A védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló, Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó, 1989. június 27-én, Madridban elfogadott

jegyzőkönyv

1. cikk

Tagság a Madridi Unióban

Azok az államok, amelyek e Jegyzőkönyv részesei (a továbbiakban: a szerződő államok) még akkor is, ha nem részesei a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló, Stockholmban 1967-ben felülvizsgált és 1979-ben módosított Madridi Megállapodásnak [a továbbiakban: a Madridi Megállapodás (Stockholm)], valamint a 14. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett szervezetek, amelyek e Jegyzőkönyv részesei (a továbbiakban: a szerződő szervezetek) ugyanannak az Uniónak a tagjaivá válnak, mint amelynek a Madridi Megállapodásban (Stockholm) részes országok a tagjai. E Jegyzőkönyvben "szerződő feleken" a szerződő államokat és a szerződő szervezeteket egyaránt érteni kell.

2. cikk

Oltalomszerzés nemzetközi lajstromozással

(1) Ha valamely szerződő fél hivatalánál védjegybejelentést nyújtottak be, vagy ha valamely szerződő fél hivatalának lajstromába védjegyet jegyeztek be, az a személy, akinek a nevében a bejelentést (a továbbiakban: az alapbejelentés) benyújtották, vagy akinek a nevére a lajstromozás (a továbbiakban: az alaplajstromozás) fennáll, e Jegyzőkönyv rendelkezései szerint a szerződő felek területén oltalmat szerezhet a védjegye számára oly módon, hogy ezt a védjegyet a Szellemi Tulajdon Világszervezete (a továbbiakban: a Szervezet) Nemzetközi Irodájának (a továbbiakban: a Nemzetközi Iroda) lajstromába (a továbbiakban: a nemzetközi lajstrom) bejegyezteti (a továbbiakban: a nemzetközi lajstromozás), feltéve hogy

i. ha az alapbejelentést valamely szerződő állam hivatalához nyújtották be, vagy ha az alaplajstromozást egy ilyen hivatal végezte, az a személy, akinek a nevében a bejelentést benyújtották, illetve akinek a nevére a lajstromozás fennáll, az említett szerződő állam állampolgára vagy lakosa, vagy ebben a szerződő államban valóságos és működő ipari vagy kereskedelmi telephelye van;

ii. ha az alapbejelentést valamely szerződő szervezet hivatalához nyújtották be, vagy ha az alaplajstromozást egy ilyen hivatal végezte, az a személy, akinek a nevében a bejelentést benyújtották, illetve akinek a nevére a lajstromozás fennáll, az említett szerződő szervezet egyik tagállamának állampolgára vagy lakosa, vagy ennek a szerződő szervezetnek a területén valóságos és működő ipari vagy kereskedelmi telephelye van.

(2) A nemzetközi lajstromozásra vonatkozó bejelentést (a továbbiakban: a nemzetközi bejelentés) a Nemzetközi Irodához kell intézni azon hivatal útján, ahol az alapbejelentést benyújtották, illetve ahol az alaplajstromozást végezték (a továbbiakban: a származási hivatal), az esettől függően.

(3) E Jegyzőkönyvben "hivatalon" vagy "valamely szerződő fél hivatalán" azt a hivatalt kell érteni, amelynek hatáskörébe tartozik valamely szerződő fél nevében a védjegyek lajstromozása, "védjegyen" pedig mind az áruvédjegyeket, mind a szolgáltatási védjegyeket érteni kell.

(4) E Jegyzőkönyv alkalmazásában a "valamely szerződő fél területe", amennyiben a szerződő fél egy állam, úgy ennek az államnak a területét jelenti, ha pedig a szerződő fél egy kormányközi szervezet, úgy azt a területet jelenti, amelyre a kormányközi szervezetet létrehozó szerződés hatálya kiterjed.

3. cikk

Nemzetközi bejelentés

(1) Az e Jegyzőkönyv szerinti nemzetközi bejelentéseket a Végrehajtási Szabályzatban előírt formanyomtatványon kell benyújtani. A származási hivatal igazolja, hogy a nemzetközi bejelentésben feltüntetett adatok az igazolás időpontjában megegyeznek az alapbejelentésben, illetve az alaplajstromozásban szereplő adatokkal, az esettől függően. Az említett hivatal feltünteti továbbá

i. az alapbejelentés esetében a bejelentés keltét és számát;

ii. az alaplajstromozás esetében a lajstromozás keltét és számát, valamint az alaplajstromozást eredményező védjegybejelentés keltét és számát.

A származási hivatal feltünteti a nemzetközi bejelentés napját is. (2) A bejelentőnek meg kell jelölnie azokat az árukat vagy szolgáltatásokat, amelyek tekintetében a védjegy oltalmát igényli, valamint, ha lehetséges, a védjegyekkel ellátható áruk és szolgáltatások nemzetközi osztályozásáról szóló Nizzai Megállapodásban meghatározott osztályozásnak megfelelő osztályt vagy osztályokat. Ha a bejelentő nem jelöli meg az osztályokat, az árukat, illetve a szolgáltatásokat a Nemzetközi Iroda sorolja be az említett osztályozás megfelelő osztályaiba. A bejelentő által megadott osztályjelzetet a Nemzetközi Iroda ellenőrzi a származási hivatallal együttműködve. Az említett hivatal és a Nemzetközi Iroda közötti véleményeltérés esetén az utóbbi álláspontja az irányadó.

(3) Ha a bejelentő a védjegy színét megkülönböztető elemként igényli,

i. erre vonatkozó nyilatkozatot kell tennie, és nemzetközi bejelentésével együtt az igényelt színt vagy színösszetételt meghatározó közlést kell benyújtania;

ii. nemzetközi bejelentéséhez mellékelnie kell az említett védjegy színes példányait, amelyeket a Nemzetközi Iroda értesítéseihez csatol; e példányok számát a Végrehajtási Szabályzat határozza meg.

(4) A Nemzetközi Iroda a 2. cikkel összhangban bejelentett védjegyeket haladéktalanul lajstromozza. A nemzetközi lajstromozás napja az a nap, amelyen a származási hivatal kézhez kapta a nemzetközi bejelentést, feltéve hogy a Nemzetközi Iroda az említett naptól számított kéthónapos határidőn belül megkapja a nemzetközi bejelentést. Ha a nemzetközi bejelentés nem érkezik meg e határidőn belül, a nemzetközi lajstromozás napja az a nap, amelyen a Nemzetközi Iroda az említett nemzetközi bejelentést kézhez kapja. A Nemzetközi Iroda az érintett hivatalokat haladéktalanul értesíti a nemzetközi lajstromozásról. A nemzetközi lajstromba bejegyzett védjegyeket a Nemzetközi Iroda által kiadott időszaki hivatalos lapban teszik közzé a nemzetközi bejelentésben megadott adatok alapján.

(5) A nemzetközi lajstromba bejegyzett védjegyek nyilvánosságra hozatala céljából az említett hivatalos lapból minden hivatal kap a Nemzetközi Irodától egy bizonyos számú ingyenes és egy bizonyos számú csökkentett árú példányt, a 10. cikkben említett közgyűlés (a továbbiakban: a közgyűlés) által meghatározott feltételek szerint. Ezt a nyilvánosságra hozatalt valamennyi szerződő fél számára elégségesnek kell tekinteni, és a nemzetközi lajstromozás jogosultjától más nyilvánosságra hozatal nem követelhető.

3a. cikk

Területi hatály

A nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom csak a nemzetközi bejelentést benyújtó személy vagy a nemzetközi lajstromozás jogosultjának kérelmére terjed ki bármely szerződő félre. Ilyen kérelem azonban nem nyújtható be azon szerződő fél vonatkozásában, amelynek hivatala a származási hivatal.

3b. cikk

"Területi kiterjesztés" iránti kérelem

(1) A nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom valamely szerződő fél területére való kiterjesztése iránti kérelmet a nemzetközi bejelentésben külön meg kell említeni.

(2) Területi kiterjesztés iránti kérelem a nemzetközi lajstromozást követően is tehető. A kérelmet a Végrehajtási Szabályzatban előírt formanyomtatványon kell benyújtani. Ezt a Nemzetközi Iroda azonnal bejegyzi és a bejegyzésről haladéktalanul értesíti az érintett hivatalt vagy hivatalokat. A bejegyzést közzé kell tenni a Nemzetközi Iroda által kiadott időszaki hivatalos lapban. Az oltalom területi kiterjesztése a nemzetközi lajstromba történt bejegyzés napjával lép hatályba, és a vonatkozó nemzetközi lajstromozás lejártával szűnik meg.

4. cikk

A nemzetközi lajstromozás hatálya

(1) a) A 3. és a 3 b.cikk rendelkezéseivel összhangban történt lajstromozás vagy bejegyzés napjától kezdődően a védjegyet az összes érintett szerződő fél területén ugyanaz az oltalom illeti meg, mintha a védjegyet az adott szerződő fél hivatalánál közvetlenül jelentették volna be. Amennyiben a Nemzetközi Irodával nem közölnek elutasítást az 5. cikk (1) és (2) bekezdésével összhangban, vagy ha az említett cikkel összhangban kapott elutasítást utólag visszavonják, a védjegyet az érintett szerződő fél területén az említett naptól kezdve ugyanaz az oltalom illeti meg, mintha a védjegyet e szerződő fél hivatalánál lajstromozták volna.

b) Az áruk és szolgáltatások 3. cikkben meghatározott osztályozása a védjegyoltalom terjedelmének megállapítása tekintetében a szerződő feleket nem kötelezi.

(2) Valamennyi nemzetközi lajstromozást megilleti az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Egyezmény 4. cikkében meghatározott elsőbbségi jog az említett cikk D. szakaszában előírt alakiságok betartásának kötelezettsége nélkül.

4a. cikk

Nemzeti vagy regionális lajstromozás helyettesítése nemzetközi lajstromozással

(1) Ha valamely olyan védjegyet, amely a szerződő fél hivatalánál nemzeti vagy regionális lajstromozás tárgyát képezi, nemzetközileg is lajstromoznak és mindkét lajstromozás ugyanazon személy nevére történik, a nemzetközi lajstromozás a nemzeti vagy regionális lajstromozás helyébe lép, az utóbbi révén szerzett jogok sérelme nélkül, feltéve hogy

i. a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom kiterjed az említett szerződő félre, a 3 b.cikk (1), illetve (2) bekezdése szerint;

ii. a nemzeti vagy regionális lajstromozásban felsorolt valamennyi árut és szolgáltatást feltüntetik a nemzetközi lajstromban is az említett szerződő fél vonatkozásában;

iii. az ilyen kiterjesztés a nemzeti vagy regionális lajstromozás napja után lép hatályba.

(2) Az (1) bekezdésben említett hivatal – kérelemre – a nemzetközi lajstromozást köteles bejegyezni saját lajstromába.

5. cikk

A nemzetközi lajstromozás hatályának elutasítása és érvénytelenítése egyes szerződő felek tekintetében

(1) Bármely szerződő fél hivatala, amellyel a Nemzetközi Iroda a 3 b.cikk (1) vagy (2) bekezdése értelmében egy nemzetközi lajstromozásból eredő oltalomnak erre a szerződő félre történő kiterjesztését közli – ha az alkalmazandó jogszabályok ezt megengedik –, jogosult elutasító értesítésben kijelenteni, hogy területén a kiterjesztés tárgyát képező védjegy nem részesíthető oltalomban. Az elutasítás csak olyan indokokon alapulhat, amelyek az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Egyezmény értelmében az elutasítást közlő hivatalnál közvetlenül bejelentett védjegyek esetében is érvényesíthetők. Az oltalmat azonban még részlegesen sem lehet csupán azon oknál fogva elutasítani, hogy az alkalmazandó jogszabályok a lajstromozást csak korlátozott számú osztály, illetve korlátozott számú áru vagy szolgáltatás tekintetében engedik meg.

(2) a) Bármely hivatalnak, amely ezt a jogot gyakorolni kívánja, közölnie kell az elutasítást a Nemzetközi Irodával az összes indokkal együtt, a hivatalra alkalmazandó jogszabályokban megszabott határidőn belül, de legkésőbb – a b) és a c) pontra is figyelemmel – egy éven belül attól a naptól számítva, amelyen a Nemzetközi Iroda az (1) bekezdésben említett kiterjesztésre vonatkozó értesítést ennek a hivatalnak megküldte.

b) Az a) pont ellenére bármely szerződő fél nyilatkozhat úgy, hogy az e Jegyzőkönyv szerinti nemzetközi lajstromozásokra vonatkozóan az a) pontban említett egyéves határidő helyébe 18 hónap lép.

c) Az ilyen nyilatkozatban az is kiköthető, hogy ha az oltalom elutasítására az oltalom megadása elleni felszólalás eredményeként kerül sor, az ilyen elutasítást az említett szerződő fél hivatala a 18 hónapos határidő lejárta után közölheti a Nemzetközi Irodával. Az említett hivatal bármely nemzetközi lajstromozás tekintetében közölheti az oltalom elutasítását a 18 hónapos határidő lejárta után, de csak akkor, ha

i. a 18 hónapos határidő lejárta előtt tájékoztatta a Nemzetközi Irodát, hogy a 18 hónapos határidő lejárta után felszólalások nyújthatók be; és

ii. a felszólaláson alapuló elutasítást legkésőbb a felszólalási időszak kezdetétől számított legfeljebb hét hónapos határidőn belül közlik; ha a felszólalási határidő e hét hónapos határidőn belül lejár, a közlést a felszólalási határidő lejártától számított egyhónapos határidőn belül meg kell tenni.

d) A b) vagy c) pont szerinti nyilatkozatok a 14. cikk (2) bekezdésében említett okmányokban tehetők meg; a nyilatkozat attól a naptól érvényes, amelyen e Jegyzőkönyv hatályba lép a nyilatkozatot tevő állam vagy kormányközi szervezet vonatkozásában. Ilyen nyilatkozat utólag is tehető, ebben az esetben a nyilatkozat három hónappal azt követően lép hatályba, hogy a Szervezet főigazgatója (a továbbiakban: a főigazgató) azt kézhez kapta, vagy a nyilatkozatban megjelölt bármely más későbbi időpontban azon nemzetközi lajstromozások tekintetében, amelyek napja megegyezik a nyilatkozat hatálybalépésének napjával vagy annál későbbi.

e) Az e Jegyzőkönyv hatálybalépésétől számított 10 éves időszak elteltével a közgyűlés megvizsgálja az a)–d) pontokkal létrehozott rendszer működését. Ezt követően az említett pontok rendelkezései a közgyűlés egyhangú határozatával módosíthatók.

(3) A Nemzetközi Iroda haladéktalanul megküldi az elutasító értesítés egy példányát a nemzetközi lajstromozás jogosultjának. Az említett jogosult ugyanazokkal a jogorvoslatokkal élhet, mintha a védjegyet közvetlenül jelentette volna be annál a hivatalnál, amely az elutasítást közölte. Amennyiben a Nemzetközi Iroda a (2) bekezdés c) pontjának i. alpontja szerint tájékoztatást kap, azt haladéktalanul továbbítja a nemzetközi lajstromozás jogosultjának.

(4) A Nemzetközi Iroda a védjegy elutasításának indokait közli bármely érdekelt féllel, aki az Irodától ezt kéri.

(5) Az a hivatal, amely az (1) és a (2) bekezdéssel összhangban nem közölt a Nemzetközi Irodával az adott nemzetközi lajstromozás tekintetében ideiglenes vagy végleges elutasítást, e nemzetközi lajstromozás tekintetében elveszíti az (1) bekezdésben meghatározott jogot.

(6) Valamely szerződő fél illetékes hatósága a nemzetközi lajstromozás érvénytelenítését e szerződő fél területén csak akkor mondhatja ki, ha a nemzetközi lajstromozás jogosultjának módot adott arra, hogy jogait kellő időben érvényesíthesse. Az érvénytelenítést közölni kell a Nemzetközi Irodával.

5a. cikk

A védjegy egyes alkotóelemeinek jogos használatát igazoló okiratok

A védjegy egyes alkotóelemei, mint a címerek, címerpajzsok, arcképek, kitüntetések, címek, kereskedelmi nevek vagy a bejelentő nevétől eltérő személynevek és más hasonló feliratok jogos használatát igazoló és a szerződő felek hivatalai által esetleg megkívánt okiratokkal kapcsolatban csak a származási hivatal hitelesítése vagy igazolása követelhető meg.

5b. cikk

A nemzetközi lajstromba tett bejegyzések másolatai; kutatása korábbi jogokra; nemzetközi lajstromkivonatok

(1) A Nemzetközi Iroda a Végrehajtási Szabályzatban megszabott díj megfizetése ellenében bárki kérelmére másolatot ad egy adott védjegy nemzetközi lajstromba bejegyzett adatairól.

(2) A Nemzetközi Iroda díj megfizetése ellenében a nemzetközi lajstromozások tárgyát képező védjegyek között korábbi jogokra vonatkozó kutatást végezhet.

(3) A szerződő felek valamelyikénél való felhasználás végett kért nemzetközi lajstromkivonatokat nem kell hitelesíttetni.

6. cikk

A nemzetközi lajstromozás érvényességének időtartama; a nemzetközi lajstromozás függősége és függetlensége

(1) A Nemzetközi Irodánál történő védjegylajstromozás hatálya tíz évre szól és a 7. cikkben meghatározott feltételek alapján megújítható.

(2) A nemzetközi lajstromozástól számított öt év elteltével az ilyen lajstromozás függetlenné válik – az esettől függően – az alapbejelentéstől vagy az abból származó lajstromozástól, illetve az alaplajstromozástól, a következő rendelkezésekre is figyelemmel.

(3) A nemzetközi lajstromozásból származó oltalom, akár átruházták a védjegyet, akár nem, nem érvényesíthető, ha a nemzetközi lajstromozás napjától számított öt éven belül – az esettől függően – az alapbejelentést vagy az abból származó lajstromozást, illetve az alaplajstromozást visszavonták, lejárt, lemondtak róla, vagy elutasításra, megvonásra, törlésre vagy érvénytelenítésre vonatkozó jogerős határozat tárgyát képezte a nemzetközi lajstromozásban felsorolt áruk és szolgáltatások egésze vagy egy része tekintetében. Ugyanez érvényes, ha

i. az alapbejelentés hatályát elutasító határozat elleni fellebbezés;

ii. az alapbejelentés visszavonására vagy az alapbejelentésből származó lajstromozás, illetve az alaplajstromozás megvonására, törlésére vagy érvénytelenítésére irányuló kereset; vagy

iii. az alapbejelentés elleni felszólalás

– az esettől függően – az alapbejelentés vagy az abból származó lajstromozás, illetve az alaplajstromozás elutasítására, megvonására, törlésére vagy érvénytelenítésére vonatkozó vagy a visszavonást elrendelő jogerős határozatot eredményez az ötéves határidő letelte után, amennyiben a szóban forgó fellebbezést, keresetet vagy felszólalást e határidőn belül nyújtották be. Ugyanez a helyzet, ha az alapbejelentést visszavonják, vagy ha az alapbejelentésből származó lajstromozásról, illetve az alaplajstromozásról lemondanak az ötéves határidő letelte után, feltéve hogy a visszavonás vagy lemondás időpontjában az említett bejelentés vagy lajstromozás az i., ii. vagy iii. alpontban említett eljárás tárgyát képezi és az ilyen eljárás az említett határidő letelte előtt indult meg.

(4) A származási hivatal a Végrehajtási Szabályzatban előírtaknak megfelelően értesíti a Nemzetközi Irodát a (3) bekezdés értelmében lényeges tényekről és határozatokról, a Nemzetközi Iroda pedig a Végrehajtási Szabályzatban előírtak szerint tájékoztatja az érdekelt feleket, és gondoskodik a megfelelő közzétételről. Adott esetben a származási hivatalnak a nemzetközi lajstromozás megfelelő törlését kell kérnie a Nemzetközi Irodától, és a Nemzetközi Iroda ennek megfelelően jár el.

7. cikk

A nemzetközi lajstromozás megújítása

(1) A nemzetközi lajstromozások az előző oltalmi időszak lejártától számított újabb tízéves időtartamra egyszerűen megújíthatók az alapdíj és – a 8. cikk (7) bekezdésére is figyelemmel – a 8. cikk (2) bekezdésében előírt pótdíjak és díjkiegészítések befizetésével.

(2) A megújítás nem járhat a nemzetközi lajstromozás legutóbbi állapotának megváltoztatásával.

(3) A Nemzetközi Iroda az oltalmi idő lejárta előtt hat hónappal nem hivatalos értesítésben felhívja a nemzetközi lajstromozás jogosultja és adott esetben képviselője figyelmét a lejárat pontos napjára.

(4) A Végrehajtási Szabályzatban megállapított pótdíj megfizetése ellenében a nemzetközi lajstromozás megújítására hat hónapos türelmi időt kell engedélyezni.

8. cikk

A nemzetközi bejelentés és lajstromozás díjai

(1) A származási hivatal a nemzetközi bejelentés benyújtása vagy a nemzetközi lajstromozás megújítása esetén jogosult belátása szerint díjat megállapítani, és azt a nemzetközi lajstromozás bejelentőjétől vagy annak jogosultjától saját javára beszedni.

(2) A Nemzetközi Irodánál történő védjegylajstromozásért előzetesen nemzetközi díjat kell fizetni, amely a (7) bekezdés a) pontjának rendelkezéseire is figyelemmel a következőket tartalmazza:

i. alapdíj;

ii. ha az áruk vagy szolgáltatások, amelyekre a védjegyet bejelentik, a nemzetközi osztályozás szerint háromnál több osztályba tartoznak, minden további osztály után fizetendő pótdíj,

iii. díjkiegészítés a 3 b.cikk szerinti minden egyes oltalom-kiterjesztési kérelemért.

(3) A (2) bekezdés ii. pontjában meghatározott pótdíj azonban a Végrehajtási Szabályzatban megállapított határidőn belül is megfizethető – anélkül, hogy ez a nemzetközi lajstromozás napját érintené – ha az áruk vagy szolgáltatások osztályainak számát a Nemzetközi Iroda állapította meg vagy kifogásolta. Ha az említett határidő lejártáig a pótdíj nem érkezett be, vagy a bejelentő nem korlátozta a szükséges mértékben az áruk vagy szolgáltatások jegyzékét, a nemzetközi bejelentést visszavontnak kell tekinteni.

(4) A nemzetközi lajstromozás különféle bevételeiből befolyó évi jövedelmet – a (2) bekezdés ii. és iii. pontjában említett díjakból származó bevételek kivételével – a Nemzetközi Iroda az e Jegyzőkönyv alkalmazásából adódó költségek és kiadások levonását követően egyenlően osztja el a szerződő felek között.

(5) A (2) bekezdés ii. pontjában meghatározott pótdíjakból származó összegeket minden év végén fel kell osztani az érdekelt szerződő felek között, mégpedig azoknak a védjegyeknek a számával arányosan, amelyekre abban az évben az egyes országokban oltalmat kértek; a vizsgálatot végző szerződő felek esetében a védjegyek számát meg kell szorozni a Végrehajtási Szabályzatban meghatározott együtthatóval.

(6) A (2) bekezdés iii. pontjában meghatározott díjkiegészítésekből befolyó összegeket az (5) bekezdésben meghatározott szabályok szerint kell felosztani.

(7) a) Bármely szerződő fél kijelentheti, hogy minden nemzetközi lajstromozással kapcsolatban, amelyben a 3 b.cikk szerint megemlítik, valamint egy ilyen nemzetközi lajstromozás megújításával kapcsolatban a díjakból és kiegészítő díjakból származó jövedelemrész helyett díjat kíván kapni (a továbbiakban: egyedi díj), amelynek összegét a nyilatkozatban meg kell jelölni, és amely későbbi nyilatkozatokkal módosítható, de nem lehet magasabb annál az összegnél, mint amelyet a nemzetközi eljárásból származó megtakarítások levonása után az említett szerződő fél hivatala egy bejelentőtől a védjegynek az említett hivatalnál tíz évre szóló lajstromozásáért vagy a lajstromozás jogosultjától a tíz évre szóló megújításért kaphatna. Amennyiben ilyen egyedi díj fizetendő,

i. nem kell kifizetni a (2) bekezdés ii. pontja szerinti pótdíjat, ha csak olyan szerződő feleket említettek meg a 3 b.cikknek megfelelően, amelyek e pont szerint nyilatkozatot tettek; és

ii. nem kell kifizetni a (2) bekezdés iii. pontja szerinti díjkiegészítést olyan szerződő fél tekintetében, amely e pont szerint nyilatkozatot tett.

b) Az a) pont szerinti nyilatkozatok a 14. cikk (2) bekezdésében említett okiratokban tehetők meg; a nyilatkozat attól a naptól érvényes, amelyen e Jegyzőkönyv hatályba lép a nyilatkozatot tevő állam vagy kormányközi szervezet vonatkozásában. Ilyen nyilatkozat utólag is tehető, ebben az esetben a nyilatkozat három hónappal azt követően lép hatályba, ahogy a főigazgató azt kézhez kapta, vagy a nyilatkozatban megjelölt bármely más későbbi időpontban azon nemzetközi lajstromozások tekintetében, amelyek napja megegyezik a nyilatkozat hatálybalépésének napjával vagy annál későbbi.

9. cikk

A nemzetközi lajstromozás jogosultjának változására vonatkozó bejegyzés

Azon személy kérelmére, akinek a nevére a nemzetközi lajstromozás történik, vagy az érdekelt hivatal hivatalbóli kezdeményezésére, vagy valamely érdekelt személy kérelmére a Nemzetközi Iroda a lajstromozás jogosultjára vonatkozó minden változást bejegyez a nemzetközi lajstromba, valamennyi vagy egyes szerződő felek tekintetében, amelyek területén az említett lajstromozás hatályos a lajstromozásban felsorolt áruk vagy szolgáltatások egészére vagy egy részére nézve, feltéve hogy az új jogosult olyan személy, aki a 2. cikk (1) bekezdése szerint nemzetközi bejelentést tehet.

9a. cikk

A nemzetközi lajstromozásra vonatkozó egyes tények bejegyzése

A Nemzetközi Iroda a következőket jegyzi be a nemzetközi lajstromba:

i. a nemzetközi lajstromozás jogosultja nevének vagy címének megváltozása;

ii. képviselő megbízása a nemzetközi lajstromozás jogosultja által, valamint képviselőre vonatkozó minden egyéb lényeges adat;

iii. a nemzetközi lajstromozásban felsorolt áruk vagy szolgáltatások bármiféle korlátozása, az összes vagy néhány szerződő fél tekintetében;

iv. a nemzetközi lajstromozást érintő bármely lemondás, törlés, megsemmisítés az összes vagy néhány szerződő fél tekintetében;

v. a nemzetközi lajstromozás tárgyát képező védjegyhez fűződő jogokat érintő, a Végrehajtási Szabályzatban meghatározott bármely egyéb lényeges tény.

9b. cikk

Egyes bejegyzések díjai

A 9. vagy 9 a. cikk szerinti bármely bejegyzésért díj számítható fel.

9c. cikk

Több szerződő állam közös hivatala

(1) Ha több szerződő állam megállapodik nemzeti védjegytörvényeinek egységesítésében, a főigazgatóval közölhetik a következőket:

i. az illető országok nemzeti hivatalai helyébe közös hivatal lép, és

ii. területeik egésze egyetlen államnak tekintendő az e cikket megelőző valamennyi rendelkezés vagy egyes rendelkezések, valamint a 9d. és 9e. cikkek rendelkezéseinek alkalmazásában.

(2) Ez a közlés annak az értesítésnek a napját követő három hónap elteltével lép hatályba, amelyben a főigazgató erről a többi szerződő felet tájékoztatta.

9d. cikk

A nemzetközi lajstromozás átalakítása nemzeti vagy regionális bejelentéssé

Ha a nemzetközi lajstromozást a származási hivatal kérelmére a 6. cikk (4) bekezdése szerint törlik az említett lajstromban felsorolt valamennyi áru vagy szolgáltatás vagy azok egy része tekintetében, és az a személy, aki a nemzetközi lajstromozás jogosultja volt, ugyanarra a védjegyre vonatkozó lajstromozási kérelmet nyújt be valamely szerződő fél hivatalához, amelynek területén a nemzetközi lajstromozás hatályos volt, a bejelentést úgy kell kezelni, mintha a 3. cikk (4) bekezdésének megfelelően a nemzetközi lajstromozás napján vagy a 3 b.cikk (2) bekezdésének megfelelően a területi kiterjesztés bejegyzése napján nyújtották volna be, és – amennyiben a nemzetközi lajstromozás elsőbbséget élvezett – ugyanaz az elsőbbség illeti meg, feltéve hogy

i. az ilyen bejelentést a nemzetközi lajstromozás törlésének napjától számított három hónapon belül benyújtják;

ii. a bejelentésben felsorolt áruk és szolgáltatások ténylegesen megegyeznek a nemzetközi lajstromozásban az érintett szerződő fél tekintetében szereplő áruk és szolgáltatások jegyzékével; és

iii. az ilyen bejelentés megfelel az alkalmazandó jogszabályok követelményeinek, beleértve a díjakra vonatkozó követelményeket is.

9sexies. cikk

A Madridi Megállapodás (Stockholm) védelme

(1) Ha egy adott nemzetközi bejelentés vagy egy adott nemzetközi lajstromozás vonatkozásában a származási hivatal egy olyan állam hivatala, amely részese mind e Jegyzőkönyvnek, mind a Madridi Megállapodásnak (Stockholm), e Jegyzőkönyv rendelkezései nem hatályosak olyan más államok területén, amelyek ugyancsak részesei mind e Jegyzőkönyvnek, mind a Madridi Megállapodásnak (Stockholm).

(2) A közgyűlés háromnegyedes többséggel hatályon kívül helyezheti az (1) bekezdést, vagy korlátozhatja az (1) bekezdés hatályát az e Jegyzőkönyv hatálybalépésétől számított 10 év elteltét követően, de semmiképpen sem attól a naptól számított öt év letelte előtt, amelyen a Madridi Megállapodás (Stockholm) tagországainak többsége e Jegyzőkönyv részesévé vált. Csak azok az államok vehetnek részt a közgyűlés szavazásán, amelyek részesei mind az említett Megállapodásnak, mind e Jegyzőkönyvnek.

10. cikk

Közgyűlés

(1) a) A szerződő felek ugyanannak a közgyűlésnek a tagjai, amelynek a Madridi Megállapodásban (Stockholm) részes országok is tagjai.

b) A közgyűlésen minden egyes szerződő felet egy-egy küldött képvisel, akit helyettes küldöttek, tanácsadók és szakértők támogathatnak.

c) Az egyes küldöttségek költségeit a megbízó szerződő fél viseli, kivéve szerződő felenként egy küldött utazási költségeit és napidíját, amelyek kifizetése az Unió alapjából történik.

(2) A közgyűlés a Madridi Megállapodásból (Stockholm) adódó feladatokon kívül

i. foglalkozik minden olyan üggyel, amely e Jegyzőkönyv végrehajtásával kapcsolatos;

ii. útmutatást ad a Nemzetközi Irodának az e Jegyzőkönyvre vonatkozó felülvizsgálati értekezletek előkészítésére, megfelelően figyelembe véve az Unió azon országainak észrevételeit, amelyek nem részesei e Jegyzőkönyvnek;

iii. jóváhagyja és módosítja a Végrehajtási Szabályzat e Jegyzőkönyv végrehajtására vonatkozó rendelkezéseit;

iv. ellátja az e Jegyzőkönyvből adódó egyéb feladatokat.

(3) a) A közgyűlésen minden szerződő félnek egy szavazata van. A csak a Madridi Megállapodásban (Stockholm) részes országokat érintő kérdésekben nincs szavazati joguk azoknak a szerződő feleknek, amelyek nem részesei az említett Megállapodásnak, míg a csak a szerződő feleket érintő kérdésekben csak ez utóbbiak rendelkeznek szavazati joggal.

b) A közgyűlés akkor határozatképes, ha egy adott kérdésben szavazati joggal rendelkező tagok fele jelen van a szóban forgó kérdésről való szavazáskor.

c) A b) pont rendelkezései ellenére a közgyűlés akkor is hozhat határozatot, ha valamely ülésen az adott kérdésben szavazati joggal rendelkező közgyűlési tagoknak kevesebb, mint a fele, de legalább egyharmada jelen van; ebben az esetben azonban a közgyűlés határozatai – az ügyrendi határozatok kivételével – csak a következőkben megadott feltételek mellett érvényesek. A Nemzetközi Iroda tájékoztatja a közgyűlésről távol maradt, az említett kérdésben szavazati joggal rendelkező tagokat a szóban forgó határozatról és felkéri őket, hogy a tájékoztatás napját követő három hónapon belül írásban közöljék szavazatukat vagy tartózkodásukat. Ha e határidő lejártakor az így szavazó vagy tartózkodó tagok száma legalább annyi, amennyi az ülésen a határozatképességhez hiányzott, a határozat érvényessé válik, feltéve hogy ugyanakkor a kívánt többség továbbra is fennáll.

d) Az 5. cikk (2) bekezdése e) pontjának, a 9 sexies. cikk (2) bekezdésének, a 12. cikk és a 13. cikk (2) bekezdésének rendelkezéseire is figyelemmel a közgyűlés határozatait kétharmados szótöbbséggel hozza.

e) A tartózkodás szavazatként nem vehető figyelembe.

f) Egy küldött a közgyűlésnek csak egy tagját képviselheti, és csak annak nevében szavazhat.

(4) A Madridi Megállapodásban (Stockholm) meghatározott rendes és rendkívüli ülésszakokon kívül a főigazgató a közgyűlést rendkívüli ülésszakra hívhatja össze, ha a közgyűlésnek az ülés napirendjébe felveendő kérdésekben szavazattal rendelkező tagjainak egynegyede ezt kívánja. Az ilyen rendkívüli ülésszak napirendjét a főigazgató készíti elő.

11. cikk

A Nemzetközi Iroda

(1) Az e Jegyzőkönyv szerinti vagy ezt érintő nemzetközi lajstromozási és ahhoz kapcsolódó feladatokat, valamint az egyéb igazgatási feladatokat a Nemzetközi Iroda látja el.

(2) a) A Nemzetközi Iroda készíti elő a közgyűlés útmutatásaival összhangban az e Jegyzőkönyv felülvizsgálatával foglalkozó értekezleteket.

b) A Nemzetközi Iroda a felülvizsgálati értekezletek előkészítésével kapcsolatban konzultálhat kormányközi és nemzetközi, nem kormányzati szervezetekkel.

c) A főigazgató és az általa kijelölt személyek szavazati jog nélkül vesznek részt a felülvizsgálati értekezletek tanácskozásain.

(3) A Nemzetközi Iroda ellátja az e Jegyzőkönyvvel kapcsolatosan rábízott egyéb feladatokat is.

12. cikk

Pénzügyek

A szerződő felek vonatkozásában az Unió pénzügyeit ugyanazok a rendelkezések szabályozzák, mint amelyek a Madridi Megállapodás (Stockholm) 12. cikkében szerepelnek, azzal, hogy az említett Megállapodás 8. cikkén e Jegyzőkönyv 8. cikkét kell érteni. Továbbá, az említett Megállapodás 12. cikke (6) bekezdése b) pontjának alkalmazásában a szerződő szervezetek, a közgyűlés egyhangú ellenkező értelmű határozata fenntartásával, úgy tekintendők, hogy az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Egyezmény szerinti I. hozzájárulási osztályba tartoznak.

13. cikk

A Jegyzőkönyv egyes cikkeinek módosítása

(1) A 10., 11., 12. cikk és e cikk módosítását bármely szerződő fél vagy a főigazgató javasolhatja. A javaslatot a közgyűlés elé terjesztés előtt legalább hat hónappal a főigazgató közli a szerződő felekkel.

(2) Az (1) bekezdésben említett cikkek módosítását a közgyűlés fogadja el. Az elfogadáshoz a leadott szavazatok háromnegyede szükséges, a 10. cikk és e bekezdés bármilyen módosításához azonban a leadott szavazatok négyötödére van szükség.

(3) Az (1) bekezdésben említett cikkek bármilyen módosítása egy hónappal azt követően lép hatályba, hogy a főigazgató azoknak az államoknak és kormányközi szervezeteknek a háromnegyedétől, amelyek a módosítás elfogadásának időpontjában a közgyűlés tagjai voltak, és a módosításra vonatkozóan szavazati joggal rendelkeztek, alkotmányos eljárásukkal összhangban tett írásbeli elfogadó nyilatkozatot kapott. Az említett cikkek így elfogadott bármely módosítása minden államra és kormányközi szervezetre kötelező, amely a módosítás hatálybalépésekor szerződő fél, vagy egy későbbi időpontban válik azzá.

14. cikk

A Jegyzőkönyvhöz való csatlakozás módja; hatálybalépés

(1) a) Bármely állam csatlakozhat e Jegyzőkönyvhöz, amely az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Egyezmény részese.

b) Továbbá, bármely kormányközi szervezet is csatlakozhat e Jegyzőkönyvhöz, a következő feltételek mellett:

i. az említett szervezet tagállamai közül legalább egy részese az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Egyezménynek;

ii. az említett szervezet rendelkezik a szervezet területén hatályos védjegyek lajstromozására szolgáló regionális hivatallal, feltéve hogy az ilyen hivatal nem tárgya a 9 quab.cikk szerinti értesítésnek.

(2) Az (1) bekezdésben említett bármely állam vagy szervezet aláírhatja e Jegyzőkönyvet. Bármely ilyen állam vagy szervezet, amennyiben aláírta e Jegyzőkönyvet, letétbe helyezheti az e Jegyzőkönyvet megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratát, vagy ha nem írta alá, letétbe helyezheti az e Jegyzőkönyvre vonatkozó csatlakozási okiratát.

(3) A (2) bekezdésben említett okiratokat a főigazgatónál kell letétbe helyezni.

(4) a) E Jegyzőkönyv négy megerősítő, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okirat letétbe helyezését követő három hónappal lép hatályba, feltéve hogy legalább egy okiratot a Madridi Megállapodás (Stockholm) egy részes országa helyezett letétbe, egy másikat pedig egy olyan állam, amely nem tagja a Madridi Megállapodásnak (Stockholm), vagy az (1) bekezdés b) pontjában említett egy szervezet.

b) Az (1) bekezdésben említett bármely más állam vagy szervezet tekintetében e Jegyzőkönyv azt a napot követő három hónap után lép hatályba, amikor annak megerősítését, elfogadását, jóváhagyását vagy csatlakozását a főigazgató közölte.

(5) Az (1) bekezdésben említett bármely állam vagy szervezet az e Jegyzőkönyvre vonatkozó megerősítő, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratának letétbe helyezésekor kijelentheti, hogy a Jegyzőkönyv szerinti valamely nemzetközi lajstromozásból származó oltalom, amelyet az előtt jegyeztek be, hogy az említett Jegyzőkönyv annak vonatkozásában hatályba lépett volna, nem terjeszthető ki rá.

15. cikk

Felmondás

(1) Ez a Jegyzőkönyv időbeli korlátozás nélkül marad hatályban.

(2) Ezt a Jegyzőkönyvet a főigazgatóhoz címzett értesítéssel bármelyik szerződő fél felmondhatja.

(3) A felmondás az azt a napot követő egy év múlva lép hatályba, amikor a főigazgató az értesítést kézhez vette.

(4) Az e cikkben meghatározott felmondási jogát egyik szerződő fél sem gyakorolhatja öt év eltelte előtt, attól a naptól számítva, amelyen a Jegyzőkönyv az adott szerződő fél vonatkozásában hatályba lépett.

(5) a) Ha valamely védjegy a Jegyzőkönyvet felmondó államban vagy kormányközi szervezetnél érvényes nemzetközi lajstromozás tárgyát képezi a felmondás hatálybalépésének időpontjában, az említett lajstromozás jogosultja a Jegyzőkönyvet felmondó állam vagy kormányközi szervezet hivatalánál ugyanarra a védjegyre vonatkozó bejelentést tehet, amelyet úgy kell tekinteni, mintha azt a nemzetközi lajstromozásnak a 3. cikk (4) bekezdésével összhangban megállapított napján vagy a területi kiterjesztésnek a 3 b.cikk (2) bekezdésével összhangban megállapított bejegyzési napján tették volna meg, és – ha a nemzetközi lajstromozás elsőbbséget élvezett – megilleti ugyanaz az elsőbbség, feltéve hogy

i. az ilyen bejelentést a felmondás hatálybalépésétől számított két éven belül benyújtják;

ii. a bejelentésben felsorolt áruk és szolgáltatások ténylegesen megegyeznek a nemzetközi lajstromozásban a Jegyzőkönyvet felmondó állam vagy kormányközi szervezet tekintetében szereplő áruk és szolgáltatások jegyzékével; és

iii. az ilyen bejelentés megfelel az alkalmazandó jogszabályok követelményeinek, beleértve a díjakra vonatkozó követelményeket is.

b) Az a) pont rendelkezéseit kell alkalmazni olyan védjegyek esetében is, amelyek az e Jegyzőkönyvet felmondó államtól vagy kormányközi szervezettől különböző szerződő felek területén érvényes nemzetközi lajstromozás tárgyai a felmondás hatálybalépésének napján, és amelyek jogosultja a felmondás következtében a 2. cikk (1) bekezdése szerint már nem jogosult nemzetközi bejelentés benyújtására.

16. cikk

Aláírás; nyelvek; a letéteményes feladatai

(1) a) E Jegyzőkönyv angol, francia és spanyol nyelven készült egyetlen példányát kell aláírni és a főigazgatónál letétbe helyezni, miután Madridban már nem áll nyitva aláírásra. A szöveg mindhárom nyelven egyaránt hiteles.

b) A főigazgató az érdekelt kormányokkal és szervezetekkel folytatott konzultációt követően gondoskodik az arab, japán, kínai, német, olasz, orosz és portugál, valamint a közgyűlés által megjelölt más nyelvű hivatalos fordításról.

(2) Ez a Jegyzőkönyv Madridban 1989. december 31-ig áll nyitva aláírásra.

(3) Az aláírt Jegyzőkönyvről a főigazgató a spanyol kormány által hitelesített két-két példányt küld azon államoknak és kormányközi szervezeteknek, amelyek e Jegyzőkönyv részeseivé válhatnak.

(4) A főigazgató bejegyezteti e Jegyzőkönyvet az Egyesült Nemzetek Titkárságánál.

(5) A főigazgató minden államot és nemzetközi szervezetet, amelyek e Jegyzőkönyv részesei vagy azzá válhatnak, értesít az aláírásokról, a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okiratok letétbe helyezéséről, e Jegyzőkönyv hatálybalépéséről és minden módosításáról, a felmondásra vonatkozó, valamint a Jegyzőkönyv alapján tett valamennyi értesítésről.

--------------------------------------------------

Nyilatkozat

az egyedi díjak rendszeréről

A Tanács elnöke a csatlakozási okiratnak a WIPO főigazgatójánál történő letétbe helyezésével egyidejűleg ahhoz a következő nyilatkozatot csatolja:

"Az Európai Közösség kijelenti, hogy minden olyan nemzetközi lajstromozással kapcsolatban, amelyben a 3 b.cikk (1) vagy (2) bekezdése szerint a Közösséget megemlítik, és minden ilyen nemzetközi lajstromozás megújításával kapcsolatban a pótdíjból és a díjkiegészítésből származó bevételből való részesedés helyett a következő összegekre tart igényt:

egyedi védjegy esetén:

- 1875 EUR megjelölési díj, és adott esetben a háromnál több osztályba tartozó áruk vagy szolgáltatások esetében osztályonként 400 EUR, vagy adott esetben

- 2300 EUR megújítási díj, és adott esetben a háromnál több osztályba tartozó áruk vagy szolgáltatások esetében osztályonként 500 EUR;

együttes védjegy esetén:

- 3675 EUR megjelölési díj, és adott esetben a háromnál több osztályba tartozó áruk vagy szolgáltatások esetében osztályonként 800 EUR, vagy adott esetben,

- 4800 EUR megújítási díj, és adott esetben a háromnál több osztályba tartozó áruk vagy szolgáltatások esetében osztályonként 1000 EUR."

--------------------------------------------------

ÉRTESÍTÉS

az Európai Közösség megjelölésének a tagállamok megjelölésévé történő átalakításáról

A Tanács elnöke a csatlakozási okiratnak a WIPO főigazgatójánál történő letétbe helyezésével egyidejűleg ahhoz a következő nyilatkozatot csatolja:

"Az Európai Közösség kijelenti, hogy az Európai Közösséget megjelölő bejelentés alapján történő lajstromozás elutasítása vagy megszűnése esetén a megjelölés bármely tagállamának megjelölésévé alakítható át, feltéve hogy teljesülnek a közösségi védjegyről szóló – módosított – rendelet 154. cikkében, valamint a Madridi Megállapodás és Jegyzőkönyv irányadó rendelkezéseiben megállapított feltételek."

--------------------------------------------------

Nyilatkozat

az Európai Közösség részéről a Nemzetközi Iroda felé a valamely szerződő fél területére kiterjedő oltalom elutasításának közlésére nyitva álló határidőről [1]

Az Európai Közösség kijelenti, hogy a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó Jegyzőkönyv (1989) 5. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján az 5. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett, az elutasítás közlésére nyitva álló egyéves határidő helyébe 18 hónap lép.

[1] Az Európai Közösség megjegyzi, hogy szándékai szerint e nyilatkozat csak átmeneti jellegű. Visszavonja, ha az azt indokló tényezők megszűnnek.

--------------------------------------------------