02017R1938 — HU — 01.07.2022 — 002.002
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2017/1938 RENDELETE (2017. október 25.) a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről és a 994/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 280, 2017.10.28., 1. o) |
Módosította:
|
|
|
Hivatalos Lap |
||
|
Szám |
Oldal |
Dátum |
||
|
A BIZOTTSÁG (EU) 2022/517 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2021. november 18.) |
L 104 |
53 |
1.4.2022 |
|
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2022/1032 RENDELETE (2022. június 29.) |
L 173 |
17 |
30.6.2022 |
|
Helyesbítette:
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2017/1938 RENDELETE
(2017. október 25.)
a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről és a 994/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről
(EGT-vonatkozású szöveg)
1. cikk
Tárgy
E rendelet olyan rendelkezéseket állapít meg, amelyek célja az Unió gázellátása biztonságának annak révén történő megőrzése, hogy egyrészt biztosítják a földgáz (gáz) belső piacának megfelelő és folyamatos működését, másrészt olyan rendkívüli intézkedések bevezetését teszik lehetővé, amelyek akkor alkalmazandók, ha a piac már nem képes a gáz iránti szükségletek kielégítésére, ideértve az utolsó lehetőségként alkalmazott szolidaritási intézkedéseket is, harmadrészt pedig mind a megelőző intézkedések, mind pedig az egyedi gázellátási zavarokra adott válaszok tekintetében egyértelműen meghatározzák és elhatárolják egymástól a földgázipari vállalkozások, a tagállamok és az Unió feladatait. E rendelet továbbá – a szolidaritás szellemében – átlátható mechanizmusokat állapít meg a nemzeti, a regionális és az uniós szinten jelentkező vészhelyzetekre való felkészülés és reagálás összehangolására vonatkozóan.
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
|
1. |
„biztonság” : a 2009/73/EK irányelv 2. cikkének 32. pontjában meghatározott biztonság; |
|
2. |
„felhasználó” : a 2009/73/EK irányelv 2. cikkének 24. pontjában meghatározott felhasználó; |
|
3. |
„háztartási felhasználó” : a 2009/73/EK irányelv 2. cikkének 25. pontjában meghatározott háztartási felhasználó; |
|
4. |
„alapvető szociális szolgáltató” : az egészségügyi szolgáltató, a szociális alapellátást nyújtó szolgáltató, valamint a sürgősségi, a biztonsági, az oktatási és a közigazgatási szolgáltató; |
|
5. |
„védett felhasználó” : a gázelosztó hálózathoz csatlakoztatott háztartási felhasználó, valamint ezenkívül e fogalommeghatározásba tartozhat – amennyiben az érintett tagállam úgy határoz – az alábbiak közül egy vagy több, feltéve, hogy az a), illetve b) pontban említett vállalkozások vagy szolgáltatók az adott tagállamban együttesen legfeljebb a teljes végső éves gázfogyasztás 20 %-át képviselik;
a)
a kis- és középvállalkozás, amennyiben csatlakoztatva van a gázelosztó hálózathoz;
b)
az alapvető szociális szolgáltató, amennyiben csatlakoztatva van a gázelosztó vagy -szállító hálózathoz;
c)
a távhőszolgáltató létesítmény, amennyiben lakossági felhasználók, kis- és középvállalkozások vagy alapvető szociális szolgáltatók számára szolgáltat fűtést, és, feltéve, hogy nem tud a gáztól eltérő más tüzelőanyagra váltani; |
|
6. |
„szolidaritási alapon védett felhasználó” : a gázelosztó hálózathoz csatlakoztatott háztartási felhasználó, és ezenkívül e fogalommeghatározásba beletartozhat az alábbiak közül az egyik vagy mindkettő:
a)
az adott tagállamban védett felhasználónak minősülő távhőszolgáltató létesítmény, feltéve, hogy az háztartások vagy az oktatási és a közigazgatási szolgáltatóktól eltérő alapvető szociális szolgáltatók számára szolgáltat fűtést;
b)
az adott tagállamban védett felhasználónak minősülő alapvető szociális szolgáltató az oktatási és a közigazgatási szolgáltatók kivételével; |
|
7. |
„hatáskörrel rendelkező hatóság” : nemzeti kormányzati hatóság vagy nemzeti szabályozó hatóság, amely az adott tagállam által kijelölt hatóságként biztosítja az e rendeletben előírt intézkedések végrehajtását; |
|
8. |
„nemzeti szabályozó hatóság” : a 2009/73/EK irányelv 39. cikkének (1) bekezdése alapján kijelölt nemzeti szabályozó hatóság; |
|
9. |
„földgázipari vállalkozás” : a 2009/73/EK irányelv 2. cikkének 1. pontjában meghatározott földgázipari vállalkozás; |
|
10. |
„gázellátási szerződés” : a 2009/73/EK irányelv 2. cikkének 34. pontjában meghatározott gázellátási szerződés; |
|
11. |
„szállítás” : a 2009/73/EK irányelv 2. cikkének 3. pontjában meghatározott szállítás; |
|
12. |
„szállításirendszer-üzemeltető” : a 2009/73/EK irányelv 2. cikkének 4. pontjában meghatározott szállításirendszer-üzemeltető; |
|
13. |
„elosztás” : a 2009/73/EK irányelv 2. cikkének 5. pontjában meghatározott elosztás; |
|
14. |
„elosztórendszer-üzemeltető” : a 2009/73/EK irányelv 2. cikkének 6. pontjában meghatározott elosztórendszer-üzemeltető; |
|
15. |
„rendszerösszekötő” : a 2009/73/EK irányelv 2. cikkének 17. pontjában meghatározott rendszerösszekötő; |
|
16. |
„vészhelyzeti ellátási folyosók” : olyan uniós gázellátási útvonalak, amelyek segítik a tagállamokat a potenciális ellátási zavarok és az infrastruktúra működésében bekövetkező potenciális zavarok hatásainak fokozottabb enyhítésében; |
|
17. |
„tárolókapacitás” : a 715/2009/EK rendelet 2. cikkének 28. pontjában meghatározott tárolókapacitás; |
|
18. |
„műszaki kapacitás” : a 715/2009/EK rendelet 2. cikkének 18. pontjában meghatározott műszaki kapacitás; |
|
19. |
„nem megszakítható kapacitás” : a 715/2009/EK rendelet 2. cikkének 16. pontjában meghatározott nem megszakítható kapacitás; |
|
20. |
„megszakítható kapacitás” : a 715/2009/EK rendelet 2. cikkének 13. pontjában meghatározott megszakítható kapacitás; |
|
21. |
„LNG-létesítménybeli kapacitás” : a 715/2009/EK rendelet 2. cikkének 24. pontjában meghatározott LNG-létesítménybeli kapacitás; |
|
22. |
„LNG-létesítmény” : a 2009/73/EK irányelv 2. cikkének 11. pontjában meghatározott LNG-létesítmény; |
|
23. |
„földgáztároló” : a 2009/73/EK irányelv 2. cikkének 9. pontjában meghatározott földgáztároló; |
|
24. |
„rendszer” : a 2009/73/EK irányelv 2. cikkének 13. pontjában meghatározott rendszer; |
|
25. |
„rendszerhasználó” : a 2009/73/EK irányelv 2. cikkének 23. pontjában meghatározott rendszerhasználó; |
|
26. |
„kiegészítő szolgáltatások” : a 2009/73/EK irányelv 2. cikkének 14. pontjában meghatározott kiegészítő szolgáltatások; |
|
27. |
„feltöltési ütemterv” : az egyes tagállamok föld alatti gáztárolóira vonatkozó, 2022 tekintetében az Ia. mellékletben felsorolt, a következő évek tekintetében pedig a 6a. cikkel összhangban meghatározott köztes célértékek sorozata; |
|
28. |
„feltöltési célérték” : a föld alatti gáztárolók összesített kapacitásának a feltöltési szintjére vonatkozó kötelező célérték; |
|
29. |
„stratégiai tároló” : a szállításirendszer-üzemeltetők, a tagállamok által kijelölt szervezetek, illetve vállalkozások által vásárolt, kezelt és tárolt nem cseppfolyósított földgáz tárolására szolgáló tároló vagy ilyen tároló egy része, amely készlet felszabadítása kizárólag előzetes értesítés megtételét vagy felszabadításra vonatkozó hatósági engedély kiadását követően lehetséges, és amely általában:
a)
súlyos ellátási hiány;
b)
ellátási zavar; vagy
c)
a 11. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett kihirdetett vészhelyzet esetén szabadítható fel; |
|
30. |
„kiegyensúlyozó készlet” : olyan nem cseppfolyósított földgáz:
a)
amelyet a szállításirendszer-üzemeltetők vagy a tagállamok által kijelölt szervezetek kizárólag a szállításirendszer-üzemeltetői feladatok ellátása és a földgázellátás biztonságának szavatolása céljából vásárolnak, kezelnek és tárolnak föld alatt; és
b)
amely csak akkor szállítható, ha az a 2009/73/EK irányelv 13. cikkével és a 312/2014/EU bizottsági rendelet 8. és 9. cikkével összhangban szükséges a rendszer biztonságos és megbízható körülmények között történő működésének a fenntartásához; |
|
31. |
„föld alatti gáztároló” : a 2009/73/EK irányelv 2. cikkének 9. pontjában meghatározott olyan tároló, amely földgáz tárolására szolgál – beleértve a kiegyensúlyozó készletet is -, és amely szállítási vagy elosztórendszerhez van csatlakoztatva, de amely nem foglalja magában a föld feletti gömbtartályokat és vezetékkészletből összeállított gáztárolókat. |
3. cikk
Felelősség a gázellátás biztonságáért
E kockázati csoportok felsorolását és összetételét az I. melléklet tartalmazza. A kockázati csoportok összetétele nem akadályozza bármilyen más formájú, az ellátás biztonságát szolgáló regionális együttműködés folytatását.
4. cikk
Gázkoordinációs csoport
A GCG-vel konzultálni kell különösen a következő kérdésekben, és a GCG a Bizottságot különösen a következő kérdésekben segíti:
a gázellátás biztonsága mindenkor és különösen vészhelyzet idején;
a gázellátás biztonsága szempontjából nemzeti, regionális és uniós szinten releváns minden információ;
a bevált gyakorlatok és a lehetséges iránymutatások minden érintett fél számára;
a gázellátás biztonságának szintje, referenciaértékek és értékelési módszerek;
nemzeti, regionális és uniós szintű forgatókönyvek, valamint a készültségi szintek tesztelése;
a megelőzési cselekvési tervek és a vészhelyzeti tervek értékelése, a különböző tervek koherenciája és az azokban előírt intézkedések végrehajtása;
az uniós vészhelyzetek kezelését célzó intézkedések koordinálása az Energiaközösségről szóló szerződés szerződő feleivel és más harmadik országokkal;
a leginkább érintett tagállamok által igényelt segítségnyújtás.
5. cikk
Infrastrukturális előírások
Az e bekezdés első albekezdésében foglalt kötelezettség nem érinti a szállításirendszer-üzemeltetők azon felelősségét, hogy a kapcsolódó beruházásokat végrehajtsák, sem a szállításirendszer-üzemeltetőknek a 715/2009/EK rendeletben és a 2009/73/EK irányelvben meghatározott kötelezettségeit.
A szállításirendszer-üzemeltetőknek a tagállamok közötti összes összeköttetésen kétirányú gázszállítást lehetővé tevő állandó fizikai kapacitást (a továbbiakban: kétirányú szállítást lehetővé tevő kapacitás) kell kialakítaniuk, az alábbi esetek kivételével:
a termelő létesítményekhez, az LNG-létesítményekhez és az elosztó hálózatokhoz csatlakozó összekötők esetében; vagy
ha e kötelezettség alól – részletes értékelést, valamint más tagállamokkal és a Bizottsággal folytatott konzultációt követően – mentességet kaptak a III. melléklettel összhangban.
Az összeköttetésen kétirányú szállítást lehetővé tevő kapacitások kialakítására vagy bővítésére, valamint az ezzel kapcsolatos kötelezettség alóli mentesség igénylésére vagy meghosszabbítására irányuló eljárásokat a III. melléklet szabályozza. A Bizottság a mentességek listáját nyilvánosságra hozza és naprakészen tartja.
A kétirányú gázszállítást lehetővé tévő kapacitás kialakítására vagy bővítésére irányuló javaslatnak és a mentesség megadására vagy meghosszabbítására vonatkozó kérelemnek a 347/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) 11. cikke szerinti módszertan alapján elkészített költség-haszon elemzést kell tartalmaznia, és a következő elemeken kell alapulnia:
a piaci kereslet felmérése;
a keresletre és kínálatra vonatkozó előrejelzések;
a meglévő infrastruktúrára gyakorolt lehetséges gazdasági hatás;,
megvalósíthatósági tanulmány;
a kétirányú gázszállítást lehetővé tévő kapacitás költségei – beleértve a szállítási rendszer emiatt szükségessé váló megerősítését –; és
a gázellátás biztonságát érintő előnyök, figyelembe véve azt, hogy a kétirányú gázszállítást lehetővé tévő kapacitás hogyan járulhat hozzá az ebben a cikkben meghatározott infrastrukturális előírások betartásához.
A hatáskörrel rendelkező hatóságnak a kockázatértékelésben meg kell állapítania, hogy – a gáz- és villamosenergia-rendszereket integrált szempontból tekintve – léteznek-e belső szűk keresztmetszetek, és hogy a nemzeti beérkező kapacitás és a nemzeti infrastruktúra – ezen belül különösen a szállítóhálózatok – képesek-e a nemzeti és a határkeresztező gázforgalmat a nemzeti szintű gázinfrastruktúra legnagyobb elemének és a kockázatértékelésben megállapított kockázati csoport szempontjából közös érdekű gázinfrastruktúra legnagyobb elemének kiesése esetén követendő forgatókönyvhöz igazítani.
A kivétel akkor alkalmazható Luxemburg esetében, ha:
legalább két rendszerösszekötővel rendelkezik más tagállamokkal;
legalább két különböző gázellátási forrása van; és
saját területén nincsenek gáztároló létesítményei.
A kivétel akkor alkalmazható Szlovénia esetében, ha:
legalább két rendszerösszekötővel rendelkezik más tagállamokkal;
legalább két különböző gázellátási forrása van; és
saját területén nincsenek gáztároló létesítményei vagy LNG-létesítményei.
A kivétel akkor alkalmazható Svédország esetében, ha:
területén keresztül nem valósul meg gázszállítás másik tagállamba;
éves bruttó nemzeti gázfogyasztása kevesebb mint 2 millió tonna kőolaj-egyenérték; és
teljes primerenergia-fogyasztásának kevesebb mint 5 %-a származik gázból.
Luxemburg, Szlovénia és Svédország az e bekezdésben meghatározott feltételeket érintő bármilyen változásról tájékoztatja a Bizottságot. Az e bekezdésben megállapított kivétel nem alkalmazható attól kezdve, hogy az említett feltételek valamelyike nem teljesül.
A 7. cikk (3) bekezdésével összhangban végzett nemzeti kockázatértékelés részeként Luxemburg, Szlovénia és Svédország ismerteti az e bekezdésben meghatározott egyes feltételekkel kapcsolatos helyzetet, valamint azt, hogy az e cikk (1) bekezdésében foglalt kötelezettségnek való megfelelésnek milyen kilátásai vannak, figyelembe véve az infrastrukturális előírásnak való megfelelés gazdasági hatását, a földgázpiac fejlődését és a földgáz-infrastruktúrával kapcsolatos projekteket a kockázati csoportban. A nemzeti kockázatértékelésben foglalt információ alapján, és amennyiben a vonatkozó, e bekezdésben meghatározott feltételek még mindig teljesülnek, a Bizottság határozhat úgy, hogy a kivétel további négy éven keresztül alkalmazható marad. Kedvező határozat esetén az ezen albekezdésben meghatározott eljárást négy év után meg kell ismételni.
6. cikk
Gázellátási előírások
A hatáskörrel rendelkező hatóságnak köteleznie kell az általa azonosított földgázipari vállalkozásokat arra, hogy a következő esetek mindegyike tekintetében intézkedéseket hozzanak a tagállam védett felhasználóinak gázellátása érdekében:
ha egy hétnapos csúcsidőszakban olyan rendkívüli hőmérséklet tapasztalható, amely a statisztikai valószínűség szerint húszévenként egyszer fordul elő;
ha egy 30 napos időszakban olyan kivételesen nagy gázkereslet tapasztalható, amely a statisztikai valószínűség szerint húszévenként egyszer fordul elő;
a gázinfrastruktúra legnagyobb elemében átlagos téli körülmények között bekövetkező üzemzavar esetén, 30 napos időszakra.
Minden tagállam 2018. február 2-ig értesíti a Bizottságot a védett felhasználó fogalmának általa alkalmazott meghatározásáról, a védett felhasználók éves gázfogyasztásának mennyiségeiről és arról, hogy az említett fogyasztási mennyiségek az adott tagállam teljes éves végső gázfogyasztásának hány százalékát képviselik. Ha egy tagállam a 2. cikk 5. pontja a) vagy b) alpontjában meghatározott csoportokat a védett felhasználók közé sorolja, meg kell adnia az említett csoportokba tartozó felhasználók gázfogyasztásának mennyiségeit, valamint azt, hogy ezek a felhasználói csoportok külön-külön a teljes végső éves gázfogyasztás hány százalékát képviselik.
A hatáskörrel rendelkező hatóságnak azonosítania kell az e bekezdés első albekezdésében említett földgázipari vállalkozásokat és a megelőzési cselekvési tervben fel kell tüntetnie azokat.
Minden új, a gázellátási előírások teljesítését célzó nem piaci alapú intézkedésnek meg kell felelnie a 9. cikk (4)–(9) bekezdésében foglalt eljárásnak.
A tagállamok az első albekezdésben meghatározott kötelezettséget teljesíthetik energiahatékonysági intézkedések végrehajtása révén, illetve azáltal, hogy a földgázt más energiahordozóval, többek között megújuló energiaforrásokkal helyettesítik, amennyiben ily módon ugyanazt a védelmi szintet érik el.
Az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott harmincnapos időszakokon túlmenően támasztott szigorúbb gázellátási előírásoknak, valamint a gázellátás biztonsága érdekében előírt esetleges további kötelezettségeknek a kockázatértékelésen kell alapulniuk, meg kell jelenniük a megelőzési cselekvési tervben, és:
összhangban kell lenniük a 8. cikk (1) bekezdésével;
nem befolyásolhatják hátrányosan egyetlen másik tagállam képességét sem arra, hogy nemzeti, regionális vagy uniós vészhelyzet esetén e cikkel összhangban gázzal lással el védett felhasználóit; és
regionális vagy uniós vészhelyzet esetén meg kell felelniük a 12. cikk (5) bekezdésének.
A Bizottság kérheti annak indokolását, hogy az első albekezdésben említett bármely intézkedés megfelel-e az abban meghatározott feltételeknek. Ezen indokolást az intézkedést bevezető tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának közzé kell tennie.
Minden új, a 2017. november 1-én vagy azután elfogadásra kerülő, az e bekezdés első albekezdése szerinti nem piaci alapú intézkedésnek meg kell felelnie a 9. cikk (4)–(9) bekezdésében meghatározott eljárásnak.
6a. cikk
Feltöltési célértékek és feltöltési ütemtervek
A (2)-(5) bekezdésre figyelemmel a tagállamoknak teljesíteniük kell a területükön található és a területükön lévő piaci területtel közvetlenül összekapcsolt valamennyi föld alatti gáztároló összesített kapacitása, valamint az Ibe. mellékletben felsorolt tárolók tekintetében minden év november 1-jéig a következő feltöltési célértéket:
2022 vonatkozásában: 80 %;
2023-tól: 90 %.
Az e bekezdésnek való megfelelés céljából a tagállamok figyelembe veszik az Unió földgázellátása biztonságának megőrzésére irányuló, az 1. cikkben meghatározott célkitűzést.
A tagállamok teljesíthetik részben a feltöltési célértéket az LNG-létesítményeikben fizikailag tárolt és rendelkezésre álló LNG beszámításával, amennyiben mindkét alábbi feltétel teljesül:
a gázrendszer olyan jelentős LNG-tárolási kapacitással rendelkezik, amely évente az előző öt év átlagos nemzeti fogyasztásának több mint 4 %-át teszi ki;
az adott tagállam a 6b. cikk (1) bekezdése a) pontjával összhangban kötelezte a földgázszállítókat arra, hogy föld alatti gáztárolókban és/vagy LNG-létesítményekben tároljanak bizonyos minimális gázmennyiségeket.
A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a következő célértékeket teljesítsék vagy azok teljesítése megtörténjen:
2022 vonatkozásában: az Ia. mellékletben meghatározott célérték; és
2023-tól: a (7) bekezdéssel összhangban meghatározott célértékek.
Azon tagállamok esetében, amelyeknél a feltöltési célérték a (2) bekezdés a) pontja értelmében az átlagos éves gázfogyasztásuk 35 %-ára korlátozódik, a feltöltési ütemterv köztes célértékeit ennek megfelelően csökkenteni kell.
A Bizottság – az egyes tagállamok által szolgáltatott műszaki információk alapján és a gázkoordinációs csoport értékelését figyelembe véve – végrehajtási jogi aktusokat fogad el az egyes tagállamok feltöltési ütemtervének meghatározása céljából. Az említett a végrehajtási jogi aktusokat a 18a. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Az említett végrehajtási jogi aktusokat szükség esetén az előző év november 15-éig kell elfogadni, beleértve azt az esetet is, amikor egy tagállam aktualizált feltöltési ütemterv-tervezetet nyújtott be. Az említett a végrehajtási jogi aktusoknak az általános földgázellátás-biztonsági helyzetnek, illetve az Unióban és az egyes tagállamokban mutatkozó gázkereslet és -kínálat alakulásának az értékelésén kell alapulniuk, és azokat oly módon kell meghatározni, amely a földgázellátás biztonságának a megőrzését eredményezi, miközben nem ró szükségtelen terheket a tagállamokra, a gázpiaci szereplőkre, a tárolásirendszer-üzemeltetőkre és a vásárlókra, továbbá nem torzítja indokolatlanul a szomszédos tagállamokban található földgáztárolók közötti versenyt.
Ha a Bizottság ajánlása kézhezvételének időpontjától számított egy hónapon belül nem csökken jelentősen az eltérés, a Bizottság a gázkoordinációs csoporttal és az érintett tagállamokkal folytatott konzultációt követően végső esetben úgy határozhat, hogy kötelezi az érintett tagállamot olyan intézkedések meghozatalára, amelyek hatékonyan orvosolják az eltérést, beleértve adott esetben a 6b. cikk (1) bekezdésében foglalt egy vagy több intézkedést vagy bármely más olyan intézkedést, amely biztosítja az e cikk szerinti feltöltési célérték teljesítését.
A második albekezdés szerinti intézkedésekre vonatkozó döntés meghozatalakor a Bizottság figyelembe veszi az érintett tagállamok sajátos helyzetét, például a föld alatti gáztárolók belföldi gázfogyasztáshoz viszonyított méretét, a föld alatti gáztárolók regionális földgázellátás-biztonság szempontjából betöltött jelentőségét és az esetlegesen meglévő LNG-tárolókat.
A 2022. évi feltöltési ütemtervtől vagy feltöltési célértéktől való eltérések kezelése érdekében a Bizottság által hozott intézkedéseknek figyelembe kell venniük az e cikk nemzeti szintű végrehajtására rendelkezésre álló rövid időkeretet, amely adott esetben hozzájárulhatott a 2022. évi feltöltési ütemtervtől vagy feltöltési célértéktől való eltéréshez.
A Bizottság biztosítja, hogy az e bekezdés alapján hozott intézkedések:
nem lépik túl a földgázellátás biztonságának megőrzéséhez szükséges mértéket;
nem rónak aránytalan terhet a tagállamokra, a gázpiaci szereplőkre, a tárolásirendszer-üzemeltetőkre vagy a vásárlókra.
6b. cikk
A feltöltési célértékek végrehajtása
Amennyiben az e cikkben előírt bármely intézkedés a 2009/73/EK irányelv 41. cikke szerinti nemzeti szabályozó hatósági feladatok közé és hatáskörbe tartozik, a nemzeti szabályozó hatóságok felelősek a szóban forgó intézkedések meghozataláért.
Az e bekezdés alapján hozott intézkedések különösen a következőket foglalhatják magukban:
bizonyos minimális gázmennyiségek földgáztárolókban – a föld alatti gáztárolókat és/vagy az LNG-tárolókat is beleértve – való tárolásának megkövetelése a földgázszállítóktól; az említett mennyiségek a földgázszállítók által a védett felhasználók részére szolgáltatott gáz mennyisége alapján kerülnek meghatározásra;
annak megkövetelése a tárolásirendszer-üzemeltetőktől, hogy kapacitásaikat piaci szereplők között pályáztassák meg;
a szállításirendszer-üzemeltetők vagy a tagállam által kijelölt szervezetek kötelezése egyrészt arra, hogy kiegyensúlyozó készletet vásároljanak és kezeljenek kizárólag abból a célból, hogy el tudják látni szállításirendszer-üzemeltetői feladataikat, másrészt pedig arra, hogy – amennyiben szükséges – a 11. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett vészhelyzet esetén a földgázellátás biztonságának megőrzése érdekében kötelezettséget rójanak egy másik kijelölt szervezetre;
más tagállamokkal összehangolt eszközök – például LNG-beszerzési platformok – alkalmazása az LNG-felhasználás maximalizálása, valamint az LNG föld alatti gáztárolók feltöltésére való közös felhasználását gátló infrastrukturális és szabályozási akadályok csökkentése érdekében;
a földgáz közös beszerzésére vonatkozó önkéntes mechanizmus igénybe vétele,, amely alkalmazásának tekintetében a Bizottság szükség esetén 2022. augusztus 1-jéig iránymutatást adhat;
pénzügyi ösztönzők – például különbözeti szerződések – nyújtása a piaci szereplők részére – a tárolásirendszer-üzemeltetőket is beleértve –, vagy ellentételezés biztosítása a piaci szereplők részére a bevételkiesésért, vagy a náluk a piaci szereplők – és köztük a tárolásirendszer-üzemeltetők – kötelezettségeiből fakadóan keletkező olyan költségekért, amelyek nem fedezhetők a bevételekből;
annak megkövetelése a tárolókapacitás-tulajdonosoktól, hogy használják fel vagy szabadítsák fel a lekötött, ám fel nem használt kapacitásokat, kötelezve eközben a tárolókapacitást fel nem használó tárolókapacitás-tulajdonost, hogy a tárolási szerződés teljes időtartama alatt is fizesse meg a megállapodás szerinti árat;
a stratégiai tárolók köz- vagy magánjogi szervezetek általi vásárlására és kezelésére vonatkozó hatékony eszközök elfogadása, feltéve, hogy azok nem torzítják a versenyt vagy a belső piac megfelelő működését;
egy olyan szervezet kijelölése, amelynek a feladata, hogy elérje a feltöltési célértéket, amennyiben azt egyébként nem érnék el;
a tárolási díjakra vonatkozó kedvezmények nyújtása;
a szabályozott tárolókhoz kapcsolódó tőke- és operatív kiadások megtérüléséhez szükséges bevételek beszedése tárolási díjak és a szállítási díjakba beépített külön díjtétel formájában, amelyeket csak az ugyanazon tagállamon belül elhelyezkedő végső felhasználók felé irányuló kiadási pontoktól szednek be, feltéve, hogy a beszedett díjakból származó bevételek összege nem haladja meg az engedélyezett bevételek összegét.
6c. cikk
Tárolási megállapodások és a tehermegosztási mechanizmus
Abban az esetben, ha műszaki korlátok nem teszik lehetővé egy adott tagállam számára az első albekezdésben meghatározott kötelezettségnek való megfelelést, és az adott tagállamban hatályos kötelezettség értelmében a gáz helyettesítésére más tüzelőanyagokat kell tárolni, az első albekezdésben meghatározott kötelezettség kivételesen a gáztól eltérő tüzelőanyagok tárolására vonatkozó egyenértékű kötelezettséggel is teljesíthető. Az érintett tagállamnak igazolnia kell a műszaki korlátokat és az intézkedés egyenértékűségét.
A tehermegosztási mechanizmusnak a 7. cikk szerinti legfrissebb kockázatértékelés releváns adatain kell alapulnia, és figyelembe kell vennie a következő paraméterek mindegyikét:
a feltöltési célérték teljesítéséhez nyújtott pénzügyi támogatás költsége, a stratégiai tároláshoz kapcsolódó kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos költségek kizárása mellett;
a védett felhasználók igényeinek kielégítéséhez a 6. cikk (1) bekezdésével összhangban szükséges gázmennyiségek;
bármilyen műszaki korlát, beleértve a rendelkezésre álló föld alatti tárolókapacitást, a határkeresztező szállítási műszaki kapacitást és a kivételi arányokat.
A tagállamok 2022. szeptember 2-ig értesítik a Bizottságot a tehermegosztási mechanizmusról. Amennyiben az említett időpontig nem születik megállapodás a tehermegosztási mechanizmusról, a föld alatti gáztárolókkal nem rendelkező tagállamok igazolják, hogy eleget tesznek az (1) bekezdésnek, és erről értesítik a Bizottságot.
Az (1) bekezdésben foglaltak ellenére, amennyiben valamely tagállam rendelkezik a területén található olyan föld alatti gáztárolókkal, amely tárolók együttes kapacitása nagyobb, mint az említett tagállam éves gázfogyasztása, az említett tárolókhoz hozzáférő és föld alatti gáztárolóval nem rendelkező tagállamok:
biztosítják, hogy a tárolási mennyiségek november 1-jéig legalább a tárolókapacitás előző öt évre vonatkozó átlagos kihasználtságának megfeleljenek, amely többek között a tároló helye szerinti tagállomokból származó, a kitárolási idény alatti, az előző öt éves időszak alatti áramlások figyelembevételével kerül meghatározásra; vagy
igazolják, hogy az a) pont szerinti kötelezettség hatálya alá tartozó mennyiséggel egyenértékű tárolókapacitás lekötésre került.
Ha a föld alatti gáztárolóval nem rendelkező tagállam igazolni tudja, hogy az első albekezdés a) pontja szerinti kötelezettség hatálya alá tartozó mennyiséggel egyenértékű tárolókapacitás lekötésre került, az (1) bekezdés alkalmazandó.
Az e bekezdés szerinti kötelezettségnek az érintett tagállam előző öt évre vonatkozó átlagos éves gázfogyasztásának a 15 %-ára kell korlátozódnia.
6d. cikk
Nyomon követés és végrehajtás
A tárolásirendszer-üzemeltetők jelentést tesznek az érintett föld alatti gáztárolók helye szerinti tagállam illetékes hatóságának, valamint adott esetben az említett tagállam által kijelölt szervezetnek (a továbbiakban: a kijelölt szervezet) a feltöltési szintről a következők szerint:
2022-re vonatkozóan az Ia. mellékletben meghatározott valamennyi köztes célérték esetében; és
2023-tól: a 6a. cikk (7) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően.
A Bizottság adott esetben felkérheti az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynökségét (ACER), hogy nyújtson segítséget a nyomon követésben.
A tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot az e bekezdés alapján hozott végrehajtási intézkedésekről.
A Bizottság, a nemzeti szabályozó hatóságok és a tagállamok megőrzik a kötelezettségeik teljesítésének céljára kapott, üzleti szempontból érzékeny információk bizalmas jellegét.
7. cikk
Kockázatértékelés
Az egyes kockázati csoportok hatáskörrel rendelkező hatóságainak meg kell állapodniuk egymással a közös kockázatértékelés elvégzésére szolgáló együttműködési mechanizmusról, és azt tizenegy hónappal a közös kockázatértékelésre és annak naprakésszé tett változataira vonatkozó értesítés határideje előtt be kell jelenteniük a GCG-nek. Valamely hatáskörrel rendelkező hatóság kérésére a Bizottság támogató szerepet tölthet be a közös kockázatértékelés elkészítése, különösen az együttműködési mechanizmus kialakítása során. Amennyiben egy kockázati csoport hatáskörrel rendelkező hatóságai nem jutnak megállapodásra az együttműködési mechanizmusról, a Bizottság az érintett, hatáskörrel rendelkező hatóságokkal folytatott konzultációt követően megfelelő együttműködési mechanizmust javasol az adott kockázati csoport számára. Az érintett, hatáskörrel rendelkező hatóságoknak – a Bizottság javaslatának lehető legnagyobb mértékű figyelembevétele mellett – meg kell állapodniuk az adott kockázati csoportra vonatkozó együttműködési mechanizmusról.
A megállapodás szerinti együttműködési mechanizmus keretében a közös kockázatértékelésre vagy annak naprakésszé tett változataira vonatkozó értesítés határideje előtt tíz hónappal minden egyes hatáskörrel rendelkező hatóságnak meg kell osztania és naprakésszé kell tennie a közös kockázatértékelés elkészítéséhez és különösen a (4) bekezdés c) pontjában említett különböző forgatókönyvek lefuttatásához szükséges valamennyi nemzeti adatot.
Az e cikk (2) és (3) bekezdésében említett kockázatértékeléseket adott esetben az alábbiak szerint kell elvégezni:
az 5. és a 6. cikkben meghatározott előírásokat alkalmazva. A kockázatértékelésnek ismertetnie kell az N – 1 képlet nemzeti szintű kiszámításának módját, és adott esetben tartalmaznia kell az – 1 képlet regionális szintű kiszámítását. A kockázatértékelésnek emellett ismertetnie kell a kiindulási feltételezéseket, köztük adott esetben az N – 1 képlet regionális szintű kiszámítása során figyelembe vett kiindulási feltételezéseket, valamint az elvégzett számításokhoz szükséges adatokat. Az N – 1 képlet nemzeti szintű kiszámításának kiegészítéseképpen egy a nemzeti területre vonatkozó hidraulikai modell segítségével szimulálni kell a gázinfrastruktúra legnagyobb elemének kiesését, továbbá ki kell számítani az N – 1 képletet azzal a feltételezéssel, hogy a földgáztároló létesítmények a maximális üzemi mennyiség 30 %-ával, illetve 100 %-ával működnek;
tekintetbe véve minden releváns nemzeti és transznacionális körülményt, elsősorban a piac méretét, a hálózat konfigurációját, a tényleges áramlásokat, beleértve az érintett tagállamból kifelé megvalósuló áramlásokat is, a gáz kétirányú fizikai áramlásának lehetőségét, beleértve a szállítási rendszer emiatti megerősítésének esetleges szükségességét is, a meglévő termelési és tárolási kapacitást, a földgáz szerepét a teljes energiaszerkezeten belül, figyelemmel különösen a távfűtésre, a villamosenergia-termelésre és az ipar működésére, valamint a biztonsággal és a gáz minőségével kapcsolatos megfontolásokat;
rendkívül magas gázkereslettel és gázellátási zavarral jellemzett különböző forgatókönyvek lefuttatásával, figyelembe véve ezek előfordulásának eddigi eseteit, valószínűségét, jellegzetes időpontját, gyakoriságát és időtartamát, és felmérve e forgatókönyvek várható következményeit, például:
a gázellátás biztonsága szempontjából releváns infrastruktúra, különösen a szállítási infrastruktúra, a tárolók vagy az LNG-terminálok, köztük az N – 1 képlet kiszámítása céljából azonosított legnagyobb gázinfrastruktúra-elem zavarát; és
a harmadik országbeli földgázszállítóktól érkező szállítások zavarát, valamint adott esetben a geopolitikai kockázatokat;
a kockázatok kockázati csoporton belüli tagállamok közötti és más tagállamokkal vagy más kockázati csoportokkal való kölcsönhatásainak és összefüggéseinek azonosításával, az adott esettől függően beleértve ebbe a rendszerösszekötőket, a határkeresztező gázszállításokat, a tároló létesítményekhez való, határokon átnyúló hozzáférést és a kétirányú szállítást lehetővé tevő kapacitásokat;
figyelembe véve a gázellátás biztonsága szempontjából releváns infrastruktúra ellenőrzésével kapcsolatos kockázatokat, amennyiben ezek a kockázatok egyebek mellett az elégtelen szintű beruházások, a diverzifikáció veszélyeztetésének, a meglévő infrastruktúra nem megfelelő használatának vagy az uniós jog megsértésének kockázatát is magukban foglalhatják;
figyelembe véve az államhatárokon elhelyezkedő összes betáplálási és kiadási pont maximális rendszerösszekötő kapacitását, valamint a földgáztárolók különböző feltöltési szintjeit;
figyelembe véve az egyetlen ellátási forrás tartós zavarára vonatkozó forgatókönyveket.
8. cikk
Megelőzési cselekvési tervek és vészhelyzeti tervek létrehozása
A földgázipari vállalkozásokkal, a háztartási és az ipari gázfelhasználók, így többek között a villamosenergia-termelők és a villamosenergia-piaci átvitelirendszer-üzemeltetők érdekeit képviselő releváns szervezetekkel és – amennyiben nem azonos a hatáskörrel rendelkező hatósággal – a nemzeti szabályozó hatósággal folytatott konzultációt követően minden tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának:
a 9. cikkel összhangban megelőzési cselekvési tervet kell létrehoznia, amely tartalmazza az azonosított kockázatok elhárításához vagy enyhítéséhez szükséges intézkedéseket,köztük a közös és nemzeti kockázatértékelésekben foglalt energiahatékonysági és keresletoldali intézkedések hatásaira vonatkozó intézkedéseket is;
a 10. cikkel összhangban vészhelyzeti tervet kell létrehoznia, amely tartalmazza a gázellátási zavarok hatásainak megszüntetése vagy enyhítése érdekében meghozandó intézkedéseket.
A regionális fejezeteket az adott kockázati csoportba tartozó összes tagállamnak együttesen kell kidolgoznia, még mielőtt beépítenék azokat a vonatkozó nemzeti tervekbe. A Bizottság támogató szerepet tölt be a folyamatban annak érdekében, hogy a regionális fejezetek kollektívan növeljék az Unió gázellátásának biztonságát, ne vezessenek ellentmondásokhoz, és felszámolják az együttműködés útjában álló esetleges akadályokat.
A regionális fejezeteknek olyan megfelelő és hatékony, határokon átnyúló intézkedéseket kell tartalmazniuk, többek között az LNG-re vonatkozóan is, amelyek elfogadásához az intézkedés által a 7. cikk (1) bekezdésében említett szimuláció és a közös kockázatértékelés alapján érintett ugyanazon vagy különböző kockázati csoportokba tartozó, az intézkedést végrehajtó tagállamok egyetértése szükséges.
A Bizottság támogató szerepet tölthet be a megelőzési cselekvési terv és a vészhelyzeti terv elkészítése során, különösen az együttműködési mechanizmus kialakítása terén. Amennyiben egy kockázati csoport hatáskörrel rendelkező hatóságai nem jutnak megállapodásra az együttműködési mechanizmusról, a Bizottság megfelelő együttműködési mechanizmust javasol az adott kockázati csoport számára. Az érintett, hatáskörrel rendelkező hatóságoknak – a Bizottság javaslatának figyelembevétele mellett – meg kell állapodniuk az adott kockázati csoportra vonatkozó együttműködési mechanizmusról. A hatáskörrel rendelkező hatóságoknak gondoskodniuk kell a megelőzési cselekvési terv és a vészhelyzeti terv végrehajtásának rendszeres nyomon követéséről.
A hatáskörrel rendelkező hatóságoknak – minden egyes kockázati csoportban – legkésőbb öt hónappal a tervek benyújtásának határideje előtt meg kell osztaniuk egymással a megelőzési cselekvési terveik és a vészhelyzeti terveik tervezetét és az együttműködésre vonatkozó javaslataikat.
A (3) bekezdésben említett regionális fejezetek végleges változatait a kockázati csoport minden tagállamának jóvá kell hagynia. A megelőzési cselekvési terveknek és a vészhelyzeti terveknek tartalmazniuk kell továbbá a regionális fejezetekben foglalt, határokon átnyúló intézkedések végrehajtásához és érvényesítéséhez szükséges nemzeti intézkedéseket.
A Bizottság – a GCG-ben kifejtett vélemények figyelembevételével – a hatáskörrel rendelkező hatóságok általi értesítést követő négy hónapon belül értékeli a terveket.
A Bizottság véleményt ad ki a hatáskörrel rendelkező hatóság számára, amelyben ajánlást tesz az adott megelőzési cselekvési terv vagy vészhelyzeti terv felülvizsgálatára vonatkozóan, ha megítélése szerint a következők közül egy vagy több teljesül:
az adott megelőzési cselekvési terv vagy vészhelyzeti terv nem enyhíti eredményesen a kockázatértékelésben azonosított kockázatokat;
az adott megelőzési cselekvési terv vagy vészhelyzeti terv nem egyeztethető össze az értékelt kockázati forgatókönyvekkel vagy más tagállam vagy kockázati csoport terveivel;
az adott megelőzési cselekvési terv vagy vészhelyzeti terv nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott követelménynek, amelynek értelmében tilos indokolatlanul torzítani a versenyt vagy a belső piac hatékony működését;
az adott megelőzési cselekvési terv vagy vészhelyzeti terv nem felel meg e rendelet rendelkezéseinek vagy az uniós jog más rendelkezéseinek.
A (8) bekezdésben említett elemekkel kapcsolatos egyet nem értés esetén a Bizottság a hatáskörrel rendelkező hatóság válaszát követő négy hónapon belül visszavonhatja kérését, vagy a kérdés megvitatása céljából összehívhatja a hatáskörrel rendelkező hatóságokat, és amennyiben szükségesnek tartja, a GCG-t. A Bizottság a megelőzési cselekvési terv vagy a vészhelyzeti terv bármilyen módosítására irányuló kérését részletesen megindokolja. Az érintett, hatáskörrel rendelkező hatóságnak teljeskörűen figyelembe kell vennie a Bizottság részletes indokolását.
Az érintett, hatáskörrel rendelkező hatóságnak adott esetben késedelem nélkül módosítania kell a megelőző cselekvési tervet vagy vészhelyzeti tervet, és közzé kell tennie a módosított megelőző cselekvési tervet vagy vészhelyzeti tervet.
Amennyiben a hatáskörrel rendelkező érintett hatóság végső álláspontja eltér a Bizottság részletes indokolásától, a hatáskörrel rendelkező hatóság köteles ezt megindokolni, és indokolását az álláspontjával és a Bizottság részletes indokolásával együtt a Bizottság részletes indokolásának kézhezvételétől számított két hónapon belül közzé kell tennie.
9. cikk
A megelőzési cselekvési terv tartalma
A megelőzési cselekvési tervnek tartalmaznia kell:
a kockázatértékelés eredményeit és a 7. cikk (4) bekezdésének c) pontjában említettek szerint figyelembe vett forgatókönyvek összefoglalását;
a védett felhasználók fogalmának meghatározását és a 6. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében foglalt információkat;
az 5. és a 6. cikkben megállapított infrastrukturális és gázellátási előírásoknak való megfeleléshez szükséges intézkedéseket, mennyiségeket és kapacitásokat, ezen belül az adott esetnek megfelelően azt, hogy az 5. cikk (2) bekezdésében említettek szerint keresletoldali intézkedésekkel mennyiben ellensúlyozható kellő mértékben és időben a gázellátási zavar, a közös érdekű gázinfrastruktúra legnagyobb elemének azonosítását az 5. cikk (3) bekezdésének alkalmazása esetén, a 6. cikk (1) bekezdésében említettek szerint a védett felhasználók minden egyes kategóriája és minden egyes forgatókönyv esetében szükséges gázmennyiségeket, a szigorúbb gázellátási előírásokat, beleértve a 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek való megfelelést alátámasztó indokolást is, valamint a 11. cikk (3) bekezdése alapján alkalmazott azon mechanizmus leírását, aminek célja a szigorúbb gázellátási előírások vagy további kötelezettségek átmeneti enyhítése;
a földgázipari vállalkozásokra, adott esetben a villamosenergia-ipari vállalkozásokra, valamint más érintett szervekre rótt, a gázellátás biztonságára valószínűsíthetően kiható kötelezettségeket, így például a gázrendszer biztonságos üzemeltetése érdekében előírt kötelezettségeket;
a kockázatértékelés keretében azonosított kockázatok kezelésére szolgáló egyéb megelőző intézkedéseket, köztük a szomszédos tagállamok közötti összeköttetések javítása, az energiahatékonyság további javítása és a gázkereslet csökkentése iránti igényhez, valamint a gázellátási útvonalak és gázellátási források diverzifikálásának lehetőségeihez, továbbá adott esetben a meglévő tároló- és LNG-kapacitások regionális használatához kapcsolódó intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a gázellátás szükség esetén a lehető leghosszabb ideig minden felhasználó számára fenntartható legyen;
a tervben szereplő intézkedések, köztük a k) pontban említett kötelezettségek gazdasági hatására, eredményességére és hatékonyságára vonatkozó információkat;
a tervben szereplő intézkedések, köztük a k) pontban említett kötelezettségek által a belső energiapiac, valamint a nemzeti piacok működésére gyakorolt hatások ismertetését;
az intézkedések által a környezetre és a felhasználókra gyakorolt hatások ismertetését;
a többi tagállammal való együttműködés alkalmazni kívánt mechanizmusait, beleértve a megelőzési cselekvési tervek és a vészhelyzeti tervek elkészítését és végrehajtását szolgáló mechanizmusokat is;
a meglévő és a jövőben létesítendő rendszerösszekötőkre és infrastuktúrákra vonatkozó információkat, ideértve azokat a rendszerösszekötőket és infrastruktúrákat is, amelyek – különösen vészhelyzet esetén – biztosítják a belső piacra való bejutást, a határkeresztező áramlást, valamint a tároló- és az LNG-létesítményekhez és a kétirányú szállítást lehetővé tevő kapacitásokhoz való, határokon átnyúló hozzáférést;
a gázellátás biztonságával összefüggő összes közszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó információkat.
Az első albekezdés a), c) és d) pontjára vonatkozó olyan kritikus információk, amelyek nyilvánosságra hozatala veszélyeztetheti a gázellátás biztonságát, kihagyhatók a tervből.
A (6) bekezdés szerinti hatásvizsgálatnak ki kell terjednie legalább:
a nemzeti gázpiac fejlődésére és a nemzeti szintű versenyre gyakorolt lehetséges hatásokra;
a belső gázpiacra gyakorolt lehetséges hatásokra;
a szomszédos tagállamok gázellátásának biztonságára gyakorolt lehetséges hatásokra, különösen azon intézkedések esetében, amelyek csökkenthetik a regionális piacokon belüli likviditást vagy korlátozhatják a szomszédos tagállamok felé irányuló áramlást;
az alternatív piaci alapú intézkedésekhez képest vett költségekre és hasznokra;
annak értékelésére, hogy a lehetséges piaci alapú intézkedésekkel összehasonlítva az intézkedés mennyire szükséges és arányos;
annak értékelésére, hogy az intézkedés egyenlő lehetőségeket biztosít-e az összes piaci szereplő számára;
az intézkedés megszüntetésének stratégiájára, a tervezett intézkedés várható időtartamára és felülvizsgálatának menetrendjére.
Az a) és a b) pontban említett elemzést a nemzeti szabályozó hatóságnak kell elvégeznie. A hatáskörrel rendelkező hatóságnak közzé kell tennie a hatásvizsgálatot, és a hatásvizsgálatot meg kell küldeni a Bizottságnak.
Az elfogadott intézkedés csak azután lép hatályba, hogy azt a Bizottság jóváhagyta, vagy hogy azt a Bizottság határozatának megfelelően módosították.
A négy hónapos időszak a hiánytalanul megküldött hatásvizsgálat kézhezvételének időpontját követő napon veszi kezdetét. A négy hónapos időszak a Bizottság és a hatáskörrel rendelkező hatóság egyetértésével meghosszabbítható.
A négy hónapos időszak a hiánytalanul megküldött hatásvizsgálat kézhezvételének időpontját követő napon veszi kezdetét. A négy hónapos időszak a Bizottság és a hatáskörrel rendelkező hatóság egyetértésével meghosszabbítható.
10. cikk
A vészhelyzeti terv tartalma
A vészhelyzeti tervnek:
a 11. cikk (1) bekezdésében említett válságszintekre kell épülnie;
meg kell határoznia a földgázipari vállalkozások, adott esetben a villamosenergia-piaci átvitelirendszer-üzemeltetők, és az ipari gázfelhasználók, köztük az érintett villamosenergia-termelők szerepét és felelősségét, tekintetbe véve azt, hogy a gázellátási zavar ezekre különböző mértékben hat ki, valamint a 11. cikk (1) bekezdésében említett egyes válságszintek esetén a felsorolt jogalanyoknak a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal és – adott esetben – a nemzeti szabályozó hatóságokkal való kapcsolattartását;
a 11. cikk (1) bekezdésében említett válságszintek mindegyike vonatkozásában meg kell határoznia a hatáskörrel rendelkező hatóságok, valamint a 3. cikk (2) bekezdése alapján átruházott feladatokkal megbízott többi szerv szerepét és felelősségét;
biztosítania kell, hogy a földgázipari vállalkozások és az ipari gázfelhasználók, beleértve az érintett villamosenergia-termelőket is a 11. cikk (1) bekezdésében említett valamennyi válságszintre kielégítő módon tudjanak reagálni;
szükség esetén meg kell határoznia a gázellátási zavar által a távhőszolgáltatásra és a földgázból előállított villamos energia szolgáltatására kifejtett lehetséges hatások enyhítése érdekében hozandó intézkedéseket és lépéseket, adott esetben többek között a villamosenergia- és földgázpiac egészében alkalmazott integrált energiarendszer-üzemeltetési megközelítés révén;
létre kell hoznia a 11. cikk (1) bekezdésében említett válságszintek esetében követendő részletes eljárásokat és intézkedéseket, beleértve az információáramlás mechanizmusait is;
meg kell jelölnie egy válságkezelőt, és meg kell határoznia annak feladatait;
meg kell állapítania, hogy a piaci alapú intézkedések hogyan járulnak hozzá a riasztási szint kihirdetésére okot adó helyzet kezeléséhez, illetőleg a vészhelyzet enyhítéséhez;
meg kell jelölnie a vészhelyzeti szint esetében tervezett vagy végrehajtandó nem piaci alapú intézkedések hatásait, és értékelnie kell, hogy a válság kezeléséhez milyen mértékben van szükség e nem piaci alapú intézkedések alkalmazására. Értékelni kell a nem piaci alapú intézkedések hatását, és meg kell határozni a végrehajtásukhoz szükséges eljárásokat. Nem piaci alapú intézkedések csak akkor alkalmazhatók, ha a piaci alapú mechanizmusok önmagukban már nem képesek az ellátás – különösen a védett felhasználók ellátásának – biztosítására, valamint akkor, ha a 13. cikk alkalmazása ezt szükségessé teszi;
ismertetnie kell a 11. cikk (1) bekezdésében említett válságszintek vonatkozásában a többi tagállammal való együttműködés mechanizmusait, valamint a hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti információcserére vonatkozó szabályokat;
részletesen ismertetnie kell a földgázipari és adott esetben a villamosenergia-ipari vállalkozásoknak a riasztási és a vészhelyzeti szintekkel összefüggésben fennálló jelentéstételi kötelezettségeit;
ismertetnie kell a gázelosztó vagy gázszállítási hálózathoz csatlakoztatott, de nem védett felhasználók indokolatlan gázfogyasztásának megelőzése érdekében bevezetett műszaki vagy jogi intézkedéseket;
ismertetnie kell a 13. cikkben megállapított szolidaritási kötelezettség alkalmazása céljából bevezetett műszaki, jogi és pénzügyi intézkedéseket;
legalább a 6. cikk (1) bekezdésében ismertetett esetekre kiterjedve meg kell becsülnie a szolidaritási alapon védett felhasználók által fogyasztható gázmennyiségeket;
a bizalmas adatok titkosságának megőrzésére vonatkozó követelmény tiszteletben tartásával meg kell határoznia a gázellátás biztosítása érdekében vészhelyzet esetén meghozandó előre meghatározott intézkedések listáját, beleértve az ezen intézkedésekben részt vevők közötti kereskedelmi megállapodásokat és adott esetben a földgázipari vállalkozásoknak nyújtott ellentételezés mechanizmusait is. Ezek az intézkedések a tagállamok és/vagy a földgázipari vállalkozások közötti, határokon átnyúló megállapodásokat is magukban foglalhatnak.
Annak érdekében, hogy az első albekezdés l) pontjában említettek szerint valamely vészhelyzetben vagy a 11. cikk (3) bekezdésében és a 13. cikkben említett intézkedések alkalmazásának időtartama alatt megelőzze az indokolatlan gázfogyasztást, az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának tájékoztatnia kell a nem védett felhasználókat arról, hogy műszakilag nem biztonságos helyzet előidézése nélkül le kell állítaniuk vagy csökkenteniük kell gázfogyasztásukat.
11. cikk
Válsághelyzet kihirdetése
A három válságszint a következő:
korai előrejelzési szint (korai előrejelzés): ha konkrét, mérvadó és megbízható információk állnak rendelkezésre arról, hogy olyan eseményre kerülhet sor, amely valószínűsíthetően jelentős mértékben rontani fogja a gázellátást, és amely valószínűsíthetően a riasztási szint vagy a vészhelyzeti szint aktiválását fogja eredményezni; a korai előrejelzési szint korai előrejelző mechanizmus révén aktiválható;
riasztási szint (riasztás): ha gázellátási zavarra vagy rendkívül magas gázkeresletre kerül sor, amelynek eredményeként jelentős mértékben romlik a gázellátás, de a piac még képes a zavar kezelésére vagy a kereslet kielégítésére anélkül, hogy nem piaci alapú intézkedésekhez kellene folyamodni;
vészhelyzeti szint (vészhelyzet): rendkívül magas gázkereslet, jelentős gázellátási zavar vagy a gázellátás egyéb jelentős mértékű romlása esetén, ha minden idevágó piaci alapú intézkedést végrehajtottak, de a gázkínálat nem képes kielégíteni a fennmaradó gázkeresletet, és ezért további, nem piaci alapú intézkedéseket kell hozni különösen annak érdekében, hogy a 6. cikkel összhangban biztosítható legyen a gázellátás a védett felhasználók számára.
Az e bekezdés első albekezdésében megállapított kötelezettségek azonnal megszűnnek, amennyiben a hatáskörrel rendelkező hatóság kihirdeti a vészhelyzet megszűnését, vagy amennyiben a Bizottság a (8) bekezdés első albekezdésének megfelelően megállapítja, hogy a vészhelyzet kihirdetése nem vagy már nem indokolt.
A tagállamok és különösen a hatáskörrel rendelkező hatóságok gondoskodnak arról, hogy:
olyan intézkedés ne kerüljön bevezetésre, amely bármikor indokolatlanul korlátozza a belső piacon belüli gázáramlást;
olyan intézkedés ne kerüljön bevezetésre, amely valószínűsíthetően súlyosan veszélyeztetni fogja valamely másik tagállam gázellátását; és
a 715/2009/EK rendeletnek megfelelően az infrastruktúrához való, határokon átnyúló hozzáférés – amennyire ez műszaki és biztonsági szempontból lehetséges – a vészhelyzeti tervnek megfelelően fennmaradjon.
A tagállamok vészhelyzetben – az érintett földgázpiaci szállításirendszer-üzemeltetők vagy villamosenergia-piaci átvitelirendszer-üzemeltetők kérésére – nyomós okból dönthetnek úgy, hogy előnyben részesítik néhány kritikus jelentőségű, gázüzemű erőmű gázellátását a védett felhasználók egyes kategóriáinak ellátásával szemben, ha a kritikus jelentőségű, gázüzemű erőmű gázellátásának hiánya:
súlyos károkat okozhatna a villamosenergia-rendszer működésében; vagy
akadályozná a gáztermelést és/vagy gázszállítást.
A tagállamok bármely ilyen intézkedést kockázatértékelés alapján hoznak meg.
Egyértelműen azonosítani kell az első albekezdésben említett, kritikus jelentőségű, gázüzemű erőműveket, és azon gázmennyiségeket, amelyek ezen intézkedés hatálya alá tartoznának, és ezeket szerepeltetni kell a megelőzési cselekvési tervek és vészhelyzeti tervek regionális fejezeteiben. A fentieket az érintett tagállam villamosenergia-rendszerének átvitelirendszer-üzemeltetőivel és gázrendszerének szállításirendszer-üzemeltetőivel szoros együttműködésben kell meghatározni.
A hatáskörrel rendelkező hatóságnak a Bizottság kérésére vonatkozó értesítésétől számított három napon belül módosítania kell intézkedéseit, és erről értesítenie kell a Bizottságot, ellenkező esetben pedig tájékoztatnia kell a Bizottságot azokról az indokokról, amelyek miatt nem ért egyet a kéréssel. Ez utóbbi esetben a Bizottság az információ kézhezvételétől számított három napon belül módosíthatja vagy visszavonhatja a kérést, vagy a kérdés megfontolása céljából egyeztetést kezdeményezhet a hatáskörrel rendelkező hatósággal vagy adott esetben a hatáskörrel rendelkező érintett hatóságokkal, és amennyiben szükségesnek tartja, a GCG-vel. A Bizottság részletesen megindokolja az intézkedés módosítására irányuló kérését. A hatáskörrel rendelkező hatóságnak maradéktalanul figyelembe kell vennie a Bizottság álláspontját. Amennyiben a hatáskörrel rendelkező hatóság a Bizottság álláspontjától eltérő végső döntést hoz, köteles megindokolni azt.
12. cikk
Reagálás a regionális és az uniós vészhelyzetekre
Legalább két olyan, hatáskörrel rendelkező hatóság kérésére, amely vészhelyzetet hirdetett ki, a Bizottság a 11. cikk (8) bekezdése szerinti ellenőrzést követően, és amennyiben e vészhelyzetek indokai kapcsolódnak egymáshoz, az esettől függően regionális vészhelyzetet vagy uniós vészhelyzetet hirdet ki.
Minden olyan esetben, amikor regionális vagy uniós vészhelyzetet hirdet ki, a Bizottság a helyzetnek leginkább megfelelő kommunikációs eszköz alkalmazásával kikéri a többi, hatáskörrel rendelkező hatóság véleményét, és kellőképpen figyelembe veszi az általuk szolgáltatott valamennyi vonatkozó információt. Amennyiben a Bizottság a helyzet felmérését követően úgy dönt, hogy a regionális vészhelyzet vagy az uniós vészhelyzet alapjául szolgáló helyzet már nem indokolja a vészhelyzet kihirdetését, kihirdeti az uniós vagy regionális vészhelyzet megszűnését, megindokolja határozatát, és arról tájékoztatja a Tanácsot.
Uniós vagy regionális vészhelyzet esetén a Bizottság – a GCG-vel folytatott konzultációból származó releváns információk és a konzultáció eredményeinek teljeskörű figyelembevételével – összehangolja a hatáskörrel rendelkező hatóságok fellépését. Ennek keretében mindenekelőtt:
biztosítja az információcserét;
biztosítja a tagállami és a regionális szinten hozott intézkedéseknek az uniós szintű intézkedésekhez viszonyított következetességét és hatékonyságát;
koordinálja a harmadik országokat érintő intézkedéseket.
A tagállamok és különösen a hatáskörrel rendelkező hatóságok biztosítják, hogy:
ne kerüljön bevezetésre olyan intézkedés, amely bármikor indokolatlanul korlátozza a belső piacon belüli, különösen az érintett piacok felé megvalósuló gázáramlást;
ne kerüljön bevezetésre olyan intézkedés, amely valószínűsíthetően súlyosan veszélyeztetni fogja valamely másik tagállam gázellátását; és
a 715/2009/EK rendeletnek megfelelően az infrastruktúrához való, határokon átnyúló hozzáférés – amennyire ez műszaki és biztonsági szempontból lehetséges – a vészhelyzeti tervnek megfelelően fennmaradjon.
A tagállam vagy a hatáskörrel rendelkező hatóság a Bizottság felkérésre vonatkozó értesítésétől számított három napon belül módosítja intézkedését, és erről értesíti a Bizottságot, vagy tájékoztatja a Bizottságot azokról az indokokról, amelyek miatt nem ért egyet a felkéréssel. Ez utóbbi esetben a Bizottság az információ kézhezvételétől számított három napon belül módosíthatja vagy visszavonhatja a felkérést, vagy a kérdés megfontolása céljából egyeztetést kezdeményezhet a tagállammal vagy a hatáskörrel rendelkező hatósággal, és amennyiben szükségesnek tartja, a GCG-vel. A Bizottság részletesen megindokolja az intézkedés módosítására irányuló kérését. A tagállam vagy a hatáskörrel rendelkező hatóság teljes mértékben figyelembe veszi a Bizottság álláspontját. Amennyiben a hatáskörrel rendelkező hatóság vagy a tagállam végső döntése eltér a Bizottság álláspontjától, a hatáskörrel rendelkező hatóság vagy a tagállam köteles megindokolni azt.
13. cikk
Szolidaritás
Kivételes körülmények fennállása esetén és az érintett földgázpiaci szállításirendszer-üzemeltető vagy villamosenergia-piaci átvitelirendszer-üzemeltető által a hatáskörrel rendelkező hatóságához benyújtott, kellően indokolt kérés alapján a szolidaritást nyújtó tagállamban fenn lehet tartani bizonyos, a 11. cikk (7) bekezdése szerint meghatározott, kritikus jelentőségű, gázüzemű erőművek gázellátását, amennyiben az említett erőművek gázellátásának hiánya súlyos károkat okozna a villamosenergia-rendszer működésében vagy akadályozná a gáztermelést és/vagy gázszállítást.
A szolidaritási intézkedést utolsó lehetőségként lehet meghozni, és csak abban az esetben alkalmazható, ha a kérelmező tagállam:
a 11. cikk (3) bekezdésében említett intézkedés alkalmazása ellenére nem volt képes fedezni a szolidaritási alapon védett felhasználók gázellátásában fellépő hiányt;
kimerített minden piaci alapú intézkedést és minden, a vészhelyzeti tervében szereplő intézkedést;
kifejezett kéréssel fordult a Bizottsághoz és a vele közvetlen vagy – a (2) bekezdésben foglaltak szerint – harmadik országon keresztüli összeköttetésben lévő valamennyi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságához, és a kéréshez mellékelte az e bekezdés b) pontjában említett, végrehajtott intézkedések ismertetését;
vállalta, hogy haladéktalanul méltányos ellentételezést fizet a szolidaritást nyújtó tagállamnak, a (8) bekezdésnek megfelelően.
Az e rendelet szerinti szolidaritást ellentételezés alapján kell nyújtani. A szolidaritást kérő tagállam köteles a szolidaritást nyújtó tagállamnak haladéktalanul méltányos ellentételezést fizetni vagy a méltányos ellentételezés haladéktalan megfizetését biztosítani. E méltányos ellentételezésnek legalább az alábbiakat kell fedeznie:
a kérelmező tagállam területére szállított gáz;
a szolidaritás nyújtása során felmerült összes egyéb releváns és észszerű költség, beleértve adott esetben az ilyen, előzetesen megállapított intézkedések költségét is;
bírósági eljárásokból, választott bírósági eljárásokból vagy hasonló eljárásokból és vitarendezési eljárásokból és az említett eljárásokkal kapcsolatban felmerülő költségekből eredő bármely olyan ellentételezés megtérítése, amelyre a szolidaritást nyújtó tagállam a szolidaritás nyújtásában érintett szervezetek tekintetében kötelezett.
Az első albekezdés szerinti méltányos ellentételezésnek ki kell terjednie többek között minden olyan észszerű költségre, amely a szolidaritást nyújtó tagállamban e cikk végrehajtása során az uniós jog által garantált alapvető jogok és az alkalmazandó nemzetközi kötelezettségek értelmében az ellentételezés fizetésére vonatkozó kötelezettség miatt felmerül, valamint a nemzeti ellentételezési szabályok szerinti ellentételezés megfizetése révén felmerült további észszerű költségekre is.
A tagállamoknak 2018. december 1-jéig el kell fogadniuk a szükséges intézkedéseket – különösen a (10) bekezdés szerinti műszaki, jogi és pénzügyi intézkedéseket – az e bekezdés első és második albekezdésének végrehajtása érdekében. Ezen intézkedések tartalmazhatnak rendelkezéseket az ellentételezés haladéktalan megfizetésére vonatkozó gyakorlati feltételekről.
A tagállamoknak 2018. december 1-jéig el kell fogadniuk az ahhoz szükséges intézkedéseket –ideértve a műszaki, jogi és pénzügyi megállapodásokban elfogadott intézkedéseket is –, hogy az (1) és a (2) bekezdéssel összhangban biztosított legyen a kérelmező tagállam szolidaritási alapon védett felhasználóinak gázellátása. Az egymással közvetlen vagy a (2) bekezdésnek megfelelően harmadik országon keresztüli összeköttetésben lévő tagállamoknak megállapodást kell kötniük a műszaki, jogi és pénzügyi intézkedésekről, és ismertetniük kell ezeket a vészhelyzeti terveikben. Az említett intézkedések többek között a következő elemekre terjedhetnek ki:
a hálózatok működési biztonsága;
az alkalmazandó gázárak és/vagy az azok megállapítására szolgáló módszertan, figyelemmel a piac működésére gyakorolt hatásokra;
a rendszerösszekötők használata, ideértve a kétirányú szállítást lehetővé tevő kapacitásokat és a föld alatti gáztárolást is;
a gázmennyiségek, vagy az azok megállapítására szolgáló módszertan;
a költségek azon kategóriái, amelyekre ki kell terjednie a haladéktalan és méltányos ellentételezésnek, amely magában foglalhatja a korlátozott ipari tevékenység miatti károk ellentételezését is;
a méltányos ellentételezés kiszámítási módjának megjelölése.
A tagállamok között a szolidaritás kérését megelőzően megállapodásba foglalt pénzügyi intézkedéseknek olyan rendelkezéseket kell tartalmazniuk, amelyek lehetővé teszik, hogy a szolidaritás nyújtása során felmerült költségek méltányos ellentételezésének kiszámításakor legalább az összes releváns és észszerű költséget figyelembe vegyék, továbbá rendelkezniük kell az ellentételezés megfizetésének kötelezettségéről.
Az ellentételezési mechanizmusnak ösztönöznie kell az olyan piaci alapú megoldásokban való részvételt, mint az árverések és a keresletoldali válaszmechanizmusok. Emellett nem írhat elő olyan nemkívánatos ösztönzőket – többek között pénzügyi feltételeket –, amelyek miatt a piaci szereplők addig halogatják a fellépést, amíg nem piaci alapú intézkedések alkalmazására is sor kerülhet. A vészhelyzeti tervekben ismertetni kell minden ellentételezési mechanizmust vagy legalább azok összefoglalóját.
14. cikk
Információcsere
Amennyiben egy tagállam kihirdette a 11. cikk (1) bekezdésében említett válságszintek valamelyikét, az érintett földgázipari vállalkozásoknak különösen a következő információkat kell napi rendszerességgel az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága számára rendelkezésre bocsátaniuk:
a gázkereslet és a gázellátás napi előrejelzése a következő három napra, millió köbméter per nap mértékegységben kifejezve;
a napi gázáramlás minden határkeresztező betáplálási és kiadási ponton, valamint minden olyan ponton, amely a hálózatot termelő létesítménnyel, tárolási létesítménnyel vagy LNG-terminállal köti össze, millió köbméter per nap mértékegységben kifejezve;
azon időtartam, napban kifejezve, amely alatt a védett felhasználók gázellátása előreláthatóan biztosítható.
A Bizottság regionális vagy uniós vészhelyzet esetén felkérheti az (1) bekezdésben említett, hatáskörrel rendelkező hatóságot arra, hogy legalább a következőket bocsássa haladéktalanul rendelkezésére:
Az (1) bekezdésben meghatározott információk;
tájékoztatás a hatáskörrel rendelkező hatóság által tervezett vagy már végrehajtott, a vészhelyzet enyhítését célzó intézkedésekről és azok eredményességéről;
a más hatáskörrel rendelkező hatóságokhoz címzett, további intézkedések meghozatalára vonatkozó megkeresések;
a más hatáskörrel rendelkező hatóságok megkeresésére végrehajtott intézkedések.
A Bizottság elemzi a hatáskörrel rendelkező hatóságok értékeléseit, és elemzésének eredményeiről összesített formában tájékoztatja a tagállamokat, az Európai Parlamentet és a GCG-t.
Annak érdekében, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok és a Bizottság értékelhessék a gázellátás biztonságának nemzeti, regionális és uniós szintű helyzetét, minden földgázipari vállalkozásnak értesítenie kell:
a hatáskörrel rendelkező érintett hatóságot a határokon átnyúló dimenzióval rendelkező és az egy évnél hosszabb időtartamra szóló, gázbeszerzés céljából megkötött gázellátási szerződések következő adatairól:
a szerződés időtartama;
a szerződés szerinti éves mennyiségek;
a riasztás vagy vészhelyzet esetén a szerződés alapján szolgáltatandó maximális napi mennyiség;
a szerződés szerinti leszállítási pontok;
a minimális napi és havi gázmennyiségek;
a gázszállítás felfüggesztésének feltételei;
annak feltüntetése, hogy a szerződés önmagában vagy az ugyanazon földgázszállítóval vagy annak kapcsolt vállalkozásaival létesített más szerződéseivel együtt eléri-e vagy meghaladja a leginkább érintett tagállam tekintetében a (6) bekezdés b) pontjában említett 28 %-os küszöbértéket;
a leginkább érintett tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát a 2017. november 1-én vagy azután megkötött vagy módosított, önmagukban vagy az ugyanazon földgázszállítóval vagy kapcsolt vállalkozásaival létesített más szerződésekkel együtt az adott tagállamnak a legfrissebb rendelkezésre álló adatok alapján számított éves gázfogyasztása legalább 28 %-át biztosító, egy évnél hosszabb időtartamra szóló gázellátási szerződéseikről, közvetlenül ezek megkötését vagy módosítását követően. Ezen túlmenően, a földgázipari vállalkozásoknak 2018. november 2-ig értesíteniük kell a hatáskörrel rendelkező hatóságot valamennyi már hatályos, a fenti feltételeknek megfelelő szerződésről. Az értesítési kötelezettség nem vonatkozik az árakra vonatkozó információkra és a kizárólag a gázárakra kiterjedő módosításokra. Az értesítési kötelezettség alkalmazandó a gázellátási szerződés teljesítését érintő valamennyi kereskedelmi megállapodásra is, az árakra vonatkozó információk kivételével.
A hatáskörrel rendelkező hatóságnak az első albekezdés a) pontjában felsorolt adatokról anonimizált formában kell értesítenie a Bizottságot. Új szerződések kötésekor vagy a már meglévő szerződések módosítása esetén az összes adatot az adott év szeptemberének végéig el kell juttatnia a Bizottságnak. Amennyiben a hatáskörrel rendelkező hatóságnak kétségei merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy az első albekezdés b) pontjában említett adott szerződés veszélyezteti-e egy tagállam vagy régió gázellátásának biztonságát, értesítenie kell a szerződésről a Bizottságot.
15. cikk
Szakmai titoktartás
A szakmai titoktartási kötelezettség alkalmazandó a következő, e rendelettel összhangban bizalmas információt kapó személyekre:
a Bizottság jelenlegi és korábbi alkalmazottaira;
a Bizottság utasításai szerint eljáró könyvvizsgálókra és szakértőkre;
a hatáskörrel rendelkező hatóságok és a nemzeti szabályozó hatóságok vagy más releváns hatóságok jelenlegi és korábbi alkalmazottaira;
a hatáskörrel rendelkező hatóságok és a nemzeti szabályozó hatóságok vagy más releváns hatóságok utasításai szerint eljáró könyvvizsgálókra és szakértőkre.
16. cikk
Együttműködés az Energiaközösség szerződő feleivel
17. cikk
A Bizottság általi nyomon követés
A Bizottság a gázellátás biztonságával kapcsolatos intézkedéseket folyamatosan nyomon követi, és erről rendszeresen beszámol a GCG-nek.
A Bizottság a 8. cikk (7) bekezdésében említett értékelések alapján 2023. szeptember 1-jéig következtetéseket von le a gázellátás biztonsága uniós szintű növelésének lehetséges módjait illetően, és jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé e rendelet alkalmazásáról, valamint – amennyiben szükséges – jogalkotási javaslatokat nyújt be e rendelet módosítása érdekében.
17a. cikk
A Bizottság általi jelentéstétel
A Bizottság 2023. február 28-ig, majd azt követően évente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely a következőket tartalmazza:
a tagállamok által a tárolási kötelezettségek teljesítése érdekében hozott intézkedések áttekintése;
a 715/2009/EK rendelet 3a. cikkében meghatározott tanúsítási eljáráshoz szükséges időnek az áttekintése;
a feltöltési ütemterveknek és a feltöltési célértékeknek való megfelelés biztosítása érdekében a Bizottság által kért intézkedéseknek az áttekintése;
e rendelet gázárakra gyakorolt lehetséges hatásainak, valamint a 6b. cikk (4) bekezdésével összefüggésben a potenciális gázmegtakarításoknak az elemzése.
18. cikk
Értesítések
A kockázatértékelésről, a megelőzési cselekvési tervekről, a vészhelyzeti tervekről és valamennyi egyéb dokumentumról elektronikus úton, a CIRCABC platformon keresztül kell értesíteni a Bizottságot.
Az értesítéssel kapcsolatban mindennemű kommunikációt elektronikus úton kell lefolytatni.
18a. cikk
A bizottsági eljárás
19. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
20. cikk
Eltérés
E rendelet Máltára és Ciprusra mindaddig nem alkalmazandó, amíg területükön nincs gázellátás. Málta és Ciprus tekintetében a következő rendelkezésekben megállapított kötelezettségeket a gázellátás területükön való megkezdésétől számított, alább meghatározott időn belül kell teljesíteni, és azokat a döntéseket, amelyek meghozatalára ezek a tagállamok a következő rendelkezések szerint jogosultak, ezen az időn belül kell elfogadni:
a 2. cikk 5. pontja, a 3. cikk (2) bekezdése, a 7. cikk (5) bekezdése és a 14. cikk (6) bekezdésének a) pontja tekintetében: 12 hónap;
a 6. cikk (1) bekezdése tekintetében: 18 hónap;
a 8. cikk (7) bekezdése tekintetében: 24 hónap;
az 5. cikk (4) bekezdése tekintetében: 36 hónap;
az 5. cikk (1) bekezdése tekintetében: 48 hónap.
Az 5. cikk (1) bekezdésében foglalt kötelezettség teljesítése céljából Málta és Ciprus alkalmazhatja az 5. cikk (2) bekezdésében előírt rendelkezéseket, ideértve a nem piaci alapú, keresletoldali intézkedéseket is.
21. cikk
Hatályon kívül helyezés
A 994/2010/EU rendelet hatályát veszti.
A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat ezen rendeletre való hivatkozásként kell tekinteni, és a IX. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.
22. cikk
Hatálybelépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő negyedik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2017. november 1-től kell alkalmazni.
A 13. cikk (1)–(6) bekezdését, a 13. cikk (8) bekezdésének első és második albekezdését, valamint a 13. cikk (14) és (15) bekezdését azonban 2018. december 1-jétől kell alkalmazni.
A 2. cikk 27–31. pontját, a 6a–6d. cikket, a 16. cikk (3) bekezdését, a 17a. cikket, a 18a. cikket, a 20. cikk (4) bekezdését és az Ia. és Ib. mellékletet 2025. december 31-ig kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
I. MELLÉKLET
Regionális együttműködés
A tagállamoknak a 3. cikk (7) bekezdésében említett kockázati csoportjai, amelyek alapul szolgálnak a kockázatokhoz kapcsolódó együttműködés számára:
Kockázati csoportok a kelet felől érkező gázellátás szempontjából:
Ukrajna: Bulgária, Csehország, Dánia, Németország, Görögország, Horvátország, Olaszország, Luxemburg, Magyarország, Ausztria, Lengyelország, Románia, Szlovénia, Szlovákia, Svédország;
Belarusz: Belgium, Csehország, Dánia, Németország, Észtország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Hollandia, Lengyelország, Szlovákia, Finnország, Svédország;
Balti-tenger: Belgium, Csehország, Dánia, Németország, Franciaország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Szlovákia, Svédország;
Északkelet: Csehország, Dánia, Németország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szlovákia, Finnország, Svédország;
Transz-balkán: Bulgária, Görögország, Magyarország, Románia.
Kockázati csoportok az Északi-tenger felől érkező gázellátás szempontjából:
Norvégia: Belgium, Dánia, Németország, Írország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Svédország;
Kis fűtőértékű gáz: Belgium, Németország, Franciaország, Hollandia;
Dánia: Dánia, Németország, Luxemburg, Hollandia, Lengyelország, Svédország;
Egyesült Királyság: Belgium, Németország, Írország, Luxemburg, Hollandia.
Kockázati csoportok az Észak-Afrika felől érkező gázellátás szempontjából:
Algéria: Görögország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Málta, Ausztria, Portugália, Szlovénia;
Líbia: Horvátország, Olaszország, Málta, Ausztria, Szlovénia.
Kockázati csoportok a délkelet felől érkező gázellátás szempontjából:
Déli Gázfolyosó – Kaszpi-tenger: Bulgária, Görögország, Horvátország, Olaszország, Magyarország, Málta, Ausztria, Románia, Szlovénia, Szlovákia;
Földközi-tenger keleti térsége: Görögország, Olaszország, Ciprus, Málta.
Ia. melléklet ( 6 )
A föld alatti gáztárolókkal rendelkező tagállamokra 2022-ben vonatkozó feltöltési ütemterv köztes célértékekkel és feltöltési célérték
|
Tagállam |
Augusztus 1.: köztes célérték |
Szeptember 1.: köztes célérték |
Október 1.: köztes célérték |
November 1.: feltöltési célérték |
|
AT |
49 % |
60 % |
70 % |
80 % |
|
BE |
49 % |
62 % |
75 % |
80 % |
|
BG |
49 % |
61 % |
75 % |
80 % |
|
CZ |
60 % |
67 % |
74 % |
80 % |
|
DE |
45 % |
53 % |
80 % |
80 % |
|
DK |
61 % |
68 % |
74 % |
80 % |
|
ES |
71 % |
74 % |
77 % |
80 % |
|
FR |
52 % |
65 % |
72 % |
80 % |
|
HR |
49 % |
60 % |
70 % |
80 % |
|
HU |
51 % |
60 % |
70 % |
80 % |
|
IT |
58 % |
66 % |
73 % |
80 % |
|
LV |
57 % |
65 % |
72 % |
80 % |
|
NL |
54 % |
62 % |
71 % |
80 % |
|
PL |
80 % |
80 % |
80 % |
80 % |
|
PT |
72 % |
75 % |
77 % |
80 % |
|
RO |
46 % |
57 % |
66 % |
80 % |
|
SE |
40 % |
53 % |
67 % |
80 % |
|
SK |
49 % |
60 % |
70 % |
80 % |
Ib. melléklet
A feltöltési célértékkel és a feltöltési ütemtervvel kapcsolatos közös felelősség
A 6a. cikk szerinti feltöltési célérték és feltöltési ütemterv tekintetében, a Németországi Szövetségi Köztársaság és az Osztrák Köztársaság közösen vállal felelősséget a Haidach és a 7Fields földgáztárolók vonatkozásában. A Németországi Szövetségi Köztársaság és az Osztrák Köztársaság említett felelősségvállalásának pontos aránya és mértéke az említett tagállamok közötti kétoldalú megállapodás tárgyát képezi.
II. MELLÉKLET
Az N – 1 képlet kiszámítása
1. Az N – 1 képlet meghatározása
Az N – 1 képlet a gázinfrastruktúra műszaki kapacitásának azon képességét írja le, hogy legnagyobb elemének kiesése esetén maradéktalanul ki tudja elégíteni a számítási terület gázkeresletét olyan napon, amelyet rendkívül magas, statisztikai valószínűség szerint 20 évenként egyszer előforduló gázkereslet jellemez.
A gázinfrastruktúra magában foglalja a gázszállító hálózatot, beleértve a rendszerösszekötőket, valamint a számítási területhez kapcsolódó termelési, LNG- és tárolási létesítményeket.
A gázinfrastruktúra legnagyobb elemének kiesése esetén fennmaradó összes gázinfrastruktúra műszaki kapacitásának el kell érnie a számítási terület azon összesített napi gázkeresletét, amely rendkívül magas, statisztikai valószínűség szerint 20 évenként egyszer előforduló gázkereslettel jellemezhető napon fordul elő.
Az N – 1 képlet alábbiak szerint számított értékének legalább 100 %-nak kell lennie.
2. Az N – 1 képlet kiszámításának módja
, N – 1 ≥ 100 %
A számításhoz alkalmazott paramétereket egyértelműen le kell írni és meg kell indokolni.
Az EPm kiszámításához részletes listát kell benyújtani a betáplálási pontokról és egyéni kapacitásukról.
3. Az N – 1 képletben található paraméterek meghatározása
A „számítási terület” a hatáskörrel rendelkező hatóság által meghatározott olyan földrajzi terület, amelyre nézve az N – 1 képlet kiszámításra kerül.
„Dmax” : teljes napi gázkereslet (millió köbméter per napban kifejezve) a számítási területen statisztikai valószínűség szerint 20 évenként egyszer előforduló, rendkívül magas napi kereslettel jellemezhető napon.
„EPm” : a Pm, LNGm és Sm értékekkel már kifejezett termelési, LNG- és tárolási létesítményektől eltérő betáplálási pontok műszaki kapacitása (millió köbméter per napban kifejezve), vagyis a számítási területre gázbeszállítást biztosítani képes valamennyi, határon elhelyezkedő betáplálási pont műszaki kapacitásának összege.
„Pm” : maximális műszaki termelési kapacitás (millió köbméter per napban kifejezve): az összes földgáztermelő létesítménynek a számítási terület betáplálási pontjaihoz szállítható maximális napi műszaki termelési kapacitásának összege.
„Sm” : maximális műszaki tárolási mennyiség (millió köbméter per napban kifejezve): az összes tárolási létesítménynek a számítási terület betáplálási pontjaihoz szállítható maximális napi műszaki kivételi kapacitásának összege, figyelembe véve azok saját fizikai jellemzőit;
„LNGm” : maximális műszaki LNG-létesítmény-kapacitás (millió köbméter per napban kifejezve): az összes LNG-létesítmény összesített maximális napi műszaki kimeneti kapacitása a számítási területen, olyan kritikus elemek figyelembevételével, mint az LNG átfejtése, a hozzá kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások, az LNG átmeneti tárolása és visszaalakítása, valamint a rendszer műszaki kimeneti kapacitása.
„Im” : a számítási terület ellátására szolgáló, a legnagyobb kapacitással rendelkező legnagyobb gázinfrastruktúra-elem műszaki kapacitása (millió köbméter per napban kifejezve). Amennyiben több gázinfrastruktúra összekapcsolásával egyetlen közös upstream vagy downstream gázinfrastruktúra jött létre, amelyet nem lehet szétválasztva működtetni, azt egyetlen gázinfrastruktúra-elemnek kell tekinteni.
4. Az N – 1 képlet kiszámítása keresletoldali intézkedések alkalmazása esetén
, N – 1 ≥ 100 %
„Deff” : a Dmax azon része (millió köbméter per napban kifejezve), amelyet a gázellátás zavara esetén a 9. cikk (1) bekezdésének c) pontja és az 5. cikk (2) bekezdése szerinti piaci alapú, keresletoldali intézkedésekkel elégségesen és időben ki lehet elégíteni.
5. Az N – 1 képlet kiszámítása regionális szinten
A 3. pontban említett számítási területet adott esetben az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai által meghatározott módon a megfelelő regionális szintre kell bővíteni. A számítás kibővíthető a kockázati csoport regionális szintjére, amennyiben a kockázati csoport hatáskörrel rendelkező hatóságai erről megállapodnak. Az N – 1 képlet regionális szintű kiszámításához a közös érdekű gázinfrastruktúra legnagyobb elemét kell alkalmazni. Egy régió legnagyobb közös érdekű gázinfrastruktúra-elemének a régió azon legnagyobb gázinfrastruktúra-eleme tekintendő, amely az adott régió tagállamainak gázellátásához közvetlenül vagy közvetetten hozzájárul, és azt a kockázatértékelésben meg kell határozni.
Az N – 1 képlet regionális szintű kiszámítása csak akkor válthatja fel az N – 1 képlet nemzeti szintű kiszámítását, ha a közös kockázatértékeléssel összhangban a közös érdekű gázinfrastruktúra legnagyobb eleme valamennyi érintett tagállam gázellátása szempontjából kiemelkedő fontosságú.
A kockázati csoport szintjén a 7. cikk (4) bekezdésében említett számítások esetében az I. mellékletben felsorolt kockázati csoportok legnagyobb közös érdekű gázinfrastruktúra-elemét kell alkalmazni.
III. MELLÉKLET
Kétirányú szállítást lehetővé tevő állandó kapacitás
1. Az e mellékletben foglalt rendelkezések végrehajtása céljából a nemzeti szabályozó hatóság hatáskörrel rendelkező hatóságként léphet fel, amennyiben a tagállam így határoz.
2. A rendszerösszekötő kétirányú szállítást lehetővé tevő kapacitásának lehetővé tétele vagy javítása érdekében, illetve az erre irányuló kötelezettség alóli mentesség megszerzése vagy meghosszabbítása érdekében a szállításirendszer-üzemeltetőknek a rendszerösszekötő mindkét oldalán be kell nyújtaniuk az alábbiakat a hatáskörrel rendelkező hatóságaiknak (a továbbiakban: az érintett, hatáskörrel rendelkező hatóságok) és a szabályozó hatóságaiknak (a továbbiakban: az érintett szabályozó hatóságok), miután konzultáltak minden, potenciálisan érintett szállításirendszer-üzemeltetővel:
javaslat kétirányú gázszállítást lehetővé tevő állandó kapacitás kialakítására az ellenirányt illetően (a továbbiakban: ellenirányú áramlást lehetővé tevő fizikai kapacitás); vagy
a kétirányú szállítást lehetővé tevő kapacitás kialakítására irányuló kötelezettség alóli mentességre vonatkozó kérelem.
A szállításirendszer-üzemeltetőknek törekedniük kell arra, hogy közösen nyújtsanak be javaslatokat és mentesség iránti kérelmeket. A kétirányú szállítást lehetővé tevő kapacitásra vonatkozó javaslat esetében a szállításirendszer-üzemeltetők a költségek országok közötti elosztására vonatkozó, indokolással ellátott javaslatot nyújthatnak be. Az említett javaslatokat és kérelmeket 2017. november 1-én már létező valamennyi rendszerösszekötő esetében legkésőbb 2018. december 1-jéig – a megvalósíthatósági tanulmányok elkészülése után, de az új rendszerösszekötők részletes műszaki tervei kidolgozásának megkezdése előtt – be kell nyújtani.
3. A javaslat vagy a mentesség iránti kérelem kézhezvételét követően a hatáskörrel rendelkező érintett hatóságoknak a javaslatról vagy a mentesség iránti kérelemről haladéktalanul konzultálniuk kell azon tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságaival és –amennyiben nem azonosak a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal – a nemzeti szabályozó hatóságaival, amely a kockázatértékeléssel összhangban részesülhet az ellenirányú áramlást lehetővé tévő kapacitás előnyeiből, továbbá az Ügynökséggel és a Bizottsággal. A konzultált hatóságok a konzultáció iránti kérelem kézhezvételét követő négy hónapon belül nyilváníthatnak véleményt.
4. Az érintett, szabályozó hatóságoknak az együttes javaslat kézhezvételétől számított hat hónapon belül az 5. cikk (6) és (7) bekezdése szerint – az érintett projektgazdákkal folytatott konzultációt követően – koordinált módon határozniuk kell a beruházási költségek országok közötti elosztásáról; az így elosztott költségeket a projekt egyes szállításirendszer-üzemeltetőinek kell viselniük. Amennyiben az érintett szabályozó hatóságoknak e határidőn belül nem sikerül megállapodásra jutniuk, erről haladéktalanul tájékoztatniuk kell az érintett, hatáskörrel rendelkező hatóságokat.
5. Az érintett, hatáskörrel rendelkező hatóságoknak – a kockázatértékelés, az e rendelet 5. cikkének (5) bekezdésében felsorolt információk és az e melléklet 3. pontja szerinti konzultációt követően beérkezett vélemények alapján, valamint a gázellátás biztonságának és a belső gázpiachoz való hozzájárulásnak a figyelembevételével – koordinált módon határozniuk kell. E koordinált határozatot két hónapon belül kell meghozni. E kéthónapos időszak az e melléklet 3. pontjában említett véleménynyilvánításra rendelkezésre álló négy hónapos időszak letelte után veszi kezdetét – kivéve abban az esetben, ha valamennyi vélemény már ennél korábban beérkezik –, vagy pedig az érintett szabályozó hatóságok számára a koordinált határozat elfogadása céljából az e melléklet 4. pontja szerint rendelkezésre álló hathónapos időszak letelte után. A koordinált határozatban:
el kell fogadni a kétirányú gázszállítást lehetővé tévő kapacitásra vonatkozó javaslatot. E határozatnak tartalmaznia kell költség-haszon elemzést, végrehajtási ütemtervet és a kapacitás használatára vonatkozó feltételeket, és mellékelni kell hozzá a költségek országok közötti elosztására vonatkozó, a 4. pontban említett, az érintett szabályozó hatóságok által hozott koordinált határozatot;
maximum négy évre vonatkozó ideiglenes mentességet kell engedélyezni vagy meg kell azt hosszabbítani, amennyiben a határozatban szereplő költség-haszon elemzés szerint az ellenirányú áramlást lehetővé tévő kapacitás egyetlen érintett tagállamban sem javítaná a gázellátás biztonságát, vagy ha a beruházás költségei jelentős mértékben meghaladnák a gázellátás biztonsága tekintetében várható előnyöket; vagy
meg kell követelni a szállításirendszer-üzemeltetőktől, hogy legfeljebb négy hónapon belül módosítsák és újból nyújtsák be a javaslatukat vagy a mentesség iránti kérelmüket.
6. Az érintett, hatáskörrel rendelkező hatóságoknak haladéktalanul továbbítaniuk kell a koordinált határozatot azon hatáskörrel rendelkező hatóságok és nemzeti szabályozó hatóságok részére, amelyek a 3. pontnak megfelelően véleményt nyilvánítottak, továbbá az érintett szabályozó hatóságok, az Ügynökség és a Bizottság részére, beleértve a 3. ponttal összhangban a konzultációt követően beérkezett véleményeket is.
7. A 6. pontban említett, az érintett, hatáskörrel rendelkező hatóságok a koordinált határozat kézhezvételétől számított két hónapon belül kifogást emelhetnek a koordinált határozattal szemben, és kifogásukat benyújthatják azon érintett, hatáskörrel rendelkező hatóságoknak, amelyek elfogadták a határozatot, valamint az Ügynökségnek és a Bizottságnak. A kifogásoknak tényekre és értékelésre kell korlátozódniuk, különösen ha a költségek országok közötti elosztásáról nem folytattak konzultációt a 3. ponttal összhangban.
8. Az Ügynökség a koordinált határozat 6. ponttal összhangban történő kézhezvételétől számított három hónapon belül véleményt nyilvánít a koordinált határozat elemeivel kapcsolatban, figyelembe véve az esetleges kifogásokat, és véleményét benyújtja valamennyi érintett, hatáskörrel rendelkező hatóságnak, a 6. pontban említett, érintett, hatáskörrel rendelkező hatóságoknak és a Bizottságnak.
9. Az Ügynökség által a 8. pont szerint kiadott vélemény kézhezvételétől számított négy hónapon belül a Bizottság határozatot fogadhat el, amelyben kéri a koordinált határozat módosítását. A Bizottság e határozatot a következők alapján hozza meg: az 5. pontban meghatározott kritériumok, az érintett hatóságok határozatának alapjául szolgáló indokok, valamint az Ügynökség véleménye. Az érintett, hatáskörrel rendelkező hatóságoknak eleget kell tenniük a Bizottság kérésének, és négy héten belül módosítaniuk kell a határozatukat.
Abban az esetben, ha a Bizottság nem tesz semmilyen intézkedést az említett négy hónapon belül, akkor úgy tekintendő, hogy nem emel kifogást az érintett, hatáskörrel rendelkező hatóságok határozatával szemben.
10. Ha az érintett, hatáskörrel rendelkező hatóságok az 5. pontban meghatározott határidőn belül nem tudnak elfogadni koordinált határozatot, vagy ha az érintett szabályozó hatóságok a 4. pontban meghatározott határidőn belül nem tudnak megállapodni a költségek elosztásáról, az érintett, hatáskörrel rendelkező hatóságoknak legkésőbb a határidő lejártának napján értesíteniük kell erről az Ügynökséget és a Bizottságot. A Bizottság ezen információ kézhezvételétől számított négy hónapon belül – esetlegesen az Ügynökséggel folytatott konzultációt követően – határozatot fogad el, amely a költségek országok közötti elosztásán kívül a koordinált határozatnak az 5. pontban felsorolt valamennyi elemére kiterjed, és megküldi ezt a határozatot az érintett, hatáskörrel rendelkező hatóságoknak és az Ügynökségnek.
11. Ha a Bizottság e melléklet 10. pontja szerinti határozata kétirányú szállítást lehetővé tevő kapacitás kialakítását írja elő, az Ügynökség a bizottsági határozat kézhezvételétől számított három hónapon belül határozatot fogad el a költségek országok közötti elosztásáról, e rendelet 5. cikkének (7) bekezdésével összhangban. Az Ügynökség e határozat meghozatala előtt konzultál az érintett szabályozó hatóságokkal és a szállításirendszer-üzemeltetőkkel. A három hónapos időtartam további két hónappal meghosszabbítható, amennyiben az Ügynökségnek kiegészítő információkat kell kérnie. Ez a további időtartam a hiánytalan információk kézhezvételét követő napon veszi kezdetét.
12. A Bizottságnak, az Ügynökségnek, a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak, a nemzeti szabályozó hatóságoknak és a szállításirendszer-üzemeltetőknek meg kell őrizniük a bizalmas üzleti adatok titkosságát.
13. A kétirányú szállítást lehetővé tevő kapacitás kialakítására vonatkozó kötelezettség alól a 994/2010/EU rendelet értelmében adott mentességek érvényben maradnak, amennyiben a Bizottság vagy a másik érintett tagállam nem kérte azok felülvizsgálatát, illetve amíg az érvényességük le nem jár.
IV. MELLÉKLET
Sablon a közös kockázatértékeléshez
Az alábbi sablont a kockázati csoporton belül elfogadott nyelven kell kitölteni.
Általános információk
1. A rendszer leírása
Röviden írja le a kockázati csoport gázrendszerét, és térjen ki az alábbiakra:
a gázrendszer működésének ismertetése a kockázati csoportban: fő áramlások (betáplálás/kiadás/tranzit), a betáplálási/kiadási pont infrastruktúrájának kapacitása a régióba és a régióból, valamint tagállamonként, ideértve a kihasználási arányt, az LNG-létesítményeket (maximális napi kapacitás, kihasználási arány és hozzáférési rendszer) stb.
lehetőség szerint a gázbehozatal forrásainak megadása a származási ország szerinti bontásban ( 10 ).
a kockázati csoport szempontjából fontos tárolási létesítmények ismertetése, ideértve a határokon átnyúló hozzáférést is:
tárolókapacitás (teljes és üzemi gázmennyiség) a fűtési szezonban jellemző kereslethez viszonyítva;
maximális napi kivételi kapacitás a különböző feltöltési szinteken (lehetőleg teljes kapacitáson és szezonvégi szinteken);
a hazai termelés kockázati csoportban betöltött szerepének ismertetése:
a termelés mennyisége a végső éves gázfogyasztás viszonylatában;
maximális napi termelési kapacitás;
a gáz villamosenergia-termelésben betöltött szerepének ismertetése (pl. fontosság, megújuló energiaforrások tartalékaként betöltött szerep), ideértve a gáztüzelésű termelési kapacitást (teljes (MWe) és a teljes termelési kapacitás százalékában) és a kapcsolt energiatermelést (teljes (MWe) és a teljes termelési kapacitás százalékában).
2. Infrastrukturális előírások (5. cikk)
Ismertesse az N – 1 képlet(ek) regionális szintű kiszámítását a kockázati csoport tekintetében, amennyiben a kockázati csoport hatáskörrel rendelkező hatóságaival ilyen megállapodás született, továbbá a kétirányú szállítást lehetővé tevő meglévő kapacitásokat, a következők szerint:
N – 1 képlet
a kockázati csoport tekintetében a közös érdekű gázinfrastruktúra legnagyobb elemének megnevezése;
az N – 1 képlet kiszámítása regionális szinten;
az N – 1 képlet összes elemét illetően a használt értékek ismertetése, ideértve a kiszámításhoz használt köztes értékeket is (pl. az EPm esetében tüntesse fel az e paraméter tekintetében figyelembe vett összes betáplálási pont kapacitását);
az N – 1 képletben szereplő paraméterek (pl. Dmax) kiszámításánál alkalmazott módszerek és feltételezések ismertetése, ha vannak ilyenek (a részletes magyarázatot mellékletek formájában kell megadni);
kétirányú szállítást lehetővé tevő kapacitás
adja meg a kétirányú szállítást lehetővé tevő kapacitással ellátott rendszerösszekötő pontokat és a kétirányú áramlások maximális kapacitását;
jelölje meg az ellenirányú áramlást lehetővé tévő kapacitás használatának feltételeit (pl. megszakítható kapacitás);
jelölje meg azokat a rendszerösszekötő pontokat, amelyek tekintetében az 5. cikk (4) bekezdésének értelmében mentességet adtak, továbbá a mentesség időtartamát és a mentesség okait.
3. A kockázatok azonosítása
Ismertesse azt a főbb transznacionális kockázatot, amelyet illetően a kockázati csoportot létrehozták, és azokat a kockázati tényezőket, amelyek különböző helyzetekben kiválthatják e kockázat bekövetkeztét, valamint a kockázat előfordulásának valószínűségét és következményeit.
Azon kockázati tényezők nem kimerítő listája, amelyeket csak akkor kell szerepeltetni az értékelésben, ha az érintett, hatáskörrel rendelkező hatóság szerint aktualitásuk van:
politikai kockázatok
műszaki kockázatok
kereskedelmi/piaci/pénzügyi kockázatok
társadalmi kockázatok
természeti kockázatok
Elemzés
ismertesse a kockázati csoport tekintetében fennálló főbb transznacionális kockázatokat és az esetleges egyéb vonatkozó kockázati tényezőket, ideértve előfordulásuk valószínűségét és hatásait, valamint adott esetben a kockázatok tagállamok közötti kölcsönhatásait és összefüggéseit;
ismertesse az annak meghatározásához használt kritériumokat, hogy a rendszer magas/elfogadhatatlan kockázatoknak van-e kitéve;
sorolja fel a vonatkozó kockázati forgatókönyveket a kockázati forrásoknak megfelelően, és ismertesse, hogyan választották ki őket;
tüntesse fel, hogy milyen mértékben vették figyelembe az ENTSOG által elkészített forgatókönyveket.
4. Kockázatelemzés és kockázatértékelés
Elemezze a 3. pontban megnevezett vonatkozó kockázati forgatókönyveket. A kockázati forgatókönyvek szimulációjánál vegye figyelembe a gázellátás biztonságával kapcsolatos meglévő intézkedéseket, például adott esetben a II. melléklet 2. pontjában meghatározott N – 1 képlet alkalmazásával kiszámított infrastrukturális előírásokat és a gázellátási előírásokat. Az egyes kockázati forgatókönyvek tekintetében:
részletesen ismertesse a kockázati forgatókönyvet, ideértve az összes feltételezést és adott esetben a kiszámításukhoz használt módszereket;
részletesen ismertesse az elvégzett szimulációk eredményeit, ideértve a hatások számszerűsítését is (pl. nem szállított gázmennyiségek, társadalmi-gazdasági hatások, a távhőszolgáltatásra gyakorolt hatások, a villamosenergia-termelésre gyakorolt hatások).
5. Következtetések
Ismertesse a közös kockázatértékelés fő eredményeit, ideértve a további intézkedést igénylő kockázati forgatókönyvek megnevezését is.
V. MELLÉKLET
Sablon a nemzeti kockázatértékeléshez
Általános információk
Az e kockázatértékelés elkészítéséért felelős, hatáskörrel rendelkező hatóság neve ( 11 )
1. A rendszer leírása
|
1.1. |
Írja le röviden és tömören valamennyi olyan kockázati csoport regionális gázrendszerét ( 12 ), amelyben a tagállam részt vesz, és térjen ki az alábbiakra:
a)
b)
az érintett kockázati csoportokra vonatkozó gázrendszer(ek) működésének leírása: fő áramlások (betáplálás/kiadás/tranzit), a betáplálási/kiadási pont infrastruktúrájának kapacitása a kockázati csoportok régiójába/régióiba és régiójából/régióiból, valamint tagállamonként, ideértve a kihasználási arányt, az LNG-létesítményeket (maximális napi kapacitás, kihasználási arány és hozzáférési rendszer) stb.;
c)
a gázbehozatal forrásainak százalékos aránya a származási ország szerinti, lehetőség szerinti bontásban ( 15 );
d)
a kockázati csoport szempontjából fontos tárolási létesítmények szerepének ismertetése, ideértve a határokon átnyúló hozzáférést is:
i.
tárolókapacitás (teljes és üzemi gázmennyiség) a fűtési szezonban jellemző kereslethez viszonyítva;
ii.
maximális napi kivételi kapacitás a különböző feltöltési szinteken (lehetőleg teljes kapacitáson és szezonvégi szinteken);
e)
a hazai termelés kockázati csoport(ok)ban betöltött szerepének ismertetése:
i.
a termelés mennyisége a végső éves gázfogyasztás viszonylatában;
ii.
maximális napi termelési kapacitás és annak ismertetése, hogy ez miként fedezheti a maximális napi fogyasztást;
f)
írja le a gáz villamosenergia-termelésben betöltött szerepét (pl. fontosság, megújuló energiaforrások tartalékaként betöltött szerep), ideértve a gáztüzelésű termelési kapacitást (teljes (MWe) és a teljes termelési kapacitás százalékában) és a kapcsolt energiatermelést (teljes (MWe) és a teljes termelési kapacitás százalékában). |
|
1.2. |
Röviden írja le a tagállam gázrendszerét, és térjen ki az alábbiakra:
a)
fő gázfogyasztási adatok: végső éves gázfogyasztás (milliárd köbméter) és a felhasználók típusa szerinti bontás, csúcsterhelés (millió köbméter per nap);
b)
a gázrendszer nemzeti szintű működésének ismertetése, ideértve az infrastruktúrákat is (amelyek nem tartoznak az 1.1. b) pont hatálya alá). Adott esetben térjen ki az L-gáz rendszerre;
c)
a gázellátás biztonsága szempontjából kulcsfontosságú infrastruktúrák azonosítása;
d)
a gázbehozatal forrásainak nemzeti szinten származási ország szerinti, lehetőség szerinti bontásban való ismertetése;
e)
a tárolás szerepének ismertetése, beleértve az alábbiakat:
i.
tárolókapacitás (teljes és üzemi gázmennyiség) a fűtési szezonban fennálló kereslethez viszonyítva;
ii.
a maximális napi kivételi kapacitás a különböző feltöltési szinteken (lehetőleg teljes kapacitáson és szezonvégi szinteken);
f)
a hazai termelés szerepének ismertetése, beleértve az alábbiakat:
i.
a termelés mennyisége a végső éves gázfogyasztás viszonylatában;
ii.
a maximális napi termelési kapacitás;
g)
a gáz villamosenergia-termelésben betöltött szerepének ismertetése (pl. fontosság, megújuló energiaforrások tartalékaként betöltött szerep), ideértve a gáztüzelésű termelési kapacitást (teljes (MWe) és a teljes termelési kapacitás százalékában) és a kapcsolt energiatermelést (teljes (MWe) és a teljes termelési kapacitás százalékában). |
2. Infrastrukturális előírások (5. cikk)
Ismertesse, hogy hogyan tartják be az infrastrukturális előírásokat, ideértve az N – 1 képletéhez használt fő értékeket és a megfelelés alternatív lehetőségeit (a közvetlen összeköttetésben lévő tagállamokkal, keresletoldali intézkedésekkel együtt), továbbá a kétirányú szállítást lehetővé tevő meglévő kapacitásokat, a következők szerint:
N – 1 képlet
a gázinfrastruktúra legnagyobb elemének megnevezése;
az N – 1 képlet kiszámítása nemzeti szinten;
az N – 1 képlet összes elemét illetően a használt értékek ismertetése, ideértve a számításhoz használt köztes értékeket is (pl. az EPm esetében tüntesse fel az e paraméter tekintetében figyelembe vett összes betáplálási pont kapacitását);
az N – 1 képletben szereplő paraméterek (pl. Dmax) kiszámításánál alkalmazott módszerek ismertetése, ha vannak ilyenek (a részletes magyarázatot mellékletek formájában kell megadni);
az N – 1 képlet kiszámításakor kapott eredmények magyarázata a maximális üzemi mennyiség 30 %-os és 100 %-os szintjét figyelembe véve;
az N – 1 képlet hidraulikai modell használatával végzett szimulációja fő eredményeinek magyarázata;
amennyiben a tagállam úgy dönt, az N – 1 képlet kiszámítása keresletoldali intézkedések alkalmazásával:
amennyiben ilyen megállapodás született az érintett kockázati csoport(ok) hatáskörrel rendelkező hatóságaival vagy a közvetlen összeköttetésben lévő tagállamokkal, az N – 1 képlet közös kiszámítása:
kétirányú szállítást lehetővé tevő kapacitás
adja meg a kétirányú szállítást lehetővé tevő kapacitással ellátott rendszerösszekötő pontokat és a kétirányú áramlások maximális kapacitását;
jelölje meg az ellenirányú áramlást lehetővé tévő kapacitás használatának feltételeit (pl. megszakítható kapacitás);
jelölje meg azokat a rendszerösszekötő pontokat, amelyek tekintetében az 5. cikk (4) bekezdésének értelmében mentességet adtak, továbbá a mentesség időtartamát és a mentesség okait.
3. A kockázatok azonosítása
Ismertesse azokat a kockázati tényezőket, amelyek a tagállamban negatív hatással lehetnek a gázellátás biztonságára, valamint előfordulásuk valószínűségét és következményeit.
Azon kockázati tényezők típusainak nem kimerítő listája, amelyeket csak akkor kell szerepeltetni az értékelésben, ha a hatáskörrel rendelkező hatóság szerint aktualitásuk van:
politikai kockázatok
műszaki kockázatok
kereskedelmi/piaci/pénzügyi kockázatok
társadalmi kockázatok
természeti kockázatok
Elemzés
nevezze meg a tagállam szempontjából releváns kockázati tényezőket, ideértve előfordulásuk valószínűségét és hatásait;
ismertesse az annak meghatározásához használt kritériumokat, hogy a rendszer magas/elfogadhatatlan kockázatoknak van-e kitéve;
sorolja fel a vonatkozó kockázati forgatókönyveket a kockázati tényezőknek és előfordulásuk valószínűségének megfelelően, és írja le, hogy hogyan választották ki őket.
4. Kockázatelemzés és kockázatértékelés
Elemezze a 3. pontban megnevezett vonatkozó kockázati forgatókönyveket. A kockázati forgatókönyvek szimulációjánál vegye figyelembe a gázellátás biztonságával kapcsolatos meglévő intézkedéseket, például a II. melléklet 2. pontjában meghatározott N – 1 képlet alkalmazásával kiszámított infrastrukturális előírásokat és a gázellátási előírásokat. Az egyes kockázati forgatókönyvek tekintetében:
részletesen ismertesse a kockázati forgatókönyvet, ideértve az összes feltételezést és adott esetben a kiszámításukhoz használt módszereket;
részletesen ismertesse az elvégzett szimulációk eredményeit, ideértve a hatások számszerűsítését is (pl. nem szállított gázmennyiségek, társadalmi-gazdasági hatások, a távhőszolgáltatásra gyakorolt hatások, a villamosenergia-termelésre gyakorolt hatások).
5. Következtetések
Ismertesse a tagállam részvételével készült közös kockázatértékelés fő eredményeit, ideértve a további intézkedést igénylő kockázati forgatókönyvek megnevezését is.
VI. MELLÉKLET
Sablon a megelőzési cselekvési tervhez
Általános információk
1. A rendszer leírása
|
1.1. |
Írja le röviden és tömören valamennyi olyan kockázati csoport ( 17 ) regionális gázrendszerét, amelyben a tagállam részt vesz, és térjen ki az alábbiakra:
a)
b)
a gázrendszer működésének leírása a kockázati csoportokban: fő áramlások (betáplálás/kiadás/tranzit), a betáplálási/kiadási pont infrastruktúrájának kapacitása a kockázati csoport régiójába/régióiba és régiójából/régióiból, valamint tagállamonként, ideértve a kihasználási arányt, az LNG-létesítményeket (maximális napi kapacitás, kihasználási arány és hozzáférési rendszer) stb.;
c)
a gázbehozatal forrásainak lehetőség szerint származási ország szerinti bontásban való megadása ( 20 );
d)
a régió szempontjából fontos tárolási létesítmények szerepének leírása, ideértve a határokon átnyúló hozzáférést is:
i.
tárolókapacitás (teljes és üzemi gázmennyiség) a fűtési szezonban jellemző kereslethez viszonyítva;
ii.
maximális napi kivételi kapacitás a különböző feltöltési szinteken (lehetőleg teljes kapacitáson és szezonvégi szinteken);
e)
a hazai termelés régióban betöltött szerepének leírása:
i.
a termelés mennyisége a végső éves gázfogyasztás viszonylatában;
ii.
maximális napi termelési kapacitás;
f)
a gáz villamosenergia-termelésben betöltött szerepének leírása (pl. fontosság, megújuló energiaforrások tartalékaként betöltött szerep), ideértve a gáztüzelésű termelési kapacitást (teljes (MWe) és a teljes termelési kapacitás százalékában) és a kapcsolt energiatermelést (teljes (MWe) és a teljes termelési kapacitás százalékában);
g)
az energiahatékonysági intézkedések szerepének és azoknak az éves végső gázfogyasztásra gyakorolt hatásának leírása. |
|
1.2. |
Röviden írja le az egyes tagállamok gázrendszerét, és térjen ki az alábbiakra:
a)
fő gázfogyasztási adatok: végső éves gázfogyasztás (milliárd köbméter) és a felhasználók típusa szerinti bontás, csúcsterhelés (millió köbméter per nap);
b)
a gázrendszer nemzeti szintű működésének leírása, ideértve az infrastruktúrát is (amelyek nem tartoznak az 1.1. b) pont hatálya alá);
c)
a gázellátás biztonsága szempontjából kulcsfontosságú infrastruktúrák azonosítása;
d)
a gázbehozatal forrásainak ismertetése – lehetőleg nemzeti szinten – a származási ország szerinti bontásban;
e)
a tárolási létesítmények tagállamokban betöltött szerepének leírása, ideértve az alábbiakat:
i.
tárolókapacitás (teljes és üzemi gázmennyiség) a fűtési szezonban fennálló kereslethez viszonyítva;
ii.
maximális napi kivételi kapacitás a különböző feltöltési szinteken (lehetőleg teljes kapacitáson és szezonvégi szinteken);
f)
a hazai termelés szerepének leírása, ideértve az alábbiakat:
i.
a termelés mennyisége a végső éves gázfogyasztás viszonylatában;
ii.
maximális napi termelési kapacitás;
g)
a gáz villamosenergia-termelésben betöltött szerepének leírása (pl. fontosság, megújuló energiaforrások tartalékaként betöltött szerep), ideértve a gáztüzelésű termelési kapacitást (teljes (MWe) és a teljes termelési kapacitás százalékában) és a kapcsolt energiatermelést (teljes (MWe) és a teljes termelési kapacitás százalékában);
h)
az energiahatékonysági intézkedések szerepének és azoknak az éves végső gázfogyasztásra gyakorolt hatásának leírása. |
2. A kockázatértékelés összefoglalása
Röviden ismertesse a 7. cikk szerint elvégzett vonatkozó közös és nemzeti kockázatértékelés eredményeit, ideértve az alábbiakat:
az értékelt forgatókönyvek listája és az egyes forgatókönyveknél alkalmazott feltételezések rövid leírása, továbbá a feltárt kockázatok/hiányosságok;
a kockázatértékelések fő következtetései.
3. Infrastrukturális előírások (5. cikk)
Ismertesse, hogy hogyan tartják be az infrastrukturális előírásokat, ideértve az N–1 képletéhez használt fő értékeket és a megfelelés alternatív lehetőségeit (a szomszédos tagállamokkal, keresletoldali intézkedésekkel együtt), továbbá a kétirányú szállítást lehetővé tevő meglévő kapacitásokat, a következők szerint:
3.1. N – 1 képlet
a régió tekintetében a közös érdekű gázinfrastruktúra legnagyobb elemének megnevezése;
az N – 1 képlet kiszámítása regionális szinten;
az N – 1 képlet összes elemét illetően a használt értékek ismertetése, ideértve a kiszámításhoz használt köztes értékeket is (pl. az EPm esetében tüntesse fel az e paraméter tekintetében figyelembe vett összes betáplálási pont kapacitását);
az N – 1 képletben szereplő paraméterek (pl. Dmax) kiszámításánál alkalmazott módszerek és feltételezések ismertetése, ha vannak ilyenek (a részletes magyarázatot mellékletek formájában kell megadni).
3.2. Nemzeti szint
N – 1 képlet
a gázinfrastruktúra legnagyobb elemének megnevezése;
az N – 1 képlet kiszámítása nemzeti szinten;
az N – 1 képlet összes elemét illetően a használt értékek ismertetése, ideértve a kiszámításhoz használt köztes értékeket is (pl. az EPm esetében tüntesse fel az e paraméter tekintetében figyelembe vett összes betáplálási pont kapacitását);
az N – 1 képletben szereplő paraméterek (pl. Dmax) kiszámításánál alkalmazott módszerek ismertetése, ha vannak ilyenek (a részletes magyarázatot mellékletek formájában kell megadni);
amennyiben a tagállam úgy dönt, az N–1 képlet kiszámítása keresletoldali intézkedések alkalmazásával:
amennyiben ilyen megállapodás született az érintett kockázati csoport(ok) hatáskörrel rendelkező hatóságaival vagy a közvetlen összeköttetésben lévő tagállamokkal, az N–1 képlet közös kiszámítása:
kétirányú szállítást lehetővé tevő kapacitás
adja meg a kétirányú szállítást lehetővé tevő kapacitással ellátott rendszerösszekötő pontokat és a kétirányú áramlások maximális kapacitását;
jelölje meg az ellenirányú áramlást lehetővé tévő kapacitás használatának feltételeit (pl. megszakítható kapacitás);
jelölje meg azokat a rendszerösszekötő pontokat, amelyek tekintetében az 5. cikk (4) bekezdésének értelmében mentességet adtak, továbbá a mentesség időtartamát és a mentesség okait.
4. A gázellátási előírásoknak való megfelelés (6. cikk)
Ismertesse a gázellátási előírásoknak, a szigorúbb gázellátási előírásoknak vagy a gázellátás biztonsága érdekében bevezetett további kötelezettségeknek való megfelelés érdekében elfogadott intézkedéseket:
a védett felhasználók tekintetében alkalmazott meghatározás, ideértve a hatálya alá tartozó felhasználói kategóriákat és e felhasználók éves gázfogyasztását (kategória, nettó érték és a végső éves nemzeti gázfogyasztás százaléka szerint);
a gázellátási előírásoknak való megfeleléshez szükséges gázmennyiség a 6. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében leírt forgatókönyvek szerint;
a gázellátási előírásoknak való megfeleléshez szükséges kapacitás a 6. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében leírt forgatókönyvek szerint;
a gázellátási előírásoknak való megfelelés érdekében bevezetett intézkedés(ek):
az intézkedés(ek) leírása;
címzettek;
amennyiben létezik ilyen, a gázellátási előírásoknak való megfelelés előzetes ellenőrző rendszerének leírása;
szankciórendszer, ha van;
az egyes intézkedések tekintetében az alábbiak leírása:
nem piaci alapú intézkedések alkalmazása esetén (minden egyes intézkedés tekintetében):
más tagállamok ellátásának biztonsága;
nemzeti piac;
belső piac;
a 2017. november 1-én vagy azután bevezetett intézkedések esetében röviden foglalja össze a hatásvizsgálatot vagy adja meg az intézkedés(ek) 9. cikk (4) bekezdése értelmében végrehajtott nyilvános hatásvizsgálatának internetes elérhetőségét;
adott esetben ismertesse a gázellátás biztonsága érdekében bevezetett szigorúbb gázellátási előírásokat vagy további kötelezettségeket:
az intézkedés(ek) leírása;
a szokásos értékekre való csökkentésre irányuló mechanizmus a szolidaritás szellemében és a 13. cikknek megfelelően;
adott esetben ismertesse a gázellátás biztonsága érdekében bevezetett, 2017. november 1-én vagy azután elfogadott új, szigorúbb gázellátási előírásokat vagy további kötelezettségeket;
címzettek;
érintett gázmennyiségek és kapacitások;
tüntesse fel, hogy ez az intézkedés hogyan felel meg a 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek.
5. Megelőző intézkedések
Ismertesse a már bevezetett vagy elfogadandó megelőző intézkedéseket:
Írja le a kockázatértékeléssel összhangban megállapított egyes kockázatokkal kapcsolatban elfogadott megelőző intézkedéseket, ideértve az alábbiak leírását is:
nemzeti vagy regionális vonatkozásuk;
gazdasági hatásuk, eredményességük és hatékonyságuk;
a felhasználókra gyakorolt hatásuk.
Adott esetben térjen ki az alábbiakra:
Írja le az olyan egyéb intézkedéseket, amelyeket nem a kockázatértékelés okából fogadtak el, mégis pozitív hatást gyakorolnak a kockázati csoport(ok) érintett tagállama ellátásának biztonságára.
Nem piaci alapú intézkedések alkalmazása esetén (minden egyes intézkedés tekintetében):
az intézkedés szükségességének indokolása (azaz hogy az ellátás biztonsága miért nem érhető el kizárólag piaci alapú intézkedésekkel);
az intézkedés arányosságának indokolása (azaz hogy miért a nem piaci alapú intézkedés az a legkevésbé korlátozó eszköz, amellyel elérhető a várt hatás);
az intézkedés alábbiakra gyakorolt hatásának elemzése:
más tagállamok ellátásának biztonsága;
nemzeti piac;
belső piac;
ismertesse, hogy milyen mértékben vettek figyelembe hatékonysággal kapcsolatos intézkedéseket – ideértve a keresletoldali intézkedéseket is – az ellátás biztonságának fokozására;
ismertesse, hogy milyen mértékben vettek figyelembe megújuló energiaforrásokat az ellátás biztonságának fokozására.
6. Egyéb intézkedések és kötelezettségek (pl. a rendszer biztonságos üzemeltetése)
Ismertesse a földgázipari vállalkozások és más érintett szervek számára előírt olyan egyéb intézkedéseket és kötelezettségeket, amelyek hatást gyakorolhatnak a gázellátás biztonságára – mint például a rendszer biztonságos üzemeltetésére vonatkozó kötelezettségek –, ideértve azt is, hogy kit érintene ez a kötelezettség, és hogy milyen mennyiségű gázra vonatkozna. Ismertesse, hogy ezeket az intézkedéseket pontosan mikor és hogyan alkalmaznák.
7. Infrastrukturális projektek
ismertesse a jövőbeli infrastrukturális projekteket, ideértve az érintett kockázati csoportokban tervezett közös érdekű projekteket is, valamint a kiépítésük becsült ütemtervét, a kapacitásokat és a kockázati csoport gázellátásának biztonságára gyakorolt becsült hatásukat;
tüntesse fel, hogy az infrastrukturális projektek hogyan veszik figyelembe az ENTSOG által a 715/2009/EK rendelet 8. cikke (10) bekezdésének megfelelően elkészített, az Unió egészére kiterjedő tízéves hálózatfejlesztési tervet.
8. Az ellátás biztonságával összefüggő közszolgáltatási kötelezettségek
Tüntesse fel és röviden ismertesse az ellátás biztonságával összefüggő meglévő közszolgáltatási kötelezettségeket (a részletes információkat mellékletek formájában kell megadni). Egyértelműen jelölje meg, hogy kinek és hogyan kell megfelelnie ezeknek a kötelezettségeknek. Adott esetben írja le, hogy ezek a közszolgáltatási kötelezettségek hogyan és mikor lépnek életbe.
9. Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk
E rendelet 8. cikke (2) bekezdésének megfelelően írja le az e terv és a vészhelyzeti terv kidolgozása érdekében az alábbiakkal folytatott konzultációkhoz használt mechanizmusokat és a konzultációk eredményeit:
földgázipari vállalkozások;
a háztartások érdekeit képviselő érintett szervezetek;
az ipari gázfelhasználók, köztük a villamosenergia-termelők érdekeit képviselő érintett szervezetek;
nemzeti szabályozó hatóság.
10. Regionális dimenzió
Tüntesse fel az ellátás biztonsága tekintetében fontos, e terv előző szakaszaiban azonban még nem említett nemzeti körülményeket és intézkedéseket.
Ismertesse, hogy milyen módon kerültek figyelembevételre a 8. cikk (2) bekezdésében említett konzultációt követő esetleges észrevételek.
11.1. Az N – 1 képletnek a kockázati csoport szintjén történő kiszámítása, amennyiben a kockázati csoport hatáskörrel rendelkező hatóságaival ilyen megállapodásra került sor
N – 1 képlet
a kockázati csoport tekintetében a közös érdekű gázinfrastruktúra legnagyobb elemének megnevezése;
az N – 1 képlet kiszámítása a kockázati csoport szintjén;
az N – 1 képlet összes elemét illetően a használt értékek ismertetése, ideértve a kiszámításhoz használt köztes értékeket is (pl. az EPm esetében tüntesse fel az e paraméter tekintetében figyelembe vett összes betáplálási pont kapacitását);
az N – 1 képletben szereplő paraméterek (pl. Dmax) kiszámításánál alkalmazott módszerek és feltételezések ismertetése, ha vannak ilyenek (a részletes magyarázatot mellékletek formájában kell megadni).
11.2. Az együttműködés céljából kidolgozott mechanizmusok
Írja le az érintett kockázati csoportokban a tagállamok közötti együttműködés céljából használt mechanizmusokat, ideértve a megelőzési cselekvési tervbe és a vészhelyzeti tervbe foglalandó határokon átnyúló intézkedések kidolgozásához használt mechanizmusokat.
Írja le a 13. cikk alkalmazásához szükséges rendelkezések kidolgozása és elfogadása céljából más tagállamokkal folytatott együttműködéshez használt mechanizmusokat.
11.3. Megelőző intézkedések
Ismertesse a kockázati csoportban vagy regionális megállapodások eredményeként már bevezetett vagy elfogadandó megelőző intézkedéseket:
Írja le a kockázatértékeléssel összhangban megállapított egyes kockázatokkal kapcsolatban elfogadott megelőző intézkedéseket, ideértve az alábbiak leírását is:
a kockázati csoport egyes tagállamaira gyakorolt hatásuk;
gazdasági hatásuk, eredményességük és hatékonyságuk;
a környezetre gyakorolt hatásuk;
a felhasználókra gyakorolt hatásuk.
Adott esetben térjen ki az alábbiakra:
írja le az olyan egyéb intézkedéseket, amelyeket nem a kockázatértékelés folyományaként fogadtak el, mégis pozitív hatást gyakorolnak a kockázati csoport ellátásának biztonságára.
nem piaci alapú intézkedések alkalmazása esetén (minden egyes intézkedés tekintetében):
az intézkedés szükségességének indoklása (azaz hogy az ellátás biztonsága miért nem érhető el kizárólag piaci alapú intézkedésekkel);
az intézkedés arányosságának indoklása (azaz hogy miért a nem piaci alapú intézkedés az a legkevésbé korlátozó eszköz, amellyel elérhető a várt hatás);
az intézkedés alábbiakra gyakorolt hatásának elemzése:
más tagállamok ellátásának biztonsága;
nemzeti piac;
belső piac;
Ismertesse, hogy milyen mértékben vettek figyelembe hatékonysággal kapcsolatos intézkedéseket – ideértve a keresletoldali intézkedéseket is – az ellátás biztonságának fokozására;
Ismertesse, hogy milyen mértékben vettek figyelembe megújuló energiaforrásokat az ellátás biztonságának fokozására.
VII. MELLÉKLET
Sablon a vészhelyzeti tervhez
Általános információk
Az e terv elkészítéséért felelős hatáskörrel rendelkező hatóság neve ( 21 )
1. A válságszintek meghatározása
tüntesse fel a válságszintek kihirdetéséért felelős szervet és az ilyen kihirdetések esetében alkalmazandó eljárásokat;
tüntesse fel az annak megállapítása céljából alkalmazott mutatókat vagy paramétereket (amennyiben vannak ilyenek), hogy egy esemény jelentős mértékben ronthat-e az ellátás helyzetén, és hogy ki kell-e hirdetni egy bizonyos válságszintet.
2. Az egyes válságszintek esetén meghozandó intézkedések ( 22 )
2.1. Korai előrejelzés
Írja le az ebben a szakaszban alkalmazandó intézkedéseket, és az egyes intézkedések tekintetében tüntesse fel az alábbiakat:
az intézkedés és a fő érintett szereplők rövid leírása;
adott esetben az alkalmazandó eljárás leírása;
az intézkedés várható hozzájárulása az esemény hatásainak kezeléséhez vagy a megtörténte előtti felkészüléshez;
az érintett szereplők közötti információáramlás.
2.2. Riasztási szint
írja le az ebben a szakaszban alkalmazandó intézkedéseket, és az egyes intézkedések tekintetében tüntesse fel az alábbiakat:
az intézkedés és a fő érintett szereplők rövid leírása;
adott esetben az alkalmazandó eljárás leírása;
az intézkedés várható hozzájárulása a helyzet hatásainak kezeléséhez a riasztási szinten;
az érintett szereplők közötti információáramlás;
ismertesse, hogy a riasztási szint esetében milyen jelentéstételi kötelezettségei vannak a földgázipari vállalkozásoknak.
2.3. Vészhelyzeti szint
adja meg a gázellátás biztosítása érdekében vészhelyzet esetén a keresleti és kínálati oldalon megteendő előre meghatározott intézkedések listáját, beleértve az ezen intézkedésekben részt vevő felek közötti kereskedelmi megállapodásokat és adott esetben a földgázipari vállalkozásoknak nyújtott ellentételezés mechanizmusait is;
írja le az ebben a szakaszban alkalmazandó piaci alapú intézkedéseket, és az egyes intézkedések tekintetében tüntesse fel az alábbiakat:
az intézkedés és a fő érintett szereplők rövid leírása;
az alkalmazandó eljárás leírása;
az intézkedés várható hozzájárulása a helyzet mérsékléséhez a vészhelyzeti szinten;
az érintett szereplők közötti információáramlás;
Írja le a vészhelyzeti szint tekintetében tervezett vagy végrehajtandó nem piaci alapú intézkedéseket, és az egyes intézkedések tekintetében tüntesse fel az alábbiakat:
az intézkedés és a fő érintett szereplők rövid leírása;
az intézkedés szükségességének értékelése a válság kezelése tekintetében, ideértve a használata mértékét;
az intézkedés végrehajtására használt eljárás részletes ismertetése (pl. mi vezethet az intézkedés meghozatalához, ki hozná meg a döntést);
az intézkedésnek a piaci alapú intézkedéseket kiegészítő várható hozzájárulása a helyzet mérsékléséhez a vészhelyzeti szinten;
az intézkedés egyéb hatásainak értékelése;
annak indokolása, hogy az intézkedés hogyan felel meg a 11. cikk (6) bekezdésében meghatározott feltételeknek;
az érintett szereplők közötti információáramlás;
Ismertesse, hogy a földgázipari vállalkozásoknak milyen jelentéstételi kötelezettségei vannak.
3. A villamos energiára és távhőszolgáltatásra vonatkozó különleges intézkedések
távhőszolgáltatás
röviden írja le a gázellátási zavar várható hatását a távhőszolgáltatási ágazatban;
tüntesse fel a gázellátásban beálló zavar távhőszolgáltatásra gyakorolt esetleges hatásának enyhítése érdekében hozandó intézkedéseket és lépéseket. Ennek hiányában tüntesse fel, hogy az egyes intézkedések elfogadása miért nem lenne megfelelő;
gáz felhasználásával előállított villamos energia biztosítása
röviden írja le a gázellátási zavar várható hatását a villamosenergia-ágazatban;
tüntesse fel a gázellátásban beálló zavar villamosenergia-ágazatra gyakorolt esetleges hatásának enyhítése érdekében hozandó intézkedéseket és lépéseket. Ennek hiányában tüntesse fel, hogy az egyes intézkedések elfogadása miért nem lenne megfelelő;
tüntesse fel a megfelelő koordinációt biztosító mechanizmusokat/meglévő rendelkezéseket, ideértve az információcserét a gáz- és villamosenergia-ágazat fő szereplői és különösen a szállításirendszer-üzemeltetők és átvitelirendszer-üzemeltetők között a különböző válságszinteken.
4. Válságkezelő és válságkezelő csoport
Tüntesse fel a válságkezelőt, és határozza meg a szerepét.
5. A különböző szereplők szerepe és felelősségi köre
az egyes válságszintek tekintetében határozza meg az alábbi érintett felek szerepét és felelősségi körét, ideértve a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal és adott esetben a nemzeti szabályozó hatósággal való kapcsolattartást:
földgázipari vállalkozások;
ipari felhasználók;
érintett villamosenergia-termelők;
az egyes válságszintek tekintetében határozza meg a hatáskörrel rendelkező hatóságok és azon szervek szerepét és felelősségi körét, amelyeket egyes feladatokkal megbíztak.
6. A nem védett felhasználók általi indokolatlan fogyasztással kapcsolatos intézkedések
Ismertesse az annak céljából bevezetett intézkedéseket, hogy vészhelyzetben – lehetőség szerint, továbbá a gázrendszer biztonságos és megbízható működésének veszélyeztetése és nem biztonságos helyzet előidézése nélkül – megelőzhető legyen, hogy a nem védett felhasználók fogyasszanak a védett felhasználóknak szánt gázból. Tüntesse fel az intézkedés jellegét (igazgatási, műszaki stb.), a fő érintett szereplőket és az alkalmazandó eljárásokat.
7. Vészhelyzeti tesztek
tüntesse fel a vészhelyzetekre adott válaszok valós idejű szimulációjának ütemtervét;
tüntesse fel az érintett szereplőket, az eljárásokat, valamint a konkrét nagy és közepes hatású szimulált forgatókönyveket.
A vészhelyzeti terv naprakésszé tételét illetően: mutassa be röviden a legutóbbi vészhelyzeti terv ismertetése óta elvégzett teszteket és a fontosabb eredményeket. Tüntesse fel, hogy e tesztek nyomán milyen intézkedéseket fogadtak el.
8. Regionális dimenzió
8.1. Az egyes válságszintek esetén meghozandó intézkedések:
8.1.1. Korai előrejelzés:
írja le az ebben a szakaszban alkalmazandó intézkedéseket, és az egyes intézkedések tekintetében tüntesse fel az alábbiakat:
az intézkedés és a fő érintett szereplők rövid leírása;
adott esetben az alkalmazandó eljárás leírása;
az intézkedés várható hozzájárulása az esemény hatásainak kezeléséhez vagy a megtörténte előtti felkészüléshez;
az érintett szereplők közötti információáramlás.
8.1.2. Riasztási szint
írja le az ebben a szakaszban alkalmazandó intézkedéseket, és az egyes intézkedések tekintetében tüntesse fel az alábbiakat:
az intézkedés és a fő érintett szereplők rövid leírása;
adott esetben az alkalmazandó eljárás leírása;
az intézkedés várható hozzájárulása az esemény hatásainak kezeléséhez vagy a megtörténte előtti felkészüléshez;
az érintett szereplők közötti információáramlás;
ismertesse, hogy a riasztási szint esetében milyen jelentéstételi kötelezettségei vannak a földgázipari vállalkozásoknak
8.1.3. Vészhelyzeti szint:
adja meg a gázellátás biztosítása érdekében vészhelyzet esetén a keresleti és kínálati oldalon megteendő előre meghatározott intézkedések listáját, beleértve az ezen intézkedésekben részt vevő felek közötti kereskedelmi megállapodásokat és adott esetben a földgázipari vállalkozásoknak nyújtott ellentételezés mechanizmusait is;
írja le az ebben a szakaszban alkalmazandó piaci alapú intézkedéseket, és az egyes intézkedések tekintetében tüntesse fel az alábbiakat:
az intézkedés és a fő érintett szereplők rövid leírása;
az alkalmazandó eljárás leírása;
az intézkedés várható hozzájárulása a helyzet mérsékléséhez a vészhelyzeti szinten;
az érintett szereplők közötti információáramlás;
írja le a vészhelyzeti szint tekintetében tervezett vagy végrehajtandó nem piaci alapú intézkedéseket, és az egyes intézkedések tekintetében tüntesse fel az alábbiakat:
az intézkedés és a fő érintett szereplők rövid leírása;
az intézkedés szükségességének értékelése a válság kezelése tekintetében, ideértve a használata mértékét;
az intézkedés végrehajtására használt eljárás részletes ismertetése (pl. mi vezethet az intézkedés meghozatalához, ki hozná meg a döntést);
az intézkedésnek a piaci alapú intézkedéseket kiegészítő várható hozzájárulása a helyzet mérsékléséhez a vészhelyzeti szinten;
az intézkedés egyéb hatásainak értékelése;
annak indokolása, hogy az intézkedés hogyan felel meg a 11. cikk (6) bekezdésében meghatározott feltételeknek;
az érintett szereplők közötti információáramlás;
ismertesse, hogy a földgázipari vállalkozásoknak milyen jelentéstételi kötelezettségei vannak.
8.2. Együttműködési mechanizmusok
írja le az egyes válságszinteken az egyes kockázati csoportokon belüli együttműködésre szolgáló és a megfelelő koordinációt biztosító mechanizmusokat. Írja le az egyes válságszinteken a regionális szintű megfelelő reagálást biztosító döntéshozatali eljárásokat, amennyiben vannak ilyenek és nem tartoznak a 2. pont hatálya alá;
írja le az egyes válságszinteken a kockázati csoportokon kívüli tagállamokkal való együttműködésre szolgáló és a fellépések koordinációját biztosító mechanizmusokat.
8.3. Tagállamok közötti szolidaritás
ismertesse az egymással közvetlen összeköttetésben lévő tagállamok közötti, a 13. cikkben említett szolidaritás elvének alkalmazását biztosító megállapodásokat;
adott esetben ismertesse az egymással harmadik országon keresztüli összeköttetésben lévő tagállamok közötti, a 13. cikkben említett szolidaritás elvének alkalmazását biztosító megállapodásokat.
VIII. MELLÉKLET
A nem piaci alapú gázellátás-biztonsági intézkedések listája
A megelőzési cselekvési terv és vészhelyzeti terv kidolgozása során a hatáskörrel rendelkező hatóságnak mérlegelnie kell a tájékoztató és nem kimerítő jelleggel alább felsorolt intézkedések kizárólag vészhelyzet esetén történő alkalmazását:
kínálatoldali intézkedések:
keresletoldali intézkedések:
IX. MELLÉKLET
Megfelelési táblázat
|
994/2010/EU rendelet |
E rendelet |
|
1. cikk |
1. cikk |
|
2. cikk |
2. cikk |
|
3. cikk |
3. cikk |
|
6. cikk |
5. cikk |
|
8. cikk |
6. cikk |
|
9. cikk |
7. cikk |
|
4. cikk |
8. cikk |
|
5. cikk |
9. cikk |
|
10. cikk |
10. cikk |
|
10. cikk |
11. cikk |
|
11. cikk |
12. cikk |
|
— |
13. cikk |
|
13. cikk |
14. cikk |
|
12. cikk |
4. cikk |
|
— |
15. cikk |
|
— |
16. cikk |
|
14. cikk |
17. cikk |
|
— |
18. cikk |
|
— |
19. cikk |
|
16. cikk |
20. cikk |
|
15. cikk |
21. cikk |
|
17. cikk |
22. cikk |
|
I. melléklet |
II. melléklet |
|
7. cikk |
III. melléklet |
|
IV. melléklet |
I. melléklet |
|
— |
IV. melléklet |
|
— |
V. melléklet |
|
— |
VI. melléklet |
|
— |
VII. melléklet |
|
II. melléklet |
— |
|
III. melléklet |
VIII. melléklet |
|
— |
IX. melléklet |
( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 347/2013/EU rendelete (2013. április 17.) a transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról és az 1364/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről, valamint a 713/2009/EK, a 714/2009/EK és a 715/2009/EK rendelet módosításáról (HL L 115., 2013.4.25., 39. o.).
( 2 ) A Bizottság (EU) 2017/459 rendelete (2017. március 16.) a földgázszállító rendszerekben alkalmazott kapacitásallokációs mechanizmusokat szabályozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról és a 984/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 72., 2017.3.17., 1. o.).
( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete (2018. december 11.) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 328., 2018.12.21., 1. o.).
( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/869 rendelete (2022. május 30.) a transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról, a 715/2009/EK, az (EU) 2019/942 és az (EU) 2019/943 rendelet, továbbá a 2009/73/EK és az (EU) 2019/944 irányelv módosításáról, valamint a 347/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 152., 2022.6.3., 45. o.).
( 5 ) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
( 6 ) E mellékletre az egyes tagállamoknak az e rendelet és különösen a 6a., 6b. és 6c. cikk szerint fennálló arányos kötelezettségei vonatkoznak.
A 6a. cikk (2) bekezdésének hatálya alá tartozó tagállamok esetében az arányos köztes célértéket úgy kell kiszámítani, hogy a táblázatban feltüntetett értéket meg kell szorozni a 35%-os korláttal, és az eredményt el kell osztani 80%-kal.
( 7 ) Amennyiben ezzel a feladattal valamely hatáskörrel rendelkező hatóság mást bízott meg, tüntesse fel az e kockázatértékelés elkészítéséért felelős hatóság nevében eljáró szerv/szervek nevét.
( 8 ) Az első értékeléshez az előző két év adatait kell használni. A frissítésekhez az előző négy év adatait kell használni.
( 9 ) Ideértve az ipari felhasználókat, a villamosenergia-termelést, a távhőszolgáltatást, a háztartási felhasználókat, a szolgáltatási szektor és egyebek fogyasztását (kérjük tüntesse fel, hogy itt milyen típusú felhasználókat vesz figyelembe). Adja meg a védett felhasználók általi fogyasztás mennyiségét is.
( 10 ) Írja le az alkalmazott módszereket.
( 11 ) Amennyiben ezzel a feladattal a hatáskörrel rendelkező hatóság mást bízott meg, tüntesse fel az e kockázatértékelés elkészítéséért felelős hatóság nevében eljáró szerv/szervek nevét.
( 12 ) Az egyszerűség kedvéért az információkat lehetőleg a kockázati csoportok legmagasabb szintjén adja meg, és szükség szerint vonja össze a részleteket.
( 13 ) Az első értékeléshez az előző két év adatait kell használni. A frissítésekhez az előző négy év adatait kell használni.
( 14 ) Ideértve az ipari felhasználókat, a villamosenergia-termelést, a távhőszolgáltatást, a háztartási felhasználókat, a szolgáltatási szektor és egyebek fogyasztását (tüntesse fel, hogy itt milyen típusú felhasználókat vesz figyelembe). Adja meg a védett felhasználók általi fogyasztás mennyiségét is.
( 15 ) Írja le az alkalmazott módszereket.
( 16 ) Amennyiben ezzel a feladattal valamely hatáskörrel rendelkező hatóság mást bízott meg, tüntesse fel a terv elkészítéséért felelős hatóság nevében eljáró szerv/szervek nevét.
( 17 ) Az egyszerűség kedvéért az információkat lehetőleg a kockázati csoportok legmagasabb szintjén adja meg, és szükség szerint vonja össze a részleteket.
( 18 ) Az első tervhez az előző két év adatait kell használni. A frissítésekhez az előző négy év adatait kell használni.
( 19 ) Ideértve az ipari felhasználókat, a villamosenergia-termelést, a távhőszolgáltatást, a háztartási felhasználókat, a szolgáltatási szektor és egyebek fogyasztását (kérjük tüntesse fel, hogy itt milyen típusú felhasználókat vesz figyelembe).
( 20 ) Írja le az alkalmazott módszereket.
( 21 ) Amennyiben ezzel a feladattal valamely hatáskörrel rendelkező hatóság mást bízott meg, kérjük tüntesse fel a terv elkészítéséért felelős hatóság nevében eljáró szerv/szervek nevét.
( 22 ) Tüntesse fel a regionális és nemzeti intézkedéseket is.
( 23 ) A Tanács 2009/119/EK irányelve (2009. szeptember 14.) a tagállamok minimális kőolaj- és/vagy kőolajtermék-készletezési kötelezettségéről (HL L 265., 2009.10.9., 9. o.).