02016L2341 — HU — 09.01.2024 — 001.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/2341 IRÁNYELVE (2016. december 14.) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről (átdolgozás) (HL L 354, 2016.12.23., 37. o) |
Módosította:
|
|
Hivatalos Lap |
||
Szám |
Oldal |
Dátum |
||
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2023/2864 IRÁNYELVE (2023. december 13.) |
L |
1 |
20.12.2023 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/2341 IRÁNYELVE
(2016. december 14.)
a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről
(átdolgozás)
(EGT-vonatkozású szöveg)
I. CÍM
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Tárgy
Ez az irányelv szabályokat állapít meg a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységének megkezdésére és folytatására vonatkozóan.
2. cikk
Hatály
Ez az irányelv nem alkalmazandó a következőkre:
felosztó-kirovó rendszer alapján működő intézmények;
olyan intézmények, amelyek esetében a támogató vállalkozás munkavállalói nem rendelkeznek az ellátásra vonatkozóan jogi úton kikényszeríthető jogosultsággal, és amelyek esetében a támogató vállalkozás bármikor visszavonhatja az e célt szolgáló vagyont, és nem feltétlenül teljesíti a nyugellátások kifizetésére vonatkozó kötelezettségét;
olyan társaságok, amelyek az alkalmazottaik részére történő nyugdíjfizetés céljából saját mérlegükben képeznek nyugellátásra tartalékot (ún. book-reserve rendszer).
3. cikk
Alkalmazás a szociális biztonsági rendszereket működtető foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekre
Az olyan foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények, amelyek a 883/2004/EK és a 987/2009/EK rendelet hatálya alá tartozó szociális biztonsági rendszereknek minősülő, kötelező, munkavégzéshez kapcsolódó nyugdíjkonstrukciókat is működtetnek, a nem kötelező foglalkoztatóinyugdíj-szolgáltatással kapcsolatos tevékenységük tekintetében tartoznak ezen irányelv hatálya alá. Ebben az esetben a kötelezettségeket és az azok fedezetéül szolgáló eszközöket a nem foglalkoztatóinyugellátás-szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó forrásoktól és eszközöktől elkülönítetten kell kezelni, és nincs lehetőség arra, hogy ezeket a szociális biztonsági rendszernek minősülő kötelező nyugdíjkonstrukciókra ruházzák át, vagy fordítva.
4. cikk
Opcionális alkalmazás a 2009/138/EK irányelv hatálya alá tartozó intézményekre
A székhely szerinti tagállamoknak saját döntésük alapján lehetőségük van arra, hogy alkalmazzák ezen irányelv 9–14. cikkének, 19–22. cikkének, 23. cikke (1) és (2) bekezdésének és 24–58. cikkének rendelkezéseit a 2009/138/EK irányelv 2. cikke (3) bekezdése a) pontjának i–iii. alpontja és 2. cikke (3) bekezdése b) pontjának ii–iv. alpontja szerinti életbiztosítók foglalkoztatóinyugdíj-szolgáltatással kapcsolatos üzletágára. Ebben az esetben valamennyi, a foglalkoztatóinyugellátás-szolgáltatással kapcsolatos üzletághoz kapcsolódó kötelezettséget és az azok fedezetéül szolgáló eszközöket el kell különíteni az életbiztosító egyéb tevékenységeitől, azokat elkülönítetten kell kezelni és szervezni, az átruházás bármilyen lehetősége nélkül.
Az e cikk első bekezdésében említett esetben, és kizárólag amennyiben a foglalkoztatóinyugellátás-szolgáltatással kapcsolatos üzletág érintett, az életbiztosítókra nem vonatkozik a 2009/138/EK irányelv 76–86. cikke, 132. cikke, 134. cikkének (2) bekezdése, 173. cikke, 185. cikkének (5) bekezdése, 185. cikkének (7) és (8) bekezdése, valamint 209. cikke.
A székhely szerinti tagállam biztosítja, hogy vagy az illetékes hatóságok, vagy a 2009/138/EK irányelv hatálya alá tartozó életbiztosítók felügyeletéért felelős hatóságok, a felügyelettel kapcsolatos munkájuk részeként, ellenőrzik az adott foglalkoztatóinyugellátás-szolgáltatási üzletág szigorú elkülönítettségét.
5. cikk
Kis foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények és kötelező rendszerek
Az 32–35. cikk kivételével, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy részben vagy teljesen eltekintenek ezen irányelv alkalmazásától olyan, a területükön nyilvántartásba vett vagy engedélyezett foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények esetében, amelyek összesen kevesebb, mint száz taggal rendelkeznek. Ezeknek a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményeknek azonban – a 2. cikk (2) bekezdésére is figyelemmel – jogot kell biztosítani arra, hogy ezt az irányelvet önkéntes alapon alkalmazzák. A 11. cikk csak akkor alkalmazható, ha ezen irányelv valamennyi egyéb rendelkezését alkalmazzák. A tagállamok kötelesek alkalmazni a 19. cikk (1) bekezdését, valamint a 21. cikk (1) és (2) bekezdését minden olyan, a területükön nyilvántartásba vett vagy engedélyezett foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményre, amely összesen 15-nél több taggal rendelkező nyugdíjkonstrukciókat működtet.
A tagállamok választhatják azt, hogy az 1–8., 19. és 32–35. cikk valamelyikét alkalmazzák azokra az intézményekre, amelyeknél a foglalkoztatói nyugellátás szolgáltatása nemzeti jogon alapul, és hatóság vállal érte garanciát.
6. cikk
Fogalommeghatározások
Ezen irányelv alkalmazásában:
1. |
„foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény” : olyan intézmény, amely, jogi formájától függetlenül, tőkefedezeti alapon működik, bármilyen támogató vállalkozástól vagy szakmai szervezettől elkülönítetten hozták létre, és amelynek célja a keresőtevékenységgel összefüggésben történő nyugellátás biztosítása:
a)
a munkáltató(k) és munkavállaló(k) vagy ezek képviselői között megkötött egyéni vagy kollektív megállapodás vagy szerződés; vagy
b)
önálló vállalkozókkal, egyénileg vagy kollektív módon, a székhely szerinti és a fogadó tagállam jogának megfelelően megkötött megállapodás vagy szerződés alapján, és amely ebből közvetlenül származó tevékenységeket folytat; |
2. |
„nyugdíjkonstrukció” : olyan szerződés, megállapodás, vagyonkezelési meghatalmazás vagy szabályrendszer, amely meghatározza, hogy milyen nyugellátás milyen feltételek mellett kerül biztosításra; |
3. |
„támogató vállalkozás” : olyan vállalkozás vagy más testület – függetlenül attól, hogy egy vagy több jogi vagy természetes személyt foglal magában, vagy egy vagy több jogi vagy természetes személy alkotja – amely munkáltatóként vagy önálló vállalkozói minőségben, illetve ezek bármilyen kombinációjában jár el, és amely nyugdíjkonstrukciót kínál vagy hozzájárulást fizet a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézménybe; |
4. |
„nyugellátások” : olyan ellátások, amelyeket a nyugdíjba vonulás elérésére vagy annak várható elérésére való hivatkozással, vagy – amennyiben az említettek kiegészítésére szolgálnak, és kiegészítő jelleggel biztosítják – halál, rokkantság vagy munkaviszony megszűnése esetén történő kifizetés formájában, illetve betegség, nélkülözés vagy halál esetén támogatásra szánt kifizetések vagy szolgáltatások formájában folyósítanak. Annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a nyugdíj ideje alatti pénzügyi biztonságot, ezeket az ellátásokat élethossziglani kifizetések, időszakos kifizetés, egyösszegű kifizetés, vagy ezek bármilyen kombinációja formájában biztosíthatják. |
5. |
„tag” : olyan, az ellátottaktól és a leendő tagoktól eltérő személy, akinek múltbeli vagy jelenlegi keresőtevékenysége, a nyugdíjkonstrukció rendelkezéseivel összhangban, nyugellátásra való jogosultságot teremt vagy fog teremteni számára; |
6. |
„ellátott” : nyugellátásban részesülő személy; |
7. |
„leendő tag” : a nyugdíjkonstrukcióhoz való csatlakozásra jogosult személy; |
8. |
„illetékes hatóság” : az ebben az irányelvben előírt feladatok teljesítésére kijelölt nemzeti hatóság; |
9. |
„biometrikus kockázatok” : halálhoz, megrokkanáshoz és magas életkor eléréséhez kapcsolódó kockázatok; |
10. |
„székhely szerinti tagállam” : az a tagállam, amelyben a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményt nyilvántartásba vették vagy engedélyezték, és amelyben központi ügyvezetése található a 9. cikkel összhangban; |
11. |
„fogadó tagállam” : az a tagállam, amelynek a foglalkoztatói nyugdíjkonstrukciókra vonatkozó szociális és munkajogát kell alkalmazni a támogató vállalkozás és a tagok vagy ellátottak kapcsolatára; |
12. |
„átadó foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény” : az egy másik tagállamban nyilvántartásba vett vagy engedélyezett, foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézménynek a nyugdíjkonstrukció kötelezettségeinek, biztosítástechnikai tartalékainak és egyéb kötelezettségeinek és jogainak valamint az azok fedezetéül szolgáló eszközöknek vagy az ezen eszközök készpénz-egyenértékének egészét vagy egy részét átadó foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény; |
13. |
„átvevő foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény” : az egy másik tagállamban nyilvántartásba vett vagy engedélyezett, foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézménytől valamely nyugdíjkonstrukció kötelezettségeinek, biztosítástechnikai tartalékainak és egyéb kötelezettségeinek és jogainak valamint az azok fedezetéül szolgáló eszközöknek vagy az ezen eszközök készpénz-egyenértékének egészét vagy egy részét átvevő foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény; |
14. |
„szabályozott piac” : a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 21. pontjában meghatározott szabályozott piac; |
15. |
„multilaterális kereskedési rendszer” (MTF) : a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 22. pontjában meghatározott multilaterális kereskedési rendszer; |
16. |
„szervezett kereskedési rendszer” (OTF) : a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 23. pontjában meghatározott szervezett kereskedési rendszer; |
17. |
„tartós adathordozó” : olyan eszköz, amely lehetővé teszi a tag vagy ellátott számára a személyesen neki címzett tájékoztatásnak a jövőben is hozzáférhető módon és a tájékoztatás céljának megfelelő ideig történő tárolását, valamint a tárolt információk változatlan formában történő megjelenítését. |
18. |
„kulcsfontosságú feladatkör” : az irányítási rendszeren belül a gyakorlati feladatok elvégzésére szolgáló belső kapacitás, amely gyakorlati feladatok magukban foglalják a kockázatkezelési feladatkört, a belső ellenőrzési feladatkört és az aktuáriusi feladatkört is; |
19. |
„határokon átnyúló tevékenység” : olyan nyugdíjkonstrukció működtetése, amelyre a támogató vállalkozás, illetve a tagok és az ellátottak viszonya vonatkozásában a székhely szerinti tagállamtól eltérő tagállam foglalkoztatói nyugdíjkonstrukciók tekintetében releváns szociális és munkajogát kell alkalmazni. |
7. cikk
A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény tevékenysége
A tagállamok előírják a területükön nyilvántartásba vett vagy engedélyezett, foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények számára, hogy tevékenységüket a nyugellátáshoz kapcsolódó műveletekre és az abból eredő tevékenységekre korlátozzák.
Ha egy életbiztosító a 4. cikkel összhangban foglalkoztatóinyugellátás-szolgáltatással kapcsolatos tevékenységet folytat, elkülönítve ehhez kapcsolódó eszközeit és kötelezettségeit, az elkülönített eszközöket és kötelezettségeket érintő műveleteit a nyugellátásokhoz kapcsolódó műveletekre és az abból eredő tevékenységekre kell korlátoznia.
Általános alapelv, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményeknek adott esetben szem előtt kell tartaniuk azt a célt, hogy tevékenységeik keretében biztosítani lehessen a kockázatok és előnyök generációk közötti egyenlő megosztását.
8. cikk
A támogató vállalkozások és a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények jogi elkülönítése
A tagállamok biztosítják, hogy a támogató vállalkozások és a területükön nyilvántartásba vett vagy engedélyezett foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények jogilag elkülönüljenek; erre azért van szükség, hogy a tagok és az ellátottak érdekeinek védelmében a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény vagyona védve legyen a támogató vállalkozás csődje esetén.
9. cikk
Nyilvántartásba vétel vagy engedélyezés
A központi ügyvezetés helye arra a helyre utal, ahol a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény fő stratégiai döntéseit hozzák.
10. cikk
Működési követelmények
A tagállamok a területükön nyilvántartásba vett vagy engedélyezett foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tekintetében biztosítják a következőket:
a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény megfelelően megalkotott szabályokat alkalmaz valamennyi nyugdíjkonstrukció működésére vonatkozóan;
a támogató vállalkozás, amennyiben garantálja a nyugellátások kifizetését, rendszeres finanszírozás mellett kötelezi el magát.
11. cikk
Határokon átnyúló tevékenységek és eljárások
A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézménynek értesítenie kell a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságát arról a szándékáról, hogy határokon átnyúló tevékenységet kíván folytatni. A tagállamok előírják, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény az értesítéskor adja meg a következő információkat:
az adott esetben a támogató vállalkozás alapján azonosítandó fogadó tagállam(ok) megnevezése;
a támogató vállalkozás neve és központi ügyvezetésének helye;
a támogató vállalkozás érdekében működtetett nyugdíjkonstrukció főbb jellemzői.
Az első albekezdésben említett indokolással ellátott határozatot a (3) bekezdésben említett értesítés kézhezvételétől számított három hónapon belül kell kibocsátani.
12. cikk
Határokon átnyúló átadások
Az átadáshoz szükség van a következők előzetes jóváhagyására:
az érintett tagok és ellátottak többsége, vagy adott esetben ezek képviselőinek többsége. A többséget a nemzeti joggal összhangban kell kiszámítani. Az átadás feltételeivel kapcsolatos információkat az átadó foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézménynek a (4) bekezdésben említett kérelem benyújtása előtt megfelelő időben az érintett tagok és ellátottak, vagy adott esetben képviselőik rendelkezésére kell bocsátania; és
adott esetben a támogató vállalkozás.
A (4) bekezdésben említett, az átadás engedélyezésére irányuló kérelem a következő információkat tartalmazza:
az átadó és átvevő foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény közötti írásbeli megállapodás az átadás feltételeiről;
a nyugdíjkonstrukció fő jellemzőinek leírása;
az átadandó kötelezettségeknek vagy biztosítástechnikai tartalékoknak és egyéb kötelezettségeknek és jogoknak valamint az azok fedezetéül szolgáló eszközöknek vagy az ezen eszközök készpénz-egyenértékének a leírása;
az átadó és a fogadó foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény neve és központi ügyvezetésének helye, valamint azon tagállam megnevezése, ahol a szóban forgó foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményeket nyilvántartásba vették vagy engedélyezték;
a támogató vállalkozás neve és központi ügyvezetésének helye;
a (3) bekezdés szerinti előzetes jóváhagyás igazolása;
adott esetben azon tagállamok megnevezése, amelyeknek a foglalkoztatói nyugdíjkonstrukciók tekintetében releváns szociális és munkajogát alkalmazni kell az érintett nyugdíjkonstrukcióra.
Az átvevő intézmény székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága csak azt vizsgálja meg, hogy
az átvevő foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény az (5) bekezdésben előírt valamennyi információt rendelkezésre bocsátotta-e;
az átvevő foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény igazgatási struktúrája, pénzügyi helyzete, illetve az átvevő foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményt működtető személyek jó hírneve, szakképesítése vagy tapasztalata összeegyeztethető-e a javasolt határokon átnyúló átadással;
az átvevő foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény tagjainak és ellátottjainak hosszú távú érdekei, valamint a konstrukció átadott része megfelelő védelmet élvez-e az átadás idején, illetve azt követően;
az átvevő foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény biztosítástechnikai tartalékai teljes mértékben finanszírozva vannak-e az átadás időpontjában, amennyiben az átadás határokon átnyúló tevékenységet eredményez; és
az átadandó eszközök elégségesek-e és megfelelőek-e az átadandó kötelezettségek, a biztosítástechnikai tartalékok, egyéb kötelezettségek és jogok fedezésére, összhangban az átvevő foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény székhelye szerinti tagállam vonatkozó előírásaival.
Az átadó foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága csak azt vizsgálja meg, hogy
a nyugdíjkonstrukció kötelezettségeinek, biztosítástechnikai tartalékainak és egyéb kötelezettségeinek és jogainak, valamint az azok fedezetéül szolgáló eszközöknek vagy az ezen eszközök készpénz-egyenértékének részleges átadása esetén megfelelő védelmet élveznek-e a konstrukció fennmaradó tagjainak és ellátottjainak hosszú távú érdekei;
a tagok és az ellátottak egyéni jogosultságai az átadást követően legalább ugyanazok;
az átadandó nyugdíjkonstrukcióhoz kapcsolódó eszközök elégségesek-e és megfelelőek-e az átadandó kötelezettségek, biztosítástechnikai tartalékok, egyéb kötelezettségek és jogok fedezésére, összhangban az átadó foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény székhelye szerinti tagállam vonatkozó szabályaival.
Amennyiben az átadás határokon átnyúló tevékenységet eredményez, az átadó foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága tájékoztatja az átvevő foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságát a szociális jog és munkajog foglalkoztatói nyugdíjkonstrukciókra vonatkozó követelményeiről, amelyek alapján a nyugdíjkonstrukciónak működnie kell, továbbá a fogadó tagállam által támasztott, a IV. cím szerinti tájékoztatási követelményekről, amelyek a határokon átnyúló tevékenységre vonatkoznak. Erről további négy héten belül kell tájékoztatást adni.
Az átvevő foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai a kézhezvételüktől számított egy héten belül megküldik ezeket az információkat az átvevő foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézménynek.
II. CÍM
MENNYISÉGI KÖVETELMÉNYEK
13. cikk
Biztosítástechnikai tartalékok
A biztosítástechnikai tartalékok kiszámítását biztosításmatematikus vagy – amennyiben a nemzeti jog lehetővé teszi – ennek a területnek valamilyen más szakértője, ideértve a könyvvizsgálót is, a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai által elismert biztosításmatematikai módszerek alapján végzi és igazolja a következő alapelveknek megfelelően:
a biztosítástechnikai tartalékok legkisebb összegét a kellően körültekintő biztosításmatematikai értékelés alapján számítják ki, az ellátásokra és a hozzájárulásokra vonatkozó valamennyi kötelezettség figyelembevételével, a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény nyugdíjra vonatkozó szabályaival összhangban. Ennek elegendőnek kell lennie az ellátottak részére már folyósított nyugdíjak és ellátások további folyósítására, valamint tükröznie kell a tagok felhalmozott nyugdíjjogosultságából eredő kötelezettségeket. A gazdasági és biztosításmatematikai feltételezéseket kellő körültekintéssel választják meg a kötelezettségek értékeléséhez, lehetőség szerint figyelembe véve az esetlegesen előforduló kedvezőtlen eltérések miatti hibahatárt;
a legmagasabb kamatlábakat körültekintően kell megválasztani, és a székhely szerinti tagállam valamennyi vonatkozó szabályával összhangban kell meghatározni. Ezeket a körültekintően megválasztott kamatlábakat a következők figyelembevételével kell meghatározni:
a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény birtokában lévő, megfelelő eszközök hozama, valamint az előre jelzett jövőbeni befektetési hozam;
a magas besorolású kötvények, államkötvények, az Európai Stabilitási Mechanizmus kötvényeinek, az Európai Beruházási Bank (EBB) kötvényeinek vagy az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz kötvényeinek piaci hozama, vagy;
az i. és az ii. pont kombinációja;
a biztosítástechnikai tartalékok kiszámítására használt biometrikus táblázatoknak prudenciális elveken kell alapulniuk, a tagság és a nyugdíjkonstrukciók legfőbb jellemzőire és különösen a vonatkozó kockázatok terén várható változásokra tekintettel;
a biztosítástechnikai tartalékok kiszámításának módszere és alapja alapvetően változatlan marad egyik pénzügyi évről a másikra. A folytonosság megszakítását indokolttá teheti azonban a feltevések alapjául szolgáló jogi, demográfiai vagy gazdasági körülmények változása.
14. cikk
A biztosítástechnikai tartalékok fedezete
A székhely szerinti tagállam engedélyezheti a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézménynek, hogy korlátozott ideig ne álljon rendelkezésre elegendő eszköz a biztosítástechnikai tartalékok fedezésére. Ebben az esetben az illetékes hatóságok előírják a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény számára, hogy ütemtervet is tartalmazó, konkrét és megvalósítható helyreállítási tervet fogadjon el annak biztosítása érdekében, hogy az (1) bekezdés rendelkezései ismét teljesüljenek. A tervre a következő feltételek vonatkoznak:
a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény egy konkrét és megvalósítható helyreállítási tervet hoz létre annak érdekében, hogy megfelelő időn belül visszaállítsák az eszközök biztosítástechnikai tartalékok teljes fedezéséhez szükséges mértékét. A tervet a tagok vagy, indokolt esetben, azok képviselői rendelkezésére bocsátják, és/vagy a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai jóváhagyják;
a terv elkészítésénél tekintettel kell lenni a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény adott helyzetére, különösen az eszközök és a források struktúrájára, a kockázati profilra, a likviditási tervre, a nyugellátásra jogosult tagok életkor szerinti összetételére, a bevezetés fázisában lévő konstrukciókra, valamint azon nem vagy csak részlegesen tőkésített nyugdíjkonstrukciókra, melyek teljes tőkefedezet melletti működésre térnek át;
valamely nyugdíjkonstrukciónak az e bekezdés első mondatában említett időszak alatti felszámolása esetén a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény tájékoztatja a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságait. A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény eljárást állapít meg annak érdekében, hogy a konstrukció eszközeit és annak megfelelő forrásait egy másik foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményre, biztosítóra vagy egyéb megfelelő testületre átruházza. Ezt az eljárást közlik a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságaival és az eljárásról a bizalmas adatkezelés elvének megfelelően áttekintést adnak a tagoknak vagy szükség esetén azok képviselőinek.
15. cikk
Előírt szavatoló tőke
16. cikk
A rendelkezésre álló szavatoló tőke
A rendelkezésre álló szavatoló tőke a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézménynek az előrelátható kötelezettségektől mentes és immateriális javakkal csökkentett eszközeiből áll, beleértve a következőket:
a befizetett részvénytőke, vagy biztosító egyesület formáját öltő, foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény esetében a tényleges induló tőke, hozzáadva a biztosító egyesület tagjainak azon számláit, amelyek kielégítik a következő kritériumokat:
az alapító okirat és az alapszabály előírja, hogy ezekről a számlákról kifizetéseket a biztosító egyesület tagjai számára csak olyan mértékben lehet teljesíteni, hogy emiatt a szavatoló tőke ne essen az előírt szint alá, vagy a vállalkozás megszűnése után csak akkor, ha a vállalkozás egyéb tartozásait már rendezték;
az alapító okirat és az alapszabály előírja, hogy az i. pontban említett valamennyi kifizetés tekintetében, kivéve a biztosító egyesületi tagság egyéni megszüntetésének esetét, az illetékes hatóságokat legalább egy hónappal előre értesíteni kell, és azok megtilthatják a kifizetést ezen az időszakon belül; és
az alapító okirat és az alapszabály vonatkozó rendelkezéseit csak azután lehet módosítani, hogy az illetékes hatóságok kinyilvánították, hogy nincs ellenvetésük a módosítással szemben, az i. és ii. pontban említett feltételek sérelme nélkül;
(kötelező és szabad) tartalékok, amelyek nem a biztosítási kockázati kötelezettségeknek felelnek meg;
a kifizetendő osztalékok levonása után az előző évekről áthozott nyereség vagy veszteség; és
amennyiben a nemzeti jog erre lehetőséget biztosít, a mérlegben megjelenő eredménytartalék, ott, ahol ez rendelkezésre áll az esetlegesen felmerülő veszteségek fedezetére, és ahol nem bocsátották rendelkezésre a tagoknak és ellátottaknak történő kifizetésre.
A rendelkezésre álló szavatoló tőkét csökkenteni kell a közvetlenül a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény birtokában lévő saját részvények összegével.
A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a rendelkezésre álló szavatoló tőke a következőket is tartalmazza:
kumulált elsőbbségi részvénytőke és alárendelt kölcsöntőke, a rendelkezésre álló szavatoló tőke, illetve – ha ez az alacsonyabb – a minimális szavatolótőke-szükséglet 50 %-áig, amelynek legfeljebb 25 %-a rögzített futamidejű alárendelt kölcsöntőkéből vagy fix lejáratú kumulált elsőbbségi részvénytőkéből áll, feltéve, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény csődje vagy felszámolása esetére olyan kötelező érvényű megállapodások léteznek, amelyek alapján az alárendelt kölcsöntőkét vagy az elsőbbségi részvénytőkét az összes többi hitelező követelése mögé rangsorolják és nem fizetik vissza mindaddig, amíg az adott időben rendezetlen összes többi tartozást nem rendezik;
a meghatározott lejárati időponttal nem rendelkező értékpapírok és egyéb értékpapírok, beleértve az a) pontban említetteken kívüli kumulatív elsőbbségi részvényeket is, a rendelkezésre álló minimális szavatoló tőke, az összes ilyen értékpapírra vonatkozó minimális szavatolótőke-szükséglet, vagy az a) pontban említett alárendelt kölcsöntőke közül annak legfeljebb 50 %-áig, amelyik alacsonyabb, feltéve, hogy megfelelnek a következőknek:
nem fizethetők vissza a bemutató kezdeményezésére vagy az illetékes hatóság előzetes beleegyezése nélkül;
a kibocsátási szerződésnek lehetővé kell tennie a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény számára, hogy elhalassza a kölcsönnel kapcsolatos kamatfizetést;
a kölcsönadó a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézménnyel szemben fennálló követeléseinek a fizetési rangsorban teljes egészében a nem alárendelt hitelezők követelései után kell következnie;
az értékpapírok kibocsátása kapcsán elkészített dokumentációnak tartalmaznia kell a tartozás és a kifizetetlen kamat veszteségfelvevő-képességét, eközben lehetővé téve a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény számára üzleti tevékenységének továbbfolytatását; és
csak a teljes egészében befizetett összegek vehetők figyelembe.
Az a) pont alkalmazásában az alárendelt kölcsöntőkének a következő feltételeknek is eleget kell tennie:
kizárólag a teljes egészében befizetett pénzeszközök vehetők figyelembe;
a rögzített lejáratú kölcsönök esetében az eredeti lejáratnak legalább ötévesnek kell lennie. A visszafizetési napot megelőző egy évnél nem későbbi időpontban a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézménynek tervet kell az illetékes hatóságoknak jóváhagyásra benyújtania, amelyben bemutatja, hogyan fogja a rendelkezésre álló szavatoló tőkét az előírt szinten tartani, vagy erre a szintre hozni a kölcsön lejáratakor; kivéve, ha azt a mértéket, amelynek erejéig a kölcsön a rendelkezésre álló szavatoló tőke részeként rangsorolható, a visszafizetés napját megelőző legalább öt évben fokozatosan csökkentik. Az illetékes hatóságok engedélyezhetik az ilyen kölcsönök előtörlesztését, feltéve, hogy a kibocsátó foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény ezt kérelmezi, és a rendelkezésére álló szavatoló tőke nem süllyed a megkövetelt szint alá;
azok a kölcsönök, amelyek lejárata nincs rögzítve, csak ötéves felmondással fizethetők vissza, kivéve, ha a kölcsönöket többé nem tekintik a rendelkezésre álló szavatoló tőke elemének, vagy kivéve, ha az illetékes hatóság előzetes hozzájárulását külön megkövetelik az előtörlesztéshez. Az utóbbi esetben a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézménynek a javasolt visszafizetés időpontja előtt legalább hat hónappal értesítenie kell az illetékes hatóságokat, egyaránt meghatározva a visszafizetés előtt és után rendelkezésre álló szavatoló tőkét és a minimális szavatoló tőkét. Az illetékes hatóságok csak akkor engedélyezik a visszafizetést, ha a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény szavatoló tőkéje nem csökken a megkövetelt szint alá;
a kölcsönszerződés nem tartalmazhat olyan rendelkezést, amely azt írja elő, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény felszámolását kivéve, meghatározott körülmények esetében a tartozás az elfogadott törlesztési időpontok előtt visszafizethetővé válik; és
a kölcsönszerződést csak akkor lehet módosítani, ha az illetékes hatóságok nyilatkoztak arról, hogy nincs kifogásuk a módosítás ellen;
A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény által a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságához benyújtott, megfelelő bizonyítékkal ellátott kérelemre és ezen illetékes hatóság egyetértésével, a rendelkezésre álló szavatoló tőke a következőket is magában foglalhatja:
ott, ahol a zillmerezést nem gyakorolják, vagy amennyiben gyakorolják is, az kevesebb, mint a díjban foglalt szerzési költségek terhe, a nem zillmerezett vagy a részlegesen zillmerezett matematikai tartalék, valamint a díjban foglalt szerzési költségek terhével egyenértékű arányban zillmerezett matematikai tartalék közötti különbség;
az eszközértékelésből származó rejtett nettó tartalékok, amennyiben az ilyen rejtett nettó tartalékok nem kivételes jellegűek;
a be nem fizetett részvénytőke vagy induló tőke fele, ha a befizetett rész az illető részvény- vagy indulótőke 25 %-át teszi ki, a rendelkezésre álló szavatoló tőke, vagy a minimális szavatoló tőke – amelyik kevesebb – 50 %-áig.
Az a) pontban említett érték azonban nem haladhatja meg az életbiztosítási és foglalkoztatói nyugellátási tevékenységek vonatkozó tőkeösszegei és mindazon biztosítási kötvényekre vonatkozó matematikai tartalékok közötti különbség 3,5 %-át, amelyeknél a zillmerezés lehetséges. A különbséget csökkenteni kell az eszközként bemutatott esetleges amortizálatlan szerzési költségek összegével.
17. cikk
A minimális szavatoló tőke
A minimális szavatoló tőke egyenlő a következő két eredmény összegével:
első szám:
a viszontbiztosításba vett ügyletekkel együtt számított közvetlen biztosításokhoz, valamint a viszontbiztosításba adott ügyletekhez kapcsolódó matematikai tartalékok 4 %-át meg kell szorozni az előző pénzügyi évre a viszontbiztosításba adott ügyletek levonásával számított összes matematikai tartaléknak a bruttó összes matematikai tartalékhoz viszonyított arányával, ami nem lehet kevesebb, mint 85 %;
második szám:
azoknál a szerződéseknél, ahol a kockáztatott tőke nem negatív, az ilyen, a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény által vállalt tőke 0,3 %-át meg kell szorozni az előző pénzügyi év viszontbiztosításba adott és visszaengedményezett ügyletek után a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény kötelezettségeként fennmaradó teljes kockáztatott tőke és a viszontbiztosítással nem csökkentett teljes kockáztatott tőke arányával, ami nem lehet kevesebb, mint 50 %.
A legfeljebb három éves időszakon belüli elhalálozásra vonatkozó életbiztosítás esetén az említett arány 0,1 %. A három évnél több, de öt évnél kevesebb időtartamra szóló ilyen életbiztosításoknál az említett arány 0,15 %.
A 2009/138/EK irányelv 2. cikke (3) bekezdése a) pontjának i. és ii. alpontjának hatálya alá tartozó és befektetési alapokhoz kapcsolódó biztosítások, és a 2009/138/EK irányelv 2. cikke (3) bekezdése b) pontjának iii- v. alpontjában említett műveletek tekintetében a minimális szavatolótőke-szükséglet egyenlő a következők összegével:
amennyiben a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény befektetési kockázatot visel, a (2) bekezdés a) pontjának megfelelően kiszámított biztosítástechnikai tartalékok 4 %-a;
amennyiben a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény nem visel befektetési kockázatot, de az igazgatási költségek nagyságát több mint öt évre rögzítették, a biztosítástechnikai tartalékok 1 %-a, a (2) bekezdés a) pontjának megfelelően kiszámítva;
amennyiben a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény nem visel technikai kockázatot, és az igazgatási költségek nagyságát nem rögzítették több mint öt évre, az előző pénzügyi év adott biztosításaira és műveleteire vonatkozó nettó ügyviteli kiadásainak 25 %-a;
amennyiben a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény halál esetére szóló kockázatot vállal, a (2) bekezdés b) pontjának megfelelően kiszámított kockázati tőke 0,3 %-a.
18. cikk
Minimális szavatoló tőke a 17. cikk (3) bekezdése alkalmazásában
A díjakat vagy hozzájárulásokat, amelyek tartalmazzák a közvetlen üzleti tevékenységgel összefüggő díjakhoz vagy hozzájárulásokhoz kapcsolódó költségeket az előző pénzügyi évben, összesíteni kell.
Ehhez az összeghez hozzá kell adni az utolsó pénzügyi évben a viszontbiztosításba vett üzletek összes díjbevételét.
Ebből az összegből azután le kell vonni az előző pénzügyi évben törölt biztosítási díjak vagy befizetések teljes összegét, valamint az összesítésben szereplő díjakat vagy befizetéseket terhelő adók és illetékek teljes összegét.
Az így kapott összeget két részre kell osztani, az első az összeg 50 000 000 EUR-t meg nem haladó része, a második rész az azt meghaladó része; ki kell számítani, majd összeadni az első részösszeg 18 %-át, illetőleg a második részösszeg 16 %-át.
Az eredmény úgy adódik, hogy az így kiszámított összeget meg kell szorozni arra az előző három pénzügyi évre vonatkozó arányszámmal, amely a viszontbiztosításba engedményezett rész levonása után a továbbra is a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény által viselt követelések összegének és a követelések bruttó összegének az arányszáma. Ez az arány nem lehet kevesebb, mint 50 %.
A kárindexet a következőképpen kell számítani:
19. cikk
Befektetési szabályok
A tagállamok előírják, hogy a területükön nyilvántartásba vett vagy engedélyezett, foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények az óvatosság elvének és különösen a következő szabályoknak megfelelően valósítsák meg befektetéseiket:
a vagyont összességében a tagok és az ellátottak hosszú távú érdekeinek legmegfelelőbb módon kell befektetni. Esetleges érdek-összeütközések esetén a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézménynek, illetve a portfóliót kezelő szervnek kell gondoskodnia arról, hogy a befektetéseket kizárólag a tagok és ellátottak érdekében valósítsák meg;
az óvatosság elve keretében a tagállamoknak lehetővé kell tenniük a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények számára, hogy figyelembe vegyék a befektetési döntések környezeti, társadalmi és kormányzati szempontokra gyakorolt lehetséges hosszú távú hatását;
a vagyont olyan módon kell befektetni, hogy biztosítva legyen a portfólió egészének biztonsága, minősége, likviditása és nyereségessége;
a vagyont túlnyomórészt szabályozott piacokon kell befektetni. Az olyan eszközökbe való befektetést, amelyek nem forgalmazhatók szabályozott piacokon, mindenképpen prudenciális szinten kell tartani;
derivatív eszközökbe való befektetésre csak akkor van lehetőség, ha ezek az eszközök hozzájárulnak a befektetési kockázat csökkenéséhez, vagy megkönnyítik a hatékony portfóliókezelést. Ezeket az eszközöket, az alapul szolgáló instrumentumok figyelembevételével, prudenciális alapon kell értékelni, és a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény eszközeinek értékelésébe be kell vonni. A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézménynek továbbá kerülnie kell az egyetlen ellenérdekű félnél vállalt túlzott kockázatnak és egyéb derivatív műveletek nagyfokú kockázatának való kitettséget;
az eszközöket megfelelően diverzifikálni kell olyan módon, hogy ne jöjjön létre egyoldalú kitettség egy bizonyos eszközbe, kibocsátóba, vagy üzleti csoportba történő túlzott befektetés által, illetve azt, hogy a portfólió egészében felhalmozódjon a kockázat.
Azonos kibocsátó vagy ugyanahhoz a csoporthoz tartozó kibocsátók által kibocsátott eszközökbe való befektetés nem teheti ki a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményt túlzott kockázati koncentrációnak;
a támogató vállalkozásba való befektetés nem haladhatja meg a portfólió egészének 5 %-át, valamint ha a támogató vállalkozás egy csoport tagja, a támogató vállalkozással egy csoportba tartozó vállalkozásokba való befektetés nem haladhatja meg a portfólió 10 %-át.
Amennyiben a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményt több vállalkozás támogatja, e támogató vállalkozásokba való befektetést körültekintően kell megvalósítani, a megfelelő diverzifikáció szükségességét figyelembe véve.
A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az f) és g) pontban említett követelményeket nem alkalmazzák az államkötvényekbe történő befektetésre.
A tagállamok azonban nem akadályozhatják a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményeket a következőkben:
a biztosítástechnikai tartalék fedezetére szolgáló vagyon vagy azon nyugdíjkonstrukcióhoz tartozó teljes portfólió, amelyben a befektetési kockázatot a tagok viselik, 70 %-ának a szabályozott piacokon, MTF-ekben vagy OTF-ekben kibocsátott részvényekbe, részvénymódjára forgatható értékpapírokba és vállalati kötvényekbe való befektetése, és ezen értékpapírok befektetési portfólióban lévő arányának meghatározása. A tagállamok azonban – feltéve, hogy ez prudenciális szempontból indokolt – kisebb, 35 %-nál nem alacsonyabb mértékű korlátozást is alkalmazhatnak az olyan, foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tekintetében, amelyek hosszú távú kamatláb-garanciával működtetnek nyugdíjkonstrukciókat, vállalják a befektetési kockázatot, és maguk biztosítják a garanciát;
a biztosítástechnikai tartalékok fedezetére szolgáló vagyon legfeljebb 30 %-ának befektetése olyan pénznemben fennálló eszközökbe, amely eltér attól a pénznemtől, amelyben a kötelezettségek fennállnak;
befektetés hosszú távú befektetési horizontú, nem szabályozott piacokon, MTF-eken vagy OTF-eken értékesített eszközökbe;
az EBB által kibocsátott vagy garantált, az Európai Stratégiai Beruházási Alap, az európai hosszú távú befektetési alapok, az európai szociális vállalkozási alapok és az európai kockázatitőke-alapok keretében biztosított eszközökbe történő befektetés.
III. CÍM
A TEVÉKENYSÉGEKRE VONATKOZÓ FELTÉTELEK
1. FEJEZET
Irányítási rendszer
20. cikk
Az irányító vagy felügyelő testület felelőssége
21. cikk
Általános irányítási követelmények
22. cikk
Az irányítás szakmai alkalmasságára és üzleti megbízhatóságára vonatkozó követelmények
A tagállamok előírják a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények számára annak biztosítását, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményt ténylegesen vezető személyek, az abban kulcsfontosságú feladatkört ellátó személyek, továbbá adott esetben azok a személyek vagy szervezetek, amelyeknek a 31. cikkel összhangban valamely kulcsfontosságú feladatkört kiszervezték, feladataik ellátása során teljesítsék az alábbi követelményeket:
a szakmai alkalmasság követelménye:
a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményt ténylegesen irányító személyek esetében ez azt jelenti, hogy képzettségük, tudásuk és tapasztalatuk együttesen alkalmassá teszi őket a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény körültekintő és megbízható irányítására;
a kulcsfontosságú aktuáriusi vagy belső ellenőrzési feladatkört ellátó személyek esetében ez azt jelenti, hogy szakmai képzettségük, tudásuk és tapasztalatuk elegendő ahhoz, hogy megfelelően ellássák kulcsfontosságú feladatkörüket;
az egyéb kulcsfontosságú feladatkört ellátó személyek esetében ez azt jelenti, hogy képzettségük, tudásuk és tapasztalatuk elegendő ahhoz, hogy megfelelően ellássák kulcsfontosságú feladatköreiket; és
az üzleti megbízhatóság követelménye: jó az üzleti hírnevük és tisztességesek.
Azon székhely szerinti tagállamokban viszont, ahol eskü alatt tett nyilatkozatra vonatkozó rendelkezések nincsenek, az érintett másik tagállamok állampolgárai ünnepélyes nyilatkozatot tehetnek a székhelyük vagy az állampolgárságuk szerinti tagállam illetékes bírósága vagy közigazgatási hatósága, illetve az említett tagállamok valamelyikének közjegyzője előtt. Az ilyen hatóság vagy közjegyző az eskü vagy az ünnepélyes nyilatkozat hitelességét igazolja.
A tagállamok tájékoztatják a többi tagállamot és a Bizottságot azokról a hatóságokról vagy testületekről is, amelyekhez a (3), (4) és (5) bekezdésben említett okiratokat a 11. cikkben említett tevékenységeknek az adott tagállam területén történő végzése iránti kérelem alátámasztására be kell nyújtani.
23. cikk
Javadalmazási politika
Az (1) bekezdésben említett javadalmazási politika megállapítása és alkalmazása során a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények megfelelnek az alábbi elveknek:
a javadalmazási politikát a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény tevékenységeivel, kockázati profiljával, célkitűzéseivel és összességében a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény hosszú távú érdekével, pénzügyi stabilitásával és teljesítményével összhangban alakítják ki, hajtják végre és tartják fenn, és a javadalmazási politika támogatja a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény megbízható, óvatos és hatékony irányítását;
a javadalmazási politika összhangban áll a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény által működtetett nyugdíjkonstrukciók tagjainak és ellátottjainak hosszú távú érdekeivel;
a javadalmazási politika az összeférhetetlenség elkerülését célzó arányos intézkedéseket tartalmaz;
a javadalmazási politika összhangban áll a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel, és nem ösztönöz olyan kockázatvállalást, amely nem áll összhangban a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény kockázati profiljával és szabályaival;
a javadalmazási politikát alkalmazni kell a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményre és a 31. cikk (1) bekezdésében említett szolgáltatókra, kivéve, ha a szóban forgó szolgáltatók a 2. cikk (2) bekezdése b) pontjában említett irányelvek hatálya alá tartoznak;
a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény meghatározza a javadalmazási politika általános elveit, háromévente felülvizsgálja és naprakésszé teszi a javadalmazási politikát, és felel annak végrehajtásáért;
a javadalmazás és annak felügyelete tekintetében egyértelmű, átlátható és hatékony irányításra van szükség.
24. cikk
Általános rendelkezések
A kulcsfontosságú feladatkörrel rendelkező személyek az önvádra kötelezés tilalmának sérelme nélkül tájékoztatják a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény illetékes hatóságát, amennyiben a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény igazgatási, irányítási vagy felügyeleti testülete nem tesz kellő időben megfelelő korrekciós intézkedést az alábbi esetekben:
ha a kulcsfontosságú feladatkört ellátó személy vagy szervezeti egység annak jelentős kockázatát tárta fel, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény nem fog eleget tenni egy jogszabályban foglalt lényegesen jelentős követelménynek, és azt jelentette a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény igazgatási, irányítási vagy felügyeleti testületének, és amennyiben ez jelentős hatást gyakorolhat a tagok és az ellátottak érdekeire; vagy
ha a kulcsfontosságú feladatkört ellátó személy vagy szervezeti egység a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményre és tevékenységeire vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések lényegesen jelentős megsértését figyelte meg kulcsfontosságú feladatkörével összefüggésben, és azt jelentette a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény igazgatási, irányítási vagy felügyeleti testületének;
25. cikk
Kockázatkezelés
Az említett kockázatkezelési rendszernek hatékonynak kell lennie, és azt megfelelően integrálni kell a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény szervezeti felépítésébe és döntéshozatali folyamataiba.
A kockázatkezelési rendszer – a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények méretével és belső szervezetével, valamint tevékenységeik nagyságrendjével, jellegével, mértékével és összetettségével arányosan – felöleli azon kockázatokat, amelyek a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményeknél vagy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény feladataival és tevékenységeivel megbízott vállalatoknál felmerülhetnek, adott esetben legalább az alábbi területeken:
biztosítási kockázat vállalása és tartalékképzés;
eszköz-forrás gazdálkodás;
befektetés, különösen származtatott ügyletek, értékpapírosítások és hasonló kötelezettségvállalások;
likviditási és koncentrációs kockázat kezelése;
működési kockázat kezelése;
biztosítás és más kockázatcsökkentési technikák;
a befektetési portfólióval és annak kezelésével kapcsolatos környezeti, szociális és irányítási kockázatok.
26. cikk
Belső ellenőrzési feladatkör
A tagállamok előírják, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények a nagyságukkal és belső szervezetükkel, valamint tevékenységeik nagyságrendjével, jellegével, mértékével és összetettségével arányos, hatékony belső ellenőrzési feladatkört biztosítsanak. A belső ellenőrzési feladatkörbe tartozik annak értékelése, hogy a belső kontrollrendszer és az irányítási rendszer egyéb elemei – ideértve adott esetben a kiszervezett tevékenységeket is – mennyire megfelelőek és hatékonyak.
27. cikk
Aktuáriusi feladatkör
Amennyiben a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény maga nyújt fedezetet biometrikus kockázatokra vagy garantál befektetési hozamot, illetve meghatározott szintű ellátásokat, a tagállamok előírják, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények biztosítsanak hatékony aktuáriusi feladatkört az alábbiak ellátására:
a biztosítástechnikai tartalékok számításának összehangolása és felügyelete;
a biztosítástechnikai tartalékok és az e célból tett feltételezésekhez használt módszertanok és alapul szolgáló modellek megfelelőségének értékelése;
a biztosítástechnikai tartalékok számításához használt adatok elégségességének és minőségének értékelése;
a biztosítástechnikai tartalékok kiszámításának alapjául szolgáló feltételezések tapasztalatokkal való összevetése;
a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény igazgatási, irányító vagy felügyeleti testületének tájékoztatása a biztosítástechnikai tartalékok számításának megbízhatóságáról és megfelelőségéről;
véleménynyilvánítás az általános biztosítási politikáról, amennyiben a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény rendelkezik ilyennel;
véleménynyilvánítás a biztosítási megállapodások megfelelőségéről, amennyiben a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény rendelkezik ilyennel; és
hozzájárulás a kockázatkezelési rendszer hatékony végrehajtásához.
28. cikk
Saját kockázatértékelés
Ezen kockázatértékelést legalább háromévente el kell végezni, a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény vagy az általa működtetett nyugdíjkonstrukciók kockázati profiljában bekövetkező jelentős változás után késedelem nélkül. Amennyiben valamely konkrét nyugdíjkonstrukció kockázati profiljában következik be jelentős változás, a kockázatértékelést arra a nyugdíjkonstrukcióra lehet korlátozni.
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az (1) bekezdésben említett kockázatértékelés a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény méretére és belső szervezeti felépítésére, valamint a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény tevékenységeinek nagyságrendjére, jellegére, mértékére és összetettségére tekintettel tartalmazza az alábbiakat:
annak leírása, hogy a kockázatértékelést hogyan integrálják az irányítási folyamatba és a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény döntéshozatali folyamataiba;
a kockázatkezelési rendszer eredményességének érékelése;
annak leírása, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény hogyan előzi meg a támogató vállalkozással felmerülő összeférhetetlenségeket, amennyiben a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény a 24. cikk (3) bekezdésével összhangban kulcsfontosságú feladatköröket szervez ki a támogató vállalkozásnak;
a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény átfogó finanszírozási igényének értékelése, beleértve adott esetben a helyreállítási terv ismertetését is;
a tagok és ellátottak nyugellátásuk kifizetésével kapcsolatos kockázatainak, valamint az esetleges korrekciós intézkedések hatékonyságának értékelése, adott esetben figyelembe véve az alábbiakat:
indexálási mechanizmusok;
ellátáscsökkentő mechanizmusok, beleértve azt, hogy a felhalmozott nyugdíjjogosultságokat milyen mértékben, milyen feltételekkel és ki csökkentheti;
a nyugellátást védő mechanizmusok minőségi értékelése, beleértve adott esetben a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény, illetve a tagok és az ellátottak javára a támogató vállalkozás által nyújtott garanciákat, kötelezettségvállalásokat vagy bármely más pénzügyi támogatást, valamint a 2009/138/EK irányelv hatálya alá tartozó vállalkozás általi biztosítást vagy viszontbiztosítást vagy valamely nyugdíjvédelmi rendszer által nyújtott fedezetet;
az operatív kockázatok minőségi értékelése;
amennyiben a beruházási döntések során környezeti, társadalmi vagy irányítási szempontok játszanak szerepet, az új vagy kialakuló kockázatok, többek között az éghajlatváltozással, az erőforrás-felhasználással és a környezettel kapcsolatos, a szociális, illetve az eszközök szabályozási változások miatt bekövetkező értékcsökkenésével összefüggő kockázatok értékelése.
29. cikk
Éves beszámolók és éves jelentések
A tagállamok előírják a területükön nyilvántartásba vett vagy engedélyezett valamennyi foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény számára, hogy készítsenek és tegyenek közzé éves beszámolót és éves jelentést a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény által működtetett valamennyi nyugdíjkonstrukció figyelembevételével, és indokolt esetben külön-külön valamennyi nyugdíjkonstrukcióra vonatkozóan készítsenek és tegyenek közzé éves beszámolót és éves jelentést. Az éves beszámolóknak és éves jelentéseknek a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény vagyonáról, kötelezettségeiről és pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet kell adniuk, és tartalmazniuk kell a főbb befektetési állományokra vonatkozó tájékoztatást. Az éves beszámolóknak és a jelentésekben foglalt tájékoztatásnak következetesnek, átfogónak, áttekinthetőnek és a nemzeti joggal összhangban álló módon, az erre felhatalmazott személyek által jóváhagyottnak kell lennie.
30. cikk
A befektetési politika elveiről szóló nyilatkozat
A tagállamok biztosítják, hogy a területükön nyilvántartásba vett vagy engedélyezett valamennyi foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény elkészítse és legalább háromévente felülvizsgálja a befektetési politikája elveiről szóló írásbeli nyilatkozatot. Az említett fenti nyilatkozatot haladéktalanul felül kell vizsgálni a befektetési politikában bekövetkezett bármilyen jelentős változást követően. A tagállamok rendelkeznek arról, hogy ez a nyilatkozat legalább olyan fontos kérdéseket tartalmazzon, mint a befektetési kockázat mérésére vonatkozó módszerek, az alkalmazott kockázatkezelési folyamatok és a stratégiai eszközallokáció, a nyugdíjkötelezettségek természetére és futamidejére tekintettel, továbbá hogy a befektetési politika miként veszi figyelembe a környezetvédelmi, társadalmi és irányítási kérdéseket. A nyilatkozatot nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.
2. FEJEZET
Kiszervezés és befektetéskezelés
31. cikk
Kiszervezés
A kulcsfontosságú feladatkörök vagy bármilyen egyéb tevékenység kiszervezése nem történhet olyan módon, hogy az:
veszélyeztesse az érintett, foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény irányítási rendszerének minőségét;
indokolatlanul növelje a működési kockázatot;
veszélyeztesse az illetékes hatóságok azon képességét, hogy figyelemmel kísérjék a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény kötelezettségeknek való megfelelését;
veszélyeztesse a tagoknak és ellátottaknak nyújtott folyamatos és megfelelő szolgáltatást.
32. cikk
Befektetéskezelés
A tagállamok nem korlátozhatják a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményeket abban, hogy a befektetési portfólió kezelésével az ehhez a tevékenységhez a 2009/65/EK, a 2009/138/EK, a 2011/61/EU, a 2013/36/EU és a 2014/65/EU irányelvvel összhangban engedéllyel rendelkező más tagállambeli befektetéskezelőket vagy az ezen irányelv 2. cikkének (1) bekezdésében említett felhatalmazott szerveket bízzák meg.
3. FEJEZET
Letétkezelő
33. cikk
Letétkezelő kinevezése
34. cikk
Az eszközök letéti őrzése és a letétkezelő felelőssége
A fentiek céljából a letétkezelő biztosítja, hogy a letétkezelőnél nyitott pénzügyi eszközszámlán nyilvántartható összes pénzügyi eszköz a 2014/65/EU irányelvben megállapított szabályokkal összhangban a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény nevében nyitott külön számlán kerüljön nyilvántartásra annak érdekében, hogy azokat mindenkor egyértelműen a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény vagy a nyugdíjkonstrukció tagjaihoz és ellátottjaihoz tartozóként lehessen azonosítani.
Amennyiben az eszközök letéti őrzésére nem jelölnek ki letétkezelőt, a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények legalább:
biztosítják, hogy a pénzügyi eszközöket kellő gondossággal kezeljék és védjék;
olyan nyilvántartást vezetnek, amely lehetővé teszi a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény számára az összes eszköz mindenkori és késedelem nélküli azonosítását;
meghozzák a szükséges intézkedéseket az összeférhetetlenség elkerülésére az eszközök letéti őrzésével összefüggésben;
kérésre tájékoztatják az illetékes hatóságokat az eszközök őrzésének módjáról.
35. cikk
Felügyeleti feladatok
A 34. cikk (1) és (2) bekezdésében említett feladatok mellett a felügyeleti feladatokra kinevezett letétkezelő:
eleget tesz a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény utasításainak, feltéve, hogy azok nem ütköznek a nemzeti jogba vagy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény szabályaiba;
gondoskodik arról, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény valamely nyugdíjkonstrukcióhoz kapcsolódó eszközeit érintő ügyletek során a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény az ellenértéket a szokásos határidőn belül kézhez kapja; és
biztosítja, hogy az eszközökből származó jövedelmet a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény szabályaival összhangban alkalmazzák.
IV. CÍM
A LEENDŐ TAGOKNAK, TAGOKNAK ÉS ELLÁTOTTAKNAK NYÚJTANDÓ TÁJÉKOZTATÁS
1. FEJEZET
Általános rendelkezések
36. cikk
Elvek
A tagállamok – a létrehozott nyugdíjkonstrukció jellegét figyelembe véve – biztosítják, hogy a területükön nyilvántartott vagy engedélyezett valamennyi foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény biztosítja:
a leendő tagoknak: legalább a 41. cikkben meghatározott tájékoztatást;
a tagoknak: legalább a 37–40., a 42. és a 44. cikkben meghatározott tájékoztatást; valamint
az ellátottaknak: legalább a 37., a 43. és a 44. cikkben meghatározott tájékoztatást.
Az (1) bekezdésben említett információ:
rendszeresen naprakész;
megfogalmazása egyértelmű, nyelvezete világos, tömör és érthető, az argó és – amennyiben hétköznapi szavakkal helyettesíthetők – a technikai kifejezések elkerülésével;
nem megtévesztő, a szóhasználat és a tartalom következetes;
könnyen olvasható megjelenítésű és elrendezésű;
hozzáférhető azon tagállam valamely hivatalos nyelvén, amelynek a foglalkoztatói nyugdíjkonstrukciók tekintetében releváns szociális és munkajogát az érintett nyugdíjkonstrukcióra alkalmazni kell; és
a tájékoztatást elektronikus formátumban – többek között tartós adathordozón vagy honlapon keresztül –, illetve kérésre papír formátumban díjmentesen a leendő tagok, a tagok és az ellátottak rendelkezésére bocsátják.
37. cikk
A nyugdíjkonstrukcióra vonatkozó általános tájékoztatás
A tagállamok a területükön nyilvántartott vagy engedélyezett, foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tekintetében biztosítják a tagok és az ellátottak adott intézmény által működtetett nyugdíjkonstrukcióról történő megfelelő tájékoztatását és különösen a következőkről:
a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény neve, azon tagállam, amelyek a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény engedéllyel rendelkezik vagy nyilván van tartva, valamint az illetékes hatóságának neve;
a nyugdíjkonstrukcióba bevont felek jogai és kötelezettségei;
a befektetési profilra vonatkozó információk;
a tagok és ellátottak által viselt pénzügyi kockázatok jellege;
a nyugdíjkonstrukcióban szereplő az adott szintű ellátás részleges vagy teljes garanciáinak feltételei, vagy amennyiben a nyugdíjkonstrukció nem nyújt garanciát, az erre irányuló nyilatkozat;
a felhalmozott jogosultságok védelmét szolgáló mechanizmusok vagy az ellátáscsökkentő mechanizmusok, amennyiben léteznek;
ahol a tagok befektetési kockázatot viselnek vagy befektetési döntéseket hozhatnak, a nyugdíjkonstrukcióhoz kapcsolódó befektetések legalább ötéves, illetve az öt évnél nem régebb ideje működő konstrukciókhoz kapcsolódó befektetések esetében az összes működési év múltbeli teljesítményére vonatkozó információk;
a tagok és ellátottak által viselt költségek szerkezete olyan konstrukciók esetében, amelyek nem írják elő az ellátások adott szintjét;
a nyugellátás felvétele tekintetében a tagok és ellátottak által választható lehetőségek;
amennyiben egy tag jogosult nyugdíjjogosultságának átvitelére, további információk az ilyen átvitelre vonatkozó rendelkezésekről.
2. FEJEZET
Számlaértesítő és intézményi tájékoztató és kiegészítő információk
38. cikk
Általános rendelkezések
39. cikk
Számlaértesítő és intézményi tájékoztató
A számlaértesítő és intézményi tájékoztató legalább az alábbi kulcsfontosságú információkat tartalmazza a tagok számára:
a tag személyes adatai, ideértve a törvény szerinti nyugdíjkorhatár, a nyugdíjkonstrukcióban meghatározott vagy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény által előre jelzett nyugdíjkorhatár vagy a tag által meghatározott nyugdíjkorhatár egyértelmű megjelölése, adott esetben;
a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény neve, levelezési címe és a tag nyugdíjkonstrukciójának adatai;
adott esetben a nyugdíjkonstrukció által nyújtott teljes vagy részleges garanciákra vonatkozó információk és megfelelő esetben a további információk elérési helye;
az a) pontban megállapított nyugdíjkorhatáron alapuló nyugdíjprognózisra vonatkozó információk, valamint egy felelősségkizáró nyilatkozat arról, hogy e prognózisok eltérhetnek a folyósítandó ellátás végső összegétől. Amennyiben a nyugdíjprognózisok gazdasági forgatókönyvön alapulnak, az információknak tartalmazniuk kell egy legjobb becsült forgatókönyvet és egy kedvezőtlen forgatókönyvet, figyelembe véve a nyugdíjkonstrukció sajátos jellegét;
a felhalmozott jogosultságokra vagy felhalmozott tőkére vonatkozó információk, figyelembe véve a nyugdíjkonstrukció sajátos jellegét;
a támogató vállalkozás és a tag által a nyugdíjpénztárba legalább az elmúlt 12 hónapban befizetett járulékokkal kapcsolatos tájékoztatás, figyelembe véve a nyugdíjkonstrukció sajátos jellegét;
a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény által legalább az elmúlt 12 hónapban levont költségek lebontása;
a nyugdíjkonstrukció egészének finanszírozási szintjére vonatkozó tájékoztatás.
40. cikk
Kiegészítő információk
A számlaértesítő és intézményi tájékoztató pontosítja, hogy hol és hogyan lehet hozzájutni a kiegészítő információkhoz, beleértve az alábbiakat:
további gyakorlati információk a nyugdíjkonstrukció által a tagnak kínált lehetőségekről;
a 29. és 30. cikkben meghatározott információk;
adott esetben a tag kérésére információk arról, hogy a járadék formájában kifejezett összegekhez milyen feltételezéseket használtak fel, a járadék rátáját, az ellátó típusát és a járadék időtartamát illetően;
információk az ellátások szintjéről a munkaviszony megszűnése esetén.
3. FEJEZET
Egyéb biztosítandó információk és dokumentumok
41. cikk
A leendő tagoknak nyújtandó információk
A tagállamok előírják a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények számára annak biztosítását, hogy azon leendő tagok, akik automatikusan nem kerülnek be egy nyugdíjkonstrukcióba, a nyugdíjkonstrukcióba való belépés előtt tájékoztatást kapjanak:
az általuk választható lehetőségekről, beleértve a befektetési lehetőségeket;
a nyugdíjkonstrukció lényeges jellemzőiről, beleértve az ellátások fajtáit;
információkról azzal kapcsolatban, hogy a befektetési megközelítésben figyelembe veszik-e, és ha igen, hogyan a környezeti, éghajlati, szociális és vállalatirányítási tényezőket; és
rendelkezésre állnak-e további információk.
A tagállamok előírják a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények számára annak biztosítását, hogy azon leendő tagok, akik automatikusan bekerülnek egy nyugdíjkonstrukcióba, belépés után hamarosan tájékoztatást kapjanak:
az általuk választható lehetőségekről, beleértve a befektetési lehetőségeket;
a nyugdíjkonstrukció lényeges jellemzőiről, beleértve az ellátások fajtáit;
információkról azzal kapcsolatban, hogy a befektetési megközelítésben figyelembe veszik-e, és ha igen, hogyan a környezeti, éghajlati, szociális- és vállalatirányítási tényezőket; és
rendelkezésre állnak-e további információk.
42. cikk
A nyugdíjba vonulást megelőzően a tagoknak nyújtandó információk
A számlaértesítő és intézményi tájékoztató mellett a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények a 39. cikk (1) bekezdésének a) pontjában előírt nyugdíjkorhatár előtt időben, vagy a tag kérésére, minden tagot tájékoztatnak az ellátás folyósításának a nyugellátás felvétele tekintetében lehetséges formáiról.
43. cikk
A folyósítási időszak során az ellátottaknak nyújtandó információk
44. cikk
A tagok és ellátottak kérésére nyújtandó további tájékoztatás
Valamely tag, ellátott vagy képviselője kérésére a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény az alábbi további információkat is rendelkezésre bocsátja:
a 29. cikkben említett éves beszámolók és éves jelentések, vagy amennyiben a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény egynél több konstrukció működéséért felelős, azok az éves beszámolók és éves jelentések, amelyek az ő konkrét nyugdíjkonstrukciójukra vonatkoznak;
a 30. cikkben említett, a befektetési politika elveiről szóló nyilatkozat;
a 39. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett prognózis előállításához használt feltételezésekkel kapcsolatos további információk.
V. CÍM
PRUDENCIÁLIS FELÜGYELET
1. FEJEZET
A prudenciális felügyelet általános elvei
45. cikk
A prudenciális felügyelet fő célja
46. cikk
A prudenciális felügyelet hatálya
A tagállamok biztosítják, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményeket prudenciális felügyelet alá vonják, adott esetben többek között az alábbiak felügyeletével:
működési feltételek;
biztosítástechnikai tartalékok;
biztosítástechnikai tartalékok fedezete;
előírt szavatoló tőke;
a rendelkezésre álló szavatoló tőke
a minimális szavatoló tőke;
befektetési szabályok;
befektetéskezelés;
irányítási rendszer és
a tagoknak és ellátottaknak nyújtandó tájékoztatás.
47. cikk
A prudenciális felügyelet általános elvei
48. cikk
Az illetékes hatóságok beavatkozási hatásköre és feladatai
Az illetékes hatóságok korlátozhatják, vagy megtilthatják továbbá a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény eszközeivel való szabad rendelkezést, különösen olyan esetben, amikor:
a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény elmulasztotta a megfelelő biztosítástechnikai tartalék létrehozását az egész üzleti tevékenysége vonatkozásában, illetve nem rendelkezik elegendő eszközzel a biztosítástechnikai tartalékok fedezésére;
a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény nem rendelkezik az előírt szavatolótőkével.
Az illetékes hatóságok a területükön nyilvántartott vagy engedélyezett, foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény tevékenységét korlátozhatják vagy betilthatják, különösen amennyiben:
a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény nem biztosítja a rendszer tagjai és ellátottjai érdekeinek megfelelő védelmét;
a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény már nem teljesíti a működési feltételeket;
a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézménynek komoly mulasztásai vannak a rá vonatkozó szabályok szerinti kötelezettségek teljesítésében;
a határokon átnyúló tevékenységek esetén a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény nem tartja tiszteletben a fogadó tagállam foglalkoztatói nyugdíjkonstrukciókra vonatkozó szociális jogának és munkajogának előírásait.
49. cikk
Felügyeleti felülvizsgálat
Az említett felülvizsgálat figyelembe veszi a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények – és adott esetben a számukra kiszervezett kulcsfontosságú feladatköröket és egyéb tevékenységet ellátó partnerek – működésének körülményeit A felülvizsgálat a következő elemekből áll:
az irányítási rendszerrel kapcsolatos minőségi követelmények értékelése;
a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény kockázatainak értékelése;
annak értékelése, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény mennyire képes felmérni és kezelni az említett kockázatokat.
50. cikk
Az illetékes hatóságoknak nyújtandó tájékoztatás
A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok a területükön nyilvántartott vagy engedélyezett, foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tekintetében rendelkezzenek a szükséges hatáskörrel és eszközökkel ahhoz, hogy:
megköveteljék a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézménytől, annak igazgatási, irányító vagy felügyelő testületétől vagy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményt ténylegesen működtető vagy ott kulcsfontosságú feladatkört ellátó személyektől, hogy valamennyi üzleti ügyről bármikor nyújtsanak tájékoztatást, vagy valamennyi üzleti dokumentumot bocsássák rendelkezésre;
felügyeljék a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények és más társaságok közötti, illetve a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények egymás közötti kapcsolatait azon esetekre vonatkozóan, amelyek során a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények ezekhez az egyéb társaságokhoz vagy intézményekhez kulcsfontosságú feladatköröket és egyéb tevékenységeket szerveznek ki, továbbá az újbóli kiszervezéseket, befolyásolva ezáltal a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény pénzügyi helyzetét, vagy érdemi módon érintve a felügyeleti tevékenységet;
hozzájussanak az alábbi dokumentumokhoz: saját kockázatértékelés, a befektetési politika elveiről szóló nyilatkozat, az éves beszámolók és éves jelentések, és a felügyelethez szükséges minden egyéb dokumentum;
meghatározzák, hogy a felügyelet céljából mely dokumentumokra van szükség, beleértve az alábbiakat:
belső időközi jelentések;
biztosításmatematikai értékelések és az ezeket megalapozó részletezett feltételezések;
eszköz-forrás elemzések;
a befektetési politika elveivel való összhang bizonyítékai;
arra vonatkozó bizonyítékok, hogy a járulékokat a terveknek megfelelően befizették;
a 29. cikkben említett éves beszámolók könyvvizsgálatáért felelős személyek jelentései;
a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény helyiségeiben és, adott esetben, elvégezzék a kiszervezett és valamennyi később újból kiszervezett tevékenységgel kapcsolatban végzett helyszíni vizsgálatokat, annak ellenőrzése érdekében, hogy a tevékenységeket a felügyeleti szabályokkal összhangban folytatják-e.
bármikor tájékoztatást kérjenek a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményektől a kiszervezett és utólag újból kiszervezett összes tevékenységről.
51. cikk
Átláthatóság és elszámoltathatóság
A tagállamok gondoskodnak a következő információk közzétételéről:
a törvényi, rendeleti, közigazgatási szabályok szövege és általános iránymutatás a foglalkoztatói nyugdíjkonstrukciók területén, valamint tájékoztatás arról, hogy a tagállam alkalmazni kívánja-e ezen irányelvet a 4. és 5. cikkel összhangban;
tájékoztatás a 49. cikkben meghatározott felügyeleti felülvizsgálati eljárással kapcsolatban;
a prudenciális keretszabályok alkalmazásának főbb területeire vonatkozó statisztikai összesített adatok;
a prudenciális felügyelet fő célja, valamint tájékoztatás az illetékes hatóságok fő feladatköreiről és tevékenységeiről;
az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó közigazgatási szankciókra és egyéb intézkedésekre vonatkozó szabályok.
2. FEJEZET
Szakmai titoktartás és információcsere
52. cikk
Szakmai titoktartás
53. cikk
A bizalmas információ felhasználása
A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelv alapján bizalmas információhoz jutó illetékes hatóságok azt csak a feladataik ellátásához használják fel az alábbi célokból:
annak ellenőrzése, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységük megkezdése előtt eleget tesznek a foglalkoztatói nyugellátás üzleti tevékenységeinek megkezdésére vonatkozó feltételeknek;
a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények által folytatott tevékenység nyomon követése – ideértve a biztosítástechnikai tartalékok, a szolvencia, az irányítási rendszer, valamint a tagoknak és ellátottaknak nyújtott információk nyomon követését is – megkönnyítése;
korrekciós intézkedések – ideértve a közigazgatási szankciókat is – kivetése;
amennyiben a nemzeti jog megengedi, az összes egyedi, foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményre vonatkozó olyan fő teljesítménymutatók közzététele, amelyek segítséget nyújtanak a tagoknak és ellátottaknak a nyugdíjukat érintő pénzügyi döntések meghozatalában;
fellebbezés az illetékes hatóságoknak az ezen irányelvet átültető rendelkezésekkel összhangban hozott határozataival szemben;
az ezen irányelvet átültető rendelkezéseket érintő bírósági eljárásokban.
54. cikk
Az Európai Parlament vizsgálati joga
Az 52. és az 53. cikk nem érinti az Európai Unió működéséről szóló szerződés 226. cikke által az Európai Parlamentre ruházott vizsgálati jogot.
55. cikk
Hatóságok közötti információcsere
Az 52. és az 53. cikk a következők egyikét sem akadályozhatja:
ugyanazon tagállam illetékes hatóságai között, felügyeleti feladataik ellátása során történő információcsere;
különböző tagállamok illetékes hatóságai között, felügyeleti feladataik ellátása során történő információcsere;
ugyanazon tagállam illetékes hatóságai és az alábbiak bármelyike között felügyeleti feladataik ellátása során történő információcsere;
a pénzügyi szektor jogalanyainak és egyéb pénzügyi szervezeteknek a felügyeletét ellátó hatóságok, valamint a pénzpiacok felügyeletét ellátó hatóságok;
olyan hatóságok vagy szervek, amelyeknek feladata, hogy a makroprudenciális szabályok révén megőrizzék a pénzügyi rendszer stabilitását a tagállamokban;
a nyugdíjkonstrukció felszámolásában és egyéb hasonló eljárásokban érintett szervek;
olyan reorganizációs hatóságok vagy szervek, amelyek feladata a pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzése;
olyan személyek, akik foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények, biztosítótársaságok és más pénzügyi intézmények jogszabályban előírt könyvvizsgálatát végzik;
A feladataik ellátásához szükséges információk közlése a nyugdíjkonstrukció felszámolását kezelő testületekkel.
Az 52. és az 53. cikkben foglaltak nem akadályozhatják a tagállamokat abban, hogy engedélyezzék az információcserét az illetékes hatóságok és a következők bármelyike között:
a nyugdíjkonstrukciók felszámolásában és egyéb hasonló eljárásban részt vevő szervek felügyeletét ellátó hatóságok;
olyan hatóságok, amelyek ellenőrzik a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények, biztosítók és egyéb pénzügyi intézmények törvény által előírt könyvvizsgálatát végző személyeket.
a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények felügyeletét ellátó független biztosításmatematikusok és az ilyen biztosítási matematikusok felügyeletét ellátó intézmények.
56. cikk
Információtovábbítás a központi bankok, monetáris hatóságok, európai felügyeleti hatóságok és az Európai Rendszerkockázati Testület számára
Az 52. és az 53. cikk nem akadályozza az illetékes hatóságot abban, hogy továbbítsa az alábbi szerveknek a feladataik ellátása tekintetében releváns információkat:
a központi bankok vagy monetáris hatósági minőségükben hasonló feladatot ellátó egyéb szervek;
szükség szerint más, a fizetési rendszerek felvigyázásáért felelős hatóságok;
az Európai Rendszerkockázati Testület, az EIOPA, az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 8 ) létrehozott európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság), valamint az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 9 ) létrehozott európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság).
57. cikk
Adatok közlése a pénzügyi szabályozásért felelős kormányzati szervekkel
E közlés csak akkor valósulhat meg, ha a prudenciális felügyelet, illetve a fizetésképtelenné váló, foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények megelőző vagy helyreállító kezelése miatt szükséges. Az e cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül az információhoz hozzáférő személyekre legalább az ezen irányelvben említettel egyenértékű szakmai titoktartási követelmények vonatkoznak. A tagállamok azonban előírják, hogy az 55. cikk alapján kapott információt és a helyszíni ellenőrzéssel megszerzett információt csak az információt eredetileg szolgáltató illetékes hatóság vagy azon tagállam illetékes hatóságának kifejezett hozzájárulásával lehessen közölni, amelyben a helyszíni ellenőrzést elvégezték.
A tagállamok csak akkor engedélyezhetik a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények prudenciális felügyeletéhez kapcsolódó bizalmas információknak a saját tagállamuk parlamenti vizsgálóbizottságaval, a saját tagállamuk számvevőszékével vagy a saját tagállamuk egyéb vizsgálati szerveivel való közlését, ha az alábbi összes feltétel teljesül:
a szervek a nemzeti jog szerint hatáskörrel rendelkeznek a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények felügyeletéért vagy az ilyen felügyeletről szóló jogszabályokért felelős hatóságok intézkedéseinek kivizsgálására vagy ellenőrzésére;
az információkra az a) pontban említett hatáskör teljesítéséhez feltétlenül szükség van;
az információhoz hozzáférő személyekre a nemzeti jog alapján legalább az ezen irányelvben meghatározottakkal egyenértékű szakmai titoktartási kötelezettség vonatkozik;
amennyiben az információ egy másik tagállamból származik, az az információt eredetileg szolgáltató illetékes hatóságok kifejezett hozzájárulásával közölhető, és csak abból a célból, amelyhez az említett hatóságok hozzájárulásukat adták.
58. cikk
Az információcserére vonatkozó feltételek
Az 55. cikk szerinti információcsere, az 56. cikk szerinti információtovábbítás, valamint az 57. cikk szerinti információközlés esetében a tagállamok előírják legalább az alábbi feltételek teljesítését:
az információkat a felügyelet ellátása céljából osztják meg, továbbítják vagy teszik közzé;
az információra az 52. cikkben megállapított üzleti titoktartási kötelezettségek vonatkoznak;
amennyiben az információ egy másik tagállamból származik, az nem közölhető a szóban forgó információt eredetileg szolgáltató illetékes hatóság kifejezett hozzájárulása nélkül, és akkor is kizárólag arra a célra, amelyhez az említett hatóság hozzájárulását adta.
Az első albekezdést alkalmazó tagállamok megkövetelik legalább a következő feltételek teljesülését:
az információ az 57. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett kivizsgálást, ellenőrzést és felügyeletet szolgálja;
a kapott információkra az 52. cikkben megállapított üzleti titoktartási kötelezettség vonatkozik;
amennyiben az információ egy másik tagállamból származik, az nem közölhető a szóban forgó információt eredetileg szolgáltató illetékes hatóság kifejezett hozzájárulása nélkül, és akkor is kizárólag arra a célra, amelyhez az említett hatóság hozzájárulását adta.
59. cikk
Prudenciális jellegű nemzeti rendelkezések
VI. CÍM
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
60. cikk
A tagállamok, a Bizottság és az EIOPA közötti együttműködés
61. cikk
Személyes adatok feldolgozása
Az ezen irányelv keretében történő személyesadat-feldolgozás tekintetében a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények és illetékes hatóságok ezen irányelv céljából végzett feladataikat az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban látják el. Az EIOPA által ezen irányelv keretében végzett személyesadat-feldolgozás tekintetében az EIOPA eleget tesz a 45/2001/EK rendelet rendelkezéseinek.
62. cikk
Értékelés és felülvizsgálat
A (1) bekezdésben említett felülvizsgálat különösen a következőkre terjed ki:
ezen irányelv megfelelősége prudenciális és irányítási szempontból;
határokon átnyúló tevékenység;
az ezen irányelv alkalmazása során szerzett tapasztalatok, valamint a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények stabilitására gyakorolt hatásai;
számlaértesítő és intézményi tájékoztató.
63. cikk
A 2009/138/EK irányelv módosítása.
A 2009/138/EK irányelv a következőképpen módosul:
A 13. cikk 7. pontja helyébe a következő szöveg lép:
„7. |
»viszontbiztosítás« : a következők egyike:
a)
olyan tevékenység, amely során átvállalják egy biztosító vagy harmadik országbeli biztosító, vagy egy másik viszontbiztosító vagy harmadik országbeli viszontbiztosító által átengedett kockázatokat;
b)
a Lloyd's néven ismert biztosító szervezetbiztosítási kockázatátvállalói egyesülés esetében a Lloyd's valamely tagja által átengedett kockázatnak a Lloyd's néven ismert biztosító szervezettől eltérő biztosító vagy viszontbiztosító részéről történő átvállalása; vagy
c)
fedezet viszontbiztosító általi nyújtása az (EU) 2016/2341 európai parlamenti és tanácsi irányelv ( *1 ) hatálya alá tartozó intézmény részére. |
A 308b. cikk (15) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
Amennyiben a székhely szerinti tagállam továbbra is alkalmazza az említett törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, az azon székhely szerinti tagállamban működő intézmények szavatolótőke-szükségletüket az alábbiak összegeként számítják ki:
fiktív szavatolótőke-szükséglet a biztosítási tevékenységük tekintetében, az (EU) 2016/2341 irányelv 4. cikke alapján végzett foglalkoztatói-nyugellátási üzletáguk nélkül kiszámítva,
a minimális szavatoló tőke a foglalkoztatói-nyugellátási üzletág tekintetében, a 2002/83/EK irányelv 28. cikkének való megfelelés céljából elfogadott törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekkel összhangban kiszámítva.
2017. december 31-ig a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak arról, hogy meg kell-e hosszabbítani az első albekezdésben említett időszakot, figyelembe véve az ezen irányelvből fakadó, az uniós és a nemzeti jogban történt változásokat.”.
63a. cikk
Az információk hozzáférhetősége az egységes európai hozzáférési ponton
A tagállamok biztosítják, hogy az információk megfelelnek a következő követelmények:
az (EU) 2023/2859 rendelet 2. cikkének 3. pontjában meghatározott, az adatok kinyerésére alkalmas formátumban, vagy – amennyiben az uniós jog azt írja elő – az említett rendelet 2. cikkének 4. pontjában meghatározott, géppel olvasható formátumban vannak benyújtva;
azokat a következő metaadatok kísérik:
azon foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény valamennyi neve, amelyre az információk vonatkoznak;
a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézménynek az (EU) 2023/2859 rendelet 7. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerint meghatározott jogalany-azonosítója;
a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézménynek az említett rendelet 7. cikke (4) bekezdésének d) pontja alapján meghatározott mérete kategóriánként;
az említett rendelet 7. cikke (4) bekezdésének c) pontja alapján besorolt információ típusa;
annak megjelölése, hogy az információ tartalmaz-e személyes adatokat.
A tagállamok biztosítják, hogy az információk megfelelnek a következő követelményeknek:
az (EU) 2023/2859 rendelet 2. cikkének 3. pontjában meghatározott, az adatok kinyerésére alkalmas formátumban vannak benyújtva;
azokat a következő metaadatok kísérik:
azon személy valamennyi neve, akivel vagy amellyel szemben a közigazgatási szankciót kiszabták vagy egyéb intézkedést meghozták és akire vagy amelyre az információk vonatkoznak;
amennyiben rendelkezésre áll, azon személynek az (EU) 2023/2859 rendelet 7. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerint meghatározott jogalany-azonosítója, akivel szemben a közigazgatási szankciót kiszabták vagy egyéb intézkedést meghozták;
az említett rendelet 7. cikke (4) bekezdésének c) pontja alapján besorolt információ típusa;
annak megjelölése, hogy az információ tartalmaz-e személyes adatokat.
Az (1) bekezdéssel összhangban benyújtott információk hatékony gyűjtésének és a kezelésének biztosítása céljából az EIOPA végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki a következőket részletesen meghatározandó:
az információkat kísérő bármely más metaadat;
az adatok strukturálása az információkban;
mely információk esetében megkövetelt a géppel olvasható formátum, és az ilyen esetekben mely géppel olvasható formátumot kell használni.
A c) pont alkalmazásával összefüggésben az EIOPA értékeli a különböző, géppel olvasható formátumok előnyeit és hátrányait, és megfelelő üzemteszteket hajt végre.
Az EIOPA az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket benyújtja a Bizottságnak.
Az 1094/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban a Bizottság felhatalmazást kap az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtás-technikai standardok elfogadására.
64. cikk
Átültetés
Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A rendelkezésekben utalni kell arra is, hogy a hatályban lévő törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek az ezen irányelvvel hatályon kívül helyezett irányelvekre való hivatkozásait erre az irányelvre történő hivatkozásként kell értelmezni. A hivatkozás és a megfogalmazás módját a tagállamok határozzák meg.
65. cikk
Hatályon kívül helyezés
Az I. melléklet A. részében említett irányelvekkel módosított 2003/41/EK irányelv 2019. január 13-án hatályát veszti az I. melléklet B. részében említett irányelveknek a belső jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel és alkalmazásuk kezdőnapjaival kapcsolatos tagállami kötelezettségeket nem érintve.
A hatályon kívül helyezett 2003/41/EK irányelvre történő hivatkozásokat ezen irányelvre való hivatkozásnak kell tekinteni és a II. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.
66. cikk
Hatálybalépés
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
67. cikk
Címzettek
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
I. MELLÉKLET
A. RÉSZ
A hatályon kívül helyezett irányelv és módosításai listája
(a 65. cikk szerint)
Az Európai Parlament és a Tanács 2003/41/EK irányelve (HL L 235., 2003.9.23., 10. o.) |
|
Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (HL L 335., 2009.12.17., 1. o.) |
csak a 303. cikk |
Az Európai Parlament és a Tanács 2010/78/EU irányelve (HL L 331., 2010.12.15., 120. o.) |
csak a 4. cikk |
Az Európai Parlament és a Tanács 2011/61/EU irányelve (HL L 174., 2011.7.1., 1. o.) |
csak a 62. cikk |
Az Európai Parlament és a Tanács 2013/14/EU irányelve (HL L 145., 2013.5.31., 1. o.) |
csak az 1. cikk |
B. RÉSZ
A nemzeti jogba való átültetésre vonatkozó határidők és az alkalmazás kezdőnapjai
(a 65. cikk szerint)
Irányelv |
Átültetés határideje |
Az alkalmazás kezdőnapja |
2003/41/EK |
2005.9.23. |
2005.9.23. |
2009/138/EK |
2015.3.31. |
2016.1.1. |
2010/78/EU |
2011.12.31. |
2011.12.31. |
2011/61/EU |
2013.7.22. |
2013.7.22. |
2013/14/EU |
2014.12.21. |
2014.12.21. |
II. MELLÉKLET
Megfelelési táblázat
2003/41/EK irányelv |
Ezen irányelv |
1. cikk |
1. cikk |
2. cikk |
2. cikk |
3. cikk |
3. cikk |
4. cikk |
4. cikk |
5. cikk |
5. cikk |
6. cikk, a) pont |
6. cikk, (1) bekezdés |
6. cikk, b) pont |
6. cikk, (2) bekezdés |
6. cikk, c) pont |
6. cikk, (3) bekezdés |
6. cikk, d) pont |
6. cikk, (4) bekezdés |
6. cikk, e) pont |
6. cikk, (5) bekezdés |
6. cikk, f) pont |
6. cikk, (6) bekezdés 6. cikk, (7) bekezdés |
6. cikk, g) pont |
6. cikk, (8) bekezdés |
6. cikk, h) pont |
6. cikk, (9) bekezdés |
6. cikk, i) pont |
6. cikk, (10) bekezdés |
6. cikk, j) pont |
6. cikk, (11) bekezdés 6. cikk, (12)–(19) bekezdés |
7. cikk |
7. cikk |
8. cikk |
8. cikk |
9. cikk, (1) bekezdés, a) pont |
9. cikk |
9. cikk, (1) bekezdés, c) pont |
10. cikk, (1) bekezdés, a) pont |
9. cikk, (1) bekezdés, e) pont |
10. cikk, (1) bekezdés, b) pont |
9. cikk, (2) bekezdés |
10. cikk, (2) bekezdés |
20. cikk, 9. cikk (5) bekezdés |
11. cikk 12. cikk |
15. cikk, (1)–(5) bekezdés |
13. cikk, (1)–(5) bekezdés |
15. cikk, (6) bekezdés |
|
16. cikk |
14. cikk |
17. cikk |
15. cikk |
17a. cikk, (1)–(4) bekezdés |
16. cikk, (1)–(4) bekezdés |
17a. cikk, (5) bekezdés |
|
17b. cikk |
17. cikk |
17c. cikk |
|
17d. cikk |
18. cikk |
18. cikk |
19. cikk 20. cikk 21. cikk |
9. cikk, (1) bekezdés, b) pont |
22. cikk, (1) bekezdés 22. cikk, (2)–(7) bekezdés 23. cikk 24. cikk 25. cikk 26. cikk 27. cikk 28. cikk |
10. cikk |
29. cikk |
12. cikk |
30. cikk |
9. cikk, (4) bekezdés |
31. cikk, (1) bekezdés 31. cikk, (2)–(7) bekezdés |
19. cikk, (1) bekezdés |
32. cikk |
19. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés |
33. cikk, (1) bekezdés 33. cikk, (2) bekezdés |
19. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés |
33. cikk, (3) bekezdés |
19. cikk, (3) bekezdés |
33. cikk, (4) bekezdés 33. cikk, (5)–(8) bekezdés 34. cikk 35. cikk 36. cikk |
9. cikk, (1) bekezdés, f) pont |
37. cikk, (1) bekezdés |
11. cikk, (4) bekezdés, c) pont |
37. cikk, (2) bekezdés |
11. cikk, (2) bekezdés, b) pont |
37. cikk, (3) bekezdés 37. cikk, (4) bekezdés 38. cikk 39. cikk 40. cikk, (1) bekezdés, a)–c) pont |
11. cikk, (4) bekezdés, b) pont |
40. cikk, (1) bekezdés, d) pont 40. cikk, (2) bekezdés 41. cikk 42. cikk |
11. cikk, (5) bekezdés |
43. cikk |
11. cikk, (2) bekezdés, a) pont |
44. cikk, a) pont |
11. cikk, (3) bekezdés |
44. cikk, b) pont 44. cikk, c) pont 45. cikk 46. cikk 47. cikk |
14. cikk, (1) bekezdés |
48. cikk, (1) bekezdés |
14. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés |
48. cikk, (2) bekezdés 48. cikk, (3)–(5) bekezdés |
14. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés |
48. cikk, (6) bekezdés |
14. cikk, (3)–(5) bekezdés |
48. cikk, (7)–(9) bekezdés 49. cikk |
13. cikk, (1) bekezdés |
50. cikk |
13. cikk, (2) bekezdés |
|
|
51. cikk 52. cikk 53. cikk 54. cikk 55. cikk 56. cikk 57. cikk 58. cikk |
20. cikk, (11) bekezdés, első albekezdés |
59. cikk, (1) bekezdés |
20. cikk, (11) bekezdés, második albekezdés |
59. cikk, (2) bekezdés |
20. cikk, (11) bekezdés, harmadik és negyedik albekezdés |
|
21. cikk |
60. cikk 61. cikk 62. cikk 63. cikk |
22. cikk |
64. cikk 65. cikk 66. cikk 67. cikk |
( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról (HL L 166., 2004.4.30., 1. o.).
( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács 987/2009/EK rendelete (2009. szeptember 16.) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról (HL L 284., 2009.10.30., 1. o.).
( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/65/EK irányelve (2009. július 13.) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302., 2009.11.17., 32. o.).
( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/61/EU irányelve (2011. június 8.) az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174., 2011.7.1., 1. o.).
( 5 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).
( 6 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).
( 7 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1060/2009/EK rendelete (2009. szeptember 16.) a hitelminősítő intézetekről (HL L 302., 2009.11.17., 1. o.).
( 8 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).
( 9 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).
( *1 ) Az (EU) 2016/2341 európai parlamenti és tanácsi irányelve (2016. december 14.) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről (HL L 354, 2016.12.23., 37. o.)”.
( 10 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2859 rendelete (2023. december 13.) a pénzügyi szolgáltatások, a tőkepiacok és a fenntarthatóság szempontjából lényeges, nyilvánosan elérhető információkhoz központosított hozzáférést biztosító egységes európai hozzáférési pont létrehozásáról (HL L, 2023/2859, 2023.12.20, ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/2859/oj).