Időtartam, hőmérséklet és nyomás

2. Az aprítást követően az állati melléktermékeket zsír hozzáadása mellett egy edénybe kell helyezni és legalább 16 percen keresztül 100 °C-os belső hőmérséklet fölé, legalább 13 percen keresztül 110 °C-os belső hőmérséklet fölé, legalább 8 percen keresztül 120 °C-os belső hőmérséklet fölé és legalább 3 percen keresztül 130 °C-os belső hőmérséklet fölé kell hevíteni.

3. A feldolgozás történhet gyártási tételenként vagy folyamatos rendszerben.

4. Az állati melléktermékek úgy hevíthetők, hogy az időtartamra és hőmérsékletre vonatkozó követelmények egyszerre teljesülnek.

5. módszer

Aprítás

1. Ha a feldolgozandó állati melléktermékek darabjainak mérete meghaladja a 20 millimétert, az állati melléktermékek méretét megfelelő berendezés segítségével úgy kell csökkenteni, hogy az aprítást követően a darabok mérete ne haladja meg a 20 millimétert. A berendezés hatékonyságát naponta kell ellenőrizni, állapotát fel kell jegyezni. Ha az ellenőrzések 20 milliméternél nagyobb darabok jelenlétét mutatják, az aprítási folyamatot le kell állítani, és a berendezést a működés újrakezdése előtt meg kell javítani.

Időtartam, hőmérséklet és nyomás

2. Az aprítást követően az állati melléktermékeket a koaguláció megtörténtéig kell hevíteni, majd össze kell préselni, hogy a fehérjeszerű anyagból a zsír és a víz távozni tudjon. Ezután a fehérjeszerű anyagot legalább 120 percen keresztül 80 °C-os belső hőmérséklet fölé és legalább 60 percen keresztül 100 °C-os belső hőmérséklet fölé kell hevíteni.

3. A feldolgozás történhet gyártási tételenként vagy folyamatos rendszerben.

4. Az állati melléktermékek úgy hevíthetők, hogy az időtartamra és hőmérsékletre vonatkozó követelmények egyszerre teljesülnek.

6. módszer

(kizárólag a halakból származó állati melléktermékekhez)

Aprítás

1. Az állati melléktermékek méretét … milliméterre kell csökkenteni. Ezután hangyasavval kell azokat összekeverni, hogy a pH-érték …-re csökkenjen. A további kezeléstől függően a keveréket … órán át kell állni hagyni.

2. A keveréket ezután egy hőmérséklet-átalakítóba kell helyezni és legalább … percen keresztül … °C-os belső hőmérsékletre kell hevíteni. A termék alakulását a hőmérséklet-átalakítóban az elmozdulást korlátozó gépi utasításokkal kell szabályozni úgy, hogy a hőkezelési művelet végére a termék egy olyan cikluson menjen keresztül, amely mind az időre, mind a hőmérsékletre vonatkozó követelményeknek megfelel.

3. A hőkezelést követően a terméket gépi úton kell folyadékra, zsírra és töpörtyűre különválasztani. Feldolgozott állatifehérje-koncentrátum nyeréséhez a folyadékfázist két gőzfűtéses és vákuumkamrával felszerelt hőcserélőbe kell beszivattyúzni, hogy a víztartalom ott vízgőz formájában távozzon. Tárolás előtt a töpörtyűt vissza kell dolgozni a fehérjekoncentrátumba.

7. módszer

1. Az illetékes hatóság által engedélyezett olyan feldolgozási módszerek, amelyeknél az említett hatóság megbizonyosodott arról, hogy a késztermékből egy hónapon keresztül naponta mintát vettek, és azok megfeleltek az alábbi mikrobiológiai szabványoknak:

a) anyagminták közvetlenül a hőkezelést követően:

Clostridium perfringens 1 g termékben nem mutatható ki.

b) az anyagból a feldolgozóüzemben történő tárolás közben vagy annak végén vett minták:

Salmonella: 25 g-ban nem mutatható ki: n = 5, c = 0, m = 0, M = 0,

Enterobacteriaceae: 1 g-ban n = 5, c = 2, m = 10, M = 300,

ahol:

n = a vizsgálandó minták száma;

m = a baktériumok számának küszöbértéke; az eredmény akkor tekinthető kielégítőnek, ha a baktériumok száma az összes mintában nem több, mint m;

M = a baktériumok számának maximális értéke; az eredmény akkor tekinthető nem kielégítőnek, ha a baktériumok száma egy vagy több mintában M vagy ennél nagyobb; és

c = azon minták száma, amelyeknél a baktériumok száma m és M között lehet; a minta még akkor is elfogadhatónak tekinthető, ha a baktériumok száma a többi mintában m vagy ennél kisebb.

2. A kritikus ellenőrzési pontokra vonatkozó azon részleteket, amelyek esetében az egyes feldolgozóüzemek kielégítő módon teljesítik a mikrobiológiai szabványokat, fel kell jegyezni és meg kell őrizni, hogy a tulajdonos, az üzemeltető vagy ezek képviselője és az illetékes hatóság figyelemmel kísérhesse a feldolgozóüzem működését. Különösen a darabok méretére, a kritikus hőmérsékletre és – adott esetben – az abszolút időre, a nyomás alakulására, a nyersanyag adagolásának és a zsír újrafelhasználásának ütemére vonatkozó adatokat kell feljegyezni és megőrizni.

3. Ezen információt – kérelem alapján –a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani.

IV. FEJEZET

A termelés felügyelete

1. Az e rendeletben szereplő követelmények betartásának biztosítása érdekében az illetékes hatóság felügyeli a feldolgozóüzemeket, különösen:

a) ellenőrzi:

i. a helyiségek, berendezések és a személyzet általános higiéniai feltételeit;

ii. az üzem által a 25. cikkel összhangban elvégzett önellenőrzések hatékonyságát, különösen az önellenőrzés eredményeinek megvizsgálása és mintavétel útján;

iii. a termékekre vonatkozó szabványokat a feldolgozást követően. Az elemzéseket és vizsgálatokat tudományosan elismert módszerekkel összhangban kell lefolytatni (különös tekintettel a közösségi jogszabályokban megállapítottakra vagy – ezek hiányában – az elismert nemzetközi szabványokra vagy – ezek hiányában – a nemzeti szabványokra); és

iv. a tárolási feltételeket;

b) a laboratóriumi vizsgálatokhoz szükséges bármilyen mintát vesz; és

c) az e rendelet betartatásához általa szükségesnek tartott minden egyéb ellenőrzést lefolytat.

2. Az (1) bekezdés szerinti feladatok elvégzéséhez az illetékes hatóságnak mindenkor szabad hozzáférést kell biztosítani a feldolgozóüzem valamennyi területéhez, valamint a nyilvántartásokhoz, kereskedelmi okmányokhoz és egészségügyi bizonyítványokhoz.

V. FEJEZET

Validálási eljárások

1. Az illetékes hatóság az alábbi eljárásokkal és mutatókkal összhangban validálja a feldolgozóüzemeket:

a) a folyamat leírása (folyamatábra);

b) a kritikus ellenőrzési pontok azonosítása, beleértve a folyamatos rendszerek anyagfeldolgozási sebességét;

c) a folyamatra vonatkozóan az e rendeletben megállapított különös követelmények betartása; és

d) az alábbi követelmények teljesítése:

i. a darabok mérete a gyártási tételenként alkalmazott nyomás és a folyamatos eljárások esetén, amit a daraboló lyukmérete vagy az adagolónyílás mérete határoz meg; és

ii. a hőmérséklet, nyomás, feldolgozási idő és az anyagfeldolgozás üteme (csak a folyamatos rendszernél) a (2) és (3) bekezdésben meghatározott módon.

2. A gyártási tételenként alkalmazott nyomás szerinti rendszer esetén:

a) a hőmérsékletet állandó hőelem segítségével kell figyelni és valós idő függvényében kell ábrázolni;

b) a nyomásfázist állandó nyomásmérővel kell figyelemmel kísérni. A nyomást a valós idő függvényében kell ábrázolni;

c) a feldolgozási időt idő/hőmérséklet és idő/nyomás diagramokon kell bemutatni.

A hőelemet és a nyomásmérőt legalább évente egyszer kalibrálni kell.

3. A folyamatos rendszer esetén:

a) a hőmérséklet és a nyomás figyelemmel kísérését hőelemekkel vagy infravörös hőmérsékletmérő pisztollyal és – a rendszer meghatározott pontjain elhelyezett – nyomásmérőkkel kell úgy végezni, hogy a hőmérséklet és a nyomás megfeleljen a teljes folyamatos rendszerben vagy annak bármely szakaszában előírt feltételeknek. A hőmérsékletet és a nyomást a valós idő függvényében kell ábrázolni;

b) a minimális áthaladási idő mért értékét – a folyamatos rendszer azon részére vonatkozóan, amelyben a hőmérséklet és a nyomás megfelel az előírt feltételeknek – oldhatatlan jelölőanyagok (például mangán-dioxid) vagy egy ezzel egyenértékű biztosítékokat nyújtó módszer alkalmazásával meg kell adni az illetékes hatóságnak. A feldolgozási ütem pontos mérése és ellenőrzése létfontosságú, és azokat a validálási teszt során olyan folyamatosan figyelemmel kísérhető kritikus ellenőrző pont függvényében kell végrehajtani, mint:

i. az adagolócsavar percenkénti fordulatszáma (ford/perc);

ii. áramerősség (amper adott feszültség mellett);

iii. a párolgás/kondenzáció arány; vagy

iv. a szivattyúlöketek száma egységnyi idő alatt.

Az összes mérő- és figyelőberendezést legalább évente egyszer kalibrálni kell.

4. Az illetékes hatóság rendszeresen és – amennyiben szükségesnek ítéli – mindig megismétli a validálási eljárásokat, és mindenképpen valamennyi olyan alkalommal, amikor a folyamat jelentős változtatásokon megy keresztül (például módosul a berendezés vagy változnak a nyersanyagok).

5. A tesztelési módokon alapuló validálási eljárásokat a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárás szerint lehet megállapítani.

[1] „Telített gőz”: a sterilizálókamrában az összes levegőt gőzzel helyettesítik.

--------------------------------------------------

VI. MELLÉKLET

AZ 1. ÉS 2. KATEGÓRIÁBA TARTOZÓ ANYAGOK FELDOLGOZÁSÁRA, VALAMINT A BIOGÁZ- ÉS A KOMPOSZTÁLÓÜZEMEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS KÖVETELMÉNYEK

I. FEJEZET Az 1. és 2. kategóriába tartozó anyagok feldolgozására vonatkozó különös követelmények

Az V. mellékletben megállapított általános követelmények mellett az alábbi követelményeket kell alkalmazni.

A. Létesítmények

1. Az 1. és 2. kategóriába tartozó anyagok feldolgozására szolgáló üzemek kialakításának biztosítania kell azt, hogy az 1. kategóriába tartozó anyag a nyersanyag átvételétől kezdve egészen a feldolgozott termék elszállításáig teljes mértékben elkülönüljön a 2. kategóriába tartozó anyagtól.

2. Az illetékes hatóság azonban engedélyezheti egy 2. kategóriába tartozó anyag feldolgozására szolgáló üzem 1. kategóriába tartozó anyag feldolgozására történő átmeneti igénybevételét, ha valamely járványos állatbetegség kitörése vagy más rendkívüli, előre nem látható körülmény miatt az 1. kategóriába tartozó anyagok feldolgozására szolgáló üzemekben kapacitáshiány alakul ki.

Mielőtt a 2. kategóriába tartozó anyag feldolgozására szolgáló üzem ismét 2. kategóriába tartozó anyag feldolgozásához kezd, az illetékes hatóságnak – a 13. cikkel összhangban – újra engedélyeznie kell a 2. kategóriába tartozó anyag feldolgozására szolgáló üzemet.

B. Feldolgozási szabványok

3. Valamennyi, az V. melléklet III. fejezetében foglalt feldolgozási módszer vonatkozásában meg kell határozni azon kritikus ellenőrzési pontokat, amelyek meghatározzák a feldolgozás során alkalmazott hőkezelések mértékét. A kritikus ellenőrzési pontok az alábbiak lehetnek:

a) a nyersanyagdarabok mérete;

b) a hőkezelési folyamat során elért hőmérséklet;

c) a nyersanyagnál alkalmazott nyomás; és

d) a hőkezelési folyamat időtartama vagy folyamatos rendszer esetében az adagolás üteme.

Minden alkalmazható kritikus ellenőrzési pont esetében meg kell határozni a folyamatra vonatkozó minimális szabványokat.

4. Legalább két éven át kell vezetni a nyilvántartásokat annak bemutatására, hogy minden egyes kritikus ellenőrzési pont esetében alkalmazzák a folyamatra vonatkozó minimális értékeket.

5. Pontosan kalibrált mérő/regisztráló eszközöket kell használni a feldolgozási viszonyok folyamatos figyelemmel kíséréséhez.

6. Azon anyagokat, amelyek a meghatározott hőkezelésen esetleg nem estek át (pl. a tevékenység kezdetekor bekövetkezett elfolyás vagy a kazánok szivárgása miatt), újra hőkezelés alá kell vetni vagy össze kell gyűjteni és újra fel kell dolgozni.

7. Az állati melléktermékeket az alábbi feldolgozási szabványokkal összhangban kell feldolgozni.

a) Az 1. feldolgozási módszert az alábbiak esetében kell alkalmazni:

i. a trágya és az emésztőtraktus-tartalom kivételével az olyan, 2. kategóriába tartozó anyagok, amelyeket biogáz- vagy komposztálóüzemekben vagy szerves trágyaként vagy talajjavító szerként történő felhasználásra szánnak; és

ii. az 1. és 2. kategóriába tartozó, hulladéklerakóba szánt anyag;

b) az alábbiakra az 1–5. feldolgozási módszerek bármelyikét lehet alkalmazni:

i. 2. kategóriába tartozó anyag, ha a feldolgozás során keletkezett fehérjét hulladékégetésre vagy hulladék-együttégetésre szánják;

ii. 2. kategóriába tartozó anyag, ha az abból kiolvasztott zsírt 2. kategóriába tartozó anyag feldolgozására szolgáló olajkémiai üzembe szánják; és

iii. 1. vagy 2. kategóriába tartozó anyag, amelyet égetésre vagy együttégetésre szánnak.

Az illetékes hatóság azonban megkövetelheti, hogy az égetésre vagy együttégetésre szánt 1. kategóriába tartozó anyag esetében az 1. feldolgozási módszert alkalmazzák.

C. Feldolgozott termékek

8. Az 1. vagy 2. kategóriába tartozó anyagokból származó feldolgozott termékeket – a biogáz- vagy komposztálóüzemekbe szánt folyékony termékek kivételével – tartós módon, az illetékes hatóság által engedélyezett rendszer alkalmazásával – amennyiben ez technikailag megoldható, szagosítással – kell megjelölni. Az ilyen megjelölés részletes szabályait a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárás szerint lehet megállapítani.

9. A biogáz- vagy komposztálóüzemekbe vagy hulladéklerakóba szánt feldolgozott termékek – közvetlenül a hőkezelés után vett – mintái nem tartalmazhatják patogén baktériumok hőrezisztens spóráit (Clostridium perfingens a termékek 1 grammjában nem mutatható ki).

II. FEJEZET A biogáz- és a komposztálóüzemek engedélyezésére vonatkozó különös követelmények

A. Létesítmények

1. A biogázüzemeknek az alábbi felszerelésekkel kell rendelkezniük:

a) pasztőröző/higienizáló egység, amely nem mellőzhető és az alábbiakkal rendelkezik:

i. berendezés a hőmérsékletnek az idő függvényében történő figyelemmel kíséréséhez;

ii. a fenti mérések eredményeinek folyamatos nyilvántartására szolgáló adatrögzítő eszközök; és

iii. megfelelő biztonsági rendszer az elégtelen hevítés megelőzéséhez; és

b) megfelelő berendezések a járművek és konténerek tisztításához és fertőtlenítéséhez a biogázüzemből történő távozás során.

Pasztőröző/higienizáló egység azonban nem kötelező az olyan biogázüzemekben, amelyek csak az 1. feldolgozási módszerrel kezelt állati melléktermékek átalakítását végzik.

2. A komposztálóüzemeknek az alábbi felszerelésekkel kell rendelkezniük:

a) zárt komposztálóreaktor, amely nem mellőzhető, és az alábbiakkal rendelkezik:

i. berendezés a hőmérsékletnek az idő függvényében történő figyelemmel kíséréséhez;

ii. a fenti mérések eredményeinek folyamatos nyilvántartására szolgáló adatrögzítő eszközök; és

iii. megfelelő biztonsági rendszer az elégtelen hevítés megelőzéséhez; és

b) megfelelő berendezések a kezeletlen állati melléktermékeket szállító járművek és konténerek tisztításához és fertőtlenítéséhez.

3. Valamennyi biogáz- és komposztálóüzemnek saját laboratóriummal kell rendelkeznie vagy egy külső laboratórium szolgáltatásait kell igénybe vennie. A laboratórium felszereltségének elegendőnek kell lennie a szükséges elemzések elvégzéséhez, és az illetékes hatóság engedélyével kell rendelkeznie.

B. Higiéniai követelmények

4. Csak az alábbi állati melléktermékek alakíthatók át biogáz- vagy komposztálóüzemben:

a) 2. kategóriába tartozó anyag, amennyiben az 1. feldolgozási módszert alkalmazzák a 2. kategóriába tartozó anyag feldolgozására szolgáló üzemben;

b) trágya és emésztőtraktus-tartalom; és

c) 3. kategóriába tartozó anyag.

5. A 4. pontban említett állati melléktermékeket a beszállítást követően a lehető leghamarabb fel kell dolgozni. Kezelésükig azokat rendeltetésszerűen kell tárolni.

6. A feldolgozatlan anyag szállításához használt tárolóedények, konténerek és járművek tisztítását egy erre kijelölt területen kell végezni. A terület elhelyezkedésének, illetve kialakításának olyannak kell lennie, hogy elkerülhető legyen a kezelt termékek fertőződésének veszélye.

7. Rendszeres védőintézkedéseket kell tenni a madarak, rágcsálók, rovarok vagy egyéb kártevők ellen. E célra kártevők elleni dokumentált védekezési tervet kell használni.

8. Az üzem minden részére vonatkozóan tisztítási eljárásokat kell kidolgozni és dokumentálni. A tisztításhoz megfelelő eszközöket és tisztítószereket kell biztosítani.

9. A higiéniai ellenőrzésnek a munkakörnyezet és a berendezések rendszeres ellenőrzését is magában kell foglalnia. Az ellenőrzések menetét és eredményeit dokumentálni kell.

10. A létesítményeket és berendezéseket jó állapotban kell tartani, a mérőberendezéseket rendszeres időközönként kalibrálni kell.

11. Az emésztési szermaradványokat úgy kell kezelni és tárolni a feldolgozóüzemben, hogy az újrafertőződés elkerülhető legyen.

C. Feldolgozási szabványok

12. A pasztőröző/higienizáló egységgel felszerelt biogázüzemben nyersanyagként felhasznált, 3. kategóriába tartozó anyagra az alábbi minimumkövetelményeket kell alkalmazni:

a) a darabok maximális mérete az egységbe történő bekerülés előtt: 12 mm;

b) valamennyi, az egységben található anyag minimális hőmérséklete: 70 °C; és

c) az egységben megszakítás nélkül eltöltött minimális idő: 60 perc.

13. A komposztálóüzemben nyersanyagként felhasznált, 3. kategóriába tartozó anyagra az alábbi minimális követelményeket kell alkalmazni:

a) a darabok maximális mérete a komposztálóreaktorba történő bekerülés előtt: 12 mm;

b) valamennyi, a reaktorban található anyag minimális hőmérséklete: 70 °C; és

c) a reaktorban 70 °C-on eltöltött minimális idő (az összes anyagra nézve): 60 perc.

14. A 6. cikk (2) bekezdésének g) pontjával összhangban álló szabályok elfogadásáig azonban az illetékes hatóság – amennyiben valamely biogáz- vagy komposztálóüzemben az élelmiszer-hulladék jelenti az egyetlen, nyersanyagként felhasznált állati mellékterméket – engedélyezheti a (12) és (13) bekezdésben meghatározottaktól eltérő feldolgozási szabványok alkalmazását, feltéve hogy azok egyenértékű hatást biztosítanak a patogének számának csökkentése tekintetében.

D. Emésztési szermaradványok és komposzt

15. Az emésztési szermaradványokból vagy komposztból – a biogáz- vagy komposztálóüzemben történő tárolás során vagy közvetlenül azt követően – vett mintáknak az alábbi szabványoknak kell megfelelniük:

Salmonella: 25 g-ban nem mutatható ki: n = 5, c = 0, m = 0, M = 0

Enterobacteriaceae: 1 g-ban n = 5, c = 2, m = 10, M = 300

ahol:

n = a vizsgálandó minták száma;

m = a baktériumok számának küszöbértéke; az eredmény akkor tekinthető kielégítőnek, ha a baktériumok száma az összes mintában nem több, mint m;

M = a baktériumok számának maximális értéke; az eredmény akkor tekinthető nem kielégítőnek, ha a baktériumok száma egy vagy több mintában M vagy ennél nagyobb; és

c = azon minták száma, amelyeknél a baktériumok száma m és M között lehet; a minta még akkor is elfogadhatónak tekinthető, ha a baktériumok száma a többi mintában m vagy ennél kisebb.

III. FEJEZET A kiolvasztott zsírok további feldolgozására vonatkozó kezelési szabványok

A zsírszármazékok 2. kategóriába tartozó anyagból származó kiolvasztott zsírokból történő előállításához az alábbi folyamatokat lehet alkalmazni:

1. átészterezés vagy hidrolízis legalább 200 °C-on az ehhez tartozó megfelelő nyomáson 20 percen keresztül (glicerin, zsírsavak és észterek); vagy

2. szappanosítás 12 mólos NaOH-val (glicerin és szappan):

a) szakaszos folyamatnál 95 °C-on három órán keresztül; vagy

b) folyamatos eljárásnál 140 °C-on 2 bar (2000 hPa) nyomás mellett nyolc percen keresztül vagy a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban megállapítottakkal egyenértékű feltételek mellett.

--------------------------------------------------

VII. MELLÉKLET

A TAKARMÁNYANYAGKÉNT FELHASZNÁLHATÓ, FELDOLGOZOTT ÁLLATI FEHÉRJE ÉS MÁS FELDOLGOZOTT TERMÉKEK FELDOLGOZÁSÁRA ÉS FORGALOMBA HOZATALÁRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS HIGIÉNIAI KÖVETELMÉNYEK

I. FEJEZET A 3. kategóriába tartozó anyag feldolgozására szolgáló üzemek engedélyezésére vonatkozó különös követelmények

Az V. mellékletben foglalt általános követelmények mellett az alábbi követelményeket kell alkalmazni.

A. Létesítmények

1. A 3. kategóriába tartozó anyag feldolgozására szolgáló létesítmény nem lehet ugyanazon a területen, mint az 1. vagy 2. kategóriába tartozó anyag feldolgozására szolgáló létesítmény, kivéve ha az egy teljesen külön épületben található.

2. Az illetékes hatóság azonban engedélyezheti egy 3. kategóriába tartozó anyag feldolgozására szolgáló üzem 1. vagy 2. kategóriába tartozó anyag feldolgozására történő átmeneti igénybevételét, ha valamely járványos állatbetegség kitörése vagy más rendkívüli, előre nem látható körülmény miatt az 1. vagy 2. kategóriába tartozó anyag feldolgozására szolgáló üzemben kapacitáshiány alakul ki.

Mielőtt a 3. kategóriába tartozó anyag feldolgozására szolgáló üzem ismét 3. kategóriába tartozó anyag feldolgozásához kezd, az illetékes hatóságnak – a 17. cikkel összhangban – újra engedélyeznie kell a 3. kategóriába tartozó anyag feldolgozására szolgáló üzemet.

3. A 3. kategóriába tartozó anyag feldolgozására szolgáló üzemeknek az alábbiakkal kell rendelkezniük:

a) felszerelés az állati melléktermékekben lévő idegen anyagok (pl. csomagolóanyag, fémdarabok stb.) kimutatására; és

b) ha a kezelt termékek mennyisége az illetékes hatóság rendszeres vagy állandó jelenlétét követeli meg, megfelelően felszerelt, zárható helyiség a vizsgálatot végzők kizárólagos használatára.

B. Nyersanyag

4. Csak a 6. cikk (1) bekezdésének a)–j) pontjában felsorolt, olyan 3. kategóriába tartozó anyag használható fel feldolgozott állati fehérjék és egyéb takarmányanyagok előállításához, amelynek a kezelése, tárolása és szállítása a 22. cikkel összhangban történt.

5. A feldolgozás előtt ellenőrizni kell, hogy az állati melléktermékek tartalmaznak-e idegen anyagot. Ha igen, akkor azt azonnal el kell távolítani.

C. Feldolgozási szabványok

6. Az V. melléklet III. fejezetében foglalt valamennyi feldolgozási módszer vonatkozásában meg kell adni azon kritikus ellenőrzési pontokat, amelyek meghatározzák a feldolgozás során alkalmazott hőkezelések mértékét. A kritikus ellenőrzési pontok az alábbiak lehetnek:

- a nyersanyag darabjainak mérete,

- a hőkezelési folyamat során elért hőmérséklet,

- megfelelő esetben a nyersanyagnál alkalmazott nyomás, és

- a hőkezelési folyamat időtartama vagy – folyamatos rendszer esetében – az adagolás üteme.

Valamennyi érvényes kritikus ellenőrzési ponttal kapcsolatban meg kell határozni a folyamatra vonatkozó minimális szabványokat.

7. Legalább két éven keresztül kell vezetni a nyilvántartásokat annak bemutatására, hogy valamennyi kritikus ellenőrzési pont esetében alkalmazták a folyamatra vonatkozó minimális értékeket.

8. Pontosan kalibrált mérő/regisztráló eszközöket kell használni a feldolgozási viszonyok folyamatos figyelemmel kíséréséhez. Ezen eszközök kalibrálási dátumát fel kell jegyezni, és e nyilvántartásokat legalább két éven keresztül meg kell őrizni.

9. Azon anyagokat, amelyek a meghatározott hőkezelésen esetleg nem estek át (pl. a tevékenység kezdetekor bekövetkezett elfolyás vagy a kazánok szivárgása miatt), újra hőkezelés alá kell vetni, vagy össze kell gyűjteni és újra fel kell dolgozni.

D. Feldolgozott termékek

10. A késztermékekből – a feldolgozóüzemben történő tárolás során vagy közvetlenül azt követően – vett mintáknak az alábbi szabványoknak kell megfelelniük:

Salmonella: 25 g-ban nem mutatható ki: n = 5, c = 0, m = 0, M = 0

Enterobacteriaceae: 1 g-ban n = 5, c = 2, m = 10, M = 300

ahol:

n = a vizsgálandó minták száma;

m = a baktériumok számának küszöbértéke; az eredmény akkor tekinthető kielégítőnek, ha a baktériumok száma az összes mintában nem több, mint m;

M = a baktériumok számának maximális értéke; az eredmény akkor tekinthető nem kielégítőnek, ha a baktériumok száma egy vagy több mintában M vagy ennél nagyobb; és

c = azon minták száma, amelyeknél a baktériumok száma m és M között lehet; a minta még akkor is elfogadhatónak tekinthető, ha a baktériumok száma a többi mintában m vagy ennél kisebb.

II. FEJEZET A feldolgozott állati fehérjére vonatkozó különös követelmények

Az I. fejezetben megállapított általános feltételek mellett az alábbi feltételeket kell alkalmazni.

A. Feldolgozási szabványok

1. Az emlősökből származó feldolgozott állati fehérje esetében az 1. feldolgozási módszert kell alkalmazni.

2. A nem emlősökből származó feldolgozott állati fehérje esetében – a halliszt kivételével – az 1–5. vagy 7. feldolgozási módszerek egyikét kell alkalmazni.

3. A halliszt esetében:

a) a feldolgozási módszerek egyikét kell alkalmazni; vagy

b) olyan módszert vagy paramétereket kell alkalmazni, amelyek biztosítják, hogy a termék megfeleljen az I. fejezet 10. pontjában rögzített mikrobiológiai szabványoknak.

B. Tárolás

4. A feldolgozott állati fehérje csomagolásához és tárolásához új vagy sterilizált zsákokat vagy megfelelően kialakított ömlesztettáru-tartályokat kell használni.

5. Kielégítő intézkedéseket kell hozni a tartályokon, szállítóberendezésekben vagy felvonókon belüli páralecsapódás minimalizálása érdekében.

6. A szállítóberendezéseken, felvonókon és tartályokban lévő termékeket védeni kell az esetleges fertőződéstől.

7. A feldolgozott állati fehérje kezelésére szolgáló berendezéseket tisztán és szárazon kell tartani, valamint megfelelő vizsgálati pontokkal kell ellátni, hogy ellenőrizhető legyen a berendezések tisztasága. A termelési követelményeknek megfelelően valamennyi tárolólétesítményt rendszeresen ki kell üríteni és tisztítani kell.

8. A feldolgozott állati fehérjét szárazon kell tartani. A tárolási területen meg kell akadályozni a szivárgást és a páralecsapódást.

C. Behozatal

9. A tagállamok engedélyezik a feldolgozott állati fehérje behozatalát:

a) ha az olyan harmadik országokból származik, amelyek a XI. melléklet II. részében vagy – halliszt esetében – a XI. melléklet III. részében található jegyzéken szerepelnek;

b) ha az olyan feldolgozóüzemből származik, amely a 29. cikk (4) bekezdésében említett jegyzéken szerepel;

c) ha annak előállítása e rendelettel összhangban történt; és

d) ha azt egy a 29. cikk (6) bekezdése szerinti egészségügyi bizonyítvány kíséri.

10. Mielőtt a szállítmányokat a Közösségen belül szabad forgalomba bocsátják, az illetékes hatóság az állat-egészségügyi határállomáson mintát vesz a behozott feldolgozott állati fehérjéből az I. fejezet 10. pontja szerinti követelmények betartatásának biztosítása érdekében. Az illetékes hatóság:

a) mintát vesz valamennyi ömlesztettáru-szállítmányból; és

b) szúrópróbaszerűen mintát vesz a származási gyártóüzemben csomagolt termékek szállítmányaiból.

11. Amennyiben egy adott harmadik országból származó ömlesztettáru-szállítmányok esetében végzett, hat egymást követő teszt negatív eredményre vezet, az illetékes hatóság az e harmadik országból származó, további szállítmányok esetében áttérhet a szúrópróbaszerű mintavételekre. Amennyiben az ilyen szúrópróbaszerű mintavételek egyike pozitív eredményt ad, a mintavételt végző illetékes hatóság értesíti a származási ország illetékes hatóságát, hogy az megtehesse a megfelelő korrekciós intézkedéseket. A származási ország illetékes hatósága tájékoztatja ezen intézkedésekről a mintavételt végző illetékes hatóságot. Amennyiben ugyanazon származású termékek esetében még egy pozitív eredmény adódik, az illetékes hatóság köteles valamennyi, ugyanazon származású szállítmányból mintát venni mindaddig, amíg hat egymást követő teszt ismét negatív eredményre nem vezet.

12. Az illetékes hatóság – legalább két éven át – valamennyi, a mintavételnek alávetett szállítmányra vonatkozóan megőrzi a mintavételi eredmények nyilvántartását.

13. Ha egy szállítmány Salmonella-ra pozitív eredményt ad, akkor azt vagy:

a) a 97/78/EK irányelv [1] 17. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott eljárással összhangban kell kezelni; vagy

b) újra fel kell dolgozni egy, az e rendelet szerint engedélyezett feldolgozóüzemben vagy mentesíteni kell a kórokozóktól az illetékes hatóság által engedélyezett kezeléssel. Az engedélyezett kezelések jegyzékét a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban lehet megállapítani. Az érintett szállítmányt nem lehet kibocsátani mindaddig, amíg azt nem kezelték, és az illetékes hatóság az I. fejezet 10. pontjával összhangban elvégzett Salmonella tesztre negatív eredményt nem kapott.

III. FEJEZET A vértermékekre vonatkozó különös követelmények

Az I. fejezetben megállapított általános feltételek mellett az alábbi feltételeket kell alkalmazni.

A. Nyersanyag

1. Csak a 6. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti vér használható fel vértermékek előállításához.

B. Feldolgozási szabványok

2. A vértermékek esetében:

a) az 1–5. vagy 7. feldolgozási módszerek egyikét kell alkalmazni; vagy

b) olyan módszert vagy paramétereket kell alkalmazni, amelyek biztosítják, hogy a termék megfeleljen az I. fejezet 10. pontjában rögzített mikrobiológiai szabványoknak.

C. Behozatal

3. A tagállamok engedélyezik a vértermékek behozatalát:

a) ha azok olyan harmadik országokból származnak, amelyek a XI. melléklet V. részében található jegyzéken szerepelnek;

b) ha azok olyan feldolgozóüzemből származnak, amely a 29. cikk (4) bekezdésében említett jegyzéken szerepel;

c) ha azok előállítása e rendelettel összhangban történt; és

d) ha azokat egy, a 29. cikk (6) bekezdése szerinti egészségügyi bizonyítvány kíséri.

IV. FEJEZET A kiolvasztott zsírokra és a halolajra vonatkozó különös követelmények

Az I. fejezetben foglalt általános feltételek mellett az alábbi feltételeket kell alkalmazni.

A. Feldolgozási szabványok

1. A kérődzőkből származó kiolvasztott zsírokat úgy kell megtisztítani, hogy az összes visszamaradó oldhatatlan szennyeződés maximális szintje ne haladja meg a 0,15 tömegszázalékot.

B. A kiolvasztott zsírok behozatala

2. A tagállamok engedélyezik a kiolvasztott zsírok behozatalát:

a) ha azok olyan harmadik országokból származnak, amelyek a XI. melléklet IV. részében található jegyzéken szerepelnek;

b) ha azok olyan feldolgozóüzemből származnak, amely a 29. cikk (4) bekezdésében említett jegyzéken szerepel;

c) ha azok előállítása e rendelettel összhangban történt;

d) és ha azok:

i. részben vagy egészben sertésből nyert nyersanyagból és olyan országból vagy egy ország területének olyan részéről származnak, amelyben az utolsó 24 hónapban nem fordult elő ragadós száj- és körömfájás, és amelyben az utolsó 12 hónapban nem fordult elő klasszikus sertéspestis és afrikai sertéspestis; vagy

ii. részben vagy egészben baromfiból nyert nyersanyagból és olyan országból vagy egy ország olyan területéről származnak, amelyben az utolsó hat hónapban nem fordult elő Newcastle-betegség és madárinfluenza; vagy

iii. részben vagy egészben kérődzőkből nyert nyersanyagból és olyan országból vagy egy ország területének olyan részéről származnak, amelyben az utolsó 24 hónapban nem fordult elő ragadós száj- és körömfájás, és amelyben az utolsó 12 hónapban nem fordult elő keleti marhavész; vagy

iv. amennyiben a fenti betegségek bármelyike a fent említett referencia-időszak alatt előfordult, az alábbi hőkezelési eljárások egyikén mentek keresztül:

- legalább 70 °C-on legalább 30 percen keresztül, vagy

- legalább 90 °C-on legalább 15 percen keresztül,

és a kritikus ellenőrzési pontokra vonatkozó adatokat fel kell jegyezni és meg kell őrizni, hogy a tulajdonos, az üzemeltető vagy ezek képviselője, illetve – szükség esetén – az illetékes hatóság figyelemmel kísérhesse az üzem működését. Különösen a darabok méretére, a kritikus hőmérsékletre és – adott esetben – az abszolút időre, a nyomás alakulására, a nyersanyag adagolásának és a zsír újrafelhasználásának ütemére vonatkozó adatokat kell feljegyezni és megőrizni; és

e) ha azokat egy, a 29. cikk (6) bekezdése szerinti egészségügyi bizonyítvány kíséri.

C. A halolaj behozatala

3. A tagállamok engedélyezik a halolaj behozatalát:

a) ha az olyan harmadik országokból származik, amelyek a XI. melléklet III. részében található jegyzéken szerepelnek;

b) ha az olyan feldolgozóüzemből származik, amely a 29. cikk (4) bekezdésében említett jegyzéken szerepel;

c) ha annak előállítása e rendelettel összhangban történt; és

d) ha azt egy, a 29. cikk (6) bekezdése szerinti egészségügyi bizonyítvány kíséri.

D. Higiéniai követelmények

4. Ha a kiolvasztott zsír vagy a halolaj csomagolásra kerül, a csomagoláshoz új vagy kitisztított tárolóedényt kell használni és minden szükséges intézkedést meg kell tenni az újrafertőződés elkerülése érdekében. Amennyiben a termék szállítása ömlesztve történik, használat előtt ellenőrizni kell és tisztának kell találni azon csöveket, szivattyúkat és tartályokat, továbbá egyéb, ömlesztettáru-konténereket vagy közúti tartálykocsikat, amelyeket a termékek előállító üzemből akár közvetlenül a hajóra vagy part menti tartályokba, akár közvetlenül az üzemekbe történő szállításához használnak.

V. FEJEZET A tejre, tejalapú termékekre és kolosztrumra vonatkozó különös követelmények

Az I. fejezetben meghatározott általános feltételek mellett az alábbi feltételeket kell alkalmazni.

A. Feldolgozási szabványok

1. A nyers tej és a kolosztrum előállítását megfelelő állat-egészségügyi biztosítékokat nyújtó feltételek között kell végezni. E feltételeket a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban lehet megállapítani.

2. A tej vagy a kezelt vagy feldolgozott tejtermékek esetében legalább 15 másodpercen át tartó, legalább 72 °C-os hőkezelést vagy a hőmérséklet és az időtartam olyan kombinációjából álló kezelést kell végrehajtani, amely legalább egyenértékű hőhatást biztosít és a foszfatáz-próbára negatív eredményt ad, majd ezután:

a) szárított tej vagy szárított tejtermékek esetében egy szárítási folyamatot kell alkalmazni; vagy

b) savanyított tejtermék esetében olyan folyamatot kell alkalmazni, amely a pH-értéket 6 alá csökkenti és azt legalább egy órán keresztül ott tartja.

3. A 2. pontban foglalt követelményeken kívül a tejpornak vagy tejportermékeknek az alábbi követelményeket kell teljesíteniük:

a) a szárítási folyamat befejezését követően minden szükséges intézkedést meg kell tenni a termékek fertőződésének elkerülése érdekében; és

b) a készterméket:

i. új konténerekbe kell csomagolni; vagy

ii. ömlesztettáru-szállítás esetén olyan járműveken vagy konténerekben kell szállítani, amelyeket a tej, a tejalapú termék vagy a kolosztrum berakodása előtt valamely, az illetékes hatóság által engedélyezett termékkel fertőtlenítettek.

B. Behozatal

4. A tagállamok engedélyezik a tej és a tejalapú termékek behozatalát:

a) ha azok olyan harmadik országokból származnak, amelyek a XI. melléklet I. részében található jegyzéken szerepelnek;

b) a 95/340/EK határozat [1] A Bizottság 1995. július 27-i 95/340/EK határozata a tagállamok által tej és tejalapú termékek behozatalára feljogosított harmadik országok ideiglenes jegyzékének megállapításáról és a 94/70/EK határozat visszavonásáról (HL L 200., 1995.8.24., 38. o.). A legutóbb a 96/584/EK határozattal (HL L 255., 1996.10.9., 20. o.) módosított határozat. mellékletének B. oszlopában felsorolt harmadik országokból vagy azok részeiből származó tej és tejalapú termékek esetében, ha azok negatív foszfatázpróbát eredményező pasztőrözésen mentek keresztül, és ha azokat a X. melléklet 2 (A) fejezetében megállapított mintának megfelelő egészségügyi bizonyítvány kíséri;

c) a 95/340/EK határozat mellékletének C. oszlopában felsorolt harmadik országokból vagy azok részeiből származó, 6-nál alacsonyabbra csökkentett pH-értékű tejalapú termékek esetében, ha azok először egy negatív foszfatázpróbát eredményező pasztőrözésen mentek keresztül, és ha azokat a X. melléklet 2 (B) fejezetében megállapított mintának megfelelő egészségügyi bizonyítvány kíséri;

d) a 95/340/EK határozat mellékletének C. oszlopában felsorolt harmadik országokból vagy azok részeiből származó tej és tejalapú termékek esetében, ha azok először egy sterilizáláson vagy olyan kettős hőkezelésen mentek keresztül, amelyek mindegyike önmagában is negatív foszfatázpróbát eredményezhet, és ha azokat a X. melléklet 2 (C) fejezetében megállapított mintának megfelelő egészségügyi bizonyítvány kíséri; és

e) ha azok olyan feldolgozóüzemből származnak, amely a 29. cikk (4) bekezdésében említett jegyzéken szerepel.

5. A 95/340/EK határozat mellékletének C. oszlopában felsorolt olyan harmadik országokból vagy azok részeiből származó tejet és tejalapú termékeket, amelyekben az utolsó 12 hónapban ragadós száj-és körömfájás fordult elő, vagy amelyekben az utolsó 12 hónapban ragadós száj- és körömfájás ellen vakcináztak, a Közösségbe történő behozatal előtt az alábbiak egyikének kell alávetni:

a) sterilizálás, amellyel 3 vagy ennél magasabb Fc érték érhető el; vagy

b) egy első hőkezelés, amelynek hőhatása legalább a legalább 15 másodpercen keresztül és legalább 72 °C-on végzett pasztőrözés hőhatásával egyenértékű, és amely negatív foszfatázpróbát eredményez, amit az alábbiak követnek:

i. egy második hőkezelés, amelynek a hőhatása legalább az első hőkezelés hatásával egyenértékű, és amely negatív foszfatázpróbát eredményezne, amelyet tejpor vagy tejporalapú termékek esetében egy szárítási folyamat követ; vagy

ii. olyan savanyítási folyamat, amely során a pH-értéket legalább egy órán keresztül 6-nál alacsonyabb értéken tartották.

6. Amennyiben valamely egzotikus betegség behurcolásának veszélyét vagy bármely egyéb állat-egészségügyi veszélyt azonosítanak – a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban –, további feltételek állapíthatók meg az állatok egészségének védelme érdekében.

VI. FEJEZET A zselatinra és a hidrolizált fehérjére vonatkozó különös követelmények

Az I. fejezetben meghatározott általános feltételek mellett az alábbi feltételeket kell alkalmazni.

A. A zselatinra vonatkozó feldolgozási szabványok

1. a) A zselatint olyan folyamattal kell előállítani, amely biztosítja, hogy a 3. kategóriába tartozó, feldolgozatlan anyag savas vagy lúgos kezelést kapjon, amit egy vagy két öblítés követ. A pH-értéket ezt követően kell beállítani. A zselatint egyszeri vagy egymást követő, többszöri melegítéssel kell kivonni, amit szűréses és sterilizálásos tisztítás követ.

b) Az a) pontban említett folyamat elvégzése után a zselatin szárítási folyamatnak és megfelelő esetben porítási vagy laminálási folyamatnak vethető alá.

c) Tartósítószerek használata – a kén-dioxid és a hidrogén-peroxid kivételével – tilos.

2. A zselatin védőcsomagolását, csomagolását, tárolását és szállítását kielégítő higiéniai feltételek mellett kell végezni. Különösen:

a) helyiséget kell biztosítani a védőcsomagoló és csomagolóanyagok tárolásához;

b) a védőcsomagolást és csomagolást egy e célra kijelölt helyiségben vagy helyen kell végezni;

és

c) a zselatint tartalmazó védőcsomagolásokon és csomagokon fel kell tüntetni az "Állati takarmányozásra szánt zselatin" feliratot.

B. A hidrolizált fehérjére vonatkozó feldolgozási szabványok

3. A hidrolizált fehérjét olyan feldolgozási eljárással kell előállítani, amely megfelelő intézkedések útján minimálisra csökkenti a nyers, 3. kategóriába tartozó anyag fertőződését. A nyers, 3. kategóriába tartozó anyag pácolással, meszezéssel és intenzív mosással történő előkészítését az alábbiaknak kell követniük:

a) az anyagot 11-nél magasabb pH-értéknek, 80 °C-nál magasabb hőmérsékletnek kell kitenni három óránál hosszabb időn keresztül, majd ezt követően 30 percen keresztül hőkezelésnek kell alávetni 140 °C-nál magasabb hőmérsékleten és 3,6 barnál nagyobb nyomáson;

b) az anyagot 1 és 2 közötti pH-értéknek, majd 11-nél magasabb pH-értéknek, majd ezt követően 30 percen keresztül hőkezelésnek kell alávetni 140 °C-on és 3 bar nyomáson; vagy

c) valamely, a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban engedélyezett egyenértékű előállítási folyamat.

C. Behozatal

4. A tagállamok engedélyezik a zselatin és a hidrolizált fehérjék behozatalát:

a) ha azok olyan harmadik országokból származnak, amelyek a X. melléklet XI. részében található jegyzéken szerepelnek;

b) ha azok olyan feldolgozóüzemből származnak, amely a 29. cikk (4) bekezdésében említett jegyzéken szerepel;

c) ha azok előállítása e rendelettel összhangban történt; és

d) ha azokat egy, a 29. cikk (6) bekezdése szerinti egészségügyi bizonyítvány kíséri.

VII. FEJEZET A dikalcium-foszfátra vonatkozó különös követelmények

Az I. fejezetben meghatározott általános feltételek mellett az alábbi feltételeket kell alkalmazni.

A. Feldolgozási szabványok

1. A dikalcium-foszfát előállítását olyan folyamattal kell végezni, amely:

a) biztosítja valamennyi 3. kategóriába tartozó csontanyag finomra törését és forró vizes zsírtalanítását, valamint hígított sósavval történő kezelését (4 %-os minimumkoncentráció és 1,5-nél alacsonyabb pH-érték mellett) legalább két napon keresztül;

b) az így nyert foszfortartalmú levet ezután mésszel történő kezelés követi, amely egy 4 és 7 közötti pH-értékű dikalcium-foszfát csapadékot eredményez; és

c) végül biztosítja e csapadék levegőn, 15 percen keresztül történő szárítását 270 és 325 °C közötti bemenő hőmérséklet, valamint 60 és 65 °C közötti véghőmérséklet mellett,

vagy valamely – a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban engedélyezett – egyenértékű előállítási folyamattal.

B. Behozatal

2. A tagállamok engedélyezik a dikalcium-foszfát behozatalát:

a) ha az olyan harmadik országokból származik, amelyek a X. melléklet XI. részében található jegyzéken szerepelnek;

b) ha az olyan feldolgozóüzemből származik, amely a 29. cikk (4) bekezdésében említett jegyzéken szerepel;

c) ha annak előállítása e rendelettel összhangban történt; és

d) ha azt egy, a 29. cikk (6) bekezdése szerinti egészségügyi bizonyítvány kíséri.

[1] A Tanács 1997. december 18-i 97/78/EK irányelve a harmadik országokból a Közösségbe behozott termékek állat-egészségügyi ellenőrzésének megszervezésére irányadó elvek megállapításáról (HL L 24., 1998.1.30., 9. o.).

--------------------------------------------------

VIII. MELLÉKLET

A KEDVTELÉSBŐL TARTOTT ÁLLATOK ELEDELE, A MŰCSONTOK ÉS A MŰSZAKI TERMÉKEK FORGALOMBA HOZATALÁRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

I. FEJEZET A kedvtelésből tartott állatok eledelét előállító üzemek és a műszaki üzemek engedélyezésére vonatkozó követelmények

A kedvtelésből tartott állatok eledelét, a műcsontokat és a műszaki termékeket – a 2. kategóriába tartozó anyagokból nyert szerves trágyák, talajjavító szerek és zsírszármazékok kivételével – előállító üzemeknek az alábbi követelményeket kell teljesíteniük:

1. megfelelő lehetőséggel kell rendelkezniük a beérkező anyag teljes biztonságban történő tárolásához és kezeléséhez; és

2. megfelelő berendezéssel kell rendelkezniük a termékek előállítását követően megmaradó, fel nem használt állati melléktermékek e rendelettel összhangban történő ártalmatlanításához, vagy az ilyen anyagot – e rendelettel összhangban – feldolgozóüzembe vagy hulladékégető vagy hulladék-együttégető műbe kell küldeni.

II. FEJEZET A kedvtelésből tartott állatok eledelére és a műcsontokra vonatkozó követelmények

A. Nyersanyag

1. A kedvtelésből tartott állatok eledele és a műcsontok előállításához kizárólag a 6. cikk (1) bekezdésének a)–j) pontjában említett állati melléktermékek használhatók fel. A kedvtelésből tartott állatok nyers eledele azonban csak a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett állati melléktermékekből állítható elő.

B. Feldolgozási szabványok

2. A kedvtelésből tartott állatok konzervált eledelét hőkezelésnek kell alávetni, amely legalább 3-as Fc értéket eredményez.

3. A kedvtelésből tartott állatok feldolgozott eledelét – a konzervált eledel kivételével – legalább 90 °C-os belső hőmérséklettel járó hőkezelésnek kell alávetni. A kezelést követően minden óvintézkedést meg kell tenni a termékek fertőződésének elkerülése érdekében. A terméket új csomagolóanyagba kell csomagolni.

4. A feldolgozás során a műcsontokat olyan hőkezelésnek kell alávetni, amely biztosítja a kórokozó szervezetek (többek között a Salmonella) hatékony elpusztítását. A kezelést követően minden óvintézkedést meg kell tenni a termékek fertőződésének elkerülése érdekében. A terméket új csomagolóanyagba kell csomagolni.

5. A kedvtelésből tartott állatok nyers eledelét a szivárgás megelőzésére alkalmas, új csomagolóanyagba kell csomagolni. Hatékony lépéseket kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy a termék az előállítási folyamat során az eladási helyre történő leadásáig semmilyen fertőződésnek ne legyen kitéve. A csomagoláson jól látható és olvasható módon fel kell tüntetni a "Kizárólag kedvtelésből tartott állatok etetésére" szavakat.

6. Az alábbi szabványok betartásának ellenőrzése érdekében az előállítás és/vagy tárolás során (az elszállítás előtt) szúrópróbaszerű mintákat kell venni:

Salmonella: 25 g-ban nem mutatható ki: n = 5, c = 0, m = 0, M = 0

ahol:

n = a vizsgálandó minták száma;

m = a baktériumok számának küszöbértéke; az eredmény akkor tekinthető kielégítőnek, ha a baktériumok száma az összes mintában nem több, mint m;

M = a baktériumok számának maximális értéke; az eredmény akkor tekinthető nem kielégítőnek, ha a baktériumok száma egy vagy több mintában M vagy ennél nagyobb; és

c = azon minták száma, amelyeknél a baktériumok száma m és M között lehet; a minta még akkor is elfogadhatónak tekinthető, ha a baktériumok száma a többi mintában m vagy ennél kisebb.

C. Behozatal

7. A tagállamok engedélyezik a kedvtelésből tartott állatok eledele és a műcsontok behozatalát, ha:

a) azok olyan harmadik országokból származnak, amelyek a XI. melléklet X. részében található jegyzéken szerepelnek;

b) azok kedvtelésből tartott állatok eledelét előállító, olyan – a harmadik ország illetékes hatósága által engedélyezett – üzemekből származnak, amelyek az e rendeletben megállapított konkrét feltételeket teljesítik;

c) azok előállítása e rendelettel összhangban történt;

d) azokat az alábbiak kísérik:

i. kedvtelésből tartott állatok konzervált eledele esetében olyan bizonyítvány, amely a X. melléklet 3. A. fejezetében megállapított mintának megfelel;

ii. kedvtelésből tartott állatok feldolgozott eledele – a konzervált eledel kivételével – esetében olyan bizonyítvány, amely a X. melléklet 3. B. fejezetében megállapított mintának megfelel;

iii. műcsontok esetében olyan bizonyítvány, amely a X. melléklet 3. C. fejezetében megállapított mintának megfelel; vagy

iv. kedvtelésből tartott állatok nyers eledele esetében olyan bizonyítvány, amely a X. melléklet 3. D. fejezetében megállapított mintának megfelel.

III. FEJEZET A trágyára, feldolgozott trágyára és feldolgozott trágyatermékekre vonatkozó követelmények

I. Feldolgozatlan trágya

A. Kereskedelem

1. a) A feldolgozatlan trágya kereskedelme – a baromfifélékhez vagy lófélékhez tartozó fajok feldolgozatlan trágyájának kivételével – tilos, kivéve azon trágyát:

i. amely olyan területről származik, amely semmilyen súlyos fertőző betegség kitörése miatt nem áll korlátozások alatt; és

ii. amelyet – az illetékes hatóságok felügyelete mellett – olyan területre akarnak juttatni, amely valamely két tagállam közötti határ mindkét oldalán elhelyezkedő, egyetlen gazdaság részét képezi.

b) Az illetékes hatóság azonban külön engedélyt adhat ahhoz, hogy olyan trágyát vigyenek be a területére, amelyet:

i. egy, az illetékes hatóság által – e rendelettel összhangban – a II. fejezetben említett termékek előállítására engedélyezett műszaki üzemben vagy biogázüzemben vagy komposztálóüzemben történő feldolgozásra szántak. Ezen üzemek engedélyezésekor az illetékes hatóságnak figyelembe kell vennie a trágya származását; vagy

ii. egy gazdaság területére kívánnak juttatni. Az ilyen kereskedelem csak a származási és a rendeltetési tagállam illetékes hatóságainak hozzájárulásával történhet. A hozzájárulás megadásakor az illetékes hatóságok különösen a trágya származását és rendeltetését, valamint az állat-egészségügyi és állatvédelmi szempontokat veszik figyelembe.

Ilyen esetekben a trágyát olyan egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie, amely a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárás szerint megállapított mintának megfelel.

2. A baromfifélék feldolgozatlan trágyájának kereskedelmére az alábbi feltételek vonatkoznak:

a) a trágyának olyan területről kell származnia, amely Newcastle-betegség vagy madárinfluenza kitörése miatt nem áll korlátozások alatt;

b) ezenkívül a Newcastle-betegség ellen vakcinázott baromfiállományok feldolgozatlan trágyáját tilos olyan régióba küldeni, amely a 90/539/EGK irányelv [1] A Tanács 1990. október 15-i 90/539/EGK irányelve a baromfi és a keltetőtojás Közösségen belüli kereskedelmére és harmadik országból történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi feltételekről (HL L 303., 1990.10.31., 6. o.). A legutóbb a 2000/505/EK bizottsági határozattal (HL L 201., 2000.8.9., 8. o.) módosított határozat.15. cikkének (2) bekezdése szerint megszerezte a Newcastle-betegség elleni vakcinázásra nem kötelezett minősítést; és

c) a trágyát a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárás szerint megállapított mintának megfelelő egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie.

3. A lófélék feldolgozatlan trágyájának kereskedelmére semmilyen állat-egészségügyi feltétel nem vonatkozik.

B. Behozatal

4. A tagállamok engedélyezik a feldolgozatlan trágya behozatalát, ha:

a) az olyan harmadik országokból származik, amelyek a XI. melléklet IX. részében található jegyzéken szerepelnek;

b) az – az érintett fajnak megfelelően – eleget tesz az (1) bekezdés a) pontja követelményeinek;

c) azt egy, a 29. cikk (6) bekezdésében meghatározott egészségügyi bizonyítvány kíséri.

II. Feldolgozott trágya és feldolgozott trágyatermékek

A. Forgalomba hozatal

5. A feldolgozott trágya és a feldolgozott trágyatermékek forgalomba hozatalára az alábbi feltételek vonatkoznak:

a) az illetékes hatóság által – e rendelettel összhangban – engedélyezett műszaki üzemből, biogázüzemből vagy komposztálóüzemből kell származniuk;

b) legalább 70 °C-os és legalább 60 percen keresztül tartó hőkezelésen vagy egy ezzel egyenértékű kezelésen kell átesniük a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárás szerint megállapított szabályokkal összhangban;

c) ezenkívül:

i. nem fordulhat elő bennük Salmonella (25 g kezelt termékben nem mutatható ki Salmonella);

ii. nem fordulhat elő bennük Enterobacteriaceae (az aerob baktériumszám alapján: < 1000 cfu a kezelt termékek grammjára számítva); és

iii. esetükben megtörtént a spóraképző baktériumok számát és a toxinképződést csökkentő kezelés; és

d) tárolásuknak úgy kell történniük, hogy – a feldolgozást követően – fertőződés vagy másodlagos fertőzés és nedvesedés ne fordulhasson elő. Ennek megfelelően tárolásuknak az alábbiakban kell történnie:

i. jól légmentesített és szigetelt silók; vagy

ii. előírásszerűen lezárt csomagok (műanyag zsákokban vagy nagy zsákokban "big bags").

B. Behozatal

6. A tagállamok engedélyezik a feldolgozott trágya és a feldolgozott trágyatermékek behozatalát, ha:

a) azok olyan harmadik országokból származnak, amelyek a XI. melléklet IX. részében található jegyzéken szerepelnek;

b) azok a harmadik ország illetékes hatósága által engedélyezett olyan üzemből származnak, amely az e rendeletben megállapított különös feltételeknek megfelel;

c) azok eleget tesznek az (5) bekezdés követelményeinek; és

d) azokat egy, a 29. cikk (6) bekezdése szerinti egészségügyi bizonyítvány kíséri.

III. 7. A guanó forgalomba hozatalára semmilyen állat-egészségügyi feltétel nem vonatkozik.

IV. FEJEZET A lósavó kivételével műszaki célokra – beleértve a gyógyszereket, in vitro diagnózist és laboratóriumi reagenseket – használt vérre és vértermékekre vonatkozó követelmények

A. Forgalomba hozatal

1. Az e fejezet által szabályozott vértermékek forgalomba hozatalára a 20. cikkben megállapított követelmények vonatkoznak.

B. Behozatal

2. A vér behozatalára a XI. fejezetben megállapított követelmények vonatkoznak.

3. A tagállamok engedélyezik a vértermékek behozatalát, ha:

a) azok olyan harmadik országokból származnak, amelyek a XI. melléklet VI. részében található jegyzéken szerepelnek;

b) azok a harmadik ország illetékes hatósága által engedélyezett olyan üzemből származnak, amely az e rendeletben megállapított különös feltételeknek megfelel;

c) azokat egy, a 29. cikk (6) bekezdése szerinti egészségügyi bizonyítvány kíséri; és

d) azok olyan harmadik országból származnak, amelyben legalább az utolsó 24 hónapban nem jegyeztek fel ragadós száj- és körömfájást, illetve amelyben az utolsó 12 hónapban nem jegyeztek fel hólyagos szájgyulladást, sertések hólyagos betegségét, keleti marhavészt, kiskérődzők pestisét, Rift-völgyi lázat, kéknyelv betegséget, afrikai lópestist, klasszikus sertéspestist, afrikai sertéspestist, Newcastle-betegséget vagy madárinfluenzát a fogékony fajok esetében, továbbá amelyben az utolsó 12 hónapban e betegségek ellen nem vakcináztak. Az egészségügyi bizonyítványt azon állatfaj szerint lehet kiállítani, amelyből a vértermék származik; vagy

e) szarvasmarhafélékből származó vértermékek esetében:

i. azok egy harmadik ország olyan területéről származnak, amely megfelel a d) pont követelményeinek, és amelyből a közösségi jogszabályok engedélyezik a szarvasmarhafélék, valamint azok friss húsának és spermájának behozatalát. Az ilyen termékek előállításához felhasznált vérnek a harmadik ország említett területéről származó szarvasmarhafélékből kell származnia és azt az alábbi helyekről kell összegyűjteni:

- a közösségi jogszabályokkal összhangban engedélyezett vágóhidakról,

vagy

- a harmadik ország illetékes hatósága által engedélyezett és felügyelt vágóhidakról. A Bizottságot és a tagállamokat értesíteni kell e vágóhidak címéről és engedélyezési számáról, vagy ezeket fel kell tüntetni a bizonyítványon;

ii. azokat az alábbi olyan kezelések egyikének vetették alá, amelyek biztosítják, hogy a termék a d) pontban említett szarvasmarha-betegségek kórokozóitól mentes:

- 65 °C-on és legalább három órán keresztül végzett hőkezelés, amit hatékonyságvizsgálat követ,

- 2,5 megarad erősségű vagy gamma-sugaras besugárzás, amit hatékonyságvizsgálat követ,

- a pH-érték módosítása 5-ös pH-értékre két órán keresztül, amit hatékonyságvizsgálat követ, vagy

- legalább 90 °C-os belső hőmérsékletű hőkezelés, amit hatékonyságvizsgálat követ, vagy

- a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban előírt bármilyen egyéb kezelés; vagy

iii. azok teljesítik a X. fejezetben megállapított követelményeket. Ezen esetben a termékek csomagolása nem bontható meg a tárolás ideje alatt, és a műszaki üzemnek el kell végeznie a ii. pontban felsorolt kezelések egyikét.

4. Az in vitro diagnózishoz és laboratóriumi reagensekhez felhasználandó termékek behozatalára vonatkozó különös feltételeket – szükség esetén – a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárás szerint lehet megállapítani.

V. FEJEZET A lósavóra vonatkozó követelmények

A. Nyersanyag

1. A lósavónak (lósavót):

a) olyan lófélékből kell származnia, amelyek nem mutatják a 90/426/EGK irányelvben [1] A Tanács 1990. június 26-i 90/426/EGK irányelve a lófélék mozgására és harmadik országból történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi feltételekről (HL L 224., 1990.8.18., 42. o.). A legutóbb a 2001/298/EK bizottsági határozattal (HL L 102., 2001.4.12., 63. o.) módosított határozat. említett fertőző betegségek, illetve egyéb olyan súlyos fertőző betegségek tüneteit, amelyekre a lófélék fogékonyak; és

b) olyan szervezeteknél vagy központokban nyerték, amelyek nem állnak a fenti irányelv egészségügyi korlátozásai alatt.

B. Behozatal

2. A tagállamok engedélyezik a lósavó behozatalát, ha:

a) az olyan lófélékből származik, amelyek olyan harmadik országban születtek és nevelkedtek, amelyből a vágólovak behozatala engedélyezett;

b) a savót az alábbi feltételeknek megfelelően nyerték, dolgozták fel és szállították el:

i. a savó olyan országból származik, amelyben az afrikai lópestis, a tenyészbénaság, a takonykór, a lovak agy- és gerincvelő-gyulladásai (valamennyi típus, a VEE-t is beleértve), a lovak fertőző kevésvérűsége, a hólyagos szájgyulladás, a veszettség és a lépfene bejelentési kötelezettség alá tartozik;

ii. a savót állatorvos felügyelete mellett olyan lófélékből nyerték, amelyek a gyűjtés időpontjában semmilyen fertőző betegség klinikai tüneteit nem mutatták;

iii. a savót olyan lófélékből nyerték, amelyek születésük óta harmadik ország olyan területén vagy – a közösségi jogszabályoknak megfelelő hivatalos regionalizáció esetén – harmadik ország területének olyan részén tartózkodtak, amelyben:

- az utolsó két évben nem fordult elő venezuelai lóencephalomyelitis,

- az utolsó hat hónapban nem fordult elő tenyészbénaság,

- az utolsó hat hónapban nem fordult elő takonykór;

iv. a savót olyan lófélékből nyerték, amelyek nem voltak állat-egészségügyi okok miatt zárlat alá helyezett gazdaságban, vagy amelyek olyan gazdaságban voltak, amelyek:

- lovak járványos agy- és gerincvelő-gyulladása esetén a betegségben szenvedő valamennyi ló levágásának napja és a szérum gyűjtésének napja között legalább hat hónap telt el,

- fertőző kevésvérűség esetén valamennyi fertőzött állatot levágták, és a megmaradó állatok esetében az egymástól három hónap különbséggel elvégzett, két Coggins-próba negatív eredményt mutatott,

- hólyagos szájgyulladás esetén a zárlatot legalább hat hónappal a gyűjtés időpontja előtt feloldották,

- veszettség esetén az utolsó regisztrált esetet legalább egy hónappal a gyűjtés időpontja előtt jelezték,

- lépfene esetén az utolsó regisztrált esetet legalább 15 nappal a gyűjtés időpontja előtt jelentették, vagy

- valamennyi, a gazdaságban levő, a betegségre fogékony állat levágása és a helyszín fertőtlenítése legalább 30 nappal (vagy – lépfene esetében – 15 nappal) a gyűjtés időpontja előtt történt;

v. valamennyi óvintézkedést megtettek annak érdekében, hogy elkerüljék a kórokozókkal történő fertőződést az előállítás, kezelés és csomagolás során;

vi. a savót olyan légmentesen zárt, vízhatlan tárolóedényekbe csomagolták, amelyeken egyértelműen látható a "Lósavó" címke és a gyűjtőhely nyilvántartási száma;

c) az a harmadik ország illetékes hatósága által engedélyezett olyan üzemből származik, amely az e rendeletben megállapított különös feltételeknek megfelel; és

d) azt egy, a X. melléklet 4. fejezetében megállapított minta szerinti bizonyítvány kíséri.

VI. FEJEZET A patás állatok nyersbőrére és irhájára vonatkozó követelmények

A. Hatály

1. E fejezet rendelkezéseit nem kell alkalmazni:

a) a friss hús Közösségen belüli kereskedelmét érintő egészségügyi problémákról szóló, 1964. június 26-i 64/433/EGK tanácsi irányelv [1] HL 121., 1964.7.29., 2012. o. A legutóbb a 95/23/EK irányelvvel (HL L 243., 1995.10.11., 7. o.) módosított irányelv. követelményeinek megfelelő patás állatok nyersbőrére és irhájára;

b) a patás állatok olyan nyersbőrére és irhájára, amely a teljes cserzési folyamaton átesett;

c) a "wet blue"-ra (krómmal cserzett nyersbőr és irha);

d) a pikkelezett bőrre; és

e) a meszezett bőrökre (legalább nyolc órán keresztül 12 és 13 közötti pH-értéken mésszel és páclében kezelt bőrök).

2. E fejezet rendelkezéseit az (1) bekezdésben meghatározott alkalmazási körön belül a friss, hűtött és kezelt nyersbőrökre és irhákra kell alkalmazni. E fejezet alkalmazásában a "kezelt nyersbőr és irha" olyan nyersbőr és irha, amelyet:

a) kiszárítottak;

b) az elszállítást megelőzően legalább 14 napon keresztül száraz sózással vagy nedves sózással kezeltek;

c) hét napon keresztül sóztak tengeri sóban 2 % nátrium-karbonát hozzáadása mellett;

d) 42 napon keresztül legalább 20 °C-os hőmérsékleten szárítottak; vagy

e) a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározott – cserzésen kívüli – eljárással tartósítottak.

B. Kereskedelem

3. A friss vagy hűtött nyersbőrök és irhák kereskedelmére ugyanazon egészségügyi feltételek vonatkoznak, mint amelyeket a friss hús Közösségen belüli kereskedelmét érintő egészségügyi problémákról szóló, 1972. december 12-i 72/461/EGK tanácsi irányelv [2] HL L 302., 1972.12.31., 24. o. A legutóbb az 1994. évi csatlakozási okmánnyal módosított irányelv. alapján a friss húsra kell alkalmazni.

4. A kezelt nyersbőrök és irhák kereskedelmét abban az esetben engedélyezik, ha valamennyi szállítmányt a II. mellékletben előírt kereskedelmi okmány kíséri és az tanúsítja, hogy:

a) a nyersbőrök és irhák kezelése a (2) bekezdéssel összhangban történt; és

b) a szállítmány nem érintkezett más olyan állati termékekkel vagy élő állatokkal, amelyek valamilyen súlyos fertőző betegség terjesztésének a veszélyét jelentik.

C. Behozatal

5. A tagállamok engedélyezik a friss vagy hűtött nyersbőrök és irhák behozatalát, ha:

a) azok a 6. cikk (1) bekezdésének b) vagy c) pontjában említett állatokból származnak;

b) azok olyan harmadik országból vagy – a közösségi jogszabályoknak megfelelő regionalizáció esetén – egy harmadik ország olyan területéről származnak, amelyből az érintett állatfajok friss húsa valamennyi kategóriájának behozatala engedélyezett, és amelyben:

i. legalább az elszállítást megelőző 12 hónapban nem fordultak elő az alábbi betegségek:

- klasszikus sertéspestis,

- afrikai sertéspestis, és

- keleti marhavész; és

ii. legalább az elszállítást megelőző 24 hónapban nem fordult elő ragadós száj- és körömfájás, továbbá amelyben az elszállítást megelőző 12 hónapban nem történt vakcinázás ragadós száj- és körömfájás ellen;

c) azok a következő állatokból származnak:

i. olyan állatok, amelyek a vágás előtt legalább három hónapon keresztül vagy – három hónaposnál fiatalabb állatok esetén – születésük óta a származási ország területén tartózkodtak;

ii. páros ujjú patás állatok nyersbőre és irhája esetében olyan állatok, amelyek olyan gazdaságból származnak, amelyben az utolsó 30 napban, illetve amelynek 10 km-es sugarú körzetén belül az utolsó 30 napban nem fordult elő ragadós száj- és körömfájás;

iii. sertések nyersbőre és irhája esetében olyan állatok, amelyek olyan gazdaságból származnak, amelyben az utolsó 30 napban nem fordult elő a sertések hólyagos betegsége, illetve az utolsó 40 napban nem fordult elő klasszikus vagy afrikai sertéspestis és amelynek 10 km-es sugarú körzetén belül az utolsó 30 napban nem fordult elő az említett betegségek egyike sem; vagy

iv. olyan állatok, amelyeket a vágást megelőző 24 órán belül a vágóhídon ante mortem vizsgálatnak vetettek alá, és azok a ragadós száj- és körömfájás, a keleti marhavész, a klasszikus sertéspestis, az afrikai sertéspestis vagy a sertések hólyagos betegsége tüneteit nem mutatták;

d) valamennyi óvintézkedést megtették a kórokozókkal történő újrafertőződés elkerülése érdekében; és

e) azokat egy, a X. melléklet 5. A. fejezetében megállapított minta szerinti bizonyítvány kíséri.

6. A tagállamok engedélyezik a kezelt nyersbőrök és irhák behozatalát, ha:

a) azok a 6. cikk (1) bekezdésének b), c) vagy k) pontjában említett állatokból származnak;

b) azokat egy, a X. melléklet 5. B. fejezetében megállapított minta szerinti bizonyítvány kíséri;

c) azok a következő állatok valamelyikéből származnak:

i. egy olyan harmadik országból vagy egy harmadik ország olyan területéről származó állatok, amelyek a közösségi jogszabályok szerint nem tartoznak olyan súlyos fertőző betegség kitörése miatt bevezetett korlátozás hatálya alá, amelyre az érintett állatfajok egyedei fogékonyak, és kezelésük a (2) bekezdéssel összhangban történt; vagy

ii. egyéb harmadik országból vagy egy harmadik ország egyéb területeiről származó állatok, amelyek kezelése a (2) bekezdés c) vagy d) pontjával összhangban történt; vagy

iii. kérődző állatok, amelyek kezelése a (2) bekezdéssel összhangban történt, és 21 napon keresztül elkülönítetten tartották őket vagy szállításuk 21 napon át megszakítás nélkül történt. Ebben az esetben a b) pontban említett bizonyítvány helyébe a X. melléklet 5. C. fejezetében megállapított mintának megfelelő nyilatkozat lép, amely bizonyítja az említett követelmények betartását;

d) hajóval szállított sózott nyersbőrök és irhák esetében a bőröket a behozatal előtt a szállítmányt kísérő bizonyítványban jelzett időtartamon keresztül sózták; és

e) a szállítmány nem érintkezett olyan állati termékekkel vagy élő állatokkal, amelyek valamilyen súlyos fertőző betegség terjesztésének veszélyét hordozzák.

7. A patás állatok friss, hűtött vagy kezelt nyersbőreit és irháit a küldő harmadik ország illetékes hatósága által lezárt konténerekben, közúti járművekben, vasúti vagonokban vagy bálákban kell behozni.

VII. FEJEZET A vadásztrófeákra vonatkozó követelmények

A. Nyersanyag

1. A vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló, 1996. december 9-i 338/97/EK tanácsi rendelet [1] HL L 61., 1997.3.3., 1. o. A legutóbb az 1579/2001 bizottsági rendelettel (HL L 209., 2001.8.2., 14. o.) módosított rendelet. alapján elfogadott intézkedések sérelme nélkül

a) a szobahőmérsékleten történő tartósításukat biztosító teljes állatpreparációs kezelésen átesett patás állatok és madarak vadásztrófeái; és

b) a patás állatokon és madarakon kívüli egyéb fajok vadásztrófeái

nem tartoznak állat-egészségügyi okok miatt bevezetett tilalom vagy korlátozás hatálya alá.

2. Az (1) bekezdés a) pontjában említett kezelésen át nem esett patás állatok és madarak vadásztrófeáira – a 338/97/EK rendelet alapján elfogadott intézkedések sérelme nélkül – az alábbi feltételek vonatkoznak. E vadásztrófeáknak:

a) olyan területről származó állatokból kell származniuk, amelyek nem tartoznak olyan súlyos fertőző betegség előfordulása miatt bevezetett korlátozás hatálya alá, amely betegségre az érintett állatfajok egyedei fogékonyak; vagy

b) teljesíteniük kell a 3. vagy 4. pontban megállapított feltételeket, amennyiben olyan területről származó állatokból származnak, amely olyan súlyos fertőző betegség előfordulása miatt bevezetett korlátozás hatálya alá tartozik, amelyre az érintett állatfajok egyedei fogékonyak.

3. A kizárólag csontból, szarvból, patából, karomból, agancsból vagy fogakból álló vadásztrófeákat:

a) megfelelő időtartamon keresztül forrásban levő vízbe kellett meríteni minden olyan anyag eltávolítása érdekében, amely nem csont, szarv, pata, karom, agancs vagy fog;

b) az illetékes hatóság által engedélyezett termékkel – a csontból álló részeknél különösen hidrogén-peroxiddal – kell fertőtleníteni;

c) a kezelés után azonnal be kell csomagolni – anélkül, hogy fertőzésükre alkalmas más állati eredetű termékkel érintkeznének – külön, átlátszó és zárt csomagokba a további fertőződés elkerülése érdekében; és

d) a fenti feltételek teljesülését igazoló okmánynak vagy bizonyítványnak kell kísérnie.

4. A kizárólag nyersbőrből és irhából álló vadásztrófeákat

a) vagy:

i. ki kell szárítani; vagy

ii. a szállítást megelőzően legalább 14 napon keresztül száraz sózással vagy nedves sózással kell kezelni; vagy

iii. egy, a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban engedélyezett – nem cserzési – eljárással kell tartósítani;

b) a kezelés után azonnal be kell csomagolni – anélkül, hogy fertőzésükre alkalmas más állati eredetű termékkel érintkeznének – külön, átlátszó és zárt csomagokba a további fertőződés elkerülése érdekében; és

c) a fenti feltételek teljesülését igazoló okmánynak vagy bizonyítványnak kell kísérnie.

B. Behozatal

5. A tagállamok engedélyezik a madarakhoz és patás állatokhoz tartozó – kizárólag csontból, szarvból, patából, karomból, agancsból, fogból vagy nyersbőrből vagy irhából álló – kezelt vadásztrófeák harmadik országokból történő behozatalát, ha:

a) azokat egy, a X. melléklet 6. A. fejezetében megállapított minta szerinti bizonyítvány kíséri; és

b) azok teljesítik a 3. vagy 4. pont követelményeit. A hajóval szállított, szárazon sózott vagy nedvesen sózott bőrök esetében azonban a bőröket nem kell sózni a feladást megelőző 14 napon keresztül, amennyiben azokat a behozatal előtt 14 napon keresztül sózták.

6. A tagállamok a 7. pont követelményeivel összhangban engedélyezik a madarak és patás állatok teljes anatómiai egységekből álló, kezeletlen vadásztrófeáinak olyan harmadik országokból történő behozatalát:

a) amelyek a tagállamok által a vadhús behozatalára feljogosított harmadik országok ideiglenes jegyzékének megállapításáról szóló, 1994. február 16-i 94/86/EK bizottsági határozat [1] HL L 44., 1994.2.17., 33. o. mellékletében található jegyzékek egyikén szerepelnek; és

b) amelyekből valamennyi kategóriájú érintett állatfaj friss húsának behozatala engedélyezett.

7. A tagállamok a 6. pontban említett vadásztrófeák behozatalát engedélyezik, ha:

a) azok olyan területről származó állatokból származnak, amely nem tartozik olyan súlyos fertőző betegség előfordulása miatt bevezetett korlátozás hatálya alá, amelyre az érintett állatfajok egyedei fogékonyak;

b) azokat a kezelés után azonnal becsomagolták – anélkül, hogy fertőzésükre alkalmas más állati eredetű termékkel érintkeztek volna – külön, átlátszó és zárt csomagokba a további fertőződés elkerülése érdekében; és

c) azokat egy, a X. melléklet 6. B. fejezetében megállapított minta szerinti bizonyítvány kíséri.

VIII. FEJEZET A gyapjúra, szőrre, sertéssörtére, tollra és tollrészekre vonatkozó követelmények

A. Nyersanyag

1. A feldolgozatlan gyapjúnak, a feldolgozatlan szőrnek, a feldolgozatlan sertéssörtének és a feldolgozatlan tollnak és tollrészeknek a 6. cikk (1) bekezdésének c) vagy k) pontjában említett állatokból kell származniuk. Ezeket biztonságosan lezárt csomagolásban, szárazon kell tartani. Tilos azonban a sertéssörte olyan régiókból történő szállítása, amelyekben az afrikai sertéspestis endémiás, kivéve az olyan sertéssörtét:

a) amelyet főztek, festettek vagy kifehérítettek; vagy

b) amelyet egyéb, a kórokozók elpusztítását biztosító kezelésnek vetettek alá, amennyiben ezt a származási hely illetékes állatorvosa bizonyítvány formájában igazolja. E fejezet alkalmazásában az ipari mosás nem tekinthető kezelési formának.

2. Az 1. pont rendelkezéseit nem kell alkalmazni a dísztollakra vagy az olyan tollakra, amelyeket:

a) utazók magáncélú használatra tartanak maguknál; vagy

b) magánszemélyeknek szóló, nem ipari felhasználásra szánt szállítmányok tartalmaznak.

B. Behozatal

3. A tagállamok engedélyezik harmadik országokból vagy – a közösségi jogszabályok szerinti regionalizáció esetén – harmadik országok régióiból származó sertéssörte behozatalát, ha:

a) a sertéssörtét a származási országból származó és egy ottani vágóhídon levágott állatokból nyerték; és

b) vagy

i. egy, a X. melléklet 7. A. fejezetében megállapított minta szerinti bizonyítvány kíséri a szállítmányt, amennyiben az utolsó 12 hónapban az afrikai sertéspestis nem fordult elő; vagy

ii. egy, a X. melléklet 7. B. fejezetében megállapított minta szerinti bizonyítvány kíséri a szállítmányt, amennyiben az utolsó 12 hónapban az afrikai sertéspestis egy vagy több esetben előfordult.

4. A tagállamok engedélyezik a feldolgozatlan gyapjú, a feldolgozatlan szőr, a feldolgozatlan toll és tollrészek behozatalát, ha:

a) azok biztonságosan lezárt csomagolásban vannak és szárazak; és

b) azokat közvetlenül, olyan feltételek mellett küldik a műszaki üzembe vagy egy közbenső üzembe, amelyek kizárják a kórokozók terjedését.

IX. FEJEZET A méhészeti termékekre vonatkozó követelmények

A. Nyersanyag

1. A kizárólag méhészeti célú felhasználásra szánt méhészeti termékek(nek):

a) nem származhatnak olyan területről, amely a mézelő méhek nyúlós vagy enyhébb (európai) költésrothadásának előfordulása miatt zárlat alatt áll, ha – az enyhébb (európai) költésrothadás esetében – a rendeltetési hely szerinti terület a 92/65/EGK irányelv [1] A Tanács 1992. július 13-i 92/65/EGK irányelve a 90/425/EGK irányelv A. mellékletének I. pontjában felsorolt külön közösségi szabályokban megállapított állat-egészségügyi követelmények hatálya alá nem tartozó állatok, spermák, petesejtek és embriók Közösségen belüli kereskedelmére és a Közösségbe történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi követelmények megállapításáról (HL L 268., 1992.9.14., 54. o.). A legutóbb a 2001/298/EK bizottsági határozattal (HL L 102., 2001.4.12., 63. o.) módosított határozat. 14. cikkének (2) bekezdésével összhangban kiegészítő biztosítékokat kapott; és

b) meg kell felelniük a 92/65/EGK irányelv 8. cikkének a) pontjában meghatározott követelményeknek.

Eltéréseket – szükség esetén – a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell megállapítani.

B. Behozatal

2. A tagállamok engedélyezik a méhészeti célú felhasználásra szánt méhészeti termékek behozatalát, ha:

a) a szállítmányt kísérő kereskedelmi okmányban az alábbi információk szerepelnek:

i. a származási ország;

ii. a termelő létesítmény neve;

iii. a termelő létesítmény nyilvántartási száma;

iv. a termékek jellege; és

v. a következő megjelölés: "Kizárólag méhészeti célú felhasználásra szánt méhészeti termékek, amelyek olyan gazdaságból származnak, amely nem áll méhbetegségek előfordulása miatt bevezetett korlátozások hatálya alatt, és amelyek gyűjtése egy olyan 3 km-es sugarú terület középpontjában történt, amely legalább 30 napja nem áll a – bejelentési kötelezettség alá tartozó – nyúlós költésrothadás előfordulása miatt bevezetett korlátozások hatálya alatt"; és

b) a bejegyzett termelő létesítményt felügyelő illetékes hatóság a kereskedelmi okmányt lepecsételte.

X. FEJEZET A nem takarmányanyagként, szerves trágyaként vagy talajjavító szerként történő felhasználásra szánt csontra és csonttermékekre (a csontliszt kivételével), szarvra és szarvtermékekre (a szaruliszt kivételével), valamint patára és patatermékekre (a pataliszt kivételével) vonatkozó követelmények

1. A tagállamok engedélyezik a csont és csonttermékek (a csontliszt kivételével), a szarv és szarvtermékek (a szaruliszt kivételével), valamint a pata és patatermékek (a pataliszt kivételével) műszaki termékek előállításához történő behozatalát, ha:

a) a kivitelt megelőzően a termékeket kiszárítják, de azokat nem hűtik vagy fagyasztják;

b) a termékeket a származási országból kizárólag szárazföldi és tengeri úton továbbítják közvetlenül a Közösség valamely állat-egészségügyi határállomásáig, és azokat nem rakják át semmilyen, a Közösség területén kívül lévő kikötőben vagy más helyen;

c) a termékeket – a 97/78/EK irányelvben előírt okmányellenőrzéseket követően – közvetlenül a műszaki üzembe szállítják.

2. Valamennyi szállítmányt az alábbiaknak kell kísérnie:

a) egy, a származási létesítményt felügyelő illetékes hatóság által lepecsételt kereskedelmi okmány az alábbi információkkal:

i. a származási ország;

ii. a termelő létesítmény neve;

iii. a termék típusa (szárított csont/szárított csonttermék/szárított szarv/szárított szarvtermék/szárított pata/szárított patatermék); és

iv. az a tény, hogy a terméket:

- egészséges, vágóhídon vágott állatokból nyerték, vagy

- legalább 20 °C-os átlaghőmérsékleten szárították 42 napon keresztül, vagy

- szárítás előtt legalább 80 °C-os belső hőmérsékletre melegítették egy órán keresztül, vagy

- szárítás előtt legalább 80 °C-os belső hőmérsékleten hamvasztották egy órán keresztül, vagy

- szárítás előtt olyan savanyítási folyamatnak vetették alá, amelynek eredményeként a pH-értéket legalább egy órán keresztül 6 alatt tartották, és

nem lehet élelmiszerben, takarmányanyagban, szerves trágyákban vagy talajjavító szerekben felhasználni; és

b) az importőr alábbi nyilatkozata, amelyet a szállítmány Közösségbe történő első belépésének helye szerinti tagállam hivatalos nyelveinek legalább egyikén és a rendeltetési hely szerinti tagállam hivatalos nyelveinek legalább egyikén kell kiállítani:

+++++ TIFF +++++

3. A Közösség területére történő szállításkor az anyagot légmentesen zárt konténerekben vagy járművekben vagy – ömlesztett áruként – hajón kell szállítani. Konténerekben történő szállítás esetén a konténereken – és valamennyi kísérő okmányon – fel kell tüntetni a műszaki üzem nevét és címét.

4. A 97/78/EK irányelvben előírt határellenőrzést követően az anyagot – az ugyanezen irányelv 9. cikkének (4) bekezdésében megállapított szabályokkal összhangban – közvetlenül a műszaki üzembe kell szállítani.

5. A feldolgozólétesítményben nyilvántartást kell vezetni az anyag mennyiségéről és jellegéről annak biztosítása érdekében, hogy az anyagot ténylegesen a megadott célra használják fel.

XI. FEJEZET A kedvtelésből tartott állatok eledele, valamint a gyógyszeripari és egyéb műszaki termékek előállítására szánt állati melléktermékek

A tagállamok engedélyezik a kedvtelésből tartott állatok eledele, a gyógyszeripari termékek és az egyéb műszaki termékek előállítására szánt állati melléktermékek behozatalát, ha:

1. azok olyan harmadik országokból származnak, amelyek a XI. melléklet VII. részében található jegyzéken szerepelnek;

2. azok kizárólag a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett állati melléktermékekből állnak;

3. azokat a származási üzemben mélyfagyasztották;

4. minden óvintézkedést megtettek a kórokozókkal történő újrafertőződés elkerülése érdekében;

5. azokat szivárgásmentes, új csomagolóanyagba csomagolták;

6. azokat egy, a X. melléklet 8. fejezetében megállapított minta szerinti bizonyítvány kíséri; és

7. azok szállítása a 97/78/EK irányelvben előírt határellenőrzést követően az ugyanezen irányelv 9. cikkének (4) bekezdésében megállapított szabályokkal összhangban történt a következő helyek valamelyikére:

a) közvetlenül olyan kedvtelésből tartott állatok eledelét előállító vagy műszaki üzem, amelyben biztosított, hogy az állati melléktermékeket csak az engedélyezett célra használják fel, és azok az üzemet kezeletlenül nem hagyják el; vagy

b) egy közbenső üzem.

XII. FEJEZET Olajkémiai célokra szánt kiolvasztott zsírok

A tagállamok engedélyezik az olyan módszerrel feldolgozandó kiolvasztott zsír behozatalát, amely a VI. melléklet III. fejezetében leírt folyamatok legalább egyike szabványainak megfelel, ha:

1. a terméket a származási országból kizárólag szárazföldi és tengeri úton továbbítják közvetlenül a Közösség valamely állat-egészségügyi határállomásáig;

2. a 97/78/EK irányelvben előírt okmányellenőrzéseket követően az ugyanezen irányelv 9. cikkének (4) bekezdésében megállapított szabályokkal összhangban a terméket közvetlenül azon olajkémiai üzembe szállítják, amelyben a feldolgozás történik;

3. minden egyes szállítmányt az importőr nyilatkozata kísér. E nyilatkozatban rögzíteni kell, hogy az e fejezettel összhangban behozott termékeket csak olyan módszer szerint végzett további feldolgozás céljára használják fel, amely a VI. melléklet III. fejezetében leírt folyamatok szabványai legalább egyikének megfelel. E nyilatkozatot az áruk Közösségbe történő első belépésének helye szerinti állat-egészségügyi határállomáson az illetékes hatóságnak be kell mutatni és annak alá kell azt írnia, majd ezt követően a nyilatkozatnak egészen az olajkémiai üzemig kell kísérnie a szállítmányt.

--------------------------------------------------

IX. MELLÉKLET

A 23. CIKK (2) BEKEZDÉSE SZERINTI EGYES ÁLLATOK TAKARMÁNYOZÁSÁRA SZÁNT BIZONYOS 2. ÉS 3. KATEGÓRIÁBA TARTOZÓ ANYAGOK FELHASZNÁLÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

1. E mellékletet csak a 23. cikk (2) bekezdése c) pontja iv., vi. és vii. alpontjának megfelelően engedélyezett és nyilvántartott felhasználókra és gyűjtőközpontokra kell alkalmazni. E melléklet alkalmazásában az "érintett anyag" a 23. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott állati melléktermék és az abból előállított termék.

2. Az érintett anyagot a II. melléklettel összhangban kell a felhasználókhoz vagy a gyűjtőközpontokba szállítani.

3. A gyűjtőközpontoknak:

a) legalább az V. melléklet alábbi követelményeinek kell megfelelniük:

i. I. fejezet 1. a), b), c), d) és f) pontja, 2., 3. és 4. pontja; és

ii. II. fejezet 1., 2., 4., 5. és 9. pontja; és

b) megfelelő létesítményekkel kell rendelkezniük a fel nem használt, feldolgozatlan érintett anyag megsemmisítésére, vagy ezen anyag feldolgozóüzembe vagy hulladékégető vagy hulladék-együttégető műbe – e rendelettel összhangban – történő küldésére.

A tagállamok engedélyezhetik valamely 2. kategóriába tartozó anyag feldolgozására szolgáló üzem gyűjtőközpontként történő használatát.

4. A II. melléklettel összhangban előírt nyilvántartásokon kívül az alábbi nyilvántartásokat kell vezetni az érintett anyagra vonatkozóan:

a) végfelhasználók esetében a felhasznált anyag mennyisége és a felhasználás időpontja; és

b) gyűjtőközpontok esetében:

i. az 5. ponttal összhangban kezelt mennyiség;

ii. valamennyi, az anyagot megvásárló végfelhasználó neve és címe;

iii. azon létesítmény, amelybe az anyag felhasználás céljából kerül;

iv. a feladott mennyiség; és

v. az anyag elszállításának dátuma.

5. Az érintett anyag – a halbelsőségek kivételével – végfelhasználók részére történő szállítását végző gyűjtőközpontok üzemeltetőinek biztosítaniuk kell, hogy:

a) az anyag az alábbi kezelések valamelyikén esett át (vagy a gyűjtőközpontban vagy az illetékes hatóság által a közösségi jogszabályokkal összhangban engedélyezett vágóhídon):

i. denaturálás egy, az illetékes hatóság által engedélyezett színezőanyaggal. Az oldatnak olyan koncentráltságúnak kell lennie, hogy a kezelt anyag elszíneződése jól látható legyen, az említett oldatnak az anyag valamennyi darabjának teljes felületét érnie kell, vagy az anyag oldatba történő belemerítése vagy annak az oldatra történő rápermetezése vagy arra más módon történő felvitele útján;

ii. sterilizálás, vagyis nyomás alatti főzés és gőzölés mindaddig, amíg az anyag valamennyi darabja át nem fő; vagy

iii. bármely, az illetékes hatóság által engedélyezett egyéb kezelés; és

b) az anyagot a kezelés után és az elszállítás előtt olyan csomagolóanyagba csomagolják be, amelyen egyértelműen és olvashatóan feltüntették a gyűjtőközpont nevét és címét, valamint a "Nem emberi fogyasztásra" megjegyzést.

--------------------------------------------------

X. MELLÉKLET

BIZONYOS ÁLLATI MELLÉKTERMÉKEK ÉS AZ AZOKBÓL ELŐÁLLÍTOTT TERMÉKEK HARMADIK ORSZÁGOKBÓL TÖRTÉNŐ BEHOZATALÁHOZ SZÜKSÉGES EGÉSZSÉGÜGYI BIZONYÍTVÁNYOK MINTÁI

1. FEJEZET

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

2. A. FEJEZET

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

2. B. FEJEZET

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

2. C. FEJEZET

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

3. A. FEJEZET

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

3. B. FEJEZET

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

3. C. FEJEZET

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

3. D. FEJEZET

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

4. FEJEZET

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

5. A. FEJEZET

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

5. B. FEJEZET

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

5. C. FEJEZET

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

6. A. FEJEZET

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

6. B. FEJEZET

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

7. A. FEJEZET

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

7. B. FEJEZET

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

8. FEJEZET

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

--------------------------------------------------

XI. MELLÉKLET

AZON HARMADIK ORSZÁGOK JEGYZÉKEI, AMELYEKBŐL A TAGÁLLAMOK A NEM EMBERI FOGYASZTÁSRA SZÁNT ÁLLATI MELLÉKTERMÉKEK BEHOZATALÁT ENGEDÉLYEZHETIK

Egy harmadik országnak az alábbi jegyzékek egyikére történő felvétele szükséges – de nem elégséges – feltétele az érintett termékek ezen országból történő behozatalához. A behozatal során valamennyi vonatkozó állat-egészségügyi és közegészségügyi feltételnek is teljesülnie kell.

I. RÉSZ Azon harmadik országok jegyzéke, amelyekből a tagállamok a tej és a tejalapú termékek behozatalát engedélyezhetik

A 95/340/EK határozat mellékletének B. vagy C. oszlopában felsorolt országok.

II. RÉSZ Azon harmadik országok jegyzéke, amelyekből a tagállamok a feldolgozott állati fehérjék (a halliszt kivételével) behozatalát engedélyezhetik

A 79/542/EGK határozat mellékletének I. részében felsorolt harmadik országok.

III. RÉSZ Azon harmadik országok jegyzéke, amelyekből a tagállamok a halliszt és a halolaj behozatalát engedélyezhetik

A 97/296/EK határozat mellékletében felsorolt harmadik országok.

IV. RÉSZ Azon harmadik országok jegyzéke, amelyekből a tagállamok a kiolvasztott zsírok (a halolaj kivételével) behozatalát engedélyezhetik

A 79/542/EGK határozat mellékletének I. részében felsorolt harmadik országok.

V. RÉSZ Azon harmadik országok jegyzéke, amelyekből a tagállamok a takarmányanyaghoz szánt vértermékek behozatalát engedélyezhetik

A. Patás állatokból származó vértermékek.

A 79/542/EGK határozat mellékletének I. részében felsorolt azon harmadik országok vagy harmadik országok azon részei, amelyekből az érintett állatfajok friss húsa valamennyi kategóriájának behozatala engedélyezett.

B. Más fajokból származó vértermékek.

A 79/542/EGK határozat mellékletének I. részében felsorolt harmadik országok.

VI. RÉSZ Azon harmadik országok jegyzéke, amelyekből a tagállamok a műszaki és gyógyszeripari felhasználásra szánt vértermékek (a lósavót kivéve) behozatalát engedélyezhetik

A. Patás állatokból származó vértermékek.

A 79/542/EGK határozat mellékletének I. részében felsorolt azon harmadik országok vagy harmadik országok azon részei, amelyekből az érintett állatfajok valamennyi kategóriája friss húsának behozatala engedélyezett.

B. Más fajokból származó vértermékek.

A 79/542/EGK határozat mellékletének I. részében felsorolt harmadik országok.

VII. RÉSZ Azon harmadik országok jegyzéke, amelyekből a tagállamok a kedvtelésből tartott állatok eledele és a műszaki termékek előállításához használt feldolgozatlan anyag behozatalát engedélyezhetik

A. Szarvasmarhafélékből, juh- és kecskefélékből, sertésekből és lófélékből származó feldolgozatlan anyag.

A 79/542/EGK határozat mellékletének I. részében felsorolt azon harmadik országok vagy harmadik országok azon részei, amelyekből az érintett állatfajok valamennyi kategóriája friss húsának behozatala engedélyezett.

B. Baromfifélékből származó feldolgozatlan anyag.

Azon harmadik országok, amelyekből a tagállamok friss baromfihús behozatalát engedélyezik.

C. Egyéb fajokból származó feldolgozatlan anyag.

A 79/542/EGK határozat mellékletének I. részében felsorolt harmadik országok.

VIII. RÉSZ Azon harmadik országok jegyzéke, amelyekből a tagállamok a kezeletlen sertéssörte behozatalát engedélyezhetik

A 79/542/EGK határozat mellékletének I. részében felsorolt harmadik országok.

IX. RÉSZ Azon harmadik országok jegyzéke, amelyekből a tagállamok a talajkezeléshez szánt trágya behozatalát engedélyezhetik

A. Feldolgozott trágyatermékek.

A 79/542/EGK határozat mellékletének I. részében felsorolt harmadik országok.

B. Lófélékből származó feldolgozott trágya.

Az élő lófélék tekintetében a 79/542/EGK határozat mellékletének I. részében felsorolt harmadik országok.

C. Baromfifélékből származó feldolgozatlan trágya.

Azon harmadik országok, amelyekből a tagállamok friss baromfihús behozatalát engedélyezik.

X. RÉSZ Azon harmadik országok jegyzéke, amelyekből a tagállamok a kedvtelésből tartott állatok eledele és a műcsontok behozatalát engedélyezhetik

A 79/542/EGK határozat mellékletének I. részében felsorolt harmadik országok, valamint az alábbi országok:

(LK) Srí Lanka [1]

(JP) Japán [2]

(TW) Tajvan [3]

XI. RÉSZ Azon harmadik országok jegyzéke, amelyekből a tagállamok a zselatin, a hidrolizált fehérje és a dikalcium-foszfát behozatalát engedélyezhetik

A 79/542/EGK határozat mellékletének I. részében felsorolt harmadik országok, valamint az alábbi országok:

(KR) Koreai Köztársaság [4]

(MY) Malajzia [5]

(PK) Pakisztán [6]

(TW) Tajvan [7]

[1] Kizárólag patás állatok nyersbőréből és irhájából készült műcsontok.

[2] Kizárólag díszhalaknak szánt feldolgozott állateledel.

[3] Kizárólag díszhalaknak szánt feldolgozott állateledel.

[4] Kizárólag zselatin.

[5] Kizárólag zselatin.

[6] Kizárólag zselatin.

[7] Kizárólag zselatin.

--------------------------------------------------